A BUDAPESTI VÁROSPARANCSNOKSÁG LÉTREJÖTTE, FELADATRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BUDAPESTI VÁROSPARANCSNOKSÁG LÉTREJÖTTE, FELADATRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT"

Átírás

1 HADTUDOMÁNY HELGERT IMRE A BUDAPESTI VÁROSPARANCSNOKSÁG LÉTREJÖTTE, FELADATRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT Az 1867-ben létrejött Osztrák Magyar Monarchia a közös haderő mellett rendelkezett az osztrák Landwer és a magyar Honvéd alakulatokkal. A törvény alapján a közös haderő feladata Ő Felsége összes birodalma, mindkét állama területének külellenségek elleni megvédése, a belrend és biztonság fenntartása [1], míg a megszülető honvédség háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idején pedig kivételesen a belrend és biztonság fenntartására [2] volt hivatva. Törvények szabályozták a honvédség feletti rendelkezés jogát, a honvéd főhatóságok és parancsnokságok hatáskörét. A honvédség minden ügye a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik... Tisztán katonai rendelkezés céljából Ő Felsége által honvédségi főparancsnoknak egy tábornok neveztetik ki. [3] rendelkezett a honvédség felállítását elrendelő 1868-ban elfogadott 41. törvénycikk. A Honvédelmi Minisztérium dolgozta ki és terjesztette a parlament elé a honvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatokat, és gondoskodott az elfogadott törvények végrehajtásáról. Feladatai közé tartozott még a honvédség szervezése és anyagi szükségleteinek biztosítása is. A honvédelmi miniszter képviselte a honvédség ügyeit érintően a kormányt az országgyűlésben és tájékoztatta a közös hadügyminisztert a honvédség helyzetéről. A honvéd főparancsnok hatáskörébe a kiképzés vezetése és ellenőrzése tartozott. Ezen túl fegyelmi fenyítő hatalmat gyakorolt a tisztek és legénység felett, felügyelte a honvéd kerületparancsnokságokat, a csapatokat, az intézeteket. Véleményezte a felterjesztéseket, javaslatokat terjesztett elő a honvédelmi miniszternek a honvédség kiképzése, fegyelmi állapota, harcképessége, tisztek előléptetése és szolgálati beosztásba helyezésével összefüggő kérdésekben. A csapatok és a két főhatóság között a honvéd kerületparancsokságok helyezkedtek el, melyeket 1869 áprilisában állítottak fel. A kerületparancsnokságok a területükön elhelyezett csapatok felett a katona, a katona-közigazgatási, az egészségügyi és gazdasági irányítást végezték, továbbá a fegyelmi fenyítő hatalomnak az ellenőrzése volt a feladatuk. A honvédség szervezéséről szóló 41. törvénycikk a Magyar Szent Korona országát hat kerületre osztotta, melyek 1876-tól: az I. pesti, a

2 II. szegedi, a III. kassai, a IV. pozsonyi, az V. székesfehérvári, a VI. kolozsvári, a VII. zágrábi székhellyel működtek. A haderő építésének folyamatában végezték az állomáshelyeken a laktanyák kialakítását, ezeket ott jelölték ki, ahol jelentős létszámú katonaköteles tömegek voltak. A magyar királyi honvédség hatóságainak sorában a központi szervek és a honvéd kerületparancsnokságok után a fővárosban a térparancsnokság, míg vidéken az állomásparancsnokságok következtek. Az állomásparancsnok az adott helyőrségben lévő legmagasabb rendfokozatú tiszt volt. Ahol kerületparancsnok székelt, ott ő látta el az állomásparancsnok feladatait is. Az illetékes állomásparancsnok rendelkezett a helyőrségben (garnizonban) lévő honvéd alakulatokkal, őt illette a felügyelet a csapatok rendtartása, fegyelme és élelmezése felett. Feladatához tartozott a közrend fenntartása, valamint az, hogy a helyőrségen belül a fegyveres erő a kormány biztos támasza legyen. Az Osztrák Magyar Monarchia létéből fakadó sajátosság volt, hogy több helyőrségben két állomásparancsnokság is működött, egy a közös és egy a magyar királyi honvéd csapatok részéről. Az egységes vezetést igénylő közös ügyekben az adott helyőrségben a magasabb rendfokozatú tisztet illette a parancsnokolás joga, függetlenül attól, hogy a közös vagy a magyar királyi honvédséghez tartozott-e. Ilyen közös ügynek számítottak: a helyőrségi szolgálat azon része, mely mindkettőtől közös végrehajtást igényelt; vegyes karhatalmi szervezetek kiállítása; gyakorló és lőterek, lovardák, uszodák közös használata. Az állomásparancsnok feladatát az alapbeosztása mellett látta el, így a helyőrségi ügyek kezelésére állomásonként 1-2 állomástisztet rendszeresítettek. Budapesten az elhelyezett alakulatok magas létszáma és a város méretei miatt más szervezési formát alkalmaztak. Itt a helyőrségi (állomásügyi) feladatok összehangolását önálló szervezet, úgynevezett térparancsnokság irányította. A m. kir. Budapesti Honvéd Térparancsnokságot június 30-án állították fel. A főváros térparancsnokságának jogállását tükrözi a m. kir. honvéd helyi hatóságok számára kiadott szervi határozat, mely így fogalmaz: A honvéd helyi hatóságokhoz tartoznak: a) minden nyílt honvéd állomáson az ott lévő honvéd állomásparancsnokság; b) a magyar királyi honvéd térparancsnokság Budapesten. A Budapesti Honvéd Térparancsnokság élén az Ő Felsége által kinevezett térparancsnok áll. [4] A Monarchia jellegéből adódóan a fővárosban a közös (császári és királyi) haderőnek is volt térparancsnoksága. A m. kir. Budapesti Honvéd Térparancsnokság feladatait a Szolgálati Szabályzat és Szervi határozatok alapján az alábbiakban lehet összegezni: a helyőrségi szolgálat meghatározása, vezénylése, vezetése és felügyelete; a helyőrségi őrségek és készültségek megvizsgálása és az észlelt hiányosságok beszüntetése, illetőleg jelentése, közlése a csapatparancsnokságokkal;

3 a helyőrségi szolgálatra vonatkozó őr- és ügyeleti utasítások kidolgozása és nyilvántartása; a helyőrségi őrhelyiségek bérbevétele; elszállásolási ügyek intézése a helyőrségben lévő és az átvonuló csapatokra vonatkozóan; nyilvántartás vezetése a helyőrségben lakó tartalékos, nyugállományú vagy szolgálaton kívüli viszonyban álló honvéd egyénekről, a honvédségi és katonai alapítványok ellátásában álló vagy ezekre előjegyzett egyénekről, a honvéd nyugdíjasokról, a honvéd személyek után visszamaradt özvegyekről, árvákról, akik nevelési és ellátási járadékra jogosultak; jelentkezési könyv vezetése a helyőrségben szabadságra bocsátott honvédekről (katonákról); a honvéd és csendőr állomány öltözetének, fegyelmi magatartásának ellenőrzése a város területén; a rend fenntartásáról való gondoskodás kivonulásoknál, ünnepélyeknél; együttműködés a város közigazgatási és egyházi hatóságaival. Az állomásparancsnoki jogkörben maradó feladatok az alábbiak szerint alakultak: riadó intézkedés, tűzoltó-rend kiadása és szükség szerint az árvíz esetén való magatartás szabályozása; kivonulások elrendelése ünnepélyes alkalmakra; karhatalom kirendelése; gyakorlóterek, fürdőhelyek kijelölése, előkészítése, valamint azok használatának szabályozása; élelmezés fölötti őrködés; katonai rendőr és katona-egészségügyi szabályok kezelése. A BUDAPESTI HONVÉD VÁROSPARANCSNOKSÁG MEGALAKULÁSA Az I. világháború végén a központi hatalmak katonai veresége az Osztrák Magyar Monarchia szétesését is eredményezte, melyben a belső nemzetiségi ellentétek és a győztes nagyhatalmi érdekek egyaránt szerepet játszottak. Új államok születtek, köztük az önállóvá, függetlenné vált Magyarország. Az ország függetlenségével megalakult polgári demokratikus kormányzat kedvezőtlen külpolitikai és súlyos belpolitikai helyzetben vette át a kormányzást. Az november 3-án Padovában az Osztrák Magyar Monarchiával megkötött fegyverszüneti egyezményt követően november 13-án Belgrádban az új magyar kormány képviselői aláírták a súlyos feltételeket tartalmazó fegyverszüneti szerződést. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezek az egyezmények csak az olasz, illetve a déli és keleti arcvonal vonatkozásában foglalkoztak a magyar

4 kötelezettségekkel, s mivel az antant a kormány kifejezett kérésére sem volt hajlandó szavatolni az állam területének biztonságát a békekonferenciákig, az országnak szembe kellett néznie a környező államok hadseregeinek előnyomulásával. November 8-án érkeztek az első jelentések a kormányhoz, hogy az északi határon át cseh katonaság nyomult az ország területére. November 9-én a román kormány is mozgósítást rendelt el, és a déli részeken sem tartották be az alig megkötött fegyverszüneti szerződést. Károlyi kijelentette, hogy szomszédainkkal békés viszony megteremtésére törekszik, de hangsúlyozta, az ország határait minden, jogalappal nem bíró támadás ellen fegyverrel is kész megvédeni. De vajon milyen erő, milyen hadsereg állt erre rendelkezésre? Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásakor a m. kir. honvédség magasabbegységei közül a m. kir. 20., 38., 39., 40., 41., 42., 51., 64., 70., 74. honvéd gyaloghadosztályok és a m. kir. 11. honvéd lovashadosztály az olasz fronton volt. Közülük a november 3-i padovai fegyverszüneti szerződés eltérő értelmezése miatt hadifogságba került a teljes m. kir. 39. honvéd gyaloghadosztály. A m. kir. 37. honvéd gyaloghadosztály a francia frontra nem rég érkezett ki, és harci bevetésre nem is került sor, a m. kir. 5. honvéd lovashadosztályt Ukrajnában megszálló erőként alkalmazták, a m. kir honvéd gyaloghadosztály pedig szállítás alatt volt Ukrajnából a balkáni arcvonalra. Mindezen egységek november első heteiben kezdték meg a hazavonulást. A hátországban természetesen működtek a közös és a honvéd csapatok póttestei és egyéb szervei. Tehát a m. kir. honvédség létszámában jelentős erőkkel rendelkezett, de ezek erősen demoralizálódtak, és veszélyt jelentettek az új hatalom számára. Ezért a vértelen forradalommal, a felfegyverzett tömegek által hatalomra juttatott, Károlyi Mihály vezette polgári kormányzat legfőbb törekvése az volt, hogy megszabaduljon a régi hadseregtől. Velük szemben a pacifizmus meghirdetését vélték az egyetlen eszköznek, amellyel a felháborodott kedélyek lecsillapíthatók és végrehajtható a katonák zavartalan leszerelése. Ennek egyik legfőbb hirdetője maga a hadügyminiszter volt. Lindner Béla kijelentése közismertté vált: Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni! [5] Természetesen a pacifizmus felvállalásának alapvető belpolitikai funkciója mellett külpolitikai célja is volt. A kormány el akarta magát határolni a Monarchia militarista szellemétől, és a wilsoni békeelvek talaján kialakítani kapcsolatait a szomszéd és az antant államokkal. Mindezek szellemében kötötték meg a korábban említett fegyverszüneti szerződést, amely Magyarország számára a hat gyalog- és két lovashadosztályból álló hadsereg felállítását tette lehetővé. A harctérről hazaözönlő katonatömegek döntő többsége Budapestre érkezett. Nehezítette a helyzetet, hogy a Monarchia felbomlásával sok magyar állampolgár állományilletékes csapattestének állomáshelye immár idegen országban volt, tehát új rendet kellett kialakítani a katonák leszerelésére. Ugyanakkor idegen csapattestek, katonák vonultak át az ország területén, ami nem kis gondot jelentett. Mindez óriási feladatotokat rótt a helyi katonai parancsnokságokra. Míg ezek korábban többnyire a cs. és kir. hatóságok mellett vagy alárendeltségében működtek, az új politikai helyzetben az önálló állam önálló hadserege parancsnokságaként kellett helytállniuk és ellátniuk a megnövekedett feladatokat.

5 November 3-án a budapesti cs. és kir. Militárkommando és a m. kir. Budapesti honvédkerületi parancsnokság összeolvadt, és mint Budapesti Katonai Kerület Parancsnokság kezdte meg működését.[6] A továbbiakban a térparancsnokságok is együtt látták el a feladataikat. Csak magyar állampolgárságú személy maradhatott meg beosztásban és megkezdték az idegen ajkúak összegyűjtését, illetve elszállítását. Valamennyi tisztnek és legénységnek fel kellett esküdni a nemzeti kormányra. A főváros állomásparancsnokságának feladata alapvetően változatlan maradt, míg a térparancsnokság feladatköre folyamatosan bővült, és megnevezésében is egyre inkább a hatáskör változását tükröző városparancsnokság név szerepelt. Ez a budapesti katonai állomásparancsnokság parancsaiban is nyomon követhető. Néhány példa erre: november 12-i 310. sz. parancs 9. pont: A hadügyi államtitkár szóbelileg közölte a városparancsnoksággal, hogy pályaudvarokon fosztogató katonák garázdálkodnak, kik katonai rendőröknek adják ki magukat és ilyen minőségben visszaéléseket követnek el. Mivel a pályaudvarokon kat.rend. kirendeltség nincsen, szigorúan utasítom a pályaudvar-parancsnokságokat és alárendelt közegeiket (fogadótiszteket, őrségeket), hogy az ilyen garázdálkodó egyéneket haladéktalanul tartóztassák le és kísértessék a pályaudvar-parancsnoksághoz. Egyszersmind elrendelem, hogy a pályaudvar-parancsnokságok a netán előforduló esetekről a városparancsnokságnál jelentést tegyenek. [7] november 15-i 313. sz. parancs 4. pont: Nap-nap után tudomásomra jut, hogy különféle alakulások, intézmények önhatalmúlag nemcsak a városban azelőtt valamely már leszerelt vagy útbaindított alakulat stb. által elfoglalva volt helyiségekbe, de még laktanyákba is önhatalmúlag elhelyezkednek. Ismételten figyelmeztetek arra, hogy bárminemű csapat, intézmény stb. elszállásolása végett a térparancsnoksághoz kell fordulni (IV. Veres Pálné u. 1.). A térparancsnokság minden egyes esetben ide jelenti, hogy hová helyezte el az illető alakulatot, intézményt, ha az elhelyezésre innen utasítást nem kapott volna. A laktanya parancsnokok különös kötelessége szigorúan ellenőrizni, hogy a férőhelyek teljesen ki legyenek használva, különösen irodai célokra a szükségesnél több igénybe ne vétessék és ezáltal a fűtő és világító anyagban kötelességszerűen takarékoskodni lehessen. Ugyanezen parancs 6. pontja az alábbi intézkedést tartalmazta: A laktanyák végleges átvétele, illetve az ügyek rendezése után az összes laktanya ügyek vezetését a kat.ker. pság utasításai, illetve parancsai szerint a városparancsnokság (térparancsnokság) fogja ellátni. Az időpont innen lesz elrendelve. [8] november 20-i 320. sz. parancs 4. pont: A póttestek és kiegészítő parancsnokságok sok leszerelő bizottsága a leszerelt legénységet a térparancsnoksághoz utasítja, hogy ők felsőruhával és cipővel, illetékkel ott lesznek ellátva hazabocsátásuk előtt. A térparancsnokság nem rendelkezik semminemű ruházati cikkel vagy cipővel.

6 Ezen intézkedés, tehát nemcsak hogy téves, hanem felett káros, mivel ez által a leszerelt legénység azon hiszemben van, hogy a térparancsnokság őket nem akarja ruhaneművel ellátni. [9] november 25-i 323. sz. parancs 5. pontja: Az összes alakulatok f.hó 16-iki eligazításhoz a helyőrség ügyeleti szolgálatba vezényelhető törzstisztek névjegyzékét küldjék be a térparancsnokságra, minden reggeli jelentésben ezután felemlítendők azon törzstisztek név szerint, akik bármi okból nem vezényelhetők, ok és időtartam feltüntetésével. [10] december 14-i 342. sz. parancs 5. pontja: Katonai városparancsnokság Bpest 13/eln.sz. rendeletére: Az összes laktanyák és férőhelyek f.hó 16-ától kezdve bizottságilag felülvizsgáltatnak, az összes laktanya-parancsnokságok, épület gondnokok stb. kötelesek a bizottságoknak a kezére járni. Ezen bizottsági felülvizsgálathoz minden laktanyáról, barakkról, bérelt helyiségről stb. egy vázlat szerkesztendő a férőhelyiségek feltüntetésével, a férőhelyiségek szabványos befogadó képességének megjelölésével, valamint annak kimutatásával, hogy az egyes férőhelyiségekben tényleg mi van elhelyezve. Ezen vázlatok a bizottságnak át lesznek adandók. [11] A hadseregszervezés menetében történt változások a helyi parancsnokságok strujtúrájára is hatással voltak, s ez érintette a budapesti térparancsnokságot is. Mivel a korábbi feladatai lényegesen módosultak, ezért intézkedtek szervi határozványának kidolgozására. A tervezetet az új parancsnok, Rubint Dezső ezredes november 29-én terjesztette elő, amelyet a kerületi parancsnokság célszerűnek és alaposnak tartott, és a Hadügyminisztériumnak javasolta jóváhagyását. A legalapvetőbb változás az volt, hogy a szervezet városparancsnoksággá alakult, s átvette a karhatalmi ügyek intézését is. A városparancsnokság megalakítását a Budapesti Kerületi Katonai Parancsnokság január 19-én kelt 17. számú parancsa ismertette, mely az alábbiakat tartalmazta: A hadügyminiszter /1.-a sz. rendeletével jóváhagyta a»katonai városparancsnokság Budapesten«szervezeti határozványait, melyeket a következőkben közlök: I. Tagozódás A városparancsnokság tagozódik: 1. katonai osztályra; 2. karhatalmi osztályra; 3. térparancsnokságra; 4. gazdasági hivatalra. ad. 1. Katonai osztály Osztályvezető Sípos Árpád alezredes, ügyköre:

7 a) állomásparancsok összeállítása, kidolgozása; b) tisztán katonai vonatkozású összes levelezések; c) riadó intézkedések kidolgozása és nyilvántartása; d) a tűzoltó rend kiadása és árvíz esetén való katonai magatartás kiadása; e) kivonulások különös alkalmakkor; f) a helyőrség szolgálat elosztása (őr-, ügyeleti és készültségi szolgálat szabályozása) helyőrség őrségek és készültségek megvizsgálása, hiányosságok megszüntetése, illetve bejelentése vagy azok közlése a csapatparancsnokságokkal a helyőrségi szolgálatra vonatkozó őr és ügyeleti utasítások kidolgozása és nyilvántartása; g) személyügyek; h) gyakorló-, lő- és fürdőterek összes ügye; i) összeköttetési ügyek összes szolgálatának ellátása a szervezett polgársággal a nemzetőrség katonatanácsa kormánybiztosságával és az államrendőrséggel; j) reggeli jelentések; k) fegyelmi, esküdtszéki és bizalmi férfi ügyek; l) rendeleti közlönyök, kerületi parancsok; m) hadrend nyilvántartása; n) elhelyezés (diszlokáció) katonai elvi ügyek; o) személyi ügyek nyilvántartása; p) állomásparancsba adandó pontok gyűjtése a különféle osztályoktól; q) katonai osztályban alkalmazottak nyilvántartása. ad. 2. Karhatalmi osztály (A mostani szervezetében ügykörére vonatkozólag a hadügyminiszternek javaslatot tettem.) Osztályvezető Szegier Géza őrnagy, ügyköre: 1. Összes karhatalmi ügyek: a) Budapest főváros területére; b) Kerületi katonai parancsnokság egész területére. 2. Karhatalmi osztályon alkalmazottak nyilvántartása. ad. 3. Térparancsnokság Marton Aladár ezredes ügyköre: a) az állomásparancs összeállítása a katonai osztállyal egyetértőleg, az állomásparancs kinyomtatása sokszorosítása és kiadása az állomás eligazítás alkalmával; b) az állomás eligazítás megtartása; c) a helyőrségi őrhelyiségek kibérlése, javítása és berendezése (A ker. kat. pság. építési osztály igénybevételével), valamint gondoskodás a részükre szükséges anyagjárandóságok kiutalványozását illetőleg; d) laktanya ügyek, elszállásolási ügyek a helyőrségre és az átvonuló csapatokra vonatkozólag; e) katonai célokra igénybevett (bérelt) épületek, helyiségek, lakások átvétele, gondozása és esetleges visszaadása;

8 f) nyilvántartás Budapesten lakó tartalékos nyugállományú szolgálaton kívüli viszonyban álló valamint rokkant havidíjasokról; g) jelentkezési könyv vezetése a Budapesten tartózkodó ideiglenesen szabadságra bocsátott vagy szolgálati ügyben átmenetileg tartózkodókról; h) a helyben egészségügyi intézetekben ápolt havidíjasokról nyilvántartás, a szabadságon vagy átmenetileg Budapesten tartózkodó megbetegedett havidíjasok kezeléséről gondoskodás az illetők betegjelentései alapján; i) havidíjasok özvegyeinek és árváinak nyilvántartása; j) nyilvántartás a Budapesten állandóan tartózkodó rokkant katonákról; k) temetéshez, haláleset felvételéhez szükséges intézkedések megtétele; l) hadisírok gondozása; m) kihágások, verekedések esetében a vizsgálat megindítása, illetőleg azok beszüntetése tárgyában intézkedések megtétele, büntető eljárások kezdeményezése a városparancsnokságokhoz beosztott segédközegek közreműködése mellett; n) átvételezések szabályozása; o) egészségügyi rendszabályok kezelése; p) zenekari ügyek; q) a törzsépületben a laktanyaparancsnoki teendők ellátása. ad. 4. Gazdasági hivatal Ügyköre: A városparancsnokság összes osztályai, katonai osztály, karhatalmi osztály térparancsnokság, gazdasági hivatal összes alkalmazottainak nyilvántartása és azoknak élelmezéséről való gondoskodás. [12] A KATONAI VÁROSPARANCSNOKSÁG FELADATRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI január végétől a hadseregszervezés területén lényeges átalakításokat terveztek. Ennek előzménye az volt, hogy az elégedetlen katonatömegek egymás után buktatták meg a reakciós hadügyminisztereket, s így a januári kormányválságot a szociáldemokraták a hadügyi tárca megszerzésére használták fel. Böhm Vilmos lett a hadügyminiszter, aki maga mellé Stromfeld Aurél ezredest, egy tetterős, ragyogó képességekkel bíró katonát kért államtitkárul. Stromfeld elfogadta a kinevezést, mert azt remélte, hogy munkájával hozzásegíti az országot egy olyan fegyelmezett hadsereg megteremtéséhez, amely alkalmas a haza megvédésére. Stromfeld napok alatt elkészítette az új hadsereg szervezetét és a szervezést szabályozó rendeletet, amely HM 2669/eln szám alatt február 22-én meg is jelent.[13] A Magyar Népköztársaság önkéntes hadseregének szervezete címet viselő rendelet szerint a hadsereg 6 gyalogoshadosztályból állt volna, melyet kiegészített a

9 különálló Dunaőrség, illetve a szervezetében megmaradó székely különítmény. Az egyéb katonai szervekkel együtt, összességében, körülbelül 70 ezer fős hadsereg felállítását tűzte célul. Hiába volt azonban katonai szempontból minden kifogástalanul előkészítve, a hadseregszervezés alapjában véve eredménytelenül végződött: négy heti toborzás után mindössze ötezer ember jelentkezett. Mivel Stromfeld tudta, hogy a csőd nem katonai, hanem politikai okokból következett be, lemondott államtitkári megbízatásáról. Végül a szociáldemokraták kérésére mégis a helyén maradt, és folytatta erőfeszítéseit az új hadsereg felállításáért márciusában, a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta az ún. Vix-jegyzék. Március 20-án délelőtt jelent meg Károlyi Mihály köztársasági elnöknél Vix francia alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője a misszió néhány angol, amerikai, francia és olasz tisztje kíséretében, hogy átnyújtsa de Lobit tábornok, a francia keleti hadsereg Belgrádban székelő parancsnoka által előző nap aláírt antantjegyzéket. Ez a jegyzék a párizsi békekonferencián a katonai szakértők és külügyminiszterek által február 26-án hozott határozat volt, amelynek értelmében további jelentős magyarlakta területek kiürítésére és egy francia ellenőrzés alatti semleges zóna létrehozására kötelezték Magyarországot. (Ennek határai közé került volna többek között Vásárosnamény, Debrecen, Békéscsaba, Orosháza és a franciák által megszállt Szeged is, aminek következtében a magyar csapatoknak a Tiszántúlon több mint 100 km széles arcvonalon átlag km-t kellett volna visszavonulniuk.) A jegyzék elfogadása öngyilkosság lett volna, elutasítása viszont egy súlyos háború lehetőségét rejtette magában. Károlyi számára világossá vált, hogy az antant támogatására amire politikáját alapozta nem számíthat, s az ország léte került veszélybe. Meghozta a talán egyetlen, lehetséges döntést. Március 21-én aláírta az ultimátumot elutasító magyar jegyzéket, majd lemondott a kormányával együtt és átadta az ország kormányzásának gondjait a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja egyesüléséből létrejött baloldali párt, a Magyarországi Szocialista Párt képviselőinek. A forradalmi Kormányzótanács megalakulása után rugalmas külpolitikába kezdett és tárgyalásokat ajánlott az antantnak. Ugyanakkor az elsők között alkotta meg a hadsereg felállításáról szóló rendeletét. Az március 25-én kiadott rendelet végrehajtási utasítása néhány kiegészítéssel a polgári kormányzat 1919 februárjában kiadott HM 2669/eln sz. szervezési rendeletét tekintette mérvadónak. A toborzás lényegesen erőteljesebben folytatódott, és a hadseregbe jelentkezők létszáma napról napra nőtt. Ebben a régi rend és politikai hatalom iránti ellenszenven túl mindenképpen közrejátszott az a tény is, hogy az ország szuverenitásának elvesztése fenyegető közelségbe került. A toborzási eredmények láttán megvolt a remény arra, hogy erős, ütőképes hadsereg állítható fel, és az ország megvédhető lesz. Az említett szervezési rendelet a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből és a Dunaőrségből álló hadsereget irányzott elő, s rendelkezett a katonai hatóságokról is. Ennek értelmében dolgozták ki az ekkor Budapesti magyar katonai városparancsnokság hivatalos nevet viselő

10 szervezet tagozódására és ügykörbeosztására vonatkozó Áttekintést, amelyet április 1-jén írt alá Kiss Miklós városparancsnok, aki a szervezet irányítását március 24-én vette át. A 6175/vp számú irat a következőképpen rendelkezett a parancsnokság tagozódásáról ás ügykörbeosztásáról: Áttekintés A) Parancsnokság: a városparancsnokság hatáskörébe tartozó összes ügyek irányítása és elintézése: a végrehajtó bizottsággal; személyazonossági igazolványok elbírálása és kiállítása, valamint a színházjegyek kiadása a hadügyi népbiztosság által kiadott elosztó szerint. B) Katonai osztály (Ko): az összes katonai elvi ügyek és e tekintetben véleményezése a más osztályok által kidolgozott ügyeknek; helyőrségi hadrend nyilvántartása, katonai kivonulások, szemlék, helyőrségi, testületi megjelenések szabályozása; helyzet- és reggeli jelentések, ismertetőjelek kiadása; riadóintézkedés, tűzoltó rend, rendszabályok árvíz esetén; szervezési kérdések, tanfolyamok, kiképzéssel kapcsolatos ügyek, előadások előkészítése; sajtó ügyek; vezénylések; rendeleti közlönyök, rendeletek, parancsok stb. tanulmányozása és ebből kifolyólag a saját parancsnokságot illető irányítás, illetőleg körözés az egyes többi osztályoknál; az éjjeli ügyeletes esemény naplójából kifolyólag felmerülő ügyek elintézése. C) Segédhivatal (Sh): a parancsnokság írásbeli ügymenetének vezetése, felvilágosítás oly kérdésekben, melyek az egyes szakosztályok szoros ügykörét nem érintik; a parancsnoksághoz beosztott összes személyzet lakcímének, nyilvántartása, a szükséges adatok közlése a gazdasági hivatallal, gondoskodás személyi változásoknak a napi parancsban (eligazításban) való kihirdetéséről; felügyelet a segédhivatalba beosztott összes munkaerők felett, irodaszerek igénylése és kiadása a segédhivatal részére, a segédhivatal bútorberendezésének nyilvántartása; a városparancsnokság napi parancs és eligazítás összeállítása, egyeztetése és sokszorosítása, az egyes parancspontokat a segédhivatal gyűjti ás rendezi, személyi kirendelések (tárgyalásokhoz, bizottságokba, szemlékhez, bejárásokhoz) gondoskodás, hogy az illetők a kirendelésről biztos tudomást szerezzenek; olyan ügydarabok feldolgozása, melyek szorosan egyik osztályba sem tartoznak; rendeleti közlöny, katonai kerületi és városparancsnoksági napi parancs és eligazítás gyűjtése; tárgy és számmutató vezetése;

11 beosztási táblázat szerkesztése; szolgálati könyvek, rendeletek, parancsok megőrzése és helyesbítése; a beérkezett posta átvétele az eligazításról (postáról) jövő közegtől, szignálás»kt«és»vp«iktató számára; az ügydarabok osztályozása a fentiek szerint; iktatás után az iratok kiadása az egyes osztályoknak; az osztályoktól érkező fogalmazványok tisztázása aláírt darabok kiadása a postának; a segédhivatalhoz beosztott futár, posta ás eligazító személyzet irányítása, valamint a nyomda üzem vezetése; a sokszorosítandó parancsok és ügydarabok egyeztetése; a házi nyomda működésének szabályozása; a parancsnoksághoz beosztott segédmunkaerők ügyeinek irányítása, szolgálati beosztások ellenőrzése; a parancsnoki előszobában a végrehajtó bizottság tagjaival együttműködő eligazító csoport működtetése, mely a feleket különböző ügyeikben eligazítja. D) Karhatalmi osztály (K): a Budapest területét érintő összes karhatalmi ügyek, valamint a fővárosban felállított őrségek ügyeinek irányítása. E) Elhelyezési osztály (Eh): a laktanyákban való összes csapat elhelyezési ügyek és egyéb katonai kincstári épületek, barakkok (eü. intézmények), lő- és gyakorlóterek nyilvántartása, elhelyezési áttekintés szerkesztése és nyilvántartása; laktanyákban és egyéb katonai épületekben lévő, havidíjasoknak (altiszteknek) kiutalt természetbeni lakások nyilvántartása, kiutalása, és a lakbér összegek kezelése, ily lakásokban lakók és ezek családragjai számára illetékes élelmiszer (kenyérjegyek) nyilvántartása és kiadása, bérelt helyiségek (illetőleg katonai kincstári épületeken kívül elhelyezett alakulások, irodák stb.) katonai szállók és otthonok nyilvántartása, átvonuló szállásügyek; laktanyák és egyéb kincstári épületek tatarozásával és karbantartásával, berendezésével összefüggő ügyek irányítása és ellenőrzése. F) Fegyverviselési osztály (F): tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének fegyverviselési engedélyével összefüggő ügyek elintézése; a városparancsnokságnál beszolgáltatott fegyverek és lőszer beszállításáról gondoskodás; fegyverviselési engedélyek nyilvántartása. G) Ténylegeseket nyilvántartó osztály (T): az állomáson szolgálatilag ideiglenesen vagy szabadságon tartózkodó tényleges katonai szolgálatot teljesítő (volt) havidíjasok nyilvántartása, lakcímeik előjegyzése; menetokmányok záradékolása, tovább irányítása; útbaindítások, leérkezett rendeletek alapján;

12 szabadságon vagy átutazóban az állomáson megbetegedett (helybeli csapattestek állományába nem tartozó) volt havidíjasok kórházba utalása a városparancsnokság eü. osztályának orvosi véleménye alapján; házi ápolásban meghagyott beteg (volt) havidíjasok egészségi állapotának nyilvántartása a vizsgáló orvos véleménye alapján; a helybeli eü. intézetekben ápolt és utókezelésben lévő (volt) havidíjasok nyilvántartása; az ellenőrző bizottságban való közreműködés; szabadságok meghosszabbítása egészségügyi szempontból; volt havidíjasok felülvizsgálati ügyei (menekültek, kórházi ápolásban állók stb., kiknek csapatteste nincsen helyben); volt havidíjasok leszerelése (orvosok kivételével), kiknek állományilletékes csapatteste nincsen helyben; leszerelési okmányok kiállítása és előjegyzése, a leszereltek bejelentése a katonai kerületi parancsnokságnak; a leszerelt havidíjasok által illetékes csapattestüknek leszerelésüket jelentő szolgálati jegyek láttamozása és továbbítása az állományilletékes csapat (póttest) parancsnokságokhoz; kihágási ügyek, fegyelmi ügyek megkeresésekből eredő jegyzőkönyvi kihallgatások, nyomozások volt havidíjasok helyben tartózkodása tárgyában (amennyiben ily természetű ügyek nem a városparancsnokság ügyészi tisztjének adattak volna ki kevésbé fontosságuknál fogva elintézés végett); bizalmi ügyek a végrehajtó bizottsággal való szoros együttműködése; a Budapesten állandó katonai beosztással bíró volt havidíjasok névjegyzékének nyilvántartása; a városparancsnokságnál bármely okból és ügyben jelentkező katonai egyének (altisztek és katonák) útbaigazítása, irányítása. H) Nyugállományúak szkv. viszonybeliek, elmebetegek, özvegyek, árvák nyilvántartása, halálesete, arcképes igazolványok, rokkantügyek (NY): nyugállományú szkv. viszonybeli havidíjasok, ezek özvegyei és árvái nyilvántartása és személyi ügyeiknek intézése; hadiözvegyek és árvák nyilvántartása és személyes ügyeinek intézése; elmebeteg volt havidíjasok volt altisztek, katonák nyilvántartása és gondozása, az összes segélykérvény ügyek; halálesetekkel összefüggő nyilvántartási ügyek; sírhelyek kiutalása; katonai sírok gondozása; rendelkezés katonai temetéseket illetőleg; arcképes (vasúti) igazolványok kiállítása; rokkant legénység nyilvántartása, felülvizsgálati ügyei mindaddig, míg az illető rokkant egyének a népjóléti minisztériumok nyilvántartásában át nem adhatók és így a városparancsnokságnál fogyatékba jutnak. I) Egészségügyi osztály (E.Ü.): az állomáson átutazóban vagy szabadságon megbetegedett havidíjasok orvosi megvizsgálása beteg jelentéseik alapján;

13 elhatározás afelett, hogy az illetők kórházba adandók-e vagy pedig magánápolásban maradjanak; ily egyének nyilvántartása orvosi szempontból, felülvizsgálati ügyek orvosi része; egészségügyi intézetekben ápolás alatt álló katonai egyének időszaki bizottsági ellenőrzése; az alárendelt összes elhelyezési körletek szemmeltartása az egészségügyi rendőri szolgálat szempontjából; javaslattétel egészségügyi szempontokból. J) Gazdasági Hivatal (G.h.): a parancsnokságnál előforduló összes gazdászati és közigazgatási természetű ügyek intézése. [14] A városparancsnokság karhatalmi feladatait az 1919 májusi átszervezéskor felállított Karhatalmi Főparancsnokság erősen módosította. Május 3-án a kormányzótanács Haubrich József népbiztost bízta meg a Budapesten lévő összes rendvédelmi feladatok ellátására hivatott erők feletti főparancsnoksággal, beleértve a vörös őrség és a munkászászlóaljak parancsnokságának alakulatait is. Vezetésével megalakult a Karhatalmi Főparancsnokság. Az általa május 7-én kiadott parancs így fogalmaz: 1. A magyar tanácsköztársaság kormányzó tanácsának rendeletéből Budapesten és környékén lévő összes karhatalmi alakulatok felett átvettem a parancsnokságot. 2. Feladatom: a) egyrészt Budapest területén és környékén a belrend, közbiztonság biztosítása és fenntartása, minden ellenforradalmi kísérlet és felelőtlen elemek által szított elégületlenség zavargás stb. csírájában való elfojtása; b) másrészt az arcvonalról megszökött fegyvertelen csapatainknak lefegyverzése és gyűjtése. 3. E feladatok megoldásához alám vannak rendelve a következő erők: a) a budapesti vörös vasas hadosztály közvetlenül (4. Őrdandárral együtt); b) a gyári munkásezredek főparancsnokságuk utján; c) a vörös őrség országos főparancsnoksága; d) a budapesti vörös őrség főparancsnoksága utján a budapesti vörös őrség összes alakulatai; c) ÉS A BUDAPESTI KATONAI VÁROSPARANCSNOKSÁG ÚTJÁN AZ ÖSSZES BUDAPEST TERÜLETÉN ELHELYEZETT VÖRÖS HADSEREGBELI OSZTAGOKNAK KARHATALMI FELHASZNÁLÁSRA ALKALMAS RÉSZEI, AMENYNYIBEN FENTI FELADATOM SIKERES MEGOLDÁSÁHOZ AZ A) D) PONTOKBAN FOGLALT ERŐK NEM VOLNÁNAK ELÉGSÉGESEK. [15] (Kiemelés tőlem A szerző.) A parancsból látható, hogy a karhatalmi célból megszervezett erők közvetlenül, míg a hadműveleti feladatok, az ország külső ellenség elleni védelmére szervezett vörös hadsereg karhatalmi erői a városparancsnokság útján kerültek a Karhatalmi Főparancsnokság alárendeltségébe. A döntést kiváltó eseményekről a történelmi helyzet megértésének segítésére röviden szólok. A hadsereg szervezése időszakában a hadosztályok állományának

14 nagyobb része a demarkációs vonal mögött, az alakuló állomásokon tartózkodott, felszerelése hiányos volt, kiképzése alig kezdődött meg. Ebben a helyzetben érte az országot április 16-án a román, majd április 27-én a cseh csapatok támadása. A keleti arcvonalon a két hadosztály és egy önálló dandár 34 zászlóaljával és 16 ütegével szemben a román hadsereg hat gyalog- és egy lovashadosztálya és egy erős különítménye állt, amely 64 gyalogzászlóaljat, 28 lovasszázadot és 48 üteget jelentett tehát a túlerő kétszeres volt. Északon a magyar erőt három hadosztály 28 zászlóalja és 14 ütege jelentette, szemben a cseh hadsereg négy hadosztályával és négy önálló dandárával, amely 85 zászlóaljat és 24 üteget tett ki ez összességében majdnem háromszoros túlerőt jelentett. A nyilvánvaló visszavonulásra ítélt magyar csapatok vesztesége állományuk 50-60%-át is kitette. A katasztrofális hadműveleti helyzeten az április 21-én felállított Keleti Hadseregparancsnokság sem tudott úrrá lenni. A román csapatok május 1-jéig elérték a Tisza vonalát. Elesett a szolnoki hídfő, az északi arcvonalon pedig a cseh csapatok május 2-án elfoglalták Miskolcot, és veszélybe került a borsodi iparvidék és Salgótarján térsége is.[16] Az ország léte forgott kockán. A nehéz helyzetben a Forradalmi Kormányzótanács a budapesti munkásság választott testületeire bízta a döntést, amely egyértelmű volt: minden fegyverbíró ember fogjon fegyvert a haza megvédésére. Május 3-án megjelent a munkásosztály általános mozgósításáról szóló rendelet, május 5-én pedig a Vörös Hadsereg átszervezése is megkezdődött, amelyet a vezérkari főnök Stromfeld Aurél irányított. Ebben a helyzetben döntő volt az ország politikai és adminisztrációs központjának, az ország fővárosának megbízható kézbentartása. Az elkövetkező három hónapban súlyos harcok folytak a cseh és román intervenciós erőkkel, melyet augusztus 1-jén a tanácskormány lemondása zárt le. Június elején a Karhatalmi Főparancsnokság megtartva a karhatalmi feladatokat a vörös hadsereg IV. hadtestjévé alakult. A szervezeti változás mögött a nehéz katonai helyzet húzódott meg. A hadtest feladatait az alábbiak szerint határozta meg a miniszteri rendelet: 1. Budapest város területén (az I. vörösőr kerület) a belrend és közbiztonság fenntartása; 2. a budapesti hídfő kiépítése és annak szükség esetén való megszállása; 3. a hadseregparancsnokság esetenkénti intézkedései szerint vidéki karhatalmak megerősítése; 4. a hadrakelt sereg autó szükségletének biztosítása és fedezése...a IV. hadtest parancsnokság, mint Budapest legmagasabb katonai parancsnoksága, Budapest katonai állomás parancsnoksága is, és így a Budapest területén elhelyezett összes hadseregbeli alakulások felett karhatalmi célokra parancsnokol, valamint a fegyelem és rend legfőbb őre. [17] A fővárosban zajló események részletes bemutatása túlmutat e tanulmány terjedelmi keretein. A budapesti katonai városparancsnokság a továbbiakban a IV. hadtest alárendeltségében, a hadtestparancsnoknak mint álomásparancsnoknak helyőrségi ( állomás) ügyeket összefogó törzse működött.

15 FELHASZNÁLT IRODALOM 1868-ik évi XL. törvénycikk a Honvédségről. Rendeleti Közlöny, 1869/1. sz ik évi XLI. törvénycikk a Honvédségről. Rendeleti Közlöny, 1869/1. sz. FŰR LAJOS: Sors és türténelem. Magyar Fórum Könyvkiadó, Budapest, Hadtörténelmi Levéltár: Kerületi Parancsnokság iratai 17. sz., 282. sz. parancs; Pdf. 6/2 Lt.-i j.; Pdf. 7/ Lt.-i j.; MTK 115/ Lt.-i j.; Karhatalmi Főparancsnokság 142. kar. szám, 1919.; MTK iratai, Hadsereg Főparancsnokság, 1249 Hdm., Magyarország hadtörténete 2. kötet. Főszerkesztő: LIPTAI ERVIN. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, ORMOS MÁRIA: Padovától Trianonig Kossuth Könyvkiadó, Budapest, ROMSICS IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, SALAMON KONRÁD: Nemzeti Összeomlás Korona Kiadó, Budapest, Szervi határozványok a m. kir. Honvéd helyi hatóságok számára. Rendeleti Közlöny, 1875/6. sz. VARGYAI GYULA: A hadsereg politikai funkciói Magyarországon a harmincas években. Akadémia Kiadó, Budapest, [1] 1868-ik évi XL. törvénycikk a Honvédségről. Rendeleti Közlöny, 1869/1. sz. [2] 1868-ik évi XLI. törvénycikk a Honvédségről. Rendeleti Közlöny, 1869/1. sz. [3] Uo. [4] Szervi határozványok a m. kir. Honvéd helyi hatóságok számára. Rendeleti Közlöny, 1875/6. sz., 42. o. [5] Magyarország hadtörténete 2. kötet. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1985, 220. o. [6] Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL) Kerületi Parancsnokság iratai 282. sz. parancs. [7] HL Pdf. 6/2 Lt.-i j. alatt. [8] Uo. [9] Uo. [10] Uo. [11] Uo. [12] HL Kerületi Katonai Parancsnokság iratai 17. sz. parancs. [13] HL Pdf. 7/ Lt.-i j. alatt. [14] HL MTK 115/ Lt.-i j. alatt. [15] HL Karhatalmi Főparancsnokság 142. kar. szám, [16] Magyarország hadtörténete 2. kötet Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó, 1985, o. [17] HL MTK iratai Hadsereg Főparancsnokság, 1249 Hdm., 1919.

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A belügyminiszter 535059/1946. B. M. számú rendelete

A belügyminiszter 535059/1946. B. M. számú rendelete A belügyminiszter 535059/1946. B. M. számú rendelete a magyar államrendőrség államvédelmi osztálya szervezetének, továbbá feladat- és ügykörének megállapítása tárgyában. Az 1946. év október hó 4. napján

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter 19/2006. (HK.) utasítása a 2006. évi országgyűlési képviselői választásokon való részvétellel (szavazással) kapcsolatos feladatokról A honvédelemről

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE TERVEZET MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány A honvédelmi miniszter /2009. ( ) HM rendelete az étkezési utalvánnyal való ellátásról A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése 1 RENDELETI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA 1912 1912, 1. sz. 1-6 p. 10407. Vb. Körrendelet Rendeleti Közlöny a m. kir. csendőrség számára című hivatalos lap életbeléptetése 1912, 2. sz. p.

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, AMELY LÉTREJÖTT FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG KÖZÖTT - 2013 - EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Szervezeti és szolgálati utasítás a Magyar Királyi Csendőrség számára. (Szut.) I. Szervezet; II. Szolgálat Budapest, 1941, Stádium. 414 p.

Szervezeti és szolgálati utasítás a Magyar Királyi Csendőrség számára. (Szut.) I. Szervezet; II. Szolgálat Budapest, 1941, Stádium. 414 p. Szervezeti és szolgálati utasítás a Magyar Királyi Csendőrség számára. (Szut.) I. Szervezet; II. Szolgálat Budapest, 1941, Stádium. 414 p. (A könyv dr. v. Kőrössy Zoltán csendőr százados tulajdona volt,

Részletesebben

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p.

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. TARTALOM (a lapszámok a könyv oldalaira és nem a pdf oldalakra vonatkoznak!) I. Szervezeti utasítás. A) A csendőrség

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~~ ''.. \.',~ .-., ,tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I', ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra. ... f..- \"t ;. É'... " '.. ". '. :1 -.' ij: '"" '"'.. \".' ".-. " tl l 'D!z' t'j:. r { '" ri ' l'l.' ': S ". N : ': R E.'J \../.. \j ]J \y s Z ÁM Á ]{ A'....._ra. :r-" - P. ' O R Ll T T "'.Lt\ S.)'!'

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program A Magyar Honvédség 2011. évi Gyakorlatok, Kiképzések és Rendezvények terve alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 16/2012. (X. 18.) OBH utasítása a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásáról

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről HONVÉDELMI MINIS ZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HIVATAL Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában

Részletesebben

Illetékszabályzat a Magyar Királyi Csendőrség számára.

Illetékszabályzat a Magyar Királyi Csendőrség számára. Illetékszabályzat a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1912, s.n. 250 p. A könyv az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményébe tartozik (100017). A másolás jogát a Könyvtár fenntartja.

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

ÁBTL-4.2.-1 0-2 1 /41/1964

ÁBTL-4.2.-1 0-2 1 /41/1964 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-21/41/1964. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 0041. számú PARANCSA Budapest, 1964. évi október hó 12-én. Tárgy: A fegyveres testületek személyi állománya

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére Tárgy: A járási hivatal kialakításához szükséges megállapodás jóváhagyása Sorszám: IV/5. Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Farkas László aljegyző Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest 2014.. v.l. Dömötör Zoltán vezérezredes elnök-főparancsnok 1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA 1 Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Melléklettel

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15. Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére ELŐTERJESZTÉS Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére Tárgy: Megállapodás a Fogyatékosok Napközi Otthona szolgáltatásainak igénybevétele tárgyában Előterjesztő: Előkészítő: dr. Gál Éva Zsuzsanna

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL A BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1. számú melléklete A H I V A T A L S Z E R V E Z E T I S É M Á J A Báta KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ- TESTÜLETE Sárpilis KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ-

Részletesebben

MUNKATERV a 2010-es évre

MUNKATERV a 2010-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2010-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Tájékoztató előadások megtartása az európai és a világ konfliktus gócairól és azok kezelésének helyzetéről;

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj 4052 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 20. szám A Kormány 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerzõdéses állományúak

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

Közlekedési szakszolgálat

Közlekedési szakszolgálat Közlekedési szakszolgálat A csendőrség a kölekedésrendészeti szolgálatot kisérletképpen 1229-ben vezette be a balatoni és a bécsi utak forgalmának irányitására és ellenőrzésére. E feladatok ellátására

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM

ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM (köznevelési, közérdekű iskolai közösségi szolgálat) 2012. Előzmények, célok A ÉTA szövetség, mint fogadó szervezet 2011. második félévében kezdte meg a

Részletesebben

T E R V E Z E T. A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM. r e n d e l e t e

T E R V E Z E T. A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM. r e n d e l e t e T E R V E Z E T A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM r e n d e l e t e a honvéd tisztjelölt jogállással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 1. A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló

Részletesebben

Becsületügyi Szabályzat a Magyar Királyi Honvédség és a M. Kir. (M. Kir. Horvát-Szlavón) Csendőrség számára. Budapest, 1913, Pallas. 137 p.

Becsületügyi Szabályzat a Magyar Királyi Honvédség és a M. Kir. (M. Kir. Horvát-Szlavón) Csendőrség számára. Budapest, 1913, Pallas. 137 p. Becsületügyi Szabályzat a Magyar Királyi Honvédség és a M. Kir. (M. Kir. Horvát-Szlavón) Csendőrség számára. Budapest, 1913, Pallas. 137 p. Megjegyzés: az 1908-as kiadás teljsen egyezik az 1913. évivel,

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél Csizmár Attila sz. szds., egészségügyi tiszt MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKSÉG HM Tel.:

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A MAGYAR KATONAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A katonai igazgatás szerveinek rövid áttekintése

A MAGYAR KATONAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A katonai igazgatás szerveinek rövid áttekintése ŐRY GÁBOR A MAGYAR KATONAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1848 49-BEN A katonai igazgatás szerveinek rövid áttekintése Mivel a katonai igazságszolgáltatás szervezetének és működésének vizsgálata

Részletesebben

Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete

Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról szóló 1/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Orgovány Nagyközség

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Nyílt iratminta, melléklettel...6 Parancs, intézkedés 7 Sokszorosított parancs, intézkedés 8 Jegyzőkönyv..9 Elektronikus

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4.

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Alapító okiratok A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság alapító okirata (a módosításokkal

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben