BEVEZETÉS A KOHÉZIÓS ALAP ISMERETEIBE

Átírás

1 BEVEZETÉS A KOHÉZIÓS ALAP ISMERETEIBE Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez SZERKESZTŐ: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF 006. március

2 A TANKÖNYVET MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. MOGYORÓSY ESZTER I. FEJEZET DR. MAKAI MARTINA II. FEJEZET DR. MAKAI MARTINA, DR. MOGYORÓSY ESZTER, TÓTH ROZÁLIA III.. FEJEZET GÁVEL KRISZTIÁN III.. FEJEZET GÁVEL KRISZTIÁN, HALMAI ÁGNES, SZABÓ SZILVIA III.. FEJEZET TÓTH ROZÁLIA, GÁVEL KRISZTIÁN IV. FEJEZET LEKTOR: BARSI ORSOLYA KULLMANN ÁDÁM SZERKESZTŐ: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai Alapfogalmak Jogi háttér Intézményrendszer 5. EU előírások 5. Magyarországi intézményrendszer 5. Az egyes szereplők fő feladatai 5 II. fejezet Tervezés, programozás 7 A közötti támogatási programok, a Kohéziós Alap Keretstratégia 7. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 7. Kohéziós Alap Keretstratégia 8 A 007- közötti időszakra való felkészülés tervezési folyamata 8. Megalapozó koncepciók 8. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv 9. Közlekedéspolitika 9. Környezetpolitika 0.. Települési szennyvíz 0.5 Ivóvíz 0 A nagyprojektek 0 törzsanyag III.. fejezet Infrastrukturális beruházások előkészítése A projekt életciklus. Mit nevezünk projektnek?. A projektciklus fázisai.. Projektkezdeményezés, célmeghatározás.. Projekttervezés.. Projekt végrehajtás és nyomon követés.. Projekt zárás és értékelés Megvalósíthatósági tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmány célja. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány 5. A megvalósíthatósági tanulmány felépítése 5. A megvalósíthatósági tanulmány tartalma 6

4 Az Európai Unió támogatási rendszerének joga és intézményrendszere Tartalomjegyzék Költség-haszon elemzés 7. A költség-haszon elemzés célja 7. A költség-haszon elemzés felépítése 8. Pénzügyi elemzés 8.. Költség-hatékonyság vizsgálata 8.. Pénzügyi megtérülés vizsgálata 8.. támogatási mérték meghatározása 9.. Likviditás vizsgálata 9. Gazdasági elemzés 9.. Érzékenység vizsgálat és kockázatelemzés 9 Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély 0. Előzetes vizsgálat 0. A környezeti hatásvizsgálat 0. Az egységes környezethasználati engedély. Az eljárások összevonásának illetve összekapcsolásának lehetősége 5 Engedélyezés 5. Elvi engedély 5. Létesítési engedély 6 Műszaki tervezés 6. A műszaki tervezés és a közbeszerzés kapcsolata 6. A Mérnök szerepe 7 Régészeti feltárás 5 8 Tájékoztatás és nyilvánosság 6 8. Az érintett lakosság tájékoztatása a beruházásról 6 8. A nyilvánosság tájékoztatása az EU támogatás szerepéről a beruházás megvalósításában 7 III.. fejezet A projekt jóváhagyása 9 Előzetes értékelés 9 A támogatási szerződés megkötése 9 A támogatási kérelem kiküldése 0 Értékelés 0 5 A Bizottsági Határozat törzsanyag III.. fejezet Infrastrukturális beruházások megvalósítása A szervezeti keretek kialakítása. Felső szintű irányítási feladatok. Projekt igazgató kinevezése. Projekt menedzsment egység felállítása. Mérnök.5 A jellemző magyarországi gyakorlat értékelése 5 Közbeszerzés 6. A közbeszerzés előkészítése 6. Az ajánlatok értékelése 6. Szerződéskötés 7. A közbeszerzések során előforduló hibák elkerülése 7 Nyomon követés 8. Indikátorok 8. Jelentések 8. Helyszíni látogatások 8. Vezetői egyeztetések 9.5 Kifizetés 9.5. A kifizetés folyamata 9.5. A kifizetés pénzneme 0.5. Az ÁFA támogatása 0.5. Költségtúllépések Az EU támogatás lehívása 0

5 Ellenőrzések 5 Projekt zárás 5. A zárás időpontja 5. Zárójelentés 5. Zárónyilatkozat 5. Záró kifizetési kérelem 5.5 Dokumentációs kötelezettség 6 Üzemeltetés 6. Háttér 6. Az alkalmazható üzemeltetési konstrukciók 6. Az üzemeltetők bevonásának lehetősége a projekt előkészítés során 6. További részletes információ Tartalomjegyzék IV. fejezet Esettanulmány 5 Regionális települési hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása 5. A projekt szükségessége 5. A projekt előkészítésének legfontosabb lépései 6.. A projekt területének lehatárolása 6.. A települések együttműködésének kialakítása 6.. A projekt műszaki tartalma 7.. A szükséges engedélyek beszerzése 7. A projekt megvalósítása 8.. Üzemeltetési kérdések 8.. Területvásárlás 8.. Közbeszerzések 8.. Régészeti feltárás 9 Mellékletek 5 Tesztfeladatok 5. Alapfogalmak, jogi háttér, intézményrendszer 5. Tervezés, programozás 5. Infrastrukturális beruházások előkészítése 5. Infrastrukturális beruházások jóváhagyása és megvalósítása 5 Fogalmak, rövidítések 5 Jogszabályok, útmutatók, honlapok 5. EU jogszabályok 5. Hazai jogszabályok 5. Útmutatók 5. Honlapok 5 Térképek 55 törzsanyag

6

7 bevezető Bevezető Bevezető Az Európai Unió Kohéziós Alapjából 007- között mintegy 000MrdFt támogatásban részesül Magyarország, miáltal több mint 500MrdFt értékű környezetvédelmi, közlekedési illetve energetikai infrastrukturális beruházás valósulhat meg. A beruházások hatékony és eredményes előkészítése és megvalósítása az érintett állami szervek, önkormányzatok, vállalkozások több száz munkatársának összehangolt munkáját igénylik. A 000 óta jóváhagyott Kohéziós Alap projektek megvalósításának nagyobb része még ugyancsak előttünk áll. Ennek oka, hogy a beruházások megvalósításában átlagosan -,5 éves csúszás halmozódott fel. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a projektek költsége, és a többletet teljes mértékben a hazai feleknek, az önkormányzatoknak illetve a kormánynak kell állnia. A problémák egyik fontos forrása, hogy a beruházások előkészítésének és megvalósításának sok esetben nincsenek egyértelmű, számon kérhető felelősei. E kiadvány célja, hogy a döntések előkészítésében és meghozatalában érintett munkatársakban tudatosítsa a fenti kihívásokat, és praktikus ismereteket nyújtson a kihívásoknak való megfeleléshez. Ennek érdekében, a kiadvány komplex módon összefoglalja azokat az alapvető európai uniós, műszaki, gazdasági és környezeti szempontokat és ismereteket, valamint ezek közti összefüggéseket, amelyek szükségesek a beruházások előkészítése és megvalósítása során meghozandó megfelelő döntésekhez. Bár a kiadvány a Kohéziós Alap beruházásokról szól, más infrastrukturális beruházások vonatkozásában is jól használható.

8

9 I. fejezet A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai, jogi háttere és intézményrendszere A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai Alapfogalmak A Kohéziós Alapot az 99-ben hatályba lépett Maastrichti Szerződés hívta életre. Célja az Európai Unió legszegényebb tagállamai (ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) nem éri el az EU átlag 90%-át; akkor Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) felzárkózásának támogatása a monetáris unióra, az euró bevezetésére való felkészülés időszakában. Az euró bevezetésének szigorú pénzügyi feltételei vannak (ún. maastrichti konvergencia kritériumok), köztük mindenekelőtt a költségvetési hiány csökkentése. Ezek a pénzügyi feltételek a nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű beruházások elhalasztására ösztönöznek. A Maastrichti konvergencia kritériumok: - a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP %-át; - az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át; - az infláció legfeljebb,5 százalékponttal haladhatja meg annak a legjobban teljesítő országok inflációját; - az árfolyam-ingadozás az utolsó két évben nem haladhatja meg az előírt sávot; - a hosszú lejáratú hitelek átlagos kamatlába legfeljebb százalékponttal haladhatja meg a legjobban teljesítő országok kamatlábát. Kohéziós Alap célja éppen az, hogy feloldja ezt a dilemmát: lehetővé tegye az egységes európai piacba való integrálódáshoz is fontos beruházások megvalósítását a költségvetési deficit növekedése nélkül. A legnagyobb tőkeigényű, leghosszabb megtérülési idejű beruházások a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások, ezért a Kohéziós Alap ezek megvalósítását támogatja. Mivel a Kohéziós Alap célja az euró bevezetésének segítése, az EU a Kohéziós Alap támogatás folyósításának előfeltételeként előírja, hogy a kedvezményezett tagállam is törekedjen az ehhez szükséges pénzügyi feltételek teljesítésére. Ennek érdekében a kedvezményezett országoknak ki kell dolgozniuk és az EU számára be kell nyújtaniuk a konvergencia kritériumok

10 A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai teljesítésére, és a túlzott költségvetési deficit elkerülésére irányuló ún. konvergencia programjukat. Amennyiben egy kedvezményezett tagállam nem teljesíti konvergencia programját, a Kohéziós Alap támogatás felfüggeszthető, mindaddig, amíg az ország megteszi a szükséges intézkedéseket. Az összes új tagállam bruttó nemzeti terméke az EU átlag 90%-a alatti, ezért mind a 0 ország a Kohéziós Alap kedvezményezettje. Az új tagállamok felkészítése érdekében az EU 000-ben megindította ún. ISPA programját, a 00-ben taggá vált országok, valamint Románia és Bulgária részvételével. Az ISPA keretében jóváhagyott projektek a csatlakozás után a Kohéziós Alap keretében valósulnak meg. Jogi háttér A Kohéziós Alap jogi hátterét az Európai Unió Tanácsának többször módosított 6/9. rendelete, valamint a Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A szabályozás a és a 007- közti időszak között jelentősen megváltozik. - A támogatható területek jelenleg: környezetvédelem, transz-európai közlekedési hálózat fejlesztése. A 007- időszakban ezek mellett új elem a fenntartható közlekedés fejlesztése (pl. a transz-európai közlekedési hálózaton kívüli vasútvonalak, tömegközlekedés), valamint a megújuló energia használatának (pl. biomassza, geotermia) és az energia-hatékonyság javításának (pl. épület-szigetelés) támogatása. - Az Európai Bizottság jelenleg minden projektet egyedileg jóváhagy. Koncepcionális változás, hogy 007- között az Európai Bizottság a projektenkénti jóváhagyásról a programonkénti jóváhagyásra tér át, az egyedi projektek jóváhagyása csak egy emelt összeghatár felett szükséges (környezetvédelem területén 5 millió euró felett, más területeken 50 millió euró felett). - A Kohéziós Alapból jelenleg csak 0 millió euró feletti projektek támogathatók. 007-től eltörlésre kerül ez az összeghatár. A változások következtében a Kohéziós Alapból nemcsak egyedi projektek, hanem pályázati rendszerek is támogathatók lesznek. - Jövedelemtermelő beruházások esetében csökken a támogatás mértéke, mivel a támogatási arány (max. 85%) az elszámolható költségek és a működési bevételek különbözetére vetítendő. - Az egyik legjelentősebb a megvalósítás határidei: között m+ szabály: - a jóváhagyást követő éven belül meg kell kezdeni a projekt fizikai megvalósítását 007- között n+ szabály: - a program éves keretét a következő naptári éven belül ki kell fizetni változás a megvalósítás határideire vonatkozik. Az ún. n+ szabály bevezetése a jelenleginél szigorúbb feltételt jelent. Leegyszerűsítve: a program éves keretét a következő naptári éven belül ki kell fizetni. Ez azért nehéz, mert az első jelentősebb kifizetéseket meg kell előzze a részletes tervek elkészítése, az engedélyek megszerzése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a megelőző régészeti feltárás elvégzése, ami összesen - évet is igényelhet. Az n+ szabály program szinten értelmezendő, de értelemszerűen az egyedi projektek számára is szigorítást hoz. A gyakran hallható téves értelmezéssel ellentétben, nem azt jelenti, hogy a projekteket év alatt meg kellene valósítani. Hanem azt, hogy a projekteket időben elő kell készíteni, és az eredetileg tervezett ütemezés szerint, számottevő csúszást nem megengedve kell megvalósítani. A szabály szigorúságát jelzi, hogy amennyiben jelenleg is hatályban volna az n+ szabály, már több tízmilliárd forint EU támogatást elveszített volna az ország. - Jelenleg a támogatásnak csak kis része, és csak az Európai Bizottság jóváhagyásával csoportosítható át egy projektről egy másik projektre. Az n+ szabály betartása szempontjából is fontos újdonság a következő időszakban, hogy ha egy projekt megvalósítása jelentős mértékben csúszik, a megítélt támogatás egy másik projektre átcsoportosítható. Ez arra fogja ösztönözni a kedvezményezetteket, hogy tegyenek meg mindent a projekteket az eredetileg tervezett ütemezés szerint megvalósításért.

11 Intézményrendszer. EU előírások Az Európai Unió részéről az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, valamint - amennyiben hitelt nyújt valamely projekthez - az Európai Beruházási Bank a felelős a Kohéziós Alap felhasználásért. Az EU előírásai szerint minden tagállamban ki kell jelölni / fel kell állítani az alábbi szervezeteket: - a Kohéziós Alap felhasználásának menedzsmentjéért és koordinációjáért általánosságban felelős Irányító Hatóságot; - az Irányító Hatóság által delegált feladatokat ellátó, a kedvezményezettekkel közvetlen kapcsolatot tartó Közreműködő Szervezeteket; - a projektek végrehajtásáért felelős kedvezményezetteket; - a lehívási kérelmek az Európai Bizottsághoz való benyújtásáért, a költségek igazolásáért, a támogatások fogadásáért felelős Kifizető Hatóságot; - a projektek megvalósítása során a fenti szervezetek tevékenységének legalább 5%-os ellenőrzéséért, valamint a projektek megvalósításának befejezésekor a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezetet; - a projektek fizikai és pénzügyi megvalósítását nyomon követő, a fenti szervezeteket, az Európai Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot tömörítő, évente kétszer ülésező Monitoring Bizottságot. A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai Mint a fentiekből látható, az EU egy hierarchikus intézményrendszer felállítását írja elő, amelyben a kapcsolati lánc: Európai Bizottság - Irányító Hatóság (tagállamonként) - Közreműködő Szervezet (szektoronként) - kedvezményezett (projektenként). Ez egészül ki lehívások és ellenőrzések esetében egy-egy elkülönült szervezettel, a Kifizető Hatósággal illetve a 5%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezettel.. Magyarországi intézményrendszer A fenti szervezetek kijelölése Magyarországon a következők szerint történt: - Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) - Közreműködő Szervezetek: o környezetvédelem: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) o közlekedés: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) - kedvezményezettek: o környezetvédelem: önkormányzatok, önkormányzati társulások o közlekedés: Magyar Államvasutak Rt. (MÁV Rt.), Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG), Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.), HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat - Kifizető Hatóság: Pénzügyminisztérium (PM) - a 5%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezet: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI). Az egyes szereplők fő feladatai Az Irányító Hatóság (NFH) fő feladatai: - általános kapcsolattartás az Európai Bizottsággal - a lehetséges Kohéziós Alap projektek listáját meghatározó Keretstratégia kialakítása; a javasolt Kohéziós Alap projektek benyújtása az Európai Bizottsághoz - a támogatás felhasználásának nyomon követése; a monitoring információs rendszer működtetése; a Kormány rendszeres tájékoztatása a támogatás felhasználásáról, a teendőkről - a támogatás felhasználása általános eljárásrendjének meghatározása; a támogatás felhasználását segítő útmutatás kialakítása - a költségvetés összeállítása során a társfinanszírozás tervezése 5

12 A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai - a Közreműködő Szervezetek tevékenységére támaszkodva a költségek hitelesítése - a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok koordinálása - a Monitoring Bizottság működtetése A Közreműködő Szervezetek (KvVM, GKM) fő feladatai: - a javasolt Kohéziós Alap projektek benyújtása az Irányító Hatósághoz - a projektek megvalósításának nyomon követése; a monitoring információs rendszer használata; az Irányító Hatóság rendszeres tájékoztatása a projektek megvalósításáról, a teendőkről - a közbeszerzési eljárások megfelelőségének biztosítása - kifizetések teljesítése; a kedvezményezettek tevékenységének ellenőrzése; a költségek hitelesítése - tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátása - részvétel a Monitoring Bizottságban A kedvezményezettek fő feladatai: a támogatási kérelem összeállítása és benyújtása a Közreműködő Szervezethez, valamint a projekt a jogszabályokban, a Bizottsági Határozatban, a támogatási szerződésben rögzítettek szerinti megvalósítása, különösen a kedvezményezett funkciói: - felügyelet: önkormányzati képviselőtestület / társulási tanács - irányítás és menedzsment: projekt igazgató + menedzsment egység - kivitelezés folyamatos helyszíni ellenőrzése: független mérnök (részletesebben: ld. III.. fejezet) - a szükséges környezetvédelmi és létesítési engedélyek megszerzése - a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása - a szerződéses partnerek (mérnök, kivitelezők-szállítók, stb.) tevékenységének irányítása és ellenőrzése - kifizetési kérelmek összeállítása - az önrész biztosítása - tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása - a Közreműködő Szervezet rendszeres tájékoztatása a projekt megvalósításáról A Kifizető Hatóság (PM) fő feladatai: - a kifizetések előrejelzése - a lehívási kérelmek összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz, az Irányító Hatóság tevékenységére támaszkodva a költségek igazolása - az átutalt támogatások fogadása - számviteli nyilvántartások vezetése - a szabálytalanul felhasznált támogatás visszatérítése A 5%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezet (KEHI) fő feladatai: - ellenőrzési stratégia kidolgozása - rendszerellenőrzések elvégzése - a költségek legalább 5%-ára kiterjedő ellenőrzések elvégzése az intézményrendszer öszszes szereplőjére vonatkozóan - a támogatás felhasználásának szabályosságáról szóló zárónyilatkozat kiállítása - éves ellenőrzési jelentés elkészítése Az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrei ugyancsak végezhetnek ellenőrzéseket. Az EU által előírt szervezeteken túl meg kell említeni a közbeszerzések szabályosságáért felelős EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet (EKKE), amely az NFH szervezeti egységeként működik. Fő feladata az előkészítés során az ajánlatkérési dokumentáció minőségbiztosítása, valamint az ajánlatok értékelése során a szabályosság felügyelete, ezzel kapcsolatos tanácsadás. 6

13 II. fejezet Tervezés, programozás Tervezés, programozás A közötti támogatási programok, a Kohéziós Alap Keretstratégia 00 és 006 között Magyarország a strukturális alapokból mintegy milliárd euró, a Kohéziós Alapból mintegy milliárd euró támogatásban részesül. A strukturális alapok magyarországi felhasználásának stratégiáját az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), a Kohéziós Alapét a Kohéziós Alap Kertstratégia tartalmazza.. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt program keretében valósul meg. Az egyes programok célja illetve tartalma a következő: - A gazdasági versenyképesség program célja a gazdasági szféra, a vállalkozások közvetlen és közvetett elsősorban a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az információs gazdaság és társadalom területén történő támogatása. - A humánerőforrás-fejlesztési program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkaerő versenyképességének javítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség megszerzésével, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítése. - A környezetvédelem és infrastruktúra program célja a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások támogatása. Tehát a program a Kohéziós Alaphoz hasonló, de általában kisebb beruházásokat támogat. - Az agrár- és vidékfejlesztési program célja a mezőgazdaság és élelmiszer feldolgozás modernizálás, hatékonyabbá tétele, valamint a vidék felzárkóztatásának elősegítése a gazdaság fejlesztésével. - A regionális fejlesztési program a turizmus fejlesztését, a település-rehabilitációt és a települési infrastruktúra támogatását, valamint a helyi humánerőforrás fejlesztését támogatja, elsősorban a kevésbé fejlett térségekben. 7

14 Tervezés, programozás. Kohéziós Alap Keretstratégia A Kohéziós Alap Stratégia fő célja az, hogy kiindulva a magyar közlekedés és környezetvédelem helyzetének részletes elemzéséből, összhangban az érintett ágazatok fejlesztési célkitűzéseivel, valamint a vonatkozó európai uniós irányelvekkel a közötti tervezési időszakra lefektesse a Kohéziós Alap támogatásainak magyarországi felhasználását meghatározó elveket és célokat, a megvalósítandó projektek kiválasztásának kritériumait, valamint bemutassa a lehetséges projektek indikatív listáját a projektek rövid ismertetésével. A Keretstratégia pillérét a hazai, illetve az európai uniós ágazati politikák, jogszabályok képezik. Ezekből következtethető az a kritériumrendszer, melynek alapján a közötti programozási időszakban Kohéziós Alap támogatásra jogosult projektek meghatározásra kerülhettek. A jogosult projektek köréből kiválasztási szempontrendszer alkalmazásával alakult ki a kiemelten javasolt projektek, illetve a tartalék projektek köre. A projektek rövid bemutatásának keretében alátámasztásra és indoklásra kerül az egyes projektek kiválasztási folyamata, ezt követi a projektek indikatív műszaki és pénzügyi paramétereinek, a végrehajtás tervezett ütemezésének, valamint az előkészítettség jelenlegi helyzetének bemutatása. Végül a Kohéziós Alapot kezelő intézményrendszer kerül ismertetetésre. A Kohéziós Alap stratégiája szervesen illeszkedik az I Nemzeti Fejlesztési Tervhez, azzal egy időben, az annak tervezéséért felelős egységekkel szorosan egyeztetve készült el. A kettő közötti elhatárolás szakmai kritériumait projektcélok, projektméretek, projekt-szelekciós kritériumok a Keretstratégia és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv érintett programjai is tartalmazzák. A közlekedési ágazatban a Kohéziós Alap felhasználását a transz-európai közlekedési folyosók kiépítése határozza meg. Ezen belül lehetőség van vasúti, közúti, légi közlekedési infrastrukturális projektek megvalósítására, illetve a folyami hajózás infrastruktúrájának fejlesztésére. A környezetvédelmi ágazatban a Kohéziós Alap támogatja - az lakos egyenértéket meghaladó agglomerációk szennyvíz-kezelését (csatornahálózat és tisztító kapacitások létesítése vagy korszerűsítése, iszapkezelés és hasznosítás). - jelentős egészségügyi kockázatú régiók ivóvíz-ellátási létesítményeinek fejlesztését, ahol 006. decemberéig áll fenn megfelelési kötelezettség (kezelőművek technológiai korszerűsítése és/vagy új vízellátó létesítmények építése). - komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszereken belüli nagy kapacitású regionális lerakók létesítését, a köréjük szervezett szelektív hulladékgyűjtési és kezelési hálózatok létesítését, valamint a nagy kockázatot jelentő, nem megfelelően működő régi szemétlerakók lezárását és rehabilitációját. A 007- közötti időszakra való felkészülés tervezési folyamata. Megalapozó koncepciók A következő időszakra több hosszú távú koncepció is készült. A legátfogóbb az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amelynek célja, hogy megalapozza a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját, meghatározza az ország 050-re elérendő jövőképét és kijelölje 00-ig az átfogó célokat, a végrehajtás során érvényesítendő horizontális és területi szempontokat. A koncepció ismerteti az ország fejlesztésének alapvető stratégiai céljait, és elérésük módját. A stratégiai célok megvalósításának területeit három fő prioritáscsoportba sorolja, melyek a következők: befektetés az emberbe, befektetés a gazdaságba, befektetés a környezetbe. Az Országos Fejlesztési Koncepció mellett külön koncepciók tartalmazzák a területfejlesztési, versenyképességi, fenntarthatósági célokat. 8 Munkaanyagként elfogadta az 00/00. kormányhatározat.

15 . A II. Nemzeti Fejlesztési Terv Az Európai Unió 007- közötti költségvetési időszakára benyújtandó II. Nemzeti Fejlesztési Terv (európai uniós terminológiával Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, NSRK) tervezési munkálatai jelen összeállításakor folyamatban vannak. Az EU kohéziós politikájával összhangban a tervezési munka négy fő célkitűzése a társadalmi és gazdasági kohézió, a tudásvezérelt és megújuló társadalom, a versenyképes gazdaság, és a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. Tervezés, programozás A II. Nemzeti Fejlesztési Terv is több program keretében valósul meg, amelyek között külön környezetvédelmi program és közlekedési program szerepel. Ezek tartalmazzák a Kohéziós Alap felhasználását is, a 007- közötti időszakra nem készül külön Kohéziós Alap Keretstratégia. A továbbiakban az ezek alapját képező ágazati politikák kerülnek bemutatásra. Hasonló, de kisebb projektek megvalósítását a regionális programok is támogatják.. Közlekedéspolitika Magyarország közlekedési stratégiája az Európai Unió Közös Közlekedési Politikájára épül. Ez a dokumentum kimondja, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül lehetetlen lenne az egységes európai piac előnyeit teljes mértékben kiaknázni és az EU gazdasága nem maradna versenyképes. Ugyanakkor a jó minőségű infrastruktúra mellé olyan szabályozási politikát kell rendelni, mely garantálja a szabad és tisztességes versenyt, valamint a fenntartható fejlődést azáltal, hogy az egész kontinensen a környezetbarát közlekedési módokat helyezi előnybe. Az EU területén, illetve a kontinensen kijelölésre kerültek a fő közlekedési folyosók (ún. transz-európai hálózat, TEN), melyek fejlesztése a közlekedéspolitika egyik fő célkitűzése, és melyek közül Magyarország területén négy folyosó halad át: - IV. folyosó: az osztrák-szlovák határtól Budapest és a román határ irányában, - V. folyosó: a szlovén határtól Budapest és az ukrán határ irányában (magában foglalva a két alfolyosót: V/B. Horvátország és V/C. Bosznia-Hercegovina felé), - VII. folyosó: a Duna mint vízi út, - X/B. folyosó: Budapestről a jugoszláv határ irányában. A közösségi közlekedéspolitika a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiájának központjába a különböző közlekedési alágazatok közötti megfelelő egyensúly kialakítását helyezte, ennek érdekében elsősorban a vasúti és tömegközlekedési fejlesztéseket preferálja a közúti fejlesztésekkel szemben. A hazai közlekedéspolitikát a Közlekedéspolitikai Koncepció rögzíti. Elsődleges célja olyan közlekedési rendszer kiépítése, amely biztonságos, korszerű, gazdaságos, megfelel a társadalmi igényeknek és kevesebb terhelést jelent a környezetre nézve. A fejlesztés 996-ban meghatározott, de máig érvényes stratégiai célkitűzései az alábbiak: - Magyarország Európai Unióba történő szerves beilleszkedésének elősegítése; - a gazdasági és szociális kapcsolattartás feltételeinek javítása a szomszédos országokkal; - hozzájárulás a regionális fejlesztési célok eléréséhez; - az életminőség javítása, az egészségmegőrzés biztosítása, a közlekedésbiztonság fokozása és a környezet védelme; - a feltételek megteremtése a közlekedési hálózatok szabályozott versenyéhez és hatékony működéséhez. COM (00) 070, 00. szeptember. 9/00. OGY határozat 9

16 Tervezés, programozás. Környezetpolitika A hazai környezetpolitika az EU érvényes, 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára és Magyarország a csatlakozási tárgyalások során tett környezetvédelmi vállalásaira épül. A közötti magyar környezetpolitikát a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program rögzíti 5. Az uniós forrásokra vonatkozó stratégia az állam vagy a regionális és helyi hatóságok felelősségi körébe eső környezetvédelmi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközök növelésével járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, lehetővé téve ezáltal: - a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági kohézió megerősödését, és - a nagy beruházásokat igénylő környezetvédelmi EU irányelvek megvalósulását. Legfontosabb és sürgősebb feladatainkat a korábban említett vállalások teljesítése jelenteni, ezek közül a Kohéziós Alap által is támogatott kiemelt területek a települési szennyvízkezelésre, illetve a minőségi ivóvízre vonatkozó derogációk:.. Települési szennyvíz A 9/7/EGK irányelv.,. és 5() szakasza alóli ideiglenes mentességgel 05. december -ig nem teljes körűen érvényesek Magyarországon a gyűjtőrendszerekre és a városi szennyvíz kezelésére vonatkozó előírások az alábbi köztes irányszámok betartása mellett: ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén ig a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén..5 Ivóvíz Az EU által elfogadott ivóvíz-minőségi előírások teljesítése érdekében a kormány 00. végén elindította az ivóvízminőség-javító programját, melynek fő célja az EU irányelv érvényesítése a hazai ivóvíz szolgáltatásban legkésőbb 009-ig. E határidőig azokon a településeken kell megoldani az ivóvízminőség javítását, ahol az ivóvízben lévő arzén koncentráció meghaladja a 0μg/l-t, az ammónium-ion és a nitrit a 0,5mg/l-t, a bór az mg/l-t, valamint a fluor koncentráció az,5mg/l-t. A nagyprojektek Az EU támogatások külön csoportját alkotják azon projektek, melyeket az operatív programban meghatározott szempontok alapján az Európai Bizottság közvetlenül hagy jóvá. Ezek a környezetvédelem területén a 5 millió feletti, közlekedés területén, illetve egyéb projektek tekintetében 50 millió feletti ún. nagyprojektek. 0 Tekintettel arra, hogy a II: Nemzeti Fejlesztési Terv az EU által megszabott határidők szerinti megvalósításához megfelelően előkészített nagyprojektek szükségesek, és ezen projektek kidolgozásának költségeit a projektek gazdái önmaguk nem tudják biztosítani, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal kezdeményezésére a kormány külön forrásokkal támogatja egyes, részben már előkészített nagyprojektek kidolgozását. 600/00. Európai Parlamenti Határozat 5 7/00. kormányhatározat

17 A támogatás célja olyan nagyprojektek előkésztésének felgyorsítása volt, amelyek 007 után biztosan támogathatók és mihamarabb indíthatók lesznek. A környezetvédelem és a közlekedés területén összesen közel 00 projekt javaslat került benyújtásra, mintegy 00 milliárd forint támogatási igénnyel. A támogatási igény több mint tízszeresen meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ami szigorú szűrést tett szükségessé minden fázisban. A tartalmi szűrés szempontjainak megfelelt projekt javaslatok fejlesztéspolitikai (ágazati és területi) illetve műszaki-gazdasági szempontok szerinti értékelése után a kormány döntött 6 8 projekt előkészítésének támogatásáról. Tervezés, programozás A kiválasztott projektek az alábbiak a környezetvédelem területén: - észak-alföldi és dél-alföldi ivóvízellátás, - Dél-Buda térsége, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Békéscsaba, Nagykanizsa, Makó, a Tápió-menti térség és a Dél-Balatoni térség szennyvízkezelése, - dunai, tiszai és Kis-Balatoni vízügyi beruházások, köztük a Vásárhelyi terv árvízszint csökkentő tározói, - a Közép-Duna vidék, Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron és a Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodása. A közlekedés területén: - a Székesfehérvár-Boba és a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukciója, - a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése, - budapesti, miskolci, debreceni és szegedi tömegközlekedési beruházások, - az M, M6,., 8.,. és sz. főutak egyes szakaszainak fejlesztése, - a Győr-Gönyű kikötő fejlesztése /005. kormányhatározat

18

19 III.. fejezet Infrastrukturális beruházások előkészítése Infrastrukturális beruházások előkészítése A projekt életciklus. Mit nevezünk projektnek? A projekt szót egyre gyakrabban halljuk az élet különböző területein. Vannak olyan feladatok, melyek sikeres lebonyolítására a szervezet szokásos munkamódja nem alkalmas, szükség van különböző szaktudások bevonására, erőforrások összehangolására, pontos tervezésre, gyakori csapatmunkára, gyors alkalmazkodásra. Az uniós támogatások felhasználásában a projekt kifejezésnek meghatározott definíciója van. Az egyes alapok felhasználásáról szóló rendeletek az alábbiak szerint határozzák meg a projekt fogalmát: A projekt olyan, gazdaságilag oszthatatlan munkák sorozata, amelyek pontos műszaki funkcióval és világosan meghatározott célokkal rendelkezik. A projekt olyan folyamat, melynek általában - egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépései vannak, - konkrét célokat meghatározott idő alatt kíván elérni, - a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.. A projektciklus fázisai A projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata projekt ciklus néven is ismert. A ciklus kiindulópontja a projekt ötlet, melyet a helyzetelemzés után egy végrehajtható munkatervvé kell fejleszteni.

20 Infrastrukturális beruházások előkészítése.. Projektkezdeményezés, célmeghatározás A probléma felismerésére alapozva a szervezet megfogalmazza az elérendő célt és felvázolja a cél elérésének lehetséges megoldásait, a fejlesztés alternatíváit... Projekttervezés A projekt sikerének egyik záloga kétségkívül a megfelelő előkészítés. Fontos, hogy az alapos helyzetelemzés után, a tervezés és a végrehajtás is előre átgondolt és megtervezett folyamat legyen. A probléma azonosítása, a célkitűzések meghatározása után a projektgazda hozzálát az elvárt eredmény eléréséhez szükséges legmegfelelőbb műszaki megoldás azonosításához és megtervezéséhez. Ennek keretében elkészíti - a különböző műszaki alternatívákat és azok értékelését (műszaki, gazdasági, környezetvédelmi szempontból) bemutató megvalósíthatósági tanulmányt, - a legjobb alternatívát alátámasztó költség-haszon elemzést, - a környezeti hatásvizsgálatot, megszerzi a környezetvédelmi engedélyt, - az engedélyezési terveket, megszerzi a létesítési engedélyeket, - a tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységek tervét... Projekt végrehajtás és nyomon követés A támogatás jóváhagyása után következik a végrehajtás fázisa. Ennek során meg kell határozni a szervezeti kereteket, - a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően lehet megkezdeni a fejlesztés fizikai megvalósítását, - folyamatosan nyomon kell követni, hogy a projekttervekhez képest milyen tényleges előrelépéseket sikerült elérni, - a támogató rendszeresen ellenőrzi a kitűzött célok megvalósítását... Projekt zárás és értékelés A projekt megvalósítás végét jelenti a különböző létesítmények műszaki átadás-átvétele, amelyet a kivitelező készre jelentése alapján a beruházást felügyelő mérnök rendel el. A támogatás szempontjából a fizikai megvalósulást követően összetett pénzügyi zárás és ellenőrzés, és a Bizottság felé történő jelentés következik. A zárást követően az értékelési szakaszban a beruházó illetve a támogató értékeli, hogy a projekt milyen eredményeket ért el, és ezek alapján levonja a tanulságokat, melyek a jövőbeni programok és projektek tervezése során felhasználhatók. Megvalósíthatósági tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmány célja törzsanyag A megvalósíthatósági tanulmány a beruházás előkészítésének alapdokumentuma. Célja a tervezett beruházás céljának pontos meghatározása, a lehetséges alternatívák elemzése, és azon döntés megalapozása, hogy indokolt-e valamelyik alternatíva megvalósítása. A megvalósíthatósági tanulmány az egyetlen dokumentum, amely a beruházás műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait egyidejűleg teljes körűen számba veszi. Az előkészítés további lépéseiben ezek a szempontok külön dokumentumokban kerülnek részletesebben kifejtésre.