INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI VERZIÓ ÁPRILIS 21.

2 I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS... 6 I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 6 I.1.1. Nemzetközi környezet... 6 I Európai uniós környezet... 6 I Pécs az EKF-klubban... 8 I Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések... 9 I Pécs város külkapcsolati rendszere I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja I Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe I A CADSES-Dél a South East European Space I Magyar-horvát együttműködési lehetőségek I.1.3. Pécs az országos településhálózatban I A tervezési dokumentumok és Pécs I Pécs a Megyei Jogú Városok körében I A régió és Pécs I Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre I.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE I.2.1. Gazdaság I Regionális és megyei összehasonlítás I Pécs város agglomerációja I Pécs város gazdaságának elemzése I Ágazati elemzések I A város gazdaságának térbeli elhelyezkedése I.2.2. Társadalom I A népesség számának alakulása Pécsett I Korstruktúra I Születések I Halálozások I A migráció hatása Pécs társadalomszerkezetére I Foglalkoztatottság és munkanélküliség I Iskolázottság és oktatás I Életminőség I Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok I Pécs a multikulturális város I Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett I Kultúrafogyasztási szokások I A környezeti nevelés és környezettudatosság kérdései I Civil szervezetek Pécsett I.2.3. Környezet I Vízminőség, vízgazdálkodás

3 I Levegőminőség I Zaj- és rezgésterhelés I Élővilág I Pécs közterületei és parkjai I Épített környezet I.2.4. Közszolgáltatások I Oktatási intézményrendszer I Kulturális intézmények I Egészségügy I Szociális ellátás I Közigazgatás I Közlekedés, közösségi közlekedés I Hulladékgazdálkodás I Közművek I.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan I.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE I.3.1. Városrészek azonosítása I.3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés I Belső városrészek I Mecsekoldal I Meszes-Pécsbánya I Délkelet-Pécs I Dél-Pécs I Somogy, Vasas, Hird I Uránváros I Nyugati ipari-kereskedelmi terület I.3.3. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról II. FORRÁSTÉRKÉP II.1.1. Az EKF kulcsprojektek finanszírozása II.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai II Gazdaságfejlesztés Operatív Program II Környezet és Energia Operatív Program II Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program II Társadalmi Megújulás Operatív Program II Dél-dunántúli Operatív Program II Közlekedés Operatív Program II.1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés forrásai

4 II.1.4. Közösségi programok II Európa a Polgárokért program II Kultúra program II Cselekvő Ifjúság program II.1.5. Egyéb nemzetközi források II EGT-támogatások II Visegrádi Alap II.1.6. Hazai források II Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatai II.1.7. Nem vissza nem térítendő támogatást alkalmazó finanszírozási formák II.1.8. Intézkedési terv III. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE III A projektszintű kockázatok integrált elemzése III A 2010-es EKF program eredményességét fenyegető kockázatok III Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyegető kockázatok

5 Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) melléklete, mely részletes helyzetelemzést, forrástérképet és kockázatelemzés fejezetet tartalmaz. A melléklet tartalmának túlnyomó többségét a részletes helyzetelemzés teszi ki, mely az EKF kulcsprojektek előkészítése során készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, valamint Pécs Megyei Jogú Városa által novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat. Ennek oka az is, hogy a helyzetfeltárás munkálatai még a Városfejlesztési Kézikönyv megjelenése előtt befejeződtek az alább közölt tartalommal. Az IVS törzsanyagában szereplő helyzetelemző fejezetek tehát tartalmazzák mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet az előírások megkövetelnek. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat terjedelmi okok miatt végül mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. A forrástérkép, illetve a kockázatelemzés szintén a Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány részét képezték. Előbbi az EKF-fejlesztésekhez kapcsolódó további városi fejlesztések lehetséges forrásait veszi számba, míg a kockázatelemzés integráltan vizsgálja az EKFfejlesztések valószínűsíthető kockázatait. 1 Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM,

6 I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1.1. Nemzetközi környezet I Európai uniós környezet Pécs városa uniós összehasonlításban nem tartozik a vezető európai települések közé. Ugyanakkor hazánk ötödik legnépesebb városaként, fejlett regionális központként az Európai Unió területfejlesztési és kapcsolódó dokumentumai és projektjei (ld.: ESPON, Urban Audit, stb.) számolnak vele. Önmagában ez a tény is azt jelzi, hogy a város szerepel a brüsszeli döntéshozók és szakértők térképén. Az európai területi folyamatokat kutató ESPON (European Spatial Planning Observation Network) terminológiája szerint Pécs városa és vonzáskörzete egyike az 1595 ún. funkcionális városi körzetnek (Functional Urban Area, azaz FUA), mely azokat az európai városokat jelöli, ahol a lakosság 15 ezer főnél nagyobb és a vonzáskörzet lakossága 50 ezer főnél több. (ESPON, 2005) (www.espon.eu). Pécs a FUA-k lakosságszám szerinti osztályozásában az ötből a negyedik csoportba került ( ezer fő). A FUA települések osztályozásakor Pécs városa funkcióit tekintve, mint egyetemi város került meghatározásra és, mint a hibajegyzékből kiderül (ESPON, 2006), tévesen csak nemzeti fontosságú településként került a térképre, holott jelentősége nemzetközi/interregionális. Az egyébként is monocentrikus magyar településstruktúrában Pécs és vonzáskörzete (PUSH area az a terület ahonnan autóval Pécs 45 percen belül elérhető) az ESPON vizsgálatok szerint szintén monocentrikus felépítésű, ahol Pécs dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a monocentrikusság az új területi gondolkodásban kedvezőtlen tényező, sokkal kívánatosabb a több település szoros és kölcsönös hálózatos együttműködésén alapuló policentrikus fejlődés (nem csak az uniós dokumentumok, hanem pl. az OTK is ezt favorizálja). Az ún. Urban Audit vizsgálatok alapján (mely az EU Bizottsága kezdeményezésre az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közreműködésével zajlik) Pécs városa a különböző kiválasztott mutatók alapján (több mint 250 különböző mutató az alábbi témakörökben: 6

7 demográfia, társadalmi helyzet, gazdasági állapot, civil társadalom szerepe, oktatás-képzés, környezet állapota, közlekedés, információs társadalom, kultúra és pihenés részletesen lásd: a vizsgálatban szereplő 258 város közül a középmezőny alsó felébe pozícionálható. Sokat árnyalja azonban a néhány alábbi szubjektíven kiemelt adat (mind 2001-ből) a város átlagos teljesítményét. Pécs városában a lakosok várható élettartama nem egészen 74 év, szemben a vizsgált települések 75,5 éves átlagával, mely az általános egészségi állapot kedvezőtlen alakulását mutatja. Ugyanakkor az 1000 főre jutó kórházi ágyak tekintetében a város a 36. helyen áll, az átlagot közel 30%-kal meghaladva. Sajnálatos, de nem meglepő eredmény az egy főre jutó GDP alacsony értéke, mely a településcsoport átlagának alig ötödét éri el, ezzel 173. a listán. A vizsgálatunk szempontjából sarkalatos kultúra területén Pécs nagyon jól szerepel. Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma közel 150 (ezzel Pécs 34.), míg az átlag nem éri el a százat, ezzel Pécs olyan egyetemvárosokat utasít maga mögé, mint Párizs, Montpellier, Grenoble, Milano, München, Lipcse, Orleans stb. Az egy lakosra jutó színházi székek száma alapján szintén a településcsoport felső harmadába tartozik Pécs (59.), míg az egy lakosra jutó múzeumlátogatók száma évente 2,4 (átlag: 1,8), mellyel Pécs a 38., olyan egykori EKF városokat megelőzve, mint Krakkó, Prága, Rotterdam, Porto, Genova, Bologna. Az a tény, hogy az uniós dokumentumok és vizsgálatok számolnak vele, továbbá egyértelmű profillal (egyetemváros) ruházzák fel, kedvezően értékelhető. A Nyugat-Balkán irányába, Közép-Európa felől az utolsó jelentős egyetemi város, ezáltal kultúra-, és innováció-közvetítő szerepe potenciálisan fontossá válhat. Ezt a potenciált erősíti, hogy a Nyugat-Balkánt az uniós vérkeringésbe bekapcsolni tervezett TEN korridor (V/C) utolsó jelentős közösségen belüli állomása lesz, belátható időn belüli elkészülte esetén. (1. ábra) Megítélésünk szerint az uniós összehasonlításban két olyan elemmel rendelkezik Pécs városa, mely döntő hatással lehet hosszú távú fejlődésére, nemzetközi, interregionális funkcióinak kiépítésére. Az egyik az egyetem (melyet az EU-s dokumentumok, adatbázisok a város jellegadó funkciójának tekintenek), a másik pedig a földrajzi helyzet, miszerint a Nyugat- Balkánra tartó V/C korridor kiépülése esetén utolsó jelentős Unión belüli települése. A Nyugat-Balkán integrálásával mind a potenciális közlekedési szerep, mind a legközelebbi 7

8 uniós egyetem jelleg megszűnik, Pécs relatív fontossága csökken. Az addig kialakítandó együttműködések és hálózatok, melyeknek Pécs lehet a mozgatója, azonban továbbélhetnek. Jelmagyarázat: 1 szárazföldi korridorok, 2 kiemelkedő fontosságú transzbalkáni, 3 dunai vízi út, 4 nem korridor autópályák, 5 M9, mint az új selyemút része 1. ábra: Délkelet-európai kommunikációs korridorok Forrás: Erdősi, I Pécs az EKF-klubban Pécs városa a 2010-es eseménnyel egy új, közösségi hálózat részévé válik. Ez a csoport az Európa Kulturális Fővárosait tömörítő klub. A valaha EKF-címet nyert települések köre meglehetősen heterogén, viszont alapot szolgáltathat egy újabb összehasonlítási dimenzióhoz. A korábbi EKF-települések kiválasztásakor jól megfigyelhető tendenciák érvényesültek, melyekben időnként változások is észlelhetők. Soha eddig nem töltötte be ezt a címet olyan város, melynek ne lett volna egyeteme. Pécs esetében egyetemváros mivoltára, mind az EKF-kapcsán, mind a város hosszútávú stratégiája 8

9 kidolgozása esetén lehet építeni. A város arculatát, imázsát, funkcióinak alakulását nagymértékben befolyásolja egyeteme. A nemzetközi partnerkapcsolatokban ez az egyik biztos közös pont, amelyre az EKF-városok hálózatában építeni lehet és 2000 között évente egy település töltötte be a fővárosi címet, melyek közül tíz főváros, a többi pedig Weimar kivételével hazája egyik legnagyobb, legjelentősebb városa (Glasgow, Szaloniki, Antwerpen stb.). A 2000-es évtől (amikor is vegyesen kilenc főváros és közepes méretű város töltötte be az EKF címet) napjainkig, már egy kivételtől eltekintve (Luxembourg), nem fővárosok kerültek kiválasztásra. Általános tendencia szerint régió, illetve megyeszékhelyek töltik be Európa Kulturális Fővárosa tisztet, lakosságuk 75 és 600 ezer között szóródik. Pécs a 2000 utáni győztesek sorát tekintve semmiben nem lóg ki sem pozitív, sem negatív értelemben. Mind lakosságszáma, mind a közigazgatási hierarchiában betöltött szerepe alapján a többi kulturális fővároshoz nagyságrendjeiben hasonló méretű, funkciójú város (ld. a külön dokumentumot alkotó Komplex megvalósíthatósági tanulmány mellékletben). I Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések Pécs EKF szerepe nem csak belföldön, hanem a határon túl is érezteti hatását. Ezek elsősorban a kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok köre, másrészt a Pécshez közel eső stájer, észak-olasz, szlovén, horvát, bosnyák, vajdasági városok, harmadrészt a várossal, megyéjével és régiójával hagyományosan szoros kulturális és gazdasági kapcsolatban álló dél-német, osztrák, összefoglalóan Duna-menti területek városai. Az EKF program a hazai, valamint a korábbi EKF városokkal kialakítandó kapcsolatrendszeren túl a fent említett területek városait tudja megszólítani. Ebben a megközelítésben érdemes megvizsgálni, hogy melyek ezek a városok, és milyen jellegű kapcsolat jöhet létre köztük és Pécs között. Az alábbiakban a város és a régió adottságaiból és hagyományaiból adódó együttműködési dimenziók szerint határozunk meg kooperációs területeket. 9

10 I A rómaiak Magyarországon dimenzió A régió és Pécs egyik büszkesége az ókeresztény sírkamrákhoz kapcsolódó Világörökség helyszín. Imázsalakító jelentősége nagy, (tömeg)vonzása csekély. A potenciális együttműködő településkör Magyarországon túl a horvát, észak-olasz, osztrák terület lehet, melyek esetében a közös kulturális örökség és a hasonló (katolikus) gyökerek, korábbi kapcsolatok okán a kooperáció alapjai biztosítottak. A térség nagy átfedést mutat az ún. déli kulturális övezet koncepció, térségi- települési körével. I A dunai dimenzió A dunai dimenzió ebben az esetben azt jelenti, hogy Pécs és térsége évszázadok óta kapcsolódik a Duna-mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához. Sajátos körülmény, hogy az EKF-ben egy német város, Essen a társfőváros. A dunai németek (ld. Drang nach Osten, Donauschwaben, Schwäbische Türkei) meghatározó szerepet töltöttek be a térség polgárosodásában, városiasodásában, a gazdaság fejlesztésében és az európai struktúrákba való beilleszkedésében, összekötő szerepet betöltve a Balkán, Közép-Európa és az európai centrumtérség között. Ennek ma is kézzelfogható eredményei érzékelhetőek például a német vegyes vállalatok jelenlétében. A kulturális ipari exportnak (mint kulturális turisták, vásárlók, partnerek) a dél-német és osztrák területek lehetnek az elsődleges Kárpátmedencén kívüli célterületei. I A nyugat-balkáni dimenzió A Duna mentén nem csupán német telepesek migráltak, üzleteltek és hoztak létre maradandó kulturális értékeket, hanem délről északra is megjelentek telepesek az oszmánok elől, a háborús fenyegetettség miatt menekülve, vagy éppen velük együtt. Ez adja a balkáni dimenzióhoz való kapcsolódást. Kulturális-társadalmi tartalmai többféleképpen (pl. kisebbségek) jelen vannak Magyarországon. Erre épülve, mint határmenti együttműködés, eurorégiós szerveződés, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatrendszer, a dimenzió jelen van ma is. A horvát, bosnyák, montenegrói, bolgár, görög stb. kapcsolatok jelenleg is élnek, fejlesztésükben jelentős tartalékok vannak. A város kulturális gazdaságának, mint célpiac, partneri környezet és mint tartalom/téma jelenthet vonatkozási pontot. 10

11 I Török-iszlám dimenzió Az EKF projektben az EU-n kívüli társfőváros Isztambul. A város mérete (9 millió lakos, agglomerációval együtt 19 millió fő), gazdasági és kulturális potenciálja Magyarországét is felülmúlja. A török csatlakozási folyamat, a kelet-balkáni csatlakozás (Románia, Bulgária), és a nyugat-balkáni térség (főleg muszlim csoportokhoz kapcsolódó) biztonsági problematikája az Európai Unióban a figyelmet a török-iszlám dimenzióra irányítja. A régiónk a hódoltsági időkből török/iszlám anyagi kulturális (főleg építészeti) örökséggel bír. Ez lehetőséget kínál ezen dimenzió megjelenítésére a város kulturális gazdaságában is. A csatlakozni kívánó, vagy a csatlakozási folyamat különböző stádiumában lévő országok egy alacsonyabb integrációs lépcsőfokról néznek egyelőre ránk. Egyes oktatási, kulturális szolgáltatások esetében a városnak kedvező lehetőségei vannak a Nyugat-Balkánnal való kooperáció terén. I A protestáns dimenzió A Dél-dunántúli régió sajátsága, hogy leszakadó térségei, belső perifériái közül több is református hagyományú, az anyagi-szellemi kulturális öröksége a protestantizmushoz kötődik. Az Ormánság, a Zselic, a Sárköz protestáns közösségei ma is léteznek. A Pécsre beköltözéssel ma már a városban is jelentős protestáns közösség alakult ki. A népi építészet, a népi kultúra pregnánsan református jellegű a Dél-Dunántúlon, a régió imázsában, kulturális arculatában ez az örökség messze felülmúlja a reformátusság jelenlegi számarányát. A protestáns dimenzió úgy tud megjelenni, hogy a régió kulturális iparának piacán megjelennek a Kárpát-medence főleg határon túli magyar lakossága (különösen fontos számunkra, hogy a hozzánk legközelebbi szlavóniai, vajdasági magyarság református hagyományú), illetve a keleti országrész szintén református hagyományú, kötődésű lakossága. Őket meg lehet szólítani ezzel a tartalommal. Másodsorban a kulturális kapcsolat, azonosulás lehetőségét kínálja a svájci, németalföldi és az északi protestáns közösségek számára, akik hagyományosan érdeklődést mutatnak Magyarország iránt és ezzel a kulturális ipar számára egy fizetőképes, fontos piaci szegmenst képeznek. A régió számára az ebben a körben megnövekedett ismertség más piaci kapcsolatokat, befektetéseket is indukálhat. 11

12 I A bor dimenziója Európa három nagy déli félszigete közül az Ibériai- és az Appennin-félsziget a szőlő-bor termelésének fellegvárai. A klimatikus, illetve egyéb termelési adottságok, valamint a szakmai-kulturális örökség biztosítja a gazdaság e területének a virágzását. A Balkán-félsziget potenciálisan ugyanilyen jó adottságokkal bír. Ugyanakkor számos tekintetben elmarad az előbb említett területektől. A város és a régió egyik jellegadó terméke a bor és a hozzá kapcsolódó, kulturális tartalmú szolgáltatások. Felvetődik tehát az ebben a dimenzióban, a hasonló adottságú városokkal, térségekkel kialakítandó kapcsolat kérdése. I További kapcsolatrendszerek A fenti dimenziókon túl egyes földrajzilag jól körülhatárolható területek városai, városcsoportjai számára is nagy fontossággal rendelkezik és rendelkezhet a jövőben is Pécs. Ezt a jelentőséget a 2010-es programsorozat tovább növelheti. A Kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok elsősorban a kulturális turizmus kapcsán jöhetnek szóba. Lévén a kultúra jelentős része nemzetspecifikus, a 2010-es évben Pécs szerepe a magyar kultúrát is őrző városok körében felértékelődik. (Kolozsvár, Marosvásárhely, Komárom, Nagyvárad, Szabadka stb.) A Dél-Dunántúl és benne Pécs hagyományos kapcsolatrendszere révén (Észak-Itália, délnémet területek) az ezekről a területekről érkező nemzetközi turizmus volumene is emelkedni fog. Itt elsősorban a Duna-menti térség (Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Bajorország, Baden-Württemberg), valamint az észak-adriai térség (Szlovénia, Friuli-Venezia-Giulia, Veneto, Trentino-Alto-Adige, Emilia-Romagna) városaira kell gondolnunk. Harmadik nagy csoportunk a nemzetközi hatásokat tekintve a város földrajzilag és funkcionálisan is legközelebbi szomszédai, a horvát, szlavón, nyugat-vajdasági és északboszniai városok, összefoglalóan a Nyugat-Balkán északi fele. Ezen területeket tekintve Pécs város EKF címe a turisztikai kapcsolatok mellett sokkal többet jelent. Egy hátrányos helyzetű, megkésett fejlettségű, a közelmúltban súlyos konfliktusok miatt a figyelem középpontjába került, azóta azonban jórészt elfeledett térség számára nyújt lehetőséget a nemzetközi közvélemény előtt való megjelenésre. A szlavón, bosnyák és vajdasági városoknak úgy kell a nemzetközi imázsjavítás, mint egy falat kenyér ben a pécsi programok holdudvarába 12

13 kerülve erre lehetőségük nyílhat. Pécs városa számára ez hosszútávú előnyöket biztosíthat. Ha a déli kulturális övezet 2010-re a fenti közös érdekek alapján intézményesülni tud, a város számára olyan 2010-en túlmutató nemzetközi interregionális funkciót biztosíthat, mely évtizedekre meghatározhatja fejlődését. I Pécs város külkapcsolati rendszere A nemzetközi kapcsolatok széles körében vizsgáltuk Pécs városa intézményi kapcsolati hálóját. A kapcsolatokat három intézményi dimenzióban vizsgáltuk (MJV, Pécs-Baranya központja, a Dél-Dunántúli Régió központja). Az első körben Pécs MJV partneri kapcsolatait tekintettük át. Ezekről szintén a külön melléklet ad képet. Fontos megemlíteni, hogy a város nemzetközi kapcsolati rendszere kétszintű. A testvérvárosi kapcsolat mellett (melyet a táblázat tartalmaz) létezik a kevésbé szoros, ún. partnervárosi kapcsolat is. A régió külkapcsolati stratégiájával kapcsolatos gyűjtőmunka keretében a régióban található megyei, városi, kamarai, stb. intézményeket a regionális ügynökség munkatársai felkérték, hogy egy ötfokozatú skálán értékeljék kapcsolataik fontosságát, jelentőségét. A felmérés szerint 24 kapcsolatot adtak meg, illetve értékeltek a szakreferensek. Hat kapcsolatot, jellemzően a nagy földrajzi távolságra fekvőket értékelték gyengébben, mint fontosat, ezek francia, észak-amerikai, izraeli és török városok. A többi 18-at, mint nagyon fontosat ítélték, ezek közül nyolc ún. EKF város. A városok mérete és funkcionális megoszlása változatos, különösebb stratégiát nem tükröz. A legnagyobb város közel 10 milliós, és két főváros is található köztük, a többi változatos skálán mozog. Kérdéses a partnerkapcsolatok egy részének jövőbeli tartóssága ilyen méretbeli és funkcionális differenciák esetében. Földrajzi eloszlásban a legnagyobb csoportot a délkelet-európai térség adja (összesen 10 partneri kapcsolattal). Közép-Európához öt kapcsolat fűződik. Egy város jelzi még Észak- Európa (finn kapcsolat), míg három Nyugat-Európa (az angol, a holland, a francia kapcsolat) jelentőségét. Egy város van még Dél-Európából (olasz kapcsolat), míg a többi Európán kívüli 13

14 (kettő a Közel-Keletről, kettő pedig Észak-Amerikából). A személyes beszélgetések alapján is a délkelet-európai térség településeivel létrejött városváros kapcsolatok kerültek első helyen említésre: a 30 éves testvérvárosi kapcsolattal bíró Eszék, a szintén napi kapcsolatokkal rendelkező Tuzla, valamint Szarajevó, Zágráb és Újvidék került kiemelésre. Pulával, mint Horvátország leendő kulturális fővárosával is éledezőben vannak a kétoldalú kapcsolatok, és szintén formálódó kapcsolatok vannak a bulgáriai Szlivennel is. A partnervárosi kapcsolatok közül a leggyümölcsözőbbnek az Araddal kötött, ötéves kapcsolat bizonyult, melyet az aradi színház, zeneiskola vendégszereplése is bizonyít. A nyugati kapcsolatok közül Fellbach városa emelhető ki, amellyel az 1986-ban megkötött kapcsolat az első nyugatnémet-magyar testvérvárosi kapcsolat volt. A 40 ezer fős kisvárossal azóta is intenzív a kapcsolat. A korábbi EKF-városok közül Graz-cal van még testvérvárosi kapcsolat, az EKF-pályázati szakasz idején aktív volt az együttműködés a két város között. A francia városok közül a Lyonnal lévő tetszhalotti testvérvárosi állapotot az utóbbi időben némi fellendülés követte, de vannak kapcsalatok Lille-lel (az EKF-ük révén), illetve Dijonnal is. A fenti listát (és a külön mellékletben levő összefoglaló táblázatot végigtekintve) láthatólag érvényesül a térhatékonyság elve a partnerkapcsolatok földrajzi eloszlásában. A távolsággal fordítottan arányos a kapcsolatok fontosságának megítélése, illetve a távolsággal arányosan változik a kapcsolatok száma. A partnerkapcsolatok szövete Délkelet-Európában a legsűrűbb. A városhoz (mint Pécs-Baranya természetes központjához) szorosan kapcsolódnak a megye nemzetközi kapcsolatai, ha ezek intézményesen nem is a MJV-hoz kötődnek. Jelentősége a város számára elmarad az előbb felsorolt körtől. Szintén a külön dokumentumot alkotó mellékletben található 3. melléklet Baranya megye pécsi intézményi központjához kötődő partneri kapcsolatokat veszi számba, szám szerint 19- et. Az ötfokozatú skálán minden fokozatban szerepelnek partnerek. A térhatékonyság elve itt is érvényesül, tehát a távolsággal arányosan csökken a partnerek száma. A földrajzi eloszlás elemzésével kiderül, hogy feltűnően hiányoznak a stratégiai jelentőségű délkelet-európai kapcsolatok, illetve a kisszámú említések fontossági megítélése is igen alacsony. Kitüntetett 14

15 figyelmet a fejlett, közép-és nyugat-európai térségek kaptak. A Dél-dunántúli régió esetében is releváns a régióközpont szerep. Az intézményrendszer kiforratlansága és relatíve rövid múltja miatt csak nagy óvatossággal lehet kezelni a sokágú kapcsolatokat, melyek alapvetően a regionális fejlesztési ügynökséghez (DDRFÜ) kötődnek. A kapcsolatok érzékelhetően nem összemérhetőek az előző két intézményi partneri körrel. A listán 44 partneri kapcsolat található, de a szereplők státusa, a kapcsolatok jellege rendkívül heterogén. A potenciálisan nagy horderejű kapcsolatok mellett számos, egyelőre jelentéktelennek tűnő, nem is intézményesült kapcsolat szerepel a felsorolásban. Egészében a térhatékonyság elvének érvényesülése ebben az esetben is látható. A kapcsolatok az EU-s pályázati források prioritásainak megfelelően döntően közép- és nyugat-európai partnerekkel alakultak ki. I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja I Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe Egy olyan erőteljesen a fővárosi agglomerációra koncentrálódott országban, mint Magyarország, egy vidéki város külkapcsolati rendszerének az elemzése során nem lehet megkerülni az állami szintű és volumenű külkapcsolatok, külgazdasági kapcsolatok áttekintését. Esetünkben, mivel földrajzi helyzete, hagyományos kapcsolati rendszere és a különböző regionális tervezési dokumentumok az ún. délnyugati stratégiai irány tekintetében határoznak meg érdekeltséget és feladatokat a város számára, ezért a dél-európai térség államaival kapcsolatos magyar reál- és intézményi kapcsolatokat értékeljük. Ez a térség 17 állami egységet érint a Boszporusztól az Európa legnyugatibb pontjának számító Roca-fokig (az EKF társfőváros Isztambultól a Pécs számára kiemelt jelentőségű V. számú (TEN) korridor végpontjának számító Lisszabonig). Magyarország számára Dél-Európa napjainkban nem képez külpolitikai, vagy külgazdasági prioritást. Ezzel szemben a egyes vizsgálatok 2 arra mutatnak, hogy ezzel az országcsoporttal a 2 OTKA T számú kutatás 15

16 reálkapcsolatok minden területén fejlődnek, így a térség, nem utolsósorban a közös EU és NATO tagság kötelékei miatt, felértékelődőben van Magyarország számára. Magyarországot biztonságpolitikai megfontolások is a területhez kötik. Szervezetileg egyértelműen ide tartozik, a magyar haderő a NATO déli szárnyának nápolyi főparancsnoksága alá. A térségbeli államokkal kapcsolatban évről-évre jelentős kereskedelmi aktívum képződik, a kapcsolatos kereskedelem volumene pedig nő. A magyar működőtőke-kihelyezésben a térség, különösen pedig a Balkán-félsziget országai kitüntetett figyelmet élveznek. Néhány magyar vállalkozás (MOL, OTP, TriGránit, Betonút, Magyar Telekom, stb.) jelentős szerepet játszik a nyugat-balkáni privatizációs folyamatokban. Az Adria partjai mentén (Horvátországban és Montenegróban) magyar vállalkozások sora szerzett pozíciókat a távközlés, energiaipar, pénzügyi szolgáltatások és a turizmusvendéglátás területén. A Magyarországra irányuló FDI terén az olaszok, a spanyolok és a törökök aktívak, de még a térségen belül listavezető olaszok is csupán a 8-9. helyet foglalják el egész Magyarország viszonylatában. A turizmus területén is érzékelhető a növekedés. A magyarok térségbeli érdeklődése jellemzően Horvátországhoz, Olaszországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz kötődik. A többi országban is nő a magyar látogatók száma, de arányaiban elmarad az előbbiekben felsoroltakhoz képest. A nagyon különböző méretű és jellegű csoportból néhány olyan állam is azonosítható, amelyek esetében a kapcsolatok volumene és intenzitása számottevő, és a jövőben egyre inkább meghatározó lehet a számunkra. Magyarország összes dél-európai kapcsolatainak a meghatározó hányada Olaszországhoz kötődik. A történelmi jóviszony, a fejlett intézményrendszer, a relatíve nagyszámú, nyelvet beszélő közvetítő, a térség legjelentősebb gazdasági potenciálja kiemelt partnerré teszi számunkra Itáliát. Nagyok a fejlődés lehetőségei, különösen az olasz Dél területén, ami számos feladatot állít Magyarország elé. Az aszimmetriákból adódóan a kapcsolatok fejlődésében a magyar érdekeltség az erősebb. Hosszabb távon az olasz kapcsolatok, bár várhatóan megőrzik elsőségüket, arányukban csökkenni fognak, és a spanyol, török, bolgár politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok erősödhetnek meg. A magyar-spanyol kapcsolatokban is van fejlődési lehetőség. A világ 8. gazdaságát 16

17 létrehozó és a spanyol nyelvű világ felé Európának kaput nyitó, növekvő politikai súlyú országgal erősen aszimmetrikusak a magyar társadalom kapcsolatai. Az állami szinté a formálison (alapvetőn) túl, csak a turizmushoz kapcsolódóan jelenik meg. A spanyol intézményi jelenlét Magyarországon arányaiban túlmutat a kapcsolatok jelenlegi szintjén. A gazdaságban egy intenzív növekedés tapasztalható, mind az FDI, mind a kereskedelem és turizmus terén. A társadalmi, civil, önkormányzati kapcsolatok terén érződik leginkább a jövőbeli fejlődést korlátozó szűk keresztmetszet. A horvát-magyar reláció - bár a fejlődés korlátai (már csak a méretek okán is) láthatóak - nagyon fejlett az országcsoporton belül. A problémamentes politikai kapcsolatok, a széleskörű kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatok fontos, stabil és állandó partnerré teszik az országcsoporton belül Horvátországot. A várható horvát EU és NATO tagság révén az intézményi kapcsolatok még tovább erősödhetnek. A török viszonylatban, a jövőt illetően sok ugyan a kérdőjel (EU tagság), de a törökmagyar kapcsolatok jól megalapozottak, és minden területen dinamikusan fejlődnek. A törökök számára a magyar kapcsolat geopolitikai és történelmi okok miatt is fontos. Az eurázsiai ország hatalmas demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkezik, egy olyan térség határán, mely jelentős demográfiai erózión, strukturális átalakuláson megy keresztül az elkövetkező évtizedekben. Az együttműködés dimenziói közül jelentősek a földrajziak és a kulturálisak is. A földrajzilag erősen tagolt mediterrán térségben a távolság kérdése több aspektusból is jelentőséggel bír. Nem csupán a földfelszíni távolsággal kell számolnunk, hanem mentálissal és finanszírozásival is. A nagy közlekedési rendszerek még nem képeznek összefüggő egészet, jelentősek a fehér foltok, a belső perifériák. A tenger szerepe az országok életében meghatározó, nagymértékben fordulnak felé társadalmaik. A nyelvi-kulturális faktor szerepe is jelentős. Ilyen a magyar kisebbség szerepe Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, a közvetítő szerepet játszó horvát, szerb, görög, bolgár kisebbségé. A magyarság iránt egyfajta történelmi barátságot éreznek a törökök, bolgárok, és részben az olaszok is. Az oktatási rendszerünk (földrajz, történelem, nyelvek) felelőssége kiemelkedő szerepet játszik a kapcsolatok jövőbeli alakulásában. A globalizációs folyamatokhoz alkalmazkodás a dél-európai térség egésze számára 17

18 feladatokat ad, részben ahhoz hasonlókat, mint amilyeneket Magyarország elé is állít. Az egész vizsgált térség periférikus helyzetű és jellegű, a modernizáció és a biztonság kihívásai sok tekintetben megegyeznek a Magyarországéival. A nagytérségi kapcsolatrendszerekhez való alkalmazkodás terén Pécsnek vannak bizonyos lehetőségei. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok irányító központja Budapesten van, de a kulturális-társadalmi kapcsolatok alakításában elfoglalhat bizonyos helyet. A magyar külpolitika és külgazdaság irányítása nem kezeli a helyén a dél-nyugati stratégiai irány kapcsolatrendszerét, de a reálkapcsolatok alakulása miatt ez minden bizonnyal változni fog. Kérdés, hogy Pécs ebben a növekvő intenzitású kapcsolatban milyen szerepet tud betölteni. Látszanak bizonyos hiányosságok, űrök, melyeknek betöltésében a város bizonyos szerepet betölthet. Ilyen a jelentős államok körében a spanyol és a görög dimenzió, a kisebb államok köréből pedig Montenegró, Macedónia és Málta dimenzióinak megerősítése a magyar kapcsolatokban. I A CADSES-Dél a South East European Space A as tervezési időszakban az INTERREG programok területi lefedettsége megváltozott. Hazánk számára a legfontosabb változás a korábbi CADSES térség felosztása, melynek következtében Magyarország abba a kedvező helyzetbe került, hogy az újonnan létrejövő programozási térségek (South East Europe, Central Europe) közül mindkettőnek részévé vált. A Délkelet-Európa elnevezésű tervezési területnek ráadásul Budapest a programozási központja, így Magyarországra a délkelet-európai területfejlesztési nagytérség interregionális szervezése kapcsán igen fontos szerep hárul. Budapestnek a regionális politikában felértékelődő szerepéből tudatos lobbi-tevékenység segítségével, illetve a város, régió vezetőinek elkötelezettségével Pécs is profitálhat, amennyiben sikerül kihasználnia helyzeti előnyét és a térség egyik fontos (potenciális?) regionális szervező városává válhat. A SEES (South East European Space) programozási régió 17 országot érint, ahol 269 millió fő él, általános célkitűzései a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a területi harmónia elérése és a lisszaboni és göteborgi folyamatoknak megfelelően az innováció, a környezet, az elérhetőség és a fenntartható városfejlődés jelentik a kooperáció sarokköveit. 18

19 A fejlesztési prioritásokon belül megtalálható beavatkozási területek között megtalálható a mind a pólus programnak, mind az EKF-nek, mind pedig Pécs potenciális fejlődési pályájának megfelelő irány. A kulturális értékek és erőforrások fejlődés szolgálatába állítását célozza ez a terület. Olyan hálózatok kialakítását, kulturális kínálat bővítését, kisebbségi csoportok támogatását, együttműködések létrehozását, tanulmányok készítését és képzési programok lebonyolítását támogathatja a program, melyek a kultúrát, mint fejlesztési erőforrást vonják be a terület- és településfejlesztés eszköztárába. Ez a prioritás összhangban áll Pécs törekvéseivel, a Pólus programmal, az EKF programmal, és mindazokkal a megállapításokkal, amelyeket a fentiekben tettünk. A SEES kereteiben finanszírozható, annak szervezeti keretet adó nemzetközi interregionális együttműködés, a kultúra, kultúraszervezés, oktatás/képzés, kulturális szolgáltatások, kulturális turizmus területén, az ehhez kapcsolódó tapasztalatok és know-how-k piacosítása jelenthetnek középtávú fejlődési lehetőséget Pécs számára. Nem látszik életszerűnek, hogy a közel 270 milliós térségben, ahol olyan városokkal kell versengeni, illetve együttműködni, mint Bécs, Milánó, Athén, Isztambul, Pozsony, Belgrád, Szófia stb., Pécs majd a gazdaság valamely ágában játszik vezető szerepet. Sokkal valószínűbb, hogy a rendkívül sokoldalú, színes kulturális, nyelvi, vallási hagyományokkal rendelkező térség hozzávetőleges közepén elhelyezkedő város a térség (egyik) kulturális, szellemi, oktatási központjává válhat. I Magyar-horvát együttműködési lehetőségek A magyar-horvát relációban, intézményesült formában Pécs a Duna-Dráva-Száva eurorégió (5. ábra 3 ) egyik vezető településeként fontos szerepet játszhat. A dél-dunántúli funkcionális régió területe magában foglalja Szlavónia jelentős részét csakúgy, mint Eszék városát. Hosszú távon (a Nyugat-Balkán integrálódása következtében) ennek a déli kapcsolatrendszernek fontos szerepe lehet Pécs fejlődésében. A város számára ez a dél-nyugati kapcsolati rendszerben részvétel az egyik potenciális és legvalószínűbbnek tűnő nemzetközi interregionális feladat/szerep, ami nélkül regionális és közösségi fontossága korlátozott 3 Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 19

20 marad. Sajnálatos tény azonban, hogy a jelenlegi intézményi és szervezeti rendszerben a DDSZ eurorégió kevéssé látszik hatékonynak lenni. (Ezt jól példázza szubjektíven kiragadva például a honlapjuk is (www.ddseuro.org ), ahol az utolsó hír 2003-as eseményről tudósít. Ha nem történt azóta semmi, vagy, ha történt is, de senkit nem tájékoztatnak róla, mindkét lehetőség a működés problémáiról tanúskodik.) Ez azonban nem kizárólag a jelenlegi struktúrákból fakadó hiányosság, hanem annak is következménye, hogy az eurorégió döntően hátrányos helyzetű térségekből 2. ábra: A Duna-Dráva-Száva eurorégió tevődik össze. Sem a Dél- Dunántúl, sem pedig Kelet-Szlavónia nem tartozik hazája dinamikusan fejlődő térségei közé, és bár Tuzla kanton boszniai összehasonlításban nem nevezhető elmaradottnak, az ország általános fejlettsége, politikai, stabilitási, nemzetközi jogi és természetesen gazdasági problémái miatt az együttműködés nem tudott eddig érzékelhetően hatékonnyá fejlődni. Az eurorégió talán legfőbb problémája azonban a gazdasági együttműködés hiánya, mely egyszerre következménye a térség gazdasági lemaradásának és a közös gazdasági érdekek hiányának. Mindazonáltal vitathatatlan tény, hogy ha Pécsnek lehet nemzetközi interregionális szerepe, akkor az ebben a térségben képzelhető el. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy ez a szerep a kemény gazdasági szférára koncentráljon-e, avagy sokkal inkább olyan puha területekre, mint a kultúra, (regionális) kisebbségpolitika, 20

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS...6 I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...6 I.1.1. Nemzetközi környezet...6 I.1.1.1. Európai uniós környezet...

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP dr. Temesvári Balázs, KDRFÜ ügyvezető igazgató Ajka, 2011. február 28. Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 1. A kezdetek

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben