SZERENCSI KISTÉRSÉG TERVDOKUMENTUM
|
|
- Fruzsina Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZERENCSI KISTÉRSÉG TERVDOKUMENTUM I. verzió Budapest, december 1. Sain Mátyás Kistérségi vezető tervező.... RFH Zrt. Csanádi Ágnes projektvezető 1
2 SZERENCSI KISTÉRSÉG (ÉM10) TARTALOMJEGYZÉK KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM - I. Helyzetelemzés - II. SWOT elemzés - III. Fejlesztési irányok - IV. Projektek összegző bemutatása - V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva 3. old. 10. old. 12. old. 14. old. 21. old. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK KFB jegyzőkönyvi kivonat / határozat TKT jegyzőkönyvi kivonat / határozat Projektgazdák szándéknyilatkozatai 176. old old old. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés 267. old. KFB, TKT határozat az esélyegyenlőségi helyzetelemzés jóváhagyásáról 268. old. 2
3 KISTÉRSÉG KÓDJA ÉM10 DÁTUM: VERZIÓ: 01 I. Helyzetelemzés I. 1. Gazdasági helyzet Komplex felzárkóztató programok SZERENCS KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM A Szerencsi kistérségben a vállalkozói aktivitás messze elmarad az országos szinttől, az 1000 főre jutó vállalkozások száma fele az országos értéknek. A vállalkozások egyharmada társas vállalkozás, amelynek 90%-a 10 fő alatt foglalkoztat. A Szerencsi kistérségben a foglalkoztatottak és a vállalkozások legnagyobb része a tercier szektorban található, amelyet az ipar, majd a mezőgazdaság követ, azzal a jellegzetességgel, hogy a mezőgazdaság jelentősége az ipar rovására, az országos átlagnál nagyobb. A csokoládégyár (Nestlé) kapacitásainak csökkentésével és a cukorgyár bezárásával jelentősen vesztett súlyából az ipar gazdaságban és foglalkoztatásban betöltött szerepe. A Szerencsi kistérségben a vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól. A kistérségben elsősorban kis- és mikro-vállalkozások működnek (70%-os arányt képviselve), sok közöttük kényszervállalkozás. A vállalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a kistérségben működő vállalkozások nem tudnak felszívni jelentős számú munkavállalót. A foglalkoztatási kapacitások bővítését, a vállalkozások megerősödését nehezíti, hogy a térség nem rendelkezik hatékony vállalkozás-fejlesztési stratégiával. A mezőgazdaságban a művelt területek megoszlása az országos átlaghoz hasonló. Összességében a mezőgazdaságilag művelt terület 70%-a szántó, 13%-a gyep, 9% erdő, 5% szőlő és 1% gyümölcsös. Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék települései három kistérségben találhatók, a legnagyobb és legjobb adottságokkal rendelkező és egyben leghíresebb szőlőtermő területek részben a szerencsi kistérség területén koncentrálódnak. A szőlőtermesztés sajátossága, hogy magas az ún. bogyótermesztők száma, akik felvásárló cégek számára jövedelem-kiegészítés céljából gazdálkodnak, és kevés az önálló feldolgozó kapacitással rendelkező kistermelő. A borvidék szőlőültetvényei az elöregedés jeleit mutatják. Termőképességük csökken, az újratelepítések üteme nem felel meg a kívánalmaknak. Szántóföldi növénytermesztés tekintetében a térségben található földek nagyon vegyes minőségűek, az átlagos aranykorona érték 16 AK, amely a megyei átlag felett van. Vannak azonban olyan települések, ahol 20 esetenként 25 AK-t is eléri a szántóterület értéke. A szántóföldi növények közül a búza, kukorica és napraforgó mellett kiemelkedő szerepe van a tavaszi árpának, amely a Borsodi Sörgyár számára biztosít alapanyagot. Korábban az egyik fő termék a Szerencsi Cukorgyár számára termelt cukorrépa volt. Érdekes adat a szövetkezeti forma alacsony aránya: a 2% körüli érték azt mutatja, hogy a rendszerváltás után 12 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, ami azért is igen szomorú tény, mert a termelők önkéntes szövetkezése ebben a kistérségben, ahol jelentős a mezőgazdasági termelés (szőlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók stb.), bővítené a termelési kapacitásokat, javítaná a termelők piaci pozícióját, értékesítési lehetőségeit adottságok nagyobb volumenű termelést tennének lehetővé. A jelenlegi helyzetre viszont az elaprózott szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemzőek. A kistérség jelentős állatállománnyal rendelkezik, a kistérségben található a megye szarvasmarha állományának 18%-a, a sertésállomány 22%-a, a baromfi állomány 24%-a, a lóállomány 13%-a és a juh állomány 6%-a. Jelentős továbbá a házinyúl tenyészet (megyében a harmadik) és a méhcsaládok száma (megyében a második). A kistérségben az egy gazdaságra jutó épület- és építménykapacitás a megyei átlag felett van, ami az ágazatban működő gazdasági társaságoknak köszönhető. A térségben található legnagyobb mezőgazdasági üzemek: Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Prügyi Mezőgazdasági Rt. 3
4 Külföldi befektetők által két nagyvállalat került privatizálásra: a Szerencsi Csokoládégyár (Nestle) és a Szerencsi Cukorgyár (Eridania Beghin Say, majd 2002-től német tulajdon). Mindkét vállalat jelentős szerepet töltött be Szerencs és környéke foglalkoztatásában, bár a foglalkoztatottak számát a privatizációt követően jelentős mértékben leépítették. A cukorgyár bezárása igen komoly foglalkoztatási problémát okoz a térségben. A város számára stratégiai kérdés a gyár területének további hasznosítása. Hagyományos szerencsi édesipari termékeket állít elő a Szerencsi Bonbon Kft, amely a városközpontban bemutató bolttal is rendelkezik. A nagy létszámú állatállomány feldolgozása a térség húsfeldolgozó üzemeiben történik. Ezek közül a legjelentősebb a Prügy Mezőgazdasági Rt. (Prügy). Szárnyas és apróállat feldolgozó azonban nincs a kistérségben. Gyümölcsaszalással, hűtéssel és méz csomagolásával foglalkozik a NEKTÁR Kft. (Szerencs-Ond). A borászatban több vállalat is előállít kiváló minőségű palackozott bort. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar mellett a gépipar, fémfeldolgozás is jelentős hagyománnyal rendelkezik a kistérségben. Legjelentősebb vállalkozások a Ferroprofil Kft. (Mád), amely fémszerkezeteket gyárt és a Szivattyú és környezetvédelmi Gépgyár (Szerencs), amely vákuumszivattyúkat állit elő. A saját kifejlesztésű 'Farmer' szivattyúcsalád iránt külföldön és belföldön egyaránt jelentős a kereslet. Ezek mellett több kisebb üzem is tevékenykedik a térségben, amelyek kisebb alkatrészeket, fémtömegcikkeket, és fémszerkezeteket gyártanak. A nemfémes ásványok bányászata a kistérség gazdaságának jelentős ágazata. A kistérségben a hidrotermális elbontódási folyamatoknak köszönhetően jelentős kaolin, zeolit és bentonit halmozódott fel, amelyek felhasználása igen széleskörű. A Magyarországon felhasznált kaolin jelentős része a kistérségből származik. Ami a turizmust illeti, a Szerencsi kistérség Zemplén és Tokaj-Hegyalja természeti és kulturális kincsei miatt jó idegenforgalmi adottsággal rendelkezik. A kistérségben a turizmus szinte valamennyi ága tud kínálatot felmutatni. A kistérség szinte valamennyi települése rendelkezik olyan értékkel, látványossággal, amely turisztikai attrakció lehet. Az adottságok azonban kihasználatlanok vagy alulhasznosítottak. Ezt leginkább a térségben eltöltött vendégéjszakák száma jelzi, amely 1000 főre vetítve fele a megyei átlagnak és egyharmada a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tiszaújvarosi kistérségek hasonló adatainak. A szállásférőhelyek száma 1000 főre vetítve szintén jelentősen elmarad a sárospataki és sátoraljaújhelyi értékektől, azoknak egynegyede, egyötöde. Más adatokból viszont arra következtethetünk, hogy a meglévő kapacitások is alulhasznosítottak. Az üzleti infrastruktúrát a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint az inkubátorházak biztosíthatják. A kistérségben egy ipari park működik, a Szerencsi Ipari Park., amelynek elhelyezkedése közlekedési szempontból megfelelő. Vasúti átrakóhellyel rendelkezik, és közvetlen közúti kapcsolata van a főúttal, működését azonban jelenleg még akadályozza a nem megfelelően kiépített infrastruktúra. A primer kutatás eredményei szerint a Szerencsi kistérségben 10 településen működik takarékszövetkezet, 15 településen postaszolgálat, ezek közül két községben mobilposta formában. Az agrárgazdaság terén a kistérség 2002 óta mintegy két és félmilliárd forint nagyságrendben tudott sikeresen pályázni. A legtöbb forrást ültetvénytelepítésre hívta le (több, mint egymilliárt forintot). Mintegy fele ilyen nagyságrendű fejlesztés történt agrárgazdasági beruházások (építés, felújítás) terén. Jelentős a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére lekötött összeg (146 millió) is. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére a térség valamivel több, mint 700 millió forintot nyert el, ebből közel 260 millió munkahely-teremtési beruházásokat szolgált. 600 millió fölötti az idegenforgalom fejlesztésére fordított támogatási összeg is, amelynek mintegy felét a turisztikai vonzerők fejlesztésére a ROP adta. 4
5 I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) A kistérségben a regionális és az országos közlekedési kapcsolatot a 37. sz. főút biztosítja. A kistérség területén a főútvonal csupán kétsávos, négysávos kibővítése tervezés alatt áll (Felsőzsolca- Szerencs között). A 18 település közül 4 kétszámjegyű, 12 négyszámjegyű, 2 ötszámjegyű országos fő- vagy mellékútról érhető el, két település (Sóstófalva, Újcsanálos) zsákfalu. A települések érintettsége ezáltal különböző. Amíg a kistérség kétharmadának az elérhetőség jelent gondot, addig a főúttal közvetlenül érintett településeknél (pl. Szerencs), az út központot elkerülő kialakítására lenne igény. A Szerencsi kistérség 8 települését nem érinti vasútvonal, 9 településen átmegy, 1-hez pedig közel halad el. A regionális vasúti kapcsolat javulását jelenti a Frankfurt-Budapest-Miskolc-Szerencs- Nyiregyháza-Debrecen közötti Euro-Intercity vonatkapcsolat beindítása. Inter Picy közlekedés van Miskolc és Szerencs között. A Bodrogon személy és teherhajó közlekedés is van. A kistérségben kiépített kerékpárút-hálózat nem található. Az OTrT által tervezett új kerékpárút elemek tekintetében turisztikai szempontból kedvezőtlen, hogy a kistérség legszebb részei (Szerencs-patak, Aranyos-völgy) kimaradtak a tervezett kerékpárútból. A települések jelentős részén találunk olyan utcákat, településrészeket, amelyek a szegregálódás különböző fokain állnak. Az ilyen településrészekre jellemző az alapinfrastruktúra (burkolt út, járda, csatorna) hiánya vagy rossz állapota, ami a szegregált élethelyzetet erősíti. A Szerencsi kistérség lakásállományának 85%-a van vezetékes ivóvízzel ellátva. Ez kismértékben elmarad mind az ország (94%), mind a régió (89%), mind a megye (88%) adataitól. Az egyes települések ellátottsága is eltérő. A lakások kevesebb mint 80%-a köt a vezetékes vízellátásra 4 településen (Mezőzombor, Sóstófalva, Taktaszada, Tiszalúc). Prügy, Taktaharkány és Tiszalúc helyi vízbázissal rendelkezik. A közüzemi vízellátó hálózat fejlesztését a csatlakozás arányának, az ellátottság növelésének igénye teszi fontos feladattá. A vízellátás fejlesztése azonban összehangolást igényel a csatornázás ütemével. A Szerencsi kistérség lakásállományának csak 30%-a csatlakozik rá csatornahálózatra. Ez messze alatta marad mind az ország (67%), mind a régió (59%), mind a megye (61%) adatainak. Nincs kiépített szennyvízcsatorna 3 településen (Alsódobsza, Golop, Sóstófalva). A csatornával rendelkező települések közül 1 településen (Legyesbénye) 10% alatti, 2 településen 50% alatti, 2 településen 60% alatti mértékben kötnek rá a lakások. Prügynél a belvízzel való veszélyeztetettség, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Tállya esetén a felszín alatti víz minősége, Prügy, Taktaharkány és Tiszalúc esetén helyi vízbázissal való érintettségük miatt a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldása stratégiai feladat. A KSH adatbázisa szerint a Szerencsi kistérség lakásállományának 86%-a kapcsolódik a rendszeres hulladékelszállítás rendszeréhez, ami alatta marad mind az ország (92%), mind a régió (91%), mind a megye (93%) adatainak. Ennek ellentmondanak a tények. A Szerencsi kistérségben három (CIRKONT Zrt, SZHK Kft, ZHK Kft.) közszolgáltató látja el a rendszeres hulladékszállítást, és valamennyi településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés is, településenként legalább egy hulladékgyűjtő szigetek alkalmazásával. A megyében először itt, a Szerencsi kistérségben, Szerencsen került kialakításra szelektív hulladékgyűjtő udvar, ahol lakossági elektronikus, és veszélyes hulladékok is befogadásra kerülnek. A Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. által üzemeltetett, európai normáknak, előírásoknak és elvárásoknak teljesen megfelelő települési szilárdhulladéklerakó Bodrogkeresztúron található, ahol a kommunális hulladék mellett inert hulladékot is tudnak fogadni. Utóbbi, helyben történő feldolgozása is megoldott. A telep részlegesen veszélyes hulladékot is befogad. Igény mutatkozik a veszélyes hulladék rendszeres gyűjtésére, a kiépült szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bővítésére, a komposzt hasznosítására, valamint dögkút kialakítására. A természeti környezet minőségét mutatja, hogy a 18 településből 16 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett. A Natura 2000 területek közül különleges madárvédelmi terület 15 települést, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 9 települést érint. Az OTrT övezeti besorolásai szerint mind a 18 település kisebb-nagyobb mértékben érintett az 5
6 országos ökológiai hálózat övezetével. Legnagyobb területtel azonban Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Prügy, Szerencs, Tállya. A települések felét, 9 települést (Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Rátka, Szerencs, Tállya) lefedi az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. A kistérség 18 települése közül a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról melléklete szerint 4 (Bekecs, Golop, Legyesbénye, Tállya) kiemelten és fokozottan érzékeny, a többi 14 pedig érzékeny területű. Az OTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 5 települést (Bekecs, Golop, Legyesbénye, Szerencs, Tállya) érint. A kistérség 4 települése (Bekecs, Megyaszó, Szerencs, Újcsanálos) erózióval mérsékelten, 3 települése (Monok, Rátka, Tállya) erózióval közepesen, míg 3 települése (Alsódobsza, Mád, Sóstófalva) erózióval erősen veszélyeztetett terület. Mindössze 5 település van az erózióval nem veszélyeztetett települések közé sorolva. Az erózió kérdése tehát a Kistérség egészét érintő kiemelt feladat. I. 3. Társadalmi helyzet A Szerencsi Kistérség 18 települése közül mindössze egy, Szerencs rendelkezik városi ranggal, itt él a kistérség népességének 22 %-a. A kistérség népsűrűsége alacsony, 93 fő/km². A természetes szaporodási mutatókat a Szerencsi kistérségben vizsgálva a megyei és az országos helyzetnél kedvezőbb kép rajzolódik ki. A népesség ennek ellenére az utóbbi években a kistérségben általában csökkent, a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, ez alól kivétel Megyaszó, Mezőzombor, Prügy és Taktakenéz települések. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 14 év alattiak és a 60 év felettiek magas aránya következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresőkre. Összehasonlítva a szomszédos kistérségekkel az időskorúak arányát, megállapítható, hogy a szomszédos kistérségekkel egyetemben igen magas a 60 évesnél idősebb népesség aránya az állandó népességhez képest. Ennek megfelelően az idősek nappali ellátását, vagy bennlakását biztosító férőhelyek száma kedvezőbb képet mutat a szomszédos térségekben mért adatokhoz képest. A Szerencsi kistérségben a roma lakosok részaránya % körül mozog. A romák közel 20 %-a él külterületi részeken, a szegregáltan élők mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető, az 5. helyre sorolja a kistérséget a megyében. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. Szerencsi kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is lényegesen alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya 7 településen magasabb a megyei átlagnál, ezen belül kiugróan magas az arány Alsódobszán (2,6%), Prügyön (2,8%), Taktaharkányban (2,4%) és különösen Taktakenézen, ahol a vizsgált mutató értéke 3,6%. A legalább általános iskolát végzettek aránya csak Szerencsen és Bekecsen magasabb, a többi községben alacsonyabb a megyei aránynál. Az érettségivel rendelkezők és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya csak Szerencsen haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelelő korú népesség 41,1%-ának van legalább érettségije, 11,6%-ának diplomája. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok végzésére azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. Középfokú oktatási intézmény csupán Szerencsen működik a kistérségben, itt található a Bocskai 6
7 István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Szerencsi Szakképző iskola, ahol a szakiskolai képzés mellett a 90-es évektől szakközépiskolai képzés is folyik. A működő Szerencsi Szakképző Iskola mellett létre kívánnak hozni egy szakképzési központot, amiből a megyében jelenleg három működik. A Szerencsi kistérségben Sóstófalva az egyetlen olyan település, ahol nem működik közoktatási intézmény: eme törpefalunak számító községen kívül óvodája minden településnek van, s még a legkisebb óvodákat sem veszélyeztetik komoly létszámgondok (Alsódobsza 18 fő, Rátka 22 fő). Az óvodaépületek jelentős része felújításra szorul, általában különös tekintettel a tetőszerkezetre illetve a fűtési költségeket befolyásoló nyílászárókra. A Szerencsi kistérségben 16 általános iskola működött 2007 nyaráig, ugyanez év őszétől fogva azonban már csak 15, mert megszűnt az egyetlen törpeiskola Alsódobszán (a 2006/2007-es tanévben 14 tanulója volt). Az iskolák a középfalvas településszerkezetnek köszönhetően nagyrészt önálló önkormányzati fenntartásúak (11 iskola), intézményfenntartó társulás tart fenn 3 iskolát és többcélú intézményben (ÁMK) működik kettő. A kisiskolákra jellemző súlyos fenntartási nehézségek főként Rátkát sújtják, ahol német nemzetiségi oktatás folyik, de megérzi az alacsony gyermekszámot Legyesbénye, Monok és Újcsanálos is (utóbbi 2008-tól betagólódott a szomszédos Miskolci kistérség egyik iskolájába, de megőrizte nyolc évfolyamát.) A gyermekek száma összességében stabil, újabb iskolabezárások nem fenyegetnek, de további szervezeti integrációk még várhatók a nehezen fenntartható kisiskolák körében. Ugyanezek az iskolák azok, amelyek szakos hiánnyal is küzdenek (Tállya és Prügy) és az IKT felszereltségük is hiányos vagy korszerűtlen, ráadásul többségük komoly infrastrukturális fejlesztésre szorul(na). A gyermekek 10%-a ingázik, értelemszerűen a legtöbben Szerencsre, de viszonylag sok bejárót mondhat magáénak Bekecs, Megyaszó és Tállya (ezekbe az iskolákba főleg felső tagozatosok ingáznak), továbbá a már említett Rátka, éppen a nemzetiségi oktatás miatt (a 91 rátkai tanulóból 26 bejáró). Ez is és a viszonylag nagymértékű szerencsi bejárás is annak a szelektív iskolai mobilitásnak a helyi megnyilvánulása, amelyeknek eredményeképpen viszonylag jó gyermekanyaggal dolgozó iskolák működnek az egyik oldalon, a céliskolákban, és egyre inkább csak leszakadó gyermekek tanulnak a lakóhelyi településeken. Ebbe a folyamatba a magasabb társadalmi státusú roma családok éppen úgy bekapcsolódnak, mint a nem romák. (Taktaszada intézményvezetői említették.) Az oktatási kerekasztal megbeszélésen részt vevő intézményvezetők egyöntetűen állították, hogy a kistérségben magas színvonalú szakmai munka folyik, régi gyökerekkel, erős munkacsoportok működnek és a pedagógiai szakszolgáltatások szervezésével és színvonalával is elégedettek. Ezen felül a pedagógusok zöme ismeri és használja a kooperatív tanítás módszerét. Amit kevesellnek, az a szakszolgáltatások terén a kapacitások: több logopédust, gyógypedagógust, szociális munkást és pedellust szeretnének foglalkoztatni a hátrányos helyzetű iskolákban, s sokkal kisebb erőfeszítések árán szeretnék megoldani a gyermekek délutáni nevelését, oktatását. Tanoda program nem volt a térségben, de érdeklődés mutatkozik rá. A Szerencsi kistérségben két iskola is nyert az ÉMOP pályázatán (Prügy, Tiszalúc), korábban is voltak nyertes óvoda és iskola-fejújítások (pl. Taktaszada). Ugyanakkor számos intézmény, köztük a kistérségi központéi is felújításra várnak (régi ill. több épületben működő iskolák, elavult infrastruktúra), IKT felszereltségük is alulmúlja néhány hátrányos helyzetű településen működő iskoláét. Ugyancsak fejlesztésért kiált a középiskola, méghozzá a kollégium megújításával együtt. Az infrastuktúra-fejlesztés terén tehát a kiegyensúlyozás elvét célszerű volna szem előtt tartani. A kistérség 18 településéből 10 település társadalmi összetétele kifejezetten kedvezőtlen 1, ezek azok a települések, amelyeket magas a tartós munkanélküliek aránya, alacsony az ott élők képzettsége, következésképpen a csekélyek a jövedelmek, s a családok nagy számban foglyai a segélyezési csapdának. A 10 település közül 7 olyan község található, ahol a szegénység párosul a cigány népesség magas arányával, ezek Taktakenéz, Mezőzombor, Megyaszó, Taktaszada, Taktaharkány, Tiszalúc és Prügy (a felsorolás a cigány népesség arányát követi: Prügyön a lakosság többsége 1 Az MTA RKK-ban kifejlesztett szegénységi kockázat mutatója a tízes skálán a legrosszabb értéket vette fel Mezőpzombor, Prügy, Sóstófalva és Taktakenéz esetében, s csak egy fokkal volt jobb helyzetben Legyesbénye, Megyaszó, Monok, Taktaszada, Tiszalúc és Újcsalános. 7
8 roma). Ebből adódóan a kistérségben magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (a két csoport együtt az óvodások 62%-át jelenti) ben 31 SNI-s óvodást szűrtek ki, ami nem haladja meg a 2%-ot; ezt kedvezőnek tekintik, s a gyakori szűréseknek, a magas színvonalon folyó szakmai munkának tulajdonítják. Nincs a kistérségben gond az óvónők képzettségével, többen nem is egy diplomával rendelkeznek. Ugyanakkor meglehetősen kevés a korszerű óvoda (4 db), a többség felújításra szorul, sőt, két település új óvodát szeretne építeni (Monok és Tállya). Az iskoláskorú gyermekek 58%-a hátrányos helyzetű, képesség-kibontakoztató oktatásban a gyermekek 14%-a részesül. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya is magas (7%); többségüket integráltan oktatják. Délutános foglalkozás (napközi, tanulószoba) minden iskolában van, de iskolaotthonos oktatásban csak 6%-uk részesül. I. 4. Szociális helyzet A kistérségben élők szociális körülményei értelemszerűen összefüggenek a foglalkoztatási és a jövedelmi helyzettel. A térség egésze az Észak-magyarországi Régió kistérségei közül az elszegényedést jelző mutatók szempontjából a legrosszabb helyzetű harmadban foglal helyet, ott azonban a kedvezőbb helyzetűek között (rendszerint a helyen, vagyis 6-7 olyan kistérség van a régióban, amelyekben rosszabb a szociális helyzet, mint a Szerencsi kistérségben.) A jövedelmi mutató (egy főre jutó havi bruttó adóalap) pedig ennél is kedvezőbb pozíciót jelöl ki, a középmezőnybe helyezi a kistérséget. Mindebből azt a sommás megállapítást vonhatjuk le, hogy kistérségi szinten nem beszélhetünk súlyos szociális krízishelyzetről. Ugyanez azonban nem mondható el egyes településekre, illetve mikrotérségekre: a Taktaköz falvaira általában jellemző, de a Hegyalja kapujában elhelyezkedő települések között is vannak kifejezetten rossz helyzetűek. Előbbiekkel kezdve: Taktaköz Szerencsi kistérséghez tartozó településein (Mezőzombor, Taktaszada, Taktaharkány, Taktakenéz és Prügy) mindenütt nagyon jelentős, 50% körüli volt a foglalkoztatás visszaesése 1990 és 2001 között, de a legnagyobb mértékű Taktakenézen volt a visszaesés, 62 százalékos mértékű), ami főként az ingázás visszaesésének köszönhető: 218 fővel kevesebben ingáztak 2001-ben Taktakenézről, mint 1990-ben, ami azt jelenti, hogy 76%-kal csökkent az ingázók száma. A foglalkoztatás nagymértékű visszaesése 39%-os munkanélküliségi arányt eredményezett ezen a településen (amikor a kistérségi átlag 16%). Ebből következik, hogy a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak 18 éven aluliakhoz mért aránya itt a legmagasabb a kistérségben, 93%! (Azok a gyermekek kerülhetnek ebbe a körbe, akik nagyon alacsony egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családokban élnek, a jövedelemhatárt a nyugdíjminimum alapján évről évre határozzák meg, 2008-ban Ft/fő volt). Ugyancsak magas 80%-ot elérő vagy meghaladó ez az érték Monokon (80%) Mezőzomborban, (88%), Prügyön (87%) és Sóstófalván (87%), s további négy településen 70 és 80% közötti. (Az összehasonlítás kedvéért: 64%-os kistérségi, 48%-os regionális és 33%-os az országos átlag e mutató esetében.) A kistérség szociális helyzetét jellemző mutatók közül a szociális segélyezésre kifizetett összegekről és ezeknek a helyi költségvetési kiadásokban mért arányáról szólva Taktakenézen a kistérségi átlag ( Ft fő) kétszeresét fizetik ki évente ( Ft). Nagyon magas még a segélyezés egy lakosra jutó éves összege Prügyön ( ft/fő), továbbá Mezőzomborban ( Ft/fő). Kistérségi átlagban az önkormányzatok éves kiadásaik tíz százalékát költik segélyezésre; ennek legalább a dupláját kénytelen e célra fordítani Monok (21%), Tiszalúc (21%), Prügy (22%), Mezőzombot (26%!) és a kistérség legrosszabb szociális helyzetű települése, Taktakenéz (27%)! A rossz szociális helyzet összefügg a cigányság magas részarányával: Taktakenéz az egyetlen település, amely szerepel az SZMM Roma Főosztályán számontartott gettótelepülések listáján, jóllehet itt csak a lakosság 8%-a vallotta magát cigány/romani/beás nemzetiségűnek 2001-ben. Ennél sokkal nagyobb arányban vallották magukat cigány nemzetiségűnek Mezőzomborban (19%), Taktaszadán (19%) és Prügyön (35%). I. 5. Foglalkoztatási helyzet A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a évi népszámlálás adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (28,12% az országos 36,19%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a 8
9 munkanélküliek és az eltartottak aránya. Komplex felzárkóztató programok A kistérség településein a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya Szerencs és Bekecs kivételével minden településen jóval a megyei átlag alatt marad (a kistérségi átlag 24,45%), ezen belül Taktakenéz településen a foglalkoztatottak aránya az országos átlag egyharmadát sem éri el, csupán 11,75%. A foglalkoztatott népességen belül jelentős a más településre eljárók aránya a kistérségben. A népszámlálási adatok szerint a Szerencsi kistérségben jellemző az ingázók magas aránya, a települések csaknem mindegyikéről a foglalkoztatottak többsége más településre jár el dolgozni (Golopról a foglalkoztatottak 72,03 %-a, Legyesbényéről 70,55%-a, valamint további nyolc településről a foglalkoztatottak több mint 60 %-a). A megyei átlagnál csak Szerencs és Mád mutatója kedvezőbb, ahonnan a foglalkoztatottak megközelítőleg egynegyede jár el más településre dolgozni. A Szerencsi kistérségben a regisztrált munkanélküliek munkavállalói korú népességen belüli aránya csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot is. Taktakenéz településen a munkavállalási korú népesség 33%-a munkanélküli, de több településen is (Mezőzombor, Monok, Prügy, Taktaszada, Tiszalúc) 20% körüli ez az arány. A regisztrált munkanélküliek több mint fele (58,8%-a) tartós munkanélküli Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben azonban még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet (62,8%). A pályakezdő munkanélküliek megyei aránya szintén meghaladja az országos és a regionális átlagot (a regisztrált munkanélküliek 8,7%-a pályakezdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg a regionális átlag 8,3%, az országos átlag pedig 7,9%). A Szerencsi kistérségben a pályakezdők aránya meghaladja ezen átlagos arányokat (10,37 %), ez az érték azonban jelentősen szóródik települési szinten vizsgálva (Megyaszó településen 17,9%, Alsódobszán 17,8%, Sóstófalván csupán 3,45%, Tállyán 5,5%, illetve Golopon egyetlen pályakezdő munkanélkülit sem tartottak nyilván.) A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a demográfiai összetevők (gyermekkorúak, valamint idősek magas száma) és az iskolázottsági jellemzők miatti adottság, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal. 9
10 II. SWOT elemzés II. 1. Az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek Legtöbb településén működik CKÖ, van néhány roma civil szervezet Nőtt a szőlészettel és gyümölcstermesztéssel foglalkozó ágazat területi részesedése Minden település rendelkezik turisztikailag hasznosítható látnivalókkal, több település a Tokaj Hegyaljai világörökséghez tartozik. A kistérségben működik egy ipari park Megfelelő intézményi ellátottság (pl. idősek ellátása), jó intézményközi kapcsolatok Van középiskola a kistérségben (Szerencsen) A települések több mint fele országos törzshálózati vasútvonalról közvetlenül, vagy rövid úton elérhető. Mind a kistérségi, mind a régió központ elérhetősége jó valamennyi településről A települések majd mindegyike Natura 2000 területekkel érintett, melyek többsége kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek. A kistérség 6 településén ásványi nyersanyagok találhatók, a kistérség egy része vízkészletet rejt. gyengeségek A kistérségben a roma lakosok részaránya az országos átlagnál jóval magasabb, közel 20 %-uk él külterületi részeken, a szegregáltan élők mértéke is nagyon magas A romák körében az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal Nagyon magas tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség Nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű, motiválatlan gyerekek száma Magas az eltartottak aránya Jellemző az ingázók magas aránya A kistérség mezőgazdaságában a szántóföldi művelés dominál, integrátor szervezet gyakorlatilag nincs A borászatban az elaprózodott birtokok és a vegyes minőségű termelés miatt nehéz az együttműködés Kiépítetlen idegenforgalmi infrastruktúra, nincsen jelentős szálláshely-kapacitás Forráshiányos önkormányzatok, költségvetési alulfinanszírozás A problémákhoz mérten kevés szakszolgáltatás, hiányzó kisegítő személyzet (pedellus, szociális munkás) A kistérség településeinek több mint fele erózióval erősen veszélyeztetett. lehetőségek A szociális foglalkoztatási lehetőségek bővülése Kereslet a minőségi borok iránt, illetve a turizmus (borturizmus, természeti- és öko-) iránti kereslet az országhatárok megnyílásával tovább növekedhet A bezárt és lebontás alatt álló cukorgyár kedvező hasznosítása A Nestlé gyár infrastrukturális kapacitásai még kihasználatlanok. A kiépülő autópálya-hálózat gazdaságfejlesztő hatást tud gyakorolni Speciális tanrend bevezetésével lehetőség van az iskolákkal a helyi adottságokhoz igazodni Az OTrT-ben rögzítésre került, tervezett kerékpárút-hálózatok közül kettő is érinti a kistérséget LHH kistérségek fejlesztésére elkülönített források. veszélyek Munkalehetőségek hiányában a hátrányos helyzetű rétegek életében minőségi változás nem következik be. A gazdasági helyzet romlásával országos szinten csökkenhet a szociális támogatásokra kiosztható pénz összege, ami jelentős társadalmi problémákat okozhat a segélyeken élő rétegek számára. A társadalmi egyenlőtlenségek további növekedése komoly feszültségekhez és konfrontációkhoz vezethet. A cukorgyár leállítása után a cukkorrépatermelők nem találnak piacot az új termékeiknek. Amennyiben a cukorgyárat talajszintig le kell rombolni, értékes ipari kapacitások veszek el. Amennyiben a térség részben vagy egészben kilép a világörökségi területből, amivel turisztikai presztízst veszíthet Új és gyakran változó törvények (lazuló feltételek, nem lehet eredményesen oktatni, szakszolgáltatni) Pályázatok nem felelnek meg a szükségleteknek, pályázatkezelés lassúsága, finanszírozási problémák továbbra is fennállnak Tovább emelkedő rezsi költségek, tovább szegényedő önkormányzatok, súlyosbodó működtetési problémák 10
11 A SWOT elemzésből következő stratégiák: Komplex felzárkóztató programok Az óvodák, iskolák infrastrukturális ellátottságának fejlesztésével, a környezeti minőség növelésével illetve délutáni gyerekprogramok szervezésével a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. Képzések és szociális foglalkoztatás segítségével hátrányos helyzetű emberek visszavezetése a munka világába. A szociális foglalkoztatás segítségével társadalmi célú feladatok ellátása elsősorban a szegregálódó településeken, településrészeken. A minőségi turizmus infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megteremtésével a foglalkoztatottság növelése. A jelentős élelmiszeripari múltra és a meglévő adottságokra (ipari park, cukorgyári iparterület) alapozó könnyűipari fejlesztés. Integrátor szervezetekkel a minőségi, térségi mezőgazdasági termelés fellendítésével a mezőgazdasági foglalkoztatás növelése. A kistérség jövőképe: A kistérségben különös hangsúlyt kap a közszolgáltatások hatékony működtetése, a fűtési költségek csökkentése, az óvodák és az általános iskolák minőségi környezetének megteremtése, illetve speciális programokkal délutáni napközis foglalkozások biztosítása. Ezáltal elérhetővé válik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó, különösen a roma gyerekek számára már óvodás kortól a minőségi oktatás, a megfelelő szocializációs háttér, illetve az önkormányzatokra ezen intézmények fenntartása által rótt súly is csökken. A nagyarányú tartós munkanélküliség kezelése érdekében gyakorlattal összekötött szakképzések, illetve olyan foglalkoztatási programok indulnak, amelyekben a dolgozók egy-egy szakmát is elsajátíthatnak, s egyben az önkormányzatok, illetve a rászorulók számára hasznos munkát végeznek. Hosszú távon a jelentős idegenforgalmi presztízzsel rendelkező térség gazdasága megerősödik a minőségi, specifikus turisztikai kínálat felépülésével. A hagyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások erősödnek, ezek munkahely-teremtő hatása nő. 11
12 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra (max. 4 oldal) fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása Minőségi bölcsődei, óvodai ellátás biztosítása, korszerű általános iskolai oktatás, napközi iskolai foglalkozásokkal a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának segítése, játszóterek kialakításával a gyerekek társas viselkedési kultúrájának erősítése. 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása A közösségi, kulturális, sportolási lehetőségek biztosítása, képzésekkel versenyképes tudás biztosítása, komplex házi, háztáji segítségnyújtás. fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Bekecs Legyesbénye Mád Mezőzombor Monok Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Tiszalúc Újcsanálos közvetetten a teljes kistérség; Megyaszó Prügy Taktaharkány Tállya 3. Településfejlesztés Alsódobsza Bekecs fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai Az iskolás korú gyerekek jelentős része alacsony társadalmi státuszú családból származik, nagy a HH és HHH gyerekek aránya. Sok esetben a családtól elvárható szocializációs feladatot is az oktatási intézményeknek kell felvállalniuk. Már az óvodában meg kell kezdeni a gyerekek felzárkóztatását, az általános iskola pedig egész napos felzárkóztató tevékenységekkel segítheti e gyerekek társadalmi integrációját. A hátrányos helyzetű csoportok és a többségi társadalom státusza közötti növekvő különbség jelentős társadalmi feszültségekhez vezet. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma családok egy része jelentős anyagi és kulturális lemaradásban él, amely mind egészségügyi, mind foglalkoztatási szempontból kritikus. Hosszú távú cél ezen családok életminőségének és foglalkoztatási lehetőségeinek növelése. A települések közlekedési infrastrukturális (belterületi utak, járdák, parkolók) ellátottsága fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Új bölcsődei férőhelyek száma Felújítással érintett óvodai férőhelyek száma Felújított általános iskolák férőhelyek száma 7 Felújított közösségi házak száma: 2 Képzési programok férőhelyeinek száma Felújított belterületi utak hossza: 1600 m kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása 1. Iskolás gyerekek felzárkóztatása 4. Foglalkoztatás bővítése 5. Egészségügyi ellátás fejlesztése 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok 12
13 fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása A hivatali feladatok hatékony ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítása, az intézményekben jobb energiagazdálkodásával a fenntartási költségek csökkentése, piacterek kialakítása, a településen belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése, kegyeleti helyek környezetfejlesztése. 4. Foglalkoztatás bővítése Munkahelyteremtés a kistérségben. 5. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése Korszerű orvosi rendelők, egészségházak kialakítása, szociális intézmények, idősgondozók fejlesztése. fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Mezőzombor Monok Prügy Tiszalúc Újcsanálos Tállya Golop Mád Mezőzombor Monok Rátka Sóstófalva Taktaszada Tállya fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai számottevő hiányosságokat mutat. A környezet javuló minősége hozzájárul a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához is. Cél a mindenki számára egyenlően rendelkezésre álló, a foglalkoztatás bővítéséhez is elengedhetetlen minőségi közlekedési infrastruktúra kiépítése. A polgármesteri hivatalok hatékony működéséhez szükséges feltételek a kistelepüléseken hiányosak, a hivatalok elavult épületgépészeti rendszerei a fenntartási költségeket emelik. A fejlesztési irány céljai közé tartozik az olcsón fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtó hivatalok létrehozása is. A társadalom valamennyi rétege számára szükséges a foglalkoztatás bővítése, de az LHH program keretén belül kiemelt cél a hátrányos helyzetű rétegek számára olyan támogatott szociális foglalkoztatást biztosítani, amely néhány éven belül önfenntartóvá is válhat. A szociális foglalkoztatást olyan házi, háztáji szolgáltatással lehet egybekötni, amely a rászoruló rétegek (elsősorban idősek és romák) számára nélkülözhetetlen. A kistérségben magas mind a 14 év alattiak, mind a 60 év felettiek aránya, ezért különösen fontos a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása. Cél, hogy mind a gyerekek, mind az idősek részére biztosított legyen a minőségi egészségügyi ellátás. Ennek jegyében elsődleges cél a meglévő orvosi rendelők felújítása, a mai követelményeknek való megfelelése, illetve komplex egészségházak létrehozása. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Felújított járdák hossza: 2000 m Hőszigeteléssel ill. fűtéskorszerűsítéssel érintett intézmények száma: 4 Felújított piac száma: 1 Létrehozott munkahelyek száma: 40 Felújított orvosi rendelők száma: 6 Fejlesztéssel érintett szociális intézmények száma: 2 kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz felzárkóztatása 4. Foglalkoztatás bővítése 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása ÚMVP I, III, IV tengely GOP 1. Iskolás gyerekek felzárkóztatása 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása 13
14 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek 100 %-ig Fejlesztési irány sorszáma Térségi prioritás sorrend Komplex felzárkóztató programok Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 1 Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok ,4 1212, ,47 felzárkóztatása 1 I/ Bölcsőde kialakítása 1 Bekecs ,98 1 I/ Szabadtéri közösségi fórum 1 Legyesbénye ,81 1 I/ Általános Iskola felújítása I. 1 Mezőzombor ,35 ütem 1 I/ Korszerű körülmények, 1 Szerencs ,92 versenyképes tudás Szerencsenkollégium fejlesztése 1 I/ Napközi otthonos óvoda, 1 Taktakenéz ,40 konyha és ebédlő bővítés, konyha korszerűsítés 1 I/ Általános iskola felújítása 1 Taktakenéz ,75 1 I/ Arany János Általános Iskola 1 Tiszalúc ,47 bővítése, felújítása és akadálymentesítése 1 I/ Bölcsöde és napköziotthonos 1 Újcsanálos ,46 óvoda 1 I/ Óvoda épületének felújítása 1 Mád ,09 1 I/ Óvoda felújítás, 1 Taktaharkány ,96 fűtéskorszerűsítés 1 I/ A Koroknay Dániel Általános 1 Mád ,83 Iskola hőszigetelése 1 I/ Napköziotthonos Óvoda 1 Monok 12,4 12,4 0,41 konyhájának felújítása 1 I/ Szerencsi Szakképző Intézet fejlesztése 1 Szerencs ,68 14
15 Fejlesztési irány sorszáma Térségi prioritás sorrend Komplex felzárkóztató programok Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása 1 I/ Egészséges lendülettel az óvodától kezdődően a nyugdíjas éveken át. projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 1 Szerencs Rátka Megyaszó Taktaszada , ,67 2 Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációja 2 I/ Harangod Vidéki Képzési 1 Megyaszó ,80 Központ kialakítása 2 I/ Közösségi ház felújítása 1 Prügy ,47 2 I/ Művelődési ház felújítása, 1 Taktaharkány ,72 fűtéskorszerűsítés 2 I/ Kistérségi integrációs 1 Megyaszó ,31 felzárkoztató program 2 I/ Képzések indítása 1 Tállya ,27 2 I/ Kistérségi mobil házi segítő 1 Társulás ,77 szolgálat 2 I/ Tálentum 1 Társulás ,66 2 I/ Informatikával a hátrányos 1 Társulás ,64 helyzetű tanulók felzárkóztatásáért, mely a Tálentum programban folytatódik. 3 Településfejlesztés 9 210,3 210, ,96 3 I/ Zöldövezet, park építése 1 Alsódobsza ,53 3 I/ A Kossuth Lajos utcai járda 1 Monok 32,7 32,7 1,08 felújítása 3 I/ Játszótér 1 Alsódobsza 4 4 0,13 3 I/ Polgármesteri Hivatal 1 Bekecs ,42 épületének felújítása 3 I/ Polgármesteri Hivatal 1 Monok 26,6 26,6 0,88 felújítása 3 I/ Polgármesteri Hivatal épületének felújítása 1 Prügy ,03 15
16 Fejlesztési irány sorszáma Térségi prioritás sorrend Komplex felzárkóztató programok Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 3 I/ Piactér felújítása 1 Tiszalúc ,79 (rekonstrukciója), átépítése 3 I/ Önkormányzat nyílászáróinak 1 Újcsanálos 3 3 0,10 cseréje 3 I/ Belterületi útépítés 1 Mezőzombor ,99 5 Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése 9 542,3 542, ,94 5 I/ polgármesteri hivatal és orvosi 1 Golop ,09 rendelő épületének felújítása 5 I/ Szállást Biztosító Idősek 1 Mád ,15 Klubja átépítése, férőhely növelése 5 I/ Bentlakásos szociális 1 Rátka ,69 intézmény és Idősek Klubja (egy épületben történő) kialakítása 5 I/ Orvosi rendelő felújítása 1 Sóstófalva ,46 5 I/ Egészségház kialakítása 1 Taktaszada ,54 5 I/ Egészségház és orvosi 1 Tállya ,54 rendelő épületének felújítása 5 I/ Egészségház fejlesztése 1 Szerencs ,00 5 I/ Orvosi rendelő felújítása 1 Mezőzombor ,89 5 I/ Háziorvosi Szolgálat 1 Monok 17,3 17,3 0,57 egészségügyi és infrastrukturális fejlesztése Összesen % 16
17 100 % felett Fejlesztési irány sorszáma Térségi prioritás sorrend Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 1 Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok ,22 felzárkóztatása 1 II/ Óvoda épület felújítása 1 Bekecs ,45 1 II/ Játszótér építése 1 Sóstófalva 6 6 0,32 1 II/ Napköziotthonos Óvoda 1 Tiszalúc ,23 felújítása 1 II/ Játszótér kialakítása 1 Mád ,54 1 II/ Bölcsőde épületének 1 Megyaszó ,50 kialakítása és berendezése 1 II/ Óvoda felújítás, 1 Mezőzombor ,61 fűtéskorszerűsítés 1 II/ Szerencsi Tatay Zoltán 1 Szerencs ,41 Sportcentrum fejlesztése 1 II/ Romák és hátrányos 1 Monok ,07 helyzetűek, oktatás, képzés és munkába vezetése 1 II/ Általános Iskola felújítása II. 1 Mezőzombor ,09 ütem 2 Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi ,28 integrációja 2 II/ Sportpálya és sporöltöző 1 Golop ,07 létesítése 2 II/ Kézilabdapálya 1 Sóstófalva 6 6 0,32 2 II/ Könyvtár és olvasóterem 1 Taktaszada 8 8 0,43 felújítása 2 II/ Sportöltöző felújítása 1 Taktaszada 7,5 7,5 0,40 2 II/ Ifjúsági klub belső felújítása 1 Újcsanálos 6 6 0,32 2 II/ Sportpályai öltöző építése 1 Újcsanálos ,64 2 II/ Kistérségi Roma Integráció Fejlesztő Hálózat 1 Kistérség települései ,59 17
18 Fejlesztési irány sorszáma Térségi prioritás sorrend Komplex felzárkóztató programok Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 2 II/ Református templom külső 1 Megyaszó ,50 felújítása 3 Településfejlesztés ,17 3 II/ Polgármesteri Hivatal 1 Megyaszó ,46 épületének felújítása 3 II/ Temető környezetrendezése 1 Rátka ,73 3 II/ Önkormányzati tulajdonú 1 Alsódobsza ,45 épületek felújítása (falukép) 3 II/ Piactér kialakítása 1 Prügy ,02 3 II/ Kerékpárút felújítás 1 Bekecs ,07 3 II/ Ravatalozó felújítása 1 Sóstófalva 8,5 8,5 0,46 3 II/ Utak és járdák felújítása a 1 Taktaharkány ,45 szegregált területen, és a kerékpár út korszerűsítése 3 II/ Járda felújítás 1 Bekecs ,07 3 II/ főtér felújítása 1 Mád ,36 3 II/ Monok ravatalozójának 1 Monok 50,8 50,8 2,72 korszerűsítése, bővítése 3 II/ Urnafal építése 1 Újcsanálos 4,5 4,5 0,24 3 II/ Községi temető kerítésének 1 Monok 21,3 21,3 1,14 felújítása 4 Foglalkoztatás bővítése ,04 4 II/ Kistérségi veszélyes hulladék 1 Tállya ,04 szétszerelő üzem építése 5 Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése ,30 5 II/ Családok átmeneti otthona 1 Tállya ,71 5 II/ orvosi rendelő és 1 Megyaszó ,95 csecsemőgondozó felújítása 5 II/ Egészségház (orvosi 1 Taktaharkány ,64 rendelők) létesítése Összesen % 18
19 IV. 2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér a tervezési útmutatóban megadott kistérségi indikatív megosztástól A Szerencsi kistérség a ROP tekintetében gyakorlatilag nem tért el az NFÜ által ajánlott prioritásoktól. A ROP-os projektek többsége humán fejlesztéseket tartalmaz, a maradék elsősorban településfejlesztést. A TÁMOP-ban a kistérség számára a foglalkoztatási prioritást ajánlotta az NFÜ. Bár két TÁMOP-os projektünk az oktatási prioritás alá tartozik és egy az egészségügyi alá, a támogatási összeget tekintve a projektek támogatási költségének 80%-a a javasolt prioritás alá esik. TIOP-ra az NFÜ ajánlásnak megfelelően egyáltalán nem terveztünk. IV. 3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek kapcsolódó megvalósulás megvalósítás projekt rövid fejlesztési projekt projekt gazda összköltség, finanszírozás helyszíne tervezett indítása címe irány sorszáma neve MFt lehetséges forrása (település) (év, hónap) sorszáma nincs 19
20 IV. 4. Ütemezés induló projektek száma induló projektek igényelt támogatása, MFt befejeződő projektek száma befejeződő projektek igényelt támogatása, MFt össz IV. 5. Ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A kistérség projektjei szinte kivétel nélkül 2009-es indulásúak. A hátrányos helyzetből fakadóan a települések az elmúlt években (évtizedekben) a szükségesnél jóval kevesebb támogatást tudtak a térségbe lehívni. Az elmaradt fejlesztések eredményeképpen a település fenntartásával kapcsolatos problémák, gondok az esetek többségében égetővé váltak, ezért a lehető leghamarabbi beavatkozás szükségeltetik. 20
TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17.
TOKAJI KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, 2008. október 17. AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE (RÉSZLET) EGYÉB ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenGyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenMegszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti
RészletesebbenA vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán
A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A településről Mikóházát egy 1273-ból való rendelet tanúsága szerint Kun Erzsébet királyné adta birtokul élete fogytáig egyik hű emberének,
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenV., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL
1 BESZÁMOLÓ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI: Jánossomorján 2015. december 31-én 6182 fő élt, míg 2016. december 31-én 6124 fő. Az említett adatok
RészletesebbenAzon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,
ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...
RészletesebbenTelepülési jövőkép. Sárosd
Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
Részletesebben,, Szamostatárfalva belterületi
,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenVállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F
Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP 2009-1.1.1/F A támogatás célja: A termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenHátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
RészletesebbenAz ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.
Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT
SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA
RészletesebbenGYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított
RészletesebbenTársadalmi problémák feltárása
SWOT Erősségek civil szerveződések mezőgazdasági tapasztalati tudás Együttműködő önkormányzatok Háziorvosi ellátás elérhetősége Kiépített alapfokú oktatási rendszer Kiépített gyermekellátási rendszer Oktatási
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenAz Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program
Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenHEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenVasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete
Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenBalassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása
44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenRegionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén
Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenIV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok
IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági
RészletesebbenHajdúszoboszló, június 1., Oross Jolán
Hajdúszoboszló, 2010. június 1., Oross Jolán A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (Prioritások 20062010) Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK
GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése
A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős
Részletesebben1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok
Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:
A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenAbaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008
Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
RészletesebbenJegyzőkönyvi kivonat
Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenA 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSzekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!
Részletesebben2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata
2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben