AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI.

Átírás

1 X. Évfolyam Budapest 900. szeptember hó (929.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁG LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁG EGYESÜLET HVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos magyar gazdaság egyesület tagja ngyen kapják. Nem tagoknak előfzetés dj: Egész érre 20 korona, félévre 0 korona, negyedévre 5 korona. Megjelenk mnden szerdán és szombaton. / Az Országos Magy. Gazdaság Egyesület tulajdona. A egyesület tanáos felügyelete alatt: Főszerkesztő és kadásért felelős: Forster Géza az OMGE. gazgatója. Felelős szerkeszt: Szlassy2SoltAn az OMGE. szerkesztő-ttkára. Társszerkesztő: Bnday Barna az OMGE. ttkára. Szerkesztőség és kadóhvatal: Budapest (Köztelek), Üllő-út 35. szám, Kézratokat a szerkesztőség nem küld vssza. AZ OMGB. KÖZLEMÉNYE. Ősz luxuslóvásár. Az de ősz luxuslóvásár szeptember hó 30., október hó. és az,országos Magyar 2-k napjan tartatk meg Gazdaság Egyesület" Bejelentés határdő szeptember hó 0-ke. Hátralékra Nytram. g. e. 2 korona. Tagság djat 90. évre: fzettek: fzettek: Dessewffy Aurél 20, Etlény János 0, Goldschme d József, Grünfeld Jenő, Lovassy Ferenez, Rezucsek Ferenez korona évre: Abeles Albert 20, Abony Károly 0, Ábrahám Hugó, Annnger László 20 20, Árán Károly 5, Artner Loránd, Bajzáth stván, Bakay Dezső, Balla Károly, Balla Sándor, Balogh Lázár, Baross Mklós, Basch Smon 20 20, Benedek Gábor 0, Benedcty Lajos, Berger Károly Lajos, Bedermann Ottó, Bgno Gyula, Bkfalvy Albert, Blau Adolf, Bogyay Máté, Brachfeld Lajos, Burger Pál, Corchus Béla, Cskmegye g. e., Demkó Ferenez, Dessewffy Aurél, Det Eml, Edelsten Aladár, Ehrenfeld Fülöp, Eller Károly, Elsner Hugó lovag, Engel zdor 20 20, Etlény János, Fekete védnöksége alatt a,tattersall' stállóban. Ernő 0 0, Frank Zsgmond 20, Frenkel Dezső 0, Forster Kálmán, Förstner Mtír, Gaal József, Gazdakör A luxuslóvásár díjazással lesz egybekötve. B.-Csaha, Goldberger gnáez, Gosztony Kálmán, Grünfeld Négyes fogatok részére 2, kettős és Jenő, Haas gnáez, Hadekker Károly, Hajdú Aladár, Herczfelder Zagmond, Herezog Mór, Hoffmann jueker-fogatok, valamnt hátas lovak részére Henrk, Hong Dávd, Hováth Mklós, Horváth Pál, Jászapát város közönsége, báró Jeszenszky László, egyenként három koronás dj, vagys Kárpát Károly, fj. Kntzg János, Kss Lajos, Kleszner Károly, Korb Nándor 20-20, Köerfer stván 0, összesen dj 2400 korona összegben tűzetk k. Köngsdörfer Frgyes, Köngswarter Hermán báró, Kralovánszky Kálmán, Kramer Mór, Krompeeher- Szlárd, Kuczk Gábor, Kuln gnáez, Langraf Zsgmond, Leopold Gusztáv, Lchtenegger Gyula, Llenberg Sándor, Lónyay Menyhért gróf, Lovas Sándor, Lukács György, Madarász Géza, Magyar mntatej-telep, Magyar A vásár tervezete a Tattersall* ttkárságánál Budapest, Külső-Kerepes-ut kapható. szőlőtelep r.-t., Marchot Gyula, Matsz Lajos, fj. Melorsz Kálmán, Mészáros Sándor, Móré József, Nagy János, Nagy Pál 20 20, Nádosy Eml 0, gr. Nákó Sándor, Náray Géza, Nemes Károly, Nérey Ödön 20 20, 900. év augusztus hóban befzetett alaptvánj kamatok és tagság Neubauer Adolf 0, Nkolcs Géza, Nóvák Károly, Nyírbátor brt. tanács, Nyr János, Nytray Jenő, Osztroluczky Géza, Pfanhauser Alfréd, d. Pleszky Antal, Pokorny Pál, Poltzer Géza, Poszvék Nándor, Propper djak nylvános nyugtázása , Robtsek Márton 0, Rohonczy Zsgmond, Roth- Mklós, Purglv János, Rajznger József, Razgha Ernő nagel János, Sarlay János, Sándory Rezső, Sántavy József, Alapítvány kamatot fzettek: Schwarcz Dezső, Schwartz testv., Scherer Ottó, Sperlng József, báró Sprnger ntézősége, Stener Frgyes, Stentz 900. évre: Adolf, Szabadhegy Kálmán, Szabó János, Szahlender Gyula, Szakáll Mhály, Székely Gyula, Szkossy Aladár, Forster Kálmán 20, Forster Ottó 2-20, Gorove János 22, herény Gotthard Sándor 2, Kecskemét Szolnok-Dobokam. g. e., Telegdy József, Torkos László, Trencsén g. e., Vajda Sándor, Vásárhely Ernő, Veesery o. g. e Kelecsény Zádor 20 20, Nytram. g. e. 2, mre, Yesz zdor, Vncent Károly, Yojnch Béla, Sztankovánszky János 42 korona. Weland Andor, Zchy Aladár gr., Zólyommegye közönsége korona. Hátralékra fzettek: Alkér Antal 20, Árán Károly 5, Bajzáth stván 00, Cskmegye g. e., Flescher János 20 20, Gaál József 40, Hajdú Ferenez, Kss József, Kvassnger Ödön 20 20, Mayer Ferenez 30, Nagy Pál, Poroszkay Béla, Razgha Ernő, 20 20, Sterk Zsgmond, Vásárhely Ernő 0 0 Mezőgazdaság közgazgatásunk,. Brtokhábortás és kártérítés keresetek kvételével csaknem összes mezőgazdaság ügyenk első és jobbadán násodfoklag s a közgazgatás szervek hatáskörébe esnek. Közgazgatás feladat a mezőgazdaság és mezőrendőrségről alkotott törvényenk szernt a földbrtok gazdaság használat kérdésének rendezése, odautalvák a brtokhatármegjelölés, meze utak, faskola-fástás, kártékony állatok és növények rtása, az állattenyésztés és legelőkezelésre ugy mezőgazdaságra vonatkozó ügyek, de kell még sorolnom az állategészségügy valamnt a mezőgazdaság parügyeket s. Épen nem mondható, hogy ezeket a mezőgazdaság ügyeket a közgazgatás kellő szakszerüsséggel kezelné s ennek könnyen megfogható oka vannak. Az összkormányzat elveknek megfelelőleg mnden törvényhatóságnak megvan a mezőgazdaság bzottsága, szervezve vannak a járás mezőgazdaság bzottságok s, ezenfelül a legtöbb vármegye és némely vdéknek s megvan a gazdaság egyesülete, ezek szernt mezőgazdaság ügyenknek védelme és fejlesztésére a szervek megvolnának. De daczára a kváló törvényeknek, daczára mezőgazdaság kormányzatunk nyújtotta nagyarányú szellem ős anyag támogatásnak, a vszonyok javulása nem oly nagymérvű, mnt a mnőnek lenne kellene, ügybajos esetek elntézésére s a törvények végrehajtása nem oly szakszerű, mnt az méltán elvá r ha'ó volna. Felsorolok egynéhány olyan dolgot, amelyet egyes dcséretes kvételektől eltekntve az ország egy jó részében még ma s rendezetlennek látok, lyenek p. o. a legeltetés és legelőkérdés ügye, a gyomok rtása, a szükséges tenyészállatok számának megállapítása és beszerzésének ellenőzése, állategészségügy törvények végrehajtása, faskolák-fásítások és Különösen gyümölcsösök létesítése, ksgazdánk gyakorlat oktatása, nemkülönben TERMÉNYENK ÉRTÉKESÍTÉSÉT b2zuk a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETÉRE, Budapest, V., Alkotmány-utcza 3. Ma sámunk 3 oldal.

2 380 KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HO 8 7 SZAM. 0-K ÉVFOLYAM. sok szó fér a mezőgazdaság ügyekben hozott első, sokszor másodfokú bíráskodásokhoz s. Sok mlló koronára rug azon érték, mely a fentekben nylvánuló hányosság révén évente veszendőbe megy,/amelynek megmentéseért a legnagyobb áldozat sem volna sokaható. Mndennek megértésére, de főleg, hogy alapos segély lletve segthetés módja kvlágosodjék, az mezőgazdaság ügyenk m- ként elntézésének bírálatát a legalsóbb fórum, a község elöljárók, mnt végrehajtó közegeknél kell kezdenem. Mnden községben van egy vezető s ez vagy a jegyző, vagy néhol a bró ; akár egyk, akár a másk, de ezek jóakaratán s tudásán fordul meg a község sorsa., A vagyon befolyás, rokonok támogatása, vagy a község jegyző kívánságára jut a bró k rendesen társanál nem képzettebb parasztgazda a tekntélyes székbe s ezen állásában nagyon sok mezőgazdaság magán, vagy közös ügyet ntéz el, jobbadán saját kedve szernt. Az ntellgens jegyző hvatva volna ugyan a bírót vezetn és nek tanácsaval támogatására lenn, ennek azonban gen sok akadálya van ; néha választásból eredő lekötelezettség, máskor yagyon függés, sokszor barátság, vagy ha Ellenesek, rossz ndulat, gyakorbb esetben a jegyzőnek mnden egyéb rányú bírság terhe mellett kszabott tulsok dolga, a legtöbb esetben azonban a mezőgazdaság smeretek teljes hánya és mert a jegyző, vagy nem ér rá belátn, vagy a gyűlölködéseket elkerülendő nem akarja belátn, vagy a szaksmeretek teljes hánya folytán nem lévén arra érzéke, nem képes belátn, hogy mly fontos dolgok vannak mezőgazdaság ügyenk előmozdítása tekntetében a község elöljáróságokra bzva, törvényenk s a felsőbb rendeletek, vagy sehogysem lesznek végrehajtva, avagy nem ugy, hogy azzal a megkívántató czél elérve volna. Ezen körülményekben lel magyarázatát, hogy sok községben a magánbrtok használata nem korlátlan; hogy a gyomoknak törvényleg elrendelt rtása elmarad vagy megkésve eszközöltetk; hogy a közös legelők gondozása, ápolása és védelme teljesen elhanyagoltatk, azok khasználásánál pedg az okszerűségnek nyomával sem találkozunk; hogy a tenyészállatok összeírása számtalan községben, nehogy a megfelelő számú apaállatbeszerzés és tartás elrendeltethessék egészen lelksmeret nélkül eszközöltetk; hogy a faskolák rendbentartása elhnyagoltatk; hogy az állategészségügy ntézkedések be nem tartatnak stb. Hogy a község elöljáróságoknak fentek tekntetében követett szakértelem nélkül ntézkedésével mly órás kár okoztatk azt csak egy példával kívánom gazoln. Az állattenyésztésre vonatkozó törvényenk s az ezek alapján alkotott vármegye szabályrendeletek szernt a járás mezőgazdaság-bzottságok feladata községenknt megállapítan a szükséges apaállatlétszámot, a rendelkezésünkre bocsájtott tenyészanyaállatlétszám összeírás arányában. A járás mezőgazdaság-bzottságok az állapotoknak tulenyhe elbírálása alapján meghozzák ugyan határozatakat, a tenyészállatszemlék alkalmával a beszerzendő apaállatok tekntetében, de ezen határozatok a legtöbb esetben téves adatokra vannak bazrozva, amennyben a nőnemű ál'atok összeírása gen hányos szokott lenn, ebből pedg a gazda közönségre gen sok kár háramlk. Van példának okáért egy ksebbszerü községben az össserás szernt 80 tehén, mután átlagosan 60 tehén után teszk a vármegye szabályrendeletek bkának a tartását kötelezővé, már 80 tehénre s csak egy bka beszerzésének a szükségét mondja k a bzottság, de mert azok mellett van még darab elhallgatott tehén vagy üsző s, esk egy bkára 0 20 nővarú tenyészállat. Az lyen aránytalanság következménye könnyen beláthatok. A községek, mert teljes korú bkákat nem s gen kapcak, de az olcsóság szempontjából s bár már varérett, de még fatal bkát szereznek be. Az lyen fatal bka tehenek között járva, nem ér rá az üzekedő legeln, de mert abrakot s csak rtka helyen kap, már az első évben mód nélkül leromlk s különféle bajokat s kap, melyek között leggyakorbb, hogy az fejlődésében vsszamarad, másk hímvessző v. heregyuladást kap, dő előtt mpotens lesz, de külemleg s oly kedvezőtlen átalakulásom megy át nevezetesen, hogy vagy a hátgerncze meghajlk, vagy a hátsó lába megromlanak ugy, hogy a rákövetkező évben az állatszemlélő bzottság kényszerítve látja magát az lyen állatokat még akkor s kselejtezn, ha azok nem s válltak tenyészképtelenné. Fentekből kfolyólag a károsodásnak egész sora következtethető : a bkabeszerzés szüksége évről-évre smétlődk, a közbrtokosság lyként okot nyer zúgolódás vagy elégedetlenségre, mt fokoz azon körülmény s, hogy aránylag évente gen sok tehén meddőn marad részben azért s, hogy a kmerült bkák által nemzett utódok satnyák lesznek. Százezerekre rug azon kár, mely lyként a gazdaközönséget évente ér. Az előbb pontban említettnél nem ksebb a baj, hogy a járás mezőgazdaság-bzottság határozatat tenyészállatok beszerzése tekntetében a község elöljáróságok néha megkésve, sokszor sehogysem hajtják végre. Pókay Dezső. (Vége köv.) ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla. Közlegelők feltöréséből eredt hbák. Levelet kaptam a mnap egy ksbrtokos fekszk előttem. smerősömtől; me tt Elgondolkodom felette, mt csnáljak vele. Ugy érzem, mntha ez az én smerősöm, ak az aktuálsabb kérdések felszínén tartja magát, a vdék, jobban mondva a közvetlen érdekeltségnek sok tekntetben téves felfogását tomálcsolná s mert a levőből erre a konkluzora jutottam, közreadom azt mégs teljes szószernt szövegében. Ezt rja: A mezőgazdaság bajanak orvoslására temérdek orvos rendel, r, beszél, de mndnyája csak javasol; szak- és nem szakemberek tanácsolnak, eredménytelenül; gaz, ez könnyebb mnt kalácsot adn; jőrésze eredményt nem érhet, mert szarva közt keres a tőgyt. gy egyk ócsárlással, a másk meg dcséréssel vél az smeretlen ngoványon átgázoln. Egyk azt mondja tömörüljenek a ksgazdák; persze ez bzony alg láthatott eleven ksgazdát, mert ha smerné, tudná azt ksgazda a maga göröngyevel s, hogy a törődhetk csak, a vagyonosnak meg a ks ember ügye-baja bzony smeretlen brodalom ; a ksgazdának ha volna deje, phenne maga s, meg phentetné jószágát. A kenyérgondnélkülek már törődhetnének a közjóért s me bzony ezek sem gen tömörülnek sem azért, hogy a közjóért, sem azért, hogy a ks emberért valamnt tennének ; mt lehet tehát tömörülésétől várn. Jobb akkor a ksgazda lenne őket nyugton munkálkodn hagyn, sem velük, az ő gyámoltalan- hogy az éhesek ő ságukkal bíbelődnének. Dehogy én s írhassak TARCZA. Költséges mulatság. rta: Bársony stván. Javában folyk a vadászszezon; a Stüszszk bebarangolnak erdőt-mezőt és végül hazatérvén, átveszk a vadkereskedőtöl az előre megrendelt zsákmányt, nehogy üres kézzel kelljen otthonukba beálltanok. Ez persze legnkább csak a nagyvárosokban történhet gy, ahol vadkereskedők vannak. Falun egy-egy smertebb orvvadász vsz a vadkereskedő szerepét, de csak kétes skerrel, mert nem lehet azt tudn sohasem bzonyosan: van-e eladó vadja az orvvadásznak, ak nem akárk előtt nylatkozk egészen őszntén. Ám, ha már a hazavendő vadat s készpénzzel vesz Stüsz, knek van arról a fogalma, hogy mbe kerül az ő nmród-mulatsága, ha mndent, felszámt, am hozzá tartozk ehhez a mulatsághoz. Erről akarunk most a járatlanoknak ném fogalmat adn. Vegyék elrettentő példának, ha tetszk. Ha az ember bemegy a madárkereskedésbe és venn akar ott egy beszélő papagájt, amely - tegyük föl ezzel köszönt.reggel: hogy aludtál vén lump?", az lyen értelmes madárért könnyen elkérnek egy ázázast. Nylvánvaló dolog e szernt, hogy a beszélő papagáj elég drága madár. De nem kell azt hnn, hogy a beszélő papagájok a legdrágábbak mnden madarak közt. M tudunk például egy vadlbáról, amely sokkal többe került a tulajdonosának, mntha két beszélő papagájt vett volna. Pedg az anser segetum", a közönséges vetés lud, ezrével van nálunk ősz dején, amkor már érdemes nek állandó kosztra jönn hozzánk, a frss vetések zsenge zöldjére. (Ugyan m lehetne hát olyan drága rajta?!...) Mndjárt ksül ez a Zs. Dan számvetéséből, amelybe véletlen alkalmam volt belepllantan. Zs. Dan kezdő vadász s a mult őszszel először vett puskát a kezébe. Ez persze nem ment megfelelő előzmények nélkül, mert előbb be kellett nek szerezne mndent, am nélkül tűrhetően felszerelt vadász nem képzelhető. Az nventárum íme a következő : Első kellék a vadászjegy, am egy duplapuska adójával együtt huszonnyolcz korona. Az lyen jegy jogot ad ugyan a vadászatra, de területet nem jelöl k hozzá. Erről való tehát külön kell gondoskodn. Valamre vadász legalább két területre szerez jogot: egy síkság, meg egy hegyvdék (erdős) területre, amazon lakk a ks vad, (fürj, fogoly, nyúl, sárszalonka, vadrucza, vadlba, esetleg bozótos erdős részeken fáczán stb.) a hegy erdőkben pedg vadkant, szarvast, őzet, rókát, farkast, esetleg medvét stb. lehet lőn. A két terület bérletrésze egy-egy emberre kétszáz korona volt, am gazán nem túlságos, ha meggondolja az ember, hogy manapság már mndenféle rngy-rongy területért s ezreket fzetnek a külföld mllomosok. Am a lőfegyvert llet, az szntén kellett legalább s kettő: egy sörétes, meg egy golyós. Amaz ks vadra, emez nagyvadra. Mnthogy jó mnőségű puskát akart venn Dan, amely nem robban szét a.kezében a tzedk lövés után; tehát adott egyért-egyért négyszáz koronát, összesen nyolczszázat. llett, hogy tölténytáskája s kettő legyen ; egy nagyobb a tartalék töltényeknek s egy ksebb, amelyet a nyakába akasszon; aztán csak ugy az első szükségletre ötszáz darab különféle patron ; mnd a két puskának megfelelő fegyverállvány; továbbá tok; egy fal vadászkulacs és evő-eszközök; ez mnd összevssza kkerült kétszáznegyven koronából, am meglepően olcsónak mondható. Most következett a szorosan vett személy felszerelés: a ruházat. Ez sem a legksebb gond. Dan csnáltatott egy tél s egy nyár vadászöltözetet, ehhez szűrt és bundát. Aztán különféle vadás.'.czpőt! és cszmát, két pár

3 7. SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HÓ 8 38 egy reczeptet, hát már megmondom, ha vegyésze akadna, ak megtudná csnáln, egy seb talán mégs hegedne tőle; gátat vetne a paraszt-kvándorlásnak. Kívánatos és falat kenyér gyanánt szükséges s, hogy különösen a skföldön legyen meg mnden községnek a közlegelője, hogy a nép tarthasson elegendő apró és lábas jószágot; ne szántsák fel a község szélső háza ablakág a földet magnak, hogy a mkor száraz esztendőben a buza nem terem meg, akkor más se legyen. gy aztán az a szegény paraszt egy csapásra tönkre van téve s kvándoroln kénytelen, hogy becsületét megmenthesse, mert vagyonát ugy sem ment meg akkor már az adósságtól; de ha lett volna marhája, sertése s egyéb apró jószága, megélhetne. Kerüln kellene azt a fogyunk, de tsztulunk gondolatot, mert burokként kevesen vagyunk nagyon magyarok. M, par meg kereskedelm állam még jó deg, vagy talán soha nem leszünk, ez okból az paros kvándorlás szóba sem jöhet, ha csak nagybrtokosank nem alaptanak partelepeket, de tt aztán alapításról legyen szó, nem csak arr/6 a természetadta parforrások kaknázásáról ; ezt megcsnálja más s, ehhez se tudomány ss nagylelkűség nem kell, mert hszen ez tszta üzlet. Ne arról beszéljünk tehát, am felesleges és czéltalan, hanem arról am segíthet. Meg kell adn a parasztnak a legelőt, mert csalamádén meg más takarmányon, am stállón nem tart, meg gaza népünk marhát van, nem s ér az semmt; stállóról szép és nevelt még senk; aztán jó marhát nem hgyjék meg az urak, nem kell ennek am jó népünknek semm; egy pár jobb esztendő és helyre van ütve mnden hba, nem lesz ott se kvándorlás sem soczálzmus. Tessék gondolkozn felette, nncs-e gazam. Beszéltünk róla magunk között, m haszna annak, ha a paraszt holm egyletbe lép és tömörül; nncs ennek se czélja, se értelme; nekünk az bzony nem kell, mert nncs s nekünk dőnk se arra, hogy a maguk környéke ügyen kvül másutt s gondolkozzunk, de meg bzony m tűrés-tagadás benne pénzünk sncs az lyen dologhoz." Eddg t levél, amelyből egy oly momentum emelkedk k, a mely gényt tarthat arra, hogy komoly dskusso tárgyává tétessék. Szerntem ugyans a levél rója nagyon helyesen emlt fel levelében hba és baj gyanánt azt a körülményt, hogy legelő területük nncsen. Nncsenek rendelkezésemre ugyan megbízható statsztka adatok arra nézve, hogy az ország ma közlegelőterülete szemben a 5 20 év előtt átlaggal mennyvel ksebb, de a délvdéken, a honnan a levél rója s beszél magam s smerek több oly községet, amelynek osztatlan közlegelőjét úgyszólván teljesen felosztották és feltörték, alg hagyva meg a községnek egy pár holdny gyepes területet, amelyen azonban marhát legeltetn nem lehet. Felteszem, hogy a legelőfeltörés engedélyezését czélzó felterjesztés plausblsnek látszó ndokát az a körülmény képezhette, hogy az llető község marhaállományára számítottan az osztatlan legelőterület tulsok volt s a község közbrtokosságának marhalétszáma a tulajdonosok között aránytalanul oszolván meg, a khasználás arányos felosztásában állandó nehézségekkel kellett eredménytelenül megküzden; meg hogy a meglevő mérten tulnagynak vélelmezett marhaállományhoz legelőterület feltörése és felosztása a gabnamvelésre szánt területnek nagyobbtására látszólag elkerülhetlenül szükségessé vált. Mégs merőben nagy hbának tartom, hogy ezen községek ma látszólagos előny a kedveért feláldozták jövő vagyonosodásuknak egyk lényeges tényezőjét s kapzsságukban megfeledkeztek arról, hogy elhamarkodottságuk következménye mly érzékeny károkkal fogja e községeket sújtan. Tény az, hogy elegendő és jó legelőterületben szűkölködő községek egyelőre nem hogy állatot nevelhessenek; s gondolhatnak arra, s hogy ennek mezőgazdaság fejlődésünkben mk következménye, ezt a bővebben algha kell fejtegetnem. gaza van a levélírónak abban, hogy parasztnak vetett kenyérmagva nem ha a teremnek meg, ugy más termevény hján csakugyan egy csapásra elpusztul, mert hszen megélhetése a jövő termésg nemcsak, hogy kérdésessé, de egyenesen lehetetlenné vált. Mg ha módjában volna az egyk jövedelm forrás skertelenségét a máskkal, ha nem s pótoln, de legalább enyhíten, nem volna ktéve annak a veszélynek, hogy szökn és kvándorolna kelljen, am teljes tönkrepusztulását csak settet. De ha mnden földjét, amelyet persze állatállomány hján sem megtrágyázn, sem kellőleg megmveln nem tud, csak kenyér- magvakkal vet bé ős jó termése van, váljon ez az egy rányú túltermelés nem fog-e káros következményeket szüln, szóval magát megbőszüln? Nagyon hbásnak, sőt vétkesnek kell tartanom, tehát a ksembernek olyatén ktantását, hogy csak mnél többet szántsonvessen, pedg azt, még vétkesebbnek hogy a közlegelők feltörése egyes vdékeken úgyszólván általánossá vált. Hba volt már magában véve az, hogy azok, akknek ez hvatalos kötelessége sem volt, sem azok, kknek ebben szavuk vagy befolyásuk lehetett, annak dején nem gondoskodtak az osztatlan közös legelőterületek gazdaságos ós okszerű használatáról, ápolásásáról, és végül kellő te.'mőeröben tartásáról arról, hogy a meglevő elegendő legelőterület kellő és teljes khasználáság a község lakosságának állatállományát fokozatosan növeljék. A község közlegelője egy község vagyonosodásának egyk leghatalmasabb kútforrása, a legtöbb helyen a község csordásra, juhászra, meg kondásra volt bzva, akk aztán az ő bölcs belátásuk szernt járatták a legelőt jó és rossz dőben rendszertelenül keresztül-kasul mndaddg, mg aztán a helyenként kveszett növényzet foltja az egész területet kopárrá, svárrá nem tették, amelyről a marha persze aztán éhesen került haza. Mg aztán a marhát stállón feljavítan képtélen és magán egyébként s segíten nem tudó nép azon a pár sovány állaton s túladott, csakhogy a.tehertől" szabaduljon. Csodálatosképen nem találkozott sehol senk, ak a bajt orvosoln, a legelő khasználásában okszerű és a vszonyokhoz arányított és alkalmazott szabályzatot alkotn, annak szabatos betartását ellenőrzn, a legelőterület termőképességét smét vsszaállítan képes lett volna. gy történt, hogy ezeken a helyeken egy szép napon összeült a nemes kupaktanács és hoztak az ország rovására egy oly határozatot, amely szerntük a nagy bajok orvoslására nemcsak az egyedül módszer, de a mellett a kérdésnek az önző és kapzs lelkeknek fölöttébb tetsző megoldása s volt; mert hszen egy jó darab föld felosztásáról volt szó, amelynek khasználására nem gondolhattak, már a mert hszen azon a legelőn gyökér s kveszett" de meg ha lett volna s még gyökér" hát ugyan k járatott volna rajta, mkor az egész községnek alg van már egy pár marhája"; határozatba ment tehát, hogy a közös és osztatlan legelőterület felosztassék és aztán feltöressék. Gondoskod- kamásnt; (egy vászonból valót s egyet bőrből,) vett halnát, vadászkalapot, keztyüt s vadászoknak való fehérneműt. A különösen mkor kderült, hogy mndezért összesen csak hatszáz koronát kell fzetne: Dan összecsapta a kezét örömében. Hogy s ne, hsz még maradt valam abból az ezresből (pengőben), amt felváltott volt amkor vadászrekvztuma beszerzéséhez hozzá kezdett. (Menny mndene volt márl) Ámde még hányzott valamje, am nélkül a vadász nem gaz vadász. Még nem volt vzslája. Erre kétszáz koronát szánt. K s fzette hamarosan egy félvseltes német vzsláért, amelyről azt állította a tulajdonosa, a krajczárt a hogy ktűnő apportőr. Khozza tó fenekéről. Mndezek megvásároltatván már, nem volt hátra egyéb, csakhogy a nagy próbatétel megtörténjék. Nem kellett soká várakozna. Megkapta a meghívót egyk barátjától, székes vdéken lakk:.mlló tt a ak vadlba kedves pajtás; ezrével ejtheted el, csak jer. Egyetlen lövésre lőhetsz egy tuczatot!"... gy szólt a levél. lyen géret még hdegebb vérű vadászt s khozhatna a sodrából, mnt amnő Dan volt. Egész éjjel nem aludt, csak hánykolódott. Másnap bevásárolta az elemózsát, am a vadászat nagy napjára kell. Vett egy pár üveg jó ff bort, továbbá savanyu vzet és konyakot; becsomagolt két sült csrkét,sonkát, szalámt, szardnát, sajtot, cztromot, kenyeret, süteményt, szvart, stb. stb. Épen elég volt ezekre negyven korona készpénz. A vadászat dcső hajnalán á vasúthoz ott hordár s vasút jegy, mndössze kocs, tzenhat koro a. Knt, a leszálló állomáson, szekér a vadászterületre, egésznapra tzenkét korona: annak a csősznek, ak a lbaleső gödröket elkészítette, egy-egy vadász után hat korona. Most már mnden megvolt, csak még lba kellett. Az s mutatkozott nemsokára bőven. Őrülten kovályogtak a nagy szürke szárnyasok, ugy hogy a vadászszenvedély a végletekg fokozódott Danban. Addg durogatott, amíg az est vonatról le nem késett. Megkellett szállna & faluban. Mnden vadász a jó vacsoráért s az 0 koronát fzetett éjjel szállásért. Hála stennek, volt egy ks parázs ferbl s. Egyk ügyes és tapntatos vadásztárs hozott magával kártyát. Dan nagyon jól járt, mert alg vesztett mndössze százhatvan koronát, pedg veszthetett volna háromszorannyt s, amlyen nagyban ment s a mlyen komszul járt a kártyája. Végül elkövetkezett a vsszautazás deje, amkor s megnt szekér, megnt hordár Budapesten detto, ugy hogy algmaradt egy tíz" forntosból negyven fllére. Mndössze könnyebb volt vagy kétszázhatvan koronával. Otthon pedg észrevette, hogy a lábzsákját ott felejtette áz este a lbagödörben. Summa summárum: szerzett egy jókora kaptáls náthát, amelytől folyvást zug a füle és véletlenül lőtt egy vadlbát. Ezt az egy vadlbát ktömette, hogy ntő például legyen előtte folyvást. A vadászízerízámat apránknt adogatja el a jámbor, persze féláron, negyedrészáron s még gy s boldog, hogy megszabadul tőlük. Ha vadászn hívják, ktérő választ ad, többnyre a puskamüvesnél van a puskája, más szerszámmal pedg egyáltalában nem tud bánn, mondja. (Az gaz, hogy a hány degen puskát a kezébe vesz, az mnd boszut áll rajta; ugy orron rúgja némelyk, hogy félórág s vérzk utána ez a kevéssé esztetkus tagja.) Egyébránt pedg sokat beszél arról, hogy mlyen nemes, férfas szenvedély a vadászat s ha alkalom kínálkozk, mndenknek mutogatja a ktömött madarat, mnt az ő első vadlbáját. Arról, hogy ez az első egyszersmnd az utolsó s: bölcsen hallgat. Valamnt arról s, hogy menny pénzébe került ez az emlékezetes madár.

4 3 >2 KÖZTELEK, 900 SZEPTEMBER HO 8. 7 SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. tak persze elég botorul arról s, hogy a plausbls felterjesztésüket számadatokkal s szépen kczfrázzák, hogy az engedélyt annál bzonyosabban megkapják s gy történt, hogy a törvény ntenczónak tekntetbevétele mellett nem s lehetett persze az engedélyt felsőbb helyről megtagadn. A vagyon hanyatlás, soczáls bajank, no meg a kvándorlás eléggé megmutatják nekünk, hogy ennek az elhamarkodásnak mk lettek a következménye. Már most ott vagyunk, hogy a bajt megsmertük, smerjük s szülő okát, de tudjuk azt s, hogy nagy dőbe és munkába fog kerüln, mg a csorbát valahogy helyreüthetjük. Mert hszen ott ahol szükséges megfelelő kterjedésű uj legelőterületek teremtéséjelenleg állatlétszámnál legalább 30% al nagyobb állomány legeltetésére megfelelő legelőterület a község határából khasttatván, gondos mvelés mellett jó. és dus növényzetű legelőterületté alakttassék a telekkönyv tulajdonosok tulajdon jogának épségben tartása mellett és a legeltetésből eredő tszta haszon aránylagos feloszlásával; gy az egyes tulajdonosok mégs részesülvén ném kárpótlásban, addg s, mg állattenyésztésük fejlődése révén magasabb jövedelmet nyernek, hozzá fognak járuln ahhóz, hogy a legnkább őket ért és tulajdonképen saját maguk által okozott bajok orvosolhatók legyenek. Talán felesleges külön kemelnem, hogy állattenyésztésünk fejlesztésére rányuló összes törekvések jórészt abban lelk előfeltételüket, ság produktvtásunk emelése érdekében joggal és méltán sokat várunk, nem oszthatom a fent közölt levél Írójának ama nézetét, melylyel az egyesülés, társulás elvét, czélját és szükségességét neglgálja. Azokból az eredményekből, a melyeket a szövetkezetek, gazdakörök és egyesülések egyes vdékeken elértek, arra tanítanak bennünket, hogy nemcsak jó és üdvös, de felettébb szükséges s, hogy a ksember" gyenge tehetetlenségekben és maradságában társuljon és tömörüljön, hogy tanuljon és uj erőt merítve, dolgozzon szeretettel, bzalommal és ragaszkodással, azon a rögön, amelyhez őt verejtéke ős majdan boldogulása füz. Csak ez, nem pedg az ellankadás szülte elégedetlenség enyhít gondjat s öregbt boldogulásának eszközet. Ha pedg 95. ábra. Sack V. sz. toló kerekes hegy vetőgépe. mo séröl van szó, ezt pedg egyhamar nyélbe ütn nem gen lehet. Állattenyésztésünkhöz fűződő jelentékeny érdekenk szentesítenek ugyan mnden módot, amely ezrányban czélhoz vezethet; de szerény nézetem szernt leghatékonyabb, jobbbn mondva a legrövdebb dő alatt érvényesülhető módja a baj orvoslásának mégs csak a legelöszövet- cezetejc létesítése. Véleményem szernt az állattenyésztés felügyelő ntézmény volna felruházandó a hatáskörre], hogy mg egyfelől a meglevő közlegelők üzemének ellenőrzését állandóan gyakorolná, addg másfelől, ott ahol ezt a szükség megkívánja, a legelőszövetkezetek felállítását szorgalmazná. Értve ezalatt, hogy oly községben, amelynek ma legelőterülete nncsen vagy kcsny, a 98., 99., 00., 0. ábra. Sack V. sz. toló kerekes hegy vetőgépének vetőkészüléke. de nyerk egyúttal eredményüket s, hogy ly legelők mndenütt ahol ez szükséges okvetlenül leküzdésével feltétlenül és mnden nehézségek létesíttessenek, azok fentartása, khasználása épugy, mnt a meglevő, de jobbadára mndenütt elhanyagolt közlegelők felujtésa, (kjavítása) foganatba vétessék, legeltetés szabályrendeletek megalkottassanak s az összes ntézkedések pontos keresztülvtele és mndenkor betartása az állattenyésztés felügyelők állandó és szgorú ellenőrzése alá helyeztessék. Ott azután, ahol ez megtörténk, bzalommal teknthetünk az állattenyésztés emelését czélzó tovább ntézkedések skere elé. A mnél nagyobb számban létesítendő gazdakörök ezrányban s közreműködhetnének ós tt s gen üdvös mssot vannak hvatva teljesíten s mert ezektől általános mezőgazdaaz erőnyeréshez egymagában gyenge, akkor társuljon s a sok gyenge erő mégs megteremt azokat a módokat, amelyek ha közös és megosztott törekvésen nyugszanak, könnyebben, elvselhetőbben teremthetők meg és elmaradhatlanul a boldog és teljes megelégedettséghez vezetnek. Ha szeretjük a népet, vele és gaz egyenes lelkületével mndezt megértetn tudjuk, ugy csekély fáradozásunkért busásan fog e bennünket kárpótoln a tudat és a megnyugvás, hogy a népért, a hazáért tt s leróttunk kötelességünkből egy morzsányt. Ha gy fogtuk volna fel hvatásunkat, ugy vélem kevesebb lett volna ma a feltört legelő s nagyobb az ország népének jószág létszáma. Nncs későn, orvosoljuk a bajt még dejekorán. Z. J.

5 7. SZAM. 0-K ÉVFOLYAM. ' KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HO 8, GAZDASÁG GÉPÉSZET. Rovatvezető : fj. Sporzon Pál. Hegy vetó'gépek. Hegy vetőgépek tekntetében sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk, mnt a hegy ekékkel. Az gló bemutatáson részt vevő három gépen kvül még az országban 6-féle rendszer van elterjedve s használatban és mndezek annyra mégközeltk a hegy vetőgéphez kötött kívánalmakat, hogy közülök egyet, mnt mnden tekntetben feltűnően jót, a több fölé emeln ugy, mnt az a hegy ekéknél történt, alg phet. Munkájuk ugyans szerkesztett vetőgépeknek, mely ugy munkamnőség, mnt szerkezet dolgában teljesen meg- vetőkészülék, mg a vetőmag mennység szaböző vetőmagvak számára álltható be a felel feladatának. A 99. ábrán látható vetőkészüléke Hooser-rendszer elvén készült vályús kerekenek átváltásával történk a géphez bályozása a vetőtengelyt hajtó közlőmű fogas- adott használat utasítás alapján. A vető- tolókerék. Ez áll a 98. sz. ábrán levő k vasrekeszből, melynek fenekét a 0. ábra l rugója alkotja. E rekeszbe jő bele a 00. ábrán látható tulajdonképen h vályús tolókerék, balfelől zárólapjával, jobbfelől g sma hüvelyével a közös vetőtengelyre húzva, mely összeállítás a 99. ábrán látható. E vetökészülék, bár összeállításában megegyez a Hooserrendszerrel, attól annyból tér el, hogy a vályús vetőkerék vályú nem egyenletes és mndkét bordaéltől egyenletesen lemélyedő, hanem a felső bordánál meredeken lemélyedő s a fenéktől a másk bordág menetelesen emelkedő vályúk. A tolókerék olymódu szer- készülék elrendezését a 96. és 02-k ábrák mutatják. A vetőszekrény kürítése annak átbllenésével történk, mnt azt a 97. ábra mutatja. A gép egyk előnyös szerkezet részlete a reá alkalmazott fék, mely különösen a hegynek lefelé való vetésnél tesz jó szolgálatot s mely más rendszerű hegy vetőgépeken s kívánatos alkalmazn. Egyébként a gép kezelése egyszerű és kényelmes. Vezethető előkormánynyal, vagy hátsó kormánynyal s. Munkamnőségéről és vetés egyenletességéről az alább kmutatások tanúskodnak, melyeknek 03. ábra. Kühne Moson Drll" hegy vetögépe. 04. ábra.' Kühne Moson Drll'^hegy vetőgépének vetőkészüléke. 05. Hofherr és Schrantz Vktóra" hegy vetőj beállító készüléke. kesztésével a vetés egyenletesség jelentékenyen fokoztatott. Mg ugyans a közönséges Hooser keréknél a magkíömlés az egyenletesen homorított vályúkból nkább szakaszonként történk, az a kfolyás rányában menetelesen bomortott vályúnál nkább egyenletesen, folytonosan, megszakítás nélkül mehet végbe, m a vetőmagnak sorban való egyenletes eloszlását lényegesen befolyásolja. A vetőkészülék egyes tolókereke a vetöszekrény hátsó oldallapjára szerelt csavarral rögzíthető emeltyű segélyével a vetőteügelyen oldalt eltolhatók ugy, hogy a vetőszekrény magkömlő nyílása alá a tolókerék rövdebb, vagy hosszabb vályurészlete álltható. Ezzel a külön- 06. ábra. Hofherr és Schr tz Vktóra" hegy vetőgépe kürítéskor. mert hsz elsősorban ez az rányadó mnden gépnél helyes beállítás és kezelés mellet általában teljesen megfelelő. Az eltérés nkább csak a szerkezet részre vonatkozhatk, melylyel együtt jár ugyan, részben a munka mnőség jósága s, de am azért nem oly lényeges különbség, hogy ematt egyk, vagy másk gép a meg nem felelő jelzővel lenne* ellátható. Különösen áll pedg ez a bemutatáson résztvevő három gépre nézve. A negyedk a Lehngk-féle vetőgép tt egyáltalán nem jöfcet tekntetbe, írért az a m vszonyank közé nem való. A Sack-rendszerü V. sz. hegy vetőgép (lásd 95. ábrát) egyke a legnagyobb gonddal adata az gló bemutatás alkalmával lettek felvéve. Kühne Moson-Drll* hegy vetögépe. E vetőgép, melynek képét a 03. ábra mutatja, 893 ban jött forgalomba, mely dő óta hazánkban annyra elterjedt, hogy különös részletes smertetésre nem szorul. Vetőkészüléke a 04. ábrán látható öntött vas rekesz, melyben b belül bordázott vetőgyürü forog, melynek d feneke a vetőtengelyre eltolhatóan van felszerelve. A vetőszekrény hátsó oldalfalán levő állító csavaros emeltyű segélyével e fenék a gyürü szélétől különböző távolságra eltolhotó s ezzel ugy a vetőmag mnőség, valamnt mennység számára a vetőkészülék beállítható.

6

7 L é c ' m l ^ r tt J o l! f 2 2: 2: - f s a 5 5 5, '!! ' : n ÜK \ P.. ll f; P rf wun r-p k.. 3! S : 5 8 _ í r?? ^ g -?* B p S? 8 - *> l * : > r \ g* - : m Jfc'V'f S s s ouo u S S M Q SS'SSS o o 3 WOW o w o 885! r \ s l l 5 8 5!! S o o 8 8 S S S S s s 838 S S 3 & ; : f j!! : M r í J - M \ r 4 : jsffsf F 94'

8 A gép megjelölése Hofherr és Schrantz Vktóra Drll"... Kühne Ede Moson Drll" SacTc Rudolf V. sz. hegy vetőgép" LehngJs r.-t..trumph"... V. A vetőgépek vonóerő szükséglete. KÖZTELEK, 900 SZEPTEMBER HO í 368 SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. Vonóerőszükséglet középértéke klogrammokban lejtön lefelé Ferdén Lej lön felfelé ' ' ' ' A nagy gonddal és pontos számításokkal összeállított fent kmutatások értékes adatokat szolgáltatnak a hegy vetőgépek vetés egyenletességéről. fj. Sporzon Pál. TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó stván. A szálastakarmányról. Az állattenyésztés ránt érdeklődés, az ezzel járó takarmánytermesztés és eltevés épen oly szükséges és elkerülhetetlen, mnt akár csak a talajnak fentartása vagy javítása. Nem ks feladat tehát a takarmánynemüek előkészítése oly módon, hogy állatjankkal jól értékesíthessük azokat. A mlyen a takarmányunk, olyan az állatállományunk, olyan a trágyánk, sőt jövedelmünk s. Anny fortélya van a takarmány készítésének, mszernt azt hszem, hogy a gazda tt mutatja be legjobban ügyességét, ez képezvén legnagyobb gondját, mert okszerű kezeléssel sokat megtakaríthat, elhrtelenkedéssel, késéssel vszont nagy kárt okozhat. Érdekünk sok és jó takarmányt produkáln, praktkus fogásokkal, számítással gyekeznünk kell ha módunkban áll azt megvalóstah. A tszta jó kaszálás előmozdítására először s szükséges, hogy vetés után a föld elhengerezve legyen, a m által alacsonyabb tarló marad a kasza után. Tavasz kezdetén azután, mkor a talaj már kellőleg kszkkadt, a luezernások, rétek, fümagvasok keresztben, hosszában megfogaso- landók, hogy ezáltal a capllártást növeljük. Szem előtt tartsuk, hogy szénánk el ne öregedjék, azért s mndg vrágzás kezdetén kaszátassunk. A fűféléket jobb korábban vágn, mert akkor jobban tudjuk a sarjút utána növeln. Ha nagyon buja, sürü erős szárú a takarmány, ugy ne vágassunk széles, vastag rendeket, hanem ksebbeket, hogy könnyebben, hamarább száradhasson az. Hogy a zabosbükköny, takarmányunk ezen egyk legkényesebbke,' mkor száraz, azt megtudjuk, ba a zab még hasban maradt részét kfejtjük, megnézzük a zab zászlaját, bugáját, zöld e még, megvzsgáljuk a száron a csomókat, göböket, szárazak-e, mert ezek tartják magukban legtovább a nedvességet. Várjuk meg, míg a zabrdháryta zászlaját és akkor kaszátassuk, mert gy gyorsabban szárad mnt akkor, a mdőn még egészen hasban van. Ha rosz területek, savanyu, gazos részek vannak a levágandó jó szénafélék között ugy kaszátassuk a rosz részeket elkülönítve és savanyítsuk be az arról nyert füvet ugy, mnt a tenger csalamádét szokás, a több jó füvet meg készíttessük el rendes módon takarmánynak. A szálastakarmány készítés legjobb módja annak kévékbe való kötése, amely a rendeknek száradása, forgatása után történk. A takarmányból, rozs szalmából készült kötéllel való kötözés nagyon megkönnyít a behordást és általa porczózva s lesz a takarmány. Ha nncsenek esőzések és nem nagyon sok a zab a zabosbükkönyben, ugy esetleg nem s kell forgatn, mert a bükköny sokkal jobban, hamarább szárad, mnt a zab. lyenkor huzzuk ks gereblyékkel 2 kéve nagyságú marokba a takarmányt és a mkor az egész tábla így fel van verve, lletve marokba szorítva, ugy másnap menjen a kötöző és kösse össze a markokat. Az alföldön sok helyen a zabosbükköny behordását ugy eszközlk, hogy a mnt levágták, szárításra ks petrenczékbe rakják, majd a tovább száradásra 2 nap múlva 2 szekérny baglyákba keül a takarmány és ott marad a hordásg, am 2 hét lefolyása alatt történk, a mkor a takarmány nagy kazlakba jut. A leggyorsabb behurdás mód az, ha a kaszálás után 2 ^ap múlva megforgatta tjük a rendeket és amdőn a megforgatott fele s megszáradt felkötjük, vagy esetleg kötés nélkül rendről hordatjuk. Ezen módot azonban csak akkor használhatjuk, ha nagyon kedvező dő jár rá. Ugyancsak jó dőt feltételez az s, amdőn a lekaszált takarmányt renden hagyjuk, 2 nap renden való száradás után pedg 2 2 rendet összefordtunk és néhány óra leteltével petrenczékbe vagy úgynevezett csrkékbe rakjuk. Ez a müvelet egy forgatásnak felel meg és gy a petrenczékből egyenest hordhatjuk a takarmányt. Ezen müveletek azonban nagy rzkóval járnak, mert ha eső jön rá, az egész takarmányunkat tönkretehet. A szét nem szórt frss fűnek renden hagyása esős dő beálltával ép oly tanácsos, mnt a száradásban előrehaladt szénának petrenczébe rakása melőtt az eső megeredne. A szénának lassan kell száradna, hogy a renden aszalódjék, a petrenczében szkkadjon. Hordás előtt, ha kötve lett a takarmány, nézzük meg a kötél helyét, mert az legkésőbben szárad. Ha forgatás előtt renden ázk meg a takarmány, ugy az még nem baj, sőt a frssen vágott takarmány, ha kssé megázk, jobb ízt kap, keserűségét veszt, port, pszkot lemos róla az eső. Esős vdéken a lekaszált rendeket azonnal széttertetjük, hogy gyorsan száradjanak, 2 nap szárítás után pedg forgatjuk és ha lehet a forgatás napján vagy másnap összegyűjtjük, kévébe kötjük vagy petrenczézzük. Sokszor bzony ezen munkát az eső matt többször s véghez kell vnn. Tavasz kezdetér, ha 2 3 hétg esk, a gazdák panaszkodnak, hogy nem lesz szénájuk, a mdőn pedg a takarmány lekaszálása után a behordásra kerülne a sor, kétségbe esve sóhajtanak : Elpusztul a taka mányunk az eső matt." Két-három hétg tartó szárazság még nem oly veszedelmes tavasszal mnt az, mdőn később a,-széna forgatása, gyűjtése alkalmával kezd rá az eső. Ha a keresztekben nagyon megázott a takarmányokkor a kévéket szedjük eső után széjjel és a nyrkos kéyéket állítsuk fel egyenként fejjel felfelé. Á mnt újra keresztekbejutnának a széjjel szedett kévék s ha még mndg kssé ereszkedettek, nyrkosak, akkor a kereszteket ne rakjuk össze 20 kévéből, hanem 3 vagy 5-ből, hogy annál jobban szellőződjék, száradjon. A kévéket 5 0 kg.-ra készíttessük, lenél nyrkosabb a takarmány és mnél nedvesebb az dőjárás, annál könnyebb kévéket köttessünk. Hordásnál ha még ereszkedett volna néhány kéve avagy a keresztek alja, ugy azon ereszkedett kévéket künn hagyjuk, a többt pedg hordatjuk, sőt esetleg, ha szükségét látjuk egy másk táblából előbb hordatunk és csak azután látunk az elmaradt kévék hordásához. Ha a boglyák áznának meg nagyon, ugy eső multával a baglyáknak szélet, tetejét huzassuk le, terítsük széjjel a napra és mre a szárazát szekerekre raktuk, a volt nedves részeket s felrakhatjuk. De ha sehogysem akar száradn takarmányunk a folytonos esőzés matt, akkor azon nyrkosán hordassuk verembe, lyenkor azonban sok földet kell a verembe került takarmány tetejére juttatn, hogy elzárjuk a levegő hozzájutásától. Ez persze savanytott takarmány lesz, avagy barnaszéna és nem elsőrendű széna. Savanyítan, fülleszten, zsombolyázn oly takarmányféléket kell, a melyek nehezen emészthetők vagy kssé megromlottak. Egyk hba a máskat vonja^baga után; ha a hanyag marokszedő nem szed fel tsztán a markokat, gen sok takarmány marad kaparéknak, kotrásnak, kuszáléknak. Ez a kotrásféle azután tovább marad künn, ázk, romlk és általa esetleg a jó takarmányunk s megromlk. Érdekünkben álljon tehát, hogy majd mnden takarmány a színcsomókba szedessék. Vgyázzunk arra s, hogy a kévéket kévekötőfával jól bekössék, ez által a hordást és a kazalbarakást megkönnyítjük, mert általa kevesebb kuszálék származk. A tarlók felkaparása ma már nagyobbrészt lógereblyével eszközöltetk. A mdőn a takarmány jól megszáradt és alkalmatos rá az dő, ugy összes erővel nek kell látn a behordásnak, hogy mnél előbb elvégezzük. Ez akkor megy különösen gyorsan, ha a felrakott szekér mellett van üres, tartalék szekerünk a helyszínén, a melyre azon dő alatt rakodhatunk, a mg a felrakott ökrös szekér megfordul. A takarmány mnősége nagyrészt a behordástól függ. Ha végg tekntünk a behordás munkálatan, látn fogjuk, hogy az mndenütt ugyanaz, csak a kvtelben térnek el egyesek és nnen származnak a különbségek. nkább ázzék el a takarmány, mert arról nem tehet a gazda mntsem hogy bajt okozzon a kazal túlmelegedése által; zsombolyázzunk, vermeljünk ha máskép nem lehet. Vszont ha a takarmányt, különösen a szénaféléket folytonosan a nap süt, gyekezzünk azt a szerfölött szárazságtól megóvn, mert a nagy hőség által a takarmány legfnomabb, legtáplálóbb alkotórésze törk le, vész el. lyenkor a gyakor forgatás, bolygatás kerülendő. Ha erőhány vagy más akadály matt nem érünk rá a baglyákat kazalba rakn, akkor rossz dő bekövetkezhetése matt jó a baglyák aljára a behordást megelőzőleg szalmát rakn, úgyszntén a baglyák tetejét s szalmával fedn. Kössük le továbbá a baglyákat takarmányból csavart kötelekkel az uralkodó szél rányában. Ha takarmányunk a behoraás alkalmával a szekereken áznék, huzassuk le a takarmány megázott részet a szekérről és rakjuk baglyákba a pajta körül vagy a szabadban készítendő kazal közelébe. A mdőn ezen baglyák megnt megszáradtak, huzassuk azokat össze ökrökkel és pedg ugy, hogy a tézslához erősítünk rudaló köteleket vagy összekapcsolt ökörlánczokat és ezekkel kössük át a baglyákat és vontassuk egy helyre.

9 fo. SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HO A takarmány behordásánál az a fő, hogy azt a romlástól, és hánylattöl megóvjuk. Tető alá pajtába, szérűbe vagy szabadban a kazalba, baglyákba helyezzük. Ügyes dszponálás, az össz rakás dejének helyes megválasztása, a kazalnak jó helyen való elhelyezése, a szekereknek alkalmatos közlekedése, jó álláskésztés, mnd fon'.os tényező a behordásnál. A kazal helyének kválasztása száraz, sk helyen történjék, melynek fenekét előzőleg szalmával szárzékkel ágyaztunk be a nedvesség levezetésére. A kazal készítését s befolyásolja a takarmány mnősége, mert száraz takarmányból rendes, szép formájú kazal készül, nedves, nyrkostól ellenben elferdül, eldűl, besüpped, behorpad, avagy kdagad a kazal oldala vagy teteje. Ha nyrkos, ereszkedett a takarmány, rakjuk hosszabb, de keskenyebb k&zaba. Egyáltalában sohase készítsünk gen nagy kazlakat, mvel ez gen költséges és nehezebben s szellőzödk különösen a zabosbükkönynél. Jó szénának kevésbé jó szénával való összerázogatásnál sok levél lehull; azután ha az állat elé kerül az ly rázott takarmány, az válogat benne, a jót kszed, a gyen mndg gébbet ott hagyja. Gyengébb vagy nyrkos takarmányt nkább tavasz szalmával rétegezzünk, vgyázzunk azonban arra, hogy a szalma száraz és egészséges legyen, hogy jobban magába szívja a takarmány nedvességet, hogy erősebben meg ne penészsedjék a takarmány. Azelőtt tették azt, hogy slányabb takarmány összerakásánál sót hntettek rétegezve a takarmányra, ma már nkább szalmával keverk. Kazalozásnál, ha egy pár kereszt takarmány még mndg nyrkos, terítessük azokat széjjel és a mkor a kazal készen van, akkor adjuk a többhez, ha lehet a kazal tetejére vagy külső részére, hogy mnél jobban átjárja a szél. Esőtől tartva nagy kezdést másnapra ne csnáltassunk a kazalon, úgyszntén a másnapra maradandó kazalrészt tetőzzük be. Az összerakott takarmánykazal mellé baglyát rakatunk arra vsló tekntettel, ha lesüppedne a kazal üllepedés után. Egy pár napg tehát békén hagyjuk a kazlat, azután a száradás által létrejött horpadékokat, mélyedéseket ktöltjük a reserv baglya takarmányával, a tetejét meg szalmázzuk. Ha ez s megvan, ugy vesszővel, ágassal, úgynevezett czuezákkal lekötjük a kazal tetejét a szél ellen. A takarmány állapotától függ, hogy mly távolságokra hagyjunk szelelő lyukakat, úgyszntén az s, hogy menny és mly nagy legyen egy-egy szelelő lyuk. Póznákból, léczekből rójjunk össze esetleg szelelő csöveket, ventlátorokat és azokat helyezzük el a kazlakban. A takarmánynak, szénafélének szagáról következtetést vonn nem lehet, ezt többnyre a szagot adó növények adják; azonban az már hba, ha a szénának kellemetlen a szaga, ez esetben a széna hbás, jóságából, tápértékéből veszített. Ha valamely jószággal száraz takarmányt etetünk a takarmány behordása alatt, ugy etessük fel elsősorban a nyrkos takarmányrészeket. A takarmány a pajtában, padláson, szabadban folyton szemmel tartandó, hogy nem fülled-e; ha szükségét látjuk, rakjuk át, forgattassuk meg, vagy hányassuk szét. Végre a takarmány mennységének összeírásánál, számontartásánál a kotrást ne vegyük fgyelembe, számadásba és az össztakarmány súlyából a száradásra számítsunk le legalább 0%-ot. DubovszJcy Géza. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hntyra Ferenez. Sertéstenyésztésünk és a vész. Országos hrü tenyészetek tulajdonosa fejtegették e lap hasábjan fent czm alatt a haza termelést, forgalmat és kvtelt oly lényegesen érntő kérdést s alapos tudással és "még nkább bő tapasztalattal támogatott fejtegetésük oly hasznos következtetéseket tartalmazott,melyek,hogy meddők ne maradjanak, megkísérlem pótajánlatommal a gyakorlat gazdálkodásban életképessé tenn. Rövden rekaptulálva az érdekes czjjkktrlogát, az ró (4. sz.) alapos nemzetgazdaság smerettel megbeszélve sertéstenyésztésünk mzérát, elhbázottnak jelent k a tenyészállatoknak.vészen átment" jelszónak való ajánlását, mert szernte a vészen átment tenyészsertés magában hordja és átörökl a betegség csráját. Ez elmélet ellen száll skra a másodk czkk írója a bakterológa alapján, mert a vészen át nem ment nyájból kerülő kan esetleg a vevőnél pusztul el a vészben. A harmadk czkk (65. sz.) kfejtvén, hogy a túltermelés talaja mnden betegségnek, gazdánkat ezenfelül okolja azzal, hogy vérfrís-tést nem alkalmazva, ellentálásra nem képes sertésanyagot nevelnek. Czkkró saját 20 koczáján, melyre degen kant eresztett, tapasztalta a vérfrssítés szembeszökő előnyet. Mg a nyája különben 58% ve zfeséget szenvedett, a 20 kocza vadékaból 95% maradt meg. Hasonló tapasztalatokkal számolhatok én s be 60 darab Szunyogh féle fnom, feketeszőrű koczaállományomnál, melyet csupán külső formák javítása czéljából kereszteztem erős, csontos, szőke kanokkal most négy éve és azon váratlan eredményre jutottam, hogy azóta két év szaporuságából Kőbányán történt teljes khzlaláság a vész nem pusztított el többet átlag 0 /o-nál. A gondolkozó gazdára ez eredmény nem meglepő. Jól tudja mnden gazda, mly veszélyeket mutat k a természettudomány a beltenyésztés folytán, de ezt nem hozza okozat összefüggésbe ép azon ór ás veszteségekkel, melyek legérzékenyebben érk és ném okulással talán egészen elkerülhetők lettek volna. Rendelünk évenként 2 4 kant hírneves tenyészetekből, hogy fajunkat fnomítsuk vagy erősítsük és ráeresztünk azonkívül saját tenyészetünkből meghagyott, vá'ogatott 8 0 kant és nyerünk egy saínya, ellentállásra képtelen vadékot ndolenczából. Pedg egy ks számításból meggyőződhetnénk, hogy a V. G. ajánlotta kétév vérujtás, de még az évenknt vérujtás sem kerül oly költségbe, mely még a formák javításától s vsszatartson, eltekntve a vész és egyéb betegségek ellen bztosítástól. Vegyünk pl. egy középszerű tíz kanra számított tenyészetet. A tíz kanhoz egy pásztor mnmáls év bére 20 frt, tehát darabonként 2 frt, hozáadva a legelőn kvül szemeleséget 6 frttal: kanonként jelenleg 28 frt köllségünk van. Ha egv 70 frtos kannal üzetés után felétetünk a 28 frtért 620 kg. eleséget, ártányunk 265 kg. körül lesz télen és életlevonás után csak 4 krral számítva s megtérít a költséget, de valószínűleg még haszonnal adható el. A számítás még kedvezőbb ksebb kanállománynál, talán kedvezőtlenebb nagvobbnál, de mndg ős feltéllenül bztosítja a gyökeresen alkalmazott vőrfrsstés egészen degen kanállománynyal tenyészetünk szépségét mndenféle kór ellen. És ha nemcsak egyes gazdák szívlelk ezt a tanácsot, hanem eredményükön meg okulva általános tenyésztés rendszerré növ k magát, talán hazánkban s, mnt más országokban speczáls tenyészetek jönnek létre, melyek csaks és még nagyobb gonddal és szakértelemmel a tenyészanyag előállítására lesznek alapítva, tekntettel nemcsak a fajra és külalakra, de a vérujtással javított szervezetre s. Talán skerülne gy hazánkban elfojtan már a közel jövőben a vészt és kolerát oly mértékben, hogy Németország kormányunk nyomása alatt újra megnytja sorompót rég kvtel czkkünknek. Bügler Vlmos. GAZDASÁG ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowsk József. A vetést károsító fonálférgekről és az ellenök való védekezésről. E mezőgazdaság kártevő csoportról már rtam egyszer, de régen volt s akkor még nem smerem annyra, mnt most. Akkor csak egykét eset lebegett szemem előtt, amely fogalmat nyújtott, hogy az mlyen nagy veszedelmet okozhat: ma meg smerem nagy területen szerzett bő tapasztalatok alapján és ugy látom, hogy nekünk sejtelmünk se volt és legtöbbünknek nncs s-, hogy termő földünkben mlyen lappangó ellenségünk lakozk. Hogy a búzánk, rozsunk és bármely veteményünk pusztul, azt évről-évre látjuk, ha nem s általánosságban, akkor legalább az or^zg egyk-másk vdékén, hesszen légy, egyéb légy, kázás, kfagyás, a föld termő erejének megfagyása és tudja a jó ég, hogy még m nem volt az oka annak, ha arra került a dolog, hogy a szemmel látható pusztulásnak okát kellett adnunk. Pedg dehogy ezek voltak a pusztulás oka, legalább 00 eset közül alg egy-kettő: legtöbb esetben az volt az ok, amelyre magyar gazda nem gondol. Mert hogy s gondolna a fonálférgekre, olyan lényekre, amelyek előfordulást alakjuk nagysága nem hrdet? Hszen legtöbbünk csak abban hsz, amt szemével megláthat, kezével megfoghat. Drótféreg, az már parazta ; hesszen légy, az s az - de már nem olyan, mnt a drótféreg! A hesszen légy, mumus, melyet legtöbb gazda csak rémhíréből smer s ha baj ér, ezt okolja. Mert szernte mnden ttokzatosabb, könnyen meg nem érthető kár csaks ettől az állattól származhatk. Pedg dehogy ettől! smételtem és smételn fogom, hogy nálunk a gabonanemüek fonálférge egyedül éppen olyan nagy, vagy még nagyobb kárt tesznek, mnt a több parazta, a fagy, a kázás, a jég mnd együttvéve. Mert alg hogy kkelt az ősz vetés s hogy terjeszkedn kezd a táplálékot kereső alg és gyűjtő gyökérszála, a féreg már s száz- és ezerszámra lep s alg akad egy-két gyökérdarab, mely ment marad tőlük. E parazta nem öl el azonnal a gyökeret, hanem élve hagyja, hogy áramoljék beléje felülről s ném életnedv, a melyet azután a parazta a együtt maga emészt gyökérfölszvta nedvvel föl. S ha ez gy van s ha a fonálférgek elfogyasztják éppen azt a nedvet s, a melyet a növénynek elébb gyökerének a fejlesztésére, azután a. föld felett szervenek fölnövesztésére kellene fordítana, akkor nem csoda, ha a növénynek ez az első gyökérzete nem fejlődk. De nem fejlődhetk a vetés földfelett része azután sem, mert a mt a vetőmag a földbe vtt, hogy ebből az uj növény első alapszerve " (csrája és a hozzá tartozó gyökér) létrejöjjön, valamnt hogy ez az alapszervezet működése első dején, (amg az t.. annyra meg nem erősödk, hogy maga s szerezhet kívülről tápláló anyagot és azt czéljának megfelelő mnőségűvé átdolgozhatja) deglenesen táplálkozhassék: az mnd kárba veszett, mert csak az ezerny fonálféreg hízott rajta. Ez az első

10 388 KÖZTELEK, 900 SZEPTEMBER HO 8 7 SZAM. 0-k ÉVFOLYAM támadás. A másodk támadás akkor következk, a mkor a lert módon megtámadott gyökerek, éppen a fonálférgek támadása folytán elhaltak és elrothadtak, ugy hogy a féregtömeg smét kszabadult. A szabadjára eresztett fonálférgek vagy nekmennek az ujabb fejlődésü gyökérzetnek (mert a megkeményedett, fás gyökeret nem bántják), vagy meglepk a ks növénykének földben lévő szárrészt bortó külső levélkét. És megnt csak a növény rovására élnek és szaporodnak. Ha pedg e támadás folytán a megtámadott részek elpusztulnak (a vetés külső sása megsárgul és rohadn kezd), akkor megesk, hogy az egyre szaporodó féregtömeg őszszel még harmadszor, negyedszer smétl meg ezt a csendes, de borzasztó támadását. S akkor tél elején ott van a fejletlen, meg nem zmosodott ősz vetés, amelynek a tel zvatarával, fagyaval daczona kellene! Ha a tél enyhe, akkor az a fonálférges vetésre még végzetesebb ; mert ha a támadás energájából vesz'tett s valamt, de azért meg van az télen s. Mert az a fonálféreg, amely krohadt a növényből, kszabadult, nem maradt sokág a földben, hanem csak addg, amg hozzá nem fér az élőnövényhez, annak gyönge puha gyökeréhez, hogy beé húzódjék! gy tehát az lyen telelés nagyon rossz lehet. Hát még a tavasz! Ha a föld hrtelen megmelegszk és ha a növény még van olyan életerőben, hogy a kedvező langyos dőben erősebben fejlődhessék, akkor az csak a fonálférgekre baj, de a növénynek javára szolgál. Ha ellenben a tavasz hűvös, esős, akkor az megnt a fergeknek kedvez; mert az ősztől szaporodó férgek, most még rohamosabban gyarapodnak és külső nyomuk most már ott s játszk, ahol eddg alg sejtettük. nnen van az, hogy sokszor a buja ősz vetés épen akkor kezd rohadn és gyérüln, amkor már erősen megsásodva, szárba kellene ndulna. Hszen ndult s, de hogyan! Sása elrohad, szára gyönge és gen rövd! És ugyancsak gyenge a bokrosodás s. Az lyen fonálférges tő szakála gen kcs, szeme apró és szegény; az oldalhajtások pedg legtöbbször nem s fejlődhetnek katászttermő szárra. Azonfelül pedg feltűnő rtka az lyen vetés. Ha az ember junus elején bejárja, akkor a kár a legfeltűnőbb. Gázolhat benne egész nap ; téphet egyk tövet a másk után: kártevőt nem talál benne. És jaj annak az állatnak, amely lyenkor mégs a gazda szeme elé kerül. Bzonyára ez bűnbak. Ha pedg egyet a főben járó gonoszok közül talál, akkor lelke sznte megkönnyebbül, mert most már legalább van kt vádoln. Vádol s, de nem s sejt, hogy nem az gaz bűnöst vádolja! De hogyan s vádolná az gazt, mkor azt nem láthatja. S ebben rejlk a veszedelem, hogy az ember ebben a láthatatlan vlágban nehezen hsz. Pedg tt nagy bajjal állunk szemben, amely egyre nagyobb károkat okoz, mert a helyett, hogy a gazdák tennének ellene, még nkább azon vannak, hogy javára működjenek. Hszen nem régen olvastuk a kérdések között, hogy eg" gazda buzatarlót akar trágyázn, hogy beléje megnt még pedg most már harmadszor! búzát vessen. Hogy csak harmadszor-e, azt bztosan nem tudom, de a kérdésből annyt bztosan kí lehet venn: valójában ez azonban több s lehet. Hogy harmadszor s terem-e nek 0 métermázsa búzája, az kétes ugyan, de nem lehetetlen. Hszen a magyar föld termőereje sokszor csodákat mvel: de a m csodaszámba megy, az nem reáls, nem számot vető gazdálkodás. Megtesz-e, vet-e ugyanabba a földbe harmadszor s búzát, nem tudom: ha megtesz nem ő a legelső s nem s az utolsó. Mert hába volt a sok elrettentő példa, meg hába való az óvó ntés, az mnd nem vezet czélhoz : a búzatermő talajhoz csak buza való, ha hatvanszor egymásután, azt tartja a legtöbb magyar gazda. S ez a mondásom nem túlzás. smerek egy öreg, és országszerte tsztelt gazdát, k tudományát skolában szerezte s aztán mntegy fél századg fogta az ekeszarvát, mg azután nyugalomba vonulva, a hosszú élet árán szerzett tapasztalatát előttem a következőkben foglalta össze: ;;Mt akarnak önök tt a Bánában? tt csak buza terem. Nézze meg, mlyen az a buza, melynek elővetése szntén buza! Ne beszéljenek önök velősváltásról. M jól smerjük a földünket. Volt dő, mkor rég magyar ekével csak feltörtük; a földet, lett legyen az tarló, vagy gyep s a buza gy s 5 20 évg szépen megtermett benne! Még pedg mlyen buza! Azután többé nem skerült a termés az gaz! Hozattunk vasekét: mélyebben szántottunk. Két ló kevés volt az fogtunk négy ökröt. Ma már az s eke elé: kevés; legtöbb paraszt már hat lóval szánt. És mt értünk? Búzánk most -s a rég. S ha ez a szántás s kevés lesz, a sor a gőzekére kerül: de földünk mégs búzaföld merad!" S a gőzéke után m jön? Arra már nem kaptam választ, valamnt arra se, hogy mért gyekezett az ekével folytonosan mélyebbre és mélyebbre jutn? Mert ne hgyjük ám, hogy tt elsősorban csak a talaj termőeréjének kmerüléséről volna szó: a termés megcsappanásának legtöbb oka a talaj nagymértékű megfertőzésében rejlk. Az lyen gazdálkodás mellett az egyk vetés örökl az előtte levőnek összes megmaradt élősdjet s ezek száma annál nagyobb, mnél hosszabb deg tart ez az eljárás. A feltört gyep, vagy erde föld 5 20 évg olyan, a mlyen, de előbb utóbb annyra te'c lesz a sok élősdvé), hogy végre s bekövetkezk a változhatatlan:,ember! eddg és ne tovább" De az ember mégs mer: alább nyul, előhozza a fertőzött talaja alul a tsztát és látszólag győz. Megsmétl azt háromszor-négyszer, de nem smételhet azt örökké, mert mg az ő ereje végez, addg a parazta-gyarapodás nem smer véget! Da hát nem az általános veszedelemről beszélek: fonálférgekről van szó, tehát olyan ellenségről, amely elsősorban a magyar búzatermő vdéket sújtja. Ezzel még mndg nem törődünk. Egy-két gazda, a k a jövőtkomolyan vesz és már nem termeszt többé buza után búzát, valamnt, hogy a frssen trágyázott földbe sem vett búzát, már tapasztalásból tudja, hogy a fonálféregcsapásnak elsősorban csak a helyes vetésforgóval vehet elejét és nem egyszerre, hanem ktartó munka mellett legkevésbé három év alatt. Nem térek részletekre k, mert a k a kérdés ránt érdeklődk, megtalálja az de vonatkozó részletes dolgozatomat a Kísérlet Közlemények" (899.) másodk kötetének 4. füzetében (67. é. k. o.) s tt csak azt emelem k újból, hogy búzánk akár szárféreg alakjában, akár golyóűszög- (csörmölye-) alakjában egyformán sokat szenved és hogy csak a féreg szaporodó vszonyatól, meg az dőjárástól függ, hogy melyk alakjában tehet majd nagyobb kárt? A tavaly ősszel vetett gen, csörmölyés buza ez dén alg adott gubacsos (csörmölyés) kalászt, holott mnt szárféreg ez vetésnek felét tette év áprls közepég a tönkre s a többt pedg csúnyán megvselte. Mdőn tehát most vetés dején erre a m gen veszedelmes állapotunkra a gazdákat fgyelmeztetem, szóba akarom hozn vetőmagnak goyóüszögtől (csörmölyétöl) való megtsztogatását, mert hszen tudjuk, hogy a talajban már s meglevő fonálférgek számát* épen a csörmölyés vetőmaggal szaporítjuk. Többször próbából látom, hogy a vetőmagot, ha a csörmöyétől meg akarjuk tsztogatn, nem szükséges angol kénsavval csávázrunk, amely a mag csírázására kártékonyán hat, hanem megtesz azt a közönséges félszázalékos kékgalczos csáva s, de nem azért, mntha ez az oldat megölné a csörmölyében lappangó fonálférgek ezret, hanem mert e csávázáskor a csörmölyét gen könnyen eltávolthajuk férgestől együtt. Ez pedg következőképen történk. A vetőmagnak szánt búzát annyra megrostáljuk, esetleg a konkolyozó rostán ktakarítjuk, hogy abban oak ép és súlyos buzaszem maradjon. Azután az gy megtakarított vetőmagon ugy csávázzuk, ahogyan azt rendesen szokás (00 lter vízben feloldott 50 deka kékgálczból készült csávában); Csávázáskor azonban nem szabad a csávába egyszerre sok búzát önten, hanem csak vékonyan és ugy, hogy az azonnal alaposan megkevertessék és megnedvesedjék. lyen eljárással elérjük, hogy a csörmelye, mely a tszta vzben s a vz fölsznén úszk, a nagyobb fajsúlyú csávában még nkább a fölsznre kerül, mg a buza a csávázó edény aljára száll. Mert a tszta buza a csörmölyénél megnt több, mnt másfélszer súlyosabb. 60 köbezentméter tszta és aránylag apró szemű csörmölye 8*72 gramm nehéz, mg ugyananny, de kssé vadbükkönyös, konkolyos, tt-ott törött szemű két éves buza 32*8 gramm súlyos. A vz fölsznén uszó csörmölyét azonban azonnal, vagy legfeljebb 0 perezny dő lefolyása előtt le kell meríten, mhelyest csak febukkank, mert ha sokág késünk, akkor a csörmölye hurokja magába szed a nedvességet, föduzzadt és fajsúlya annyra megnövekedk, hogy azután a buza közé sülyed. Ezért tehát szükséges, hogy a csávázás óvatosan történjék, hogy a buza vékonyan öntessék a csávába, gyakran és alaposan fölkevertessék és hogy a csáva a buza fölött legalább tenyérnyre fölötte álljon. gy eljárva a magban nem marad csörmölye. Az eljárásnak ez a része tehát arra a fonálféregre vonatkozk, amely a vetőmaggal kerül a földbe. A már földben lévő férgek ellen csak következetes vetésforgóval és az érett trágyának a maga dejében való alkalmazásával küzdünk. A k e mellett az eljárás mellett ktart, harmadk évben s meglátja, hogy az már a m a különbség mnd mennység, mnd mnőség fonálférges és nem fonálférges dolgában fold búzatermése között? JablonowszJc József. Tenyészállat- és gazdaság gépkállítás Kolozsvárott. Az Erdély Gazdaság Egyesület" aug. hó 3 én nytotta meg 4 napra terjedő, vásárral egybekötött Xl-k tenyészállat-, gazdaság gép- és eszközkállítását. E káll tásnak czélja kzárólag az erdélyrész állattenyésztés fejlesztése ős emelése, mnélfogva csaks a rég Erdélyben (tehát a volt,'úgynevezett kapcsolt részeket s deértve) született állatok djaztatnak arany vagy pénzdíjjal, mg a másutt tenyésztett állatok csupán dcsérő oklevelet nyerhetnek. A kállítás habár méreteben nem volt tulnagy, mndazonáltal a kállított állatok mnőségét, valamnt a rendezés szakszerűségét és zlélességét tekntve, teljesen skerültnek mondható. Különösen áll ez a szarvasmarhakálltásra vonatkozólag, amelyen kzárólag magyar erdély jellegű állatok állíttattak k s amelyen örömmel konstatálhattuk az erdélyrész szarvasmarhatenyésztés örvendetes haladását. Ezen haladásból ítélve azt a nézetet koczkáztathatjuk, hogy az erdélyrész nagyobb állattenyésztők a tenyésztés elveknek szgorú betartása esetén, belátható dőben nagyon megfogják közelíten azt az deált, hogy tökéletes és kfogástalan külemü tenyészállatokat produkáljanak a magyarerdély szarvasmarhatenyésztés terén.

11 7. SZAM. 0-K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 900 SZEPTEMBER HO 8 Még a lakust s meglepte a kállított A szarvasmarha - kállításban S jerker ;?zarvasmarhák egyöntetűsége, a csontozat és Ferencz, gróf Wass Béla és Somogy Albert külem megfelelő volta s különösen, am kollekczó keltettek gazán megérdemelt feltűnést. az erdély magyar fajtánál gen értékes tulajdonság, a gyors fejlődésnek szembetűnő Az ső djat a jurv a gulyabel tehenek jelensége. csoportkíálltásáért gróf Wass Bélának, a l-k A lókálltás számszernt és mnőségleg djat: Sperker Ferencznek, a k djat : s jóval mögötte maradt a szarvasmarhakállításnak s élénk panaszokat s hallottunk örökösenek ítélte oda. Somogy Albertnek, a V k djat: Telek Géza maguktól az erdély tenyésztőktől az ottan E hároméves tenyészbkák csoportjában lóbnyag mnőségének jelentékeny csökkenése az első djat Ugrón Zoltán bkája nyerte, matt. mg az üszők csoportjában a Sperker Ferencz A juhkálltás számszernt ksterjedelmű által kállított üszőnek Ítéltetett oda az volt s abban azt mondhatnók kzárólag első dj. raczkákat láttunk. A kállított juhok testnagysága nézetünk szernt nem kelégítő s a jury áltását s láttuk ezen kállításon nevezetesen Az erdély szarvasmarhatenyésztés specz- téete szernt a gyapjú egyöntetűsége sem üt az erdély rskafajtát. Az ezt képvselő egyedek azonban éppenséggel nem emelték a meg teljesen a mérleget. Az állatkálltáson ezenkívül bvalyok és. kállítás skerét. baromfak s voltak kállítva. Mondják, hogy ezeknek a végtelenül Az állatkálltással kapcsolatosan rendezett apró és slány külsejü állatoknak a tejhozama gép- és eszközkállítás, valamnt a terménykállítás s gen skerült volt s különösen a hogy ezeknek az állatoknak kereskedelm kelígtő. Meglehet, de az az egy bzonyos, terménykálltás ízléses elrendezése érdemel értékük absolute nncsen s bzonyára nem teljes elsmerést. tulozunk, ha azokat darabonként maxmálsan, Nagyban, egészben az Erdély Gazdaság frtra értékeljük. Egyesület által rendezett ezen kállítást gen Hallomás szernt a földmvelésügy kormány ezeknek az állatoknak a nemesítését tanulságosnak és skerültnek kell nylvánítanunk s hogy ezen kállítás azt a speczáls czélt, vette czélba, még pedg pnzgau fajtával valókeresztezés utján. Nem képzelhetjük el, hogy amelyet e kállítások szolgáln általában hvatva vannak, tényleg betölt, legjobban ez csakugyan terve volna a földmvelésügy gazolják a kstenyésztök által kállított állatok, kormánynak, mert ennek a fajtának megfelelő amelyeken a jelentékeny haladás kétségtelen regenerálása csak oly hosszú dő múlva következhetk be, hogy az a reáfordtott költség jele határozottan szembetűnnek. A kállítást gróf ' Bán,ff,y György elnök és fáradtsággal egyáltalában arányban nem áll. augusztus hó 3 én d. e. nytotta meg, Nézetünk szernt olt ahol ez a fajta amkor a bíráló bzottságok s megkezdették megél, ott bzonyára megél más hasznolhajtőbb működésüket. jószág s, amre a mármaros havasokban A, lóbráló-bzottság elnöke Wesselény tenyésztett pnzgauak szemmel látható bzonyságot tesznek. Béla, a szarvasmarhak állt ás bíráló-bzottságának elnöke : báró Kemény Béla, a bvalyokat De ha már a keresztezés utján való bíráló-bzottság elnöke : Fredrch Géza, a javítás tényleg elhatározott szándéka a kormánynak, abban az esetben határozottan hely- juhbráló-bzottság elnöke : P. Horváth Kálmán, a baromfbrálló-bzottság elnöke: dr. Haller telennek tartanók a szóbanforgó állatoknak Károly voltak, akk körül az erdély tenyésztők pnzgauakkal való keresztezés utján leendő és tekntélyesebb szakemberek csoportosultak, nemesítését és pedg azért, mert a rskák mnt bráló bzottság ta ok. keresztezésére egyedül a borzderes (nnthál) Az állattenyésztés felügyelők a kállítás fajta lehet alkalmas, ugy küleme, mnt testalkata alkalmából, Prkner János felügyelete alatt és méretenél fogva. Kolozsvárott értekezletre gyűltek össze s a Legczélszerübbnek tartanók azonban, ha felügyelők nagyobb része mnt a bráló bzottság tagja működtek közre. a tenyésztését s helyette a pnzgauakat forszí- a kormány megnehezítené ennek a rska fajnak A kállítás beosztása a következő volt ; rozná, annyyal nkább mert az ottan teny^szkerület're ugy s pnzgauak vannak meg-. osztály: tenyésztő (ennek alosztálya) méneslovak, gazdaság lovak, 4 éven felül állapítva. kanczák. A juhok osztályában a gróf Bánffy. Tenyészszarvasmarha. A) (erdély György által kállított raczka juhok nyerték az magyar fajta) :. gulyabel tenyészállatok ső djat. csoportos kállítása, 2. gulyábel tehenek, 3. A gép és eszköz kállításban főleg a tenyészbkák 3 éven felül magántulajdonban. haza par domnált és gen sok ' budapest 4. tenyészbkák 3 éven felül, községek, 5. czég s képvselve volt, akk közül.: Kühne E. tenyészbkák 2 3 évesek, 6. tenyészbkák 2 Becher és Melchár, A Magyar Államvasutak éven alól, 7. nem gulyabel tehenek, 8. üszők Gépgyára, a Ganz és Társa czégek által 2 3 évesek, 9. üszők 2 éven alól. B) erdély kállított gépek, érdemelnek elsősorban felemltést.. hegy, barna, rskafajták.. osztály: Bvalyok. A tejgazdaság eszközök csoportjában az V. osztály : Juhok. Alfa Separator Részvénytársaság" kállása V. osztály : Baromf. volt a legfgyelemreméltóbb, s Mautner Ödön V. osztály: Külön pályázat: kettős fogatok díjazása. kellett. termény ős magkálltása s nagy érdekődést V. osztály : Gazdaság gép»lc, szerszámok, A kállítás ránt gen nagy érdeklődés kellékek, termények és termékek. nylvánult s azon az erdély összes smertebb A jurynek a földmvelésügy mnszter tenyésztők jelen voltak. Ezenkívül képvseltették magukat, nemcsak az erdélyrész által adományozott 9800 korona állott rendelkezésére, ezenkívül 360 korona különdíj. megye gazdaság egyesületek, hanem megjelent a kállításon számos erdély tenyésztő E djakból tenyészlovak díjazására 3330, szarvasmarha és bvalyok díjazására 555, s, különösen a nagy magyar Alföld vármegyéből. A földmvelésügy mnszter képvse- juhok díjazására 280, b;romfak díjazására Í35, kettős-fogatok díjazására 600 korona letében Losonczy Mhály mnszter tanácsos és tüzetett k. Prkner János állattenyésztés főfelügyelő vo't A kállított lovak közül a méneslovak jelen. A Gazdaság Egyesületek Országos csoportjában az. djat: gróf Bánffy Ernő Szövetségét pedg Ugrón Zoltán, gróf Telek kanczája és gróf Telek Ádám négyéves sárga Arvéd és Jeszenszky Pál OMGE. ttkár képvselte. ménje vtte el. A négy éven felül kanczák csoportjában gróf Wass Jenő hatéves sárga Darány földmvelésügy mnszter a kállítás másodk napján váratlanul kanczája vtte el a 250 koronás arany djat. Kolozsvárra érkezett s behatóan megtekntette a kállítást. Örömét fejezte k a felett, hogy a magyarerdély faj tenyésztése körül nagy ós nem várt előrehaladást tapasztal s megelégedéssel konstatálta, hogy a kstenyésztök és községek által kállított anyag s arra enged következtetn, hogy az állatok gondozására és észszerű tenyésztésére az eddgnél jóvalta nagyobb gondot kezdenek fordítan. Örömünkre szolgál, hogy az Erdély Gazdaság Egyesületnek skeres kállításához őszntén gratulálhatunk. J. P. Qud nmc? Á főváros malomegylet ttkára tanulmányt őrlés forgalomról. A külön levonat rt az alakjában s közkézre bocsájtott tanulmány nem egyéb, mnt az őrlés forgalom reaktválása érdekében csoportosított halmaza az érveknek és statsztka adatoknak. A főváros naplapok nagyrésze, közöttük a Magyarnemzet" s lelkesen méltányolta ezt a tanulmányt, különösen kemelvén, hogy abban végre valahára egy, tárgylagos szakférfú nylatkozott meg. - Egyk kváló népszerűsítője a tárgylagos szakférfú' tanulmányának, a Magyar Nemzet" : a kormány félhvatalos ujságj. A malomegylet ttkárjának hvatalos állásával éppen nem sszeférhetlen az őrlés forgalom vsszaállítása mellett való agtálás. A / N." nncs ebben a szerencsés helyzetben. Ö ugyans félhvatalosa egy olyan kormánynak, mely az őrlés forgalmat törvényesen megszüntette s ezt az ntézkedést többek között a következőkkel okolta meg:, Az elől sem lehetett elzárkóznunk, hogy agrárérdekenk szempontjából mndenesetre súlyt kell fektetnünk arra, mszernt oly nagymennységű buza, mnt az utolsó években, vámmentessen ne jöhessen az országba és lyképen vámvédelmet ne tegye lluzorussá; a mért s a kormány mndezek megfontolása alapján megnyugvással vélte elfogadhatn azt a ' megoldást, hogy az őrlés forgalom teljesen megszűnjék.* Ez volt a magyar kormány utolsó szava az őrlés forgalom kérdésében. Mg a kormány lyen nézeteket vall, addg egy félhvatalos újság különös feltevéseket támaszt, ha az őrlés forgalom mellett hangulatot csnál. Feltenn enged ugyans, hogy a hvatalos nézetek megváltoztak. Szeretnénk most már tudn, hogyan állunk? A magyar kormány vagy a főváros malmok félhvatalosának tekntsük a Magyar Nemzet'-et az őrlés e forgalom kérdésében. Qud nunc? Több merka tls lap különös gonddal emelte k és terjesztette Fekete urnák egy légből vett állítását s. Ez az, hogy az agrárusok már maguk s belátták az őrlés forgalom eltörlésének káros következményet s ttokban a vsszahúzódás arany hdját keresk. Mkor lyen híreket dobnak k a nagy vlágba, tsztában vannak az eredménynyel. Az eredmény az, hogy az olvasó gy gondolkozk: N Hogyan, a M. N." s az őrlés forgalmat akarja, holott ez kormány lap; egy mndeneken nemzetgazdász s azt felül emelkedett akarja; sőt ttokban még az agrárusok s ezt akarják: no hát akkor én s azt akarom." Ez a hatás természetes. Végső fogása a gyermekes ravaszságnak, de jó fogás. Mondjuk el Péternek, hogy Pál

12 390 KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HO SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. ezt akarja", íme: a közvélemény alakításának szokásos módon mnden esetben a jövőben s ez a, legegyszerűbb eszköze. De hams eszköz. elnyerhetők lesznek. Ezek szernt tehát ezen rendelkezéssel A legújabb tanulmány szerzőjével az agrárusoknak nem volt szerencséjük megváltozott ges sertésállományának értékesítés lehetősége csupán a tényleg fertőzött területek egészsé- nézeteket közöln. Ha azonban oly fgyelmesek bővíttettek, anélkül azonban, hogy a bécs a merkantls lapok s számba jön előttük az vágóhíd szövetkezetnek ezzel kzárólagosság agrárusok hangulata s, ugy kérjük tudomásul jog, vagy valamely kedvezmény adatott volna. venn, hogy az őrlés forgalom kérdésében lt még mndg á la basse rányzat uralkodk. És ha a jesles szerző következetesen arra fogadna, hogy az őrlés forgalommal szemben VEGYESEK. megváltozott az agrárusok hangulata, akkor melőbb svarezczá lenne. Magyar sertések kedvező értékesítésének megszorítása Ausztrában. A.Köztelek" f. év 69. számában a magyar sertések kedvező értékesítésének megszorítása Ausztrában* cz. közleményben foglalt következtetések magyarázatául a következőket közlöm: Az osztrák belügymnszternek augusztus hó 3-án kelt rendelete, mely szernt Magyarországnak sertéskvtel tekntetében zárlat ípatt levő területéről származó Produktív Gesellschaft der Wener Fleschselcher" cz. szövetkezet vágóhídjára szállíthatók, ezen szövetkezet részére monopolumot nem bztost, hanem olyképen értelmezendő, hogy az lyen lezárt területeken áló sertések értékesítése a jövőben a szövetkezet vágóhdján s lehetséges. Az Ausztrával kötött ujabb állatforgalm megegyezés szernt különben eddg a fertőzött területeken álló egészséges sertések a bécsújhely vágóhdra s szállíthatók voltak és ezen a magyar gazdaközönség részére bztosított kedvezmény az dézett rendelettel a Produktív Gesellschaft" czmü szövetkezet részére szánt sertésszálltmányokra kteresztetett. Az állatforgalm megegyezés szövegében lefektetett elvek szernt az osztrák belügymnszter a közelmúltban és a jövőben s kvételes szállítás engedélyt ad a szabad forgalomból elzárt területek sertésállományának a bécs szabad vásárra történő els2állthatására és tényleg az osztrák belügymnszternek augusztus 3-án kelt kérdéses rendelete óta a ma napg mnt arról lletékes helyen meggyőződést szereztem az ország egész területéről csupán egy szállítmány továbbtatott a Produktív Gesellschaft" vágóhídjára és ez s oly helyről származott, ahonnan ezen szállítmányt megelőzőleg, a sertésvész betegség Ausztra területére tényleg behurczoltatott. Az előadottakból következk, hogy e kérdéses rendélet a többször emtett vágóhíd szövetkezetnek nem bztost kváltságot és a szabad forgalomból kzárt területek sertésállománya sem esnek Ausztrába kényszereladás alá, mvel ezekre a bécs szabad vásárra való felszálltáshoz szükséges engedélyek a Oldal Az OMGE. közleménye Mezőgazdaság közgazgatásunk Tenyészállat és gazdaság gépkállítás Kolozsvárott. 3S8 Magyar sertések kedvező értékesítésének megszorítása Ausztrában Tárcza. Költséges mulatság 389 Állattenyésztés. Közlegelők feltöréséből eredt hbák Gazdaság gépészet. Hegy vetőgépek Takarmányozás. A szálastakarmányról Állategészségügy. Sertéstenyésztésünk és a vész Gazdaság állattan. A vetést károsító fonálférgekről és az ellenök való védekezésről. 387 Vegyesek Kereskedelem, tőzsde 392 (vasárnap) Badacsonyban tartandó vharágyuverseny rendezése. Djusztás. Délelőtt a közel telepek megtekntése.raum Oszkár meteorologa m. kr. ntézet -ső segédjének előadása a vharágyukkal való védekezésről. Mután Badacsonyban a vharágyu-versenyben a hírnevesebb vharágyuk lesznek bemutatva, köztük a legújabb szerkezetű forgó vharágyu, ezen verseny gen érdekesnek mutatkozk. Délután krándulás Révfülöpre, az ottan" szőlőtelepek A magyar kr. földtan ntézet megtekntése. közönségnek díjtalanul nytva áll mnden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 0 l-g. Vetőmag a ksgazdáknak. Az ország Más napokon, hétfő és péntek kvételével, délelőtt 0 l-g, egy korona személyenként belépő dj lefzetése után teknthető meg. sok részében,»hol a termés nem volt kelé- teknthetők a hétfő és az ünnepeket követő napo kvételével: naponknt d. e. 9 érától d. n. órág. Hétfő és az,ünnepeket követő napokon a muzeum A muzeum látogatása ngyenes. A legközelebb vllamos-kocsmegállóhely x Kerepes-uton: a városból jövet V. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet V. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Eljegyzés. Kaplath és csenede Frdeczky Barna kaplath földbrtokos folyó hó 8-án tartja eljegyzését Szandtner Matld ksaszszonynyal, Szandtner Ernő románfalv nagybrtokos leányával. A gyapjutermelés vál sága. Francza- Angol- sőt Németországból s egyes gyapjuszövőgyárak fzetésképtelenségéről érkezett hrek nagy radalmat déztek elő és méltán, mert a gyapjutermelő gazdákra nézve csakugyan nagy csapás volna az, ha az utóbb dőkben beállott áremelkedés helyett, smét a rég nyomott M a u t h n e r Ö d ö n ajánl: legjntányosabb áron : Ssz bükkönyt bborherét ősz borsót pohánkát kölest stb, ; árak sulyosodnának reánk. Mndenesetre gondunk lesz rá, hogy bahatónformáczók alapján, komoly szakszerűséggel smertessük a válságos hrek tulajdonképen mbenlétét és azoknak előrelátható következményet. Ugy látszk nekünk egyelőre s, hogy a naplapok degejen Ítélték meg a kérdést, mert a külföldről vett szűkszavú értesítések messzebb menő konzekvenczák levonására nem nyújtanak még kellő alapot, tekntettel különösen arra, hogy a gyapjupacz megszlárdulását természetes és egy csapásra fel nem forgatható vszonyok dőzték elő. A kérdést a Köztelek" legközelebb számában érdemleges megbeszélés tárgyává fogjuk tenn. Szölőszök krándulása. A zalavármegye gazdaság egyesület a balatonment szőlőtelepek tanulmányozása czéljából f. é. szeptember hő 8. és 9-én társas krándulást rendez, a melyre vonatkozó tervezet a következő : szeptember 8-án ndulás 8 /* órakor Keszthelyről Lesencze-Tomajra, gróf Deyrn és Hertélendy Ferencz urak szőlőszetének megtekntésére. Közös ebéd Tapolczán a nagyvendéglőben dél órakor. Délután az állam szőlőtelep és a vnczellérskola megtekntése és egy szakelőadás meghallgatása. Szeptember 9 én reggel gítő, különösen a ksgazdák megfelelő jó mnőségű vetőmaggal nem rendelkeznek. Hogy ezen bajon segíten lehessen s a vetőmag ezen s előmozdtassék a földmv. mnszter elrendelte, hogy a gazd. akadéma, gazdaság tanntézetek és földmvesskoláknak vetőmagul alkalmas buza és rozs készlete e'.ső sorban a venn szándékozó ksgazdák szükségletének kelégítésére fordttassók. Mnden ksgazda tehát, amíg a készlet tart, a nevezett ntézetektől készpénzfzetés mellett f. é. november hó l-g szerezhet be vetőmagot s ezránt egyszerűen az llető gazgatósághoz kell fordulna. Az eladás árak a pacz ár szernt számttatnak s egy egy ksgazda búzából 0, rozsból pedg 5 q.-nál többet nem kaphat. Az üres zsákok a megrendeléssel együtt beküldendők, mert különben a zsákok beszérzés ára felszámttatk. Eladható búzavetőmag van a m.-óvár akadémánál, a debreczen, keszthely és kolozsvár gazd. tanntézeteknél és az ada, algyógy, békés-csaba, csákovár, jászberény, karczag, kecskemét, komárom, pápa, rmaszombat és szentmre földmvesskoláknál, rozsvetőmag pedg a debreczen és keszthely tanntézeteknél és a csákovár földmvessko- ánál. cs. és kr. udvar szállító magkereskedése BUDAPESTEN, v e s z : mnták beküldése és az ár közlése mellett a legmagasabb áron mndenféle gazdaság magot, nap jelenleg főképpn: S Z Ö S Z Ö S b S k k Ö n y t czernátlóherensagof ősz bükkönyt gsz borsót bborherét ősz árpát kölest stb.

13 7. SZAM. 0-K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK SZEPTEMBER HÖ 8 39 Országos tenyészállatvásár Szenczen. Mután az ősz folyamán gen sok gazda szokta üsző- és tehénállományát kegészíten, a Nytramegye gazdaság egyesület ez uton s közhírré tesz, hogy a f. év október hó -én Szenczen, a földmvelésügy mnsztérum anyag támogatásával tenyészállatvásárt rendez. Szencz 'vdékén ktűnő prostarka marhát tenyésztenek, a vásár tehát a legjobb alkalom lesz tenyészállatok beszerzésére. Közelebb felvlágosítással szolgál Szencz város elöljárósága. Mezőgazdaság szesztermelők tanfolyama Nytrán. A Nytramegye Gazdaság Egyesület által a földmvelésügy mnsztérum anyag támogatásával rendezett szesztermelő tanfolyam Nytrán szeptember hó 27-én csütörtökön kezdődk és tart október hó -g csütörtökg, vagys 4 napg. Előadók dr. Kosutány Tamás a magyar-óvár gazdaság akadéma ktűnő tanára és dr. Böszörmény Oszkár budapest ügyvéd, k a szesz megadóztatására vonatkozó törvények és szabályokról fog előadást tartan. A tanfolyamra jelentkezn lehet szeptember hó 4 g a Nytramegye Gazdaság Egyesület ttkáránál; ezen hatardőn tul senk föl nem vétetk. A hallgatók a közel szeszgyárakba s k fognak ránduln dr. Kosutány tanár vezetése mellett, hogy ne csak elmélet, hanem gyakorlat smereteket s gyarapthassák. Olcsó lakásokról, ha ez ránt megkerestetk, a Nytramegye Gazdaság Egyesület ttkár hvatala készséggel gondoskodk. Borkostoló Gyorokon. A vendéglősök Aradon tartandó országos kongresszusa alkalmából az Arad vármegye Gazdaság Egyesület szeptember hó 3 án Gyorokon borkóstolót és szőlőkálltást rendez. Ezen életrevaló eszme ktűnő alkalmat szolgáltat arra, hogy a termelőt a fogyasztóval drekt összeköttetésbehozza. Már eddg 300 nál több vendéglős jelentette be részvételét a kongresszuson és borkóstolón, hol 300-nál több borféleséget és nagyszámú szőlőfajtát állítanak k a termelők. Gabonaértékestő szövetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség.Hangya* fogyasztás és értékesítő szövetkezete tervbe vette a gabonaértékesítő szövetkezetek létesítését s, mután a ksgazdákra nézve gen fontos, hogy gabnájukat ne a közvetítő szenzáloknak adják el, hanem eladhassák azt nagy tömegben s mnt jól kezelt paczképes árut egyenesen a nagykereskedőknek. Meskó Pál, mnt a ÍMagyar Gazdaszövetség meghívottja megfordult ez ügyben a nagyobb alföld községekben, hogy megmagyarázza a gazdaközönségnek a gabonaértékestő szövetkezet előnyet. Az eszme több helyütt fogékony talajra talált s van rá klátás, hogy az alföld nagyobb községekben létesüln fognak gabonaértékestő szövetkezetek. Temes vármegyében Csakován és Vadászerdőn már meg s alakultak a szövetkezetek. E megyében főkép Nagy György kr. tanácsos, a vármegye mezőgazdaság bzottság tanácsosa buzgólkodk fáradhatatlanul a gabonaértékestő szövetkezetek létrehozása érdekében. C anádmegyében alakuló félben vannak lyen szövetkezetek Battonyán, Mezőkovácsházán, Magyar-Bánhegyesen, Apátfalván, Nagy- Lakon és Csanád-Palotán. Ezen vármegyében fj. Návay Lajos dr. vármegye főjegyző fejt k elsmerésre méltó buzgalmat ezen jó ügy érdekében. A kk akár gabonaértékestő, akár fogyasztás szövetkezetetakarnak létesíten, forduljanak Meskó Pálhoz, a Nytramegye Központ Htelszövetkezet gazgatójához (lakk Nytra), mnt a Magyar Gazdaszövetség központ szövetkezetének megbízottjához. Gabonaszállítás a cs. kr. szab. dél vaspályán. Lapunk 64. számában kfogásoltuk a kereskedelm mnszternek julus 4 én kelt az államvasutakhoz ntézett ama rendeletét, amelynél fogva nevezett vasút már julus 25-től kezdve a gabonaforgalom könnyebb lebonyolthatása érdekéből oly megszorító ntézkedéseket tesz, melyek a szállító közönség jogos érdeket sértk és anyaglag károsítják s. Hogy a megszorító ntézkedésekre még ma sncs tényleg szükség, azt mndannyan tudjuk. Ugy látszk a mnszternek elhamarkodó ntézkedését parálsálja a dél vasútnak hrdetménye; amely szernt a kereskedelm mnsztérumtól nyert engedély folytán a folyó év szeptember hó -től kezdve a folyó év végég tényleges szükség esetén a tömeges szállítás beálltával Fúméba és a vámkülföldre rendelt gabonaszálltmányok és őrlemények soron kvül szállíthatók és a belforgalomban és a magyar osztrák forgalomban felvételre kerülő kocsrakományu teherárukra nézve (élő-állatok és robbanékony tárgyak kvételével) a felvétel és szállítás határdő tekntetében az üzletszabályzat 55. -a alkalmazható (a tényleges szállítást követő éjféltől számítódk a határdő.) Allatforgalm korlátozások módosítása. Az osztrák belügymnszter folyó év szeptember -én kelt rendeletével a sertésvésznek Ausztrába történt behurczolása matt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztrába való bevtelét ujabban még a következő területekről tltotta meg: Hajdú vármegye balmazújváros járásából, valamnt Hajdu-Böszörmény, Hajdu-Nánás és Hajdúszoboszló r. t. városokból, továbbá Debreczen önálló törvényhatóság joggal felruházott város területéről. Vszont a sertésvész uralgása matt sertéseknek Besztercze-Naszód vármegye jád járásából Ausztrába való bevtele ellen érvényben volt tlalmat hatályon kvül helyezte. Ezenkívül a sertéseknek Ausztrába való bevtelét azonnal kezdődő érvényességgel a sertésvész uralgása matt: Máramaros vármegye vsó járásából, a sertésorbáncz uralgása matt pedg: Lptó vármegye lptó-ujvár járásából megtltotta. John Foívler & Co. hrneves gőzekegyára Budapest-Kelenföldön a párs vlágkállítás nagy juryje által a 7-k csoport 35 k osztályában gőzmvelés gépezeteért a nagy djjal lett ktüntetve. Ma számunkhoz Jmrath és Társa mezőgazdaság gépgyáros czégnek fgyelmet érdemlő dényárjpgyzéke van mellékelve, melynek beható áttekntését t. olvasónknak annál s nkább ajánlhatjuk, mert nevezett czég szoldtása általánosan el van smerve és az árjegyzékben foglalt gépek és eszközök évek hosszú sora óta úgyszólván* speczáltását képezk. Közvetlen hozzáfordulóknak a czég megfelelő kedvezményt ad. Megjelent az.országos Magyar Gazdaság Egyesület" kadásában Az Újlak Uradalom Üzlet berendezése a,köztélek* szerkesztősége által ktüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. rta: Wener Moszkó. Egy haza belterjes uradalom üzlet ágának jövedelmezőségére és az egyes üzlet ágak vszonyára vonatkozó részletes adatok smertetése. 04 oldalas csncs könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kadóhvatalba ntézendők. Anyagszállítás pályázat hrdetmény. A m. kr. államvasutak budapest-jobbpart üzletvezetősége 90. évben felmerülő szükségletének fedezésére több rendbel anyagszállításra ezennel nylvános pályázatot hrdet. A szállítandó anyagok általánosságban következők: tégla, terméskő mndennemű kő- és zömkő, mész, nyelek, takarék-tűzhely- és kályha alkatrészek, s több másfélék. Az anyagok részletes kmutatása, mely egyszersmnd ajánlat mntául s használandó, egyes csoportokra felosztva az üzletvezetőség anyag beszerzés osztályánál (. d.) Budapest, Külső-Kerepes-ut 2-k házcsoportjában kapható. Ugyanezen km^atásban fel vsnnak sorolva az egyébb pályázat és szállítás feltételek. Az ajánlat koronás bélyeggel ellátva lepecsételve, s a borítékon,ajánlat a 2->033/900. számhoz" felrattal megjelölve legkésőbb 900. év szeptember 25-én dél 2 órág nevezett üzletvezetőség anyag beszerzés osztályához beterjesztendő. Budapest, 900. év augusztus hó. Az üzletvezetőség. (Utánnyomat nem djaztatk.) NYLTTÉR.*) Szuperfoszfátot, kénsavas-kált. kémataa-ammont, kovasavas-kálf, (Aaháaytrágyáaáara) kénport, S (legfnomabb - Vh Chansal emln afun} pézgálícot "V. legolcsóbban szállít m ^ D N O A R, ^ MŰTRÁGYA, KÉNSAYlsYEGY PAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN, V. KER. FÜRDŐ-UTCZA 8. SZÁR. fttfftt év forgalom: 26,480 bál. % Felhívjuk a 4. cz. gazdaközőnség fgyelmét Az de gyapjuaukczók másodk sorozata f. év szeptember hó 9., és 20-án fog megtartatn. Az aukczókra felküldött és Gyapjuárverés vállalat Budapest, Dunapart teherpályaudvar" czmzett gyapjuküldeméjyek a M. A. V. összes vonalan tetemes díjkedvezményben, valamnt ngyen raktározásban részesülnek. Bejelentéseket elfogad és mndennemű felvlágosítással szolgál: Gyapjuárverés vállalat HELLERM.s TÁRSA, BUDAPEST, V., Met-tér 3. < /

14 KERESKEDELEM,TŐZ E. Baapest gatantözsdt. (Outtmann és Wahl budapest terménybzomány czég jelentése.) Nap jelentés a gabonafzletrfl szeptember 7. Alacsonyabb külföld jelentések bágyasztólag hatoltak az tten tőzsdére, f5 24 koronán ndul meg az október buza és csekély varáczók mellett 5'20 K. zárul a dél tőzsdén S A márkág lanyhább berln jelentésre. A készáru paczon smét csak prvát vevők vettek részt, mg malmank még mndg tartózkodnak nagyobb vásárlásoktól. A forgalomba hozott búzából kb. 3ő00> mázsa kelt el tartott árakon. Tegnapról mára q. buza fuvaroztatott be fővár felmóndatott 000 luza és 000 mm. tengem. Uj-buza: Tszavdék : 560, 5-90, 5 90 KÖZTELEK 900. SZEPTEMBER HÓ 8 7. SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. Zab szlárd jobb vételkedv mellett 0-60 : 20K. elérhető helyben vagy t-en partásban mnőség szernt. Határdők egy óra zárlata: Buza októberre áprlsra 90.' 6. 6"02 Tenger májusra A szeszüzletben e héten az üzletmenet valamvel élénkebb volt és a szeszárak jobb fedezés vásárlások folytán változatlanul a multhet rárlatjegyzés szernt záródnak. Elkelt fnomtott szesz- nagyban adózva kor., adózatlanul koronág azonnal, valamnt később szá ltásra. Élesztő szesz adózva kor., adózatlanul 46.fcO kor. kelt. Az adózott nyersszesz ára változatlanul szlárdan jegyeztetk. Depafurált szesz fedezés vásárlások folytán nagyobb tételekben kor. kelt el. Vdékfnomtógyárakrészéről fnomtott szesz tdózva. 5.^ 5.50 Jtor. volt ajánlva és ab állomás néhány tétel ez áron el s kelt. Mezőgazdaság szeszgyárak kontngens nyersszeszt azonnal szállításra gyéren ajánlottak, ellenben később szállításra már nagy kötések lettek eszközölve 2.40 kor. jegyzésen alól és fx áak mellett. Rzstakarmánylszt Árpadara 0.80 K K. Rozskorpa Árank 00 kgonként, helyben, elegysulyt tsztasúlynak véve, zsákkal együtt értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzlet tudóstása a.köztelek" részére. Budapest, 900. szept. 6-án, Kötelezettség nélkül árak 00 klónknt, teljsulyt tszta súlynak értve, zsákostul, a budapest vasút vagy hajóállomáshoz szállítva: Ár K.: Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzlet tudósítása a,köztelek' részére. Budapest, 900. szept. 6. Netto-árak 00 kgként, Budapesten, elegysuly tsztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Ár K.: 26, Takarmánylszt Korpa Felsőmagyarorsz.: Harta : Martfű: Bhar : Erdély: Pestvdék : ; 00, mm. 78 kg K. 5'30 ' 00, 79, 5.50, 550, 5-40, 5-55, 5.50, M M ,5. 76 kg. K > ^ K » 5-90 korona kontngens - korona kvtel Vdék szeszgyárak közül: Gvőr, N.-Tapolcsány, Losoncz, Va kor. olcsóbban, a többek változatlanul jegyeznek. A hét első felében az üzlet vszonyok jobbra fordúltak. Nagyobb lendületet a hus, vad és tojásüzlet mutat. Szlárd alsíbulást nyert a gyümölcsüzlet. - Budapest zárlat árak e héten : Nagyban: Fnomlott szesz 6 50 U7- K., élesztőszesz K., Csak a tejtermékek marárnak továbbra s elhanyagoltak nyerssz' sz' adózva korona, nyersszesz s mután a készlet egyre halmozódk, még mndg adózatlan (exkontngens) korona, denaturált alacsony árak vannak érvényben. A baromfüzlet szesz korona. Kontngens nyersszesz korona. Az árak 0,000 lterfokonként hordó nélkül bérmentve, budapest vasútállomáshoz szállítva, készpénzfzetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása. Vörös lóhere. A belföld, vatamnt a külföld termésre való klátásokról folytatólag s beérkező kedvezőtlen tudósítások következtében az uj dény ánt nagyon élénk érdeklődés nylvánul. Amerka bár koronával alább szált jegyzésével, de ez nem folyt be a szlárd hangulatra. Belföld termésünk amnt már jelentettük egyk legnagyobb termelés vdékünkön, a Bánságban meghusult és olyan mennységek hánya, a mnőket ezen vdék más években a paczra beszolgáltatott, a magas bekezdő árakban jut érvényre. Franczaország ez évben olyan terület leend, mely lóherét vesz. Oroszországnak állítólag gyönge termése van. A spekuláczóra vásárlók jelenleg Erdélyben néznek körül és azon erőlköd ek, hogy árut bztosítsanak maguknak. ly helyzettel szemben a termelők tartózkodóan vselkednek es habár o yan árakat ajánlanak, melyek jóval magasabbak a mult éveknél, mégs alg adatott el eddg valam. Luczerna. Azon érdeklődés után Ítélve, melylyel a terményt lletk, élénk és kellemes forgalom fog benne fejlődn. Franczaországból gen kedvezőtlen jelentések érkeznek, a termésnek alltólag ^/s-része tönkre ment. Különös nagy keresletre találnak folytatólag s ősz borsó és ö«z bükköny. A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfzetőt kívánatra akár levélben, akár Sürgönyleg teljesen költségmentesen értesít az összes magféléknek nap áraról. A központ vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmczkkek áraról. változatlan csendes. Vadfélék: nyul , dbonknt, fogoly K. fürj 80 fll. páronként. Őz egészben -40 K. kgként. Tojás: Elsőrendű elkelt 67, erdély koronával eredet ládánként. Élőbaromf: csrke mnőség szernt , sovány lu K. páronként. Tejtermékek: teavaj 50 80, főzőva 0 30 fll. kgként. Gyümölcs: Oporto szőlő 28 30, közönséges vegyes 32 36, Sasza fll. kgként. Rétes alma 8 2, fajkörte 30 40, közönséges 6 20, ősz baraczk fllér. Kantalup dnnye 2, görögdnnye 6 20 korona száza vaggontélekben. Hvatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaban eladott élelmczkkekről. Budapest, 900. szept. 6-ról. Hns és hnstermékek. Marhahús q. hátulja. rendű 08 8, H. r ,. r , eleje.r ,. r , ül. r , borjúhús q. átulja. r ,. r , eleje. r. 00 2, H. r , bárány darab hátulja, eleje, brkahús q. hátulja. r ,. r , eleje. r ,, r , sertéshús q. szalonnával budapest 00 04, vdék, szalonna nélkül budapest 04 08, vdék, sertéshús pörköltnek való, kocsonyának való, füstölt budapest. r , vdék. r. q , malacz élő, szopós. r. drb , tsztított. r. kg , sonka kg. nyers, belf. hentesáru , füstölt belf. csonttal.60.80, csont nélkül 0. 0., sonka füstölt prága, csonttal , csont nélkül 0. 0., kolbász kg. nyers.00.20, füstölt. r , szalonna q., sózott 04 08,füstölt 08 2,sertészsír q.hordóval 8 20, hordó nélkül budapest. r. 4 6, szalám kg. belföld , prága korona. Baromf, a) Élö: ( pár) csrke rántan való.00.40, tyúk belföld. r , kappan hzott. r , Bovány , rucza hzott. r ,80, sovány belföld , lba fatal újdonság.., lud hzott. r , sovány belföld , pulyka hzott. r , ' , , Rozslszt Rozsban valamvel kellemesebb a hangulat az árak néhány fllérg szlárdabbak, fnomabb mnőség Szám: o 0/.. WR.. /B. árakért 3-80 K.fzettekbudapest partásban. Ár: Kor Árpa elhanyagolt, mnden vételkedv nélkül, sovány belföld korona. b) Tsztított: csrke takarmányárpáért -60 K. fzett.k. Köleskása:. r. drb.00.60,, tyúk. r. drb.50.60, Tenger változatlan, jó knálat mellett helyben Szám kappan hzott kg., drb , rucza hzott drb , kg..0.6, lud hzott waggonba rakva K. Kapható érte. Ár: Kor : kg..0.20, drb ,00, magló kg,

15 ^ 7. szam 0 K ÉVFOLYAM. KÖZT3LEK, 900 SZEPTEMBER HÓ 8 drb, pulyka hzott kg , drb, magló kg., drb, tudmáj kg , nagy drb , ludzsr kg korona. Hál. Élő: ( kg.) harcsa.30 2., csuka , ponty duna nagy.40 2., márna süllő balaton, czompó.40.50, psztráng nagy.., kecsege 0. 0., angolna, apró kevert Lazacz rajna kg.. Tej és tejtermékek. Tej teljes lter , lefölözött , tejfel , teavaj kg , főző darabos.00.40, szedett, olvasztott, margarn. rendű, n. r., tehéntúró L r , juhturó , Lszt és kenyérnemüek. Kenyérlszt q., kenyér monor, fehér hosszú kg , barna , rozs korona. Száraz főzelék. Lencse belföld q külföld , borsó haza héjas , koptatott , külföld héjas , bab fehér apró , nagy , sznes korona. Tojás. Frss teatojás 00 drb , alföld (440 drb) , erdély (440 drb) , szerb (440 drb), apró (680 drb), meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 00 köt , L r. q , petrezselyem ujd. 00 köt ,. r. q.oo.oc 00.00, zeller. r. 00 drb.20.80, karalábé. r. 00 drb..20, vöröshagyma ujd. belföld 00 köt., érett makó q , fokhagyma. r. q , czékla r. 00 drb..60,. r , fejeskáposzta. r. 00 drb , kelkáposzta. r 00 darab.40.80, vöröskáposzta. r. 00 drb , fejes saláta. r. 00 drb , kötött saláta 00 drb , burgonya vaggon sáf»a , fehér , rózsa q fekete retek kcsny 00 drb , ugorka 00 drb savanyítan való , savanytott..0, nagy salátának , paradcsom érett q , belföld , zöld paprka 00 drb , tök főzn való 00 drb 6. 4., zöldborsó hüvelyes q , kfejtett , zöldbab hüvelyes q , kfejtett.., karfol 00 drb , torma belföld nagy édes q , spárga kg korona. Gyümölcs. Alma, nyár édes q , rétesbe való , vajkörte nagy. r. q. Szept. 0. ökör, középmn. jármos ökör pár., kr. tvszék alárendelt mnőségű jármos ökör, Jármos Szept. 5. Nagy-kanzse bvaly é. s. mm., K-.g páronknt, kr. jbróság jobb mnőségű jármos ökör mm.-knt é. s., bekötn való ökör K.-g. Fejőstehenekért él Szept. 7. Budapest aedg: Fehérszőrű magyar tehén, tarka kr. tvszék kevert származása tehén koronág darabonknt, bonyhád tehén , kv. koronág Okt. 3. Pestvdék , közönséges kevert körte q , szlva magvaváló nagy. r. q , nem darabonknt. kr. tvszék magvaváló vörös q..,, rngló nemes. r. q..., baraczk kajszn q..., Okt. 4. Budapest ősz q..., magvaváló q , Budapest vágőnusthavásár év szept. hő kr. tvszék nem magvaváló q , szőlő fehér mézes csemege q , közönséges kevert, r. q , meggy nagyszemü kem. q , apró szemű q..00.( 0, eper (szamócza) kg..., málna kg , szeder lter C0, görög dnnye nagy. r. 0 drb 4 6-, kcsny 00 drb , sárga dnnye nemes. r. 00 drb ,. r. 00 darab 8. 4., dó nagy paprhéju q , apró kemény héjú. r. q , mogyoró nagy olasz q , gesztenye olasz nagy q , belföld q.'.., narancs messzna 00 darab , apula 00 drb , mandarn 00 drb , cztrom. r. 00 drb , füge hordós q , koszorú q , datolya sajtolt. r. q , mazsolaszőlő (fehér) q , szőlő passatutt q., q..., szerb szőlő q... korona. Fűszer, tal. Paprka. r. q ,. r. q , mák q , méz csurgatott q , lépes q., köménymag q..., boróka kg..., ház szappan szín. r. q , közönséges. r , bor fehér asztal palaczkokban hl..., vörös bor hl..., ház pálnka palaczkokban hl... korona. Budapest takarmány vásár. (X. kerület, Metterutcza szeptember 7-én. A székesfőváros vásárgazgatóság jelentése a,köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községedből 20 szekér rét széna, 77 szekér muhar, 26 szekér zsupszalma, 6 szekér alomszatma, szekér takarmányszalma, szekér tengerszár, 5 szekér egyéb takarmány (zabosbükkőny, sarjú stb.) 400 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fllérekben, q-ként, a következők : rét széna '320 56', muhar , zsupszalma , alomszalma , egyéb takarmány, lóhere, takarmányszalma, 00 kéve tengerszár, luczerna, sarjú , szalmaszecska , széna, uj t-,, zabosbükköny Összes kocsszám 248, suly 322,400 kg. Állatvásárok. félék (parasztló stb.) 250 db. eladatott 20 db K.-ért; alárendelt m'raőtégü lovakból 4 db, eladatott Budapest ssnrómarlavasar szept. hó 6-án. 28 db K.-ért. Bécs vágóra vásároltatott 52 db, A székesfőváros közvágóhíd, és marhavásár gazgatósá- állatkert részére vásároltatott 3 darab, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott db, ragályos begának jelentése. Felhajtatott: belföld 72 db, eladatott db, tegségre gyanús ló lefoglaltatott db, takonykór matt a gyepmesterhez küldetett db. galcza drb, eladatott drb, trol drb, eladatott drb, növendék élő borjú 70 db, eladatott - drb, élő bárány db, eladatott drb; belföld drb, eladatott drb, galcza drb, eladatott drb, trol drb, eladatott -- drb, bécs ölött drb, eladatott drb, növendék borjú drb, eladatott drb, ölött bárány drb, eladatott drb, élő kecske drb, eladatott drb. Borjuvásár hangulata vontatott volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföld koronág, kvételesen koronág dbonknt, 58' 88- koronág, kvételesen 94 koronág súlyra, galcza kv. koronág drbonknt, kor.-g, koronág súlyra, trol koronág kv. koronág drbonknt, koronág koronág súlyra, növendék borjú, koronág, kv. koronág drbknt, koronág, kv. koronág súlyra. Ölött borjú: belföld koronág, kv. koronág súlyra, galcza koronág, kv. koronág súlyra, trol koronág, kv. koronág drbonknt, bécs koronág, kv. koronág súlyra, növendék koronág, kv. Budapest gazdaság és tenyészmarfcavásár. 900 pedg 24 drb szerb és db román. Az egész légügy szeptember hó 6 án. (4 budapest közvágóhíd és szemlénél jan. -től mág 22 drb a fogyasztás alól kvonatott és technka czélokra feldolgoztatott. marhavásármzqatóság jelentése a.köztelek" részére. Felhajtatott: 224 db, úgymnt: jármos ökör elsőmn. 8 ">, közép 2 db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér - db, tarka 37 db, tenyészbka 0 drb, tarka tnó, fehér db, jármosbvaly 5 db, bonyhád 43 db, ngatlanok árverése (49000 korona becsértéke felöl.) hzlaln való ökör db.üsző fehér db. Jármos ökrök ránt a kereslet élénk; fejős tehenekre az üzlet a nagyobb tejfogyasztás matt (Kvonat a hvatalos lapból.) kedvező. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos án, (A budapest közvágóhíd és marhavásárgazaatóság nlentése a Köztélek" részére.) Felhajtatott: 3920 Okt. db 6. nagy vágómarha, nevezetesen : 724 db magyar és tarka ökör, 557 db magyar és tarka tehén, 963 db szerba ökör, db szerb ökör, db boszna tehén, 264 db Okt. 9. serba tehén, 252 db bka és 60 db bvaly. mnőségű ökör és db alárendelt mn. ökör. elsőrendű hzott tehén, db középmnőségü tehén, db alárendelt mnőségű tehén. A felhajtás 300 darabbal nagyobb volt a mult hetnél; jobb mnőségek ára szlárdak maradtak, ellenben a több mnőségek ára csökkentek. Bkák a gyenge bécs' árak folytán 4 koronával olcsóbbak voltak. Következő árak jegyeztettek: Hzott magyar ökör jobb mnőségű 66-74', kvételesen, hzott magyar ökör középmnőségü 58-64, alárendelt mnőségű magyar ökör , jobb mnőségű magyar és tarka tehén , kvételesen tarka tehín, magyar tehén közepm n ( ), alárendelt mnőségű magyar és tarka tehén ,, szerba ökör jobb mnőségű 50'- 64-, kv. 70, szerba ökör középmnőségü 42 48, szerba, szerba bka ükör alárendelt mnőségű 46 63, kvételesen., szerba bvaly 32. kv. koronág métermázsánknt élősúlyban. Budapest lóvásár. Budapsst, 900. szept, 6-án, {A budapest vásárgazgatóság jelentése a.köztelek* részére). A forgalom közép volt. Felhajsatott összesen 564 db. Kadatott 330 db. Jobb mnőségű lovakból hátas 5 drb, eladatott 4 db, K.-ért, könnyebb kocsló (jukker stb.) 30 db, óadatott 0 db, K.-ért, nehezebb kocsló (hntós) 35 db, eladatott 2 db K.-ért, gás locsló (nehéz nyugot taj) 70 db, eladatott 27 db K.-ért, ponny 3 db, eladatott db 80 K.-ért; özép mnőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 20 db, eladatott 38 db K.-ért, könnyebb Kőbánya sertésvásár év szept. hó 7-én. (Első magyar gertésuzlaí-részvénytársaág telefon jelentése a, Köztelek' részére.) Az üzlet csendes volt. Bet áüaq-árak: Magyar válogatott kgros nehéz 96-97f., kgrammos nehéz 95-96f.,öreg 300 kg. tul ft., vdék sertés könnyű f. Szerb f. Román tszta klg. páronknt 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. Eleséqírk: Tenger 3 korona, árpa uj 2 40 kor. Kőbánván átvéve. Hely állomány: augusztus3-én marad darab. Felhajtás: Belföldről 255 darab, Szerbából 246 darab, Románából drb, egyéb államokból darab. Összesen 30 db. Főösszeg db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapest fogyasztásra ( X. kerület) 222 drb, belföldre Budapest környékére 470 drb, Bécsbe drb, osztrák tartományokba 826 drb, Ausztrába db. Német brodalomba darab egyéb országokba darab,összesen 3527 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállásokban elhullott 3 darab, vaggonokból krakott hulla darab, borsókásnak találtatott 5 darab, összesen db. Maradt áüomány drb. A részvény-szállásokban 0899 drb van elhelyezve. Az egészség és tran- koronág drbonknt, élő bárány - koronág páronknt, ölött bárány ' koronág párja. ztószátlásosban maradt 8/ db. Felhajtás: Szerbából 246 db, Románából drb, összes ín 3339 drb. Elhajtás. 98 drb, maradt állomány 24 drb ós kr.^tvszék Budapest kr. tvszék a tkv ha- gr. Bomtóság Lajos a tkv ha- Lövnger tóság Lajos a tkv ha- Duka tóság gnácz a tkv ha- Magyar 2979 tóság festékgyár r.-társaság a tkv ha- Müller tóság Lajos a tkv ha- özv.ruzcska tóság Ferenczné a tkv ha- Sehwartz tóság Jasab Ősz trágyázásra legskeresebb a kőbánya szárított sertéstrágya, gyorsan ható, olcsó és használatban rendkívül előnyös. Már az első terméstöbbletböl a trágyára fordított kadás teljesen megtérül és ezen felül holdanknt 6 0 frt tszta hasznot eredményez. 247/a Kmerítő prospektus ngyen és bérmentve. Bossány Endre és társa. BUDAPEST, V. kerület.

16 394 KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HÓ SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁG mportált eredet angol kosok kaphatók: PCK OSWAXD-nál BUDAPEST, V., Klsö-Kerepes-ut. ír. EGYESÜLET felügyelete alatt álló KÖNYVKADÓ VÁLLALAT kadásában a következő gazdaság könyvek jelentek meg: fűzve kötve kor.fu.kor. fll. Cselkó és Kossutány Takarmányozástan Cserhát Sándor Talajsmeret 3.20 Hlgard-Tretz Szkes talajok.60 Domokos K. Gazdaság építészet l-ső rész 4.80 Száhlenáer Gyula Gazdaság építészet U-k rész 5.20 Szüts Mhály Mezőgazdaság becsléstan 5.20 Cserhát Sándor Okszerű talajmvelés 5.20 Acsád Jenő Mezőgazdaság Ut-, Vasút- és Hdépt észét 5.20 Molnár stván Gazdaság gyümölcstermelés 4. Bewnkler Vlmos Fajbaromf-tenyésztés 0, Rázső mre Czukorrépa-magtenyésztés 2.. Dr. Baross János degenek brtokbeszerzése 6.. Megrendelések az Orsz, lagy. Gazdaság Egyesület pénztár hvatalához Budapest, X., Üllő-ut 25. szám (Köztelek) ntézendök. 2, Á müveket bérmentve küldjük; s mnden megrendelés után 25 /o engedményt adunk. Legújabb és legjobb szakad. HYDUA" vetőgéptölcsér hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelent a vetőgéptölcséreknél eddg előfordult kellemetlenségeknek. Szakértő: véleménye szernt a lefczélszerü és legtartósabb tölcsér. Hajlékony mnt a gumm, ruganyosabb mnt bármely más vetügéptülcsér. Soha sem törk vsgy szakad és ellentáll mnden elgörblésnek. A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csaks a rendeltetés helyére juthat.. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Ncholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, V., Külső Vácz-ut 5 Kühne E. ur gépgyárában Moson Budapest. Ezenkívül a tölcsérek mnden nagyobb műszak üzletben beszerezhetők. Nagyítan eladás: Pforzhem fémtömlögyár társ. Magyarország vezérképvselőjénél F O D O R Ö D Ö N műszak rodájában 399 lndapest, V., Kertész-ntcza. Serté.u nyésztök fgyelmébe. A szám alatt szabadalm. SOMOGY GÉZA-féle állatok emésztését elősegítő por mndenféle sertésbetegségek ellen skeres hatással br. A sz. magy. kr. szabadalm okratnak kvonata. Jelen találmány tárgya egy eljárás, áll a táppor előállítására, melyet állatok, különösen sertések ugy folyékony, mnt szlárd táplálékába belekeverve, annak emészthetőségét megkönnyít. M nt a tapasztalatok bzonyították, ezen tápporral ellátott táplálék az állat szervezetére gen jótékonyan hat, a mennyben annak ellenállóképességét betegségek ellen már aránylag rövd használat után nagy mértékben növel. Fgyelmeztetés. l szívó edénye (bolyha) által felszvatnak s a tápláló szervek eren keresztül H a s z n á l a t u t a s í t á s. Ha az állal nem eszk és nem emészt, hetenként 2-szer 3 deka lva evőkanállal adandó naponta. Ha az állat gyengélkedk, az első két nap 5 deka 2V2 evőkanállal naponta. Azonban, ha betegségbe megy át, két napon át 8 deka 4 evőkanállal etetendő. A por kevés híg ételbe keverendő. Ksmerő leveleka legnagyobb uradalmakból vannak. Kapható mndenütt. V kg. doboz 90 fllér (tó kr.), V2 kg. doboz korona 80' fllér (90 kr.) SOMOGY GÉZA, Arad. Lapunk bekötés táblája frt fefépt (portómenteen) kapható ktadómvatalunkban. Ö É J ^ O X ^ J J L T, u. m. valód tszta olívaolajat, elsőrendű <»t&knltott repczeol&jat, stb. dsznózsírt,, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. ü. J & UT lé O C: Kocskenöesőt, Petróleumát, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot, K9ÖTRÁGYÁT LcetoMJagvalíat mnden czélra és mnden egyéb gazdaság czkket Feríőtlemtö szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creoln, zöldgálcz stb, rézgálcz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. M ssaponárát tszta vastag gyökerekből SrtSve. a legjutányosabb áron és garantált jó t nőségben. v^s"* Mndenkor legmagasabb nap áron, készpénzfzetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mntázott szíves ajánlatokat. K R A M E R L P W Vetőmagot TW BUDAPESTEM, - f W. ker., Akadéma-tcasa 0. s: S ü r g S n y c z m s CEESES" Btudagaes. T e l e f o n. rjenvékkel és részletes kllsn ajánlatokkal Kívánatra mlcütk.

17 72. SZAM. 0-K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HO 2.' párs nemzetköz kállítás jury tag. gazdaság gépgyára M o s o n b a n (Alakult 856.) ajánlja a jelenleg dényre : rostát, magtár szelelöt és konkolyválasztókat. Uj!,.Dadal-' rosta és Kayserféle centrfugáls gabonaosztályozó..,hj\gára DRLL' merítő rendszer, MOSOM DRLL," toló-vető rendszer, sorvetült: j u b l e u m D R L L " Legjobb Sack-rendszer ekét, egyes, kettős és hármas ekét, a hres rendkívül kedvelt Laacke-féle boronát, rétre és szántóföldre, és hengeret. A szüret dényre: b O F S a j t Ó t különböző nagyságban és SZŐlŐZÚZÓt legjobb mnőségben. Főraktár: Budapest, V., Vácz-körut 57ja. A. Marenfeld motor- ^ locomoűügyár Síd. vezérképvselője fffocfíegger, BÉCS, Y/2. JüsefstáÉLíerstrasse 64. a Yárosl mattal szemben Josefstádtersfrasse". Petroleum-, Benzn-, Sprtusz- t Gázmotorok és lokomoblok., Tte-és roduaásl múl tlm! Azonnal muaasépessfeg! Alkalmas gazdaság czéwlte^csln^^'l Teljes csépló'garnturák Hofherr és Schranztél! Legmesszebb menő m n - H O T T E R F. J.. gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, X/2., Schönbrunnerstrasse 8 r-fele Absorbnol "'FraS^'í' gmge )n és megóv mnden gynllatabütyköknél, vastag térdnél, nakon, vastag bokánál, dagal lyenek fellépnek: A térdek sgszüntet és meggyógyítja a SZVATTYÚK mnden neme, ház, nylvános, mezőgazdaság és parczélokra. Legjobb gumm- és kender tömlők. - Mndenféle csövek. ban és drogérákban. Főraktár : BUDAPESTEM : Dr. BUDA EML, város gyógysz. Városháztér, dp. Egger Leó és Egger.J. Hádorgyógvsz. V., Váoz-Srut 7. és TÓSOKJÓZSEF tr6gfzertár> Krály-atott 8. MÉRLEGEK, legújabb javtott rendszerű tzedes, SZÓZ»- dss és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelm, közlekedés, gyár, mezőgazdaság és par czélokra. Embermérlegek, mérlegek ház használatra, baromsaérlbgek. Commandt-társaság szvattyú- é* mérleggyártásra. HAMPHSREDOWN" JUHOK. Ktűnő hus, jó gyapjú, nagy suly Ezen kválóan értékes a n g o l j u l - f a j t a bámulatosan bora fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezenkívül pedg oly erős szervezetüek, hogy mnden éghajlathoz alkalmasak, és a hus mnőségére nézve egyedül állanak. Közelebb felvlágosítást nyújt J A M E S E. R A W L E N G E, a Hampshre Down juhtenyésztök szövetségének ttkárja. SALSBURY, England. Kwzda Ferenc János cs. és kr. oszt.-magy., román kr. és bolgár fejed. udv. szlltd, kerület gyógyszerész, Korueuburg Bécs mellett ENZN LOKOMOBLOK vllamos gyújtással és ventlkormányzattal par és gazdaság czélokra, valamnt vllamos vlágításra., tejelökópesség fokozása céljából. Egy doboz kor.40 flll.él doboz 70 flll. Valód csak a fönt védjegygye és kapható mnden gyógyszertárban és droguakereskedésben. Főraktár: Tőrük József gyógyszertára Budapest, V. Krály-u. 2. GÁZMOTOROK, Legmesszebb menő jótállások. Előnyös feltételek. Képes árjegyzékek, valamnt részletes költségvetések kvánatra ngyen. OSERS és BAÜER gáz- és benznmótorgyár és vasöntöde. Vezérképvíselöség és raktár: D É N E S Budapest, V., Váoz-kr öut 6/a.

18 396 KÖZTELEK 900. SZEPTEMBER HÓ SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM. Első érmek, arany ktüntetések, államdjak stb. A BALAJVCE SEPARATOR lefölöző-gépek hat hónap alatt kfzetk önönmagukat. ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASÁG GÉP- FUCHS ÉS SCHLCHTER ÉS ESZKÖZGYÁR BUDAPEST, V., ANGYALFÖLD, JÁSZ-UTCZA 7. erőlajtásu tejgazdaság telepek és szövetkezetek teljes berendezése. ' Tsztelt vevőnknek hosszabb dőre bztos vajpaczot bztosítunk. Erdészsegéd a báró Drasche-féle uradalomban, Tolna, 900. október l-re felvétetk. Ezen állással szabad lakás, szabad tüzelés szolgálat átalány, s étkezés a főerdész-. nél, egyelőre 600 korona év fzetés jár. Egy év megfelelő szolgálat után a báró nyugdíjntézetbe felvétetk, s két év után a készpénzfzetés 800 koronára emeltetk, amely mnden két évben emelkedk 200 koronág. Nőtlen pályázók mellékeljék sajátkezüleg rt kérvényükhöz bzonytványmásolatat, erdészet akadémán jól végzett tanulmányakról esetleg az erdészet terén szerzett gyakorlatakról szóló bzonyítványakat, továbbá az arczképüket és annak bzonyítását, hogy a magyar és német nyelvet tökéletesen bírják. A kérvények mnél előbb Freherrlch Drasche von Wartnberg'sche Generaldírekton czmre n Wen. Opernrng 5. ntézsndök. 367 GŐZEKÉK, otcza okomovok : gőzcséplőgépek hajtására : a főherczeg vasmüvekből. A készülékek megvzsgálásáról gazdaság szakszerű tanács adatk. Szves megkeresések ErzteollcleCawallrettlo Teschen (Scltlesen). kéretnek. 65 Vetőmagnak Ősz vetésre ajánljuk yrs-tar-mtat (lásd Wener LanmrtM, Zttang * aug.!8. tzíraát) gen bő termésű, áttelelő, rozsda és megdőlés ránt ellentálló képességű. Ára 00 kgonként 24 korona ab Zborowtz. Zsákokat saját árban adunk. 500 kgon alól megrendeléseket nem teljesíthetünk. Zuckerfabrk, Zborowtz Morvaországban. 368, Faragó-féle Csüdsömör- kenőcs. Bztos hatású szer, csdsömör, hám és nyeregtörés ellen, Faragó-féle Versenyflud. zom, zület-rándulás, valamnt rokkantság esetében ktűnőnek bzonyult. 258 Mndkét- szer, több nagyobb uradalomnál, valamnt ksebb gazdáknál kpróbálva; már több év óta gen jó eredménynye használtatk. Kapható a feltaláló és készítőnél FARAGÓ ajánlom az de párs vlágkállításon arany éremmel ktüntetett nemestett rozsomat gazdatársam fgyelmébe. Ára zsákostul, Nagyszombat állomásra szállítva 8 korona pr. <?. Czm : Gróf D e z a s s e ÖDÖN gyógyszerésznél Tőt-Komlés Békés-megye. nagy tégely Csüdsömörkenőcs 2 korona. ks üveg Versenyflud 3 declter 2 F e r o n o z 409 Boluncz, Pozsonymegye. Bükk-makkoltatás. A voőn uradalom erdőgazgatóságánál 900. év szeptember hó 5-én az ez év mntegy 3000 katasztráls hold területre terjedő bükk makkoltatás bérbe adatk. Az erdőrészek, lletve az ez évben jól skerült bükkmakk megtekntése szeptember hó 5-g mndenkor megtörténhetk, mre nétve a jelentkezőknek alólrott erőgazgatóság részéről, megfelelő segédkezés nyujtatk. Ajánlatok az egészre vagy egyes részekre 900. szeptember 5-g alólrott erdőgazgatóságnál nyújtandók be, ahol a közelebb feltételek s beteknthetek. A VOCN URADALOM erdőgazgatósága 428 Vocn (Slavonában) Magy. kr. államvasutak. 30,868/900/C. szám. Hrdetmény. Díjkedvezményfnomítottszeszküldeményekre. A magy. kr. államvasutak vonalan f. év szeptember hó l-től érvényes hely árudjszabásban (. rész) foglalt XV. kvételes díjszabásba a szeszküldeményeket lletőleg csupán a nyersszesz vétetvén fel, tájékozásul közöljük, hogy ezen kvételes díjszabás kedvezményét egydejűleg a haza szeszgyárak mellett fekvő állomásokon feladásra kerülő fnomított szeszküldeményekre f. év szeptember hó l-től vsszavonásg, de legkésőbb a folyó év végég terjedő érvénynyel a Vasút és Közlekedés Közlöny "-ben közzétett djmérséklés hrdetmény utján érvényesítettük. Az ezen díjkedvezmény alkálmazásához kötött feltételek és módozatok, valamnt azok az állomások, melyekről ezen díjmérséklés érvényesítve lett, az emtett hrdetményből vehetők k. Az gazgatóság. 'Farbanks mérlegek * A uafea&almaeott Farhaaka-mérlegek zzado rendzerttek, Mttélyo fémmérőkarral bírnak a a hdra tett terhet aalatea pestem ffyexlsea mérlegalk. Tartéaaíg,»e»t«aaáff * ktany* kecemaftknél fofrt wgy hazakban, mnt a külföldön a legelső djat nyert legmtfnlífek Mérlegek. Bazdaság-, gakés*-, marha-, nák- é raktár B«ér8g«jjSÍ'B:lkot exétaert te a etnak megfelelő szerkezetüknél fogva klustra «(azték, pu4t- áflk é«wadalrak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutnve árakban, melyek sulyokkal számított jobb kvtelű txedea mérlegek áranál nem magasabbak, a htelesítés, csomagolás é* loeo vasút* való feladás költsége már benfoglaltatnak. 6a*talág egyesület tagok árkedvezménybea réuesmaek. Gyártatunk állam felügyelet alatt áfl. Megrendelések közvetlen központ rodánkhoz, Andráwy-at 4. czmzendők. Árjegyzékkel, felvlgostừal szntén központ rodánk szolgál. W FÜBÁMS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvéay-trssáft H& BMPAPEST, AwrMy-at 4. flyár: K8W Vágzl-ut 58.

19 KÖZTELEK, 900. SZEPTEMBER HÖ Ka ll se u órás vető-rozsa (SÉzrjSZ&J Az dén s m'nt kedvezőtlen dőjárás esetén vetésem a legtakarékosabb vetés daczára a legkadóhbaknak bzonyultak. (30 54-szeres maghozam, nagy, értékes szalmahozam) MF* Egyetlen más vetörozs sem skerült oly ktűnően, sem a hegyes vdékeken, sem a völgyekben. Alkalmas mnden talapra; a megfekvés ellen nagy ellenállóképesség! Dohloon fón lonlahh outntt üronu nuhnnu hll70" bztosabb, kadóbb és ellenállóképesebb mnden más fajtánál.: Nagy vetőmagmegtakartás! (Az dén s DdlloClrlGlt cyujauu JdYllUll údllj-yjuyj UUta mnt a mult évben - rozsda és üszögmentes, daczára, hogy csaknem mnden más buza megdűlt. Ezen eredet vetőmag (törvényesen védve) a legelőkelőbb szakfolyóratok, egyesületek stb. által ajánltatk és csaks nálam kapható. A fent nevü vetőmag-vásárlásoktól, melyeknek csomagolása védjegyemmel nem br, sürgősen óvunk mndenkt. A legolcsóbban számított árjegyzéket, számos eredet tudósítással ngyen küld ERNST BAHLSEN, ntfagtaml Prága A pozsony, komárom és sopron cs. és kr. katona élelmező raktároknál ós pedg Pozsonyban 900. év október hó 3-án, Komárombán év október hó 9-én és Sopronban 900. év október hó 5-én délelőtt 0 órakor az llető élelmezés kerületek számára 90. év január -től 90. év deczember 3-g terjedő dőre kenyér- és zabélelmezés szükséglet bérbeadása nylvános tárgyalásban lepecsételt ajánlatokkal fog bztosttatn. Az egyes czkkek és azoknak a különféle állomásokban való szükséglete az erre vonatkozó részletes számú tudósításból észlelhetők, valamnt mnden ezen bérlet üzletre rányuló feltételek a pozsony, komárom és sopron cs. és kr. katona élelmezés raktároknál meglevő feltétel füzetekből naponta a hvatalos órák alatt kvehetők. Az egy koronás bélyegekkel ellátott és lepecsételt ajánlatok a bánatpénzzel együtt és egy dőben a pozsony, komárom és sopron cs. és kr. katona élelmezés raktáraknál a tárgyalás napon legkésőbb 0 órág délelőtt benyújtandók. Kelt Pozsony, 900. év szeptember hó -én. hó Az 5. hadtest cs. és kr. hadbztossága. Haszonbérlet. Egy körülbelül 4000 kat. holdas uradalum a, Torontálmegye Ellemér, Aradácz- és Magyar-Szt.-Mhály községek határában, vasút és Tsza mellett, tnlnyomőlag legjobb mnőségt szántóföld, közte 300 hold frss törés 3 majorral, 424 néhány évre bérbe adandó. Bővebb felvlágosítást ad Karátsony Andor, Beodrán (Torontálmégye) és dr. Farkas Geza Bpest, X., Lónyay-u. 6. HRDTHSEE nóló894.fo. töníjakk, a végrehajtására vonatkozó mnszter rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara bfrme 'ff reáréteraek u ttí.a«öm?a ateab BUDAPEST, Praktkus, legolcsóbb és legpontosabb z s r m e g h a t á r o z ó a tej- és tej termények részére a dr. N. Gerber wr ACD-BUTYROMETERE.»» Több mnt 7000 drb használatban. 25 elsőrendű kt'tetés. A vlág leghíresebb és legnagyobb tehenészete dolgoznak vele. Teljes készülék (legolcsóbb rendszer) próbához Márka Locséből csomagolással együtt. Képes árjegyzékeket ngyen küld Dr. N. Gerber's Nlolkere Zürch (Schwez). Óvakodjunk az utánzatoktól. Csaks az olyan butyrometerek van- jaf _ nak ellenőrzve, a legczélszerübben és //> törvényleg védve, melyeknek a nyaka V /, rovátkolt s az tt látható felírással van- ' nak ellátva. Utánzások törvényleg üldöz Sack-féle legnjabb rendszerű sorbavefő-gépek 897. évben a számos külföld ktüntetéseken kvül a ksbér nemzetköz vetögépversenyen első djjal HÜ Á L L A M A R A N Y É R E M M E L fg = ARANYÉREMMEL PROPPERSAMU mezőgazdasága gépraktárában Budapest-V., tfácz-körut 52. sz. tartatnak készletben, a hol azok, valamnt a legjobb szecskavágó-, és répavágógépek, ktűnő takarmányfüllesztök s járgányok jutányos áron szerezhetők. Árjegyzékek és bármnemű felvlágosítások készséggel adatnak ngyen és térmentve ' Gazdaság üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban stb. ktűnően bevált / Foroellán-Emag-Festékaak (Pef) f mnt elegáns fal és mennyezet mázolat, melyen penész és gombaképződés lehetetlen. Mndenkor mosható, kemény, porczellánszerü felü letet nyújt, mely tej és vajkezelésl helységek, géphá- zak, konyhák, fürdőszobák, folyosók, stállók, kesetek stb. részére felette czélszerü. Bessemer fesféffe(védjegyfllld) mnt feltétlenül mesklzható rozsdavédő szer mndennemű vasszerkezetek, vas és hullám bádogtetők, tartók, kerítések, rácsok, gépek stb. részére. Mnt famázolat s ktűnő konserváló szer. Tar- tósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mnt mnum és olajfesték. Kmerítő ajánlattal és prospectussál szívesen szolgálnak az egyedül gyárosok )Lutz Ede és Társa, Pozsony.,

20 KŐZTELEK 900. SZEPTEMBER KO SZÁM. 0-K ÉVFOLYAM SOÓS SÁMUEL, ártéz kútfúró vállalata Ö. - M. - V ^ s A l f c ö E L Y E V elvállal jutányos árak mellett poztív és negatív ártéz kutak fúrását, próbafúrásokat, szénkutatásokat, geologa és egyébb tudományos kutatásokat. Eszköze öbltés és amerka rendszerűek, melyek ejtéssel és öblítéssel vannak berendezve a legerősebbek és legtökéletesebbek s eddg már több mnt 50 ártéz kutat készített a legjobb eredménynyel. eyüm&tes és szőlőbor készítés Gyümölcs és szőlő sajtók, folytonosan ható kettő emeltyű szerkezettel, éa nyomerö szabályzóval. A munkaképesség 20"/ nagyobb mnt bármely más sajtnál. Szölö és gyümölcs zúzok és bogyó morssolólc. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. gének. Clayton & Shuttleworth ^ mezőgazdaság gépgyárosok (?) BlldapeSt ^."sz. által a legjutányosafcb árak mellett ajánltatnak: és TRS Hrdetmény. (. pótlék kadása a magy. kr. államvasutak által kezelt h. é. vasutak árudjszabásához.) Folyó év szeptember hó 5-vel, 'lletve a brassó-háromszék h. é. vasutat lletőleg f. év áprls hó 8-val, a mármaros sóvasutat lletőleg folyó év junus hó 8-val és a nagykknda-nagybecskerek vasutat lletőleg folyó év julus hó -től való érvénynyel.a magy. kr., államvasutak által kezelt h. é. vasutakon év november hó -től érvényes árudjszabáshoz (. rész). pótlék lép életbe a következő tartalommal: * ; F '. A tartalomjegyzék és az A) Általános rész lpegésztése.. A B) Különleges rész 'kegészítése és módosítása és pedg: а) A debreezen-füzesabony, a mátra-körösvdék, az 'óbecse-ujvdék-ttélj, a varasd-goluboveez és a zstvavölgy h. é. vasút díjszabásának kegészítése. б) A beske-székesfehérvár-sárbogárd, a bassó-háromszék, a budapestesztergom-füztő, a hegyes-feketehegy-palánka, a mármaros sóvasut, a nagykknda-nagybecskerek és a pancsova-pétrovoseló h. é. vasút díjszabásának módosítása.. Állomásnév változtatások. V. Marharakodó-állomások jegyzékének helyesbítése. Nyomdahba helyesbítések. Ezen pótlék külön-külön magyar és német nyelven jelenk meg és a magy. kr. államvasutak gazgatóságánál (Budapest, V,, Csengery-utcza 33. sz. a.) valamnt az üzletvezetőségeknél példányonként 30fllérértkapható. Budapest, J900. év augusztus hó 27. Az'gazgatóság. Utánnyomás nem djaztatk. Lncoln tsrzsgyárnnk a vlág legnagyobb locomobl- és cséplsgép-gyára. K O f f K O L Y O Z Ó K (treurök) mnden gabonanem osztályozására G r t s f t l H f gépgyárosnál Budapest, V.. Külső vácz űt 46. sz. Mntegy 0 klg. gabona mnta beküldése esetén különleges treur készttetk. Árjegyzék ngyen és bérmentve.