HULLADÉKKEZELÉSI DÍJKALKULÁCIÓ 2007

Átírás

1 HULLADÉKKEZELÉSI DÍJKALKULÁCIÓ 2007 Miskolc, március 10.

2 2 Költségelemzés ISPA PROJEKT Miskolc város számára már a 90-es években komoly gondot okozott a régi Bogáncs utcai lerakó helyszíne, állapota. A város 10 éven keresztül kereste a megoldást, melynél az új hulladékkezelési központ helyének kiválasztása volt a legnagyobb probléma. Közel egy tucat helyszín bukott el nagyrészt a környékbeliek ellenállása miatt, ezért óriási jelentőségű volt a lerakó helyének megtalálása, az ott lakókkal való elfogadtatása, és az országban elsők között kihasználni az európai uniós támogatási lehetőségeket. A Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósulásával járó előnyök: Az új komplex rendszer elindulásával Miskolc és térsége megtette az első mérföldkövet a korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása területén. A létesítmények megteremtik a feltételeit annak, hogy városunk lakói mind az uniós, mind a hazai jogszabályi háttérnek megfelelő hulladékgyűjtést, -kezelést és ártalmatlanítást kapjanak az általuk megfizetett díj ellenértékeként, a ma elvárható legkorszerűbb technikai-technológiai színvonalon. A beruházás keretében több olyan új elem jelent meg városunkban, mellyel a városlakók eddig nem találkozhattak, viszont azok mind hozzájárulnak a minket körülvevő kultúrált, egészséges környezet kialakításához. Az évtizedek óta húzódó Bogáncs úton található régi lerakó megszüntetésével, rekultivációjával végre pont került egy olyan problémára, melyet korábban leginkább források hiányában többször sem sikerült megoldani. Az ISPA-projekt egy meghatározó része az ott található több mint m 3 hulladék szakszerű rendezésére, leszigetelésére irányul, biztosítva mára a lezárás pénzügyi fedezetét. A környéken élők környezeti komfortjának javítására, a hatósági előírások mellett egy depóniagáz gyűjtő és kezelő rendszer kerül kialakításra, mely későbbiekben alkalmas lehet további fejlesztések megalapozására akár egy gázhasznosító formájában. A Bogáncs úti lerakó eddigi legnagyobb problémáját az épített műszaki védelem hiánya okozta, mely tovább rontott a Nádasréten található salaklerakó által már elszennyezett talajvíz állapotán. A rekultivációval megakadályozásra kerül további csapadékvizek átjutása a hulladéktesten, megszüntetve a lerakó felszín alatti vizeket terhelő káros hatásait, melyet egy kibővített monitoring-rendszer fog a jogszabályi előírásoknak megfelelően ellenőrizni a meglévő környezeti állapot javításának biztosítása érdekében még évtizedeken keresztül. A közszolgáltatási díjba kötelezően beépítendő vizsgálatok komoly költségekkel járnak, de csak ezek által biztosítható a jogszabályi megfelelés, illetve az állapotjavulás mérése. A felszámolással a hulladéktest

3 3 Költségelemzés tájképi illesztése, parkosítása hozzájárul ahhoz, hogy déli városkapunk felől érkezőket ne szeméthegyek, hanem rendezett táj fogadja. Ezen tájbaillesztést kiemelten kell kezelni, mivel a lerakó kertvárosias településrészek között fekszik, a déli bevásárlóközpont kialakításával a Bogáncs út azok megközelítésében kiemelt szerepet kapott, s nem mellékes az ott élők, közlekedők környezetének minősége. A terület rendezése városfejlesztési szempontokból is meghatározó, mivel ebben a térségben várhatóan egy, az önkormányzat által kialakításra kerülő ipari zóna valósul meg, mely értékét jelentősen növelheti, ha az egy rendezett területen, nem pedig egy működő hulladéklerakó szegélyezésében található. A régi, Bogáncs úti hulladéklerakó lezárásával Miskolc városából kikerül a kommunális jellegű hulladék a Hejőpapiban megvalósuló kettős szigeteléssel rendelkező regionális hulladéklerakóba. A két lerakó között kb. 30 km távolságkülönbség van, mely a hulladék kiszállítása, a jármű visszatérése során jelentős növekményt, s így költséget jelent a korábbi gyűjtési rendszerhez viszonyítva. Nem csupán távolságról kell beszélni, hanem az annak a megtételéhez szükséges jármű ki- és visszaszállítási időről, mely a jelenlegi gépállománnyal és létszámmal nem valósítható meg. Teljesen új járatterveket kellett készíteni figyelembe véve a szükséges műszaki háttér biztosítását, valamint a hatályos munkaidőre vonatkozó előírásokat. Bár költségtöbblet lép fel, de csak ezen az áron biztosítható, hogy a hulladék ártalmatlanítása jogszabályoknak megfelelően, hosszútávon, évtizedekre biztosítva megtörténhessen. Jelentős eltérést mutat a két telep közötti üzemeltetésbeli különbség is, mivel a régi lerakó esetében a hulladékdeponálási munkákon kívül más jelentős tevékenység nem folyt, nem beszélhettünk igazi technológiákról, épületekről. Ezzel szemben a Hejőpapi lerakó egy üzem, technológiai rendszerekkel, csarnokokkal, épületekkel, külső és belső úthálózattal, az ezekhez kapcsolódó irányítástechnikai, informatikai, ellenőrző rendszerekkel, mely fenntartása, üzemeltetése nagyságrendekkel komolyabb feladat és költség, nehezen összehasonlítható egy évtizedekkel ezelőtt kijelölt ürítőhelyével. Az új lerakón csak az üzemviteli terület hektáros nagyságrendben mérhető, csapadékvíz-, csurgalékvíz-, és depógáz-rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek fenntartása a régi lerakó esetében egy forint költséget sem jelentettek. Mára már jogszabályokban rögzítettek a hulladékkezelő létesítmények, így a hulladéklerakók elvárásai is, ezúton járulva hozzá az előírt hulladékminimalizálási, újrahasznosítási kötelezettségek teljesítéséhez. A telep ártalmatlanítói tevékenysége mellett hulladék kezeléssel, előkezeléssel is fog foglalkozni, melyek közül kiemelendő a zöld- és biohulladékok komposztálása. A lerakótérre kerülő szervesanyag-tartalom csökkentését az

4 4 Költségelemzés uniós hulladéklerakási direktívából átvéve a hulladékgazdálkodási törvény írja elő viszonylag rövid idő alatt, nagy csökkentési aránnyal a szerves folyamatokból keletkező gázok minimalizálására, az üvegházhatás csökkentésére. A komposztáló költségcsökkentés érdekében került Hejőpapiba, mivel így nem kell egy önálló üzemet erre fenntartani, az ott kialakított infrastruktúra alkalmas a szükséges elvárások biztosítására. Maga a komposztálási technológia magas költségekkel jár, melyhez hozzájárul a szükséges géppark fenntartása is, melyet tetőz, hogy a keletkező komposzt nagyon nehezen értékesíthető, ezért leginkább rézsűtakarásra használják. Cégünk még az építés fázisában is javaslatot tett a komposztálási költségek csökkentésére irányuló technológiamódosításra, melyet az önkormányzat elfogadott, s a díjkalkulációba már ez a kedvezőbb eljárás került beépítésre. A fent leírtakhoz hozzátartozik az, hogy ezekkel a rendszerelemekkel a lakosság nem találkozik, nem érzi az ebből fakadó ugrásszerű változást. Ennek érdekében kiemelten kell kezelnünk a kommunikációt, magasabb összeget szükséges erre a célra fordítani azért, hogy az információk mindenkihez eljussanak, s a lakosok megérthessék, hogy ez a rendszer egy szebb és tisztább jövőért indul mindenki közreműködésével, egy környezettudatosabb szemlélet megvalósításának irányába. Tudatosítani kell, hogy a régi rendszer nem fenntartható, hosszútávon nem működtethető, mivel az előírások betartása mindannyiunk felelőssége, illetve azt, hogy az új rendszerben történő kezelés díja a régivel már nem fedezhető. Ezért nagyon fontos, hogy az új elemek, mint például a szelektív gyűjtésben a hulladékudvarok megjelenése, a gyűjtőszigetek kiterjesztése, az új kezelési háttér, melyekkel olyan igények elégíthetők ki, amikre korábban nem álltak rendelkezésre a feltételek, megfelelő hangsúlyt kapjanak, mert ezek kommunikációján keresztül bemutathatók a lakosok által nem érzékelhető elemek is. A hulladékgazdálkodáson belül a szelektív gyűjtés az a szegmens, mely pénzügyileg nyereséget nem termel, de a mindannyiunkra vonatkozó jogszabályi megfelelés, a már kialakult környezettudatosság biztosítására a közszolgáltatás keretein belül működtetni szükséges. A már meglévő szigetek számának növelésén túl, az ISPA-projekt keretében megvalósuló három hulladékudvar beindításával olyan problémák kerülnek megoldásra, mint például a lakossági veszélyes hulladékok visszagyűjtése, a limlomok évközbeni elhelyezése. A gyűjtőszigetekről, hulladékudvarokból begyűjtött anyagok kezelésére megépült válogatóművel optimalizálható a kezelési költség, úgy, hogy a mai kor színvonalának megfelelő szelektálást és tömörítést tudunk biztosítani.

5 5 Költségelemzés További költségoptimalizálásként egy átrakóállomás épült a József Attila úti hulladékgazdálkodási alközpontba a hulladékudvar és válogatómű mellé, így a konténeres járműveknek és a kisebb tömörítős hulladékszállítóknak nem egyenként kell a Miskolc- Hejőpapi távolságot megtenni, hanem tömörítve nagyméretű konténerekben kerül a hulladék kiszállításra, mely többletköltsége természetesen a korábbiakhoz képest mindenféleképpen növekményt mutat. Összefoglalva elmondható, hogy a díjemelés szükségességét egy új hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása, üzemeltetése okozza, de csak ezáltal biztosítható egyrészt az átállás a jogszabályokból adódó előírásokra, másrészt a lakosok által támasztott követelményeknek megfelelő lakhatóbb környezet kialakítása. A projekt jelenlegi helyzete: 2006 májusában megkezdődtek beszállítások a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretében létesült új depóniára, üzembe helyezésre került a József Attila úti átrakóállomás és az új, korszerű bálázócsarnok. Az ISPA projekt beindulásával a várakozásoknak megfelelően növekedett a létszám, megváltozott a költségszerkezet, növekedtek a szállítási és deponálási költségek, ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés terjedésével javult a szelektív gyűjtés eredményessége, a kapacitások kihasználtságának növekedésével kisebb veszteség terheli a miskolci lakosságot. A projekt további elemei, a hulladékudvarok és a komposztáló telep évben kezdik meg működésüket.

6 Hulladékkezési költségkalkuláció Miskolc (adatok eft-ban) Lakossági hulladékszállítás és #HIV! ártalmatlanítás Ssz. Megnevezés Árbevétel Egyéb bevétel Anyagjellegű ráfordítások ( ) Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenés KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN ( ) Divízió általános költség Management általános költség Társüzemi szolgáltatások Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek eredménye Hulladéklerakónak a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségei KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN ( ) Adózás előtti eredmény ( ) Társasági adó Adózás utáni eredmény (21-22) március 10.

7 Hulladékkezelési költségkalkuláció Miskolc (adatok eft-ban) Idegen beszállítások #HIV! ártalmatlanítása Ssz. Megnevezés Árbevétel Anyagjellegű ráfordítások ( ) Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenés Rekultivációs költség KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN ( ) Divízió általános költség Management általános költség Társüzemi szolgáltatások Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek eredménye Hulladéklerakónak a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségei KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN ( ) Adózás előtti eredmény ( ) Társasági adó Adózás utáni eredmény (21-22) március 10.

8 literes edények ürítési díjai a Köztisztasági Egyesülés adatai alapján évben Budapest Balassagyarmat Szeged Győr Kaposvár Debrecen Kecskemét Mosonmagyarovár Tatabánya Sopron Veszprém Salgótarján Cegléd Nyíregyháza Miskolc Szombathely március 10.

9 Miskolci lakossági hulladékgyűjtés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés díja Miskolci lakosság Szállítási költség Ártalmatlanítási költség Szelektív hulladékgyűjtés Nyereségtartalom Összes ráfordítás és nyereség (eft) Tárolóedényzet kapacitás (ezer liter) Fajlagos díj Miskolci lakosság Szállítási költség 1,39 1,46 Ártalmatlanítási költség 0,23 0,35 Szelektív hulladékgyűjtés 0,01 0,03 Nyereségtartalom -0,10 0,05 Egységnyi díj (Ft/l) 1,53 1,90 Egységnyi díj Ft/l május 31-ig 1,59 Egységnyi díj Ft/l június 1-től 2,12