A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely város és városrészei Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom, valamint külterületi lakott helyi területére.

Átírás

1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007. (III. 9.) önkormányzati rendelete Sátoraljaújhely város és városrészei (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási Tervére Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 35. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 37. (1); (3)-(4) bekezdéseire, továbbá a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet 1. f) pontjára, a Sátoraljaújhely és városrészei hulladékgazdálkodási tervéről szóló 15/2005. (VIII. 25.) rendeletének felülvizsgálatáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen rendelet melléklete szerint egységes szerkezetben elfogadja Sátoraljaújhely város és városrészei Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét. 2. A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely város és városrészei Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom, valamint külterületi lakott helyi területére. 3. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a 15/2005. (VIII. 25.) rendelet hatályát veszti. Fedorné dr. Fráter Zsófia sk. címzetes főjegyző Szamosvölgyi Péter sk. polgármester Lezárva, hitelesítve: Bakos Tóth Ildikó Szervezési referens

2 (A 11/2007. (III. 9.) rendelet melléklete) Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata alapján készült 1. számú módosítás

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. fejezet: Általános adatok... 4 II. fejezet: A településeken keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség Egyéb hulladék II/2. Felhalmozott hulladék II/3.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II/4. A terület éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények III/1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések V. fejezet: A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V/1. Hulladékok gyűjtése és szállítása V/2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők V/3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása VI/1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele Egyéb hulladék VI/2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése VII. Fejezet: A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII/3 További intézkedések ütemterve és forrásigénye... 31

4 Bevezetés A Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35 -a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A Hgt. előírásai szerint elkészült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), melyet az Országgyűlés november 26-án fogadott el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. A környezetvédelmi felügyelőségek a statisztikai régiókra vonatkozóan készítették el a hét területi hulladékgazdálkodási tervet, melyek a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kerültek kihirdtésre. A települési hulladékgazdálkodási terv kettős szerepet tölt be: segítségével meg kell oldani a településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. I. fejezet: Általános adatok Tervezési szint: Helyi hulladékgazdálkodási terv Sátoraljaújhely (és külterületi lakott helyei: Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom) Készítő neve: Arcus Center Kft. címe: Miskolc, Széchenyi u Felülvizsgálatot végezte: Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. Időtartama: A tervezés báziséve: 2002 A felülvizsgálat éve: 2006 Sátoraljaújhely bemutatása Múlt és jelen Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye, s egyben Tokaj-Hegyalja északkeleti részében fekszik ig a történeti, majd a megcsonkított Zemplén vármegye székhelye volt. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja "kapuja". Két és fél évezreddel ezelőtt kelták, később géták éltek itt, kapcsolatba került a vidék a római birodalommal, sőt a hegyek aljában az avarok, longobárdok, északi barbár törzsek és szláv népek telepedtek meg, majd honfoglaló elődeink jöttek. A városnév a település fekvését (Sátor-hegy tövén) és történelmi létrejöttét ( a tatár invázió után újratelepült ) sűríti egy szóba. A Sátor-halom hegynév már a XII. században megjelent Saturholmu alakban, a falucskát pedig Satur elen néven emlegették. Az itt élő lakosság halászó, vadászó, pásztorkodó életmódot folytatott. Árpád vezér "Ketelnek adományozta Sátor-halomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben"- tudhatjuk meg Anonymus "Gestá"-jából. Sátorhalma és Sátorelő, mintegy 150 évig lehetett Ketel vitéznek és utódainak birtokában, hisz Béla király jegyzője arról tudósít, hogy I. Endre király később cserébe megszerezte ezeket a településeket, így ismét királyi erdőbirtok lett. A helyi őslakosság zömét a tatárok pusztították el. IV. Béla oklevele "nova villa"- ként emlegeti az újranépesült falut. Egyes

5 nézetek szerint az új település itáliai és szászországi hospesek segítségével jött létre, akiknek V. István 1261-ben városi kiváltságokat adott. V. István várat is építtetett az egyik hegyen. A városi kiváltságokat IV. László és III. Endre is megerősítették. Újhely a XIII-XV. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt ben Zsigmond király a Pálóczyakat tette meg a vidék uraivá, akik egy évszázadon át birtokolták - több kisebb település mellett - Újhelyt és Patakot is. A Pálóczyak és a Perényiek hosszú időn át versengtek, hadat is vezettek egymás ellen Újhely váráért és birtokáért ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni. Protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége egyre inkább csökkent a pataki, többször felújított várkastély árnyékában ban a várat Telkessi Imre császári vezér leromboltatta. A várost 1566-ban tatár hordák gyújtották fel között kamarai birtok volt, 1573-tól a Dobóké és örököseiké lett között Bocskai megszállta, 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték, 1616-tól a Rákócziak birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort ben az országgyűlésen, kötelezően elrendelték a tokaji borvidéken az aszúszemek különválasztását ben Mária Terézia rendeletben mentesítette az aszúbort a dézsma alól ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta, és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, sőt testőrei számára külön utcasort építtetett. A szatmári béke után az elkobzott Rákóczi-birtok részeként Trauthson, osztrák hercegé lett, akinek halála után kamarai kezelésbe került. A nehéz történelmi időkben is élénk maradt a város kereskedelme, itt alakult ki a hegyaljai borkereskedelem egyik központja. Az 1770-es években a város lakóinak száma 4000 fő volt ban Újhely - a pataki uradalom részeként - Bretzenheim hercegé lett. Kereskedelme a XVIII. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött, és túlnőtt a város határain. Növelte Újhely jelentőségét az is, hogy a XVIII. század közepétől Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki, s hamarosan felépült a város főterén a megyeháza, kialakult a közigazgatás intézményhálózata ben pestis, 1831-ben kolera, 1834-ben földrengés, 1845-ben árvíz pusztította. A XIX. század elején 31 ipari ágazatban (céhekben) 195 mesterember dolgozott a városban. Kazinczy Ferencet 1806-tól 1831-ben bekövetkezett haláláig t több kisebb-nagyobb megbízás kötötte Újhelyhez, itt élt kisgyermek korától - rövid megszakításokkal - országos közéleti pályájának kezdetéig Kossuth Lajos is. Az 1848-as szabadságharc hadseregébe először Sárospatak és Sátoraljaújhely fiatalsága állt be. A kassai zászlóaljban szolgáltak, Damjanich vörössipkásai között januárjában fegyvergyár létesült Újhelyen. A bukás után a város lakossága ellenzéki magatartást tanúsított a kormánnyal szemben. A XIX. század közepétől a társadalmi és gazdasági viszonyok átrendeződtek: az iparosodás, a folyószabályzások, a termőföldek növekedése, a filoxérajárvány következményei miatt ig gyors ütemben nőtt a város lakossága. A fejlődésben jelentős szerepe volt a vasútépítésnek. 1871: Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa, 1873: Sátoraljaújhely-Csap vonal. Igen tudatosan történt az infrastruktúra fejlesztése: városi erőmű (1896), vízvezeték és csatornahálózat kiépítése (1906-tól). Megpezsdült a kulturális élet, megjelenik a "Zemplén

6 megyei Híradó" (1862-től) és a "Zemplén" című hírlap (1870 és 1944 között), színház épül (1883), megalakul a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződnek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílik (1900). Az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum igen érzékenyen érintette Sátoraljaújhelyt. Megyei székhely maradt ugyan, de vonzáskörzete összezsugorodott. Zemplén megye területének 70%-a, a lakosságnak pedig 60%-a került Csehszlovákiához. Újhely határvárossá lett, elveszítette vasúti gócpont szerepét, csökkent kereskedelmi forgalma, gazdasági élete visszaesett. A trianoni országhatár megcsonkította a várost és határát is, közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, s egy vasútállomással szegényebb lett. A két világháború között a kormányzat a város fejlesztését elhanyagolta, Trianon orvoslását várva után az iparosodás felgyorsult, 1948-ban már 27 ipartelepet írtak össze, ahol legalább 20 munkást foglalkoztattak. A lakásépítés is megnőtt. Az 1980-as évek végétől a privatizációval a város gazdasági élete jelentősen megváltozott, s ez a folyamat még ma is tart ban nyílt meg az első közkórház, majd 1890-ben a város vezetése új kórház építéséről döntött, amit 1905-ben adtak át. A második világháborút követően 6 új osztályt szerveztek, megépül a déli és az északi pavilon, a rendelőintézet, nővérszálló, mentőállomás. Az egészségügyi ellátást ma az 512 ágyas Erzsébet Kórház biztosítja, mely térségi feladatokat is ellát. A városban 8 körzetben működik háziorvos, 4 gyermekorvosi rendelő, iskolafogászat is van. A szociális ellátást egy bentlakásos otthon és két öregek napközi otthona biztosítja. Az óvodáskorúak nevelését 7 óvoda biztosítja. Négy normáltagozatú, egy szlovák tanítási nyelvű, egy művészeti és egy gyógypedagógiai általános iskola működik a városban. Az általános gimnáziumban 4 és 6 osztályos formában folyik az oktatás. A Közgazdasági Szakközép Iskolában a hagyományos államigazgatási és könyvelői tagozat mellett számítástechnikai, programozó és idegen nyelvű levelező képzést vezettek be. A gimnáziumhoz integráltan egészségügyi és idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés folyik. Körzeti feladatokat ellátó rendőrség és tűzoltóság működik a településen. A Városi Bíróság, Ügyészség székhelye Újhely, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működik a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön. Vám és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség is a város arculatához tartozik. A városon halad át a 37-es főút, a város határában leágazik belőle a Szlovák Köztársaságba vivő, nemzetközi átkelő út. Közúti jármű, közúti gyalogos és vasúti átkelőhely van Újhelyben. Normál nyomtávú vasúti pályaudvara van. A vasútállomásról buszjáratok közlekednek a Bodrogközbe, Hegyközbe és Sárospatakra. rendszeres autóbusz járat indul Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra és Budapestre. A lakos 6861 lakóházban él, vezetékes ivóvízzel 81,1%-a van ellátva, a szennyvízcsatorna-hálózatba 56,5%-a van bekapcsolva. A lakások nagy része vezetékes gázzal ellátott, távfűtéssel rendelkező lakások aránya 15,8%, telefonnal ellátott lakások aránya 46%, a helyi kábeltelevízió-hálózatba szinte minden lakás be van kapcsolva.

7 Földrajzi adottságai Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja Sátoraljaújhely hazánk észak-keleti csücskében fekszik a Zempléni-hegységben. A mai városban kelet-nyugati irányban három szint különböztethető meg: Az első szint a tengerszint felett 100 m, a középső szint m, a felső szint 170 m magasan terül el. A várost keletről a Ronyva-patak, nyugatról a Sátorhegy-csoport, dél-kelet felől Végardó és Sárospatak, északról Rudabányácska, Széphalom és Károlyfalva határolja. Sátoraljaújhely határőrváros, két határátkelőhelye van. A Zempléni-hegység a Tokaj-Eperjes-hegylánc déli szakasza, a Belső-Kárpátok vulkáni övezetéhez tartozik. Túlnyomó része millió éves harmadkori vulkánikus kőzet (riolit, andezit, dácit és ezek tufái), de a Ronyva-patak menti kristályos rögben 900 millió éves kőzetek is megtalálhatók (pl. csillámpala). Foltokban előfordul tengeri üledékes kőzet, nyirok, lösz, kavics. Amikor a vulkáni működés megszűnt, megindult az erózió a vulkáni kúpok fokozatos pusztulását okozva. A vulkáni utóműködés következtében gejzírek alakultak ki, a jégkorszakban kőtengerek képződtek. A Sátoraljaújhely környéki hegyek - az egykori Sátor-vulkán romjai a következők: Vár-hegy, Sátor-hegy, Kecske-hát, Magas-hegy, Szár-hegy. A változatos tengerszint feletti magasság befolyásolja a város időjárását. Ritka a szélcsend, mert észak felől a Bodrog folyó völgyén, keletről az Alföldön át akadály nélkül áramlanak a Kárpátokon átjutó hideg légtömegek. Emiatt ez a vidék hazánk egyik leghűvösebb tája. A legtöbb csapadék késő tavasszal és kora nyáron hullik zápor- és jégeső formájában. Csendes, kiadós eső késő ősszel jellemző. A Zempléni-hegységet a Hernád és a Bodrog folyó szegélyezi. A Nagy-Milic-hegycsoport és a Hegyköz forrás- és csapadékvizeit a Bózsva (Malom)-patak gyűjti össze, mely Széphalomnál ömlik a Ronyvába, onnan jut a Bodrogba. A város ivóvize a város környéki kutakból származik. Vizük a kémiai vizsgálatok szerint kifogástalan, és a szabad szénsavtartalom miatt hasonlít az ásványvízhez, bár nem az. Keménységét tekintve se nem lágy, se nem kemény. Egy ún. földalatti tóból szivattyúkkal hozzák a felszínre. Talaját tekintve két alapvető típus alakult ki: erdőtalajok (podzol, glejes barna erdőtalaj) és mezőségi talajok. De a Bodrog és a Ronyva területén öntés és réti talaj alakult ki. A vulkáni működés következtében változatos kőzetek kerültek felszínre: kaolin, csillámpala, homokkő, agyag, perlit, kvarc, kovaföld, gejzirit, riolit és andezit változatai. Növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. Megfigyelhető a magasság szerinti övezetesség. Felülről lefelé haladva bükkös, bükkösgyertyános, kocsánytalan tölgyes, csertölgyes erdők, kőrisligetek és égeres láperdők követik egymást. Napsütötte hegyoldalon füves legelők, hűvösebb völgyekben mohás láprétek jöttek létre. Erdeinek nagyvadjai a szarvas, az őz és a vaddisznó. Gyakori a vadmacska, a róka. Megjelenik a nyest, a borz, a vidra, a menyét, a mókus, a pele, a cickány. Énekes madarakban gazdag ez a vidék. Sajnos ritka már a holló, az uhu, a vándor- és kerecsensólyom, de ölyvek, kányák kisebb testű baglyok nagy számban élnek. Jellegzetes madár a gólya. Hüllők közül megtalálható a vipera, a sikló és a zöld mezei gyík, kétéltűek közül pedig a foltos szalamandra, a tarajos gőte, valamint több békafaj. Nagy számban képviseltetik magukat az ízeltlábúak. Sátoraljaújhely város főbb statisztikai adatai 2006-ban A város közigazgatási területe: 73,45 km 2 A város távolsága a megyeszékhelytől közúton: 82 km (kb. 1 óra 10 perc)

8 Népesség száma: fő Önkormányzat címe; telefonszáma: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5; 47/ Polgármester neve: Regisztrált munkanélküliek száma: Szamosvölgyi Péter 733 férfi, 499 nő Aktív népesség száma: fő, ( állandó, 875 ideiglenes) Átlagkereset: kb. 70 eft. Állandó népesség kor szerinti megoszlása: 0-18 év: év: év: év: Intézményi ellátottság: Vasútállomás: 1 Autóbusz állomás 1 Távolsági autóbusz megálló: 4 Helyközi autóbusz megálló: 17 Üzemanyagtöltő: 3 Szálláshelyek: 24 Postahivatal: 5 Gyógyszertár: 4 Kórház, mentő, tűzoltóság, rendőrség: van Közintézmények Cím Telefonszám Erzsébet Kórház Mártírok út Mentőállomás Mártírok út , 104 Tűzoltóság Pataki út , 105 Rendőrség Kazinczy út , 107 Orvosi Rendelő Mártírok út

9 Bankok Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Pefőfi Sándor u. 3. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Széchenyi tér 13. Zempléni Takarékszövetkezet Széchenyi tér 8. Raiffeisen Bank Kossuth tér 8. Erste Bank Rt. Széchenyi tér 3. Bíróság, ügyészség: Kamarai kirendeltség: 2 Kistérségi iroda: Biztosító: 4 Áramszolgáltató és Gázszolgáltató kirendeltség: Bankfiók: 6 ATM (Bankjegykiadó automata fiók): 7 Vámszabad terület: 1 Óvoda: 6 Bölcsőde: 1 Általános iskola: 6 Középiskola: 4 Diákotthon: 4 Művelődési ház: 1 van van van Közüzemi ellátottság: Vezetékes ivóvíz: 96 % Csatorna: 98 % Szennyvíztisztítás: 98 % Hulladékkezelés: 90 % Telefon: 65 % Aszfaltozott út: 80 %

10 2004-es részletes adatok: Közvilágítási lámpák száma: db Villamos hálózat hossza: 136,9 km Vízvezeték hossza: 64,9 km Csatornarendszer hossza: 63,7 km Belterületi utak hossza: 52,1 km Szilárd burkolatú utak hossza: 45,6 km Kiépített járdák területe: m 2 Vállalkozói környezet: Rt.: 14 Kft.: 30 Bt.: 46 KHt.: 1 Egyéni vállalkozó: 663 Nagyobb gazdálkodó szervezetek: Cég megnevezése Foglalkoztatottak száma Termék, tevékenység Export % Rtw Szerviz Rt. 142 Ruházati- konfekció ipar 80 Certa Kft. 232 Öntödei-fémmegmunkálás 60 Norpan Kft. 115 Sütőipar Kontinentál Dohányipari Rt. 210 Dohányipar 70 Prec-Cast Kft. 900 Öntödei fémmegmunkálás 100

11 Tokaj Kereskedőház 50 Borkereskedelem, borforgalmazás 45 Helyi adók: Helyi adókedvezmények: iparűzési, idegenforgalmi, kommunális iparűzési (0,4% esetenként) Sátoraljaújhelyben és térségében az elmúlt években a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató kisés középüzemek száma nőtt dinamikusan. II. fejezet: A településeken keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete 1 II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség Nem veszélyes hulladékok II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék típusa Mennyisége 2006-ban (t) megjegyzés Települési szilárd hulladék (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Települési szilárdhulladék 36 szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony 800 (becsült) hulladék Kommunális szennyvíziszap 510 Az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósíthatósági tanulmányában végzett felmérés alapján hasznosítható mennyiség Építési-bontási hulladék (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Mezőgazdasági és élelmiszeripari n.a. nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Összesen Fenti táblázatban csak az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok mennyisége szerepel. 1 A fejezetben szerepeltetett adatok tájékoztató jellegűek

12 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II/2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Kiemelt hulladékáram Mennyiség (t/év) Akkumulátorok és szárazelemek 0,1 Elektromos és elektronikai hulladékok 0,06 Egészségügyi hulladékok 2,3 Állati eredetű hulladékok 0,15 Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik - Azbeszt - 24 Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen 33 Gumi 3 Egyéb hulladék 12 A hulladékkategória nagyságrendileg elkülönült elemei mind kalkulált adatokon alapulnak, így azok csak tájékoztató jellegűek. A veszélyes hulladékok adatai a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra vonatkoznak. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körben tartozóan (pl. gyógyszer, kórházi hulladék) szerepelnek adatok. Az Egyéb hulladék sorokban a településen keletkező a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat kerületek megnevezésre (pl. biohulladék). Csomagolási hulladékok II/3 táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Lakosságtól begyűjtött 2006-ban szelektíven gyűjtött Megjegyzés csomagolási hulladék típusa mennyiség (t) Papír, karton 10 Műanyag 1 Fém 4 Üveg 21 összesen 36 A begyűjtés hatásfokát növelni kell, mivel alig éri el a 2 kg/fő/év mennyiséget.

13 II/2. Felhalmozott hulladék Nem veszélyes hulladékok A város közigazgatási területén, üzemelő hulladéklerakó nem található. A Némahegyi felhagyott hulladéklerakó teljes körű rekultivációja a Koháziós Alap forrásaiból valósulhat meg, várhatóan legkésőbb 2010-ig. A Némahegyi lerakó tényleges bezárása november 22-i hatállyal megtörtént, a terület rekultivációig terjedő átmeneti konszolidációja december 15-ig befejeződik. A lerakó területén, a fenti időponttól kezdődően semmiféle formában nem helyezhető el hulladék. A rendelkezést megszegők ellen a Btk.-ban foglalt büntetőeljárás indul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Nincs értelmezhető nyilvántartás vagy adat arra vonatkozóan, hogy a Sátoraljaújhely Városban felhalmozott, különleges kezelést igénylő hulladékok lennének találhatóak a felülvizsgálat idején. Csomagolási hulladékok Az MN Közti Kft telephelyén nagyobb mennyiségű, bálázás céljából letárolt papíralapú csomagolási hulladék található. Pontos mennyisége nem ismert. II/3.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A hulladékforgalom tekintetében gyakorlatilag egyik kategóriában sem léteznek nyilvántartáson alapuló ismeretek január 1-től a ZHK Kft pontos és naprakész nyilvántartási adatai állnak majd rendelkezésre, a települési szilárd, a szelektíven gyűjtött csomagolási és az építési-bontási hulladékok vonatkozásában. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK II/4 táblázat: a város közigazgatási területéről kiszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége ban Hulladék típusa Mennyisége (t) Megjegyzés Települési szilárd hulladék (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Települési szilárdhulladék 36 szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony 0.0 hulladék Kommunális szennyvíziszap 0.0 Építési-bontási hulladék 100 (becsült) A némahegyi lerakó bezárása miatt 2006 december hónapban Bodrogkeresztúrba szállított mennyiség Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Mezőgazdasági és élelmiszeripari 0.0 nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. Összesen 6.336

14 KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK A városban a felülvizsgálat idején még nincs olyan, a szükséges környezetvédelmi engedélyekkel rendelkező telephely, amely szervezetten és a környezet veszélyeztetését kizáró módon képes lenne biztosítani, elsősorban a lakosságnál keletkező és különleges kezelést igénylő hulladékok átmeneti tárolását. Ezen probléma hatékony megoldását a komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében Sátoraljaújhelyen felépülő hulladékudvar jelenti majd. A termelő szervezeteknél, az ipari vagy szolgáltató tevékenységből keletkező kiemelt hulladékáramok esetében a szervezett begyűjtés-szállítás rendszere már kialakult, erre a vonatkozó szigorú jogszabályok kötelezték a hulladékok termelőit. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK II/5 táblázat: A városba be,- és kiszállított csomagolási hulladékok mennyisége 2006-ban Lakosságtól származó Beszállított mennyiség (t) Kiszállított mennyiség csomagolási hulladék típusa Papír, karton 0 10 Műanyag 0 1 Fém 0 4 Üveg 0 21 Összesen 36 Ipari üzemektől származó, Beszállított mennyiség (t) Kiszállított mennyiség szelektíven begyűjtött csomagolási hulladék típusa Papír, karton 0 62 Műanyag 0 2 Fém 0 34 Üveg 0 -- II/4. A terület éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra Nem veszélyes hulladékok II/6 táblázat, A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék típusa Hasznosítás Energetikai Lerakás Egyéb kezelés anyagában hasznosítás (t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) % Települési szilárd hulladék Települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék

15 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék összesen Kezelési arányok a teljes hulladékmennyiséghez viszonyítva (%) Hasznosítás Energetikai Lerakás Egyéb kezelés Összesen anyagában hasznosítás 8,3 0,0 80,1 11,6 100,0 Sátoraljaújhely Város alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely társulás hivatott a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítására. A koncepció a tervezési területen képződő hulladékok teljes mennyiségének kezelését és hasznosítását tartalmazza, elsősorban energetikai céllal. Az energetikai hasznosítást megelőző előkezelő technológiák hatására az összes vonatkozó hulladékgazdálkodási irányelv és kötelezettség teljesíthető lesz. Mindezek figyelembe vételével Sátoraljaújhely Város hulladékgazdálkodási tervezése nem önmagában álló, független folyamat, az minden szálon szorosan összefügg a vázolt koncepcióval. Ez annál is inkább hangsúlyos, mivel a szükséges források előteremtését önállóan a város nem képes biztosítani. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK II/8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) II/8 táblázat, Kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék típusa Hasznosítás Égetés/energetikai Lerakás Egyéb kezelés anyagában hasznosítás (t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) % Akkumulátorok és 0,1 100 szárazelemek Elektronikai hulladékok 0, Egészségügyi hulladékok 2,3 100 Állati eredetű hulladékok 0, Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladékok Hulladékká vált gumiabroncs összesen 0,1 2,3 24,15 3,06 Kezelési arányok a teljes hulladékmennyiséghez viszonyítva (%) Hasznosítás Égetés/energetikai Lerakás Egyéb kezelés Összesen anyagában hasznosítás 0,3 7,8 81,6 10,3 100,0

16 III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények III/1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség látja el, az érintett szakhatóságok bevonásával. III/9 táblázat: a területre kiadott hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetek Engedélyes neve Székhelye Engedély tárgya Engedély száma Érvényességi ideje Zempléni ZHK 3910 Tokaj, Rákóczi út Települési / Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft 54. szilárdhulladék begyűjtés, szállítás, meghosszabbítható Zempléni ZHK Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft Zempléni ZHK Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft Zemplén Vízmű Kft MN Közti Kft MENTO Környezetkultúra Kft AVE Miskolc Kft 3910 Tokaj, Rákóczi út Tokaj, Rákóczi út Sátoraljaújhely, Kazinczy F út Sátoraljaújhely, Dózsa György út , Bodrogkeresztúr, 0172/ Miskolc, József Attila út 65. előkezelés Építési-bontási hulladék előkezelés Települési folyékony hulladékszállítás Szennyvízkezelés Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás Települési szilárdhulladék ártalmatlanítás Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás, előkezelés, ártalmatlanítás / meghosszabbítható / meghosszabbítható / meghosszabbítható / meghosszabbítható / meghosszabbítható IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Sátoraljaújhely Város területén jelenleg nem található a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelő települési szilárdhulladék kezelésére alkalmas telephely. A város korszerű és környezetkárosítást kizáró hulladékkezelési tevékenységéhez szükséges infrastruktúra kialakítása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik meg 2010-ig. Ennek folyamán átrakóállomás és hulladékudvar épül, illetve bővül a lakossági és ipari szelektív gyűjtés rendszere. Szelektív gyűjtés Sátoraljaújhely területén 30 db, négyfrakciós szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre. A szigetek üzemeltetése a közszolgáltató feladata. A szigetekről begyűjtött hulladék november 1-től a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központba kerül, ahol további előkezelése megtörténik. A hasznosító szervezetekhez mindezek után, bálázva, tömörítve kerül elszállításra.

17 A város családi házas övezetében, 2200 háztartást érintően ládás rendszerű szelektív gyűjtés üzemel. A hulladék begyűjtését, járatrend szerint, a közszolgáltató végzi, a hulladék előkezelése és hasznosítónak történő átadása az előzőekben leírtak szerint folyik. V. fejezet: A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V/1. Hulladékok gyűjtése és szállítása Ipari nem veszélyes hulladékok: 3 szervezet (ZHK Kft, MN Közti Kft, Szorgos MÉH Bt.) foglakozik ezen hulladékok begyűjtésével ban a begyűjtött mennyiség cca tonna volt. Települési szilárd hulladék: november 1-től a kijelölt közszolgáltató a ZHK Kft. A társaság, hulladékkezelési tevékenységével összefüggésben, 2006 év végén az alábbi eszközöket üzemelteti: 13 db tömörítő felépítményes hulladékszállító tgk. 4 db konténerszállító tgk. 2 db speciális görgőskonténer szállító tgk. 5 db platós tgk. 3 db rakodógép 2 db kompaktor Települési folyékony hulladék: A város csatornázottsága csaknem teljes, 98 %. A folyékony hulladék kezelése a város szennyvíztisztító telepén történik. Üzemeltetője a Zemplén Vízmű Kft. Kommunális szennyvíziszap: A jelenlegi adatok alapján a Zemplén Vízmű Kft szennyvíztisztító telephelyén képződő iszapok teljes egészében komposztálásra, majd ezt követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek. Veszélyes hulladék: A településen veszélyes hulladékok begyűjtésére kialakított gyűjtési körzetek nincsenek. A lakosság által termelt veszélyes hulladékok szervezett kezelése a komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépülő hulladékudvarban történik majd. Akkumulátorok: A felülvizsgálat idején nincs szervezett visszavétel Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok begyűjtését és szállítását a Borsodkomm végzi. Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésére a SZATEV Rt vehető igénybe, illetve a háztartási kis és haszonállatok elföldelése 50 kg súlyhatárig telken belül megoldható. Csomagolási hulladékok: A közszolgáltató, az Öko-Pannon Kht koordináló szervezetével együttműködve üzemelteti a csomagolási hulladékok begyűjtésének, értékesítésének rendszerét. Kezelési kapacitások bemutatása NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK Ipari nem veszélyes hulladékok: Fém hulladékok gyűjtésével a Szorgos MÉH Bt. foglalkozik. Kapacitási kihasználtságuk megfelelő, bővítést nem terveznek. Üveg-, textil- és papírhulladék feldolgozása a településen nem történik. Hulladékgazdálkodási szempontból a legnagyobb hangsúlyt a felhalmozott hulladékok

18 feldolgozhatóságának feltérképezésére, kutatására, valamint a hasznosítás célú felhasználás közgazdasági feltételeinek megteremtésére kell helyezni. Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék kezelési módja 2006 végén 80 %-ban a végleges lerakással történő ártalmatlanítás. A lakossági és egyéb szelektív gyűjtés és az ezt követő újrahasznosítás az összes keletkező hulladék mennyiséghez viszonyítva még mindig elenyésző. A település szilárd hulladéka, ideértve az építési-bontási hulladékokat is, a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerül. Települési folyékony hulladék: A Zemplén Vízmű Kft adatai alapján a szippantott szennyvíz illegális elhelyezése nem jellemző. A csatornázottság 98 %-os, a közüzemi szennyvizek befogadója a térségi szennyvíztisztító. Kommunális szennyvíziszap: A csatornázás előrehaladásával, illetve az egyre nagyobb hatékonyságú szennyvízkezeléssel az évente keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható. A térségben keletkező szennyvíziszap döntő hányadának kezelését biogáz erőmű végzi majd 2010-től. Ezt követően jelentős mezőgazdasági célú hasznosítás a szigorítások miatt nem tervezett. Építési-bontási hulladék: A rendelkezésre álló adatok alapján évi cca tonna építési-bontási eredetű hulladék keletkezik a városban. Ezen hulladékok fogadására a térségben egyedül a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központ alkalmas, ahol az inert hulladékok hasznosítást megelőző feldolgozása folyik. Akkumulátorok, elemek: A településen üzemi méretű akkumulátorhulladék-kezelés nem történik. Elektronikai hulladékok: A településen szervezett elektronikai hulladék-kezelés nem történik. Egészségügyi hulladékok: A településen a nyilvántartások szerint keletkező 2,3 tonna egészségügyi veszélyes hulladék a Borsodkomm Kft. üzemében kerül elégetésre. Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésére a SZATEV Rt vehető igénybe, illetve a háztartási kis és haszonállatok elföldelése 50 kg súlyhatárig telken belül megoldható. Csomagolási hulladékok: A közszolgáltató, az Öko-Pannon Kht koordináló szervezetével együttműködve üzemelteti a csomagolási hulladékok begyűjtésének, értékesítésének rendszerét. A begyűjtött hulladékok a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerülnek, ahol szükség szerint utóválogatáson mennek keresztül, majd ezt követően egységrakományba rendezik azokat. A hasznosító szervezethez a közszolgáltató szállítja el az előkezelt hulladékot. Átvevők: Papír, Műanyag: Nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. Üveg: Avermann-Holvex Kft Fém: a piaci viszonyoknak megfelelően, változó A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése novemberében az Önkormányzat a városi szeméttelep bezárást írta elő a korábbi szolgáltatónak július 1-től, ennek ellenére a lerakó, döntően a nem megfelelő felügyelet miatt, illegálisan tovább üzemelt. A tényleges, műszaki beavatkozással történő lezárásra november végén került sor. Ennek során megtörtént a lerakó területén kívül, rendezetlenül felhalmozott hulladék depóniatérbe történő beszállítása, zárógát kialakítása, a depónia felületének rendezése, a szomszédos területeken szétszóródott hulladék összegyűjtése, a terület őrzésének megszervezése. Tekintettel az igényekre, a lerakó területén, az átrakóállomás, illetve a hulladékudvar megépítéséig terjedő átmeneti időszakra, konténerparkot telepít a közszolgáltató től, díj ellenében, ide szállítható be a város területéről inert, valamint zöldhulladék. A konténerek rendszeres ürítését és cseréjét a közszolgáltató végzi majd. A Némahegyi lerakó végleges rekultivációjára a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának részeként kerül majd sor 2010-ig. A településen egyéb illegális hulladéklerakó nincs. Legfontosabb feladatok csoportosítsa:

19 : Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer koncepciójának végrehajtása az önkormányzati társuláshoz csatlakozott településekkel közösen. Településtisztasági akciók szervezése a közszolgáltatóval együttműködésben Szervezett, magas színvonalú hulladék és szennyvízkezelés fenntartása, motiváló elemekkel és szükség szerint büntető szankciókkal. Folyamatos lakossági szemléletformáló tevékenység, elsősorban az iskolák és a fiatalabb generáció bevonásával.

20 V/2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők A MÁSODNYERSANYAG VISSZANYERÉSE ÉS A HASZNOSÍTÁS TERVEZETT ARÁNYA A TERVEZÉSI TERÜLETEN, EGY KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER RÉSZEKÉNT: Sátoraljaújhely Városa alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. A társulás elfogadott fejlesztési koncepcióval rendelkezik, melynek alapdokumentuma a 2005 végén készült és 2006-ban pontosított Megvalósíthatósági Tanulmány. A koncepció egy olyan térségi hulladékgazdálkodási rendszer tervezete, amely korszerű, hosszú távon fenntartható megoldást kíván nyújtani a tervezési térség települései számára. Ennek szellemében a tervezési területen átrakóállomások rendszerének kialakítását vázolja, a fajlagos szállítási költségek optimalizálásához, párhuzamosan az alkalmazott géppark számának, kapacitásának további jelentős növelésével, hulladékudvarok létesítésével. A célok elérésének hátterét a bodrogkeresztúri lerakó több tíz éves szabad kapacitása adja, mely kapacitás kihasználásához a lerakó további ütemezett bővítése és fejlesztése szükséges. A korszerű hulladékkezelés és a hasznosítható anyagok kinyerésének igénye indokolja egy, hulladékválogató technológiával összekötött mechanikai-biológiai kezelő üzem létesítését a bodrogkeresztúri lerakó területén. Ennek célja kettős, egyrészt hasznosítható alapanyag biztosítható, másrészt teljesíthetőek a hulladéklerakásra vonatkozó előkezelési követelmények. Az MBH üzemből kikerülő energetikai hasznosításra alkalmas frakciók, kiegészítve a területen jelentős mennyiségben képződő egyéb biomasszával (mezőgazdasági termelés hulladékai, szennyvízkezelés hulladékai, cukorgyártási hulladékok, szőlészet,- borászat hulladékai stb.) megalapozzák egy kapcsolt villamos energia termelő és hő hasznosító biomassza erőmű létesítését. A rendszer fontos elemeként, elsősorban az eszközpark üzemanyagigényének biztosításához létesítésre tervezett egy plasztik-dízel üzem is, mely technológia önmagában is újszerű, a rendszerbe tagolva pedig növeli annak hatékonyságát és komplexitását. Az MBH-ból és a biomassza erőműből szükségszerűen képződő komposzt, illetve komposztálható anyagok felhasználására az egyetlen gazdaságos és ésszerű alternatíva a terület erre alkalmas termőföldjeinek energianövény termelési célú talajerő-utánpótlása. A rendszer saját energiaültetvényeiről kikerülő biomassza részben a saját erőmű részére, részben a közeli hőerőművek számára jelenthet alapanyagforrást és egyszerre biztosíthatja a biomassza erőmű kiegyensúlyozott működését is. Természetesen mindezek mellett a projekt részeként tovább folytatódna a lakossági szelektív gyűjtés bővítése és a tudatformálás is. A tervezési terület nagysága miatt a projekt költségvetésének hangsúlyos eleme a felhagyott lerakók rekultivációja. Az érintett önkormányzatok jelentős részének területén található ilyen lerakó, ezért kifejezett önkormányzati és lakossági igény ezen lerakók sorsának környezetvédelmi szempontból kielégítő és végleges rendezése. Azon túl, hogy az ország és benne a régió környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási kötelezettségeinek teljesítéséhez elengedhetetlen a komplex hulladékgazdálkodás és környezettudatos szemlélet bevezetése, elterjesztése, nem elhanyagolható tény a terület országos átlagtól messze elmaradó fejlettsége, a foglalkoztatás rendkívül rossz helyzete. Komoly foglalkoztatást indukáló iparágak hiányában a térségnek kitörési pontot jelenthet a korszerű hulladékgazdálkodási szolgáltatás és termelés bevezetése, a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek megerősítésével párhuzamosan. A projekt megvalósulása folytonosságot és biztonságot jelenthet azon mezőgazdasági termelőknek is, amelyek a térségben jelenleg maghatározó cukorgyártás bizonytalan jövője miatt tevékenységük befejezését tervezik. A projekt megvalósulása esetén a cukorgyártási iparág termelési hulladéka hasznosítható, a cukorgyártás esetleges megszűnése esetén viszont, az addig cukorrépa termelésre használt földek a rendszer alapanyag ellátására állíthatóak át. Mindez a térség hosszú távú foglakoztatási helyzetében már jelentős javulást eredményezhet, hiszen az üzemeltetéshez szükséges jelentős munkaerő igényen túl, a kapcsolódó tevékenységek fennmaradása a foglakoztatásra és jövedelemtermelő képességre kedvezően hat.