14. fejezet. Légzôszervi károsodások. Magyar Pál Mándy András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "14. fejezet. Légzôszervi károsodások. Magyar Pál Mándy András"

Átírás

1 14. fejezet Magyar Pál Mándy András

2

3 A tüdôkárosodásokkal kapcsolatos, a munkaképesség felmérését szolgáló vizsgálatoknak, illetve eredményeik megítélésének hazánkban már vannak elôzményei. Ilyen vizsgálatok eddig is folytak, és rendelkezésre állnak hivatalosan elfogadott metodikai és értékelési irányelvek is. Utóbbiakat az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) a Pulmonológiai Szakmai Kollégiummal együttmûködve állította össze, és részét képezik a Schweiger O. szerkesztésében az Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatóság Orvosszakértôi Intézete által ben Budapesten kiadott Munkaképesség orvosszakértôi vizsgálata, értékelése és véleményezése címû könyvnek. E munka pulmonológiai részéhez szervesen kapcsolódik az EüM által is ajánlott két kiadvány (Galgóczi G., Magyar P., Böszörményi Nagy Gy.: Ajánlás a pulmonológiai diagnosztika körébôl, légzésfunkciós diagnosztika. 1: A spirometriás mérések végzésérôl és a lelet értékelésérôl; 2: Légzésmechanika), melyek az OKTPI gondozásában jelentek meg Budapesten 1986-ban, illetve 1989-ben. Fontos metodikai és értékelési segítséget nyújt a korszerû, egységesített, az Európai Tüdôgyógyász Társaság által elfogadott, a European Respiratory Journal 16. sz. szupplementumában 1993-ban megjelent, majd a Magyar Tüdôgyógyász Társaság által magyarul is megjelentetett Standardizált légzésfunkciós mérések [Medicina Thoracalis 1994, 47(S1): ] címû kiadvány. Ezek a kiadványok, melyek a légzésfunkciós vizsgálatokat végzôk számára ma is a legmodernebb metodikai és standardizálási irányelveket tartalmazzák, feleslegessé teszik, hogy e fejezetben ezekre részletesen kitérjünk, így lehetôség nyílik a vizsgálati eredmények részletesebb értékelésére és interpretálására. Az e területen az elmúlt másfél évtizedben felhalmozódó új ismeretek arra ösztönöznek, hogy hazai vonatkozásban is hozzáigazítsuk a pulmonológiai károsodások okozta munkaképesség-csökkenés elbírálásának szempontjait. Az elmúlt évtizedekben a pulmonológiai megbetegedések vonatkozásában is dominált a leszázalékolás -ra való törekvés. A társadalmi változásokkal járó szemléletváltással nagyobb hangsúlyt kap a betegségek közül a pulmonális betegségek progressziójának, az általuk okozott munkaképesség-csökkenés fokozódásának prevenciója és a rehabilitáció. A fejezet e vonatkozásokra is kitér.

4 Általános rész Magyar Pál A tüdô felépítése és mûködése A tüdô felépítése A tüdô páros szerv, melynek fô mûködése a gázcsere. A mellüregben a szív, a nagyerek és az oesophagus által szabadon hagyott teret tölti ki. A két tüdôfél együttesen tompított kúphoz hasonló alakú, melyek bázisukkal a rekeszen ülnek, csúcsaik (apex pulmonis) az elsô bordák szintjét pár cm-rel meghalava a scalenus izmok, illetve a fascia praevertebralis által mindkét oldalt alkotó, a pleura parietalisszal borított sátorszerû térben (cupula pleurae) helyezkednek el. A tüdôt a tüdôkapuk (hilus pulmonum) kivételével a mellhártya két lemeze borítja. A tüdôre szorosan ráfekvô, azzal mintegy összenôtt lemezt pleura visceralisnak, míg a mellkasfalat, a rekeszt és a mediastinum oldalsó falát alkotó lemezt pleura parietalisnak nevezzük. Az utóbbi a mellkasfalról lemezszerûen leválasztható, és terápiás céllal (lásd recidiváló pneumothorax) sebészileg eltávolítható (pleurectomia). A két mellhártyalemez a tüdôkapuknál (hilus pulmonis dexter et sinister) hajlik át egymásba, ahol a hörgôk, az erek és az idegek lépnek a tüdôbe. E képletek adják a radix pulmonist, melyen a tüdô mintegy fel van függesztve. A mellhártyalemezek között virtuális rés van, melyet vékony folyadékfilm tölt ki. A két mellhártyalemez egymáson való elcsúszása a normális légzés elôfeltétele. A parietális pleura bordákat és rekeszt fedô része (pleura costalis, illetve pleura diaphragmatica) egymással hegyesszöget bezárva alkotja a sinus costodiaphragmaticust. A mellhártyaüregben kórosan felszaporodott folyadék legelôször a sinus costodiaphragmaticusban jelenik meg. Gyulladás esetén gyakori a parietális pleura e két lemezének összenövése, a sinusok letapadása. Tüdôlebenyek, -szegmentumok A jobb tüdôfél felsô, középsô és alsó lebenyre, a bal tüdôfél felsô és alsó lebenyre oszlik. A lebenyeket egymástól a pleura visceralis betüremkedô lemezei választják el. A közöttük lévô fissura interlobarisokat ugyancsak vékony folyadékfilm tölti ki. Mindkét oldalt az alsó lebennyel határos rés, a fissura obliqua, míg a jobb oldalt a középsô lebenyt a felsô lebenytôl elválasztó rés, a fissura horizontalis tagolja. A klinikai gyakorlatban az elôbbit nagyrésnek, az utóbbit kisrésnek is szokás nevezni. A tüdôkaputól a vena pulmonalisok elágazásait követve a tüdô tíz szabálytalan piramis alakú bronchopulmonális szegmentumra választható szét, melyeket kötôszövetes réteg határol. Ezek csúcsa a hilus felé néz, és rajta keresztül lépnek be a szegmentális bronchusok, az arteria pulmonalis és az arteria bronchialis ágai. A szegmentumokat és a hozzá tartozó hörgôket névvel és számmal jelöljük (14.1. ábra). A bal oldalon a három csúcsi szegmentum a jobb oldalival egyezhet, ritkábban az 1. és a 2. szegmentum egységet (s. apicoposterius) képez. A bal felsô lebeny lingula nélküli része az ún. csonkalebeny, amely csúcsi folyamatok esetén a lingula meghagyásával rezekálható. Baloldalt az alsó lebenybôl hiányzik az önálló 7-es szegmentum. Az utóbbi a 8-assal vagy a 10-essel együtt

5 14. FEJEZET ábra. A tüdô bronchopulmonális szegmentumai elölrôl nézve (enyhén befelé fordított helyzetben) Bal oldal: 1. apicale; 2. posterior; 3. anterior; 4. laterale; 5. mediale; 6. basale superior (apicale); 7. basale mediale; 8. basale anterior; 9. basale laterale; 10. basale posterior. Jobb oldal: 1. apicale; 2. posterior; 3. anterior; 4. lingulare superior; 5. lingulare inferior; 6. basale superior (apicale); 8. basale anterior; 9. basale laterale; 10. basale posteromediale. a s. anteromedialét, illetve a s. posteromedialét alkothatja. Nem ritka fejlôdési anomália, hogy a vena azygos a jobb felsô lebeny mediális csúcsi részét háromszög alakban lefûzi, magával húzva mindkét hártyalemezt. Az így létrejövô, többnyire rosszul szellôzô azygoslebeny könnyen válik atelektáziássá, és radiológiailag összetéveszthetô a felsô mediastinumot kiszélesítô folyamatokkal. A hörgôfa elágazási rendszere, szöveti szerkezete A légcsô (trachea) a larynxtól kezdôdik az utolsó nyaki csigolya magasságában, és dorzokaudális irányban fut le, mintegy cm hosszan, míg ketté nem válik 2 fôhörgôre (bronchi principales) a bifurcatio tracheánál, mely a IV V. hátcsigolya magasságában helyezkedik el. A légcsô vázát 16 20, domborulatával ventrális irányba nézô, patkó alakú hialinporcgyûrû alkotja, melyeket fibrózus membrán köt össze egymással. Hátsó falát a musculus trachealist is magába foglaló paries membranaceus alkotja. A trachea átmetszeti képe tehát hasas D alakot mutat, melynek szélessége 2 3 cm. A trachea fôhörgôkre való elágazásának kaudális szöglete a hörgôtükrözéssel jól látható, éles szögû carina, melynek kiszélesedése a bifurcatio alatt elhelyezkedô nyirokcsomók megnagyobbodásának fontos jele. A jobb fôhörgô a trachea irányától kissé eltérve egyenesen folytatódik a bronchus intermediusban. A légutakba került anyagok (pl. aspirált ételdarabok) könnyebben jutnak a jobb oldalra, annak is az alsó-középsô lebenyébe. A jobb oldali 3 és a bal oldali 2 lebenyhörgô szájadékokhoz közeli szakasza a tüdôn kívül, a tüdôkapuban helyezkedik el, majd a tüdôk állományában dichotomiásan szegmentális, majd szubszegmentális ágakra oszlik. További szétválások (átlagosan 9 10 hörgôgeneráció) után a bronchusok 1 mm-nél kisebb átmérôjû, porcot már nem tartalmazó ágakban, a (1 0,6 mm átmérôjû) bronchiolusokban folytatódnak, melyek legperifériásabb, alveolust még nem tartalmazó része az átlagosan 0,6 mm átmérôjû bronchiolus terminalis. Az úgynevezett perifériás légutak terminológia nem szükségképpen jelenti azt, hogy a légutak a tüdô felszíne közelében helyezkednek el. Számos bronchuselágazás történik a fôiránytól ellentétes irányban visszafelé, így ezek perifériás bronchusai mélyen a tüdôállományon belül lehetnek. A tracheától a bronchiolus terminalisokig tartó légúti szakaszt konduktív légutaknak nevezzük, mivel ezek nem vesznek részt a gázcserében, hanem csak arra szolgálnak, hogy a gázokat a gázcsere helyére és onnan elvezessék. A terminális bronchiolusoktól disztálisan elhelyezkedô bronchiolusok falán már alveolusok is találhatók, ezek tehát részt vesznek a gázcserében is, ezért ôket bronchiolus respiratoriusnak nevezzük. A bronchiolus terminalis két bronchiolus respiratoriusra oszlik, majd további kétszeres elágazás után a bronchiolus respiratoriusok há-

6 FEJEZET ábra. A bronchiolus terminalishoz (BT) tartozó tüdôegységet az acinust alkotó légutak BR1, 2, 3: a bronchiolus respiratoricus három generációja. DA: ductus alveolaris. SA: saccus alveolaris rom generációja jön létre. A harmadik generációs ductus alveolarisokra oszlik, melyeket már teljes mértékben alveolusok határolnak (14.2. ábra). Az alveoláris ductusok 2 9 (átlagosan 4) oszlási generációt mutatnak. Az alveoláris ductusok terminális, de oldalsó részén is a saccus alveolarisok helyezkednek el. A ductus és saccus alveolarisok átmérôje 0,4, az alveolusoké 0,2 mm. A tüdônek azt az egységét, amelyet egy bronchiolus terminalis lát el, acinusnak nevezzük. Megközelítôen piramis alakú, melynek csúcsán a bronchiolus és az artéria lép be. Az acinusok bázisukon mért átmérôje 0,5 1 cm. Számuk ezerre tehetô. A tüdôlobulus 3 5 acinusból áll. A légutak falszerkezete, szövettana A tubuláris szerkezettel bíró hörgôrendszerrôl általánosságban elmondható, hogy falát különbözô szövetek koncentrikus rétegei alkotják. E rétegek vastagsága, relatív keresztmetszeti aránya, sejtes összetétele a periféria felé változik, sôt egyes rétegei, elemei fokozatosan meg is szûnnek. A hörgôlumen felôli sorrendben az alábbi rétegeket különböztetjük meg: mucosa, submucosa, tunica fibrocartilaginea, peribronchiális szövet. A bronchiális izomzat és a nyákmirigyek többnyire a submucosában helyezkednek el, mirigyeket találhatunk azonban a peribronchiális szövetekben is. A nyálkahártya rétegei (hám, bazális membrán, lamina propria) közül a hám, illetve az azt borító vékony folyadékfilm érintkezik közvetlenül a belélegzett levegôvel és a benne lévô szennyezôdéssel. A tracheát többmagsoros, csillószôrös hengerhám fedi, melynek sejtjei között nyákszekretáló kehelysejtek, illetve kisebb számban, ún. kefesejtek helyezkednek el (14.3. ábra). Az utóbbiak funkciója pontosan még nem ismert. Mindhárom sejttípus a bazális membránhoz tapad, és eléri a lument. Utánpótlásuk az ún. bazális sejtek differenciálódása által történik. A hörgôkben a kehelysejtek száma a periféria felé csökken, és ép viszonyok között a bronchiolusokban már nem található meg. Krónikus irritáció esetén számuk jelentôsen nô, és a bronchiolusokban is megjelenhetnek. A hámréteg a bronchusokban a periféria felé haladva fokozatosan elvékonyodik, egysejtvastagságúvá válik, és a bronchiolusokban fokozatosan kuboid alakot vesz fel. A bronchiolus respiratoricus szintjén a lumennek már csak egy részét fedik csillószôrös sejtek. Ezek között megjelennek a ciliumokat nem tartalmazó, szekretoros funkciójú Clara-sejtek. Az ún. Kulchitsky- (parakrin, APUD-) sejtek viszonylag kis számban vannak jelen az epitheliumban és a submucosa mirigyeiben. Biogén

7 14. FEJEZET ábra. A légutakat borító hám 1. csillószõrös henger-, illetve köbhámsejtek; 2. kehelysejt; 3. kefesejt; 4. bazális sejt; 5. Clara-sejt; 6. pneumocyta I.; 7. pneumocyta II.; 8. alveoláris macrophag; 9. surfactantréteg; 10. nyákfilm; 11. bazális membrán aminokat termelnek, és belôlük alakulnak ki a tüdô neuroendokrin daganatai, az apudomák (carcinoid tumorok). A csilló nélküli köbhám egyre laposabbá válva a ductus alveolarisok kezdetén megszûnik, illetve az alveolusokat borító, laposan elterülô citoplazmájú hámba megy át (I. típusú pneumocyta), mely az alveoláris felszín 90%-át fedi. E sejtek között helyezkednek el a zárványokat tartalmazó II. típusú pneumocyták, amelyek az alveolust belülrôl borító vékony folyadékfilmet, a jelentôs felületi feszültséget kifejtô és a tüdô rugalmas összehúzó erejének több mint felét szolgáltató ún. surfactant anyagot termelik. Ennek az alveolusok nyitva tartásában van szerepe. Ezen anyag esetleges hiánya újszülötteknél a respiratorikus distressz szindróma legfôbb oka. Tüdôoedema esetén felhígulása, lemosódása az alveolus falról, valamint a folyadék levegô határfelület csökkenése a légzési munka következményes fokozódásával jelentôsen hozzájárul a beteg állapotának romlásához. Az alveolusok harmadik állandó sejtkomponense az alveoláris macrophag. A hörgôrendszer, valamint az alveolusokat borító és ide bejutó normális (lymphocyták, leukocyták) és kóros sejtek a bronchiális mosófolyadékkal kinyerhetôk. A laza szöveti szerkezetû, mirigyeket is tartalmazó submucosa klinikai szempontból igen jelentôs szerepet játszik. Simaizomrétege a trachea és a nagy légutak kivételével nem kapcsolódik a hörgô külsô támasztóvázát képezô tunica fibrocartilagineához. Ezáltal lehetôvé válik az utóbbitól való független mozgása, mely görcs esetén a nyálkahártya jelentôs hosszanti irányú ráncolódását és a lumen szûkületét eredményezi. A tracheában és a nagy légutakban a haránt irányú izomkötegek dominálnak. A középnagyságú hörgôkre a mindkét irányban spirálisan futó kötegek jellemzôek. A simaizomrétegnek a hörgôfal átmérôjéhez viszonyított vastagsága disztális irányban nô, maximumát a terminális bronchiolus szintjén éri el. Ettôl kezdve jelentôsen csökken, de még kötegeket képezhet az alveolusok nyílásánál is, és így befolyásolhatja azok tágasságát. A fôhörgôk után a tunica fibrocartilaginea porcos elemei egyre szabálytalanabb alakban jelennek meg. A bronchiolusokban már nincsenek jelen, és a fibrózus réteg is ettôl kezdve elvesztve önálló réteg jellegét, a bronchiolusok kötôelemei folytatódnak a körülvevô tüdôparenchyma kötôszövetében. A tüdôbe belépô hörgôk, vérerek a bronchiolusok kezdetéig a peribronchiális szövetben mintegy alagútként folytatódnak a bronchiolusok szintjéig. A peribronchiális szövet kapcsolódik a perivaszkuláris szövethez, az interlobuláris septumokhoz, a pleurához, és így részét képezi a tüdô kifeszített 3 dimenziós kötôszöveti hálózatának, mely a tüdô rugalmas összehúzó erejének részét képezve a légutak nyitva tartásában játszik jelentôs szerepet. A tüdô vérellátása A jobb kamrából vénás vért hozó arteria pulmonalis elágazva követi a bronchusokat, és a bronchiolus terminalis szintjén mintegy 0,1 0,15 mm átmérôjû végartériákká válik. Ezek az elágazódások végül is az alveolusfalakat körülhálózó, azok-

8 FEJEZET kal nagy területen érintkezô kapillárishálózatot alkotnak, amely a gázcserét szolgálja. Az itt felfrissült vér a vena pulmonalis rendszerén keresztül jut a bal szívfélbe. A pulmonális ágak a lobulusokat, majd a szegmentumokat elválasztó kötôszövetes részben haladnak. Ez szegmentresectionál jó támpontot ad az operatôrnek. Az alacsony nyomású pulmonális rendszerrel szemben a bronchiális keringés magas nyomású rendszert képez, mivel az arteria bronchialis a nagy vérkörbôl ered. Bal oldalt két ággal az aorta thoracalisból, jobb oldalt pedig egy ággal a felsô interkosztális artériákból, az arteria subclaviából vagy az arteria thoracica internából ered. A bronchiolus terminalis magasságában a bronchiális arteriolák beszájadzanak abba a kapillárisplexusba, amely a bronchiolus respiratoriust körülfonó kapillárisplexussal anasztomizál. A két rendszer közti anasztomózisok az arteriolák szintjén is elôfordulnak, de csak patológiás körülmények között (pl. Osler-kórban) találhatók meg jelentôs számban. Ha csökken a nyomás, a vérszállítás a pulmonális keringési rendszerben (pl. a tüdôemboliától disztálisan), akkor az érintett tüdôrész csökkent keringését az arteria bronchialis megfelelô ágain keresztül fokozódó vérellátás jelentôs részben kompenzálhatja. Fordított helyzet áll elô akkor, ha a bronchiális keringés csökken. Ennek extrém példája a tüdôtranszplantáció, amikor is a bronchiális artériákon keresztüli keringés teljes mértékben károsodott, és a tüdô mégsem hal el. Ha e kompenzációs mechanizmusok nem kielégítôen mûködnek, tüdôinfarctus, illetve necrosis következhet be. Felnôttnél a bronchiális artéria a percvolumen l%-át forgalmazza. A bronchioláris vénás kapillárisokból összefutó vénás vér a vena pulmonalisokba jut (vénás hozzákeveredés). A tüdô nyirokrendszere A tüdô nyirokrendszere felületes (pleurális) és mély (parenchimás-peribronchovaszkuláris) nyirokérhálózatot alkot. A nyirokerekben egy-két milliméterenként billentyûk találhatók, melyek a lympha terelését biztosítják. A szubpleurális zónában az interlobuláris nyirokutakból a lympha anasztomizálva a pleurális és a szubpleurális nyirokérhálózattal részben a pleura visceralis irányába, másrészt a pulmonális vénák mentén a hilusi nyirokcsomók irányába halad. A hörgôk submucosából eredô nyirokerei a peribronchiális nyirokérhálózattal lépnek kapcsolatba, és a lympha a hörgôk, de nagyobb részt a pulmonális artériák mentén jut el a hilusi nyirokcsomókba. A lympha végül is egyrészt a truncus bronchomediastinalison, másrészt a ductus thoracicuson keresztül jut a jobb, illetve a bal angulus venosusnál a szisztémás vénás keringésbe. A tüdô beidegzése A tüdôt a nervus vagus, valamint a torakális ganglionokból származó idegek innerválják. A tüdôkapuban ezen ideg összefutó erôsebb ágai a bronchusokat, az artériákat és a vénákat a perifériáig követve behatolnak az acinusokba. Az alveoláris septumokban kevés idegi elem van. Egyes ágak ellátják a pleurát is. A légutak simaizomzatát ellátó paraszimpatikus efferens rostok (bronchoconstrictio) és a szimpatikus rostok (bronchodilatatio) a légúti kaliberváltozás szabályozásában játszanak szerepet. A bronchiális mirigyek és a II. típusú pneumocyták szektoros funkciója is jelentôs részben e kettôs idegrendszeri kontroll alatt áll. A vagus ingerlése a mirigyek gyors kiürülését eredményezi, míg a szimpatikus idegek ingerlésének hatása kevésbé egyértelmû. A tüdôben többféle idegi receptortípust különböztetünk meg: nyújtási, irritáns és J -receptorokat. Végrostjaik deformálódásával érzékelik a hörgôk kaliberváltozását. A tüdôparenchymában lévô rostok az inspiráció folyamán egyre szaporodó impulzusokat adnak le, így szerepet játszanak a légzésciklus szabályozásában, a légzéstípus kialakításában. Az ún. irritáns receptorok normális légzés mellett nem mutatnak aktivitást, de számos ingerre (mechanikus ingerlés, gázok, hisztamin, anafilaxiás reakciók stb.) reagálnak. Stimuláció-

9 14. FEJEZET 541 juk reflexes, axonreflexes úton bronchokonstrikciót, hyperpnoét, exspiratorikus larynxkonstrikciót és köhögést válthat ki. Ezek a receptorok a bronchiális epithelsejtrétegekben helyezkednek el, mint velôhüvely nélküli idegfilamentumok, amelyek a velôhüvelyes vagusrostokhoz kapcsolódnak. A juxtapulmonokapilláris (J) receptorok specifikus stimulusa a tüdôdefláció. Emellett e receptorok tüdôoedema, tüdôembolia és inhalatív noxák esetén is fokozott mértékben adnak le impulzusokat. Több vizsgálat is arra utal, hogy a légutakban és a tüdôvénákban olyan neuroepiteliális elemek is találhatók, amelyek a ki- és a belélegzett levegô, illetve a tüdôbôl eltávozó vér gázösszetételére reagálnak. A tüdô mûködése A tüdô respiratorikus funkciója A tüdô legalapvetôbb funkciója az O 2 levegôbôl a vérbe, és a CO 2 vérbôl a levegôbe történô transzportja, vagyis a vér és a külvilág közötti gázcsere, az ún. külsô légzés. Belégzéskor a levegôvel bejutó oxigén a konduktív légutakon keresztül beáramlik a respiratorikus zónába, ahol gázfázisú, majd ezt követôen az alveolokapilláris membránon és vérplazmán keresztül történô szöveti fázisú molekuláris diffúzióval éri el az erythrocytákat. A vénás vérrel a tüdôbe jutó szén-dioxid fordított utat tesz meg, és a kilégzéssel távozik. A belégzés végén a konduktív légutakban lévô mintegy ml levegô nem vesz részt a gázcserében. Ezt nevezzük anatómiai holttérnek. A légzés ciklusossága mellett a gázcsere folyamatosságát a folyamatos vérátáramlás és a respirációs zóna a kilégzés végén is jelentôs gáztere (alveoláris gáztér) biztosítja, amely ún. puffertérként szolgál. Gázainak parciális nyomása az artériás vér parciális gáznyomásaival közel azonos (14.1. táblázat). Azon levegômennyiséget, amelynek CO 2 - tenziója percenként kiegyenlítôdik az artériás vér CO 2 -tenziójával, alveoláris ventilációnak ne táblázat. A vér és az alveoláris tér O 2 és CO 2 parciális nyomásai Vénás Alveoláris Artériás vér tér vér O 2 (Hgmm) CO 2 (Hgmm) vezzük. Normális körülmények között ez átlagosan 4,2 l/perc, bár a testméretektôl függôen tág határok között mozoghat. A tüdô kapillárisaiban percenként átlagosan 5,4 liter vér áramlik át és frissül fel. A vér fiziológiás mértékû oxigenizációját tehát egy átlagosan 0,8-as alveoláris ventiláció/perfúzió arány (V /Q ) biztosítja. Ez azonban jelentôs apikobazális különbségeket mutat, ui. az apikális területek perfúziója a ventilációhoz viszonyítva nagyon alacsony. Gravitációs okokból a bazális alveolusok irányába jelentôsen nô a kapillárisperfúzió, míg a ventiláció növekedése ennél jóval kisebb apikobazális gradienst mutat. Alveoláris hipoventilációval az átlagos V /Q arány jelentôs mértékben csökken, melyet elsôsorban az artériás vér CO 2 -tenziójának emelkedése jelez. A légzôtraktus nonrespiratorikus funkciói A légzôtraktus az alapvetô respiratorikus funkció mellett számos, az egész szervezet szempontjából fontos aktivitást fejt ki, melyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk: védôfunkciók, filterfunkció, illóanyagok eltávolítása, metabolikus funkció, hemofluiditást befolyásoló funkció. Védôfunkciók Légkondicionálás. A belélegzett külsô hômérsékletû és páratartalmú levegô már a lobáris bronchusok szintjén eléri a testhômérsékletet, és

10 FEJEZET az e hômérsékletnek megfelelô vízgôzzel való telítettséget. E folyamatban jelentôs szerepet játszik a belélegzett levegô elsô állomása: az orr, illetve annak nyálkahártyája. Normális körülmények között mintegy 250 ml és 350 kcal a napi folyadék- és hôvesztés, láz és hyperpnoe esetén ez nô. Aerodinamikai filterfunkció. A belélegzett részecskéknek a nagy és kis légutakban, illetve az alveolusokban való depozícióját a részecskenagyságon kívül a belégzési áramlás, a részecske denzitása, töltése, vízkötô képessége és a légzés típusa határozza meg. Minél nagyobb a részecske, annál inkább a szájhoz közeli légutak falára csapódik le: a 10 µm-nél nagyobb részecskék döntô hányada, a 7 µm nagyságúak 1/3-a, a 3 µm nagyságúak 10%- a, az 1 µm nagyságú részecskéknek pedig csak elenyészô része (1%) csapódik le a proximális légutakban. Meg kell jegyezni, hogy a 10 µm-nél nagyobb részecskék zöme már az orrnyálkahártyán lecsapódik, illetve a jelentôsen nagyobb partikulumokat a nedves orrszôrzet kiszûri. A hatékony aerodinamikai funkció ellenére is elôfordulhat nagy, akár µm nagyságú tûszerû képletek (pl. azbesztrostok) depozíciója; e képletek a légáramlásnak megfelelô irányban elhelyezkedve érik el az alveolusokat. Légúti mukociliáris clearence funkció. A hörgôk nyálkahártyáját borító ciliáris hám csillói a hörgôket belülrôl borító folyadékréteg folyékony szol fázisában (periciliáris folyadék) ritmikus koordinált mozgást (gyors orális irányú csapás, majd az eredeti helyzet visszaállítása céljából ellazultan végzett ellentétes irányú lassú mozgás) végezve hajtják orális irányba a szállítószalagszerûen mûködô gélfázist (mucus) a rajta lévô inhalált partikulumokkal, sejttörmelékekkel és a benne lévô, a különbözô sejtekbôl és transzszudáció vagy exszudáció esetén az érpályából kijutó, a szônyeg részévé váló anyagokkal (pl. albumin, immunglobulinok, fibrinogén). A transzport sebességét a mucus minôsége (viszkozitása) és a ciliumok mozgási sebessége, illetve a nyálkahártya épsége (a ciliummentes területek hiánya) határozza meg. A béta-2-agonisták és a teofillin fokozza a ciliumok csapásfrekvenciáját. Ugyancsak a mucus és az inhalált partikulák eltávolítását szolgálja a légutakból kiinduló köhögési, és részben a tüsszentési reflex. Sejtes védekezési mechanizmusok. A sejtes védekezési mechanizmusok fontos szerepet játszanak a fertôzésekkel szembeni védekezésben, az alsó respiratorikus traktus sterilen tartásában. Az alsó légutakba bejutó mikroorganizmusokat részben aspecifikus, részben specifikus mechanizmusokkal semmisítik meg a vérpályából a légutakba bejutó sejtek, így a macrophagok, a polimorfonukleáris leukocyták, a természetes ölô (NK-) sejtek. Humorális védekezô mechanizmusok. A BAL-folyadékban (BAL: bronchoalveoláris lavage) számos aspecifikus és specifikus humorális faktor van jelen, amelyek részben transzudációval jutnak a légutakat bélelô folyadékfilmbe, részben helyileg szintetizálódnak. Ilyen a poliszacharid baktériumfal bontására és IgA jelenlétében bakteriolízisre képes neuronidáz, az antivirális hatású interferonok, az oxidánsokat és proteázokat semlegesítô antioxidánsok, illetve antiproteázok és a különbözô immunglobulinok (szekretoros IgA és IgG), melyek a specifikus humorális védekezésben játszanak szerepet. Filterfunkció A tüdôkeringés artériás része, különösen a prekapillárisok és a kapilláris hálózat a szisztémás keringés vénás szárán a jobb szívfélbe, majd a tüdôbe bejutó vér útjába állított szûrôként is funkcionál. Az arteria pulmonalis vérével szállított, 75 µm-nél nagyobb részecskék (microemboliák, carcinomarészek) már a kis pulmonális artériákban (átmérô: µm), míg a daganatsejtek a 8 9 µm átmérôjû kapillárisokban

11 14. FEJEZET 543 szûrôdnek ki. A kapilláriskaliber légzésszinkron változása és az arteriovenózus anasztomózisok azonban korlátozott mértékben lehetôvé teszik, hogy µm nagyságú elemek is átjussanak a bal szívfélbe. Az illóanyagok eliminációja A 37 C-on illékony, nem respiratorikus metabolitok átjutnak a kapillárismembránon a diffúzió szabályai szerint, és megjelennek a kilélegzett levegôben. A jellegzetes odor utalhat egy adott betegségre. A leheletben észlelhetô acetonszag diabéteszes acidosisra, a foetor hepaticust okozó metil-merkaptán májbetegségre utal. Metabolikus funkció A tüdô nemcsak saját anyagainak felépítésére, hanem számos biológiailag aktív anyag szintézisére, raktározására, elválasztására és inaktiválására képes. Az aktív metabolikus funkcióra a tüdô keringésébe bejutó anyagok, a metabolitok arteriovenózus koncentrációjának különbsége, valamint a tüdô viszonylag magas (4 5%-os) O 2 -fogyasztási aránya is utal. A II-es típusú macrophagok a surfactant komponenseit jelentô lipidek fô szintetizáló helyei. A légutak epithelsejtjeiben biológiailag aktív anyagok (PGE-2, limfokinek stb.), a neuroendokrin sejtekben hormonok, az endothelsejtekben vazoakív anyagok termelôdnek. A tüdô ereinek kalibere tág határok között képes változni; a korábban zárt véredények megnyitásának lehetôségeit is figyelembe véve a pulmonális vaszkuláris rezisztenciát a keringés jelentôs fokozása mellett is viszonylag konstans szinten tudja tartani. Mindezek lehetôvé teszik a tüdô vértartalmának jelentôs változását, pl. álló helyzetbôl fekvô helyzetbe kerüléskor a lábakból a tüdôbe áramló vér számára rezervoárként való funkcionálását. A hemofluiditást befolyásoló funkció A tüdô endotheliális sejtjei hasonlóan más szervekéhez fontos szerepet játszanak a véralvadásban (normálisan a vérzés csillapítását szolgálja), valamint a vérkoagulum feloldásában. Az emlôsök tüdeje mind a fibrinalvadék képzôdésében, mind annak feloldásában részt vesz. A tüdô mikrocirkulációjának fenntartását a fibrinképzôdés prevenciójával, a már képzôdött fibrin lízisével és valamely plazminaktivátor vérbe juttatásával segíti. A tüdô a protrombint trombinná konvertáló tromboplasztin leggazdaságosabb forrása. A surfactant jelentôs antifibrinolitikus aktivitással rendelkezik, és így elôsegíti a véralvadást. Jól ismert, hogy tüdôcarcinomában gyakori a tromboembóliás szövôdmény (parakarcinomás jelenség), melyben a fokozott tromboplasztinképzés játssza a döntô szerepet. A felnôttek tüdejében a heparin igen nagy mennyiségben (mintegy 400 mg) van jelen; a hízósejtekben szintetizálódik. Az azt bontó heparinázt csak a májban tudták kimutatni. A légzôrendszer károsodásai, a károsodások kimutatása A légzési károsodás (impairment), illetve fogyatékosság (disability) megállapítása elsôsorban a fiziológiás funkciók megváltozását objektíven mérô paraméterek meghatározásán alapul, és ezzel jelentôsen különbözik más szervrendszerek (pl. muszkuloszkeletális, mentális rendszerek) károsodásainak megállapításától, melyeknél gyakran a szubjektív elemekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Definíciók: Dyspnoe az az érzés, hogy a légzés akadályozott és/vagy kellemetlenül megnehezedett. Szubjektív minden olyan tünet, melyet csak a beteg észlel, a vizsgáló nem.

12 FEJEZET Objektív minden olyan elváltozás és lelet, amit a vizsgáló reprodukálhatóan észlel, a beteg érzetétôl függetlenül. Elôzetesen fennálló minden olyan károsodás vagy betegség, ami a szóban forgó károsodást vagy betegséget megelôzôen már fennállott. Egyidejûleg fennálló minden olyan károsodás vagy betegség, ami más betegséggel vagy károsodással egyidejûleg fennáll. Szervi károsodás az, ami bizonyos szerv kimutatható eltérésének, diszfunkciójának vagy betegségének a következménye. Funkcionális károsodás az a képességváltozás, mely kizárólagosan nem magyarázható meg egy bizonyos szerv abnormitásával, diszfunkciójával vagy betegségével. (Ez a definíció nem azonos az egyes szerveknél, így pl. a tüdô esetében a légzésfunkció-károsodás szinonimájaként használatos funkcionális károsodás -sal.) Permanens részleges károsodásról beszélünk, ha a szerv vagy az egész szervezet funkcióinak csak egy része károsodik, és a további kezeléstôl további funkcióváltozás nem várható. Tartós teljes károsodást mely teljes funkcióveszteséget jelent tulajdonképpen csak egy-egy szerv vagy funkció esetében lehet megállapítani, mivel az egész szervezet teljes, 100%-os károsodása a halállal egyenlô. Az állapot stabil, a kezeléstôl további javulás nem várható. Tartós károsodás esetében a tartós munkaképesség-változás megállapításának van jelentôsége. Az átmeneti károsodás lehet teljes vagy részleges, ami esetén fennáll a javulás valószínûsége, s ezáltal a funkciók javulása. Az átmeneti károsodások esetében az átmeneti munkaképesség-változásnak, a keresôképtelenség megállapításának van jelentôsége. A légzôrendszeri károsodás, fogyatékosság, rokkantság minôsítése nem azonos a klinikai diagnózis megállapításával. A légzôrendszer betegségei, abnormitásai a funkciók különbözô mértékû károsodását okozzák, illetve a betegségek gyakran nem is okoznak számottevô funkciókárosodást. A funkciókárosodások az egyén kompenzatorikus lehetôségeitôl, a szervezet fizikális és pszichés sajátosságaitól függôen különbözô mértékben eredményezik a mindennapi feladatok ellátásához szükséges képességek csökkenését (a fogyatékosságot). A légzôrendszer funkcióinak csökkenése meghatározott, környezeti és társadalmi követelménykontextusokban akadályozza az egyén részvételét a társadalmi tevékenységekben. Így pl. meghatározott légzésfunkciók károsodása csökkentheti a munkavégzô tevékenységek körét, melynek eredményeképpen az egyén meghatározott munkafeladatokat (pl. nehéz terhek emelése; lépcsôn, létrán járás; tartós, gyors járás stb.) bizonyos körülmények között (pl. asztmás beteg hideg, száraz, szennyezett levegôjû munkahelyen végzett tevékenysége) nem tud teljesíteni, foglalkoztathatósága az adott munka és körülményeinek viszonylatában nehézségekbe ütközik, vagy lehetetlenné válik. Ilyen esetben beszélünk az adott munka vagy foglalkozás viszonylatában (teljes vagy részleges) rokkantságról. A károsodások és a fogyatékosságok megállapításához tehát elsôsorban a funkciók állapotának ismeretére, és nem a diagnózis megnevezésére van szükség. A társadalmi részvétel, a munkavégzés lehetôségének a megállapítása pedig a funkcionális állapot és a munka követelményeinek az ismeretét teszi szükségessé, elengedhetetlen tehát hozzá a munka (lehetôleg fizikai paraméterekkel történô) jellemzése, ismerete. A hagyományos diagnosztikai tevékenységre elsôsorban a helyes terápia megvalósítása miatt van szükség. A diagnosztikus és terápiás adatoknak a fogyatékosság, a rokkantság minôsítése során nagy jelentôsége van az állapot stabilitásának és prognózisának a megállapítása szempontjából csak a diagnosztikus és terápiás lehetôségek teljes kimerítése esetén lehet ugyanis kialakult állapotról beszélni. A minôsítés szempontjai a diagnosztikus és terápiás célból végzett funkcionális vizsgálatokon túl egyéb funkcionáliskapacitás-vizsgálatokat is igényelhetnek.

13 14. FEJEZET 545 A légzôrendszer komplex rendszer, amely számos funkcionális és anatómiai komponensbôl áll. Funkcionális károsodás szempontjából a légzôrendszer betegségeit az alábbi fô csoportokba sorolhatjuk: a légutak abnormitásai; az alveoláris régiót és a tüdô interstitiumát érintô betegségek; a pulmonális érrendszer eltérései, betegségei; a légzés kontrolljának eltérései (pl. alvás alatti légzési apnoe); a mellhártya, a rekesz, a mellkasváz megbetegedései. A légzôrendszer betegségei kihatnak más szervek mûködésére is. Így például a pulmonális érrendszer destrukciója vagy az alveoláris hypoxaemia miatt tartósan megnövekvô pulmonális vaszkuláris rezisztencia a jobb szívfél terhelésének fokozódása következtében cor pulmonale kialakulásához vezethet. Így e szívbetegség lesz a tüdôbetegség (mint alapbetegség) legfôbb manifesztációja. Fontos, hogy a funkcionális károsodások meghatározásához mindig a legmegfelelôbb tesztet válasszuk. Az elsôsorban konduktív légutakat érintô betegségeknél (pl. krónikus bronchitis, asthma) olyan funkcionális paraméterekre kell alapozni a funkcionális károsodás megítélését, amelyek a légúti obstrukciót detektálják, míg nyilvánvaló az, hogy az intersticiális tüdôbetegségek esetében elsôsorban a diffúziós kapacitás (DL CO ), illetve esetenként a pulmonális terheléses teszt ad releváns információt. A légúti obstrukció, a légutak áramláskorlátozottsága mértékének megállapításánál nem elég, ha csak a pillanatnyi funkcionális állapotot regisztráljuk. A funkcionális eltérés hátterében lévô (alap)betegségtôl függôen ugyanis a légúti obstrukció lehet lokális (pl. tracheastenosis) diffúz (asthma, krónikus obstruktív tüdôbetegség), valamint reverzíbilis és irreverzíbilis. Ez utóbbiak elkülönítésére megfelelô reverzibilitástesztek (pl. rövid hatású béta-2-agonista inhalációja, illetve napos per os vagy legalább hat hetes, nagy dózisú inhalációs szteroidos kezelési teszt) használatosak. A tartós funkciókárosodás mértékét csak a lehetséges és optimális kezelés után, illetve annak fenntartása mellett lehet kimondani. A tüdôbetegségek okozta funkciókárosodások megállapítására használt módszerek: spirometria; légzésmechanika; reverzibilitásteszt; diffúziós kapacitás (CO-módszer); artériásvérgáz-analízis; terheléses teszt. Spirometria A spirometria a térfogat, a térfogat idô, az áramlás idô viszonyok vizsgálatát teszi lehetôvé. Egyesek az áramlás térfogat viszonyokat is ide sorolják, mások inkább a légzésmechanikához. A hazánkban lévô spirométerek ma már szinte kizárólagosan az áramlást mérik, és annak idôvel történô integrációjával számítják a térfogatot, mivel az egyszerû csúcsáramlásmérôt ( peak flow meter ) kivéve a forgalomban lévô spirométerek szinte mindegyike mérni tudja az áramlás térfogat viszonyokat is, sôt, a legtöbb készülék a áramlás térfogat (V V) görbe kinyomtatására is képes. Ezért nem lenne célszerû a V V görbe által nyújtott fontos információkat figyelmen kívül hagyni az értékelésnél. Ugyanakkor megjegyzendô, hogy szemben a német nyelvûvel az angol nyelvû szakirodalom a ventilációs károsodás megállapításához csak a legegyszerûbb paramétereket, a forszírozott kilégzési másodperctérfogatot (FEV 1 ), a forszírozott vitálkapacitást (FVC), a kettô hányadosát (FEV 1 /FVC) és legfeljebb az FVC térfogat idô görbébôl számítható, az FVC 75 25%-a közti átlagos áramlást (FEF 75 25% vagy MMEF) veszi figyelembe. Az utóbbi viszonylag korán jelzi a kis légutak funkciókárosodását, a kis légutak obstrukcióját. Ugyanakkor számos súlyossági besorolási séma nem tartalmazza az FEF 75 25% -ra vonatkoztatott besorolást. A maximális percventiláció (MVV) alkalmazásának nagy hagyományai vannak, de nagymér-

14 FEJEZET tékû erôfüggése (a kollaborációs készségtôl való függôsége) miatt a munkaképesség csökkenésének megítélése szempontjából a jelentôsége kicsi. A németországi ajánlás szerint bázisvizsgálatnak tekintendô a vitálkapacitás (VC), a torakális gáztérfogat (TGV) vagy funkcionális reziduális kapacitás (FRC) és a totális tüdôkapacitás (TLC) mérése is. Ugyanide sorolja a légúti áramlási ellenállás (R aw ) testpletizmográffal vagy oszcillációs módszerrel (R os ) való meghatározását is. Ez bizonyos mértékig érthetô, hiszen nemcsak arról van szó, hogy Németországban (és Közép-Európában is) egy részletes légzésfunkciós kivizsgáláskor szinte minden tüdôosztályon (hazánkban több gondozóban is) rendelkezésre áll testpletizmográf, hanem e paraméterek meghatározása a FEV 1, FEV 1 /FVC-n túl fontos kiegészítô információkat szolgáltat a beteg funkcionális állapotának megítéléséhez. A FEV 1, illetve FEV 1 /FVC egymagában nem ad megfelelô információt az alábbiakról: 1. fennáll-e restriktív jellegû ventilációs zavar is; 2. a légúti obstrukcióban hörgôrendszeren belüli (ún. endobronchiális) vagy kívüli, pl. dinamikus kompresszió okozta kilégzési légúti szûkület (exobronchiális típusú obstrukció, mint például emphysema esetén) játszik-e szerepet; 3. van-e és milyen mértékû a ventilációs zavar, ha a beteg állapotából adódóan (vagy akár szándékos megtévesztés miatt) nem tud megfelelô forszírozott (erôltetett) kilégzést produkálni; 4. nem lehet elkülöníteni, hogy a beteg alacsony FEV 1 -értéke légzôizom-gyengeség (pl. myasthenia gravis) vagy légúti obstrukció miatt áll-e fenn. 1. A restriktív jellegû ventilációs zavar megállapításához szükségesek a statikus térfogatok, így elsôsorban a TLC meghatározása. A VC ugyanis lehet alacsony súlyos légúti obstrukcióban is anélkül, hogy restriktív tüdôbetegség fennállna. Igaz, hogy normális FEV 1 /FVC mellett (ami kizárja a légúti obstrukciót) az alacsony FEV 1 egymagában is jelzi, hogy valószínûleg restriktív jellegû ventilációs zavar áll fenn, de a kombinált (obstruktív és restriktív) ventilációs zavar esetén kevésbé utal arra, hogy fennáll-e, és milyen fokú a restriktív jellegû zavar. 2. A beteg munkaképességének megállapítása szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a hörgôspasmus, a hörgônyálkahártya-gyulladás, a hörgôlumen nyákdugókkal való eltömeszelôdése (mint például asthmában, krónikus bronchitisben) vagy a tüdôszövet rugalmas elemeinek elvesztése miatt a hörgôk nyitva tartásában fontos szerepet játszó rugalmas összehúzó erô csökkenése következtében létrejövô kilégzési dinamikus kompressziós hatás okozza-e a jelentôs mértékû légúti áramláskorlátozottságot. Míg az elôbbiek esetében teljesen vagy részben reverzíbilis endobronchiális típusú obstrukcióról van szó, az utóbbi esetben az alveoláris faldestrukció okozta (pl. emphysema esetén) irreverzíbilis exobronchiális típusú obstrukcióról beszélünk. Ugyanolyan mértékben csökkent FEV 1 esetén, amelynél az asztmás és krónikus bronchitiszes beteg már nyugalomban fullad, addig az emfizémás még fulladásmentes lehet, és végezhet könnyebb ülômunkát. Ugyanakkor az emfizémás beteg a legkisebb terhelésre (mely a dinamikus kompressziós hatást fokozza) diszpnoéssé válhat, így a percventiláció fokozódásával járó mérsékelt, közepes fizikai terhelést is nehezen vagy nem tudja tolerálni. Míg az FEV 1 méri mind az exobronchiális, mind az endobronchiális típusú obstrukciót, addig a nyugalmi légzés mellett (amikor is a kilégzési intratorakális nyomás és hatására a kilégzési dinamikus kompressziós hatás kicsi) mért R aw döntôen az endobronchiális típusú obstrukciót méri, és így emphysemában értéke normális vagy legfeljebb csak enyhén emelkedett lehet. Súlyos fokú emphysemában (pl. ahol az FEV 1 a kívánt érték 30%-a alatt van) a R aw többnyire 0,4 0,7 kpa/l/s közötti értékeket mutat. A hozzá társuló krónikus bronchitis akut exacerbációja idején ennél magasabb R aw -értékek is mérhetôk.

15 14. FEJEZET A napi gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden beteg képes az erôltetett kilégzési manôvert megfelelôen elvégezni. Az is elôfordul, hogy a beteg érdekelt a minél nagyobb fokú munkaképesség-csökkenés megállapításában, és szándékosan rosszul kollaborál. Ha ez utóbbit a vizsgáló észre is veszi, valójában nincs kényszerítô hatása a betegre nézve, és legfeljebb a rossz vagy nem kielégítô kollaboráció minôsítést írja a leletre. Ebbôl azonban az értékelô még nem tudja meg, hogy valójában milyen fokú légúti áramláskorlátozottsága, obstrukciója van a betegnek. A testpletizmográffal vagy oszcillometriával meghatározott légúti áramlási ellenállás (R aw vagy R os ) mérése nem forszírozott körülmények között, hanem nyugalomban történik, a beteg erejétôl, a kollaborációtól nem, illetve alig függ, és a vizsgált személy nem tudja szándékosan manipulálni az eredményt. A testpletizmográffal a rezisztencia meghatározásakor szükségszerûen mért TGV egymagában is utalhat arra, hogy fennáll-e restriktív jellegû ventilációs zavar is. Ha a VC-t és az exspiratorikus rezervvolument (ERV) is meghatározzuk melyhez nem szükséges erôltetett légzés, akkor a TLC is kiszámítható, ami egyértelmûen választ ad arra, hogy restriktív jellegû ventilációs zavar is fennáll-e. 4. A FEV 1 értéke légzôizom-gyengeséggel járó betegségben egyértelmûen csökken, és ezt a hörgtágító sem javítja. Az FVC is csökkenhet, de ez nem mindig jelent arányos csökkenést, úgyhogy csökkent FEV 1 /FVC esetén tévesen a légúti obstrukció fennállását sugallja. A R aw ugyanakkor teljesen normális, ha csak légzôizom-gyengeség áll fenn. Az utóbbit igazolhatja a maximális inspiratorikus légzési nyomás (MIP) jelentôs csökkenésének fennállása. Légzésmechanika A tüdôcompliance-en kívûl a légzésmechanikához tartozik a R aw és az áramlás térfogat viszony is. A tüdôcompliance, vagyis a tüdô tágulékonyságának vizsgálata különösen intersticiális tüdôfolyamatoknál adhat fontos információt, azonban a statikus tüdôcompliance (C stat ) mérése ballonkatéter-technikával meglehetôsen delikát módszer, és a beteg számára megterhelô. Másrészt az interszticiális tüdôfolyamat súlyosságára egyéb paraméterek együttes eltérése (diffúziós kapacitás, nagy feloldóképességû komputertomográfia, HRCT) alapján is következtetni tudunk. A C stat mérése tehát legfeljebb egy abban nagy gyakorlattal rendelkezô légzésfunkciós laboratórium esetében lehet ajánlott vizsgálat. Reverzibilitásteszt A reverzibilitásteszt a légzésfunkció megismétlését jelenti bronchodilatátor adását követôen perc múlva (gyors reverzibilitás) vagy napos per os, illetve legalább 6 hetes inhalációs szteroidos kezelés (szteroidkezelési teszt) után (hosszú távú reverzibilitás). Mivel az elôbbi elsôsorban a fennálló bronchospasmus oldásával csökkenti a légúti kaliber szûkületét, ezért broncholízisteszt -nek is nevezzük, az utóbbi a hörgônyálkahártya-gyulladás okozta légúti kaliberszûkületet hivatott csökkenteni. A glükokortikoszteroidok ui. a legerôsebb gyulladáscsökkentôk, különösen, ha abban az eosinophil sejtek játsszák a fôszerepet (mint például az asztmás hörgônyálkahártya-gyulladás esetén). A szteroidkezelési tesztnél alkalmazott dózis mg (metil-) prednisolon, illetve 1000 µg inhalációs szteroid. Nemzetközi ajánlás alapján reverzibilitásról akkor beszélünk, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: 12%-os javulás a FEV 1 -ben vagy a FVCben; 200 ml-es vagy annál nagyobb javulás a FEV 1 -ben. Nyilvánvaló, hogy a munkaképesség megállapításakor figyelembe veendô, hogy a légzésfunkció mutat-e javulást gyógyszerre, és ennek megfelelôen nem a gyógyszermentes, hanem a beállított gyógyszeres kezelés mellett kell meghatá-

16 FEJEZET rozni a munkaképesség-csökkenés alapjául szolgáló funkcionális romlás mértékét. Itt fontos, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a beteg valóban rendszeresen, illetve elôírásszerûen használja-e gyógyszereit. Ez nem könnyû feladat, hiszen sokszor csak a beteg elmondására, szavahihetôségére támaszkodhatunk, ha a beteg kezelése és funkcionális állapotának követése nem ellenôrzötten (pl. kórházi felvétel kapcsán) történik. Fontos megemlíteni, hogy a légúti obstrukció reverzibilitása egymagában még nem jelenti azt, hogy az adott betegnek asthmája van amelyre jellemzô a spontán vagy gyógyszerre történô reverzibilitás. Bizonyos fokú reverzibilitás COPD-ben is lehetséges. Minél nagyobb a reverzibilitás, annál nagyobb az asthma fennállásának valószínûsége és fordítva (lásd még az asthma bronchialénál). A tüdô diffúziós kapacitása A tüdô diffúziós kapacitásának szén-monoxidra való meghatározása nem minden esetben szükséges. Hasznos azonban olyan esetekben, ahol az elsôdleges funkcionális zavart a tüdô diffúziócsökkenése okozza. Ilyenek az interszticiális tüdôbetegségek, ahol az alveoláris fal jelentôsen megvastagodhat, és így a diffúziós út megnövekedése jelentôsen csökkenti az idôegység alatt átjutó gázok, köztük a tesztgázként alkalmazott és a hemoglobinhoz az O 2 -nél tartósabban kötôdô CO átjutását. Ugyancsak fontos információt nyújt a légzôfelület csökkenésének mértékérôl pl. emphysemában. A diffúziós kapacitás nem a legmegfelelôbb elnevezés, ugyanis ezt a tesztet számos tényezô befolyásolja, nemcsak a diffúziós felület nagysága és a diffúziós membrán vastagsága. Az elôbbi függ a tüdô térfogatától is, mert nyilvánvaló, hogy pl. egy pulmonektomizált betegnél vagy egy vaskos pleuropulmonális callus esetén csökken a diffúziós felület, máskor azonban a nagy tüdôtérfogatok (pl. súlyos emphysema) mellett is csökkent lehet a DL CO (diffúziós kapacitás). A DL CO függ a belélegzett levegô tüdôbeli eloszlásától, a pulmonális vaszkulatúra regionális különbségeitôl és a vér hemoglobinkoncentrációjától is. A brit terminológia, vagyis a transzferfaktor kifejezés tehát sokkal megfelelôbb. A DL CO eszerint nem specifikus teszt, mivel sok egyéb funkciót is magában foglal. Ugyanakkor fontos integratív kapacitása miatt szenzitív teszt. Standardizációját és értékelését lásd a Standardizált légzésfunkciós mérések címû kiadványban (Medicina Thoracalis 1994; 47[Suppl.1]: ). Megemlítendô, hogy a dohányosok a vizsgálatot megelôzô nap estéjétôl ne dohányozzanak, ui. a vér dohányzás miatti CO-tartalma csökkentheti a DL CO -értékét. Az Amerikai Mellkasi Társaság (American Thoracic Society, ATS), ha a beteg vérszegény, a hemoglobin- (Hb-) tartalom szerinti korrekciót ajánl: arányosított DL CO = mért DL CO ([10,22 + Hb]/1,7 Hb). Artériásvérgáz-analízis Az artériás oxigén (PaO 2 ) és szén-dioxid (PaCO 2 ) parciális tenziójának, valamint a phnak a meghatározása nyugalomban többnyire csak kiegészítô eljárás, és nem minden esetben használatos. A nyugalomban mért normális vérgázértékek nem zárnak ki egy akár jelentôs mértékû munkaképesség-korlátozottságot sem. Ugyanakkor az enyhe vagy a közepes munkaképesség-csökkenés önmagában nem jelent nagy mértékû korlátozottságot. Például az obstruktív tüdôbetegben fennálló ventilációs/perfúziós eloszlászavarban a nyugalmi PaO 2 csökkent lehet, de terhelésre ismét normalizálódhat. Az artériásvérgáz-analízisnek a legnagyobb hátránya, hogy nincs igazolható összefüggés az artériás O 2 -tenzióban bekövetkezô változások és az aktuális funkcionális korlátozottság között. Mégis, ha a nyugalmi érték 55 Hgmm-nél kisebb (vagy 60 Hgmm, és terhelés mellett tovább csökken), akkor már erôsen redukált teljesítôképességgel állunk szemben. Az artériás oxigéntenziónak az életkor és a Broca-index függvényében megadott férfiakra vonatkoztatott normálértékeit a ábra tünteti fel.

17 14. FEJEZET 549 O O ábra. Az artériás oxigénnyomás a kor és a Broca-index függvényében Képletben kifejezve (Ulmer és Reichel, 1963): Férfiak: PaO 2 (kpa) = 14,585 0,035 x életkor (év) 0,013 x Broca-index (±1,885). Nôk: PaO 2 (kpa) = 14,513 0,035 x életkor (év) 0,01 x Broca-index (± 2,014). (A képletbôl látható, hogy a férfiak és a nôk közötti különbség minimális, így a kívánt érték a ábrából a nôkre is megállapítható.) Terheléses tesztek Pulmonális terheléses teszt Elvégzése megfontolandó: ha nincs orvosi kontraindikációja, és a beteg terhelhetôsége, rehabilitálhatósága szempontjából szükséges, hogy precízen legyen megállapítva a fiziológiai funkció károsodása; ha az orvos a tünetek alapján úgy ítéli meg, hogy szignifikáns dyspnoe állhat fenn, de más funkcionális tesztek adekvát módon nem tükrözik az abnormitás fokát, és igazán klinikailag sem mutatkozik meg; ha terhelés indukálta bronchospasmus (asthma) gyanúja merül fel (ebben az esetben azonban más típusú terheléses teszt szükséges, lásd az asthma diagnosztikáját); a rehabilitáció programjának összeállításához (a dinamikus tréning intenzitásának megállapításához); szívtranszplantáció elôtt, mivel krónikus szívelégtelenségben a VO 2 a túlélés legjobb kórbecslôje. A pulmonális terheléses teszt (ergospirometria) az integrált terhelhetôség kvantitatív mértékét adja

18 FEJEZET meg. A teszt a következô kérdésekre tud választ adni: fennáll-e a kardiorespiratorikus funkció szempontjából kóros állapot? Ismert, hogy a terheléses teszt kóros állapotra utalhat akkor is, ha más tesztek normális értékeket mutatnak (pl. latens légzési elégtelenség esetén); mi az a maximális terhelési szint, amelyet a beteg el tud érni rövid idôre; mi a becsült tartósan fenntartható terhelési kapacitás; a krónikus tüdôbeteg gondozása során a gyógyszerek és a rehabilitációs kezelés hatására bekövetkezett funkcionális változások megítélése. Az irodalomban nem egyértelmû az állásfoglalás a tekintetben, hogy milyen gyakran kell terheléses tesztet végezni. Egyesek szerint a terheléses teszt elvégzésére gyakran szükség van, mivel a nyugalmi tüdôfunkciós értékek alapján a várható maximális oxigénfogyasztást nem lehet megfelelô pontossággal elôre megmondani. Ugyanakkor az ATS szerint az alapvetô funkcionális tesztekkel a funkcionális kihatást általában jól meg lehet becsülni, és terheléses vizsgálatra csak ritkán van szükség. Az utóbbi különösen akkor hasznos, ha a beteg munkaköri alkalmasságát kell elbírálni, azaz hogy a beteg képes-e ellátni egy olyan meghatározott munkakört, amely tartós nehéz munkamegterhelést jelent számára. A terheléses tesztet gondosan kell elvégezni, és inkább a maximális, mintsem a szubmaximális terhelést kell alkalmazni. Az O 2 -fogyasztást direkt módon kell mérni, nem pedig a munkaterhelés mértéke (pl. a futószônyeg sebessége és fokozata) alapján becsülni. Egyes esetekben a terheléses teszt különlegesen értékes vizsgálat. Ha a páciens nehézlégzésre vonatkozó panasza nincs arányban az egyszerû funkciós tesztek eredményével, és az orvos is úgy érzi, hogy a beteg terhelésre vonatkozó panaszai valószínûleg megalapozottak, akkor ezt a terheléses teszt eredménye nagymértékben alátámaszthatja. Egy teljesen normális teszteredmény bizonyítékkal szolgálhat arra nézve, hogy a betegnél nem áll fenn jelentôs munkaképesség-csökkenést okozó intersticiális, érrendszeri vagy fix légúti obstrukcióval járó tüdôbetegség; a normálistól eltérô eredmény viszont jelzi, hogy szignifikáns kóros állapot áll fenn. A terheléses teszt arra is választ adhat, hogy a ventiláció korlátja, a gázcsere vagy a fizikai kondíció csökkenése, vagy éppen kardiovaszkuláris betegség az oka a beteg panaszainak, tüneteinek. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a nem várt mértékben alacsony terhelési tolerancia hátterében az esetek több mint kétharmadában kardiovaszkuláris betegség áll, még ott is, ahol a kivizsgálást elsôsorban a pulmonális károsodás megállapítása szempontjából végezték. Ugyanakkor tüdôbetegségben a pulmonális vaszkulatúra károsodása (intersticiális tüdôbetegség, emphysema, embolia) is jelentôsen korlátozhatja a fizikai terhelhetôséget, ami ergospirometriával szintén kimutatható. A terheléses teszt a fennálló abnormitás kvantifikálására is alkalmas. Általánosan elfogadott, hogy a terheléses vizsgálatot illetôen az oxigénfogyasztás a legjobb paraméter a munkaképesség mértékének megállapítására. Ez a terheléses teszt során direkt módon mérhetô. A maximálisan elérhetô (csúcs) terhelés csak rövid ideig tartható. Azt a terhelési szintet, amelyet a beteg hosszabb ideig tartani tud, az aktuálisan mért, illetve maximálisan elérhetô terhelés arányában szokás kifejezni. Obstruktív betegeknél szerzett empirikus adatok alapján feltételezik, hogy egy személy tartósan a maximálisan elérhetô 40 60%-ának megfelelô terhelést tud tartani. Egyes esetekben a vizsgált személy szándékosan (színlelés) vagy pszichológiai okokból kifolyólag nem éri el a maximális terhelést, és elôbb abbahagyja a munkát, amikor a vizsgált paraméterek még nem mutatják a terhelés korlátozottságának fiziológiai alapját. Nehéz elkülöníteni a dekondicionálásból és a lehetséges maximális erôkifejtés hiányából adódó idô elôtti terhelésfokozás-leállást. Az elôbbire elsôsorban az utal, ha

19 14. FEJEZET 551 a magas pulzusszám mellett nem találunk más bizonyítékot szívbetegségre. Terhelés alatt a respirációs kvóciens (RQ: VCO 2 /VO 2 ) monitorozása segít az erôkifejtés szintjének megítélésében. Általában minden egyes, a terhelés alatt mért paramétert felhasználnak a funkciókárosodás fennállásának megítélésére és típusának meghatározására. A károsodás mértékét azonban elsôsorban a maximálisan elérhetô oxigénfogyasztás (ún. aerob kapacitás) alapján állapítják meg. Az Amerikai Orvosi Társaság (American Medical Association, AMA) a testsúlyra standardizált csúcs-oxigénfogyasztást (ún. specifikus aerob kapacitás) alkalmazza (oxigénfelvétel ml-ben percenként 1 ttkg-ra számítva: ml/kg/min). Súlyos fokú korlátozottság áll fenn az adott személynél, ha a maximális O 2 -felvétel nem éri el a referenciaérték 60%-át. Az 1 ttkg súlyra számított oxigénfogyasztás esetében oda kell figyelni arra, hogy túlsúlyos betegrôl van-e szó, ugyanis ilyenkor az egységnyi súlyra számított érték aránytalanul alacsony lehet, mivel a tört nevezôje jelentôsen megnô. Ezért az obesitas önmagában, aktuális tüdôbetegség nélkül is csökkenti az egységnyi súlyra számított O 2 -fogyasztást. Értéke tehát a túlsúlyos tüdôbetegek munkaképesség-megállapításánál korlátozott. Ezért célszerû a specifikus aerob kapacitás és az aerob kapacitás együttes értékelése. Az egységnyi ttkg-ra számított percenkénti oxigénfelvétel becsült értékeit különbözô súlyossági fokú tevékenységek (munkakörök) mellett a táblázat mutatja. A különbözô tevékenységek O 2 -fogyasztását szokásos még az aktivitás nélkül mért ún. bazális O 2 -fogyasztással (MET: metabolikus ekvivalens) kifejezni. Egy MET 3,5 ml/kg/min-nek felel meg. Így a VO 2 -értékeket 3,5-del osztva megkapjuk a MET-ekben (METS) kifejezett O 2 -fogyasztást. Direkt módon ui. a napi rutinban a vizsgált személyekre vonatkozóan külön-külön nem mérik. Mint már említettük, az aránytalanul nagy testsúly torzíthatja a megítélést, hiszen a percenkénti O 2 -fogyasztás értékét a testsúly értékével osztva alacsony VO 2 -értékeket adhat, pl. kerékpár-ergométeres terhelés esetén, ahol a testtömeg fix terhelés (W) mellett a futószalagos terheléshez viszonyítva kevésbé befolyásolja az O 2 -fogyasztást. Az ergometria módja is befolyásolja az aerob kapacitást: futószônyeg-terhelésnél a nagyobb tömegû mûködô izomcsoport miatt 10 15%-kal magasabb VO 2 -csúcs mérhetô. Diagnosztikus célból végzett terheléses teszt Az elôzôekben tárgyalt, és elsôsorban a terhelhetôség, a munkaképesség megítélését szolgáló pulmonális terheléses vizsgálattól alapvetôen különbözik a diagnosztikus célból végzett légzésfunkciós terheléses vizsgálat. Ilyen vizsgálat indikált terheléses asthma (EIA), helyesebben: terhelésindukált bronchospasmus (EIB) gyanúja esetén olyan személyeknél, akik a vizsgálat idôpontjában tünetmentesek vagy csak minimális tüneteik vannak, és a FEV 1 a k.é %-a fölött vagy a R aw 0,5 kp/l/s alatt van. A vizsgálatot terheléses bronchiális provokációs tesztnek is nevezhetjük. A megfelelô körülmények közt elvégzett teszt (a pulzusszám figyelembevételével megállapított, és 6 percig végzett szubmaximális terhelés) pozitivitása (15 20% vagy ennél nagyobb FEV 1 - csökkenés vagy a R aw 100%-os és egyúttal 0,6 kpa/l/s fölé emelkedése) az asthma fennállását igazolja. Szobahômérsékleten a tünetmentes asztmások 10 20%-ban adnak pozitív reakciót, míg száraz, hideg levegô belégzése melletti terheléskor ez az arány elérheti az 50 70%-ot. Az utóbbi feltételek megteremtése azonban igen költségigényes. Ha a beteg asthmája csak vagy elsôsorban terhelésre jelentkezik (ami nem túl gyakran fordul elô), akkor a munkaképesség szempontjából figyelembe veendô, hogy a beteg által végzett munka, de leginkább az azon belüli csúcsterhelés W-értéke mellett, az adott munkahelyi hômérséklet- és páraviszonyok közepette fellépe bronchospasmus. Jelentôsége ma már azért kisebb, mert az asztmás beteg helyesen beállított

20 FEJEZET táblázat. Különféle tevékenységek becsült O 2 -felvétele (az O 2 -felvétel hivatkozási nagysága ml/testtömegkilogramm/percben van megadva) Tevékenységek VO 2 MET* (ml/kg/min) Alapértékek Ülô tevékenység (íróasztalnál) 4,25 1,21 Laza állómunka (bárpultos) 8,75 2,50 Járás (kényelmesen) 10,50 3,00 Járás (élénken) 14,00 4,00 Ülô munkák, könnyûtôl a középnehézig Gépkocsivezetés (személygépkocsi) 4,25 1,21 Tehergépkocsi-vezetés 5,30 1,51 Egyszerû szerelômunka 5,30 1,51 Szerelômunka bizonyos erôkifejtéssel (emelô stb.) 7,00 2,00 Fûnyírás 8,75 2,50 Darukezelés 8,75 2,50 Tehergépkocsi-vezetés egyszerû be- és kirakodással 10,50 3,00 Középnehéz álló munkák Szerelômunka, kényelmesen 8,75 2,50 Benzinkutas 9,45 2,70 Lakástakarítás (súrolás, padlófényesítés) 9,45 2,70 Szerelômunka erôvel (pl. bádogos) 10,50 3,00 Hegesztô munkák (könnyû) 10,50 3,00 Raktári munkák (könnyû tárgyak) 10,50 3,00 Házmesteri tevékenység 10,50 3,00 Könnyû középnehéz alkatrészek szerelése 12,25 3,50 Szerelés emeléssel (5 percenként könnyû alkatrészek) 12,25 3,50 Pótkocsik csatlakoztatása, felpakolás 12,25 3,50 Szerelés emeléssel (5 percenként nehéz alkatrészek) 14,00 4,00 Kômûvesmunkák, tapétázás, festômunkák 14,00 4,00 Járással egybekötött középnehéz munkák Felszolgálás 14,70 4,20 Kerékcsere, szerelés benzinkútnál 15,75 4,50 Karral végzett nehéz munkák kg emelése és vitele 16,00 4, kg emelése és vitele 21,00 6, kg emelése és vitele 26,00 7, kg emelése és vitele 30,00 8,57 Munkák nehéz eszközzel Préslégkalapáccsal 21,00 6,00 Lapáttal, csákánnyal 28,00 8,00 Ácsmunkák Könnyû belsô munka 14,00 4,00 Belsô építômunka 15,75 4,50 Tetôszerkezet-építés (kalapálás, fûrészelés) 21,00 6,00 Különféle munkák Bútorszállítás (szekrények, asztalok) 28,00 8,00 Vágányépítés 24,50 7,00 Fadöntés, favágás kézi fûrésszel 19,25 5,50 Fadöntés, favágás géppel 10,50 3,00 * Metabolikus ekvivalens, 1 MET = 3,5 ml/kg/min Wasserman és munkatársai szerint, 1994

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Csósza Györgyi Karlócai Kristóf Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika Nógrádgárdony, 2012.02.10-11. Pulmonalis hypertonia CTEPH CTEPH - Incidencia

Részletesebben

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

6. Az ember légzőszervrendszere

6. Az ember légzőszervrendszere 56 A légzőszervrendszer legfontosabb feladata a gázcsere biztosítása, ami a légzőhólyagokban oxigén vérbe történő leadását és szén-dioxid vérből történő felvételét jelenti. Ezenkívül a tüdő fontos szerepet

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén

Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén Az anamnézis felvétel sajátosságai tüdıbetegségek esetén Dr. Szőcs Gabriella, Dr. Szabó Zoltán DE OEC Belgyógyászati Intézet Anamnézis Jelen panaszok Családi anamnézis Elızı betegségek Foglalkozás Szociális

Részletesebben

A mellkasi szervek anatómiája. Dr. Faluhelyi Nándor

A mellkasi szervek anatómiája. Dr. Faluhelyi Nándor A mellkasi szervek anatómiája Dr. Faluhelyi Nándor http://medical-neuroscience.medicine.dal.ca/correlations_medical_imaging/thorax.html Bronchopulmonaris szegmentumok http://www.slideshare.net/rongon28us/lungs-bp-segments

Részletesebben

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22.

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. A légzés Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. Egy kis sematikus anatómia... Kulcspontok: Holttér: a légzőrendszerünk azon része, ahol nem történik gázcsere Spontán retrakciós tendencia (

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk

Részletesebben

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban

A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban Dr. Alföldi Ibolya Bp. XV.ker. TG 2014. 09. 12. Gordon Snider (1989): Chronic obstructive pulmonary disease a definition and implications

Részletesebben

A COPD és foglalkozásegészségügyi

A COPD és foglalkozásegészségügyi A COPD és foglalkozásegészségügyi vonatkozásai Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2011. szeptember 21. Dr. Kardos Kálmán A COPD-t, mint önálló betegségcsoportot először 1965-ben Briscoe említi. Kezdetben különböző

Részletesebben

LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN!

LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN! LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN! A FOLYAMATOSAN NÖVEKVÕ LEVEGÕSZENNYEZÉSSEL EGYENES ARÁNYBAN NÖVEKSZIK A LÉGÚTI BETEGSÉGEKBEN SZENVEDÕK SZÁMA, KÜLÖNÖSEN A GYEREKEKNÉL. HASZNÁLD A TERMÉSZET EREJÉT //

Részletesebben

célja diagnózis. lyosság Légúti provocatios vizsgálatok

célja diagnózis. lyosság Légúti provocatios vizsgálatok Légzésfunkciós s vizsgálatok Légzésfunkciós s vizsgálatok célja Diagnózis megerısítése, se, diff. diagnózis. Funkcionális status, súlyosss lyosság megítélése. A betegség g nyomon követk vetése. Therapia

Részletesebben

Mellkasi szindrómák fizikális eltérései

Mellkasi szindrómák fizikális eltérései Mellkasi szindrómák fizikális eltérései Infiltratio Pneumonia Embolia pulmonum Atelectasia Pleuralis folyadékgy kgyülem Pneumothorax Mediastinalis tumor Infiltrátum tum okok Exsudatum,, tumor, vér v r

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Diffus obstructiv tüdőbetegségek. kilégzési flow fokozott légúti ellenállás: a légutak szűkülete, vagy az elasticus rostok pusztulása miatt

Diffus obstructiv tüdőbetegségek. kilégzési flow fokozott légúti ellenállás: a légutak szűkülete, vagy az elasticus rostok pusztulása miatt Diffus obstructiv tüdőbetegségek kilégzési flow fokozott légúti ellenállás: a légutak szűkülete, vagy az elasticus rostok pusztulása miatt Diffus obstructiv tüdőbetegségek Bronchiectasia Asthma bronchiale

Részletesebben

A légzés élettana II.

A légzés élettana II. A légzés élettana II. 29. Gázcsere a tüdőben. 30. Oxigénszállítás a vérben. 31. Széndioxidszállítás a vérben. prof. Sáry Gyula 1 Gázcsere a tüdőben A gázok diffúziója a kapillárismembránon keresztül egyszerű

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András A gyógytestnevelés a testnevelés alapértéke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András Szakvezető tanár,

Részletesebben

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea

Részletesebben

A mellkas fizikális vizsgálata

A mellkas fizikális vizsgálata A mellkas fizikális vizsgálata Vizsgálómódszerek Inspectio = megtekintés Palpatio = tapintás Percussio = kopogtatás Auscultatio = hallgatózás Inspectio Mellkas alakja Mellkas kitérése Jellemző eltérések

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár 1 Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Igazgató: dr. Losonczy György Tanfolyam ideje: 2013. március 4. 2013. március 26. Tanfolyam helye: ÁOK II. e. tanterem 1125 Budapest, Diós árok 1/c. Előadás

Részletesebben

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés

Részletesebben

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása Készítette: A Háziorvostani Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMÁS-E A GYERMEK Dr. Kovács Lajos Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMA BRONCHIALE Az asztma bronchiale a légutak krónikus gyulladása, ami az esetek többségében atópiás egyéneken

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Az ellenállás. Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél. Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm. érezhető? Ipari Roadshow 2013 Augusztus

Az ellenállás. Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél. Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm. érezhető? Ipari Roadshow 2013 Augusztus Az ellenállás Bild H 9.4 cm x W 27.53 cm érezhető? Légzési ellenállás könnyű légzésvédő eszközöknél Ipari Roadshow 2013 Augusztus Tartalom 1 Az emberi légzés, és a légzési ellenállás 2 A légzési ellenállás

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D.

A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D. A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D. Dr. Kardos Kálmán (főorvos, az orvostudományok kandidátusa) 2015 (ÁNTSZ-OTH-MFF) EPIDEMIOLÓGIA ( dohányzás ) A Föld felnőtt lakosságának 1/3 a dohányzik rendszeresen Korunkban évente

Részletesebben

Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban

Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2011. augusztus 11. Azonosítószám:

Részletesebben

III. melléklet. Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások

III. melléklet. Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások Megjegyzés: Ezen alkalmazási előírás, betegtájékoztató és cimkeszöveg a referál eljárás eredményeként

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két

Részletesebben

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013. Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Esetismertetés a múlt hétről 73 éves férfi, pénteken este kocsmából kisétálva autó ütötte el. Felvételkor GCS 13 ( aztán

Részletesebben

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Lipták Zsuzsanna, Bajcsay András, Molnár Zsuzsa, Küronya Zsófia, Nagy Tünde, Ganovszky Erna, Monostori

Részletesebben

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály Az MPS kezelési és követési protokollok változásai Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály MPS-k MPS I MPS II MPS III MPS IV MPS VI MPS VII MPS IX Hurler-Scheie Hunter Sanfilippo Morquio Maroteaux

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban - finanszírozási protokoll

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban - finanszírozási protokoll Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban - finanszírozási protokoll 2014-ben felülvizsgált TERVEZET 2014.11.06 Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség, biztonság!

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ INTERAKTÍV VIZSGAFELADATHOZ. Szonográfus szakasszisztens szakképesítés

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ INTERAKTÍV VIZSGAFELADATHOZ. Szonográfus szakasszisztens szakképesítés Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Asztma kisokos. Név: TAJ szám:

Asztma kisokos. Név: TAJ szám: Köszönjük mindazon Gyermektüdôgyógyászok és Szülôk közremûködését, akik véleményükkel hozzájárultak az Asztma Kisokos megszületéséhez. GlaxoSmithKline Kft. 1124 Budapest, Csörsz utca 43. Telefon: 06-1

Részletesebben

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén A Procoralan kizárólagos szívfrekvencia csökkentő hatásának legfontosabb jellemzői Hatékonyan csökkenti a szívfrekvenciát Javítja az összehúzódás

Részletesebben

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

A tüdı auscultatioja és értékelése

A tüdı auscultatioja és értékelése A tüdı auscultatioja és értékelése Belgyógyászati Propadeutika DEOEC ÁOK III. évfolyam, I. félév Simon Zsófia 2009.10.06. Történeti áttekintés Direkt hallgatózás: ~ I.e. 1500: Eberspapyrus, I.e. 1400-1200:

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Új szilikózis kockázatok. Dr. Kardos Kálmán

Új szilikózis kockázatok. Dr. Kardos Kálmán Új szilikózis kockázatok Dr. Kardos Kálmán A foglalkozási megbetegedések esetszáma főbb kórformák szerint 120 100 106 97 89 2009 2010 esetszám 80 60 40 20 61 38 31 9 19 18 15 4 9 11 8 7 6 0 A bejelentett

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes: A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hımérséklet: az Egyenlítınél 5000 m

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájának és gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja 2014-ben felülvizsgált TERVEZET 2014.11.06 Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség,

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Rosacea okozta szemészeti kórképek - Meibom mirigy diszfunkció

Rosacea okozta szemészeti kórképek - Meibom mirigy diszfunkció Rosacea okozta szemészeti kórképek - Meibom mirigy diszfunkció Módis László Debreceni Egyetem OEC Szemklinika Igazgató: Dr. Berta András, egyetemi tanár Rövid anatómia áttekintés I. Rövid anatómia áttekintés

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalál megállapítása ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Az agyhalál megállapítása Szervkoordinációs Iroda Mihály Sándor Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Iroda Transzplantációs koordináció, mint az ápolás speciális

Részletesebben

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

Elso elemzés Example Anorexia

Elso elemzés Example Anorexia 50 KHz R 739 Xc 62 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:11 dátuma: Név: Example Anorexia Születési dátum: 05.02.1981 Keresztnév: Kor:: 24 Év Neme: no Magasság: 1,65 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv 1. Parodontálisan teljesen egészséges egyén kezelési terve aktuális teendőnk nincs panaszok esetén, illetve legalább

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

Elsősegély - Alapok. Dr. Rosta Máté

Elsősegély - Alapok. Dr. Rosta Máté Elsősegély - Alapok Dr. Rosta Máté Mentési Lánc Korai segélyhívás Korai BLS Korai Defibrilláció Korai Emeltszintű ellátás Mindenek előtt!!! Halott hősök nem mentenek életet! Saját biztonságunk a legfőbb.

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

Markov modellek 2015.03.19.

Markov modellek 2015.03.19. Markov modellek 2015.03.19. Markov-láncok Markov-tulajdonság: egy folyamat korábbi állapotai a későbbiekre csak a jelen állapoton keresztül gyakorolnak befolyást. Semmi, ami a múltban történt, nem ad előrejelzést

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak Hypoxia oxigénhiány Rácz Olivér és Dombrovský Péter Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar Šafárik Egyetem, Orvosi Kar hypoxmisk 1 Definíció és alapfogalmak Hypoxia szöveti oxigénhiány Hypoxémia alacsony O

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben