133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet

Átírás

1 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A Kormány a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. -a (1) bekezdésének a), e), f), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya - a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású termékét üzletben értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki. (2) E rendeletet - az automatából történő értékesítés, a közterületi értékesítés, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység kivételével - nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet. 2. (1) A kereskedő - a ban meghatározott kivétellel - csak jogerős határozattal az 1. melléklet szerint kiadott működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. (2) A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a tennék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (3) A forgalmazott termékhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások végzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön engedélyre nincs szükség. (4) A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni. 3. (1) A Kormány - e rendelet, valamint a Kertv. 3. -ának (5)-(6) és (8) bekezdése, 6. -a (2) bekezdésének a) pontja és (5)-(6) bekezdése, továbbá 9. -ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja tekintetében - kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A kereskedő az üzlet

2 működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti. (2) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell a) a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét; b) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét; d) az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m 2 ), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a működési területének, útvonalának jegyzékét; e) az üzlet tulajdonosát; f) az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvező hozzájárulását igazoló okirattal együtt; g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört; h) az üzlet elnevezését (cégfeliratát); i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait; j) a 4. (1) bekezdésének fd) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása esetében ja) a tevékenység végzéséhez szükséges - a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt - veszélyes munkaeszközöket, jb) az üzletben, illetve a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, jc) a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével, jd) az ivó- és iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat, je) az üzemeltetéshez, illetve a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját, jf) a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját, jg) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját, jh) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet, ji) amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét; k) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban előírt tervdokumentumot, dokumentumokat;

3 l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 16. (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét; m) a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban a 4. szerinti helyszíni szemle megtartását. (3) A kérelemben a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott üzletkör, üzletkörök megnevezését és számát a 2. mellékletben foglaltak szerint a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység, illetve forgalmazni kívánt termékek alapján kell megjelölni. Több üzletkör megjelölése esetén első helyen kell feltüntetni az üzlet fő tevékenységét, szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört. (4) A (2) bekezdés h) pontjában megjelölt elnevezést a kereskedő - az üzlet elnevezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - határozza meg. Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fő tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra. 4. (1) A jegyző, amennyiben a kereskedő a 3. (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követően helyszíni szemlét köteles tartani, amelyről értesíti a) a kérelmezőt; b) az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt); c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ); d) az első fokú építésügyi hatóságot; e) az illetékes rendőrkapitányságot; f) a vevőszolgálat céljából működtetett helyiség kivételével az üzletben folytatni kívánt tevékenységtől, illetve forgalmazni kívánt terméktől függően fa) a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területileg illetékes hatósági főállatorvosát, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek, fb) a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, fc) az MgSzH-t, ha az üzletben növényvédő szert értékesítenek, fd) az illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha az üzletben nem veszélyes hulladékot értékesítenek, motorkerékpár-javítást folytatnak, továbbá amennyiben a kapcsolódó szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként külön jogszabály szerint telepengedély-köteles tevékenység lenne,

4 fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak, ff) a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot - ha az üzletben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és C tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fő feletti befogadóképességű kereskedelmi szálláshely, a 30 fő feletti befogadóképességű vendéglátó üzlet esetén -, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési eljárásokban szakvéleményező szolgálati személyt; g) a külön jogszabályban meghatározott hatóságot, szervet, ha hozzájárulása szükséges a termék értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához. (2) A jegyző az értesítést - az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt szerveknek a kérelemben megjelölt adatok és okiratok egyidejű megküldésével - a helyszíni szemle megtartása előtt legalább nyolc nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (3) A jegyző az eljárás során a) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), és a 3. (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot, valamint b) mozgóbolt esetében a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását az illetékes földhivatal, illetve az érintett települések (Budapesten a kerület) jegyzőinek megkeresése útján hivatalból szerzi be. (4) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, és a szakhatóságok eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott határidőn belül írásban közlik. (5) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját megállapításait, és a jegyzőkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét követő nyolc napon belül megküldi. (6) Amennyiben a kereskedő a 3. (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyző szerzi be az (1) bekezdésben megjelölt szakhatóságok állásfoglalását és értesíti az (1) bekezdés b) pontjában megjelölteket.

5 5. (1) A jegyző az üzlet működésének engedélyezése iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül dönt a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 3. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános. A nyilvántartásból való adatigénylés esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jegyző a működési engedélyen és a nyilvántartásban a) csomagküldő kereskedelmi tevékenység esetén CS b) mozgóbolt esetében M, c) a nem e rendelet hatálya alá tartozó alaptevékenységet végző vállalkozás által kiegészítő tevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenység esetén K jelölést alkalmaz. (3) A jegyző az üzletben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez, a kérelemben megjelölt termék forgalmazásához szükséges okiratok, hatósági, szakhatósági állásfoglalások, engedélyek, valamint mozgóbolt esetében a 4. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulás megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, a működési engedély megadására vonatkozó döntést és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a működési engedélyt egy határozattal adja ki. (4) A jegyző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot közli a) a kérelmezővel; b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos - az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú - ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak igazgatóságával); c) az eljárásban közreműködött hatóságokkal, szervekkel; d) a fogyasztóvédelmi hatósággal; e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével; f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a hatáskörét érintő ügyekben; g) az 5. mellékletben meghatározott üzlet esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a továbbiakban: vámhatóság). 6. (1) A kereskedő a működési engedély megadását követően a 3. (2) bekezdésének a)-h) és j)-k) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve az i) pontban megjelölt adatokban bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

6 (2) A jegyző az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érintő, a 3. (2) bekezdésének a)-c), e)-f) és h)-i) pontjában megjelölt adatokban történt változás esetén az adatváltozásokat határozattal a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A működési engedély tartalmát is érintő, a 3. (2) bekezdésének a)-c) és h) pontjában megjelölt adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki. (4) A működési engedély jogosultjának személyében történő változás, jogutódlás esetén - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érinti - a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni. (5) Az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört érintő, a 3. (2) bekezdésének d) és g), valamint j)-k) pontjaiban megjelölt adatokban történő változás, továbbá a működési engedélyen nem engedélyezett termékkör, tevékenység utólagos engedélyezése esetén a jegyző az e rendelet 4. -a és 5. -a szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásával a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg új működési engedélyt ad ki. (6) Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelőző legalább egy hónappal korábban, a kereskedő köteles az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról a jegyzőt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedő köteles a jegyzőnek haladéktalanul, a működési engedély visszaadásával egyidejűleg bejelenteni. (7) A jegyző a (2)-(4) bekezdésben meghatározott változásról, valamint az üzlet (6) bekezdés szerinti megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságokat és szervezeteket, a fogyasztóvédelmi hatóságot, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt a hatáskörét érintő ügyekben, valamint a vámhatóságot. 7. (1) A kereskedő üzlet nélkül közterületen a 4. mellékletben meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti. (2) Közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel árusíthatóak. Nemesfémből készült ékszer-, tárgy-, díszműárut csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével.

7 (3) Mozgóárusítás csak a kereskedő üzlete szerinti település közigazgatási területén belül, a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint a kereskedő nevének és székhelyének, továbbá az üzlet nevének és címének feltüntetésével végezhető. Mozgóárusítás keretében csak a kereskedő üzletében a működési engedélyben foglaltak szerint forgalmazott termék árusítható. (4) A kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező közterületen közterület-használati engedély birtokában, az abban foglaltaknak megfelelően ideiglenesen vagy idényjelleggel árusíthatja a működési engedélyében meghatározott termékkört, illetve folytathatja az engedélyben megjelölt kereskedelmi tevékenységet. 8. Automatából történő kereskedés csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni. 9. A külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató a 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) végső felhasználó részére az előállító által csomagolt élelmiszert, háztartási cikket, dohányterméket, ajándékot, játékot, papír-írószert, könyvet a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel árusíthat. 10. (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető. (2) Élelmiszereknek a 7. (1)-(3) bekezdése és a 9. szerinti árusításához az MgSzH és az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) A 8. és 9. szerinti árusítást csak az ÁNTSZ-hez történő bejelentést követően lehet megkezdeni. 11. (1) Az üzlettel rendelkező kereskedő alkalmi rendezvényen a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján folytathat a működési engedélyében megjelölt kereskedelmi tevékenységet, illetve értékesítheti az engedélyében meghatározott termékkört (a továbbiakban: alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás során a kereskedő köteles feltüntetni nevét, székhelyét, valamint üzletének nevét és címét.

8 (2) Szeszes ital és dohánytermék alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzőhöz, rendőrkapitánysághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentést követően folytatható. Az élelmiszerek alkalmi árusításához az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) Az alkalmi árusítás területén a jegyző - az illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban korlátozhatja vagy megtilthatja. (4) Nem minősül alkalmi árusításnak a külön jogszabály feltételei szerint a vásárokon és piacokon folytatott kereskedelmi tevékenység. 12. (1) Csomagküldő kereskedelem érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlettel, vagy legalább 4 m 2 alapterületű, az érdemi ügyintézéshez szükséges elektronikai és technikai eszközzel rendelkező, ügyfélfogadásra alkalmas, vevőszolgálat céljából működtetett helyiséggel folytatható. (2) A csomagküldő kereskedő köteles katalógusában, honlapján, a termék egyéb ismertetőjén azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének, illetve vevőszolgálat céljából működtetett helyiségének címét, adatkezelési engedélyének számát, továbbá a működési engedélyén feltüntetett nyilvántartási számot. 13. Hulladékkal folytatott kereskedésnek minősül a felvásárolt nem veszélyes hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további átalakítás nélkül történő értékesítése. 14. (1) Szexuális terméket közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. (2) Nevelési, nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális terméket értékesítő üzlet nem működhet. 15. (1) A kereskedő - gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével - minden alkoholtartalmú ital (a továbbiakban: szeszes ital) kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a vámhatóságnak írásban bejelenteni. (2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék csak az e rendelet 5. mellékletében meghatározott üzletköri számot tartalmazó működési engedéllyel rendelkező üzletben értékesíthető.

9 16. (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatását a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a jegyzőnek és az illetékes rendőrkapitányságnak. 17. (1) A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszerhasználatos eszközökért külön díj nem számolható fel. (2) A kereskedő a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az általa forgalmazott betétdíjas termék visszaváltását biztosítani, valamint az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni. (3) A gyártói felelősség alapján visszavételi kötelezettség alá tartozó terméket forgalmazó kereskedő a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles a használt vagy hulladékká vált terméket díjmentesen átvenni, elkülönítetten gyűjteni és a gyártó által szervezett begyűjtő rendszerbe átadni. A gyártóval visszavételre szerződéssel nem rendelkező kereskedő köteles a visszavétel helyéről és módjáról a vásárlót tájékoztatni. 18. (1) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalomba kerülő terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. (2) Az árusított termék mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja. (3) A használt, minőséghibás, valamint kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a termék ilyen jellegéről a kereskedő a vásárlót tájékoztatni köteles. 19. (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles az általa végzett kereskedelmi tevékenység folytatására való jogosultságát igazolni.

10 (2) Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vevőket jól láthatóan tájékoztatni kell. 20. (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. A vásárló írásbeli panaszát - a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. Az írásbeli panaszt a kereskedő harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni. (2) Az üzletben, valamint a ban és 11. -ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az MgSzH-hoz fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. (3) A jegyző, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. 21. (1) Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a jegyzőn kívül az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, valamint a vámhatóság a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni, és kezdeményezni a (2)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételét. (2) Amennyiben a kereskedő az üzletkörét engedély nélkül változtatta meg, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bővítette, a jegyző az előírásokba ütköző tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltja. A jegyző megtiltja továbbá a 16. (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. A jegyző e bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

11 (3) Abban az esetben, ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja. (4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha a) a kereskedő a (2) bekezdés szerinti tiltás ellenére a megtiltott tevékenységet tovább folytatja, b) a (3) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn; d) az üzletben engedély nélkül működtetnek az Szt ának (1) bekezdése szerinti pénznyerő automatát, vagy a szerencsejáték-szervező a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette, e) a kereskedő az Szt. 29/A. -ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, f) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart, g) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja. (5) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. (6) A jegyző a működési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról szóló határozatát közli az 5. (4) bekezdésében megjelölt személyekkel, hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal. 22. E rendelet alkalmazásában: a) mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely; b) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak; c) termelői borkimérés: kizárólag saját termelésű szőlőbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, elvitelre történő értékesítése a termelő saját előállító-helyén;

12 d) üzletkör: a 2. mellékletben meghatározott kereskedelmi tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók; e) vevőszolgálat céljából működtetett helyiség: a vásárlók részére nyitva álló, kizárólag a csomagküldő kereskedés működtetésére, az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztatásra, termékbemutatásra és a panaszügyintézés végzésére szolgáló, üzletnek minősülő helyiség. 23. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. -a; b) az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról szóló 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. -a; c) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közreműködését, valamint az egyes hatósági engedélyek kiadását érintő jogszabályok módosításáról, valamint egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -a, valamint 9. -a (3) bekezdésének d) pontja; e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2005. (XI. 29.) Korm. rendelet; f) az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. -ának (3) bekezdése; g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. -a; h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egyes, az egészségüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 312/2004. (XI. 17.) Korm. rendelet 10. -ának (7) bekezdése; i) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. -ának (1) és (2) bekezdése; j) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet a, a, valamint 21. -a, továbbá 1. és 2. számú melléklete; k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet a, a, valamint melléklete; l) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. -a;

13 m) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; n) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 136/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet; o) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet a, 12/A. -a, 14. -ának (2)-(3) bekezdése, 15. -ának (2) bekezdése, 16. -ának (1) bekezdése, 17-18/A. -a, 19. -ának (1) bekezdése, a, 28. -ának (2)-(5) bekezdése, valamint 1-5. számú mellékletei. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szövegrésze helyébe az üzletek működési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szöveg; b) a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 7. -ának a), f), g), h), e) és j) pontjában az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szövegrész helyébe az üzletek működéséről szóló jogszabály szöveg lép. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő és a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek a 6. -ban meghatározott adatváltozás esetén kell a jegyzőhöz - a 3. (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint mozgóbolt esetén az i) pontban meghatározott adatok megjelölésével - kérelmet benyújtani az érvényes működési engedélynek az 1. melléklet szerinti módosítása iránt. A jegyző a 6. -ban meghatározottak szerint a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki. (5) A rendelet hatálybalépésekor már működő és érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlet üzletköri számainak megfeleltetésére a 6. mellékletben megállapított fordítókulcsot kell alkalmazni mindaddig, amíg a (4) bekezdésben meghatározott adatváltozásra nem kerül sor. 1. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez... Önkormányzat jegyzője.../20.../szám Nyilvántartási szám:.../20...

14 Működési engedély Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján... kereskedő részére... helységben... irányítószám... utca (tér, út)... szám alatt... üzlet működését... elnevezéssel engedélyezem. A kereskedő székhelye:... település neve,... irányítószám... kerület... utca (tér, út)... szám. A kereskedő cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolványának száma:... A kereskedő adószáma:... A kereskedő statisztikai számjele:... Mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terület és az árusításra kijelölt napok: Az üzletkör száma Az üzletkör megnevezése Jelölés Az üzletkörökhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján forgalmazni nem engedett termékek köre, illetve a folytatni nem engedett tevékenységek: Kelt:...,... év... hónap... nap. P. H. 2. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez... aláírás

15 Az üzletkörök 1. Kiskereskedelem Élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a szakosodott élelmiszerüzlet ( ). Az üzletekben külön üzletkör felvétele nélkül megengedett a mélyhűtött sütemény, pékáru helyben sütése és forgalmazása (látványpékség működtetése) és a kedvtelésből tartott állatok részére a csomagolt állateledel értékesítése is Hipermarket Áruválasztékában több tízezer cikkelem található. A meghatározó élelmiszer-, ital- és dohányáru árusítása mellett egyéb fogyasztási cikkeket (kozmetikai termék, háztartási vegyi áru, ruházat, lakberendezési cikk, elektromos háztartási cikk, fémtömegcikk, gépjármű-alkatrész és -tartozék, kertészeti cikk, sportszer, játék stb.) is széles körben forgalmaznak. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 felett Élelmiszerüzlet Olyan általános kiskereskedelmi üzlet, ahol a meghatározó élelmiszer, ital és dohányáru mellett egyéb háztartási fogyasztási cikkeket is forgalmaznak. Ide tartozik: a szupermarket, élelmiszerdiszkont is. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 alatt. Szakosodott élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a hipermarket és az élelmiszerüzlet ( ) Zöldség- és gyümölcsüzlet Mindenfajta zöldség és gyümölcs frissen, feldolgozva, tartósítva (fagyasztva, szárítva, aszalva, egyéb módon tartósítva, pl. konzerv). Kiegészítő jelleggel alkoholmentes ital, ásványvíz, tojás, magvak, kávé, tea, fűszer és kizárólag gyárilag csomagolt száraztészta is forgalmazható. Ide tartozik: a savanyúság is Hús- és húsáruüzlet Nyershús (beleértve a szárnyast és vadhúst) frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, füstölve, egyéb módon tartósítva, belsőség, húskészítmény (pl. felvágott, konzerv) húsból, belsőségből. Az üzletben az ott forgalmazott húsáruk sütésére is lehetőség van Halüzlet Hal és egyéb puhatestű, rákféle és belsősége, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, egyéb eljárással tartósítva, és a belőlük készült termékek Kenyér- és pékáruüzlet Sütőipari termék (pl. kenyér, péksütemény, kétszersült), cukrászati termék (pl. mézeskalács, kürtőskalács, cukrászsütemény). Ide tartozik: a látványpékség, rétes- és süteményüzlet is. Nem ide tartozik: a helyben fogyasztást biztosító cukrászati terméket árusító cukrászda (2120).

16 1250. Édességüzlet Előre csomagolt fagylalt, jégkrém, csokoládé, desszert, nápolyi, cukorkaáru stb. Nem ide tartozik: a rétes- és süteményüzlet (1240), a kimért fagylalt és a sütemény, cukrászati termék árusítása helyben fogyasztásra (2120) Palackozott italok szaküzlete Palackozott, dobozos vagy flakonos szeszes ital (pl. bor, must, pezsgő és habzóbor, gyümölcsbor, vermut, likőr, párlat, égetett szeszes ital, sör) és alkoholmentes ital (pl. ásványvíz, üdítőital, gyümölcs- és zöldséglé). Nem ide tartozik: a helyszíni fogyasztást biztosító italüzlet (2130) és a termelői borkimérés (9000) Dohányáruüzlet Dohánytermék, dohányzáshoz szükséges kellék. Kiegészítő jelleggel újság, ajándéktárgy és gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható Egyéb élelmiszer-üzlet Tej, tejtermék, egyéb tejtermék (pl. vaj, sajt, túró, savanyított tejtermék), tojás, étolaj, margarin és zsír, olajos és egyéb magvak, egyéb élelmiszer (pl. cukor, só, száraztészta, kávé, tea, fűszer, ecet, bébiétel, diabetikus készítmény) mellett konzerv és dzsem is forgalmazható. Nem ide tartozik: a zöldség és gyümölcs (1210), a natura-, biobolt, a gyógynövényüzlet, a szintetikus alapanyagú vitamin és táplálék-kiegészítő készítményt árusító üzlet (1290), valamint a kedvtelésből tartott állatok eledelének értékesítése (1610) Közérzetjavító és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete A rendelet 5. számú mellékletében felsorolt termékek, az élelmiszerek közül a külön jogszabályban szabályozott étrend-kiegészítők. Ide tartozik: a natura-, biobolt, gyógynövényüzlet is. Nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek Iparcikk áruház és szakáruház Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol a szakosodott nem élelmiszerüzletekben forgalmazott termékek széles köre megtalálható. Kiegészítő jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer, ital és dohánytermék is értékesíthető. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 felett Iparcikküzlet Ugyanaz, mint a szám alatti üzletkör. Eladótér-alapterület: 3000 m 2 alatt. Szakosodott nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Textilüzlet Szövet, ruházati méteráru, háztartási textiltermék (pl. ágynemű, asztalterítő, törölköző), kötőfonal, hímzéshez, valamint takaró és szőnyeg készítéséhez szükséges alapanyag, rövidáru (pl. tű, varrócérna, gomb). Nem ide tartozik: a ruházati cikk (1320), a kész függöny, ágyterítő, bútorhuzat (1605).

17 1320. Ruházati üzlet Gyermek, női, férfi ruházati cikk, bőrruházat és szőrmeáru, ruházati kiegészítő (pl. sál, kesztyű, nyakkendő, nadrágtartó). Nem ide tartozik: a csecsemő- és kisgyermek-ruházati cikk, babakocsi, babaülés, babaágy, babaápolási cikk stb. együttes forgalmazására szakosodott bababolt (1750) Lábbeli- és bőráruüzlet Csecsemő, gyermek, női, férfi lábbeli, és annak ápolásához szükséges kellék, utazási felszerelés (mű)bőrből (pl. bőrönd), bőráru, bőrdíszmű [pl. (mű)bőrből készült kézitáska, pénztárca], a félkész bőr, és annak tovább feldolgozásához vagy megmunkálásához szükséges alap- és kellékanyag, felszerelési tárgy (pl. bőr darabban, bőrvarró fonal, lábbeli festék, sarok, szegecs). Ide tartozik: a bőrből készült nyergesáru is. Nem ide tartozik: a lovas-felszerelések széles körét forgalmazó lovasbolt (1750) Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai és hangszerüzlet Ide tartozik: a bútor és lakberendezés: bútor, pl. ülőbútor, konyhabútor, hálószobabútor, kerti bútor, bútorállvány és keret, bútoralkatrész, ágybetét, matrac, ékfejpárna (fából, fémből, műanyagból, nádból, bambusznádból stb.), lakberendezéssel szorosan összefüggő termék, valamint a bútorszerelvény. Kiegészítő jelleggel irodabútor (pl. íróasztal, más dolgozószobai bútor) is forgalmazható; a háztartási felszerelés: asztali és konyhai felszerelés, háztartási edény, evőeszköz, üvegáru (pl. kancsó, ivópohár), porcelán, finomkerámia, cserépedény, műanyagáru, fa-, parafa- és vesszőfonott termék (pl. kosár), finomacéláru (pl. kés, olló), háztartási nem villamos fűtő-, sütőkészülék és alkatrésze, asztali kézi működtetésű háztartási eszköz (pl. húsdaráló), takarítóeszköz és más háztartási cikk (pl. hagyományos borotva, borotvapenge, manikűr-, pedikűrkészlet) stb.; a világítástechnika: kültéri (pl. reflektor, kerti lámpa, dekorációs elem), beltéri (pl. csillár, asztaliés állólámpa, falikar) és hordozható (pl. zseblámpa, világító kulcstartó) világítási eszköz, fényforrás és tartozék; a hangszer: hangszer (pl. fúvós, vonós, ütőhangszer, zongora, billentyűs orgona, száj- és tangóharmonika), hangszeralkatrész, tartozék (pl. húr) és kotta. Ide tartozik: a márkás porcelán üveg, kristály eladása, és a vagyonvédelmi biztonságtechnikai berendezés (pl. széf, riasztórendszer) beépítés és karbantartási szolgáltatás nélküli értékesítése is. Nem ide tartozik: a szőnyeg (1605), a régiség, a használt bútor és lakberendezési tárgy (1800) és a képkeretezés (8600) Villamos háztartási készülékek és villamossági cikkek üzlete Villamos háztartási gép és készülék: pl. hűtő- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, egyéb hasonló típusú elektromos háztartási gép, elektromos vízmelegítő és tároló, merülő forraló, elektromos fűtő- és főzőkészülék, mikrosütő, főzőlap, grillező készülék, kenyérsütő, olajsütő, villamos fűtésű takaró, ventilátor, szagelszívó, levegőpárásító,

18 villanyborotva, hajnyírógép, hajszárító, vasaló, kávéfőző, elektromos daráló, takarítógép, porszívó és ezek alkatrészei; a villamossági cikk: háztartási célú elektromos alkatrész, szerelvény [pl. elektromos vezeték, hálózati kapcsoló, aljzat (konnektor), izzó, szigetelőszalag]. Kiegészítő jelleggel a villamossági szereléshez kéziszerszám is forgalmazható. Ide tartozik: a háztartási varrógép is. Nem ide tartozik: a kézi- és barkácsszerszám, hobbikerthez eszköz (1363) Audio- és videoberendezések üzlete Rádió (autórádiót is beleértve), televíziókészülék (videomonitorral, videovetítővel), lejátszó- és felvevőkészülék (pl. video, CD-, DVD-készülék, egyéb hang- és képlejátszó készülék, magnetofon), sztereoberendezés, egyéb híradástechnikai készülék (pl. mikrofon, fejhallgató stb.), antenna és -alkatrész műholdas adás vételére. Ide tartozik: a videokamera is Zenei és videofelvételek, kazetták szaküzlete Hanglemez, hangszalag, CD és kazetta, videoszalag, DVD stb. Ide tartozik: az üres szalag és lemez értékesítése is. Nem tartozik ide: a CD-ROM értékesítése (1380), a videokazetta, DVD (7500) és a műsoros hanghordozó (pl. hanglemez, CD) (7800) kölcsönzése Telekommunikációs cikkek üzlete Vezetékes és mobiltelefon, rádiótelefon, fax és egyéb híradástechnikai készülék, felszerelés Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete Ide tartozik: a festék, lakk: festék, kence, lakk (pl. falfesték, zománcfesték, fapác, fafesték, háztartási festék, bőrfesték), pigment, homályosító festék, üvegesedő zománc és máz, folyékony fénymáz és hasonló készítmény, gyanta, lakkbenzin, hígító stb.; a vasáru és barkácsáru: vasáru (pl. szegáru, csavar, rugó, lánc, zár, lakat, kulcs), huzal, drót, épületszerelvény, központi fűtés szelepei, szivattyú, egyéb vasáru, csaptelep és -szelep stb., szerszám (mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdasági), barkács kéziszerszám, láncfűrész, fa- és fémmegmunkáló barkács szerszámgép, egyéb barkács szerszámgép és barkács szerszámgépalkatrész, hobbikerthez eszköz (pl. fűnyírógép); az építési anyag: fából készült építőanyag (pl. rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez), parketta, zsaluzat, előre gyártott faépület, fa alapanyagú építmény), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termék, épületszerkezet, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés (fűtőtest, központi fűtés alkatrésze, kazán központi fűtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelő üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelő üveg, egyéb építőanyag (pl. márványból, műkőből, gránitból, homokkőből készült építőkő, homok, kavics, mészkő, kerámia, gipsz, palakő, kaolin, előre gyártott épület műanyagból, burkolólap, kályhacsempe, tégla, tetőcserép, cement, mész), előre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna), aljzatkiegyenlítő, csemperagasztó stb.;

19 az uszoda és szaunatechnika: előregyártott medence, vízicsúszda, uszodatechnikai berendezés (pl. vízforgató, hőcserélő, ellenáramoltató, szivattyú), szaunaberendezés (pl. gőzkabin, infrakabin és kiegészítői), tisztító- és fertőtlenítőszer stb. Ide tartozik: a szaniteráru (pl. fürdőkád, zuhanyfülke, zuhanyozótálca, WC-csésze) és a nyílászáró (ajtó, ablak), tartozék, kiegészítő is. Nem ide tartozik: a háztartási üvegáru és finomkerámia áru (1342), tapéta, padlóburkoló (1605). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a medenceépítés Könyvesbolt Könyv (pl. nyomtatott könyv, brosúra, röplap, szótár, lexikon, térkép). Nem ide tartozik: a használt, antikvár könyv (1800) Hírlap-, papír- és írószer, művészellátó üzlet Újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, papír-írószer, nyomtatvány, művészellátó termék (pl. festék, festőállvány, paletta). A hírlapüzletben kiegészítő jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fénymásoló szolgáltatás, a lottó-totó és postai értékcikk (pl. bélyeg) árusítása Számítógép- és szoftverüzlet Számítógép, számítógép-részegység, -elem, -tartozék, tároló-, adatrögzítő és átalakító-egység, sokszorosított szoftver (CD-ROM), számítógépes játékszoftver, másológép, ügyvitel-technikai gép, írógép, számológép stb. Ide tartozik: a videojáték-gép, számítógépes játékszoftver, videojáték is Illatszerüzlet, drogéria Illatszer, kozmetikai és testápolási cikk (pl. szépség-, arc- és bőrápoló készítmény, haj-, száj- és fogápoló-, borotválkozószer, dezodor, fürdéshez való készítmény, toalettpapír, zsebkendő, kéztörlő). Ide tartozik: a babaápoláshoz szükséges termék (pl. pelenka, babakrém) is. Nem ide tartozik: a babaápolási cikk, babakocsi, babaágy, babaruházat együttes forgalmazását folytató babaszaküzlet (1750), paróka és póthaj értékesítése (1750) Állatgyógyászati termékek üzlete Állatgyógyászati termék, in vitro diagnosztikum állatgyógyászati felhasználásra. Nem ide tartozik: a kedvtelésből tartott állatok eledelboltja (1610). Nem tartozik a rendelet hatálya alá az állatorvosi rendelő Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete Papucs, cipő, zokni, harisnya, párna stb. és készülék (pl. vérnyomásmérő, fájdalomcsillapító-, fogyasztókészülék, lámpa) Üzemanyagtöltő állomás Gépjármű- és motorkerékpár-üzemanyag, motorbenzin, gázolaj, autógáz, gépjármű-kenőanyag, -hűtőanyag és adalékanyag stb. Nem ide tartozik: az üzemanyag-nagykereskedelem és a szállítási, közlekedési vállalatok saját ellátását szolgáló üzemanyagkút (5700).

20 1602. Óra- és ékszerbolt Óra, óraalkatrész, kiegészítő (pl. óraszíj), ékszer (gyöngy, drágakő, nemesfém), bizsu. Nem ide tartozik: az óra- és ékszerjavító műhely, fiók (8700). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a (test)ékszer-felhelyezés Sportszerbolt Sporteszköz, horgászfelszerelés, kempingcikk, csónak, kerékpár és alkatrész, tartozék. Ide tartozik: a vadászbolt (pl. vadászfelszerelés, ruházat), a sportserleg, -kupa, -trófea és sportérem is. Nem ide tartozik: a fegyver- és lőszerszaküzlet, valamint a fegyvert, lőszert árusító vadászbolt (1615) Játékáruk üzlete Játék, játékszer (pl. baba, játékállat, kerekes jármű gyerekek részére, puzzle, kártya, biliárd, játékvonat, modell). Ide tartozik: a bűvészettel (mutatványos kellékkel, felszereléssel) kapcsolatos cikkek értékesítése is. Nem ide tartozik: a számítógépes játékszoftver, videojáték-gép és videojáték értékesítése (1380). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játékterem-, játékautomata-üzemeltetés, gyermekmegőrző, illetve a gyermekek részére kialakított játszóház Tapéták, padlóburkolók, szőnyegek és lakástextíliák üzlete Tapéta és padlóburkoló, szőnyeg, drapéria, takaró, függöny stb. Nem ide tartozik: a rövid- és méteráru (1310) Virágbolt és kertészeti üzlet Virág, dísznövény és szaporítóanyaga (pl. palánta, virághagyma, virágmag, dugvány, oltvány), koszorú, koszorúalap, virágcserép, virágföld, szobanövény kezelésére szolgáló növényvédőszer, tápsó, művirág stb. mellett gyümölcs- és díszfa, cserje is értékesíthető Kedvtelésből tartott állatok kereskedése és állateledelbolt A kedvtelésből tartott állatok (pl. teknős, papagáj, díszhal, kutya, macska), a tartáshoz szükséges felszerelési cikk, állateledel, szakkönyv stb. Nem ide tartozik: a kistételű táp- és takarmányértékesítés (1750) Szexuális termékek üzlete Szexuális élet ábrázolását tartalmazó mű, könyv, műsoros kazetta és lemez (pl. hang-, videokazetta, DVD), folyóirat, film, fotó, reprodukció, szabadforgalmazású egészségügyi cikk, a szexuális élet során alkalmazott eszköz stb Fegyver és lőszer, pirotechnikai termékek üzlete Fegyver, lőszer, felszerelés, kellék, pirotechnikai termék (pl. petárda, tűzijáték). Ide tartozik: a fegyvert, lőszert forgalmazó vadászbolt, ahol kiegészítő jelleggel vadászruházat, -felszerelés stb. is árusítható. Nem ide tartozik: a fegyvert, lőszert nem forgalmazó vadászbolt (1603) Háztartási tüzelőanyag-telep