ISSN Általános jelentés. az Európai Unió tevékenységeiről EURÓPAI BIZOTTSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISSN 1725-6917. Általános jelentés. az Európai Unió tevékenységeiről EURÓPAI BIZOTTSÁG"

Átírás

1 ISSN Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről EURÓPAI BIZOTTSÁG

2 Európai Bizottság Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről 2007 Brüsszel Luxembourg, 2008

3 Az Európai Bizottság január 25-én, SEC(2007) 1000 végleges kód alatt elfogadta az Európai Unió tevékenységeiről szóló évi általános jelentést. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám ( * ): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN Európai Közösségek, 2008 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

4 Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament elnökének Elnök Úr! Tisztelettel benyújtom Önnek az Európai Unió évi tevékenységeiről szóló általános jelentést, amelyet a Bizottság az EK-Szerződés 212. cikke és az Euratom-Szerződés 125. cikke alapján ( 1 ) fogadott el és tett közzé. Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. Brüsszel, február 12. José Manuel Barroso Elnök (1) Az Európai Közösségekhez történő január 22-i csatlakozásra vonatkozó dokumentumokban foglalt a közösségi mezőgazdasági árak rögzítésének rendszeréről szóló nyilatkozat értelmében a Bizottság rövidesen benyújtja a Parlamentnek az Európai Unió mezőgazdaságának helyzetéről szóló éves jelentést. Emellett a Parlament előtt június 7-én tett kötelezettségvállalásával összhangban a Bizottság elkészíti a versenypolitikáról szóló éves jelentést is.

5

6 Tartalomjegyzék TÁJÉKOZTATÓ AZ OLVASÓNAK 9 BEVEZETÉS 11 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS POLITIKAI KERET 19 Kormányzás és a szabályozás minőségének javítása 19 A jogalkotási munka javítása 19 Az igazgatási költségek csökkentése 21 Szubszidiaritás és arányosság 23 Átláthatóság 23 Intézményközi együttműködés 24 Kormányzás 25 Kommunikációs stratégia 26 Európa jövője 27 A Berlini Nyilatkozat 27 A Szerződések reformja 28 Polgárközpontú program 31 II. FEJEZET JÓLÉTI CÉLKITŰZÉS 33 Gazdasági és társadalmi környezet 33 A lisszaboni stratégia: partnerség a növekedést és a foglalkoztatás érdekében 33 A fenntartható fejlődés stratégiája 35 A makrogazdasági keret 37 Adóügyek 41 Versenypolitika 44

7 6 TARTALOM A fellendülés mozgatóerői 49 A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén 49 Innováció és vállalkozási politika 57 Versenyképesség a kulcsfontosságú ágazatokban 64 Kutatás 64 Információs társadalom és média 69 Oktatás, nevelés, szakmai képzés 75 Közlekedés 78 Energia 86 A munkaerő mobilitása 91 III. FEJEZET SZOLIDARITÁSI CÉLKITŰZÉS 93 A gazdasági és társadalmi kohézió megszilárdítása 93 Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap 93 Szociális dimenzió 95 Demográfiai kihívások 103 Szolidaritás az eljövendő generációkkal és gazdálkodás a természeti erőforrásokkal 105 Környezetvédelem 105 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 112 Halászat és tengeri stratégia 118 A közös értékek előmozdítása az Európai Unión belül 123 Az alapvető jogok védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem 123 Kultúra 125 Ifjúság, aktív polgári szerepvállalás és sport 126 IV. FEJEZET A BIZTONSÁG ÉS A SZABADSÁG CÉLKITŰZÉSE 129 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség 129 A hágai program megvalósítása 129 A jog érvényesülésén alapuló európai térség 130 Rendőrségi és vámügyi együttműködés 131 A terrorizmus, a bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem 133 A külső határok igazgatása és bevándorlás 136

8 TARTALOMJEGYZÉK 7 Kockázatkezelés 141 Közegészségügy 141 Fogyasztóvédelem 143 Élelmiszer-biztonság, növényegészségügy, állategészségügy és állatjóllét 144 Közlekedésbiztonság 145 Energetikai biztonság és a létesítmények működési biztonsága 146 Polgári védelem és az Európai Unió Szolidaritási Alapja 148 Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme 149 V. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS PARTNER 151 Jószomszédi viszonyok 151 Bővítési folyamat és előcsatlakozási stratégia 151 Európai szomszédságpolitika 160 Kapcsolatok Oroszországgal 167 Az Európai Unió jelenléte a világgazdaságban 168 Nemzetközi kereskedelem 168 Vámunió 173 Transzatlanti kapcsolatok 174 Kapcsolatok az egyéb iparosodott vagy magas jövedelmű országokkal 176 Kapcsolatok a feltörekvő országokkal 178 A nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok 179 Szerepvállalás a nemzetközi szolidaritásban 181 A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül 181 Fejlesztési politika 183 Humanitárius segítségnyújtás 189 Regionális megközelítések 193 Hozzájárulás a világ biztonságához 206 Közös kül- és biztonságpolitika 206 Európai biztonsági és védelmi politika és stratégia 215 Közel-keleti békefolyamat 219 Újjáépítési folyamat (Afganisztán, Irak) 221

9 8 TARTALOM Többoldalú együttműködés 223 Az Egyesült Nemzetek Szervezetével folytatott együttműködés 223 Az Európa Tanács 224 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 224 A Világbank és a regionális fejlesztési bankok 225 VI. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK ÉLETE 227 Európai Parlament 227 Európai ombudsman 237 Tanács és Európai Tanács 237 Bizottság 239 Bíróság és más joghatóságok 242 Számvevőszék 244 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 245 Régiók Bizottsága 247 Európai Központi Bank 249 Európai Beruházási Bank 251 Ügynökségek 251 Jogalkotási tevékenység 252 VII. FEJEZET KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK 257 A évi költségvetés végrehajtása 257 A évi költségvetés előkészítése 257 Költségvetési felülvizsgálat 258 Pénzügyi szabályozás 258 Saját források 259 Az általános költségvetés hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekhez nyújtott garanciái 260 Audit és belső ellenőrzés 260 AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK FELSOROLÁSA 261 AZ EURÓPAI UNIÓ DECENTRALIZÁLT SZERVEZETEI 263 MELLÉKLETEK 267

10 Tájékoztató az olvasónak Az általános jelentés feladata és helye az Európai Unió tevékenységéről szóló tájékoztatásban Az, hogy az általános jelentés az év folyamán kidolgozott politikák általános tendenciáira és kulcsfontosságú tevékenységeire beleértve a jogalkotási területet is vonatkozó lényeges elemekre összpontosul, a jobb olvashatóságra irányuló törekvést szolgálja. Módszertani szempontból ez utóbbi tényező elválaszthatatlan a polgárok rendelkezésére bocsátott, az Unió tevékenységéről szóló információs rendszer egészének figyelembevételétől, amelyet számos forrás együtt jellemez; utóbbiak közül a következőket emeljük ki: ma már bőséges információ érhető el online az EUROPA szerveren. Az Európai Unió portálja (http://europa.eu/index_hu.htm) olyan szempontok alapján történő kereséseket tesz lehetővé, mint a tematikus tevékenységek, az intézmények, a dokumentumok vagy az internetező által kért különleges szolgáltatások (statisztikák, könyvtár, kapcsolatok stb.); a különböző közösségi intézmények szerverein gyakran frissített adatbázisok (például a Bizottság főigazgatóságainak oldalai) vagy ezen intézmények külső forrásai. Az EUROPA szerverre mutató hivatkozásokhoz hasonlóan az ezen adatbázisokra mutató linkek is szerepelnek az általános jelentés valamennyi szakaszának végén feltüntetett általános hivatkozások és más hasznos linkek között; az Európai Unió Hírlevele által nyújtott tényleges, valós idejű krónika. A Bizottság által kizárólag elektronikus formában (http://europa.eu/bulletin/hu/welcome.htm) kiadott Hírlevél rendszerezett hozzáférést nyújt valamennyi közösségi tevékenységhez, közvetlenül kapcsolódik a hivatalos szövegekhez, valamint dinamikus kapcsolódást nyújt a megfelelő információkhoz és adatbázisokhoz. Az így havi szemleként közzétett információk köztes módon rövidebb időközönként kerülnek az internetre, amelynek révén egy adott hónap minden tevékenysége megismerhető az egymást követő frissítések útján. A Hírlevél így az általános jelentés nélkülözhetetlen kiegészítője, amely hozzájárul annak tartalmához. Ez a kiegészítés az információs eszközök legfőbb elemét képezi az olyan olvasó számára, aki az Európai Unió tevékenységéről általános képet szeretne kapni, és ehhez olyan eszközt szeretne használni, amely megkönnyíti az alapos kutatást e területen.

11 10 TÁJÉKOZTATÓ AZ OLVASÓNAK Az információk rendszerezett áttekintését lehetővé tevő, átfogó eszközöknek köszönhetően az általános jelentésben részletezett információkat nem szükséges megismételni, így az olyan összefoglaló dinamikát tud képviselni, amely megfelel kettős feladatának: körképszerűen bemutatja az Unió aktualitásait, és megvilágítja ezen aktualitások fejlődésének főbb irányait.

12 Bevezetés A év amelyben megbízatásának félidejéhez érkezett a 2004-ben hivatalba lépő Európai Parlament és Bizottság az Európai Unió múltja és jövője szempontjából egyaránt fontos történelmi és politikai mérföldkő ben volt egyrészt az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó Római Szerződések 50. évfordulója. A szén- és acélközösséggel ellentétben amelynek élettartamát a Párizsi Szerződés ötven évben határozta meg, és amely ennek megfelelően 2002-ben megszűnt e két közösség bizonyos változtatásokkal lényegében ma is él: a Szerződések szövegét 1957 óta többször is módosították, maguk a szervezetek pedig az Európai Unió, valamint az Európai Közösség fejlődésének megfelelően folyamatosan átalakultak. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei március 25-én az 50. évforduló megünneplésének alkalmából aláírták a Berlini Nyilatkozatot, amelyben kijelentették, hogy az Unió olyan közös értékek mellett foglal állást, mint az alapvető jogok, a béke és a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság, valamint az igazság és a szolidaritás. Az esemény emlékére több tagállamban egy különleges kéteurós pénzérmét bocsátottak ki. A év más szempontból is mérföldkőnek számít, hiszen az állam- és kormányfők december 13-án Lisszabonban új, módosító szerződést írtak alá. E szerződés ugyanis mely a Szerződés az Unió működéséről címet kapta az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja. Ez a Lisszaboni Szerződés az előző, 2004-es terv alkotmányos szempontjaitól eltekintve olyan intézményi keretet kíván létrehozni, amely a 27 tagot számláló Unióban hatékonyabban és megerősített demokratikus legitimitással működik. Ez elsősorban olyan kérdésekre vonatkozik, mint az Unió és a tagállamok hatáskörei és azok korlátai, a közös kül- és biztonságpolitika sajátosságai vagy a nemzeti parlamentek szerepe. Az új szerződés emellett a Parlament, a Tanács és a Bizottság által aláírt chartában definiálja az európai polgárok alapvető jogait. Kiemelendő, hogy az Unió 2007-ben egymást követő két elnöksége központi szerepet töltött be a Szerződések reformfolyamatában. Az Európai Tanács júniusi ülésén a német elnökség kezdeményezésére igen részletes mandátumtervet dolgozott ki a júliusban megkezdődő kormányközi konferencia számára. A munkálatok technikai része októberig folyt, amikor a portugál elnökség ösztönzésének köszönhetően megszületett

13 12 BEVEZETÉS a politikai megállapodás. Elsőként Magyarország ratifikálta a szerződést, mindössze néhány nappal az aláírás után. Az Európai Tanács által kitűzött cél az, hogy a ratifikációs folyamat teljes egészében lezáruljon, jóval a 2009 júniusában sorra kerülő európai parlamenti választásokat megelőzően. Az új szerződés aláírása megerősítette a kibővített Unió cselekvési képességét, és tekintettel arra, hogy Bulgária és Románia január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, máris hasznosnak bizonyult. A kibővített Unió új felállása a mintegy tíz évvel ezelőtt, a közép- és kelet-európai országok csatlakozási kérelmével elindított folyamat végeredménye lett. A bővítés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az Unió külső határai új tengerszakaszt foglalnak magukban. A Bizottság ezért áprilisban regionális együttműködés kifejlesztését indítványozta, amelyet egy fekete-tengeri szinergia keretén belül hoznának létre. Ez további előrelépést jelent az európai szomszédságpolitika megteremtése felé. Az európai szomszédságpolitika területén 2007 volt az az év, amikor megkezdődött a 2006-ban létrehozott Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz programozásának tényleges végrehajtása, illetve amikor a Bizottság e politika jövőbeni megszilárdítása céljából új iránymutatásokat vetett fel. Az újabb bővítések perspektívája kapcsán a tagjelölt országokkal idén tovább folytatódtak a csatlakozási tárgyalások, és a lehetséges tagjelöltekkel szorosabb kapcsolat kiépítésére került sor. A as évek legfőbb kihívásait a november 6-i bizottsági közlemény értékelte, a decemberi Európai Tanácson a bővítéssel kapcsolatban megerősített megújult konszenzus mentén; a Bizottság ebben felvázolta a kihívások legyőzését megcélzó stratégia főbb vonalait, különösen a közhatalom megerősítésével, valamint az adminisztratív és igazságügyi reformokkal kapcsolatban ben emellett az Európai Unió belső szerkezetében is sor került bizonyos bővítésekre. Szlovénia január 1-jén ténylegesen csatlakozott az eurozónához, így vált a 13. közös valutát használó országgá. Megtörténtek az előkészületek annak érdekében is, hogy Ciprus és Málta január 1-jén beléphessen az említett monetáris övezetbe, miközben az euro a többi valutához képest egész évben erős maradt. A személyek szabad mozgásával kapcsolatban december 21-én pedig a schengeni térség bővült ki: 9 új tagállam csatlakozott ugyanis azon többi országhoz, amely már tagja volt e belső határok nélküli övezetnek. Az útlevél nélküli utazás így már az Unió 22 országának kiváltsága. * * * Az európai uniós fellépések 2007-ben elsősorban három fő témára összpontosítottak. Először is, az Unió határozottan kinyilvánította abbéli szándékát, hogy elsődleges szerepet játtszon az éghajlatváltozás problémakörének megoldásában. Mindezzel a bolygó jövőjéért aggódó lakosság elvárására válaszol. A Bizottság már januárban meghatározta az e témakörben 2020-ig és azután követendő stratégiát, amelynek konkrét célja a globális felmelegedés mértékének csökkentése 2 Celsius-fokkal. Az év során további közösségi intézmények is csatlakoztak e bizottsági elgondoláshoz. Egy

14 BEVEZETÉS 13 júniusban közzétett zöld könyvben a Bizottság felvázolta azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket az Unió az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás terén tehet Európában. A Bizottság ugyanebben a szellemben szeptemberben az éghajlatváltozás elleni globális szövetség létrehozása mellett foglalt állást, amely az Unió és a szegény fejlődő országok között jönne létre. Másodszor az elmúlt években tett kezdeményezések folytatásaképpen 2007-ben különleges hangsúlyt kapott az európai energiapolitika kialakítása. Az éghajlatváltozásról szóló közleménnyel egy időben előterjesztett, január 10-i közleményében a Bizottság integrált megközelítést javasolt: eszerint az európai energiapolitika létrehozását az éghajlatváltozás elleni küzdelem ambiciózus célkitűzéseivel kell kombinálni. E megközelítést az Európai Tanács tavaszi ülésén a német elnökség égisze alatt jóváhagyta. Németország adott otthont egyébként júniusban Heiligendammban a G8- csúcstalálkozónak, amelyen a résztvevők ugyancsak határozottan elkötelezték magukat az éghajlatváltozás kihívásaival való szembenézés mellett. Ezt követően a Bizottság teljesítette az európai energiapolitika kialakítása terén vállalt feladatát: szeptemberben törvényjavaslat-csomagot fogadott el a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozásáról; novemberben európai energiatechnológiai stratégiai tervre (SET-terv) tett javaslatot annak érdekében, hogy a kutatás és a megújuló energiák révén hozzájáruljon a széntől kevésbé szennyezett jövő előkészítéséhez. A harmadik legfontosabb olyan téma, amelyre az Unió különleges figyelmet fordított, továbbra is a globalizáció kérdése volt. E kérdéskört a Bizottság egy sokatmondó című közleményen keresztül ( Európa érdeke: sikeresen helytállni a globalizáció korában ) az Unió állam- és kormányfői figyelmébe ajánlotta további eszmecsere céljából októberi informális találkozójukon. Továbblépve e téren, az Európai Tanács decemberi ülésén uniós nyilatkozatot fogadott el a globalizációról. A nyilatkozat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az Unió a globalizációt olyan irányba akarja terelni, hogy az közös értékei és elvei alapján valamennyi polgára érdekeinek megfeleljen. Emellett 2007 volt az az év, amikor megkezdte működését a 2006-ban létrehozott Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célja, hogy segítse a vállalatok delokalizációja miatt munkájukat elvesztő munkavállalók visszatérését a munkaerőpiacra. Nagyrészt a globalizáció kihívására adott válasz kontextusában kapott új erőre 2007-ben a 2005-ben megreformált lisszaboni stratégia is. Hogy csak néhány konkrét példát említsünk, a Bizottság kapcsolatot létesített a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítását megcélzó stratégia folytatása és a különböző egyéb célkitűzések között, mint például az informatikai jártasság fejlesztése a 21. században, az Európai Kutatási Térség elmélyítése és kibővítése, illetve a rugalmas biztonság integrált megközelítésének létrehozása. A Bizottság decemberben a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata keretében nyilvánosságra hozta erre vonatkozó iránymutatásait, és programot javasolt a közötti időszakot lefedő új ciklusra. Hangsúlyozni kell ezenkívül, hogy a különféle intézmények szerint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) politikája a megújult lisszaboni partnerség egyik pillérévé vált. A

15 14 BEVEZETÉS Bizottság egy október 4-i időközi jelntésében számolt be a KKV-k ezen alapvető szerepéről. A vállalkozások, és különösen a legkisebb vállalkozások figyelembevétele olyan megközelítésben is kifejeződik, amely az utóbbi években az Unió figyelmének középpontjában állt: ez a szabályozás javításának problémája. Az uniós intézmények 2007-ben elsősorban a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését tartották szem előtt. A Bizottság e témakörben már januárban cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek konkrét célkitűzése, hogy 2012-ig 25%-kal csökkenjenek a hatályban lévő uniós jogszabályokból fakadó adminisztratív terhek. A Tanács és az Európai Tanács egyaránt támogatta ezt a kezdeményezést. A Bizottság elnökének irányítása alá tartozó független testületként működő hatásvizsgálati bizottság egyébként 2007 elején megkezdte munkáját. Az év során mintegy 100 hatásvizsgálatot végzett el a Bizottság kezdeményezésére a minőség javítása és a törvényhozási folyamat megkönnyítése érdekében. Ez utóbbi pedig híven betartotta a közösségi vívmányok egyszerűsítésének éves programját. Tágabb értelemben, a közötti időszakra koncentrálva az Európai Tanács decemberi ülésén független vitacsoportot hozott létre Felipe González volt spanyol kormányfő elnökletével. A csoport feladata abban segíteni az Uniót, hogy elébe menjen a hosszú távú kihívásoknak, és ezáltal hatékonyabban nézzen azokkal szembe. Kiindulva a Berlini Nyilatkozat (lásd alább) pontjaiból, a csoportnak azokat az alapvető kérdéseket és fejleményeket kell tárgyalnia, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és tanulmányoznia kell az ezekre adható válaszokat. A csoport munkáját a Lisszaboni Szerződés által felállított keretek között fogja végezni. * * * E nagy horderejű kihívásoknak való megfelelésen túl az Európai Unió 2007-ben bel- és külpolitikai téren is különféle előrelépéseket könyvelhetett el. Először is, a 2006-ban megfogalmazott terveknek megfelelően sor került néhány olyan terület felülvizsgálatára, amely az uniós polgárok elvárásait tekintve példaértékűnek tekinthető. A Bizottság ezért a tavaszi Európai Tanács keretében mérleget készített a társadalmi valóságról, és új iránymutatásokat adott ki az egységes piac vonatkozásában. E két felülvizsgálat november 20-ára két új bizottsági kezdeményezésben öltött testet: az egyik, az Egységes piac a 21. századi Európa számára című dokumentum az egységes piac helyzetét újra meghatározó intézkedések operatív együttesét vázolja fel, amit a közérdekű szolgáltatásokról szóló dokumentum egészít ki. A másik közlemény a Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás: a 21. századi Európa új szociális jövőképe felé címet viseli; ebben a Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy az olyan elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozó területeken kell befektetni, mint az ifjúság, a kultúra és a mobilitás. Még mindig november 20-án a Bizottság egy másik, a jövőre irányuló vitát is elindított, mégpedig a közös agrárpolitika állapotfelmérésére való felkészülésről szóló közleményével. A Bizottság szeptemberben széles körű konzultációt kezdeményezett, amelynek célja nyílt vita indítványozása volt a költségvetés reformjával kapcsolatban. A as pénzügyi keret első konkrét kötelezettségvállalásai

16 BEVEZETÉS 15 (nevezetesen a kutatás, az igazságügy, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió terén) szintén erre az évre estek; ugyanígy az az első felülvizsgálat is, amelyre intézményközi együttműködés segítségével decemberben került sor annak a megállapodásnak a figyelembevétele érdekében, amely szerint a közösségi alapoknak hozzá kell járulniuk a világméretű műholdas navigációs rendszer európai programjainak (EGNOS és Galileo) finanszírozásához, ezáltal biztosítván az európai technológiára építő projekt életképességét. A belpolitika területén 2007-ben elért eredmények alapvetően kétfélék voltak: egyrészt folytatódott a piacok egységesülése: a Bizottság lépéseket kezdeményezett mind az áruk belső piacának kiszélesítése érdekében, ami az európai versenyképesség fontos eleme, mind a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közös keret létrehozásának érdekében; az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a harmadik vasúti csomagot; elkészültek azok a jogalkotási javaslatok, amelyek célja az elektromosság és a földgáz belső piacának teljes körű megvalósítása; másrészt pedig olyan programok vagy vívmányok láttak napvilágot, amelyek az életminőséghez kapcsolódnak. Jelentős szimbolikus értéke volt annak, hogy a 2007-es évet az esélyegyenlőség európai évének kiáltották ki, illetve létrehozták az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét. A biztonság témakörében a Bizottság novemberben intézménycsomagot javasolt a terrorizmus hatékonyabb leküzdésére. A gyümölcsés zöldségtermelő ágazat reformjai pedig lehetővé tették az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése és környezetbarátabb formájának létrehozása érdekében 2003-ban indított változások folytatását, miközben e reformok szem előtt tartották az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is annak érdekében, hogy ösztönözzék az egészséges életmódhoz alapvetőnek tartott termékek fogyasztását. A politikai területek ilyen típusú kapcsolatát példázza a demográfia és a technikai fejlődés között létesített összeköttetés is, amelyre az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó, az Idősödés jólétben az információs társadalomban címen június közepén bemutatott cselekvési tervben került sor. Az életminőséget érintő kérdések másik példája a közötti közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiában tárható fel, amelynek hármas célkitűzése: a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük. E fogyasztóvédelmi törekvéseknek köszönhetően született meg egy elsődleges fontosságú intézkedés: az Európai Parlament és a Tanács június 27-én elfogadta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló rendeletet. A rendelet egységes eurotarifát állapít meg, amely segítségével elérhető, hogy az ilyen mobiltelefon-hálózatot használók Közösségen belüli utazásaik során ne fizessenek túlzottan magas árat a barangolási szolgáltatások keretében történő hívások kezdeményezéséért és fogadásáért. Külpolitikai téren az Európai Unió 2007-ben számos olyan tevékenységet folytatott, amely összhangban állt arra vonatkozó célkitűzésével, hogy a nemzetközi színtéren elsődleges fontosságú partnerként jelenjen meg.

17 16 BEVEZETÉS A nagy iparosodott vagy felemelkedő országokkal, úgymint az Egyesült Államokkal, Japánnal, Oroszországgal, Kínával vagy Indiával megrendezett, külpolitikai téren immár hagyományosnak tekinthető csúcstalálkozókon az Unió megerősíthette kétoldalú kapcsolatait, előadhatta véleményeit a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, illetve bizonyos esetekben politikai, gazdasági vagy technikai megállapodásokat köthetett. A német elnökség égisze alatt a G8-csúcstalálkozón júniusban elindított, úgynevezett heiligendammi folyamatnak köszönhetően újfajta párbeszéd indulhatott útjára különböző országokkal, elsősorban Kínával és Indiával. Júliusban került első ízben sor csúcstalálkozóra Brazíliával; ennek célja egy globális stratégiai partnerség kialakítása volt. Az Unió továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az érzékeny országok és régiók (Afganisztán, Csád, Irak, Irán, Koszovó, Mianmar [Burma], Libanon, Pakisztán, Szudán és a Közel-Kelet) helyzetét mind diplomáciai téren, mind pedig a helyszínen, különleges képviseleti, rendőri missziói vagy békefenntartói minőségében. Az Uniót több kontinensről többször is választási megfigyelői misszióra kérték fel. Külkapcsolati téren azonban 2007-ben leginkább a következő két tényező került előtérbe: a versenyképes Európa előmozdítása, illetve a szolidáris Európa megerősítése. A versenyképes és nyílt Európa előmozdításának célja elsősorban az volt, hogy a belpolitikákhoz koherens külpolitika kapcsolódjon. A légi közlekedés területén áprilisban az EU ennek megfelelően nyitott égbolt megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. A megállapodás szerint amelyet további ehhez hasonló, a világ többi részével kötött megállapodás követhet az európai légitársaságok ezentúl bármely egyesült államokbeli és európai desztináció között szállíthatnak utasokat, és a légi árufuvarozókra is hasonló rendszer alkalmazandó. Ehhez hasonlóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítása terén az Unió a keleti és délkeleti határ menti régiókat érintő migráció kérdésével kapcsolatos globális megközelítés meghatározására törekedett, valamint partnerségeket kívánt létrehozni az Unió és a harmadik országok közötti mobilitással kapcsolatban. Az EU az év végén több kelet-európai és nyugat-balkáni állammal kötött megállapodást a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, valamint az illegálisan tartózkodó személyek visszafogadásával kapcsolatban. Végezetül pedig külkereskedelmi téren a Bizottság áprilisban a lisszaboni stratégiával összhangban olyan megerősített partnerség létrehozását javasolta, amely segítségével az európai exportőrök könnyebben hozzáférhetnének a külső piacokhoz. A szolidáris Európa megerősítése azt jelentette, hogy az EU bizonyos számú globális partnerséget működtetett, alakított ki vagy újított meg a világ különböző régióival ben ünnepelték például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott, egyre szorosabb együttműködés 30. évfordulóját, és ebben az évben hoztak létre egy közép-ázsiai partnerséget is. Emellett 2007 decemberében a lisszaboni Európa Afrika csúcstalálkozón újraindították az Afrikával létrehozott stratégiai partnerséget. Fontos előrelépés történt 2007-ben a humanitárius segítségnyújtás témakörében: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság aláírta az európai konszenzusos

18 BEVEZETÉS 17 nyilatkozatot, amely megerősíti a humanitárius segítségnyújtás alapelveit és bevált gyakorlatait, és amelynek célja a koordinált megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az Unió maximális intenzitással vehessen részt a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban. Ez a kezdeményezés arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Unió egységessé kívánja tenni a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatokat érintő megközelítéseit, hiszen a három intézmény 2005-ben a fejlesztési politikáról írt alá európai konszenzust. * * * Bármilyen szerteágazónak, jelentősnek, sőt, összetettnek tűnhetnek az Európai Unió tevékenységei, az alapszerződés aláírása után ötven évvel ezen uniós tevékenységek alapja továbbra is az érdekelt felek (azaz a kezdeményezők vagy kedvezményezettek) európai integrációban történő aktív részvétele. Ezért az előző években kidolgozott vagy végrehajtott kezdeményezéseket követően 2007-ben különösen jelentős tényezővé vált az érintett felek politikák iránti elkötelezettsége, és ez különféle intézményi fellépések formáját öltötte magára. Ennek megfelelően több nyilvános konzultációra is sor került olyan különféle témákban, mint az Unió bővítése, a család vagy a bevándorlás. A 2006-ban a jövőbeni európai tengeri politika meghatározása érdekében kezdeményezett konzultáció végeredménye példaértékű volt, mivel a Bizottság októberben mintegy 500 hozzászólás és több mint 250, a konzultáció keretében szervezett esemény alapján vonta le következtetéseit az új tengeri stratégiáról szóló javaslatához. Ugyancsak októberben alakította ki a Bizottság a kommunikációval kapcsolatos partnerségi megközelítést is, amelynek célja, hogy a polgárok könnyebben jussanak információkhoz, jobban megértsék a közösségi politikák európai, nemzeti és helyi dimenzióit, illetve vegyenek részt az európai kérdéseket vizsgáló folyamatos párbeszédben. E kezdeményezés annál is inkább helytálló, mivel az európai intézményekbe vetett bizalom mint azt az Eurobarométer felmérései is mutatják 2007-ben jelentősen emelkedett, elérve a 80-as években mért szintet. Ezek a fejlemények, amelyből az egyes intézmények is kiveszik a részüket, fordulópontot jelentenek arra nézve, miként kapcsolódik a politikák iránti fentebb említett elkötelezettség az európai bővítési folyamat valóságához. A 2007-es eredményeknek a Lisszaboni Szerződés jelenlegi ratifikálása fényében különleges fontosságot kell tulajdonítani, hiszen a Szerződés kidolgozói új alapokat kívántak biztosítani az elmúlt 50 évben megvalósított eredményektől megerősödött és a határozottan a jövő felé forduló Európa számára.

19

20 I. fejezet Általános politikai keret 1. szakasz Kormányzás és a szabályozás minőségének javítása Háttér 2005-ben azáltal, hogy ez a törekvés került a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia középpontjába, a jogalkotási munka javítására irányuló célkitűzés új lendületet kapott. Ebben az összefüggésben a Bizottság mindenekelőtt felülvizsgálta a 2002-ben indított, a szabályozási környezet javítására irányuló cselekvési tervet, és a pontosabb kidolgozás érdekében egy sor új megközelítést dolgozott ki. A vállalkozás sikere azonban továbbra is attól függ, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi közösségi intézmény és a tagállamok ténylegesen elfogadják-e a célkitűzést. Ebben az értelemben a jogalkotási munka javítása közös felelősséggel jár ban a Bizottság elvégezte az elért előrehaladás, illetve az e tárgyban történő további előrelépés érdekében megválaszolandó kihívások stratégiai elemzését. Ezenfelül megerősítette a meglévő ellenőrzési mechanizmust a Bizottság elnöke alá rendelt hatásvizsgálati bizottság létrehozásával. A jogalkotási munka javítása 2007-ben a modern, hatékony és eredményes szabályozási kultúra kifejlesztésére irányuló stratégia keretében az elmúlt évek során elért haladás megszilárdítására került sor. A jogszabályok minőségének javítása érdekében hozott intézkedésekből szerzett tapasztalatok lehetővé tették a Bizottság számára, hogy tovább finomítsa megközelítését, illetve megfeleljen a polgárok és az európai gazdasági szereplők egyszerű és érthető szabályozásra irányuló elvárásainak.

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Oktatás, nevelés, szakmai képzés *

Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Az Európai Unió és az oktatás 217 Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Háttér Az Európai Tanács 2005. tavaszi ülése a lisszaboni stratégia újraindításával összefüggésben az emberi tõkét tekintette Európa

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.15. C(2013) 14 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.) A 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az oktatás

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015/0062(NLE) 28.8.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.23. COM(2009)642 végleges 2008/0221 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben