2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek"

Átírás

1 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az adózás rendjérıl szóló évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) elsı generációs adótörvény, amely az elmúlt 13 évben kisebb-nagyobb mértékben több mint ötven alkalommal módosult. Ez szükségképpen vezetett oda, hogy a törvény szabályai egyenetlen részletességgel szabályozzák az adózással összefüggı jogokat és kötelezettségeket, valamint az adótechnikai elıírásokat. Az elızı évben viszonylag nagy terjedelemben módosult a törvény, mert a Kormány programjának megvalósítása érdekében korszerősödött a pénzügyminiszter adóigazgatás egészére kiterjedı irányítási jogosultságának rendszere, valamint a törvénynek az ellenırzési fejezetét és az adóvégrehajtást a jogalkotó teljes egészében újraszabályozta. A Kormány döntése alapján az adózás rendjét meghatározó szabályokat tovább kell korszerősíteni annak érdekében, hogy a szabályozás az átláthatósággal segítse elı az adózók jogainak könnyebb gyakorlását, illetıleg a kötelezettségek teljesítése az egyszerősítés jegyében mind korszerőbb technikákkal valósuljon meg. Ennek során új adómegállapítási módot honosít meg a törvény, bevezetve az adatszolgáltatás alapján történı adóhatósági adómegállapítás módszerét a gépjármő adózásban és a személyi jövedelemadóban, amely az adózók adminisztratív terheit látványosan mérsékli, hiszen mentesíti az adózókat az adóbevallások elkészítése és benyújtása alól. Az elektronikus adóigazgatás meghonosításának útján is átütı értékő változtatást tartalmaz a törvény, amikor is az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történı teljesítését kiszélesíti, 2004-tıl még csak a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezı adózóra, 2005-tıl ez a szám már adózóra nı, illetıleg az elképzelések szerint 2006-tól lehetıvé válik, hogy bármely adózó önkéntesen elektronikus úton az Interneten keresztül nyújtsa be adóbevallását és teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét. Ahhoz, hogy az elektronikus adóigazgatás hétköznapi valósággá váljon, az adózók elektronikus azonosítási módjának egyszerősítésére és egyidejőleg olcsóbbá tételére van szükség. Ennek részletes szabályozására a pénzügyminiszternek ad felhatalmazást a törvény. A törvény modernizálása érdekében a módosítás szerkezeti átalakításokat tartalmaz, az ellenırzési fejezetet az adóigazgatási eljárás szabályai közé emeli, a jogkövetkezmények fejezetet pedig az adóigazgatási eljárást követıen helyezi el, miközben az adóigazgatási eljárás korábbi szabályait jelentısen módosítja. Szőkíti az államigazgatási eljárás általános szabályainak érvényesülését az adóigazgatási eljárásban, mert eddig nem szabályozott jogintézményeket, mint a jogorvoslat teljes vertikuma az adózás sajátosságainak figyelembe vételével különös módon szabályoz, és ezzel mentesíti az adózókat az általános és a különös viszonyában lévı két törvény folyamatos egymásra vetítésének kényszere alól. A szerkezeti átrendezés következtében a törvénymódosítás az eddig hatályos szövegnek mintegy kétharmadát érinti, ezért a Kormány indokoltnak látta a tervezett módosítások és a megmaradó rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásával egy új törvényjavaslat elkészítését és a Parlament elé terjesztését. Ezzel könnyebbé válik a joganyagban való eligazodás, és jelentıs dereguláció is elvégezhetı, hisz az új, a évi XCII. törvény (a továbbiakban: új Art.) elfogadásával kiiktathatók a jogrendszerbıl az elmúlt 13 évnek több mint ötven Art.-t módosító rendelkezéseinek hatályba léptetı záró és átmeneti rendelkezései. A kialakuló egységes szöveg és logikusabb törvényi szerkezet a kor követelményeihez illeszkedıen erısíti az adózás rendjérıl szóló törvény kódex jellegét, és segíti az adózók és az adóhatóságok jogalkalmazását. (2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelıen gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelıen, a törvényes keretek között gyakorolhatja.

2 (3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelıen köteles eljárni és intézkedni. (4) Ha nemzetközi szerzıdés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. (5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszemően gyakorolni és elısegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. 7005/2006. (AEÉ 5.) APEH irányelv az egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról 7002/2005. (AEÉ 3.) APEH irányelv egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról (6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. 7004/2006. (AEÉ 4.) APEH irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendı eljárásról 7001/2005. (AEÉ 3.) APEH irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendı eljárásról (7) A szerzıdést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minısíteni. Az érvénytelen szerzıdésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentısége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. (8) A szokásos piaci ártól eltérı szerzıdési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minısíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektıl az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (9) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. Az adózás és adóztatás során kialakított alapelvek kiállták az idı próbáját, hiszen az elmúlt 13 évben nem módosultak, csak újakkal egészültek ki. A módosítás az Alapelvek cím alatt a korábbi szabályozással egyezıen a törvény célját és néhány speciális elvet emel ki, amelyek áthatják, meghatározzák az adózás egész, a törvényben rendezett folyamatát. A törvény szerint szükségtelen az általános jogalkalmazási elvek és követelmények szabályozása, mint például a jogorvoslathoz való jog, az anyanyelv használatának joga vagy a gyors eljárás követelménye. Az államigazgatási eljárás általános szabályai (a továbbiakban: Áe.) ezeket az adóügyekben is megfelelıen rendezik, mivel az Áe. szabályait - ha szőkebb körben is - háttérszabályként a jövıben is alkalmazni kell az adóügyekben. A törvény ezért csak olyan jellegő elveket tartalmaz bevezetı rendelkezései között, amelyek az adózási folyamat valamennyi szakaszában érvényesítendı követelményt fogalmaznak meg. Jellegük szerint egyes alkotmányos jelentıségő és más általános jogelvek az adózás területén sajátos, speciális vonásokat is mutatnak. Természetesen alapelv jellegő rendelkezéseket nemcsak a bevezetı rendelkezések tartalmaznak, hiszen a törvény számos más rendelkezése is garanciális jelentıségő, mint például az adótitokra vonatkozó szabályok. A törvény elsıdlegesen az adózó és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét szabályozza. A jogállamiság követelményeinek megfelelıen e viszonyokat teljes körően és egyértelmően szabályozottá kell tenni az eljárási normák tekintetében is. A viszonylag részletes szabályozás csak látszólag bürokratikus, az valójában a törvényes adóztatás és adózás alapfeltétele. Az adózás természeténél fogva beavatkozás a természetes személyek és szervezeteik autonómiájába, annak sajátos, törvénnyel szabályozott korlátozása. Az adózó garanciális érdeke is azt kívánja, hogy ez az intervenció ne történhessen szabályozatlanul, parttalanul. A magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek érdekeit tehát nem az életviszonyok szabályozatlanul hagyása vagy csak töredékes keretszabályozása szolgálja, hanem az, ha törvény rögzíti az adózók és az adóhatóság teendıit, cselekvési lehetıségeit és annak hatásait. Természetesen az adózót terhelı fizetési és más kötelezettségek a jövıben is domináns elemét jelentik az adózói magatartás-szabályozásának. Ezzel egyidejőleg azonban a törvény az

3 adózói jogokat is rögzíti, továbbá a hatósági beavatkozás törvényes lehetıségeivel, eszközeinek pontos szabályozásával is védi, erısíti az adózó helyzetét az adóügyi viszonyokban. A jogok és kötelességek kölcsönössége más jellegő, mint a szerzıdéses jogviszonyokban, mégis az adóhatóságok és az adózók kapcsolata e jogokra és kötelességekre tekintettel törvényesen rendezett. Az adózás rendjének egyidejőleg két követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az adóztatás eredményességét. Az egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy az államháztartás mőködésének feltételei az adózókat védı garanciák sérelme nélkül teljesülhessenek. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kisebb vagy nagyobb adózói csoportok - az ellenırzés lehetısége nélkül - kivonhatják magukat a közteherviselés alkotmányos kötelezettsége alól, akkor e terheket a társadalom más adózói csoportjai lesznek kénytelenek viselni. Egyfelıl tehát védeni kell a privát szférát, másfelıl olyan eszközöket kell az adóhatóságok kezébe adni, amellyel feltárhatják az adórövidítést. A törvény egyik fı célkitőzése, hogy a különbözı típusú adóügyekben a szabályozás egységes elvek szerint történjék. Figyelemmel azonban az egyes adóhatóságok elıtt folyó különbözı típusú, funkciójú adó-, illetékés költségvetési támogatási ügyek sokféleségére, a rendezés egységesítésének igénye nem jelentheti a szabályok uniformizáltságát. A rendeltetésszerő joggyakorlás nemcsak a szerzıdéses kapcsolatokban, hanem az adózás során is követelmény. Az adójogviszonyok alanyai az egyes törvényi rendelkezések adta lehetıségekkel azok céljának, funkciójának megfelelıen élhetnek, azaz az adójogviszonyban is tilos a joggal való visszaélés. A rendeltetésszerő joggyakorlás nevesített esetét említi a törvény a mérlegelés kapcsán. A törvény általánosságban szőkíti az adóhatósági mérlegelés - a korábbiakban gyakran parttalan - lehetıségét. Ugyanakkor az adóhatósági mérlegelési jogkör teljes kizárása az adózás arányosságának és méltányosságának tömeges megsértését eredményezné. A törvény általános követelményként fogalmazza meg, hogy a mérlegelési jogkörben eljárva a hatóságnak mindig a felhatalmazás céljára figyelemmel és a törvényes lehetıségek határain belül kell eljárnia. Lényegében a rendeltetésszerő joggyakorlás sajátos esetét, a jogegyenlıség adózási vetületét rendezi a törvény, amikor megtiltja az elınyös és hátrányos megkülönböztetést. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a jogalkalmazó szerv a jövıben a törvényes feltételek megléte esetén nem engedélyezhet például fizetési halasztást egyedi esetekben, hanem azt, hogy eljárása és intézkedése során egységes mércét kell alkalmaznia. Az Alkotmány az alapvetı jogok körében rendezi az állampolgárok jogegyenlıségét. A modern adórendszerek azonban - a zárt gazdaságokat kivéve - az adózók jogait és kötelességeit nem az állampolgársághoz, hanem más elvekhez, leggyakrabban az illetıséghez igazítják. A nemzetközi adóegyezmények rendszere is rendszerint ezeket az elveket követi, és az állampolgárságnak csak a legritkább esetben van közvetlen szerepe az adókötelezettség alakulásában. Mindezekre tekintettel alkotmányos jelentıségőnek tekinthetı az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalma. E rendelkezés gyakorlati jelentısége - többek között - a hazánkban letelepedett sok ezer nem magyar állampolgár adójogi helyzetének rendezése is. Az ügyfelek tájékoztatásának az Áe.-ben említett általános elvét a törvény részletesebben szabályozza. Meghatározza az adóhatóság kitanítási kötelezettségének terjedelmét is. Az adóhatóság segítségére az adózóknak leggyakrabban az adóbevallások és befizetések kapcsán van szüksége. Különösen a gazdasági tevékenységet önállóan nem végzı adózók egy része a hatóságok közremőködése nélkül nehezen lenne képes maradéktalanul eleget tenni a törvényesen elıírt kötelezettségeknek. Az adóhatóságot figyelmeztetési kötelezettség is terheli azért, hogy az adózó az ıt megilletı jogoktól ne essen el (például adókedvezmény). Ugyanakkor a tájékoztatási kötelezettség nem korlátlan. Természetesen az adóhatóság nem adótanácsadó intézmény. Így nem kell felhívnia a figyelmet a legális adókikerülési lehetıségekre. A jóhiszemő joggyakorlás és a közremőködés nemcsak az adóhatóságokat, hanem az adózókat is terhelı kötelesség. E szabály gyakorlati jelentısége különösen az ellenırzés és a tényállás tisztázása, a bizonyítás során kiemelkedı. Az adózás egyenlısége és arányossága elveinek maradéktalan érvényesülése mellett is az egyes ügyekben méltánytalan helyzet alakulhat ki. Az ilyen esetek a közteherviselés arányosságának elvét sértik, a konfliktus feloldását szolgálja a méltányos eljárás lehetısége és egyben kötelezettsége. A méltányos eljárás követelménye tehát végsı soron az Alkotmányból levezethetı garanciális célú rendelkezés (például a létminimum védelmezése). A méltányosság ezen túlmenıen azt is jelenti, hogy az adóhatóságok eljárását akkor is a méltányos joggyakorlás jellemzi, ha az adózó helytelenül járt el, valamely törvényesen elıírt kötelezettségét megsértette.

4 A szerzıdési szabadság elve alapján a polgári jogviszonyok többségében a felek szerzıdéses kapcsolataikat és más ügyleteiket saját elhatározásuknak megfelelıen alakíthatják. A szerzıdések és más ügyletek valódi tartalmára való utalás a törvényben kizárólag az adózás kötelezı, eltérést nem engedı szabályaival való összhang megteremtését célozza. E rendelkezés a már korábban említett joggal való visszaélés tilalmának érvényesítését is szolgálja. Az alapelv jellegő rendelkezések között a törvény az ún. gazdasági szemléletmód érvényesítését rendeli el az adóügyekben, ugyancsak nemzetközi tapasztalatok alapján. Az érvénytelen szerzıdések az érvénytelenség egyéb következményeitıl függetlenül olyan gazdasági eredménnyel járhatnak, amelyek adózatlanul maradása a jogszerően eljáró adózókkal szemben indokolatlan elınyt biztosítana. A fejlett országok joggyakorlata különösen a nyolcvanas évektıl különbözı eszközökkel törekszik az adókikerülés korlátozására, megnehezítésére, az adókijátszás lehetıségének visszaszorítására. A törvény az adózás valamennyi területére kiterjedıen írja elı, hogy a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérı szerzıdéseit az adókonzekvenciák szempontjából miként kell minısíteni. A jogszabályok a tényleges forgalmi értékviszonyoktól eltérı árak alkalmazásával adóelınyökre törekvı vállalkozások helyzetét igyekeznek megnehezíteni azáltal, hogy különbözı eszközökkel korlátozzák e törekvéseket. Ilyen eszközöket már hazai törvényhozásunk is alkalmaz évek óta. Különösen a nem független felek esetében tartalmaznak egyes adótörvények az ún. belsı elszámoló árak (transzferárak) alkalmazása esetén speciális rendelkezéseket. A törvény az egyes adótörvények jogalkotási tapasztalatainak általánosítására törekszik azért, hogy ne csak egyes adók tekintetében tartalmazzon a transzferárak visszaszorítására rendelkezéseket az adótörvény. Természetesen különbözı szerzıdéskötési praktikákkal nem kizárólag kapcsolt vállalkozások élhetnek adófizetési kötelezettségük minimalizálása érdekében, ugyanakkor a jogbiztonság követelményére tekintettel általános érvénnyel nem kívánatos a szerzıdési szabadság korlátozása, azaz független vállalkozások szerzıdései esetében sem az adóhatóságok, sem más szervezetek nem kaphatnak általános felhatalmazást arra, hogy a piaci ártól eltérı szerzıdési feltételek esetén beavatkozhassanak. Az adózási alapelvek szerint az illegális, továbbá - a Polgári Törvénykönyvben alkalmazott formulát átvéve - a jó erkölcsöt sértı cselekmények révén elért anyagi elıny is adóztatható. Természetesen ezek az ügyletek rendszerint semmisek, ugyanakkor nem lehet kizárni annak lehetıségét, hogy az ilyen ügyletek gazdasági eredménye ennek ellenére kimutatható. Érvénytelenség esetére a törvény 1. (7) bekezdése tartalmaz szabályt, ugyanakkor más országok törvényhozási tapasztalatait is figyelembe véve célszerő az egyéb esetekre is rögzíteni az adófizetés kötelezettségét. KGD Adóelıny, adókedvezmény alkalmazása esetén a bizonyítási kötelezettség az azt igénybe vevı adózót terheli. A magánszemélyek adóztatásának alapja az a jövedelem is, amelyhez a jogszabályba ütközı módon ténylegesen hozzájutott (2003. évi XCII. törvény 1., évi CXVII. törvény 1., 7., 10., 24. ). 2. (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerően kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minısül rendeltetésszerő joggyakorlásnak az olyan szerzıdés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerő joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg. A kilencvenes években egyre gyakoribbá váltak azok a nyilvánvalóan adórövidítési vagy adómegkerülési célból létrehozott szerzıdési konstrukciók, amelyek mőködésének egyetlen ésszerő magyarázata az elérhetı adónyereség. Elıfordultak olyan esetek is, amikor a létrehozott ügyletek az egyes adótörvények vélt vagy valódi szabályozási hézagainak kihasználásával a befizetések ellenében annak többszörösét kínálták adóelınyként. Ezeknek az akcióknak a kárvallottja a költségvetés volt, az elszenvedett veszteségek nagyságrendje pedig több milliárd forintra tehetı. Az egyes adótörvények a kiskapukat saját szabályozási tárgykörükre szőkítve igyekeznek különbözı alapelvek megállapításával bezárni. A törvény elvi éllel mondja ki ezért a rendeltetésszerő joggyakorlás kötelezettségét az adójogviszonyokban is. A rendeltetésszerő joggyakorlás kötelezettségének gyökerei a polgári jogban találhatók, de ennek az elvnek a kiterjesztése az adójogra összhangban áll általános jogelveinkkel. Ez a kötelezettség közel áll a jóhiszemő joggyakorláshoz, ugyanakkor ez a kötelezettség a deklaráción túl regulatív jellegő is. A törvény az adójogban is intézményesíti a nem rendeltetésszerő joggyakorlás tilalmát, de ahhoz a polgári jogi érvénytelenségtıl eltérı jogkövetkezményt főz. Ez a rendelkezés nem tiltja meg általánosságban a legális eszközökre szorítkozó adókikerülést, annak speciális esetét tekinti ellentétesnek a jog társadalmi rendeltetésével. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak azt az esetet minısíti a törvény, amikor a szerzıdés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon

5 elérhetı gazdasági elıny, hanem kizárólag vagy döntıen a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás, és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben nem az adójogi norma céljára hivatkozik az adóhatóság, hanem az adózó vagy adózók valódi célja alapján kap lehetıséget a beavatkozásra. Az ilyen szerzıdések nem feltétlenül színlelt vagy leplezett ügyletek, hiszen valódi szerzıdési akarat is állhat ezek mögött, azonban az ügylet valódi célja az adómegkerülés. Természetesen nincsen helye a beavatkozásnak, ha a jogügylethez kapcsolódó adóelıny a jogügyletnek csak egyik célja, s amellett más gazdasági indokok is szerepet kapnak. Így például a rendeltetésszerő joggyakorlás követelménye nem sérül, ha az adózó olyan tevékenységet végez, amelyhez az adótörvény adómentességet vagy adókedvezményt nyújt. Az adókikerülési célú adóelıny igénybevétele esetén a jogosulatlan elıny figyelmen kívül hagyásával kell az adót megállapítani, szükség esetén a becslés szabályainak alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság ilyen esetekre sem kap általános felhatalmazást az adóbecslés valamelyik formájának alkalmazására. Az adóhatóság mőködése, az adóztatás a valódi bevételi-jövedelmi viszonyoknak megfelelı adóalap és adó megállapítására irányul. Amennyiben a körülményekbıl a tényleges adófizetési kötelezettség pontosan megállapítható, akkor nincsen szükség a becslés módszereinek alkalmazására (pl. adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele). Gyakoriak azonban azok az esetek, amelyekben a nyilvántartások alkalmatlanok a rendeltetésszerő joggyakorlás esetén fizetendı adó alapjának, s így az adó megállapítására. A törvény ezekre az esetekre a becslés eddig hatályos szabályainak alkalmazását rendeli. Az adózás rendjének alapelvei az adózás általános zsinórmércéjét képezik, amelyhez képest egyes adótörvények tartalmazhatnak speciális szabályokat. A személyi jövedelemadó az új alapelvhez képest eltérı szabályt tartalmaz, amely erısebb az általános szabályoknál. E rendelkezés szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a jogerıs bírói ítélettel megállapított, bőncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták. A törvény hatálya 3. (1) A Magyar Köztársaság területén a) székhellyel, telephellyel rendelkezı vagy egyébként gazdasági (termelı, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, c) vagyonnal rendelkezı vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérı magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevı személy (a)-d) pontok a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A törvény hatálya kiterjed az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezı, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı, adóalanynak nem minısülı személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetıséggel nem bíró adózó). Az Európai Tanács 2002/38/EK számú irányelve az adóadminisztráció egyszerősítésére kötelezi a tagállamokat az olyan általános forgalmi adó alanyok vonatkozásában, akik (amelyek) a tagállamok területén kívülrıl az általános forgalmi adó alanyának nem minısülı személynek nyújtanak elektronikus szolgáltatást. Ezek az adóalanyok az irányelv rendelkezéseinek értelmében egyetlen, a választásuk szerinti tagállam adóhatóságánál elektronikus úton teljesítik - az eddig az egyes tagállamok irányában külön-külön fennálló - bejelentési- és adóbevallási kötelezettségüket. E személyi körre terjeszti ki a törvény 1. -a az adózás rendjérıl szóló törvény hatályát. 4. (1) E törvény hatálya kiterjed a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggı, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendı, törvényen alapuló kötelezı befizetésre (a továbbiakban együtt: adó), b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás),

6 c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenırzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik (az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás). (2) A végrehajtás és az ezzel összefüggı nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás). 2/2005. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozat a parkolási díj (pótdíj) bíróság elıtti érvényesíthetıségérıl (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a) az adóelıleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. BH A gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék folyósításának elévülésére az adóigazgatási szabályok nem alkalmazhatók, mert a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem szociális ellátás [1998. évi LXXXIV. tv. 38. ; 152/2003. (IX. 23.) Korm. r. 1., 3. ; évi XCII. tv. 4. ; évi III. tv.]. (4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezı befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenırzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell. 5. (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a) 29. -át, 36. (2)-(4) bekezdését, át és át, át és VIII. fejezetét a 128. kivételével, b) a kiskorú adózókra vonatkozó határidı számítási szabályait. (3) Adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetıség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) E törvénytıl eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelezı jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelıs miniszter és a külpolitikáért felelıs miniszter együttes állásfoglalása az irányadó. II. Fejezet AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK Az adózó 6. (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elı. (2) Nem minısül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [35. (2) bek.]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megilletı jogokat. (3) Törvény eltérı rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelıdöt megillették, továbbá teljesíti a jogelıd által nem teljesített kötelezettségeket. Több jogutód esetén a jogelıd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelıd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra - eltérı megállapodás hiányában - vagyonarányosan jogosultak.

7 61/2006. Számviteli kérdés Társaságunk január 1-jén egy ingatlan tulajdonosa volt, amelyre az önkormányzat építményadót vetett ki. Társaságunk azonban évközben beolvadás révén megszőnik, így felmerült a kérdés, az egész évre kivetett adót hogyan kell megosztani társaságunk és a jogutód között? A helyi adókról szóló évi C. törvény 12. -ának (1) bekezdése értelmében fıszabály szerint az építményadó alanya az év egészében az, aki az építmény tulajdonosa a naptári év elsı napján, az adót pedig az adó alanyának kell megfizetni. A kérdés szerint beolvadás révén megszőnik az a társaság, amely a naptári év elsı napján az ingatlan tulajdonjogával rendelkezett. Ilyenkor az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény 6. -ának (3) bekezdésében foglalt elıírást kell figyelembe venni, amely szerint átalakulás esetén a jogutód teljesíti a jogelıd által nem teljesített kötelezettségeket. Erre tekintettel az önkormányzati adóhatóság határozata alapján a beolvadó társaságnak az egész évre fizetendı építményadó összegét ki kell mutatnia kötelezettségként. A kötelezettséggel szemben elszámolt ráfordításból azonban indokolt az átalakulás idıpontját követı idıszakra esı részt idıbelileg elhatárolni, mivel - az összemérés elvébıl adódóan - azt már az átalakulással létrejövı (átvevı) társaság számolja el ráfordításként. [2003. évi XCII. törvény 6. (3)] Az adózó képviselete 7. (1) Magánszemélyt az adóhatóság elıtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselıje, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság elıtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. (2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezetet az adóhatóság elıtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezı személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. (3) Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás idıtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével - a képviselıt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetıleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelızıen az adózó képviselıje az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását. A törvény módosítása által az ún. elvárt adónál lehetıvé válik a különbözı tagállamok társaságait érintı egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerrıl szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve elıírásainak történı megfelelés. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelık, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál. Megtörténik az Európai Unió Bizottsága által a évekre meghirdetett támogatás-politikának megfelelı elıírásokat tartalmazó fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok hatálybaléptetése január 1-jével. A törvény módosítását a különbözı tagállamok társaságait érintı egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerrıl szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve elıírásainak történı megfelelés indokolja. Ezen kívül egyszerősítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra elıírt idıponttal történı összhangba hozása.

8 Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvény kezeli a Bolgár Köztársaság és Románia január 1-jétıl az Európai Unióhoz történı csatlakozásából fakadó áfa feladatokat, továbbá a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévı - közös használatú - helyiségeinek használatát biztosító tevékenységének adójogi megítélésébıl eredı problémákat. Ennek megfelelıen az engedményezés tekintetében a törvény rendezi a jelenleg fennálló adóköteles és adómentes bevétel miatti megosztási kötelezettséget, a lakásszövetkezetek vonatkozásában pedig a jelenlegi adóköteles hasznosítást tárgyi adómentessé teszi. A törvény továbbá - a vonatkozó uniós elıírásoknak történı megfelelés érdekében - szőkíti a számla kötelezı adattartalmát. Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának fı célja a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes jogértelmezés elısegítése. E célok megvalósítása érdekében bıvül az adóhatóság elıtti képviseletre jogosultak köre, pontosulnak az import adójogi megbízottra vonatkozó rendelkezések, illetıleg a törvény az elszámolási, nyilvántartási szabályokat kiegészíti a tagdíjbefizetések állami adóhatósághoz kerülése miatt. A járulék-nyilvántartás naprakész adatainak biztosítása érdekében a törvény a kifizetıket, munkáltatókat terhelı havi bevallás/adatszolgáltatás adattartalmát kiegészíti a havi bevallás benyújtására egyébként kötelezett adózó által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataival. A fentieken túlmenıen a kettıs adóztatás elkerülése, a jogkövetı magatartás, illetıleg a jogbiztonság erısítése érdekében a törvény bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. A szerencsejáték szervezésérıl szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása szükséges egyrészrıl azért, mert az Szjtv.-ben nem jelenik meg az, hogy a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásokra a koncesszióról szóló évi XVI. törvényt (a továbbiakban: Konc. tv.) az Szjtv.- ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Másrészrıl pedig módosításra szorul az Szjtv.-nek a bukmékeri rendszerő fogadásra és a lóversenyfogadásra vonatkozó néhány rendelkezése annak érdekében, hogy a Konc. tv. 10/A. -a alapján megtörténhessen a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése. Végül szükségessé teszi az Szjtv. módosítását a Szerencsejáték Felügyelet január 1-jével Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalba (állami adóhatóság) történı olvadása is. Az Art. jelenleg hatályos képviseleti szabályai nem teszik lehetıvé, hogy egy gazdasági társaságnak nem minısülı, de számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult egyéb szervezet alkalmazottja, vagy tagja ezen bekezdés szerinti képviseletet láthasson el az adóhatóság elıtt. A jogalkotó célja ezen bekezdés vonatkozásában semmiképpen sem lehetett az, hogy egy nem gazdasági társasági formában mőködı jogalanyt - mőködjön az bármilyen, akár szövetkezeti formában is - kizárjon az adóhatóság elıtti képviselet gyakorlásából. Az ilyen megkülönböztetés tétel a jogalkotó céljával ellentétes és diszkriminatív, ezért a képviseletre vonatkozó szabályok pontosulnak. (4) Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ı érdekkörén kívül esı okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ı érdekkörén kívül esı okra vezethetı vissza. 2006/91. Adózási kérdés állandó meghatalmazott/megbízott felelıssége Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának fı célja az adóztatás, valamint az egyes, adóztatási területhez köthetı egyéb állami feladatokat ellátó szervezetek hatékonyságának növelése, korszerősítése, ami az adóztatás eszközeit meghatározó szabályok továbbfejlesztését, bizonyos hatáskörök és intézmények összevonását, átszervezését feltételezi. Ennek megfelelıen a jobb és gazdaságosabb adóztatás érdekében az adóhatóság szervezete regionálisan tagolt szervezetté alakul, megszőnnek az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet, feladataik átkerülnek az állami adóhatósághoz. A fekete gazdaság elleni küzdelem keretében a törvényben meghatározott esetekben és körülmények fennállása esetén szeptember 15-i hatálybalépéssel a törvény - elsısorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében - új jogintézményként bevezeti az adószám alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárást. Az állami adóhatóság egyes területi szerveinek az illetékességi területén és az országhatáron átnyúló jelentıs adókockázatokat hordozó adózói magatartások kiszőrése és az ezekkel szembeni hatékonyabb fellépés biztosítása indokolja az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának külön jogkörrel történı felruházását. Ezért a módosítás a központi költségvetés, illetve az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekei védelmében egy speciális ügycsoportra egy új - az APEH elnökének utasítására lefolytatandó - ellenırzési formát honosít meg, a központosított ellenırzést.

9 Az adóigazgatás fejlesztése keretében kiemelkedı szerep jut a legális foglalkoztatás bıvítése, valamint a gazdaság kifehérítése érdekében az adóhatóság ellenırzési tevékenységének, ezen belül a becslés hatékonyságát növelı rendelkezések bevezetésének. A vámhatóság nyomozati jogkörének kiszélesítésével a vámhatóság nyomozhat minden, pénzügyi tárgyú bőncselekmény tekintetében. A fentieken túlmenıen a törvény egyértelmően rendezi az adóköteles tevékenységet folytató, egyablakos körbe nem tartozó adózó adózással összefüggı jogait és kötelezettségeit, illetıleg azok érvényesíthetıségének, illetıleg teljesítésének szabályait arra az esetre, ha a bejelentkezési kötelezettségét elmulasztotta vagy késve teljesítette; bıvíti a foglalkoztatók bejelentési kötelezettségét, valamint a kifizetıket, munkáltatókat terhelı havi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát, a kötelezettek körét. A törvény továbbá megteremti az összhangot az új gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, az új cégtörvénnyel, illetıleg a csıdtörvény megújult szabályaival. Ennek keretében rendezi a záró bevallások benyújtási határidejét, az ehhez kapcsolódó ellenırzési határidıket, továbbá pontosítja a bejelentési szabályokat. Az Art. és a Ket. nem tiltja, hogy az adózó képviseletében ugyanazon eljárási cselekménynél több meghatalmazott járjon el. Az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat terhelı közvetlen mulasztási bírság szabályozása körében azonban az Art. nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az adózó képviseletét több állandó képviselı látja el és eljárásukkal kapcsolatban mulasztási bírság megállapítására kerül sor. A törvény módosító rendelkezése e hiányosság megszüntetése érdekében kimondja, hogy az ugyanazon kötelezettség teljesítésére bejelentett állandó meghatalmazottakkal, megbízottakkal szemben az adóhatóság a kötelezettség megszegése esetén a mulasztási bírságot egyetemlegesen állapítja meg. Az új rendelkezés nem alkalmazható, ha az adózó állandó meghatalmazottja a bejelentett kötelezettség tekintetében kizárólag egyetlen számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, melynek képviseletében a meghatalmazás, megbízás teljesítése során több alkalmazott/tag jár el, hiszen az adózónak ebben az esetben csak egy állandó meghatalmazottja van. Az Art. hatályos rendelkezése szerint az állandó meghatalmazott megbízott közvetlenül csak a megbízás, meghatalmazás idıtartama alatt elkövetett jogsértésekért bírságolható. Az Art. az adózó kötelezettségévé teszi, hogy az állandó megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul bejelentse az adóhatósághoz, továbbá kimondja, hogy a képviseleti jog megszőnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történı bejelentéstıl hatályos. Elıfordulhat azonban, hogy az állandó meghatalmazott a bejelentett kötelezettségét a képviseletet megalapozó jogviszony megszőnése miatt már nem teljesíti, az adózó a képviselet megszőnésérıl szóló bejelentést késedelmesen teszi meg és az adóhatóság az állandó képviselıvel szemben mulasztási bírságot állapít meg. A törvény ennek elkerülése érdekében kimondja, hogy az állandó képviselıvel szemben a mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha az állandó képviselı a bejelentett kötelezettségek teljesítése elıtt bejelenti az adóhatóságnak a képviseleti jogot megalapozó jogviszony megszőnését. Az új rendelkezés az állandó képviselıt csak a közvetlen bírság alól mentesíti, azaz az Art. 7. (6) bek. képviseleti jog megszőnésének hatályára vonatkozó szabályát nem érinti, tehát a képviseleti jog az adóhatóság elıtti eljárásban továbbra is az adózó bejelentése alapján szőnik meg. Az Art január 2. napjától hatályos 7. (4) bekezdése szerint az adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja mentesül a közvetlenül vele szemben alkalmazható mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás az ı érdekkörén kívül esı okból hibás vagy hiányos. Bevallási késedelem esetén az Art. 31. (4) bekezdése a bevallás benyújtásában akadályozott adózó részére igazolási kérelem elıterjesztését teszi lehetıvé, mellyel az adózó a késedelmet okozó akadály valószínősítése esetén mentesül a - vele szemben a bevallási késedelem miatt alkalmazható - hátrányos jogkövetkezmény alól. Mivel az állandó meghatalmazott, megbízott az adózó eljárási jogait gyakorolja az adózó nevében, az Art. 31. (4) bekezdésében hivatkozott igazolási kérelmet az adózó akadályoztatása esetén terjesztheti elı. Elıfordulhat azonban, hogy az adózó nem akadályozott - vagy akadályozott de igazolási kérelem benyújtását nem kívánja - és a késedelem az állandó meghatalmazott, megbízott érdekkörén kívül esı okra vezethetı vissza. Mindezekre tekintettel a törvény a közvetlenül az állandó megbízottal, meghatalmazottal szemben alkalmazható mulasztási bírság esetére a kimentı bizonyítás lehetıségét - a képviselı érdekkörén kívüli okra hivatkozással - a bevallási késedelemre is kiterjeszti. (5) (6) Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz. A képviseleti jog megszőnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történı bejelentéstıl hatályos. (7)

10 8. (1) A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivıként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. 7010/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH irányelv az adóhatóság elıtti képviseletrıl (2) Az adózási ügyvivı teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megilletı jogokat is. (3) Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggı adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak. A külföldi székhelyő vállalkozások január 1-jétıl az erre vonatkozó kerettörvény alapján Magyarországon gazdasági tevékenységet a törvényben meghatározott kivételektıl eltekintve kizárólag a cégbíróságon is regisztrált fióktelep útján végezhet, illetıleg nem gazdasági tevékenység céljából kereskedelmi képviseletet hozhat létre. A fióktelep és a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozást megtestesítı önálló szervezeti forma. Minthogy gazdasági tevékenységet fı szabályként csak a fióktelep útján végezhet a külföldi vállalkozás, a törvény a fióktelepet mint a külföldi székhelyő vállalkozás adózási ügyvivıjét határozza meg és egyszersmind azt is kimondja, hogy a külföldi vállalkozást a belföldi adókötelezettségeit illetıen a fióktelep testesíti meg, gyakorolja az adózói jogokat, illetıleg teljesíti az adókötelezettségeket. A fióktelepek önállóan alanyai az adójogviszonyoknak, de olyan jognyilatkozatot, amely egy külföldi vállalkozás több belföldi fióktelepére is kihat, csak együttesen tehetnek. 9. (1) Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselıt bízhat meg. 7010/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH irányelv az adóhatóság elıtti képviseletrıl 2004/10. Adózási kérdés pénzügyi képviselı adatbejelentése (2) Pénzügyi képviselı az a jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság lehet, melynek jegyzett tıkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelı összegő bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselı a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja. (3) A pénzügyi képviselı a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszőnésétıl számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetıleg megszőnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi bankszámla számlaszámát. 2005/90. Adózási kérdés pénzforgalmi bankszámla meghatározása (4) Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselıjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg. (5) A pénzügyi képviselı a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megilletı jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság elıtt személyesen vagy más képviselıje útján nem járhat el. (6) A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselıt egyetemleges felelısség terheli. A képviselet megszőnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti. (7) A pénzügyi képviselı a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. (8) A pénzügyi képviselı a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggı iratait elkülönülten tartja nyilván. (9) Az adóhatóság a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkezı külföldi vállalkozást megilletı adóvisszaigénylést, adó-visszatérítést a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi bankszámla javára történı átutalással teljesíti. (10) Ha a képviselet azért szőnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszőnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselı a külföldi vállalkozás záróbevallását elkészíti. A pénzügyi képviselı az adózással összefüggı iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megırzi.

11 Az Európai Unóhoz történı csatlakozással összefüggésben - figyelembe véve a 6. számú áfa irányelvben foglaltakat - egy új típusú képviseleti forma meghonosítására is sor kerül az adózásban. A tıke szabad áramlása alapelvéhez igazodóan meg kell teremteni a lehetıségét annak, hogy azok a külföldi vállalkozások, amelyek belföldi gazdasági tevékenységükkel összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezettek, olyan módon tudják végezni tevékenységüket, hogy az abból származó adókötelezettségüket könnyen tudják teljesíteni, ugyanakkor az adóhatóság számára az ezzel kapcsolatos feladatok a leghatékonyabban legyenek elvégezhetık. Az új típusú forma a pénzügyi képviselet, amelyet külön jogszabály alapján az elıírt feltételeknek megfelelı pénzügyi képviselı láthat el. A pénzügyi képviselı alkalmazása - figyelemmel az Uniós elıírásokra - nem kötelezı. A pénzügyi képviselet ellátásához szükséges feltételek azt biztosítják, hogy a pénzügyi képviselet ne eredményezze az adókötelezettségek teljesítésének elmaradását. Éppen ezért szükséges, hogy a pénzügyi képviselı képviseleti jogosultságának bejelentésekor igazolja, hogy az elıírt feltételek fennállnak, azaz jegyzett tıkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelı összegő bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. E feltételeknek a képviselet ellátásának idıtartama alatt a pénzügyi képviselınek folyamatosan meg kell felelnie. Amennyiben utóbb a feltételeket a pénzügyi képviselı nem teljesíti, az képviseleti jogának megszőnését eredményezi. A pénzügyi képviseletet ellátó képviselı számára lehetıség van több képviseleti megbízás ellátására, ehhez nem szükséges az, hogy megbízásonként rendelkezzen a képviselet ellátásához szükséges feltételekkel. A pénzügyi képviselı feladata, hogy a képviselt adózó adóügyeiben kizárólagos jogosultsággal eljárjon, az adókötelezettségeket (bevallás, adófizetés stb.) teljesítse. Ez fontos segítség a külföldi vállalkozásnak, ugyanakkor nem zárja ki annak felelısségét, mert a pénzügyi képviselıvel egyetemlegesen felel az adókötelezettségek teljesítéséért. Ennek indoka, hogy a szerzıdéses szabadság elvébıl következıen a külföldi vállalkozás maga választhatja meg a pénzügyi képviselıjét, a képviseletet pedig a pénzügyi képviselı azoknak az ismereteknek a birtokában vállalhatja el, amelyekkel a külföldi vállalkozással kapcsolatban rendelkezik. Amennyiben a felek a képviselet ellátása, illetıleg a képviselı kiválasztása során nem jártak el kellı gondossággal, az ebbıl eredı hátrányok nem háríthatók át a költségvetésre, ez pedig az egyetemleges felelısség kimondásával biztosítható. A pénzügyi képviselıvel és a képviselt külföldi vállalkozással kapcsolatos illetékességi szabályok elválnak egymástól. Ennek megfelelıen pénzügyi képviseletet bármelyik adóhatóság illetékességi területéhez tartozó adózó elláthat, azonban a képviselt külföldi vállalkozás tekintetében - az adóztatási és adóigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében - az APEH Észak-budapesti Igazgatósága kizárólagos illetékességő hatóság. A pénzügyi képviselı ehhez az Igazgatósághoz köteles a megbízás elfogadásáról és a képviselet megszőnésérıl 15 napon belül bejelentést tenni. Annak érdekében, hogy az eljáró adóhatóság a pénzügyi képviselı, illetıleg a képviselt külföldi vállalkozás ellenırzését hatékonyan elvégezhesse, a pénzügyi képviselınek a képviselt külföldi vállalkozás adózással összefüggı iratait elkülönülten kell nyilvántartania. A pénzügyi képviselı a képviselet ellátása során minden képviselt külföldi vállalkozás számára belföldi bankszámlát köteles nyitni, mert így elkülönülten tudja kezelni a képviselt külföldi vállalkozás adókötelezettségeivel összefüggı pénzeszközöket. Az adóhatóságok 10. (1) Adóhatóságok: a) az állami adóhatóság, b) a vámhatóság, c) az önkormányzat jegyzıje (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság), d) (2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minısülı személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elı, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést - ha törvény elıírja - megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenırzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. (3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák

12 megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit. (4) Az adóhatóságok a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik egymás eredményes mőködését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését, b) együttmőködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes fıigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében. A módosítás a korábbi törvénnyel megegyezıen tételesen sorolja fel a különbözı típusú adóügyekben eljáró adóhatóságokat. Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalon és szervein - a törvény szóhasználatában az állami adóhatóságon - kívül egyes adóügyekben a vámhatóságok, az illetékhivatalok valamint a helyi adóügyekben az önkormányzati adóhatóságok járnak el. Az adóhatóságok feladatkörébe tartozik az adó beszedése, behajtása, nyilvántartása, továbbá - az önadózással és adóbeszedéssel megállapított adók kivételével - az adó megállapítása (adókivetés, -kiszabás) is. Ezen kívül az adóhatóságok feladata a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés és -visszatérítés kiutalása is. Az adóhatóságok látják el az adózással összefüggı ellenırzési feladatokat az adórövidítés, illetve a támogatás jogosulatlan igénybevételének megelızése, megakadályozása érdekében. Ennek keretében ellenırzi az anyagi és eljárási kötelezettségek törvényben elıírt teljesítését, ezek valamelyikének megsértése esetén, amennyiben szükséges, megindítja az adóigazgatási eljárást. A korábban hatályos szabályozás, miközben felsorolja a Magyar Köztársaságban adóhatósági feladatokat ellátó pénzügyi-igazgatási szerveket, ezek általánosságban megállapítható feladatait csak igen szők körben szabályozza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóztatás során az adóhatóságokra háruló feladatok köre az adóztatás infrastruktúrájának biztosítása során az itt felsoroltaktól lényegesen szélesebb, mert az adóhatóságoknak kell kezdeményezniük az adófizetéshez elkerülhetetlen számlák megnyitását, azok számának közzétételét, illetıleg a nyomtatványok és más feltételek rendszeresítését és biztosítását. A különbözı típusú adóhatóságoknak a kötelezettségek ellenırzése során szükségképpen együtt kell mőködniük egymással a törvényben meghatározott információk átadásával, illetıleg az adózásban résztvevı más személyek joggyakorlását és kötelezettségteljesítését elı kell segíteniük. Az együttmőködési kötelezettség a teljes jogú tagság elnyerésének pillanatától kiterjed az Európai Unió adózással foglalkozó szervezetére, illetıleg a tagállami adóhatóságokra is. Ezt a kötelezettséget honosítja meg a törvényben a módosítás az adóhatóságokra vonatkozó általános rendelkezések kiegészítésével. Az adóhatóságok felügyelete 11. (1) Az adópolitikáért felelıs miniszter a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenırzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait, c) elıterjeszti a kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttmőködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását, d) a törvényesség és szakszerőség ellenırzése érdekében az adóhatóságok vezetıitıl jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyérıl tájékoztatást kérhet, e) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit, f) adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság vezetıjének, a vámhatóság vezetıjének és a közigazgatási hivatal jogszabálysértı határozatát (végzését), illetıleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértı mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja, g) az állami adóhatóság vezetıjének különösen az adóztatás mőködési feltételeinek kialakítása, szakszerő mőködtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad. (2) Az adópolitikáért felelıs miniszter az (1) bekezdés c), e) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át. Az adóztatásért, az adók beszedéséért a pénzügyminiszter felelıs. Ehhez a pénzügyminiszternek olyan jogosítvány-együttessel kell rendelkeznie, mely tényleges lehetıséget biztosít számára e feladat ellátására, az adóhatóságok és az adóztatás felelıs felügyeletére. A pénzügyminiszter és az adóigazgatás kapcsolatát korábban az Art. csak igen vázlatosan szabályozta. Az elızı év során elfogadott módosítással a törvény részleteiben szabályozza a pénzügyminiszternek, mint az adóztatásért felelıs személynek az adóigazgatás egészéhez, ezen belül a tárca által felügyelt két

13 adóhatósághoz (APEH, VPOP) főzıdı viszonyát. A különbözı jogterületeken elszórtan megtalálható szabályokból rekonstruálható vagy levezethetı pénzügyminiszteri jogosítvány-együttesnek egy törvényhelyben való összevonása megerısítette a felügyeleti jogkört és tartalmi többletet is hordoznak a szabályok, amennyiben a pénzügyminiszter jogosítványává válik a beszámolók és jelentések kérése mellett bármely adózó ügyérıl a tájékoztatás kérés lehetısége, az általa elıterjesztett törvények értelmezése kérdésében az adóhatóságokra nézve kötelezı iránymutatás kiadása, illetıleg az adóhatóságok teljesítménykövetelményeinek meghatározása. Iratbetekintés 12. (1) Az adózó, továbbá a 35. (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. (2) Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenırzés megkezdéséig, ha valószínősíthetı, hogy azok tartalmának megismerése a késıbbi ellenırzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. (3) Nem tekinthet be az adózó a) az adóhatóság, illetıleg a felettes szerv döntés-elıkészítéssel összefüggı belsı levelezésébe, b) a határozat (végzés) tervezetébe, c) a tanú vagy az eljárásban részt vevı más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzıkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, d) betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintı rendelkezésbe ütközik, f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. A Ket. elnevezésben is különbséget tesz az érdemi és eljárási kérdésekben hozott döntések között. Az elıbbieket határozatnak, az utóbbiakat végzésnek nevezi, ezáltal is kifejezésre juttatva a kétféle döntés közötti eltéréseket. A hatályos szabályozás értelmében az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság határozatot hoz. Tekintettel arra, hogy az Art. átveszi a Ket. hatósági döntésekre vonatkozó differenciálását, ezért az iratbetekintés korlátozásáról - minthogy az nem minısül érdemi döntésnek november 1-jétıl az adóhatóság a határozati forma helyett végzéssel dönt. Az adózónak jogai érvényesítéséhez, kötelezettségei teljesítéséhez szükséges lehet bármely, az adózására vonatkozó irat megismerése. E jog gyakorlása addig terjedhet, amíg más személyek adótitokhoz főzıdı érdekeit nem sérti, mert az iratnyilvánossághoz főzıdı érdekeknél erısebb a más személyek magán- és üzleti titkainak, személyiségi jogainak védelme. A gyakorlatban ez a korlát az adózó jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését nem csorbítja, de az adótitokra vonatkozó szigorú rendelkezésekkel csak így teremthetı meg az összhang. A Ket. 68. (2) bekezdése az Art. hatályos szabályaitól eltérıen szélesebb körben, illetıleg más tartalommal korlátozza az iratbetekintést. Ezt figyelembe véve a törvény szerint az Art november 1- jétıl taxatív módon felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek esetében az adózó iratbetekintési joga korlátozott. Önellenırzési jog 13. (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenırzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenırzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. APEH közlemény az önellenırzésipótlék-mentes önellenırzés, valamint az adókülönbözet késedelmipótlékmentes részletfizetési lehetıségérıl APEH közlemény a költségvetési kapcsolatok lebonyolításánál, a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó új számlaszámokról

14 7001/2006. (AEÉ 3.) APEH irányelv az adóbevallás önellenırzéssel történı helyesbítésérıl szóló 7004/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv módosításáról (2) A jogkövetkezmények szempontjából önellenırzésnek minısül az is, ha az adatszolgáltatás alapján az állami adóhatóság által megállapított adó alapját, összegét érintı észrevételét az adózó a törvényben nyitva álló határidı leteltét követıen teszi meg. Az önadózás a törvényben meghatározott esetekben adózói kötelezettség, illetve a személyi jövedelemadózásban a munkáltatói, illetıleg adóhatósági adómegállapítás helyett választható adózási mód. Míg az önadózás adózói kötelezettség, addig az önellenırzés csak lehetıség, amellyel az adózó - ha saját korábbi jogsértését észleli - mentesül az adóhatóság által késıbb megállapított, súlyosabb jogkövetkezmények, az adóbírság, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság alól. Az önellenırzés, amelyhez önellenırzési pótlék kapcsolódik, a törvény szerint tehát nem kötelezettsége, hanem joga az adózónak. A törvény nem tesz különbséget az önadózó és az adókivetés útján adóztatott adózók között, a bevallás során elkövetett tévedéseiket az adómegállapítás módjától függetlenül helyesbíthetik. A jogkövetkezmények tekintetében is azonos helyzetbe hozza az adóbevallását önként módosító adózót az önadózóval. A törvény szerint az adóhatósági adómegállapítás során az adózónak lehetısége lesz az adóhatóság által meghatározott adókötelezettségekre észrevételt tenni. Amennyiben az adózó a törvényben elıírt határidıt követıen tesz észrevételt, mely alapján az adóhatósági megállapítást módosítani kell, az a jogkövetkezmények szempontjából önellenırzésnek minısül, azaz az adózó terhére történı módosítás önellenırzési pótlékfizetési kötelezettséget von maga után. Az adókötelezettség 14. (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben elıírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelıleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megırzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre (az a)-h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség). (2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizetı vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti. (3) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követıen jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetıleg megállapítási kötelezettségének. (4) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdı idıpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megilletı jogokat. A felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdı idıpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történı mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelıen alkalmazni. Az évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerint a kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, az Art. speciális rendelkezése alapján a felszámoló az Art. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a felszámolás kezdı idıpontjától teljesíti a felszámolás alatt álló adózót terhelı adókötelezettségeket és gyakorolja az adózót megilletı jogokat. A felszámoló képviseleti minısége nem meghatalmazáson, megbízáson alapul, így a felszámoló (felszámolóbiztos) által e minıségében elkövetett jogsértések esetén az Art. 7. (3) és (4) bekezdésében foglalt, az állandó meghatalmazott, megbízott közvetlen szankcionálására vonatkozó rendelkezésének a felszámolóval szemben történı alkalmazása vitatható volt. Ha a jogsértés a felszámoló érdekkörében felmerült okra vezethetı vissza, az adózóval szemben kiszabott mulasztási bírság a felszámoló jogsértı magatartásának befolyásolására alkalmatlan, másrészrıl a felszámoló adójogi kötelezettségszegése esetén a Cstv. által biztosított jogintézmények (kifogás, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kárért való polgári jogi felelısség) sem nyújtanak hatékony védelmet. A felszámoló közvetlen bírságolásának bevezetése azért is indokolt, mert a tipikusan állandó

15 meghatalmazottként, megbízottként eljáró személyekhez hasonlóan a felszámoló speciális, az adózásra is kiterjedı szakértelemmel rendelkezik, továbbá a közvetlen adójogi szankció a felszámolási eljárások indokolatlan elhúzódása ellen is hat. Mindezekre tekintettel a törvény a felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdı idıpontjától elkövetett jogsértés esetére elıírja, hogy a mulasztási bírságot a felszámolóval szemben kell kiszabni. A rendelkezés szövegezése alapján egyértelmő, hogy a bíróság végzésében kijelölt felszámoló gazdasági társaság által kinevezett, a felszámoló gazdasági társaság nevében munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy tagsági jogviszonya alapján eljáró felszámolóbiztos jogsértése esetén a mulasztási bírságot a felszámoló gazdasági társasággal szemben kell megállapítani. A felszámoló a módosító rendelkezés utaló szabálya alkalmazásával mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ı érdekkörén kívül esı okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ı érdekkörén kívül esı okra vezethetı vissza. A módosító rendelkezéshez kapcsolódó hatályba léptetı szabály szerint a közvetlen szankciót csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felszámolást elrendelı jogerıs végzés közzétételére szeptember 15. napját követıen kerül sor. (5) A kockázati tıkealap adókötelezettségeit az alap kezelıje teljesíti, és gyakorolja az adózót megilletı jogokat is. (6) Az elıtársaságot terhelı, a cégbejegyzést követıen teljesítendı adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdıbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az elıtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. (7) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdıbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak elıtársaságára is alkalmazni kell. (8) Az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivı mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyzı pedig mentesül a közjegyzıi szolgálata szünetelésének idıtartamához kötıdı adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a bankszámla-fenntartási kötelezettséget is. A tevékenységüket szüneteltetı ügyvédek január 1. elıtt - tekintettel arra, hogy tevékenységük az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi mentes besorolás alá tartozott - évente egy alkalommal, a személyi jövedelemadó bevallásban nulla értéket megjelölve vallották be ügyvédi tevékenységbıl származó bevételüket. Az általános forgalmi adó szabályai január 1-jétıl az ügyvédi tevékenységet az áfa köteles körbe sorolták. A tevékenységet szüneteltetı ügyvédek számára indokolatlan többletterhet és kiadást jelent, hogy - a szabályváltozás következtében - a tevékenységük szüneteltetése ellenére az adóeljárásban elıírt adminisztrációs kötelezettségnek (pl. önálló pénzforgalmi bankszámla nyitása, nullás bevallás beadása) kell eleget tenniük. Mivel sem az áfa, sem az adóeljárási szabályok nem rendezték a szünetelés esetén alkalmazandó eljárást, a módosítás kimondja - kiterjesztve a szünetelés intézményét a szabadalmi ügyvivıkre és a közjegyzıkre is -, hogy a szünetelés idıtartama alatt az érintettek mentesülnek a szünetelés idıtartamához kötıdı adókötelezettség teljesítése és a bankszámla-fenntartási kötelezettség alól. Az adóeljárás nem ismeri a kötelezettség nyugvásának fogalmát, a tevékenység szünetelése nem érinti a korábbi idıszak adókötelezettségét. A tevékenység felfüggesztésekor ugyan nem keletkezik adókötelezettség sem, azonban a korábbi idıszak tekintetében ezek rendezendık. A tevékenység felfüggesztése nem mentesít azon adókötelezettségek teljesítése alól, amelyek a szünetelés kezdı idıpontjáig keletkeztek. Ezért az ügyvédnek, szabadalmi ügyvivınek, illetıleg a közjegyzınek - a törvényben meghatározott kivételek figyelembevételével - a szünetelés kezdı idıpontjáig terjedı idıszakra vonatkozóan valamennyi adójáról soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallás feldolgozása mellett az adóhatóság nyilvántartásában az adózó tevékenységének felfüggesztését regisztrálják. Az adóhatóságnak szüksége van olyan információra, amelybıl a szünetelés idıtartama - egyúttal az adókötelezettség keletkezésének megnyílása - megállapítható, ezért az adózókat nyilvántartó szervezetek (a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivıi Kamara, illetıleg a közjegyzı székhelye szerint illetékes területi közjegyzıi kamara) adatot szolgáltatnak a szünetelés kezdı és záró idıpontjáról. 15. Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogait és kötelességeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, illetve a költségvetési támogatás a központi költségvetést, valamely elkülönített állami pénzalapot vagy önkormányzat költségvetését illeti meg, illetıleg terheli. A törvény összefoglalja az adózót terhelı, a III. fejezetben részletesen szabályozott eljárási jellegő kötelezettségeket. Az adózót nem terheli minden esetben az összes adókötelezettség, hanem azok terjedelmét a törvény, illetve az egyes adótörvények rendezik. Az eljárási jellegő adókötelezettségek terjedelme az adó jellegéhez és az adózó tevékenységéhez igazodik.

16 Általános szabályként felmenti a törvény a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózókat az adatszolgáltatás, adólevonás és -beszedés kötelezettsége alól, kivéve, ha külön törvényi rendelkezés szerint munkáltatók, kifizetık vagy adóbeszedésre kötelezettek. Az adózó költségvetési támogatásra való jogosultságát a törvény a mellékkötelezettségek teljesítéséhez köti. A törvény néhány sajátos esetet állapít meg, amelyben az adózó helyett az eljárási kötelezettségeket más személy köteles teljesíteni, mint a felszámoló, végelszámoló, kockázati tıketársaság kezelıje. Az adózás és a költségvetési kapcsolatok természetesen szorosan összefüggenek, mégsem vetíthetık közvetlenül egymásra. Az adózó helyzetét, jogait és kötelezettségeit nem befolyásolja az, hogy az általa teljesítendı befizetés az államháztartás mely részébe kerül. Az adózó egyfelıl nem tarthat igényt többletjogokra azért, mert más személyeknél több adót fizetett a költségvetésbe, másrészt az adóhatóság sem utasíthatja el - például - az adózó fizetési könnyítésre irányuló kérelmét csupán a központi, illetve az önkormányzati költségvetés pillanatnyi helyzetére, likviditási zavaraira hivatkozva, ha a kérelem teljesítésének törvényi feltételei egyébként adottak. III. Fejezet EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK A bejelentés szabályai 16. (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezı adózó folytathat, a ban foglalt kivétellel. (2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. (3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó: a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit; 2006/58. Adózási kérdés gazdasági társaságok székhelye c) létesítı okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerzıdés, alapszabály) keltét, számát és a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselıjének, könyvvizsgálójának nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének - és határozott idejő jogviszony esetén - megszőnésének idıpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelıs; d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítı okiratban feltüntetett tevékenységi köröket, illetve a cég létesítı okiratában nem szereplı, de ténylegesen végzett tevékenységeket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá a statisztikai számjelet; e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelısségő társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát; 2005/83. Adózási kérdés külföldi állampolgár tulajdonos állami adóhatósághoz történı bejelentkezési kötelezettsége f) a magánszemély adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezı külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); 7005/2004. (AEÉ 5.) APEH irányelv az általános forgalmi adó elszámolás és bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetıségének engedélyezésérıl g) iratai ırzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; h) jogelıdjét és jogelıdjének adóazonosító számát;

17 i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fı-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítı tevékenység); j) a 22. (1) bekezdésében elıírt nyilatkozatot; k) átalányadó választását; l) választása szerint a naptári évtıl eltérı üzleti év mérlegforduló napját. (4) A munkáltató és a kifizetı (ideértve a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezıgazdasági ıstermelıt) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével - az illetékes elsıfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszőnését, a biztosítás szünetelésének idıtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetıhellyel rendelkezı munkáltató, kifizetı bejelentése kiterjed a biztosítás megszőnését követıen folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony elsı napját megelızıen, de legkésıbb a biztosítási jogviszony elsı napján a foglalkoztatás megkezdése elıtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 10 napon belül, illetıleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésıbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követı napon, b) a jogviszony megszőnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszőnését követıen folyósított ellátás kezdı és befejezı idıpontját közvetlenül követı 8 napon belül kell teljesíteni. (5) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizetı által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követıen elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetıi bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. (6) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizetı által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizetı azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszőnését, a biztosítás szünetelésének idıtartamát, a heti munkaidıt és a FEORszámot haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követıen elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak. (7) A (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésrıl szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetıknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Az eddigi szabályozás szerint a biztosítottak bejelentését a foglalkoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44. rendelkezése alapján az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez teljesíti. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer kialakítása szükségessé teszi, hogy a jövıben a biztosítottak bejelentését - elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón - a foglalkoztató (munkáltató, kifizetı) az illetékes elsıfokú állami adóhatósághoz teljesítse. Az állami adóhatóság a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást haladéktalanul továbbítja az egészségbiztosítási, illetıleg a munkaügyi szervhez. A papíron teljesített bejelentésrıl az adóhatóság elektronikus dokumentumot készít, és azt továbbítja az arra jogosult szervek részére. A változtatás szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidıt, illetıleg kiegészíti az átadandó adatok körét a foglalkoztató adatainak pontos megjelölésével. 17. (1) Az adózó, a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fıvárosi kerületi) önkormányzat jegyzıjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyzı) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történı bejelentkezési kötelezettségét; b) ha üzletszerő gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követıen folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történı bejelentkezési kötelezettségét;

18 c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerzı tevékenysége az a)-b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelızıen az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértı módon - a tevékenység megkezdését követıen teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdı idıpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. (2) A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyzı az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a 22. (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetıleg a körzetközponti jegyzıvel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkeresı szervet az adószám megállapításának akadályáról [24. (8) bekezdése]. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerıs határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetıleg a körzetközponti jegyzıt. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétıl, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a) iratai ırzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; b) a naptári évtıl eltérı üzleti év mérlegforduló napját; c) jogelıdjének adóazonosító számát; d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelısségő társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetıleg az adóazonosító jellel nem rendelkezı tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat; e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével; f) a cég létesítı okiratában nem szereplı, de ténylegesen végzett tevékenységeket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, ha a cég a tevékenység végzését a bejelentésig megkezdte. Az Art. hatályos rendelkezése szerint a vállalkozási és áfa-köteles tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével az adózók adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában végezhetnek, az adószám megállapítása érdekében az adóköteles tevékenység megkezdése elıtt teljesítik bejelentkezési kötelezettségüket. A törvény az egyablakos rendszeren kívüli adózók vonatkozásában az Art. 17. (1) bekezdés c) pontjában kiegészíti a bejelentendı adatok körét arra az esetre, ha az adózó a bejelentkezési kötelezettségét késedelmesen, azaz az adóköteles tevékenység megkezdése után teljesíti. A törvény szerint ebben az esetben az adózó a bejelentkezés során az adóköteles bevételszerzı tevékenység kezdı idıpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. A törvény az Art január 1. napjától hatályos 17. (3) bekezdés d) pontjának pontosítását tartalmazza azzal, hogy az adóazonosító jellel rendelkezı magánszemély tulajdonosokon kívül az adószámmal rendelkezı tulajdonosok adóazonosító számának közvetlen bejelentését is kötelezıvé teszi az állami adóhatósághoz. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 333. (7) bekezdése szerint július 1. napját követıen új közös vállalat már nem alapítható, azonban az ezen idıpontban a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a régi Gt június 30-án hatályos szabályai szerint mőködhet tovább. Mivel az Art. változásbejelentést szabályozó 22. (1) és (2) bekezdése alapján a közös vállalat alapításakor bejelentendı adatok változását az állami adóhatósághoz be kell jelenteni, a továbbmőködı közös vállalatokra tekintettel a törvény az Art. 16. (3) bekezdés e) pontjában és 17. (3) bekezdés d) pontjában a közös vállalatra utalást érintetlenül hagyja. (4) Ha az adóköteles (bevételszerzı) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését - az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók kivételével - a jogerıs engedély, jóváhagyás, záradék közlésétıl számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni. (5) A 31. (2) bekezdése szerinti bevallás, illetıleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követıen 8 napon belül köteles az okmányirodánál regisztráltatni magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatának biztosítása érdekében, és errıl a regisztrációt követı 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkezı képviselıje útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követı 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.

19 (6) A munkáltatónak és a kifizetınek e minıségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az elsı adóköteles kifizetéstıl számított 15 napon belül kell megtenni. (7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történı bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejőleg teljesíti a 20. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is. (8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételérıl 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplı adatáról. (9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevınek, a szolgáltatás igénybe vevıjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. (10) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet az állami adóhatósághoz az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkezése napjától számított 30 napon belül bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetıségő magánszemélyt, a) aki az adóévben 183 napot meghaladó idıtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, illetıleg, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás idıtartama a 183 napot várhatóan meghaladja, vagy b) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését nem a külföldi illetıségő munkáltató, illetıleg nem a külföldi illetıségő munkáltató nevében fizetik, vagy c) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvı telephelye vagy állandó bázisa viseli. (11) A (10) bekezdésben elıírt bejelentés tartalmazza: a) a külföldi illetıségő magánszemély természetes azonosító adatait, állampolgárságát, b) a munkavégzés megkezdésének idıpontját, c) a munkavégzésre megbízást adó és a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket viselı külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét. Az állami adóhatóságnak adóztatási feladatának ellátásához ismernie kell azokat az adatokat, melyek az adózó személyét egyértelmően beazonosítják. Ezen adatok tekintetében az adózókat bejelentési kötelezettség terheli. A külföldi vállalkozások azonosításának egyik legegzaktabb adata a vállalkozás illetısége szerinti hatóság által kiadott adóazonosító szám. Ezért a törvény az adóhatósági bejelentkezéskor a külföldi vállalkozást ennek az adatnak a közlésére is kötelezi. A hatályos szabályok alapján az adózónak be kell jelentenie az adóhatósághoz képviselıjének, illetıleg könyvvizsgálójának adóazonosító számát is. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a személyek képviselıi, illetıleg könyvvizsgálói minıségükben nem adózóként kerülnek be az adóhatóság nyilvántartásába, indokolatlan adóazonosító számukat bejelenteni. Ezért e kötelezettséget megszünteti a törvény. Az adóhatósági regisztráció kiterjed az adózó valamennyi pénzforgalmi bankszámlájára is, mivel ezen keresztül kerül sor az adófizetésre, illetıleg adóvisszatérítésre. A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie, amelyet az adóhatóságnak nyilvántartásában rögzítenie kell. A hatályos szabályok alapján a pénzforgalmi bankszámla számát az adózónak külön be kell jelentenie az adóhatósághoz, ugyanakkor a számlavezetı hitelintézetek kontrolladatként szintén közlik a számlaszámot az adóhatósággal. A törvény szerint megszőnik a párhuzamos bejelentési kötelezettség. Az adózónak a jövıben nem kell külön bejelentenie pénzforgalmi bankszámláját, azt elegendı feltüntetnie költségvetési támogatás kiutalása iránti kérelmében (bevallásában). Az adózó bejelentési kötelezettségének megszüntetésével az adóhatóság a számlaszámokat a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. Az adózók számlaszám-bejelentési kötelezettség alóli mentesítése azonban nem eredményezheti a bankszámlanyitási kötelezettség teljesítésének elmaradását. Ezért a törvény szerint ennek elmulasztása esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A jelenleg hatályos szabályozás azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezeteknek tételesen meghatározott adattartalmú bejelentési kötelezettséget ír elı, amelyeknek a székhelyére, telephelyére munkavégzés céljából külföldi illetıségő magánszemélyt 183 napot meghaladó idıtartamra rendeltek ki. A bejelentési kötelezettséget a munkavégzés megkezdését követı hónap 20-áig kell az állami adóhatósághoz teljesíteni. A szabályozás egyszerősödik azzal, hogy a bejelentést kizárólag akkor kell teljesíteni, ha a külföldi illetıségő magánszemélynek belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adófizetési kötelezettség három feltétel közül bármelyik bekövetkeztével beáll. Ezek szerint, ha a külföldi illetıségő magánszemély az adóévben 183 napot meghaladó idıtartamnál hosszabb ideig tartózkodik belföldön, vagy munkabérét nem a

20 külföldi illetıségő munkáltató, illetıleg nem a külföldi illetıségő munkáltató nevében fizetik, vagy munkabérét a munkáltatónak a belföldön fekvı telephelye vagy állandó bázisa viseli, akkor ezt köteles az a személy az adóévet követı január 31-éig bejelenteni, akihez a magánszemélyt munkavégzésre kiküldték. A bejelentési kötelezettséget éves rendszerességgel kell teljesíteni. Azok a külföldi illetıségő magánszemélyek, akiknél a felsorolt három feltétel egyike sem teljesül belföldön nem adóznak, ezért a jövıben nem kell róluk adatot szolgáltatni. A jelenlegi szabályozás szerint bejelentést kell tenni azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezeteknek, amelyeknek a székhelyére, telephelyére munkavégzés céljából külföldi illetıségő magánszemélyt rendeltek ki. A bejelentést kizárólag akkor kell teljesíteni, ha a külföldi illetıségő magánszemélynek belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adófizetési kötelezettség a törvényben meghatározott három feltétel bármelyikének bekövetkeztével beáll. Ezek szerint, ha a külföldi illetıségő magánszemély az adóévben 183 napot meghaladó idıtartamnál hosszabb ideig tartózkodik belföldön, vagy munkabérét nem a külföldi illetıségő munkáltató, illetıleg nem a külföldi illetıségő munkáltató nevében fizetik, vagy munkabérét a munkáltatónak a belföldön fekvı telephelye vagy állandó bázisa viseli, akkor ezt köteles az a személy az adóévet követı január 31-éig bejelenteni, amelyhez a magánszemélyt munkavégzésre kiküldték. A bejelentési kötelezettséget éves rendszerességgel kell teljesíteni. Azok a külföldi illetıségő magánszemélyek, akiknél a felsorolt három feltétel egyike sem teljesül belföldön nem adóznak, ezért a jövıben nem kell róluk adatot szolgáltatni. A törvény az adóhatóságnál rendelkezésre álló kontrolladatok naprakészebbé tétele érdekében elıírja, hogy a bejelentési kötelezettséget a három feltétel bármelyikének bekövetkezése esetén a belföldi cégnek 30 napon belül teljesítenie kell, így az adóhatóság korábban hozzájut a kontrolladatokhoz, és ismertté válik az elılegfizetésre, illetıleg a bevallás benyújtására kötelezett személyek köre. A törvény a feltételeket pontosítja, mely szerint akkor is bejelentést kell tenni, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás idıtartama a 183 napot várhatóan meghaladja. 17/A. 18. (1) Az adózási ügyvivıként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell. (2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történı értesítést követı 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetıségét igazoló - az illetısége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvő fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén mőködı más fióktelepeit és azok adószámát is. A törvény e szakaszai állapítják meg az adókötelezettségek teljesítésének ellenırzése szempontjából kiemelkedı jelentıségő regisztrációs kötelezettséget, amelyet A bejelentés szabályai cím alatt foglal össze. Az önadózás elvébıl következik, hogy az adózónak az adókötelezettségének keletkezését magának kell felismernie, és errıl az adóhatóságot tájékoztatnia. Adóköteles tevékenységet folytatni a törvény szerint csak adószám birtokában lehet. Az adószámot az állami adóhatóság állapítja meg, az elsı bejelentés alkalmával, amelyet a törvény bejelentkezésnek nevez. A törvény tételes katalógusát adja az adózók által bejelentendı valamennyi adatnak, amelybıl az egyes különbözı szervezeti formában mőködı adózók azokat az adatokat jelentik be, amelyekkel rendelkeznek vagy jogszabály alapján rendelkezniük kell. Az állami adóhatósághoz történı bejelentkezés módja szempontjából a törvény az adózókat alapvetıen két csoportra osztja. Azok az adózók, amelyek tevékenysége cégbejegyzéshez vagy vállalkozási igazolványhoz kötött, az ún. egyablakos bejelentési rendszer hatálya alá tartoznak. Az adóhatósághoz történı bejelentési kötelezettségüknek a cégbírósági eljárás, illetıleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása iránt indított eljárás kezdeményezésével tesznek eleget, ugyanis a cégbíróság, illetıleg a vállalkozói igazolvány kiállítására jogosított jegyzı számítógépes rendszer segítségével továbbítja az adóhatósághoz azokat az adatokat, amelyek az adószám megszerzéséhez szükségesek. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az egyablakos rendszer kiterjed a statisztikai hivatalokra és a társadalombiztosítási szervekre is, így az adóhatóság ezen keresztül szerzi be a statisztikai hivataltól az adózó statisztikai számjelét, amely az adószám megállapításához elengedhetetlen. Az adóhatóság a megállapított adószámot e rendszernek a segítségével juttatja vissza a cégbíróságnak, illetıleg a körzetközponti jegyzınek, amelyek közlik az adózóval az adószámot. Ennek köszönhetıen az elıtársaság már jogosult gazdasági tevékenység végzésére, jóllehet cégbejegyzési eljárása még folyamatban van, az egyéni vállalkozó pedig a vállalkozói igazolványából tudja meg az adószámát és kezdheti meg gazdasági tevékenységét. Azok az adózók, amelyek adóköteles bevételszerzı tevékenységet cégbejegyzéshez, illetıleg vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységi körben folytatnak, bejelentési kötelezettségüknek közvetlenül az adóhatóságnál tesznek eleget.

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1 1. oldal 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók

Részletesebben

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló Jogszabályi háttér Adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv. változásai 2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Települési önkormányzat bevétele:

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Fıváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a KUNCSORBA községi önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban

A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban Tartalom A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban... 2 Külföldi rendszámok használata... 2 E betűjelű rendszámtábla használata... 3 P betűjelű rendszámtábla

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2..

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2.. Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 18/1995.(XII. 28.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Módosítással egységes szöveg) Kisköre Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.)

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.) HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2010. adóévrıl Ercsi Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Benyújtás, postára adás napja:..év

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl 1

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl 1 1. oldal 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek

Részletesebben

DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok. Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte. Dr.

DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok. Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte. Dr. DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte Dr. Felkai Roland 2011. január 18. Az ellenırzés célja az adókötelezettségek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Az ÁFA törvény változásai

Az ÁFA törvény változásai Törvény módosítás okai: Az ÁFA törvény változásai Hatályba lépése 2010. január l. Az Európai Közösségi irányelvek módosulása, a helyi jogalkalmazásba történı adaptálás Módosulnak: - Szolgáltatásnyújtások

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Mezıberény Város Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében,

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete. a helyi iparőzési adóról. (Egységes szerkezetben)

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete. a helyi iparőzési adóról. (Egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzata a közigazgatási terület lakosság igényeinek

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. fejezet Általános rendelkezések 1.. Ozora Község Önkormányzatának

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (XI.20.), 9/2004. (IV.20.), 21/2004. (XII. 07.) 7/2005. (IV.05.) és 16/2007. (XI.27.) rendeletével módosított 5/1999. (VI.29.) számú rendelet

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó..nap... Az átvevı aláírása. Az adózó neve (cégneve):...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó..nap... Az átvevı aláírása. Az adózó neve (cégneve):... HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2012. adóévrıl OZORA KÖZSÉG önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont.

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont. 16. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNİ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvetı szabályai 2013. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA:101. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat ügykörébe tartozó adóügyi feladatokat ellátó

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - a helyi iparőzési adóról

Részletesebben

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.), AZ 50/2010. (XI. 2.) AZ 57/2010. (XII. 17.), AZ 1/2011. (I. 31.) ÉS A 63/2011.

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/ MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/ 1./ Adózó azonosító adatai /kérjük az összes vonatkozó adatot kitölteni!/: a) neve:... b) születési helye és ideje:. c) anyja neve:. d) adóazonosító

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E 49/2007. (XI.26.) KGY. r e n d e l e t e a helyi adókról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében,

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26. Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó

Részletesebben

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2009. adóévrıl Hıgyész Nagyközség önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

ELFOGADÓ NYILATKOZAT

ELFOGADÓ NYILATKOZAT ELFOGADÓ NYILATKOZAT az EXTERNET Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Részvényeire tett nyilvános vételi Ajánlatra 1. Az Ajánlattevı BIRDCOM Tanácsadó Korlátolt

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Fılap 2010. évben Várvölgy Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségrıl (Benyújtandó

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető BUDAPEST FŐVÁROS XVL KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető ülésre. Tárgy: Javaslat az építményadóról

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2015 július

Grant Thornton Hungary News. 2015 július Grant Thornton Hungary News 2015 július Tisztelt Ügyfelünk! Néhány adózási szabály változásával kapcsolatban, illetve jövıbeni változásáról szeretnénk jelen körlevelünkben tájékoztatni Önöket. Üdvözlettel

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 1997 2 A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége az

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben