A TANULÁS - TUDÁS A TUDÁS ESÉLY. A debreceni agrár-felsőoktatás több, mint 140 éves. Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

Átírás

1

2 A TANULÁS - TUDÁS A TUDÁS ESÉLY A debreceni agrár-felsőoktatás több, mint 140 éves. A Debreceni Egyetem részeként, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma a következő egységekből áll: Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Karcagi Kutatóintézet Nyíregyházi Kutatóintézet Rövidítések: DE - Debreceni Egyetem AGTC - Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma MÉK - Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KIT - Kutatóintézetek és Tangazdaság 1

3 Kedves végzős középiskolás diákok, leendő hallgatóink! Középiskolai tanulmányaik végéhez közeledve, az Önök életében felelősségteljes döntés következik. Az érettségi megszerzését követően hogyan tovább? Több szempontot kell mérlegelni annak a fiatalnak, aki a továbbtanulást választja valamelyik felsőoktatási intézményben: a választott szak által biztosított elhelyezkedési lehetőségeket, a munkaerő-piaci változásokat, a pálya anyagi és erkölcsi megbecsülését. Mindenki tehetségének és érdeklődésének megfelelő szakmát választhat, amelyet majd később hivatásának is érezhet. Karunk az érettségizők számára több alapszakot (BSc) és felsőfokú (FSZ) szakképzést ajánl. BSc alapszakjaink: állattenyésztő mérnöki, élelmiszermérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki, növénytermesztő mérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki. A felsőfokú szakképzésbe (FSZ) jelentkezők a hulladékgazdálkodás, a gyógy- és fűszernövény termesztés, a ménesgazda, a logisztikai műszaki menedzserasszisztens, a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, az ökológiai gazdálkodó, az energetikai mérnökasszisztens képzések közül választhatnak. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az idegen nyelvi, az informatikai és az alapképzési szakokon az elméleti tudásra alapozott gyakorlati képzést. Kiemelkedően tehetséges hallgatóink bekapcsolódhatnak a Tormay Béla Szakkollégium, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vagy a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának munkájába. Részt vehetnek a kari, illetve az országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A BSc alapszakon diplomát szerzettek számára lehetőséget kínálunk a mesterképzésben való továbbtanulásra. Karunkon több mesterszak indul: agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki, növényorvosi, természetvédelmi mérnöki. A mesterképzések elvégzése után akár a doktori képzésbe is jelentkezhet a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgató. Valljuk, hogy sokszínű képzési kínálatunkban mindenki kiválaszthatja az érdeklődésének megfelelő szakot és az oklevél megszerzése után elhelyezkedési lehetőséget is találhatnak végzett hallgatóink. Emiatt sokan választják a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát tanulmányaik folytatásához. Debrecen, november Dr. Kátai János intézetvezető, egyetemi tanár a MÉK dékánja 2

4 Alapképzésben, felsőfokú szakképzésben és mesterképzésben meghirdetett szakok Alapképzés (BSc) Képz. szint Munkarend Fin. forma Választható szak Költségtérítés (félév) Képz. idő (félév) Irányszám min. < max. Érettségi követelmények A N A állattenyésztő mérnöki támogatott A N K állattenyésztő mérnöki Ft A N A élelmiszermérnöki támogatott A N K élelmiszermérnöki Ft A N A kertészmérnöki támogatott A N K kertészmérnöki Ft A N A környezetgazdálkodási agrármérnöki támogatott A N K környezetgazdálkodási agrármérnöki Ft A N A mezőgazdasági mérnöki támogatott A N K mezőgazdasági mérnöki Ft A N A növénytermesztő mérnöki támogatott A N K növénytermesztő mérnöki Ft A N A természetvédelmi mérnöki támogatott A N K természetvédelmi mérnöki Ft A N A vadgazda mérnöki támogatott A N K vadgazda mérnöki Ft < < < < < < < < 30 kettőt kell választani: biológia v. fizika v. földrajz v. informatika v. kémia v. matematika v. természettudomány v. egy idegen nyelv1 v. szakmai előkészítő tárgy2 A L K kertészmérnöki Ft <25 A L K mezőgazdasági mérnöki Ft < 50 A L K természetvédelmi mérnöki Ft < 50 A L K vadgazda mérnöki Ft < 50 3

5 Felsőfokú szakképzés (FSz) Képz. szint Munkarend Fin. forma Választható szak Költségtérítés (félév) Képz. idő (félév) Irányszám min. < max. F N A energetikai mérnökasszisztens támogatott 4 15 < 25 F N A gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó támogatott 4 10 < 25 F N A hulladékgazdálkodási technológus támogatott 4 15 < 25 F N A logisztikai műszaki menedzserasszisztens támogatott 4 10 < 15 F N A ménesgazda támogatott 4 10 < 15 F N A támogatott 4 15 < 25 F N A növénytermesztő és növényvédő technológus támogatott 4 10 < 15 F N A ökológiai gazdálkodó támogatott 4 5 < 20 F N K ökológiai gazdálkodó Ft 4 Mesterképzések (MSc) Képz. szint nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Munkarend Fin. forma Választható szak Költségtérítés (félév) Képz. idő (félév) Irányszám min. < max. M N A agrármérnöki támogatott 4 5 < 40 M N K agrármérnöki Ft 4 M N A állattenyésztő mérnöki támogatott 4 5 < 30 M N K állattenyésztő mérnöki Ft 4 M N A élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki támogatott 4 5 < 40 Érettségi követelmények bármely két érettségi tárgy Vizsgakövetelmények felvételi elbeszélgetés (szóbeli) 4

6 M N K élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki Ft 4 M N A kertészmérnöki támogatott 4 5 < 35 M N K kertészmérnöki Ft 4 M N A növényorvosi támogatott 4 5 < 30 M N K növényorvosi Ft 4 M N A növénytermesztő mérnöki támogatott 4 5 < 20 M N K növénytermesztő mérnöki Ft 4 felvételi elbeszélgetés (szóbeli) M N A természetvédelmi mérnöki támogatott 4 5 < 30 M N K természetvédelmi mérnöki Ft 4 M L K agrármérnöki Ft 4 M L K élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki Ft 4 M L K növénytermesztő mérnöki Ft 4 M L K természetvédelmi mérnöki Ft 4 (1) Választható nyelvek: angol nyelv, német nyelv. (2) Szakmai előkészítő tárgy: építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, közlekedési alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek. (3) A levelező munkarendű képzésbne a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága: félévente 2-3 alkalom, hétfőtől-péntekig. 5

7 Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot. A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi összpontszámot az alábbiak szerint kell kiszámolni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével. A három számítási mód közül minden esetben a jelentkező számára előnyösebbet kell alkalmazni. Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a számítható többletpontokat. A tanulmányi pontok, valamint a többletpontok számítása az alapképzés fejezetben foglaltak szerint - értelemszerűen - történik, kivéve az érettségi pontokat. A jelentkező által igazolt érettségi eredmények közül a két legjobb eredményből történik az érettségi pont megállapítása. Pontszámítás alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi összpontszám A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt pontos pontszámítási rendszerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek minimum 240 pontja van. A felvételi összpontszám megállapításának módjai: Alapképzési szak esetén alapvetően két pontszámítási módot alkalmaznak: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege hozzáadva a többletpontokat, vagy b) az érettségi pontok kétszerese hozzáadva a többletpontokat. A fenti pontszámítási módok közül a felvételiző felvételi összpontszámát minden esetben a számára kedvezőbb formában kell automatikusan, a jelentkező külön kérése nélkül meghatározni. Tanulmányi pontok A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből, valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlagából a következő módon kell egységesen meghatározni: 1) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont) Öt tantárgy: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi 6

8 nyelv és irodalom átlaga), egy legalább két évig tanult választott tárgy (ez bármilyen 2 évig tanult tantárgy lehet, pl. testnevelés, ének-zene stb.) utolsó két tanult év végi érdemjegyeinek összege, majd az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. Magyar nyelv és irodalomból, vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni a számítás során. 2) Érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények (legfeljebb 100 pont) A jelentkező érettségi vizsgabizonyítványában szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni. Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az érettségi bizonyítványában nincs 5 érettségi tárgy, a bizonyítványban szereplő összes tantárgyat illetően elért százalékos eredmények átlagát kell egész számra kerekíteni. Ennek eredményeképpen összesen szintén legfeljebb 100 pont számítható. Mikor nem számítunk tanulmányi pontot? 1) Amennyiben az érettségi pontok kétszerese kedvezőbb a jelentkező számára, akkor nála ezt a számítási módot kell alkalmazni, vagyis ebben az esetben a tanulmányi pontok nem kerülnek beszámításra a felvételi összpontszám meghatározásakor. Érettségi pontok A felvételi eljárás során két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján számolt pontok az érettségi pontok. Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (tárgyanként maximum 100 pont). Milyen érettségi tárgyakból számoljuk az érettségi pontokat? Az érettségi vizsgatantárgyak az alábbiak: Angol vagy biológia vagy fizika vagy földrajz vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy német vagy természettudomány vagy szakmai előkészítő tárgy. Szakmai előkészítő tárgy: egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, élelmiszeripari alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, faipari alapismeretek, gazdasági ismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, katonai alapismeretek, könnyűipari alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, művelődési és kommunikációs alapismeretek, nyomdaipari alapismeretek, oktatási alapismeretek, rendészeti alapismeretek, szociális alapismeretek, utazás és turizmus, ügyviteli alapismeretek, vegyipari alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. 7

9 Mikor nem számolunk érettségi pontot az érettségi eredményből? Két esetben nem számolható érettségi pont az érettségi eredményből: a) Matematika érettségi eredményből azon jelentkezőknek nem számolható érettségi pont, akiknek 2005-ben az utolsó év végi érdemjegyük került érettségi bizonyítványukba, azaz ténylegesen nem teljesítettek érvényes érettségi vizsgát ebből a tárgyból. b) Amennyiben a vizsgázó az érettségi vizsgán a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarészszel pótolta, az adott tárgy vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem számolható. Ezt a tényt a jelentkező érettségi bizonyítványában vagy tanúsítványában záradék is jelzi. Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékeljük. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét. A felvételi rangsorolás alapját az alábbi pontszámítás képezi: 50 pont: oklevél minősítés alapján szerezhető pontszám (minősítés * 10), 40 pont: felvételi elbeszélgetésen szerezhető pontszám, 10 pont többletpont címen szerezhető pontszám. Többletpont szerezhető felsőfokú vagy második középfokú nyelvvizsgáért, valamint a szakterületen végzett, eredményes diákköri tevékenységért (5 pont). Előnyben részesítés (5 pont). 8

10 Ménesgazda felsőfokú szakképzés A magyar lovas hagyományok, a lótenyésztési és-használati kultúra egész Európában ismert, sőt elismert. A magyar lótenyésztési kultúra ápolásához ma már csatlakoznak a magánlótartók is, akik nem mindig képzett szakemberek. Hogy segítségükre lehessünk, itthon és külföldön is elismeréssel és hamisítatlanul folytathassuk a tradicionális magyar lótenyésztési kultúrát egyre több, fiatal szakemberre van szükség. A ménesgazda képzés célja olyan ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik ismerik a lótenyésztés, takarmányozás, tartástechnológia, szaporodásbiológia, a lovassportok, lóversenyzés és az egyéb ló-használat szakmai kérdéseit. Képesek lótenyésztő gazdaságok, vállalkozások, magántenyészetek teljes körű üzemeltetésére, a munkafolyamatok megtervezésére, irányítására, adott esetben azok elvégzésére. Jártasak a számítógép-használatban, vállalkozási és pénzügyi ismeretekben. Ezeket a kompetenciákat a hallgatók a szinte azonos nevű tárgyakból, képzett oktatók, és műhelymunka segítségével, sajátítják el. A ménesgazda szakot végzett hallgató egyéni kvalitásától, és szorgalmától függően előbb-utóbb képes lehet önálló munkavégzésre, szakszerűen láthat el középvezetői feladatokat a lótenyésztés, lovassportok területén, lovas-turisztikai vállalkozásokban, vagy egyéb lóhasználati formákban. A kétéves képzés elvégzése után másféléves hollandiai (Dronten University of Applied Sciences) képzés után állattenyésztő mérnöki (BSc) diplomát szerezhetnek. A szakon végzett hallgató: Katona Szilvia, a Ménesgazda szakon végzett hallgató Gyerekkora óta vonzzák a lovak, és ez a képzés hozzájárult elméleti és gyakorlati ismereteinek gyarapításához, ráadásul hihetetlen sokat lehetett lovak között. A ménesgazda szak nagyon tetszett neki, hiszen amellett hogy azt tanul- Dr. Mihók Sándor, agrármérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi tanár, a Ménesgazda felsőfokú szakképzés szakvezetője. Graduális képzésben különböző szakokon és tagozatokon tantárgyfelelősként számos diszciplínát oktatott és jelenleg is oktat a felsőfokú szakképzésben, az alap és mesterképzésben, a felsőfokú továbbképzési szakon és a PhD képzésben. Kezdeményezte a Sportlótenyésztés, a Lótenyésztés diszciplínák indítását. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar által alapított Lovaskultúra oktató felsőfokú szakirányú továbbképzési szak - tantárgyi tematikája kidolgozásában vállalt szerepet, a szak akkreditációja után A ló tenyésztése és szelekciója tantárgyat oktatja és a szakmai gyakorlatok egy részének koordinálásáért felelős. A Ménesgazda felsőfokú szakképzési szak alapítása során kidolgozta annak teljes tantárgyi tematikáját, az akkreditációt követően a tágan értelmezett lótenyésztésen belül 4 tárgy szakmai anyagának kidolgozása, rendszeres oktatása a feladatai közé tartozik. 9

11 hatott, amit szeret, örök élményű kapcsolatokra tehetett szert. Ennek a kapcsolati tőkének folyton élvezi a hasznát. Nagyon tetszett az oktatók hallgatóbarát hozzáállása, szakmai felkészültsége. A szak elvégzése után több lehetőséget talált a szakmában elhelyezkedni, munkát is vállalt, de visszahúzott a szíve az Agrárra, és végül újra itt, kötött ki. Jelenleg Természetvédelmi mérnöki BSc képzésen folytatja a tanulmányait. Ezen a szakon is néhány, a ménesgazda szakon teljesített tárgyat elfogadtak, így jelenlegi tanulmányi kötelezettségeit könnyebben teljesítheti. A szakképzést segítő szakoktató: Szladek Róbert, Lovasakadémia igazgató Gyermekként kezdett el lovagolni, 11évesen már versenyzett. A díjlovaglás a military és a díjugrató szakágban is eredményes versenyző volt, ez utóbbiban országos bajnoki ezüstérmet szerzett és ifjúsági válogatott is volt ban tett versenybírói vizsgát több szakágban, amik közül a díjugratásban és a díjlovaglásban a legmagasabb országos minősítéssel rendelkezik, és rendszeresen bírál országos versenyeken ig csak lovak képzésével foglalkozott, majd lovas edzői képesítést szerzett. Azóta rendszeresen tanít és elsősorban a lovasok oktatása a fő tevékenysége. Tanítványai országos bajnoki címeket szereztek több szakágban is. Díjugratásban Európa Bajnoki versenyen, két tanítványa is részt vett, nemzetközi versenyeken pedig számos sikert könyvelhettek el óta a Debreceni Lovasakadémia létesítmény igazgatójaként tevékenykedik, egyben a Debreceni Egyetem AGTC Ménesgazda szakos hallgatóinak gyakorlati oktatásáért felel. 10

12 Állattenyésztő mérnöki alapszak (BSc) A kelet-magyarországi régió fontos és kiemelkedő gabonatermő övezet, amelyre törvényszerűen épül az állattenyésztés és feldolgozóipar. Az állattenyésztési vállalkozások jól képzett, a változó körülményekhez alkalmazkodó, ötletgazdag szakembereket igényelnek. A magyar mezőgazdaság versenyképességét a természettudományi, gazdálkodási ismeretek birtokában megújulni képes szellemi háttér jelenti. Dr. Komlósi István PhD, egyetemi docens, az Állattenyésztő mérnök BSc, MSc szakok vezetője. A Kar az állattenyésztés területén is két szinten képez szakembereket. Az alapképzésben (BSc) olyan állattenyésztő mérnökök képzése a cél, akik természettudományi, agrárműszaki, mezőgazdaság-technológiai, valamint állattenyésztési ismeretek birtokában képesek az állatitermék-előállítás, termelési, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Agrármérnökként 1985-ben végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, majd gyakorlati tenyésztésvezetői tevékenysége után 1987-től az Állattenyésztési Tanszéken folytatta munkáját. Posztgraduális tanulmányokat a University of New-South Wales, Kensington és Universiy of New England, Armidale, Ausztrália egyetemeken kvantitatív genetika, biometria tárgyakban folytatott. PhD fokozatát 1994-ben a University of Wales, Bangor, intézményében védte ben habilitált. Kutatási területe juh, szarvasmarha, sertés nemesítési programok tervezése. Közleményeinek száma kétszázon felüli. Az általános állattenyésztés, állatgenetika, biometria, állattenyésztési kísérletek tervezése tárgyak felelőse. Öt végzett PhD hallgató (társ)témavezetője. A Curtin University of Technology, Perth, Ausztrália intézményben vendégoktatóként alkalmazott statisztikát tanított ben az Agrár-felsőoktatásért Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült. A Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Bizottságának tagja. 11

13 A képzést ajánljuk azoknak, akik: az állattenyésztés, és állatitermék-előállítás, sőt feldolgozás valamely szakterületével kívánnak foglalkozni, rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, továbbá kommunikációs készséggel, a minőség iránti igénnyel és felelősségtudattal. az állattenyésztés biológiai, biotechnológiai, genetikai, műszaki, technológiai, gazdasági- és szervezéstudományi ismereteivel, a szaktanácsadás gyakorlatban alkalmazható módszereivel kívánnak megismerkedni, a mesterképzés (MSc) területén az állattenyésztés-tudomány mélyebb elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására vállalkoznak, e területen felsőbb vezetői tevékenységet kívánnak ellátni. A szakhoz kapcsolódó kiemelt tárgyak az állattan, állatélettan, takarmányozástan, tartástechnológia, élelmiszertechnológia, az egyes fajok szaktárgyai és a gazdaságtudományi ismeretek. A hallgatók projektmunka keretében egy ágazathoz kapcsolódó terméket állítanak elő, megszervezik az értékesítést. Felkészülve így az önálló vállalkozás alapítására. A Dronten University of Applied Sciences (Hollandia) intézményével való megállapodás értelmében a szakon 3 évet végzett hallgató egyéves költségtérítéses hollandiai tanulmányaikat követően holland diplomát is kap a magyar mellé. A szakon tanuló hallgató: Gerstner Blanka, állattenyésztő mérnök BSc hallgató Az egyetemi éveit végig tanulmányi ösztöndíjjal végezhette. Másodévesen a Tormay Béla Szakkollégium tagja lett. Majd harmadévesen egy teljes tanévet Franciaországban töltött, az Erasmus program keretében, melynek eredményeképp rengeteg barátra, szakmai kapcsolatra tett szert, és nem utolsó sorban francia nyelvtudása is hatalmasat fejlődött. Visszatérve a Debreceni Egyetem falai közé már egy mezőgazdasági szakmai nyelvvizsgával valamint rengeteg tapasztalattal volt gazdagabb. A hetedik féléves szakmai gyakorlatának helyszínéül a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft-t választotta. Az Arab Ménesben eltöltött élménydús gyakorlati félév lefolyása után a cég ménesvezető helyettesi állást ajánlott fel számára, melyet örömmel elfogadott. 12

14 Állattenyésztő mérnöki mesterszak (MSc) Az Állattenyésztő mérnöki mesterszak (MSc) oktatási szerkezetét alapvetően az ötletgazdag, a mérnöki, az elméleti és gyakorlati tevékenységre való előkészítés, másrészt a megszerzett ismeretek birtokában a tudományos munkába való bekapcsolódás lehetősége jellemzi. Az Állattenyésztő mérnök mesterszakra eltérő feltételekkel jelentkezhetnek állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, vadgazda mérnök, növénytermesztő mérnök, természetvédelmi mérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, informatikus és szakigazgatási mérnök, élelmiszermérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, környezettan mérnök, biológiai alapszakon diplomát szerzett mérnökök. A szak hallgatói a termelésélettan, szaporodásbiológia, informatika, biokémia tárgyak mellett állatnemesítő és tenyésztésszervező valamint takarmányozási ismereteiket bővíthetik. Míg az állattenyésztő mérnök BSc szakon végzett hallgatók saját vállalkozást alapíthatnak, vállalkozások középvezetői feladatait láthatják el, addig az állattenyésztő mesterszakon (MSc) végzettek emellett gyakorlati tapasztalattal felsővezetői munkaköröket, szakigazgatási, szaktanácsadási tevékenységet láthatnak el. Az Állattenyésztéstani Tanszék az állattenyésztés oktatásának, kutatásának elkötelezett híve. A modern genetikai, technológiai ismeretek mellett az állat- és környezetbarát, energia és víztakarékos megoldásokat tartja szem előtt. Oktatásfejlesztési pályázatokon keresztül továbbfejlesztette a szak tárgyait. Így az újszerű és dinamikus oktatási anyaggal a jövő számára képez olyan szakembereket, akik versenyképes tudásuk birtokában lépnek be a hazai (és esetleg a nemzetközi) munkaerőpiacra. Több országos kutatási pályázatban vezetőként vett részt, ezek a juh-, szarvasmarha-, sertés-, és haltenyésztést célozták. A tanszék tagjai a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és tagszervezeteinek tagjai, tanácsadói. Nemzetközi kutatási kapcsolatai elsősorban Ausztráliában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban vannak. A Tanszék munkáját tiszteletbeli docensek, Kihelyezett Tanszékek segítik. Dr. Béri Béla, agrármérnök, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi docens, az Állattenyésztő mérnöki BSc és MSc szakok vezető oktatója. Az egyetemi oktatásban és kutatásban elsősorban a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódó területekkel foglalkozik. Több diszciplínát oktatott és az elmúlt évtizedekben száznál több egyetemi hallgató diploma- és szakdolgozatát konzultálta. A tudományos képzésben (PhD) végzett és jelenlegi hallgatóinak száma több mint 10. A szarvasmarha hús- és tejtermelő-képességének növelésére irányuló több országos jelentőségű kutatási programokban vett részt. A magyar szürke szarvasmarhával és a génmegőrzéssel kapcsolatos kutatások szintén kiemelt helyet foglalnak el munkásságában. Három magyarországi tejhasznosítású szarvasmarhafajta, a jersey, az ayrshire és a brown swiss tenyésztési egyesület vezetője. Mun- 13

15 kájának eredményeként a korábban kisebb jelentőségű fajták létszáma folyamatosan nő. A hazai tenyészállat kiállításokon e fajtákkal az Egyesület tevékenyen részt vesz a Debreceni Farmer-Expo szarvasmarhatenyésztési kiállításának szervezésében. A Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Bizottságának tagja és a Debreceni Akadémiai Bizottság Állattenyésztési Munkabizottságának titkára. Dr. Stündl László PhD, agrármérnök, egyetemi adjunktus, az Állattenyésztő mérnöki BSc és MSc szakok oktatója óta a Tanszék munkatársa, PhD doktori értekezését a természetes halállománybecslés területén készítette. Jelenleg kutatási területe az intenzív haltermelő rendszerek technológiai és biológiai alapjainak fejlesztése, ezen belül a nagy értékű exportképes halfajok komplex hazai termeléstechnológiájának adaptációja, fejlesztése. Az oktatási feladatai elsősorban a halászat és halgazdálkodás területéhez kapcsolódnak (halgazdálkodás, haltenyésztés, tógazdasági tartástechnológia, természetes vízi halgazdálkodás, sporthorgászat) melyeket magyar és angol nyelven is oktatja. E mellett a takarmányozástan és baromfitenyésztés elméleti és gyakorlati oktatási feladataiba is bekapcsolódik. Irányítja a Tanszékhez tartozó korszerű recirkulációs rendszerű Halbiológiai Oktató és Kutatólaborban folyó munkát, mely keretében számos szak- és diplomadolgozat konzulense. A témák a haltermelés teljes vertikumát felölelik, az élőeleség (alga, zooplankton) neveléstől az ivadéknevelésen át az étkezési méretig nevelt elsősorban meleg vízi - halak komplex termelési technológiájának fejlesztéséig. Dr. Bársony Péter, agrármérnök, egyetemi adjunktus, az Állattenyésztő mérnöki BSc és MSc szakok, a Ménesgazda felsőfokú szakképzés oktatója. Tanulmányait 2002-ben kezdte meg az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolában, és 2006-ban szerzett PhD fokozatot. Előbb tanársegéd, majd egyetemi adjunktusként dolgozik az Állattenyésztéstani Tanszéken. Kitűnő előadói és jó szakmai felkészültsége okán, oktatói tevékenységére már megérkezése pillanatától számítottunk. A doktori fokozat megszerzése után a takarmányozástan diszciplínának felelős oktatója lett, de az akvakultúra is fontos szakmai területe. Ménesgazda képzés keretein belül évek óta oktatja a Takarmányozástan tárgyat. A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek az elméleti takarmányozás alapjaival (táplálóanyag-csoportok, vitaminok, ásványi anyagok, energiaáramlás, takarmánytartósítási módszerek), és az itt szerzett tudás alapozó tananyagként szolgál számukra a következő félévi Lótakarmányozás nevű tantárgyhoz, ahol már konkrétan csak a lovak gyakorlati takarmányozásával foglalkoznak. 14

16 A szakon tanuló hallgató: Győri Zsolt, állattenyésztő mérnök MSc hallgató Hajdúböszörményben él, kisgyerekkora óta nevel állatokat, valamint érdeklődik az élővilág iránt. Középfokú oktatásra a Tóth Árpád Gimnáziumba jelentkezett biológia-kémia tagozatra. Emeltszintű érettségit tett az említett két tárgyból és ezt követően jelentkezett a Debreceni Egyetemre mezőgazdasági mérnöki szakra. Elhivatottsága a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés iránt igen erős. Az állatok iránti szeretet megőrzése, tartásuk, takarmányozásuk fejlesztése és a hagyományok életben tartása számára egyaránt fontos. Az egyik kedvenc állata a ló. A BSc képzésen a szakdolgozatát is ebben a témában írta A hucul lófajta genetikai szerkezetelemzése címmel. Az állattenyésztő mérnök MSc képzésen új ismeretekre tehet szert. Érdeklődik az egyes állatfajok takarmányozása, tenyésztése, szaporodásbiológiája, feldolgozása. Ezekben a témákban szívesen foglalkozna kutatásokkal, kísérletekkel is. Céja, hogy jelenleg működő kicsiny gazdaságát az itt tanultakkal összhangban fejlessze, bővítse. A szakhoz kötődő, kiemelkedő piaci szereplő: Fekete Balázs, agrármérnök, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke A Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1981-ben szerzett agrármérnöki diplomát. Első és azóta is egyetlen munkahelye a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda ZRt., ahol végigjárta a szakmai ranglétrát. Szarvasmarha telepen gyakornokként kezdte, majd a sertéstelepen műszakvezető, hízlalásvezető, tenyésztésvezető. Az állattenyésztési genetikai szakmérnök másoddiploma megszerzése (1993) óta a Részvénytársaság állattenyésztési igazgatója. Két kollégájával együtt rakták le az Alföldi Állattenyésztési Napok alapjait, amelynek azóta is tevékeny szervezője. Részt vesz a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztési bizottsága munkájában. Elnöke a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének, valamint a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének óta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke. Szakmai munkáját 2001-ben Újhelyi Imre díjjal ismerték el. Három állatfajban öt alkalommal nyerte el az Év Tenyésztője címet. A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának címzetes egyetemi docense. Szakmájával szembeni elkötelezettségét, az élelmiszergazdaság jövőjébe vetett hitét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Ágnes lánya szintén a Karon szerzett diplomát ben, jelenleg pedig Angliában élelmiszertudomány szakterületen készíti PhD dolgozatát. 15

17 Élelmiszermérnöki alapszak (BSc) Dr. Kovács Béla egyetemi tanár, intézetvezető, az Élelmiszermérnöki BSc és az Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki MSc szakok szakvezetője. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1987-ben szerezte meg az okleveles vegyész diplomáját ben kezdett dolgozni a Debreceni Agrártudományi Egyetem Műszerközpontjában vegyész beosztásban ban angol-magyar szakfordítói másoddiplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen ban PhD doktori fokozatot szerzett mezőgazdaságtudomány tudományágban ben egyetemi docensi majd ben egyetemi tanári beosztásba került. Jelenleg a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetének az igazgatója. Kutatási témája különböző mérési módszerek kidolgozása ICP-OES-re és ICP-MS-re, továbbá arzén, molibdén, szelén vizsgálata az élelmiszerekben, a környezetben, továbbá mezőgazdasági és biológiai mintákban. Műszeres analitikát, kolloid kémiát és környezetvédelmi méréstechnikát oktat nappali és levelező tagozatos hallgatók számára magyar és angol nyelven. Az élelmiszeripari technológiák változása, fejlődése, a táplálkozástudomány és kémia új ismereteinek alkalmazása, illetve a folyamatosan változó elvárások az alapvető és speciális élelmiszereinkkel szemben az előállítás tudományterületét egyre bővítik. A felsőoktatásban olyan szakembereket kell képezni, akik ezen bővülő tudásanyag megismerésére és alkalmazni tudására alkalmasak. Szakmai intelligenciájuk alapján partnerei lehetnek mindazoknak, akik a farmtól az asztalig elv alapján az élelmiszer alapanyagok termelésével, szállításával, feldolgozásával, raktározásával, továbbá minősítésével foglalkoznak. Ennek megfelelően az Élelmiszermérnöki alapszakon az oktatásban résztvevő hallgatók olyan alapismereteket szerezhetnek, amelyekkel élelmiszeripari üzemekben, termelésifeldolgozási integrációkban termelésirányítók, illetve szervezők lehetnek. A szakon megismerkednek az élelmiszeripari feldolgozás technológiák alapvető elemeivel, műveleteivel és folyamataival, gépesítési és automatizálási kérdéseivel, lehetőségeivel. Az alapozó tantárgyak a matematika, alkalmazott fizika, általános, szervetlen, szerves és biokémia, valamint az élelmiszerkémia alaptudományi oldalról biztosítja az alkalmazott tudományi ismeretanyag (az élelmiszerkémia. A képzés kiemelt eleme az általános és élelmiszeranalitikai eljárások alkalmazási lehetőségeinek és módjainak megismerése. A minőségügyi és a gazdasági tantárgyakkal kiegészülve a végzett élelmiszermérnök hallgatók alkalmasak lesznek az 16

18 élelmiszer előállítás és forgalmazás bármely területén való helytállásra. A szakot elvégzők továbbtanulás esetén élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki, élelmiszermérnöki és táplálkozástudományi mesterszakokon folytathatják tanulmányaikat a tudományterületen belül. Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens, az Élelmiszermérnöki BSc szak vezető oktatója A Debreceni Egyetem egyik jogelőd intézményében, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte egyetemi diplomát molekuláris biológus/mikrobiológus és angol-magyar szakfordító szakon. Doktori (PhD) fokozatát az Egyetem Orvostudományi Centrumának Mikrobiológia és Farmakológia doktori iskolájában kapta 2000-ben, növényvédelmi szakmérnöki szakképzettséget pedig az Egyetem Agrártudományi Centrumában szerzett. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Karán, az Agrártudományok területén habilitált 2007-ben. Tizenhét éve vesz részt a mikrobiológia oktatásában. Több szakdolgozat, diplomamunka és tudományos diákköri dolgozat, valamint két eredményesen lezárult PhD cselekmény témavezetője volt. Nemzetközi, referált szakfolyóiratokban megjelent publikációinak száma húsz fölött van (összesített impakt faktor: 37, független hivatkozások száma: 120). Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást. Dr. Sipos Péter, adjunktus, az Élelmiszermérnöki BSc szak oktatója. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumban agrármérnök hallgatóként a termékfeldolgozás szakirányon folytatott tanulmányai során került közel az élelmiszeriparhoz, -feldolgozáshoz, s a diploma megszerzését követően a kutatása már egyértelműen az élelmiszeriparban felhasználásra kerülő alapanyagok minőségére, a feldolgozás-technológiák hatásának vizsgálatára irányult. Doktori kutatása az őszi búza élelmiszeripari feldolgozásának minőségi kérdéseivel és az alapanyag-előállítás kapcsolatát elemezte. Az élelmiszermérnök BSc szakon feladata a nyersanyagok legfontosabb tulajdonságainak bemutatása, a különböző növényi eredetű alapanyagokat feldolgozó technológiák ismertetése, valamint a technológiai folyamatok méréstechnikai és automatizálási kérdéseinek, lehetőségeinek bemutatása. Számos szakdolgozat és diplomadolgozat témavezetője. Oktatási célja az, hogy az élelmiszermérnök hallgatók a megszerzett alapismereteiket a technológia rendszerében eredményesen hasznosítsák, s a feldolgozási folyamatok, gyártástechnológiák megismerésével a termelés üzemi folyamatát megismerjék. Az élelmiszertudományi képzési területen a Kar oktatói és kutatói folyamatos együttműködésben állnak a térség iparvállalataival, vállalkozásaival és szakigazgatási hivatalaival. Az 17

19 együttműködés része a hallgatók számára gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása üzemlátogatások, nyári és hetedik féléves gyakorlatok keretén belül, s emellett mind gyakoribb az, hogy a hallgató bekapcsolódik egy-egy vállalat munkájába, s ottani tapasztalatai, esetleg termékfeljesztési tevékenysége adja végül tudományos dolgozatának alapjait. Nemzetközi kapcsolatok terén a szak oktatói közül többen is részt vettek abban a nemzetközi programban, amely a Zágrábi Egyetem oktatóival közösen végzett angol nyelvű tananyagfejlesztéssel az élelmiszertudományi képzés színvonalának emelkedését eredményezte. Ezen kívül gyümölcsöző együttműködés alakult ki a temesvári Banat Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Élelmiszerfeldolgozási Karával. Emellett több európai és Európán kívüli kutatóintézettel, kutatóegyetemmel dolgozunk közös projekteken, melyek legfontosabb gyakorlatban hasznosítható eredményeivel az oktatásban bemutatott tananyag folyamatosan bővül. A szakon végzett hallgató: Virágh Mónika, az Élelmiszermérnöki BSc szakon végzett hallgató 2009 decemberében szerezte meg Élelmiszermérnök BSc diplomáját. Jelentkezésekor úgy gondolta, hogy ezzel a végzettséggel olyan átfogó tudásra tehet szert, amellyel könnyebben el tud majd helyezkedni a későbbiekben. A képzéshez tartozó 3 hónapos gyakorlat alatt üzemi-munka tapasztalattal is gazdagodhatott, amit azért tartott és tart a mai napig különösen fontosnak, mert ebben a szakmában a gyakorlat nélkülözhetetlen. A diploma megszerzése után egy kutató intézetben sikerült elhelyezkednie, ahol új egészséges élelmiszerter- 18

20 mékek elkészítésében vesz részt. Ezt követően jelentkezett levelező tagozaton a szak folytatásának tekinthető Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök MSc képzésre is, amelyet a felettesei is fontosnak tartottak. Bár még csak a képzés felénél jár, de reméli, mikor befejezi, újabb lehetőségek nyílnak meg előtte. A szakon tanuló, kiváló hallgató: Kovács Csilla, élelmiszermérnök hallgató Már gimnáziumi tanulmányai alatt érdeklődött az élelmiszermérnök szak iránt, s felvételét követően lehetősége nyílt tudományos munkában való részvételre. Tudományos kutatómunkája során az érdeklődése központjában a sajtok beltartalmi értékének, valamint mikrobiológiai állapotának megfelelősége állt. A Tudományos Diákköri Konferencián szakmai bizottság előtt bemutathatta tudományos munkáját és elismerésben részesült. A tehetséggondozási program a mesterképzésben történő tanulmányok során is lehetőséget biztosít a kutatómunka folytatására, mellyel lehetőség szerint szeretne élni. Az érdeklődő, leendő hallgatóknak is csak tanácsolni tudja a kutatásokban való részvételt, melyek amellett, hogy a gyakorlati életben is hasznos tapasztalatokat adnak, elméleti tudásuk gyarapításában is lehetőségeket kínálnak. A szakhoz kapcsolódó piaci szereplő: Az AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft ban kezdte meg tevékenységét. Fő profilja az ásványvíz palackozás és forgalmazás. Ásványvizeit, az AVE és a CÍVIS termékcsaládokat, a Debrecenben található telephelyükön, közvetlenül a víznyerő helyen termelik és palackozzák, hogy megőrizzék azok ásványianyag-tartalmát és tisztaságát. Az AVE ásványvizek a földalatti, szennyeződésektől mentes, ember által nem érintett vízrétegekből származnak. Az AVE természetes ásványvizekbe kizárólag csak széndioxidot adagolnak a megfelelő szénsavas hatás elérésének érdekében. A frissítő élményt nyújtó AVE ásványvíz citromos változatát pedig természetes citromaromával ízesítik. Termékeik minőségét folyamatosan ellenőrzik - HACCP és ISO minőségbiztosítási rendszereket működtetnek - annak érdekében, hogy fogyasztóik számára folyamatosan kiemelkedő minőséget biztosíthassanak. 19