SZOLNOK NÉPESSÉGE A TÖRÖK KORBAN 2 POPULATION OF SZOLNOK IN THE OTTOMAN PERIOD I. BEVEZETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOLNOK NÉPESSÉGE A TÖRÖK KORBAN 2 POPULATION OF SZOLNOK IN THE OTTOMAN PERIOD I. BEVEZETÉS"

Átírás

1 Kertész Róbert 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 SZOLNOK NÉPESSÉGE A TÖRÖK KORBAN 2 A tanulmány a rendelkezésre álló írott források alapján vizsgálja Szolnok török kori népességét. Megállapítást nyert, hogy a zsoldos várvédők száma a tizenöt éves háborúig a kisebb-nagyobb hullámzásokat leszámítva 400 fő körül állapodott meg, azt követően pedig 350 fő körülire apadt. Ehhez társult még a bég és kísérete, valamint a szandzsák záimjainak és szpáhijainak a hadereje. Analógiák alapján hódoltsági szinten kb. azonosra becsülhető a katona/nem katona elemek aránya. Mindezek figyelembevételével a szandzsákszékhelyen élők teljes lélekszáma a helyi keresztény magyarokkal együtt a 16. század utolsó harmadában cca fő körülire tehető. POPULATION OF SZOLNOK IN THE OTTOMAN PERIOD The study discusses the population of Szolnok in the Ottoman period based on the data contained in the written sources. The records indicate that up to the Long War, the number of mercenaries among the defenders of the castle was around 400, with smaller or larger fluctuations, and that this number later decreased to around 350. The bey and his retinue must be added to this figure, together with the troops of the sanjak s zaims and sipahis. Based on records from the same period, the proportion of military and non-military elements was roughly the same during the Ottoman period. The town functioning as the sanjak seat thus had a population of roughly together with the local Christian Hungarians in the last third of the 16th century. I. BEVEZETÉS Az Alföldön, a Tisza mentén található Szolnokot a Magyar Királyság fővárosának, Budának 1541-es megszállása után alig több mint 10 évvel, 1552-ben foglalták el a törökök. Ezután lett az Oszmán Birodalom sokáig a legészakabbi, budai vilajetének egyik jelentős, határ menti szandzsákszékhelye, és egészen 1685-ben bekövetkezett visszafoglalásáig, megszakítás nélkül, 133 évig folyamatosan az uralmuk alatt tartották. Az Alföld fontos szárazföldi és vízi útjainak találkozási pontján elhelyezkedő katonai-közigazgatási-kereskedelmi központ kulcsfontosságú részét a Zagyva tiszai torkolatánál található, szabálytalan trapéz alaprajzú palánkvár alkotta (1. ábra), amit jelentős létszámú, zsoldosokból álló helyőrség védett. Folyami kikötőjében a katonai utánpótlás és a kereskedelmi árucikkek zavartalan forgalmát az itt állomásozó tiszai flottilla felügyelte. Amikor pedig Güzeldzse Rüsztem budai pasa a Tiszát legelső alkalommal, 1562-ben Szolnoknál hidalta át, a nyilvánvaló hadászati alkalmazáson túl, egészen új dimenziókat nyitott a kereskedelem további fejlődésének. Ugyancsak ezen a szandzsákszékhelyen zajlott és talán a hódoltság korai időszakának egyik legbefolyásosabb családjának, a Jahjapasazáde klánnak az egyik tagjához fűződik egy további, ha nem is alapítás, de nagyszabású építkezés. Ennek ered- 1 régész, történész, Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2 Lektorálta: Hegyi Klára turkológus, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest 385

2 ményeképpen az 1550-es évektől közel 300 évig a vár déli palánkfala mellett, a Tiszára nyíló Kikötői-kapu közelében állt az Alföld legmonumentálisabb, négyzet alaprajzú uralkodói dzsámija, kitörölhetetlenül beírva Szolnok nevét az oszmán építészet legjelentősebb hódoltsági alkotásai közé. A mívesen kidolgozott ólomborítású kupolával fedett, földszintjén szamárhátíves ablakokkal áttört, impozáns kőépület egy szemtanú szerint már messziről látható volt. A település másik muszlim imahelye, a magánalapítású Bektas pasa-dzsámi a város késő középkori eredetű főterén állt (Kertész et al. 2007; Kertész et al. 2007a; Kertész Bana 2010, 73 80; Kertész 2010; Kertész et. al 2012; Kertész et. al 2012a). 1. ábra. A törököktől 1685-ben visszafoglalt palánkvár és az ugyancsak palánkkal és árokkal övezett város (Leopold Hendl térképe, közölte: Kisari Balla 2000, ) Kik és hányan éltek ekkoriban Szolnokon? Vajon a török központok melyik típusába tartozhat Szolnok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Mielőtt belevágnánk, fontos előrebocsátanunk, a publikált információk valójában messze nem elégségesek ahhoz, hogy pontos és egyértelmű megállapításokat tegyünk. A forráshiány miatt a levont következtetéseink egy része csupán előzetesnek tekinthető. Ismert ugyanis, hogy a katonák közül kizárólag a zsoldos várvédőkre, és azokra is csak a 16. század második felének néhány évére vonatkozóan rendelkezünk teljesnek tekinthető adatsorokkal, azonban a 17. századról ez már közel sem mondható el. A szandzsákszékhely civil muszlim lakosait pedig mindvégig szinte teljes homály fedi. Nemcsak arra a kérdésre nem tudunk tehát válaszolni, hogy többségük mivel foglalkozott, hanem azt is csak analógiák bevonásával tudjuk megbecsülni, mennyien lehettek. Viszont tekintettel arra, hogy Szolnok jelentős központ volt, a forrásokban szereplőnél jóval differenciáltabbnak kellett lennie a vallási szellemi és az igazgatási alkalmazottaknak. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne lett volna például előimádkozó (imám). Nem tévedünk akkor 386

3 sem, ha az iparosok közül a történeti forrásokban elvétve felbukkanó ácsok, kovácsok és fegyverművesek mellett, illetőleg a régészeti leletekkel igazolható fazekasokon kívül még egy sor alapvető foglalkozás (szabó, csizmadia, cserzővarga, szűcs stb.) művelését evidensnek vesszük. Természetesen a kereskedőkről és a földművesekről sem szabad megfeledkeznünk. Szeretnénk nyomatékosítani, hogy a katona/nem katona elemek közötti határra sem szabad úgy tekinteni, mintha átjárhatatlan akadály, egyfajta vasfüggöny lenne közöttük. Rengeteg katona űzött civil foglalkozást: iparos munkát vagy kereskedett. II. KATONÁK A legegzaktabb adatokkal a zsoldlisták bírnak. Mivel a vár rendkívül nagy területet felügyelt, a török zsoldjegyzékek alapján meglehetősen nagy, 900 főt is meghaladó őrséget terveztek bele, amely azonban sosem volt jelen teljes létszámban. A kezdeti, 1552 végi 378 fő egy év múlva 450 fölé emelkedett, 1554-ben pedig már közel 700-an szolgáltak itt. Később mind az elvi, mind a gyakorlati létszám csökkenni kezdett, az 1560-as évek elején már csak 415 katonának szántak zsoldot, igaz, nekik alig tizedrészük hiányzott. Úgy tűnik, a vár őrsége ezen a szinten állapodott meg: a tizenöt éves háború kitöréséig többé-kevésbé 400 fő állomásozott itt. A garnizon tehát a drinápolyi békét (1568) követően sem csökkent nagyobb mértékben, sőt két alkalommal (1558, 1570) a Portáról kihelyezett ismeretlen számú janicsár kontingens is szolgált a várban (Hegyi 2007, ). A hosszú háború után a számuk 350 fő körülire apadt (Hegyi 2003, ; Hegyi 2007, ). A csapatnemek között végig megtalálhatók a müsztahfizok, tüzérek (topcsik), lovasok (fáriszok), azabok és martalócok. Időnként (1554, , , , , ) feltűnik a müteferrikák változatos összetételű csapata. Ők főleg iparosok (ács, kovács), akik kezdetben a tiszai flotta, illetőleg a helyi kikötő hajóépítő és -javító munkásai, később fegyverművesek (dzsebedzsik) (Hegyi 2007, ) ben az azabok utolsó tizedét rác hajóépítők alkották (Hegyi 2007, 855). Az általános tapasztalat szerint a várban többnyire az őrség katonái telepedtek meg. A szomszédos Tisza menti szandzsákszékhely, Szeged elemzése kapcsán Hegyi Klára mutatott rá arra, hogy azokban a török központokban, ahol ismert a katonaság elhelyezkedése: [ ] a várat a tisztikar és a jobb csapatnemek katonái, müsztahfizok, tüzérek és lovasok lakták, az azabok és a martalócok a külvárosokban éltek. [ ] (Hegyi 2007, 888). Ebből kiindulva a szolnoki vár és város viszonylatában hasonlóképpen feltételezzük a katonaság eloszlását. A zsoldos várvédőkön kívül a vár erejét növelte a bég 3 személyes kísérete (Hegyi 2007, ), valamint a szandzsák záimjainak és tímárosainak a hadereje. Egy között készített összeírásban 159 tímáros neve szerepel, közülük 29-en bírtak jelentősebb, akcse feletti birtokkal. Hegyi Klára számításai szerint nekik összesen 495 dzsebelüt kellett kiállítaniuk (Hegyi 1995, 99). Eszerint a szpáhi-katonaság (159 szpáhi+495 dzsebelü) 654 főt tett ki, akiket azonban semmiképpen sem szabad automatikusan hozzáadnunk a szolnoki helyőrséghez. Egyrészt a szpáhik jelentős hányada például a közeli náhije-központot, Szentmiklóst is választhatta lakhelyéül (Sugár 1985, ; Kovács 2001, ; Kovács 2001a, ; Hegyi 3 A szolnoki szandzsákbégek legteljesebb listáját és pályarajzait Tomkó Viktor (2004, 2005, 2005a) állította össze. 387

4 2003, ; Hegyi 2007, ). 4 Másrészt a dzsebelüket csak háború esetén fogadták fel. Az viszont szinte bizonyosra vehető, hogy az utóbbiak túlnyomó többsége a szandzsákszékhelyen és a náhije-központokban lebzselő, megüresedő állásra leső irreguláris és állományon kívüli elemek közül kerülhetett ki (Fodor 1996; Hegyi 2007, 172). Számuk ugyan nem megfogható, de azokban a török központokban, amelyekben elvétve összeírták a muszlim családfőket Lippa (Fodor 1997) és Bács (Hegyi 2002), igen fajsúlyos csoportot alkotnak. Ugyanakkor az eddigiektől lényegesen eltérő adatokkal szembesülünk két 16. század utolsó harmadára keltezhető, német nyelvű várösszeírásból. Mindkettő informátorok, illetőleg kémek jelentései alapján készülhetett és ennek megfelelően a feltüntetett számok igen eltúlzottak. Az egyik, 1576/1590-es szerint a bég 140 lovasával, valamint 300 szpáhi, egy aga 100 beslivel, 16 janicsár és 300 különféle gyalogos, összesen 856 fő alkotta az őrséget (Tóth 2008, 118). A másik, 1577-es forrás alapján pedig 300 lovas és 525 gyalogos, összesen 825 katona védte Szolnokot (Merényi 1894, 261). Mindebből egy viszonylag komoly létszámú garnizon képe bontakozik ki annak ellenére, hogy a számok némiképp eltérnek egymástól. III. CIVILEK Szolnok adómentes muszlim polgári lakosságának számbavételét ennél jóval nehezebb kibogozni. Ennek oka az, hogy soha nem írták össze őket. A helyzet azonban mégsem teljesen reménytelen és nem kell kizárólag analógiákra támaszkodni. Ez pedig jórészt annak köszönhető, hogy az Alföld egyik legjelentősebb városa, Debrecen a szolnoki szandzsákhoz tartozott, és ott napjainkig fellelhetők a szandzsákszékhelyre vonatkozó adatok. Ismereteink zöme az egykori Debrecen Városi Levéltárban (jelenlegi elnevezése: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) található török oklevelekből származik, melyeket Fekete Lajos (1926) adott közre. Előrebocsátjuk, hogy a téma és a forráscsoport jellegéből fakadóan a kiaknázható információk meglehetősen töredékesek és egyoldalúak: csaknem kizárólag a helyi értelmiségi elit egy részéről lebbentik fel a fátylat. Viszont összehasonlítva más forrásokkal, így a Debreceni diariummal ahol a szolnoki törököknek csak a nevét jegyezték le, 5 vagy még azt sem 6, illetőleg egyéb közlésekkel (pl. Barta 1666; Izsépy 1962, 55) egyértelműen kijelenthető, hogy pótolhatatlan adatokat őriztek meg. Ehhez társul még Evlia cselebi leírása, aki Szolnokot 1665-ben kereste fel és három napot töltött el itt (Evliyâ 2003, ). 7 Végül a régészeti forrásanyagból ugyancsak számos következtetést vonható le. A vallási szférát dzsámi alkalmazottak: pénteki prédikátor (hatíb) 8 (Fekete 1926, 60), prédikátor (váiz) 9 (Hegyi 2003, 141; Hegyi 2007, 1526), müezzinek 10 (Fekete 1926, 60), másod 4 Például 1578-ban a szegedi szandzsákba tartozó náhije-központban, Bácson összesen 29 birtokos szpáhi 24 tímáros (dzsündi), három ziámet-birtokos és a szandzsákbeli szpáhik vezetői, a míralaj és a szeraszker lakott (Hegyi 2002, 209). 5 [ ] Estve érkezik Puskaporos nevű szolnoki török 8-czad magával [ ] (Csürös 1910, 87), Muhainn Pasko (Csürös 1910a, 568), Oszmán/Hoszmán Péter (Csürös 1911, 54). 6 [ ] szolnoki törökök [ ] (Csürös 1910, 67), [ ] 8 szolnaki gyalog törökök, [ ] (Csürös 1910a, 583). 7 A Szolnokra vonatkozó részlet fordításáért Sudár Balázs turkológusnak tartozom köszönettel. 8 Mevláná Ali Ferhád Szelim

5 (halífe) müezzinek 11 (Fekete 1926, 60 61), továbbá egy baba 12 talán rendfőnök (Fekete 1926, 60), és egy alapítványi felügyelő-helyettes (kethüdá mütevelli) 13 (Fekete 1926, 60) képviselik. Nem kizárt, hogy a legutóbbi a 16. század végén a Bektas pasa által alapított dzsámit működtető magánalapítvány (vakuf) kezelésében működött közre (Kertész Bana 2010, ; Kertész 2010; Kertész et al. 2012, ). Az állami adminisztráció kifejezetten foghíjas, ám ennek ellenére egy komolyabbnak tűnő talányt így is magában rejt. Ugyanis sem hátterét, sem pedig indokát nem tudjuk, csak magát a tényt, hogy 1590 után a temesvári vilájet központjának csúcsvezetéséből Szolnokra helyezték át Ibráhím defter kethüdászit 14 (Fekete 1926, 53). Rajta kívül egy pénzügyi elöljárónak (emín) 15 (Fekete 1926, 63), csausoknak 16 (Fekete 1926, 54 55) és az utóbbiak parancsnokának 17 (Fekete 1926, 55) nevei őrződtek meg. Csausok más forrásban is felbukkannak (Barta 1666, 81; Nagy Kállói Fényes 1943, 50). Az oktatásról azonban még ennyi sem mondható el: az es defterben feltüntetett egyetlen topográfiai adatból 18 kiindulva feltehetően egy helyi tanítóról (hodzsa) (Ágoston 1988, 241) van szó de ez nem biztos, lehet egyszerűen köztiszteletben álló ember is. A bíró (kádi) nemcsak jogi feladatokat látott el, hanem lényegében a terület polgári igazgatásáért felelt. A szolnoki bíróság alkalmazottai közül az egyik molla 19 (Fekete 1926, 61), valamint kádi helyettes (náib), 20 (Fekete 1926, 55) és esetleg irattáros (náib-i szahífe) 21 (Fekete 1926, 52) ismert. Magukról a kádikról kevés az adat, csak néhányuk neve és az általuk készített hivatalos iratok maradtak fenn. Érdekes azonban, hogy 1581-ben mindjárt kettőről is van tudomásunk, és mindkettőt Mehmednek hívták 22 (Fekete 1926, 50). Majd következik Muszliheddín/1583/1590, Musztafa/1590, Mehmed/1593, Abdurrahmán/1628, Oszmán/1632 és Musztafa/1651 (Fekete 1926, ). Ismereteinket a helyi értelmiségről Evlia 10 Kurd és Ahmed Hüszejn 1593, Ahmed 1642, Korkud Baba Ahmed Mehmed Nagyobb értékű birtokok nyilvántartását végző tisztségviselő (Dávid Fodor 2009, jegyzet). 15 Ali csorbadzsi A Debreceni diarium február elején érzékletesen örökítette meg a helyiek és az emín egyik találkozását. [ ] Die 1. Szólnaki Eméngh [emín] mintegy huszad magával érkezik városunkban [Debrecenbe] maga dolgainak igazgatására s az szegénységnek nyomorgatására, ez lévén praetensioja, hogy az elmult őszszel aradi vásárrul Túr felé jött kalmáraink minden vám nélkül jöttenek volna el, holott mindenik szekértül 4 id est négy tallérral tartoztanak volna. [ Die 3. Az Szólnaki Eméngh indul haza felé, utját igazgatván Nádudvar felé, 9 szekereket kelletvén adni alája, és mivelhogy az kereskedő rendek semmit is az túri vámtul tavaly nem adtanak (azt referálván, hogy soha ennek előtte is nem adtanak) ilyen comminatioval ment el, hogy az Szolnaki Bek meg fogja ezen dolog felől az Budai Vezért találni, az csauzát küldi ide, ki is mind az 4 négy tallért meg fogja venni s mind penig az nyargalót avagy patkó pénzt, mely nem lészen alább száz tallérnál, melyet Isten távoztasson. [ ] (Csürös 1910a, 569). 16 Mehmed 1590, Ramadán Behrám aga Diváne hodzsa bosztánkertje. 19 Cselebi A molla illetve sokkal inkább mevlá általános tiszteleti cím a magasabb rangú értelmiségiek között, de mégis inkább a kádikat illetik vele. 20 Mevláná Ali cselebi Piri, Mehmed fia Az egyik Fethullah fia, a másik Iszkender fia. 389

6 cselebi egészíti ki, aki szerint [ ] Van itt sejhüliszlám, 23 nákíbü l-esráf, akcse [napi] jövedelemmel bíró kádi, szandzsákbég, vojvoda, piacfelügyelő, adófelügyelő, építész, vámfelügyelő, fejadófelügyelő és más nemes méltóságú agák. [ ] (Evliyâ 2003, 135). A helyi tőkeerős elit aktvitásának egyik fokmérője a kegyes alapítványok (vakuf) száma, melyek mecsetek, dzsámik, derviskolostorok, türbék, iskolák, könyvtárak, szegénykonyhák, illetőleg más vallási és szociális intézmények fenntartását, valamint az ott dolgozók illetményét biztosították. A befolyó javadalmakat egy felügyelő (mütevelli) és annak helyettese, írnoka kezelte. Szolnokon mindössze két vakufról rendelkezünk adatokkal, bár ennél bizonyosan többnek kellett lenni. A korábbit Sehszüvár alapította, ám ennek tevékenységéről semmi közelebbit nem tudunk. Létesítésének ideje sem ismert, nagyon valószínű azonban, hogy erre még itteni szandzsákbégsége idején (Tomkó 2004, 29 32), valamikor az 1580-as közepe táján kerülhetett sor. A vakuf egy házeladás kapcsán került említésre: egyrészt Sehszüvár pasa alapítványa a 200 forintos vételárból 54 forintot kapott, másrészt az ismételten értékesített ingatlan következő tulajdonosa is magára vállalta a vakuf-alapnak évenként fizetendő egy forintot (Zoltai 1903, 310). Mivel a szóban forgó háznak részét képezte egy bolt, felmerülhet, hogy ennek bérleti díja lehetett lekötve a vakuf számára. A másik alapítványt a 16. század végén az a Bektas pasa fundálta, akiről Istvánffy Miklós feljegyezte, hogy Szolnokon született, beszélt magyarul, és jól ismerte a helyi viszonyokat (Istvánffy 2009, 389). Pályája kezdetén szandzsákbég (Tomkó 2005, 17 19), de egri, majd temesvári beglerbégi kinevezését követően 1604-ben budai pasaságig jutott (Gévay 1841, 23). A vakuf melynek kibővítéséért Bektas 1600-ban az udvarhoz folyamodott (Hadnagy Papp 2003, 133) egy dzsámit működtetett, mely Behrám Dimiskí útleírása szerint a városban (kaszaba) állt (Fekete 1930, 16). A kupolával fedett épület a stockholmi Királyi Hadilevéltár (Kungliga Krigsarkivet) (Kisari 1996, ) látképe alapján a város centrumában, a késő középkori eredetű főtéren, az azt ÉNy DK-i irányban kettévágó országúttól közvetlenül délre lokalizálható. Ennek szomszédságában állhatott az a Dimiskí által említett fürdő, amelynek építését ugyancsak Bektas nevéhez köti. Valószínű, hogy ennek bevételei a dzsámi fenntartási költségeihez járultak hozzá (Kertész Bana 2010, ; Kertész 2010). Szórványos adatokkal rendelkezünk még különféle foglalkozásokra: fürdős 25 (Velics Kammerer 1890, 458), tolmács 26 (Fekete 1926, 55), azonban az iparosokról és kereskedőkről jószerével semmit nem tudunk. Ugyanakkor napjainkig megőrizte nevét és részben hajdani településszerkezetét (utcahálózatát, telekosztását) a város egyik kerülete, a Tabán. Valójában egy félszigeten található, egykor kelet felől részben a Zagyva, részben a várárok határolta. Elnevezése a török tabakhane szóból származik, jelentése tímártelep, ahol főként cserzővargák dolgoztak. Az iparosok közül rajtuk kívül egyedül a helyi török fazekasság jelenléte dokumentálható megbízhatóan, régészeti leletek: ún. égető háromlábak (Kovács 1984, tábla 12 14) 23 Sejhüliszlám: a muszlim vallási értelmiség legtekintélyesebb tagja, aki bár ítéleteket nem hozhat, de vallási kérdésekben véleményt formálhat. Evlia feltehetőleg valamelyik helyi előkelőt illeti e címmel, de hogy pontosan kit, azt nem tudjuk. 24 Nakíbü l-esráf: a muszlim világban nagy tiszteletnek örvendtek és különféle előjogokkal bírtak Mohamed próféta vér szerinti leszármazottai, akiket serífeknek vagy szejjideknek neveztek. Az ő nyilvántartásukra és ügyeik intézésére külön hivatalt állítottak fel, melynek élén a nakíbü l-esráf állt. Helyettesei a birodalom számos pontján tevékenykedtek, a hódoltságban is számos helyen. 25 Hüszrev Mahmúd

7 és egy rontott példány alapján. Az utóbbi lelet egy jellegzetes, folyatott technikával díszített tál (Kovács 1984, tábla 1). 27 A kereskedőkről sincsenek számszerűsíthető adataink, bár az írott források és a régészeti leletek alapján úgy tűnik, hogy az utóbbiak alkothatták talán az egyik legjelentősebb társadalmi csoportot. Ezt egyrészt a településnek az Oszmán Birodalmon belül elfoglalt kedvező földrajzi elhelyezkedése indokolja, másrészt az, hogy igen fontos szárazföldi és vízi útvonalak találkozási pontján fekszik. Így az itt élők egy része minden bizonnyal bekapcsolódott a Tiszántúlról nyugatra irányuló, több ezres, olykor több tízezres nagyságrendű szarvasmarhakereskedelembe (Belitzky 1966, ), melynek intenzitására a Szolnokon 1562-ben létesített Tisza-híd komoly hatást gyakorolt (Kertész et al. 2007). A török vámnaplók szerint ugyanis 1558-ban még csupán 603 db, 1559-ben 1489 db marhát úsztattak át a helyi révnél. Viszont a tiszai átkelő felépítését követően ez a szám többszörösére emelkedett: 1573-ban db, 1575-ben pedig db állatot hajtottak már át (Horváth 1969; Horváth 1971). 2. ábra. A szolnoki palánkvár Tiszára nyíló gyalogos bejárata, a Kikötői-kapu/Vízi-kapu az előtérben a kiépített folyami kikötő (Hoefnagel-veduta részlete, 1617) Ugyanakkor a délről északra irányuló kereskedelem egyik legfontosabb színtere a folyami kikötő volt (Vass 1979, 68), mely a vár déli palánkfalán nyíló, beszédes nevű Kikötői-kapu előterében, közvetlenül a Tisza-parton lokalizálható (Kertész et al. 2007a, 6; Kertész Bana 2010, 73; Kertész 2010). A Tisza legészakabbi, Georg Hoefnagel által megörökített török kikötőjének (2. ábra) (Braun Hogenberg 1617) zavartalan működéséről az itt állomásozó tiszai flot- 27 Az idézett szolnoki tál még az első égetés során megrepedt. A repedést utólag engobe-bal próbálták eltüntetni, de sikertelenül, mert a nyílás az újabb égetés során kiújult. (Kovács 1984, 145. jegyzet). 391

8 tilla 28 gondoskodott (Hegyi 2007, ). A kikötő az itteni vám- és révjövedelmeket nyilvántartó, ból származó jegyzékekben foglaltak alapján a tiszai átkelés mellett a különféle áruk meglehetősen élénk forgalmát bonyolította (Velics Kammerer 1890, ). Ezekből képet alkothatunk a változatos helyi és távolsági termékekről, melyek egy részét minden bizonnyal a város főterén azonosítható piacra szánták. Az egyik leggyakoribb tételt a hal tette ki, de a teljesség igénye nélkül előfordulnak még további állatfajták (sertés, ló, marha, juh), valamint a gyapjú, bárány- és marhabőr, gabona (búza), kender, zöldség (fokhagyma), gyümölcs (gesztenye, dió), sőt feldolgozott élelmiszer (füstölt sertéshús) vagy alkohol (bor, pálinka) is. Vámoltak még például kősót, viaszt, zsindelyt, valamint kézművesipari termékeket: szöveteket (vászon, posztófélék), pokrócokat, ún. magyar papucsot, illetőleg vasárut (kés), rézedényeket és cserépedényeket egyaránt. A legutóbbi áruk kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy keleti típusú rézedények (Kovács 1984a), és különösen import kerámialeletek (Kovács 1984) ismertek a Kikötői-kapu előteréből, főként a Tisza-partnak a folyami kikötő által érintett szakaszáról, valamint a vár területéről. A magyar hódoltságban a században feltűnő keleti típusú rézedények többsége balkáni műhelyekben készült (Hatházi Kovács 1996, 38). A szolnoki várbelsőben az utóbbi évtizedek intenzíven zajló házépítési hullámának köszönhetően újabb leletek kerültek felszínre ben, a török fürdő feltételezett térségében, a jelenlegi Szent István tér 3. szám alatti ház pincéjének lemélyítésekor a tulajdonos és családja edénytöredékek és állatcsontok társaságában egy kiöntőcsöves rézkannára bukkant (3. ábra) (Kertész 2010) A tiszai hajóhad parancsnoka (kapudan-i nehr-i Tisa) Szolnokon székelt ben Ali, 1592-ben pedig Mehmed neve és jövedelme ismert (Hegyi 2007, ). Egy 1581-es keltezésű iraton ugyancsak egy Mehmed nevű aga kapudán záim aláírása szerepelt (Fekete 1926, 50), akiről nem lehet eldönteni, hogy azonos-e a fentebb említett személlyel. Az es zsoldlistában egy további kapudán, Hüszejn Abdullah is feltűnt (Hegyi 2007, 1526). 29 A kiöntőcsöves rézkanna, az ibrik az oszmán-török háztartás mindennapi felszerelési tárgyai közé tartozik. A magyarországi hódoltságból egyebek mellett Pécsről (Fehér 1960, 121. XI. tábla 1 2), Szigetvárról (Fehér 1962, 159. XXVI. tábla 3), Székesfehérvárról (Fehér 1962, 159. XXVI. tábla 1), Budáról (Fehér 1962, 157. XXV. tábla 7, Végh 1999, kép, Bencze 2002, és 11. kép), Esztergomból (Fehér 1968, ábra), Szekszárd-Újpalánkról (Gaál 1983, kép 8), Dunaföldvár-Alsórévről (Gaál 1991, kép 2), Válról (Hatházi Kovács 1996, kép 4), Törökszentmiklósról (Kovács 1984a, kép 1) és Szolnokról (Kovács 1984a, kép 2) ismertek. 392

9 3. ábra Kiöntőcsöves vörösréz kanna oldal- és alulnézeti képe, század, Szolnok Vár, Szent István tér 3. (Bogoly Péter magángyűjteménye, Szolnok, fotó: Kozma Károly) 30 A rézedényeknél az ugyancsak balkáni eredetű sgraffito díszes kerámia aránya jóval számottevőbb (4. ábra). Ezen leletcsoport feldolgozásának eredményeként (Kovács 1984, tábla), a magyarországi hódoltság viszonylatában is gazdag és változatos jelenléte alapján Kovács Gyöngyi felvetette, hogy ennek a Tiszán ideérkező kereskedelmi árunak itt volt az elsődleges lerakóhelye, majd innen szállították tovább (Kovács 1984, 29 31; Kovács 2001, jegyzet). Ugyanakkor a távolsági kereskedelem régészeti bizonyítékai sem hiányoznak Szolnokon, amit keleti importkészítmények: izniki fajanszok (5. ábra) és kínai porcelánleletek reprezentálnak (Kovács 1984, 44 54). 30 A jelen tanulmányban közölt vörösréz kanna díszítetlen, kívül-belül ónozott, csaknem teljesen ép, csupán feneke roncsolt kissé, ami valószínűleg hőhatás következtében gyengülhetett meg. A 19,8 cm magas és 5,7 cm szájnyílású edény teste körte alakú, két oldalán enyhén lapított, nyakát domborított borda tagolja. Felületén a kalapálás nyomai jól megfigyelhetők. Viszont a karcsú, enyhén ívelt kiöntőcső öntéssel készült, vége felé kissé elvékonyodik, szabálytalan nyolcszögűre reszelték és a szájnyílás fölé emelkedik. Feltehetően a földbe kerülését követően a kannát fizikai hatás érte és megnyomódott. Így az edény hasa azon a részen, ahol a kiöntőcsövet hozzáforrasztották, behorpadt és a kiöntőcső közelebb került az edényhez. A keskeny, téglalap metszetű, díszítetlen, íves szalagfül felső végét bevágással kétfelé nyitották és közvetlenül a perem alatt két, alul pedig egy rézszegeccsel rögzítették. Eredetileg fedő járult hozzá, melyek ugyancsak ismertek Szolnokról is (Kovács 1984a, kép 5 7), és a fül felső részén található kis gyűrűhöz lánccal, szegeccsel vagy S-alakú taggal csatlakoztatták (Kertész 2010). 393

10 4. ábra. Balkáni eredetű sgraffito díszes tál, 16. század második fele, Szolnok Vár (Damjanich János Múzeum régészeti gyűjteménye, fotó: Kozma Károly) 5. ábra. Keleti importáru: Anatólia nyugati részén fekvő Iznikben készített fajanszcsésze, 16. század, Szolnok Vár (Damjanich János Múzeum régészeti gyűjteménye, fotó: Kozma Károly) Az áruk egy részét tehát csak ideiglenesen, feltehetően raktárakban tárolták Szolnokon, amiket a célállomásokra szekereken vagy éppen az egyik ábrázolás szerint (6. ábra) a török korban átmenetileg megjelenő málhásállatokon, tevéken 31 juttatták el a kereskedők. Más részük a helyi piacon cserélt gazdát, 32 mely a város központjában, a késő középkori eredetű főtérén valószínűsíthető, illetőleg boltokba került. Az egyes foglalkozások áttekintését egy kevésbé szokványossal zárjuk február elején egy árverésen a meggyilkolt Rahíme asszony, Abdullah leánya, szolnoki lakos gyermekei, Fatime és Musztafa eladták a városban, az országút és a Tisza között fekvő házukat (két pincéjével, istállójával, boltjával, Tisza-parti kertjével és egyéb tartozékával) 200 tallérért (kara gurus) az egyik szomszédnak, Szálih tizedesnek (odabasi) (Fekete 1926, 60). Szálih azonban szép nyereséggel nyomban túladott rajta, június 19-én Eperjesi István és Nyakas István vették meg Debrecen számára (Zoltai 1903, 310). Viszont egy június 20-án kelt adásvételi levélből az is kiderül, hogy Szálih odabasi később sem hagyott fel az üzlettel: visszavásá- 31 Tevemaradványokat a szolnoki állatcsont-leletanyagban egyenlőre még nem azonosítottak (Bökönyi 1974, 406), viszont néhány helyen (Bajcsa, Buda, Diósgyőr, Eger, Esztergom, Szekszárd, Székesfehérvár) már kimutatásra kerültek (Bartosiewicz 1995; Bartosiewicz 1996, 449; Vörös 2002, ). 32 Az es szolnoki defterben a hídvám és hetivásár vámjának jövedelme akcsét tett ki (Ágoston 1988, 242). 394

11 rolta a házat, azonban már jóval nyomottabb áron, 90 ezüst gurusért (Fekete 1926, 61). A fentiekből megállapítható, hogy Szálih ugyan katona volt, de alkalomszerűen bizonyosan ingatlanfelvásárlással és -értékesítéssel egészítette ki jövedelmét. 6. ábra. Áruszállító tevekaraván a Tisza mentén, Szolnok közelében (Hoefnagel-veduta részlete, 1617) Mint látható, Szolnok civil muszlimjairól ismereteink rendkívül hiányosak. Ennek oka abban keresendő, hogy [ ] Az összeírások azt a népességet és termelést mérték fel, amelyet a kincstár meg akart adóztatni: a török centrumok adómentes muszlim lakói ebből a körből értelemszerűen kimaradtak. [ ] (Hegyi 2002, 199). Szerencsére a hódoltság déli sávjában előfordulnak ritka kivételek, ahol a török adóösszeírók névsorba szedték a helység nem-adózó muszlim családfőinek zömét. A listák némiképp hiányosak, ennek ellenére három, analógiaként is felhasználható központ található közöttük: Gyula (Káldy-Nagy 1982), Lippa (Fodor 1997) és Bács (Hegyi 2002). Az első kettő szandzsákszékhely, az utóbbi náhije-központ. Gyula muszlim lakóit az 1566-os foglalást követő évben, 1567-ben 340 fő alkotta, melynek háromnegyed része várkatona és birtokos szpáhi (Káldy-Nagy 1982, 41 44). A szandzsákszékhely későbbi, 1579-es defterében ez a szám 402-re emelkedik, melynek már csak 60%-a katonaelem (Káldy-Nagy 1982, 47 51). Az 1552-ben elfoglalt Lippa várának és városának muszlim lakosságát ugyancsak 1567-ben és 1579-ben írták össze (Fodor 1997, ) ben 319 adómentes muszlim családfő neve szerepel, viselőjük közül 246 embernek (77%) ismert a foglalkozása. A teljes muszlim népesség 41%-a várkatona, 14%-a szpáhi (öszszesen 55%), a hiányosan összeírt hivatali vallási értelmiség 5%-ot tett ki, az iparoskereskedő réteg 17%-ot. Valószínű, hogy annak a 73 főnek (23%) az esetében, akiknél nem tüntettek fel semmilyen foglalkozást, egy része várakozási állományba helyezett (mázul) állami alkalmazott és zsoldos katona lehetett. Az 1579-es összeírásban 384 név áll, közülük 296-ról jegyezték fel foglalkozását: 51% katona, 9% értelmiség, 16% iparos és kereskedő, viszont a foglalkozás nélkül bejegyzettek aránya nem változott, 23% maradt. 395

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2

FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2 Kertész Róbert 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2 [ Remélem lesz egy nyugodtabb idő,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács 2012. évi bírólista Név Minősítés Város 1 Ajtai Péter AIBA Budapest 2 Babai Sándor II. osztályú Tatabánya 3 Becsey Károly AIBA Szeged 4 Bende Szabolcs II. osztályú Hódmezővásárhely 5 Benda Tivadar Ö. Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Szabadka a hódoltság korában

Szabadka a hódoltság korában Mgr. Stojkovski Boris Szabadka a hódoltság korában Buda 1541. évi elfoglalásával Magyarország jelentős része az Oszmán Birodalomnak hódolt be. Az akkori középkori önálló Magyar Királyság területe a török

Részletesebben

török hódoltság nyom ai helyneveinkben *

török hódoltság nyom ai helyneveinkben * kisebb eltéréseket: a térbeli viszonyítást kifejező előtagok közül azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyx Túlsó- jelző például csak a mikrotoponimáknál fordul elő. 3. A szembenálló tagok száma és minősége alapján

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1 174 Vígh Zoltán - 01:34:30 00:00:00 2 139 Nagy Gyula Alföld KS 01:34:32 00:00:01 3 152 Vízer Barnabás Team Katay 01:36:57

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1 83 Csire Sándor - 01:40:30 00:00:00 2 59 Németh Miklós Sólyom Team 01:40:31 00:00:00 3 145 Jakab Csaba - 01:41:38

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden -

A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden - A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden - Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Szolnok, 2008. szeptember 23. 1 A Hon, a Trón, s

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

3. Utcanévadási szokások

3. Utcanévadási szokások 3. Utcanévadási szokások 3.1. Utcanévadási szokások a kiegyezés előtt Az utcanevekről valló legkorábbi források tekintetében hasonlóan vagyunk, mint annyi más, Zentával kapcsolatos téma kutatásakor: hiányoznak

Részletesebben

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

A BÁCSKAI ASZTALOSOK Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag

Részletesebben

Pályaudvarok, vasútállomások

Pályaudvarok, vasútállomások Pályaudvarok, vasútállomások Két tényező szerint csoportosíthatók a pályaudvarok és a vasútállomások, építésük és rendeltetésük szerint, ez utóbbi és méretük alapján különíthetők el egymástól. Míg a vasútállomások

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA KÁDÁR KRISZTA: FUNKCIÓVÁLTÁS A SZOVJET KATONAI OBJEKTUMOK HELYÉN BARNAMEZŐS KATONAI TERÜLETEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

I. OXIGÉN NAGYERDEI MARATON 2010 Magyar köztársaság Senior Maraton Bajnoksága Kategóriánkénti Eredmények

I. OXIGÉN NAGYERDEI MARATON 2010 Magyar köztársaság Senior Maraton Bajnoksága Kategóriánkénti Eredmények Maraton egyéni férfi senior 35 1 971 Ónadi Imre 1971 HUN OXIGÉN KLUB 21:59 23:48 23:39 23:36 24:23 25:04 26:10 27:28 3:16:04 2 671 Takács György 1971 HUN HAJSZA SE 23:38 25:17 24:43 24:11 24:55 25:33 23:51

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2007. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK Telefon: 37-8900 Fax: 37-8901 43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK 1. 1. Egy osztási műveletben az osztandó és az osztó összege 89.

Részletesebben