A támadás határokon átnyúló megszervezése, nemzetközi szinten történő összehangolása eddig nem látott méreteket öltött. Az USA gazdaságát is megrázta

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I.fejezet Nemzetközi összefogás szükségessége... 6 II. fejezet A határbiztonságban érdekelt szervek és lehetőségeik II.1 INTERPOL... 8 II.2 EUROPOL II.3 FRONTEX II.4 Vám Világszervezet (World Customs Organization) II:5Repülötéri és Kikötöi Rendőrségek Nemzetközi Egyesülete (International Association for Airport and Seaport Police) III. fejezet A Borderpol III.1 Új szereplő a határbiztonság színpadán III.2 A Borderpol megalakulása és rövid története III.3 A Borderpol alkotmányos rendje és küldetése III.4 A Borderpol működése Néhány következtetés

2 Bevezetés A határrendészet, a határok ellenőrzése mindig is fontos szerepet töltött be az egyes államok belső biztonságának fenntartásában. A határ az első vonal, ahol a bűnözés elleni harc megkezdődik, a nemzetközi bűnözés elleni harc legfontosabb védőbástyája. A határrendészet feladata megakadályozni, hogy az országba a belépésre jogosulatlan személyek bejutását és azt, hogy a bűnelkövetők elfogása megtörténjen, a veszélyes áruk, kiváltképp a kábítószer, fegyver, robbanóanyag lefoglalásra kerüljön. Az 1990-es évektől elkezdődött egy folyamat, ami a XX.-XXI. század fordulójára csúcsosodott ki. Az ezredfordulóra egyértelművé vált, a XXI. században olyan új kihívásokkal kell a rendészeti szerveknek szembenézniük, amivel azelőtt soha. A határokon átnyúló nemzetközi szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, terrorizmus, csempészet, fegyverkereskedelem, emberkereskedelem (nők, gyermekek eladása prostituáltként és munkaerőként), szervkereskedelem, műkincs-kereskedelem olyan méreteket öltött, amit azelőtt nem tapasztaltak a rendvédelmi szervek. Nemcsak a bűncselekmények mennyiségében, hanem az elkövetés módjában, minőségében is jelentős fejlődés volt megállapítható a bűnözői csoportok részéről, így a rendvédelmi szervek, sőt maguk az államok is rákényszerültek arra, hogy új megvilágításba helyezzék a bűnözés elleni harcot, új és jobb stratégiákat dolgozzanak ki. Folytatódott a bűnözés és a bűnüldözők közötti versenyfutás és ebben a versenyben a bűnözők állnak jobban, hiszen a bűn nem ismeri, a bűnözők pedig nem tisztelik a határokat. A terrorszervezetek szeptember 11-én új dimenzióba helyezték a terrorizmus fogalmát. Ehhez foghatóan súlyos terrortámadás a modern korban még nem volt. Aznap reggel a New York City Manhattan városrészében álló Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba 2 terroristák által eltérített utasszállító repülőgép csapódott. Nem sokkal később a Pentagon épületébe is eltérített repülőt próbáltak irányítani a terroristák. Egy negyedik eltérített repülő az utasok ellenállása következtében nem ért célt, a földbe csapódva semmisült meg. 3

3 A támadás határokon átnyúló megszervezése, nemzetközi szinten történő összehangolása eddig nem látott méreteket öltött. Az USA gazdaságát is megrázta a támadás, a gazdaság teljesítménye átmenetileg csökkent, főként a légiközlekedés, repülőgépipar és a pénzügyi szolgáltatások sínylették meg a támadást és annak következményeit. Ez a helyzet a kormányzati szerveket új paradigmák kidolgozására késztette, ezen gondolkodás következményeként létrehozták az USA-ban a Belbiztonsági Minisztériumot, Kanadában pedig a Kanadai Határszolgálatok Ügynökségét. A világot fenyegető másik fő probléma a terrorizmussal összefüggő kábítószer-kereskedelem is. A különböző terrorszervezetek anyagi hátterét leggyakrabban az ebből befolyt pénzek adják. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy Latin-Amerikában rekordszintre nőtt a kábítószer-termesztés, a kokain már az országok gazdasági stabilitását veszélyezteti. Az Egyesült Államok és a latin-amerikai kormányok kábítószer-politikái hatástalannak bizonyultak, mert amíg a szegénység az úr az érintett országokban, az emberek kénytelenek együttműködni a drogkartellekkel, hogy életben maradjanak, addig nagyon nehéz lesz eredményeket elérni. A kábítószer-probléma az egész világot érinti, nem csupán az USA-t és Latin Amerikát. Az Európai Unióban is egyre növekszik a kábítószerek iránti kereslet, a fő beszállítók a kolumbiai, mexikói illetve perui drogkartellek, akik Hollandián, Belgiumon, illetve az Ibériai félszigeten (Spanyolország, Portugália) keresztül hozzák be a kábítószert az Európai Unióba. Hollandia kikötői (Rotterdam, Amszterdam) a lazább ellenőrzés miatt is a legkedveltebbek, illetve a nagyon vegyes etnikum is döntő szerepet játszik, a marokkói, perui, kolumbiai terjesztőkön kívül jelentős a nyugati-afrikai bevándorlók, bűnözői csoportok szerepe is, az ő számuk nagymértékben növekszik az utóbbi években, nemcsak Hollandiában, hanem az egész Európai Unióban is. Ezeknek a különböző etnikumú bűnözői csoportoknak a kiszűrése, meggátolása abban, hogy az európai országokba lépjenek a legfontosabb kérdések közé tartozik napjainkban. A határrendészeti szervekkel szembeni mindennapos kihívás az illegális migráció (más elnevezések is használatosak, mint az irreguláris, nem szabályozott, stb. migráció). A fellépés az ügyben érintett szervek (rendőrség, határőrség, vám, bevándorlási hivatal stb.) koordinált munkájával, megfelelő 4

4 törvényi háttérrel és modern technikai bázissal biztosítható. A nemzeti szerveknek segítségére lehet a migrációra szakosodott nemzetközi szervek (IOM 1, UNHCR 2 ) tapasztalata és segítsége. Ez is bizonyítja, szükség van határrendészeti szervekre, új eljárásokra, új kezdeményezésekre, egy újfajta együttműködésre az államok között. Az amerikai kontinensen kívül Európában is rájöttek arra, változtatni kell. Az egyes államok rendőrségei, csendőrségei, határőrségei önmagukban támogatás és fejlesztés nélkül nem lesznek képesek megfékezni a fentebb említett egyre erősödő terrorizmust és kábítószer-kereskedelmet, a bűnözői csoportok beszivárgását Európába. Ez a gondolkodás az 1990-es évektől kezdődött el Európában, de konkrét lépésekben csak az ezredfordulót követően valósult meg, amikor már nem lehetett tovább halogatni esetlegesen új szervek, új stratégiák létrehozását. 1 IOM International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) 2 UNHCR United Nation High Commissioner for Refugees (Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága) 5

5 I. Nemzetközi összefogás szükségessége Az 1990-es évektől az európai államok vezetői már elkezdtek gondolkozni azon, szorosabb nemzetközi együttműködésre lenne szükség, nem csak a szomszédos államokkal, hanem más kontinensek országaival is. A többi kontinens vezető országai azonban ezekben az időkben még vagy saját problémáikkal voltak elfoglalva, vagy úgy gondolták, ők egymagukban is képesek kezelni saját országuk problémáit (USA). Európában elsőként a Magyar Határőrség látta elérkezettnek az időt arra, hogy olyan nemzetközi konzultációnak adjon helyet, ahol konkrétan beszélnek a nemzetközi problémákról és annak lehetséges megoldásairól ban létrejött a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia, amely egy önkéntes fórumrendszer. Nincs alkotmánya, vagy vezető szervei, önkéntes alapon működik mind a mai napig. Évenkénti plenáris ülésére az országok határrendészeti vezetői szinten képviseltetik magukat. Az operatív irányításért a konferencia elnöke a felelős. Ezt a funkciót a Határőrség Rendőrségbe történő integrálásáig (2007. december 31) a Határőrség mindenkori országos parancsnoka töltötte be. Jelenleg a konferencia elnöke az Országos Rendőrfőkapitány. A fórum költségvetésének egy részét kezdetben a Magyar Állam állta (a Határőrség majd a Rendőrség költségvetéséből), de kezdetektől fogva a fő támogató a Hanns Seidel Alapítvány 3 volt és maradt. A konferencia sikeresnek bizonyult, az évek folyamán egyre több ország csatlakozott. Vezetői szinten olyan értékes információkat, trükköket osztottak meg egymással, amelyekkel hatékonyabbá, biztonságosabbá tehették a határokat. Pár éves eredményes működés után (1998) már felvetődött az ötlet, a fórum alakuljon át egy nemzetközi határrendészeti szervezetté. Ez volt az első kísérlet a Borderpol létrehozására. Ekkor azonban még nem jöhetett létre, mert sem a magyar, sem más ország határőrsége nem vállalta fel a 3 Hanns Seidel Alapítvány: Német, ezen belül is bajor alapítvány,fő támogatója a határrendészeti fórumnak már 16 éve, kezdetben csak a magyar határrendészeti szerveket támogatta a fórum mellett, manapság már az egész kelet-közép európai régió határrendészeti szerveinek nyújt segítséget. A költségek viselésén túl eszközökkel is támogatja a fórumot. 6

6 szervezet létrehozásával járó jogi kérdések kezelését, kidolgozását, annak ellenére, hogy a határőrségeknek nincs se házuk se hazájuk (kifejtése később). A Borderpol kritikusai azzal érveltek, nincs szükség egy bizonytalan jövőjű új szervezetre, és kifejezték aggodalmukat, egyedül képes lenne-e működni és a feladatát ellátni, valamint megfelelően együttműködni a határon a rendvédelmi szervekkel. Gyakran ismételték szintén ezek a kritikusok, hogy túl kényes, és költséges lenne kikényszeríteni egy újabb szervezetet, illetve csak úgy jöhetne létre, hogy a már létezőktől vonna el erőket, eszközöket, erre pedig azért nincs szükség, mert a jelenlegi szervezetek képesek ellátni a Borderpol feladatait is globálisan, illetve ezek az intézmények megfelelően együttműködnek egymással is illetve a kormányokkal is. A legfőbb kritikusai a Borderpolnak az alábbi szervezetek. 1. Interpol, amely a bűnözés elleni harc legfontosabb nemzetközi szervezete, az egész világon megtalálhatóak az irodáik. 2. Vám világszervezet, amely egységes rendet követel meg az egész világon a vámpolitikában. 3. Az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) az Európai Unió legnagyobb bűnüldöző szerve, melynek feladata a bűnüldözési operatív feladatok ellátása. Nem globális szervezet, mandátuma csak az Európai Unióra terjed ki. 4. Frontex, mely független szervezet feladata hogy összehangolja az Európai Unió tagállamai között a határellenőrzés terén a biztonságot. 5. IAASP (International Association of Airport and Seaport Police) 1969-ben jött létre, egy független, non-profit szervezet, amely az egész világon összehangolja az információcserét a reptereken és kikötőkben a rendőrségek, határőrségek között, felügyeli a szállítmányozást, azon belül a cargo szállítást, és a rendfenntartást. A következő fejezetben részletesen foglalkozunk a fenti szervezetekkel és működésükkel, illetve azzal a problémakörrel, ezek a szervezetek miért nem képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt a Borderpol létrejött. 7

7 II. A határbiztonságban érdekelt szervek és lehetőségeik. A Borderpol rájött, miért nincs se háza, se hazája. A bevezetőben és a későbbiekben több alkalommal visszatérő motívum a ház és haza amely némi magyarázatot indokol. A későbbiekben kifejtésre kerülő szervezetek olyan biztonságot, oltalmat nyújtanak az oda tartozó tagoknak, erősítve az együvé tartozást, mint az embereknek nyújt a ház, a haza, vagy a család. Nemzetközi fórumokon gyakran így is említik az ide sorolható országokat, szervezeteket border security family azaz határbiztonsági család. A nagy nemzetközi szervezetek azt mondják, nincs szükségük a Borderpolra, felesleges létrehozni. A Borderpol ezzel szemben azt állítja, ezeknek a szervezeteknek nincs megfelelő mandátuma, felhatalmazása. Ebből következik a kérdés: Miért ne lehetne a mandátumokon változtatni? A Borderpol szerint azonban nem ez a helyes kérdés, hanem az, hogy van-e ezeknek a szervezeteknek megfelelő szakértelme? Van-e megfelelő hozzáértése? Ha ezeket a kérdéseket feltesszük, csak egy következtetésre juthatunk, mégpedig arra hogy nincs. Nem ugyanoda jutunk- e el ezáltal, hogy szükség van egy új szervre? Hiába bővítjük ki a mandátumokat, ha nincsenek szakembereik, megfelelő erőik, eszközeik akkor nem tudják az új feladatokat ellátni, tehát egyértelmű hogy nem ez a helyes út. Egyedül a FRONTEX-nek lenne megfelelő szakértelme, de a FRONTEX nem globális, hanem regionális szervezet, mandátumát ezen okból kifolyólag nem lehet kiszélesíteni, mert nem világméretű feladatok kezelésére jött létre, hanem az Európai Unión belüli határrendészeti problémák megoldására, így ha megváltoztatnák, kiszélesítenék a FRONTEX mandátumát, akkor az egész szervezetet meg kellene változtatni. Az alábbiakban részletezném a 4 nagy szervezet és lehetőségeiket, miért nem tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt szükség van a Borderpolra mint önálló szervezetre. II.1 INTERPOL Az INTERPOL (International Criminal Police Organization) a világon a legnagyobb és legrégebbi nemzetközi rendőr szervezete, melynek 187 ország a tagja

8 ban jött létre azzal a céllal, hogy előremozdítsa a határokon átnyúló rendőri együttműködést, támaszt nyújtson, kisegítsen minden olyan szervezetet, hatóságot, szolgáltatót, akinek a küldetése a nemzetközi bűnözés megelőzése, a nemzetközi bűnözés elleni harc 4. Az INTERPOL független szervezet, saját nyomozati jogkörrel nem rendelkezik. 4 fő funkciója 5 : globálisan biztosítja a rendőri szervek közötti kommunikációt: a nap 24 órájában, üzemeltet egy folyamatosan hívható csatornát, ami arról gondoskodik, hogy a rendőri szervek az egész világon létfontosságú információkat tudjanak megosztani egymással egyszerűen és gyorsan. bevethető adat-szolgáltatások és nyilvántartások a rendőrségek számára: az INTERPOL nyilvántartásai biztosítják a rendőröknek világszerte a hozzáférést azokhoz az információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyekkel megelőzhetik, vagy megvizsgálhatják a bűncselekményeket. A nyilvántartások bűncselekményekkel kapcsolatban neveket, ujjlenyomatokat, DNS fájlokat, ellopott tulajdont, például útleveleket, gépjárműveket, műtárgyakat tartalmaznak. Rendőrségi akciók, műveletek támogatása: a szervezet a jogszabályi háttér megváltoztatásának hivatalos úton való kikényszeríthetőségét, a kényszerhelyzetek megoldásával, műveleti tevékenységekkel látja biztosíthatónak, ami azért szükséges, hogy a bűncselekményekkel leginkább érintett területeken vissza tudják szorítani a terrorcselekményeket, a szervezett bűnözést, a high-tech bűnözést, pénzügyekkel üzérkedést, kábítószer-kereskedelmet. Rendőrképzés és hatósági fejlesztések: biztosítja, kezdeményezi a nemzetközi rendőri erők számára a koncentrált, szakirányú, magas szintű továbbképzést, oktatást, valamint igény szerint korszerű 4 Megjegyzendő, hogy az Interpol alapötlete egy osztrák őrmester fejéből pattant ki, tehát először nem állami megrendelés vagy igény állt mögötte, ennyiben tehát hasonlít az Interpol és Borderpol gyökere egymáshoz 5 Az alábbi Interpol tartalmat az Interpol hivatalos angol nyelvű weboldaláról fordítottam ( 9

9 útmutatást ad arra, hogyan lehet felépíteni hatékony stratégiákat a bűncselekmények ellen. A képzés magában foglalja a tagállamok tudásának megosztását egymás között, a szakértelem és rendőri taktikák gyakorlását nemzetközi keretek között. A cél hogy erősítsék a kapacitását a tagországoknak, ezáltal hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet a terrorizmus ellen. A képzés magában foglalja a tagállamok tudásának megosztását egymás között, a szakértelem és rendőri taktikák gyakorlását nemzetközi keretek között. Az INTERPOL központja Lyon, Franciaország, egy éves költségvetése körülbelül 42 millió euró. A fentiekből is látható, az INTERPOL mandátuma, jogi helyzete, költségvetése nem terjed ki arra, hogy a határokon hatékonyan tudja felvenni a harcot a bűnözés ellen, ez csak egy részfeladata. Bár a nyilvántartásai között szerepel egy lopott útlevél-nyilvántartás, de más határrendészettel kapcsolatos nyilvántartással nem rendelkezik. Mandátumából látszik, nincs jogi affinitása arra, hogy a határral kapcsolatos jogi kérdéseket szabályozza, más jogi területekre is csak iránymutatást adhat ki amelyet a tagállamok követhetnek. Nincs önálló intézkedési, nyomozati jogköre a tagállamok határain, nincs kapcsolata a határrendészeti szervekkel, nem tud sem intézkedéseket hozni, sem iránymutatást adni a számukra. II.2 EUROPOL Az EUROPOL (European Police Office) a legnagyobb európai uniós bűnüldöző szerv melynek feladata az európai unió tagállamainak hatóságai között az együttműködés összehangolása és a hatékonyság fejlesztése, segítséget nyújtson a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcban az EU tagállamainak. Az Európai Rendőrségi Hivatal felállításáról az Európai Unió Maastrichti Szerződése rendelkezett február 7-én. A hágai (Hollandia) székhelyű Europol korlátozott formában január 3.-án mint az Europol Kábítószeregysége (EDU) kezdte meg tevékenységét a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem területén. Tevékenységi körét fokozatosan bővítették a 10

10 bűnüldözés más fontos területeivel január 1-jétől kezdve az Europol megbízatása kiterjed a nemzetközi bűnözés minden súlyos formája elleni fellépésre, amelyek az Europol-egyezmény mellékletében vannak felsorolva. A főbb bűncselekmények: tiltott kábítószer-kereskedelem; embercsempész-hálózatok; terrorizmus; pénzhamisítás (euro-hamisítás) és egyéb fizetőeszközök hamisítása; emberkereskedelem, beleértve a gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket; tiltott gépjármű-kereskedelem; pénzmosás. Megbízatása: Az Europol összekötő tisztviselői közötti információcsere elősegítése, a nemzeti törvényekkel összhangban. Az összekötő tisztviselőket a tagállamok küldik ki az Europolhoz, nemzeti bűnüldöző szerveik képviselőiként. Operatív elemzések készítése a tagállamok műveleteinek támogatásához. Stratégiai jelentések (pl. a fenyegetettségi értékelések) és bűnügyi elemzések készítése a tagállamok által szolgáltatott, illetve egyéb forrásokból származó információk és bűnüldözési operatív információk alapján. Szakmai és műszaki támogatás nyújtása az EU-n belül végzett nyomozásokhoz és operatív tevékenységekhez, az érintett tagállamok felügyelete és jogi illetékessége alá rendelve. 11

11 Az Europol ezenfelül aktívan segíti a tagállamokon belül használatos bűnügyi elemzések és nyomozati módszerek harmonizációját. Az EUROPOL-t a tagállamok a bruttó nemzeti termékükkel arányos hozzájárulásukkal tartják fenn. A évi költségvetés 70,5 millió euro. Az Europol éves mérlegét egy közös vizsgálóbizottság ellenőrzi. Ennek három tagját az Európai Közösségek Számvevőszéke jelöli ki. Az Europol a Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsának köteles beszámolni. A Tanács felelős az Europol irányításáért és ellenőrzéséért. Ez a testület nevezi ki az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket, és hagyja jóvá a költségvetést. A Miniszterek Tanácsában minden tagállam képviselteti magát, és a döntéseket egyhangúlag kell meghozni, biztosítva ezáltal az Europol demokratikus ellenőrzését. Ebből is látszik az Europol nagyon Európa központú szervezet, ami azt jelenti, bár együttműködik az európai szervezeteken kívül ((ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), Eurojust, Európai Bizottság, ezen belül Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF),Európai Központi Bank)) az USA-val, Oroszországgal, Törökországgal,Kolumbiával, Kanadával ez nem szoros együttműködés, a szervezet nem képes világviszonylatban működni, csak Európában. II.3 FRONTEX A Frontex, mint az Európai Unió határrendészeti ügynöksége október 3-án kezdte meg működését, székhelye Varsó, Lengyelország. A Frontex személyzete 164 főből áll, akik között kirendelt nemzeti szakértők, ideiglenes alkalmazottak, a kisegítő és szerződéses alkalmazottak találhatóak. A FRONTEX a tagállamok közötti operatív szintű együttműködést koordinálja az Európai Unió határain támogatást nyújt a tagállamok részére a nemzeti határőrök kiképzésében, illetve a közös képzési szabványok kialakításában; kockázatelemzést végez; 12

12 figyelemmel kíséri a külső határok ellenőrzésének és felügyeletének területére irányuló kutatás fejlődését; segíti a tagállamokat a külső határokon felmerülő magas technikai és operatív támogatást igénylő helyzetekben; biztosítja a tagállamok számára a szükséges támogatást a közös visszatérítési műveletek során (visszairányítás. kitoloncolás). A FRONTEX szoros kapcsolatot tart fenn a külső határok biztonságáért felelős többi közösségi és uniós partnerrel, például az EUROPOL-lal, a CEPOL 6 - lal, az OLAF 7 -fal, a vámügyi szervekkel, illetve a növény- és állategészségügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy elősegítse a teljes koherencia megteremtését. A FRONTEX megnöveli a határok biztonságosságát azáltal, hogy a külső határok kezelésére vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtásában biztosítja a tagállamok tevékenységének koordinációját. A Frontex egy jól működő szervezet, megvan a megfelelő háttere is (erők, eszközök, szakértelem) ahhoz hogy feladatát kitűnően el tudja látni. Azonban nagy hiányossága hogy regionális, csak az Európai Unió tagállamainak határain kezeli a problémákat. Annak ellenére, hogy Európán kívüli országok határrendészeti szerveivel széleskörű együttműködése van, az információcsere általános kérdésekre terjed ki és nincs közvetlen hatása globális határrendészeti kérdésekre (stratégiákra, gyakorlati kérdésekre, szabályrendszerekre). Ebből kifolyólag nem képes túllépni saját árnyékán, azt az űrt, ami továbbra is fennáll, a Frontex nem tudja betölteni. II.4 Vám Világszervezet (World Customs Organization) A vámhatóságok, mint a nemzetközi áruszállítás ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős kormányzati szervezetek, egyedülálló helyzetükből adódóan sokat tehetnek a globális kereskedelem biztonságának javítása érdekében. WCO tagjai kidolgoztak egy rendszert a nemzetközi kereskedelmi forgalom 6 Európai Rendőri Kar 7 Európai Csalás Elleni Hivatal 13

13 megkönnyítése és biztonságának javítása érdekében, amelyet a Globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO szabványrendszernek neveztek el. Ez a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló Szabványrendszer meghatározza azokat az alapelveket és normákat, amelyeket a WCO tagjainak minimális követelményként egységesen alkalmazniuk kell. A WCO tagsága 170 vámhatóságot foglal magában, amely a globális kereskedelem 99 százalékát lefedi. A szervezet központja Brüsszel. A vámhatóságok olyan fontos jogkörökkel vannak felruházva, amelyekkel más kormányzati szervezetek nem rendelkeznek ilyen az adott országba beszállított, az országból kiszállított illetve az ország területén áthaladó szállítmányok és áruk átvizsgálásának joga. A vámhatóságoknak emellett joguk van arra is, hogy megtagadják az áruk behozatalának és kivitelének engedélyezését illetve felgyorsíthatják az áruk belépését. A vámhatóságok információkat gyűjtenek az importálni kívánt árukról és gyakran hasonló adatokat kérnek az exportált árukról is. A Szabványrendszer céljai az alábbiak: Szabványok meghatározása a szállítási lánc globális szintű biztonságának javítása és megkönnyítése céljából, a kiszámíthatóság és bizonyosság előmozdítását szem előtt tartva. Integrált kereskedelem-irányítás lehetővé tétele valamennyi fuvarozási módra kiterjedően. Vámhatóságok szerepének, funkcióinak és kapacitásának kibővítése a XXI. század kihívásainak és lehetőségeinek függvényében. Vámhatóságok közötti együttműködés megerősítése a magas kockázatú szállítmányok hatékonyabb felderítése érdekében. Vámhatóságok és vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése. 14

14 A zökkenőmentes áruszállítás segítése biztonságos nemzetközi szállítási láncokon/csatornákon keresztül. A WCO Szabványrendszer négy alapeleme. Egy: a Szabványrendszer egységesíti a bejövő-, kimenő- és tranzitszállítmányokra vonatkozó előzetes elektronikus adatszolgáltatási követelményeket. Kettő: a Szabványrendszerhez csatlakozó minden egyes országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy egységes kockázat-kezelési stratégiát alkalmaz a biztonsági fenyegetettség elhárítása érdekében. Három: a Szabványrendszer előírja, hogy a fogadó állam indokolt kérésére a feladó állam vámhatóságának meg kell vizsgálnia a magas kockázatú kimenő szállítmányokat és konténereket, valamilyen megfelelő kockázat-értékelési módszertan alapján, lehetőleg ún. nonintruzív felderítő eszközökkel, például ipari röntgen-berendezéssel vagy sugárzás-detektorral. Négy: a Szabványrendszer meghatározza, hogy a Vámhatóság milyen előnyöket biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek megfelelnek a szállítási lánc biztonságára vonatkozó minimális normáknak és legjobb gyakorlatoknak II.5 IAASP Az IAASP (International Association of Airport and Seaport Police) egy nemzetközi, nem kormányzati, non-profit szervezet, amely kölcsönös együttműködéssel, a legalapvetőbb biztonsági intézkedésekkel garantálja az utasok és a csomagok biztonságos szállítását légi-és tengeri határokon. A reptereken és a kikötőkben történő bűnözés manapság súlyos problémának számít a társadalomra nézve világszerte. Az 1960-as években fedezték fel annak 15

15 a szükségét, hogy a rendőrség és más rendészeti szervezetek kifejlesszenek gyorsabb információ- és hírátadási eszközöket nemzetközi szinten. Az IAASP 1969-ben alakult közelebb hozva a rendőrségi képviselőket, más rendészeti szervezeteket és a közlekedési ágazatot az utasok és a rakományok szállításában a repülőtereken és tengeri kikötőkben az egész világon. Először, egy professzionális megközelítés vált lehetségessé világszerte a repülőterek és a kikötők rendjének fenntartására, a rendészeti erőknek kikötői igazítást biztosítva és azoknak a szervezeteknek, amelyek kapcsolatban állnak a közlekedési ágazatokkal, hogy a lehetővé tegye a közös ügyért való munkát. A tagok rendszeresen találkoznak, hogy megosszák tapasztalataikat egymással és ötleteket cseréljenek arról, hogy küzdjenek meg a bűnözéssel. Tagjaink vezetői szakértői a kikötői rendészetnek és biztonságnak, és mi vagyunk az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi kikötői rendészetet és a biztonságos közösséget képviseli világszerte. Az Egyesület tanácsadói szervként szolgált az Egyesült Nemzeteknek, az Amerikai Közlekedési Részlegnek, az Amerikai Szenátusnak, a Nemzeti Teherrakomány Biztonsági Tanácsnak, a Kanadai Közlekedési Minisztériumnak és más szervezeteknek, amelyek a kikötői rendészetnek, kikötői biztonságnak és a gazdasági fejlődésének szentelték magukat. Az IAASP egy non-profit társaságként van feljegyezve a kanadai British Columbia-ban és Washington államban, az USA-ban. Az IAASP egy hatékony szervezet, de működése csak a tengeri kikötőkre és a repterekre terjed ki, a szárazföldi határokra nem. Az alábbi táblázatban 8 összehasonlítom a fentebb részletezett szervezeteket abból a szemszögből, hogy ellátják-e azokat a feladatokat, amiket a Borderpol a legfontosabbnak tart. 8 A táblázatot Tass Tamás: A Borderpol és a hagyományos nemzetközi szervezetek:- versenyképesek vagyunk-e, vagy csak kiegészítők? C. írásaiból fordítottam le, állítottam össze.( Tass Tamás eredeti nevén Thomas A. Tass, a Borderpol ügyvezető igazgatója ) 16

16 Borderpol útmutatása Interpol Europol Frontex WCO Előremozdítja-e, biztosítja-e a közös alapvető irányítását a nemzetközi határrendészeti szerveknek? Nincsen összehasonlí tható felhatalmazá sa a határrendész et területén Nincsen összehasonlí tható felhatalmazá sa Nincsen összehasonlíthat ó felhatalmazása, azonban rendelkezik különféle iránymutatásokk al Kiad iránymutatáso kat, de közvetlenül csak a Vámhatóságok kal érintkezik és rendelkezik az állami támogatás védelmével 17

17 Üzemeltet-e olyan információ megosztó rendszereket, ahol a határrendészeti szervek találkozhatnak az átfogó végrehajtási követelményekkel? Igazolt technológia, szakértelem, ami felismeri és elrettenti a bűncselekmények elkövetőit, ugyanakkor az emberek és áruk forgalmát nem akadályozza Rendelkezik útlevélnyilvántartás sal (lopott, elvesztett útlevelek) Nem rendelkezik megfelelő technológiáv al, szakértelem mel Fejlett, kvalifikált nyilvántartás sal rendelkezik az emberkeresk edelem és más, határhoz kapcsolódó bűncselekmé nyek vonatkozásá ban, de egyedül az EU-n belül és EU tagállamaina k számára Nem rendelkezik megfelelő technológiáv al, szakértelem mel 9 Rendelkezik határrendészeti végrehajtói felhatalmazással, a tagállamokkal együttműködve, a tagok számára információkat biztosít EU szabványoknak megfelelően. Azonban az ellenőrzés felelőssége a külső határokon fekvő országok kezében van. Bár szakértelme, technológiája megvan, csak az EU-n belül működik, az EU utasításai szerint A civil légiközlekedés ben támogatást nyújt a határátlépés megkönnyítés éhez a reptereken Nem igazolt a szakértelme, de támogatja a fejlődését az emberek, áruk mozgásának tekintetében 9 Ezzel nem teljesen értek egyet, véleményem szerint az Europol rendelkezik szakértelemmel, az Europol kötelékében dolgoznak határrendészek, illetve az Europol tart továbbképzéseket is a számukra. 18

18 Kiterjesztett információ-és adatcserére szolgáló hálózatok, amik felfedik és dokumentálják a határspecifikus bűncselekményeke t, a törvényes eltávolítást (visszairányítás, kitoloncolás) megkönnyítik Tervezi, hogy fejleszti a nyilvántartás ait és a nagyobb hozzáférési lehetőséget, de nincs felhatalmazá sa büntetőeljárá s megkönnyíté séhez Nem rendelkezik Nem rendelkezik Fejlett nyilvántartássa l rendelkezik a csempészettel összefüggő és más vámspecifikus bűncselekmén y vonatkozásába n (RILO rendszer) Támogatja-e a legjobb gyakorlatokat a végrehajtás, törvényhozás és a törvényes eltávolítás területein? Nem rendelkezik felhatalmazá ssal Nem rendelkezik felhatalmazá ssal Hozzájárul a tagállamok határainak profibbá tételéhez azáltal hogy az Integrált Határellenőrzési Rendszer fejlődését lehetővé teszi, illetve tervezi egy minden részletre kiterjedő rendszer kidolgozását Aktívan támogatja a Vám szervezetek munkájának összehangolás át, de nincs felhatalmazása, hogy elfogja és átadja a migránsokat a határrendészet i szerveknek Összefoglalva a táblázatban szereplő szervezetek lehetőségeit, azt láthatjuk, azok a szervezetek, amelyek világméretűek (Interpol, WCO), nem rendelkeznek felhatalmazással a határrendészeti kérdések kezelésében, akinek pedig lenne mandátuma (FRONTEX), regionális, ezért nem vállalhat olyan szerepet, amit a Borderpol felvállal. A fent leírtakból következik, hogy az összehasonlított szervezetek a nemzetközi bűnügyi és vám-együttműködésben, az európai kábítószer-bűnözésben, európai határrendészeti kérdésekben vagy éppen a repülőterek és kikötők határbiztonságát érintő kérdésekben, ha rendelkeznek is megfelelő mandátummal, szervezettséggel, személyzettel, 19

19 szakértelemmel, tapasztalattal, akkor sem képesek kezelni a határbiztonság, határrendészet globális problémáit. 20

20 III. A Borderpol III.1 Új szereplő a határbiztonság színpadán A bevezetésben és a szakdolgozat későbbi részeiben is visszatérő téma a XX. Század végén elkezdődött majd a XXI. Század első éveiben is folytatódó változás, amely a határbiztonságot érintette. A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés térhódítása, az exodus szerű illegális migráció erre késztette az államokat, a nemzetközi szerveket, a nemzetközi határrendészeti szerveket, hogy fokozzák az együttműködést, tegyék konkrétabbá az információcserét, új technikai eszközöket, módszereket alkalmazzanak. Ezek a körülmények új megközelítéseket, új stratégiákat, új paradigmákat követeltek és követelnek. A korábban említett Nemzetközi Határrendészeti Konferencia (továbbiakban NHK) keretében megvalósuló együttműködés teljesebbé vált, egyrészt a konferencia munkájában résztvevő Európán kívüli országok és nemzetközi szervezetek nagyobb számú részvételével, másrészt pedig a konferencia munkájának konkrétabbá válásával. (Munkacsoportok alakultak a közös érdeklődésre számot tartó témákban, minden plenáris ülésen aktuális témát dolgoztak fel és hasznosítható ajánlásokat tettek.) Már 1998-ban is felmerült a kérdés nem kellene-e az NHK-t átalakítani Nemzetközi Határrendészeti Szervezetté. Akkor az Európai Unióhoz tartozó Nyugat-Európai országok ellenkezésén, gáncsoskodásán ez az ötlet elbukott. Még két alkalommal került ez a téma terítékre, mindkét alkalommal elutasító többségi döntés született. Ugyanakkor a két plenáris ülés közötti folyamatos munka és a szakértők széleskörű bevonása érdekében munkacsoportok alakultak. A Visegrádi Országok (Visegrádi Négyek) határrendészeti szervei között az NHK keretében beindult egy bűnügyi információcsere az illegális migráció felderítése és kezelése érdekében különös tekintettel az embercsempészet témakörében. A projektet Thomas Tass (Tass Tamás) úr, az ICMPD( International Centre for Migration Policy Development Migrációs Politikák Fejlesztésének Nemzetközi Központja) budapesti irodájának vezetője irányította. Az ICMPD székhely egyezménye alapján a fő együttműködő partner a Belügyminisztérium volt és az 21