Tevékenység-központú pedagógiák 1. számú hallgatói melléklet: Képek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tevékenység-központú pedagógiák 1. számú hallgatói melléklet: Képek"

Átírás

1 1. számú hallgatói melléklet: Képek 1

2 1. számú hallgatói melléklet: Képek 2

3 1. számú hallgatói melléklet: Képek 3

4 1. számú hallgatói melléklet: Képek 4

5 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása A) A tantárgytömbösített oktatás A tantárgytömbösítés egy olyan szervezési eljárás, amikor egy tanítási napon/héten több egymást követő tanítási óra is ugyanarra a tantárgyra kerül felhasználásra. Technikailag ez többféleképpen oldható meg: Minden tantárgy teljes ismeretanyagának több, négy- vagy többhetes időszakra történő felosztásával. Azaz a teljes tanév helyett, szakaszolva, ciklikusan, több hosszabb időszakra elosztva tanulják azt a diákok. Egy adott tantárgy, műveltségi terület teljes ismeretanyagának felosztásával. A tömbösített tantárgyra csak egy adott időszakban kerül sor, akkor viszont intenzíven. Az adott tantárgy egy-egy témájának a szakaszolásával, nem pedig a teljes tantervi ismeretanyaga osztásával. A téma kiválasztásánál célszerű végiggondolni, hol, melyiknél lényeges, hogy a tanuló egyben élje meg a tanulási folyamatot, azaz folyamatában lássa a témát (nem szétszabdalt tanórákon). A tömbösítéssel elérhető az, hogy a gyerekek figyelme tartósan egy területre koncentrálódik, az egyes időszakok között ülepedik a tudás. A tanításban pedig idő takarítható meg, mivel nem szükséges a minden óra eleji felidézés az előző órán tanultakról, a ráhangolás, az újraszervezés, stb. A tömbösítésnél a tantervi ismeretanyagot és követelményeket változatlanul alkalmazni kell. Természetesen a felszabaduló idő több lehetőséget biztosít például a téma mélyebb megvitatására, a képességek fejlesztésére. Itt is jól alkalmazhatóak a különböző tanulásszervezési módok, munkaformák, eljárások, illetve azok variánsai is. A tömbösítés legegyszerűbb formája, ha 1-2 tantárgy néhány témáját szakaszolják. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson a következőket érdemes átgondolni: Melyik tantárgy célrendszere teszi lehetővé egyáltalán a tömbösítést! (Pl.: a mindennapi testedzés miatt testnevelést nem szabad tömbösíteni! Ugyanígy a folyamatos foglalkozást igénylő idegen nyelvet sem.) A tantárgy teljes tananyagát, vagy annak egy részét szeretnék/tudják tömbösítéssel megvalósítani? Milyen tervezési feladatokkal jár ez együtt? A pedagógiai programban meg kell határozni a tömbösített tantárgyakat, tananyagokat (tömbösítés/szakaszolás módját, óraszámait, stb.). A megvalósítás módja pedig az éves tervezésben jelenik meg (órarend, tanmenetek, munkatervek, stb.) Melyek azok a tanulásszervezési eljárások, módszerek, amelyek a legjobban szolgálják ezt az intenzív, tömény tanulást? Ha nem lesz elég érdekes, változatos a tömbösítés, könnyen előfordulhat, hogy a visszájára fordul a jó szándék, a gyerekek megunják a tanulást, nem szívesen vesznek részt az órákon. Milyen módon lehet mérni és ellenőrizni a diákok munkáját? A szokásos feleléssel, dolgozattal, vagy más módon, pl. interjúkészítéssel, kiállítás összeállításával, napló írásával, előadás bemutatásával, stb.? 1

6 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Hogyan értékelhető a munka? A tömbösített oktatásnál is lényeges szerepe van a folyamatba ágyazott fejlesztő értékelésnek. Itt is fontos a történésekre, a gondolatokra, az érzésekre való reflektálás, mind a diák, mind a pedagógus szemszögéből. A megszokott osztályozás mellett, ki lehet alakítani pl. egy önértékelési füzetet, amelyben minden nap végén rögzíti a diák, hogy szerinte miben haladt előre. A tömbösítési időszak végén együtt átnézik és megbeszélik a tanárral. Vagy a hét első óráján leírják, hogy mit szeretnének a héten tudni, megtanulni, az utolsó órán pedig értékelik ennek teljesülését. Vannak példák arra is, amikor nem tudatosan, hanem egy adott helyzet kezelésére alkalmazza az iskola a tömbösítést pl.: az egymás után megtartott rendkívüli osztályfőnöki órák egy konfliktushelyzet, probléma megoldására vagy pl.: amikor leesik a hó és ezt szeretnék kihasználni, ezért a testnevelés órákat tömbösítik; egy fellépés előtt a dráma- vagy néptáncórák tömbösítésére is sor kerülhet

7 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása B) Moduláris oktatás Az építőkocka-elv egy-egy elem egymásra épülése - alapján működnek az oktatási modulok is. A modul a teljes tananyag önállóan kezelhető nagyobb (esetleg több tantárgyat is átfogó), meghatározott időtartammal (óraszámmal) is behatárolt része. (Pedagógiai Lexikon, 1997)) A modulok a tananyag önmagukban is koherens részei, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A gyakorlatban a tananyag átrendezésére általában kétféle megoldással találkozhatunk: Felépülhetnek úgy, hogy teljes egészében lefedik a tananyagot, de egy-egy modul saját követelményekkel rendelkezik. Kapcsolatban állnak egymással, fontos az egymással való viszonyuk, irányuk. Rugalmasan alkalmazhatóak a helyi pedagógiai viszonyoknak és szükségleteknek megfelelően. A másik lehetőség, hogy a tananyag egy nagyobb témáját egy önálló egységbe rendezve szóló modulként dolgozzák fel. A modulok terjedelmüktől, tartalmuktól, gyakorlatiasságuktól függően beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba, de az iskolai kereteket túllépve, lehetőséget kínálnak a tanórán kívüli tevékenységekre is. A moduláris oktatás nem új dolog, hiszen a 2000-ben kiadott kerettanterv alapján az iskolákban a következő modulokat kellett valamilyen módon beépíteni a helyi tantervbe: Hon- és népismeret, Tánc és dráma, Egészségtan, Ember- és társadalomismeret, Etika, Mozgókép- és médiaismeret, Informatika. 3

8 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Az iskolák szabadon dönthettek arról, hogy az adott modult milyen módon építették be a helyi tantervükbe. A módok lehettek: önálló tantárgyként, ebben az esetben a tantárgy neve megegyezik a moduléval (pl. Hon-és népismeret). Az önálló bevezetés előnye, hogy így jelenhet meg legmarkánsabban a tárgy sajátos, csak rá jellemző arculata. integrálni egy tantárgyat és egy modult, mindenképpen úgy, hogy az egy egységes egésszé, integrált tantárggyá váljon, koherens rendszert alkosson (pl. Társadalom- és népismeret). összevont tantárgyként is megjelenhet, ekkor hozzáillesztik a modult valamelyik kapcsolódó tárgyhoz (pl.: Történelem Hon - és népismeret). A modulok, mint tanítási egységek egy vagy többórásak is lehetnek. A moduláris felépítés lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A tanítás-tanulási folyamatban több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínál, ami lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár az egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. Nagy előnye, hogy egy-egy modul behelyettesíthető máshova is, ide-oda rakosgatható, ezzel időt, energiát spórolhatunk meg

9 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása C) Kooperatív tanulásszervezési módszer A külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy semmiben nem különbözik a normál csoportmunkától ez a módszer. Talán kicsit zajosabb, több mozgással jár. Ez annyiban igaz, hogy a kooperatív tanulás során is kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoznak a gyerekek. Azonban ezek a csoportok a diákok képességei tekintetében vegyes (heterogén), a tanár által gondosan átgondolt és kialakított csoportok. Ez a csoportalakítás esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűeknek pedig akik azáltal is tanulnak, hogy tanítanak a csoportban arra, hogy az adott tárgykörben tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért. Együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. Az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás mélyebben és tartósabban marad meg az emlékezetben, mintha frontális tanórai keretek között jött volna létre. Mi ennek az oka? A kooperatív tanulás szituációiban a diákok belső motivációja erősebb, és mivel tanulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a legtöbb általános tanítási metódusban tanuló diák. 5

10 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálásra és visszamondásra épülő tanulással. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal alaposabban, átgondoltabban értik meg a tanultakat. A kooperatív csoportmunka szervezése során fontos a kezdetektől azt hangsúlyozni és a feladatokat úgy alakítani, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. Vagyis a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ, ezért a csoporttagoknak az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjának sikerült-e megbirkózni a feladattal. Ez egyes gyerekek számára rögtön természetes lesz, másoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy ezt a felelősséget elfogadják és gyakorolják. A tanári magatartásnak ezzel kapcsolatban egyidejűleg kell következetességet és türelmet, toleranciát mutatnia. Az együttműködés sikerét, valamint a szociális készségek alakulását egyrészt a csoportfeladatok szerkezete, másrészt a csoporton belüli szerepek biztosítják. Mitől más a kooperatív, mint az általában vett csoportmunka? Kooperatív tanulás esetében a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve. Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ. Például ha egy csoport egy viselet bemutatását kapja feladatul, akkor a részfeladatokat úgy kell meghatároznia a tanárnak, hogy csak akkor lesz teljes, kész egy viselet, elfogadható az elvégzett munka, ha minden csoporttag megtalálta a könyvben, majd lerajzolta a rá jutó ruhadarabot, és a csoport összeilleszti azt. Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre. Az egyenlő részvétel Sokszor éri a csoportmunkát az a vád, hogy nem minden gyerek dolgozik azonos intenzitással. Magától nem jön létre az egyenlő részvétel, amint azt hagyományos frontális vagy önkéntességen alapuló csoportmunkánál feltételezni szokták. Az egyenlő részvételt általában a részvételi normák szabályozásával (pl. egymás után sorban mindenki mond egy választ) vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el (például az egyik diák az író családjával, gyerekkorával, a másik az életpályájával kapcsolatos adatokat, a harmadik a tanulmányait gyűjti össze, a negyedik a kiemelkedő műveit stb.). A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget, kiegyenlítettebbé teszi a részvételt. 6

11 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Párhuzamos interakciók A kooperatív tanulás során a diákok között egyidejűleg zajlanak interakciók. Az ún. egy szálon futó, hagyományos módszereket alkalmazó tanórán legtöbbször egyszerre csak egy ember beszél. A diák csak akkor, ha felszólítják. Elmondja a mondandóját, a tanár reagál, de interakció még köztük, a felelő és a tanár között is csak ritkán jön létre. A diákok közti interakciók (a beszélgetés, a súgás) büntetendők. A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra. Egyaránt jól alkalmazható ez a módszer elméleti és gyakorlati anyag elsajátítására is. Egy érdekes példát véve: művészeti iskolában egy tájegység táncának tanulása előtt egy 4 fős kooperatív csoport egyik diákja a tájegység földrajzának jellemzőit, a második viseletének leírását, a harmadik népszokásait, a negyedik pedig népművészeti sajátosságainak bemutatását dolgozza fel. Az ugyanazt a témát olvasó gyerekek megbeszélik a saját témakörüket, kérdeznek, vitatkoznak, majd visszaülve a saját kiindulási csoportjukba, megtanítják társaiknak a saját témájukat. Ugyanez tánclépések tanulásával és tanításával is elképzelhető

12 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása D) Scriptes tanítás Mindennapjainkban rengeteg jól bevált séma mentén éljük az életünket, sok-sok rituálé segít bennünket, melyeknek a szerepe, hogy biztonságos kereteket adjanak életünknek. Ezek könnyebbé teszik a feladatok megoldását; rutinszerűvé teszik tennivalóinkat, vagy tevékenységeink tervezhetővé válnak az érzelmi ráhangolódás segítségével. Pl. a Karácsony vagy a nyári utazás gondolata már előre örömmel tölt el bennünket. Az a pedagógus, aki a scripteket/sémákat a tanítás során beépíti a munkájába, biztonságos kereteket, mégis változatos tartalmat nyújthat tanítványainak. Ezek a tartalmukban "változó", de állandó keretek képesek arra, hogy a biztonságos, kiszámítható óravezetés mellett nagyon lendületes és változatos órán vegyenek részt a diákok. Milyen előnyei vannak a tanórai script használatának? Segít a bizalmi légkör megteremtésében a pedagógus és a gyerekek között! A tanítási folyamat első lépcsőfoka, hogy kialakítsuk a bizalom légkörét. Ennek hiányában a tanítás sem lesz igazán sikeres. A bizalom megteremtésének egyik eszköze az, ha a csoport tudja, hogy mi fog történni vele az elkövetkező időszakban, tanórában. Ennek az egyik eszköze lehet a script. A keretek állandósága biztonságot ad a tanulási folyamatban résztvevőknek. A kiszámíthatóság pszichológiai előnyei, hogy a pedagógus is magabiztosabbá válik az óravezetésben. Ebben a jól bevált script, mint egy sorvezető segíti. 8

13 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Az állandó a gyerekek által is jól ismert - séma pergőbbé teszi a foglalkozásokat, a tanulók pontosan ismerik, miután mi következik. Nem kell nap mint nap elmagyarázni, hogy most épp milyen feladattípushoz készüljenek, s ehhez milyen feltételek kellenek. Önállóan működnek, pl. a terem átrendezése vagy a csendes felkészülés az értékelésre rutinná válik számukra. Egy script állandó elemeinek a mennyiségével könnyen irányítható a foglalkozás változatossága. Egy kreatív, sok impulzust könnyen befogadó közösség több, míg egy nyugalmat, kiegyensúlyozottságot igénylő osztály kevesebb állandó elemmel felépített scriptet kíván. A változatosság biztosításának az eszköze az állandó elemek sokszínű tartalommal való megtöltése. Ha a script első eleme egy ráhangoló koncentráció, törekedni kell arra, hogy még mielőtt a gyerekek megunnák, egy újabb lépjen a helyébe. Ugyanez érvényes a többi script elem tartalmára is! Sokan használnak valamilyen forgatókönyvet a tanítás során, de nem eléggé fegyelmezetten. Emiatt a foglalkozások könnyen szétcsúsznak, ekkor jelentkezik az időhiány! Ugyanakkor figyelni érdemes arra is, hogy egy bekövesedett forgatókönyv, amely nem követi rugalmasan a csoportdinamikai változásokat, kártékony, a fejlődést megakadályozó is lehet. Például ha nincs külön terem a gyakorlati oktatáshoz, és az óra kezdete után kezdik a gyerekek széthúzogatni a padokat, azzal nagyon sok idő megy veszendőbe. Egy jól rögzült script-tel pillanatok alatt átrendezik a termet, és készen állnak a további munkára. Vagy az is elképzelhető, hogy ha egy új tananyagba kezd az osztály, akkor annak is tudják előre a menetét a gyerekek pl.: film nézése, könyvtári kutatómunka, kiselőadás megtartása, értékelés. A lényeg, hogy a gyerekeknek mindig tudniuk kell, hogy mi fog történni a következő órán, az óra következő pillanatában és ha tudják azt, akkor tudni fogják a teendőket is. Az egész módszer sikeressége csakis a pedagóguson múlik, mennyire tudja érthetően és következetesen szervezni a tanítás folyamatát

14 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása E) PBL Probléma alapú oktatás A PBL mintegy három évtizede kezdett tért hódítani az Észak-Amerikai orvostudományi egyetemeken. Lényege, hogy a tanár egy probléma megoldását adja fel feladatnak. A szükséges információkat, tudásokat a diákoknak kell megtalálniuk, megfogalmazniuk. Ehhez először azt kell felmérni a csoportnak, hogy ők maguk milyen tudás birtokában vannak jelenleg. E tudás alapján megfogalmazódik a probléma diagnosztizálás -, majd a szükséges tudások megszerzése, a kutatómunka a következő lépés. Az összegyűjtött információk alapján a csoport vitára bocsátja az elképzeléseket, majd kiválasztja azt vagy azokat, melyeket a legjobbnak ítél terápia meghatározása. Amikor a csoport késznek érzi a feladatot, a mentor tanárral ellenőrizteti felülvizsgálat -, aki a megoldást nem mondja meg, csak azt, hogy a beteg belehalt-e a kezelésbe. Ha elkerülte a diákok figyelmét valami, újra próbálkoznak. A feladat akkor van készen, ha a beteg meggyógyul. A PBL módszertani sajátossága az, hogy a diákok közösen, csoportban dolgoznak. Ez biztosítja a lehetőséget a gondolatcserére, vitára, az új szempontok bekerülésére, s ez az interaktív kapcsolat teszi izgalmassá, élménygazdaggá a munkát. Olyan szociális kompetenciákat fejleszt, amelyek a felnőtt lét sikerességét alapozzák meg, mint a tolerancia, a türelem, az okos érvelés, a célkövetés tartóssága, az önérvényesítés erőszakmentesen, a megbocsátás és konfliktuskezelés képessége. S mindezt a kognitív és kreatív képességek folyamatos használata mellett. Ez, a kutatómunkát is igénylő, kreatív tevékenység-forma megtanítja a diákoknak az önálló tanulás képességét is, és az együttműködést is erősíteni képes. Felkészíti a tanulókat a kritikus és analizáló gondolkodásra, az alkalmas tanulási források felkutatására. Miután a problémák életszagúak, ezért a motiváltság erősebb, mintha csak megtanulni és visszamondani kellene a tananyagot. Kihívás jellege van a problémamegoldásnak, és ez erősíti a kíváncsiságot, ambíciót, érdeklődést. Sok esetben nincsenek egyedüli megoldások, többféle út is létezik. 10

15 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása A problémaalapú tanulás során kiindulás maga a probléma, cél pedig a probléma megoldása. Problémamegoldás lépései: 1. Problémafelvetés (a probléma lehet lazán strukturált, vagy pontosan meghatározott) 2. Problémaelemzés: értelmezés (lényeges pontok, ok-okozati összefüggések, gyökérproblémák feltárása, keresése, a probléma megfogalmazása saját szavakkal) listakészítés: milyen tudás van meg a megoldáshoz milyen tudásra/információkra van szükség 3. Problémamegoldás kidolgozása: új/ismeretlen fogalmak, adatok, dolgok tisztázása, tanulása (Forrás: tankönyv, internet, tanár, csoporttagok) lehetséges megoldási ötletek listázása (összegyűjtése) megoldási ötletek rangsorolása (szempont lehet: megvalósíthatóság, legjobb, legvalószínűbb) feladatok listázása: mit kell tenni a megoldás kidolgozásához (az első x számú ötlethez, a végrehajtáshoz szükséges időkeretek, költségek, stb. figyelembevételével) döntés: a megoldás kiválasztása megoldáshoz szükséges adatok, információk, dokumentumok begyűjtése, értelmezése, tanulása megoldás részletes kidolgozása (probléma megfogalmazása, kérdések, adatok, a megoldás helyességének indoklása, igazolása, dokumentálása a folyamat és az eredmény leírása) 4. Problémamegoldás prezentálása, megvédése. 5. Végzett munka önértékelése/visszacsatolás 6. Ünneplés!

16 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása F) Iskolán kívüli foglalkozások Mindenképpen nagy szerepe lehet ezeknek a foglalkozásoknak. Először is sok gyereknek nem adatik meg, hogy a családjával együtt jusson el olyan helyekre, amelyek érdekesek, izgalmasak és sok tanulnivalót is rejtenek magukban (pl. állatkert, múzeumok, várak stb.) Videóról is megnézhető egy-egy előadás, de összehasonlíthatatlan a színházi élménnyel! Lehet mesélni egy barlang fényeiről, csodáiról, de mennyire más ottlenni és tapasztalni mindazt! Az iskolán kívüli foglalkozások elsődleges célja a saját élményű tanulás, a megtapasztalás, a szociális kompetenciák fejlesztése. Lehet kifejezett célja valamiféle tudás megszerzése, de lehet csak kikapcsolódás. Zoopedagógia A zoopedagógia kifejezést hallva, elsőre az állatkert jut mindenkinek az eszébe, ami nem véletlen, mert az állatkerteknek vannak kidolgozott pedagógiai programjaik, rendezvényeik. Nagy Irén zoopedagógus, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa így fogalmazta meg az állatkertek neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatait: A mai modern állatkertek célja olyan természet-megőrzési központok létrehozása, melyekben az oktatás-nevelés, a természetmegőrzés, a faj- és élőhely védelem, egyaránt fontos alapfeladat. Az állatkertek neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: Ismeretterjesztés: állatkerti foglalkozások megtartása, tájékoztatás információs rendszerek, feladatlapok segítségével, kiállítások, filmvetítések, előadások rendezése. Szórakoztatva tanítás: etológiai állatbemutatókkal, színielőadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, állatkerti játszóházzal, nyári tábor szervezésével, közönségprogramokkal. Tolerancia- és empátiaképesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben: játékok (drámajáték, mozgásos és összehasonlító játékok, melyek felhívják a figyelmet az állatok képességeire vagy védettségük okaira), irányított állatsimogatás vagy etetés, állatgondozási gyakorlat, terápiás lovagoltatás. Ökológiai, környezetvédelmi és állatvédelmi szemléletmód kialakítása: zöld napok rendezvényei, fajmentési programok bemutatása, állatvédelmi vetélkedők. A zoopedagógia alapvető eszköze maga az élő állat, amely látható, hallható, szagolható, adott esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési-oktatási formában egyszerre minden érzékszerv működtethető, és motivációs értéke is jóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. A módszer alapja, hogy mindig a megfigyelésből vezetjük le az ismereteket. 12

17 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Élménypedagógia / Kalandpedagógia (tapasztalati oktatás) Az élménypedagógia, kalandpedagógia szavak valami izgalmasat sejtetnek, valami érdekeset, kihívást, amit a tanulással lehet társítani. Az élménypedagógia a cselekvés általi tanulást és fejlődést szolgálja. Alapja a tapasztalat. Ugye addig hiába mondják a kisgyereknek, hogy meleg a kályha, amíg meg nem érinti azt? Ezzel a szomorú tapasztalattal tanulja meg egy életre, hogy még csak a közelébe sem menjen! A tapasztalati oktatás célja nem az akadémikus tudás megszerzése, hanem a személyiség és az érettség fejlesztése az aktív tapasztalatszerzés folyamatán keresztül. A sajátélményű tanulásban a tudás forrása a tanuló saját tapasztalata, a tanár csupán facilitátorként segíti a folyamatot. Az élménypedagógiai foglalkozásokon elsősorban játékos, szórakoztató tevékenységeket, gyakorlatokat végeznek a gyerekek. Az ismerkedési játékok, a bizalom- és csapatépítő feladatok, a kommunikációs, problémamegoldó és konfliktuskezelési gyakorlatok szinte észrevétlenül hozzák felszínre a résztvevők rejtett képességeit. Mivel a tanulás akkor a leghatékonyabb, ha különböző érzékelésen (hallás, látás, tapintás és mozgás) keresztül történik, nagy jelentőséggel bír a foglalkozásokon a mozgás és a testi aktivitás, de hasonlóan fontos a művészi, a zenei, a kulturális és technikai területek bevonása. Az élménypedagógia kerete lehet az ismeretszerzésnek, a személyiség fejlesztésének, valamint megjelenhet szociális és társadalmi beilleszkedés vagy beillesztés segédeszközeként is. Eszköze lehet valamennyi kompetencia fejlesztésének, ezek közül néhány: reális önismeret, önbizalom, másokba vetett bizalom, analógiák felismerésének fejlesztése (a résztvevők a feladatokat követő megbeszéléseken - logikai ívet teremtve a szimbólumként használt gyakorlat és a mindennapi élet témája között - a valós életben felhasználható tanulságokat fogalmaznak meg), tanulságok adaptálása más, hasonló helyzetekre, kitartás, kudarctűrés és a siker kezelésének képessége, problémamegoldó gondolkodás, döntési képesség, kreativitás, rugalmasság, ötletgazdagság, kooperativitás, együttműködési készség, felelősségtudat, konfliktuskezelési készség, erőszak megelőzése pl.: extrémsporttal. A kalandpedagógia iskolán kívüli élménypedagógia, amely a tapasztalati tanulást a szabadban, természetes környezetben végzett fizikai jellegű gyakorlatokon keresztül alkalmazza. Az outdoor gyakorlatok megérintik a résztvevőket, erősebben hatnak az érzelmekre, maradandó élményt nyújtanak. A kalandpedagógia optimális színterei a kalandtúrák, kalandparkok: barlangászat, kötélpályák, kötélhidak, sziklamászás, ereszkedés sziklafalról, játékos (túlélő) feladatok, rafting. 13

18 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Erdei iskola Az első erdei iskolákat a 20. század elején hozták létre elsősorban egészségvédelmi és terápiás céllal. A tanítás csaknem kizárólag a szabadban folyt. Ezt a hagyományos iskolától eltérő, a természeti környezethez igazodó gyakorlatorientált tevékenységek egészítették ki: testmozgás, túrázás, a helyi kultúra megismerése. A kisebb tanulólétszám és az egész napos együttlét lehetővé tette a kiscsoportos és az egyéni foglalkozásokat is. A mai erdei iskolák a környezeti nevelés új szemléletével és komplex feladatrendszerével bővülnek. A megismerési folyamatot az élet természetes integráltságára építik fel, feloldják az iskolák hagyományos tantárgyi rendszerét, például úgy, hogy a tanításitanulási folyamatot témahét keretében szervezik. A szabad-ég iskola a legjobb lehetőségét teremti meg a gyerekek környezethez fűződő értékrendjének, környezettudatos magatartásának formálásához. Függetlenül attól, hogy a tanítás tartalma a természet, a néprajzi -, történelmi környezet, vagy akár az emberek életmódja. Az erdei iskola tervezése előtt is fontos tisztáznunk néhány kérdést: Mi a program célja (ismeretek, képességek)? Melyek a fejlesztendő tanulói képességek, és milyen tevékenységek által érhetőek el? Melyek azok az ismeretek, amelyeket a terepen fognak elsajátítani? Milyen tanulásszervezési módok biztosítják az eredményes elsajátítást? Milyen közösségi helyzetek, élmények teremthetőek? A tisztázás utáni lépések: a konkrét program megtervezése, a szervezési feladatok elvégzése, a lebonyolítás lépései, végül a végrehajtott program zárása, értékelése. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy ilyen program óriási értéke az, hogy a gyerekek mélyebben, másként ismerhetőek meg, mint az osztályteremben, az iskolai környezetben. Mind a tanítványok, mind pedig a tanárok kilépnek hagyományos iskolai szerepeikből. Megváltoznak a tanítási-tanulási helyzetek, miden és mindenki a tanulás forrása lesz. 14

19 2. számú hallgatói melléklet: A tevékenységközpontú módszerek leírása Múzeumpedagógia A múzeumpedagógia a szűkebb értelmezés szerint a múzeumi foglalkozások tartása tanulócsoportok részére, mely a múzeumpedagógus feladata. A múzeumi foglalkozások a célok szerint kétfélék lehetnek: A múzeumpedagógiai órákon a cél elsősorban az ismeretszerzés, az ismeretek rögzítése, megerősítése. Ennek megfelelően a főbb tevékenységek: tematikus tárlatvezetés, ahhoz kapcsolódó beszélgetés; számítógépes anyag, videofilm megtekintése; az ismeretek feladatlapos feldolgozása, manuális foglalkozás; szituációs játék; puzzle játék. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a cél elsősorban a gyakorlati feladatok megoldása; élethelyzetek bemutatása, de kapcsolódhat hozzá filmvetítés, és azt követően vita is. Ilyen feladatok lehetnek: az ősi mesterségek felelevenítése; a rajzok, festmények készítése; élethelyzetek bemutatása; helytörténeti emlékek megtekintése; filmvetítést tartása; feladatlapok kitöltése; régi szokások felelevenítése; adott korban használt tárgyak készítése, amelyeket haza is vihetnek a tanulók. A program folyamata a következő: 1. Ebben az esetben is nagyon fontosak az előkészítési feladatok: a célok, feladatok, lehetőségek tisztázása, egyeztetések, a tanulók ráhangolása, a szervezés (pl.: utazás, kísérés), vagy pl. a viselkedés kérdéseinek megbeszélése. 2. A múzeumi órát/foglalkozást általában múzeumpedagógus tartja. Ha nem áll rendelkezésre múzeumpedagógus, akkor a tanár is tarthatja, illetve pedagógiai célból tanulók is felkészülhetnek (pl.: kiselőadások tartásával). 3. Az élmények, a látottak, a tapasztalatok megbeszélése, visszatekintés a tanulási folyamatra / reflexiók megfogalmazása, értékelés, visszacsatolás. 15

20 3. számú hallgatói melléklet: Témahét - gyakorlat Témahét témája, címe A hangszerek világa Tantárgy Tantárgyi kapcsolódás, tevékenység Tanórán kívüli kapcsolódás, tevékenység Család, rokonok, családfa-kutatás Az úszás Az USA államai Magyarország védett állatai A kenyér Az ősember kommunikációja A csodás orchideák 1

21 4. számú hallgatói melléklet: A projektmódszer A PROJEKTMÓDSZER Szekeres Ágota: Inkluzív nevelés Tevékenység-központú pedagógiák; Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára (sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.; Budapest, 2006) alapján A a projektmódszer bemutatása A projekt tervet, tervezést, egy probléma kifejtését jelenti a probléma optimális megoldásáig. Projektek vesznek minket körül a mindennapi életben. Politikusok, szakemberek projektekben gondolkodnak, projektekről beszélnek minden újszerű elképzelés kidolgozása, kivitelezése esetén. A gazdaság újfajta elvárásokat támaszt az oktatással szemben, mivel a vállalatok többségénél a magas szintű tudás megszerzése már önmagában nem elegendő. A döntési képesség és az érzelmi stabilitás elengedhetetlen követelménnyé vált. Ezek fejlesztése csoporttevékenységekben valósítható meg. A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. Hegedűs Gábor szerint a projektoktatás az oktatást a feje tetejéről a talpára állította. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. A projekt tehát olyan tevékenység, amely valamilyen kihívásra épít. Hortobágyi Katalin meghatározása konkrétabb: A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Röviden olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. A csoporton belüli feladatok elosztását a személyes szándékok, és képességek határozzák meg. A projektmódszernek (Hegedűs: Projektpedagógia) megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt módon kívánja biztosítani. 1

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI A PROJEKTMÓDSZER Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI Definíció: A résztvevők érdeklődése, az oktató és a résztvevők közös tevékenységére építő módszer,

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása Kovács Katalin az igazi kreativitás nem a végtermékben (a kész filmben), hanem magában a folyamatban

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. A projektoktatás története

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Akkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az élet.

Akkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az élet. Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Akkor a legkomolyabbak, amikor

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

PROJEKT. A víz szerepe Dunaföldváron

PROJEKT. A víz szerepe Dunaföldváron D-B-M MONI Beszédes József Általános Iskola Dunaföldvár (felső tagozat) PROJEKT A víz szerepe Dunaföldváron 2010. 03. 22. 2010. 04. 22. Március 22.: a Víz világnapja Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod,

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetősége Tatabánya közoktatási intézményeiben KERTVÁROSI

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5. osztály Résztvevők száma: 22 fő 9 lány

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

A csongrádi ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A csongrádi ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN A csongrádi ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Iskolánk a 2009/2010-es tanévtől kezdődően vezette be a kompetenciaalapú oktatást a TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat keretében. A pályázat egyik kötelezően megvalósítandó

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Europa entdecken. A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret

Europa entdecken. A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret Europa entdecken A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret A modul megvalósításának helye: Jókai Mór Általános Iskola Budapest A modul megvalósításának időpontja: 2010.

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Speciális Tagozat Munkaközösségének. Éves Munkaterve 2015/2016

Speciális Tagozat Munkaközösségének. Éves Munkaterve 2015/2016 Speciális Tagozat Munkaközösségének Éves Munkaterve 2015/2016 Személyi feltételek a tanév kezdéskor: Tagozatunkon a nevelő-oktató munka összevont csoportokban folyik. Tanulóink nagy része enyhe értelmi

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben