Pedagógiai program. Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Mexikói úti tagozat Készült: tavaszán

Átírás

1 Pedagógiai program Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Mexikói úti tagozat Készült: tavaszán

2 Tartalom Az intézmény bemutatása...4 I.Általános ismertető 5 I..Intézményi adatok 5 I.2.Az intézménybe és az iskolába kerülés feltételei 5 I.3.A tanulói jogviszonyt megelőző fejlesztő foglalkozáson való részvétel 6 I.4.A tanulói jogviszony kezdete és megszűnése 6 I.5.Az iskola környezete 6 II.A képzési kínálat, rendszer és annak specialitásai 8 II..Speciális foglalkozások 9 II...Speciális foglalkozások szakszolgálati feladatok II.2.A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások 3 II.3.Tagozatunk szerkezeti specialitásai 5 II.3..Pedagógiai szakaszok 5 II.3.2.Mexikói úti tagozat szerkezete 6 III.Az iskola tanulói közössége 8 III..Tagozatunk gyermekképe 8 III.2.Tanulói összetétel 9 III.2..Létszámadatok 9 III.2.2.Mozgáskorlátozottság kategóriái 20 III.2.3.A mozgásállapot súlyossága 2 III.3.Diákönkormányzat 22 Nevelési program...24 I.Tagozatunkon folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 25 I..Pedagógiai alapelvek 25 I.2.A nevelő-oktató munka céljai 25 I.3.A nevelő-oktató munka feladatai 26 I.4.A nevelő-oktató munka eszközei 26 II.A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 28 III.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 29 IV.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 30 V.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3

3 VI.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 32 VII.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 34 VIII.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 35 IX.A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 36. melléklet Környezeti nevelési program 38. melléklet 2Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 44. melléklet 3Fogyasztóvédelmi oktatás 47. melléklet 4A Diákotthon pedagógiai feladatai 48. melléklet 5Az intézmény módszertani tagozata 5 Helyi tanterv...54 I.Óraterv 55 II.Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei 57 III.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 58 IV.A tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 59 V.Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók értékelésében 63 VI.Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 65 Szakmai program...66 Záró dokumentumok...67 I.A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 68 II.A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek) 69 III.A pedagógiai program érvényessége 70

4 Az intézmény bemutatása

5 I. Általános ismertető I..Intézményi adatok Az intézmény neve: Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Az intézmény székhelye: Budapest, XIV. kerület, Mexikói út 60. Fenntartó: Fővárosi Önkormányzat Típusa: Többcélú intézmény (közös igazgatással) általános iskola, diákotthon Alapfokú oktatást, és fejlesztő felkészítést végző tagozatok: Mexikói úton: országos feladatot ellátó tagozat (ép értelmű, mozgáskorlátozott gyermekek részére) Csillagház, Bp., III. ker. Ráby Mátyás út: illetékességi és működési köre: Budapest (halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek részére) Alaptevékenység: alapfokú oktatás, napköziotthoni ellátás, diákotthoni ellátás, módszertani feladatok, pedagógiai szakszolgálat Szervezeti ábra a MIP-ben, 5. pont I.2.Az intézménybe és az iskolába kerülés feltételei Intézményünk Mexikói úton lévő tagozatán minden olyan, az ép értelmi övezetbe tartozó mozgáskorlátozott gyermek folytathatja tanulmányait, akit a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján a Barátkozó találkozó -n megismertünk. A Barátkozó találkozó -ra meghívjuk a gyermeket és szüleit, akik ha igénylik két napig iskolánk vendégei lehetnek. (Az Iskolaszék helyesli és támogatja ezt a szervezést, mert lehetőséget teremt a tapasztalatcserére.) A találkozó során lehetőség nyílik arra, hogy a szülők és gyermekek megismerkedjenek az intézménnyel, tájékoztatást kapjanak annak működési rendjéről, az intézmény részéről pedig a szakorvosok, mozgásnevelők, logopédusok, tanárok, gyermekfelügyelők és az iskola-pszichológus 5

6 megismerjék a leendő tanulók mozgásállapotát, képességeit és részképességeit, valamint tájékozódni tudjanak a közösségben való viselkedésükről is. A különböző szakemberek egy team-megbeszélést követően javaslatot tesznek a tanuló optimális fejlesztésére, a szükséges speciális képzési, foglalkoztatási formákra, a foglalkozások időtartamára, gyógyászati segéd- és segítőeszköz-ellátásra. Elkészítik a fejlesztő munka tartalmát és stratégiai irányát meghatározó rehabilitációs programot, majd később ez alapján szakterületenként egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki. I.3.A tanulói jogviszonyt megelőző fejlesztő foglalkozáson való részvétel A gyermek intézményünk Előkészítő szakaszán felkészítő fejlesztésben Készségfejlesztő Év, Iskolai Életmódra Felkészítő Év részesülhet a közoktatási törvény értelmében, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján. I.4.A tanulói jogviszony kezdete és megszűnése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába történő beíratás napján jön létre. Mivel az iskolai évfolyamok számozása az általános iskola első évfolyamától kezdődik, ezért az Előkészítő szakasz (Készségfejlesztő év, Iskolai életmódra felkészítő év) fejlesztésén résztvevő gyermekek az iskolával nem állnak tanulói jogviszonyban. Megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján a tankötelezettsége utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni I.5.Az iskola környezete A Fővárosi Önkormányzat Közoktatásfejlesztési Tervében meghatározza a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási területeit, melynek része a mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok nevelése, oktatása, mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása, gondozása. Ezt a fejlesztést speciális, illetve többségi iskolák keretei között biztosítja. Intézményünk speciális gyógypedagógiai ellátást biztosít mozgáskorlátozott gyermekek részére. Intézményünk Módszertani Központján keresztül nyújtunk szakmai segítséget a közoktatási intézményekben integráltan fejlesztett, mozgáskorlátozott gyermekek számára. Az oktatási intézmények állami finanszírozása kétféle formában történik: egyrészt a fenntartó által biztosított anyagi eszközök révén, másrészt a közalapítványok által kiírt pályázatokon keresztül. Ezek meghatározzák az iskola belső gazdasági lehetőségeit. A külső gazdasági környezet sokszor negatívan befolyásolja a szülői elégedettséget is. Mivel a külső gazdasági környezetre 6

7 kevés befolyásunk van, ezért az anyagi eszközeink belső szervezésével, körültekintő, szervezett, előre tervezett, takarékos és beosztó gazdálkodással segítjük pedagógiai fejlesztő munkánkat. A Mexikói úti tagozat az ép értelmű mozgáskorlátozott tanulók nevelését-oktatásátmozgásfejlesztését, egészségügyi ellátását és gondozását végző, diákotthonnal rendelkező országos ellátási és beiskolázási környezetben folytatja pedagógiai szolgálatát. Az utóbbi években egyre növekszik a budapesti és a pest megyei diákok számaránya. Egyre több a súlyosan mozgáskorlátozott diák. Ez igen komoly külső jelzés, ami a nevelési programunk cél- és feladatellátásában folyamatos változtatásra, korrekcióra szorul, amennyiben e beiskolázási külső tendencia folytatódik. Ezeket a változásokat jelenleg sem iskolánk belső, sem külső környezete nem tudja szakszerűen, az európai normákhoz igazítva, jó színvonalon kezelni. Az egyre súlyosbodó mozgásállapotú gyermekek létszámának növekedésével egyenes arányban növekszik az iskolaépület alkalmatlansága e feladat ellátására. Az egyre rosszabb ellátási feltételrendszer javítása érdekében növelni kellene az erre fordítható költségek keretét. Az intézményben dolgozók és a szülők képviselői ezt a helyzetet pályázati lehetőségek maximális kihasználásával enyhítik. A gyermekek mozgásállapotának nagymérvű változása a belső munkafeltételek nehezebbé válását, számtalan ponton ellehetetlenedését eredményezi. Az előbb vázolt okok miatt az intézmény fejlesztésének és teljes körű rekonstrukciójának megvalósulása elengedhetetlen. 7

8 II. A képzési kínálat, rendszer és annak specialitásai Speciális foglalkozások Gépírás- gépi írás Mozgásnevelés Életvitel sérülésspecifikus tankonyhai foglalkozás Logopédia Ergoterápia Pályairányítás Korrekciós szakkörök (csak felsorolás) gépírás író- és számítógéprajz sportkörök (MDSE) boccsa görlabda kerékpárszakkör művészi torna terembandi úszás A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások I. Kis létszámú osztályok csoportbontások (rajz, technika, gépírás, számítástechnika, angol, mozgásnevelés, stb.) II. Fejlesztő év III. Egyéni és kiscsoportos fejlesztés Egyéni program szerinti haladás Ideiglenes Hosszú távú Egyéni fejlesztés (csak egy-egy területet érintően) Egyéni párhuzamos fejlesztés Egyéni korrekció Egyéni mozgásnevelés Erdei iskola Diagnózis és/vagy mozgásállapot szerinti mozgásnevelés (ld. az adott tantárgynál) Lakóotthon (a Zsótér Pál Alapítvány fenntartásával) (ld. a Diákotthon programjában) Az iskola szerkezeti specialitásai I. Pedagógiai szakaszok és az életkor összefüggései II. Az iskola és az előkészítő szakasz szerkezete A foglalkozások történhetnek tanórai és tanórán kívüli, illetve a diákotthonnal közös szervezésben (azaz kötelező és nem kötelező foglalkozási keretben). Az egész napos nevelő, oktató, mozgásfejlesztő pedagógiai munkánk és egészségügyi ellátó, gondozó feladatok során alkalmazzuk az általunk ismert pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások összességét. 8

9 A nevelő-oktató pedagógiai folyamatban a tantárgyi tananyag-kiválasztás, tananyagfeldolgozás során alkalmazott módszerek, a munka- és élettér akadálymentes kialakítása, az egészségügyi és gondozó ellátás, a segítő- és segédeszköz-választás, illetve alkalmazás a sérülésspecifikus elvek maximális figyelembevételével történik. E rendező elv kapcsán a többségi iskolában is megvalósuló foglalkozások adaptált feltételek biztosításával nálunk is megjelennek: könyvtár, hitoktatás, idegen nyelv oktatása, szabadidős tevékenységek, kézműves foglalkozások, tanulmányi kirándulás, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, kulturális rendezvényeken való részvétel sporttevékenység, sportrendezvényeken való részvétel énekkar, hangszeres zenetanulás, stb. II..Speciális foglalkozások Gépírás- gépi írás Gépírás: a klasszikus értelemben vett géppel való írást jelenti. A mozgáskorlátozott tanuló diagnózisához, ill. mozgásállapotához igazodó módon, évfolyamonkénti követelményeknek megfelelően ír. A gyermek a gépírás készségének elsajátításán túl, az írásszabályokat is megtanulja a gyors gépelés elérésére. A különböző gépelési módok, a megfelelő írástechnika és az írásszabályok megtanulása, lehetőséget nyújt a jó teljesítmény eléréséhez. Gépi-írás: amikor a mozgáskorlátozott gyermek a kommunikáció, ill. a tanulás eszközeként nem vagy csak nagyon nehezen tudja elsajátítani a kézzel való írást. Ebben az esetben a kézírás helyettesítésére vagy kiegészítésére géppel tanítjuk meg írni a gyermeket. Számára az írógép, számítógép a tollát jelenti. A tantárgy oktatása helyi tantervünk értelmében és a speciális pedagógiai feladatokból fakadóan csoportbontásban történik teljesen egyénre szabottan, a tanulók diagnózisát, mozgásállapotát figyelembe véve. A célkitűzéseket szükség esetén eszközös megsegítéssel, időben és mennyiségben is eltérő követelményszint meghatározásával érjük el. A kézírás kivitelezésére képtelen gyermekeknek a lehető legkorábbi pedagógiai szakaszban kezdjük tanítani a gépi írást. Mozgásnevelés Az a speciális tantárgy iskolánkban, amelyben tanulóink a tanterv és az iskolai óraterv szerint kötelezően részesülnek. A kötelező tanórai keretben a mozgásnevelési órák csoportos és egyéni formában jelennek. Egyéni foglalkozásokban azok részesülnek, akiknél súlyos 9

10 mozgásállapotukból fakadóan olyan szerteágazó, intenzív, napi rendszerességgel ismétlődő mozgásnevelési feladatot kell ellátni, amely csoportos keretek között nem valósítható meg. Ez egy olyan komplex tantárgy, amely ötvöz minden sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó terápiát és pedagógiai eljárást, s e feladatokat integrálja a nevelő-oktató pedagógiai folyamatba. Részfeladatai: rehabilitáció: a károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja, habilitáció: motoros képességek fejlesztése, mozgástudat, mozgásigény kialakítása prevenció: állapotromlás, másodlagos károsodások kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése ADL funkciók: egészséges életmódra, mindennapi tevékenységekre nevelés, önellátás, önkiszolgálás mozdulatainak, feladatainak tanítása, gyakoroltatása segéd- és segítőeszközökkel való ellátás, az eszközhasználat tanítása, gyakoroltatása, mindezzel az önállóság feltételeinek biztosítása Játékos foglalkozások keretében az adaptált sportra felkészítés tehetséggondozás keretében sportversenyek szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel biztosítása A meglévő többletórák (rehabilitációs, fenntartói) a kötelező tanórai foglalkozáson túli többletfejlesztést tesznek lehetővé. Erre, valamely részfeledat sikeresebb megoldása végett van szükség, pl.: mozgások automatizálása, állapotuk stabilizálása, posztoperatív időszakban az intenzív korrekciós feladatok ellátása. Ez legtöbbször egyéni mozgásnevelést jelent. Adaptált testnevelési foglalkozások és sportági felkészítés A rendszeres fizikai aktivitás, a mozgás megszerettetése, a rekreációs vagy versenyszerű sporttevékenység pozitív pedagógiai jellemzői (küzdeni tanítás, az önfegyelem és kitartás erősödése az akarat a motiváció és az önállóság növelése a mozgás öröme, a csapatszellem kialakulása az önértékelés fokozódása) fejlesztő hatással vannak diákjaink testi-lelki és szellemi állapotára, társadalmi integrációjukra. Az iskolánkban működő adaptált testnevelési foglalkozások és sportági felkészítésen keresztül lehetőséget teremtünk iskolai, országos és nemzetközi versenyeken való részvételre; utánpótlás nevelést biztosítunk a paralimpiai válogatott keret számára. Életvitel sérülés-specifikus tankonyhai foglalkozás A sérüléshez adaptált önálló életvitelre nevelés egyik eszköze, színtere a tankonyhai foglalkozás, ami részint délelőtti tanrendi (kötelező) óra a felső tagozatos tanulók számára, továbbá a délutánok és hétvégék (nem kötelező) szabadidős tevékenységeinek egy lehetséges programja valósítható meg a tankonyhában. A tankonyhai foglalkozások rendszerességükkel, tervezettségükkel és a tanulók sérüléséhez igazodó feladatok megszerettetésével az eredményes önálló életre készít fel, sikerélményt és önbizalmat ad számukra. Az egyszerűbb ételektől a bonyolultabb komplett menükig (az életkor függvényében) ismerkednek a főzés talapjaival, a pénzzel való gazdálkodással. 0

11 II... Speciális foglalkozások szakszolgálati feladatok Logopédia A nem organikus eredetű beszédhibák javítása, illetve a központi idegrendszer sérülése következtében kialakult beszédzavarok korrekciója. A logopédiai terápia feladatai: a beszédhez szükséges izmok edzése, légzésszabályozás, hangelőrehozás, artikulációs mozgások koordinálása. Az eltérő fejlődésmenetből adódó részképességzavarok fejlesztése a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia prevenciója és reedukációja. A beszéd tartalmi részének (beszédészlelés, beszédértés, szókincs, grammatika, kifejezőkészség) fejlesztése. Ergoterápia Az ergoterápia meghatározása Az ergoterápia a fizikai és/ vagy pszichikai kondíciók (funkciózavarok, problémák, károsodások stb.) kezelése specifikusan kiválasztott tevékenységeken keresztül abból a célból, hogy segítsen az embereknek elérni a legmagasabb szintű funkciót és függetlenséget a hétköznapi élet minden területén. Célja Az ergoterápia legfőbb célja a legnagyobb fokú önállóság elérése. Ehhez a fejlesztésben, nevelésben ismert rész célok elérésén keresztül jutunk el. az új, illetve akadályozott képességek, készségek fejlesztése, bővítése Területei Mindennapos tevékenységek testápolás segédeszközök gondozása öltözködés evés és ivás gyógyszerelés, egészségmegőrzés szocializáció funkcionális kommunikáció funkcionális mobilitás, közösségi mobilitás vészhelyzetek kezelése Munkatevékenységek (háztartási, iskolai, munkahelyi) háztartási tevékenységek gondoskodás másokról tanulási tevékenységek munkahelyi tevékenységek Játék és szabadidős tevékenységek exploráció játék és szabadidős tevékenységek végzése

12 Feladatok Meghatároznia a fizikai, pszichés, környezeti akadályokat, melyek feloldásával a célzott, legnagyobb mértékű önállóság elérhető, figyelembe véve az akadályozott személy életkorát is. A megfelelő eszközök kialakítása és/vagy beszerzése, használatának betanítása. A megfelelő környezet kialakítása illetve a meglévő tárgyi környezet adaptálása, a biztonságos használat érdekében. Megvalósulás Az ergoterápia...két irányban valósul meg a Módszertani Intézmény keretein belül, részben az anyaintézményben, részben az integráló intézményekben megjelenő gyermekek illetve a velük foglalkozó pedagógusok és szülők megsegítésében kap szerepet. Pályairányítás Sok éves nevelési, oktatási, habilitációs és szocializációs munkánk utolsó és egyben legösszetettebb feladata a pályaválasztás. A pályaválasztási érettség fontos összetevője az integrált énkép és a reális önismeret. Ennek kialakulásában meghatározó szerepe van a közvetlen és közvetett környezetnek. A diákotthonban lakó tanulóink esetében az iskola, az iskolai élet és annak szereplői különösen fontosak. Nekik itt is mintát kell kapniuk az igazán hasznos, értelmes, örömteli munkavégzésről. A helyes pályaválasztási döntés az egyéni adottságok és az objektív tényezők optimális összeegyeztetése alapján jön létre. A pályapedagógiai tevékenység speciális fejlesztő pedagógiai folyamat, melynek célja eljutni a megalapozott, optimális egyéni döntéshez. A végzős fiatal személyi adottságainak és igényeinek szembesítése mellett a család fogyatékos gyermekéről kialakított képét is gyakran korrigálni kell. Elsősorban a szülők, másodsorban az iskola által biztosított kedvező érzelmi háttér védelmében a gyermekek kevésbé félnek a környezetváltás során természetszerűen adódó nehézségektől, így örömteli kihívásnak, felnőtté válásuk fontos eseményének tekintik a pályairányítási folyamatot. A pedagógiai munkát végző és azt segítő minden dolgozó több éves fejlesztő munkájának előkészítésével, a szülők és társintézmények együttműködésével, egyénre szabottan valósul meg a pályairányítás. Ennek eszközei: önismereti tábor, beszélgetések egymással, szakemberekkel és sorstársakkal a szóba jöhető szakmát gyakorló ill. azt tanuló személlyel, iskola-, intézménylátogatás. 2

13 II.2.A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások Kis létszámú osztályok csoportbontások A kis létszámú osztályokban (közoktatási törvény) történő oktatásra és a további csoportbontásokra a következő indokok miatt van nagy szükség: a lassú és egyénileg nagyon különböző haladási tempó, a differenciáltabb, sokszor egyéni foglalkoztatások egy-egy tanórán belül, a sokféle segéd- és segítőeszközök használata a különböző tanórákon, olyan szervezési feladatok, amelyeket a tanárnak kell megoldania a tanuló helyett, miután ő fizikai hátrányai miatt ezekre képtelen (pl. fizikai megsegítés, kiszolgálási feladatok). Fejlesztő év A fejlesztő év egy olyan lehetőség iskolánkban (4-8. osztály) a gyermekek számára, amely akkor vehető igénybe (szülői egyetértéssel), ha az adott évfolyam tantárgyi (akár egy, akár több tantárgy) követelményeinek valamilyen okból a tanuló nem tud eleget tenni. Tantestületi döntés szükséges ahhoz, hogy egy gyermek számára fejlesztő évvé minősítsünk egy tanévet, amelyre a javaslatot legkésőbb a félévi osztályozó értekezleten kell megtenni. Egyéni program szerinti haladás Az egyéni program szerinti haladást az adaptációs csoportban, továbbá akkor alkalmazzuk, ha sem az egyéni párhuzamos fejlesztés, sem az évismétlés, sem a nyújtott tagozat nem hoz eredményt. Egyéni program szerint halad az a gyermek, akinek ismeretei és fejlődési üteme annyira eltér az adott csoportba tartozó tanulókétól, hogy ott és úgy nem fejleszthető optimálisan. Ezért személyre szabott órarend, óraterv szerint végzi tanulmányait. Ez időtartamát tekintve lehet ideiglenes, rövid távú illetve hosszú távú. Egyéni párhuzamos fejlesztés Olyan speciális foglalkoztatási forma, amikor a gyermeket valamelyik kötelező óráról kiemeljük, abból a célból, hogy hátrányainak csökkentése, kompenzációja miatt intenzív egyéni fejlesztésben részesíthessük, s utána a csoportba /osztályba a lehető legrövidebb időn belül visszailleszthessük. A kiemelés azon tantárgy órakeretének idejében történik, amelynek körébe tartozik a fejlesztendő terület, tehát a gyermeknek nem jelent nagyobb megterhelést. Ettől az elvtől csak nagyon indokolt esetben szabad eltérni. Időtartamát a fejlesztésen résztvevő gyermek haladási üteme határozza meg. Az egyéni párhuzamos fejlesztésre történő kiemelésre a gyermekkel foglalkozó pedagógus-team tesz írásban javaslatot, melyet az igazgatónak kell jóváhagynia. 3

14 Sérülés-specifikus, egyéni korrekció E gyűjtőfogalomba azok a korrigáló, fejlesztő, kompenzáló foglalkozások tartoznak, amelyek a mozgáskorlátozottságból vagy annak következményeiből eredő funkciózavarokat javítják, a fejletlen, gyenge képességeket fejlesztik, a kiesett funkciók helyettesítését tanítják. Egyéni mozgásnevelés Lásd a Speciális foglalkozások fejezetben a mozgásnevelés leírásánál. Erdei iskola Erdei iskolát minden évben a negyedik évfolyamok számára szervezünk. Az egyhetes program iskolán kívül, leggyakrabban intézményünk üdülőjében kap helyet. A minden évfolyamhoz külön elkészített pedagógiai program egységes célja, hogy tanulóink az alsó tagozaton megszerzett ismereteket integrált módon gyakorlatban is alkalmazni tudják, és mindezt adottságaikhoz, állapotukhoz mérten a legnagyobb önállósággal tegyék. 4

15 II.3.Tagozatunk szerkezeti specialitásai II.3.. Pedagógiai szakaszok Különböző okok (műtétek, hosszadalmas betegségek, a korai fejlesztés elhúzódása, megkésett fejlődés, a mozgáskorlátozottság súlyossága, tanulási nehézségek, a szülők esetleges hiányos információja a megfelelő iskolatípusról) a tanulók életkora és a pedagógiai szakaszok nem egyeznek meg a többségi alapiskolákban tapasztaltakkal. Pedagógiai szakaszok a mozgáskorlátozott gyermekeket oktató-nevelő intézményben (Mexikói út) Életkor Évfolyam K F Pedagógiai szakaszok K Készségfejlesztő év F Iskolai életmódra felkészítő év Pedagógiai szakaszok a mozgáskorlátozott gyermekeket oktató-nevelő intézményben (Mexikói út) nyújtott tagozat esetén Életkor Évfolyam K F Fz Pedagógiai szakaszok K Készségfejlesztő év F Iskolai életmódra felkészítő év Fz Felzárkóztató osztály 5

16 II.3.2. Mexikói úti tagozat szerkezete Készségfejlesztő év Isk.életmódra felk.év. o 2. o 3. o 4. o 5. o 6. o 7. o 8. o Felzárkóztató o. 5. o 6. o 7. o 8. o A tagozatok szerkezetének sajátosságai: Az előkészítő szakasz, amely óvodai tagozatként működik, 2 éves időtartamú: egy készségfejlesztő és/vagy egy iskolai életmódra felkészítő évből áll. Mindkét évfolyamon a készségek és képességek alapozó fejlesztése történik. A második évben az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges képességek célzott fejlesztése, az iskolai tanulmányok elemi szinten történő megalapozása a feladat. 6

17 Az alsó tagozat a hagyományos 4 éves képzést biztosítja, amelyet kezdhet a gyermek az egy- illetve a kétéves előkészítő szakaszt követően, vagy közvetlenül az. évfolyamon. A felső tagozaton a szokásos 4 éves képzés folyik. Emellett speciális lehetőség egy 5 éves képzés, a nyújtott tagozat. A nyújtott tagozat lényege, hogy a 4 éves általános iskolai tananyagot az ott tanuló diákok 5 év alatt sajátíthatják el. A nyújtott tagozatba jutás egy belső szakértői csoport vizsgálata és javaslata alapján történik. Az átjárhatóság a két tagozat között bármelyik évfolyamon biztosított. Újabb lehetőséget kínálunk tanulóinknak optimális fejlesztésükhöz és fejlődésükhöz az ún. adaptációs csoport létrehozásával. Az adaptációs fejlesztés során a tanév közben, (5-8 évfolyamra) iskolánkba érkező tanulók egyéni fejlesztési program alapján történő felzárkóztatása valósul meg. Célja, hogy a gyermek az iskola adott pedagógiai szakaszán a legoptimálisabban, a kudarcok negatív hatása nélkül tudjon beilleszkedni. 7

18 III.Az iskola tanulói közössége III..Tagozatunk gyermekképe Tagozatunk tanulói azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik társadalmi szocializációjukhoz az előkészítő szakaszban és az iskolai tanulmányik során a habilitációsrehabilitációs speciális pedagógiai ellátást igénylik. Gyermekképünk a kaleidoszkóp csillagvirágához hasonlítható. Egységes keretek közé foglalt kép, melynek elemei mindig változó módon csoportosulnak a vonzáspont köré. A belső tér elrendeződésének alapvető meghatározói a következők: Az értelmi adottság, amely az ép értelmi övezet teljes szórását mutatja, alsó határ túlsúlyával A megismerő képességek sajátos fejlődési útja. Oka a gátolt cselekvéses megismerő tevékenység, melynek következtében akadályozott az ismeretszerzés. A testi adottságok okozta hátrányok, melyben növekvő tendenciát mutat a folyamatosan megsegítést igénylők (súlyos mozgásállapotúak) aránya. A diagnózisból fakadó másodlagos, illetve társuló egyéb fogyatékosságok, mint például az önálló problémaként is sajátos pedagógiát igénylő látás, hallás, pszichomotoros, szenzomotoros és kommunikációs nehézségek. A különféle belszervi betegségek, állapotok. Például: epilepszia cukorbetegség, lisztérzékenység, hypoventillációs állapotok A fizikai, pszichés és szellemi fáradékonyság A személyiség- és magatartászavarok Mindezek a gyermek sajátos személyiségjegyeihez igazodó pedagógiai megoldásokat és attitűdöket igényelnek. 8

19 III.2.Tanulói összetétel III.2.. Létszámadatok Létszámadatok változása a Mexikói úton az 995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában Létszám - Fő / / / / /2004 Hullámzó létszámadatokat olvashatunk a grafikonból, az 998/99-es tanévi csúcs után egy csökkenő tendencia figyelhető meg, majd 2002/2003-as tanévtől ismét növekszik a gyermeklétszám. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

20 III.2.2. Mozgáskorlátozottság kategóriái A négy mozgáskorlátozottsági kategória szerint előforduló létszámok alakulása az 995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában a Mexikói úti tagozaton Létszámarány - % / / / / /2004 Végtagfejlődési rendellenesség Központi idegrendszer sérülése Petyhüdt bénulás Egyéb A vizsgált tíz év alatt arányeltolódás figyelhető meg: azaz fokozatosan csökkent a központi idegrendszer sérüléséből fakadó mozgássérülések aránya, ugyanakkor nőtt a petyhüdt bénulással járó kórformák aránya. Ez a tendencia az 997/98-as tanévig tartott. A petyhüdt bénulással járó kórformák körében a létszámnövekedést a neuromuscularis megbetegedések (DMP és egyéb myopathiák) nagyobb előfordulása okozta. Az 998/99-es tanévtől lassan, de fokozatosan emelkedik a központi idegrendszer sérüléséből adódó mozgássérülések aránya, ugyanakkor a végtagfejlődési rendellenességek előfordulása fokozatosan csökken. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

21 III.2.3. A mozgásállapot súlyossága Súlyos mozgásállapotú tanulók létszámarányának változása az 995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában a Mexikói úti tagozaton Lészámarány - % / / / / /2004 Súlyos mozgásállapotúnak tekintjük azokat a gyermekeket, akik mindennapos tevékenységeikben, önellátási, önkiszolgálási, praktikus feladataik megoldásához egy vagy több személy állandó segítségére szorulnak. Részlegesen súlyos mozgásállapotúnak tekintjük azokat a gyermekeket, akik bár önellátási, praktikus feladataik döntő többségét valóban képesek önállóan megoldani, de egy vagy néhány feladatot állandó segítség nélkül nem képesek kivitelezni (pl. segítség nélkül nem képes felvenni a cipőjét, és/vagy belépni egy ajtón, és/vagy felmenni a lépcsőn, stb.). Tehát életük bizonyos mozzanataiban mindig mások segítségére szorulnak. A grafikonon összesített adatként jelenik meg a súlyosan és a részlegesen súlyosan sérültek aránya. A tagozaton folyamatosan emelkedik a súlyos mozgásállapotú gyermekek létszámaránya. Néhány esetben egyik évről a másikra 0% körüli a létszámemelkedés. Az 999/2000-es tanévtől pedig a tanulólétszám több mint fele minősül súlyos mozgásállapotúnak. A súlyos mozgásállapotúak létszámnövekedésének tendenciája valószínűsíthető és prognosztizálható az elkövetkező évekre is (miért? a valószínűsíthető okok közül néhány: egyre több enyhébben fogyatékos gyermeket fogadnak be, nevelnek-oktatnak a többségi általános iskolák, valamint az orvostudomány folyamatos fejlődése következtében életben tudják tartani a nagyon kis súlyú koraszülötteket is, közülük számtalan gyermeknek súlyos mozgás- és/vagy egyéb fogyatékossággal kell élnie tovább az életét), ami új és újabb kihívások elé állítja tanulóink neveléséért, oktatásáért, mozgásfejlesztéséért, gondozásáért, ellátásáért felelős szakembereket, intézményünk minden dolgozóját. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat