RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM"

Átírás

1 Pedagógiai program Rózsa Imre Középiskola és Kollégium 5052 Újszász Dózsa György út 23. Telefon/Fax 56/ ,

2 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait. Eredményeink igazolják, hogy az általunk kínált képzések korszerű és piacképes tudást biztosítanak. Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás. A középiskola dolgozói 2

3 1. BEVEZETÉS JOGI ALAPOK ELMÉLETI ALAPOK EGYSÉGES, ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK ISKOLÁNK, HELYZETÜNK FŐBB JELLEMZŐI RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OKTATÁSI, NEVELÉSI CÉLOK ISKOLÁNK OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEI ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI HELYZETÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZER NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK FUNKCIÓI Gimnázium Szakközépiskola Kollégium AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK Az értelem kiművelése Kompetenciafejlesztés Kompetencia alapú oktatás implementációja Segítő életmódra nevelés Egészséges, kulturált életmódra nevelés Személyiségfejlesztési céljaink A köznevelés feladata és értékei Közösségfejlesztés Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató tevékenység Környezeti nevelés Egészségnevelési program Az iskolai közösségi szolgálat Mi az, ami a legfontosabb számunkra? SZAKMAI PROGRAM A SZAKKÖZÉPISKOLAI (1.1), ILLETVE AZ ARRA ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS (1.2) SZAKMAI PROGRAMJA A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS Alapelvek Műszaki szakterület Gazdasági-szolgáltatási szakterület Szakmai előkészítés Szakmai nap A szakmai orientáló és szakmacsoportos alapozó tantárgyak és értékelésük ECDL ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S SZAKKÉPZÉSEINK Fogalom-meghatározások A szakképzés alapdokumentumai A moduláris rendszerű, kompetencialapú képzés A modulrendszerű képzés és a TISZK A szakközépiskolában folyó szakképzés alapelvei Választható szakképzések A szakképzés szervezésének személyi feltételei A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása Belépési feltételek A vizsgára bocsátás követelményei A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Eszköz- és felszerelésjegyzék Taniroda A gyakorlati képzés kiszélesítése

4 A szakképzések tantárgyai és értékelésük A szakmai munkaközösség Tervezett szakképzések SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK TANÁROKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK Tanár szerep NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSE Az értékelés formái Az értékelés négy területe A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE Alapelvek A pedagógusmunka értékelésének célja A pedagógus értékelésének főbb területei Iskolavezetés értékelése Az értékelés eszközei Iskolavezetés értékelésének eszközei Az iskola általános értékelési rendje A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZINTJEI A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje: A munkaközösség-vezető Az iskolavezetés ellenőrző munkája AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELE, AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI Felvétel 9. évfolyamra Másik iskolából való átvétel rendje Az iskola másik osztályából, képzéséből való átvétel rendje MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEINK Minőségbiztosítási modell meghatározása Középiskola minőségpolitikai célkitűzései Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben: További intézmény specifikus elvárások Minőségfejlesztési rendszer KERETTANTERV, HELYI TANTERV KOLLÉGIUM NEVELÉSFILOZÓFIA A KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA, JELLEMZŐI KOLLÉGIUM CÉLJAI, FUNKCIÓI A kollégium társadalmi szerepe A kollégium funkciója A kollégium alap funkciói Kiegészítő funkciók A kollégiumi nevelés célja ÉRTÉKRENDSZERÜNK KÖVETELMÉNYRENDSZER Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól? A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER Szabadidős tevékenység Hagyományaink, rendezvényeink Kollégiumi önkiszolgálás A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben Eszközrendszer ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER SZERVEZETI FORMÁK A kollégium szerkezeti felépítése Nevelőtestület A kollégiumi diákönkormányzat

5 Egyének, csoportok, közösségek FELTÉTELRENDSZER Objektív feltételrendszer A feltételrendszer szubjektív elemei Költségvetési támpont SZERVEZETI FORMÁK NEVELŐTESTÜLET SZERVEZETEI TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT A SZÜLŐK SZERVEZETEI ISKOLASZÉK ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZEREI A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése Kapcsolataink más iskolákkal Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel A nyilvánosság szerepe iskolánk életében Külföldi kapcsolat Nemzeti összetartozás az oktatásban AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár alapfeladatai Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA A FELÜLVIZSGÁLATA A NYILVÁNOSSÁGA A VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK, ELFOGADÁSÁNAK ADATAI, DOKUMENTUMAI SZÁMÚ MELLÉKLET TANULÓI LÉTSZÁMOK ALAKULÁSA SZÁMÚ MELLÉKLET TANULMÁNYI VERSENY EREDMÉNYEINK SZÁMÚ MELLÉKLET - AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA SZÁMÚ MELLÉKLET TANTERVEK, HÁLÓTERVEK

6 Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert nyomán Egy célért különböző utakon megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet mutatunk a szemnek, a világost kívánja; ha a világosságot ajánlunk, sötétet követel Goethe 1. Bevezetés 1.1. Jogi alapok A Magyarországnak a közoktatáshoz kapcsolódó törvényei és jogszabályai adják meg a pedagógiai programunk jogi alapjait. Többek között: a többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról; a többször módosított évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A - többször módosított - közoktatási (1993) és köznevelési (2011) törvények meghatározzák azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. Az országosan egységes az érettségi vizsgáról szóló rendelet határozza meg a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet alapján. A Kormány 110/2012. (IV.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az emberi erőforrások miniszterének 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A szakképzés feltételeit, követelményeit a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény és a Kormány 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló jogszabályok határozzák meg évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit Elméleti alapok A kerettanterv meghatározza minden iskola számára a nevelő, oktató munka közös követelményeit. A követelményeket meghatározzák az Alkotmányban, a köznevelési törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kialakult értékek, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek. A követelményeket áthatják a demokrácia értékei, mert a demokrácia értékrendjére olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fontos szerep jut a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. A követelmények 6

7 meghatározásánál ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentumok figyelmet fordítanak az emberiség előtt álló közös problémákra. Az égész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzák az egyén, az állam, és a társadalom felelősségét, lehetőségeit, feladatait, ezek megoldásában az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt érintő kérdéseket. Szolgálják a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevelnek Egységes, alapvető követelmények A Nemzeti alaptanterv, az érettségi követelményrendszer és a kerettanterv együttesen megteremti annak feltételét, hogy minden iskolatípusban az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni. Lehetővé teszik, hogy az iskolánk és a tanulóink a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellő idővel rendelkezzenek. A dokumentumokban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. 7

8 2. Iskolánk, helyzetünk főbb jellemzői A magyar pedagógiai gyakorlatban régen ismert az a megállapítás, hogy tervszerűséget csak a tudatosság biztosíthat, tudatosság pedig nem lehet meg tervszerűség nélkül. Jól tudjuk, hogy a nevelés gyakorlatában adódnak, adódhatnak váratlan, előre nem látható események, bonyolult szituációk, gyakori konfliktusok. Ezek megoldásához gyors helyzetfelismerések, hirtelen elhatározások, ötletek szükségesek. Mindezekkel azonban nem ellentétes a folyamatok előzetes végiggondolása, tudatos tervezése. Minden tervezést megelőz azonban egy helyzetelemzés Rózsa Imre Középiskola és Kollégium A község területén szeptember elsejével az általános iskolával közös igazgatás alatt kezdte meg működését a középiskola gimnáziumi osztálya. Az intézmény elnevezése Általános Iskola és Gimnázium lett. Az iskola székhelye a Kossuth út 13. alatt volt szeptemberében indult az autóforgalmi ágazat. Ekkor iskolánk Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola, Autóforgalmi Ágazatként működik. A középiskola új székhelye 1973-tól a Dózsa György út 23. szám alatt van. Az iskola mellett tevékenykedő diákotthon megkapja a kollégiumi címet szeptember elsején indul meg a vasútforgalmi ágazaton a képzés szeptember elsejei kezdettel megindul az autóforgalmi ágazaton a technikusképzés, ezzel párhuzamosan vasútforgalmi ágazaton a szakközépiskolai oktatás, majd két év múlva a technikusképzés. A középiskola ekkor veszi fel jelenlegi nevét: Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma. Iskolánk több éven keresztül folytatott felnőttoktatást gimnáziumi, szakmunkások szakközépiskolája, technikusi vizsgára kiegészítő tagozaton. A képzés levelező rendszerben történt. Az érdeklődés csökkenése miatt ezt a képzési formát megszüntettük től iskolánk kezdeményezésére megkezdődik az általános közlekedési tagozaton történő szakképzés, amely már előrevetíti az új igényeket től iskolánk igyekezett tovább bővíteni a szakmatanulási lehetőségeket, olyan diákokat is megcélozva, akik a középiskola elvégzése, az eredményes érettségi vizsga után szeretnének bekapcsolódni a szakképzésbe. Ennek a tervnek a szellemében szeptemberétől a középfokú szoftverüzemeltető képzés, 1995 szeptemberétől a gépjárműüzemi technikusképzés, szeptemberétől a vasútüzemvitel-ellátó képzés és szeptemberétől az ügyintézői-titkár képzés indult el iskolánkban szeptembertől az eddigi általános gimnáziumi képzés mellett számítástechnika tagozatos gimnáziumi osztály kezdte meg működését, majd 1998-tól az általános közlekedési tagozat helyett világbanki közlekedési és informatikai szakmacsoportos képzést indítottunk. A világbanki program befejezését követően átszerveztük szakközépiskolai képzésünket, ennek eredményeként 2004-ben elindítottuk a kereskedelem, marketing üzleti adminisztráció területen képzésünket. Így jelenleg középiskolánkban három szakmacsoportban folyik képzés. A szakképzésben bekövetkezett változásoknak megfelelően 2008 folyamán átszerveztük érettségi utáni szakképzésünket. A 2007/2008-as tanévben európai unios projektek keretében megkezdődött középiskolánk épületének rekonstrukciója, amely 2010-ben zárult le. Ennek eredményeként egy korszerű iskolaépületben folytathatjuk oktató-nevelő munkánkat. Ezzel párhuzamosan végrehajtottunk iskolánk pedagógiai, szakmai tevékenységének megújítását, amelynek keretében az integrációs nevelés, a kompetenciák fejlesztése és az infokommunikációs tartalmi fejlesztés kapott meghatározó szerepet ben megújítottuk gimnáziumi képzésünket, amelynek eredményeként az általános képzés mellet tanulóinkat a rendvédelm irányába orientáljuk októberében iskolánk felvette az intézmény alapító igazgatójának nevét iskolánk félszázéves megalapításának alkalmából Oktatási, nevelési célok Iskolánk alapításának pillanatától alapvető célként fogalmazta meg a tanulók tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való jogának biztosítását. A gimnáziumban az oktatás, nevelés célja az általános 8

9 műveltség megalapozása, valamint felkészítés az érettségi és a felsőfokú iskolai tanulmányokra illetve a munkavállalásra. A szakközépiskolában az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megszerzésére valamint a szakmai technikusi minősítő vizsgára felkészítő oktatás és nevelés a cél. A kollégium feladatai a következők: a feltételek biztosítása az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a szabad iskolaválasztáshoz lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A tanítási órákon kívül a középiskola lehetőséget biztosít a tanulóknak a tanterveken túlmenően képességük fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására szakkörök, előkészítők, nyelvi felkészítő tábor, diákmozgalmi körök, egyéb érdeklődési körök szervezésével. Biztosítja a tanulók egészséges testi és lelki fejlődését, a testnevelés órákon kívüli sporttevékenységben, szakosztályi munkában. Lehetőséget biztosít turisztikai programok szervezésére, versenyen való részvételre, nyári táborozás, üdültetés lehetőségének megteremtésére Iskolánk oktatáson kívüli tevékenységei Középiskolánk tevékenységében fontos szerepet kapott és kap különböző tanfolyamok szervezése, amelyekkel tanulóink és településünk igényeinek kívánunk és kívántunk megfelelni: számítástechnikai alap- és középfokú tanfolyamok szervezése, irodaismeretek, gépírás, nyelvi tanfolyamok, egyéb, az aktuális igényeknek megfelelő képzés, tanfolyamok szervezése, szállásbiztosítás a kollégiumban, iskola épületének és eszközeinek bérbeadása, rendezvények szervezése Iskolánk hagyományai Az iskola sajátosságait nagymértékben határozzák meg az élő, esetleg már eltűnt rendezvényei. Hagyományainknak nevelő hatásuk, összetartó erejük van, tehát fenn kell tartani, fel kell újítani őket, esetleg újakat kell teremteni. Ünnepélyek Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró. Nemzeti ünnepek, iskolai megemlékezések (október 6., október 23., holocaust áldozatainak emléknapja, kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15.) Szalagavatóbál (vagy tablóbál) Ballagás - koszorúzás (iskola - város). Szabadidős rendezvények Verébavató Karácsony Farsangi bál Osztály-, évfolyambuli Diáknap (pl. 24 órás sportvetélkedő és rendezvény) Sportolási lehetőségek - tömegsport, versenysport, iskolai házi versenyek Művészeti körök működtetése (cizerazenekar) Tanulmányi tevékenységgel összefüggő hagyományok Tanulmányi ösztöndíj 9

10 Tanulmányi kirándulás (9. évfolyam közlekedési szakmacsoport Közlekedési Múzeum, 12. évfolyam Terror Háza) Korrepetálás, előkészítők Tanulmányi versenyek A kiemelkedően teljesítő tanulók nyilvános dicsérete, könyvjutalmak Szoros kapcsolat fenntartása a kollégiummal. Kapcsolattartást szolgáló rendezvények Alapítványi bál Fogadóóra "0." szülői értekezlet Szülői értekezlet Aktív részvétel a város életében társadalmi és kulturális rendezvények Együttműködés a település oktatási és kulturális intézményeivel A nevelőtestület hagyományai Csapatépítés programok szervezése 10

11 2.5. Helyzetértékelés Középiskolánk a fentiekben megfogalmazott oktatási, nevelési céloknak színvonalasan tudott, tud megfelelni. Évről évre fontos igényként fogalmazódik meg az érettségire, szakmai vizsgára való eredményes, színvonalas felkészítés. Az immáron több évtizede zajló vizsgák eredményei alapján joggal jelenthetjük ki, hogy ezen elvárásoknak sikerült megfelelnünk. (Eredményeket bemutató táblázat az 1. számú mellékleten) Középiskolai tanulmányaikat folytató diákjaink több településről, ennek következtében több intézményből érkeznek hozzánk. Nagy kihívást jelent ezeknek a diákoknak a tudását egységes szintre hozni, eljuttatni őket az eredményes érettségi és szakmai vizsgára, a legjobb diákok számára pedig megteremteni a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket. Iskolánk beiskolázási területe több megyére terjed ki. Ebben szerepet játszik a kedvező földrajzi elhelyezkedésünk és az, hogy a hozzánk kerülő diákok olyan szakmát sajátíthatnak el, amelynek képzését az ország nem sok intézménye tudja biztosítani. Így érkeznek hozzánk diákok Jász-Nagykun-Szolnok megye egész területéről, Pest, Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Hajdú-Bihar megyéből is alkalmanként. Az ország bármely területéről tudunk diákot fogadni 90 férőhelyes, korszerűen felszerelt kollégiumunkban. Egyre több diákunk tűzi ki célként az eredményes érettségi vizsga megszerzése után, azt hogy valamely felsőoktatási intézményben tanuljon tovább. Minden egyes sikeres felvételi igazolja munkánk hatékonyságát. Továbbtanuló diákjaink érdeklődése meglehetősen széleskörű. Több diákunk jelentkezik minden évben valamely műszaki egyetemre vagy főiskolára, jónéhány diákunk mutat érdeklődést a tanárképző és tanítóképző főiskolák iránt, de találunk a továbbtanulók között olyat is, aki mezőgazdasági főiskolára, egyetemre, kereskedelmi, katonai főiskolára jelentkezik. ( A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.) Iskolánk biztosítani tudja és akarja diákjai számára azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik az eredményes továbbtanulást. Ennek bizonyítékaként a 2. számú melléklet felsorolja az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen kiváló eredményt elért tanulóink neveit és helyezéseit. Természetesen nem feledkezünk meg azokról a tanulókról sem, akik az érettségi vizsga után nálunk folytatják tovább tanulmányaikat, és valamely szakma elsajátítását tűzték ki maguk elé célként. Mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a munkaerőpiacon az tud érvényesülni, aki olyan általános és szakmai műveltséggel rendelkezik, amely biztos alapokat nyújt a munkába álláshoz, lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre. Ezeket a feltételeket középiskolánk biztosítani tudja, így válhatnak diákjaink a munkaerőpiac hasznos és értékes tagjaivá. Ennek jegyében igyekszünk diákjaink számára a legmodernebb ismereteket átadni. Nagy gondot fordítunk az élő idegen nyelv tanítására, hiszen Európához közeledni csak úgy lehetséges, ha minél többen beszélik valamelyik nyugati nyelvet. Az eredményes és színvonalas nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételei adottak, a speciálisan kialakított órakeret pedig lehetővé teszi az eredményes munkavégzést. Ezen a területen ennek ellenére vannak még kihasználatlan lehetőségeink. A szakközépiskolában tanulóknál fontos szempont volt az iskolaválasztásnál egy jó szakma elsajátításának igénye. Minden szakmai oktatás számára nagy kihívást jelent a munkaerőpiac gyorsan változó igényeinek kielégítése, a gazdálkodási szférában megfogalmazódó elvárások teljesítése. Az iskolai oktatási rendszer rugalmatlansága ellenére eddig lépést tudtunk tartani az elvárásokkal. Ehhez elég végiggondolni iskolánk történetét az alapítás évétől napjainkig. Az utóbbi években folytatott szakképzés során törekedtünk arra, hogy a kialakulóban lévő új követelményrendszerhez igazítsuk tevékenységünket. Így viszonylag minimális átszervezéssel és átalakítással képesek leszünk megfelelni az újonnan megfogalmazott elvárásoknak. Általános követelmény minden iskolával szemben, hogy az oktatási tevékenységen túlmutatóan is folytasson nevelőmunkát. Ezeknek az elvárásoknak iskolánk mindig igyekezett 11

12 maximálisan megfelelni. Így jöhetett létre a nagy tanulói létszám ellenére is családias hangulatú, gyermekközpontú oktató-nevelő munka. Középiskolánk pedagógusai mindig feladatuknak érezték, hogy tanórán kívül is foglakozzanak diákjaikkal (kirándulások, iskolai sportrendezvények, színházlátogatás, szakkörök, diákkörök stb.). A diákokra figyelve, problémáikat megértve, azok megoldásában segítve lehetett, lehet eredményeket elérni. tanév létszám A tanulói létszám alakulása es és es tanévek között. tanév létszám A tanulói létszám alakulása es és es tanévek között. 12

13 3. Pedagógiai érték és célrendszer 3.1. Nevelési-oktatási intézményünk funkciói Az iskolánk feladata a tanulók rendszeres oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése. Az érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi és szakmai vizsgára való felkészülést az iskolánk nem kötelező (kötelezően választható, választható) tanórai foglalkozásokkal segíti. Az intézmény alaptevékenységéhez tartozó feladatokat az iskola alapító okirata tartalmazza Gimnázium - Gimnáziumunknak négy évfolyama van. A nevelés-oktatása 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. - A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. - Gimnáziumunkban általános tagozaton és általános tagozaton rendvédelmi orientációval folyik oktató, nevelő tevékenység. - Fontos szerepet kap a nyelvoktatás és az informatikai ismeretek elsajátítása Szakközépiskola - A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - A középiskolai évfolyamok diákjai tanulmányaikat szakképzési évfolyamon folytathatják (1 vagy 2 év). - A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint középiskolai végzettséghez kötött, meghatározott szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. - A tanuló szakmai vizsgát csak érettségi vizsgát követően tehet Kollégium A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: - Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehetőségük. - Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. 13

14 - A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről. - Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. - A kollégiumunk pedagógiai programjának részletes ismertetése a 6. fejezetben található meg Az intézmény által megfogalmazott célok és értékek A nevelés céltudatos tevékenység. A kiválasztott és elfogadott célok és értékek áthatják a nevelés egész rendszerét, az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tantárgyban érvényesíteni kell őket. A személyiségfejlesztés, nevelés négy fő területen történik: 1) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), 2) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), 3) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), 4) szakmai képzés alapozása (szakmai kompetencia) Az értelem kiművelése Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a kognitív (tanulási) motívumrendszer és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése A tanulási motívumok, képességek fejlesztése A szilárd és pozitív tanulási (kognitív) motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű, hiszen ez az alapja a személyiség fejlődésének. Így a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítását, fejlesztését feladatnak tekinthetjük. Az iskolai nevelő munkánk egyik alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumában rejlő energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ugyanakkor a kíváncsiság leépülésének megakadályozása, állandó táplálása, gyakorlása a személyiségfejlesztés egyik lényeges feladata. Alapfeltétele egy ingergazdag közeg kialakítása és fenntartása. Ennek érdekében minél több kötődésre, kommunikációra kell lehetőséget kínálnunk. Célunk az, hogy az iskola élete, a tanuló élményei minél változatosabbak legyenek. Nem hagyhatjuk a fiatalokat unatkozni! Változatos órai munkával, aktuális, élményt jelentő információk átadásával, tanítási órán kívül szervezett szakköri, kulturális, sporttevékenység kialakításával érhetjük el célunkat. A következő fontos lépés az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az érdeklődés első tekintetre jelentéktelennek minősíthető kellemes élményt adó ismeretek, vagyis pozitív attitűdök, meggyőző vélemények, vonzó minták felhalmozásával születik. Ennek egyik alapvető formája a felnőttek, a társak, a nevelők pozitív viszonya ahhoz, amit csinálnak és mondanak. Aki nem szereti tárgyát, nem szívesen tanít, akit idegesítenek a gyerekek az nem képes érdeklődést fejleszteni. Mindebből az a nevelési feladat adódik, hogy minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős érdeklődés kialakulását segítsük elő. Ez elengedhetetlen feltétele az eredményes tanulmányi versenyre, felvételire való készülésnek, a szakma magas színvonalú elsajátításának. A megismerés másik alapvető motívuma a bizonytalanság. Ebben az esetben a tudás nem elégséges az egyértelmű döntéshez, ennek eredményeként elindul egy próbálkozás, amely megoldási kísérlethez vezet. Ezt a folyamatot nevezhetjük felfedező tanulásnak. Az az igazi tanulás, ha a tanuló maga fedezi fel az összefüggéseket, maga oldja meg a problémákat. A célravezető megoldás ebben az esetben az, ha a tantárgyak éves tananyagában gondosan kiválasztjuk az erre a célra legalkalmasabb néhány témát, azokat előkészítjük. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók számára a felfedező, problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamat. 14

15 A sikeres és élményt adó iskolai tanulásnak egyik fontos feltétele a teljesítményvágy optimalizálása. Ennek érdekében ismernünk kell valamennyi tanulónk sikervágyának fejlettségét, jellemzőit, és a nekik adott feladatokat lehetőleg ennek mértékében határozzuk meg. Ezzel minimalizáljuk a tanulók tanulási kudarcait. Időben fel kell ismernünk a szorongásos kudarcfélelmet. Az ilyen tanulókra gondosan oda kell figyelnünk, és törekednünk kell arra, hogy szorongásukat sikerélménnyel feloldjuk. Az ember öröklött hajlama egymás folytonos értékelése, minősítése. Ha a sikerjelző elismerés, dicséret gyakori, maga az elismerés válik kívánatossá, szilárdulhat általános motívummá. Ha a közeg közömbös, az elismerésvágy elsorvadhat. Az indokolatlan elismerés alaptalan önbizalmat alakíthat ki. A dicséret igen hatékonyan növeli a tanulás eredményességét, de még a kritika is jobb, mint a közömbösség. Nevelési tevékenységünk fontos feladata ennek a folyamatnak az optimalizálása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van a pedagógus iránti kötődés, szeretet és a nevelés, sőt az általa tanított tantárgy elsajátításának eredményessége között. Így tehát a kötődés fontos tanulói motívum. A tanár-diák jó kapcsolata tehát nem csupán ideális légkört, atmoszférát teremt, hanem tantárgyi tudásban is mérhető. Mindennek természetesen az ellenkezője az igaz. A nevelő a nevelt védelmezője és a támasza, segítője. A tanuló érezze, tudja: szükség esetén a nevelő együtt érez vele, megvédi, segíti. Lehetetlen mindenkit egyformán szeretni, az viszont nem kizárt, hogy egy emberhez sokan kötődjenek. Az eredményes nevelő ilyen személyiség. Tudatosan és kitartóan erősítsük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink mindenekelőtt együttérzést, védelmet és támaszt, segítséget várnak el tőlünk, hogy ezt képesek is vagyunk megadni, hogy bízhatnak bennünk, számíthatnak ránk. Függetlenül attól, hogy kihez, milyen szorosan kötődünk, kit mennyire szeretünk. A kötelességtudat olyan tanult motívum, amely az elvárt, az elvállalt feladat elvégzésére, teljesítésére késztet. Független attól, hogy milyen feladatról van szó, ki az, aki a teljesítést elvárja, milyen előny származik elvégzéséből. Ennek a motívumnak a kialakítása, erősítése fontos feladatunk. Célunkat olyan feladatok kitűzésével érhetjük el, amelyek reálisan teljesíthetők. A teljesítést rendszeresen ellenőrizni és következetesen értékelni kell. Fontos feladatunk a tanulói igényszint optimális kialakulásának segítése. A tanulói igényszint határozza meg, hogy milyen színvonalú teljesítmény jelent a tanulónak sikert vagy kudarcot. Ez olyan tanult motívum, amelyet a környezet, iskola, pedagógus befolyásolhat. A pedagógus feladata az, hogy az adottságok, képességek egyéni figyelembevételével diákjaiban teljesítéseik során optimális igényszintet alakítson ki. A sikeres tevékenységek, azok elismerései, avagy a kudarcok, bírálatok nemcsak a vonatkozó dolgok, tevékenységek, személyek iránti, hanem önmagunk iránti sikervágyat, illetve kudarcfélelmet is kialakíthatnak. Az egészséges tanulási ambíció alapja a reális önismeret. A tanulási ambíció fejlődése nagyon sok veszélynek van kitéve, könnyen megrekedhet vagy rossz irányt vehet. Ezért az egészséges tanulási ambíció fenntartása nagyon fontos feladat. A tanulás értékét a jobb megélhetés, a magasabb társadalmi státus lehetősége szempontjából ítéli meg a szülő és a tanuló. A tanulásnak valóban ez a legkézzelfoghatóbb értéke az egyén és a társadalom számára egyaránt. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a szülő és tanár együttműködésének. A szülő szilárd hite a tanulás alapvető, jövőt meghatározó gyakorlati értékében erősítheti ezt a motívumot Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képességrendszer az információk feldolgozását, kezelését szolgálja az információk vételével, közlésével, szelekciójával, értékelésével, kódolásával, átalakításával, létrehozásával, tárolásával, felhasználásával. Ez a szemléletmód egyesíti az információk kezelését lebonyolító megismerését, kommunikációt, gondolkodást, tanulást. Az értelmező tanulás kialakítását lényeges pedagógiai célként tűzhetjük ki magunk elé. Ennek érdekében fejlesztenünk kell a tanulók értelmezési képességét. A fejlesztés egyszerű 15

16 rendszerek viselkedésének, működésének felfedeztető (értelmeztető) tanításával, a feltárt szabályszerűségek közös megfogalmazásával és alkalmazásával végezhető el hatékonyan. Pedagógiai feladatunk a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztése, rendszeres gyakorlása. A tanítás, a magyarázat folyamatában sokszor hivatkozunk a tapasztalatokra, a szemléltetés is gyakran ezt a célt szolgálja. Az egyszerű bizonyítási eljárások rendszeres alkalmazása az iskola valamennyi évfolyamán lehetséges. A középiskolai tananyagban gyakran megjelenik a formális bizonyítás, a logikai belátás módszereinek gyakorlása, a fontosabb alapfogalmak megismerése, alapvető bizonyítási eljárások megismertetése. A tanulás folyamatában jelentősek a vizuális információk, amelyek vizuális jelrendszerekbe, nyelvekbe kódoltak. Így a diákoknak fejlett tanulási vizuális kommunikációra van szükségük, amely az ábrázolás és ábraolvasás képessége által működik. Az ábraolvasás és az ábrázolás a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze, és csak konkrét tartalmakkal működhet, általuk fejlődhet. Ebből következően ezeknek a képességeknek a fejlesztése valamennyi tanár és tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készítésével. A tankönyvek megválasztásánál fontos szempont, hogy változatos, magas színvonalú, didaktikailag kifogástalan ábráikkal segítsék ezen képességek fejlesztését. A verbális tanulási kommunikáció egyik legfontosabb összetevője a nyelvtudás. A nyelvtudás a személyiség értelmi fejlettségének, tanulékonyságának meghatározó tényezője. A nyelvtudás fejlődése nélkül az értelem kiművelése, a személyiség fejlődése lehetetlen. A szókincs gazdagsága, összetételének jellemzői, rendezettsége, absztrakciós szintje meghatározza a hozzáférhető, felfogható ismeretek körét, leküzdhetetlen korlátokat jelent bizonyos szintű ismeretek befogadását illetően. A nyelvtudás fejlesztése az értelem kiművelésének, a személyiség fejlesztésének alapvető eszköze. Kívánatos a tananyagok szövegét úgy alakítani, hogy a szókincs, fogalomkincs fokozatos fejlesztését is hatékonyan segítse. Vonatkozik ez a tananyag nyelvezetére is, amelynek szabályrendszere a nyelvérzék fejlődését kell, hogy szolgálja. A tankönyvek megválasztásának ez is egyik fontos szempontja! A tanár megnyilvánulásainak nyelvi köntöse, igényessége nevelő hatású! A tanulási verbális kommunikáció lényeges eleme a beszéd és beszédértés. Ez olyan képesség, amelynek magas szintű fejlettsége tanulóinkat esélyesebbé teszi az érvényesülésben, a tanulás és a munka világában is. Nem csupán esztétikai kérdés! Minden pedagógus feladata, hogy diákjait érthető artikulációra, igényes szóbeli közlésre késztesse. A szóbeli számonkérések során a pedagógus tanulóitól várja el, hogy mondanivalójukat igényes közleménnyé szervezzék. Az értelem kiművelésének alapvető feltétele az írás és az olvasás. Nagyobb szövegegységek (definíciók, esszék, fogalmazások) elkészítése logikus gondolatmenetet igényel, a tanult ismeretek rendszerezését. Középiskolás tanulóinktól elvárható és elvárandó kisebb-nagyobb szövegek önálló (esetleg tanári segítéssel) megírása. Az értő olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a évfolyamon, különösen a gyengébb tanulóknál a továbbhaladásnak feltétele, így mindenképp fejlesztendő. Formalizálás nélkül az információk kezelése mennyiségük és komplexitásuk növekedésével egyre nehézkesebbé, egy ponton lehetetlenné válik. A formalizálás, szigorú logikai szabályok alapján, a nyelv grammatikai szabályrendszere alóli felszabadulást eredményezi, ami az információk nagymértékű tömörítését és áttekinthetőségét teszi lehetővé. A formalizált kommunikáció a matematika által kidolgozott formulák nyelvén túl az információk robbanásszerű növekedése miatt, a számítógép segédletével is egyre újabb formákat meghonosítva, egyre több területen terjed el, egyre általánosabbá válik. Akiben a formalizált kommunikáció képessége nem alakul ki, azok elesnek a formalizált információk befogadásának képességétől. Fontos feladatunk ezen képesség fejlesztése. A táblázatok, a formalizált szövegek, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők stb. olvasásának, használatának megtanítása az iskolába járó tanulók számára egyre inkább létszükséglet lesz. A gondolkodás bonyolult képességrendszer, amelyet fejleszteni lehet, és kell. A tanulási képesség fejlettsége a személyiség komponensrendszereinek gazdagságától, a működésüket szervező képességek fejlettségétől, a tanulási motívumrendszer fejlettségétől függ. 16

17 Fontos feladat a tanulási módok (szándékok, szándéktalan, ismeretszerző, tájékozódó, felfedező, próbálkozó, játékos és alkotó tanulás) optimalizálása. A tartalomhoz, feltételekhez és lehetőségekhez igazodva kell alkalmaznunk az alapvető tanulási módok vagy változataik valamelyikét. A cselekvő tanulás, oktatás eredendően szándéktalan tanulás. A cél eredetileg valamilyen feladat elvégzése, probléma megoldása és e tevékenység közben jól motivált, igen hatékony spontán tanulás folyik. A szemléletes tanulás, a szemléltető oktatás ősi tanulási, tanítási mód. Feladatként fogalmazhatjuk meg az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználását. A szemléltető oktatás sikerének érdekében mindenkinek ismernie kell a szemléltetés módszereit. A szemléltetéssel oktatandó témát előre ki kell választani! Maximálisan ki kell használni az iskolánkban meglévő technikai, oktatási eszközöket. A szemléltetés módját alaposan, időben meg kell tervezni A fogalmi szintű tanítási, tanulási mód meghatározó szereppel bír a tanulás, tanítás folyamatában. Az értelem kiművelése ennek a módnak a dominanciája nélkül elképzelhetetlen, de túlzott alkalmazása a tanulást megutáltató verbalizmus melegágya. A többi tanítási móddal változatosabbá téve hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük ezt a módszert Kompetenciafejlesztés Kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazásához szükséges motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ennek egyik eszköze a problémaközpontú tanítás, gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A világban zajló gazdasági, technológiai, társadalmi változások szükségessé teszik egy újfajta magatartásforma kialakítását, amely alkalmazkodik a társadalmi igényeihez. Egy tudatos pedagógiai törekvésre van szükség, amely nem hagyja figyelmen kívül új műveltségterületek megjelenését, régi tudásterületek átstrukturálódását, a tantárgyi ismeretek összefüggéseit, a megtanult elemek új helyzetekbe történő átvitelét előtérbe helyező tudás iránti igényt. Az alapkészségek (írás, olvasás, számtani műveletek, megértés, beszéd) gondolkodási képességek (kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás), személyes minőségek (felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség) mellett az utóbbi időben előtérbe kerültek az ún. kulcsképességek fejlesztésének területei. Ide tartozik az információ (megtalálásának, szelektálásának, felhasználásának) kezelésének képessége, hangsúlyt kap a kommunikációs, kapcsolatteremtési és együttműködési, képességek fejlesztésének jelentősége. A NAT módosításával előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. A NAT kiemeli még a kommunikációs, a normatív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A NAT által felsorolt kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 17

18 esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, ezek: énkép, önismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés a tanulás tanítása testi, lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A kulcskompetenciák és azok fejlesztése a középiskolában Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, és értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók, különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy kommunikálni tud. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat valamint szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő színtere a magyar irodalom és magyar nyelvtanórák, de ezen kívül minden más tanárnak is célul kell kitűznie ezen kompetencia fejlesztését. Különös figyelmet kell fordítani: anyanyelvi szöveg értelmezésének képességfejlesztése szövegben található összefüggések felfedezése, értelmezése különböző fogalmak definiálása szakszókincs elsajátítása és többoldalú felhasználása szóbeli megnyilatkozásukban változatos nyelvi formák használata különböző információk alapján képes legyen véleményét megfogalmazni és kifejezésre juttatni előzetes információszerzés és rendszerezést követően képes legyen véleményének ütköztetésére Idegennyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegennyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az idegennyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek, és a funkcionális nyelvtannak valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának ismerete. Az idegennyelvi kommunikációs képesség fejlődéséhez szükséges: szóbeli üzenetek megértésének 18

19 beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának, lezárásának szövegolvasásnak szövegértésnek szövegalkotásnak segédeszközök (szótár, internet, folyóirat) megfelelő használatának fejlesztése. Az idegennyelvi óra a főszíntere az idegennyelvi kommunikáció fejlesztésének. Iskolánk azonban olyan különleges helyzetben van, hogy anyanyelvi tanárok is segítik a nyelvtanárok munkáját és ennek a kompetenciának fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az iskola szoros kapcsolatot tart külföldi iskolákkal. Ez a kapcsolattartás biztosítja például, hogy a tanulók a már elsajátított kompetenciákat a valós életben is alkalmazzák, továbbfejlesszék. A tantárgyak egymás közötti átjárhatóságával biztosítani kell más kultúrák iránti kíváncsiság felkeltését, ezáltal biztosítani a tanulók nyitottságát a világ történéseire Matematikai kompetencia Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Ezen kompetencia magába foglalja matematikai gondolkodásmód elsajátítását, matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok táblázatok). Ehhez szükséges ismeretek, képességek az alapműveletek, matematikai fogalmak és összefüggések valamint ezek megértése. Elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában alkalmazni az alapvető matematikai elveket, illetve az eredményeket matematikai úton indokolni. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az a képesség, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keresik. A matematika órán kívül, más tanórák keretén belül is megvalósítható a logikus gondolkodásképességét fejlesztő feladatok alkalmazása, beleértve: a térbeli tájékozódás képességét fejlesztő feladatok az adatok ábrázolási képességét fejlesztő feladatok (jelmagyarázat, diagramos ábrázolás) adatok összehasonlítási képességét fejlesztő feladatok Természettudományos kompetencia Ismeretek és módszerek felhasználása, amelyek segítségével a természetben, valamint az ember és a természeti világ közt lezajló folyamatokat lehet magyarázni és előre jelezni. Ez a kompetencia kiterjed az emberi tevékenység okozta változások megértésére, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalásra. A természettudományok esetében a legfontosabb a természeti világ alapelveinek, alapvető fogalmak, folyamatok illetve az ember által kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A cél, hogy a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásának a tanuló képes legyen természettudományos ismereteit, képességeit alkalmazni. Az iskola feladata a természettudományos kompetencia területén belül a tanulóban kritikus és kíváncsi attitűdöt, etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét kialakítani. A természettudományos tanórák keretein kívül is nagyon fontos felhívni a tanulók figyelmét a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, közösségünkre, környezetünkre és az egész Földre gyakorolt hatására. Ennek szem előtt tartása érdekében alkalmazhatók: a természeti világ megmagyarázásával kapcsolatos feladatok 19

20 emberi tevékenységek felelősségeivel kapcsolatos feladatok társadalom környezet alakító hatását figyelembe vevő feladatok környezetterhelés felismerését célzó feladatok Digitális kompetencia A digitális kompetencia nem más, mint az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A következő tevékenységeket öleli fel: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje. Elengedhetetlen az információs társadalom technológiáinak a személyes és társadalmi életben valamint a munkában betöltött szerepének megismerése. A kompetencia körébe tartoznak a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció) ismerete többoldalú felhasználása. A legfőbb cél annak felismerése hogyan segíti a technológia a kreativitást és az innovációt illetve, azon képesség elsajátítása, hogyan tehetünk különbséget a hiteles, megbízható és a hamis, megtévesztő információ között. A digitális világunkban elengedhetetlen, hogy ösztönözzük tanulóinkat technológiai ismereteik és tudásuk sokrétű alkalmazására. Tisztában kell lenniük a technológia többoldalú felhasználásának lehetőségeivel és annak felelősségteljes kezelésével. Törekedniük kell arra, hogy kifejlesszünk tanulóinkban olyan igényt, hogy problémák és feladatok megoldását technológiák igénybevételével keresse A hatékony, önálló tanulás kompetenciája. Ez a kompetencia egyet jelent az egyénképességeivel arra vonatkozóan, hogy kitartóan tanulni tudjon, saját tanulását megszervezni (egyénileg, csoportosan) ill. az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodjon. Ismernie kell szükségleteit, lehetőségeit, a tanulás folyamatát. A tanulónak késztetést kell éreznie, hogy tudását és képességeit különböző helyzetek sokaságában használja. A hatékony, önálló tanulás alapvető feltételei a motiváció és a magabiztosság. Tehát elsődleges feladat ezek kialakítása a tanulóban. Ezen kompetencia alapvető képességek meglétét igényli, és ezekre épülhetnek az új ismeretek. Nélkülözhetetlen a tanulókat megismertetni különböző tanulási stratégiákkal, hiszen csak ezek ismeretében lesznek képesek saját tanulási stratégia kialakítására. Teret kell adni számukra, hogy megtapasztalják a közös munka és tudásuk másokkal való megosztásának élményét. Törekedni kell arra, hogy bizonyos fokú objektivitás kifejlődjön bennük, amelynek segítségével saját munkájukat képesek lesznek megfelelően értékelni. Az iskolának alapvető feladata megtanítani a tanulókkal, hogy szükség esetén hogyan kérhetnek tanácsot, információt illetve támogatást és biztosítani is kell olyan légkört, amelyben ezt szabadon, feszélyezettség érzése nélkül meg is tehetik Szociális és állampolgári kompetencia Ezen kompetencia körébe tartozik a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés igénye, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység és minden olyan magatartásforma, amely révén az egyén hatékony módon vehet részt a társadalmi életben. Az állampolgári kompetencia teszi lehetővé az egyén számára, hogy tudását felhasználva, aktívan részt vegyen a közügyekben. Ehhez szükség van saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekre, normatudatra, viselkedési és magatartási szabályok ismeretére. Elengedhetetlen olyan alapeszmék megértése, amelyek az egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, megkülönböztetés- 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév 1. A KOLLÉGIUMBAN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOK VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE Név Igazgató Igazgatóhelyettes végzettség Szakképesítés (kompetencia terület) matematika-

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

A 2016/2017. tanévben induló osztályok:

A 2016/2017. tanévben induló osztályok: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11. Telefon: +36-1-256-16-73 +36-1-257-00-32 OM azonosító: 203061 Telephely kód: 002 Nyitott kapuk

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42) 447-545 E-mail: sipkay@chello.hu http://www.sipkay.hu

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2011-2012-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, 2012. február 15.

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, 2012. február 15. Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Szolnok, 2012. február 15. A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti

Részletesebben

XIII. Informatika ÁGAZAT

XIII. Informatika ÁGAZAT XIII. Informatika ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra és az egyéves szakképző évfolyamra

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév

NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév Igazgató: Dr. Sipos Mihály Pályaválasztási felelős: Dr. Liptainé Reszegi Ágnes, általános igazgatóhelyettes Az Arany János

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

Felvételi eljárási rend

Felvételi eljárási rend Felvételi eljárási rend 2014/2015-ös tanév Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 Tisztelt Szülő, Kedves Érdeklődő Nyolcadikos! Iskolánkban 2004-től érettségire épülő szakképzés folyik. Közel

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben