VIZSGATÉTEL Nagy Ildikó /1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VIZSGATÉTEL Nagy Ildikó 2009. 1852-06/1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján!"

Átírás

1 /1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján! A község népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, mára a lakosságszám 3073 fő, az átlagéletkor 41 év. A népesség nemek szerinti összetétele: 1545 fő nő, 1528 fő férfi. A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma. A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet, de szándékukban áll valamely más településen letelepedni. A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 28%-át teszi ki, számuk magasabb, mint a 18 év alatti lakosok száma. A település halálozási adatai szerint a halálozások száma 150%-kal haladja meg az élve születések számát. A teljes megyére jellemző rossz gazdasági, valamint foglalkoztatási helyzet a községre is jellemző. Az inaktív lakosság aránya kiugróan magas. Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 330 fő, de a nem regisztrált, a munkaügyi rendszerből kikerült személyek száma ennek többszörösére is tehető. A település költségvetésében jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten. Nehéz szociális helyzetük miatt az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket is. Információtartalom vázlata - A társadalom, a helyi társadalom fogalma - Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai - A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére - A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal - A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma - A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon - A szükségletfelmérés módszerei - Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája Tartalomjegyzék /1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján! A társadalom, a helyi társadalom fogalma:...4 A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,...4 Köznapi értelmezés...4 A társadalom nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. 4 Társadalomtudományos meghatározás önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre...5

2 Politikai értelmezés állampolgárainak közösségét értik...5 Szerveződés] elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek...5 Helyi társadalom...5 a közösség kisebb méretű, társadalmi és kulturális szempontból egységesebb...6 A helyi közösség mindazokat felöleli, akik a településen élnek...6 A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek...6 Az önkormányzati rendszer Magyarországon Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai: a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti...6 Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek...7 Korfa...7 ábra 1: népességcsökkenés...7 Népesség...7 Inaktívak...7 Státuszcsoportok...7 Elit (országosan 3%)...8 Felső-középosztály (országosan 8%)...8 Középosztály (országosan 31%)...8 Munkásosztály (országosan 38%)...8 Depriváltak (országosan 20%)...8 Fogyasztási szokások...9 Jellemző területek ahol elsődlegesen csökken a fogyasztás jövedelemhiány esetén: A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére:...9 kulturális háttere,...9 szokásköre,...9 kohéziója és...9 normái menyiben térnek el a többségi társadalom elvárásaitól...9 az egyén attitűdjeit,...10 késztetéseit,...10 vágyait,...10 hatnak életmódjára,...10 meghatározhatják az életről alkotott elképzeléseit A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal:...10 népesség lélekszámának fogyása szülések száma kisebb a halálozásokénál...10 A legszembetűnőbb jelenség a népesség elöregedése,...11 Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt,...12 A pályakezdő fiatalok...12 ábra 2: a feladatban szereplő település hozzávetőleges korfája és a foglalkoztatottság...12 Az elvándorlás A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma:...14 társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenséget,...14 a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba)...14

3 Esélyegyenlőtlenséget fokozó tényezők: A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon:...15 A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói,...15 (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.)...15 Területi folyamatok...16 Példa a települési egyenlőtlenségekre...16 A területi egyenlőtlenségek mérése...16 Gazdasági dimenzió :...16 Humán dimenzió:...16 A települési lejtő (A települési hierarchia...17 Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség): főváros...17 A közeli is lehet nagyon messze...17 Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A szükségletfelmérés módszerei:...18 A szükségletek formái...18 Normatív szükséglet...18 Felfogott szükséglet...18 Kifejezett szükséglet...18 Relatív szükséglet...18 A közösségi kutatómunkának három fő módszere létezik:...18 A felmérés lépései...18 Feltárás...18 TÉNYSZERŰ INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGRŐL ((összegyűjtendő))...18 A közösség történelme...19 Helyi közlekedés...19 Foglalkoztatás/Munkanélküliség...19 Lakásügy...19 Önkormányzati és más intézmények...19 Szabadidős és rekreációs tevékenységek...19 Földhasználat...19 Népesség...20 Politika...20 Alapvető adatközlők:...20 Fórum, gyűlés:...20 Az ellátásban részesülők adatai:...20 A szociális indikátorok...21 A szociális térkép készítés,...21 A szükségletfelmérésben használatos technikák:...21 Kérdőív...21 Interjú...22 Megfigyelés...22 Dokumentumelemzés...22

4 Statisztikai adatok másodelemzése...22 A probléma definiálásának eszközei (problémagráf)...22 A problémák cirkuláris megközelítése...24 SZÜKSÉGLETLISTA...24 Fontossági sorrendet kell felállítanunk Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája:...25 Nehézségek, problémák, gondok:...25 Pozitívumok:...26 Szükségletek csoportosítása...27 Szükségleti csoport...27 Egészségügyi ellátások...27 Gazdaság fejlesztés...27 Szociális terület...28 Oktatás, nevelés...28 Környezetfejlesztés...28 Rekreáció A társadalom, a helyi társadalom fogalma: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk megkülönböztet más csoportok tagjaitól Köznapi értelmezés A társadalom nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. A társadalom kifejezés a társ szóból született a latin societas ( társadalom ) mintájára, amely a társ jelentésű socius szó származéka (ez a magyarban is használatos a szocio- előtagban). Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a társ, társas, társaság szavakéhoz. Társadalomtudományos meghatározás Anthony Giddens Szociológia című könyvében (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.) a következőként definiálta a társadalom szót: A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt. A társadalomtudományok a társadalom kifejezést használják félig zárt (vagy félig nyitott) társadalmi rendszert alkotó emberek csoportjára, amelyben a legtöbb interakció a csoporttagok között történik. Még elvontabban a társadalom

5 - önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést szintén gyakran használják - kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre. Politikai értelmezés Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot. Ennek alapján a kifejezés alatt gyakran egy ország - állampolgárainak közösségét értik. Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája. A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre. Szerveződés] Az emberi társadalmak gyakran az - elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek. Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, kertészkedő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak elkülönítve a már főként iparban, majd a főként szolgáltatásokban foglalkoztató rendszereket. A társadalmak felépítését, rendszerét a társadalmi struktúra jellemzi Forrás:http:wikipedia Kis János: Nyitott társadalom Dr. Szigeti Ernő: Az állami közigazgatás területi szervezetrendszerei térszerkezetének változásai ( 618 KB ) Jövedelemeloszlás ( országonként) Helyi társadalom A helyi, s különösen a kisebb, falusi társadalom rendszerint igen egyszerű társadalomszerkezet, többnyire azonos jellegű, azonos gazdasági és kulturális szinten álló családi és háztartási egységek alkotják,

6 a közösség kisebb méretű, társadalmi és kulturális szempontból egységesebb. Falun kisebbek a társadalmi különbségek, kevésbé jelentős a népesség területi, foglalkozási és rétegek közötti mobilitása. Meg kell különböztetnünk a közösség (kollektívum) mint organikus egység és a község mint intézményesült külsődleges keret és kapcsolattípus fogalmát. A helyi közösség mindazokat felöleli, akik a településen élnek (Mendras H. 1973: 13 14). A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek A demokrácia hatékony működésének záloga az önkormányzatiság elve, illetve a civilszervezetek szabad működése. Az önkormányzati rendszer Magyarországon Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből körülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgynevezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek. Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatékonyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejlesztésével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése. A helyi társadalom jellemző mutatószámait az össztársadalmi mutatókhoz, illetve másik helyi társadalomhoz viszonyítjuk. Ezek különböző statisztikai mérőszámok (iskolázottság, lakásviszonyok, foglalkoztatottság, jövedelem, munkalehetőség stb.),.amik megmutatják az adott közösség helyzetét az össztársadalmihoz viszonyítva. 2.Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai: A társadalmi szerkezet - a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat. a vagyoni állapot, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke tekintetében. Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

7 Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek lakosságszám 3073 fő Korfa 60+ feletti 745 fő átlagéletkor 41 év 1545 fő nő 1528 fő férfi 18 év alatti 745> fő 30 Népesség 10 születésre 25 halálozás jut elvándorlás halálozás-születés 1.halálozás 2.szűletések népesség fogyás elöregedés Inaktívak aktív munkavállalók ~ 1.60 év felettiek munkanélküliek év alattiak~ látens munanélküliek ~ Az aktív munkavállalók aránya alacsony, a távlati kilátások kedvezőtlenek az alacsony születésszám miatt. Státuszcsoportok Általában öt csoportot különböztetünk meg:

8 Elit (országosan 3%) Ebbe a csoportba tartoznak a nagy- és közepes vállalkozók, valamint státuszindex felső tizedébe tartozó felső vezetők és értelmiségek. Elsőként az elit hagyja el a munkalehetőséget nem kínáló települést. Esetünkben valószínűen 0% Felső-középosztály (országosan 8%) Ebbe a csoportba tartoznak az előbbi kategóriából kimaradt felső vezetők, a státuszindex felső tizedébe tartozó középvezetők, egyéni gazdálkodók és vállalkozók, valamint az értelmiségek 6-9 tizedébe tartozók. Ez a státuszcsoport is elvándorol a hátrányos helyzetű településekről. Esetünkben a lélekszám valószínűsíti, hogy valamilyen formában még jelen van értelmiség, de ök valószínűleg a társadalmi kiszolgáló intézményrendszer (óvoda, iskola, önkormányzat, egészségügy, szociális ellátás) által vannak foglalkoztatva. Elvándorlásuk esetén a megüresedő állásra nehezen találni jelentkezőt. Más terület értelmiségi rétegei nem találhatók a hasonló adottságokkal rendelkező településeken. Esetünkben ~ 1% alattira tehető Középosztály (országosan 31%) Ebbe a kategóriába az eddigiekbe nem sorolt középvezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsó vezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsó vezetőket és az egyéb szellemi foglalkozásúakat, továbbá a státuszindex felső három tizedébe tartozó munkásokat sorolják be. Hasonló a helyzet, mint a felső-középosztálynál. Esetünkben ˇ1-2% körüli lehet az arányuk. Munkásosztály (országosan 38%) Ebbe a kategóriába az eddig be nem sorolt munkások, valamint a szakképzetlen és mezőgazdasági munkások közül a státuszindex 4. vagy annál magasabb tizedébe kerülnek. Közel 50% lehet az aktívkorúak aránya, ami a munkalehetőségek hiánya miatt probléma. A munkahellyel rendelkező aktív keresők ennek csupán az 1/3-a azaz kb % körüli az összlakossághoz viszonyítva. Depriváltak (országosan 20%) A státuszindex alsó három tizedébe tartozó szakképzetlen és mezőgazdasági fizikai munkások tartoznak ebbe a kategóriába. A településen 33-34% körüli, ide sorolhatjuk a munkával nem rendelkező aktív korúakat és gyermekeiket is.

9 Fogyasztási szokások A jövedelem csökkenése esetén a családok fogyasztási szerkezete megváltozik, vagy eladósodás következik be. A fogyasztás csökkentésével, a takarékos beosztással elkerülhető az eladósodás. A csökkentés megváltoztatja a fogyasztás szerkezetét, a létfenntartás kerül előtérbe, a egyéb területeken minimalizált illetve meg is szűnhet a fogyasztás. Jellemző területek ahol elsődlegesen csökken a fogyasztás jövedelemhiány esetén: kulturális kiadások rekreációs kadások egészségügyi kiadások kényelmi eszközök Minőségi termékek helyett olcsóbb ruházat elektronika Jellemző, hogy a szűkös anyagi helyzet ellenére sem csökken, inkább növekszik az élvezeti szerekre költött összeg. 3. A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére: Az egyénre hatással van, hogy milyen miliő veszi körül, milyen viselkedési mintákat lát, milyen a helyi társadalom kulturális háttere, szokásköre, kohéziója és normái menyiben térnek el a többségi társadalom elvárásaitól. Egy adott társadalmon belül kialakulhatnak olyan helyi közösségek, melyek valamilyen tulajdonságuk miatt zártak, illetve az egyénre nézve, visszatartó erejűek, így gátolják a többségi társadalomba történő integrációt. Ilyen szubkultúrák létrejöttömének nagy esélye van rossz infrastruktúrával rendelkező, elszigetelt, fogyatkozó lélekszámú, elöregedő településeken. (szegénység kultúrája) A negatív hatásokon kívül, a kis közösségek érzelmileg többet adhatnak mint a városi kultúrák, ahol a nagy lélekszám ellenére is sok a magányos ember. A kis közösségekben általában több az ismerős, szinte mindenki ismer mindenki. Ennek vannak pozitív és negatív oldali is. Könnyebben szervezhető a közösség, jobban észreveszik egymás problémáit, így könnyebben mozgósíthatják egymást ha segítség kell. Ez természetesen azt is jelenti, hogy jobban belelátnak az egyén életébe, ami nem mindig kívánatos, egyesesetekben konfliktus forrás is lehet. Ezek a szocializációs hatások befolyásolják

10 az egyén attitűdjeit, késztetéseit, vágyait, hatnak életmódjára, meghatározhatják az életről alkotott elképzeléseit. 4. A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal: Magyarországon az egyik demográfiai probléma a népesség lélekszámának fogyása. A csökkentés a bevándorlási nyereség ellenére is számottevő. Alapvető ok, hogy az élve szülések száma kisebb a halálozásokénál. A természetes fogyás 1981-ben kezdődött, ekkor lakos volt, míg 2009 év eleji adatok szerint fő.

11 A legszembetűnőbb jelenség a népesség elöregedése, amit a korfa szemléletesen tükröz. Ideális állapotban karácsonyfa forma. Mint az ábrán látható, a jelenlegi helyzet nagymértékben eltér az ideálistól. Magyarországon 1980 óta a gyermekkorúak száma 832 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 év felettieké 174 ezer fővel gyarapodott. Az öregedési index (a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma) az időszak folyamán 62-ről 108-ra emelkedett. Míg 1980-ban a gyermekkorúak aránya (22%) 8 százalékponttal meghaladta a 65 éves és idősebbekét, év elején (15%) egy százalékponttal elmaradt attól. A kilencvenes évektől az elöregedési folyamat felgyorsult. Fordulópontnak a év tekinthető, ekkortól országos szinten az időskorúak eltartottsági rátája meghaladta a gyermekkorúakét. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma) évben, országosan 100, a legmagasabb a fővárosban (146), a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár- Bereg (71), Pest megyében (78) és Hajdú-Bihar megyében (84). Az időskorúak (65+) aránya is különböző az egyes megyékben, így pl. Budapesten (17,9%), Békés és Heves megyében (16,8-16,6%) a legmagasabb. Ezzel szemben legalacsonyabb az idős népesség aránya Szabolcs-Szatmár megyében (13%), Hajdú-Bihar, illetve Fejér megyékben (18,6%), és Pest megyében (13,1%).

12 Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt, a hasznosítható tudással rendelkező, mobil rétegek (középosztálytól felfelé) elhagyják a települést, ami a fő problémát jelenti. A pályakezdő fiatalok nem kapnak a településen munkát, így tanulmányaik után vagy munkanélküliek lesznek, vagy nem térnek vissza a településre, ami tovább fokozza az elvándorlást, a társadalmon belüli migrációt. Országos szinten ez a külföldi munkavállalásban nyilvánul meg regisztrált munkanélküli látens munkanélküliek aktív munkavállalók ~ 18 év alattiak~ 60 év felettiek ábra 2: a feladatban szereplő település hozzávetőleges korfája és a foglalkoztatottság A korfát tekintve, esetünkben a magyarországi átlagos mutatókhoz hasonló a helyzet. Az időskorúak várható élettartamában országon belül is jelentős különbségek vannak Az élettartam meghosszabbodása, a halálozások számának csökkenése ellenére is fokozatosan fogy a népesség, mivel kevés a születések száma, így a helyi társadalom kezd elöregedni.

13 Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt, a hasznosítható tudással rendelkező, mobil rétegek (középosztálytól felfelé) elhagyják a települést, ami a fő problémát jelenti. A pályakezdő fiatalok nem Kapnak a településen munkát, így tanulmányaik után vagy munkanélküliek lesznek, vagy nem térnek vissza a településre, ami tovább fokozza az elvándorlást, a társadalmon belüli migrációt. Országos szinten ez a külföldi munkavállalásban nyilvánul meg. Az elvándorlás gátat szabhat a fejlődésnek is, hiszen épp a piacképes tudással rendelkezők hagyják el a települést, ami azt jelenti, ha akadna is befektető, nem kap megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalót.

14 RÉGIÓK 5. A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma: A társadalmi javakhoz való hozzáférés alapvetően befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, meghatározhatja lehetőségeit, befolyásolhatja életútját. A társadalmon belül nem egyenlő, hanem területileg és rétegenként is változó a javakhoz, intézményrendszerhez, egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélye. Ebből adódóan meghatározó az egyén szempontjából, hogy hol él. Az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek gyakran összekapcsolódnak, kölcsönhatásban vannak, felerősíthetik egymást. Megkülönböztetünk társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenséget, és ez mellett beszélhetünk a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba) egyenlőtlenségéről is, ezt szokták esélyegyenlőtlenségnek nevezni. Az esélyegyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén lakóhelye, hiszen a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező településen élőknek a lehetőségei korlátozottak. Esélyegyenlőtlenséget fokozó tényezők: Infrastruktúra hiányosságai munkahelyek hiánya intézmények hiánya tömegközlekedés színvonala legközelebbi munkahely szempontjából lényeges település távolsága, elérhetősége kulturális és szórakozási lehetőség hiánya Az infrastruktúra megléte vagy hiánya jelentősen befolyásolja a munkahelyek számát. A befektetők nem települnek nehezen megközelíthető, közművekkel nem teljes mértékben ellátott területekre, tehát az nem csupán a kényelmi komfort érdekében fontos. Az intézményrendszer elérhetősége a munkáltatók ügyintézésre fordított idejét befolyásolja, valamint a munkaerő utánpótlást befolyásolja az oktatási intézményeken keresztül. Az egyén a helyben hiányzó szolgáltatásokat, intézményeket csak többletköltséggel érhet el, amit esetleg nem képes finanszírozni, így számára az elérhetetlené válik. (Szűkös anyagi helyzete miatt nem tud könyvet vásárolni, de szívesen kölcsönözne, Amennyiben az adott településen nincs könyvtár és a legközelebbi 25 km távolságra van, az utazásra költségei miatt nem tudja igénybe venni.)

15 6. A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon: A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói, a javak birtoklása, a foglalkozási szerkezet, a jövedelem eloszlás, az oktatás, a fogyasztás Az emberek a fogyasztási egyenlőtlenségek következtében eltérő életstílusuk révén demonstrálják társadalmi helyzetüket. Az egyenlőtlenségek meghatározzák, hogy ki milyen társadalmi pozícióba, státuszba, rétegbe, osztályba tartozik. (A társadalmi osztályon kívül van települési osztály is:(szelényi). Az életkörülmények romlásával a családok többsége elsősorban kulturális kiadásait csökkenti. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (a társadalom tagjainak differenciálódása) bizonyos mértéken túl akadályozza a társadalmi integrációt, a társadalom tagjainak az elfogadott normák és szabályok szerinti együttműködését, a normális társadalmi életet. Instabil társadalmi állapot alakulhat ki, amit az uralkodó politikai elit érdekeinek megfelelő keretek között igyekszik tartani, politikailag kezelni. A kirívó és komoly társadalmi problémákat okozó térbeli társadalmi egyenlőtlenségeket kezelni kell a mindenkori kormányzatnak, hogy a politika által nehezen kontrollálható folyamatok (pl. a fekete gazdaság megerősödése, a bűnözés térhódítása, etnikai konfliktusok megszaporodása, az elvándorlás felerősödése, a szegénység, a munkanélküliség nagy mértékű területi koncentrációja, stb.) ne kérdőjelezzék meg legitimitásukat. A magyar települési viszonyok, települési hátrányok meghatározó szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek földrajzilag eltérnek, amit területi (térbeli, regionáliskistérségi-települési) egyenlőtlenségnek nevezünk. Ezek a különbségek határozzák meg az ország, a társadalom térszerkezetét., melyben jól tükröződik a fejlettség szintje. Az ország térszerkezetében megkülönböztetünk központi elhelyezkedésű (centrum) és azt körülvevő (periféria) területeket. (A szociológia azt vizsgálja,hogy a térbeli egyenlőtlenségek hogyan mennek át társadalmi egyenlőtlenségekbe.) A területi hátrányok más társadalmi hátrányokkal összekapcsolódva jelentkeznek, okai lehetnek az egyén hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének, esélyegyenlőtlenségének. (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.) A települési egyenlőtlenségek következtében kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek legláthatóbb megnyilvánulási formáját az anyagi életkörülményekben és a kulturális fogyasztásban meglévő különbségek jelentik. (A társadalmi rétegződés egyik eleme, az esélyegyenlőtlenségek egyik következménye.) Több kutatás bizonyította, hogy a piacgazdasági átmenetet követően a jövedelmek és a foglalkoztatottság differenciái váltak a regionális egyenlőtlenségek meghatározó elemeivé.

16 Területi folyamatok Olyan jelenségek, amelyek hosszabb időn keresztül érvényesülnek és területi lenyomatuk van: lényeges, érzékelhető társadalmi gazdasági különbségeket okoznak : Vállalatok bezárása és megnyitása Vállalatok szerkezetváltása- munkakultúra fel-, és leértékelődése Térségek elérhetőségének változásai: az elérhetőséggel kapcsolatos elvárások változásai Infrastruktúra fejlesztés lépéstartása Migrációs folyamatok Demográfiai folyamatok Közszolgáltatások önkormányzatok- fejlesztése Példa a települési egyenlőtlenségekre Egyenlőtlenségi dimenziók Nagyváros Apró-falu 1. Elhelyezkedés centrális peremhelyzetű 2. Mennyiség népes kicsi 3. Minőség fejlett elmaradott 4. Szerkezet tagolt homogén 5. Szerepkör sokfunkciós funkcióhiányos 6. Kapcsolatok kapcsolat-gazdag elszigetelt 7. Viszonyok irányító függő A területi egyenlőtlenségek mérése Gazdasági dimenzió : GDP-hez való hozzájárulás, területi GDP Humán dimenzió: HDI-index (human development Index) Jövedelem Iskolázottság Munkanélküliség

17 Foglalkoztatás Migráció A települési lejtő (A települési hierarchia (Erdei Ferenc Települési lejtő Társadalmi lejtő) A lejtőn lefelé haladva a társadalmi előnyök csökkennek, a hátrányok pedig nőnek. A fejlődés centruma mindig vándorol. Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség): 1. főváros 2. megyei jogú város 3. város 4. falu, község 5. tanya Másfelől különbségek vannak a kelet-magyarországi és a nyugat magyarországi, azonos településtípushoz tartozó települések között is (régiós különbségek). Az esélyegyenlőtlenség a periférián lévő, alacsony jövedelmi viszonyokkal és infrastrukturális feltételekkel rendelkező települések eltérő feltételeket tudnak biztosítani a centrumhoz képest. Ezért ezeket a településeket a jól kvalifikált munkaerő, az értelmiség az elit elhagyja. A felsőbb rétegek távozása általában magával hozza a felső-középosztály elvándorlását. A megfogyatkozó és szűkösebb anyagiakkal rendelkező helyben maradó népesség fogyasztása csökken, nem tudja a meglévő szolgáltatókat fenntartani. A szolgáltatók köre csökken, ami további elvándorláshoz vezet. A helyben maradottak általában az alacsonyabb- vagy a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve az idősek, akiket érzelmi kötődés is motiválhatott a maradásra. A települési lejtő alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva. A települési folyamatok öngerjesztőek, a település a lejtő aljára csúszhat. A hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból. A közeli is lehet nagyon messze -ha nem megfelelő az úthálózat, a tömegközlekedés nem kielégítő. Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A politikai igény mindig kifogyhatatlan- a beavatkozás eredményessége mindig korlátozott

18 A beavatkozások területei : Infrastruktúra fejlesztés Közszolgáltatások fejlesztése Humán erőforrás és intézményei fejlesztése Kedvezmények a vállalkozások számára 7. A szükségletfelmérés módszerei: Az emberi jólét, a közjó, a szociális biztonság alapja a szükségletek kielégítésének szintje és a kielégítés módja. (MASLOW szükséglet hierarchiája) A szükségletek formái Normatív szükséglet fogyasztói kosár, létminimum (szakemberek határozzák meg) Felfogott szükséglet amit az egyén a maga számára szükségletnek tart Kifejezett szükséglet szolgáltatások, támogatások igénybe vételi mutatói Relatív szükséglet milyen szolgáltatások, támogatások kellenek a szükségletek kielégítéséhez A közösségi kutatómunkának három fő módszere létezik: - a tényszerű információgyűjtés, - a konzultáció, - a résztvevők megfigyelése A felmérés lépései Feltárás a közösség története alapján bemutatkozás által informális beszélgetések útján TÉNYSZERŰ INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGRŐL ((összegyűjtendő)) A módszer lényege kemény (objektív) adatok gyűjtése a közösségről. Ezek az információk helyi könyvtárakból és önkormányzati hivatalokból szerezhetők be.

19 A közösség történelme a) Olvassunk a közösség történelméről! (pl. hogyan fejlődött, társadalmának története stb.) b) Forgassunk hivatalos jelentéseket, közösségi újságokat! c) Ismerjük meg a közösség népszámlálási adatait, statisztikáit! d) Látogassunk el más szervezetekhez is, amelyek részt vesznek a közösség életében, és olvassuk át írásos anyagaikat és éves beszámolóikat! Helyi közlekedés a) Hogyan szolgálja a közösséget a közlekedés? (pl. vonat, távolsági buszok, helyi közlekedés, taxik stb.) b) Milyen gyakoriságú a szolgáltatás? Foglalkoztatás/Munkanélküliség a) Milyen jellegű ipar települt ide és az a közösség által lakott terület mely részén található? b) Hány embert foglalkoztat? c) Vannak-e ipari jellegű ingatlanok? d) Milyen a helyi munkanélküliségi ráta? Hogyan oszlik meg? (ti. férfi/nő, életkor, bőrszín stb.) e) Milyen szakszervezeti egységek működnek a közösségben? Lakásügy a) Milyen típusúak a helyi lakások és milyen területi elhelyezkedés jellemzi őket? (pl. önkormányzati, magántulajdonú ingatlan, bérelt magánlakás, üres telek, többtulajdonosú telkek), b) Vannak-e illegális lakásfoglalók? Vannak-e diákszállók? Önkormányzati és más intézmények a) Melyek ezek, hol helyezkednek el, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak? (pl. lakásosztály, szociális szolgáltatások, oktatás - iskolák, ifjúsági klubok, felnőttoktatás, főiskolák -, társadalombiztosítás, rendőrség, feltételes szabadlábra helyezés, egészségügy) b) Milyen önkéntes szektorbeli intézmények és projektek, valamint közösségi szervezetek tevékenykednek? c) Hol találhatóak? d) Mi a szerepük a közösségben? Kikkel dolgoznak? e) Mennyire aktívak? f) Milyen szolgáltatásokat, erőforrásokat kínálnak? g) Milyen nemhivatalos hálózatok működnek? Szabadidős és rekreációs tevékenységek Milyen lehetőségek vannak helyben? (pl. szabadidőközpont, sport és társadalmi klubok, templomok közösségi terei, közösségi épületek) Földhasználat Hogyan használják a földet a közösségben? (pl. kereskedelmi terület, lakónegyed, ipari jellegű terület, vasút, ugar)

20 Népesség Milyen a közösség népességének száma és összetétele? (pl. társadalmi osztályok, életkor, nem, etnikai kisebbségek, vallás, kultúra) Politika a) Melyik politikai párt irányítja az önkormányzatot? b) Kik a helyi képviselők? c) Milyen politikai pártok és szervezetek működnek a közösségben? Alapvető adatközlők: azok a személyek, akik munkavégzésük alapján birtokában vannak azoknak az információknak, amelyekkel megközelítően és objektíven tudják artikulálni a szükségleteket. Alapvető adatközlőnek tekinthetők például: közhivatalok intézményvezetők orvosok pedagógusok védőnők Az általuk végzett szükségletfelmérésben leggyakrabban a kérdőív- és interjútechnika a használatos. Ennek az információforrásnak: előnye, hogy egyszerű és olcsó, hátránya az, hogy megjelenhet benne az alapvető adatközlő szubjektivitása, nézőpontja. Fórum, gyűlés: szervezése által történő szükségletfelmérés. E körben szervezési feladatok sorát kell ellátnia a felmérésszervezőnek. Többek között: széles körben tájékoztatni a közvéleményt a rendezvényről, azokat feltétlenül megnyerni a gyűlésen való részvételre, akik fontos informátorok lehetnének a szükségletekre tekintettel, a fórum, gyűlés ideje alatt feljegyezni a történéseket, attitűdöket, a protokoll elvárásainak eleget tenni, a jelzett szükségletek sorrendjét felállítani. Ennek az információforrásnak: előnye, hogy viszonylag könnyű megszervezni, olcsó, egy időben több személy tudja kifejezni a szükségleteket, hátránya az, hogy a megfelelő helyszínt nem könnyű kiválasztani, nehéz lehet a résztvevők irányítása és nehéz biztosítani a megfelelő részvételt. Az ellátásban részesülők adatai: alapján elvégzett szükségletfelmérés azt jelenti, hogy a szolgáltatást, támogatást igénybe vevő személyekre vonatkozó adatokat elemzik. Ennek az információforrásnak:

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben