PEDAGÓGIA keresztény szemmel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGIA keresztény szemmel"

Átírás

1 PEDAGÓGIA keresztény szemmel Írta: Dr. Rédly Elemér Lektorálta: Bindes Ferenc Gaál Mária és Siklósi Éva Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek A teológiai főiskolák, hittanár és hitoktatóképzők és az egyházmegyei teológiai tanfolyamok számára Győr 2006

2 2 Tartalomjegyzék Előszó Alapfogalmak A nevelés fogalma A nevelés célja, és a világnézeti nevelés Nevelés és neveléselmélet A hitre nevelés joga és kötelessége Neveléstörténeti kitekintés Alapfogalmak, az 1. fejezet összefoglaló kérdései A nevelt A személyiség Fejlődéslélektani tanulságok A felnőtt ember jellemzői, a felnőtt korúak csoportjai A kisközösség A nevelt, a 2. fejezet összefoglaló kérdései A nevelő A nevelői egyéniség A szülők és a család nevelő szerepe Nevelés közösségi, intézményi keretekben A hírközlő eszközök, mint nevelési tényezők Nevelés pluralista társadalomban, lelkipásztori szempontok A nevelő, a 3. fejezet összefoglaló kérdései A nevelési folyamat és főbb területei A nevelési folyamat A testi nevelés Az értelmi, szellemi nevelés Az erkölcsi nevelés, etikatanítás és lelkiismeret-formálás Az érzelmi és esztétikai nevelés Családi életre nevelés és a szexualitás kezelése A vallási nevelés és az élethivatásra nevelés A nevelési folyamat és főbb területei, a 4. fejezet összefoglaló kérdései A nevelés gyakorlati kérdései A nevelés alapelvei

3 Követelmények támasztása, a követelés A meggyőzés, a meggyőződés kialakítása és a gyakorlás A tanulók megfigyelése, ellenőrzése és értékelése A fegyelem fenntartása és a nehezen kezelhető gyerekek A nevelés gyakorlati kérdései, az 5. fejezet összefoglaló kérdései A tanítás-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései Didaktikai alapfogalmak és alapelvek Az oktatási célok, az oktatás szervezeti formái és tartalma Az iskolavezetés feladatai Az oktatás munkaformái, keretei Az oktatás folyamata, módszerei és feladatai Az oktatás taneszközei A tanítás-tanulás gyakorlati kérdései, a 6. fejezet összefoglaló kérdései Pedagógia vizsga és szigorlati tételek A félévek szóbeli vizsga tételei Pedagógia szigorlati tételek

4 4 Előszó Ebben a jegyzetben a lelkipásztorok és hitoktatók számára igyekszünk összefoglalni, amit számukra mindennapos feladataik megfelelő ellátásához szükségesnek tartunk, mintegy előkészítést, természetes alapot adva a kateketikának. Tudjuk, hogy a nevelés nem sémák alkalmazása, kész receptek vagy bevált módszerek felhasználása, hanem egyénekkel való nevelői foglalkozás. Ehhez pedig az kell, hogy az általános elveket a nevelő egészen sajátjává tegye, egyéni meggyőződéssé formálja, azaz az elméletet életté váltsa. Az anyag kiválogatásában és elrendezésében a gyakorlati szempont volt az első, de nem az elmélet rovására. Ebben a jegyzetben eddigi előadásaim alapján tárgyalom a pedagógia legfontosabb, a katekéták számára szükséges témáit. Előadásaim alapja a Pedagógia jegyzet előző kiadása volt, így érthető, hogy ebben a jegyzetben az előző jegyzet több eleme felfedezhető. Ilyen elemek felfedezhetők egyes felosztásokban és megfogalmazásokban, amelyeket néhol szó szerint, többnyire azonban rövidítve, javítva, átírva, vagy bővítve használtam fel. Ennek az 1985-ben megjelent, 2. kiadással jelzett jegyzetnek szerkesztője: Brückner Ákos, írói pedig: Bindes Ferenc, Brückner Ákos, + Jámbor Mike, Mészáros István és Tomka Ferenc voltak. Bőven merítettem még a mai pedagógusképzés anyagából, Csanád Béla, Nagy Sándor, Falus Iván és Tarjányi Zoltán írásaiból. Mivel nem tudományos igényű monográfiát akartam írni, ezért egy-két kivételtől eltekintve nem jelöltem meg, hogy az anyag mely részét honnan, és kitől vettem át. Ez a főiskolai jegyzeteknek - így a Pedagógia jegyzet előző kiadásának is - gyakorlata, csupán felsoroltam a felhasznált a szerzőket, illetve az ajánlott és forrás-irodalmat. A pedagógiában ma is vannak vitatott kérdések. Ezekben a keresztény pedagógia álláspontját képviselem, és csak akkor tárgyalok a más véleményekről, ha ezt saját véleményünk alátámasztása indokolja, illetve akkor, ha a más vélemények látszólag tetszetős érveket sorakoztatnak fel, és ezekre feltétlenül válaszolni kell.

5 A pedagógia 1. Alapfogalmak 1.1. A nevelés fogalma A pedagógia - hagyományos értelemben - a gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány. Manapság már tudjuk, hogy az ismeretek szerzése és tökéletesítése, a személyiség fejlesztése nemcsak a gyermek- és ifjúkor, hanem az egész emberi élet feladata. A tágabb értelemben vett pedagógia minden embert érint. A pedagógia, pedagógus szavak a görög παιδαγωγος (= gyermekvezető) szóból származnak. Ebben a jegyzetben pedagógus pályára készülő főiskolások számára foglaljuk össze, amit számukra mindennapos feladataik megfelelő ellátásához szükségesnek tartunk. Természetesen hasznosnak tartjuk minden olyan pedagógus számára, aki már tanult pedagógiát, de szeretne megismerkedni a keresztény szemlélettel megírt pedagógiával, a pedagógia egyes vitatott kérdéseinek etikai alapú, hívő megközelítésével. Tudjuk, hogy a nevelés nem sémák alkalmazása, kész receptek vagy bevált módszerek felhasználása, hanem egyénekkel való nevelői foglalkozás. Ehhez pedig az kell, hogy az általános elveket a nevelő egészen sajátjává tegye, egyéni meggyőződéssé formálja, és ennek alapján minden egyes esetben személyre szabottan életté váltsa. Sajátos, a természettől meghatározott nevelési - nevelődési kapcsolat van minden szülő és gyermeke között. A nevelés szempontjából döntően meghatározó a gyermeknek a családjához fűződő kapcsolata. Ez a nevelő hatás kisgyermekkorban a legjelentősebb, de elkíséri a fiatalt egészen a felnőtté válásig. Ha ez a kapcsolat bármi okból

6 6 sérül, vagy hiányzik, az nyomot hagy egész életére, s valójában nem tudja pótolni a legjobb nevelőintézmény sem. Egyedül a család képes azt a hatást biztosítani, amely a személyiség harmonikus kifejlődéséhez szükséges. Ezért fontos pl. hogy az elhagyott vagy árva gyermekeket minél korábban örökbe fogadják. Minden gyermeknek szüksége van a család nevelő hatására. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ezek a családok hogyan nevelnek, hogy a szülők milyen nevelési ismeretekkel rendelkeznek, s az sem mindegy, hogy ők maguk milyen példát adnak. A bölcsődék, az óvodák, továbbá az egyre általánosabbá váló iskoláztatás következtében a gyermekek egyre korábban kapcsolatba kerülnek a kifejezetten nevelés céljából szervezett intézményekkel. Ezen nevelési intézmények, intézményrendszerek hatása ugyancsak meghatározó tényezője a gyermek fejlődésének. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy intézmény nevelői szakmai szempontból milyen nevelők, mennyire értik feladatukat. Az sem mindegy természetesen, hogy ezek a nevelési intézmények milyen nevelési elvek szerint működnek. A nevelés ugyanis soha nem lehet világnézettől független tevékenység, még akkor sem, ha a nevelés egyes részcéljai vagy eszközei sokszor megegyeznek. Mind a családban, mind az egyéb oktatási és nevelési intézményekben folyó nevelés gyakorlatában sok tapasztalat, ismeret halmozódik fel. Ezeknek a tapasztalatoknak elvi, elméleti összefoglalása, rendszerezése és feldolgozása vezet el azokhoz a tudományos nevelési ismeretekhez, melyekkel a pedagógia mint tudomány, foglalkozik. A nevelés magyar szó a középkortól kezdve fejlődött a növel szavunkkal kifejezett, testi gyarapítást, gondozást, táplálást jelentő értelmen keresztül a mai emberformáló tevékenység kifejezésévé A nevelés általános fogalma A neveléstudományi szakirodalomban eddig a nevelés általános fogalmának számtalan változatát fogalmazták meg. Egyik XIX. századi meghatározás így fogalmaz:

7 7 Tágabb értelemben nevelésnek mondjuk mindazt, ami által az ember erőinek kifejtése és tökéletesítése eszközöltetik. - Szoros értelemben véve a nevelés nem más, mint meghatározott rendszabások szerint való kifejtése, s tökéletesítése az ember erőinek, kivált az életkor első esztendeiben. (Szilasy János, Buda, 1827.) A Pedagógiai Lexikon (III. kötet, Bp ) így határozza meg a nevelés általános fogalmát: A nevelés az emberre irányuló fejlesztő hatások egymással koordinált és egésszé szerveződő rendszere, mely az egyén fejlődését abból a célból segíti elő és irányítja, hogy az képes legyen a társadalomban és az egyéni életben reá háruló feladatok elvégzésére. Ennek a - marxista szemléletnek is megfelelő - meghatározásnak a végéről hiányzik egy utolsó félmondat: és ezáltal élete céljának elérésére. A nevelés meghatározása az élet céljára való utalás nélkül azt sugallja, mintha lenne cél nélküli ember. Tény, hogy vannak emberek, akik még saját maguknak sem tudják megfogalmazni életük célját, de ha valaki megvizsgálja nemcsak mindennapos életvitelüket, napi döntéseiket stb., hanem egzisztenciális döntéseiket is, akkor felismerheti, hogy az illető valójában milyen értékrendet követ, milyen világnézethez tartozik, anélkül, hogy ő maga ezzel tisztában lenne. A nevelés általános fogalma: A nevelés a gyermekre irányuló - a szülő, mint felelős nevelő által tudatosan választott vagy általa elfogadott vagy tudomásul vett -, fejlesztő hatásoknak az összessége, melyekkel a szülő a gyermekét érett, a világnézetének megfelelő felnőtt emberré akarja alakítani. Másként megfogalmazva, a nevelés a szülőknek az a tevékenysége, amellyel gyermekeiket, a felnövekvő nemzedéket a társadalom értékes, hasznos és felelősségteljes tagjává akarják formálni, együttműködve az adott nevelőkkel, nevelési intézményekkel. A nevelés fogalmát egyszerűbben megfogalmazva mondhatjuk: A nevelés a gyermek elvezetése és felkészítése az elkötelezett felnőtt életre.

8 A nevelés jellemzői A nevelés emberek közötti kapcsolat. Az életben kapcsolatba kerülünk egyes emberekkel és emberek csoportjaival. Ennek a kapcsolatnak a minőségétől függ, hogy milyen hatással vannak egymásra: egyén az egyénre, egyén a közösségre és közösség az egyénre. A legbensőségesebb szülő-gyermeki kapcsolattól a legszélsőségesebb ellenséges kapcsolatig nagyon különböző lehet e kapcsolatok minősége, és ennek következtében az egymásra való hatás eredménye, a teljes azonosulástól a legmerevebb szembenállásig. E kéttényezős kapcsolat egyik szereplője a nevelő, a nevelő közösség és a másik a nevelt, a növendék. A negatív jellegű kapcsolatoknak is van életformáló hatása, de ez aligha megtervezett nevelési hatás, bár az agyafúrt rosszindulat ilyet is számításba vehet. (Pl. janicsárképzés) A harmonikus nevelést, a leghatékonyabb nevelői hatást a kölcsönös bizalmon alapuló rokonszenves kapcsolat biztosítja. A nevelés tudatosan alakított kapcsolat. A nevelés mindig célratörő és tudatosan megtervezett tevékenység, míg az esetleges nevelői ráhatások véletlenszerűek, ugyanakkor nem kevésbé meghatározók lehetnek. (Pl. valakit baleset ér) Természetesen a nevelő tudatosan akarja növendékét alakítani-formálni. Ha az életre akar nevelni, akkor fel kell készíteni őt a váratlan hatások megfelelő fogadására, feldolgozásra is. A tudatosság a neveltben is különböző fokú lehet, attól függően, hogy mennyire készséges magát alávetni a nevelő ráhatásának, együttműködik-e vele ezen hatások befogadásában és feldolgozásában. Az eredményes nevelés feltétele, hogy mind a nevelőben mind a neveltben meglegyen a készség az összefogásra, az együttes cselekvésre. A nem nevelési szándékkal létrejött emberi kapcsolatok, pl. barátság, alkalmi társaság, közös lakóhely stb. is nevelő hatással vannak a személyiség alakulására. De ugyanígy nevelő hatása van - nem ritkán deformáló hatása -, annak a világnak is,

9 9 amely körülvesz bennünket, benne a tévé, rádió, film, könyvek, újságok stb. A nevelés a személyiség fejlesztés szándékával kialakított kapcsolat. A nevelő hatásnak az a célja, hogy a növendék természetes készségeit fokozza és erősítse, a benne lévő jó hajlamokat kifejlessze, az önnevelés szándékát felkeltse és erősítse, lehetőségeit aktualizálja, megtanuljon uralkodni ösztönei felett, érzelmi világa gazdagodjék, értelmi és akarati képességeit kibontakoztassa, hogy személyiséggé, érett emberré tegye. A negatív nevelői hatásokra való törekvést nem nevelésnek, hanem megrontásnak nevezzük. A közösségellenes, társadalomellenes hatásokat mindenki károsnak tartja, ám annak eldöntése, hogy mit tartunk negatív hatásnak, szükségszerűen világnézeti kérdés. Sajnos a pozitív nevelői hatásokkal is vissza lehet élni, amikor valaki képességeit, adottságait a gonoszság szolgálatába állítja. A nevelés eredményességének feltétele, hogy a nevelés folyamata tudatosan megtervezett folyamat legyen. Mind a követelmények támasztásának, mind a késztetés eszközeinek meg kell felelni a nevelt életkori sajátosságainak, személyisége fejlettségének és élete körülményeinek. Ez a tervszerű nevelési folyamat kizárja az alkalomszerűséget, a nevelési eszközök ötletszerű, következetlen alkalmazását Kiegészítések a nevelés fogalmához A nevelést személyiségformálásnak is nevezzük, illetve törekvésnek a személyiség alakítására, formálására. Az ember nevelésének sajátossága, hogy nem lehet determinisztikus, előre meghatározott folyamat. A nevelési folyamat hatása csak valószínűsíthető, hiszen a személyiség alakulásában olyan tényezők is részt vesznek, amelyeket önmagukban talán nem is észlelünk, csak akkor találhatunk rá, ha utólag elemezzük, hogy valójában mi történt. A nevelési folyamat fővonala kétségtelenül a fejlesztés, a gyarapítás, de nem hanyagolható el, hogy minden nö-

10 10 vendékben vannak negatív tulajdonságok is, melyek tudatos önfegyelem vállalása nélkül aligha tüntethetők el csupán fejlesztéssel. A rossz szokásokat és negatív tulajdonságokat csak a tudatosan vállalt jóra törekvés és önuralom képes visszafejleszteni, illetve megfelelő gátlásokkal szublimálni, azaz megfelelő mederbe terelni, hogy annak pozitív hatása legyen személyiségünk egészére. Mindez azt is jelenti, hogy a nevelés szükségszerűen együtt jár lelkiismeretünk folyamatos fejlesztésével, az önnevelésre késztetéssel és a jóra törekvő akarat alakításával. A nevelési folyamatnak, amely a gyermek életének első pillanatában kezdődik, fokozatosan át kell alakulnia önneveléssé. Ennek feltétele, hogy a nevelt elfogadja és azonosuljon nevelője nevelési céljával. Másként kifejezve a szabad akarattal rendelkező embert meg kell tanítani, hogy szabadságával valóban élni tudjon és akarjon. Egyetlen személy ritkán lehet a nevelési folyamat meghatározója. Nyilvánvaló, hogy a szülők együtt kezdik meg gyermekeik nevelését, de igen hamar bekapcsolódnak ebbe a nevelési folyamatba mások is, gyakorlatilag az egész társadalmi környezet. Természetesen minden életkorban vannak a növendék számára meghatározó egyéniségek, a szülőkön kívül is, ám ameddig a gyermek kiskorú, addig a gyermek jövője szempontjából fontos nevelői döntésekre elsősorban a szülő jogosult. A nevelés természetes célra irányítottsága nem választható el a nevelés végső céljától, ami önmagában is világnézeti kérdés. A következő pontban ez még inkább világossá válik, amikor fény derül arra, hogy maga a nevelés fogalma is világnézettől függő fogalom A nevelés célja, és a világnézeti nevelés A nevelés speciális fogalma A nevelés általános fogalma a nevelési folyamat lényegét világítja meg. Ez az általános fogalom azonban épp azt

11 11 nem jelzi, hogy mi az a cél, az a jó, az az érték, amelynek irányába a nevelő növelni, formálni kívánja a növendéket. A nevelés speciális fogalma ezt a célt határozza meg, s ennek megfelelően értelmezi a nevelés általános fogalmát. A különböző neveléstudományi szakkönyvek világnézeti irányuknak megfelelően határozzák meg a nevelés speciális fogalmát, adott esetben a tőlük eltérő megfogalmazások kontrasztjában. A keresztény szemléletben a nevelés a szülők és a keresztény közösség közös nevelő tevékenysége, mellyel a megkeresztelt gyermeket a keresztény közösség érett, felnőtt tagjává akarják tenni. Természetes, hogy ez a keresztény nevelés egyben mindent megad ahhoz, hogy mint ember is érett, felnőtt legyen a gyermekből. E nélkül a természetes alap nélkül nem is lehetne felnőtt kereszténynek nevezni. A nevelés speciális fogalmát egyszerűbben megfogalmazva mondhatjuk: A keresztény nevelés a gyermek elvezetése a keresztény nagykorúságra. Mi teszi kereszténnyé a nevelést? Nem a kereszténységről tanítunk: a jó ismerete még nem tesz jóvá. Finis dat esse rei. (A cél határozza meg a dolgok létét.) A keresztény nevelés elemei: 1) a nevelés célja, 2) sajátos eszközei, 3) a szükséges ismeretek, a keresztény ismeretrendszer, a világkép keresztény szemlélete és értelmezése, és - nem utolsó sorban - 4) a keresztény közösség és a nevelő egyénisége. A kereszténységnek, Jézus örömhírének lényege nem tan-, nem norma-, nem szokásrendszer, hanem Istennel való személyes szeretetkapcsolat. Tudom, hogy Isten szeret engem és én ezt akarom viszonozni egész életemmel. Az a felnőtt keresztény, aki hisz Jézus Krisztusban, aki Jézus tanítása szerint alakítja az életét és részt vesz a keresztény közösség életében. A keresztény nevelés célja tehát a hit ébresztése és fejlesztése, a gyermekek hitvalló, felnőtt kereszténnyé nevelése, felkészíteni, elvezetni őket a hívő döntésre, hogy a keresztény közösségnek tudatosan aktív tagjai legyenek.

12 12 Nem elég tehát velük a megfelelő ismereteket közölni és szokásokat begyakoroltatni. El kell vezetni őket az élő, fejlődő hitre. A keresztény nevelés életcélt, világnézetet, lelki érettséget ad. Gerincességet követel, áldozatkészségre nevel. A nevelés - a testi-, az értelmi-, az érzelmi-, de elsősorban az erkölcsi- és akarati nevelés -, azáltal lesz keresztény neveléssé, ha az egyes részfeladatok mind az egész ember, a felnőtt keresztény ember egyéniségének alakítását szolgálják Nevelés és világnézet Minden nevelés szükségszerűen világnézettől függő tevékenység. Ez vonatkozik a nevelés céljára, a követelmények támasztására és az alkalmazott módszerekre, és magára a nevelőre is. Az állítólagos világnézeti semlegesség legtöbbször nem más, mint a hit nélküli, Isten nélküli szemlélet alkalmazása. Jó tisztáznunk a semlegesség fogalmát. A mai világban nagyra értékeljük az emberi szabadságjogokat, köztük a gondolati, a lelkiismereti és a szólásszabadságot. Ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódik a semlegesség kérdése. Sokan beszélnek világnézeti, erkölcsi semlegességről, értéksemlegességről, semleges iskoláról, illetve semleges nevelésről. Kérdés azonban az, hogy mit is jelent a semlegesség, és hogy milyen értelemben lehet, vagy nem lehet semleges nevelésről beszélni. A semleges szó, mint melléknév jelentése: ellenfelek közül egyiknek pártján se álló. Politikai értelemben: hadviselő felek, hatalmi csoportosulások egyikéhez sem tartozó. Más téren: ellentétes dolgok, jelenségek egyikéhez sem tartozó, közömbös jellegű, állapotú, magatartású. (pl. nyelvtani, vegytani értelemben) Semlegesség: semleges állam, csoport, személy helyzete, magatartása. - Figyeljünk fel arra, hogy itt a semlegesség mindig érdekkel kapcsolatos magatartás jelzője, s valóban lehetséges két egymással érdekellentétben álló féllel kapcsolatban érdektelennek, azaz semlegesnek lenni. Az igazsággal, az értékkel és az erkölcsi értékkel, a jóval szemben azonban nem lehet semlegességről beszélni, mert egy igazság, egy kijelentés vagy igaz, vagy nem, egy érték vagy

13 13 érték, vagy nem, de sem az igazsággal, sem az értékkel szemben nem lehetek semleges. Semleges lehetek az erről vitatkozó felekkel szemben, de magával az igazsággal, az értékkel szemben nem lehetek semleges. A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy a jog alanya nem maga az igazság, vagy az érték, hanem maga a cselekvő személy, akinek joga és kötelessége, hogy az igazságot keresse, és akinek joga és felelőssége, hogy a megismert igazság szerint cselekedjen. Senkinek sincs joga arra, hogy a másikat lelkiismerete szavának követésében megakadályozza, hogy a másikat saját lelkiismerete elleni cselekedetre kényszerítse. Természetes korlátja a lelkiismereti szabadságnak - mint minden emberi szabadságjognak - a másik ember hasonló szabadsága. A lelkiismereti szabadság alapja az emberi szabad akarat. Az ember értelmével képes felismerni mi az igaz és mi nem, képes felismerni, hogy mi jó, mi nem. Ám amíg az igazság felismerése érdekmentes, akarattól független állásfoglalás, ezért világnézettől független, addig a jó megismerése (a magam igazának felismerése) egyértelműen érdekbefolyásolt állásfoglalás és ezért világnézettől függő. Világnézeti kérdés az is, hogy mi az az alap, amely szerint egy-egy cselekedetet erkölcsileg jónak vagy rossznak ítélünk meg (a cél nem szentesíti az eszközt - vö. partizánfilmek), másrészt világnézeti kérdés, hogy mivel tudjuk önmagunkat vagy az embereket a jó megtételére késztetni, és a rossztól visszatartani. A világkép a világról, annak dolgairól és jelenségeiről alkotott ismereteink összessége. A világnézet a világról, annak dolgairól és jelenségeiről való véleményünk, állásfoglalásunk, értékítéletünk. Nincs semleges világnézet, mert állást nem foglalni is állásfoglalást jelent (= engem ez nem érdekel). Az anyagiasság, a nihilizmus, az elvtelenség is egyfajta világnézet, értékítélet illetve értéktagadás. A semleges világnézet lehetőségének tagadása nem jelenti a gondolati és a lelkiismereti szabadság tagadását, nem jelenthet világnézeti türelmetlenséget. A követelmények támasztása is szükségszerűen világnézettől függő nevelési tényező. A követelmények min-

14 14 dig valamely cél - érték - megvalósítására szolgálnak. Az emberi élet célja, az értékek rendje azonban világnézeti kérdés, még akkor is, ha a különböző értékrendszerek között lehetnek párhuzamok. Pl. törekedhet valaki tárgyilagosságra, amikor történelemtankönyvet ír, ám mégsem tud függetlenedni világnézetétől, hiszen a történelem számtalan eseménye közül válogatnia kell, hogy mely eseményeket tart a tanítás szempontjából fontosnak. Ebben az értékelésben nem lehet megkerülni a világnézeti szempontokat. Ugyanez vonatkozik az irodalomra és a művészetek bármelyikére is. A világnézeti függőség nem csupán a tananyag kiválogatásában, hanem a bemutatásban is szükségszerűen érvényesül. Értékekkel szemben nincs semleges állásfoglalás. Tárgyilagosság csak annyiban lehetséges, hogy a más világnézetűek értékítéletét is bemutatjuk, de magának a pedagógusnak az egyéni véleménye mindig döntő marad a növendékek szemléletének alakulásában. A látszólag semleges tantárgyak, mint a matematika és a fizika oktatása sem tudja megkerülni a világnézeti állásfoglalást. Abban a pillanatban, amikor a tanár magyaráz, példákat használ és az életre alkalmazza a tanultakat, szükségszerűen sugallja saját világnézeti meggyőződését. (Volt rá példa, hogy a gépjármű műszaki-elméletet a tanár biológiai példákkal szemléltette, nem világnézettől függetlenül.) A meggyőzés, a motívumok (az indítékok és késztető eszközök) önmagukban rendszerint sem nem jók, sem nem rosszak. Alkalmazásuk azonban világnézeti szempontokhoz is igazodik. Másként vélekednek a liberális nevelői szemlélet vallói, másként vélekednek a totalitárius rendszerek képviselői, és másként vélekednek a keresztény nevelők, amikor arról döntenek, hogy milyen nevelési eszközöket tartanak alkalmazhatóknak, illetve, hogy azokat milyen körülmények között, milyen feltételekkel alkalmazhatják. Az akaratot hatékonyan késztető eszközök között az erő alkalmazása: a félelem, a megfélemlítés, a kényszerítés és az erőszak alkalmazása is megtalálható. Ám nem egyértelmű, hogy ezek milyen nevelő hatást fognak elérni, és hogy alkal-

15 15 mazásuk egyáltalán elfogadható-e? A liberális nevelési elvek elvetnek mindenfajta megfélemlítést és kényszerítést, míg a totalitaristáknak nincsenek gátlásaik az erő alkalmazásával kapcsolatban. A keresztény szemlélet megkülönbözteti ezeknek jogos, illetve jogtalan alkalmazását. Felelőtlenség lenne pl. ha a nevelő nem figyelmeztetné növendékét magatartásának, cselekedeteinek következményeire, amikor a fenyegető rossztól való félelem felkeltésével késztet a jóra. Egy tanulságos eset: Apa veri a fiát. Felesége rászól, ne verd azt a gyereket, hanem beszélj az eszével. Mire az apa így válaszol: Azt akarom, de előbb fel kell ébreszteni. A felelős nevelő adott esetben súlyos kényszerítő eszközt is alkalmazhat - sőt nemcsak alkalmazhat, hanem adott esetben köteles is alkalmazni -, kiskorú neveltjével szemben a fenyegető súlyos veszély elhárítása érdekében. Talán a cél szentesítheti az eszközt? Nem, mert az akaratra ható eszközök önmagukban általában nem nevezhetők rossznak, illetve más, adott esetben a két rossz közül a kisebb rosszat kell választania a felelős nevelőnek. Pl. egyetlen szülő sem nézheti tétlenül, ha gyermekét valaki meg akarja rontani. Vita tárgya az említett nevelési eszközök hatékonysága is. Tény, hogy az erő alkalmazásának, a fenyegetettségnek a megszűnésével megszűnik annak közvetlen hatása is, máskor ellenkező eredményt ér el, és lázadáshoz vezet. Ám sajnálatos tapasztalat, hogy a huzamosan - esetleg évtizedekig -, alkalmazott jogtalan nevelő hatások annyira elnyomoríthatják a személyiséget, hogy azoknak megszűnése után is megmaradnak személyiséget elnyomorító következményei. (Pl. agymosás; az önbecsülés megtörése stb.) Végül magának a nevelőnek is van világnézete, amit - még ha akarja sem tud eltitkolni tanítványai előtt. Azt megteheti, és meg is kell tennie, hogy tiszteletben tartja a más világnézetűek véleményét, de még így sem lehet semleges nevelésről beszélni További megjegyzések A katekézis célja azonos a keresztény nevelés céljával, mégsem azonos vele, hanem annak egyik tényezője, a keresztény nevelés több mint katekézis. A katekézis felada-

16 16 ta a keresztény nevelés szolgálata, elsősorban a tanítás által. A szülőket a keresztény közösség a katekézis által segíti gyermekeik keresztény nevelésében. A keresztény közösség továbbá azzal szolgálja a keresztény nevelést, hogy olyan életkereteket alakít ki, melyek pozitív hatással vannak a közösségben felnövő gyermekek személyiségének formálásában. A keresztény nevelés kezdetén a gyermek elsősorban szülei gondoskodó szeretetére és irányítására szorul. A nevelés során azonban fokozatosan el kell vezetni a gyermeket a keresztény nagykorúságra, hogy élni tudjon keresztény szabadságával. A szabadságra felelősen kell nevelni! Azt az embert nevezhetjük felnőtt, nagykorú kereszténynek: - akinek megalapozott hívő világnézete van, a hit fényében keres választ az életben felmerülő kérdésekre; - aki ismeri a Jézust követő keresztény élet követelményeit, akinek az élete megfelel Jézus tanításának, komolyan törekszik annak megvalósítására; - aki ismeri és felelősséggel vállalja az Egyházban rá háruló feladatokat, s legjobb lelkiismerete szerint teszi kötelességeit. A keresztény nevelés továbbá nem pusztán emberi törekvés, hanem a Szentlélekisten kegyelmével való tudatos együttmunkálkodás. Erről részletesebben a kateketikában, illetve a lelkipásztorkodástanban kell szólni Nevelés és neveléselmélet A neveléstudomány A neveléstudomány a nevelés alapvető összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és módszereinek kérdéseit tárgyaló tudomány. A neveléstudomány több részből áll. A nevelés legáltalánosabb kérdéseivel a nevelésfilozófia foglalkozik. A neveléselmélet (a pedagógia) tárgya a nevelés folyamata, tartalma, módszerei. Az oktatáselmélet (a didaktika) a tanítási-tanulási folyamat általános tartalmi,

17 17 szervezeti és módszertani vonatkozásait kutatja. Az egyes tantárgyak oktatását a módszertan (a metodika) tárgyalja. A neveléstudomány szerves része a neveléstörténet. A neveléstudomány társtudományai: a lélektan (a pszichológia), az általános lélektan, a fejlődéslélektan és a neveléslélektan. Kapcsolatban áll a neveléstudománnyal a bölcselet (a filozófia), ezen belül az ismeretelmélet, az etika és az esztétika, továbbá a társadalomtudomány (szociológia), valamint a fiziológia. A mai nyelvhasználat elkülöníti egymástól a nevelés és az oktatás fogalmát: Az oktatás tudatos és tervszerű tevékenység keretében ismeretek és készségek elsajátítása, az értelmi erők gyakorlása, fejlesztése. A nevelés terjedelme tágabb, beletartozik az erkölcsi-jellembeli formáláson kívül a testi, értelmi, esztétikai jellegű személyiségfejlesztés éppen úgy, mint a vallási, érzelmi nevelés. A gyakorlati nyelvhasználatban az oktatás-nevelés kifejezés a két fogalom jelentéstartalmát egymás mellé rendeli, míg a neveléstudomány felfogása szerint az oktatás a nevelés része, annak alárendelt tevékenység. Ismét más fogalom a képzés, amely elsősorban a gyakorlati ismeretek elsajátítása. Ennek kérdéseit részletesebben az oktatáselmélettel kapcsolatban tárgyaljuk, A szabad akarat és a nevelés lehetősége A nevelés lehetőségének kérdésére különböző válaszokat adnak a különböző nevelési irányok követői. A két legszélsőségesebb válasz: a determinizmus és az indeterminizmus. A deterministák szerint: Az embert veleszületett képességei, hajlamai döntően meghatározzák, ezen a nevelés nem tud változtatni. Az ember sorsa ösztöneiben meg van adva. Lombroso szerint: Vannak született gonosztevők. Elkeseredett nevelők megjegyzése: Úgyis hiába! Ehhez hasonló az asztrológusok nézete, amely szerint: Az emberek sorsa a csillagokban van megírva. Az indeterminizmus szerint: Az ember tényleges készsé-

18 18 gei a környezet hatására alakulnak ki; ha tehát megfelelően felhasználjuk a környezeti tényezőket, a gyermek természetét tetszésünk szerint alakíthatjuk. Az egzisztencializmus az emberi szabadság jegyében szól nagy lehetőségeinkről, azt állítja, hogy megteremthetjük önmagunkat. A mi felfogásunk, hogy van szabad akaratunk, és ezért cselekedeteinkért felelősek is vagyunk. Mi azt valljuk, hogy a szabad akarat megtapasztalt valóság, és nem csupán látszat, vagy téves beképzelés. A mi felfogásunkat támasztja alá az emberiség közös meggyőződése, hogy az ember felelős cselekedeteiért, és ennek alapján jogosan felelősségre vonható. Ezzel együtt azt is valljuk, hogy bár az ember sok mindennel befolyásolható, ám sem a velünk született adottságok, sem a külső körülmények nincsenek olyan, eleve meghatározó hatással a szabad emberre, hogy az ezeknek tehetetlenül ki lenne szolgáltatva. A nevelhetőség kérdésének tisztázásához helyes fogalmat kell alkotnunk arról, hogy mit is jelent a szabad akarat. Látnunk kell, hogy valójában mi játszódik le bennünk, amikor szabadon döntünk, mi és hogyan határozza meg döntésünket, illetve milyen tényezők vannak hatással szabad döntésünkre. A szabad akarattal kapcsolatban beszélhetünk belső és külső szabadságról. A szabad akarat a belső szabadságunkat jelenti. A belső szabadság a megfontolás, a választás és az elhatározás szabadsága. A választás szabadsága azt jelenti, hogy adott esetben több lehetőség közül szabadon eldönthetem, hogy melyiket válasszam. Az elhatározás szabadsága pedig azt jelenti, hogy szabadon eldönthetem, megteszem, vagy nem teszem meg azt, amire valaki, vagy valami indít. Természetesen az ember szabadsága soha nem lehet abszolút, nem lehet korlátlan, hiszen a választás és döntés szabadsága mindig csak adott helyzetben, a hajlamaink, a velünk született és szerzett sajátosságaink által, illetve az adott környezetben, és a valós lehetőségeink által meghatározott körön belül érvényesülhet. Ha megvizsgáljuk saját magunk tapasztalatát, azt a belső

19 19 lelki folyamatot, amely elvezet minket a szabad döntésre, arra a megállapításra jutunk - ez emberi természetünk közös sajátossága -, hogy ezt a szabadakarati döntést több tényező hatása együttesen motiválja, befolyásolja. Akarati döntésünkhöz motívumokat kínálhat a józan ész megfontolása, a lelkiismeret késztetése, az érzelemvilág befolyása, továbbá a megszokás, a saját indulataink, ösztönvilágunk és szenvedélyeink hatása, végül a kívülről jövő csábítás, az az ösztönző hatás, ami irányulhat a jóra, a jobbra, de irányulhat a rosszra is. Ezt a csábítást más szóval kísértésnek nevezzük, ami szorosabb értelemben a rosszra való csábítást jelenti. Azt, hogy ezek közül a motívumok, befolyásoló hatások közül melyiket választjuk, melyik lesz a döntő, ez maga a szabadakarati döntés, ami általában rövidebb vagy hosszabb megfontolás, latolgatás után születik meg, de megszülethet egyetlen pillanat alatt is. Ha egy döntés megfontolás nélkül született meg, akkor az valójában nem szabad döntésünk, de mégis felelősek vagyunk érte, hiszen lehetőségünk lett volna a megfontolásra. Ha ezt a megfontolási lehetőséget valaki vagy valami kizárja, akkor jöhet létre olyan emberi cselekedet, amely emberi felelősségünket csökkentheti, esetleg teljesen meg is szüntetheti. Az ember naponta találkozik olyan helyzetekkel, amikor döntenie kell, és ezért elgondolkodik, megfontolja, mit tegyen, mit mond a józan esze. Ebben a megfontolásban az ember figyelembe veszi elsősorban azt a célt, amelyre a döntés irányul, magát a döntés tárgyát, külső körülményeit és tényleges lehetőségeit, figyelembe veszi a lelkiismerete szavát, és figyelembe veszi azokat a motívumokat, amelyekkel érzelmeink, vágyaink akarnak irányítani minket. Értelmes, emberhez méltó cselekedetnek azt tartjuk, amit megfontoltunk, ami megfelel a józan ész követelményeinek. Ezért értelmünket tartjuk szabad akaratunk legerősebb meghatározójának. Ezért érdekes az a tapasztalati tény, hogyha utólag megkérdezzük magunkat (vagy másokat), hogy miért tettünk vagy nem tettünk valamit, akkor rendszerint az a válasz: Azért döntöttem így, mert így találtam ésszerűnek, a legjobbnak. Ha azonban őszinték vagyunk magunkhoz, akkor beismerjük, hogy döntésünket talán sokkal jobban befolyásolják érzelmeink. Ha valamihez van kedvünk, akkor megtesszük, ha nincs kedvünk

20 20 hozzá, akkor nem tesszük meg. Ennek ellenére továbbra is azt fogjuk válaszolni, azért tettünk így, mert ezt tartottuk helyesnek. Tény, hogy az ember cselekedeteit rendkívüli módon tudják befolyásolni érzelmei. (Erről bővebben fogunk még tárgyalni az érzelem nevelésével kapcsolatban. Vö ) Mégsem hazudtunk, mert a legtöbb esetben valóban az történik, hogy a megfontolás során érzelmeink meggyőzik értelmünket, ítéletünk megalkotásában ez lesz a döntő motívum. Természetesen ugyancsak nem elhanyagolható szerepe van döntésünk benső folyamatában a lelkiismeretnek is. A lelkiismeret - amely minden ember Istentől kapott képessége -, egyrészt értelmi ismeret, ami tanulás nélkül is felismeri az alapvető értékeket, és ennek alapján megmondja nekünk azt, mi jó és mi nem az, másrészt akarati késztetés arra, hogy a jót megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük. Ha értelmünk számára nem világos, hogy mi jó, és mi rossz, akkor a lelkiismeret arra késztet, hogy gondolkozzunk el rajta, nézzünk utána a kérdésnek, hogy helyesen tudjunk dönteni. Sajnálatos tény, hogy józan eszünket és lelkiismeretünket félre lehet vezetni, és be lehet csapni. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a megismert jóhoz pozitív érzelmeket társítsunk, hogy kedvet csináljunk hozzá, és talán még fontosabb, hogy elvegyük a kedvünket a rossztól, hogy a rosszhoz negatív érzelmek kapcsolódjanak. Ha érzelmeinkre hallgatva mégis olyasmit tettünk, ami miatt lelkiismeretünk nyugtalanít, akkor a lelkiismeret furdalás utólag meg tudja változtatni a helytelen cselekedetünkhöz fűződő érzelmünket is. Hatással vannak döntésünk belső folyamatára a külső tényezők, elfogadott erkölcsi elveink és normáink. Továbbá hatással vannak a minket kívülről érintő jó vagy rossz csábítások. Ezek értelmünkön keresztül hatnak döntésünkre, míg vágyaink, indulataink, ösztönvilágunk és szenvedélyeink elsősorban érzelemvilágunk közvetítésével hatnak döntésünkre. Az új helyzet általában gondolkodásra késztet, míg ismétlődő helyzetben a megszokás válik úrrá. A megszokás valójában azt jelenti, hogy ha egy kérdést egyszer már megfontoltunk, akkor hasonló esetben - előző döntésünkre emlékezve -, hasonlóképpen fogunk cselekedni. Minél többször tesszük ezt, annál erősebb lesz a megszokás, annál

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3.

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. Tematika: Egy adott képzés akkreditációs anyagának elkészítése. A gyakorlat az előző két félév anyagának bővítését szolgálja, a hallgató ebben a félévben az egyes tantárgyak kimenetibemeneti

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015.

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015. Györffy István Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Program Karcag 2015. 1 Tartalomjegyzék ALAPADATOK... 4 1. BEVEZETÉS, AZ ISKOLA ARCULATA... 11 2. A GYÖRFFY ISTVÁN KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA,

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14.

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14. 2013 Pedagógiai program Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd Bem út 14. 1 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:

Részletesebben

II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok:

II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012 Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Minőségirányítási Program 2012 Tartalom Tartalom...2 Mottónk:...4 1. Általános rendelkezések...4 2. Bevezető...4 2.1. Törvényi szabályozás...4 3. Az

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA A A GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. A 2 TARTALOM GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Etika 2015. Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége Az alábbi helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben