É S. a Védelmi Bizottsági elnökök, a polgármesterek, közigazgatási vezetők és a jegyzők katasztrófavédelmi felkészítéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "É S. a Védelmi Bizottsági elnökök, a polgármesterek, közigazgatási vezetők és a jegyzők katasztrófavédelmi felkészítéséhez"

Átírás

1 AJÁNLÁS T E M A T I K A É S M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó a Védelmi Bizottsági elnökök, a polgármesterek, közigazgatási vezetők és a jegyzők katasztrófavédelmi felkészítéséhez Készítette: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeteinek munkatársai, Kozák Mónika tű. őrnagy okleveles pszichológus, Dobson Tibor tű. ezredes Készült: A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet alapján Kiadásért felelős: Dr. Tatár Attila tű. altábornagy OKF főigazgatója 2009

2 Bevezető A kockázatcsökkentés, a megelőzés, a lakosság tájékoztatásának, ösztönzésének, öntevékenységének fontossága kulcskérdés. Az elmúlt évek során bekövetkezett természeti katasztrófák, veszélyhelyzetek során bebizonyosodott, hogy a védekezés, a helyreállítás időszakában fontos, hogy az állampolgárok tisztában legyenek az őket potenciálisan fenyegető veszélyforrásokkal, a védekezés során követendő magatartásformákkal, a kárfelszámolás körülményével, lehetőségeivel. Az eddigi tapasztalatok alapján a lakosság életének, testi épségének és vagyonának megvédésében fontos szerep, és ezzel együtt jelentős feladat- és hatáskörök hárulnak a települések polgármestereire, a védelmi bizottságok elnökeire. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben biztosított államigazgatási jogkörében látja el, a bekövetkezett katasztrófa, katasztrófahelyzet esetén, a védekezés során irányítja a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, szervezi és irányítja a keletkezett károk felmérését, irányítja a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet, a humanitárius segélyek elosztását. A fentiekből következik, hogy a települések polgármestereitől igen szerteágazó polgári védelmi, katasztrófavédelmi általános és szakmai ismereteket, irányítási, vezetési ismereteket, döntési kompetenciákat, logisztikai rálátást, megfelelő tervezési, szervezési, kommunikációs gyakorlatot kívánnak meg az előttük álló ezirányú feladatok. A tárgykörben eddig hatályos jogszabályok közül egyik sem mondta ki adekvát módon, hogy a települések vezetőinek katasztrófavédelmi képzést, felkészítést kellene biztosítani. Ezt a hiányt hivatott pótolni a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet módosításáról szóló 8/2005. (III. 8.) BM rendelet, amelyben a lakosságfelkészítési követelmények differenciáltan kerültek meghatározásra. Az OKF kidolgozta az erre vonatkozó, az önkormányzati választási időszakot is figyelembe vevő rendszert, valamint a felkészítés tematikáját. A felkészítés és a felkészülés segítése céljából készült el az OKF Készülj fel! honlapján található gyűjtemény. Az anyag segítségül szolgál a közigazgatási vezetők felkészítéséhez, felkészüléséhez. Használja Ön is, amikor információra van szüksége munkája során! 2

3 T E M A T I K A a Védelmi Bizottsági elnökök, a polgármesterek, a közigazgatási vezetők és a jegyzők katasztrófavédelmi felkészítéséhez Célcsoport megyei, fővárosi védelmi bizottsági elnökök helyi védelmi bizottsági elnökök (először megválasztott) helyi védelmi bizottsági elnökök (újraválasztott) kirendeltségekhez tartozó polgármesterek (először megválasztott) Témakör - alapfogalmak, jogszabályi háttér - irányítás, vezetési ismeretek - a védelmi Bizottság elnökének felelőssége, feladatai - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - ajánlása az általuk szerveződő felkészítések (gyakorlás, munkahely) tartalmára és módszerére - kríziskommunikációs ismeretek - a katasztrófatípusok specifikumai - alapfogalmak, jogszabályi háttér, - katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet, katasztrófa sújtotta terület - katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében - esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése - irányítás, vezetési ismeretek - polgári védelmi kötelezettség, mentesség - polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai - a települések polgári védelmi sorolásának szabályai - veszélyeztetettségi specifikumok, a helyi katasztrófatípusok specifikumai - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - kríziskommunikációs ismeretek - veszélyhelyzetek pszichés hatásai - a lakosságfelkészítési feladatok - jogszabályi változások, tervezetek - végrehajtási felelősségek, feladatok - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - a lakosságfelkészítési feladatok - kríziskommunikációs ismeretek - alapfogalmak, jogszabályi háttér - a katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek - polgári védelmi kötelezettség, mentesség - települési, munkahelyi, területi polgári védelmi szervezetek - polgári védelmi szervezetek megalakításának, irányításának, alkalmazásának szabályai - a polgármester polgári védelmi hatósági feladat- és hatásköre - a települések polgári védelmi sorolásának szabályai - a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés szabályai - óvóhelyi védelme - végrehajtási felelősségek, feladatok - a tervezés rendszere - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - kríziskommunikációs ismeretek - a lakosságfelkészítési feladatok - a katasztrófatípusok specifikumai 3

4 Célcsoport kirendeltségekhez tartozó polgármesterek (újraválasztott) közigazgatási vezetők jegyzők Témakör - jogszabályi változások, tervezetek - végrehajtási felelősségek, feladatok - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - kríziskommunikációs ismeretek - a katasztrófatípusok specifikumai - a veszélyhelyzet kihirdetésének körülményei és tartalma - a bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófahelyzetek kezelésének feladatai - a helyreállítás és újjáépítés tapasztalatai - kríziskommunikációs ismeretek - a katasztrófatípusok specifikumai - az önkormányzat lakosságvédelmi feladatai - a jegyző tűzvédelmi hatósági feladatai, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) - a helyreállítás és újjáépítés tapasztalatai - kríziskommunikációs ismeretek 4

5 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 T E M A T I K A... 3 I. A MEGYEI, FŐVÁROSI VÉDELMI BIZOTTSÁGI ELNÖKÖK FELKÉSZÍTÉSE... 6 II. A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁGI ELNÖKÖK FELKÉSZÍTÉSE (EGYNAPOS, ÖSSZEVONT FELKÉSZÍTÉS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE, VÉGREHAJTÁSA)... 7 A) A helyi védelmi bizottsági elnökök (először megválasztott)... 7 Alapfogalmak, jogszabályi háttér... 8 Katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet, katasztrófa sújtotta terület... 9 Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében... 9 Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Irányítási és vezetési ismeretek Polgári védelmi kötelezettség, mentesség A polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai A települések polgári védelmi sorolásának szabályai A veszélyeztetettségi specifikumok, a helyi katasztrófatípusok specifikumai A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) Kríziskommunikációs ismeretek Veszélyhelyzetek pszichés hatásai Lakosságfelkészítési feladatok B) A helyi védelmi bizottsági elnökök (újraválasztott) III. A KIRENDELTSÉGEKHEZ TARTOZÓ POLGÁRMESTEREK FELKÉSZÍTÉSE A) A kirendeltségekhez tartozó polgármesterek felkészítése (először megválasztott) Települési, munkahelyi, területi polgári védelmi szervezetek Polgári védelmi szervezetek megalakításának, irányításának, alkalmazásának szabályai A kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés Óvóhelyi védelem Végrehajtási felelősségek, feladatok A polgári védelmi tervezés rendszere A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) B) A kirendeltségekhez tartozó polgármesterek felkészítése (újraválasztott) VI. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK VEZETŐINEK (TOVÁBBIAKBAN: KÖZIGAZGATÁSI VEZETŐK) FELKÉSZÍTÉSE A veszélyhelyzet kihirdetésének körülményei és tartalma A bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófahelyzetek kezelésének feladatai A helyreállítás és újjáépítés tapasztalatai V. A JEGYZŐK FELKÉSZÍTÉSE Az önkormányzat lakosságvédelmi feladatai A jegyző tűzvédelmi hatósági feladatai, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) ALAPFOGALMAK

6 I. A megyei, fővárosi védelmi bizottsági elnökök felkészítése A megyei, fővárosi védelmi bizottsági elnökök részére éves rendszerességgel egynapos, összevont felkészítés tervezése, szervezése, végrehajtása. Határidő: Felelős: - az önkormányzati választásokat követően, lehetőség szerint 30 napon belül, továbbá évente egy alkalommal - OKF hatósági főigazgató- helyettes Időtartam: 6-8 óra Módszer: előadás, magyarázat Témák: 1-2 óra 1. alapfogalmak, jogszabályi háttér 2. irányítás, vezetési ismeretek 3. a Védelmi Bizottság elnökének felelőssége, feladatai 3-4 óra 1. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) 2. ajánlása az általuk szerveződő felkészítések (gyakorlás, munkahely) tartalmára és módszerére 3. a katasztrófatípusok specifikumai 5-6 óra 1. kríziskommunikációs ismeretek A felkészítés lebonyolítása külön szerv szerint történik 6

7 II. A helyi védelmi bizottsági elnökök felkészítése (egynapos, összevont felkészítés tervezése, szervezése, végrehajtása) Határidő: Felelős: - az önkormányzati választásokat követően, lehetőség szerint 45 napon belül, továbbá évente egy alkalommal - megyei katasztrófavédelmi igazgatók, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója Időtartam: 6-8 óra Módszer: előadás, magyarázat, szemléltetés Témák: A) A helyi védelmi bizottsági elnökök (először megválasztott) 1-2 óra 1. alapfogalmak, jogszabályi háttér 2. katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet, katasztrófa sújtotta terület 3. katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében 4. esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése 3-4 óra 1. irányítás, vezetési ismeretek 2. polgári védelmi kötelezettség, mentesség 5-6 óra 1. polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai 2. a települések polgári védelmi sorolásának szabályai 7-8 óra 1. veszélyeztetettségi specifikumok, a helyi katasztrófatípusok specifikumai 2. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (SEVESO II.) 3. kríziskommunikációs ismeretek 4. veszélyhelyzetek pszichés hatásai 5. a lakosságfelkészítési feladatok 7

8 1-2 óra 1. Alapfogalmak, jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1-jével, az új szervezetre vonatkozó törvény - katasztrófavédelmi törvény - megalkotásával. Ennek megfelelően a kapcsolódó jogszabályok: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény, a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény (Pv. tv.), a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. Törvény (Kat. tv.). (Ez a törvény január 1-jén lépett hatályba.) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény A törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyújtást, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. A törvény előírja: a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat; a tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek magukba foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltás-vezető jogaira, valamint az állampolgárok és a különböző szervezetek tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat; a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait; a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; a hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, irányítására vonatkozó szabályokat. A törvény megjelenése után a belügyminiszter kiadta az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, amely rendelkezik: a létesítmények, építmények kialakítására, a gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, a technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi előírásokról; a tűzveszélyességi osztályokról; és az osztályba sorolás szabályairól. A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény Kiadásának célja a védekezésre való felkészülés elősegítése nem csak kimondottan katasztrófa-helyzetek, hanem egyéb konfliktushelyzetek (fegyveres összeütközés) esetére is. A törvény meghatározza többek között: a polgári védelmi feladatokat; azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni; a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait; a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját; az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (Kat. tv.) A törvényt az Országgyűlés a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítására alkotta meg. A törvény összhangban van az Alkotmánnyal, erre utal az alábbi szöveg, miszerint "minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. 8

9 A törvény előírja az általános jelzési és közreműködési kötelezettséget is. Eszerint az a személy, aki a katasztrófát, vagy a katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles bejelenteni haladéktalanul a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak, továbbá köteles a védekezést elősegíteni. Ahhoz, hogy ennek a kötelezettségnek eleget lehessen tenni, meg kell ismerni a katasztrófavédelem irányítási rendszerét és a fogalmát. További alapfogalmak a Mellékletben 2. Katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet, katasztrófa sújtotta terület Katasztrófa: az életet, az élet-feltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más pusztító hatású természeti, illetve civilizációs eredetű rendkívüli esemény. Ez ellen a védekezés az állami, önkormányzati szervek, valamint az egyéb szervezetek és természetes személyek összehangolt együttműködését és szükség esetén rendkívüli intézkedések megtételét igényli. A katasztrófa értelmezéséhez vezető két kulcsszó: a veszély és a kockázat. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény 3 e. pontja alapján a katasztrófa: A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módón vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja. A Katasztrófavédelmi törvény alapján a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén kérelmezheti a Kormánynál, külön jogszabály alapján, települése katasztrófa sújtotta területté történő nyilvántartását. 3. Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályi háttér: évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tv. tv.) évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Kat. tv.) 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (Hv. tv.) 9

10 A katasztrófák elleni védekezés irányítása A Kat. tv. kimondja, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy és a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az állam felelős. A katasztrófák elleni védekezés megvalósul: - a nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet (választott tisztségviselők) katasztrófavédelmi feladatain keresztül, - az ún. hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer tevékenységével, - együttműködő szervek közreműködésével. Nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet Kormány: - végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, valamint - a tervezés kormányszintű végrehajtását. Kormányzati Koordinációs Bizottság - a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során kialakítja és érvényesíti a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit - összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek katasztrófák elleni védelmi tevékenységét; összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek védekezéssel kapcsolatos tevékenységét; összehangolja a Magyar Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. Önkormányzati Miniszter - felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működtetéséért Illetékes miniszter és központi államigazgatási szerv vezetője - felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért A területi és helyi igazgatás: - a feladatok végrehajtásának irányítására megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását. A megyei (fővárosi) védelmi bizottság A megyei (fővárosi) védelmi bizottság a honvédelmi törvény által létrehozott, centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv. A rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. -a szerinti helyzet idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja. A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. Tagjai: - a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, - a megyei (fővárosi) főjegyző, - a megyei jogú város polgármestere, - az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetője, képviselője, - a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka, - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete vezetője, - a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkára. 10

11 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 55. (1) alapján a megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: - a HM Védelmi Hivatal vezetőjét, - az ÖM Védelmi Hivatal vezetőjét, - gazdaságfelkészítési tárgyú napirend esetén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőjét, - a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a Hvt a (4) bekezdésében nem említett rendvédelmi szervek megyei vezetőit, - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének helyettesítésére kijelölt alelnököt, illetve főpolgármesterhelyettest, - az önkormányzati minisztériumi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területileg illetékes vezetőjét, - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének döntésétől függően azon honvédelemben közreműködő szerv vezetőjét, amelynek feladat- és hatáskörét a megyei, fővárosi védelmi bizottság napirendjén szereplő, vagy napirenden kívül megvitatni kívánt kérdés érinti, - a Honvéd Vezérkar főnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát, vagy az általuk kijelölt képviselőt. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is. A helyi védelmi bizottság A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság illetékességi területét a kistérségi igazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg. Az illetékességi területen levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai: - a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző, - a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester, - a rendvédelmi szervek és a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői. Polgármester A polgármester, a katasztrófavédelmi igazgatás helyi alapegysége. Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején. Irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátását. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet országos hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKF) és területi szervekre tagozódik. Az új katasztrófavédelmi törvény alapján január 1-jével került megalakításra az OKF, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság jogutódjaként. A főigazgatóság, mint önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv és annak területi szervei ellátják a hivatásos állami tűzoltóság, valamint a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait. Területi és helyi szervek A katasztrófavédelem területi szerveiként a megyei tűzoltó parancsnokságokból és a megyei polgári védelmi parancsnokságokból megalakultak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban megyei igazgatóságok). Budapest főváros polgári védelmi szervezete a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (FPVI) közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét. 11

12 Helyi szinten a polgári védelmi kirendeltségek a megyei igazgatóságok alárendelt szervei, a tűzoltóságok hivatásos önkormányzati tűzoltóságokként működnek. A polgári védelmi kirendeltség a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság területi hatáskörű katasztrófavédelmi szerve, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet helyi szerve. A kirendeltség alapvető funkciója a kirendeltség területén jelentkező lakosságvédelem, óvóhelyi, kitelepítési, elhelyezési és felkészítési feladatok szervezése. Az operatív feladatok ellátása Az operatív feladatokat végző szerv elsősorban a tűzoltóság. A tűzoltóság szervezete a katasztrófavédelmi törvény megjelenésével jelentős változásokon ment keresztül. Az országos tűzoltó parancsnokság és a megyei tűzoltó parancsnokságok január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integrált részévé vált. Országos szinten az országos polgári védelmi parancsnoksággal, megyei szinten a megyei polgári védelmi parancsnokságokkal olvadtak össze. Az így létrejött új szervezet központi államigazgatási szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A helyi szintet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok képviselik, emellett megkülönböztet a törvény létesítményi és önkéntes tűzoltóságokat és tűzoltó egyesületeket. A katasztrófavédelem különleges beavatkozó szerve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság szervezetébe tartozó, de az egész ország területén bevethető Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentő Szervezet (FKRMSZ), amelynek feladata adott katasztrófa-helyzetben a speciális mentési teendők ellátása. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek esetén a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) is bevethető, amelynek feladata, hogy veszélyes anyagokkal (tűz- és robbanásveszélyes, valamint vegyi és radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében. A VFCS-k az FPVI-hez és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz tartoznak. Az együttműködő szervek, szervezetek A mentésben közreműködőként részt vesznek a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a fegyveres erők. A mentésben közreműködő fenti szervek a számukra meghatározott feladatot saját szervezeti alárendeltségükben, egymással együttműködve látják el. A társadalmi szervezetek és egyesületek a mentés irányításáért felelős személy hozzájárulásával, az adott mentési feladat teljesítéséért felelős szerv vezetőjének irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban. Az OKF-fel megállapodás alapján együttműködő szervek a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége, a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, a Pannon Kutyás Kutató-Mentő Csapat, a Zalaegerszegi Különleges Mentők, valamint a Neptun Búvár Klub. Nemzetközi szerződés alapján más ország polgári védelmi szervezete közreműködhet a mentési feladatok végrehajtásában. A katasztrófavédelemben résztvevők köre az állami szervek és az önkormányzatok (pl. vízügyi szervek) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek (Határőrség, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Büntetésvégre-hajtás), az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen résztvevő társadalmi és karitatív szervezetek, civil és az e célra létrehozott köztestületek, Pl. Magyar Vöröskereszt, szeretetszolgálatok, stb. 12

13 Irányítási rend: KORMÁNY KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER KKB OPERATÍV TÖRZSE ORSZÁGOS KATASZTRÓFA- VÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG FŐIGAZGATÓJA MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE HELYI KERÜLETI VÉDLEMI BIZOTTSÁG MVB OPERATÍV TÖRZSE MEGYEI KATASZTRÓFA- VÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓJA POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG KIRENDELTSÉG- VEZETŐJE POLGÁRMESTER POLGÁRI SZERV VEZETŐJE Jelmagyarázat: Irányítás: Szakmai segítségnyújtás, támogatás: 13

14 4. Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Jogszabályi háttér: évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályiról, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről Veszélyhelyzet vagy katasztrófa esemény bekövetkezésekor a védekezést első ütemben a helyi szervek kezdik meg, a polgármester irányításával. Amennyiben olyan esemény, eseménysorozat következik be, amely a védekezést végző szervezet vezetőjének értékelése, javaslata alapján katasztrófának minősíthető, a polgármestert erről a védekezés vezetője tájékoztatja. A polgármester egyidejűleg javaslatot tesz a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi (polgári védelmi) igazgatónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. Kezdeményezi a település katasztrófasújtotta területté nyilvánítását (ha a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon keresztül nem biztosíthatók), erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. A megyei (fővárosi) igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minősítéséről, egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja az OKF Főigazgatóját. A helyi lehetőségeket meghaladó körülmény kialakulása esetén az irányítást a megyei védelmi bizottság elnöke veszi át, egyúttal intézkedik a megyei erők és eszközök szükség szerinti igénybevételére. Ezzel egyidőben amennyiben még nem történt meg javaslatot tesz az OKF Főigazgatójának az esemény katasztrófává nyilvánítására. Az OKF Főigazgatója a megyei (fővárosi) igazgató tájékoztatása, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökének értékelése és javaslata alapján amennyiben hatáskörébe tartozik az esemény dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról. A helyzet értékelése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság, illetve a KKB Operatív Törzs és a Veszélyhelyzeti Központ aktivizálására. Az ebbe a körbe nem tartozó eseményekről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság Elnökét, valamint a kialakult helyzet szerint illetékes minisztert. Amennyiben a megyét vagy a fővárost a katasztrófa súlyosan érinti, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság kezdeményezésére, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára, a Kormány a megyét vagy a fővárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja (ha a megye területének túlnyomó többségét érinti, ha egy hétnél hosszabb időn keresztül veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, vagy továbbterjedése más területeket is veszélyeztet). Amennyiben a katasztrófa több megyét érint, illetve fennállnak az alkotmányos és a törvényi tényállás esetei, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára, a Kormány a kialakult helyzetet minősíti és a katasztrófa által érintett területre rendeleti úton a veszélyhelyzetet kihirdeti, és a rendkívüli intézkedéseket bevezeti, vagy kezdeményezi a szükségállapoti tényállás megállapítását és kihirdetését. 3-4 óra 1. Irányítási és vezetési ismeretek Önök, választott vezetők egy-egy szituációban parancsnoki szerepkörben is eljárnak. Ez azt jelenti, hogy az a választói kör, akik választották Önöket, problémáik megoldását várják el Öntől. Ez sok esetben konfliktust eredményezhet, hiszen döntéseik következményei, korlátai között a szituációk vagy a lehetőségek sokszor nagyon fontos befolyással vannak, még a legjobb döntési szándék ellenére is. Veszélyhelyzetben, irányítási jogkörben eljárva, sokszor nincs lehetőség, idő a döntések halogatására, illetve a következmények azonnali vizsgálatára. Egyszerre jelentkeznek tucatnyi feladatok, amelyben komplex logaritmikus a feladatok megoldása. 14

15 A vezetés tudatos tevékenység, amellyel a vezető a vezetetteket meghatározott célok elérésére irányítja. Természetesen a vezetéssel foglalkozó tudományos megközelítések között széles a paletta, így most csak az a kívánalom marad, hogy a téma felkelti az érdeklődést. (lásd még Veszélyhelyzetek pszichés hatásai, krízis kommunikáció c. téma, továbbá CD tranzakció-analízis) A klasszikus értelemben használt parancsnoki munka főbb elemei alkalmazásával sokszor sikerre viheti a probléma megoldását. (Feladattisztázás- időszámvetés- helyzetértékelés- elgondolás- elhatározás meghozatala (feladatszabás)- ellenőrzés-értékelés. A feladat jellegétől p. hosszabb idejű feladat-végrehajtás esetén az elhatározást követően kiegészül tervező, szervező, irányító munkával.) A vezetés modern kutatásai (Hewstone/Strobe/Codol/Stephenson) sorra támasztják alá azt a tényt, hogy a vezető viselkedésének hatásai megfelelnek-e a kérdéses szituáció jellegzetességeivel. Tehát a csoport produktivitása csak akkor jósolható meg, ha az ember tisztában van mind a vezetői stílusával, mind pedig a helyzeti kontrollal, azaz adott vezetési stílus és a helyzeti kontroll együttesen határozza meg a vezető hatékonyságát. Kétféle vezetőt különböztessünk meg: 1. A legkedveltebb személy vagy a társas vezető, aki a harmonikus csoportlégkörre ügyel. 2. Feladatorientált vezető, aki minden más követőnél nagyobb mértékben járul hozzá a feladatteljesítéshez. Fontos kérdések hogy: 1. a vezető vezetésre született 2. a vezetőnek meghatározott viselkedést kell tanúsítani 3. a vezetőnek bizonyos helyzetekben kell meghatározott viselkedést tanúsítani. A vezetési stílus annak mértékét jelenti, amennyire egy vezető kapcsolatra, avagy feladat-orientált, s ezt a vezetőnek a legkevésbé kedvelt munkatárs skálán az illetőnek adott pontszámával mérik. (Fidler) A kapcsolatorientált vezető ezt a munkatársat viszonylag előnyös színben látja, azaz még a legkevésbé kedvelt munkatársát is meglehetősen méltányolja. Az ilyen típusú vezető a sikeres személyközi kapcsolatából meríti legfőbb erejét. A feladatorientált vezető a legkevésbé kedvelt munkatársát igen kedvezőtlenül ítéli meg, s olyan személyként írható le, aki legfőbb erejét a feladat teljesítésből meríti. Ahogy a vezetési stílus, úgy a helyzeti kontroll is lényeges. A helyzeti kontroll annak fokára utal, amennyire a vezető biztonságban érzi magát, s megbízhat abban, hogy a feladatot teljesíteni fogják. A vezető helyzeti kontrollja attól függ, hogy - a vezető és a tagok közötti kapcsolatok mennyire támogató jellegűek, lojálisak és bizalmasak, - a feladat mennyire strukturált abban az értelemben, hogy világosan megszabott célokat és részletes megoldási módszereket tartalmaz, - a vezető mennyire van abban a helyzetben, hogy munkatársait felügyelhesse, jutalmazzon, vagy büntessen. Természetesen minden csoport kidolgozza a magatartás bizonyos sztenderdjeit - a normákat - amelyek szabályozzák a csoporttagok közötti érintkezéseket. E normák viszont sokszor hallgatólagosak, s az ember csak akkor veszi észre őket, ha csorbát szenvednek. A csoportnormák fenntartása: A csoport elfogadható produkciós szintjére vonatkozó normák meglehetős ellenállást mutatnak az esetleges változásokkal szemben. Egy-egy csoportot munkatársainál erősen mutatkozott az ellenállás, hogy teendőik módszereit meg akarják változtatni. Esetlegesen még agressziót is okozhat egy- egy új módszer bevezetése. Ebben az esetben egyetlen megoldás mutatkozik a folyamatos tájékoztatás. Ezzel a résztvevők képesek együttműködni egy-egy új módszer bevezetésénél. A csoportnormák funkciói 1. A csoport működőképessége. A normák segítenek a csoportoknak céljaik teljesítésében. Elengedhetetlen feltétel viszont a konstruktív együttműködés a tagoktól. 2. A csoport fennmaradása. A normák segítenek, hogy önmagukat, mint csoportokat fenn tudják tartani. Követelmény, hogy a csoport tagjai látogassák az összejöveteleket, s minden lehetséges eszközzel a kitűzött célokat támogassák. 3. A társas realitás. Objektív realitás gyakorta egyáltalán nem létezik. (Steiner). A normák segítenek a csoportnak létrehozni és fenntartani egy közösen osztott referenciakeretet, amely társas realitásként szolgál. 15

16 A társadalmi környezethez fűződő kapcsolatok definiálása. A normák segítenek, hogy definiálják kapcsolataikat a társadalmi környezettel, szervezetekkel, intézményekkel. Kommunikációs hálók Embereket és pozíciókat összecsatolják, amelyeket koordinációs eszközöknek tekinthetünk. Mind az egyszerű, mind a bonyolult feladatok koordinációt igényelnek. Az egyszerű feladatokhoz pusztán elég az információkat összegyűjteni. Természetesen a bonyolult feladatoknál is jelen kell lennie, de kiegészül további tervezési, szervezési, végrehajtási feladatokkal. A csoporton belüli kommunikációs csatornák befolyásolják a csoport teljesítményét és motivációját. Néhány kommunikációs háló (Leavitt): Egyszerűbb feladatoknál a Kerék hatékonyabb, mint a Kör, Háló. Bonyolult feladatnál a Kör hatékonyabb, mint a Háló. A tagok a Hálóban elégedettebbek. A Kerékben a központi figura az elégedettebb. A sikeres csoportokban a vezetők redukálni képesek a koordinációs és motivációs veszteségeket. Egyszersmind a vezetőnek, mint olyannak a jelenléte fokozhatja is a motivációs veszteségeket. Ami a hosszabb távú csoportteljesítményt illeti, a centralizált hálók előnyt jelentenek, a koordinációs veszteségek minimalizálódnak, ugyanakkor felfokozott motivációs veszteségek jelentkezhetnek. 2. Polgári védelmi kötelezettség, mentesség Jogszabályi háttér: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (Pv. tv.) CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú, magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55, a nőkre éves korukig terjed ki. Mentesség a polgári védelmi kötelezettség alól: - a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve; - a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig; - a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig; - a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza; - aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el; - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. 16

17 A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: - az országgyűlési képviselő; - az európai parlamenti képviselő; - a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezetői megbízású, valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselő és közalkalmazott; - a jegyző; - a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó; - a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja; - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselője; - a kórházi, a járó beteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó; - az Országos Mentőszolgálat dolgozója; - a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó; - a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja; - a hivatását gyakorló lelkész. A polgári védelmi kötelezettség elemei: bejelentés, adatszolgáltatási és megjelenési kötelezettség, valamint a polgári védelmi szolgálat. Bejelentési kötelezettség A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény, illetőleg változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni. Megjelenési kötelezettség A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, illetőleg gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni. Polgári védelmi szolgálat A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. - A kötelezett polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején, illetőleg az Alkotmány 19/E. -ának (1) bekezdésében meghatározott esetben. - Veszélyhelyzetben (megelőző védelmi helyzetben) vagy katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Aki a polgári védelmi szolgálatellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani. Adatszolgáltatási kötelezettség Azokat a kötelezetteket, akik nem tartoznak a munkáltató, valamint a hadkiegészítő parancsnokság által átadott személyi körbe, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel. Az adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra terjed ki: - a személyi adatok (neve, anyja neve, születési hely, idő, lakcím) - szakképzettség, - a foglalkozás, - a munkahely megnevezése, címe, - a mentességi okokra vonatkozó adatok. 17

18 5-6 óra 1. A polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai Jogszabályi háttér évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (a továbbiakban: Pv. tv.) Polgári védelmi szervezet Polgári védelmi szervezet a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokból létrehozott szervezet, amely a Pv tv.-ben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el. 3 típusa van: területi, települési és munkahelyi. Területi polgári védelmi szervezet Annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására kell létrehozni, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni. Felépítését, létszámát az OKF főigazgatója határozza meg a megyei katasztrófavédelmi igazgató javaslata alapján, a megyei közgyűlés elnökének (a fővárosban a főpolgármester) egyetértése mellett. Személyi állományát a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságokkal történt előzetes egyeztetés alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgató jelöli ki. A kötelezetett a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be a polgári védelmi szervezetbe. A települési polgári védelmi szervezet Alkalmasnak kell lenniük a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési feladatok elvégzésére. Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületekben kell létrehozni. Létszámát és összetételét a település veszélyeztetettségének megfelelően a polgári védelmi kirendeltség javaslata alapján az illetékes polgármester állapítja meg és az állományt határozattal osztja be. Munkahelyi polgári védelmi szervezet Hatósági határozattal kijelölt polgári szerv védekezési feladatainak ellátására kell létrehozni. Tagjait a polgári védelmi kötelezettség alatt álló alkalmazottak köréből a polgári szerv vezetője jelöli ki. Létrehozására a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes polgári védelmi kirendeltség vezetője tesz javaslatot a polgármesternek. Alkalmazásának időszakai, szabályai: Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet valamint külső fegyveres csoportok váratlan támadása esetén a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek időbeli korlátozás nélkül vehetőek igénybe. Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, valamint katasztrófa megelőzése érdekében a polgári védelmi szervezetbe beosztottak részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el. Ennek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Azonnali elrendelésére a Kormány, az önkormányzati miniszter, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a polgármester jogosult. A polgári védelmi szervezetek békeidőszaki alkalmazására akkor kerülhet sor, ha más szervek erői, eszközei nem elegendőek a veszélyhelyzet leküzdéséhez, illetve ha alkalmazásuk a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szükséges. 2. A települések polgári védelmi sorolásának szabályai Jogszabályi háttér: A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet A települések polgári védelmi sorolásával kapcsolatos feladatok Az ország településeinek polgári védelmi besorolását (a továbbiakban: besorolás) minden év december 31-ig felül kell vizsgálni. 18

19 A besorolásra a települési önkormányzat polgármestere tesz javaslatot, és azt változás esetén minden év október 31-ig megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot változás esetén minden év november 30-ig terjeszti fel az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez. A települések veszélyeztetettségének megállapítási szabályai - Veszélyeztetettség mértéke: a települést érintő, tervezhető károsító hatásoknak az összessége - Elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetettség függvényében differenciáltan biztosítható legyen az élet és az anyagi javak védelme. A besorolás szabályait és az elégséges védelmi szint követelményeit a rendelet 1. számú melléklete határozza meg. 7-8 óra 1. A veszélyeztetettségi specifikumok, a helyi katasztrófatípusok specifikumai A katasztrófák típusai A katasztrófák csoportosítása elsősorban jogszabály alapján kell, hogy történjen. A 179/1999. (XII. 10.) kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető katasztrófák a következők: ár- és belvizek rendkívüli időjárási helyzet földrengés veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek nukleáris baleset humán járványok veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás: felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, veszélyes hulladékok veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák A nemzetközi terminológiával összhangban eredetét tekintve két fő csoportba sorolhatjuk a katasztrófákat: - természeti katasztrófák, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő, - civilizációs katasztrófák, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai hibák hatására következnek be. Magyarország katasztrófák általi veszélyeztetettségének általános bemutatása Az ország területe természetföldrajzi értelemben mérsékelt veszélyességű a természeti jelenségek által keletkező veszélyek, katasztrófák tekintetében. Természeti katasztrófák Talajsüllyedés: A talaj a földkéreg felső laza rétege. A kőzetekből mállás, valamint más talajképződési folyamatok folytán alakul ki. A külső környezeti tényezők befolyásolják, így ha a talaj állománya megváltozik, süllyedésre képes. A süllyedéskor szakadások omlások keletkeznek. Az itt álló házak összeomolhatnak az utak beszakadhatnak. Iszapár: A dagály lassú lefolyásakor következik be, az iszap, mint hordalék nagy mennyiségben felhalmozódik. Gátszakadás: A gát a víz útjába állított mesterséges akadály. Gátszakadás akkor jön létre, ha ezt a mesterséges akadályt a víz átszakítja. Ami nagy esőzések során is keletkezhet, hiszen a felgyülemlett vízmennyiséget a gát nem bírja tartani. Gyakran előfordul, hogy a gátszakadást emberi mulasztás károkozás okozza. 19

20 Felhőszakadás: Rövid idő alatt, erős intenzitású csapadékhullás Az esőzések gyakori kísérő jelensége a villámlás, amely nem más, mint a hideg és meleg levegőrétegek találkozásakor keletkező hang és fényjelenség, amely elektromos kisüléssel párosul. A villámlás tüzet okozhat, az élőlények halálát okozhatja. Szélvihar: Nagy sebességű és erejű légmozgás, amely rövid ideig tart és gyakran jár együtt villámlássa1 és bőséges csapadékkal. A szélvihar megrongálhatja az épületeket, közműveket, leszaggatja a villamos vezetékeket. A lerepülő tetődarabok s érüléseket okozhatnak, a kidőlő fák rázuhanhatnak az emberekre. Forgószél: Rendszerint függőleges tengelyű légörvény. Nagy átmérőjű, de alacsony központ körül kialakuló orkánerősségű széllel pörgő képződmény. Tornádó: Pusztító hatású forgószél, elsősorban az USA-ban. Csaknem mindig felhőből lenyúló m átmérőjű tölcsérként figyelhető meg. Belsejében a légnyomás 200 mbar-ral is csökkenhet, a szél sebessége meghaladja a 100 m/s-ot. Hurrikán: Romboló erejű trópusi ciklon km átmérőjű viharzónájában a szél sebessége elérheti az m/s, heves záporral, zivatarral jár (néhány óra alatt akár több száz mm csapadék is hullhat). Jégeső: Szilárd halmazállapotú csapadék 5 mm-nél nagyobb jégszemekből. A hirtelen felszálló és a magasban túlhűlő vízcseppek kifagyásával jön létre, s zápor szerűen hullik le. A jégdarabok jelentős károkat okozhatnak a növényzetben, az épületekben de emberi sérülést is előidézhetnek. Jegesedés: A túlfűtött vízgőz hirtelen kicsapódása valamely szilárd felületen, valamit a víz halmazállapot változása erős lehűléskor. A jeges felület közlekedési és egyéb balesetek okozója. Hideghullám: Nagy tömegű hideg levegő hirtelen beáramlása. Megbéníthatja az áram és gázellátást, a közlekedést. Fagyási sérüléseket, halált is okozhat. Hófúvás: Olyan időjárási jelenség, amely a szél munkájával kisebb-nagyobb hóakadályokat torlaszokat alkothat. Ezzel akadályozhatja a közlekedést, szakadásokat okozhat a villamos vezetékeken, gátolhatja a falvak élelmiszerrel való ellátását. Lavina: Magas helységekben, meredek lejtőkön bekövetkező hó vagy jégomlás, amely magával sodorhatja az útjába kerülő településeket is. Köd: Apró vízcseppek felhalmozódása porszemeken vagy egyéb szennyező anyagokon. Csökkenti a látótávolságot a talaj közeli rétegben. Szennyező gázokkal, légszennyező égéstermékekkel keveredve mérgező szmognak nevezzük. Erdőtűz: Bekövetkezhet akkor, ha hosszantartó szárazság után az erdő gyúlékonnyá válik, ezt globális tűznek nevezzük. Amely tűz gyorsan szétterül a szél segítségével azt koronatűznek nevezzük. A talajfelszínen, valamint a felszín fölött gyorsan terjedő tűz az aljzattűz. Vízminőség romlás: A víz alkotóelemeinek megváltozása. Főként a szerves anyag feldúsulása okozza a víz minőségének romlását. A nehézfémek ipari hulladékok tavakba, folyókba kerülése is befolyásolja a víz minőségét. 20

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS RENDSZERE Horti Brigitta tű. főhadnagy 2012. Január 26. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok országos polgári védelmi főfelügyelő Budapest, 2012. február 08. Tartalom

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

bekezdésének s) pontja, a 2007: XC. törvény 20. (5) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

bekezdésének s) pontja, a 2007: XC. törvény 20. (5) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1 Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Kivonat a évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről

Kivonat a évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről Kivonat a 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa,

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Közbiztonsági referensek felkészítéséhez Szombathely 2012 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Katasztrófavédelmi alapismertek... 7 1.1. A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 2009. évi törvény a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 1. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a

Részletesebben

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Vinczéné Mészáros Csilla Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vinczene.meszaros.csilla@zmne.hu A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Absztrakt A közigazgatás részét képező elem

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Horváth Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, hallgató AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA Absztrakt Az országvédelem rendszere centrális alárendeltségű,

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6.

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Budapest, 2012. július 6. A fejezeti

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI

AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány 2005. november 19-én konferenciát rendezett a Stefánia Palotában A honvédelmi politika aktuális

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG T Á J É K O Z T A T Ó a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltásból fakadó szervezeti-

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.

Részletesebben

3. sz. függelék POLGÁRMESTER FELADAT - ÉS HATÁSKÖRE

3. sz. függelék POLGÁRMESTER FELADAT - ÉS HATÁSKÖRE 3. sz. függelék POLGÁRMESTER FELADAT - ÉS HATÁSKÖRE Sorsz Feladat és hatáskör Jogszabályok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Összehívja és vezeti a képviselő testület üléseit Polgármesteri munkája segítésére, helyettesítésére

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes

BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról 2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

Részletesebben

JAVASLAT. a felsőoktatási intézmények hallgatóinak védelmi felkészítéséhez

JAVASLAT. a felsőoktatási intézmények hallgatóinak védelmi felkészítéséhez JAVASLAT a felsőoktatási intézmények hallgatóinak védelmi felkészítéséhez A kisebb-, nagyobb közösségeknek, a társadalmaknak kialakulásuktól fogva elemi érdekük, hogy megvédjék tagjaik életét, egészségét

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere

1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere 1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere 1.1. A polgári védelmi feladatok csoportosítása A polgári védelem általános feladatait a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény rögzíti.

Részletesebben

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK 28842 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 113. szám II. Törvények 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés, a lakosság biztonságának

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

TANULMÁNY. A magyar horvát védelmi igazgatási, katasztrófavédelmi határmenti együttműködési projektről

TANULMÁNY. A magyar horvát védelmi igazgatási, katasztrófavédelmi határmenti együttműködési projektről TANULMÁNY A magyar horvát védelmi igazgatási, katasztrófavédelmi határmenti együttműködési projektről 2005 Tartalomjegyzék 1. Előzmények 1. 1. Előszó 3 1. 2. Pályázat 3 2. Jogszabályi alapok 2. 1. A határmenti

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Katasztrófavédelem irányítása Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár A katasztrófaveszély, katasztrófa, és

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek megalakítása, mozgósítása, alkalmazása

Polgári védelmi szervezetek megalakítása, mozgósítása, alkalmazása megalakítása, mozgósítása, alkalmazása Tartalom Jogszabályi alapok Polgári védelmi feladatok Polgári védelmi kötelezettség Polgári védelmi feladatok Polgári védelmi szervezetek mozgósítása Polgári védelmi

Részletesebben

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség A Kat. törvénycsomag Szervezeti változások A tervezet értelmében a hivatásos

Részletesebben

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK Berecz György tű. ezredes igazgató 35/2012. számú intézkedés: A rendkívüli téli időjárási viszonyok során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok ellátására

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. szeptember 11., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 23/2015. (IX. 11.) BM utasítás a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter. /2012. (.) NFM rendelete

A nemzeti fejlesztési miniszter. /2012. (.) NFM rendelete A nemzeti fejlesztési miniszter /2012. (.) NFM rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával, a körzetközponti jegyzői hatáskörök és a többcélú kistérségi társulások megszűnésével összefüggésben

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 7-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám:279/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról Előadó: Szabó Péter tűzoltó alezredes Előterjesztés

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

T/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról

T/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok)

Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok) Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok) Szeifert Imre tű. főhadnagy polgári védelmi felügyelő -2012 - Mi is az a polgári védelem, katasztrófavédelem? 1917. Légi figyelő és riasztó szolgálat (Légoltalom)

Részletesebben

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István

Részletesebben

A1 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2014. (VIII. 08.) önkormányzati rendelete

A1 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2014. (VIII. 08.) önkormányzati rendelete A1 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2014. (VIII. 08.) önkormányzati rendelete Ibrány Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos 1 Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? DUNAALMÁS IDEIGLENES LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes

Részletesebben