21. oldal Anca Gaidos: Közösségi Alapítvány helyi fejlesztési lehetőség?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "21. oldal Anca Gaidos: Közösségi Alapítvány helyi fejlesztési lehetőség?"

Átírás

1

2 mszervezetekért 2 civil fórum T a r t a l o m j e g y z é k 3. oldal Gerencsér Balázs: A civil ügyek kábítószere a PÉNZ 4. oldal Csáki Rozália: Mókuskerékben vagyunk? 5. oldal Dr. Bódi György: 10 éves a magyarországi 1%-os törvény 6. oldal Dr. Pósch Gábor: Néhány gondolat az 1%-os törvényről 8. oldal Idéntől már 2%! 10. oldal S. Takács Zsuzsanna: Mi a járható út a sikeres és hatékony 1%-os kampányokhoz? 12. oldal Váradi Ildikó: A Kézenfogva Alapítvány kommunikáció-váltásának eredményei 14. oldal Vajda Márta: Civil hangok a hirdetésekben 16. oldal Potozky László: A Polgár-Társ Alapítvány sikeres 1%-os kampánya 17. oldal Kollár Csaba: Eredményes marketing-kommunikáció a nonprofit szférában 21. oldal Anca Gaidos: Közösségi Alapítvány helyi fejlesztési lehetőség? 23. oldal Kuti Éva: Bevételi források és döntéshozók a nonprofit szektor finanszírozásában 26. oldal Hajdu Zoltán: Az EU-s alapok a régiók szolgálatában 27. oldal 2007-től EU-s pénzek bármire, ami eszedbe jut interjú 30. oldal Sárig Enikő, Antal Sándor, Borboly Csaba: Törvény a közérdekű nonprofit tevékenységekre kiutalt közalapokból való vissza nem térítendő támogatások rendjéről 350/ oldal Dr. Pomogáts Béla: Az Illyés Közalapítvány stratégiája 2006-ban 32. oldal Komlós Attila: Új elemek a határon túli támogatáspolitikában a Szülőföld Alap 33. oldal Potozky László: A Polgár-Társ Alapítvány 2006-os adományi programkínálata 34. oldal Lakner Zoltán: A Kárpátok Szociális Alapítvány, mint a Mocsáry Lajos Alapítvány utódja civil kurázsi 35. oldal Kovács Zoltán Csongor: Verespatak és a romániai zöld mozgalom, avagy hogyan lett Verespatakból civil sikersztori? Civil VitaFórum 37. oldal Csete Örs: Javaslat a MAGYARIS- KOLA PROGRAM kimunkálására 43. oldal Sipos Géza: KONCENTRÁLNI ÉS MÉRNI A megmaradás király de egyre kevesebb rajta a ruha interjú Beszámolók 44. oldal Novák Lajos: Változtatni kell a szülőföldön maradás alapelvén! c i v i l f ó r u c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: e mail: ISSN Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 4,5 RON, a 2006-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 12 RON.

3 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 3 A civil ügyek kábítószere a PÉNZ A'90-es évek derekán különféle civil szervezetek munkatársaiból álló kisebb csoport tagjaként sikerült Angliába eljutnom. A több száz éves brit civil szektor legfontosabbnak gondolt dolgait 3 nap alatt próbálták bemutatni a résztvevőknek. Egyik ámulatból a másikba estünk, és irigykedve szemléltük a kiépült infrastruktúrát, a szektor számára nyújtott speciális szolgáltatások választékát, a rengeteg támogatót, az egész nonprofit szemlélet természetes voltát. Lassan már el is fásultunk a napi 8 10 előadástól, és a mesés lehetőségek elérhetetlenségétől, amikor is egy őszes, borzas úr, Luke Fitzlherbert 1 valami meglepővel állt elő. Előadása a drogokról szólt, pontosabban arról, ami a civil szervezeteknél a kábítószer. Ez pedig nem más, mint a pénz. Mi, akik ott vendégségben és itthon is a pályázatok, az adománygyűjtés, a hatékonyság, a szponzoráció stb. bűvkörében léteztünk, az egyik legismertebb szektorfejlesztő szervezet szakértőjétől azt halljuk, hogy a pénz a legnagyobb veszélyű. Hát erre nem számítottunk. Tanultuk, és tapasztaltuk is, hogy az önkéntességre épülő szervezetek életében milyen veszélyekkel járhat az első pénzes pályázat, de a Luke által felsorolt példák bizonyították, hogy a probléma sokkal általánosabb. Sok-sok egyesület, alapítvány, épp alakuló szervezet, kezdeményezés fut vakvágányra, mert a szívességi, közösségi térbe belép a pénz: valaki az önkéntesek közül fizetett alkalmazott lesz. Még a problémát oly jól ismerő Nagy-Britanniában is jól működő szervezetek lesznek rabjai az elnyert pénzek után kialakuló folyamatos forráskényszernek, és a A pénz a nonprofit szektor egyik legveszélyesebb kábítószere. Csak ott, és csak úgy, ahol a szeretet és az odafigyelés, az érzékenység és a türelem, a lelkesedés és a kitartás már önmagában nem elég. pénz oda is könnyen szivárog és rongál, ahol semmi keresnivalója nem lenne ebben a szektorban. Csak már szivárogna ide is egy kicsi mondanánk a Csatornától oly távol, de aligha legyinthetünk erre olyan könnyen. Mielőtt az adománygyűjtés, forrásszerzés kérdéseivel ismerkedne az olvasó amit ez a kiadvány céljául tűzött ki, soha ne felejtse el, hogy a pénz a nonprofit szektor e- gyik legveszélyesebb kábítószere. Csak ott, és csak úgy, ahol a szeretet és az odafigyelés, az érzékenység és a türelem, a lelkesedés és a kitartás már önmagában nem elég. Ha tehát biztosak vagyunk, hogy ezeken túl fizetett alkalmazottak és infrastruktúra, professzionális szolgáltatások és segélyek, iroda és számítógép kell, és vállaljuk, mert megéri, hogy jöjjön a hatóság és az igazolások, az adminisztráció és a beszámolók, csak akkor vágjunk bele. Milyen kihívásoknak kell ma szembenéznünk, ha a támogatásgyűjtés klasszikus és újszerű eszközeit vizsgáljuk? Szép számmal jelennek meg pályázatok civil szervezetek számára, de csak nagyon ritkán arra, amit a szervezet igazán szeretne. Ez a jelenség sok nonprofit szervezetet céljainak elhagyására sarkall. Ez előbbutóbb visszaüthet, mert komolyabb támogatónál nem lel bizalomra az ilyen minden pályázatra lövő szervezet. A pályázatok egyre bonyolultabbak, egyre több formai megkötést tartalmaznak, amit csak a jól adminisztráló, hatékony belső struktúrával rendelkező egyesületek, alapítványok képesek teljesíteni. Ugyanakkor ennek biztosítása megölheti azt a hangulatot, spontaneitást, közösségi erőt, ami sok szervezet legfőbb értéke. Egyre nagyobb lehetőség van az együttműködésben, de a megbízható partnert nem a pályázati határidő előtti héten a legkönynyebb megtalálni. Megbízható, hatékony partneri szövetségeké a jövő. Az egyre bonyolultabb pályázatok miatt megjelentek 2 a pályázatíró cégek, melyek legtöbbször már kész tervekkel, elképzelésekkel érkeznek. Ha nincsen a szervezetnek saját terve, hoszszabb távú stratégiája, hogy merre is akar haladni, akkor kevés az esély arra, hogy sok haszna lesz az így elnyert pályázatnak. Adománygyűjtés nem fog ott könnyen zajlani, ahol az embereknek is kevés van, és nem nő az adományozási kedv, ha az egész társadalmi, gazdasági közeg a folyamatos fogyasztásra serkent. Ha pedig távolabbról gyűjt egy szervezet (direct mail, médiakampányok stb.), különösen fontos a bizalom megteremtése, visszajelzés, átláthatóság, vagy ha ez nincs, akkor a média, vagy a tömeglélektan 3 aprólékos ismerete segíthet. Az 1% bevezetése Romániában biztosan sok szervezetnek okozott csalódást, de még nincs minden veszve, hiszen például Lengyelországban a bevezetés utáni második évben megnyolcszorozódott az 1%-kal élők száma, Magyarországon pedig többször annyian adnak 1%-ot, mint pénzbeli adományt. Gerencsér Balázs Nonprofit Információs és Oktató Központ igazgató 1 A Directory of Social Change munkatársa (mint később megtudtam, egyik kedvenc nyaralóhelye Máramaros). 2 Nagyobb, különösen nemzetközi pályázatok esetén egy átlagos szervezet aligha képes azt maga elkészíteni. Az egyre bürokratizáltabb társadalmunk miatt, már lassan a helyi pályázatok is ide tartoznak. 3 Sajnos az ezzel való visszaélés nagyon sokat rontott, és rontani is fog a nonprofit szektor általános megítélésén.

4 4 civil fórum Mókuskerékben vagyunk? Az év első néhány hónapja civil szervezeteink számára többnyire azzal telik el, hogy éles figyelemmel kísérik a pályázati kiírások megjelenését, majd egyik űrlapot a másik után töltik ki, ehhez csatolgatják a nehezen összeszedett és nem kis pénzért hitelesített mellékleteket, hogy postára kész legyen a csomag, és legyen amiért aggódni hiszen korántsem mindegy e- zen civil szervezeteknek, hogy hogyan bírálják el pályázataikat. Annak idején, amikor a pályázatírásról tanultam, azzal nyugtattak meg a trénerek, hogyha tíz pályázatból egy nyer, akkor az jó eredmény. Nem tudom, ma még tartható-e ez az arány? De úgy vélem, az európai uniós pályázati alapok egy kicsit átszabták, és még most is szabják a pályázás nálunk, az erdélyi magyar civil szerve- Ha egy civil szervezet létfenntartásának az az ára, hogy ki kell forgatnia önmagát önmagából, mert a pénzt hozó pályázat megkívánja ezt, akkor talán nem egy civil szervezetben tevékenykedve kellene a létfenntartásért küzdeni. zetek többségénél megszokott módját, és az ezzel járó gondolkodásmódot is. Nem projektorientált pályázati kiírásokra kell kidolgozott pályázatokat benyújtani, hanem folyamatokban kell tudni gondolkodni, és folyamatok elindítását és fenntarthatóságát kell biztosítani ezekben a pályázatokban. Gondolt-e arra számos civil szervezet, amikor megalakult, hogy milyen folyamatnak a részét képezi, hogy hogyan is fogja majd fenntartani magát, hogy milyen stratégiai cél eléréséért tevékenykedik? Talán valamilyen nagyon általános, és a szervezet kereteit olykor meghaladó célmegfogalmazásokat találunk egy-egy alapszabályzatban, de stratégiai célt csak igen ritkán, vagy szinte egyáltalán. A fenntarthatóság biztosítása azonban erőteljesen az EU-s alapokra tereli a figyelmünket. De vajon jó irányba haladunk-e? Mert ez az irányváltás bizony alapvetően arra sarkall sok civil szervezetet, hogy újragondolja céljait és átszabja az addig megszokott tevékenységi formáját. És miért is kellene idáig eljutni? Miért is beszélgetünk mi a pályázásról? Mert a civil szervezetek számára ez a legfőbb pénzforrás? Talán igen. De miért is van szükségünk pénzre? Mire szeretnénk felhasználni? Avagy ezt maga a kiírás szabja meg? Hohó, itt már gond van! Arra a meghirdetett kiírásra írunk pályázatot, amely a kiíró céljait szolgálja? Nem lépünk át ilyenkor egy fontos határt, ami a civil önszerveződést a célra szabott intézmény- és klientúra-építéstől megkülönbözteti? Hát a civil szervezetek nem egy néhány ember által fontosnak tartott cél érdekében, lelkesedésből, önszerveződésből született szervezetek? Ha egy civil szervezet létfenntartásának az az ára, hogy ki kell forgatnia önmagát önmagából, mert a pénzt hozó pályázat megkívánja ezt, akkor talán nem egy civil szervezetben tevékenykedve kellene a létfenntartásért küzdeni. Meglehet, hogy sarkított, szélsőséges megfogalmazásaim meglepőek, de talán éppen ebben a meglepő helyzetben ébredhetünk rá a dolgok lényegére, és adott esetben a pályázat fölöttébb veszélyes voltára. Mert néha ott hibázzuk el, hogy a problémát nem a gyökerénél ragadjuk meg. Hiszen írjuk a pályázatot, mert kell a pénz, de nem biztos, hogy az a pályázat a megoldás a céljaink elérésében, nem biztos, hogy onnan van szükség pénzre, ahol ezt pályázat útján adják, sőt, az is lehet, hogy nem is pénzre van szükség az adott probléma megoldására, hanem egészen másra, ami esetleg tőlünk igényel több odaadást, emberséget, áldozatkészséget, ötletességet. Lehet, hogy más emberek is örömmel részt vennének a megoldásban, csak soha senki sem kéri fel, vagy kérdezi meg őket. Nem egyszerű ez a kérdéskör, de pontosan ezért lenne fontos, hogy elgondolkodjunk rajta mélyebben, ki-ki magáévá téve a kérdést, és a saját helyzetében keresve a megoldást. A közösségre alapozott segítségnyújtás nálunk, a mi kultúránkban élő igen szép példáiról és az ezekre alapozott kezdeményezésről számol be lapunkban Anca Gaidos a Közösségi Alapítványról szóló cikkében. Már régen érezzük, tudjuk, hogy a pályázati rendszerekkel így, ahogy azok most működnek, gond van. Ez a problematika a határon túli támogatási rendszerekben is változásokat eredményezett. Vitafórum mellékletünkben Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatójának reform-dokumentumként is említhető Magyariskola Programjáról olvashatnak, amely új stratégiát szab a határon túli magyarság támogatására szánt pénzelosztásnak. Számos pénzosztó alapítványt kértünk fel, hogy ismertesse lapunk hasábjain az idei évre szóló támogatási stratégiáját. Sokaktól nem érkezett válasz felkérésünkre, többen pedig arra hivatkoztak, hogy egyelőre nincs kidolgozott stratégiájuk erre az évre. A kiírások azonban sorjában jelennek meg. A pályázás mellett számos formája van az adományszerzésnek, amellyel érdemes próbálkozni, ha világosak a céljaink. Örömmel mondhatjuk, hogy az év eleje számunkra most már második alkalommal jelentheti a megmutatkozás időszakát, azt az időszakot, amikor a célközösségünk 2%-os támogatásának elnyeréséért tehetünk. Ez egy újabb lehetőség, egy újabb kihívás, és egyben feladat is. Ha cselekszünk valamely ügy érdekében, akkor ezt a nyilvánosság előtt is bátran felvállalhatjuk. Meg kell tanulni használni ennek a külvilág felé történő megmutatkozásnak a módszereit, az eszközeit, mert általa sok támogató embert nyerhetünk meg. És maga a 2%- os pénzösszeg elenyésző amellett a társadalmi, közösségi támogatottság mellett, amelyről a kampányaink által megnyert emberek tanúskodnak. E lapszámunkban néhány jó példával és hasznos tanácsokkal is igyekszünk olvasóink, civil szervezeteink 2%-os kampányát segíteni. Csáki Rozália főszerkesztő

5 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 5 10 éves a magyarországi 1%-os törvény Amagyarországi adózók a évi adóbevallásuk készítésekor (2006. február-május) immár tizedik alkalommal élhetnek az évi CXXVI. számú, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény adta lehetőséggel, és rendelkezhetnek arról, hogy megfizetett adójuk 1%-át egy általuk választott civil szervezetnek juttassák. (Az idézett jogszabály kilencedik éve már 1+1%-ról szól, mert a civil szervezetek mellett a második évtől az egyházak is jogosultak az 1% fogadására, de jelen cikk szempontjából csak a civil 1% releváns.). Ha úgy tetszik, egy csendes jubileumhoz érkeztünk el, és bár nincsenek ünneplések, egy kevés büszkeségre mégis van ok: a köznyelvben csak 1%-os törvényként emlegetett jogszabály jelentőségét nehéz még mai szemmel is túlértékelni. Megalkotása mindenekelőtt társadalompolitikai szempontból mérföldkő: az adózó maga dönthet adója egy részének felhasználásáról, s nem mások döntenek helyette. Ő választhatja meg a számára fontos civil szervezetet, s döntését ha a jogszabályi feltételek megfelelőek az állam köteles végrehajtani! Természetesen az sem mellékes, hogy az 1%-os rendelkezések következtében kilenc év alatt több mint 28 milliárd forint átengedett bevétel került vissza a költségvetésből a civil szervezetekhez, valamint az sem, hogy az 1%-os törvény továbbgondolása vezetett el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény megalkotásához. Az évtizedes jogszabály néhány változáson átment ugyan (a 100 forint alatti 1%-ok is felajánlhatók; 3 évről 2 évre csökkent a támogathatóság feltételeként a nyilvántartásba vétel óta eltelt időszak; azok a szervezetek is támogathatók, amelyeknek van köztartozásuk, de a felajánlott támogatást elsődlegesen a köztartozás kiegyenlítésére kell fordítani), de alapvető tételei nem változtak: Rendelkezni a megfizetett adó 1%- áról lehet. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert 2005-ben ezer személy nyújtott be ugyan adóbevallást, de közülük ezernek különböző okok miatt nem volt adófizetési kötelezettsége, tehát adója 1%-át sem ajánlhatta fel. Az adóbevallást tevők 1/3-a nem rendelkezhetett az 1%-ról. A rendelkezés módja meglehetősen bonyolult. A rendelkező nyilatkozat külön nyomtatvány, nem része az adóbevallási ívnek, külön, megfelelő méretű borítékba kell elhelyezni, amit első és hátsó oldalán is előírásszerűen ki kell tölteni, illetve alá kell írni. A rendelkezés bonyolultsága miatt minden évben több ezer az érvénytelen rendelkezés. A civil 1% kedvezményezettjei lehetnek közalapítványok, a törvényben nevesített költségvetési intézmények és egyéb szervezetek. Ezzel a lehetőséggel az adózók annyira nem élnek, hogy 2005-ben a felajánlott támogatások 95,5%-át a klasszikus civil szervezetek (társadalmi szervezetek 18,2%, alapítványok 77,3%) kapták. A kapott 1%-os adományokról és annak felhasználásáról a kedvezményezett szervezeteknek a sajtóban közzétett hirdetményben kell elszámolnia. Kilenc év legjellemzőbb adatai a következők: Milyen tendenciák olvashatók ki a számokból? Viszonylag folyamatosan emelkedett az 1%-os támogatásban részesülő szervezetek száma. Egyrészt egyre több szervezet felelt meg a formális követelményeknek, másrészt egyre több szervezet szólítja meg az adózókat ben a KSH által nyilvántartott szervezetek közel fele részesült 1%-os adományban. Az első nyolc évben folyamatosan emelkedett a felajánlott összeg, messze meghaladva az inflációs rátát, az adományok összértéke tehát nem csak abszolút értékben, hanem valóságosan is növekedett ről 2005-re váratlanul megszűnt a növekedési trend, ami csak részben magyarázható a rendelkezők számának kismértékű csökkenésével. Azt is látni kell, hogy a évi és évi 7-7 milliárd forint jókora összeg, és jó néhány szervezetnek az 1%-os felajánlás a legfőbb bevételi forrása, de a civil szektor összbevételén belül a klasszikus civil szervezetek bevételének csak mintegy 1,5%-át adja. A legelgondolkoztatóbb adatsor a rendelkezők számának alakulása.

6 6 civil fórum Miközben az előzőekben már bemutattam, hogy az adóbevallást tevők és adózók száma között komoly különbség van, ez nem lehet magyarázat arra, hogy közel egy évtized alatt sem emelkedett érdemlegesen sőt, az utóbbi négy évben stagnált vagy csökkent az adójuk 1%-a iránt felelősséget érzők száma. Miért hiányzik a civil kurázsi? Miért nem veszik többen a fáradságot arra, hogy egy kis plusz adminisztrációval éljenek törvény adta jogukkal? A válasz minden bizonnyal a civilek kampányának hatékonyságában, vagy inkább annak hiányában keresendő. A társadalmi célú kommunikáció ma Magyarországon gyermekcipőben jár, annak ellenére, hogy a Nonprofit Információs Oktatási Központ (NIOK) Alapítvány már az 1%- os törvény megléte óta, illetve a CivilKomp Iroda és a Nemzeti Civil Alapprogram az elmúlt két éve próbál ehhez segítséget nyújtani. A felajánlások mögött három motivációs tényező ragadható meg leginkább: valamilyen közvetlen kapcsolat egy szolgáltatás igénybevétele során (iskolai, óvodai, egészségügyi alapítványok), tagsági viszony, érzelmi azonosulás (gyermekegészségügy, gyermekétkezés, állatbarátság, szolidaritás a bajbajutottakkal). Csak néhány civil szervezet engedheti meg magának, hogy nagyobb pénzösszeget fektessen be az 1%-os kampányba. Ötletet, munkát, gondolkodást viszont nem kellene sajnálni. Sajnos, változatlanul érvényesnek tartom azt a tízparancsolatot, amelyet 2002-ben megjelent, Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának 1%-át? című könyvemben írtam: 1.Szervezetünk tevékenysége, működése legyen folyamatosan követhető és érzékelhető a közvélemény számára, ne csak az 1%-os kampány időszakában bukkanjunk fel! 2.Rendelkezzünk átfogó adományszerzési koncepcióval, amelynek része az 1%-os támogatások elnyerése! 3.Az 1%-os felajánlások begyűjtéséhez rendelkezzünk speciális mondanivalóval! 4.Tekintsünk mindenkit lehetséges támogatónak, de legyen meghatározott célközönségünk. Hagyományos adományozóink mellett törekedjünk új támogatók megnyerésére! 5.Az 1%-os támogatások megszerzésére differenciált eszközöket alkalmazzunk! 6.Ismerjük pontosan a hatályos 1%- os jogszabályt, és alkalmazzuk helyesen azt! 7.Beszámolóink, visszajelzéseink ne legyenek formálisak! 8.Értékeljük, elemezzük az 1%-os kampány során kifejtett tevékenységünket, alkalmazott eszközöket és az elért eredményt! 9.Az 1%-os támogatások elnyeréséért minden évben újra és újra keményen meg kell dolgozni! 10. Ne tekintsük az 1%-os kampányt egyszeri befektetésnek! Dr. Bódi György nonprofit szakértő Néhány gondolat az 1%-os törvényrõl Atörvényben foglalt egyes, a végrehajtást és alkalmazást szolgáló rendelkezéseket egyfelől értetlenség, másfelől számos kritika érte a civil szervezetek részéről. A megítélés mögött az is meghúzódott, hogy a törvény politikai akaratból a civil szervezetek bevonása nélkül, a fejük fölött született meg. A leggyakoribb megnyilvánulások bürokratikusnak tartották az eljárást, sokallták az adminisztratív teendőket, hosszúnak tartották a rendelkezéstől a kedvezményezett részére kiutalandó összeg megérkezéséig tartó időtartamot, hangoztatták az APEH ellenérdekeltségét, megkérdőjelezve ezzel a korrekt ügyintézést. Egyes civil szervezetek részéről számos alkalommal felmerült az az igény is,... megoldandó kérdés, hogy a kedvezményezetteknek legyen lehetõségük köszönetet mondani mindazoknak, akik a rendelkezésük alapján támogatták tevékenységüket. hogy a kedvezményezett szervezetek megismerhessék a javukra rendelkezők nevét is. E kétségtelenül jogosnak tűnő igény mögött nemcsak az húzódott meg, hogy legalább néhány soros levélben megköszönjék a támogatást, de az a teljesen érthető szándék is, hogy a támogatók körét stabilizálják. Az elmúlt évekre visszatekintve az állapítható meg, hogy a kritika a törvény életbelépését követő egykét évben volt erőteljes és fokozatosan gyengülő, jelenleg már nem is érzékelhető. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszott az, hogy a civil szervezetek megértették a törvényi rendelkezéseket, megtanulták azok alkalmazását. Rájöttek arra is, hogy alapvető érdekük létük és tevékenységük megismertetése az adófizetők körében azért, hogy minél több támogatót szerezzenek. Jelen írás célja az, hogy a törvény végrehajtását szolgáló rendelkezések és ezek indítékai ismertetésével eloszlassa a félreértéseket és kísérletet tegyen annak bemutatására, hogy az ördög nem is olyan fekete, mint amilyenre festik, azaz az adminisztratív teendők nem is olyan súlyosak és szinte elviselhetetlenek, mint amilyennek azok első közelítésben tűnnek. A törvény előkészítése során határozott szándék volt arra, hogy az egyes rendelkezések végrehajtása a lehető legegyszerűbb módon történjen, túlzott és felesleges terhet ne rójon a résztvevőkre: az adófizető és rendelkező állampolgárra, az adóhatóságra és a kedvezményezett civil szervezetre. Egyes eljárási szabályok és indokolatlannak tűnő adminisztratív kényszerek a rendelkezett összeg természetéből fakadnak. Nevezetesen abból, hogy a költségvetés bevételét képező személyi jövedelemadó részét képezik, és így állami támoga-

7 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 7 tásnak minősülnek. Következésképpen nem jelenthetnek kivételt az adózásra és az állami támogatásra vonatkozó általános törvényi előírások alól. Egyes törvényi rendelkezések túl szigorúnak, talán rigorózusnak tekinthetők, azonban ezek szükségesek egyfelől az adótitokra, másfelől az adatvédelemre és a személyiségi jogokra vonatkozó törvényekben lefektetett előírások maradéktalan betartásához. Vegyük sorra ezeket! A személyi jövedelemadó 1%-áról szóló rendelkezés rendkívül egyszerű, csak figyelmet kell fordítani az adószámok helyes leírására, a saját (!) névre és lakcímre. Tényleg bonyolult az eljárás, ha nem igényel különösebb ismereteket és 2 percnél nem tart tovább? Az 1%-os törvény hatályba lépésének első évében volt csak követelmény a köztartozás adóhatósági, vámhatósági és önkormányzati adóhatósági nemleges igazolása. Ezt követően az adóhatóság ellenőrzi a köztartozásról szóló nyilatkozat helyességét. Nem vitathatóan hosszú az az i- dőszak, mintegy 5 hónap, amíg a rendelkező nyilatkozatok megtétele és a rendelkező nyilatkozatok alapján u- talható összeg a kedvezményezettek rendelkezésére áll. Ennek csak technikai okai vannak, mögöttes szándék a gyakran hangoztatott vád, hogy az állam használni akarja a civil szervezetek pénzét nincs. Figyelembe kell venni, hogy a bevallások 20-25%- a hibás. Nemcsak a bevallások feldolgozása és ellenőrzése időigényes folyamat, hanem igen hosszú időt vesz igénybe a hibák, az esetek többségében csak az adófizető közreműködésével történő javítása. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a kedvezményezett civil szervezeteknek a törvény 30 napot biztosít arra, hogy az adóhatóság felhívására jogosultságukat igazolják, ezt az adóhatóság további 30 nap alatt ellenőrzi le. Kétségtelen, hogy az elektronikus úton történő adóbevallás a bevallások feldolgozásához szükséges időt lényegesen lerövidíti. Ezzel együtt is szükséges a figyelmet arra felhívni, hogy teljesen érdektelen, hogy a kedvezményezett részére az adott év mely hónapjában júliusban vagy novemberben utal az adóhatóság, hiszen éves periódusról van szó, továbbá 12 hónap és nem az adott naptári év (!) áll rendelkezésére az összeg jogszerű felhasználására, és a törvény a tartalékolást, az esetleges maradvány későbbi felhasználását is lehetővé teszi. A félreértések elkerülése érdekében szükséges hangsúlyozni, hogy az az állítás, miszerint az adóhatóság ellenérdekelt a rendelkezések teljesítésében, egyszerűen téves. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az állami adóhatóság a bevételek behajtásában érdekelt, a költségvetési kiadások kívül esnek hatáskörén. Éles kritikák kereszttüzébe került az a törvényi rendelkezés, amely a magánszemély rendelkező nyilatkozatát adótitoknak minősíti. A törvény-előkészítés folyamatában a rendelkező nyilatkozatok kezeléséről több alkalommal konzultáltunk az adatvédelmi ombudsmannal. Az ombudsman határozottan szenzitív adatnak minősítette a rendelkező nyilatkozatot. Ezt az álláspontját őszén részletesen kifejtette az Országgyűlés Emberjogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság egyik ülésén. Könczey Elemér rajza Az adatvédelmi ombudsman álláspontja kialakításánál nemcsak a személyes adatok védelmét biztosító törvényi előírásokat vette figyelembe, hanem a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló évi IV. törvény azon előírásait is, amelyek tiltják a vallási meggyőződéssel kapcsolatosan bármilyen állami nyilvántartás vezetését, adatok gyűjtését. A második (egyházi) 1%-kal kapcsolatos rendelkező nyilatkozatok éppen a hitbeli meggyőződést és ennek adott egyházhoz való kötődését tanúsítják. Egy másik, megítélésem szerint megoldandó kérdés, hogy a kedvezményezetteknek legyen lehetőségük köszönetet mondani mindazoknak, akik a rendelkezésük alapján támogatták tevékenységüket. A megoldást Szöveg nélkül az jelentheti, hogy a törvény rendelkezései alapján a magánszemély e vonatkozásban felmenti az adóhatóságot titoktartási kötelessége alól, és felhatalmazza a kedvezményezett tájékoztatására. Természetesen csak a személyi azonosítók lehetnek ebben az esetben közreadhatók, az összeg nem, miután ez óhatatlanul nemkívánatos következményekhez vezethet. A törvény évi elfogadását követően az Országgyűlés számos módosítást fogadott el. Figyelemre méltó, hogy az eljárási rend az elmúlt években lényegében véve változatlan maradt. Kétségtelen, hogy az előzmények és minta nélküli törvény módosítása a működés tapasztalatai alapján indokolt volt. Egyes módosítások előrelépést jelentettek, azonban megítélésem szerint néhány módosítással kapcsolatosan erős fenntartások hangoztathatók. A civil szervezetekre és az egyházakra külön-külön történő rendelkezési jogosultság, azaz az 1+1% törvénybe iktatása egyértelmű helyzetet jelentett. A változtatás nemcsak a civil szervezetek és az egyházak közötti mesterséges szembenállást szüntette meg, hanem az adófizetők megosztottságát is. Lényegesen csökkentette a kedvezményezettek adminisztratív teendőit az a módosítás, mely különböző igazolások beszerzése helyett csak a törvényi feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatok megtételét írja elő kötelezettségként. A civil szervezetek gazdálkodását könnyíti az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a rendelkező nyilatkozatok alapján átutalt összegek tartalékolását, maradvány képzését.

8 8 civil fórum Az adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő adóalanyokkal (köztük civil szervezetekkel) szemben diszkriminatív jellegűnek tartom azt a módosított rendelkezést, amely szerint köztartozás esetén is részesülhet a kedvezményezett a rendelkező nyilatkozatok szerinti a köztartozással csökkentett összegből. Ez nem járul hozzá az adózási fegyelem erősítéséhez, továbbá az adósságot a mulasztó helyett a költségvetés fizeti meg. Az említett szabályozás ellentétes az államháztartási törvényben foglaltakkal, mely köztartozás esetén tiltja költségvetési támogatás folyósítását. Márpedig az 1%-os törvény szerint is az átutalt összegek állami támogatásnak minősülnek. A kedvezményezett szervezetek lehetőségeit szűkítette az a 2000-ben született módosítás, mely szerint az átutalt összeget és annak felhasználását sajtóközleményben kell nyilvánosságra hozni. A korábbi szabályozás a kedvezményezett döntésére bízta a tájékoztatás megválasztásának módját, hiszen az tudja megítélni azt, hogy támogatóinak körét hogyan tudja legjobban elérni. Jellegzetes példaként említhető, hogy az iskolai alapítványok melyek jelentős számban és összeggel szerepelnek a kedvezményezettek között az iskolában kifüggesztik hirdetményüket, a szülői értekezleten tájékoztatást adnak. Dr. Pósch Gábor Magyar Állami Számvevőszék főtanácsadó Idéntõl már 2%! Igazán szerencsésnek mondhatja magát a romániai civil szféra, hiszen egyik évről a másikra érvénybe lépett az 1%-os törvény, aztán megemelkedett 2%-ra a felajánlható adószázalék ban második alkalommal rendelkezhetnek a romániai adófizetők most már adójuk 2%-ával valamely civil szervezet támogatása érdekében. Mi a 2%? Összetettségét és működését csak akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok személyt, intézményt érint, és mennyire szerteágazó hatása van. törvény adta lehetőség arra, hogy az adófizető szabadon rendelkezzen adója 2%-a felett; sajátos adományozási rendszer, amelyben az adófizető a támogató, aki bele kell tanuljon ebbe a felelősség- és feladatkörbe; sajátos adománygyűjtési lehetőség a civil szervezetek számára, amelyeknek meg kell tanulniuk nyilvánosságra hozni tevékenységüket, ennek érdekében új módszereket és lehetőségeket kell kihasználniuk, hogy érthetővé, átláthatóvá tegyék céljaikat, munkájuk eredményeiket, amelyek támogatásra, további fenntartásra érdemesek; visszacsatolási eszköz, amely képet ad arról, hogy menynyire sikerült a civil szervezetnek megszólítania a potenciális támogatóját, mennyire tudta megnyerni őt is, hogy támogassa céljait, tevékenységeit; pénzforrás, amelynek a rendeltetésszerű felhasználásáért egyaránt felelősek a civil szervezetek és az adófizető polgárok is. A továbbiakban ezen megközelítések mentén térünk ki arra, hogy miben módosult a 2%-os törvény, hogyan működik, mit kell tennie az adófizetőnek azért, hogy el tudja juttatni ezt az összeget a támogatandó civil szervezethez, és néhány jó tanáccsal is szolgálunk a civil szervezeteknek, hogy hogyan szervezzék meg adománygyűjtő kampányukat. Hogy a visszacsatolás se maradjon el, említést teszünk a tavalyi év eredményeiről is. A törvény Romániában a 2%-os jogszabály része a 2003/571. sz. Pénzügyi Törvénykönyvnek. Az erre vonatkozó szövegrész a következő: X. fejezet. Az évi összjövedelem 84. cikkely, 2. bekezdés: Az adófizető fizikai személyek az évi összjövedelmükre fizetendő adó 2%-áig terjedő öszszeggel rendelkezhetnek azon nonprofit szervezetek szponzorizálására, melyek az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó 26/2000-es kormányrendeletnek (a későbbi módosításokat és kiegészítéseket is ideértve) megfelelően működnek. A jövedelemadó 2%-ának elhelyezését illető módszertani normákat a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) január 20-i, 56. számában tették közzé. A Pénzügyminisztérium december 29-i, 2017-es rendeletéről van szó. Működés Abban az esetben, ha az adófizető jövedelemforrása a fizetése, akkor a 230-as nyilatkozatot kell kitöltenie Kérvény az évi összjövedelemadó 2%-ának megfelelő pénzösszeg elhelyezésére (A. pont: az adófizető azonosítási adatai; és B. pont: az évi összjövedelemadó 2%-ának megfelelő pénzösszeg elhelyezése egy nonprofit szervezet szponzorizálására, az 571/2003-mas törvény 57. cikkelyének (4)- es bekezdése rendelkezéseinek megfelelően) (Declaraţia 230 Cerere privind destinaţia sumei reprezentând până la 2% din impozitul anual (punctele A: datele de identificare ale contribuabilului; și B: destinaţia sumei reprezentând până la 2% din impozitul anual pentru sponsorizarea unei entităţi non-profit, potrivit dispoziţiilor art. 57 alin. (4) din Legea )), és ehhez kell csatolnia az adóbevallási lap másolatát (copii ale fișelor fiscale), melyet a munkaadójától kell elkérnie (210-es formanyomtatvány) (formularul 210). A B. pontnál az adófizető meg kell jelölje a csatolt adóbevallási lap számát és típusát. Abban az esetben, ha a felajánlásra szánt összeg ismeretlen, az ehhez tartozó helyet kitöltetlenül kell hagyni, ezt az adóügyi szerv tölti majd ki.

9 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 9 Abban az esetben, ha az adófizetőnek más jövedelme is van a fizetésén kívül (avagy csak más jövedelme van, fizetése nincs), akkor a 200-as formanyomtatványt kell kitöltenie Különleges kérvény a 2005-ben szerzett jövedelmet illetőleg (formularul 200 Declaraţie specială privind veniturile realizate în anul 2005), ezen belül a szerzett jövedelem típusának megfelelő összes fejezetet, beleértve a III. 2 fejezetet is az évi összjövedelemre fizetendő adó 2%-ának megfelelő pénzösszeg elhelyezése (destinaţia sumei reprezentând 2% din impozitul pe venitul anual datorat). A formanyomtatványokat a pénzügyi szervektől lehet beszerezni, vagy letölthetők a Pénzügyminisztérium honlapjáról (Ministerului Finanţelor Publice, illetve a 2%-os program honlapjáról: és személyesen kell benyújtani az adóhivatalba (Administraţia Financiară) az adófizető lakcímének megfelelő körzetben, vagy ajánlva is postázhatók május 15-i határidővel. (Forrás: A Nemzeti Pénzügyőrség (Agenţia Naţională de Administrare Fiscală) február 4-i közleménye.) A 2%-os adófelajánlásokért folytatott kampány Ajánlott minél korábban elkezdeni a kampány tervezését. A szervezetek a következőket tehetik: felmérhetik a kampány céljára rendelkezésükre álló erőforrásokat (munkaerő önkéntesek, alkalmazottak, megfelelő szakértelem, pénzügyi források, különféle véleményformáló személyiségek vagy információtöbbszörösítési eszközök stb.), és ettől függően határozhatják meg a kampány arányait (helyi kampány, vagy egy szűk ismerősi, baráti, munkatársi, szomszédi körön belüli; regionális kampány, a tömegtájékoztatás bevonásával vagy anélkül, országos kampány stb.); megtervezhetik, hogy milyen célcsoporttól kívánnak 2%-os felajánlást gyűjteni (kit céloz a kampány); megtervezhetik, melyek lesznek a kampány során megfogalmazott fő hirdetések; megtervezhetik, melyek a leghatékonyabb csatornák a célcsoportok felé közvetített üzenetek továbbítására; megtervezhetik a különböző (minimális és maximális) forgatókönyvek szerint összegyűjthető pénzösszegek felhasználási módját. Néhány tanulság az előző évi kampányok és eredményeik kapcsán A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare ARC) kvalitatív tanulmányt készít az 1%-os felajánlásokért folytatott kampányban résztvevő romániai szervezetekről. A tanulmány egy nemzetközi kezdeményezés része, mely az ilyenfajta kampányok tapasztalatainak összegzését tűzte ki célul Közép- és Kelet-Európa azon országaiban, melyekben ilyen típusú rendelkezés van érvényben. E tanulmány keretében tíz romániai szervezetet kérdeztek meg, melyek részt vettek az első, 2005-ös 1%-os felajánlásokért folytatott kampányban. A következő következtetések vonhatók le a szervezetekkel folytatott beszélgetésekből: A szervezetek az 1%-os felajánlásokért folytatott kampányt középtávú lehetőségnek tekintették. Az első év után a legfőbb eredmény az ismertség, nem föltétlenül a befolyt pénz. (Ha ismert akarsz lenni, az pénzbe kerül. De minél ismertebb vagy, annál több az esélyed a pénzgyűjtésre.*) A felajánlók körének szélesítése ilyen megfontolásból középtávon fontosabb, mint a dolog pénzügyi vonatkozása. Ugyanebből a megfontolásból fontosabb az ebben az eljárásban bízó és az adófelajánlással élő adófizetők száma, mint maga a felajánlás. A kampányok egy új pénzgyűjtési módszert jelentettek, melyet tesztelni kellett. Az 1%-os felajánlásokért folytatott kampány a jobb piacképességhez és a célközösséggel való jobb kommunikációhoz vezetett. (Nem is tudtam, hogy ennyien tudnak rólunk *) A legtöbb szervezet, amelyet megkérdeztünk tavaly, az idén is szeretne kampányolni. Azoknak a szervezeteknek volt a tömegtájékoztatással is összehangolt viszonya, amelyek már szerveztek nyilvános akciókat, illetve már együttműködtek a sajtóval. Előzetes médiakapcsolatok nélkül a kampány idején igényelt együttműködésnek nincs valós esélye a sikerre. A pénzösszegek felhasználásának átláthatósága életbevágó az ilyenfajta kampányok esetében. (Azzal, hogy úgy döntesz, 1%-os felajánlásokért kezdesz kampányolni, egyben hatalmas kötelességet vállalsz: közpénzről lévén szó, átláthatóan kell elszámolnod a teljes befolyt összegről. Csakis az átláthatóan működő szervezetek kezdhetnek bele ilyesfajta kampányba... *) A szervezetek nagy része úgy döntött, maga szerkeszti meg kampányhirdetését. Ez olcsóbb, és mivel a szervezetek ismerik a területen működő kollégáik hirdetéseit, sajátos, az adófizető által könnyen azonosítható hirdetést hozhatnak létre. A leginkább használt célcsoport a tagokból, önkéntesekből, a célközösségből és az alkalmazottakból, illetve ezek barátaiból és a hozzájuk közelállók csoportjából tevődött össze (informális hálózat). Noha ez egy szűk körű és korlátozott lehetőségeket kínáló csoport, a felajánlások bizonyosságát nyújtotta a szervezeteknek, és ezzel egy időben visszacsatolást is nyújtott a kampányukról, hirdetéseikről. A leggyakrabban használt módszer a szervezet üzenetének a közlésére a szórólap, a plakátok és az előre kinyomtatott nyilatkozatok voltak. A szervezet szintjén a kampány legfontosabb eredménye a tapasztalat. Ez legtöbbször új energiaforrást jelentett a szervezeteknek, hiszen a kampányolás felér egy kisebb csapatépítéssel is. Tavaly országos szinten RON összeget ajánlottak fel. A következő megyékben ajánlottak fel a legnagyobb összegeket: Bukarest RON Kolozs RON Maros RON Hargita RON Temes RON Iași RON Bihar RON Szeben RON Fehér RON Konstanca RON Bákó RON Dolj RON Brassó RON** (*forrás: az 1%-os kampányt illető tanulmány céljából megkérdezett szervezetek képviselőitől származó adatok) (**forrás: a Nemzeti Pénzügyőrség (Agenţia Naţională de Administrare Fiscală) február 4-i közleménye.)

10 10 civil fórum Hasznos tanácsok A 2%-os felajánlásokért folytatott kampány egy folyamat. Hogy bizonyosak lehessenek a felajánlásokban, kommunikáljanak időben a lehetséges felajánlást nyújtó személyekkel. Kérjenek időben engedélyt a cégektől, hogy alkalmazottaikhoz eljuttathassák kampányüzenetüket. Ha nem végezhetnek közvetlen bemutatót, kérjenek teret a kampány anyagainak kifüggesztésére vagy a cég belső hálózatán belüli terjesztésére. A cégvezetés és a szakszervezeti vezetés értékes erőforrás lehet a hirdetés szórása számára! Ne hagyják az utolsó percre a sajtóval való kapcsolatfelvételt. Kérések sokasága fogja őket bombázni, és nem reagálnak majd kedvezően. Használjanak ki minden eseményt a kampány ideje alatt a 2%-os felajánlásra való felszólítás céljából. Használják fel az előző évi eredményeket a kampányban, még ha nem is gyűjtöttek komoly összegeket, mert az átláthatóságot és a beszámolót értékelni fogják. Használjanak úgy a többi szervezetétől, mint a saját egyéb kampányaikétól is eltérő kampányhirdetést ez alkalommal. Ily módon egyedivé teszik kampányukat, és az adófizető könnyebben azonosíthatja Önöket a hozzá eljutó többi hirdetés között. Már a felszólítás pillanatában jelöljék meg az elnyert pénzösszeg célját, és biztosítsák az adófizetőt a pénzösszeg elnyerése utáni nyilvános elszámolásról. Állapítsák meg világosan a célcsoporto(ka)t, és a kampány hirdetését az egyes csoportok sajátosságainak függvényében szerkesszék. Ne használják ugyanazt a hirdetést a széles közönségrétegek számára. Ne hagyatkozzanak a kampányhirdetések közvetítésének egyetlen fajtájára. Próbálják minél változatosabb módon elérni célcsoportjaikat. További hasznos tanácsokkal és értékes tudnivalókkal szolgálnak az ARC által szerkesztett és fenntartott és a magyarországi Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) által szerkesztett honlapok. Mindemellett az 1%-os kampányokkal, a civil szervezetek felkészítésével foglalkozik a magyarországi CivilKomP Szervezőiroda, amelynek a honlapján (www.civilkomp.hu) szintén sok értékes anyagot találhatnak az érdeklődők. Ugyanakkor figyelmükbe ajánljuk Civil Fórum lapunk tavalyi első lapszámának (VI./1.) VitaFórum mellékletében közzétett Útmutató az 1%-os jogszabály alkalmazásához ismertetőt is, amelyet szintén az ARC készített az Egy százalék-program keretében. Sikeres kampányolást kívánunk! Az ARC és az ERMACISZA csapata Az anyagot összeállította: Csáki Rozália Fordította: Telegdi Csetri Áron Mi a járható út a sikeres és hatékony 1%-os kampányokhoz? Gyakorló PR-tanácsadóként erre a kérdésre röviden mindig ugyanazt válaszolom: csakis a folyamatos kommunikáció a járható út. Jelen írásomnak is ugyanez a mondanivalója, kicsit bővebben kifejtve. Hosszú távon nem lehet sikeres az, aki egyszeri kampányban gondolkodik, aki erőforrásait kizárólag az 1%-os kampányidőszakra összpontosítja. A felvetésre némi cinizmussal van még egy rövid válasz: járható út a sok pénz is, mert a pénz pénzt hoz. Az elmúlt években megjelent a magyarországi 1%-os piacon egy alapítvány, amely az adózók által amúgy is preferált gyermekegészségügy témájában érzelmileg meg tudta mozgatni célcsoportját, s így nagyon nagy 1%- os bevételre tett szert, majd a kényelmes pénzügyi pozíciót hasznosította későbbi kampányaiban. Megtehette, hogy a teljes kampányidőszakban még 2005-ben is, amikor a bevallási időszak már több hónapra nyúlt folyamatosan ott legyen a médiában. Hogy mennyire volt ez a jelenlét hatékony, tehát mennyi volt a tényleges ráfordítás, azt csak az alapítvány tudja. Van olyan civil szervezet is, amelyik évről évre szintén komoly 1%-os bevételre tesz szert, és igazoltan hatékony, ilyen a Rex Kutyaotthon. Az ügynökségük (Scholz & Friends) ugyanis benevezett a hatékony marketing-kommunikációs kampányokat díjazó EFFIE-versenyre és nyertek már arany, ezüst és bronz EFFIE-t is. (Az EFFIE-díj célja, hogy a reklámot a mögötte álló marketingtevékenység szempontjából minél szélesebb körben elismertesse. Ez az egyetlen olyan szakmai elismerés, amely együtt kezeli a kreativitást a marketing- és reklámcélok sikeres megvalósításával, azaz az elért piaci eredményt díjazza.) A siker mérése az 1%-os kampányok esetében pofonegyszerűnek látszik: ennyit költöttem ennyi jött be, és ha a mérleg pozitív, minden rendben van. Ez még nem jelenti azonban azt, hogy a kampány hatékony is volt! Hiszen már az ennyit költöttem is kérdéseket vet föl! A legizgalmasabb persze a közzététel valódi árának rejtélye: milyen adatokat értékelünk? Azt, amennyiért ténylegesen vette a civil szervezet a felületet? Vagy a felület listaárát, azaz a médium által megadott, kedvezmények nélküli alapárat? Attól függ, hogy mit akarunk hangsúlyozni! És vajon kiszámoljuk-e pontosan, hogy valójában ki mennyi munkaórát fordított egy-egy kampányra, hogy teljes, for-profit áron mennyi is lenne egy-egy kampány ára? Ha a tényleges ráfordításokat számolnánk, sok civil szervezet kampánymérlege negatív lenne. Hogy az 1%-os kommunikáció sikeres és egyben hatékony volt-e, azt viszonylag egyszerű kimutatni

11 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 11 1-es ábra Forrás: Vajda Ágnes/Kuti Éva: Állampolgári szavazás közpénzekről és civil szervezetekről azoknál a civil szervezeteknél, amelyeknél egy jól körülhatárolható, viszonylag szűk célcsoporthoz szólnak. Ők nem hirdetnek újságokban, nem jelennek meg óriásplakátokon, nem tesznek közzé televíziós reklámot. Hiszen annak az alapítványnak, amelyiknek célja egy a- dott lakótelep játszótereinek a fejlesztése, karbantartása, értelmetlen a szűkebb környezeténél messzebb próbálkoznia, mert az ott élőkön túl senkinek nem fontos annyira, hogy adakozzanak rá. Az az alapítvány, amelyik közvetlen, akár napi kapcsolatot tart fenn tagjaival, ahol rendszeres a kapcsolattartás akár egy tágabb közösséggel, alacsony költséggel el tudja érni célcsoportját, tehát költséghatékonyan megszólíthatja mindazokat, akiknek az adófelajánlására bizton számíthat. És ehhez elegendő egy levél vagy egy szórólap. Egy iskolai alapítvány a gyerekekkel hazaküldethet egy vagy két rendelkező nyilatkozatot a szülőknek. Az ilyen alapítványoknál egyértelmű a visszacsatolás is a rendelkező számára: látható, mire használják fel az 1%-ot. Fontos motiváló tényező az adományozásnál, hogy aki ad, tudja, hogy a pénzét mire fordították. És ez még akkor is így van, ha az adományozás nem kerül az egyénnek semmibe, így tehát az 1%-os rendelkezéseknél. A tagjaikkal szoros kapcsolatot ápoló szervezetek nagyon megbízhatóak, ez is az egyik titka hatékonyságuknak. Azok a szervezetek, ahol működik egy elkötelezett közösség, hatékonyan bevonhatják tagjaikat az 1%-os kampányba, építhetnek az ő önkéntes munkájukra, és így még hatékonyabban tovább bővíthető az adott szervezet számára rendelkezők köre. Fontos! Az 1%-os rendelkezések közel 60%-a személyes kötődés alapján dől el! (lásd 1-es ábra) Ezek a civil szervezetek mind ugyanarra az alapra építenek: a belső kommunikációra. A jól működő, hatékony szervezetek folyamatosan, egész évben kommunikálnak a célcsoportjukkal. A siker nem marad el, ha kapcsolati rendszerüket folyamatosan építik, ápolják, ha az 1%- os kampány része a hosszú távú építkezésnek. Vannak olyan civil szervezetek, amelyek valamilyen oknál fogva joggal reménykedhetnek abban, hogy érdemes szélesebb kört megszólítaniuk. Például azok, akik elsősorban gyermek-egészségüggyel vagy állatvédelemmel foglalkoznak, jó eséllyel számíthatnak az adózók részvétére és így támogatására. Ebbe a körbe tartozik a már említett Rex Kutyaotthon is. Az ő esetükben bár bizonyára van egy szűk csapat, akikkel szoros kapcsolatot tartanak: munkatársi, baráti, rokoni háló stb., de a kivert kutyák iránt sokakban felkelthető a szánalom, nekik érdemes volt tehát vállalni a kockázatot és a nagyobb bevétel reményében többet költeni. A Rex sokféle eszközt bevetett a siker érdekében (óriásplakátok, újsághirdetés, televíziós spot, DM), de az igazi eredményhez még ez is kevés lenne. Amitől jól működnek kampányaik, az az integrált kommunikáció. A hosszú távú siker titka, hogy a kampány fő üzenete az egész éves kommunikációt áthatja. Minden sajtómegjelenést, minden interjút. Nem mellékes persze, hogy mennyire egyszerű és mindenki számára érthető-e az üzenet. Az állat nem játékszer! mindkét kritériumnak megfelel, mégis értékrendet, filozófiát is közvetít. A Rex kiváló, összehangolt, folyamatos kommunikációval, jó kampánystratégiával sikeres és egyben hatékony tudott lenni. Más a helyzet azonban, amikor az alapítvány szakterülete nem olyan, ami erősen motiválná az embereket. Ilyen például a Kézenfogva Alapítvány. A Kézenfogva Alapítvány 1993 óta működő, szakmai berkekben, sőt azon túl is igen megbecsült országos alapítvány. Göncz Árpád alapította, Göncz Árpádné a kuratórium elnöke, aki a mai napig tevékenyen részt vesz a munkában. Az alapítvány célja, hogy az értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekek és felnőttek részére segítséget nyújtson és biztosítsa számukra, hogy emberhez méltó körülmények között, családban élhessenek. A Kézenfogva Alapítvány tehát olyan területen dolgozik, ami ismeretlen világ a többség számára, sőt félelmet kelt az emberekben, mert hiedelmek élnek bennünk az értelmi sérültekkel szemben: nagyon erős és magas az őket övező előítélet fala. A feladat tehát az ő esetükben is a hosszú távú építkezés, és nem kevésbé az előítéletek fokozatos lebontása. Hogyan lehetnek ők sikeresek és hatékonyak? Ernyőszervezetként az alapítvány egy nagyon nagy virtuális közösség része, ám a tagszervezetek, intézmények állnak az érintettekkel, azok hozzátartozóival, barátaival, ismerőseivel közvetlen kapcsolatban. Az alapítvány ha az 1%-ra számít, akkor közvetlenül csak a saját munkatársi, baráti, ismeretségi körét, a saját támogatóit szólíthatja meg, mint ahogyan tette is 2001 előtt. Ebből a körből az alapítvány viszonylag stabil bevételre számíthat. Nagyon alacsony költségráfordítással sikerült viszonylag szép bevételre szert tenniük. (lásd 2-es ábra) Ám 2000 után ez a bevétel kevés volt ahhoz, hogy az alapítvány eredményesen eleget tegyen vállalt feladatainak, mert mint sok más szervezet esetében is, elapadtak a nemzetközi források, valamint megszűnt a köztársasági elnök úr személyes reputációjának a támogatása. Mindehhez a Kézenfogva Alapítványnak sokakhoz hasonlóan nem 2-es ábra

12 12 civil fórum volt olyan pénzügyi lehetősége, hogy intenzív kampányt folyasson az 1%-os időszakban. Kevésből kellett sokat varázsolni. A 2000-es évek elején, amikor viszonylag kevés civil szervezet próbálkozott az országos médiumoknál, a kapcsolati tőke kihasználásával hatékonyan lehetett megjelenni. A médiumok nyitottabbak voltak, nagyobb volt a mozgástér. A közzétételi lehetőségek azonban évről évre szűkülnek. A napilapok már a kezdet kezdetén majdnem egységesen megállapodtak abban, hogy egységesen adnak kedvezményes hirdetési lehetőséget a civileknek: a kampányidőszakban egy-két alkalommal, egy-egy oldalpáron. Ezen a felületen nehéz kitűnni, igaz, sok civil szervezetnek még ez is megfizethetetlen. A televíziókban viszonylag jobbak voltak az esélyek korábban, 2005-ben azonban a korábbi lehetőségek ezen a téren is beszűkültek, a kereskedelmi adók korlátozták a megjelenések számát, és azok is többnyire az éjszakai órákban jelenhettek meg ben Magyarországon az adózók közel civil szervezet javára állítottak ki rendelkező nyilatkozatot. Ha ezeknek a szervezeteknek csak a fele próbál különböző csatornákon keresztül kommunikálni, az is rengeteg a média által kínált lehetőségekhez képest. Hogyan lehet sikeresnek lenni ebben az óriási versenyben, ha a siker kritériuma, hogy a ráfordításnál nagyobb legyen a bevétel? És ez esetben még nem beszéltünk a hatékonyságról! Jó taktika például az üzenet az állandó ismétlése: újra és újra meg kell szólítani azokat is, akiknek a támogatásban biztosak vagyunk. Érdemes megszívlelni a Gyermekrák Alapítvány stratégiáját, amely hosszú évek óta ugyanazzal a vizuális anyaggal jelenik meg. Így költséghatékonyak és könnyen azonosíthatóak ben a Kézenfogva Alapítvány újraterveztette 1%- os megjelenéseit, mert úgy gondolta, hogy a korábbi szép, de túl költői vizuális anyag nem elég erőteljes a célcsoport megszólítására. Sajnos a 2005-ös 1%-os kampány hatékonysága alulmúlta a korábbi évekét, aminek egyik oka lehetett a teljesen új vizuális megjelenés. Sokak számára nehezebb lett az alapítvány beazonosítása, és kevés pénzből nem lehet annyiszor megjelenni, hogy az ingerküszöböt átlépje a kampány. Érdemes ott lenni minél több helyen a döntés pillanatában, a könyvelőknél, a munkahelyeken, a lakásokban. Ennek jó eszköze a DM és a szórólap, aminek a terjesztése lehet címlistára, ez persze drágább, vagy behúzással (sok esetben még drágább), vagy be lehet dobni közvetlenül a postaládákba, például az önkéntes munkára építve. Állandóan keresni kell az új, szokatlan felületeket, az olyanokat, mint például a Hat Reklámügynökség ötlete: becsempészték SOS-Gyermekfalu nevét a munkahelyekre is, az Aquastella víz-ballonokon található szalagokon hirdette a szervezet magát. Mindenek előtt törekedni kell azonban arra, hogy a szervezet egész évben, folyamatosan jelen legyen a sajtóban, a közgondolkodásban és nem kevésbé az adományozók gondolataiban. Számtalan lehetőség van erre, hogy mást ne is említsek, a köszönetnyilvánítás, hogy adtak, és persze nem csak akkor, amikor éppen újra kérünk! S. Takács Zsuzsanna Magyar PR Szövetség alelnök A Kézenfogva Alapítvány kommunikáció-váltásának eredményei október 9-én, a II. CivilKomP konferencián hangzott el az alábbi előadás, amely tanulságos esettanulmány keretében ismerteti, hogy egy civil szervezet az adományszervezés érdekében képes megváltoztatni a külvilággal folytatott kommunikációját, és ezt a váltást siker övezi. Az esettanulmány újraközlése mellett csak egy indok szólt: jó példával szolgáljunk kedves olvasóinknak. Az alapítványról A Kézenfogva Alapítvány 1993-ban jött létre azzal a céllal, hogy országos szinten próbáljon javítani az értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek, hozzátartozóik és a velük foglalkozó szakemberek, civil szervezetek helyzetén. Alapítója Göncz Árpád, elnöke Göncz Árpádné, aki 1993-óta tevékenyen részt vesz az Alapítvány munkájában. Az a tény, hogy alapítónk egy ilyen nagyra becsült közjogi méltóság, alapjaiban meghatározta és két nagy egységre bontotta alapítványunk kommunikációhoz és a PR-stratégiához való viszonyát. Az első időszak a közötti, amikor: magánszemélyek adományai, szponzorok támogatása, nemzetközi pályázatok bevételei tették lehetővé az alapítványi munkát (2000 előtt Alapítványunk etikai okokból hazai pályázatokon nem indult!). Ebben a 7-8 évben a tudatos kommunikációra nem szentelt figyelmet az Alapítvány. Használta ugyan a PReszközrendszerét (sajtórendezvényeket, konferenciákat szervezett, sajtóközleményeket adott ki), mégis ez egy

13 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 13 passzív szereplés volt, nem beszélhetünk tudatos kommunikáció-szervezésről. Az elnök asszony imázsa, illetve az az állandó hírérték, amely a köztársasági elnök feleségét megillette elég ösztönző erő volt a for-profit szféra irányába az adományozásra. Ezzel magyarázható, miért is volt elegendő a passzív PRtevékenység, a nem tudatos kommunikáció-szervezés az Alapítvány számára, miközben futtatta számos programját, támogatta a civil szervezeteket, és nem utolsósorban ha a lehető legegyszerűbb szinten is fenntartotta önmagát. Itt azért meg kell említenem, hogy az Alapítványnak ebben az időszakban 4-5 főállású alkalmazottja volt után fordult a kocka. Bár nem ért váratlanul, de szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy kikerülvén a reflektorfényből, a pénz- és tárgyi adományok mennyisége nagyságrenddel csökkent. Fel kellett tennünk a kérdést: Mit kell tennünk, hogy programjainkat továbbra is ugyanilyen szakmai színvonal mellett folytathassuk? Hogyan tartsuk meg kapcsolatainkat, hogyan állítsuk magunk mellé azokat, akik eltávolodtak tőlünk? Úgy gondoltuk, hogy a PR-eszközrendszerét tudatosan és fokozatosan bevezetve munkánkba, eleget tudunk tenni a múlt igényeinek és a jövő szükségleteinek. Egy szó mint száz tudatos kommunikációra és PR-stratégia kialakítására volt szükségünk. Ez felölelte a PR hagyományos külső és belső eszközrendszereit. Átalakítottuk arculatunkat, tudatosan kommunikáltuk programjainkat, tudatosan építettük fel többek között 1%-os kampányunkat is re működési költségeinket: magánszemélyek adományaiból, az 1%-ból, és abban az évben először (NCA-s) pályázatból fedeztük ben az Alapítványnál már 10 főállású alkalmazott volt. Visszatérve az 1%-os kampányra: három olyan kampányon vagyunk túl, melyet tudatosan szerveztünk, alakítottunk. Ezek kommunikációjában a Rátky és Társai Integrált Kommunikációs Műhely volt segítségünkre. Minden kampányunk nagy kérdése: hogyan juthatunk közelebb az adózókhoz, hogyan tudjuk elérni, hogy egyre többen ajánlják fel adójuk 1%-át? A Kézenfogva Alapítvány megalakulásától kezdve sok mindenben eltért a többi alapítványtól, így az 1%-os kampány célcsoportja is más. Mivel közvetlen tagságunk nincs hiszen szervezetekkel állunk kapcsolatban, célcsoportunk azok az adófizetők, akik még nem éltek az adófelajánlás lehetőségével, vagy nincsenek elkötelezve. Mindig 2 időszakban kampányoltunk: február 10. és 15., valamint március 10. és 20. között. Televíziós, rádiós szpotokat készítettünk, és a sajtóban is megjelentünk hirdetéseinkkel. Itt a televíziós szpotból láthatunk néhány kockát. A szpot lényege, hogy a hegy mögül felkelő napból mosolygós női fej formálódik ki, majd kinő két fa. Egy egészséges, erős és egy gyenge ezzel is jelezvén, hogy a társadalomban mindig is lesznek gyengébbek, elesettebbek, majd az egészséges fából kinyúló kéz segítséget nyújt a gyengébbnek. A sajtóhirdetéseinkben is megjelent a női fejforma, s míg a sajtóreklám elsődlegesen az adózók 1%-os adófelajánlására irányult, addig az elkészített rádióreklám az Alapítvány ismertségének növelését szolgálta. Nézzük meg kampányainkat a számok tükrében: Látható, hogy míg szervezett kampány nélkül mindössze 3 millió Ft folyt be az 1%-os adófelajánlásokból, addig ben ez az összeg megduplázódott, 7,7 millió Ft-ra, 2002-ben 12,8 milliós szinten állt, és a 2003-as adóévből az APEH mostani levele szerint már 16,7 millió Ft a bevételünk. Nézzük meg hogyan alakultak megjelenéseink az egyes években. Először a televíziót, rádiót, majd a sajtót. Láthatjuk, hogy nagyságrendileg minden évben azonosak a megjelenések.

14 14 civil fórum A 2002-es televíziós és a 2001-es rádiós kiugrást az okozta, hogy ezekben az években egy-egy kereskedelmi tévé-, ill. rádiócsatorna több társadalmi célú reklámidőt ajánlott fel a Kézenfogva Alapítványnak, ezzel segítve 1%-os kampányát. Míg a megjelenések száma nem emelkedett, addig a bevételek nőttek, tehát tudatos kampánnyal lassan elértük, hogy egyre ismertebb lett Alapítványunk, egyre többen ajánlják fel adójuk 1%-át nekünk. Sajnos a megjelenések költségei megduplázódtak. Itt feltétlenül meg kell jegyezzem, hogy ezek az adatok a megjelenés, nem pedig a kampányok költségei. Hiszen a kampányköltségbe beletartozik a tévés és rádiós szpotok elkészítése, tervezési költségek is stb. A Kézenfogva Alapítvány úttörő szerepét abban látom, hogy: felismerte a kommunikáció fontosságát, megalkotta PR-stratégiáját, pénzt és eszközöket rendelt a stratégia megvalósítása mellé, s mint ernyőszervezet segíti a civil szervezeteket. Teszi mindezt úgy, hogy csak néhány lépéssel jár a többiek előtt, de már tudja a PR fontosságát, látja az utat, amelyen haladnia kell, és hiszi, hogy kézen fogva könynyebb! Váradi Ildikó Kézenfogva Alapítvány PR-menedzser 1%-os kampányok idején Civil hangok a hirdetésekben Civilek. Társadalmi érdekeket és értékeket képviselnek. A közjót szolgálják. Fontos, hogy legyenek. Érzékenyek és érzékenyítenek az egyéni és közösségi problémákra, azok megoldására. Legfőbb céljuk a segítségnyújtás. Ott vannak a nagy katasztrófáknál, de a legtöbb esetben olyan nehéz élethelyzetekben adnak reményt, szólnak hozzánk bátorító hangon, amikor kilátástalannak tűnik életünk. Mert az ember számára a legnehezebb a reményvesztett állapot, a kétségbeejtő közöny, a kiszolgáltatottság érzése. Ilyenkor nyújtanak segítő kezet a rászorulóknak, támaszt a családtagoknak, nem hagyják magukra a bajba jutottakat. A civil szervezetek látszólag egyéni sorsok megoldására szerveződnek, a- zonban létük, tevékenységük közügy. Ott vannak jelen, ahol a kormányzati szerepvállalás csökken, a szociális háló ritkul. Munkájukkal, eredményeikkel nagyobb társadalmi és gazdasági felelősségvállalásra hívják fel a figyelmet, összefogásra buzdítnak. Adakozási hajlandóságunk lehetőségeink függvénye, adományozási kultúránk most van kialakulóban. Mindenki segíthet a maga módján, lehetőségeihez mérten bekapcsolódhat a civil társadalom építésébe, megerősödésébe. A civilek lételeme a nyilvánosság Az elmúlt 15 évben közel ötvenezer nonprofit szervezetet jegyeztek be, mert megoldásra váró társadalmi probléma van bőven. Érdekeinket képviselik civilek az egészségügyi, szociális, pszichés, fogyatékossági, környezet- és állatvédelmi, kulturális, oktatási és fogyasztóvédelmi területeken egyaránt. Munkájukhoz támogatottságra van szükség, céljaik megvalósítását biztosító forrásaikat saját erőből teremtik meg. Az adománygyűjtéshez, támogatók megnyeréséhez ismertségre, elismertségre kell szert tenni. Ezért szükségszerűen a marketing- és kommunikációs munka

15 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 15 az ő életükben is napi tevékenységként jelentkezik. De ezt nem lehet egy lapon említeni a hagyományos reklámmal. Nem ugyanazok a civilek lehetőségei, ha csak a rendelkezésre álló eszközöket, anyagi forrásokat, médiafelületet, megtérülést tekintjük. Tevékenységük természetéből fakadóan nem használhatják ugyanazokat a harsány eszközöket, sokszor manipulatív reklámfogásokat pl. nyereményakciókat, amelyek a termelésben, forgalmazásban versenyző vállalkozások számára megengedettek. Reklámmal adományozókat megnyerni? Hirdetéssel támogatásra ösztönözni? A reklámversenyben civilként részt venni? Mondhatni méltatlan kihívás a civil társadalom szereplői számára. És végső soron nem is ezen a téren kell helyt állniuk. A reklám a piacgazdaság szükséges velejárója, elsődleges természete az eladásösztönzés. A profit növelésében érdekelt vállalkozásoknak versenyezni kell a fogyasztó kegyeiért. Ki kell tűnni a sokaságból. Hírverés kell ahhoz, hogy ismertté váljanak akár a manipuláció eszközeivel is éljenek, hogy vágyat ébresszenek termékeik, szolgáltatásaik megvásárlására. Ezért óriási összegeket fordítanak marketing-tevékenységre, ezen belül a különböző hirdetésekre. Ennek egyenes következménye, hogy a reklámdömping nap mint nap harsányan betolakszik otthonunkba, egyre nagyobb idősávban megszakítva kedvenc sorozatokat, filmeket, kvízműsorokat és egyéb programokat. Minél többet sikerül eladni egy-egy termékből, annál nagyobb bevételre tesz szert a vállalkozás, annál nagyobb összegeket költhet ismét marketing és reklámtevékenységre, termékfejlesztésre, munkaerőre és ma már egyre növekvő mértékben támogatásra is. Bevált támogatási formák Termékkapcsolás Az adományozási kultúránk fejlődését mutatja, hogy több, jól működő nagyvállalat felismerte társadalmi felelősségét és szerepet vállal a civilek támogatásában. Egyre többször találkozunk olyan termékkel, amelyen reklámfelirat tudatja velünk, hogy az adott termék árának bizonyos százalékát átutalják jótékonysági célokra, betegségek gyógyítására. Itt is elsősorban a vásárlást szorgalmazzák, de párhuzamosan azt a jó érzést keltik bennünk, fogyasztóban, hogy részesei lehetünk egy jótékonysági akciónak, támogatunk egy nemes ügyet. Adni öröm, ezért bizonyára két hasonló tulajdonságú termék közül azt fogjuk választani, amelyik jótékonyságra is lehetőséget kínál. 1%-os rendelkezés Segíteni, adakozni minden jó érzésű ember szeret, ha van miből. Most adott a lehetőség. A januártól májusig zajló adózási időszakot civil körökben 1%-os kampányként is emlegetik. Az idén 10 éves 1%-os törvény adta lehetőség óta civil hangok jelennek meg a hirdetésekben. Versenyhelyzet van, amely évről-évre éleződik. Több ezer civil szervezet szeretné hallatni hangját, igyekszik célba juttatni üzenetét. E törekvés lényege: minél több adózó figyelmét felkelteni és bizalmát elnyerni, ennek eredményeképpen egyre több adóforintot gyűjteni, tevékenységének, működésének folytatásához szükséges anyagi források egy részét megteremteni. Növelhető az adakozási kedv A tendencia biztató, évről évre ha kis mértékben is növekszik az adományozási cédulát kitöltők száma, a felajánlott összeg, valamint azon szervezetek száma, amelyek javára történik a rendelkezés. A statisztikai adatok szerint azonban bőven vannak még tartalékok, amely számok bizakodásra és a hatékonyabb kommunikációra ösztönzik az érintett civileket. Nevezetesen az adózói kör 50%-a még megszólítható és a rendszerbe vonható, a megcélozható öszszeg is a duplájára emelhető (2005- ben 6,88 millárd Ft volt). Ehhez viszont már komolyabban kell foglalkozni egyfelől a civil szervezetek kampányesélyeivel, kommunikációjának mennyiségével, minőségével, ami ez esetben a szervezet egyéni reklámját jelenti. Másfelől azzal a nem elhanyagolható ez esetben társadalmi tudatot formáló vizsgálati szemponttal, hogy vajon az előbb említett 1/2 rész adózó mint célközönség tudja-e, értie hogy mi is az az 1%? Hogy nincs újabb fizetési konzekvenciája, mert azt az adóösszeget, aminek alapján most az 1%-ról rendelkezhetett, már befizette, tehát van miből adnia. Tisztában van-e vele, hogy gesztusával nemes célokat szolgál, éppen ezért az adózási időszak kedves kötelezettsége bármekkora összegről legyen szó a borítékban található nyomtatvány kitöltése. A sok kicsi sokra megy elv alapján számos civil szervezet számít arra, hogy minden adózó él törvény adta lehetőségével és ennek köszönhetően javulhat működésére fordítható költségkerete. Tudja-e minden adózó, hogy csak odafigyelés kérdése most az adakozás? Az Egyből Egyenlőbb munkakonferencia eredménye A felsorolt kérdéseket járta körül a január 13-án a MÚOSZ Székházban hagyományteremtő céllal megtartott szakmai rendezvény. A konferencián megerősítést kapott, hogy az öt hónapig tartó adózási időszakban közösen kell tennünk a civilek kampányainak hatékonyságáért, az 1%-os tudatformálásért. Összefogásra kell törekedni az adományozási kultúra javításáért. A konferencia e- gyik szekciójában résztvevő civil szervezetek képviselői, adóügyi szakértők és kommunikációs szakemberek Egyből kétszer ad címmel megalkották és használatra ajánlják az 1%-os tudnivalók listáját. Az 5 pontba szedett, közérthető formába öntött rövidebb és hosszabb változat, valamint a munkakonferencia eladásainak a Magyar InternetFigyelő támogatásával elkészült hanganyaga minden érdeklődő számára hozzáférhető a oldalain. A plenáris előadások vázlatait a Civil- KomP szervezőiroda igény szerint megküldi. Civil hangok a hirdetésekben A felmérések szerint nem szeretjük a hagyományos reklámokat, míg szívesen vesszük a társadalmi célúakat. Ezeket a hirdetéseket azonban nem támogatja megfelelő szabályzással a médiatörvény. Azaz nincs azonos feltételekkel biztosított, elegendő médiafelület, műsoridő a versenyben résztvevő sok ezer civil számára. Mert, ha a kereskedelmi csatornák, kiadók értékesítési igazgatóinak fejével gondolkodunk, megérthető, hogy az előbb említett jól fizető reklámblokkokban csak igen kis mértékben engednek át felületet a társadalmi üzenetek eljuttatására. Így csak azok a szervezetek juthatnak elegendő reklámidőhöz, amelyek nagyobb összeget tudnak hirdetésre szánni vagy támogatóként meg tudják nyerni az a- dott médiatulajdonost. Évről évre megfigyelhető, melyek ezek a szervezetek, kik vannak közöttük. Ismeretes, hogy jól érzékenyíthetők vagyunk a gyerekekre, az állatok megmentésére, betegségekre, valamint a katasztrófákra. Szívesen adakozunk ilyen felhívásokra. Ez rendjén is van.

16 16 civil fórum De az már nem, hogy a többiek számára csekély esély van a bemutatkozásra. Így talán még arra is következtethetünk, hogy az elején említett 50% adózó is hiányolja más szervezetek bemutatkozását, reklámját. Ehhez persze a rendelkezésre álló reklámfelületen túl növelni kellene a kommunikációs munkára, szakemberekre, marketingre ezen belül a reklámra, a média eszközökre fordított összegek nagyságrendjét. Miből is? A helyzet eléggé visszás és igazságtalannak tűnik Gondoljunk bele: a civilek működésüket és célul kitűzött programjaikat saját erőből, leginkább egyéni adományokból, jótékonysági bevételekből valósítják meg. Mindebből marketingmunkát, reklámot, mi több, egy erre a célra foglalkoztatott csapatot is kellene finanszírozniuk ebből a sokszor elég szűkös költségkeretből. Költsenek még reklámkészítésre, médiafelület bérlésére is ebből a nehezen megszerzett pénzből? És ráadásul még a megjelenési esélyek sem azonosak számukra. Arról már nem is beszélve, hogy vannak tudatos adakozók, akiktől bírálat érheti őket, mert a támogatásokból befolyt pénzt reklámokra költik, céljaik közvetlen megvalósítása helyett. Ezen a helyzeten szükségszerű lenne változtatni Egyfelől nagyobb teret kell(ene) biztosítani főként a közszolgálati médiumok műsorszerkezetében a társadalmi célú, közhasznú, közösségfejlesztő témák feldolgozására. A médiatörvény szabályozásával emelni kell(ene) a társadalmi célú hirdetések megjelenéséhez szükséges időkeretet a reklámblokkokban, így az adományozói kör számára a néhány ismert, nagyobb szervezeten túl a többi szervezet hangja is hallhatóvá válhatna. Talán az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve a Nemzeti Civil Alapprogram különböző kollégiumai is felismerik a médiafronton jelentkező esélytelenségeket és megtalálják a legjobb megoldást arra, hogy a civilek más formában is ismertté és elismertté válhassanak. Másfelől a civilek munkáját elsősorban nem reklámokból kell megismerni. Következésképpen nem hirdetések útján kell őket keresni, nem kell őket kampányok finanszírozására kényszeríteni. Közülünk váltak ki, közöttünk élnek, nyitottak. Nagyobb figyelmet kell(ene) szentelni munkálkodásuknak, eredményeik méltatásának. A hétköznapokban kell keresni a kapcsolatot velük, akkor kell munkájukat megismerni, hitelességüket kontrollálni, ezzel is felkészülni majdani pl. 1%-os támogatásukra. Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre, együttgondolkodásra, tudatos társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy tevékenységük iránt hoszszú távon támogatói érdeklődésre, bizalomra, adóforintokban is mérhető eredményekre lehessen számítani. Az adományozási kultúra tudományos aspektusaival, a civil szervezetek nyilvánosságával, a közszolgálati médiumok szerepvállalásával foglalkozik az Adományozás kultúrája Magyarországon címmel, a Magyar Tudományos Akadémián áprilisban megrendezendő szakmai konferencia, amely az NCA támogatásával valósul meg. A részvétel díjmentes. Egyre fejlettebb és tudatosabb társadalmat építünk, amelynek bázisát adják a civil szervezetek. A civilek építőkövei pedig mi magunk vagyunk, ezért működésük is saját érdekünk. Az adományozási kedv csírája is megvan, növekedését lehet ösztönözni is. Mindannyiunk veleszületett tulajdonsága, hogy szeretünk adni és kapni, jó célokat szolgálni. Most rajtunk van a sor. Májusig itt az alkalom. A befizetett adónkból felajánlható 1%-kal sok milliárd forintot juttathatunk közvetlenül és az NCA révén közvetve is a civilek kasszájába. Hányan élünk a lehetőséggel? Hányan halljuk meg a civil hangokat? Vajda Márta CivilKomP Szervezőiroda főszervező A Polgár-Társ Alapítvány sikeres 1%-os kampánya Hosszú évek civil együttműködése, lobbija 2004-ben meghozta a várva várt 1%-os rendelkezést, majd ezt követték tavaly februárjában, jókora késéssel (majdnem kifutva a lehetséges kampányidőszakból) a rendelkezés alkalmazási előírásai is. Ezáltal megteremtodött a lehetoség a romániai civil szervezetek számára is, hogy kampányokat szervezzenek, megcélozva a romániai adófizetoket, felkérve oket, hogy éves adójuk 1%-át irányítsák civil szervezetek számlájára, civil kezdeményezések fenntartására. Most, hogy ismerjük az elso 1%-os év e- redményeit, néhány gondolat erejéig érdemes megvizsgálni, hogy melyek a fő általános tanulságok, tapasztalatok. Amint a központi összesítésekből is kitűnik, az országos szinten befizetett adó 1%-ának (kb. 20 millió euró) csak kis töredékét, 5,6%-át (1,12 millió euró) sikerült megszerezniük a civil szervezeteknek. Ami az adófizetők számát illeti, csak 2%-uk, azaz a 6,7 millió adófizető közül valamivel több mint polgár élt a lehetőséggel. Ebből az is kitűnik, hogy inkább a közepes és nagyobb jövedelmű polgárok éltek a törvény adta lehetőséggel. Egy másik érdekes eredmény, hogy Bukarest után az első nyolc helyen az erdélyi megyék érték el a legjobb e- redményeket a begyűjtött összegeket tekintve. Ez valahol természetes is, ugyanis közismert tény, hogy az erdélyi civil szervezetek úgy számszerűleg, mint tevékenységük szempontjából aktívabbak, mint a moldvai vagy havasalföldi szervezetek. Egy másik valószínű magyarázat az erdélyi e-

17 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 17 redményekre az itteni magyarsághoz kötődik. Az erdélyi magyar lakosság jó része már több éve értesülhetett, hallhatott a magyarországi 1%-os kezdeményezésről, az anyaországi televízióknak, folyóiratoknak köszönhetően, vagy éppenséggel a Budapestre vagy más városokba történő látogatások alkalmával az utcai, vagy metróbeli plakátokról. Mindezek ellenére az eredmények lehettek volna sokkal jobbak. Úgy látszik, sem a szervezetek nagy többsége, sem a polgárok nem éltek kellőképpen ezzel a lehetoséggel. Alapítványunk miután két éven át aktívan részt vett a törvényes kezdeményezés előkészítésében és kidolgozásában megpróbált egy koherens, erős üzenetű kampányt lefuttatni Csíkszeredában, valamint kisebb mértékben Hargita megye szintjén. Célunk kettős volt. Elsősorban azt szerettük volna elérni, hogy minél több helyi szervezetben tudatosítsuk ennek a lehetőségnek a fontosságát, ami véleményem szerint jóval több, mint egyszerű forrásszerzési módozat. Úgy gondolom, az 1%-os (idéntől 2%) kampány egyike a legjobb alkalmaknak és lehetőségeknek egy civil szervezet számára, hogy bemutassa magát, tevékenységeit és áttekinthetőségét célcsoportjának. Aki nem próbál élni ezzel a lehetőséggel a jövőben, az valójában nem fogja soha megismertetni magát a közösséggel, célcsoportjaival, amelyekben vagy amelyekért dolgozik. Ezen elgondolás szellemében alapítványunk a csíkszeredai Polgármesteri Hivatallal karöltve a március 25. és május 15. közötti időszakban a város területén kihelyeztette a választási kampányok idején használatos hirdetőtáblákat, és egy közösen szervezett sajtókonferencia keretében felhívta a szervezetek figyelmét erre a lehetőségre. A kezdeményezés célja az volt, hogy lehetőséget biztosítsunk a város civil szervezetei számára, hogy népszerűsítsék szervezeteiket és közzétegyék felhívásaikat az 1%-os kampány idoszakában. Ami az alapítványunkat illeti, kampányunk alapüzenete egy felhívás volt arra, hogy a polgárok éljenek a lehetőséggel, és tartsák itthon adójuk egy százalékát (szó szerint: Tartsa itthon adója 1%-át! Ne küldje Bukarestbe!). A kampány majdnem minden lehetséges csatornát felhasznált, a plakátoktól az írott, valamint elektronikus sajtóig. Számokban beszélve ez 300 plakátot, szórólapot, 160-szor bejátszott rádióhirdetést, valamint a helyi tévében több mint 60-szor bejátszott videofelvételt jelentett. Eredménye: több száz adófizetőtől majdnem 26 millió régi lejt kaptunk. Annak ellenére, hogy az összeg nem túl nagy éves költségvetésünkhöz (11-13 milliárd ROL) mérve, úgy gondoljuk, hogy a kampányunk mellékhatásai voltak az igazán fontosak. A legfontosabb ezek közül talán az, hogy Hargita megye a harmadik helyen végzett a megyék listáján a begyűjtött összegek szempontjából, ami kiváló eredmény, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy nem tartozunk a nagy lakosságú megyék közé. A begyűlt összeget (felpótolva) a Borvízút-programunk keretében a csíksomlyói borvízforrásnál megépítendő Barátok feredejére szándékszunk költeni, és ezt a nyilvánosság tudomására is hozzuk. Meglátásom szerint nagyon fontos beszámolni az adófizetőknek a pénz elköltéséről. A teljes áttekinthetőség és elszámoltathatóság azon tényezők egyike, amelyek fenntarthatják az adófizető polgárok bizalmát a civil szervezetekben. Potozky László Polgár-Társ Alapítvány igazgató Eredményes marketing-kommunikáció a nonprofit szférában Alapvetés A marketing-kommunikáció négy eleme közül, a szektor sajátosságai miatt a legnagyobb szerep a PR-nek (közönségkapcsolatok) jut. A PR olyan irányítási funkciót jelent, melynek célja az e- gyének, a szervezetek és a környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezeteknek a minél eredményesebb működés érdekében foglalkozniuk kell a következő kérdésekkel: 1.Eredményesen és hitelesen tudjáke elemezni szervezetük és a környezet közötti kommunikációs kapcsolatokat? 2.Képesek-e megfelelő és hatékony kommunikációs programok szervezésére? 3.Rendelkeznek-e megfelelő bázissal (anyagi, szellemi), hogy a kommunikációs programokat megtervezzék, illetve kivitelezzék? 4.Kellő figyelmet fordítanak-e a már működő kommunikációs programok kiértékelésére, illetve az esetleges korrekciókra? Ha egy nonprofit szervezet mind a négy kérdésre igennel válaszolt, akkor nagy valószínűség szerint a közvéleményt megismertette küldetésével és

18 18 civil fórum működésével, kiválasztotta, megismerte a megfelelő célcsoportot (mind az adományozók, mind az adományozottak közül), kidolgozott és eredményesen használ különféle ösztönző programokat, megmozgatta és megmozgatja azokat az embereket, akik egy társadalmi munka végzése, vagy adományok juttatása által a szervezet működését eredményesen befolyásolják, külső vagy belső fundraising-szakértő segítségével; megszerezte és folyamatosan megszerzi a működéshez szükséges anyagi forrásokat; kialakította, és gondosan felügyeli arculatát; kapcsolatokat épít ki rokon intézményekkel, illetve megpróbál velük együttműködni, problémákat közösen kezelni, megoldani. Sajnos a gyakorlat rácáfol a fent leírtakra, nagyon kevés olyan civil szervezet működik, amelyik képes a szűkös anyagi és sokszor hiányos marketing és PR-tudás birtokában eredményesen tevékenykedni. Csodaszert ugyan nem tudok adni a probléma megoldására, de szeretném megismertetni az olvasót néhány olyan ötlettel, melyek segítségével talán könnyebben sikerül megbirkózni a megoldatlannak tűnő feladatok jelentős részével. 1. Hírek írott sajtó Bármit is teszünk, a sajtó nem figyel fel ránk hallani megannyi alapítványtól. Különben is, az újságírókat miért is érdekelné éppen a mi alapítványunk? Rengeteg példa látszik igazolni azt a tényt, hogy ha egy hír kellően érdekes, akkor az újságírók foglalkoznak a témával, s előbb vagy utóbb meg is jelentetik. Gondolom, nem igényel magyarázatot annak bizonyítása, hogy az unalmas, szürke hírek csökkentik az újság olvasóinak táborát, tehát a szerkesztők érdeke, hogy minden egyes oldal olyas információkat tartalmazzon, melyek lekötik, érdeklik az olvasót. Ha egy alapítvány állandóan a pénzért sír, s hangoztatja, hogy nem képes mit tenni, akkor azon túlmenően, hogy nem kap sajtónyilvánosságot, tönkre is megy. Nagyon fontos annak az embernek a kiválasztása, aki kapcsolatot tart a sajtóval. Nem feltétlenül kell a kuratórium elnökének lennie. Természetesen el kell látni mindazokkal az információkkal, melyek érdekelhetik az újságírókat. Nagyon kellemetlen lehet egy olyan szituáció, amikor a feltett kérdésre vagy nem tudunk válaszolni, vagy olyan választ adunk, melynek nincs tartalma. Előfordulhat, hogy az újság kiküldött riportere írásos anyagot kér tevékenységünkről. Nagyon fontos, hogy egy ilyen összeállításnál törekedjünk a vázlatpontok szerinti egyszerű megfogalmazásra (nincs elég ideje a cikkírónak egy több száz oldalas, nehezen értelmezhető anyag olvasására), s tüntessük fel annak a nevét és telefonszámát, aki elérhető, és megfelelő választ tud adni a kérdésekre. Nagyon fontos annak eldöntése, hogy hol kívánunk magunkról szólni. Mielőtt kiválasztanánk a meg felelő kommunikációs csatornát, vizsgáljuk meg, milyen témákkal foglalkozik a lap; illetve a rádiónál, a tévénél az egyes szerkesztőségek milyen eseményekről tudósítanak, mi az, ami felkeltheti érdeklődésüket. Érdemes megtudni a témafelelősök nevét, telefonszámát. Döntsük el, melyik sajtóeszköz képes leginkább a rólunk szóló hír tálalására, illetve melyik nyitott velünk kapcsolatban! Többféle módon adhatunk hírt magunkról: a) Sajtóközlemény kiadása: Próbáljunk meg az adott újság stílusában írni! A cím kiválasztásánál törekedni kell a tömörségre, de egyben arra is, hogy elolvasván az olvasónak már valami elképzelése legyen, miről is van szó. Javaslom, hogy kerüljük az unalmas, semmitmondó címeket. Ha valamelyik hírességet meg tudtuk nyerni ügyünknek, és ebbe ő is beleegyezik, nyugodtan hivatkozhatunk rá. Az első bekezdésben olyan, maximum két-három soros összefoglalást kell adni, amely az átlagolvasót még inkább arra biztatja, olvasson tovább (szaklapokban nem szükségszerű az ilyen lead alkalmazása). Rövid mondatokkal fejezzük ki magunkat, a megannyi vessző helyett inkább a gondolatok ponttal történő szétválasztásával éljünk. Lehetőleg ha csak nem szaklapban publikálunk kerüljük az idegen szavak alkalmazását, s a hosszú szókapcsolatokat is. A jó cikk választ ad a hét alapvető kérdésre: mi, ki, miért, mit, mikor, merre, miként, esetleg mennyit. Célszerű konkretizálni, a túl sok adat azonban elfárasztja az olvasót. Az irodalmi stílust kerüljük, nem novellát, regényt írunk, hanem sajtóközleményt, amely a tényeket közli. A cikk legyen A PR olyan irányítási funkciót jelent, melynek célja az egyének, a szervezetek és a környezetük közötti kölcsönös elõnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok kialakítása. kellően rövid ahhoz, hogy a szerkesztők ne kurtítsák meg, és legyen többször átolvasott, a nyelvtani stilisztikai hibák korrigálása végett. Ne felejtsünk el a cikkünk végére keltezést írni, valamint a nevünket, telefonszámunkat. A sajtóközleményt vagy az esemény megtörténte előtt, vagy utána küldjük el. Ha az esemény előtt kapja meg az újság (rádió, tévé), akkor egyben meghívóul is szolgál. Hogy pontosan mikor küldjük el a meghívót, az az újság lapzártájától is függ. Ha utólagosan postázzuk, akkor a lehető leggyorsabban kell megtennünk, a megzápult hír még ha az hatalmas hírértékkel is bírt valaha már senkinek sem kell. Pszichológiailag igazolt tény, az emberek először a képet nézik meg, s csak utána olvassák el a szöveget. Nagyon fontos, hogy a küldött fotók élesek legyenek, s minél jobban fejezzék ki a cikk írott mondandóját. A kép hátulján feltétlenül tüntessük fel, kitől kapta a szerkesztőség, mert így elkerülhetjük az esetleges képcserét. Ha a fotók a helyszínen készülnek, akkor általában az újság a saját maga által készített felvételeket teszi be a lapba. Ahhoz, hogy jó képeket tudjanak készíteni, segíteni kell a fotósok szabad mozgását. b) Cikkek írása: Az a) pontban elmondottak érvényesek, azzal a különbséggel, hogy nyugodtan tükrözhetjük saját véleményünket is. c) Amikor olvasói leveleket írunk: (Általában) az újságban megjelent, a szektor kérdéseit érintő témára reagálunk. Ez különösen akkor lehet előnyös a számunkra, ha a mind sűrűbben napvilágot látott, az alapítványok csalásával foglalkozó cikkeket tudunk megcáfolni vagy részben, vagy e- gészben. Nagyon fontos, hogy csak akkor adjunk hangot nemtetszésünknek, ha kellően meg tudjuk alapozni azt. Csupán azért megvédeni egy alapítványt, mert haver volt, nem ismerve annak pontos működését, hatalmas hiba lenne, melynek eredményeképpen többé az adott újságban rólunk kedvező képet festő cikk nem jelenne meg. d) Idézhető tájékoztatást adunk az újságíróknak: A legtöbb tudósító szívesen veszi az efféle figyelmességet, melynek hatásaként tartós munkakapcsolat jöhet létre

19 A 2% és a civil szféra más támogatási lehetõségei 19 kettőnk között. Esetleg a szféra kérdéseit érintő cikkekben minket, mint az adott téma szakértőit említheti meg, ezáltal az egyik legjobb képet alakítja ki az általunk képviselt alapítványról. Ez azért is fontos a számunkra, mert a támogatások odaítélésénél az adományozók szívesebben adnak olyan nem profitorientált szervezeteknek, amelyek képviselőik révén kellő hitelességet tudnak biztosítani. 2. Beszédek, rádió- és TV-interjúk Legelső szempont annak kiválasztása, ki fogja képviselni élőszóban az alapítványt. Elfogadott tény, a gyors beszéd gyors gondolkozást takar. Ám egy hadaró képviselő még ha a legrafináltabb kérdésekre is azonnal képes válaszolni mellőzendő. A megfelelő szóvivő tagoltan beszél, nem sebesen és nem is lassan, minden egyes szava világosan érthető, a hallgatónak csak a mondandóra kell összpontosítania, nem a megértésre, az elhadart, elraccsolt, elselypített szavak mondattá formálására. A beszédek és sajtótájékoztatók esetében, ahol nagy valószínűséggel az élő hangot is rögzítik, esetleg rádióban, tévében felvételről vagy élőben bejátsszák, az alábbiakra kell gondot fordítanunk: a) A meghívott újságírókat, riportereket, fotósokat lehetőleg minél szabadabban hagyjuk dolgozni. Gondoskodjunk a megfelelő menynyiségű szék, asztal meglétéről, a- melyeken jegyzeteiket készíthetik. b) Lássuk el őket a már előre elkészített írásos ismertetőkkel. c) Nagy valószínűség szerint szükségük lesz telefonra (esetleg faxra, internetes hozzáférésre), ha ezekkel a technikai eszközökkel rendelkezünk, adjuk tudtukra. Többségüknél lehet mobiltelefon. Ezt kérdezzük meg, lehetőleg kapcsoltassuk ki velük (egy előadás közben rendkívül zavaró lehet a meg-megszólaló készülék). d) Lássuk el őket frissítőkkel. e) Legyen jelen valamennyi képviselő, és szponzoraink egy része is. f) Az előadás után lehetőséget kell biztosítanunk az újságíróknak a kérdezésre. Rádió- és tévéinterjúknál nagyon fontos, hogy tudjuk, élőben, vagy felvételről fog-e menni a műsor. Ha élőben, előzetesen beszéljük meg, milyen kérdésekre számíthatunk, egy nem megbeszélt kérdés sokszor hozhatja az embert kellemetlen helyzetbe. A kitérő vagy semmilyen válasz egyértelműen roszszabb, mint ha nem is kérdezték volna meg az illetőt. Ha a műsor felvételről fog elhangzani, bakizhatunk is, a megfelelő technika és vágás korrigálja a hibákat. Lényeges azt is tudni, hol fogják a riportot készíteni. A stúdióknak legtöbbször száraz a levegője, ezért kérjünk valami folyadékot az asztalra, nehogy néhány perc múlva elmenjen a hangunk. A stúdióriportoknak megvan az az előnyük (és egyben hátrányuk), hogy a hallgató mindent tökéletesen hall. Az alkalmazott mikrofonok elég érzé- kenyek ahhoz, hogy az általunk nem, vagy csak alig érzékelt zajok (szék nyikorgása, papírok egymáson csúszása, cipőkopogás, vakarózás) felerősítve biztosan a hallgató fülébe jutnak. Érdemes jó előre tisztázni, ki lesz még rajtunk és a riporteren kívül a stúdióban, valamint azt, mi a riporter szándéka (vita, hírcáfolat, kedvező vagy kedvezőtlen kép kialakítása a szektorról). Rádióinterjú: előnye, hogy az esetleges kedvezőtlen arcmimikát (elsápadás, elvörösödés, meglepődés) nem lehet érzékelni. Hátránya, hogy mivel csak egy érzékszervünkre gyakorol hatást, ezért hamarabb elfelejtik, illetve csak fél füllel hallgatják. A rádióadók kiválasztásánál abból kell kiindulni, hogy az alapítványunk mekkora területen kívánja tevékenységét kifejteni. Nem mindig az országos sugárzású rádiók hozzák meg a legnagyobb sikereket. Ez természetesen a televízióra is igaz. Tévéinterjú: mivel látnak és hallanak is bennünket, ez a legkimerítőbb, de egyben a leghatásosabb hírcsatorna. Általában a riporterek szeretnék magukat műsoruk által halhatatlanná tenni, ami annyit jelent, hogy nem feltétlenül fognak csak olyat kérdezni, amiben előre megállapodtunk, illetve konfliktushelyzetet fognak teremteni, hogy még izgalmasabb legyen a beszélgetés. Miután a képviselő helyét elfoglalta, győződjön meg, kényelmes-e a szék, van-e víz az asztalon stb. Felvétel közben Nonprofit szervezetként mindanynyian közszolgálati tevékenységet végzünk; ahhoz, hogy hitelesek legyünk, fontos, hogy minél jobban megismerhessenek bennünket. kerülje a hirtelen mozdulatokat és az előre-hátra hintázást. Azon túlmenően, hogy kényelmes ruhát vesz fel, ügyeljen arra, hogy az éles kontrasztokat kerülje (fekete-fehér). A vízszintes csíkozású, geometrikus mintázatú ruha vibrál a képernyőn. Az ékszer és csillogó fémtárgyak szintén kellemetlen hatást keltenek a nézőben. Mindennemű interjú adásánál fontos, hogy ha egy kellemetlen kérdést kapunk, soha ne tiltakozzunk, mentegetőzzünk, ugyanakkor ne hagyjuk megválaszolatlanul. Az olyan válaszok, mint ez nem az én hatásköröm, ez a kérdés nem volt megbeszélve, majd később kitérek rá, ez nem érdekel senkit, azt a benyomást keltik, hogy a szervezet vagy egy kóklerrel képviselteti magát, vagy a szervezet maga nem megfelelő; s akkor miért kapjon támogatást, hiszen célját sem tudja megvalósítani. 3. Események Ahogy arra írásomban már kitértem, csak akkor kaphatunk nyilvánosságot, ha valami érdekes dolog történik nonprofit szervezetünkkel. Ilyen esemény lehet egy konferencia, szeminárium, fesztivál, koncert, átadás, megalakulás, kiállítás, tanulmányút, és annak eredménye, pályázatok kihirdetése, évfordulók megünneplése, barátságos focimeccs: minden olyan történés, a- mely érdekli, érdekelheti a célcsoportot. Minél több eseményt szervezünk, annál inkább tudomást szereznek rólunk, aminek eredményeképpen jó vélemény alakul ki az emberekben rólunk, illetve az adományozók inkább adnak nekünk pénzt, mint egy másik, hasonló célért dolgozó kezdeményezésnek. Nonprofit szervezetként mindannyian közszolgálati tevékenységet végzünk; ahhoz, hogy hitelesek legyünk, fontos, hogy minél jobban megismerhessenek bennünket. Az események lebonyolításánál célszerű felkérnünk egy, a köztudatban elismert és elfogadott hírességet, akit szükséges ellátnunk minden információval; jóval, rosszal egyaránt, mert csak így nyerhetjük meg bizalmát és támogatását. Egy ilyen sze-

20 20 civil fórum replés a felkért személy(ek)nek is pozitív képformálást eredményezhet(nek). 4. Írásos és audiovizuális anyagok Elkészítésüknél két dolgot kell szem előtt tartani. a) Ha az ismertető túl profira sikeredik, azt mondhatja a közvélemény, milyen nonprofit szervezet az, amely milliókat költ propaganda-célra, ahelyett, hogy odaadná a rászorulóknak? b) Amennyiben az ismertető amatőr benyomását kelti, azt gondolhatják, ha egy ilyen anyagot sem tudnak összeállítani, akkor hogyan képesek arra, hogy bárkit is segítsenek? A megoldás valahol félúton keresendő, a szervezet nagyságát kell alapul venni. Egyértelmű, egy országos, évi több milliós költségvetéssel gazdálkodó szervezet, amelyik egyszerre több projektet is támogat, olyan adományozókat céloz meg, akiket meg kell tisztelni egy profi módon megszerkesztett írásos vagy video-anyaggal. Az offset-technikával, nyomdában négyszínnyomással készült összeállítások kellően elegánsak ahhoz, hogy a cégek marketing, reklám, PRszakemberei kezükbe vegyék. A kis, pénztelen alapítványoktól nem várhatók el ezek, és amint említettem, negatív hatást is kelthet egy ilyen anyag elkészítése. Ám arra nekik is törekedniük kell, hogy ne legyen ismertetőikben nyelvtani hiba, elgépelés. A fénymásolt anyagok összetűzése nem nagy költség, és a maga módján túllép az amatőrizmuson. A tartalmat illetően támaszkodjunk minél több információ megadására. A sajtóközleményhez hasonlóan kerüljük a bőbeszédűséget. Amit feltétlenül meg kell említeni: eddig pontosan mit végeztünk; fundraising esetén pedig, hogy a pénzt pontosan mire kívánjuk elkölteni. Ha az anyagot levélben juttatjuk el, akkor előtte és utána illik érdeklődni, illetve információt adni felőle. Ha pedig személyesen adjuk át, rákérdezhetünk, nem vennék-e tolakodásnak, ha telefonon érdeklődnénk annak sorsát illetően. Mindig meg kell adni annak az embernek a nevét, aki a kérdésekben felvilágosítással szolgál. Audiovizuális anyagokat általában csak nagy alapítványok készíttetnek, többnyire külső produkciós irodákkal. 5. Arculattervezés A nonprofit szervezetek arculatának tervezésénél négy területtel kell megbirkóznunk. a) tartalmi arculati elemek: ügyfélkezelés, hangvétel, stílus. Az alapítványok sokszor megfeledkeznek arról, hogy ők közcélt szolgálnak. Számomra meglepő volt, mikor az egyik szociális alapítvány vezetője a tőle segítséget kérő hajléktalan embert, mert az megérintette ruháját, átkok szórása közben elkergette. Az ilyen képviselők, annak ellenére, hogy a szeretetről és az emberségről prédikálnak, tetteikkel nemcsak a maguk és alapítványuk, de sokszor az egész szféra arculatát negatívan alakítják. Könczey Elemér rajza Mondják, az ember maga a stílus. Nagyon fontos tehát, hogy leveleink, ismertetoanyagaink megfogalmazásánál ha nekünk nem megy kérjük profi szakemberek segítségét. A rájuk fordított pénz kamatostul megtérül az általuk összeállított pályázat, levél, ismertetőanyag megírása által. b) formai elemek: embléma, elnevezés, névjegykártya, levélpapír, színvilág. A legfontosabb, hogy ezen e- lemek között harmónia legyen. Fontos megtervezni vagy megterveztetni egy olyan emblémát, amelyik képi egyszerűségével tömören fejezi ki a nonprofit szervezet célját. Sokan alkalmazzák a kezet, kezeket a logó megtervezésénél. Vigyázni kell azonban, hogy ha valamit túl sokszor alkalmazunk, akkor az elveszti e- gyediségét. Ha már egyszer elkészült az embléma, akkor azon lehetőleg ne változtassunk. Vonatkozik Szöveg nélkül ez a betűfajtákra és a színekre is. A- melyik alapítvány megengedheti magának, hogy színes névjegykártyát, levélpapírt használjon, az nyugodtan játszhat a színekkel (meleghideg színek, színharmónia-diszharmónia). Minden egyes, általunk emblémával és névvel ellátott iraton vagy terméken ugyanazt az emblémát, ugyanazt a betűfajtát használjuk. c) objektív arculati elemek: meghatározása számunkra nem fontos, általában az alapító okiratban meghatározott működést és célt értjük alatta. d) személyi arculati elemek: fellépés, szimpátia, megjelenés, öltözködés, tárgyalókészség, nyelvismeret. A személyi elemekről részletesen írtam a megfelelő ember/ emberek kiválasztásánál. Záró gondolatok Írásomban nem kívántam bemutatni a teljes körű PR-tevékenységet, inkább a közel 10 éves alapítványi gyakorlatból, illetve egyetemi oktatói, tanácsadói, kutatói tapasztalataimból próbáltam meg a fontosabb gondolatokat, eredményeket a tanulmány szűkre szabott keretében ismertetni. Kollár Csaba Protokollár Gazdaság-kommunikációs Ügynökség kommunikációs tanácsadó egyetemi adjunktus (NYME KTK)

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek.

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek. A pályázati program fő célja: A márka neve: Háromszék! - PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A helyi értékek, sajátosságok védelme, a velük való gazdálkodás fontosságának tudatosítása a polgárokban. Helyi értékek: kulturális,

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Hartay Eszter Európai Nonprofit Jogi Központ Fundraising konferencia 2014. március 20. 1 Témák Irányadó jogszabályok Definíciók Alapelvek

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Adatlap, amely letölthető www.velence.hu oldalon, vagy átvehető

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá?

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Jár 1 a civileknek Az 1% állami szabályozása 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Társadalmi szervezetek (kivéve pártok és szakszervezetek) Alapítványok Magyar Tudományos Akadémia Országos Tudományos Kutatási

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt. Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt. www.psnzrt.hu; facebook.com/pecsisport 2015/2016 Tisztelt

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról. Kardoskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

K i v o n a t. Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből K i v o n a t Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (IV.

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ FORRÁSTEREMTÉS Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Közéletre Nevelésért Alapítvány www.kozeletre.hu KÓSA András László Révfülöp, 2011. február 22-25. A forrásteremtés

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

1 / 5 2012.01.19. 13:04

1 / 5 2012.01.19. 13:04 1 / 5 2012.01.19. 13:04 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 2012.01.01 2012.01.01 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Pályázati kiírás. A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.

Pályázati kiírás. A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45. Pályázati kiírás A pályázat címe: Civil pályázat A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45. A pályázat célja: isaszegi székhelyű, bejegyzésű civil szervezetek,egyesületek,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra dr. Boros Richárd NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Különös Hatásköri Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető Tartalom: I. Előzmények

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 A szabályzat részei: I. A szabályozás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására Biharkeresztes Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2010. évi költségvetési rendeletében elkülönített támogatási

Részletesebben

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés b) pontjában,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló a Vecsés Tájékoztatásáért Közalapítvány 2012. évi munkájáról Előterjesztő: Szlahó

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek

Részletesebben

NEA működési támogatások (2014)

NEA működési támogatások (2014) NEA működési támogatások (2014) Budapest, 2013. november www.emet.gov.hu Nemzeti Együttműködési Alap Civil szervezetek működési célú támogatása NEA-14-M Alapvető információk Alapkezelő: Emberi Erőforrás

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 60/2009. (XI. 27.) számú a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (egységes szerkezetben) Bevezetés E rendelet

Részletesebben

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Kivonat. Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 08. napján megtartott rendkívüli nyílt üléséről készült jegyzőkönyvből

Kivonat. Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 08. napján megtartott rendkívüli nyílt üléséről készült jegyzőkönyvből Isaszeg Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Kivonat Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 08. napján megtartott rendkívüli nyílt üléséről készült jegyzőkönyvből 184/2013.

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására A támogatás célja: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására A legalább 12 hónapja betöltetlen

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi egyesületek, non-profit szervezetek önkormányzati pénzügyi támogatásának feltételeiről és szabályairól szóló 9/2012.(VI.18.), 5/2013.(IV.05.)

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18951987-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Apk.60.007/1994. 8900 Zalaegerszeg, Apáczai. Cs. J. tér 5/A. 2006. Fordulónap: 2006. december 31. Beszámolási időszak: 2006.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 19382106-1-19 Bejegyző szerv: Veszprém Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk.60 134/2007/3.Nyt.1484. 8200 Veszprém, Haszkovó utca 12/A I 6. 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást?

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Webáruház elemzés Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Tudatos e-kereskedelem (üzleti terv tervezés profi kivitelezés / mérés tesztelés elemzés optimalizálás) Internetes vásárlás támogatása, népszerűsítése,

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19010148-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 108/1990.04.09 1087 Budapest, Delej utca 24-26. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011.

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2012

Pénzügyi beszámoló 2012 Adószám: 18336999-1-43 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Bejegyzési szám: 14.Pk.60.384/2012/3. Nyilvántartási szám: 11.662. 1119 Budapest, Fehérvári út 109. III/11. 2012 Fordulónap: 2012. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentése

Közhasznúsági jelentése Az Alfa Polgárőr Egyesület Közhasznúsági jelentése a 2012. évről. A Fővárosi Bíróság 2009. szeptember hó 24-én kelt 12. Pk. 60.217/2009. sz. végzésével a13451.. sorszám alatt nyilvántartásba vett Alfa

Részletesebben

a nem mérhető siker nyomában

a nem mérhető siker nyomában a nem mérhető siker nyomában A Bethesda Kórház Alapítvány a budapesti Bethesda Gyermekkórház mellett az a célja, hogy a kórház fejlesztésére adományokat, alternatív forrásokat határozza meg, ugyanakkor

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak és közalapítványoknak nyújtható önkormányzati támogatásokról

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/1/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 28-i ülésére Tárgy: Beszámoló az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Hatálybalépés dátuma: Változat: 01 Oldal: 5/1

Hatálybalépés dátuma: Változat: 01 Oldal: 5/1 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza a civil körrel és a vállalkozói szférával fenntartott kapcsolat módját, dokumentálását.

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA:

PÁLYÁZATI ADATLAP. PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA: PÁLYÁZATI ADATLAP I. PÁLYÁZÓ ÁLTALÁNOS ADATAI: PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA: II. A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA 1. Pályázó működésének,

Részletesebben

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Útmutató támogató szervezetek részére TARTALOM Jogszabályi háttér Támogatás menete Az új konstrukció A rendelkező nyilatkozat Az adóelőleg terhére Az adóelőleg-kiegészítés,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

Adományszervezési ismeretek. Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21

Adományszervezési ismeretek. Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21 Adományszervezési ismeretek Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21 Mire gyűjtünk, mire kérünk? Projektünk összefoglalója Kinek érdeke minket támogatni? Milyen időszakra kérünk?

Részletesebben

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18986594-1-08 Bejegyző szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Regisztrációs szám: PK.A.60.146/4.szám Győr-Moson-Sopron Megye Vadászati Kultúrájáért és Vadgazdálkodásáért Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Közhasznúsági beszámoló 2008

Közhasznúsági beszámoló 2008 Közhasznúsági beszámoló 2008 A Civil Centrum Közhasznú Alapítvány célja: Magyarországon bejegyzett non-profit szervezetek működésének erősítése, hatékonyságuk növelése, annak érdekében, hogy társadalmi

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5.

TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5. TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5. GYAKORLATI TANÁCSOK A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

használata Az EU emblémájának az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012.

használata Az EU emblémájának az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012. Az EU emblémájának használata az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012. október Szervezeti közlemény 2 Bevezetés számos olyan programmal rendelkezik,

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

1996. évi CXXVI. törvény

1996. évi CXXVI. törvény 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)

Részletesebben

Transzparencia az adományozásban. Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője

Transzparencia az adományozásban. Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője Transzparencia az adományozásban Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője Miért fontos az átláthatóság? A magánadományozók 21%- a azért nem adod pénzbeli adományt, mert nem bízik

Részletesebben

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság. 2014.

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság. 2014. Felhívás pályázati együttműködésre a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 azonosító számú, Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása című kiemelt projekt Egészségfejlesztő Kórházak alprojektjének megvalósítása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit Változások 2013. ban Új Alapító Okirat (2012.? 2011.?) Új kuratórium Közhasznúság bejegyzése (2013. április 27.) Kötelező önállóság

Részletesebben