Átírás

1 2001-BEN ALAPÍTOTTA BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA IV évfolyam 30 szám 5000 lej; 70 F ; 0,50 Pécsi Galéria Aradon Márciusban nyíl meg a Pécsi Galéria & Vizuális Mûvészei Mûhely alkoóinak kiállíása az aradi Dela Galériában A pécsi, illeve Baranya megyei képzõmûvészek munkái minegy kereszmeszeé nyújják a pécsi szellemi élenek, hiszen a líraibb kifejezésmódól, egészen a zenei rimusoka fesészeé áfordíó, az abszrak, vagy a nagyon is héköznapi sílusig, számos szemlélemód konkré, ehá anyagi megformálásá figyelheik meg a Dela Galéria láogaói Egy ájegység muakozik be, hiszen ahogy Aknai Tamás is írja a árlafüzeben: A mûvésze mindig egyszerre vol helyhez köheõ konkré evékenység, melynek árgya öbbnyire jellemzõ helyszíneken kezde feladaának eljesíéséhez, és vol ugyanakkor eszõlegesen felûnõ, mozgékony vállalkozási forma, amely érzékenyen igazodo a bárhol megjelenõ, eszéikai ermészeû (luxus, reprezenáció) szükségleekhez Lapszámunka a színes és válozaos árlaon megekinheõ alkoásokkal illuszráluk BÁRÁNYI FERENC Lassan beleszokunk Hasmenés, bokaficam, köhögõs csecsemõ, egy aszmás öreg cigány, aki elcigareáza az éleé és egy beeg a szomszéd körzebõl, hogy húzza ki a fogá Beregi még diákkorában ve ö fogó egy nyugdíjba vonuló dokor bácsiól, ezekkel azán minden ki udo húzni Messzi körzeekbõl járak hozzá, mer az egész rajonban csak egy fogász vol Dãrãbaniban Raja kívül csak Beregi udo foga húzni Tíz lej öven baniér húzo egy foga Ez úgy örén, hogy a páciens oda men Tichohoz, a felcserhez, kapo egy fiola érzéseleníõ, és íz lejre vöröskereszes bélyege Sándor jobbnak láa, ha õ nem nyúl pénzhez Egyrész, mer a beegek dönõ öbbségének ennivalóra sem el, másrész a doki fiaal vol és nyakasan hû az elveihez Az is eszébe juo, fel is jelenhené valaki, például, Ticho Éppen ezér rábíza ez a nem egészen szabályos vöröskereszes agdíj-beszedés Pedig hogy hiányzo néha egy vörös ízlejes, hányszor elõfordul, cigareára is alig vol egy lej öven banija, fõleg fizeés elõ Havona egyszer kapak fizeés, Beregi 760 lej, Ticho öbbe Beszól a konyhára Mariának, hámozzon meg számára néhány nagyobb krumpli Elhaároza, szalmakrumpli sü magának ebédre, csendes napnak ígérkeze ez a mai, lesz rá ideje Megvára míg szép ropogósra pirulnak a hasábok, jól megsóza, papri- Réfalvi Sándor: Az éle fája I káza, gyógyír vol ez megkínzo gyomrának Elégedeen, nyugodan készül egye szundikálni, a jóllako ember sohasem ideges Jö egy szülés Olbaról jelenee þaþa Olga Az is uda, hogy leányanya, és a fiú nem fogja elvenni A szülõ nõ maga is még gyermek, akinek iskolában lenne a helye nem a szülõohonban Ijeden hárál, amikor megláa a dokor Nem akarok injekció szûköl Nem is kapsz, de a karmaida le fogja vágni þaþa Olga, és meg fog mosdani, mer olyan mocskos vagy minha kocá szopál volna Há szabad ilyen piszkosan jönni szülni?! Apám elzavar ohonról Az éjjel egy isállóban aludam bár csak halnék meg monda sírás és minden szenvedélyesség nélkül Bereginek megese a szíve raja Az láa, hogy minden baja melle még pellagrás is szegény Gyorsan beleúr kalász-szõke hajába, szerencsére nem vol eves Vékonycsonú, fejlelen gyermeki szerveze, rosszul áplál, pellagrás, a hasa uán íélve elég nagy a magza, nem lesz könnyû szülés lelároza fel Beregi az esee ráadásul nem kívánja a gyermeke Az ilyen asszonyok sokkal nehezebben szülnek, egyfolyában ordíanak, nem préselnek, amikor kellene és szopani se nagyon akarnak Már láa mennyi baja lesz a gyermekkel, amíg az eléri a bûvös egyéves kor Cãmãaru, a rajoni fõorvos semmi se ve olyan komolyan, min a csecsemõhalandóságo Minden egy évnél fiaalabb gyermek, ehá csecsemõ halála eseén haalmas skandallumo rendeze, és akármi is vol az oka, a körorvos hibázaa Hidesen nagyon szapora vol a nép, az egészségügyi körzeben évi 360 szülés vol, ehá az év minden napjára juo egy Nem is áll soha üresen a szülõohon Eleine vonakodva jöek be, inkább ohon szülek, nagyanyók, mocskos kezû öregaszszonyok segíségével Beregi az elsõ napól kezdve hajhaalan vol, csak annak ada ki a szüleési bizonyívány, aki a szülõohonban szül, vagy legalább uána behozák a gyermekágyas anyá és az újszülöe Ez elég kényelmelen vol, ezér inkább bejöek idejében, annál is inkább, mer a szülõohonban enni is kapak és viaminoka! Minden elmaradosága ellenére, ez a nép nagyon bízo a viaminokban, alán azér, mer udák, hogy a viamin megóv a pellagráól A csecsemõ-nyilvánarás vol az elsõ dolog ami kézbe ve Minden csecsemõnek személyi lapo csinál, heene egyszer láa a védõnõ és havona egyszer az orvos Ha megbeegede gyakrabban is, csak az vol a baj, hogy a beegsége rendszerin csak késõn veék észre, vagy egyálalán Igaz is, Bordancáról úalan uakon begyalogolni öbb min íz kiloméer a rendelõig, karjában a beeg gyermekkel és azán vissza, mondjuk élen! Lova, szekere nem vol a cigánynak De a közelebbi falvakban se nagyon vol mivel szállíani a beege, így azán várak Néha addig, amíg meghal Folyaása a IV oldalon LÁSZLÓFFY ALADÁR Europica A földi múl, a egnap ára ráfagy a kozmosz ablakára mi há a felleg? Csupa pára, és mi is lájuk valahára, min holmi pénzeslevele, õseid küldik el neked ama keserves könnyeke Ó nem lehe, ez nem lehe Mer végül minden elmerül, az is ki nem vol egyedül s az is, ki kirabol az ûr, bár enger hordo legbelül Állj ki e is és számolj húszig Nézd csak o feleünk mi úszik? Bombázók? vándormadarak? A éli égen mi marad? Ó bábel-brueghel, rom-arad Csak viázik vagy véranúzik? Támadd magad és védd magad, a székelyõl az andalúzig Az udja mekkora a é Iszonyú éjszakák a lében Ne hagyjaok koromsöében senki Az elfogyó napok kerjén a rémüle ragyog Ki áél ilyen éjszakáka megõszül, megvész, belefárad, megfogadja, hogy bosszú áll A rémülebõl lesz halál Ki bizanak és báorínak, az elhiszi, Uram, hogy i vagy Megéri mekkora a é Gyönyörû, napfényes söé Õszi áj Felnéz a darvakra a nyúl, mikor hallja, hogy lövés csaan Veszély idején csak lapulj, ne hõsködj holmi alakzaban Alan õrjíõ csaanás Szegény nyúl! krúganak a darvak (ha szárnyad van egészen más) A lapulók is belehalnak Karácsonyi Zsol: Három könyv egy oldalon II old Fodor Sándor: Havasi öréne Papp Aila Zsol: Odüsszeusz a járdaszigeen Bánffy Miklós sikere Londonban III old François Bréda: Lali Lajsromai V old Eszeró Isván: Ál(?)paródiák Kinizsi Zolán inerjúja Máron Lászlóval Máron László: Nirvána VI VII old Szõke Mária Magdolna: Naplóvers A 100 éve szülee Szilágyi Andrásra emlékezik Pongrácz Mária Irodalmi Jelen Könyvek-ajánló VIII old Zöldi László íz gondolaa Kovács kaáng Ferenc: Egy fiú és egy lány IX old A Nagyváradi Színház (22)keõs csapdája X old Reier Róber és a magyar avangárd Múzsák kerjében: Janka Brauch Magda írása XI old A kriszusi szeree jegyében Kulurális hírek XII old

2 II Három könyv egy oldalon A szerkeszõ halála A Kölõk könyve szép könyv Keményköés, jó papír Jó versek is vannak benne, de egyébkén iszonyú Tömve sajóhibákkal, és egyes szerzõk fájóan héköznapi, közhelyes versen-kívüli mondaaival Az is mondhanánk, e köe szerkeszõje csak gyûjögeni ud, míg a szerzõk egy jelenõs része legjobb eseben is csak verse írni, kölészerõl, vagy sajá verseirõl érelmesen nyilakozni már kevésbé A szerkeszõ Olyan ember, aki elragadaoan apsikol, amikor kölõ, esszéíró lá Számára õk angyalok, akik a szerkeszõ, ez a gyûjögeõk rendjébõl származó szekundér irodalmár három hónapra befogadák égi, és légiesen isza ársaságukba: Három hónapon á csupa szereere méló, boldog úrral és hölggyel állam napi elefonkapcsolaban Dane láhaa az égi szféráka, Szerkeszee: Kõrössi P József Noran, 2003, Budapes a szegény szerkeszõ még a Purgaórium lépcsõjéig se juo el, csak elefonon beszélek vele a magyar kölésze szárnyas lényei Mindez a szerkeszõ elõszavából udjuk meg, és az is, ó jaj, hogy egyesek nem válaszolak leveleire A szerkeszõ valószínûleg eõl akad ki, marad megválalan, és büneésbõl, hagya, hogy a kölõk, akik ugyebár, szereeremélóak és boldogok, leírjanak néhány eljesen színvonalalan mellébeszélõ szövege De a szerkeszõ még ezek bennhagyásával, kriikálan elfogadásával sem uda a földi sárba rángani a kölõke, ehhez rengeeg sajóhibára vol szükség O is vannak a könyvben Orbán Oó versében dmin min helye, a szerzõrõl ír esszében gyerekkoráól helye Gyrekkoráól, Balla Zsófia versében a csepp cspp, és sorolhanám Tudom, udom, a nyomda ördöge még a legangyalibb kölõk kéziraai is megámadja, de a lépen-nyomon felbukkanó hibák akadályozzák a nyugod olvasás, és aki elolvassa ez az anológiá nem is maradha nyugod Mer az hagyján, hogy a szerkeszõ figyelmelen, de miér olvashaó ilyen 19 századi monda a 14 oldalon: a ermésze dajkál, s ölébe mindig visszavágyom? Ki érdekel az, hogy a szerzõ zavar, dühös, és élen? Pedig a 72 oldalon ez olvashaó És legalábbis engem egyálalán nem foglalkoza, hogy a kölõ milyen csillagjegyben szülee, pedig a 82 oldalon errõl is informálják az olvasó Kérdés az is: miér kell a kölésze kapcsán olyan poéikailag semmimondó mondaoka leírni min: Szereem Kriszá Mer szép és kedves Ez azán ökéleesen jellemzi Bódis Krisza versei, vagy mégse? Jó, a nyegleség, a pesi flaszeren megszoko hányaveiség még hagyján, de amikor Csiki László kapcsán az a kérdés eszi fel egy esszéíró, hogy emlegeik-e manapság Harag György nevé? ráadásul olyan hangsúllyal, minha Harag egy jelenékelen akárki lenne, akkor az ember csak áll és nézi az esszéisa és a szerkeszõ nevé, és lája, hogy mindké neve rossz helyen lája nem az Irodalmi Kék Fény mûsorban Kõrössi P József báor, de kövekezelen Báor, mer ez a könyve szerkeszõkén jegyzi és kövekezelen, mer a szerzõk öbbsége élõ kölõ, de õ, min eljhaalmú szerkeszõ, az anológia legelejére helyezi néhány kedvenc szerzõjé, akik már nincsenek az élõk sorában Minden eseleges Az esszék hosszúsága, az élerajzok nagysága is eljesen válozó, bekerülhe egy elsõköees (bocs, akárcsak az anológia, a fiaal hölgy könyve is a Noran kiadványa) de nincs a szerzõk közö például Király László, s egyébkén is, ha már Erdélynél arunk, miér nem szerepel benne, Ferenczes Isván, László Noémi, Lövéei Lázár László, vagy Orbán János Dénes, mer nem hiszem, hogy egyikük se válaszol Szerkeszõ hiába meni magá az elõszóban Kövekezelenség, hogy egyes élerajzoka a szerzõk írak, másoka a szerkeszõ, hogy a miniesszé néha hosszabb, min az ado szerzõ verse Arról már nem is beszélve, hogy például Mezey Kaalin élerajzának hosszúsága Faludy György cévéjének a öbbszöröse Szerencsére a Szerencsejáék R ámogaása valamennyi mégiscsak segíe a köeen, vannak benne jó versek is, és olyan poénok, min Csukás Isváné, aki Hová ûn húsz kiló címû verséhez ennyi fûzö hozzá: Azér szereem ez a verse, mer húsbavágó! Hol vagyok, i? Jó adag gonoszkodás uán evezzünk egy másik könyv hajójának közelébe, egész ponosan Bogdán László Hol vagyok, i régi jászóársak? címû regényének visszaérõ moívumához, a Halálcsillaghoz Bogdán László minha i is valamiféle újraírásra örekedne, de nyilvánvaló, hogy nem elsõsorban a megidéze elõd-szövegek újraírására, hanem a múla, min fogalma próbálja körbejárni, különbözõ kiuaka jelölve meg, különbözõ dimenzióka, ha úgy eszik A három részbõl álló könyv a múl század hevenes-nyolcvanas évei használja háérnek, akkor is, amikor az én farsangjáról beszél, és akkor is, amikor az emberek közöi bizalom kérdése kerül elõérbe Igazság szerin az egész öréne kileng, olyan érelemben, ahogy az idõ harangjai is kilengnek, min ahogy a mesélõ a könyv elsõ részében folyamaosan válozaja az idõsíkoka, ké különbözõ pillanaban Menor Kiadó Marosvásárhely, 2003 lezúduló esõ idõsíkjá Teszi mindez úgy, hogy a ké idõpillanaban megjelenõ személyek is visszavisszaekinenek korábbi pillanaokba Épp ennek, a folyamaos visszafele figyelésnek az ellenponja a öréne elsõ részében megjelenõ Halálcsillag, az emlékezés bolygó hollandija, amely az elbeszélés legváralanabb pillanaaiban ûnik fel A jövõ jelzõfénye ez a hajó, és nem csupán a fizikai puszulás jelzi elõre, hiszen egyre világosabbá válik, hogy a régi jászóársak alálkozója, a nagy összejöveel, már csak a lelki energiák megcsappanása mia sem jöhene lére A szereplõk a öréne számos labirinusá, szimbolikus helyé járják végig A város, az erdõ, ez a ké különbözõ, de mégis hasonló világ ado ponokon mégis összeér, min ahogy az elsõ részben újra és újra felemlegee, végelenbe nyúló ivások Az elsõ részben muakozik meg az, ami azán a szöveg mûködésé elõsegíõ szerkezekén újra és újra felbukkan a öréne háerében Ez elsõsorban a folyamaos perspekívaválás, de ha a könyv egészé figyeljük, akkor már inkább filmszerûségrõl beszélheünk A szerzõ snieke vág be különbözõ idõpillanaokból, máskor hagyja a különbözõ öréneeke áûnni, egymásra monírozza õke, és: A ké esõ ahogy fapapucsomban slayogva és a vize spriccelve elõre haladok a éren menheelenül összekeveredik bennem Olvashaó mindez a köe 16 oldalán, de ulajdonképpen az összekeveredés már jóval korábban megkezdõdö Az is mondhanánk, hogy a öréne elsõ részének ké fõszereplõje az elbeszélõ és a vadász, ezér i még a vadásza, a konkréumok világában való elmerülés az, ami szövegszervezõ elemkén is mûködik A második részben, már egy ávolságaróbb megfigyelõi szempon érvényesül, a második rész különbözõ fejezeeiben elmesél öréneek már kerekebbek, megrendezeebbek, és a szereplõk is élesebb fényben jelennek meg Az inézei gyerekek szökése, a paraszi ellenállás jelképévé magasodó rombiás, vagy Az én farsangja címû fejezeben megjelenõ orgiaszikus miszériumjáék már mind egy rendezõi uasíásokra és magára a képi világra is erõsebben figyelõ operaõri szem jelenléé jelzik A harmadik részben a szerzõ szorosabbra fonja a öréne szálai A diszkoszveõ címû rész az élményvadásza és a rendezõi ávolságarás uán egy szürreális és álomszerû valóságo ár elénk A szerelem valóságá, ami folyamaosan keveredik, a kommunisa rendõrállam rémálmának és az ezzel összefüggõ,,deekívregény szálaival Az uolsó részben lesz egyre egyérelmûbb, hogy a könyv a külsõ világgal és az idõvel szemben eszi fel a kérdés: hol vagyok i régi jászóársak? A kérdésfelevés azonban a rezignál belenyugvásé, az elbeszélõ ugyanis egy spanyol enger parján mondja/írja le az egész örénee, min egy erdélyi Borges, aki a korábbi valóságból és a korábbi leheséges idõkbõl is kilépe Az egyelen, ami megmarad: az idézeek, és az irodalom valósága, amelyen belül a korábban valóságoskén elfogado lé is irodalom, idéze csupán A puliszka kegyelensége Aglaja Veeranyi apja magyar vol, anyja román, õ némeül íra ké regényé Mindössze negyven éves vol, amikor öngyilkos le A gyermek a forró puliszkába ese az arisa-családban felnõ Veeranyi egyelen befejeze regénye, és erõsen élerajzi jellegû De nem ez a legfonosabb, hanem a regény minden körmönfonságól menes mondaai, amelyek valósággal fejbe kólinják az olvasó A gyermek a forró puliszkába ese ugyanis a honalanság, a magárahagyoság és a félelem regénye, ugyanakkor Kráer Kiadó Budapes, 2003 Romániáról is szól, arról, hogy mikén is élünk benne 1989 elõ A regény ez éppen a külsõ szemlélõ ávolságarása álal udja elérni, de érzõdik benne a szeree egy nagyon vékony, de meghaóan erõs fonala is Igazi légornász regény Nem csak aól, hogy a fõszereplõ édesanyja légornász, hanem aól is, hogy világszemlélee igazi arisa-szemléle, amelyben haalmas mélységek rejõzhenek, például ebben a szövegrészben: Az emberek isenõl való félelmükben a mennybe mennek O külön részleg van a légornászok számára JÉZUS KRISZTUS VALÓ- JÁBAN LÉGTORNÁSZ A légornászvilág azonban nagyon is földi világ, hiszen a gyermek folyon aól fél, hogy hajánál fogva levegõben lógó édesanyja egy napon lezuhan Márpedig nem szabad féljen, mer ha fél, akkor édesanyja ideges lesz, és ha ideges, gyengülnek a hajszálai, és ényleg lezuhanha Ebbõl a félelembõl szüleik egy még erõsebb félelemérze, az, hogy a gyermek a forró puliszkába esik Habár a puliszkába esõ gyermek csak a képzele szüleménye, a félelem nagyon is valóságos, a puliszka, minegy önmagába gyûji az összes gyermeki félelme Éppen ezér nem elhanyagolhaó az a ény, hogy a fiaal fõszereplõnõ a puliszká szerei a legjobban, min az egyik legerõsebb ohonról hozo emléke Ebben a öréneben nem csupán a puliszka mia, de reeneesen fonos szerepe jászik az evés, sõ a föld is, amelyben a fõhõs kis gödröke ásva keresi Isen De még ennél is fonosabbak az illaok, hiszen csupán ezek õrzik a régi ohon, amely már csak az emlékekben és álmokban él Az inézebe kerül gyermeknek, miuán a család is felbomlo nem marad más csak az álom, és a befelé fordulás, és egy meggyöör gyermeki személyiség egyszerû és kegyelen, nagybeûkkel ír mondaai: A CSALÁDOM KÜLFÖLDÖN SZÉT- TÖRÖTT, AKÁR AZ ÜVEG, vagy: BABÁIM LE- FOGYTAK NEM ÉRTIK AZ IDEGEN NYELVEKET, vagy: ISTEN SZOMORÚ EGY MAGYAR NÓTÁT HÚZ A HEGEDÛJÉN Ebben a regényben mindenki, számûzö, és magányos, még az isen is éhes, az édesanya halála uán már csak a fájdalmas emlékek feleleveníése örénik meg újra és újra: Olyan vagyok, min anyám fényképe Olyan vagyok, minha nem lennék Ez az éppen egyszerûsége álal kegyelen öréne, azonban mégse végzõdik egyérelmûen jól, vagy rosszul A könyv egy elképzel családi filmmel zárul, amelynek végén a nagymama az ajóban állva inege THE END KARÁCSONYI ZSOLT KIBÉDI VARGA ÁRON Türelem Nem lehe kivárni, rózsá nem erem Ilyen a ürelem Az állomáson Elnyerni sem, a bokréák nincs rend, nincs üleés hervadnak, szószólói Láhaalan jelzõk nyújják a perceke: berekednek, eluaznak a vona ola, felarózahaalan Kérlelni nem lehe, engeszelni sem A gyorso várjuk, ha szál rózsa a kezünkben, de a láomás becsap, nem ûr semmi: visszafelé sül el, min mindig NAGYÁLMOS ILDIKÓ Mi megmarad A kölõ csendes, nem beszél, egyszer vol meséken mereng, hogy pálinka vol az aszalon, án hold bolyongo odafen, és vol a áj, és benne még valami szó, mi megmarad, mer soha nem vol mondva ki a es, a félénk, elszalad A kölõ hallga, nem beszél, nem ír, nem olvas, nem pofáz, nem beeg, nem györi a láz, csak csendes olvadásba kezd, s megelik vele majd a ház

3 III sz hajú, fiaal erdész baráom meséle Auguszus vége felé jára Épp három éve A Megyei Erdészei Hivaalól rászólak, hogy bejelenés érkeze: a Nagyos paakán mér- Õgezik a piszrángo Arra járó horgászok állíólag készer is láak az uóbbi héen felfordul hasú apróhalaka, amin lefelé sodora a gyorsvizû paak: a nagyjá minden bizonnyal kiszedék az orvhalászok Kora hajnalban indul el ohonról Csíkszenkirályról felfelé, a Nagyos parján Egy kis elemózsiás oldaláská vi magával és a fegyveré, egy második világháborúból visszamarad néme ismélõpuská: igen megfelelõ úiárs vol Rövidnyelû ásójá az oldaláskához szíjaza: ez a napo a Nagyosnak szána, bizos szüksége lesz reá Még csak pirkad az Úz-völgye felõl, amikor kiér a faluból Egyelõre nem sok figyelni valója akad Ezen az alsó szakaszon nemigen járnak orvhalászok: idelenn, kiválképp nyár végén, alig van piszráng, a java már felfelé húzódo, az orvhalászoka pedig nem érdeklik az araszos kövi-márnák és még kisebb kölönék Csaknem érdig érõ gumicsizmájával lépdel a harmaos fûben, amelyik a mégoly jól bezsírozo erdészbakancso is elázaná Jó másfél kiloméer uán meg kelle állnia: egy helyen keévál a paak, mégpedig láhaóan nem a maga jószánából Dugás Félórai munkával sikerül leronania rövidnyelû ásójával, hogy a paak ismé szoko medrében folyhasson (Ez az orvhalásza egyik legõsibb módja: egy szakaszon elvezeik a paako medrébõl, ahonnan azán kiszedegeik a ócsákban vergõdõ piszrángo ) Amíg az erdõszélig ér, még egy hasonló dugás rono le de ember nem láo sehol Az erdõszélõl már csak egy horgászok-vere ösvényen mehee ovább Kéfelõl meredeken szökö fel a paak melle a bozóos oldal Halkan lépdel, óvaosan, neszelenül men felfelé a paak melle, hogy õ vegye észre elõbb az eseleges orvhalászoka ne azok õ Csendes vol az erdõ, csupán a paak csobogo és a madarak örvendezek a szép nyári reggelnek Lanos Ferenc: Dinamikus egyensúly Nem udom, más országokban hogy áll a helyze, de Márai Sándor regénye, A gyeryák csonkig égnek bizonyíja, hogy az angol, olasz, néme és lengyel olvasók körében igény muakozik dédapáink immár ódon világának a színei felvillanó, jó sílusú, gördülékeny s ugyanakkor iszességes irodalmi színvonala képviselõ prózára A Márai-regénybõl sok ezer példány kel el a bri könyvesbolokban Embers, azaz Parazsak címmel, de megközelíõ sikere van a regényrilógiájának is Még egy ény bizonyí e keõs siker Az, hogy a jó fordíás háán viszi a mûve A Márai-köe egyes mélaói finorogak amia, hogy az áüleés nem az eredeibõl, hanem némebõl készül Ám a lekor összeveee a ké szövege, és a fordíó Carol Brown Janeway sílusa épp oly nemes, min a kassai polgár Máraié vol, ehá élveze olvasni Sokoldalú ariszokraa írónkkal, a külügyminiszer, operaházi inendáns, grafikus mûvész, jelmezervezõ Bánffy Miklós gróffal (Kisbán Miklós néven ír) ugyanígy járunk A leánya, Bánffy Kaalin Marokkóban él, o összebarákozo egy Parick Thursfield nevû, érzékeny ollú, angol inellekuellel, és a közös fordíásaik olyan szine érek el, hogy a rilógiá a bri kriika Prous és Doszojevszkij mûveihez hasonlíoa Tavaly közösen elnyerék (Umbero Eco ada á) a rangos Weidenfeld-díja Mielõ Thursfield, közel a nyolcvanadik évéhez auguszusban meghal, még befejeze fordíó-ársával Bánffy Miklós önéleírásának az áüleésé is A grófnõ ulajdonképpen a ma- FODOR SÁNDOR FERENCZ ZSUZSANNA Kik és Mik 11 Havasi öréne Az ösvény egyre meredekebben kapaszkodo felfelé: kisebb-nagyobb zubogók ala mélyen kavargo a paak vize Elgyönyörködö az apró vízeséseken felfelé ugró piszrángokban: források felé aranak, hamarosan i az ívás ideje I már nem kelle öbb dugás ronania, olyan keskeny vol a meder, a paakvölgy Folyamaosan halad felfelé a Nagyos melle Sehol egy lélek Már jócskán fenn jár a nap az égen, amikor újának végcélja felé közelede, egy kis iszáshoz I sziklafal álla újá a kapaszkodónak A paak magasról hull alá Odafönn fennsík van, raja óriási legelõ, a falu csordájával Feljebb, a kis erecskében már nincs hal: i, a vízesés ala van a felfelé vándorló piszrángok végállomása I alálkozik még ké csermely is Valójában innen paak a Nagyos De a iszáson még lehenek, akár áborozhanak is orvhalászok Hangalanul, csendben lépdel há a iszás felé Egyszer megorpan Ayaúrisen! A iszáskán egy ha-hé éves kisfiú hancúrozo egy medveboccsal Az erdõszélen pedig, busa fejé ide-oda ingava üldögél a mama De nem a gyereké hanem a bocsé Néze a jászadozó ifjúságo, láhaóan elégede vol de mi lesz, ha a bocs vélelenül el alálja viccsanani magá? Az erdész nagyon óvaosan, lassan, egy sûrû bozó mögé húzódo Szerencsére a szél a iszás felõl fúj a medve nem kaphao szimao Lassan levee válláról a puskájá Nagyon-nagyon lelassío mozdulaokkal hogy hangja ne legyen csõre ölöe és vár Vára mi lesz Félelmében? Izgalmában? Úgy éreze, zsibbad a feje, arca, az egész ese Ismere a fiúcská: a pászoré vol, aki odafen a fensíkon alán épp mos végezhee a reggeli fejéssel (B Z -nek) Kik vagy harminc évvel ezelõ olvasa elõször: nevedrõl lehull az ékeze Márai Sándor nevérõl ké ékeze poyanhao le, ezeke eleszem gondola Ugyanakkor az is észrevee, hogy Bela Barok nevérõl is lepoyan az ékeze, i, sajá szülõhazájában (Ez a ké ékezee Kik 1997-ben megalála Némeországban, a Barók Béla nevû IC-n ) Az évek során valamelyes gyarapodo az ékezeára, hiszen a nyolcvanas évek derekán cserél személyigazolványában a sajá nevérõl is sárba hull egy ékeze, min fárad falevél az õszi szélben, s öbb barája ugyanígy jár, ekine nélkül arra, hogy milyen nemzei kisebbséghez arozak Puszul az ellenséges á, az é, az í, az ó, ö, õ, ú, ü, û, ä Bánffy Miklós sikere Londonban gyarul nem beszélõ, franciakén felnevel gyermekeinek készíe fordíás apja mûveibõl, Thursfield végeze el a cizellálás, és mos, az egy éven á aró angliai Magyar Magic kulurális feszivál kereében, sor kerülhee a memoár bemuaására Phoenix Land, azaz Fõnix ország címmel jelenee meg Bánffy ké visszaemlékezésének az összegyúrásá az Arcadia Books, és az avaáson, a londoni Magyar Kulurális Inézeben, az angol irodalom nagy öregje, Francis King aroa a laudáció A könyv elsõ fele 1932-ben Kolozsváro, a második rész 1993-ban Budapesen jelen meg magyarul, miuán a kézira hosszú éveken á hever a Ráday Kollégium archívumában A rilógia sikeré köveõen ez a Bánffy-mûve is keresni fogják az angolok Ugyanakkor Kerész Imre Sorsalanság címû megrázó holokausz-regénye jórész eladalanul árválkodik a londoni könyvesbolok polcain Bár vignea hirdei a címlapon, hogy a szerzõ elsõsorban ezér a regényér kapa az irodalmi Nobel-díja, a gyenge amerikai fordíás nagyo ron a szöveg érékén Aki belelapoz a könyvbe, csalódoan eszi vissza a polcra Közben készül a kiváló áüleés a Sorsalanságból, a londoni Tim Wilkinson munkája, de a minegy húsz évvel ezelõi váloza kiadója a körmeszakadáig ragaszkodik az akkor megvásárol jogaihoz Véleleneken is múlha ehá egy-egy könyvsiker Bánffy Miklós éleében soha nem gondola volna, hogy Angliában egyszer ennyire olvaso szerzõ lesz SÁRKÖZI MÁTYÁS A gyerek a Mama felé hancurkázo a boccsal Az erdész felemele a puskájá, a medve azonban lusán odébb alpal, minha fél volna a gyerekõl Az erdész leereszee a puská Isánka, hóóó! Élesen hasío az asszonyi kiálás az erdõ paakcsobogásos, madárcsivies csendjébe A gyerek felüöe a fejé Tesséééék! Gyere, apád hííí! A fiúcska szófogadónak nevelheék még hengeríe egye jászópajásán és a szikla melle nekiszalad a bozónak, ahol ösvény vezehee a fennsíkra, amelye csak õ ismer és alán a medvék A bocs uánaszalad Az anya morogva a bocs uán Az erdész ismé felemele a puská: ha a medve a gyerek uán eredne a bozóban lõ A bocso azonban visszaéríee a morgás A medve elégedeen megnyalogaa, majd szorosan egymás melle, egészen más irányban, min amerre a fiúcska ûn el, nekivágak a sûrû bozónak Reggelizni vonulhaak, vagy inkább reje vackuk felé, egy jóízû nappali szundira Végre Az erdész ismé leengede a puská, bebizosíoa és nagyo sóhajo Szólni kellene a pászornak, vigyázzanak jobban a gyerekre de valahogy nem vol hozzá szíve Leül, megreggelize, majd lassan visszafelé eregel a paak melle Déluán érkeze haza Amin levee a kalapjá, a felesége riadan csapa össze a kezé: Isenem, mi örén veled?! Semmi mosolygo az erdész Nem uda, hogy mire hazaér, reggel még söé haja világosszürkévé õszül Pedig még orvhalász se fogo Késõbb, amikor megválozo a világ, az hie, gyûjeménye nem gyarapodik ovább Nem képzele volna, hogy épp az inerne válik ékezegyilkossá Talán övé a világ legnagyobb ékezegyûjeménye Kérésre bárkinek ad belõle 12 Annak idején, amikor Kik elvégeze az egyeeme, és nagyon alapos-részlees önélerajzo kelle írnia, hogy jövendõ munkahelyének káderoszálya megállapíhassa, alkalmas-e a felvéelre, Kik ír néhány mondao Mikrõl is De ki ez a Mik? érdeklõdö a káderes, aki mindig a homlokára ola a szemüvegé És az sem derül ki, hogy mi a szerepe a maga éleében Nyugai rokon? Magyarországi nagynéni? A ikaim gyûjõneve Nálunk senkinek sem lehenek ikai S fõleg nem ilyen Mik nevûek Jó válaszola Kik Hanem ezek uán Mik is megagada Kike Szembenézek, min ké kannibál, aki meg akarja enni egymás De erre nem kerül sor: kényelenek volak ovábbra is elviselni a másika meg sajá maguka Nyári Zsol: Kõ a folyóból PAPP ATTILA ZSOLT Odüsszeusz a járdaszigeen Én jól udom: nem méred be a ávo A köpésnyomok irányíják léped, ha vergõdsz á a déli forgalomban, és halkan káromkodsz, hogy kurvaéle És fürkészed, hogy hol van az a zebra, amely innen ávezehene végre a gépkocsik és szirének hadán á a bulvár legszebb járdaszigeére Mondd, hány õsz áll és hány avasz mögöed és hány lámpa és hány sarok van hára, hogy ép bõrrel úszd meg ez a kalando, és áléphess egy másik járdasávra? Há jól figyelj: a helyze nagyon úgy fes, hogy megállhaál volna szine bárhol: a lényeg, hogy e sûrû forgalomban hogyan kerülhesz messzebb Ihakáól Én jól udom: nem méred be a ávo, a köpésnyomok irányíják léped Majd elrepülsz egy lomha léghajóval, és felülrõl nézed e hangyanépe És hová ûnik minden egyes lépés és minden mély lélegze á az úon, az ajónyiás diszkré éli bája s az ágyad is, hogy folyon visszahúzzon? Ha elrepülsz egy lomha léghajóval, a mindennapos konyhaszagól ávol, akkor sem válozik majd a képle: e balfácán, állhaál volna bárhol A reggelek, a elek, a köpések, a vergõdés a sûrû forgalomban, az aszalon a félbehagyo éel ha nem lesz már, há honnan indulsz, honnan? S ha leszállnál a léghajóddal végül, az ucazajba vajon majd ki esz le, és hogy jusz á, ha elfogyo a szufla, járdaszigerõl a járdaszigere?!

4 IV Lassan beleszokunk Folyaás az I oldalról Egy öregasszony fogalmaza meg legalálóbban a helyzee: Gyermekek halak meg a múlban is, meghalnak ma is és a jövõben is meg fognak halni azok, akiknek nem ado napoka az úrisen Nem is az a baj, hogy meghal, nem veük pénzér, majd jön másik! Hanem az a baj, hogy a docorul nyik olyan nehezen adja ki a haloi bizonyívány Magas, száraz, kemény hangú asszony vol, akire nem lehee nem oda figyelni Beregi ilyennek képzele ªefan cel Mare moldovai fejedelem édesanyjá, aki a legenda szerin nem engede be a bizonságos várba a fiá, amikor az vesze csaa uán a örök elõl menekül, hanem visszaparancsola a harcérre küzdeni Ez így van Moldovában: az asszonyok az igazi férfiak! Erõsebbek, bárabbak, keményebbek, min a férjeik Sanda az mondja elfoly a vize jelenee þaþa Olga, aki mindig minden udo, de az is igaz, hogy mindig o is vol, amikor szükség lehee rá Sándor kellelenül készül a szülés levezeéséhez, de mi ehee, Emilia, a bába még erepen vol, valahol A iszára moso Sanda engedelmesen felmászo a szülõágyra, szépen présel, és nem is nagyon kiabál Egy-keõre megjelen a fej és kibuggyan egy szódásüvegnyi gyenge ereszés Ez bizony koraszülö, még öbb lesz vele a bajom! mérgelõdö a dokor, de nem sokáig, mer muakozo a második Az is kislány a válozaosság kedvéér fararásban Csak ez hiányzo a boldogságomhoz : egy pellagrás leányanya, ikerszülés, az is koraszülés, az eredmény ké macskakölyök! Ha ezek meghalnak, úgy felszökik a gyermekhalandóságom, hogy uolsó leszek a rajonban, Cãmãaru élve megesz, egyedül Sanda apja lesz boldog, amíg a lányá újra föl nem csinálja valaki Egy kiló íz és egy kiló izenö a súlyuk Há igen, i vannak Tessék belõlük ember csinálni! Ép, egészséges, szocializmus épíõ munkásember Legjobb lenne elküldeni õke valamelyik kórházba, de hová? Dãrãbaniban semmivel se udnak öbbe enni, min i, és a gyermekgyógyász egyfolyában részeg Dorohoi nem szívesen fogadja a más rajonbelieke, van nekik problémás csecsemõjük elég a sajá erüleükön is Arról nem is beszélve, hogy ha sikerül nagy nehezen kikönyörögnie egy menõ, és megérkeze a jól áplál pájleszes sofõr, rendszerin az anya úgy kezde rimánkodni, sivalkodni, minha börönbe vinnék Nem egyszer úgy kelle beuszkolni a menõbe és olyan is vol már, aki megszökö a kórházból Maria és Olga néni megölöek vagy íz lieres üvege meleg vízzel Beregi minden egyes üveg dugójá ellenõrize, majd elkészíee a koránjö poronyok fészké Sanda ág szemekkel figyele mi örénik körülöe, nem soka ére az egészbõl, csak az uda, hogy ké gyerekkel vere meg az Isen, és jaj, mi fog mondani mos az apja?! Öklömnyi vörös húsdarabnak ûn a pólyázo újszülöek feje a melegíe kosarakban, az ajó mögö, hogy a járkálás okoza huza se zavarja õke Beregi megsimogaa a kis bua anyá, és arra gondol, hogy legalább ké hónapig i arja a szülõohonban, i legalább van, ami egyék és állandó ellenõrzés ala lesznek a gyerekek is De vajon lesznek? Még egy haározao hozo: senki se mehe az újszülöek közelébe maszk nélkül, Sanda is csak gézmaszkkal az arcán szopaha Rögön keríe is egye és Sanda szája elé kööe, amin kacago a öbbi szülõnõ, þaþa Olga a fejé csóvála, de Beregi elégede vol Mind azon gondolkozo hogyan lehene egy gyermekfekeõ nyini Van egy nagy világos szoba, ami a váróerembe nyílik, az jó lenne Jelenleg nagy laka ékelenkedik raja, és egy papírlapra kiírva, hogy Paika Napona nyiva 9-12 Rögön ráparancsol Tichora, hogy nyissa ki Egy szekrényben gyógyszerek, az aszalon papírok, zsákok, ládák szanaszé Holnapra legyen kiüríve ez a erem! Ticho a apaszal felcser ijeden néze a fiaal orvos és hirelen nem éree, mi akar Innen vigyen el minden, kimeszeljük, i gyermekfekeõ lesz! parancsol Beregi ellenmondás nem ûrõ hangon Ticho egyre kisebbre húza össze magá, már apaszalaból uda, hogy ezzel a fiaal orvossal úgyis hiába ellenkezne Érem, érem dokor úr, de hová kölözejük a paiká? Az ucára nem ehejük ki! I öbb ezer lejes érék van menegeõdzö Ticho és igaza vol Beregi is uda, ezér öprenge Hidesin nem vol gyógyszerár, csak ez a gyógyszerpon, ami Ticho kezel, ami neki nem is vol rossz, mer az elado gyógyszerek árának íz százaléká kapa munkadíjkén, hivaalosan Vol olyan hónap, amikor Ticho öbbe kerese a gyógyszerek uán, min amennyi Beregi felcseri fizeésével Nem érdekel, de innen pakolja ki ez a szemee! hangoskodo ovábbra is az orvos, de közben erõsen gondolkozo hová lehene kölözeni a paiká És szûnjék meg az állandó gyógyszerárusíás! Maga felcser, azér kapja a fizeésé, hogy járja a erepe, ellenõrizze a közegészségügyi helyzee, nem pedig azér, hogy a sajá mellékkereseé rendezze munkaidõben! Ezenúl gyógyszer csak munkaidõn úl árusíha! Beregi rögön rájö, hogy ez leheelen, mer a megvizsgál beeg azonnal meg akarja venni az orvosságo, ami ermészees, de mos már visszakozhao Órájára néze, fél ha, és Ticho még i van Eh, nincsen családja, ohon unja magá boronála el magában az ügye, de éreze, hogy ismé igazságalan vol Hiába, Tichoval nem udo másképpen beszélni, csak kiabálva, veszekedve, parancsolón Pedig annyiszor elhaároza, hogy ürelmes, udvarias lesz Tichohoz, de elég vol egy legyinés, vállrándíás ami nála lemondó ellenkezés jelene, vagy ami még ennél is rosszabb vol, a bamba engemeúgysemérdekel beleegyezés, hogy Sándor elönse a iroxin Jó esé kívánok, mélyen iszel dokor úr! köszön rá a falu pópája Ticho kezei csókolomo köszön neki, Beregi keze nyújo A pópa orokköszörülésekkel, nagy körülményesen elmonda, miér jö Ugyebár, nálunk az a szokás, hogy már kereszelés elõ megszeneljük az újszülöe, mer háha ugyebár megörénhe, hogy az úr magához veszi, még mielõ a kereszség szenségében részesülheek volna de ha ön nem engedi meg, nagyon sajnálom és bocsána a zavarásér A pap hangjában o sejle valamilyen sérõdöség, úgy lászik elõre felkészül a visszauasíásra Sanda koraszülöeirõl van szó? Róluk bólino már szine dacosan a pópa Beregi erõsen gondolkozo, és hogy idõ nyerjen rágyújo egy cigareára Nézze, ezek az újszülöek, alig egy kilósak a legkisebb ferõzés, hûlés megöli õke, az õ érdekük Szóval, nem engedélyezi? Kérem Bezzeg Ticho annakidején De õ hivõ orodox kereszény ára szé karjai, minha csak az mondaná, õ ezen egy cseppe se csodálkozik Ne siessen, aya! csaan Beregi hangja Maga az emberek lelkével, én a esükkel foglalkozom Azzal, ami én eszek, nem ronom meg a lelküke, de ami mos maga készül enni, az elronhaja a zsenge esüke Éri? Beregi éreze, hogy uralja a helyzee, nyugodan folyaa: Ticho, kérem hozzon egy köpeny az ayának Sajá kezûleg gombola be a pópán a fehér köpeny, azán felkööe arcára a gézmaszko, karon foga, és bevezee a szülõohonba Megmuaa a ké mocorgó élee, majd gyorsan beakara gézzel a kosaraka és magára hagya a papo Mikor kijö, egészen más hangon beszél a pópa Észrevee a nagy rende és iszaságo És milyen dicsérees dolog minden megenni Isen ké ilyen apró eremményéér! Megígére, hogy ki fogja prédikálni, milyen szép ez a szülõohon és óvni fogja a hívei, hogy ohon szüljenek Beregi bizosíoa, hogy bármikor bemehe, de a köpeny és maszk az köelezõ Mikor kibogoza a maszko, egy nagy hízo eû láo mászni a pópa szakállában Szine oda kapo, hogy megfogja, de még idejében leállíoa a mozdulao Tárgyilagosan szemlélve a dolgoka, ezen nem vol mi csodálkozni Ez a pap a nép közö él, és nem arhaja magá ávol õlük Ki udja, alán már én is eves vagyok? ölö fel Sándorban a leheõség, és elhaároza, hogy ma Jegenyés János: Kapcsola ese sûrû fésûvel fésüli ki a hajá újságpapírra, úgy, min annakidején a háborúban, amikor ényleg eves vol Eõl, és csak úgy álalában egyre szimpaikusabbnak ûn neki a pópa Van neki egy fia az orvosin, Iaºiban monda Ticho fenyegeõen, legalábbis Bereginek úgy ûn Január végén, Kereszelõ Szen János napján, küldö ké kalácso a pópa Sándornak Mindenudó Olga néni magyaráza meg, hogy ilyenkor házrólházra jár a pópa szenelni, mindenhol kap egy kalácso és valami pénz Ááá! nincs mi kezdjen annyi kaláccsal, egész élen a disznói eei vele Különben az idén izenhaezer lej gyûjö össze Ticho kinyio egy ajó a konyha melle, valamikor fürdõszoba lehee földbirokoséknál, mos Olga néni arja o a seprûi, felmosó rongyai Tegyük á ide a paiká, de nem fogja zavarni a dokor ura? pislogo ravaszul a minden hájjal megken felcser Tényleg pon szemben vol Beregi szobájával, és ha o felgyûl a vásárló közönség, még a larinára se mehe ki nyugodan Az nem fonos! Ha kell, az én szobámba kölözejük a paiká, de a gyermekfekeõ akkor is megcsinálom! Tõlem vonogaa a vállá Ticho, ami azonnal kihoza Beregi a sodrából Pedig éppen mos készül megdicsérni ezér a kiûnõ helyválaszásér Nem számíva az állandóan akadékoskodó felcser, Cosmolici bácsi, Ilcu a eûiró és Lupãceanu alkoák a férfi gárdá a körzei rendelõben Beregi elõada az elképzelései a gyermekfekeõvel kapcsolaban és nem ikola, hogy ez elsõsorban a férfiak számára jelen pluszmunká Mindenki javasol valami és mindenkinek volak öleei persze ha volna ez, ha lenne az Ilcu azonnal odaállíoák, meszelje ki a hajdani fürdõ Teûiró szerszámai ökéleesen megfelelek a mészolda permeezésére is Kiderül, hogy a padláson van három rozoga vaságy, Ticho paikájában néhány, lelárban nem szereplõ faláda Egyikben a isza, másikban a szennyes ágynemû fogjuk arani Persze, elõbb le kell feseni szép fehérre és minden fehérre fogunk feseni! lelkendeze Beregi Szerencsére fesék az vol, ké jó nagy bödönnel Évekkel ezelõ kapák, hogy fessék le az ajóka, ami azán elmarad De kelle egy pár ecse, dörzspapír, hogy a vaságyakról a régi feséke leakarísák, szeg, dró és más apróságok, amike meg kelle venni, de mibõl? A pénz Sándor ada, pedig minden lejre szüksége vol neki is Csípõfogóval az is venni kelle akkuráusan kifoloza a vaságyak fémsodronyá, míg Lupãceanu a feséke, rozsdá kapara, vakara, dörzsöle le róluk Cosmiolici bácsi állandóan sápíozo : Nahá, hogy egy dokor ilyesmi csináljon?! Nem reselli a piszkos munká és milyen jól ér hozzá! Különben nem nagyon lehee rábízni semmi Egye-keõ dörzsöl a vason, mire jö egy ölee, felmászo a padlásra, lehozo egy üö-kopo állvány, amin csappal elláo vedernyi vízarály vol Ez jó lesz kézmosónak muaa büszkén szerzeményé, csak akkor lombozódo le, amikor kiderül, hogy ez is le kell smirglizni, és be kell feseni Minek ez a nagy munka, miér nem ad a rajon új felszerelés? morgo Ticho Ebbõl az ócskavasból úgysem lesz semmi! Egyébkén az új paikájá rendeze, ami szebb le, min a régi Ilcu javaslaára nekiállak az ajóknak, ablakoknak is, elõbb ledörzsölék, azán újrafeseék az egésze Mindenki dolgozo, Maria, þaþa Olga és Emilia is, feseék a búorzao Csak a ké védõnõ nem foga be Beregei, azok válozalanul járák a erepe, szép szóval és veszekedéssel igyekezek megenni minden, azér hogy a csecsemõk el ne puszuljanak Beregi közben el kelle lássa a rendelõ is, mer a beegek azér mégis csak jöek Eleine a váróerembe, pár nap múlva már hára kerülek az udvarba, ahol az egész személyze dolgozo Alázaosan megállak és bámulák, hogy lesz hófehér az üö-kopo vas, és vajon még hány deszká akar elfûrészelni a docorul nyik, amíg rájuk kerül a sor? Ha összegyûl ké-három beeg, Beregi abbahagya a munká, keze moso az újonnan felszerel mosdóban és ávedle orvossá, de alig vára, hogy befejezze, és visszamehessen az udvarra, folyani a gyermekfekeõ eremés Kellemes, fanyar mész-szagú vol a frissen kimeszel szoba és úgy ûn, nagyobb le, min amilyen paika korában vol Sándor ijeden döbben rá, hogy elfelejeék kiakaríani a cserépkályhá meszelés elõ, amiben ki udja mikor vol uoljára ûz Ilcu megnyugaa, semmi baj, ha összekormozódik majd lefújja még egyszer a fala Ez vol azán a Cosmolici bácsinak való munka, megkeresni a padláson a megfelelõ kémény, azon a lyuka, belevilágíani, hümmögni, fonoskodni, leereszeni egy lánco és így ovább Hun van a dokor elvárs? Fenn van a padláson, pucolja a kémény Tóhfalvi-Tofel elvárs neveve készül a riuális munkás kézfogásra, de amikor megláa, hogy néz ki Beregi, meggondola magá Csak azér jö, hogy lássa, mi csinálnak az elvársak, de lája milyen nagy munkában vannak, nem is zavar ovább, de gondola jó lenne kimosni a másik fülé is, de az még ráér, minden esere jó munká és ovábbi sikereke kíván a szorgalmas kollekívának Beregi újra kimosdo, közben azon gondolkozo, hol szerezhene egy darab ükrö a kézmosóra, valamikor az is vol raja Tóhfalvi bevezee a pillananyilag még ajó és ablaknélküli szobába, és elmagyaráza mi akar õ oda berendezni Azán kimosa az akivisa fülé Mondja, dokor elvárs, én mivel udnék segíeni? kérdeze boldogan, mer végre mind a ké fülére hallo Valamikor én aszalosságo is anulam Hûha! Sándor fanáziája meglódul, és maga elõ láa a vásárhelyi újszülö oszály Rögön kivie az udvarra, méricskélek, számolak, Tóhfalvi egyre csóvála a fejé, mer nem vol minden olyan fényes és ragyogó, min akivisa beszédeiben Ez a decka nam jó Ércse meg uram! Csak nem kébzeli, hogy gyalulalan deckából csinájjuk! Ilyen szégyen én nem élnék úl Mer ha úgy akarja, én hozza se fogok! Nem fessük le, a paravánok maraggyanak naurál faszínûnek Beregi fülének egyszerre fáj és ese jól az anyanyelvé kerékbe örõ Tóhfalvi szövege Hónapok óa nem hallo magyar szó Másnap reggel a beegek nem csak Beregi és egészségügyi csapaá csodálák meg fülig porosan és fesékesen, hanem Tofel elvársa is, aki füle mögö egy lapos ceruzával gyalula a deszká Nagy szakérelemmel nézegee, méregee, kopogaa és Sándornak az vol az érzése, hogy idõnkén meg is simogaa a fenyõillaú nemes anyago Egyébkén a deszká is Tóhfalvi szereze valahonnan, Lupãceanu ma reggel hoza fel szekérrel Annyira esze a beegeknek, hogy a dokor és az akivisa is dolgozik, hogy alig uda bevinni õke a rendelõbe, lám, miér is jöek egyálalán hozzá? Olyan is vol, aki konzuláció uán kijö az udvarra bámulni Tóhfalvi, aki megszoka a parancsolás, hol az egyikre, hol a másikra szól rá : fogdd ez meg vidd oda seperd össze És az emberek csinálák szívesen, a moldovai engedelmes faja, de megszoka, hogy parancsoljanak neki A munka nagyon jól halad és Sanda poronyai is jól fejlõdek Az elsõ napokban pipeával kelle áplálni õke, még úgy is félrenyelek, ma már végre egyedül szopak, öbb, min száz grammo, ami nagyon jó eredmény Beregi Sándor boldog vol, éreze, hogy esz valami a beegekér, nem anul és nem él hiába Körmei berepedezek, enyerébe berága magá a rozsda, hajába fesék ragad, de végre elégede vol az egész világgal, sõ önmagával is Jó-jó, de mi lesz, ha megudja a rajon?! A mi egységünkben nem szerepel gyermekfekeõ, ennek külön személyzei kere, plusz kölségveés kell, a beualaknak ingyen gyógyszer, koszo kell adni Háha nem is hagyják jóvá?! Sándor nem válaszol semmi, de haragudo, mer Ticho ilyen ünnepronó, még ha valamelyes igaza is van Szombara elkészülek mindennel, az ablakpucolással, akaríással is, ragyogo minden a iszaságól Ideiglenesen a kézmosó arályára ükör helye egy csecsemõ plakáo ragaszo, szájában cumival Sándor nem ére egye a cucli használaával, de ezen a vidéken nem is ismerék (Regényrészle a szerzõ Földhözragad boldogság címû, készülõ köeébõl)

5 V FRANÇOIS BRÉDA 2 Lali Lajsromai Második szîkájmó (aníás) Lali meodológiai újíásai közö szerepel, hogy a kurzusok nem heene készer kispolgári módra, hanem napona zajloak Ese 9-õl hajnalig A cigány nyelv szókincsi és nyelvani ismereésé Lali a gyakorlaból kiinduló fogalmi körök koncenrikusan rendezõdõ modellje menén kövee Az elsõ Taníás az Emberi Tes a számunkra legfonosabb srukúra névszerini ismereésé és fogalomköré ölele föl S minhogy a Tes nem élhe meg és úl önnön áplálása nélkül, az elsõ Taníás az élelmiszerek kimeríõ és részlees ismereése kövee Ez vol a ese körülvevõ második fogalomkör, ami a gyakorla põre mezején a Tes fönnmaradásá és válozalanul normális mûködésé szolgála A harmadik fogalomkör a Tes közvelen környezeé meríee ki Meganuluk a lakás, a szobaberendezés, a háziállaok, az udvar, a szomszédok, a növények és a kövek, ásványok nevei és nemei, egyes és öbbes számá, a miikus elemeke: a Tüze, a Vize, a Földe, a Levegõ és az Éer A negyedik fogalomkör a rokonsági viszonyoka szede lajsromba Ugyanehhez a árgykörhöz sorola Lali a ársadalmi foglalkozásoka, a vallásoka és az államo annak különbözõ inézményeivel egyeemben Az öödik kör kövekeze: meganuluk az égiesek, a Naprendszer, a galaxisok, a világmindenség, az Isen és a Világszellem nevé, a Kozmosz lényeinek és a árgyak lelkeinek a nevé és ulajdonságai: mindennek van delje aníoa a Meser, az O Del ( Isen ) mindenben o van Az o delrõl nekem a polinéz animisa mana juo eszembe, de hallgaam, mer a Meser nacionalisa vol, annak ellenére, hogy egyálalában nem vol az Lali szerin a világ legjobban elképzel gondolai sziszémája a cigány filozófia, s uda, hogy õ a cigányság Apáczai Csere Jánosa avagy Szenczi Molnár Alberje minimum de mindez csak 500 év múlva avan és apres la lere Mos még nem vagyunk azokban az idõkben Minhogy a Tesre esküdö, Lali polgári lépékekben enyhén szólva is verekedõs vol: Nagyváradon a megiszelõ Fekee Bombázó harci neve érdemele ki magának, legalábbis hééves fia, Babi-Bobby szerin, min errõl majd késõbb bõvebben beszámolunk Lali véde a esé s mélán, mer anaómiai modellnek beillõ s a öményelen fizikai munkáól kiépül izomzaa ki is vívhaa magának az álalános elismerés Sok forradás vol raja, s ezekkel elérõen az alvilág más fenoménjeiõl nem kérkede A Meser szerény vol a sebeivel De ahogy véde a Tese, a sajá Tesé, úgy véde minke is, a szellemi Tesé, a Taníványai is Mi volunk a Lali Egyháza, Lali szellemének a Tese Sok pofo és sziko, ordíás oszo ki védelmünkben: sokan ámadak minke és Õ is, hogy: né, a cigány hülyíi a népe! Azán Lali kioszo egy-egy, szellemi és fõkén pszicho-fizikai megérés elõ segíõ pofon, és a dusmánok, az elleneink minden rögves megéreek, avagy legalábbis az, hogy hagyjanak csücsülni minke békén a Meser Iskolájában És ha vélelenül nem akarak volna valahol kiszolgálni minke, akkor még rendel izenké sör az õ számlájára A Meser föllángol, ha olaja önöek a ûzre Ebben a szîkájmóban meguduk a nagy iko miszerin az, ami az európai kulúrában léleknek nevez a filozófia és a eológia, az az európai neo-hindú, azaz roma (vagyis: cigány) gondolkozásban a Gyomor (cig o dzsi), fogalomkörével azonos Nekünk ez az o dzsi, vagyis Gyomor-Lélek auomaikusan az 1001 éjszaka palack-szellemé juaa eszünkbe annál is inkább, hogy a Meser el ejee egyszer, hogy a Gáborok nem egyéb, min egy perzsiai örzs, de az is igaz, hogy a cigány miománologikus poliszémia, öbb jelenésesség szellemében ami egyszerûbben köelezõ miszifikálásnak is nevezhenénk, Lali egy másik alkalommal az szögeze le egyszer s mindenkorra, hogy a cigányság Észak-Indiából vándorol á Európába, valamin egy másik alkalommal ekkor a Meserben már vol némi nehézbenzin (profánul: konyak + sör) az valloa be az elámul szellemi palánáknak, hogy a cigányság eredeé száz százalékosan õ sem de más sem! udja Egy másik alkalommal az monda, hogy nem a cigányok jöek a Balkánra, hanem a görögök, a bulgárok és a szerbek A cigányok mindig is i volak, Magiser dixi Lali szerin Gábor Áron is forradalmár Gábor-cigány vol, aki a fémmegmunkálás õsi, hagyományos cigánymeserségé 1848-ban a harangból-ágyú -recep révén állíoa az események szolgálaába O Lóri erre õszine érdeklõdéssel rögön közbeszúra: És Kossuh? Ám a Szîkájdó a Nagy Taníó, a Meser azaz Lali elháríó mozdulaal, nem vol hajlandó besorozni Kossuho a csókák oemikus népe közé Lali szerin a Gáborok azér a Csókák Népe, mer fizionómiailag (orr, haj, sb ) hasonlíanak erre az ismer madárra Ekkor nekünk, min May Károly és Cooper hû, para-anropológus olvasóinak a Varjú-indiánok oemoszlopai és varázslói juoak eszünkbe, s Lali is egy álruhás sámánnak ûn a csókák légi és csodás népébõl Ilyen konexusban már az sem vol leheelen, hogy Hichckoock a Madarak címû filme a cigány nép eljövendõ nagy fölemelkedésének a parabolájakén alkoa volna meg O Karának meg az az ölee ámad, hogy ha ez így megy, akkor bizos még Máyás Király se vol magyar, hanem félig román és félig cigány, Lali viszon az monda, hogy: Nem bizos, hogy Máyás Király cigány vol, de, és soka mondóan ine az ujjával, majd egy rövide és velõse kacsino BURUS JÁNOS BOTOND Teflon Májk (X aníásainak ükrében) Mivel már sokan megkísérelék, hogy a körünkben lejászódo eseményeke leírják, úgy, hogy ránk marad azokól, akik kezdeõl fogva szemanúi és szolgái volak az iseni szónak, jónak láam én is, hogy elejéõl kezdve mindennek szorgalmasan uánajárjak és sorban leírjak neked minden, iszelereméló Teofil, hogy meggyõzõdjél róla, mennyire megbízhaók azok a anok, amelyekre aníoak Lukács evangéliuma Kerészfi Ágnes: Keresz Májko mindenki rendes pofának aroa a blokkban A ízediken lako, Deroi egyik külvárosában, ami valamilyen, a haza számára fonos örénelmi dáumról nevezek el, és ami Májk sehogy sem udo beazonosíni a maga számára Sehogy sem udom beazonosííni ez a k dáumo a magam számára monda X-nek, amikor egy-egy konyhaszéken ülek Májk konyhából nyíló szobájában Ez persze fölöslegesen monda, csak úgy, mer X már három éve nem jár iskolába Faerja, aki kamionos vol, bizos jól s berugdala volna, ha udja És ha nem hagya volna o X anyjá, amikor hé hónapos erhes vol Így együ ölöék a délelõöke, Májk néha cigareázni aníoa a kölykö, vagy elõszedék a cipõsdobozból a Relakszésön end Dzsój harminc évvel azelõi, fehér-fekee számai, és röhögek a hülye fazonokon, ahogy o kecmecelek a upírozo hajú nõcikkel Megvol a eljes havankilences év, és nyolc szám hevenbõl Májk álalában halkonzerve eve, mindegy vol neki, ha olajos, ha paradicsomos, csípõs szósszal vagy sajá levében, elõre kifõzve A hala nagyon szeree, megeve napi ha-nyolc dobozzal is Készobás lakásában nem zajongo, és a halkonzervekbõl kifolyólag a konyhájában sem A gázszámlá mindig idõben kifizee Tehá Májko mindenki jó fejnek ismere Így, múl idõben Egészen múl hónap huszonheedikéig Mer akkor kezdõdö X azon a napon is, min rendesen az elmúl és ellógo három évben, slayogo fel a ízedikre Zsebében egy haalmas Kepön Klájvval Már rég el akara csórni anyja szekrényébõl, a fiaalkori emlékek, a öbbsoros zöld üveggyöngysor, egy összehajhaó Amerika-érkép és a megõrzö elefonszámlák közül A hevenes év nyolc számára gondol, mer így ébredés uán arra szoko Megkopogaa a haalmas Klájv-szivarral az ajó, odaarva a kukucskálóhoz, hogy Májk egyenes a szivarra kukucskáljon De nem válaszol senki Ismé Ismé senki Unalmában meggyjújoa a ruda, ami egész dohánylevélbe csavar a gyáró, hogy fokozza az élvezee Erre azonban nem kerülhee sor, mer alig üdõze le az elsõ könnyfakaszó slukko, résnyire nyíl az ajó, és kigyömöszöle magá raja Májk Nagy, piros szemei volak Igen, erre a késõbbiekben is világosan emlékeze X Mi van? kérdeze Májk, és behúza az ajó Menj a pokolba! monda kevéssel ezuán, és visszabúj az ajó mögé X meglepeésében nem vee észre, hogy a lehulló hamu elkezd lyuka égeni a eniszcipõje orrára Csak áll, és nem uda, mennyi idõ el el De egy perc bizosan Ekkor kinyíl az ajó, annyira, hogy kiférjen raja Májk szõrös jobbja, a Relakszésön end Dzsój mind a húsz fekee-fehér számával, és elalálja vele X füsölgõ lábfejé Vidd a pokolba! és becsapa az ajó És kiordibál, hogy olsa el az a büdös szivar, mer olyan szag van, minha a avalyi hordó kéneznék X elõször arra gondol, hogy mos hol fogja elöleni ovábbi iskolaévei Majd arra, hogy Májk bizosan megin elkezde az ivás Pedig már egész jól megvol pia nélkül Régen ugyanis Kanális Májk vol a neve Mer nyele az olcsóbbik viszki, min a lefolyó És mer egyszer részegen belezuhan egy födelen aknába, amelyrõl lelopák a kanáliseõ, és eladák az ócskavas-kereskedõnek, akinek a Prim ucán vol a háza, és a háza mögöi kerjében az ócskavas-kereskedése, és a földszinrõl valaki éresíee a ûzolóka Lemen a máz mindké lába száráról, és ohagya a fogá is Ezek uán monda neki a munkahelyi orvos, aki mindenki megvizsgál félévene, hogy Teflon úr, ha így folyaja, akkor ön nemsokára ávozni fog közülünk S hogy máris kivan a mája, gyenge az epéje, aminek az a jele, hogy ezán fokozoan érzékeny lesz a zsíros éelekre, s mindenféle szagra Erre Májk egybõl begazol, kiaccsolak az idegei, és csak úgy p gaa az agya a söéebbnél söéebb, hoppárézó gondolaoka Megfogada, hogy lemond a pohárról, és ehhez is aroa magá Ennek ellenére a dokinak igaza le, mer Blekk úr, a örpehõközponoka beszerelõ vállalkozás ulajdonosa, elcsípe Májko, amin egy gázbojler beszerelése közben rágyújo egy szûrõnélküli lákiszrájkra, és még aznap kirúga Májknak ugyan az monda, hogy felfüggeszi a munkaszerzõdésé, de mégis kirúgás le a vége Azóa munkanélküli Májk, és az is szándékszik maradni, mer így az állam szociális védõhálójá szorosan köréje fona, és karölve ovábbi humaniárius szervezeekkel, annyi segély folyósío, amibõl fél lábon és röhögve ki lehee fizeni a lakásszámláka A öbbire rengeeg halkonzerve ve Májk, és eliraka velük a kamrá A feniek minden szavára emlékszik X, és ha kérik, meg is esküszik rá Mer az egész cirkusz aznap kezdõdö, amikor nem léphee á õ a izedik emelei lakás küszöbé, és így az egész délelõjé a szabadsrandon kelle elölse, ami ilyenkor zárva van, de á lehe mászni a dróhálón, ha felkapaszkodnak a saláabár eejére Aól a percõl fogva senki sem eresze be Májk, és õ se jár ki a lakásból Csak ül a konyhaszékeken, állig húzo érdekkel, és haóránkén megeve egy doboz hala, hidegen Álmosnak nem éreze magá, csak éppen semmi kedve nem vol felállni a hokedlirõl, ami a konyha kiár ajajában áll Lassan megvilágosodo Olyannak éreze magá, min az a konzervdoboz, ami évekkel ezelõ bono fel reggelire A bádog eljesen érinelen vol, a címkén aszpikörvényekkel küzdö egy jól fejle makréla Csak éppen belül nem vol semmi, a konzerve évedésbõl eljesen üresen zárák le Borzaszó jó vol az érzés Nem gondol semmire, illeve éleében elõször abszolú bizonyossággal éreze, hogy minden ud, anélkül, hogy agyekervényei melózaná Például uda, hogy az alaa lakó kövér indián felesége odakapaa a ránás, mer elefonál fõzés közben Valahol mélyen, a gyomra közepén éreze a keserûre pörkölõdõ lisz ízé, orrában az edény fülének savanyú bakeliszagá, fülébe beszáll a squaw ijed mormogása, ahogy felvakarja a lábas aljá, és direkben közveíi valakinek mindez Az agyában pedig az udaosul, hogy ha az orrfacsaró szagra kijön a kövér indián a kisszobából, megin elkezdõdik a végenincs cirkuszok egyike Állandóan veszekedek, és mindig a kaja mia, a nõ reeneesen fél, hogy elhagyja a férje a gyengus ebédekér, és félelmében még rosszabbul fõzö Az is uda, hogy a heediken megáll a lif, és kiszáll belõle az Öreg Dzsínó Halloa az összeéveszheelen puffogás, ahogy a kezében lógó rafiaszayorban egymásnak gurulnak az eldobhaó mûanyag flakonos sörök Dzsínó egyfolyában piás vol, de nem kocsmázo, hanem beül a heedik emelei ruhaszáríóba, ami ulajdonképpen a félemeleen, a lépcsõfordulóban vol, és ahonnan varrócérná vezee be a lakásába, aminek a végére felköö egy karácsonyfacsengõ, és ezzel jelze, ha már elég részeg vol, hogy ámogassa vissza a lakásba a lánya, aki egyeemre jár, de nem vol elég pénze rezsire, hogy külön kölözzön Az Öreg vedele a poshad, kélieres flakonos sör, de majd megvesze a ginér és a brandyér, ami néha Májk szállío neki Be sem kell jönnöd ebbe a kupiba, Májkiii! kiabála vissza mindig az ajóból, a leánya hóna alól Hanem csak a recepe mondd, hogy mivel vegyíed, és megjegyzi az én lányom! Ugyanígy és ugyanekkor uda, hogy visszaér a másodikra X apja Hozo egy újabb öbbsoros zöld üveggyöngysor, az összehajogao Amerika-érképen megmuaa, hogy hányszor szele kereszül kamionjával a koninens, és megígére, hogy ezuán õ fogja fizeni a elefonszámláka Májk éreze, ahogy X anyjának szemében újra fellobog a szerelem, és X apja is éreze ugyanez, és elkére X ellenõrzõjé A kalorifercsõ, min egy haalmas hangszer húrja bõgö Májk koponyájában A konyha megel mindenféle szagokkal, az összes emelerõl hangfoszlányoka hozo a vízvezeék érelmes félmondaokkal A kaloriferben aknyosan szipákol X, és Májk uda, mi kell ennie Övig kihajol a konyhaablakon, és egyenkén bedobála eljes halkonzervkészleé az indián eraszára A vinilin aszaleríõ egy kockájára ráíra, hogy hány Menoszán-orokableá egyen Öreg Dzsínó egy fél lier nyolcvanhé fokos szeszhez, és mennyi pergel cukor kell a brandyhez Megoldoa egy narancshéjbólé recepjével is, majd az egész abrosz lelógaa a ruhaszáríó köélen a heedikig Kirohan az elõszobába, és árcsáza X-ék számá A harmadik csengés uán rámonda az üzenerögzíõre, hogy a k élebe X, kelj fel és járj el iskolába Ezek uán visszamen a konyhába, belelépdel egy vízócsába, ami a kagyló alól erpeszkede a linóleumra, felkászálódo a hokedlire, és újra állig húza a érdé Az indián a kilencedikrõl kihíva a zsaruka A zsaruk éresíeék a ûzolóka, a ûzolókkal jöek a rohammanõk A rohammenõk elmenek, mer nekik semmi dolguk nem vol A ûzolók beörék az ajó, a zsaruk beírák a jegyzõkönyvbe, hogy Májk lakásában legalább egy hee foly a gáz Az indián dikála az adaoka, a eljes neve és címe, családi állapoo, de a kornál elakad Hány éves vol? Tudja valaki, hány éves vol? Harminchárom, monda meg szomorúan X Ponosan harminchárom

6 VI ESZTERÓ ISTVÁN Ál(?)paródiák Elõreol Hejehujákról Sõ, ha Heyke a szó- meg a farcsavarás, csupa másnapos Ámor, Hallga, Los Angelesig verscsipa mezelení, Észbonó pirue, a legénke s a Dak Ilu smárol, Ó, micsa élveze i, csaj csöcse ranszba esik, Parke hányaveél megese levele fügefáról, Sõ, ha nevén nevezik, jó fa es hengeredik, Tiszesség ki ne múlj, klauzám, már csak e hiányzol, Bár ezuán örömes járom a förgeeges Don Quijoe uolsó próbája Egy kura farkú próbá Madonna vene porba meghosszabbíom szóm há beállva én a sorba e verssel háha váza ágyéka egy csokorba aszú nedûbe várna övig merengõ éjbe szökõ ondó-virágra ó fogja gyöngy-kezébe dagadni vágyó srófám virulna móka éke babér hiába szór rám s kopjámra én Quijoe ma azzal viszonoznám nem is e vagy e ó e döfködelek lapányom és várom hogy rikolsz-e gyönyörbe dûlve várrom Csüöröki bizsilés Máris a lerbe buszula az anyjá Devla kegyébe, Sezlonyon úgy hevüle, lájbi se bíra ki raj, Durr oda Isi, hegyesre ömíe flóbere peccsle, Cinka elámula lok, hogy kiduvad a szeme, Ám küpülés közepén lebizsile legénke burundjá, S monda csüörökö így lerni övén a monyók Gondolaok a hölgyárban Hormonháér egy vershez Ó, ahová ma belépsz, lanodnak a húrja felajzva, Men-e elébb a világ? Ejnye, mihaszna beszéd Elhány rongyokon á hágsz, kölõ, szûzi csodákig, Másnak a dolga alány, ám hivaás a iéd! Palacsina egy másikhoz Jöem a Gangesz parjairól palacsina szagára, Margi, a fesz lobogó csipkebokorba bevon, Lombjai köz meredezve, az égre lövell Himalája, Ah, Tisza-pari verõn gangeszi révüleek! Ó, Tercinák! Kölök magamnak nõke, száza, elõbb idézem ám a hárma, akik gyönyörbe gurgulázak: legelsõ ûz Margi, a szenem, kinek hasán hõs férfi leem, izenha éves, én még ha sem, a másik örök jászóársam már felnõkén ornáza vágyam, Rozál rekordo dönö nálam, s kire fogam mindmáig vásik Terézke lõn, a szõke, másik, ma minden lázam bennük ázik Mi szólna ehhez mina hives? Talán olyankor seji, sikkhez a ercinák szeszélye mi esz MÁRTON LÁSZLÓ Nirvána Felhívam a baráoma Mondam neki, hogy az urakról és dámákról írok egy örénee Ponosabban, van egy öréneem, amelye szerenék megírni, de elõbb elmesélném neki, mer kíváncsi vagyok, mi szól hozzá Baráom a vonal úlvégén finoman és gyöngéden, de azér jól hallhaóan olyasféle hango hallao, ami hasonlío egy elnyújo ásíáshoz (Késõn kelõ ember, monda is, hogy felébreszeem, de nem baj ) Persze, hogy érdekli a öréneem, különösen, ha nincsenek benne mûvészek és mûvésznõk Mer õ már egy kissé eluna azoka a öréneeke, amelyekben csak úgy nyüzsögnek az írók és írónõk, fesõk és fesõnõk, férfi színésznõk és nõi színésznõk Szóval mûvészek, azok nem lehenek Élemûvészek sem? kérdezem reménykedve És élemûvésznõk? Azok sem felele baráom szigorúan Kóbor lovagok sem Földbirokos asszonyok sem Épíészek sem, jósnõk sem Római császárok sem Szemirámisz és Kleopára végképp nem Királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák sem Akkor inkább az mondd meg, ki az, aki benne lehe a öréneben szólam kissé kedvelenül Baráom szigorúsága szárnyá szege iméni lendüleemnek Ismé hallaszo az ásíáshoz hasonló finom és gyöngéd hang Lehe például olyan ügyvédnõ, aki válóperek bonyolíásával foglalkozik Ehhez udni kell, hogy baráom válófélben van Éppen elkölözö hazulról Jelenleg egy ismerõsénél lakik, aki hosszabb idõ öl külföldön De én azér megkérdezem: Más nem lehe? Mondjuk boli pénzároslány, akinek a barája pének déluán, amikor a legöbben vannak és legvérszomjasabbak a vásárlók, küld egy SMS-, hogy lóg a melle, és emia nem akar vele alálkozni öbbé Ebben azán se mûvésze nincsen, se római császár Õ nem lehene? Lehene éppenséggel szögeze le baráom, de a válóperes ügyvédnõ jobb lesz Olyan negyven év körülinek próbáld elképzelni, de ö-ha éve simán leagadhana A haja szõkére van fesve Milyen szõke? Plainaszõke? Vagy eseleg hirelenszõke? Nem, nem Egy jogi végzeségû személy ne legyen hirelen Egy kicsi gondolkozam, végül az mondam: Na jó Még egy kicsi gondolkodam, majd hozzáeem: Na megállj csak De ez már csak gondolaban eem hozzá * Szilánki Szilveszer egy pének déluán kapo némi ízelíõ belõle, milyen érzés dámának lenni Illeve, hogy ponosan ájékozassuk az olvasó, elmondjuk: egyszer már vol része ilyesfaja ízelíõben, amikor hazakísér egy kedves, fiaal anárnõ, egy bizonyos Éviké Némi bor elfogyaszása és a szokásosól kevéssé elérõ közeledési kísérleek uán Évike váralanul kifakad: hogy udja-e Szilánki, milyen undoríó, amikor egy részeg pasi fogdossa a nõke? S hogy ez illuszrálja, kapkodva, reszkeõ kezekkel fogdosni kezde Szilánki mellei Ponosabban, a mellkasán az a zóná, ahol egy nõnek álalában a melle van Mer a férfiaknak ugyebár nincs mellük, ez közmegegyezés Ebbõl kövekezõleg Évike olyasmi fogdoso, ami nincs Igen ám, de Szilánki számára ebben a pillanaban világossá vál, hogy a közmegegyezés mennyire örékeny Az embernek udniillik, mihely melleke ulajdoníanak, mindjár lesznek is mellei Ez a felismerés elképeszõnek, sõ vérlázíónak aroa Dühösen ellöke Éviké, és lesodora az aszalról a borospalacko a poharakkal együ Évike ráadásul ki is nevee: Na láod! Ilyen idegesíõek udok i lenni A happy end uán sóvárgók kedvéér elmondjuk, hogy Szilánki, miuán azzal próbál visszavágni, hogy ez i nem fizikaóra, ismé nekirugaszkodo Évikének, az pedig mos már egy szóval sem ilakozo, hanem csak harapo, igaz, eléggé fájdalmasan No de mindez eléggé régen örén Szilánki azóa viszonylag rikán öprenge azon, milyen érzés dámának lenni Mos azonban o ül a Nirvána kávéház márványaszalánál, és bámula a pének déluáni csúcsforgalma A szupermarkeekben ilyenkor vannak a legöbben, és ilyenkor a legvérszomjasabbak a sorbanállók Szegény kis pénzáros csaj A márványaszal másik oldalán o ül Bandi, aki álalában régi piszolyokkal foglalkozo, azonkívül egy filmsúdió alapíásán öre a fejé (Baráom ekkor közbevágo: Abban állapodunk meg, hogy mûvész nem fog szerepelni a öréneben Szerined aki filmsúdió alapí, az nem mûvész? Igyekezem õ megnyugani, hogy ez egy szigorúan kereskedelmi jellegû súdió, ovábbá még nincs is megalapíva, sõ, valószínûleg nem is lesz Ám ez baráoma nem nyugaa meg maradékalanul: No és mikor jön a válóperes ügyvédnõ a szõkére fese hajával? kérdeze ürelmelenül ) Bandival szemköz, vagyis közvelenül Szilánki melle o ül dr Dékány Brigia szõkére fesve, az a faja negyven év körüli nõ, aki öha éve simán leagadhana élekorából Ezzel nem a szépségé dicsérjük: horgas orra, vékony szája, elõreugró, keskeny álla ragadozó madara juana az olvasó eszébe, ha leírásukra öbb erõ és figyelme fordíanánk Épp ilyen vékonynak és keménynek lászo a ese Bandi meséle róla, hogy mielõ elvégeze volna jogi anulmányai, néhány évig bale-áncosnõ vol Mos is remekül áncol, sõ, egyegy emelkedeebb hangulaú bulin ánc közben le is vekõzik, méghozzá épp olyan keményen és hajlíhaalanul, ahogy héköznap árgyalni szoko Szilánki megállapíoa: dr Dékány Brigia valóban férfias jelenség Iraoka eregee ki az aszal márványlapján, azoka Szilánkinak alá kelle írnia Bandi viszon legalább izenöhúsz kiló hízo az uóbbi másfél évben, amióa Magyarországon él Éppen azzal büszkélkede, hogy õ már messzirõl megismeri minden pesi axisofõr Bandi névházassággal elepül á, és mos eljö a válás ideje Ennek inézése folyik a Nirvánában, öréneünk lapjain Bandi az összes pesi ismerõs közül Szilánki iszele meg azzal, hogy a segíségé kére néhány formaság lebonyolíásához Az is monda neki, hogy õ még sohasem láa dr Dékány Brigiá mezelenül áncolni, de nagyon szívesen megnézné Szilánki az aszal fölé hajol, hogy áanulmányozza a soron kövekezõ irao, ekkor azonban az a haározo érzése ámad, hogy az aszal ala egy kéz végigsimí elõbb a jobb, majd a bal combján Szine kõvé dermed a megdöbbenésõl A kéz ekkor megáll, és jó erõsen belemarkol a combja övébe Még i is legyen szíves aláírni monda közben az aszal fölö szenvelen hangon dr Dékány Brigia Szilánki pillananyi habozás uán engedelmeskede Ekkor a kéz feljebb siklo, és egy mozdulaal lehúza a nadrágsliccén a zipzára (Baráom ekkor szakío félbe másodszor: hogy az összes közül csak a legkirívóbb osobaságra hívjam fel szíves figyelmede monda, egy ügyvédnõ ügyködésé leginkább ügyvédi irodában udnám elképzelni Még ha negyven év körüli, szõkére fese ügyvédnõrõl is van szó Légy szíves, alálj ki valami Megpróbálam kialálni valami, mégpedig az aszal ala kezdõdõ mozdula folyaásá egy álalam ismer ügyvédi irodában, de azán jobbnak láam visszakanyarodni a Nirvána márványaszalához ) Szilánkiba ekkor egy olyasféle gondola hasío bele, hogy: micsoda dolog ez, hivaalos iraoka a Nirvánában véglegesíeni! Há mire való az ügyvédi iroda?!! Ki alála ki ez az osobaságo? Azán eszébe juo, hogy ez az osobaságo õ maga alála ki Õ kére, hogy valahol,,a városban alálkozzanak, ne pedig az ügyvédi irodában Dr Dékány Brigia irodája ugyanis Budafokon vol alálhaó, félúon a vasúállomás és a polgármeseri hivaal közö Oda kijuni kissé idõigényes le volna Bandi olyan ügyvédnõke lapáol össze a válásaihoz, akik Budafokra elepíik az irodájuka Akkor már jobb lesz a Nirvána Dr Dékány Brigia javasola ez a kávéháza, mondván, hogy õ közel lakik a Nirvánához, alig három ucányira Remélheõleg nem a buddhisa Nirvánára gondol A kéz, amely az imén lehúza a cipzár, mos egyéb huzigáló mozgásoka végze, úgy azonban, hogy ebbõl az aszal fölö semmi sem lehee észrevenni Legfeljebb annyi, hogy Szilánki felnyögö, és lehunya a szemé Õ már megee, hogy nyilvános helyen a mellee KINIZSI ZOLTÁN Az olvasó bekapcsolása a mesébe Beszélgeés Máron Lászlóval a örénelmi Úgy gondolom, hogy a örénelmi regény a magyar irodalomban nem fuoa még ki minden leheõségé Min udjuk, a 19 sz második felében és a 20 század elején jelenek meg a magyar irodalomban az úgyneveze hisorizáló regények, amelyek úgy muaák be a nemzei múla, min egyfaja múzeumo, és úgy vezeik végig raja az olvasó, min valami idegenvezeõk vagy pedagógusok, akik az olvasók okulására vonulaják fel a ényeke Ezen regények alkoói a nemzei ideológia igazolására alálák ki írói koncepciójuka Én éppen fordíva gondolom Szerinem a nemzei hagyomány hasznosíhaó a regénypoéika szemponjából is Mos, a 21 sz elején, amikor Magyarország az EU csalakozás küszöbén áll, és egyálalán, mindenki a globalizációról beszél, akkor célszerû felhívni a figyelme arra, hogy minden kulúrának másfaja gyökere van Ezek a gyökerek, vagy mondhajuk úgy, hogy kulurális minák, ovábbra is fennmaradnak a közös kulurális emlékezeben, amelye regénypoéikailag és íróilag mindig másképp és másképp lehe hasznosíani Ennyi lehe elmondani arról, hogy miér kell és lehe örénelmi regény írni Miér le a Tesvériségbõl rilógia? Kiderül, hogy sokkal jobban fogok járni, ha három vékony köee jeleneek meg és nem egy vasago Ez nekem az írásban is nagyon soka segíe Rájöem, hogy mindegyik köe ha-ha fejezebõl fog állni, az uolsó fejeze címe lesz a köe címe Mondhanánk úgy is, hogy egy formaképzõ fakor, amely megkönnyíee számomra, hogy elkezdjem és lezárjam az egyes egységeke, és hogy amikor még javában gondolkodom az íráson, akkor is magam elõ lássam az egésze Ennek egy ilyen gyakorlai és mechanikus oka vol Milyen vol a Tesvériség recepciója Magyarországon és a öbbi magyarlaka erüleen? Az kell mondanom, hogy el volam kényezeve ebben a ekineben Ha a szerzõ különválaszjuk a múlól, akkor az mondhanám, hogy a regény nagyon jól jár Rengeeg érõ, elemzõ kriika láo napvilágo, szakdolgozaok szüleek róla, egy dokori disszerációról is udok Tehá az kell mondanom, hogy érõ olvasóban nem vol hiány Hozzá kell az is enni, hogy ugyanakkor ezen olvasók számára nem vagyok olyan nagy író, akinek mûvei százezer példányszámban jelennek meg, még csak ízezresben sem De én nagyon örülök, hogy van három-négyezer olvasóm és annak is örvendek, hogy a kisszámú olvasók közö nagyon sok jó és érõ olvasó van Mennyire alapszik a valóságon a Tesvériség? Milyen arányban vannak jelen valós és fikív elemek, amelyekbõl kikerekedik Károlyi Sándor örénee? Ahhoz, hogy erre válaszolni udjak, elõször is iszáznunk kell ponosan a valóság fogalmá Hogyha elkezdjük vizsgálni a örénee, akkor az lájuk, hogy Károlyi Sándor egy léezõ személy vol Valóban akkor szülee, amikorra a regényben evõdik szüleése, Szamár vármegye fõispánja vol, Nagykároly léezõ elepülés vol abban az idõben Lehene még hosszan sorolni a valós elemeke, az is igaz, hogy a kurucok és császárhûek ellenée egyre élesebb le, olyannyira, hogy már háborúval fenyegee, amely néhány évvel késõbb ki is robban és a Rákóczi-féle szabadságharc néven vonul be a örénelembe Tehá, ha ezeke a ényeke nézzük, akkor az derül ki, hogy örénelmileg mind-mind dokumenálak ennek ellenére nem mondanám, hogy ez a regény kifejezeen realisa volna nem a valóságról igyekszik újabb dokumenumoka szolgálani, ellenkezõleg, a valóság problemaikus volá igyekszik bemuani az szereem volna hangsúlyozni, hogy a valóságról való gondolkodás a valóságo magá messzemenõen elorzíja

7 VII ülõ nõnek benyúl, de neki nõk ha jól emlékeze rá még nem nyúlak be És a legcsekélyebb mérékben sem kívána, hogy benyúljanak Ponosabban, Dr Dékány Brigia benyúlásá, i és mos, nem kívána A benyúlás azonban ennek ellenére fennáll, sõ fennforgo És ényleg, már o sem vol Az Éva vermuról közudomású, hogy haására az ember egy idõ múlva az sem udja, fiú-e vagy lány Ez az idõ pedig rövid Ha nincs ellene kifogásod monda dr Dékány Brigia férfias haározosággal, a vermuoda én fizeem Uána pedig hazakíkülönbözõ ruhákban és különbözõ ruhák nélkül Végül csak ennyi mondo, rúul és osobán: Nem I a öréne végén, mondjuk, még annyi kérdezhe az ügyvédnõ: Mi nem? Hogy nem lakom három ucányira inné? Eseleg az is megkérdezhei: Nem eszem? KIRÁLY FARKAS valamelyes ájleíró kölemény esõk épülnek északon szürke végelen záporok az elompuló napsüésben ezernyi levél kódorog lelassul minden mozdula s alágomolygó felhõk közben elvonszolják a hegyeke a félárbocon lengõ õszben ez hiányzik máskor mindig ez alán kedvenc évszakom zivaarok fehér havak és ködök épülnek északon Réfalvi Sándor: Rimusos áj Valami baj van? kérdeze Bandi, aki izenö-húsz kiló hízo, amióa Magyarországon él Rosszul vagy? Válasz nem várva, hárakiálo egy elsuhanó gyöngyös hajfonanak: Legyen szíves! Egy Éva vermuo! És még abban a pillanaban felpaan, hóna alá szoríoa a áskájá, amelyben egy resaurálásra váró, ódon piszoly domborodo, amilyennel még Csínom Palkó és Csínom Jankó lövöldözö a labancokra Ne haragudjaok! Mennem kell! Bandikám nyöge ki Szilánki, ez mégiscsak a e válópered! Nem gondolod, hogy i kéne maradnod? Miér, minek? Boldogulok i nélkülem is! Egy axi fékeze a Nirvána elõ Képzeld, meglesz a filmsúdió! Már csak egy digiális vágóaszal kell ávienem Klagenfurból Kolozsvárra! Szervusz, már i sem vagyok! egyszersmind a öréne része regény akualiásáról és a szerzõ magányáról Máron László Ponosan arra örekedem, hogy a ényeke szembeállísam a valószínûségekkel Erre már a koncepciós perek is meganíoak bennünke és sok egyéb fikív és imaginációs dolog, amivel ele van a sajó meg a könyvek, én pedig ez az ellenée kicsi jobban kiélezem a szokásosnál - Máron László mûveinek alán legalapveõbb sajáossága, hogy een érheõ a mesélés öröme, melynek révén az olvasó minegy bekapcsolódik a örénebe, része lesz annak Erre a szerzõ maga ualásokkal bíza bennünke Beszélheünk-e egyfaja szerzõ-olvasó inerakcióról? - Erre én annyi mondhaok, hogy nem udok elképzelni olvasó írás nélkül Mindig egy ideális olvasó lebeg a szemem elõ, aki megszólíhaó és kézbe fogja venni a örénee azér ideális, mer nem egy konkré valakire gondolok Olyan valakire gondolok ilyenkor, aki sérsz, és feljössz hozzám Emlíeem már, hogy közel lakom, három ucányira Aól arok monda Szilánki, miközben felhúza sliccén a zipzára, és egy sárkányos póló közelede libegõ papírszeleel, amely vagy a számla vol, vagy számíógépen kinyomao jósla, aól arok, ma esére másmilyen programo ervezem Nem baj felele az ügyvédnõ Nem fonos, mi ervezél Az a fonos, hogy feljössz hozzám Tíz éve kerülgejük egymás Folyon jelzéseke adsz nekem, én meg visszajelzek De mos eljö a pillana, mos lépni kell I lakom, három ucányira Szilánki késégbeeseen öprenge, próbála felidézni, hol és mikor kerülgee dr Dékány Brigiá az elmúl néhány évben Munkaés szórakozóhelyeke, kondiermeke, orvosi rendelõke képzel maga elé; elképzele az ügyvédasszony vörösre, barnára, fekeére, kékre, zöldre fese hajjal, elképzele a esé úgy ud olvasni, hogy öbbé-kevésbé iszában van a szerzõ szándékával Sok szemponból ez az ideális olvasó ugyanúgy segí nekem a megírásban, min ahogyan a könyvárban vagy levélárban alál ény is segíeni ud Azzal, hogy rágondolok, hogy mi juha az olvasó eszébe egy-egy részle láán, az magának a részlenek a kidolgozásá is jeleni Az olvasók szólongaása, bekapcsolása a mesébe az egyszersmind része a örénenek is Emlékeze engem is arra, hogy nem vagyok egyedül A legnehezebben elviselheõ dolog ugyanis a szerzõ magánya Én nem a szerzõ haláláról írnék, min Michel Foucaul, hanem a szerzõ magányáról Abban az eseben, ha a szerzõnek sikerül szereznie ké-három olvasó, akkor beépíheõek a örénebe Pon úgy, ahogyan Behlen Gábor ezelõ 300 évvel cselekede, hogy megszólíoa sajá meg nem szülee ivadékai Ez az, amikor megkonsruáljuk és beépíjük az ideális olvasó a örénebe Nekem erre eddig szükségem vol, lehe, hogy egyszer majd kipróbálok egy olyan írásmódo, amelyben nem lesz benne, de az uóbbi néhány mûvemben ez een érheõ, az ideális olvasók nagy mérékben bevonódak Mivel fogja ezuán Máron László bevonni az ideális olvasóka? Mire számíhaunk a jövõben? Nem szerencsés dolog be nem fejeze mûvekrõl és ki nem dolgozo ervekrõl beszélni Annyi azér elmondhaok, hogy rövidebb prózáka írok, amelyek egyszer majd köebe gyûjve is napvilágo lának Ezekben a rövid prózákban azoka a öréneeime írom meg, amelyek a nagy regényekbõl kimaradak Ugyanakkor kísérleezem is bennük, kipróbálok olyan írásmódoka, amelyeke eseleg jövendõ nagyobb öréneeimben felhasználhaok Szilánki pedig az fogja felelni, hogy: Nem azzal van a baj De ényleg Mer az, hogy ma ese dolgod van, az egy dolog Én viszon az is udni akarom, hogy min nõ vajon vonzónak alálsz? Há persze Hogyne Igen Nagyon Mire dr Dékány Brigia megveõen fogja mondani: Hazudsz Eseleg, egy kicsi kevésbé megveõen: Ne hazudj! Vagy alán, róla kevéssé elgondolhaó naiv bájjal: Nem hazudsz? * Baráom öbb okból is elégedelen vol a öréneel, különösen a befejezéssel Szerine ez így nincs befejezve Mer az rendben van, hogy az ember nem akar egy nõ annak nõi mivolában megbánani, de akkor ee hozzá légy kövekezees! Aki A- mond, mondjon B- is! Az is rendben van, hogy egy úr (már amennyiben úrnak ekinheõ ez a e szereplõd, nem pedig nevéhez mélóan egy lesodor és ripiyára ör úr szilánkjának) belekósol, milyen érzés dámának lenni, bár ez a dáma inkább a francia kárya egyik lapja lehene De azér végül mégiscsak férfi Vagy nem? Olyan nincs, hogy egy férfi a örének uán nem megy fel a nõ lakására! Még akkor sincs ilyen, ha a nõ nem eszik neki De különben honné veszed az, hogy nem eszik? Jó, mondjuk az arca nem eszik, az rendben van De az alakja akkor is eszik Légy oly kedves, írd az, hogy az alakja eszik! Ha ez így neked egy kicsi úl álalános, akkor írd az, hogy konkréan a mellei eszenek! És hogy ebbõl kifolyólag felmegy a nõ lakására, amely, min az olvasó már udja, közel van, három ucányira Légy szíves, erõlesd meg magada! * Már csak mûfaji okokból sem engedhejük meg magunknak, hogy elbíbelõdjünk a részleekkel Így ehá nem számolhaunk be sem arról, hogy néz ki dr Dékány Brigia lakása közel a Nirvánához, három ucányira, sem arról, mivel ölöe Szilánki az a néhány perce, míg ágyba búj Jusiia szõkére fese papnõjével, hogy fennkölen fejezzük ki magunka Szükségünk is van egy morzsányi fennkölségre, hogy legalább ezálal kiegyensúlyozzuk az az alanas ény, amelyrõl mindjár hír adunk Szilánki a örénenek ebben a válozaában egy kicsivel öbb ízelíõ kap abból, milyen érzés dámának lenni, min az eredeileg szereük volna Ez pedig nem adhajuk elõ másképp, csak nyersen és durván: Szilánki arra döbben rá dr Dékány Brigia vadonaúj, kényelmes ágyában (e berendezed a jövõde, mi csak a válaszéko adjuk hozzá!), hogy nem õ baszik, hanem õ basszák Uolsó elõi gondolaa ez vol: Mos már úgyis mindegy! (Pedig milyen jó alakja vol neki! Konkréan, milyen jó mellei volak! Nem olyanok, min a pénzáros csajnak a Szen Isván körúon ) Uolsó gondolaa pedig ez vol, vagy legalábbis ez ulajdoníjuk neki: Mégiscsak igaza mondo a Bandi, hogy nem láa mezelenül áncolni õe Nem láa, nem bizony! és áncolnak szemeidben szellõi rozsdás reggeleknek csak áncolnak szemeidben szellõi rozsdás reggeleknek mac íre dala elindulok ha ese lesz udom senki fel nem fedez amikor mindenki fárad mikor mind csak aludnának elõem mérföld háromszáz az éjben les reám a láz mégsem lesz bennem félelem kilenc dudásom jön velem kilencszer kilenc bûvös dal leomlik õlük minden fal kõvé válik sok száz viéz elporlik dárda kelevéz elindulok ma bizosan szegényen árván piszkosan amikor mindenki fárad mikor mind csak aludnának mac íre levele merlinnek mikor gömböd fölé dõlél szép s jó idõ jövendölél ehelye villámlo dörgö dugjad fel a krisálygömböd végül is mos pedig szürke minden vagy inkább fekee a csend min egy nagy éjjeli ragadozó csillaggal a csõrében suhogva szelve az éjszaká szárnyaihoz zsinórok köve azokkal mozgaja az odalen alvó báboka végül is csodálaos az éjszaka végül is minden azon múlik hogy meghúzza-e valaki a ravasz

8 VIII Az új pászor Az író nem vál legendává Kevesen emlékeznek rá Minha bevál volna a jóslaa: Engem elfelejeek Engem annyira elfelejeek Ez monda, üzene 1973 márciusában, amikor Marosi Ildikó, a Közelképek címû inerjú-köe szerkeszõje megláogaa Tíz eszendõvel, a halála elõ (1984, december 10-én hal meg) jelen meg az ez a beszélgeés is megörökíõ könyv a Krierion Könyvkiadó gondozásában Az Új pászor címû regényének hõse, Demeer, viszon megbirkózo az idõvel Behoza irodalmunkba az új sílus, amelyrõl különbözõ korokban, és másmás indíaásól vezérelve, egymásól oly elérõen nyilakozak a kriikusok Az 1930-ban Párizsban, Barbusse ámogaásával megjelen regény illeék nauralisa, expresszionisa jelzõkkel, de a paraszi forradalom szirénájának is nevezék Az emlíe inerjúban Szilágyi valóban bevallja, hogy anul Zoláól, mégpedig a szókimondás, de az izmusok idegenek volak õle Tény, hogy ez a regény ragyogó karrier fuo be, rövidesen néme és szerb fordíásban is megjelen A második hazai újrakiadás, 1966-ban ére meg, amikor másik korai regénye, Az idõ kaonái ársaságában jelen meg a bukaresi Irodalmi Könyvkiadónál Szilágyi András a mi vidékünk, Facseen (ma Facsád) szülee, mely o fekszik, ahol végzõdik a Bánság és kezdõdik Erdély Ez a vidék áplála megrázó drámai köleménnyé, énekké váló regényé, az Új pászor Friss képekkel dús gondolaai, megdöbbenõ hasonlaai, s nem uolsó sorban a prózából versbe és Rigó Isván: Fekee forma 100 éve szülee Szilágyi András versbõl prózába csapó elbeszélõi sílusa álal, a magyar irodalom mindmáig egyedülálló gyöngyszemé ajándékoza nekünk Szüleésének cenenáriumán erre a Szilágyi Andrásra emlékezünk P M SZÕKE MÁRIA MAGDOLNA ködbohóc röhögö azon a éli reggelen mikor félelmeim cserepébõl kirakam Mezopoámia érképé a bõrömre Fázol! monda rejelmesen február nyugalan meséidbõl lásd fohászok nõek! az elákozo királyól félni még lehe de ákaid min pokoli kincsek háló szõnek Sosem félem szereni a Söée! felelem és nem félem szembenézni kõvé vál szenekkel varázslók dalai nevelek mákonnyá energiamezõkön évelygõ bárányok ÕK az emberek s ronás könyörögnek megfakul lepedõkre, véres bankkáryákra javasasszony szikkad ágyéka galakikus keneek ronják meg éleed kõkorsó hidege szájamon ez az íz emberarcú csende ölel a puszulás célom van és céludaom pokolból pokolba vezenek édenek ( hiába rángaad Bizánc kilincsei halo fanarióák csikorgaák foguk a didergõ emplomajóban állunk : engedj be Isen, bemenni nem udunk!) Menjünk á a vacogásokon mondad ha áko akarsz oldani én veled megyek hisz az ákozoak úja yes, very ineresing száz úon visz de egyfelé veze Aszfal uak gödreiben a lábad földig ér köszönj szépen, i úr vagy s idegen áll a hajsza s a bál a pénzed körül s ki elhiszi álarcod lehe hogy üdvözül de én az arcokon úlról jöem a szeree kínjával ferõzö nem-maca ki vezeklõ úján ombolva krónikáz szavam áok, bolond rossznõ jaja de élee eremõ ündérláz!!! kopogj be Isen házába s gyere szenelvízben kezünkrõl lepereg a jaj esnedvben vérben csirázó fohász Naplóvers kõarcú halo égi diplomaa és how do you do Isen? hogy hank you, very well? pergõ vakola ala harangszó mállik s bimm-bamm fúgáka énekel harang haldoklik dobháryádon halak némasága befagyo vizeken az áok mordul min mordulok magam ki vagy s miér nekem e idegen? öreganyó a emplom küszöbén érdre roskadva is alpon maradok sós sziklakén szememben könnykrisályokká örnek a dalok Miayánk vagy! oldozz el s fel minke iszíó ûzben iszulás vagyunk Feseem emplomo és ködhomály mondad s arcodon a sosemvol honol világégések õrjöngõ nyomán szemed kékjén száz önkény haldokol s madonnák szemében megolvad égi rend a szó mienk nem oldoz nem eresz a csend gyalog megyünk jeges uakon ikok homályán gyilok s virág erem s min didergõ kismacska ki honra nem alál szemembe zölden villan a félelem ne mondd ikaid mer hozzád kö megin nem láod szárnyvesze angyal vagyok ne kínálj hellyel hisz minden széked foglal s ké semmi köz a földre koppanok! meleg eára vágyik már a szó a harang néma s a szmogo ölelõ ú fele árnyunkra lassan hullni kezd a hó Uram, mens meg minke Óh, oldozz fel, szeress! a ronás múljon az oldás éje nagy Isen, engedd hogy köszönjenek S hálá mondjanak már fárad szavak Arad 2002 február 11 Irodalmi Jelen Könyvek Anavi Ádám: Válogao versek Anavi senki sem uánoz, de nagyon sokakól anul Nem versenyze, de a maga eremee, szelíd pályán: gyõzö Minha gyermekekõl ellese furfanggal, naivnak ûnõ ámulaal, gyöngéden gonoszkodó szellemi ûszerkezeel, olykor meghaoságában rejõzködõ lírával Szõcs Géza: Az al-legóriás ember A szerzõ leguóbbi verseskönyve 1992-ben láo napvilágo, így a sorozaunkban megjelen újabb köe igazi csemegé jelenhe azoknak, akik kedvelik Szõcs Géza kölészeé Számalan, korábban már ismer moívum jelenik meg e könyvben, öbbek közö olyan emblemaikus állaok, min a menyé, a sirály és a medve, mégpedig úgy, hogy újabb és újabb érelmezési leheõségeke kínálnak fel Karmazsin Ferenc: Kovács János és a öbbiek A szerelem amolyan kere, amelyben a örénelemnek egy szomorú mozzanaa jászódik: a II világháború uáni oroszországi deporálás Teljesen áralan áldozaai ezúal fiaalemberek, akik áélik az elhurcolaás, a munkaábor szörnyûségei Jankó András: Bûnözõk és áldozaok Jankó András rendõr alezredes könyve a vikimológiába nyúj bepillanás, majd néhány konkré bûn-esee részleez Vol mibõl válogania, hiszen a huszonha éve ezen a pályán dolgozó rendõr alezredes már számalan áldozaal és bûnözõvel alálkozo az évek során A kalózkodásól a bûnözés mai válfajaiig számalan érdekes dolgo udhaunk meg a bûnözés és bûnüldözés öréneébõl G Paaky András: A él acélkék lovai Az övenö éves korában elhuny szerzõnek ez az elsõ és egyben uolsó versesköee bizonyíék arra, hogy az irodalmi cenrumokól ávol is leheséges egy izgalmas kölésze lérehozása A hevenes évek neoavangárd örekvései erõs haás gyakorolak a szerzõre A százoldalas könyvben a szerkeszõ az élemû legjavából váloga Károly Sándor: Az 500-ik emele Az erdélyi magyar irodalmi éle egy érdekes alakja vol, érdekes már csak azér is, mer ulajdonképpen nem is ve rész az irodalmi éleben Könyvei azonban igenis jelen volak, az akkori olvasók egyik kedvel prózaírója vol A szerzõ Aradon szülee 1894-ben, 1964-ben hal meg ugyano Könyve egy épíkezés, egy új Bábel felépíésének öréneé meséli el Ferencz Zsuzsanna: Kik és Mik Legújabb köee szervesen illeszkedik a hagyományba, amelynek kezdeei Örkény Isván egypercesei fémjeleznek leginkább Rövid öréneeke ír, azonban ezeknek a öréneeknek nagyon is mélyrõl jövõ elmondanivalójuk van, hiszen a köeboríón megjelenõ ké vidám, háromszemû gyermekarc Ferencz Zsuzsanna egyedi sílusának csak egyik arcá muaja meg Orbán János Dénes: Teakönyv A József Aila-díjas Orbán János Dénes legújabb könyve 1992 és 2003 közö szülee köelen írásoka aralmaz, számos, eddig köeben meg nem jelen verse, esszé, paródiá Ahogy címe is ual rá, eázás mellé ajánlo, amikor csak bele szerenénk lapozni egy könyvbe anélkül, hogy sejenénk: a Teakönyv az Rendelés, információ: ij@nyugaijelen com vagy a 0257/ es elefonszámon

9 Oberen János 60 éves Krisályszemüveg Könyveiben keresem az író A Férfihangok (1981), a Rókaszelídíés (1983), a Reményemeõ (1988) és végül a Bádogszemüveg (1994) mélységei és magasságai üzennek a múlból Olyan világból, ahol a valóság nem mendemonda, de olykor ez a valóság szebb min a vágy, mer ki ud örni a örénelem börönébõl és fel ud ámadni újra meg újra a az örökké akuális, örökké csábíó szabadságban A vélelen hoza, hogy április nyolcadika, szüleésem napja, abban az évben a nagyszomba uáni, húsvéi felámadás hajnalára ese, s ez a dáum a Buddha szüleésnapja is Lehe, hogy ennek ulajdoníhaó szoros köõdésem úgy Napkelehez, min Napnyugahoz írja Japán Kriszus címû esszéjében Valami öszönös, lászólag mérsékel, alig-kimondo, de kirobbanásra kész indula - és érzésvilág fényei villannak meg ebben a vallomásban Ezek és az ezekhez hasonló írások döbbeneek rá arra, hogy a csendes, szerény, sokszor magányba menekülõ alkoó oly kevesen ismerik Nem uazik a felszínen, a mélyvizeke keresi, Doszojevszkij a ankönyve, meg Örkény Isván Tömören fogalmaz, drámai helyzeekbe vezei elese, de felemelkedni mindig képes hõsei Az álmodozásra, a szép megláására is meganíja õke, miközben fehér bárányfelhõk úsznak feleük az égen, min az angyalok, simoga a ré, lélegeznek a fák, virágok, a színek és illaok befurakodnak az emberi érbe És ehhez a érhez mindig szervesen hozzáarozik a kulúra szelleme Szemüvege megcsillan, ha magába szívhaja az érékeke, lehe az olvasmányélmény vagy emlékezees színházi elõadás Szemüvege elhomályosodik KOVÁCS kaáng FERENC Egy fiú és egy lány IV 1 nagy lesz az öröm ha végre elereszjük egymás miér kérdi a fiú a lány én így akarom mondja a lány én én én mindig TE hallga a lány nekem TE legelébb is elsõsorban próbálkozik a fiú nem szól a lány ha mégis én akkor úgy hogy TE is illeve TE meg én ovább hallga a lány rendben kezdd elölrõl mondd nem is udom én nélküled bizonyalankodik a lány enélküled én sem de én nem úgy érem csaan fel a lány lehe máskén kérdezi a fiú úgy ahogy e semmiképp halkul el a lány szebb a leheelen árnyak a ények fordío világ nem sü a nap árnyék ve fény reményem TE ha félreéresz szól a lány így is enyém én ha nézlek én ha lálak én ha beszélek hozzád elakad a lány TE ha nézel s ha TE szólsz hozzám eheek én róla kérdezi a lány szerehenél szerenélek szeress há ereszenélek inkább sie válasszal a lány nem szeresz ehá szerenélek mondja a lány edd há szabad kérdezi a lány engem szabad szereni szerenélek kéelkedik a lány udnod kell udni félni kéelkedni nálam egy szól a lány másról beszélsz nem én erõsködik a lány akkor mos mos akkor fordul el a lány könyörögjek alán nem segí mondja a lány segíhenél magadon segís bosszankodik a lány ellenedre akár úgy is bizonyalanodik el a lány elveszíelek nem vagyok iéd ilakozik a lány nem úgy gondolom úgy nem is gondolhaod mérgeskedik a lány és e én én vagyok magam módján szereheek merül gondolaaiba a lány helyemben okosabb lennél helyedben is én maradnék én mondja a lány bennem is magad szerenéd a magam folyaásá alán bizonyalanodik el a lány egyek lennénk há nem hinném mondja a lány a gonoszság, irigység de leginkább mûvelelenség láán Hangja halk, alig felfoghaó, de lelkesedése sokszor kiabál Ragaszkodása arós, barásága hosszú ávú, de alán maguk a kiválaszoak se udják, hogy Oberen árskén, rokonlélekkén néz reájuk Kiüneései nem hordja a mellén, sikereirõl hallga, kudarcai bevallja, megszenvedi Az viszon udjuk, hogy legjelenõsebb regényé még nem íra meg A Rab Urak és Rab Szolgák birodalmában elölö ké eszendõ fájó kalandjai ( mer a izennégy eszendõs gyermek börönévei a hõsiesség leheõségekén éle meg) Még nem íra meg az emberi éle poklában sivíó, jajgaó szimfóniá, csak az inermezzóka A pillananak még nincs vége S az õ is udja, hogy az örökkévalóság milyen csábíó PONGRÁCZ P MÁRIA elképzelheem add a kezed szól a lány fölösleges idegenül egymás melle csaan fel a lány áölellek nem kell húzódik el a lány sok benned a méreg úlcsordul egyszer monjda a lány az évek iszíóüze pokla kérdi a lány megigazulás gyáva megalkuvás kérdi ürelmelenül a lány amikor már minden isza és világos egynek vagy keõnknek kérdi a lány egyedül nem megy háa fordí a lány kiböjölöm hogy viszon szeress ávolodik a lány megfognám a kezed egyre ávolodik a lány magad elõl nem szaladhasz el én úon vagyok mindig hallaszik ávolból a lány nem veszílek szem elõl nyomalan elûnök visszhangozza a lány magam maradok magányra szüleél halkul a ávolodó lány soha senki nem hagyam el elhagynak éged elfelednek gondolja magában a lány Zöldi László ü A rendszerválás elõ egy megbecsül szakma lenéze agja volam A rendszerválás óa egy lenéze szakma megbecsül agja vagyok ü Az igazságszolgálaás jogo szolgála, az újságíró igazságo ü A demokráciában minden ki lehe nyomozni A dikaúrában minden ki lehe alálni 2 sok vagy nekem nagyon kevés mondja a fiú nem keõnké a világ keen az egész világ bizaja a fiú kizár befogad a világ mondja a fiú kirekesz rajunk áll ha keô összefog erõsködik a fiú rajam és rajad csak keõnk sorsa rajunk a világ szeme így a fiú keen egyedül kérdõn néz a fiú a világ és mi ovább sem éri a fiú a világ vagy mi kell válaszani kérdi végre a fiú vagy vagy ha kell éged válaszalak mondja a fiú ne kapkodd el gondolkodj válaszalak éged ha egy válasz lehe mondja nagyon halkan a fiú félreéred elmeheek kérdi a fiú menekülsz megin jobb lesz így ürelmelenkedik a fiú meg ne mondd hogy mi jó nekem elmegyek lép egye a fiú mos nem mehesz hallga a fiú így nem mehesz el néma a fiú hozzád bújnék hárál a fiú ölelj á fázom széárja karjá a fiú ölellek én mozdulalan a fiú szerelek így is a fiú szíve hideg didergek õled szavaim melengessenek szólal meg végre a fiú hallgasz magamban becézgelek mondja nagyon halkan a fiú nem érelek szereném ha megérenéd szól a fiú gondolaaid olvassam érezd bizaja a fiú ez úl sok nekem ne érd be kevéssel kéri a fiú s ha mégsem érelek ha félreéresz kérdi a fiú nagyon nehéz könnyebb ha a kezed fogom kérdezi a fiú nehéz köés elviselheelen kérdi a fiú bilincs rabnak érzed magad kérdi a lány félek szeresz e igazán komorodik el a fiú nem felelek udnom kell in búcsú a fiú 3 nincs annyi köelék hogy ne szakadna keé csomózzuk újra csak még egyszer még egyszer alán a görcs kelleénél öbb kibogozhaalan kezdeén a vég ami elmúl nem visszaekerinheô csomózzuk újra egyszer még levélöredék kusza mondafoszlány hiába vers szó kõ kövön kimondalan halk dallam visz a víz csikorognak az álló csillagok hullók fényesek kihül nyomokba lépsz a múl kifogy háad mege ké kezedben elfér a jelen enyeredbe rejed hogy õrizd s elereszd visszavárod IX Tíz gondola az újságírásról Bencsik Isván: Genézis ü A örzsi háború megoszja a magyar újságíró-ársadalma, a szellemi igényelenség viszon egységesíi ü Irigylem a szónokló poliikusoka Nekik a pillana hevében kell olyan marhaságoka rögönözniük, amilyeneke mi, hírlapírók ollunka rágva, órák ala alálunk ki ü Az újságíró szívesebben köl fizeés, min zsoldo ü Nem az az újságíró, aki cikke ír, hanem az, akiér el is olvassák a cikke ü Nem mindegy, hogy újság vagy ember kerül az ucára ü Az álagember anya szüli, a médiaszár, alkalom ü Régen úgy mondák: Felûnési viszkeegségben szenved Ma így mondják: Érzi a médiá

10 X Szinház A Nagyváradi Színház (22)keõs csapdája Jelene a Hippoly, a lakájból A nagyváradi színház (Nagyváradi Állami Színház- Szigligei Társula) egy ellenées elvárás-igény csapdában van Az elvárás az, hogy egy provinciális, elszigeel mûvészi-színházi kulúrán formálódó közízlésnek elege egyen, ehá hagyományos legyen, közérheõ és szórakozaó Ezen belül pedig a mûvészi érék, az alkoói szabadság is próbál érvényre juni E csapdából rikán szülehe igényes elõadás A kövekezõkben a 2003/2004-es évad ké uolsó elõadására reflekálok A Hippoly a lakáj címû elõadás szilveszeri kabarékén le meghirdeve ehá a könnyed szórakozaás ûze céljául Az Ami akarok alapja is egy vígjáék, William Shakespeare Vízkeresz vagy ami akarok címû vígjáéka, az elõadás azonban egy markáns rendezõi olvasa menén szervezõdik Hippoly, a lakáj zenés vígjáék A Hippoly a lakály mûfajá ekinve zenés vígjáék Zágon Isván színdarabja és Nói Károly azonos címû filmje alapján zenés színpadra alkalmaza Vajda Kaalin és Vajda Anikó A közismer film akarva, akaralanul konexus erem az elõadásnak A ársula nem is végze különösebb válozaás a meglévõ anyagon Ahogy Nemesküry Isván megjegyeze Schneider úr megszemélyesíõje Kabos Gyula ee ez a különben naiv kis örénee emlékezees filmmé A nagyváradi elõadásban a szerepe alakíó Hajdú Géza ermészeesen nem rendelkezik hasonló színészi aurával, karakerrel, ehá a naiv kis örénee, a zenés vígjáék hiányosságai nem lehe a színészi jáékkal megoldani A rendezõ megpróbála a meglévõ anyago korabeli beédalokkal, kabaréjeleneekkel feldúsíani A cél feleheõen egy szilveszeri kabaré mûsor, a megszoko olcsó vicces, zenés szórakozaás helye egy a színházhoz közelebb álló zenés vígjáék lérehozása Az elemek halmozása azonban nem fölélenül szerencsés szervezési eljárás, elvesznek a hangsúlyponok, az elemek sablonosan, közömbösen köveik egymás, min egy revüben A es évek óbudai világá megidézõ vígjáék csak ürügy arra, hogy a örénere fûzve vicceke, kabaréjeleneeke, zenésáncos beéeke adjanak elõ A öréne humorának leheséges forrása az újgazdagok, az úrhanám polgárok Moliere óa ábrázol figurája még a vígjáék modaliásán belül sem kap hangsúly A szerelmi szál, vagy a öréne más leheséges elemei sem bonakoznak ki az elõadásban Az Ács Tibor alakíoa Hippolyban nem a hivaalos nagyképûség karikaúrája csillan fel vagy eseleg más érelmezés, öbbnyire csak végszavaz az olcsó poénokhoz melyeknek nincs meglepeés ereje A jelene indíásánál lehe láni a végsõ csaanó, amely öbbnyire elhasznál, sablonos megoldások kellékára A zenei beéek az elõadás kényelmes rimusá (amikor a jelenee ruinból, mellényzsebbõl oldják meg) ovább lassíják, ördelik A nem úlságosan sziporkázó ánckoreográfiák, a zenei beéek-beéjei sem koreográfiailag, sem dramaurgiailag nem gazdagíják az elõadás világá Semmilyen érelmezés-, jelenésöbblee nem adnak hozzá a jelenehez még akkor sem, ha alkalmazkodnak a sziuációhoz (például a szerelmi jeleneekben) A színészi jáéko öbbnyire az indokolalan komikai úljászás, illeve a ruinos, elhasznál jáékmodor jellemzi A prózai színészek a zenés áncos beéekben néha idegenül viselkednek A musicalok dinamikus ánc- és zenevilágá Molnos András Csaba, Kardos M Róber és Fodor Réka jáéka villanja fel néhol Az elõadás erekén Menczel Róber díszleei használják a zalaegerszegi színház régebbi elõadásából kölcsönözve A zalaegerszegi színház agja az elõadás rendezõje, Welmann György és a koreográfus, Sefán Gábor is A díszle a Schneider család villájának halljá reprezenálja, saikus érkörnyeze, illuszráció a kabaréjeleneekhez Az elõadás öbbnyire a nyelvi komikum elemeire épül, rikább a helyzekomikum, öbbnyire rosszul exponálva, álászó poénokkal (ilyen az elején a sörrel való jáék: Schneider (Hajdu Géza) elcsen egy sör a feleségéõl) Az elõadás zenéje a filmbõl ismer beédalok, ovábbá korabeli slágerek A vígjáék dramaurgiájáól függelenül gyakran indokolalanul dalra fakadnak a szereplõk, néhol slágergyûjemény jellege adva az elõadásnak A jáék csak nagyon rikán viszonylagosíódik, érdekes megoldás a második felvonás elején, amikor Schneider (Hajdu Géza) inrójá énekelve bejön a színpadra és amin észreveszi, hogy Hippoly kicseréle a búoroka elcsuklik a hangja a zenével együ, vagy a második felvonás végén, amikor Hippoly (Ács Tibor) parancsoka oszoga a családnak, majd ugyanolyan hangnemben uasíja a díszlemunkásoka a függöny leereszésére Ez a ké megoldás színházi önreflexiónak ekinheõ A színpadi helyze viszonylagossá válik a jáéksziuációra örénõ ualással, az irónia eszközével A 20 század elsõ felében dívó pesi kabaréirodalomból ihleõdõ mû, ha nem is idõbeli, de kulurális ávolságba kerül a mai nézõkõl Az álalam láo elõadás közönsége január 6-án öbbnyire diákokból áll, akik passzív unalommal szemlélék az elõadás A szilveszeri hangula már ávolba veszõ vol, hiába hangzo el a apsrendben a BUÉK Az elõadás elsõsorban nem az igényes színházi megfogalmazás jellemzi, inkább a felelõlen-felhõlen szórakozaás igénye dominál, ami alán érheõ egy szilveszeri elõadásban Úgy vélem azonban, hogy az elõadás ennek az igénynek sem e elege Ami Akarok (Vízkeresz) William Shakespeare Az elõadás alkoói ké radikálisan elérõ kulúrkör elemei írák egymásba: az egyik a shakespeare-i vígjáék világa a Vízkeresz, mely szövegbõl az elõadás inspirálódik, a másik kulúrkör a 70-es, 80-as évek rockzenei világa, éleérzése, világképe, árgyi világa (Deep Purple, My dying Bride, Sex Pisols) Hippoly a lakáj zenés vígjáék Szereposzás: Ács Tibor Hippoly Hajdu Géza Schneider Máyás Csiky Ibolya Aranka Gajai Ágnes Terka Molnos András Csaba Nagy András Kardos M Róber Makás Csaba Dobos Imre Makás fõanácsos Fodor Réka Mimi Molnár Júlia Julcsa Kiss Csaba Tóbiás A beédalok zenéjé szereze: Eisemann Mihály, De Fries Károly és Márkus Alfréd A dalszövegeke írák: Kellér Dezsõ, Szilágyi László, Szécsén Mihály, Békeffy Isván, Harmah Imre és Füredi Imre Díszleervezõ: Menczel Róber m v Jelmezervezõ: Florina Bellinda Birea Zenei vezeõ: Ari Nagy Sándor m v Koreográfus: Sefán Gábor m v Rendezõ: Wellmann György m v Bemuaó elõadás: 2003 december 31 Jelene az Ami Akarok (Vízkeresz)-bõl Nagyváradi Állami Színház-Szigligei Társula Az erzsébekori kulúrkörbõl csak a szöveg marad, a vígjáék szövege Az elõadás ehá nem hisorizáló módon viszonyul a szöveghez, nem a resauráló múzeumi módszerrel próbálja színpadra állíani a drámá A radikálisan elérõ rock-kulúrkör elemeivel való felülírás az akualizálás irányába viszi el az elõadás (mindmáig nagyon rólunk szól a öréne mondja a rendezõ egy riporban) A szöveg horizonjáól való elszakadás ermészees folyama, a mû világa és a befogadó világa közöi ûr az idõbeli és kulurális elávolodás jelensége öli ki Az elõadás alkoói a mû akualiásá (az idegenben felfedezni a sajáo) a rock kulúra menén örénõ arikulációval próbálják elérni Aól azonban, hogy a mûrõl lesöpörjük az idõben rárakódó kulurális por, még nem válik akuálissá Az elõadás nem le auenikusabb, a öréne akuálisabb, a színészek öbbnyire kilógnak az egyenfekeefarmer-rock-cuccokból (reprezenaív Ács Tibor Böffen Tóbiás alakíása anarchisa analógia lélekanirealisa megközelíésben) A koncepció öle marad, nem nyer sem színházi, sem képzõmûvészei kifejezõdés Az örök érvényû dolgokra hivakozva (min baráság, szerelem, család, inrikák, szenvedély ) fennáll a veszély, hogy ezek az örök érékek sablonossá, szemanikailag úlerhelé válnak, elveszik kommunikaiviásuk akár egy elenovellában Nem kélem, hogy a rockkulúra min marginális, réegkulúra erõs, eredei problémáka vehe fel, de ebben az elõadásban nem érzem az, hogy viszonyokban, személyekben, a színházi folyamaban arikulálódó jelenségrõl volna szó, sem aralmilag, sem eszéikailag Az elõadás világa a rock világának illuszrációja, melye arra használnak hogy a megjeleníe örénee akuálissá egyék Az eredmény egy illuszráció illuszrációja Az elõadás ere, díszlee: plexidbõl, mûanyagból, fából, karonból, fémálványból, hulladékanyagokból épül, mely a rockkulúra árgyi világa A prosszcénium kék plexid (víz), a színpad közepén plexidbõl egy folyosó válaszódik el, az álványokból pedik egy emelvény képzõdik A ér öbbnyire illuszraív, amoszféra eremõ, nem funkcionális és nem is eszéikailag jelenéses, inkább szegényes, egyszerû A helyszínválás nélküli helyszínek megjeleníése álalában a rimus kérdésé vei fel a shakespeare-i vígjáékokban Az Ami akarokban a megkomponálság, a rimus hiánya saikussá eszi az elõadás Az elõadás akuszikus világa erõs narraív szerepe öl be, néha hangsúlyosabb, min a színészi jáék, vagy az elõadás egyéb elemei Minha az elõadás gyakran a zené illuszrálná A jelmezek az elõadás zenei világának megfelelee rockos ruhák és ennek variációi a mooros bõrruháól, a rockszár felölõs Orsinoig és a fekee-eroikus rockdíva Olivia jelmezéig A színészi jáék a lélekani-realizmusból indul ki, de a sziuációk mögé rendel állapook öbbnyire nem moiválak pszichológiailag, kauzálisan Inkább a rendezõi uasíás ûnik ki belõle és nem az elõadás folyamaában lérejövõ örénés-állapo-visszony-háló A szöveghez való viszony hagyományos Az elérések, improvizációk öbbnyire nem az elõadás inerexuális világá gazdagíják, csak olcsó poénok szinjén jelenkeznek A rendezõi koncepció ekinve a rockkulúra fekee ónusba ölözei, felülírja a vígjáéko, de nem ad helyee semmi, megmarad öle szinjén Az erzsébekori színház feleheõen elveee a szöveghûség problémájá, hasonlóan a lélekani-realisa jáékmódo A shakespeare-i szövegeke a gálásalan idéze, áírás szövegszervezõ eljárása jellemzi Színházában egy véres harci jelene jelenõsebb vol, min a hieles realisa jeleneezés A lélekani-realisa jáékmód felõl a vígjáék nehezen megközelíheõ, Sanyiszlavszkij feleheõen ezzel fojoa el a csehovi iróniá A vígjáék önkényes logikája szerin a öréneben örések, ugrások, irracionális elemek lehenek, ami a lélekani-realisa színház nem ud megragadni Jelesül ez a szegénysége egész erdélyi színházi hagyományunknak, a valóságon úli megjeleníése, a narraív varázs öbbnyire csak az eszéikailag megfogalmazo, komplex mulimediális színházi formanyelvvel leheséges Ami Akarok (Vízkeresz), William Shakespeare Szereposzás: Molnos András Csaba Orsino Kocsis Gyula Sebasian Kiss Csaba Anonio Meleg Vilmos Tengerészkapiány Csalós Lórán Valenine Nagy Gábor Curio Ács Tibor Nemes Böffen Tóbiás Kardos M Róber Nemes Keszeg András ifj Kovács Levene Malvolio Dimény Levene Fábián Dobos Imre Bohóc Fodor Réka Olivia Gajai Ágnes Viola Csíki Ibolya Mária Díszle: Bölöni Vilmos Jelmezervezõ: Florina Bellinda Birea A rendezõ munkaársa: Teklesz Zsuzsa Rendezõ: Bodolay Géza Bemuaó elõadás: 2003 okóber 26 Jelene a Hippoly, a lakájból Jelene az Ami Akarok (Vízkeresz)-bõl

11 XI Irodalmunk egyik érékes kincse vesze el az idõ sodrában Idõnkén még elõérbe kerül, megvillan, akár a lidércfény, hirdeve, hogy egy köenyi Reier Róber vers anúskodik a magyar avangárd korai szakaszáról A emesvári író élemûvérõl megjelen anológiákban számos ualás van arra, hogy milyen jelenõs szerepe vol a századelõ irodalmi éleében A öbbi, már regény, vagy még inkább legenda: az elhallgaásról, a versek sorsáról, a néme íróvá vál magyar kölõ éleérõl Nemrégiben Ciulei (Reier) Helga, az író lánya, a Romániai Írók Szöveségének emesvári szervezeére bíza Reier Róber könyvárá és kéziraai, közük levelezésé is A levelek közö alán a legizgalmasabbak azok, amelyeke Méliusz József ír a emesvári Mesernek A havanas évek elején Méliusz lázas munkába kezde Össze akar gyûjeni minden, ami egy megkerülõben lévõ, korán elfeleje, je- lenõs magyar író élemûvére vonakozik Közel félszáz levél anúsíja ez az igyekezee A levelek hangnemébõl, a megszólíásokból az is kiderül, hogy a öbb min egy évizedig aró közös munka során milyen közel kerül e ké író egymáshoz A Kedves Reier Róber címzésû levelek Kedves, jó Reier Róber, Drága Reier Róber, majd Szeree Reier Róber sorokká melegedek A Méliusz erveze anológia szerkezeérõl, a szerkeszés és anyaggyûjés folyamaáról hûséges képe kapunk a ma már irodalmi érékû dokumenumnak számíó levelezés álal Az anológia csak majdnem szülee meg, de az illúziók, hogy egyszer elõkerül a erveze köe, és visszaér oda, ahol méló helye lenne: a magyar irodalom kincsesárába, ovább élnek és áplálják a kuaói szenvedélyeke Az alábbiakban Méliusz József három levelé idézzük anulságkén és anúságkén PONGRÁCZ P MÁRIA Illúziók anologiája Reier Róber és a magyar avangárd Kedves Reier Róber, ne haragudjék kérem, amiér ilyen levél-fukarrá válam Nem hanyagságom az oka, hanem az az elviselheelen megpróbálaás, ami fiam hosszas beegségével szünelen depresszió ala ar Ha írni képes vagyok, az idõ alkoó munkára használom, s így a legszemélyesebb dolgaim mindinkább háérbe szorulnak Szász Jánoson kereszül kéréssel fordulam Önhöz, ami alán nem adak á egészen ponosan, ezér mos írásban is megismélem Mirõl van szó? Az európai és magyar irodalma nyomon köveve bizonyára Ön is apaszala a század elsõ negyedében alakul avangardizmus iráni nagy érdeklõdés Minhogy a bécsi magyar avangárd, a pesi Te és Ma folyaásakén az egész magyar nyelverüleen Erdélyben ermel ki még jelenõs avangárd mozgalma és kölészee, a kiadóval való megállapodás szerin összegyûjöm és kiadom az közöi romániai magyar avangárd mozgalma és kölészee Nem merevíem meg a feni keree, s különösen Önre való ekineel, hogy még az Ön 1918 elõi avangárd kölészeé is megmensük az irodalomörénenek A közös baráokon kereszüli izengeések révén annyi már mos udok, hogy Önnek e ekineben jelenõs anyag áll rendelkezésére Nyilván a Te, a Ma és a megfelelõ bécsi sajó is Ön a magyar irodalomörénei kuaók 1957 óa egyre gyakrabban emlegeik, nekem viszon csak öredékes ismereeim vannak épp az Ön kölészeé illeõen Ennek kizárólag a körülmények az oka, s nem nevezheem ismerenek, amire már csak gimnazisa koromból emlékszem Mi ehá a kérésem? Bocsássa rendelkezésemre a leheõ legeljesebben mindaz, ami e éren felhasználhaok, ehá avangardisa versei és e vonakozású publikációi, a kezdeekõl az elhallgaásig, érdekelnek meg nem jelen, illeve 1918 uán eseleg megjelenési leheõsége nem alál versei Kérem a megjelenek ponos bibliográfiai anyagá is közölni Ha nem esik nehezére, kérem, juassa el hozzám mindaz, az Ön versein kívül, ami még érdekes lehe egy ilyen anológia számára A köe számára eddig beszerezem a kövekezõk anyagá: Becski Andor, Anal János, Baralis János, Gaál Gábor, hiányos még: Szánó György, Dobolyi Lajos, Becski Irén, Szilágyi András És akkor jö egy lány, aki beleszeree a borzashajú, sua, félszeg, csöndes szegényszagú fiúba És az egyelen lány, aki éleemben imponál nekem, mer eszes vol, ponosan olyan eszes, min egy korombeli fiú Ugyanannyi iskolá végze, min én, ugyanúgy lehee vele beszélni bármilyen elmélei kérdésrõl, min egyeemi ársaimmal holo, addig minden lány, aki megismerem, üres, hiú, bögyösködõ, nevegélõ, szellemileg jelenékelen nõcske vol, aki csak gúnyosan, viccesen és megveõen udam kezelni És ez a lány szép vol, gyönyörû vol, almavirág színû, karcsú, söé szemû, finom ajkú, széplábú, furcsa lebbenõ lépésû, fejé elõre duga és belenéze zavaralanul a dolgokba És engem inspirál Neki íram, rá gondolam, elõe produkálam magam Mos már igen, már megvol az éleársam, aki ugyanúgy rá fog szánni egy élee arra, hogy nagy író legyek, min én Ha e vonakozású anyago adhana, örülnék Kérem, a gépelésre ne kölsön Ha a régi lapoka hozzá a számbavéeli lisájá mellékelve részemre és nevemre a kiadóhoz megküldi, úgy leheõsége ad a bõvebb súdiumra, s egyben szavaolok is, hogy gépelés uán visszaküldöm Méliusz (1966 VII 9 ) Kedves Baráom, Reier Róber, ha ehá visszavonulam az Írószöveségõl, valóban azér, hogy dolgozzam Közlöm, régi erkölcsi adósságoma mos, íme örleszem Urmuz magyar fordíása és kiadása mellei munkám: a Reier Róber köe Az idõ nem múl hiába, úgyszólván minden összegyûl rendre-rendre Elkészíeem a eljes bibliográfiá a MTA Irod Tör Inézee, Vajda György Mihály, József Farkas és Illés László, mind kiûnõ irodalomudós, segíségével Méliusz József levelének másolaa Hamarosan egész sor kérdéssel fordulok majd Önhöz, amelyekre, ha nem alál megoldás újra a pesiekhez folyamodom De máris közlöm: I A köee vázlaáról ájékozaom: l Bevezeõ anulmány ez lesz a befejezõ munka 2 Kölemények 3 Néme nyelven a Mában 4 Mûfordíások 5 Próza 6 Dokumenumok levelek R R-hez, R R levelei, cikkek R R -rõl 7 Bibliográfia 8 Vizuális dokumenációs anyag, foo, sb 8 Taralomjegyzék Szereném az Urmuz és a R R könyve egyszerre megjeleneni a keõ összearozik Szereném e keõ egyformán legjobb grafikában kihozni Tulajdonképpen mos kerül sor a szerkeszésre, ami uán gépelésre megy az egész anyag Közben majd csak elõkerülnek a hiányzók (Különben a nemzeiségi bizoságunk: kampec ) Ja, igen! Szükség lesz egy nagyon alapos magnóbeszélgeésre keõnk közö, hogy megmensünk minél öbbe a Reier Róber kölõvel örénekkel R R számomra egy Rimbaud-i jelenség fellángolásával egy forradalom körül és gyors kihunyával, oly fiaalon No, de dicsérjük a napo nyugával Drukkoljon nekem, hogy ne legyek elfogul és legyen erõm leválaszani a rimbaud-i mûrõl, ami nem segíi szárnyai Tanulmányozza ez Ön is eseleg Endre Károllyal, Franyóval mi kellene felélenül elhagyni? De kell-e? Tehá jó lenne Bukaresben a magnóbeszélgeés lefolyani, e nélkül anulmányom spekulaív maradna, pedig íz és zamao akarok beleadni Közlöm: összesen 49 verse van a bibliográfiában: 2 néme nyelven, 11 mûfordíás, 8 próza Könyve irodalomörénei és mûvészi szenzációvá nõhe Én minden megeszek Segísen és gyorsan, gyorsan, amíg ar a svungom Jó egészsége, sokszor öleli, boldog újeszendõ kíván és lám, máris, minden fonosa megkérdezem és üdvözlöm Méliusza B 1972 XII 12 (részle) Múzsák kerjében: Janka Móricz Virág, Móricz Zsigmond legnagyobbik maga is jelenõs íróvá vál - lánya olmácsolja ezeke a gása, ermészee végigkíséri Móricz egész írói pá- Ez a keõsség, férj és feleség ellenées élefelfo- szavaka, Apám regénye címû, erjedelmes, dokumenum érékûnek is aro mûvében, édesapjának vol az egyelen múzsája, róla mináza legöbb relyájá Mindvégig, feleségének halála uán is Janka abból a levelébõl, idézve ez a részlees jellemrajzo, gényének nõalakjá Ráismerünk a Sárarany Erzsijében, az Úri muri Eszerében, de alán leginkább a amelye Móricz Zsigmond házasságuk 20 évfordulóján inéz feleségéhez Rokonok-ban, Kopjáss felesége, Lina alakjában A Találó jellemzés! A szerzõ húsz év ávlaából is feleség a férj minden kiörési kísérleé, fékelenségé hajszálponosan le udja mérni, mi nyújo számára igyekszik megakadályozni, mer fél a holnapól, a bizonyalanságól, óvja a szerény, de bizos családi a Holics Jankával való házasság Egyrész, kezdeben min az idéze szöveg is bizonyíja szenvedélyes szerelme, mindké részrõl További éleükben oroszlánnak érzi magá a házasság köelékében De fészke A fiaal, ere kész férfi, pedig kerecbe zár azonban ez a szenvedély, bár nem múlik el, állandó harccá válik, ké ellenées felfogású ember örök viaskodásává egymás ellen és mégis egymásér, a közös éleér A férfi egyre inkább börönnek éreze felesége szigorú éleelvei, az idõ és a pénz ponos beoszásá, s fõleg az a ény, hogy józan ésszel kényelen vol elismerni: az asszonynak mindig, mindenben igaza van És ez így is vol, hiszen Móricz iszában vol vele, hogy õ szészóra, elajándékoza volna minden jövedelmé (elsõsorban ha fiaalabb esvére és azok családja közö), ha raja múlik, örökös szegénységben és adósságban élek volna Ez a nagylelkû, de könnyelmû éleviel a szülõi házból hoza magával, és ez a homlokegyenes ellenkezõ módon gondolkodó Holics Janka csak ideig-óráig uda ellensúlyozni Felvéel 1919-bõl Reier Róber a Ma munkaársa Kedves Reier Róber, köszönöm küldeményé Pár nap múlva uazom Tusnádra Munkául magá viszem magammal, végre befejezni Sajnálom, hogy nem szeree az a gondolaoma, hogy Szemlér írjon bevezeõ anulmány, a legilleékesebb kriikus le volna Hiszen én csak publicisa vagyok és ez nem ugyanaz Viszon, és ehhez már nem szükséges az Ön engedélye, megkérem Szemlér, hogy egy eszése szerini R R versnek a bensõ, eszéikai elemzésé végezze el, hogy ez is beillesszem a köebe Örömmel vállala Sajnos Mag Péer százszor ígére, de nem ada ide a TV inerjú szövegé, holo abban kapiális részleek vannak Mag Péer ugyanis leíra az egésze, valamikor a Hé fogja közölni (Szemlér verselemzésé is a Hé-ben fogjuk közölni ) Olvasa-e mi mond Önrõl Zelk Zolán egy pesi TV inerjúban? A budapesi Korárs 4-es számában közli, 644 old Zelk: Én még nem ismerem Babis, Füs Milán, Tóh Árpád, Koszolányi kölészeé, amikor ismerem, már Kassák és a Mában megjelenõ Reier Róber versei Akirõl különben az hiszem, hogy jó kölõ vol Nem udom mi örén vele Karinhy Ferenc: Én nem emlékszem rá Zelk: Kassák melle Reier Róber versei olvasam legszívesebben a Má-ban Ennyi És ez nem kevés! Zelk egyike a legnagyobb élõ magyar kölõknek Legalább négyen-öen írak, elefonálak nekem, mi mondo Önrõl Zelk Kb 4-5 héig maradok Tusnádon (Cím: M J Vila 35, Bãile Tuºnad, jud Harghia) Ha még kezébe akadna valami, ez mos azán végleg és visszavonhaalanul lapzára Ami csinálni fogok írásai közlése uán: egyfaja kollázs kronologikus sorrendben, amiben minden Önnel s verseivel vonakozásban anyago közlök, megfelelõ remélheõleg szellemes megoldásokkal és összeköõ szövegekkel Mihely megkérem jelölje ki van-e darab, amivel szemben fennarása van, ez Szemlérõl is kérem Célunk és érdekünk, hogy a kis ouvre- a legmagasabb szinen arsuk Különös könyv lesz, ami án Kassáknak is eszene Öleli Méliusza 1976 IV 20 ez a kerec egyben a szerelem rabságá is jeleni számára, amelyrõl mégis fájdalmas volna lemondania Csakhogy ez a ragikus ellenmondás és a vele járó sok gond és beegség is elõbb-uóbb aláássa a legmélyebb érzelmeke is Amikor a szerzõ, húsz év elelével, papírra vei az idéze soroka, felesége iráni szerelme már kihûlõben van Annál is inkább, mer éleében megjelenik egy vadonaúj, frissességével is haó nagy szenvedély, amelye második felesége, a szép, fiaal színésznõ, Simonyi Mária irán érez Az író - aki regényhõseihez hasonlóan becsülees ember õrlõdik, vergõdik a ké érzelem, a régi és az új közö, és Mária sem csábíó szirén, kerüli és öbb ízben vissza is uasíja a családos ember közeledésé Felesége elõ igyekszik minden elikolni, Janka azokban éles eszével minden ud, minden felfog, és nem fogadja el az áldozao, nõi büszkesége nem ûri meg a felemás helyzee Míg én élek, maga nem ud szabadulni aól, hogy adósa valakinek és az az adósságo miaam nem örleszhei le ( ) Láom az arcán, hogy elvágyik innen, és miaam nem mehe el ( ) Ha én már meghalam, magammal viszem a maga adósságá a sírba, a maga arcáról lemossa az én kicsöppenõ vérem mindaz a kínos, zavaros, györõ érzés és csak egy, egyelen kép marad raja: a isza uolsó és leguolsó örökõl örökké aró egyelen bizos nyugalom: az én rendíheelen szerelmem és a maga ebben bízó, eõl élõ becsülees, nyugod lelke Ezzel a búcsúlevéllel köszön el Janka a férjéõl, aki önmagánál is jobban szeree, és az éleõl, amelynek öbbszöri sikerelen próbálkozás uán önkezével vee vége BRAUCH MAGDA

12 XII Burjánzó via a Gibson-filmrõl A kriszusi szeree jegyében A passió már akkor megkerülheelen alkoás le, mielõ a mozikba kerül volna A Jézus éleének uolsó izenké órájá feldolgozó film elsõ, úgyneveze rendezõi válozaának próbaveíése uán öbb amerikai zsidó szerveze ilakozo, aniszemiizmussal vádolva a rendezõ, aki szerinük ismé elõvee a zsidók min isengyilkos nép formulá Pro és konra érvek, vélemények jelenek meg a filmrõl szine minden fórumon Hírügynökségi jelenések számolak be arról, hogy az egyesül államokbeli bemuaó elõ egy nappal az amerikai kaolikus püspöki konferencia 128 oldalas dokumenumo ado ki A Biblia, a zsidók és Jézus halála címmel Ebben egybegyûjöék a Jézus haláláról szóló aníásoka, és megerõsíeék, hogy a kaolikus egyház eluasíja az aniszemiizmus Némeországban a római kaolikus, a proesáns és a zsidó egyház közös nyilakozaban híva fel a figyelme arra, hogy A passió címû film erõsíhei az európai aniszemiizmus Maga Mel Gibson amúgy annak a szélsõséges kaolikus szekának, a Szen Családnak a agja, amely elfordul a római egyházól, miséi lainul arja, és agad minden egyházreformo, elsõsorban az 1963-as második vaikáni zsina újíásai Szerinük az 1963-ban elhuny XXIII János pápa óa minden egyházfõ illegális anipápa Gibson apja, a 85 éves Huon Gibson ismer holokausz-agadó, aki szerin a nácik nem volak képesek hamillió ember megölésére Szerine szepember 11-ér sem az al-kaida a felelõs Fia nyilvánosan soha nem száll szembe apja aniszemia kijelenéseivel Az idõsebb Gibson oszja a második vaikáni zsinaról szóló Szen Család-vélemény, szervezeileg azonban nincs köze Mel Gibson szekájához A passióról mondák A film a mûvésze és a hi diadala Részvée és szeree közveí (Casrillon Hoyos kardinális) Lapszámunk szerzõi Bárányi Ferenc 1936-ban szülee Nagyszenmiklóson, orvos, szakíró, író Köeei: Mindenki háziorvosa (1974), és akkor eljö Hippokraész (1976) Bréda Ferenc 1956-ban szülee Déván, kölõ, író, mûfordíó, kriikus Köeei: A léezésõl a leheõségig (1980), Tûzpróba (1983), Anraci (2003) Burus János Boond 1981-ben szülee Csíkszeredán, jelenleg a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyeem poliológia és újságíró szakos hallgaója, írásai a Helikon közöle Eszeró Isván 1941-ben szülee Végváron, ny anár, kölõ, Temesváron él Köee: Üveges (versek, 1983), valamin a Lépcsõk anológia-sorozaban Ferencz Zsuzsanna 1947-ben szülee Kolozsváron, író, újságíró, öbb némeországi, svájci lap munkaársa Elsõ köee Sok fal címmel 1969-ben jelen meg, 1998-ban összeállíoa a jelenkori romániai magyar kölõk négynyelvû anológiájá, leguóbbi köee a Kik és Mik (2003) Kinizsi Zolán 1979-ben szülee Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE bölcsészkarának hallgaója, a kolozsvári rádió riporere Kovács kaáng Ferenc 1949-ben szülee Nyíregyházán, a BME-n szerze villamosmérnöki diplomá, 1982 óa Norvégiában él, jelenleg az oslói egyeem médiamérnöke Filmes, író, fordíó, fesõ, irodalomszervezõ Köeei: Színrevalók (1995), Olvasópróba elõ: Ibsen (1996), Nincs öbbé dráma (1997), A napok maradéka (1998), Tisza szívvel (2004) Lászlóffy Aladár 1937-ben szülee Tordán, jelenleg Kolozsváron él, az elsõ Forrás-nemzedék kiemelkedõ egyénisége, öbb min harminc köee jelen meg, József Aila-díjas és Kossuh-díjas kölõ Máron László 1959-ben szülee Budapesen, író, drámaíró, öbb min egy uca köee jelen meg, evékenységé számalan díjjal József Aila, Déry Tibor, Füs Milán sb jualmazák Papp Aila Zsol 1979-ben szülee Lugoson A kolozsvári BBTE filológia karán végze 2002-ben Köee: A Dél kísérése Szõke Mária Magdolna 1970-ben szülee Nagyváradon, író, kölõ, újságíró, jelenleg szülõvárosában él Köeei: Ezeregy Pokol (regény, 1992), Fekee Madonna (versek, 1999), Misszióban Vadkeleen (riporok, 2000), Magdolna igék (versek, 2000), Vízumkényszer a paradicsomba (riporok, 2001) Zöldi László 1945-ben szülee Dunapaajon, családja Erdõhegyrõl származik Újságíró, kriikus, szerkeszõ, médiaörénee aní öbb felsõokaási inézményben Eddig nyolc köee jelen meg A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA Gibson egy csomó pénz fog keresni Azok a zsidó szervezeek, amelyek ilakozak a film ellen, aligha lehenek büszkék magukra Az remélék, hogy elnémíják a filme, ehelye reklámozák Az remélék, hogy segíenek a zsidóknak, ehelye ároak nekik (Daniel Lapin orodox rabbi) Végelenül nagy áélésre ad leheõsége a maga alán néha már úlzoan is nauralisa, véres valóságában Az ember lelké magával ragadó mélységekbe viszi le, hogy megérse, mi a szenvedés, mi vol az a szeree, ami Jézus ennek a szenvedésnek az áélésére képessé ee Nem veem észre benne aniszemiizmus (Veres András, a Magyar Kaolikus Püspöki Konferencia ikára) Egyérelmûen mûvészfilm Söé és felkavaró (Peer Bar, a Variey fõszerkeszõje) (Magyar Hírlap) A Jézus alakíó James Caviezelnek magyaráz a rendezõ, Mel Gibson Kulurális hírek Névsorolvasás a Páva ucában Budapesen, az április 15-re erveze nagyszabású állami ünnepség uán egy nappal, a holokausz emléknapján nyiják meg a nagyközönség elõ a ferencvárosi Páva ucában nemrégiben felépül Holokausz Emlékközpono Délelõ a úlélõke fogadja majd az inézmény, délõl pedig mindenki elõ kinyiják a kapuka Az emlékhely és dokumenációs közpon vasárnap esig be sem zár: a láogaók megekinheik az erre az alkalomra készülõ kiállíás, és meghallgahaják, ahogy a felkér közélei szereplõk felolvassák az áldozaok nevei A felolvasáshoz bárki csalakozha Párizsi Könyvszalon Március közö rendezék a koninens egyik legfonosabb nemzeközi könyvkiállíásá és -vásárá, a párizsi Salon du Livre- A magyar sand kínálaában az irodalmi mûvekõl a mûvészei albumokon, a 2001-es magyar évad kiadványain, szóárakon, örénelmi, földrajzi, udományos és uriszikai publikációkon, nyelv-, szakács- és mesekönyveken á számalan mû megalálhaó A csaknem 250 szerzõ közül egyes nevek Koszolányi, Eserházy, Márai, Kerész Imre vagy Fejõ Ferenc már ismerõsen csengenek Franciaországban, másoka pedig i fedezhenek fel maguknak az irodalom baráai Polanski Twis Oliverrõl forga Az Oscar-díjas Roman Polanski bejelenése szerin kövekezõ filmje Charles Dickens klaszszikusnak számíó novelláján, a Twis Olivéren alapul A forgaás várhaóan az év közepén kezdõdik meg, Csehországban A könyve az a Ronald Harwood alkalmaza filmre, aki már a Zongorisa címû filmben is együ dolgozo a rendezõvel A Hazanézõ pályázaa A korondi Firos Mûvelõdési Egyle Hazanézõ címû folyóiraa a Vancouverben íz éve elhuny Tamási Miklós emlékére pályázao hirde Pályázni lehe a megaró anyanyelvrõl szóló lírai, epikai vagy drámai köleménnyel, amelye a lap címére (Korond, Alszeg uca 664, Hargia megye, Románia) kell eljuani 2004 július 1-jéig (RMSz) Grass lesz a díszvendég Az április 22 és 25 közö megrendezésre kerülõ budapesi könyvfesziválon készáznál is öbb kulurális programmal várják a láogaóka A könyvünnepen a korárs irodalom színe-java megjelenik háromszáz magyar és havan külföldi alkoó vesz rész a szakmai rendezvényeken és közönségalálkozókon A díszvendég Némeország Nobel-díjas írózsenije, Güner Grass együ szerepel majd az elsõ magyar Nobel-díjas szerzõvel, Kerész Imrével Pekes József kiállíása Március 31 és április 21 közö a Szamárnémei Megyei Múzeum székhelyén ekinheõ meg Pekes József, Nyíregyházán élõ, Szamár megyei származású fesõmûvész kiállíása Az avaásra március 31-én, 14 órakor kerül sor, megnyija Erdõs Judih mûvészeörénész, közremûködnek Lõrincz Ágnes és Marcel Mirea színmûvészek (SzFÚ) Erdélyi színházi porál Március 27-õl, a Színház Világnapjáól lesz olvashaó az elsõ erdélyi színházi porál a www hamle ro weboldalon Elhuny Faludy angol fordíója Egy nepáli szállodai szobában holan alálák Eric Johnson, Faludy György kölõ amerikai barájá, fordíójá és ikárá jelenee egy amerikai helyi lap, a The Journal Gazee március 12-i számában A férfi, aki 1937-ben szülee az Indiana állambeli Deckerben, rákbeegségben szenvede Az egyesül államokbeli For Wayne-ben élõ hozzáarozók február 9-én kapak éresíés a nepáli konzuláusól a világvándor családag haláláról Az idegen nyelvek irán érdeklõdõ Eric úgy kerül kapcsolaba a magyar nyelvvel, hogy amikor 13 éves vol, egy magyar menekülcsalád kölözö a közelükbe Törénelmi veélkedõ A Culura Nosra elnevezésû örénelmi veélkedõ elõdönõjé és dönõjé április 3-án és 4-én E-MIL közgyûlés Kééves le az E-MIL Ebbõl az alkalomból, az E-MIL Válaszmánya nevében összehívom az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Álalános közgyûlésé Helyszín: Kolozsvár, Tranzi-ház, Gh Bariþiu (Malom) u 16 Idõpon: 17, szomba, 11 óra A Válaszmány a kövekezõ napirendi ponoka javasolja a közgyûlésre: a leköszönõ Válaszmány beszámolója (Fodor Sándor, György Aila, Kinde Annamária, Király László, Orbán János Dénes); a leköszönõ ügyvezeõ beszámolója (Sánha Aila); a cenzor beszámolója (László Edi); a leköszönõ Eikai Bizoság beszámolója (Giai Isván, Köõ József, Márkus-Barbarossa János); az irodalom finanszírozása kerekaszal-via (a romániai és magyarországi dönéshozók részvéelével): öszöndíjak, pályázaok, kuraóriumok, díjak, írószervezeek finanszírozása, irodalmi alap (fondul lierar); álalános via, egyebek; az új Válaszmány és az új Eikai Bizoság megválaszása *** 1 )Amennyiben újabb napirendi ponoka szerene javasolni, kérjük, hogy az 2004 április 7-ig egye meg Kérjük, ugyaneddig az idõponig jelezze részvéeli szándéká, hogy ékezésé, szállásá, uazaásá bizosíani udjuk (kölségveési okokból, csak a romániai agok uazaásá udjuk vállalni) 2 ) Szinén kölségveési meggondolásokból, a korábbi évekhez képes elõrehozuk a kolozsvári Gálaes az irodalomér címû rendezvényünke Erre ebben az évben a közgyûlés napján, április 17-én ese kerül sor A rendezvény szervezõ elve: az irodalmi humor Éppen ezér arra kérjük a agoka, hogy akinek van humoros írása, és az 5 percben fel is olvashaó, vállalja el a fellépés Kérjük, jelezze ez minél hamarabb! 3 ) Az április 11-re esõ húsvé mia a Kölésze napi rendezvényeinke április 16-án, péneken arjuk, éppen azér, hogy a fellépésekrõl egyenesen a közgyûlésre lehessen jönni Próbáluk a helyszíneke úgy kiválaszani, hogy olyan helyekre jussanak el a magyar írók, ahol énylegesen nagy szükség van a magyar szóra A mosani állás szerin a kövekezõ helyeken lesz E-MIL Kölésze napi rendezvény: Beszerce, Behlen, Szeben, Medgyes, Zsibó, Szilágycseh, Brassó, Szecsele, Borszék, Maroshévíz, Belényes Emelle arra kérjük a agoka, hogy lakóhelyükön maguk próbálják az E-MIL nevében a Kölésze napjá megszervezni Minden egyes fellépésre lej honoráriumo udunk nyújani, az úikölsége az E-MIL vagy a helyi szervezõk állják Kérjük ezekre a fellépésekre is jelenkezni! FODOR SÁNDOR elnök SÁNTHA ATTILA ügyvezeõ arják Pannonhalmán a Kárpá-medence magyar középiskolásai számára A veélkedõ émája a reformkor, Magyarország március 15 közöi idõszakának örénee és húsz csapa vesz rész: izenha magyarországi, három felvidéki és egy kárpáaljai juo be az elõdönõbe Csákány, ecse, eroika A skó szénbányász sajá magáól anul meg feseni, majd neve válozao A Jack Veriano képeibõl készül nyomaok ma öbbe jövedelmeznek, min Claude Mone nyomaai Míg a mûvészkörök fanyalognak, Veriano boldog, hiszen, min mondja, eroikus alkoásai éjjelene sok embernek okoznak öröme, közük Jack Nicholsonnak Hazudnék, ha az mondanám, nem zavar, amike mondanak rólam Nagyon arrogáns az állásponjuk monda az õ be nem fogadó mûvészársadalomról Veriano Jubileum feszivál nélkül Tízéves fennállásá ünnepele márciusban a nagyváradi Kiss Súdió, a Parium és Erdély elsõ, megalakulása óa folyamaosan mûködõ magánszínháza A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színmûvész alapíoa magánszínház íz év leforgása ala 77 elõadás, pódiummûsor, szerzõi ese és gálamûsor állío színpadra, 809 elõadás aro Erdélyben és Nyuga-Európában, öbb min 110 ezer nézõ elõ A Kiss Súdió a Királyhágómelléki Reformáus Egyházkerülenek, a Garasos híd olaszi hídfõje mellei ingalanjának pincéjében mûködik, de számos alkalommal lépe közönség elé emplomokban, valamin a Loránffy Zsuzsanna Egyházi Közponban A Kiss Súdió eredeileg a Kárpá-medencei súdiószínházak harmadik fesziválján szeree volna megünnepelni az évforduló, ám pénzhiány mia kényelen vol a rendezvény elhalaszani (Krónika) Népáncalálkozó Kolozsváron Ezen a hé végén szervezik meg Kolozsváron a VII Ifjúsági Népáncalálkozó A kincses város egyelen ilyen ípusú alálkozójá a Bogáncs-Zurboló egyesüle szervezi hagyományõrzõ, illeve hagyományápoló együesek részvéelével A kéévene megrendeze alálkozón idén 28 csopor, azaz öbb száz fiaal vesz rész, akiknek élekora 5 és 30 év közö van A rendezvény újdonsága, hogy idén kizárólag Kolozs megyei együesek lépnek fel a közönség elõ ÖSSZEÁLLÍTOTTA IRHÁZI JÁNOS Szerkeszi: Böszörményi Zolán Munkaársak: Irházi János, Karácsonyi Zsol, Mészáros Sándor, Orbán János Dénes, Pongrácz P Mária, Lapszerkeszõ: Bege Magdolna hp://ij nyugaijelen com, ij@nyugaijelen com Anyagaink uánközlése csak a forrás megjelölésével