Multiprofesszionális képzés 1. modul Alapvetı ismeretek a nemi hovatartozáson alapuló erıszakról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Multiprofesszionális képzés 1. modul Alapvetı ismeretek a nemi hovatartozáson alapuló erıszakról"

Átírás

1 Multiprofesszionális képzés 1. modul Alapvetı ismeretek a nemi hovatartozáson alapuló erıszakról Az 1. modul idıkerete: 2 óra Az 1. modul tartalma: 1. téma: A nık elleni erıszak, mint az emberi jogok megsértése az erıszak formái és gyakorisága 2. téma: Az erıszak következményei 3. téma: Családon belüli erıszak, és annak hatása a gyermekekre Az 1. modul fı céljai: - A téma fontosságának tudatosítása - Tudatosítani a résztvevıkkel, hogy a nık elleni erıszak az emberi jogok megsértése - A különbözı definíciók ismertetése - Információátadás a nık elleni erıszak gyakoriságáról és következményeirıl - Az erıszak dinamikáját jellemzı, és az erıszakos partner elhagyását akadályozó tényezık érzemi hátterének átadása - Annak tudatosítása, hogy a családon belüli erıszak mindig hatással van a gyermekekre 1

2 Háttérinformáció 1. TÉMA A nık elleni erıszak, mint az emberi jogok megsértése az erıszak formái és gyakorisága Kulcsfontosságú nemzetközi dokumentumok és ajánlások A nık elleni erıszak a nık és férfiak közti, az emberi történelmet végigkísérı egyenlıtlen erıviszonyok megtestesülése, amely a férfiak nık fölé rendelt, domináns szerepéhez, és a nık elleni diszkriminációhoz vezetett, és gátat vetett a nık elırejutásának. Az ENSZ nyilatkozata a nık elleni erıszak felszámolásáról, Közgyőlési Határozat, A nık társadalmi egyenlıségét szorgalmazó egyének, csoportok és mozgalmak már az 1700-as évek végén felhíták a figyelmet arra, hogy az emberi jogok közül a nık jogai kiszorulnak, ha arra külön figyelnek a jogalkotók. Több hasonló hullám után az 1990-es években az erıfeszítések új lendületet vettek annak érdekében, hogy a társadalom legitimizálja a témát, és az bekerüljön az emberi jogi kérdések fı témái közé. Az Emberi Jogok Világkonferenciája 1993-ban Bécsben elismerte, hogy a nıi jogok (és a fiatal lányok jogai) az univerzázis emberi jogok elidegeníthetetlen, integráns és oszthatatlan részét képezik. A nemi alapú erıszak, a szexuális zaklatás és kizsákmányolás minden formája, a társadalmi elıítéletek, amelyek ezt lehetıvé teszik, és a nemzetközi nıkereskedelem összeegyeztethetetlenek az emberi méltósággal, és az ember értékével, így ezeket fel kell számolnunk mondta ki az ENSZ Közgyőlése (ENSZ, a)18.) decemberében az ENSZ Közgyőlése elfogadta a Nık Elleni Erıszak Felszámolásáról szóló Nyilatkozatot. Ez volt az elsı nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kizárólag a nık elleni erıszakkal foglalkozott, egy úttörı dokumentum, amely számos további folyamatot alapozott meg. A Nyilatkozat a nık elleni erıszakot így definiálja: bármely és minden olyan, a nıket nemük miatt érı erıszakos cselekmény, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nıknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. [ ] Beleértendı, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erıszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [ ], a házasságon belüli nemi erıszakot. (Közgyőlési Határozat 48/104, december 20) Az erıszak fogalma tehát magában foglalja mind a fizikai, mind a pszichológiai bántalmazást, az erıszakos cselekmény fogalma pedig vonatkozik mind a közéletben, mind a magánszférában elkövetett tettekre. A Nyilatkoza nık elleni erıszak formáit példálózó jelleggel sorolja fel: (a) A nık elleni erıszak körébe többek között az alábbi cselekmények tartoznak: fizikai, szexuális és pszichikai erıszak a családon belül, mely magában foglalja a bántalmazást, a lánygyermekekkel a családban történı szexuális visszaélést, a hozományhoz kapcsolódó erıszakot, házasságon belüli nemi erıszakot, a nıi nemi szerv 2

3 csonkítását és egyéb, a nıkre káros hatású hagyományos gyakorlatokat, valamint a nemházastársi erıszak és az olyan erıszak, mely kizsákmányolással valósul meg; (b) fizikai, szexuális és pszichikai erıszak a családon kívüli társadalmi közegben, mely magában foglalja a nemi erıszakot, a szexuális bántalmazást, a szexuális zaklatást és megfélemlítést a munkahelyen, oktatási intézményben és máshol, a nıkereskedelmet valamint a prostitúcióra kényszerítést; (c) fizikai, szexuális és pszichikai erıszak, amelyet az Állam követ el, vagy hagy megvalósulni, bárhol is történik. A fenti definíciót késıbb számos más nemzetközi szervezet is elfogadta. Az ENSZ e Közgyőlési Nyilatkozata külön példálózó felsorolásban nevesíti a nık alapvetı védett jogait (3. bekezdés): A nıknek joguk van ahhoz, hogy az összes védett emberi jogot és alapvetı szabadságot tekintve egyenlı védelmet élvezzenek a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a polgári jogok, és minden egyéb jog területén. E jogok magukban foglalják többek között: az élethez való jogot, az egyenlıséghez való jogot, a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jogot, az egyenlı jogvédelemhez való jogot, a minden megkülönböztetéstıl mentes élethez való jogot, a rendelkezésre álló legmagasabb szintő egészségügyi és mentálhigiénés ellátáshoz való jogot, az igazságos és megfelelı munkakörülményekhez való jogot, a kínzásnak és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek való alávetéstıl mentes élethez való jogot. A Nyilatkozat felszólítja a tagállamokat, hogy ítéljék el a nık elleni erıszakot, és ne próbálják meg elkerülni az annak felszámolására irányuló kötelezettségüket szokásokra, hagyományokra, vagy vallási meggyızıdésre való hivatkozással. Bár ez a nyilatkozat csupán egy irányvonalat kijelölı állásfoglalás, és nem ró jogi kötelezettségeket az államokra, fontos szerepet tölt be: nemzetközi legitimitását éppen abból nyeri, hogy az az ENSZ, mint a tagállamai által alkotott kollektív testület megnyilvánulása ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kinevezte az elsı Nık Elleni Erıszakkal Foglalkozó Különmegbízottat. Feladata a jelenség vizsgálata és dokumentálása, és felhatalmazása kiterjed a tagállamok gyakorlatának vizsgálatára, kérdések intézésére a tagállamok felé, a kormányok felelısségének vizsgálatára. Az ENSZ Pekingi, Negyedik Nıi Jogi Konferenciáján 1995-ben a Pekingi Akcióterv keretében a tizenkét stratégiai célkitőzés közé sorolták a nık elleni erıszak minden formájának felszámolását, és ezen belül felsorolták a kormányokra, az ENSZ-re, a nemzetközi és a társadalmi szervezetekre vonatkozó konkrét tennivalókat is. A nıkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezmény (CEDAW) Az ENSZ közgyőlése 1979-ben elfogadta a CEDAW egyezményt, amelyet a nık jogainak nemzetközi alkotmányaként is emlegetnek. Az egyezmény definiálja a nık 3

4 elleni diszkrimináció mibenlétét, és felsorolja az ennek megszüntetéséhez szükséges tennivalókat. Az Egyezmény 1981-ben vált jogerıssé. (Magyarországon: évi 10. tvr.) Az Egyezmény elfogadásával az államok elkötelezik magukat az ügy mellett, elvállalják, hogy a felsorolt intézkedések bevezetésével hozzájárulnak a nıkkel szembeni diszkrimináció összes formájának megszüntetéséhez. Ezek az intézkedések a köveztkezık: - beiktatják a nık és a férfiak egyenlıségének elvét nemzeti alkotmányukba vagy más, megfelelı jogszabályaikba, amennyiben ez eddig még nem történt volna meg, és jogi és egyéb megfelelı eszközökkel gondoskodnak az említett elv gyakorlati megvalósításáról; ( ) - a férfiakéval egyenlı alapon létrehozzák a nık jogainak törvényes védelmét, továbbá megfelelı hatáskörő bíróságok és más közintézmények útján biztosítják a nık hatékony védelmét a megkülönböztetés minden megnyilvánulásával szemben; ( ) - megteszik az összes szükséges intézkedést, hogy kiküszöböljék a nıkkel szemben bármely személy, szervezet vagy vállalat által alkalmazott megkülönböztetést; ( ) (CEDAW, ) Míg a CEDAW Egyezmény a nemi hovatartozáson alapuló erıszakot nem tárgyalja kiemelten, 1992-ben az ENSZ közgyőlése felülvizsgálta a CEDAW-t, ellenırizte az egyezményben foglaltak kivitelezését. Ennek eredményeként a Bizottság úgy határozott, hogy az Egyezmény részeként elfogadja a 19. számú Általános Ajánlást. Ez utasítja az államokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést és hatékony intézkedést a nemi alapon történı erıszak minden formájának leküzdése érdekében, mivel a nemi alapú erıszak a diszkrimináció olyan formája, amely súlyosan gátolja a nıket a férfiakéval egyenlı jogaik és szabadságjogaik gyakorlásában. (CEDAW 19. Általános Ajánlás, II. rész, 1992, 1. pont 3 ) Az államnak alapítania vagy támogatnia kell olyan szolgáltatásokat, melyekre a családon belüli erıszak, a nemi erıszak, a szexuális zaklatás, vagy bármely más, nemi hovatartozáson alapuló erıszak áldozatainak szüksége van, a menedékhelyeket, egészségügyi, rehabilitációs, és jogi szolgáltatásokat is beleértve. (14/k pont) Az ajánlás arra kéri az államokat, hogy biztosítsanak az erıszakot büntetı törvények, így a családon belüli és nemi erıszak, a szexuális zaklatás, és bármilyen nemi alapon történı erıszak kapcsán megfelelı védelmet minden nınek, tiszteletben tartva a nık méltóságát. (24/b pont) Az áldozatoknak szintén járnak az emberi jogaikat ily módon sértı erıszakból való felépülésüket segítı szolgáltatások. A 19. Általános Ajánlás szerint az államnak kötelessége, hogy a nık elleni erıszak áldozatainak, illetve az erıszak kockázatának kitett nıknek a védelmét intézkedéseivel biztosítsa és a megfelelı módon támogassa, ideértve a menedékhelyeket, a jogi eljárást, a rehabilitációt és egyéb, felépülésüket és biztonságukat támogató szolgáltatásokat. (24/r/iii pont) 4

5 A CEDAW Egyezmény új kiegészítı jegyzıkönyvének értelmében, melyet az ENSZ közgyőlése 1999 októberében fogadott el, az aláíró államok elismerik a bizottság illetékességét az adott államból érkezı egyéni vagy csoportos panaszok elbírálására. A kiegészítı jegyzıkönyv a közgyőlést teszi illetékessé a sértett egyénektıl beérkezı, az adott állam részérıl az egyezmény rendelkezéseinek megszegése miatt tett panaszok fogadásában és azok felülvizsgálásában. Amennyiben ilyen panaszok érkeznek be, ezek alapján a közgyőlés bizalmas nyomozást indíthat és folytathat, és sürgıs felszólítást adhat ki az államvezetés felé, hogy az tegyen lépéseket az áldozatok védelme érdekében, megóvva ıket a további sérelmektıl. Ezzel a rendelkezéssel az egyezmény felzárkózik a többi, emberi jogokat védelmezı okirathoz, az olyanokhoz, mint például a Kínzás Elleni Egyezmény végéig négy panaszt 4 bíráltak el: A.T. kontra Magyarország 2/2003, A.S. kontra Magyarország 4/2004, S.G. (elhunyt) kontra Ausztria 5/2005, F.Y. (elhunyt) kontra Ausztria 6/2005. A Bizottság mindkét magyar ügyeben elmarasztalta az államot, és megállapította felelısségét. A Pekingi Akcióterv 1995-ben a Pekingi Akcióterv (a Negyedik Nıi Jogi Konferencia részeként) felhívást intézett a kormányok felé, hogy ítéljék el a nık elleni erıszakot és ahogyan ez már a Nık Elleni Erıszak Felszámolásáról szóló Nyilatkozatban is áll ttartózkodjanak attól, hogy az annak felszámolására irányuló kötelezettségüket úgy próbálják meg elkerülni, hogy szokásokra, hagyományokra, vagy vallási meggyızıdére hivatkoznak. (Pekingi Akcióterv, 124/a 5 ) Célok és szükséges intézkedések: - További, egységes és átfogó lépések megtétele a nık elleni erıszak megelızése, és felszámolása érdekében; - A nık elleni erıszak okainak és következményeinek, illetve a megelızı intézkedések hatásosságának tanulmányozása; - A nemzetközi nıkereskedelem felszámolása, a prostitúció és nıkereskedelem során erıszak áldozatává vált nık támogatása ben az ENSZ közgyőlésének huszonharmadik különleges ülésén (Peking +5), melynek címe Nık 2000: egyenlıség a nemek között, fejlıdés és béke a huszonegyedik században volt, széleskörő áttekintést adtak az Akcióterv kivitelezésének folyamatáról. A közgyőlés közös politikai nyilatkozatot, valamint egy további akciótervet és egyéb kezdeményezéseket fogadott el, melyek kiegészítették a Pekingi Akciótervet. Politikai nyilakozatukban a tagállamok megegyeztek abban, hogy rendszeresen felmérik a további szükséges lépéseket a Pekingi Akcióterv kiegészítésére, azzal a céllal, hogy 2005-ben, 10 évvel az elsı Pekingi Akcióterv elfogadása után, az összes résztvevı államot újra összehívva biztosítsák a fejlıdést, és felmérjék az új kezdeményezéseket és lehetıségeket. (A Nık Helyzetét Tárgyaló Bizottság 49. ülése, ) 5

6 Európa Tanács (ET) 1993-ban a Nık és Férfiak Közti Esélyegyenlıségi Miniszterek ülésén elfogadtak egy nyilatkozatot, mely kimondja, hogy: a nık elleni erıszak sérti az áldozatnak az élethez, a biztonsághoz, és a szabadsághoz való jogát, méltóságát, következésképpen gátolja a törvényeken alapuló, demokratikus társadalom jogállami mőködését. 8 Az 1450-es számú Ajánlásban (2000) 9 a Európai Tanács Parlamentális Ülésén elítélik a nık elleni erıszakot, mint az emberi jogokon tett általános erıszak megtestesülését, az élethez, a biztonsághoz, a méltósághoz, a fizikai és lelki egészséghez való jogaikat sértve. Az ajánlás világosan kimondja, hogy a nık elnyomása széles körben elterjedt, valós társadalmi probléma, és a családon belüli erıszakban, nemi erıszakban, a nıi nemi szervek csonkításában és egyéb erıszakfajtákban megnyilvánuló jelenség. A ajánlás elismeri a civil szervezetek szerepének fontosságát, és felhívja a tagállamokat, hogy a nıszervezeteket mind saját államukon belül, mind nemzetközi tevékenységükben részesítsék teljes támogatásban. (Parlamentáris Ülés 2000.) 2002-ben a tagállamok Nık és Férfiak Közti Esélyegyenlıségi Minisztereinek Ülésén a Rec(2002)5 10 Ajánlásban az alábbi pontok kerültek elfogadásra: Arra kérjük a tagállamok kormányait, hogy: Vizsgálják felül törvényhozásukat és jogszolgáltatásukat, különös tekintettel a következıkre: - biztosítsák a szolgáltatások nemzeti szintő koordinációját, és azokat az áldozatok igényeire összpontosítsák, valamint biztosítsák, hogy e szolgáltatások különös tekintettel a jelen Ajánlásban megfogalmazott szolgáltatások kialakítára és mőködtetésére a releváns állami intézmények és a civil szervezetek részvételével kerüljön sor (III. cikkely); - ismerjék el, hogy az államoknak pozitív kötelezettségük van arra, hogy megfelelı gondossággal járjanak el az erıszak megelızésében, kivizsgálásában és megbüntetésében és az áldozatok védelmében akár az állam, akár magánszemély, akár a köz-, akár a magánszférában történik erıszak (II. cikkely) - erısítsék az együttmőködést és a párbeszédet a tudományos és a civil szféra, valamint a politikai döntéshozók, a jogalkotók, a jogalkalmazók, az egészségügyi, oktatási, szociális és társadalmi intézmények, valamint a rendırség között azzal a céllal, hogy létrejöjjenek az erıszak elleni koordinált fellépést lehetıvé tevı programok (VII. cikkely) (Európa Tanács 2002). Ez volt az elsı nemzetközi dokumentum, amely átfogó, és minden intézményt felölelı stratégia kialakítását írta elı a tagállamoknak a nık elleni erıszak áldozatainak védelmében, és amely felölelte a nemi alapú erıszak minden formáját. Az Ajánlás felszólítja a Részes Államokat arra is, hogy rendszeresen számoljanak be a megtett lépésekrıl, és az elért eredményekrıl ban az ET megindította a A nık ellen a családon belüli elkövetett erıszak elleni kampányt. 11 6

7 Európai Uniós Irányelvek Az Amszterdami Szerzıdés (1997) a nık és férfiak közötti egyenlıséget az EU politikák horizontális alapelvévé tette. A legújabb fejlemények arra mutatnak, hogy az EU mandátumát a gender-politikák tekintetében kiterjesztıen kell értelmezni (Walby 2004). A munkahelyi erıszakkal, illetve a munkahelyi szexuális zaklatással szembeni intézkedések már most is az EU-s jogszabályok hatálya alá tartoznak, mint ahogyan a nıkereskedelemmel kapcsolatban is van EU-s szabályozás. Bár a családon belüli párkapcsolati erıszakról nem született eddig uniós szabályozás, az Unió tevékenysége ezen a téren is egyre bıvül. A kötelezettségek, melyeket az alapdokumentumok (mint pl. Az Amszterdami Szerzıdés, vagy az Európai Szociális Charta) rónak a tagálllamokra a tagállamok kötelezettségévé teszi a nık elleni erıszakkal és azon belül a családon belüli erıszakkal szembeni fellépést is. Az összes jelenlegi EU tagállam részt vett továbbá az ENSZ Pekingi Nıkonferenciáján 1995-ben, melyen az ENSZ tagállamai elfogadták a Pekingi Akciótervet ben az Európai Bizottság beindította a DAPHNE programot 12, mely arra hivatott, hogy a nık, fiatalok és gyerekek elleni erıszakkal szembeni projekteket támogasson. 13 Az erıszak áldozatává vált nıket és gyermekeket érintı egyik fontos, és kötelezı érvényő EU dokumentum a bőncselekmények áldozatainak eljárásjogi helyzetérıl szóló szóló Európa Tanácsi Kerethatározat (2001), mely meghatározza az áldozatok minimális jogait februárjában az Európai Parlament határozatot fogadott el 14 a nık elleni erıszak elleni küzdelem jelenlegi helyzetérıl és a további intézkedésekrıl. A határozat a nıkkel szembeni férfierıszak kérdésében a Bizottság és a Részes Államok számára azzal az ajánlással él, hogy: a) a nık elleni férfierıszakot tekintsék emberi jogi jogsértésnek, mely a nık és férfiak közötti hatalmi különbségeket tükrözi, és átfogó, a hatékony megelızést és felelısségre vonást is tartalmazó intézkedéseket foganatosítsanak az erıszak e formája ellen; b) alkalmazzanak a nık elleni erıszak minden formájával szemben zéró toleranciát; c) hozzák létre a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek közötti együttmőködés kereteit, a családon belüli erıszak jelenségének leküzdését célzó politikai megközelítés és gyakorlati megoldások kidolgozása érdekében. Az Ajánlás felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelı lépéseket a nık elleni erıszak áldozatainak és potenciális áldozatainak hatékonyabb védelmére és támogatására, többek között az alábbi módokon: - ismerjék el az áldozatoknak az elkövetıtıl való a gazdasági és lelki függetlenségük megszerzéséhez nyújtandó támogatás fontosságát; - alkalmazzanak proaktív, kezdeményezı módszereket a megelızés és büntetés terén a nıkkel szemben elkövetett erıszak elkövetıivel szemben a visszaesés csökkentése érdekében, és tanácsadó szolgáltatást nyújtva az erıszakos cselekedetek elkövetıi számára, akár saját kezdeményezésükre, akár bírói ítélet alapján, s e folyamat során a nık és adott esetben a gyermekek biztonsága érdekében minden esetben végezzenek megfelelı kockázatfelmérést; 7

8 - nyújtsanak minden, az áldozatok biztonságához szükséges segítséget, pl. biztonságos lakhatást, és anyagi támogatást a bántalmazó kapcsolatból kilépı nık és gyermekeik számára; - kezeljék a nemi alapú erıszak áldozatává vált nıket elsıdleges célcsoportként a szociális lakhatásra irányuló projekteknél; - indítsanak speciális foglalkoztatási programokat, melyek lehetıvé teszik a nemi alapú erıszak áldozatainak visszakerülését a munkaerıpiacra, és anyagi függetlenségük elérését; - alakítsák ki az erıszak áldozatává vált nık és gyermekeik számára szolgáltatásokat nyújtó központokat; - nyújtsanak szociális és pszichológiai segítséget azoknak a gyermekeknek, akik családon belüli párkapcsolati erıszak tanúivá váltak; - nyújtsanak megfelelı védelmet a bevándorló nık, különösn az egyedülélı anyák és gyermekeik számára, akiknek gyakran az átlagosnál is kevesebb módjuk van önmaguk megvédésére, illetve esetleg nem rendelkeznek elgendı információval a tagállamokban a családon belüli erıszak elleni fellépésre rendelkezésre álló lehetıségekrıl. Az erıszak széles definíciója Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-es definíciója szerint az erıszak a fizikai erınek olyan célzatos használata, vagy az ezzel való fenyegetızés, melyet az elkövetı önmaga, más személy, vagy csoport ellen irányít, s amely sérülést, halált, pszichés kárt, fejlıdési elmaradást, vagy veszélyeztetettséget eredményez, vagy ezek valósínősége nagy... (WHO 2002: World Health Report. Geneva 15, p.5). Az erıszaknak ez a széles meghatározása a fizikai sérülések vagy halál okozásán túl az erıszak számos formáját magában foglalja, és felhívja a figyelmet arra a súlyos árra, amely az egyéneket, a családokat, a közösségeket és az egészségügyi ellátórendszert terheli az erıszak miatt. A brit Belügyminisztérium a nık elleni családon belüli erıszakot a következıképpen határozza meg: bármely fenyegetı magatartás, erıszakos cselekmény vagy fizikai, lelki, szexuális, gazdasági vagy érzelmi bántalmazás egymással párkapcsolatban illetve családi viszonyban levı, vagy korábban párkapcsolatban illetve családi viszonyban volt felnıttek között, függetlenül a felek nemére, vagy szexuális identitására. (Department of Health, UK 2005: Responding to domestic abuse: a handbook for health professionals 16 ). 8

9 A párkapcsolati erıszak fajtái A párkapcsolati erıszak nem egyszeri, elszigetelt esemény, hanem az elkövetı rendszeresen ismétlıdı magatartásainak mintázata. E magatartási mintázat a bántalmazás különféle formáit ölti egy-egy párkapcsolat folyamán. Egyes alkalmakkor az elkövetı újra meg újra ugyanazt a taktikát alkalmazza (pl. pofozás), máskor kombinálja egyéb módszerekkel (pl. sértegetés, fenyegetés, vagy anyagi kár okozása az anyagi javak rombolásával). Más alkalmakkor egyetlen cselekményt követ csak el (öklöz, vagy a tekintetével jelez ). Elıfordulhat, hogy van olyan taktika, amit csak ritkán használ, míg másokat akár naponta. Az általa a bántalmazásra alkalmazott módszerek egy része a legtöbb országban bőncselekmény (fizikai vagy szexuális erıszak, gyújtogatás, zaklatás, személyi szabadság megsértése), míg a bántalmazás más módszerei sok helyen nem minősülnek bőncselekménynek (sértegetés, a gyerekek inkvizíció-szerő kikérdezése, a családi autó használatának mások számára való megtiltása, stb.). A mintázat minden egyes eleme interakcióban van a többivel, és súlyos fizikai és érzelmi hatással van az áldozatra. Az áldozatok természetesen az egész mintázatra reagálnak, hiszen minden elemét megélik és ismerik, nem pedig az egyes eseményekre vagy taktikákra külön-külön. Fizikai (testi) erıszak A fizikai erıszak lehet az áldozat leköpése, megkarmolása, harapás, megragadás, rázás, lökés, lefogás, a végtagok/fej csavarása, hajtépés, öklözés, pofozás (nyitott vagy ökölbe szorított tenyérrel), fojtogatás, égetés, és/vagy fegyver használata az áldozattal szemben. Elıfordul, hogy a fizikai erıszak nem hagy külsı szemlélı számára látható nyomot, vagy nem okoz regisztrálható sérülést. Szexuális erıszak A szexuális erıszak lehet fizikai erıszakkal kierıszakolt vagy érzelmi erıszakkal kizsarolt szexuális aktus olyankor, amikor az áldozat nem akar szexuális együttlétet, a zsarolás öltheti a fizikai erıszakkal való fenyegızés formáját, de lehet érzelmi manipuláció is. Az elkövetı kényszerítheti az áldozatot közösülésre, de szexuális erıszaknak minısül bármely egyéb, az áldozat által nem kívánt szexuális tevékenység, vagy azt kísérı nem kívánatos cselekmény is (pl. harmadik féllel való szexuális tevékenységre kényszerítés, fájdalom okozása szexuális aktus során, az áldozat által sértınek, megalázónak tartott szexuális tevékenység, a nı szóbeli alázása szex közben, pornográfia nézésére való kényszerítés, vagy ezek manipuáció révén való kierıszakolása). Szexuális erıszaknak számít az is, amikor az áldozatot olyan idıpottban vagy helyen kényszeríti szexuális tevékenységre az elkövetı, amikor és ahol azt a nı nem akarja (pl. gyerekei jelenlétében, vagy amikor kimerült, beteg, szülés után, vagy egy fizikai bántalmazás után, vagy amikor alszik) Lelki erıszak A lelki erıszaknak több fajtáját szokás megkülönböztetni: Erıszakkal való fenyegetés Az elkövetı általi fenyegetés irányulhat az áldozatra magára, vagy más, az áldozat számára fontos személyre, vagy lehet öngyilkossággal való fenyegetızés is. Elıfordul, hogy az elkövetı az áldozatot azzal fenyegeti, hogy megöli ıt, másokat és aztán öngyilkos lesz. A fenyegetés lehet direkt és kimondott ( Kinyírlak téged és 9

10 gyereket is!, Megöllek, és aztán öngyilkos leszek, ha nem leszel az enyém, senkié sem leszel!, Apád fizetni fog ezért! ), vagy az elkövetı világossá teheti szándékát cselekményeivel (pl. mindenhová követi az áldozatot, fegyvert tart, fenyegetı zaklatást követ el ellene, túszul ejti ıt, vagy gyermekét, öngyilkossági kísérletei vannak). Érzelmi erıszak Az érzelmi erıszak a kontrollnak egy olyan módszere, amelyben helyet kap a rendszeres szóbeli erıszak széles tárháza (szóbeli kirohanások, az áldozat megalázása emberi, anyai kvalitásait illetıen, általában része az áldozat pocskondiázása partnerként, rokonként, barátként, munkatársként vagy a közösség tagjaként. A párkapcsolati erıszakban a szóbeli támadások és a kontroll egyéb módszerei összekapcsolódnak a sérülés okozásával vagy ezzel való fenyegetéssel, azért, hogy az elkövetı az áldozat félelmén keresztül biztosan fenn tudja tartani a dominanciáját. A szóbeli erıszak ugyanis, bár hosszú távon romboló a partnerre és a kapcsolatra nézve, önmagában nem hozza létre a félelemnek azt a légkörét, mint a fizikai erıszakkal, vagy az azzal való fenyegetéssel kombinálva. Az érzelmi erıszak cselkeményei utalhatnak fel nem tárt fizikai erıszakra, vagy arra, hogy az elkövetı a fizikai erıszak felé halad. Az érzelmi erıszak megjenhet abban a formában is, hogy az elkövetı az áldozatot családtagjai, barátai, munkatársai vagy idegenek elıtt alázza meg. Az elkövetık rendszeresen állítják, hogy az áldozat bolond, inkompetens, és semmit sem képes normálisan megcsinálni. Nem minden szóbeli sértés minısül erıszaknak a partnerek között. A szóbeli abúzus akkor tekinthetı párkapcsolati erıszaknak, ha az a kényszerítı jellegő viselkedési minta része, mely legtöbbször fizikai erıszakkal (való fenyegetéssel) kapcsolódik össze. Elszigetelés Az elkövetık gyakan igyekeznek az áldozat idejét, tevékenységeiket és másokkal való kapcsolatait teljesen ellenırzésük alatt tartani. Ezt a kontrollt általában az elszigetelés és a félreinformálás kombinálásával érik el. Az elszigetelési taktikák idıvel egyre nyíltabban erıszakossá válhatnak. A fokozódó elszigetelés nyomán egyes bántalmazók az áldozatuk feletti pszichológiai kontollt olyan mértékig fokozzák, hogy az áldozat egész realitását ık határozzák meg. A félreinformálás (amely az ilyen kapcsolatokban leginkább a politikai agymosási technikaként is használt dezinformációnak felel meg) magában foglalhatja a valóság eltorzítását hazugságok, ellentmondásos információk, vagy információvisszatartás útján, melyek erejét az áldozat szándékos és kikényszerített elszigetelése nagyban fokozza. Az elkövetık pl. hazudhatnak az áldozatnak a jogairól, vagy orvosi vizsgálatainak eredményeirıl. Míg a legtöbb áldozat meg tudja tartani a független gondolkodásra és cselekvésre való képességét, a kevésbé szerencsések elhiszik, amit az elkövetı állít, mivel nincs egyéb információforrásuk. Az elszigeteléssel az elkövetı az erıszak feltárását is megakadályozza, amivel egyúttal a felelısségre vonást is elkerülheti. A gyerekek felhasználása A partnerbántalmazás egyes cselekményeinek a partner feletti kontroll megszerzése illetve megtartása, vagy a partner megbüntetése céljából a gyerekek a célpontjai, vagy ıket is érintik (ezek lehetnek pl. a gyerek elleni fizikai támadások, a gyerek szexuális használata, a gyermek kényszerítése, hogy tanúja legyen az áldozat 10

11 bántalmazásának, vagy gyerek bevonása a bántalmazásba). Az elkövetı használhatja a gyermeket a partnere feletti kontroll megtartására úgy is, hogy nem fizet gyermektartást, vagy nem vállal részt a gyermek eltartásában az együttélés alatt sem, elvárhatja a gyerektıl, hogy kémkedjen az áldozatról, megkövetelheti, hogy legalább egy gyerek mindig legyen az áldozattal, fenyegetızhet azzal, hogy elveszi/elperelei tıle a gyerekeket, vagy egyenesen elrabolhatja a gyermeket, vagy mintegy túszként fogva tarthatja az áldozat engedelmességének kicsikarására. A gyermekek gyakran áldozattá válnak pusztán azért, mert jelen vannak a bántalmazás során: pl. amikor a bántalmazó úgy bántalmazza az anyát, hogy gyermeke a kezében van. Elıfordulhat, hogy a gyerek a szülıje védelmében beavatkozik, és úgy sérül meg. Anyagi kontroll Az elkövetık ellenırzésük alatt tarthatják az áldozatot úgy is, hogy nem engedik hozzáférni a család erıforrásaihoz: ez lehet idı, pénz, autó, ruha, biztosítás, pénz vagy bármely egyéb forrás, amely a szabad mozgást, a független tevékenységeket biztosíthatná. Ezekben az esetekben nem számít, hogy ki a fı pénzkeresı, vagy hogy akár mindketten hozzájárulnak a család anyagi ellátásához. Egyes elkövetık megakadályozzák, hogy partnerük bármilyen fizetı munkát vállaljon, ezzel biztosítva hatalmukat és ellenırzésüket felette. Mások épp ellenkezıleg, nem hajlandóak dolgozni, és elvárják vagy követelik, hogy partnerük gondoskodjék róluk. Számos elkövetı azt követeli, hogy partnere vezessen naprakész elszámolást minden forintról, melyet elkölt, és arról számoljon be, mások maguk kezelik a család összes pénzét, és semmilyen információt nem osztanak meg a partnerükkel ezzel kapcsolatban. Bármely változatát is alkalmazza azonban az elkövetı a gazdasági kontrollnak, a pénzügyi döntéseket egy személyben hozza. Az áldozatok elıbb-utóbb azt tapasztalják, hogy kénytelenek engedélyt kérni a család legalapvetıbb szükségleit kielégítı költségek fedezésére is. Amikor az áldozat ki akar lépni a kapcsolatból, az elkövetı alkalmazza részben a megszerzett gazdasági kontrollt az áldozatnak a kapcsolatban tartására, vagy a kapcsolatba való visszatérésének kikényszerítésére, részben új módszereket vethet be. Így pl. elıfordul, hogy nem fizeti a közüzemi számlákat, költséges bírósági eljárásokat kezdeményezhet az áldozat ellen, rombolhatja, megsemmisítheti a lakásban hagyott berendezési és használati tárgyakat, felmondhatja bejelentett állását, hogy pl. a gyerektartás végrehajthatatlanná váljon. Mindezeket a módszereket az elkövetık társadalmigazdasági réteghez való tartozásuktól függetlenül alkalmazzák. Forrás: Ganley, Anne L.: Understanding domestic violence. In: Warshaw, M.D. and Ganley, A.L.: Improving the Health Care Response to Domestic Violence: A Resource Manual for Health Care Providers 17, p

12 A nık elleni erıszak elterjedtsége és következményei Európában Az 1990-es évektıl kezdve számos európai országban rendszeresen felmérik a nık elleni fizikai, szexuális és lelki erıszak nagyságrendjét. Egyes tanulmányok a párkapcsolati erıszakra fókuszálnak, mások az egyéb interperszonális, és a családon kívüli erıszakot is kutatják. A felmérések szerint a nık elsıdleges partnerük, vagy volt partnerük részérıl szenvednek el erıszakot, és csak ritkábban távolabbi ismerıs, vagy idegen részérıl. (Martinez, Schröttle et al ). Az erıszak gyakoriságát mérı tanulmányok közül néhány az erıszak egészségügyi következményeit is vizsgálta. Az eredmények igazolják, hogy az erıszak a nık egészségének minden területét súlyosan érinti: a közvetlen fizikai sérülésektıl a hosszútávú testi és lelki egészségkárosodásig. Az ún. életút-adatok azt mutatják meg, hogy élete során hány nı kerül legalább egyszer bántalmazó kapcsolatba. Eszerint fizika és/vagy szexuális erıszak áldozatává partner vagy volt partner részérıl a nık 4-30%-a válik, csak fizikai erıszaknak a nık 6-30%-a, csak szexuális erıszaknak a nık 4-20%-a válik áldozatává partnere részérıl. A két szélsı érték különbsége a mérési módszerek különbözıségébıl, és a használt erıszakdefinícióból adódik. A lelki erıszakot egyes tanulmányok külön mérték, elıfordulása 19-24%. (Martinez, Schröttle et al. 2006:13) Mivel ezek a kutatások a módszerek eltérései miatt nem adtak közvetlenül összehasonlítható adatokat, a CAHRV 19 projektben részt vevı kutatók elvégezték öt európai ország (Finnország, Svédország, Németország, Litvánia és Franciaország) adatainak egységes újraelemzését. Az elemzés során azokra a kutatásokra szőkítették az adatgyőjtést, melyek hasonló definíciót alkalmaztak, hasonló korcsoportokat vizsgáltak, és hasonló módszerekkel érkeztek el a gyakorisági adatokhoz. Ez pontosabb adatok megállapítását tette lehetıvé legalább a vizsgált öt országra nézve. Az alábbi összehasonlító táblázat például a éves korosztályba tartozó nık ellen elkövetett erıszak elıfordulását mutatja négy országban. 20 Partner által elkövetett fizikai erıszak Az életút adatok szerint azok közül a nık közül, akik éltek bármikor párkapcsolatban, 21-33% szenvedett el fizikai erıszakot valamely partnere vagy volt partnere részérıl. (1. táblázat) A CAHRV szakértıi által folytatott részletes újraelemzés a legalacsonyabb arányt Svédországban, a legmagasabbat Litvániában találta (Martinez/Schröttle et al. 2006: 12). A nık éves korosztályában 9%-23% az aránya azoknak, akik legalább egyszer fizikai erıszakot szenvedtek el aktuális partnerüktıl. Itt is Svédországban a legalacsonyabbak, míg Litvániában a legmagasabbak az arányok. A volt partner által elkövetett erıszak egységesebb képet mutat, és jóval magasabb arányú: 32%-42%. 12

13 1. tábla: Partner által elkövetett fizikai erıszak áldozattá válási gyakoriság. Korosztály: (Martinez/Schröttle 2006, p. 12) Finno. Németo. Litvánia Svédo. Fizikai erıszak aktuális vagy volt partner részérıl (azon nık között, akik éltek már párkapcsolatban) Fizikai erıszak aktuális partner részérıl (azon nık között, akiknek aktuálisan volt partnerük) Fizikai erıszak volt partner részérıl (azon nık körében, akiknek korábban volt partnerük) 27.5% 27.9% 32.7% 20.5% 17.0% 13.2% 23.4% 8.6% 42.1% 39.5% 41.9% 31.8% Szexuális erıszak a párkapcsolatokban A szexuális erıszakot igen nehéz elhatárolni azoktól az esetektıl, melyekben a partner ugyan nem tartja kívánatosnak a szexuális közeledést, de még minısíti azt erıszaknak. Egyes kutatások a nem kívánt szexuális tevékenységeknek igen széles definícióját használják, mások kifejezetten kierıszakolt szexuális cselekményeket értenek alatta, melyek nagyjából megfelelnek az erıszakos közösülés, vagy annak kísérlete büntetıjogi tényállásának. A tanulmányok között van, amelyik pontos klinikai kifejezéseket használ a kérdıívekben, de akadnak olyanok is, melyek csak nagyjából jelzik, mire kérdeznek, és a válaszadóra bízzák, hogy definiálja, mit tekint erıszaknak. (Martinez/Schröttle et al. 2006:17). A tanulmányok között általában egyetértés van abban, hogy a szexuális erıszak milyen cselekményeket fed le, és milyen kategóriákra bontató, de a kérdıívek struktúrája, az idıkeretek, és fıként az események csoportosítása a magán- illetve közszféra alcsoportjaiban nagyban eltér. Így a szexuális erıszakkal kapcsolatos kutatások összehasonlíthatósága meglehetısen korlátozott. A CAHRV kutatói által kiválasztott négy felmérés (2. táblázat) mutatott elegendı módszertani hasonlóságot ahhoz, hogy az adatokat összvethessék. A finn tanulmányon kívül mindegyik felmérés különbözetetett befejezett cselekmény és kísérlet között. 2. táblázat: Partner által elkövetett szexuális erıszak áldozattá válási gyakoriság. Korosztály: (Martinez/Schröttle 2006, p. 18) Finno. Németo. Litvánia Svédo. Szexuális erıszak aktuális vagy volt partner részérıl (azon nık között, éltek már párkapcsolatban) 11.5% 6.5% 7.5% 6.2% Szexuális erıszak aktuális 5.0% 1.0% 2.9% 1.4% 13

14 partner részérıl (azon nık között, akiknek aktuálisan volt partnerük) Szexuális erıszak volt partner részérıl (azon nık körében, akiknek korábban volt partnerük) 17.6% 12.1% 12.4% 11.1% A CAHRV kutatócsoport szerint a különbségek adódhatnak a módszertani és megfogalmazásbeli különbségekbıl, melyek azért valamennyire mégis elıfordulnak a különbözı országok felméréseiben, vagy esetleg a válaszadók eltérı válaszadási hajlandóságából az érzékeny témára való tekintettel (bár természetesen az ilyen kutatásokat anonim módon lehet megválaszolni), de errıl nem áll rendelkezésre elég bizonyíték. Ugyanakkor a finn és a svéd felmérést azonos módszerekkel készítették, ami arra mutat, hogy a számok valóban ennyivel magasabbak Finnországban, ahol volt partner által elkövetett szexuális erıszakról majdnem minden hatodik nı számolt be (közel 18 %). (Martinez/Schröttle 2006: 18f). Lelki erıszak, kontroll és fenyegetés a párkapcsolatban A pszichés erıszakot szintén nehéz megkülönböztetni a kellemetlen partneri viselkedéstıl, így a legtöbb felmérés rákérdez az erıszak e fajtájának különféle elemeire azért, hogy meg tudja állapítani az erıszak súlyát, az esetleges mintázatot, és az áldozatra gyakorolt hatást. Így az uralkodó magatartás, a megalázás, a fenyegetés, és az ellenırzés, mint a lelki erıszak módszerei általában részei a kérdıívnek. Elıfordulnak olyan tanulmányok, melyek indikátorokat határoznak meg az alacsonyabb illetve magasabb szintő erıszak megkülönböztetésére. (Martinez/Schröttle et al. 2006:22). Az adatok újraelemzésébe csak a hasonló kérdéseket hazsnáló kérdıíveket vonták be. (4. táblázat). A 4. táblázat igen magas elıfordulási arányt talál Litvániában, alacsonyabbakat Finnországban és Németországban, és a legalacsonyabbakat Svédországban. A svéd nık 12%-a, míg a litván nık 29%-a számolt be legalább egyféle viselkedésrıl a megkérdezett viselkedések közül a partnere részérıl. Németországban az arány 14%, Franciaországban pedig majdnem 17%. 4. tábla: Lelki erıszak a párkapcsolatban az aktuális partner részérıl áldozattá válási gyakoriság. Korosztály: (Martinez/Schröttle 2006, p. 24) Franciao. Finno. Németo. Litvánia Svédo. a) szélsıséges (4.4%) 8.2% 8.1% 24.4% féltékenység 5.7% b) a nı korlátozása 3.2% 5.7% 8.1% 15.2% abban, hogy 0.5% barátaival, rokonaival találkozzon c) megalázás (24.5%) 6.7% (2.6%) 17.1% 5.9% d) gazdasági (1.2%) 3.8% 5.2% (12.2%) kontrollgyakorlás 2.2% 14

15 e) a gyereknek való károkozással fenyegetés f) öngyilkossággal való fenyegetızés A fentiek közül legalább egy (1.1%) 0.2% (0.6%) 8% 0.0% (1.0%) 2.8% 1.3% 4.9% 1.0% (24.3%) 16.5% 14.3% 28.6% 11.6% A francia kutatás egy éves intervallumra kérdezett rá ( az elmúlt 12 hónapban ), míg a többi felmérés nem határozott meg idıtartamot, így az aktuális partnerre vonatkozó kérdések tekintetében a francia adatok nem hasonlíthatóak össze megbízhatóan a többi országéival, ám önmagukban is érdekesek, éppen mert meghatározott idıtartamra vonatkoznak. Az összahasonlításra nem alkalmas adatok zárójelben szerepelnek. A nık elleni erıszakkal kapcsolatos Európai konklúziók Az Európa számos országában felvett, az áldozattá válási gyakoriságot felmérı adatok egyértelmően alátámasztják, hogy a nık elleni fizikai és lelki erıszak a párkapcsolatokban igen elterjedt. Az egyes országok adatai közti különbségek feltárásához további kutatásokra lenne szükség; ezek forrása lehet az eltérı nemiszerep-modell a különbözı országokban, a jogi, politikai, társadalmi közeg által az erıszakra adott válasz, és/vagy az áldozatok döntése arról, hogy beszámolnak-e az erıszakról a kérdıívekben. A jövı kutatásainak választ kell keresni ezekre a kérdésekre is, az államoknak pedig figyelembe kell venni az esetleges politikai és társadalmi tényezıket, melyek a nık elleni erıszak elterjedtségének csökkenését eredményezhetik. Összeállította: Dr. Monika Schröttle, University of Bielefeld, A nık elleni erıszakkal kapcsolatos konklúziók Európán kívül A WHO által fıként nem-európai országokban 2005-ben végzett átfogó felmérés 21 ( A nık egészsége és a családon belüli erıszak ) szerint, melynek során több, mint 24,000, 15 és 49 év közötti nıt kérdeztek meg, 10 ország 15 helyszíne közül 13-ban a nık egyharmada-egynegyede (35-76%) vált az interjú idıpontjáig fizikai vagy szexuális támadás áldozatává. Az elkövetı majdnem minden esetben aktuális vagy korábbi partner volt, mások elenyészı arányban voltak az elkövetık közt. (Garcia- Moreno C, Jansen AFM, Ellsberg M et al. 2005). A tanulmány szerint azoknak a nıknek, akiknek valaha volt partnerük, 15-71%-a vált fizikai vagy szexuális erıszak áldozatává valamely partnere részérıl. Ezeknek a nıknek pedig mintegy fele számolt be arról, hogy az erıszak a felmérés idejét megelızı 12 hónapban is tartott. A legtöbb erıszaktúlélı inkább súlyos, mint könnyebb fizikai erıszakról számolt be. A fizikai erıszakról beszámoló nık legalább több mint egyötöde (21-66%) az interjú elıtt soha senkinek nem beszélt az erıszakról (Garcia-Moreno/Heise et al 2005: 1282). 15

16 2. TÉMA Az erıszak következményei A párkapcsolati erıszak számos következménnyel jár, melyek jóval túlmutatnak az aktuális támadás okozta fizikai és lelki traumán. Az egészségügyi következmények között megjelennek a fizikai sérülések (hasi és mellkasi trauma, krónikus fájdalmak, horzsolások, zúzúdások, szem- és dobhártyasérülések, csonttörés, csontrepedés, stb.). A szexuális bántalmazás eredményezhet meddıséget, szexuális úton terjedı betegségeket, nıgyógyászati betegségeket, szexuális diszfunkciókat, és nemkívánatos terhességet. A lelki és viselkedésbeli következmények között találhatók az alkoholizmus, a droghasználat, a depresszió, szorongás, táplálkozási- és/vagy alvászavarok, alacsony önértékelés, öngyőlölet, pánikbetegségek, fóbiák és öngyilkossági késztetések, vagy kísérletek. A halálos kimenetelő párkapcsolati erıszak halálozási okai leggyakrabban: AIDS, anyai halálozás gyerekszülés idején, emberölés és öngyilkosság. 22 A gazdasági következmények közé tartozik pl. a munkából való gyakori kimaradás a sérülések miatt, és így az áldozatok alacsonyabb munkahelymegtartó képessége. A párkapcsolati erıszak gyakran korlátozza, vagy megakadályozza az áldozatokat abban, hogy társas- és családi kapcsolataikat fenntartsák. Ez egyértelmő azokban az esetekben, amelyekben az aktív elszigetelés a bántalmazó által használt egyik taktika, de megjelenhet olyan módon is, hogy harmadik személyek fokozatosan eltávolodnak az áldozattól, mert zavarban vannak a bántalmazó viselkedésétıl, kényelmetlenül érzik magukat a jelenlétében, vagy maguk is félnek tıle. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a nı szociális hálója fokozatosan megszőnik, és így egyre kevesebb olyan erıforrása lesz, amely nincsen az elkövetı ellenırzése alatt. Az elszigetelés, elszigetelıdés megfosztja továbbá az áldozatot a valóságellenırzési lehetıségeitıl: nem maradnak megbízható személyek körülötte, akik az általuk megélt valóságot hitelesíthetnék, így az agymosásnak és a félreinformálásnak egyre jobban ki vannak téve. A párkapcsolati erıszak a nık tanulási és munkavállalási lehetıségeit is nagyban korlátozza. A bántalmazók gyakran igyekeznek ellehetetleníteni a nık ilyen céljainak megvalósítását: nevetségessé teszik ambícióikat, gúnyolják vagy lekezelik eredményeiket, nem engedik a nıt aludni vagy tanulni, vagy egyenesen elzárják a tanulási-, vagy munkalehetıségektıl. Egyre több tanulmány mutatja ki, hogy a bántalmazók változatos módszerekkel igyekeznek elérni, hogy a partnerük ne tudja megtartani biztos állását. Amerikai vizsgálatok a taktikák között találták a nı állandó zaklatását telefonon és személyesen a munkahelyén, hogy ne tudja megszakítás nélkül végezni munkáját, a nı követését munkából eljövet, a fizikai támadásnak a munkába indulás elıttre való idızítését, a gyerekek bántalmazásával való fenyegetést amíg a nı dolgozik, és a nı fizikai bántalmazását. A munkaadók az esetek jelentıs hányadában még nem tudják megfelelı módon kezelni ezeket a helyzeteket, így azok gyakran vezetnek a nı elbocsátásához, vagy kényszerő felmondásához. 16

17 3. TÉMA A párkapcsolati erıszak hatása a gyerekekre A gyermekbántalmazás szoros kapcsolatban áll a partnerbántalmazással. Kórházi felmérések szerint a bántalmazott gyermekek 45-59%-ának anyja maga is bántalmazott (US DHHS 2003). Stark and Flitcraft 1996-os, 116 bántalmazott, illetve súlyosan elhanyagolt gyermek vizsgálatával folyatatott kutatása megállapította, hogy a gyerekek 45%-ának anyja maga is bántalmazás áldozata. A szerzık konklúziója szerint a nık elleni párkapcsolati erıszak a gyermekbántalmazással összefüggı egyik fı faktor. A nık elleni párkapcsolati erıszak során a gyermekek számos módon sérülnek. Ezek közül Heynen (2004) az erıszaknak az alábbi négy fı típusos csoportját különböztette meg: 1. Nemi erıszak révén elért apaság, illetve kierıszakolt terhesség 2. Az anya bántalmazása terhesség idején 3. Közvetlen élmény az erıszakról áldozatként, vagy az egyik áldozatként 4. Erıszak és megaláztatás légkörében való felnövekedés Mint az erıszak közvetlen vagy közvetett tanúi (akár ugyanabban a helyiségben vannak, akár másikban), a gyerekek az erıszak teljes spektrumát megfigyelik és rögzítik. Tisztában vannak az erıszak eszkalációjával, bár nem tudják, mirıl szól (Kavemann 2000a). A kutatások igazolják, hogy az erıszak következtében megélt stressz és a biztonság hiányának gyakori érzése nem csak azonnali és közvetlen következményekkel jár, hanem károsan hat a gyerek késıbbi fejlıdésére is (Kindler 2006). A gyerekek számára a családon belüli erıszak tanújává válni különösen megterhelı, mivel az egyben megfosztja ıket a biztonság- és komfortérzettıl, amely amúgy alapvetı szükségletük volna. Ezek helyébe a rettegés légköre lép, melyben a gyermekek tehetetlennek, védtelennek, ugyanakkor a helyzetért felelısnek vagy részben hibásnak érzik magukat. Elıfordulhat, hogy a bántalmazott szülı védelmében beavatkoznak, és így sérülnek meg. Ha anyjuk folyamatosan ki van téve az erıszaknak, a következmények szintén elhúdódó traumában nyilvánulhatnak meg. A gyermekek érzelmi, fizikai és kognitív feljıdését erısen visszavetheti, ha rendszeres erıszakot élnek meg, vagy annak tanúi. Krónikus erıszak esetén, vagy nagyon fiatal gyermekek traumás károsodást szenvedhetnek: kutatások azt mutatják, hogy a családon belüli erıszaknak kitett gyermekek 50-70%-a szenved poszttraumás stressz rendellenességtıl (Klotz 2000), a tünetek közt többek között alvászavarral, koncentrálási nehézségekkel, fokozott ingerlékenységgel, depressziós állapotokkal, és agresszióval (Heynen 2003). A gyerek korától függıen a tünetek közt megjelenhet az ágybavizelés, iskolai problémák, elmaradás a feljıdésben, rettegés, öncsonkító magatartások, drog- illetve alkoholhasználat (Kavemann 2002b; DHHS 2003). A gyerekek megküzdési stratégiái többek között attól függnek, hogy milyen gyakori és milyen súlyos az erıszak. Elıfordulhat, hogy visszahúzódóvá válnak, vagy épp ellenkezıleg, agresszív és/vagy erıszakos magatartást mutatnak. Az idısebb 17

18 gyerekek gyakran nagyfokú felelısséget mutatnak kisebb testvéreik iránt, és megpróbálják megvédeni ıket is, és anyjukat is (Heynen 2003). Egyes kutatások a szülıt érı párkapcsolati erıszakot a bántalmazott szülıvel együtt megélı gyerekek viselkedései között az externalizáció jegyeit találták (kifelé irányuló aggódás, vagy agresszió formájában). A legtöbb esetben azonban a tünetek internalizáció formájában jelentkeznek: depresszióban, félelemben (Kindler 2002). Kindler a tanulmányában megállapítja, hogy a kontrollcsoporthoz képest (erıszakmentes környezetben növekedı gyerekek) a családon belüli erıszaknak kitett gyerkek ötszörösen veszélyeztetettek a kezelés igénylı tünetek megjelenését illetıen (ibid). Kerig (1998) kutatása a gyerekek reakcióban megfigyelhetı esetleges nemi alapú különbségekrıl azt találta, hogy a lányok hajlamosabbak részben felelısnek érezni magukat az erıszakért, míg a fiúkban erısebb a fenyegettségérzés. A lányok a közvetlen környezetükben mutattak ugyan externalizáló tüneteket, de externalizálás krónikussá válásának veszélyét a válaszadók inkább a fiúkban azonosították (idézi Kindler 2006). Az áldozattal együtt megtapasztalt párkapcsolati erıszak hosszú távú hatásai a gyerekek esetében a tanulási képességek csökkenése, vagy zavara miatt is különös figyelmet érdemelnek. A kornak megfelelı tanulási, problémamegoldási és konfliktuskezelési készségek késedelmes fejlıdése jóval a gyermekkor után is hat, és felelıs lehet a késıbbiekben az erıszakos magatartásért, vagy a mások által tanúsított erıszakos magatartás elviseléséért. Azok a gyerekek, akik párkapcsolati erıszak tanúi voltak, a kutatások szerint hajlamosabbakká váltak a káros sztereotipikus nemi szerepminták elsajátítására, és az agresszív magatartásra, míg nagyobb nehézséggel alakítottak ki pozitív társas kapcsolatokat. Számos jel mutat arra, hogy az ilyen közegben felnıtt gyerekek késıbb párkapcsolataikban tovább viszik a gyermekkorban elszenvedett erıszak következményeit. (ibid). A kutatások arra utalnak, hogy a párkapcsolati erıszak áldozatainak szülıi és oktatói képességeit nagyban befolyásolja az elszenvedett erıszak. Párkapcsolati erıszak miatt kialakult poszt-traumás stressz rendellenességet megélt nıkkel végzett felmérések pl. kimutatták, hogy az ilyen állapotban levı anyák nagyobb fokú agresszivitást mutattak gyermekeik felé (Jones/Hughes et al. 2001). Ugyanakkor a kutatások azt is kimutatták, hogy ezek a tények nem jelentik egyúttal azt, hogy az áldozatnak a szülıi készségei hosszútávon sérültek, vagy gyermeknevelési módszerei általában lennének negatívak. Amikor ugyanis az erıszak megszőnt, a PTSD és a gyerekekkel szembeni erıszakos magatartás is megszőnt, a gyermekvédelmi és oktatási intézmények pedig ki tudták egészíteni a nı hiányzó oktatási készségeit (Kindler 2006). Forrás: Hellbernd H (2006). Häusliche Gewalt gegen Frauen: gesundheitliche Versorgung. Das S.I.G.N.A.L. Interventionsprogramm. Curriculum. Gefördert mit Mitteln des Bundesministeriums für Familie, Senioren, Frauen und Jugend. Berlin. 18

19 Források: CAHRV Reports (2006/2007): Co-ordination Action on Human Rights Violations funded through the European Commission, 6 th Framework Programme, Project No Internet: Campbell, J.C., et al. (2003): Risk factors for femicide in abusive relationships: results from a multisite case control study. Am J Public Health, 93(7): p Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination against Women Council of Europe (2002): Recommendation Rec(2002): 5 of the Committee of Ministers to member States on the protection of women against violence adopted on 30 April Council of Europe Parliamentary Assembly Recommendation 1450 (2000): Violence against women in Europe Department of Health, UK (2005): Responding to domestic abuse: a handbook for health professionals DHHS U.S. Department of Health & Human Services, Administration for Children & Families (2003): In Harm s Way: Domestic Violence and Child Maltreatment. (www.calib.com/nccanch/pubs/otherpubs/harmsway.cfm.). European Parliament resolution on the current situation in combating violence against women and any future action (2006): //EP//TEXT+TA+P6-TA DOC+XML+V0//EN) European Union (2001): Council Framework Decision of 15 March 2001 on the standing of victims in criminal proceedings. Official Journal L 82, 22 March 2001 Heynen, S. (2003): Häusliche Gewalt: Direkte und indirekte Auswirkungen auf Kinder. Karlsruhe. Heynen, S. (2004): Prävention häuslicher Gewalt. Kinder als Opfer häuslicher Gewalt. Internetdokumentation Deutscher Präventionstag. Kerner, H./ Marks, E. (Hg.) Hannover. (http://www.praeventionstag.de/content/9_praev/doku/heynen/heynen.pdf) Jones, L./ Hughes, M./ Unterstaller, U. (2001): Posttraumatic Stress Disorder (PTSD) in Victims of Domestic Violence. Trauma Violence Abuse 2, Kavemann, B. (2000a): Kinder und häusliche Gewalt Kinder misshandelter Mütter. Osnabrück. Kavemann, B. (2002b): Kinder und häusliche Gewalt - Kinder misshandelter Mütter. Osnabrück (http://www.wibig.uni-osnabrueck.de/veroeff.htm) Kindler, H. (2002): Partnerschaftgewalt und Kindeswohl. Eine meta-analytisch orientierte Zusammenschau und Diskussion der Effekte von Partnerschaftgewalt auf die Entwicklung von Kindern: Folgerungen für die Praxis. München. Kindler, H. (2006): Partnergewalt und Beeinträchtigung kindlicher Entwicklung: Ein Forschungsüberblick. In: Kavemann, B./ Kreyssig, U. (Hg.) Handbuch Kinder und häusliche Gewalt. Wiesbaden. Landenburger, K. (1989): A process of entrapment in and recovery from an abusive relationship. p Martinez, M./ Schröttle, M./ Condon, S./ Springer-Kremser, M./ Timmerman, G./ Hagemann-White, C./ Lenz, H-J./ May-Chahal, C./ Penhale, B./ Reingardiene, J./ Brzank, P./ Honkatukia, P./ Jaspard, M./ Lundgren, E./ Piispa, M./ Romito, P./ Walby, S./ Westerstrand, J. (2006): State of European research on the prevalence of interpersonal violence and its impact on health and human rights. Martinez, M./ Schröttle, M./ Condon, S./ Jaspard, M./ Piispa, M./ Westerstrand, J./ Reingardiene, J./ Springer-Kremser, M./ Hagemann-White, C./ Brzank, P./ May-Chahal, C./ Penhale, B. (2006): Comparative reanalysis of prevalence of violence against women and health impact data in Europe obstacles and possible solutions. Testing a comparative approach on selected studies. Martinez, M./ Schröttle, M. et al. (2007): Perspectives and standards for good practice in data collection on interpersonal violence at European Level. Stark, E./ Flitcraft, A. (1995): Killing the beast within: Women battering and female suicidality. International Journal of Health Science 25 (1): United Nations Declaration on the Elimination of Violence against Women (December 1993): General Assembly Resolution. United Nations. (1995): The Beijing Declaration and the Platform for Action (BPFA), Fourth World Conference on Women, Beijing, China 4-15 September New York 1996 (http://www.un.org/womenwatch/daw/beijing/platform/index.html) Walby, Sylvia (2004): The European Union and gender equality: Emergent varieties of gender regimes, Social Politics, 11, 1,

20 WHO (2002): World Report on Violence and Health. Geneva. 20

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT

KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT A biztonságról és biztonsági kockázatokról a menedékjoggal, illetve a hazánkba érkezı- és az utóbbi években jelentısen megnövekedett számú menedékkérıvel

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30. Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 12.11.2008 B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése

Részletesebben

Daphne Programme. Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse. AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240

Daphne Programme. Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse. AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240 Daphne Programme Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240 12.15 Definicíók, alapismeretek 13.00 A Heim Pál Gyermekkórház gyakorlatának ismertetése,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény P7_TA(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG CRI(98)29 Version hongroise Hungarian version EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 3: HARC A ROMÁKAT/CIGÁNYOKAT SÚJTÓ FAJGYŐLÖLET ÉS INTOLERANCIA

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. munkahelyi vita anyaga

PhD ÉRTEKEZÉS. munkahelyi vita anyaga PhD ÉRTEKEZÉS munkahelyi vita anyaga dr. Gilányi Eszter MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Gilányi Eszter A NİK ELLENI ERİSZAK

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás 5.3.2014 A7-0139/1 1 21 a bekezdés (új) 21a. felszólítja az uniós tagállamokat, hogy ejtsék az Edward Snowden elleni esetleges büntetıjogi vádakat, és nyújtsanak számára védelmet, és következésképpen akadályozzák

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A populáció meghatározása

A populáció meghatározása A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében

Részletesebben

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A javaslatról általában

A javaslatról általában A TASZ VÉLEMÉNYE A 2013. ÉVI... TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ T/11200. TÖRVÉNYJAVASLAT 2. -ÁRÓL 2013. május 18-án dr. Cser-Palkovics András, Gulyás

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus

Részletesebben

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés 3 I.1 Óvodánk bemutatása a minıségfejlesztés szempontjából 3 I.2 Fenntartói

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok dokumentálásának és kiértékelésének fıbb szempontjai

A férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok dokumentálásának és kiértékelésének fıbb szempontjai A férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok dokumentálásának és kiértékelésének fıbb szempontjai ELİZETES MEGJEGYZÉS Version 1.1 E dokumentum inkább az elkövetıkkel végzett munka dokumentálása

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28.

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. Baleset-megelızés gyermekkorban Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. 0 18 éves korban baleset következtében meghaltak száma 2000-2004 Halálok 0 18 éves

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Gál Zsuzsanna projektkoordinátor LEONARDO projekt Szeged, 2009.

Részletesebben

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom

Részletesebben