Pszichológia Szigorlati Tételek 2007

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pszichológia Szigorlati Tételek 2007"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és társadalomtudományi kar Okleveles mérnöktanári szak Pszichológia Szigorlati Tételek 2007 Készítette: Bognár György 2006/2007. tanév 2. félév

2 PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK 2007 I. féléves tananyag 1. Észlelés érzékelés és az észlelés közötti különbség észlelőrendszer feladatai: mintafelismerés; lokalizáció (szerveződés alaklélektani elvei; távolsági jelzőmozzanatok); mozgásészlelés kontextusfüggő észlelés perceptuális konstanciák típusai; 2. Figyelem; Arousal szerepe a kognitív folyamatokban figyelem funkciója szelektív látás; szelektív hallás önkéntelen, szándékos figyelem figyelem megosztása; figyelem tartóssága a figyelem iskolai vonatkozásai a teljesítmény és az arousalszint összefüggései fáradás és oktatásszervezés: fáradtság tünetei; a fáradás csökkentése (megelőzése) az iskolában 3. Tanulás fajtái tanulás különböző megközelítései klasszikus kondicionálás (kísérlet); próba; megerősítés; másodlagos kondicionálás; kioltás; generalizáció; diszkrimináció; bejósolhatóság kontiguitás; biológiai korlátok; hétköznapi példák a klasszikus kondicionálásra; operáns kondicionálás; effektus törvénye; kioltás; diszkrimináció; generalizáció; averzív kondicionálás; tanult tehetetlenség; szociális tanuláselmélet; hétköznapi példák az operáns kondicionálásra; komplex tanulás; kognitív térképek; belátásos tanulás; 4. Emlékezés szakaszai; típusai; deklaratív procedurális; RTM jellemzése: kódolás, tárolás felejtés, előhívás; munkamemória Kettős memória modell HTM jellemezése: kódolás, előhívás előhívási támpontok, interferencia, tárolás konszolidáció; a felejtés érzelmi tényezői emlékezet fejlesztése konstruktív memória; sémák, sztereotípiák 5. Perceptuális és kognitív fejlődés szakaszok általános jellemzői az újszülött képességei perceptuális fejlődés: formaészlelés, mélységészlelés, konstanciák; kognitív fejlődés gyermekkorban: Piaget szakaszelmélet; szakaszok bemutatása 6. Érzelmek érzelmek összetevői arousal szerepe: elméletek (James-Lange; Canon; Ekman) kogníció és érzelmek negatív és pozitív érzelmek, az érzelmek fejlődése; érzelemkifejezés faciális feedback; érzelmi állapot hatásai, szomorúság és depresszió; szorongás; agresszió

3 7. Motiváció fogalmi meghatározás; motiváció fajtái alapfogalmak: szükséglet; homeosztázis; drive; inszentívek; motívumok jellemzői; alapvető motívumok közös alapelve; motívumok fajtái motiváció tartalom elméletei: Mc Clelland; Maslow; motiváció folyamat elméletei: célkitűzés elmélet; elvárás elmélet; méltányosság elmélet; II. féléves tananyag 8. Fejlődés és szocializáció érés és tanulás szerepe; a fejlődés szakaszai és kritikus periódusai; a személyiségfejlődést befolyásoló tényezők; szocializáció, társas fejlődés: szocializáció mechanizmusai és színterei; szociális befolyásolásra való reagálás szintjei; befolyásoló hatalom forrásai; elsődleges másodlagos szocializáció; családi szocializáció: társas fejlődés gyermekkorban- korai társas viselkedés / kötődés 9. Családi szocializáció a család szerep a fejlődésben: szülői hatások, család működéséből származó hatások; a család szocializációs funkciói; korai hatások jelentősége; gondoskodó viselkedés kiváltásának biológiai alapjai kötődés: fogalom; kötődés mintázatai biztonságosan; bizonytalanul, elkerülő; bizonytalanul, ambivalens; zavarodott. Kötődés és a későbbi fejlődés; Optimális fejlődéshez szükséges korai hatások; szülői nevelői stílusok: irányító, megengedő, tekintélyelvű, elhanyagoló. megengedés korlátozás; félelem a büntetéstől; 10. Fejlődésre ható káros hatások ingerszegény élettér, szeretetkapcsolat hiánya: korai kötődés zavarai; hospitaizmus; hospitalizmus utóhatásai; ingerszegény környezet szeretetkapcsolattal; családi környezeti ártalmak; nevelési hibák 11. Éntudat, énkép kialakulása és fejlődése éntudat kialakulásának szakaszai énkép fogalma; énkép dinamikája; énkép konzisztenciája énkép összefüggései a viselkedéssel, beilleszkedéssel (jó énkép önészlelés pontossága önelfogadás); észlelt én és az ideális én közötti eltérés következményei nemi különbségek az énképben; sikerkereső és kudarckerülő attitűd kialakulása; sikerkeresők és a kudarckerülők jellemzői; 12. Erkölcsi szocializáció erkölcsi viselkedés, erkölcsi tudat; Piaget elmélete az erkölcsi fejlődésről: heteronóm autonóm erkölcsiség Kohlberg elmélete az erkölcsi fejlődésről: prekonvencionális, konvencionális, posztkonvencionális szint két megközelítés összehasonlítása

4 III. féléves tananyag 13. Személypercepció, attribúció a személyészlelés klasszikus és kognitív megközelítései; központi vonás hipotézise, észlelés sorrendje, holdudvarhatás, burkolt személyiségelmélet, kategorizálás, sztereotípiák; csoportok észlelése; előítélet; attribúció fogalma; attribúciós folyamatok hibái; siker és kudarc attribúciója; 14. A társas kapcsolatok alakulása; A csoport a társas kapcsolatok alakulása életkoronként; kortárskapcsolatok jelentősége; a csoportszerveződés típusai; csoportfejlődés fázisai; saját és másik csoport észlelése; csoportnorma, csoportnyomás, csoportgondolkodás; szerepek a csoportban; csoportban elfoglalt hely; csoportszerkezet feltárása: szociometria; 15. A tanári szerep a szerep fogalma - szerepkonfliktus; a tanári szerep - a tanárral szembeni elvárások; nevelési stílusok, módszerek; vezetési stílusok; fegyelmezés, ellenőrzés, értékelés; tanár-diák viszonya társas kapcsolatok alakulása életkoronként; kortárskapcsolatok jelentősége; 16. Attitűdök szerepe a nevelésben attitűd forrása, összetevői, funkciói; az előítélet kialakulásának okai; az előítélet csökkentésének lehetőségei az iskolában; attitűdök és a viselkedés kapcsolata; kognitív disszonancia meggyőzés, véleményformálás társas folyamatai 17. Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakció a személyközi kommunikáció folyamata; a kommunikáció típusai; a kommunikáció funkciói; verbális és nem verbális kommunikáció; a tanóra kommunikációs folyamatának elemei; Gordon modellje a hatékony tanításról;

5 1. tétel Észlelés Az észlelés alapvető kognitív tevékenység, az a terület, ahol a MEGISMERÉS és a VALÓSÁG találkoznak. Érzékelés Az érzékelés a környezet (külső-belső) ingereire adott idegi válasz, az információ regisztrálása Az érzékszervek (fizikai rendszerek), melyek a receptoraikon fognak fizikai, kémiai ingereket a környezetből Az érzéklet az érzékszervből az agyhoz érkező ideig információ Állandó Észlelés Az észlelés az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése Azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel az észleletet Az érzékszervek segítségével a környezeti információ tárgyak, események, hangok, ízek, stb. élménnyé alakulnak Éréssel, tapasztalattal fejlődik Mindennapi életben az érzékelés és észlelés nem különül el egymástól. Az észlelés olyan tevékenység, amely során az észlelő anticipációs sémái összhangba kerülnek a környezet által nyújtott információval. Észlelési ciklus: Vizuális, hallási, bőrérzékelés (tapintási, hő, fájdalom), szaglási, ízlelési, egyensúlyi ingerek információ az észleltről + meglévő anticipációs sémák Új sémák Észlelőrendszer feladatai: Mintafelismerés (meghatározni, hogy milyen tárgyat is észlelünk), Lokalizáció (meghatározni, hogy hol van az észlelt tárgy), Perceptuális konstanciák (azonos tárgyak külső megjelenését állandónak mutatni) Mintafelismerés A tárgyakat el kell különíteni környezetüktől (szín, mozgás, forma, mélység alapján), a tárgyakat meg kell tudni különböztetni egymástól, a tárgyakat fel kell ismerni, azonosítani. Az azonosításhoz az ismeretek mozgósítása szükséges, itt van nagy szerepe az emlékezetnek. Felismerés során a tárgyat hozzárendeljük, egy kategóriához és így jelentést adunk neki. Tárgyfelismerés alapja a tárgyak elemi vonásait adó geometriai részegységek képezik ezek a geonok (24 darab). A felismerés a tárgy alakjának leírása és az emlékezetben őrzött leírások egymásnak megfeleltetésével történik. Arcfelismerés különleges folyamat. Sok ezer idegen közül képesek vagyunk az ismert arcot megtalálni. Arcokat egészlegesen vizsgáljuk (ezért lehetséges, hogy a karikatúra jobban hasonlít az illetőre, mint saját maga ). Először a fizikai struktúrát, majd az arckifejezést elemezzük, megállapítjuk az ismerősséget, majd próbálunk azonossághoz tartozó információkat kötni hozzá és ez alapján nevet (előhívni az emlékezetből)kötni az illetőhöz. Mozgásészlelés Látszólagos mozgás esetében úgy észlelünk mozgást, hogy a retinánkon nincs képelmozdulás. A mozi élmény is erre alapszik, a folyamatos mozgás csak illuzórikus. Ha vizuális információnk van a mozgásról, akkor rendszerint hajlamosak vagyunk két tárgy (egymáshoz képest változó helyzetűek) közül a nagyobb tárgyat mozdulatlannak a kisebbet mozgónak észlelni. Indukált mozgás esetén a viszonyítási alap változik, s a viszonyított tárgy mozgását észleljük. Pl.: Hold mozog a felhőkben, állomáson szomszédos vonat elindul, olyan mintha mi mennénk. Ezekből az derül ki, hogy az agy normálisan többre támaszkodik, mint a retinális kép megváltozására, amikor valódi mozgást detektálunk. Mozgásjelző még az elrendezés változása, háttérhez viszonyított változások. Perceptuális konstanciák A tárgyak változatlannak való észlelését nevezzük állandóságnak (konstanciának) A tárgyakat más tárgyakhoz és ingerlési feltételekhez viszonyítva fogjuk fel, és ez a viszony marad észlelésünk számára állandó. Pl: Napközben a megvilágítás erőssége, színképe változik, így a tárgyak színe is változik, mi mégis azonos színűnek érzékeljük (színkonstancia). Kocsi távolodik egyre kisebb lesz, de ekkor azt érzékeljük, hogy távolodik, nem a méretre megy össze (nagyságkonstancia). Alakkonstancia a tárgyak alakjának változatlan észlelése annak ellenére, hogy különböző térbeli helyzetben látjuk, és így megváltozik a retinális kép alakja (autó kanyarodik a sarkon).

6 Kontextus-függő észlelés Beállítódás, elvárás, kontextus-hatás. A beállítódás az a mentális keret, ami meghatározza a dolgok valamilyen módon történő észlelését. Az észlelési beállítódások elvárásokat alakítanak, ki, amelyek irányítják az észlelést, vagyis néha azt észleljük, amiről gondoljuk, hogy észlelni fogjuk. Pl.: Előre elmondják nekünk, hogy a képen mit is látunk, akkor hajlamosak vagyunk tényleg azt látni. ( feleségem-anyósom rajz). A kontextus Dolgok adott módon való észlelését határozza meg. Ugyanazon karaktereket betűnek vagy számoknak észlelünk. Észlelési beállítódás, azaz érzelmileg hangsúlyos ingerek észlelésének jelenségei: érzékenység-fogékonyság dolgokat nagyobbá, világosabbá, vonzóbbá stb. teszi és a veszélyes szorongást keltő ingerek nehezebb tudatos észlelhetőségének kérdései (észlelési elhárítás).

7 2. tétel Figyelem: Arousal szerepe a kognitív folyamatokban Világból egyszerre sokkal több információ ér minket, mint amit felfogni remélhetünk. Valószínűleg nem fogjuk megjegyezni, ha külön nem figyelünk rá (milyen táskája volt valakinek, aki előttünk állt a benzinkútnál). Szemünk ugyan érzékelte, észleltük is, de kiesett az emlékezetünkből. A figyelem legfontosabb funkciója az észlelés kiemelése, élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása (pl.: rokonunkat keressük a vonatról leszálló utasok között). A tudat ráirányulása egy meghatározott tárgyra, jelenségre, az érzékszervek beállítása az új inger optimális felvételére. A figyelem jelent: 1. Szelektív folyamatot, melynek során az információt tudatosan észleljük vagy kiemeljük, amíg más információkat nem tudatosan elemzünk vagy szűrünk ki. Ennek során bizonyos ingerek feldolgozása hangsúlyozódik, másoké csökken. 2. Erőfeszítési folyamatot, ami által a feldolgozási forrásokat elosztjuk (figyelmi kapacitás), a mentális energiát akaratlagosan egy meghatározott feladatra vagy aktivitásra fordítjuk (más feladatok, aktivitások rovására). 3. Éber állapotot fenntartó folyamatot, ami által az információk vételére való készenlét az éberségi állapot fokozódásával szabályozott. Figyelem fajtái: 1. Önkétlen / Spontán figyelem 2. Szándékos figyelem céltudatosan irányított a szándékos cselekvés szükségszerű eleme. Terjdelme Miller-féle 7±2 Tartóssága ereje, koncentráltsága Átvitele hiánya a figyelem tapadása Megosztása Szelektív figyelem Közös jellemző, hogy az az információ, amire a figyelem irányul, hatékonyabban kerül feldolgozása. (pl.: Buszon képesek vagyunk egyvalakire figyelni, míg nem tudjuk mások miről beszélnek). Kísérlet: fejhallgatóban jobbról és balról más-más szöveg. Célja a figyelem összpontosításának illetve a figyelem megosztásának való mérése. Koktélparti jelenség (A nem figyelt szöveg szinte teljesen ismeretlen marad). Stroop-jelenség feladat elvégzése nagyon nehéz, a figyelmet folyamatosan próbáljuk koncentrálni a színre, de a szó jelentése versenyez a figyelmünkkel és érvényesül a hatása (KÉK ZÖLD SÁRGA PIROS KÉK ZÖLD PIROS). Az észlelőrendszerünk a nem figyelt ingereket is feldolgozza bizonyos mértékig. Tanuláshoz figyelmi összpontosításra van szükségünk, különböző hatások (zaj) elterelik a figyelmet. Ráadásul a tartós zaj kellemetlen stresszhatású. Zene kitartó figyelmet igénylő feladatokban csökkenti a teljesítményt. Spontán figyelem váratlan, újszerű ingerek keltik. Fejünket, érzékszerveinket az ingerforrás irányába fordítjuk ez a tájékozódási reakció vagy Pavlov Mi az? reflexnek nevezte. Inger felé fordulás nem csak az érzékszervek beállításával, hanem adott pillanatban végzett munka megszűnésével, szívritmus változással, központi idegrendszer aktivizációjának fázisos fokozódásával is együtt jár. Olyan folyamattal értelmezhető, melynek során először kialakul egy idegrendszeri modell a környezetről, majd ha azután olyan inger érkezik, amely nem felel meg ennek a modellnek, ez kiválthatja a tájékozódási reakciót. Figyelem fenntartása Bármennyire is érdekes valami kezdetben, figyelmünk hamar lankadni kezd. Jó tanárok ezt tudják és az előadás egyhangúságát váratlan fordulatokkal, viccekkel, szokatlan képanyagokkal tarkítják, hogy a hallgatóság figyelmét fenntartsák. Miért csökken a figyelem, ha valami egyhangú, monoton? Jelek előfordulási valószínűségével kapcsolatos elvárás változásával, az általános izgalmi szint csökkenése, hozzászokás, az átmeneti aktivizációt okozó tájékozódási reakció csökkenésével. Az általános aktivizációs szint a kiinduló szinttől, a napi ingadozástól függően alapvető a teljesítményünk meghatározásában. Újabban a napi változások között 90 percenként bekövetkező, ún. figyelmi elkalandozásokba jelentkező ciklusos változást is találtak.

8 A figyelem megosztása Egyidejű feladatvégzésnél a figyelem gyorsan alternál a két feladat között, vagy az egyik feladatvégzés automatikus. Esetleg egy cselekvésbe integráljuk őket. Függ a feladat jellegétől és az egyén képességeitől, és a gyakorlattól Figyelem iskolai vonatkozásai Figyelem fenntartása erőfeszítést igényel, ezért fontos a motiváció és az érdeklődés felkeltése, fenntartása. Technikák és eszközök a figyelem felhívására, fenntartására. Fontos, hogy kevés figyelemelterelő inger legyen. Figyelem fenntartásának korlátjai aktivációs szint hatása szünetek beiktatása, órarend megtervezésének szempontjai A teljesítmény és az arousalszint összefüggései Az aurosal az aktuális agyi aktivitás szint. Tanulási helyzetben az arousal mértékét változtatva a tanulási teljesítmény csak egy közepes szintig nő, utána csökkeni kezd (fordított U alakú görbe a görbe elején jellemző az unalom, ingerkeresés, exploráció, a végső szakaszában pedig a túlzott izgalom, illetve motiváció a feszültség csökkentésére pl.: evéssel, ivással, stb ). A maximális pontot nevezzük az optimális izgalmi/aktivizációs szintnek. Ráadásul a teljesítmény aktivációs szint kapcsolat függ a feladat jellegétől. Egyszerű, rutinszerű feladat: magasabb aktivációs szint az optimális. Összetettebb, bonyolultabb feladat: alacsonyabb aktivációs szint az optimális. Az optimális arousal szint fenntartása az órán: valami új következik beállítódással való kezdés (motiváció, érdeklődés felkeltése) Izgalmas kérdésfeltevések, érdekes mozzanatok beiktatása Tananyag megfelelő ütemezése, megfelelő módszerek, eszközök használata Fáradás és oktatásszervezés A fáradtság olyan élettani állapot, amely a végzett tevékenység következményeként lép fel és eredményeként a teljesítőképesség csökken. Azonban a fáradtság mértéke nem mutat szoros összefüggést a teljesítmény nagyságával. A fáradtság tünetei Viselkedési problémák (Rosszabb mozgáskoordináció, aluszékonyság, vagy túlmozgásosság) Megismerési folyamatok és funkciók pontatlanná válása (Figyelemkoncentráció, memória, gondolkodás romlik, pontatlanabb észlelés), Érzelmi tünetek (Szorongás, vagy unalom: rossz közérzet), Kóros fáradtság (Alvászavarok, kóros szorongás, ingerlékenység, beszédzavar, depresszió) A fáradás megelőzése az iskolában Ne legyen túl sok az átadott anyag, Ne legyen rendszertelenség a tanításban. Ne legyen túlzott tanulmányi versengés, Ne legyen túl sok házi feladat. A pedagógus is legyen kipihent, Hétkezdés (hétfő) és a hét utolsó napja (péntek) ne legyen nagyon nehéz. Ne kerüljenek nehéz tárgyak a nap kezdetére, illetve a végére, Fontosak a megfelelő időtartamú, gyakoriságú és tartalmú szünetek.

9 3. tétel Tanulás Tanulás és emlékezés látszólag két különböző folyamat. Azonban tekinthető úgyis, mint az információfeldolgozás bemeneti és kimeneti oldalai, melyek kölcsönösen hatnak egymásra. Tanulás tapasztalatból származó relatíve tartós változás a viselkedésben. Legegyszerűbb formája a habituáció, amikor az ismétlődő inger megszokottá válik (pl.: Csecsemőnek képet mutatnak, először érdeklődik, majd későbbiekben kevésbé érdeklődő). Ennek ellentéte az, amikor számunkra fontos ingereket hamarabb észrevesszük, mint a semlegeseket, ez a szenzitilizáció (bizonyos ingerekre való érzékennyé válás). Imprinting nagyon korai tanulás. Meghatározott magatartásformának meghatározott ingerszituációval való társítása megerősítés nélkül Kiskacsa azt a mozgó tárgyat követi és tekinti anyakacsának, amit vagy akit először meglát a tojásból kikelve. Azonban az ingereknek egy bizonyos időintervallumban kell megjelennie (szenzitív periódus 2 óra a kiskacsának), különben nem történik bevésődés. Empirizmus, behaviorizmus szerint Klasszikus és operáns kondicionálá és szociális tanulás elméletei Klasszikus kondicionálás az ingerek közötti kapcsolat kialakulása, érzelmek kialakulásában fontos szerep. Pavlovi kísérlet semleges inger, ami biztosan nem kapcsolódik a táplálkozáshoz, megjelenése után (csengő hangja) a kutyák táplálékot kaptak (próbák). Néhány alkalom után, már pusztán a csengő megszólalásától elindult a kutyáknál a nyáltermelés. ( Alapban csak az étel látványa indítja el a nyálelválasztást, ez egy feltétlen reflex feltétlen inger az idegrendszerben lévő kapcsolatok alapján elindítja a feltétlen választ ). Ha megismételjük a kísérletet a feltételes ingerre újra jön a feltételes válasz, ez a megerősítés. Ha ezt a kísérletet megismételjük többször de nem adunk táplálékot a kutyáknak, akkor a nyálelválasztás lassan megszűnik, tehát fordítva is működik, ez a kioltás. Következő kísérlet során 440Hzesre hangra kialakítottuk a feltételes reflexet és a következő alkalommal magasabb hangot adva, a nyálelválasztás ugyancsak beindult. Ez a jelenség a generalizáció, azaz a feltételes választ az eredetihez hasonló, új ingerek is kiváltják. Ha azonban a magasabb hangot sosem követi táplálék, akkor a kutya megtanulja, hogy csak a 440Hz-es hang után jár a táplálék, ez a diszkrimináció. Nem csak egy lépésben történhet a kondicionálás: Szenzoros előkondicionálás először két semleges ingert mutatunk be egyidejűleg többször, majd ezt követően az egyikre kiépítünk egy feltételes választ. Ezután a másik ingert adva is megjelenik a válasz. Másodrendű kondicionálás esetén egy már kondicionált ingert, tehát feltételes ingert társítunk egy új semleges ingerrel (fény felvillanása hang előtt, később csak a fény is beindítja a nyáltermelést). Csecsemő Watson kísérletében patkánnyal játszik. Hirtelen éles hang. Néhány ilyen társítás után a gyermek elkezdett félni a patkánytól. Ezután már nyúl vagy kutya is kiváltotta belőle a félelmet. Ez lehet a fóbiák eredete. Szerencsére irracionális félelmek eloszlathatóak a klasszikus kondicionálás alapelvein nyugvó technikákkal (kondicionált félelem kioltása). Fontos a bejósolhatóság, azaz a próbák során a semleges ingert meghatározott időn belül kövesse a feltétlen inger (táplálék látványa).klasszikus kondicionálás korlátai - A tanulást behatárolja az állat genetikai öröksége. Tanulásnak bele kell illeszkednie a viselkedési tervrajzba. Pl.: Az áramütést a fény, hang jelezheti jobban előre. Klasszikus kondicionálással leginkább a reklámok élnek. (Szép nők férfiaknak, pozitív érzelmet vált ki a férfiakban, termékkel együtt bemutatva a pozitív érzés áttevődik a termékre is). Ilyen például politikusok szeretnek együtt mutatkozni sportolókkal, művészekkel Drogos mindig ugyanazon helyen adja be a szert magának (szer beadása után szervezetben kompenzáció indul be). Egyre kell növelni adagot, mert már csak a hely szelleme is kiváltja szervezetében a kompenzációt. Operáns kondicionálás az ingerre adott válasz kiépítése (megtanulunk egy választ, mert az befolyásolja környzetünket), viselkedés kialakításában fontos szerep. A valódi életben ez a gyakoribb. Thorndike kísérlete csirkék kitalálnak az útvesztőből. Effektustörvény - Próba-szerencse viselkedés, melyet ha közvetlenül jutalom követ, akkor az adott akció tanulása megerősödik. A véletlenszerű cselekedetekből csak azok maradnak meg, amelyeket pozitív következmény követ, valamilyen szükséglet kielégül, vagy veszélyes szituációból kikerülünk. Fontos, hogy ne arra várjunk a megerősítéssel, hogy a kívánt viselkedés

10 teljes legyen, hanem a jó irányba mutató kezdeti lépéseket is jutalmazzuk, azaz bontsuk fel a komplex viselkedést elemi részekre, hogy nagy valószínűséggel ezek már véletlenül is megjelennek és ezeket az elemi lépéseket kell megerősíteni (galambpár pingpongozik). Így fokozatosan ún. formálás útján egyre közelebb juttatjuk a kívánt válaszhoz az egyedet. EZT AZ ELVET KÖVETI A PROGRAMOZOTT OKTATÁS IS. Információ kis szegmensekre bontva, és lépésenként haladva előre, biztosítva azonnali megerősítés, mindenki saját tempójában haladhat. Megerősítés lehet jutalom, vagy büntetés. Operáns kondicionálás alkalmazható gyermek hisztériájának kioltására is (azonnali megerősítés hatékonyabb, mint a késleltett). Averzív kondicionálás - Büntetés esetén a választ averzív esemény követi, amely gyengíti, kioltja a választ. Pl.: gyerek konnektor... Hatása kevésbé jól bejósolható, mint a jutalmazásé és ráadásul kellemetlen mellékhatásai is lehetnek. Hatásosabb, ha az elérhető alternatív válaszokat jutalmazzák. Szociális tanuláselmélet társas környezet hatását, mások viselkedésének és a viselkedés következményeinek megfigyelését, az utánzás szerepét emeli ki. Nem csak a közvetlen megerősítés hatására tanulunk, hanem akkor is, ha az általunk megfigyelt személyt jutalmazzák vagy büntetik. Ugyanakkor képesek vagyunk különböző helyzetekben felhasználni múltbéli tapasztalatainkat, s képesek vagyunk előrevetíteni cselekedeteink következményét és ehhez képest módosítani viselkedésünket. Fontos a modellválasztás kérdése, akinek utánzása révén tanulunk (empátia készséget, attidűdöket, szociális értékek kialakulása,...). Agresszív modell utánzása gyermekekkel kísérlet, baba rugdosva, verve... Gyerekek frusztált helyzetbe hozva, agressziójuk függ, hogy a jelenetet filmen, élőben vagy rajzfilmen látták. Alaklélektani irányzat szerint belátásos tanulás elmélete Belátásos tanulás hirtelen egyik pillanatról a másikra áll össze egy probléma megoldása. Kísérlet során majom a ketrecén kívüli banán megszerzése érdekében elkezd botot használni hirtelen. Azaz a csimpánz belátta a cél és eszköz viszonyt. Klasszikus és operáns kondicionálással szemben itt hirtelen jön létre a megoldás. Egyszer megoldott problémát később nagyon könnyen oldja meg újra. A megtanultakat át tudja vinni új szituációkba is. Megoldások mentális próba-szerencse folyamatot tükröznek. Komplex tanulás Intelligencia kulcsa műveletek végrehajtása mentális reprezentációkon. Kondicionálás során események és ingerek közti asszociáció képeződik le. Kognitív térképek, vagy absztrakt fogalmak (pl. ok, okozat) is leképeződhetnek. Néha a mentális reprezentációkon elvégzett műveletek bonyolultabbak, mint az asszociatív folyamatok. Mentális próba-szerencse. Kognitív térképek Megerősítés nélküli ismerkedés során is kialakulhat a kognitív térkép (a külvilág belső reprezentációi), ami gyorsíthatja a tanulást. Tolman kísérlete (bonyolult útvesztőkben hogyan tanulja meg az utat a patkány a labirintus alaprajzának mentális reprezentációját alakítja ki)

11 4. tétel Emlékezés A múltbeli tapasztalatok tudatunkba visszatükröződnek, újra megjelennek a korábbi észleléseink alapján anélkül, hogy az eredeti inger jelen lenne. Emlékezés szakaszai Kódolás (elhelyezés a memóriában), Tárolás (megőrzés a memóriában), Előhívás (Visszanyerés a memóriából felismerés, felidézés, ) Kettős memória modell - Memóriánk két részből áll egy rövid (RTM )és egy hosszú távú (HTM) memóriából. Ez az ún. kéttáras memória modell. Kísérleti bizonyítékok: 1. Szeriális pozíció hatása (Egy lista elolvasása után jóval több tételt tudunk felidézni a lista elejéről illetve a lista végéről. A végére még emlékszünk RTMben van, az elejére pedig nagyobb figyelmet fordítottunk, esetleg már átíródott a HTMbe). 2. Retrográd amnézia (Agyrázkódás után a személy fokozatosan visszanyeri emlékezetét, mindenre emlékszik ami a HTMben volt, de közvetlenül a balesetet megelőző időre soha nem tud visszaemlékezni, a baleset idején RTMben tárolt információk elvesznek). 3. Az információ stabil beépülése a HTMbe konszolidációs időszakot igényel. Ennek időtartama a bevitt anyag terjedelmétől és a nehézségétől függ. (Ebbinghaus kísérlet 13 értelmetlen szótag megtanulása, a helyes felidézés aránya az első órában rohamosan romlott, utána 24 órán belül nem változott lényegesen, azaz a konszolidációs periódus 1 óra volt. Megállapítható volt, hogy a tanulást ha alvás, pihenés követte, a konszolidáció zavartalanabb volt, sokkal jobb volt a felidézés) Rövid távú memória Kódolás A figyelem szerepe nagyon nagy (pl.: telefonszám gyors megjegyzése ismétlem újra meg újra, és megpróbáljuk rövididejű memóriában tartani), olyan mint a munkamemória, műveletek végzésének helye (hosszú távúból a szorzótábla, de a művelet itt, kimondjuk eredményt, és el is felejtve). Akusztikus kódolás ismétléssel, hangzásbeli hasonlóság miatt azonban hibát követhetünk el (idegen nyelvű mondat megtanulva pl. más hasonló hangzású szóval összekeverve). Vizuális kódolás - A vizuális kód egyfajta fénykép. Használható ugyan verbális anyagon, de hamar elhalványul. Tárolás Korlátozott kapacitás, 7±2 Millerféle szám (7 dolgot tudunk megőrizni, tárolni, megjegyezni egy figyelem aktussal) Ebbinghaus kísérlete. Tömbösítéssel növelhető a terjedelme. A megjegyzendő elemeket a hosszú távú memóriában őrzött információkhoz kapcsolják. (Pl.: Évszámok, CIABMEBMWAPEH Röviditések) Előhívás - Minél több tétel van benne, annál lassabb. Szerialista keresés, mindent végig vesszük, egyenként vizsgáljuk az elemeket. Jellemzői Tudatos (használjuk szándékos elhatározáskor, hogy például most akkor szorzunk ) szelektív és erősen korlátozott (bizonyos információkat csak, kb. 2 percig őrizzük meg), lassú működésű, erőfeszítést igénylő, szakaszosan analitikus, következtetési és logikai műveletekben erős. Rövidtávú memória és a gondolkodás Rövidtávú memóriát, problémamegoldáskor használhatjuk mentális munkaterenként pl. számolási feladat. A nyelv számára külön emlékezeti rendszerünk van (mondat eleje rövidtávú memóriában lenne, akkor hogyan beszélnénk?). Hosszútávú memória - Megőrzés pár perctől egy élethosszig tart. Öregedéssel a távoli múltban történt eseményekre jobban emlékezünk, szenilitás (aki mondja az nem az, mert különben nem mondaná ) Öregedéssel más struktúrában gondolkodunk, másféleképpen jelennek meg emlékek, mint fiatalkorban. Kódolás verbális anyagok eseten jelentés alapján (szavakban kódoljuk le még vizuális dolgokat is) Verbális funkció sérül, lerajzolni is nehéz neki, mert az előhívás fogalmi, szóbeli... Szavak sorrendje mindegy csak a jelentést jegyezzük meg "A szerző hosszú levelet intézett a bizottsághoz", "A bizottság hosszú levelet kapott a szerzőtől" szószerinti visszamondás nehéz az embernek. Használható az akusztikus kód is, és egyéb kódok is... Verstanulás tipikusan ilyen (jambikus verselésnél, szó kicserélhető :) ) Kódolás és felidézés közötti kapcsolat nagyon szoros. Miért felejtünk? Azért mert rosszul kódoltuk, nem tudjuk előhívni... A felejtés gyakrabban előhívási, mint tárolási hiba. Előhívási támpontok segítenek. Verbálisan kódolva előhívás is az, képszerűt csak képszerűen hívhatjuk elő, Nehéz átkódolni. Tárolás - Az információk egy része a tárolás során vesz el. Konszolidáció jellemzi, azaz az új emléknyomok régiekhez kapcsolása. A leülepedés nagyon szükséges!!! Pihenni kell tanulás közben, de nem csinálni semmit... Aludni kéne, az ember a legjobb, azt tudja a legjobban amit az alváshoz legközelebb tanult meg. Lefekvés előtt át kell olvasni, elismétli,... Kódolás és előhívás A sikeres előhívás esélyeit növeli az anyag szervezése (minden arra szolgál a tanulásnál is, hogy szervezzük, azaz valamilyen módon elhelyezzük az új ismereteket) kontextus specificitás (versek csinálása képzőből, helyek módszere, szavakat képszerűen elhelyezi). Előhívás a felejtés gyakrabban előhívási, mint tárolási hiba.

12 Nem találjuk hol van? Előhívási támpontok segíthetnek (kontextusban elhelyezve, támpontok hozzá adva, ráfűzve, támpontok keresése), Felismerés és felidézési feladatok. Interferencia lassítja, vagy meg is akadályozhatja az előhívást (tartalmában közeli anyagok, kioltják egymást. Két információról, nem tudjuk, hogy hova tartozik). Hosszú idejű memória jellemzői nem tudatos az emlékezés, tudatosan emlékezek keresek valamit akkor a rövidtávú is használva. Gyakorlatilag korlátlan kapacitás. Gyors működésű és erőfeszítés-mentes, automatikus. Asszociációk jellemzik. A felejtés érzelmi tényezői Az érzelmi töltésű helyzetben jobb felidézés válik lehetővé. Van azonban olyan érzelmi töltésű helyzet, hogy gyorsan felejtsünk (énvédő mechanizmusok). Villanófény-emlékek (pl.: 3. vagy 18. születésnap) Nagyon részletesen, de csak egy pillanatra emlékszünk (ruhára emlékszünk, tortára, stb...) Negatív érzelmek megakadályozzak az előhívást. Hosszú idejű memória típusai - Epizodikus memória (emlékszem, hogy..., 18. születésnapomon..., emlékszem történésre), szemantikus memória (tudom, hogy mi volt a mohácsi vész, mi a szomszédom neve, ) és procedurális memória (mozgássorokra emlékezés, sportoknál pl. fontos, hosszú ideig gyakorolva, felkészül sportoló előtte, procedurális memóriát működteti). Teniszmeccsre visszaemlékezéses, mind a 3 fajta használva, mert emlékszik kivel játszott (epizodikus), miért szenvedett vereséget (ismeret, szemantikus), emlékszik, hogyan ütötte a fonákot (procedurális)... Emlékezet fejlesztése Tömbösítés és memória terjedelem: Képesek vagyunk növelni a tömbök méretét, és így a tárban szereplő tételek számát. Véletlen számok átkódolása. A hosszútávú memóriában tárolt információkhoz való kapcsolással. Általában elmondható, hogy ha a tanulás és a felidézés ugyanabban a környezetben történik, akkor a felidézési teljesítmény jobb lesz (belső és külső környezet hatása pl.: nem túl közeli ismerőst egy eltérő helyzetben nem ismerünk fel). Megtanulandó anyag szervezésével, feldolgozásával és gyakorlásával (PQRST módszer Áttekintés, kérdés, olvasás, felmondás, ellenőrzés). Konstruktív memória A világ megértésre irányuló szükségletünkből fakadó melléktermék. Felülről lefelé irányuló folyamatok révén az emlékek megkonstruálása. Egyszerű következtetések: milyen gyorsan mentek az autók, amikor összekoccantak vagy karamboloztak. Sztereotípiák Az emberek egy egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások, vagy fizikai jegyek alapján alkotott következtetéscsomag. (Hogy néz ki a tipikus spanyol?) Sémák Emberek, tárgyak, események, vagy helyzetek egy osztályának mentális reprezentációja. kész forgatókönyvek a fejünkben.

13 5. tétel Perceptuális és kognitív fejlődés A fejlődés szakaszai Szakaszok kijelölésével fontos sajátosságokat tudunk kiemelni, melyek lényegileg különbözőek az előttük lévő és az utánuk következő fázisok jellemzőitől. Egyes elmélet alkotók szerint a fejlődés minőségi ugrásokkal jár tarkított folyamat, gyors és karakterisztikus változások jellemzik az egyik szakaszból a másikba való átmenetet. A szakaszokon/intervallumokon belül csak az arra az életkori periódusra jellemző működésmódok és jellegzetes mintázatok mutathatóak ki. Piaget szerint a gyermekek gondolkodása nem abban különbözik a felnőttekétől, hogy kevesebbet tudnak, hanem, hogy értelmi képességeik másképp szerveződnek. Kognitív fejlődés periódusait ezeknek a szerveződési mintázatoknak megfelelően nevezte el. Erikson szerint minden szakasz, miden fejlődési fázis más és más sajátos feladatot ró az egyénre (test biológiai változásai, szűkebb és tágabb környezet elvárásai következtében). Szakaszok sorrendje felcserélhetetlen. Szakaszhatárokat társadalmi hatások (intézmények létrehozása, tankötelezettség bevezetése, felsőoktatás tömegesedése, stb ) is befolyásolják. Kultúrától, hiedelmektől is függ például, hogy mit tekint egy adott társadalom jelentős változásnak, ami kijelöli egyes szakaszok határát. (Természeti népek a serdülő biológiai és társas fejlődésének kiemelt jelentőséget tulajdonítanak felnőttkorba való átmenetel beavatási szertartással is szentesítik, a szakasz határ így pontosan kijelölt. Nyugati társadalmakban a felnőtté válás határai elmosódottak és bizonytalanok. Biológiailag 18. éves személy felnőttnek tekinthető, de nem hagyja el családját, nem alapít új családot Jogilag felnőtt ugyan, de tanulmányait ha folytatja akkor diák évei kitolódnak ). Az életút szakaszait az intézményi háttér is meghatározza (bölcsöde, óvoda, általános- és középiskola). Szakaszokon belül a különböző funkciók (fizikai, kognitív, perceptuális fejlődés, szocializáció, stb ) kibontakoztatása nem csak egymással párhuzamosan hasonló ütemben halad, hanem ezek a változások kölcsönösen is hatnak egymásra. (pl.: óvodáskorú gyermek testi fejlődése egyre kevésbé kisbabaforma módosítja a környezetének elvárásait vele szembe. Megkövetelik tőle a szabályok betartását, ami visszahat gondolkodására, stb ) Egyes szakaszokban jellemző viselkedésmódok nem tűnnek el véglegesen, későbbiekben, különböző élethelyzetekben felbukkanhatnak. Ekkor, ha realizáljuk, hogy ez a viselkedés egy korábbi szakasz (fejlődési állomás) megoldási módja, akkor lehetőségünk van úgy tekinteni erre a működési módra, mint ami lecserélhető egy érettebbre (12 éves gyerek 3 éves módjára sír ha nem veszik be a focicsapatba, segíteni kell neki a korának megfelelő viselkedés elsajátításában). Más elméletalkotók a fejlődést folyamatos változások sorozataként tekintik. Ha egy gyermek viselkedését folyamatában figyeljük, akkor látható, hogy a régi és az új viselkedésmódok összefonódnak és megjelenésük erősen függ a gyermek aktuális tevékenységétől. I. Csecsemőkor perceptuális fejlődése, az újszülött képességei Az újszülött nem képes gondoskodni magáról, túlélése teljesen másoktól függ. Látás Csecsemő kezdetben nem lát élesen, de 6 hónap alatt gyakorlatilag a felnőttekével megegyező látás alakul ki. Csecsemő három hónapos koráig kontrasztérzékenysége erősen csökkent. Leginkább határvonalakat tud megkülönböztetni. Érdeklődnek az arcok iránt (görbe vonalak, erős kontraszt, érdekes élek, mozgás). Korán kialakul a színészlelés is. Mélységélesség alig van születéskor, féléves korára alakul ki (a mászásra képes csecsemők mélységészlelése már viszonylag fejlett). Hallás Összerezzen a hangos zajra, fejét a hang irányába fordítja. Az emberi beszéd tulajdonságaira hangolt észlelési mechanizmusokkal születik. Ízlelés és szaglás Kedvelik az édes szagokat (vanília, banán) és ízeket Anyaképét és hangját (valószínűleg világrajövetel előtt tanulhatja meg) akár 2 naposan is meg tudja különböztetni, tárgy és arcészlelése fejlett. Konstanciák Formai hasonlóság alapján csak 7 hónaposan csoportosítanak. 3-4 hónapos csecsemők tárgyak kategóriái között különbséget tudnak tenni (kutyát meg tudják különböztetni a macskától). Nagyságkonstancia jellemző már 4 hónapos kórtól (távolodó autó képe). Veleszületett kora gyermekkori reflexszerű viselkedés módok jellemzők. Moro-féle átkarolási reflex (meglepetést, ijedtséget okozó zajok idézik elő) Szaglóreflex (arc, száj taktilis ingerlése váltja ki) Szopóreflex (arc ingerlésével) Fogóreflex (ujjunk a gyerek tenyerében, bezárul a csecsemő keze) Lépőreflex Filogenetikusan minél magasabb szinten áll, ontogenetikus fejlődése annál lassabban következik be

14 II. Kisgyermekkor perceptuális fejlődése (1-3 év) Mozgásfejlődés jellemzi, járással, helyváltoztatással megszűnik a helyhez kötöttség, bővül a látótér. Kezdeti spontán aktivitást lassan felváltja az akarati cselekvés (Okokozati viszony észlelése, kognitív térkép kialakulása). Spontán aktivitásnak teret kell adni, ez kompetens személyiség kialakulásához vezet. Éntudat kialakulásának kezdete (viszony a felnőttekhez, a környezethez). III. Óvodáskor perceptuális fejlődése (3-6 év) Észlelés Tárgyszemlélete globális, a részleteket aszerint emeli ki az egészből, hogy mennyire hatott rá (pointilizmus) részletek önállósodása vagy elhanyagolása (pl.: rajzban a köldököt is berajzolja, arcprofilba 2 szemet). Szinkretikus séma az élménymaradványok sűrítése érzelmi színezetű, a dolgokat élménysűrítés és fantázia révén összeolvasztja. Időészlelésben konkrét szemléletesség ( Mennyit alszunk még, napi ritmus, az idő eseményekhez kötött). Emlékezet, képzelet önkéntelen emlékezet, az érzelmileg színezett dolgokra emlékszik. 5-6 évesen szókincse ugrásszerűen megnő, az anyag megértésével nő az emlékezet kapacitása (mesehallgatássa reproduktív képzelete fejlődikl, verstanulással fejleszthető). 6 évesen képes különbséget tenni a valóság és a képzelet világa között. Gondolkodás jellemzői Képszerű gondolkozás, emberre mintázódott világ, gyermek a középpontban, egymástól független dolgok között oksági viszony feltételezése (Artificalizmus a természet valamennyi elemét az ember állította elő eget emberek festették kékre ). Animizmus (mágikus gondolkodás) megelevenítő gondolkodás (1. mindennek van tudata 2. Csak mozgó tárgyaknak 3. Csak a természetes mozgású tárgyaknak) Mindennek lelket tulajdonítanak, tárgyak, jelenségek érzésekkel és szándékkal rendelkeznek ( Vízcsap rossz, nem akarja kiengedni a vizet, ceruzának fáj ha hegyezik ). Finalizmus világ emberközpontú. Jelenségeknek céljuk és nem okuk van és ezek a célok emberrel összefüggőek ( Miért van éjszaka sötét? Azért, hogy aludhassunk ). IV. Kisiskoláskor perceptuális fejlődése (6(7) 10 év) Látás és hallás élessége fejlődik. Képes a lényeges elem megragadására, tagoltabb látásmód jellemzi. Téri dimenziók kialakulása jellemző, rajzukban megjelenik a 3D ábrázolás. Gondolkodás analitikus gondolkodás a jellemző, fogalmakat rendszerezi. Lényegest a lényegtelentől el tudja választani. Számfogalom kialakul. Reproduktív képzelet fejlődése. Piaget szakaszelmélete A gyermek érése és a környezetből származó tapasztalat egymással kölcsönhatásban hozza létre a gyermek számára a világról való tudást. A gyerek kísérletezik, az eredmények alapján sémákat alkot arról, hogy hogyan működik a világ. 1. Szenzomotoros szakasz (0-2 év) Megkülönbözteti magát a tárgyaktól Szándékosan kezd cselekedni (érzékszervimozgásos sémák környezet ingermintázat hatására viselkedés válasz Valaki kimegy az ajtón és azt mondja pápá ), tudása lényegében szituatív Konstanciák kialakulása (forma, nagyság) Tárgyállandóság kialakulása (A tárgyak és személyek akkor is léteznek ha nincsenek jelen. Rendelkezik a nem látott tárgy mentális, szimbolikus reprezentációjával) Ez az előfeltétele a nyelvi fejlődésnek 2. Művelet előtti szakasz (2-7 év) Nem valódi oksági kölcsönhatásokkal igyekszik magyarázni a jelenségeket (Animizmus) Gondolkodás egocentrikus Egy szempontú osztályozás (nem képes egyszerre több szempontot érvényesíteni, tálon mi van több gyümölcs vagy alma Alma ) Vizuális benyomások uralma, gondolkozást korlátozza az észlelt valóság (látszatot nem tudja elválasztani a valóságtól) Nyelvi fejlődés rohamos 3. Konkrét műveleti szakasz (7-12 év) Képesek absztrakt fogalmak használatára de az csak konkrét tárgyakra korlátozódik. Megértik a számok, mennyiségek fogalmát, súly megmaradást Logikailag képes gondolkodni tárgyakról és eseményekről Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat Képes a gyermek mentális műveletek elvégzésére (tárgyakat, cselekedeteket, folyamatokat fejben csoportosítson, összekapcsoljon, szétválasszon, átalakítson, sorba rendezzen ) 4. Formális műveleti szakasz (12 ) Tisztán szimbolikus fogalmakban gondolkodik A lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkoznak Hipotéziseket állítanak fel, és ezeket módszeresen ellenőrzik (problémamegoldás, szisztematikus gondolkodás)

15 6. tétel Érzelmek Az érzelemmel viszonyulást fejezünk ki, hogy hogyan viszonyulunk környezethez, személyekhez, eseményekhez, tárgyakhoz. Fiziológiai háttértörténés történik akkor mikor érzünk valamit. Szókincsünk nincs sok érzéseink kifejezésére, kevés érzelmet tudunk szavakkal kifejezni. Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. A külvilág jelenségeihez, eseményeihez, személyeihez történő viszonyulás kifejeződése. Sok-sok érzelem fajtára gondolunk elsőre szeretet, harag, vidámság, szomorúság, agresszivitás, félelem, szorongás, féltékenység, irigység, gyűlölet, tisztelet, kedvelek valakit. Vannak olyan érzelmek, hogy két pólust jelképeznek pozitív, negatív pólus. Érzelmek jellegzetessége, hogy Bipolárisak vagy Ambivalensek (két pólus egyszerre van benne, valamire nagyon vágyakozik valamire de közben nagyon taszítja is, fél tőle szeretlek is meg nem is, első randi előtt, nagyon szeretnék vele találkozni, de félek is...) Érzelmek Aktiválhatják és irányíthatják a viselkedést mint az alapvető motívumok. Kívülről irányítottak, a környezeti tényezőknek a szervezet belső állapotánál nagyobb szerepe. Mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert. Az érzelmek összetevői Belső testi válaszok (elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói), Kognitív kiértékelés (gondolatok, vélekedések az események negatív vagy pozitív voltáról)., Arckifejezések., Élményre adott reakciók. Az arousal és az érzelmek Érzelmi arousallel együtt járó fiziológiai változások - vérnyomás, szívritmus nő; légzés felgyorsul; vércukorszint emelkedik; vér az agyba és a vázizmokba; izzadás fokozódik; (Hipotalamusz). Arousal szerepe az érzelmi élményében, az érzelmek intenzitásában és a különböző érzelmek létrejöttében van. James-Lange elmélete szerint a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket egymástól James Azért félünk mert elfutunk. Szerinte mindenfajta érzelemhez más és más vegetatív mintázat társul. Canon érzelmek lassú belső változások, adrenalin, arousal mintázatok nagyon hasonlóak. Ekman Harag, félelem, bánat esetén a szívritmus gyorsabb, mint a meglepődés, undor, öröm esetében. Bőrhőmérséklet harag esetében magasabb, mint félelem és bánat esetén. Egy-egy arcizom összehúzódásával különböző érzelmeket váltanak ki színészek. Kogníció és érzelmek Kognitív kiértékelés: kiértékelő folyamat + helyzetről alkotott vélekedés Befolyásolja az átélt érzelmek intenzitását. Hatással van az érzelmek elkülönítésére: Egy semleges izgalom és egy kognitív kiértékelés egymásra hatása, interakciója. (Schachter és Singer adrenalin kísérlete) 1. A kísérleti személyeknek adrenalininjekció, amely vegetatív arousalt okozott: szívritmusszám növekszik, izomremegés, légzésváltozás stb. Az adrenalin hatásáról az orvosok más és más információt adtak. Az egyik csoportot felvilágosították pontosan, a másikat félrevezették ( a szer csupán zsibbadást okoz ). Az informált személyeknek volt magyarázatuk az izgalmakra, a félreinformáltaknak nem. 2. Kísérlet: A kísérleti személyek megerőltető testmozgást végeznek. Feladatvégzés közben beépített személy provokálja őket. Eredmény: A mozgás semleges arousalt váltott ki. A mozgás kiváltotta semleges arousal még intenzívebb dühöt váltott ki a provokált emberekből Érzelmek fejlődése Az érzelmek kialakulásának sorrendje Harlow kutatásai szerint: 1. szeretet 2. félelem 3. Agresszió. Ezt támasztják alá az izolációs kísérletek. A szeretet funkciója a később jelentkező félelem és agresszió szabályozása. Faciális feedback hipotézis szerint arckifejezéseink a vegetatív idegrendszer közreműködésével hozzájárulnak az érzelmi élmény létrejöttéhez, azaz ha nevetünk, jókedvűek leszünk. (Az a pénztáros tehát, aki kedvesen ránk mosolyog a boltban, nagyobb eséllyel él át pozitív érzelmet, mint aki "bennragad" rossz hangulatában.)

16 Érzelmi állapotunk hatásai 1. Éberség, érdeklődés fenntartása, 2. Teljesítmény 3. Tanulás, emlékezés, 4. Mások értékelése, 5. Kockázatok becslése Pozitív érzelmek Kiszélesítik a személy gondolatait. Arra késztetik a személyt, hogy használja a belső erőforrásait. Megnövelik a kreatív feladatokban mutatott teljesítményt. A mentális és a fizikai egészség fontos meghatározója. Segít megküzdeni a stresszel. Negatív érzelmek Leszűkítik a cselekvési lehetőségek készletét, menekülésre és támadásra hajtanak. Szomorúság leginkább valamilyen vesztességgel áll kapcsolatban Depresszió tartósan fennálló nyomott hangulat, az öröm, érdeklődés elvesztése, ürességérzés, ingerlékenység, alvászavar, testsúly jelentős megváltozása, tartós fáradtság érzése, figyelem és koncentráció zavara, halállal és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Jelentősen megváltoznak az egyénnek az önmagáról, a világról és a jövőről kialakított elképzelései. Szerepet játszhat az iskolai hiányzásokban, a rosszabb iskolai teljesítményben, a droghasználatban, a dohányzásban, az evészavarokban és a romló egészségi állapotban Félelem fájdalom vagy más negatív érzelem anticipálása. Több fajtája: SZEPARÁCIÓS félelem korán kialakul az ember 8 hónaposok szorongása. Képesek vagyunk édesanyánkat elkülöníteni mástól, forma konstancia kialakul. Anya arcát megjegyzi a geyrek. Anyukánkat várjuk minden mozgástól Szeparációs félelem. Időseknél magánytól való félelem, nem válnak el mert még ez is jobb mint egyedül KONKRÉT félünk a kutyaharapástól, darázscsípés SZIMBOLIKUS amikor valamilyen olyan szimbolizált félelmünk van, gyermekkorban sárkánytól és boszorkánytól félünk. Terrorizmus Szorongás Freud próbálta definiálni: tárgynélküli félelem. Ember feladatra is szorong Teljesítményszintet nagyon meghatározza a szorongás. Hogy lehet szorongást okozni? Fenyegetés, tevékenykedik és mondom neki sürgetés még csak itt tartasz vizsgán ezek annyira legátolják az intellektuális funkciókat, hogy igazi tudásszint 1/3 sem jön elő. Ő bezzeg már kész van ez inkább gátol, és szorongást okoz, mint serkent. Fajtái: Állapot (state) szorongás vizsga, élete első órája Alkati vagy vonás (trait) embert jellemzi egy általános szorongási szint (Spielger, 1984) Facilitáló serkentő szorongás, vizsgahelyzet olyan szorongást okos, hogy minden eszébe jut Debilizáló hülyíti a vizsgahelyzet (Haber, 1962) Agresszió - mások szándékos megsértése, elűzésére, megölésére irányuló késztetés. Onnan tudjuk, hogy van, hogy agresszív cselekedetekben nyilvánul meg. Le kell vezetni! Negatív feszültség ez is. Fajtái: Territoriális területünket védjük, Birtoklási állat is körbepisili a területét. Ha állat megadja magát akkor kész, leáll agresszió, emberben nincs ilyen stop, megy tovább Ha megadta magát az ellenfél, akkor is belerúg, csak az ember csinál ilyent Miért van ez a különbség? Az állatvilágban az ösztönök vezérlik az egyedet, azaz a velük született viselkedés programok. Tanult viselkedés azonban az embernél elnyomja az ösztönöset.. Dominancia Frusztrációs

17 + Érzelmek csoportosítása. Forrás szerint csoportosítva: velünk született vagy tanuljuk. Többségét tanuljuk. Elemi érzelmek - velünk született (gyerek jól lakott, tisztába van téve, anyukája is vele van, akkor kielégült akár néhány hetes gyerek, ezt hívjuk ÖRÖMnek Van amikor éhes, anyukája sincs otthon, dühös, kielégületlenség lesz ezt hívjuk FÁJDALOMnak). Magasabb rendű érzelmek: ezek a tanult érzelmek. Egész korai szocializációnktól kezdve tanuljuk meg őket. Morális érzelem. Norma tartás, norma sértéssel kapcsolatos érzelmek (jó gyerek, rossz gyerek). Gyerek pontosan tudja, hogy mi jó, mi rossz. Gyerekek 7 éves kora választóvíz, nem tudják megkülönböztetni a szándék és következmény közti különbséget (anyja szoknyájába egyik gyerek véletlen belevág nagy lyukat, másik ellopja az ollót és kis lyukat vág bele, 5..6 éves gyerek szerint nagy lyuk a bűnösebb, 7..8 éves korú látja, hogy a szándékos tett a bűn - lopás). Nagyon nehéz megváltoztatni a morális érzelmeket (Ha elveszi a másik gyerek tollát és ez számára magától értetődő, akkor ezt átalakítani nehéz). Intellektuális érzelem, tanuláshoz kötődő érzelmek - kíváncsiság és tudásszomj. Tanárnak ezek fenntartása egy fontos feladat, ha elmúlik, akkor már a jegyért tanul (jelest kapsz ha ). A tudás öröméhez kötődik. Fel kell kelteni az érdeklődést, rá kell kapatni a gyereket arra, hogy milyen jó tudni valamit. Ezt nagyon korán kell elkezdeni már 4 5 éves korban, és ez meghatározó lesz az általános iskolában. Esztétikai érzelmek, külvilágban lévő széphez és rúthoz való viszonyunk kifejezése. Különböző dolgokat tanulunk meg, különböző lesz. Praxikus érzelmek, szeret kézzel dolgozni valamit, csinálni, varrni, főzni, sütni Ehhez kötődő érzelmek, ami ebben jelen van. Sikerérzés, vagy akár sikertelenség (összeesett a sütemény), tevékenység végzésének öröme. Az érzelmek dinamikája Jellemzi embert temperamentuma Hangulat jellemző, hogy egy nagyon tartós de nem túlságosan erőteljes érzelem. Pozitív / negatív rezonanciájú hangulat (félig tele / félig üres) egyfajta viszony a világhoz. Miért törekszünk jó hangulatú órát tartsunk Jobb közérzet és a pozitív rezonanciájú teljesítmény növelő, könnyebben elfogadom az eltérő embereket. (optimista, pesszimista). Meghatározza az attitűdömet a világhoz. Hangulat változékonyság mennyire jellemzi embert nem szabad változékony hangulata egy tanárnak, igazgatónak. Milyen hangulata van, mondhatok rossz hírt Jobb ha állandó (hangulattal kapcsolatban nagyon gyakori a hangulatzavar depresszió betegségek) Indulat gyors lefutású, erőteljes, heves. Indulati cselekvésben jelentkezik. Impulzivitás milyen hevességgel fejezzük ki érzelmeinket. Impulzivitás kontrol, mennyire vagyunk képesek kezelni indulatainkat. Személyiség tulajdonság, hogy indulatos e, vagy nem Ha valaki indulatos, nagyon jó az impulzivitás kontrollja, de valahol ki kell engedni, hogy egészséges legyen, különben rágja a méreg (stressz, gyomorfekély, infarktus ). Nem szabad elfelejteni, hogy a SPORT a legjobb stressz-oldó. TANÁRKÉNT egyetlen eszköz a humor! Szenvedély nagyon mély és tartós, erős érzelem. Lóverseny, kaszinó, horgászat, dohányzás, gyűjtőszenvedély Marx mondta, hogy szenvedély nélkül lehet élni de minek? Pozitív szenvedély is lehet, hosszú távon negatív hatású. Ha túl sokat foglalkozik vele, rámehet a párkapcsolata. Frusztráció - Nagyon sajátos érzelem fajta. Kínos, kellemetlen, akadályoztatás érzés körülmény miatt, másik személy miatt, saját tudás szint miatt valamint érzések, elvárások, vonzódások kudarca (elutasítás viszonzatlan szeretet). Következménye: agresszió (valamiben megakadályozták, dac korszak gyereknél, nem vettük meg neki csokoládét), regresszió (visszacsúszás egy előző fejlettségi szintre, úgy viselkedsz mint egy 12 éves és ha sokat mondjuk úgyis fog. Idősebb és fiatalabb gyerek együtt, idősebb kilökve az anyaölből. Sértődés, duzzogás Tolerancia képesek vagyunk elviselni magunkat ért külső hatásokat. Szobatisztaságra szoktatás kora, szükségleteinket késleltetni kell. Mennyire volt büntetve, kierőszakolva, attól sok minden függ. Frusztrációs tolerancia hiányában jelenik meg a késleltetés hiánya.

18 7. tétel Motiváció A motiváció legáltalánosabban fogalmazva az ember cselekvéseinek hátterét és mozgatórugóját jelölő gyűjtőfogalom. Felelős a viselkedés beindításáért, irányítja, fenntartja azt, míg a célirányos viselkedés a motiváció kielégülését nem okozza. A motiváció minden belső, cselekvésre ösztönző tényező. (Barkóczy) Az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája. (Hebb) Irányt ad a viselkedésnek és energizálja azt. Az emberek gyakran végeznek olyan tevékenységet, mely nem magyarázható az alapvető motivációk (állatvilágban is jellemző ön illetve fajfenntartási ösztönös késztetések) elvén, fiziológiai szükséglet nem áll a háttérben és nem szolgálja közvetlenül az ön- vagy a fajfenntartást. Ösztön komplex, veleszületett, az adott fajra jellemző, kiváltó ingerek hatására lefutó viselkedést jelent. A motiváció fajtái: - Belső (intrinsic): erőfeszítési tényezők (önjutalmazó), maga a cselekvés, a benne rejlő öröm a cél, a tevékenység önjutalmazó. pl.: Érdeklődésből, pusztán a probléma megfejtésének öröméért oldja meg a matematika példákat a diák. (Kompetencia motiváció belső késztetés, mely fenntartja a tanulási folyamatot, hogy képes legyen az egyed a környezettel való hatékony együttműködésre, elsajátítási motiváció kompetencia gyarapodásának az élménye, érdeklődés, teljesítmény motiváció, ) - Külső (extrinsic): a céltárgy vonzereje (instrumentális: jutalmazás vagy büntetés), célja valamilyen cél, nyereség elérése, kár elkerülése. A cselekedet eszköz jellegű. pl.: Matematika példa megoldása szülők utasítására vagy jutalomért történik. A tanulási motiváció a tanuló által meghatározott folyamat, amely önszabályozó interakciókon keresztül valósul meg. Fontos a figyelem, érdeklődés, aktivitás, kíváncsiság felkeltése, az előző tudásanyagra építés, a tanulás öröme. Az oktatás alapvető célja a tanuló tanulási motivációjának fenntartása és fejlesztése. A már meglévő motívumokat fel kell tárni, meg kell ismerni, a pedagógia eszközeivel működésbe kell hozni és fejleszteni. Figyelem ébrentartása, személyes érdekeltség, magabiztosság, elégedettség érzés elérése. Didaktikai értelemben a motiváció fajtái: Affektív: érzelmi-minden tevékenységnek része ez a motiváció, megteszem, hogy a MAMA örüljön! Kognitív: értelmi- saját örömére tanul, mert érdekli minden tanár álma Effektív: teljesítményre orientált- valamilyen cél elérése érdekében tanul. Egyfajta hajtóerő. Ifjúkorban ez a motiváció nem jellemző. A felnőttkor küszöbére alakul ki ez a motivációs rendszer. A felnőttekre már nagyobb effektív motiváció jellemző. Tudatosan tanulnak, mert el akarnak valamit érni, vagy mert a kudarcot akarják elkerülni. Szükséglet a szervezetben keletkező hiányállapot. Szükséglet erőssége megszabja a viselkedés intenzitását, illetve viselkedések prioritását. Szükségleteink folyamatosan keletkeznek, és ritka, hogy egyszerre csak egy késztetésünk van. Kérdés melyik a legerősebb, melyik kerekedik felül? Hajtóerő (drive) belső, viselkedésre irányuló késztetésként éljük meg. Szükséglet nyomán fellépő aktivált állapot, vagy késztetés. A szükségletet csökkentő viselkedésre indít. Ösztönző (incentív) a külvilág cselekvésre felhívó ingerei Homeosztázis Élettani működés általános elve, hogy a szervezet igyekszik fenntartani belső viszonylagos egyensúlyi állapotát, ez a homeosztázis. A motívum Minden cselekvésre, viselkedésre késztető tényezőt magába foglal. A viselkedés valamilyen céltárgy vagy célhelyzet elérésére irányul. Motivált állapotban érzékenységünk nő a céltárgy iránt. A cél elérésével a motivált cselekvés leáll (öröm). A motívumok fajtái exploráció vagy kíváncsiság (kereső-kutató magatartás, velünk születik a tárgyak manipulációja és tanulmányozására irányuló késztetés.), homeosztatikus motívumok önfenntartási szükségletek (primer drive éhség, szomjúság, légzés, salakanyag ürítés), nem homeosztatikus motívumok társas szükségletek (szexuális és utódápolási motívumok) Kíváncsiság és kompetencia motiváció A kíváncsiság a legerősebb emberi motívumok közé tartozik. Ez képezi a hajtóerőt a világ megismerésére a csecsemőnél, a diáknál, a tudósnál. A tudásvágy jutalma magából a tevékenység öröméből származik és a tevékenység maga a cél. Az ember általában törekszik arra, hogy uralja a környezetét és ebben a folyamatban kompetens (hozzáértő) legyen. Kettős célt szolgál: az önértékelést és a társas környezettől várt elismerést. E két dolog egymástól elválaszthatatlan, hisz önértékelésünk a környezet követelményeivel összehasonlítva alakul. A saját magunkkal szemben támasztott követelményt nevezzük igényszintnek.

19 Teljesítmény motiváció - Az ember általában azért igyekszik minél nagyobb teljesítményt elérni, mert akkor növekedik személyének az értéke. Az igényszint teljesítése, ill. túlteljesítése sikerélményhez vezet. Ha a teljesítményszint alatta marad az igényszintnek, akkor ezt az egyén kudarcként éli meg. Motivációk tartalmi elméletei I. Mc Clelland elmélete 1. Teljesítmény szükséglet a. A vágy, hogy jól végezzük a dolgainkat, örömet leljünk az akadályok leküzdésében b. Eltérés a feladatválasztásba, hogy sikerkereső (önmegvalósításra ösztönző késztetés) vagy kudarckerülő (büntetéstől, elítéléstől való félelem) c. Igényszint alakulása d. Személyiségfüggő ok-tulajdonítás e. Teljesítményszükséglet nőknél (sikerfélelem, sikerkerülés) 2. Hatalomszükséglet a. Hatást gyakoroljunk másokra, valamint presztízsre, pozícióra és befolyásra tegyünk szert b. A fölérendelt vagy befolyásos helyzeteket keresik, erő vagy dominancia szimbólumaival veszik körül magukat c. Barát és párválasztás d. Felelősségérzet hatása 3. Affiliációs szükséglet a. Az emberek társaságának keresése, másokkal való időtöltésre késztet b. Kedvezményezőbbek, a barátságosabb partnereket részesítik előnyben c. Partnerek affiliációs szükségleteinek egyensúlya II. Maslow piramismodellje Maslow szerint az emberi motiváció nem magyarázható az állati viselkedés vizsgálatából kiindulva. Az ember csak rájellemző szükségletrendszerrel rendelkezik. Ezek a szükségletek hierarchikus sorrendben késztetnek viselkedésre. A felsőbb szinten működő szükséglet csak akkor keletkezhet, ha az alatta lévők ki vannak elégítve. (Gyerek motivált legyen a tanuláshoz biztonságos, kiszámítható környezet, osztályterem meghittsége tud jó alapot teremteni a tanuláshoz. Fiziológiai szükségletei ki kell legyenek elégítve ) Első négy szükséglet deficit szükséglet kielégülés után nem motiválják tovább az egyént (homeosztatikus működés). A többi növekedési vagy létszükségletek. Nincs végállapotuk, a cél itt maga a cselekvés, végső soron az előrehaladás, a fejlődés. Az ösztönzésre ható főbb motivációs elméletek Elvárás elmélet a motiváció erejét a jövővel kapcsolatos várakozások, és a következmény értéke határozza meg. Elvárások 1. Az egyén erőfeszítései milyen teljesítmény elérését teszik lehetővé, 2. adott teljesítmény milyen következményekkel jár, 3. következménynek milyen értéke van az egyén számára. Méltányosság elmélet Az egyenlőség, igazságosság észlelése jelentősen meghatározza az erőfeszítésre való hajlandóságot. Egyenlőségi ítéletek alapja a befektetett erőfeszítések, és a kapott jutalmak aránya a referencia személyhez viszonyítva. Célkitűzéses elmélet A környezet értékelése alapján célokat tűzünk ki. E célok elérése cselekvési szándékot vált ki belőlünk. Cselekvési szándék tettekhez vezet (Fontos a célok megértése és elfogadása). Célok legyenek kellően nehezek és realisztikusak, jól specifikált célok legyenek, jó ha részt vesz az illető a célok kitűzésében, fontos a gyors, pontos visszacsatolás. (Projekt munka, gyermekek csoportjával közösen kiszemelve cél, annak pontos megfogalmazása a tanár, mint tanácsadó, koordináló személlyel együtt, tanár által folyamatos visszacsatolás)

20 8. tétel Fejlődés és szocializáció A fejlődés szakaszai Szakaszok kijelölésével fontos sajátosságokat tudunk kiemelni, melyek lényegileg különbözőek az előttük lévő és az utánuk következő fázisok jellemzőitől. Egyes elmélet alkotók szerint a fejlődés minőségi ugrásokkal jár tarkított folyamat, gyors és karakterisztikus változások jellemzik az egyik szakaszból a másikba való átmenetet. A szakaszokon/intervallumokon belül csak az arra az életkori periódusra jellemző működésmódok és jellegzetes mintázatok mutathatóak ki. Piaget szerint a gyermekek gondolkodása nem abban különbözik a felnőttekétől, hogy kevesebbet tudnak, hanem, hogy értelmi képességeik másképp szerveződnek. Kognitív fejlődés periódusait ezeknek a szerveződési mintázatoknak megfelelően nevezte el. Erikson szerint minden szakasz, miden fejlődési fázis más és más sajátos feladatot ró az egyénre (test biológiai változásai, szűkebb és tágabb környezet elvárásai következtében). Szakaszok sorrendje felcserélhetetlen. Szakaszhatárokat társadalmi hatások (intézmények létrehozása, tankötelezettség bevezetése, felsőoktatás tömegesedése, stb ) is befolyásolják. Kultúrától, hiedelmektől is függ például, hogy mit tekint egy adott társadalom jelentős változásnak, ami kijelöli egyes szakaszok határát. (Természeti népek a serdülő biológiai és társas fejlődésének kiemelt jelentőséget tulajdonítanak felnőttkorba való átmenetel beavatási szertartással is szentesítik, a szakasz határ így pontosan kijelölt. Nyugati társadalmakban a felnőtté válás határai elmosódottak és bizonytalanok. Biológiailag 18. éves személy felnőttnek tekinthető, de nem hagyja el családját, nem alapít új családot Jogilag felnőtt ugyan, de tanulmányait ha folytatja akkor diák évei kitolódnak ). Az életút szakaszait az intézményi háttér is meghatározza (bölcsöde, óvoda, általános- és középiskola). Szakaszokon belül a különböző funkciók (fizikai, kognitív, perceptuális fejlődés, szocializáció, stb ) kibontakoztatása nem csak egymással párhuzamosan hasonló ütemben halad, hanem ezek a változások kölcsönösen is hatnak egymásra. (pl.: óvodáskorú gyermek testi fejlődése egyre kevésbé kisbabaforma módosítja a környezetének elvárásait vele szembe. Megkövetelik tőle a szabályok betartását, ami visszahat gondolkodására, stb ) Egyes szakaszokban jellemző viselkedésmódok nem tűnnek el véglegesen, későbbiekben, különböző élethelyzetekben felbukkanhatnak. Ekkor, ha realizáljuk, hogy ez a viselkedés egy korábbi szakasz (fejlődési állomás) megoldási módja, akkor lehetőségünk van úgy tekinteni erre a működési módra, mint ami lecserélhető egy érettebbre (12 éves gyerek 3 éves módjára sír ha nem veszik be a focicsapatba, segíteni kell neki a korának megfelelő viselkedés elsajátításában). Érés és tanulás szerepe A fejlődés ( Olyan folyamat, amely minőségi változásokkal jár együtt ) érinti a testi, a kognitív az érzelmi és a társas folyamatokat. Érés a fejlődést jellemző változások alapja, irányítja a változások sorrendjét. Tanulás környezetnek fontos szerep, gyorsíthatják, vagy lassíthatják az előre rögzített változásokat, fejlődést. Személyiségfejlődést befolyásoló tényezők: - genetikai hatások, temperamentum - környezeti hatások - személyiség és környezet közti kölcsönhatás - kulturális hatások Személyiségfejlődés Az egyén személyiségét formáló erők kölcsönhatásai. Genetikai hatások (temperamentum), környezeti hatások, kulturális hatások (Mi kultúránkban a elváró, megkívánó szülők és magabiztos, önérvényesítő gyerekeik az előnyben részesített csoport. Legtöbb nem nyugati kultúra kevésbé értékeli a függetlenséget és az önérvényesítést. Minden kultúra azokat a személyiség-jellemzőket értékeli, melyekre fennmaradásához szüksége van) és a személyiség és környezet közti (A gyermek örökölt jellegzetességei, és a nevelési környezete között kapcsolat van. A gyermek kezdeti személyisége is befolyásolja környezetét pl.: a gyermek személyisége is formálja a szülők nevelési stílusát.) kölcsönhatás befolyásolja. Szocializáció Interakciós folyamat, amelynek révén a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. A társadalomba való beilleszkedés folyamata. Tanulási folyamat, melynek révén az adott kultúra normáit sajátítjuk el.

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Általános pszichológia

Általános pszichológia Általános pszichológia Általános pszichológia Egészséges, felnőtt ember pszichés működésének tanulmányozása - Jelenségekkel, egészséges emberekkel, normális körülmények között Megismerési folyamatok -

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE

AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE Barbócz Magdolna DE-NK Magatartástudományi Intézet 2014. Szeptember 30. FEJLŐDÉS-LÉLEKTAN Az ember élete folyamán bekövetkező tipikus változások leírása Ezen

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az általános pszichológia egyes kérdései

Az általános pszichológia egyes kérdései Az általános pszichológia egyes kérdései A megismerı folyamatok A megismerési folyamatokkal a kognitív pszichológia foglalkozik. Kognitív folyamatok a szervezet alkalmazkodását szolgálják információ felvétele,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell

FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell A.1. Sorolja fel külön-külön a motiváció tartalom és folyamat elméleteit! Röviden fogalmazza meg, hogy mi a különbség az elméletek két csoportja között! MOTIVÁCIÓ TARTALOM: Maslow motivációs elmélete McClelland

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Pszichológia II. Miskolczi Mária 2012. 03. 22. Az érzelmek (emóciók) www.lemtrener.hu 1 Átszövik, színezik észleléseinket. hatással lehetnek: 1.figyelmi teljesítményünkre, 2.gondolatainkra, 3.viszonyulásainkra,

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A biztonságos közlekedéshez szükséges kompetenciák fejlesztése óvodás és kisiskolás korban

A biztonságos közlekedéshez szükséges kompetenciák fejlesztése óvodás és kisiskolás korban A biztonságos közlekedéshez szükséges kompetenciák fejlesztése óvodás és kisiskolás korban Nemzeti Közlekedési Hatóság- Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály Hernek Mónika és Komjáthy Alíz Közlekedésre

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

PSZICHOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PSZICHOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Pszichológia középszint 1513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános tudnivalók a javításhoz

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

A téri képességek fejlesztése

A téri képességek fejlesztése Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A téri képességek fejlesztése Írta: dr. Makádi Mariann Tartalom 1. Fejlesztő program és feladatok

Részletesebben

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 17 illetve előzetes elvárásunk, szükségleteink és addigi tapasztalataink. Ha nehezen felismerhető, kétértelmű ingerekkel találkozunk, akkor azokat rejtett elvárásainknak megfelelően

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben