A KASTÉLYHOTEL SASVÁR PR TEVÉKENYSÉGE

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb Diplomás Képzés Levelező Tagozat Public Relations Szakirány A KASTÉLYHOTEL SASVÁR PR TEVÉKENYSÉGE Készítette: Kovács Judit Budapest, 2003

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés.5 2. Turizmus és szállodaipar Alapfogalmak A szálloda funkciói A turizmus piacának sajátosságai A szállodai szolgáltatás néhány jellegzetessége Public relations A pr meghatározása A pr jellemzése A pr célja és feladata A public relations tevékenység viszonya a társszakmákhoz A marketing-pr fogalma és feladatai A reklám és a public relations viszonya Az újságírás és a public relations viszonya A Kastélyhotel Sasvár bemutatása A kastélyhotel környékének bemutatása A kastélyhotel története A kastély Élet a kastélyban: aktív pihenés és kulináris örömök Rendezvényszolgálat a kastélyban Fényes Major lovas tanya Pr a Kastélyhotel Sasvár gyakorlatában A pr célja, fő koncepciója és stratégiája a kastélyhotelben A megcélzott piaci szegmens vizsgálata a parádsasvári kastélyhotel esetében Fő pr funkciók a kastélyhotelben A kommunikációs igazgató mint pr szakember valamint a vele szemben támasztott követelmények Image és Corporate Identity a kastély gyakorlatában Image Corporate Identity A kastélyhotel Corporate Design-ja

3 A szervezeti szintű kommunikáció (Corporate Communication) Belső pr a kastélyhotelben A belső pr fogalma és jellemzői A kastélyhotel belső pr tevékenysége és alkalmazott belső pr eszközei Munkatársakkal való kapcsolattartás Belső tájékoztató eszközök Képzések, továbbképzések Juttatások, ösztönzők Bálok, rendezvények A szálloda külső pr tevékenységének bemutatása Vendégkapcsolatok Kapcsolat az értékesítési hálózattal Felügyeleti kapcsolatok Befektetői kapcsolatok Médiakapcsolatok A kastélyhotelben alkalmazott pr eszközök Személyes kommunikáció a szállodában Csoportkommunikáció a kastélyhotelben Tömegkommunikációs eszközök Konkurencia Zárszó.. 62 Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés Napjainkban a turizmus egyre inkább a világ egyik legnagyobb és legfontosabb iparágává válik. A turizmuson belül kiemelkedő jelentőségű helyet foglal el a szállodaipar. A magyar médiákban is gyakran olvasható, hallható, hogy hazánk rejtett tartaléka, lehetősége az ország turisztikai adottságainak a kihasználása. Ezek az adottságok azonban a megfelelő infrastrukturális és egyéb kiszolgáló létesítmények nélkül nem képesek a megcélzott nagyszámú és bőven költekező látogatók részére a kívánt vonzerőt kifejteni. Az igényes, jól kialakított szálláshelyek a legegyszerűbb motelektől a luxusszállodákig olyan szolgáltatást jelentenek, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy adott régió illetve város turisztikai szempontból megfeleljen a kor igényeinek. Jelen munkámban képet kívánok adni a pr helyéről a szállodai tevékenység folyamatában, ismertetni szeretném a szállodai pr főbb eszközeit mind a belső pr, mind pedig a külső pr területén, valamint kiemelkedően foglalkozom a kommunikáció kérdéskörével. Tanulmányom tárgyául Magyarország első ötcsillagos kastélyszállóját, a Kastélyhotel Sasvárat választottam. Kíváncsi voltam, hogyan alkalmazza a gyakorlatban a vendégekkel való jó kapcsolatok kialakítását és ápolását, hogyan kommunikál külső és belső célcsoportjaival a bizalom, a hírnév, és a pozitív image megteremtése érdekében. Miként képes elérni, hogy ne csak vendégei, hanem munkatársai is jól érezzék magukat a szálloda falain belül. Ennek igyekeztem utánajárni a vendégszeretetéről és magas szolgáltatási színvonaláról híres Kastélyhotel Sasvárban. 4

5 2. Turizmus és szállodaipar 2.1. Alapfogalmak Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. 1 Szállodának nevezzük mindazokat a kereskedelmi jellegű, közhasználatú szálláshelyeket, amelyek az idegenforgalomban részt vevők (vendégek) részére átmeneti szállást és ehhez kapcsolódó ellátást és szolgáltatást nyújtanak és megfelelnek a szálloda osztályba sorolási rendszerben előírt feltételeknek. 2 A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szállodai kategóriát csillaggal jelöljük, az ötcsillagos a legmagasabb kategóriát jelenti. Az ötcsillagos szállodában valamennyi szoba fürdőszobás és több lakosztály is van. Minden szobában telefon, rádió vagy központi zeneszolgáltatás, tv-készülék és hűtőszekrény áll a vendégek rendelkezésére. Az épület automata lifttel és légkondicionáló berendezéssel ellátott. Több vendéglátóegység és különterem található a szállodában. A szolgáltatások szinte minden fajtája biztosított A szálloda funkciói 3 A szálloda négyes funkciója: Szállásadással kapcsolatos feladatok! pihenés, tisztálkodás biztosítása! információk továbbítása, hírközlés! vendégfogadás, vendégszolgálat stb. 1 Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, Viva, Budapest, 1992 (25. old.) 2 Szállodaszervezés I., KVF, Budapest, 1983 (4. old.) 3 Szende Péter: Marketing a szállodaiparban, KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1994 (15.old.) 5

6 A vendég ellátása, szórakoztatása! reggeli biztosítása, étkezési lehetőség! szobaszervíz! szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások! rendezvények szervezése stb. Egyéb szolgáltatások! garázs, mosoda, pénzváltás, uszoda, teniszpálya, utazási iroda, ajándékbolt stb. Járulékos funkciók (Ezek az előző három csoportban szereplő szolgáltatások üzemi hátterét biztosítják.)! igazgatás! értékesítés! belső információs rendszer! termelő funkció! műszaki-technikai háttér! szociális ellátás 2.3. A turizmus piacának sajátosságai Tágabb értelemben a piac a kereslet és a kínálat találkozóhelye. A turisztikai kereslet és kínálat fő elemei Lengyel M. csoportosítása alapján: 4 Kereslet:! szabadidő! a szabad rendelkezésű jövedelem! a motiváció az utazásra ösztönző belső emberi indíték Kínálat:! a vonzerő és attrakció! az infrastruktúra és a közlekedési eszközök 4 Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, Viva, Budapest, 1992 (34. old.) 6

7 ! a szálláshelyek és az étkezési lehetőségek! a szórakozás és egyéb szolgáltatások! a higiénia! a biztonság! a vendégszeretet A turizmus keresletének jellegzetességei:! sokféle megjelenési forma! változékonyság! komplexitás! szezonalitás! nagyfokú kockázat! érzékenység a gazdasági és politikai változásokra A turizmus kínálatának jellegzetességei:! sokféleség! láthatatlan export (a kínálat főbb elemei nem exportálhatók)! szolgáltatások nagy hányada! komplementaritás! romlékonyság! bizonytalanság! helyhez kötöttség! merevség és eszközigényesség A kereslet és kínálat találkozásának sajátossága: Mivel a kereslet és a kínálat térben és időben elválik, az utasközvetítő szektor kiemelt szerepet kap. A fogadó- és küldőhely közötti kapcsolat megteremtése, valamint az értékesítés és a pr munka sikere jórészt rajtuk múlik. 7

8 2.4. A szállodai szolgáltatás néhány jellegzetessége 5 A szállodai termék jelentős része szolgáltatásokból áll. A szállodai szolgáltatás színvonalát két tényező határozza meg: egyrészt a vendég és a szolgáltató közötti kapcsolat intenzitása másrészt a vendég és a szolgáltató közötti interakció hosszúsága A kapcsolat intenzitásának növelése a személyes szolgáltatások hangsúlyozásával érhető el. A személyes szolgáltatások bővítése természetesen árat növelő hatású, az ár csökkentését a szolgáltatások uniformizálása, standardok bevezetése teszi lehetővé. Szolgáltatás és minőség A piacon maradás egyik kulcseleme a termékek és szolgáltatások minősége. A szállodaiparban folyamatosan kiváló minőséget kell nyújtani. Ennek az alapelvnek sikeres megvalósítását kissé megnehezíti az a tény, hogy a szolgáltató és a vendég a minőséget az esetek nagy részében eltérően értelmezi. Tehát még egy jónak tűnő szolgáltatás esetén is lehet a vendég elégedetlen. Ebben az esetben a várt és kapott szolgáltatás között rés keletkezik. A szállodai termékek és szolgáltatások minőségét egymással összefüggő tevékenységek számos fázisa befolyásolja. 5 Szende Péter: Marketing a szállodaiparban, KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1994 (18. old.) 8

9 3. Public relations 3.1. A pr meghatározása 6 A pr az angolszász public relations kifejezésnek a rövidítése. Eredeti jelentése: nyilvános kapcsolatok, amely egy folyamatosan bővülő, módosuló összetett tevékenységkört takar. Ebből kifolyólag a pr számtalan különböző meghatározása és definíciója létezik. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetem a pr két általános definícióját. Az Angliában óta működő Public Relations Intézet (IPR) meghatározása szerint: A public relations a hírnévről szól annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations munkafolyamata tervszerű és hosszantartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete közötti jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn. A public relations tevékenység az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést, támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és viselkedést. Az augusztusában Mexico City-ben, több mint 30 nemzeti vagy regionális pr-szervezet által elfogadott, ún. Mexikói Nyilatkozat megfogalmazása szerint: A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekét A pr jellemzése 7 A pr mint vállalati szemléletmód azt az általános felfogást, gondolkodásmódot foglalja magában, amely a szervezet tartós üzleti sikereit az alkalmazottakkal és a közvéleménnyel kialakított jó kapcsolatokra alapozza. A pr mindig személy (ember) központú. 6 Dr. Sándor Imre Dr. Szeles Péter: Public relations, Mercurius Kiadó, Budapest, 1990 ( old.) 7 Dr. Sándor Imre Dr. Szeles Péter: Public relations, Mercurius Kiadó, Budapest, 1990 ( old.) 9

10 A pr alapvetően a közvélemény formálásának eszköze, befolyásoló hatása közvetetten érvényesül. Kialakítja a vállalat jó hírnevét, ápolja a bizalmat. A pr mint vezetési szemléletet érvényesítő tevékenység a vállalat kapcsolataiban olyan légkör kialakítására törekszik, amelyben a közönség rendszeres és alapos tájékoztatásán túl, a szervezet a közvéleménytől visszaérkező információkat tudomásul veszi, alkalmazkodik az igényekhez, kívánságokhoz, és ennek alapján megértés és bizalom alakul ki. A pr mint tevékenység-együttes a szemléletmódnak az eszközök megválasztásával, a vezetők és dolgozók magatartásformáján keresztül történő érvényesülését jelenti. A pr mint magatartásforma azt fejezi ki, hogy a vállalat dolgozói és vezetői nem csupán a pr -tevékenység megvalósítói, hanem hordozói is. A pr mint kommunikációs folyamat lényegében a tájékozódás, tájékoztatás, magatartás-koordinálás, kapcsolatápolás lényeges aktusait foglalja magában. A pr mint profitforrás megközelítés alapján a pr a dolgozók, beosztottak, vezetők magatartásának a munkához és az alaptevékenységhez való viszonyulásuk alakításán és befolyásolásán keresztül kihat: az egyéni életükre, törekvéseikre, gondolkodásukra a munkakapcsolatok minőségére, tartalmára és intenzitására, a kereslet és kínálat sok esetben még az ár alakulására is A pr mint az emberi erőforrás termelője megközelítés alapján az emberi erőforrás minőségi paraméterei úgymint a munkához való viszony, felelősség, munkakedv- és öntudat, a teljesítményre való készség stb. a pr révén formálhatók és befolyásolhatók. 10

11 3.3. A pr célja és feladata A pr kifejezés definiálásánál már röviden kitértem a tevékenység feladataira, céljaira, de úgy érzem ahhoz, hogy alátámasszam a pr fontosságát, szükség van a célok és feladatok további részletesebb ismertetésére. Röviden megfogalmazva: a feladat a kitűzött cél elérése. Mi is ez a cél? - megértés - bizalom - támogatás - együttműködési készség - konszenzus Bővebben az egyének, a szervezetek és a környezetük közötti kommunikációs kapcsolatok megteremtése, alakítása a bizalom megszerzésének és megtartásának érdekében. Ezért is titulálják sokan a pr -t művészetnek, a bizalomépítés művészetének. Lényeges, hogy a kommunikáció (ellentétben a reklámmal) mindig kétirányú legyen. Így a tevékenység bonyolultabbá, hosszadalmasabbá válik, azonban azáltal, hogy a visszajelzéseket mérlegeli, a stratégia kialakításánál figyelembe veszi, hosszú távon sokkal jelentősebb eredményeket érhet el. Természetesen ennek feltétele a folyamatos (nemcsak kampányszerű), egész évet végigkísérő munka. Igaz, hatása nem olyan látványos, mint tegyük fel egy reklámkampányé, hisz nem direkt módon szólít fel a vásárlásra, de a folyamatos jelenlét, a megbízhatóság állandó tudatosítása a környezetben fontos kiegészítője, párja a hullámzó vásárlói magatartást kiváltó reklámtevékenységnek. 11

12 A pr általános feladatai: a szervezet belső és külső kapcsolatainak kommunikációs elemzése, szervezése, formálása kommunikációs programok tervezése, szervezése, végrehajtása, folyamatos visszacsatolás, értékelés a Corporate Identity (azaz a szervezeti identitás) alakítása, az image folyamatos gondozása a szervezet kommunikációs filozófiájának kialakítása a szervezettel és tevékenységével kapcsolatos közvélemény alakítása És végül dolgozatom másik alanyát, a szállodát is belevonva, hagy érzékeltessem a pr üzenet hordozó feladatának sokrétűségét, szemben a reklámmal, hirdetéssel. Igaz, a vállalat eredményessége, valamint a marketingcélok elérése érdekében mindkettő a vállalat és környezete közötti információáramlást segíti elő, széles tömegek számára szolgáltatva információkat, hasonló eszközrendszerrel, azonban ezt a hirdetés úgy próbálja elérni, hogy azt sugallja a fogyasztóknak: Ez egy jó szálloda, itt foglaljanak szobát, asztalt A pr ezzel szemben minden célcsoportnak különböző, számunkra fontos üzenetet fogalmaz meg: a fogyasztóknak: Ez egy színvonalas, jó szálloda, a minőséget, az ide látogatók érdekeit tartja szem előtt. Biztosan nem bánja meg, ha idejön. a részvényeseknek: Érdemes a szálloda részvényeiben tartani a pénzt, sőt újakat vásárolni. a bankok számára: Ez egy régóta meglévő, jól prosperáló, megbízható szállodavállalat, érdemes neki jó kondíciókkal hitelezni. a környezetvédőknek: A szálloda nem szennyezi a környezetét, amit lehet, újra feldolgoz. az üzleti partnereknek: A szálloda megbízható partner, pontosan fizet, nem jelent kockázatot a vele kialakított üzleti kapcsolat. és végezetül a felügyeleti szerveknek, hatóságoknak: A szálloda jó munkaadó, segíti, megvédi alkalmazottait, valamint azok érdekeit. 12

13 3.4. A public relations tevékenység viszonya a társszakmákhoz A marketing-pr fogalma és feladatai 8 A vállalati funkciók terén két lényeges funkciót kell megemlítenünk, a marketing és a kommunikációs funkciót, mely utóbbi a pr tevékenységnek felel meg vállalati szinten. A két önálló funkciónak van egy közös területe, ahol terméket, illetve szolgáltatást kell eladni, a pr szakemberek pedig segítik ezt az eladást, az eladáshoz szükséges kedvező környezet kialakításával. Az ezen a területen folyó közös munkát nevezzük marketing-pr-nek. A marketing-pr olyan programok tervezésének, végrehajtásának és értékelésének folyamata, amelyek a vásárlást és a fogyasztó megelégedettségét serkentik olyan információk és hatások hiteles kommunikálása révén, amelyek a céget és tevékenységét a vásárlók szükségleteivel, óhajaival, gondjaival és érdekeivel azonosítják. A marketing-pr értékesítéscentrikus információcsere, a szervezet teljes kommunikációs politikájának az a része, amely a marketing aktivitás bizalmi környezetét alakítja ki. A marketing-pr feladatai: hozzájárulás a termékéletgörbe érettségi szakaszában lévő termék újbóli pozicionálásához érdeklődésépítés egy termékkategória iránt olyan termékek védelme, amelyek társadalmi problémákkal kerülnek szembe image-átvitel szervezése, például a vállalati image a termékforgalom növeléséért meghatározott célcsoportok befolyásolása a termék piaci bevezetését célzó reklámtevékenység bizalmi környezetének megteremtése ismertség kiépítése például új termék vagy cég esetén 8 A Külkereskedelmi Főiskola PR előadásainak anyaga 13

14 A reklám és a public relations viszonya 9 A public relations-t leggyakrabban vagy az újságírással vagy a reklámtevékenységgel szokták összekeverni, illetve azonosítani. Ezek között a szakmai aktivitások között valóban számos rokon vonás fedezhető fel, azonban legalább ilyen markánsak az eltérések is. A gyakorlati folyamatok terén az előbbi kettőn kívül társszakmának tekinthető a design, a rendezvényszervezés, a kiadványszerkesztés, rokontevékenységet végez a szóvivő, a filmes vagy videós produkciós szakember, a látványtervező, a kutató, a tanár és a pszichiáter is (hogy csak a legfontosabbakat említsük). A marketingkommunikáció speciális jegyei alapján határozható meg a reklám és a PR funkciója, és különbözethető meg a kommunikáció más fajtájától. A reklám és a PR közötti különbségek a következőkben fogalmazhatók meg. A reklám is, a pr is az értékesítési cél által motivált marketingkommunikáció, de közöttük jelentős különbségek vannak. A reklám az értékesítés előmozdítását szolgálja, a pr viszont olyan tervszerű, tudatos és folyamatos műveletsorozat, tevékenység együttes, amelynek az a célja, hogy a vállalat megnyerje a szakmai és a szélesebb közvélemény elismerését, bizalmát. A pr tevékenység arra törekszik, hogy olyan kép alakuljon ki a vállalatról, intézményről, amelynek alapján mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele, megbízzanak tevékenységében. Ebbe tulajdonképpen bekapcsolódik az a szándék is, hogy a vállalat alkalmazottai a vállalati célok ismeretében tudatosan reagáljanak a vezetés célkitűzéseire, azonosuljanak azokkal. A pr alapvetően a közvélemény, s benne a tényleges és a potenciális vásárlók véleményformálásának eszköze (ezért a tájékoztatás és a közvélemény-formálás szintézisének is nevezik), tehát hatása közvetetten érvényesül. Azáltal, hogy kialakítja a vállalat jó hírnevét, ápolja a bizalmat, azt a képzetet kelti, s azt az asszociációs folyamatot segíti elő, hogy termékei is jók. A reklám viszont elsősorban a közvetlen befolyásolás eszköze. 9 Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing 14

15 A reklám célja már rövidtávon is a pozitív értékesítési eredmény, tehát a piaci taktika fegyvere. A pr pedig elsősorban a vállalati távlati tevékenységét alapozza meg, célja hosszú távon az optimális értékesítési eredmény. A pr tehát a vezetés integráns részeként a piaci stratégia eszköze. Ebben a vonatkozásban lényegesen tágabb körű, mint a reklám: felöleli az egy-egy intézménnyel, egy vállalattal vagy ezek társadalmi hátterével kapcsolatos társadalompolitikai összefüggéseket is. A reklám és a pr további különbözőségét jelenti, hogy a reklám rendszerint egyoldalú kapcsolatot tételez fel, a pr viszont magában foglalja az információs visszacsatolást is, kétoldalú kapcsolat a vállalat és környezete között. A vállalat reklámtevékenységével bombázza a potenciális fogyasztókat, a pr -ben viszont a közönség tájékoztatása tulajdonképpen a tevékenységnek csak az egyik oldalát jelenti, a másik oldalon az a cél, hogy a vállalat és környezete között kiépített kommunikációs rendszer visszajuttassa a közvélemény reakcióit a publikált eseményekkel, hírekkel és általában a vállalat tevékenységével kapcsolatban. Ez teszi tulajdonképpen lehetővé, hogy a szervezet megismerje környezetének vele szemben támasztott kívánságait, s így ennek megfelelően alakítsa, koordinálja, módosítsa magatartását, tevékenységét. A visszacsatolás egyrészt megalapozza a vállalat pr tevékenységét, másrészt annak és a vállalat egész tevékenységének kontrolljaként is szolgál, amennyiben lehetőséget nyújt arra, hogy lemérjék, hogy a közvélemény számára kibocsátott információk mennyiben felelnek meg az előzetes célkitűzéseknek, és milyen színvonalon tolmácsolták azokat. Végül pedig még egy lényeges különbség a pr és a reklám között: amíg a reklám alapvetően a fogyasztókhoz, sőt elsősorban az eladás szempontjából szóba jöhető, tehát potenciális vásárlói rétegekhez szól, addig a pr a vállalat érdekkapcsolatainak valamennyi szféráját felöleli (szállítók, vevők, pénzintézetek, önkormányzatok, oktatók, oktatási intézmények, tudományos kutatók, intézmények és saját dolgozók stb.) Tanszék, Budapest, 1999 (44. old.) 15

16 Összegezve tehát megállapítható, hogy a kommunikáció, a kapcsolatszervezés (pr) és a reklám hármasában a kommunikáció az általános, emberi, a kapcsolatszervezés az előbbinél szűkebb, általában szervezeti, intézményi, tehát nemcsak piaci, a reklám kifejezetten a piachoz, értékesítéshez, vagyis a marketinghez kötött. A fentieket összegezve illetve kiegészítve a következőkben vázlatosan sorolom fel a reklám és a public relations tevékenység eltéréseit. 10 Reklám Public relations Cél: az áru eladása, az értékesítés Közvetlen befolyásolás Piaci taktika eszköze Alapvetően egyoldalú kapcsolat (eseti visszacsatolás) Szűkített információk Potenciális fogyasztóhoz szól Kereskedelmi munka része Szervezetileg a kereskedelmi igazgató alatt Jellemzője a profitorientáció Cél: megértés, bizalom, támogatás, együttműködési készség, konszenzus Közvetett befolyásolás Piaci stratégia eszköze Kétoldalú kapcsolat (rendszeres visszacsatolás) Teljeskörű információk Valamennyi érdekszférához szól Menedzsment munka része Szervezetileg a menedzsment részeként (vezetés közvetlen) A szervezeti és a közérdek együttes képviselete 10 Nyárády Gáborné dr. Dr. Szeles Péter: Public relations elmélet és gyakorlat, Kézirat, Budapest, 2000 (137. old.) 16

17 Az újságírás és a public relations viszonya 11 Az újságírással történő rokonítás alapját az a tény képezi, hogy a public relations tevékenységnek valóban az egyik legjelentősebb szakmai feladatkörét jelenti a szervezet információinak, híreinek a média felhasználásával, közvetítésével történő terjesztése. Ettől azonban a két szakma még nem ugyanaz. A következőkben vázlatosan sorolom fel a két szakma eltéréseit. Public relations Hírértékben gondolkodik Teljes kommunikációt szervez (nem csak interjú, hanem reklám és belső információs rendszer is) Hírnév, image vezérli Szervezeti indíttatású (cég / szervezet hírneve) Teamproduktum jellemzi (kommunikációs mix és alkotó kreatív team) Objektivitás jellemzi munkáját (cég tényei), a személyiség háttérbe szorul A szakma társadalmi presztízse kicsi (új szakma), a tevékenység nem nyilvános ( szürke eminenciás ) Újságírás Hírben, szenzációban gondolkodik Kizárólag saját médipublicitást szervez (csak a tudósítás) Saját médiájának példányszáma vezérli Személyes indíttatású (saját hírnév és karrier) Individuális produktum jellemzi (újságíró a szerző) Szubjektivitása megengedett és gyakori a tények interpretálásában A szakma társadalmi presztízse nagy (régi szakma), tevékenysége nyilvános 11 Nyárády Gáborné dr. Dr. Szeles Péter: Public relations elmélet és gyakorlat, Kézirat, Budapest, 2000 (140. old.) 17

18 A public relations szakma az egyetlen kommunikációs szakterület ma a világon, amely az etikai normatívákon túl szakmai magatartási szabályokkal is rendelkezik. Ebből (is) adódóan a public relations szakember szervezete rovására nem tolhatja magát előtérbe a kommunikációs folyamat során. A hírek és a szervezett információk nem személy szerint róla, hanem a szervezetéről szólnak. A közszereplés a public relations szakember feladata, de nem szerepköre. Ezért is nevezik előszeretettel szürke eminenciásnak, azaz olyan személynek, aki a folyamatot irányítja, csendben és szinte láthatatlanul végzi a munkáját. A public relations szakember dolga a reflektorfény, közérdeklődés felkeltése, vagy a közfigyelem orientálása a szervezetre, annak tevékenységére, problémáira, erőfeszítéseire vagy éppen vezetőire. Az ő feladata és felelőssége, hogy az image, a hírnév pozitívan alakuljon. Az újságíró életének és szakmájának része a közszereplés. Különösen igaz ez az elektronikus média munkatársaira. Ezzel magyarázható az újságírók véleményvezér szerepköre. Az újságíró munkájának eredménye mind munkaadójának (a lapnak, a műsornak), mind saját személyének népszerűségét és olvasói, nézői, hallgatói elismerését növeli. Munkájában saját karrierje, személyes szakmai hírneve motiválja. A jellemző teammunka miatt a public relations tevékenységben a személyiség szerepe és szubjektivitása minimális. A munka során a public relations szakember szakmai véleménye csak a tanácsadás folyamán dominálhat. Hiszen a tapasztalás személyhez kötött és szubjektív. A hírformálásban és a publicitás szervezése során azonban ez a szubjektivitás a public relations tevékenység eredményességét gátolja. Az újságíró vagy a szerkesztő nem arra kíváncsi, hogy mit gondol a vállalat kommunikációs szakembere, hanem arra, hogy mi is történt valójában. 18

19 4. A Kastélyhotel Sasvár bemutatása A kastélyhotel környékének bemutatása 13 A Mátra északi felén egy széles útkanyarulat mögött bújik meg Parádsasvár, ahol a lehető legigényesebb vendéglátóhely, egy ötcsillagos szálló vár a vendégekre. A Károlyi-kastély elnevezéssel is illetett, 1827-ben klasszicista stílusban, egy két és fél hektáros kert közepén felmagasított épületegyüttesben száz éve még a grófi család tagjai éltek. Ma itt a Kastélyhotel Sasvár fogadja hazánk legtehetősebb vendégeit. A házat úgyszólván mindig betöltik azok, akik a városi feszültségeket a hegyek közt óhajtják kipihenni. Számos továbbképzést szerveznek itt csúcsvezetőknek, akik a biztonságon, valamint a nyugalmon kívül a fallabdától a belső és külső uszodán át a szaunáig hatvan szolgáltatás közül választhatnak. Gyarapítja a szálló körüli kikapcsolódási lehetőséget a Csevice-völgy Kft. ez az üzleti szerveződés hat falu önkormányzatával együttműködve ad lökést a Mátra vendégforgalmi fejlesztésének, gondosan vigyázva a természet értékeire. Ezen értékek egyike a gyógyerejéről ismert parádi víz. A gyógyital palackozója formás fatornyával Parádsasvár legjellegzetesebb épülete: benne ma az Él-Pak Részvénytársaság tölti üvegbe a gyógyforrások vizeit. A kénes gyógyital elsősorban a gyomorbántalmak enyhítésére alkalmas, fogyasztására különleges ivóedények szolgálnak. Ezen edények művészi változatai is láthatók két faluval odébb, Parádfürdőn. A térség országszerte ismert vendégforgalmi attrakciója egyébként a palóc napok: erre a kétnapos rendezvényre július elején kerül sor. Az érdeklődés középpontjába kerül ilyenkor a múlt század első felében híressé vált parádi üveg. 12 Általános tájékoztató anyag (prospektus) a Kastélyhotel Sasvárról és a Fényes Major lovas tanyáról 13 M.P.: Feltöltődés a Csevice-völgyben, 19

20 4.2. A kastélyhotel története A honfoglalás tájékán a Kápolnától Parádsasvárig terjedő földterület az Aba nemzetségből származó Debrői családé volt. Az uradalom a történelem folyamán többször is gazdát cserélt. Sok nemzeti család, köztük a Rákócziak, Orczyk és Grassalkovichok is éltek hosszabbrövidebb ideig a birtokon ben építették az első fürdőházat az uradalom területére. A Károlyi család tulajdonába a Debrői birtok 1846-ban került. Károlyi György ig Ybl Miklóssal terveztette és építtette meg a kastélyt. Károlyi György egyébként az épületet feleségének, Zichy Karolinnak szánta, aki az átépítéskor Kossuth Lajossal együtt emigrációban tartózkodott. Az emigráció után ig élt a kastélyban, aminek ő adta a Sasvár nevet. Károlyi György után unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Ő városi ember révén, nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka a Vörös Grófnő kedvelte a vidéki életformát. Akkoriban a kastélyt a Duzzogó jelzővel illették, mert a legendák szerint a grófnő mindig ide bújt el, ha összeveszett a férjével. Károlyi az épület egy részét bérlőknek adta ki, akik azt szállodaként hasznosították. A Tanácsköztársaság utána az állam eltulajdonította a birtokot a Károlyiaktól, akik csak a II. világháború végén kapták vissza két évre egykori birodalmukat. A szocializmus idején gyermeküdültetésre használták. Az elmúlt évtizedben ismét magántulajdonba került ban vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos, a Baumag Holding Részvénytársaság az épületet és a körülötte elterülő parkot, amely a felújítás után, decemberétől áll nyitva az igényes utazók számára. 20

21 4.3. A kastély A kastélyhotel ars poeticája: Ahol valaha a király volt a vendég, ma a vendég a király. A hotelben található 52 szoba és 5 lakosztály kialakításánál a fő szempont az volt, hogy a vendégek a legnagyobb kényelemben és nyugalomban tölthessék el napjaikat. Mindegyik szoba klimatizált, és az egész épületet padlófűtéssel látták el. A vendégek három épületszárny közül választhatnak, amelyeket föld alatti folyosó is összeköt. Renaissance szárny Ez a szárny a három épületrész közül a legexkluzívabb. Az épületrész biedermeier és empire stílusú bútorokkal van berendezve. Itt találhatók a különtermek, a toronyrészben a csodálatos panorámájú Belleveu kilátó, jónéhány díszudvarra néző szoba és az elegáns lakosztályok is. A lakosztályok vendégei különleges kényelmet élvezhetnek, hiszen mindegyikhez külön hidromasszázs kád és szauna tartozik. Rendez-vous szárny A Rendez-vous szárny nyolc szobája a nászutasok és a szerelmes utazók számára nyújthat maradandó emléket. Ennek az épületrésznek a kialakításakor arra törekedtek, hogy ők is hozzájárulhassanak a vendégek boldogságához. A Rendez-vous szárny berendezési tárgyai cseresznye árnyalatúak, a vörös szín dominál. Az ágyakat tüllbaldahinokkal díszítették. A szobák ablakai az erdőre és a kastély parkjában kialakított szív alakú tóra néznek. Romantique szárny A hotel célja, hogy ebben az épületrészben biztosítson kényelmes elhelyezést a Kastélyhotel Sasvárba érkező családosoknak, illetve az ott tartott rendezvények, tréningek vendégeinek A 32 szoba mellett ebben a szárnyban található a gyerekjátszó helyiség és a mozgássérültek számára kialakított szoba is. 21