A közigazgatás feladatai. A közigazgatás feladatait meghatározó tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közigazgatás feladatai. A közigazgatás feladatait meghatározó tényezők"

Átírás

1 A közigazgatás feladatai A közigazgatás feladatait meghatározó tényezők A közigazgatás feladatait a közigazgatás rendeltetéséből vezethetjük le, melyet a szervezéstudományi fogalom meghatározásánál a törvényhozó szerv döntéseinek előkészítésében és azok végrehajtásában jelöltünk meg. Alapvetően tehát a közigazgatási feladatokat a törvényhozói tevékenység határolja be formailag. Ha azonban az ok-okozati összefüggések láncolatán tovább lépünk, akkor azt találjuk, hogy a törvényhozás is determinált tevékenység, azt az állam funkciói és ezen keresztül az állam céljai határolják be. Ahhoz tehát, hogy feltárjuk a közigazgatási feladatok tartalmát, az állam céljaihoz kapcsolódó állami funkciókból kell kiindulnunk. A közigazgatás rendeltetéséből következik az állami funkciók és a közigazgatási feladatok egymáshoz való kapcsolata is. A közigazgatási feladatokat az állami funkciókat megvalósító össz-állami tevékenység részeként kell felfognunk, mivel az egyes funkciók csak a társadalomirányítás teljes szervezetrendszerének működésével érvényesülhetnek maradéktalanul. A közigazgatás nem sajátíthatja ki egyetlen állami funkció kizárólagos érvényesítését sem, mivel akkor az adott funkcióban felbomlana az államhatalmi ágak egyensúlya. Ezért az állami funkciókat a közigazgatás más államszervekkel együttesen valósítja meg. Az állam funkciói általában hosszú történelmi időszakban változatlanok, abban azonban, hogy ezek milyen konkrét feladatok ellátását jelentik egy adott időszakban a közigazgatás számára, több befolyásoló tényező is szerepet játszik. Az egyik alapvető befolyásoló tényező az adott társadalomban adott időpontban fennálló társadalmi munkamegosztás fejlettsége. Ezen alapszik a társadalom létfenntartását ellátó tevékenységek struktúrája és ezen keresztül az egyes tevékenységcsoportokhoz kapcsolódó közigazgatási szervezetek és feladatok összetétele is. Például a gazdaságban megtalálható munkamegosztás eredményeként alakulnak ki az egyes gazdasági ágazatok, az iparon belül a munkamegosztás hatására differenciálódik a nehézipar és a könnyűipar további iparágakra, ez tovább tagolja a kereskedelmi tevékenységet és mindez természetesen hatással van az egyes tevékenységek igazgatását végző szervezetekre és azok feladataira is. Egy adott időpontban a minisztériumok és főhatóságok struktúráját ezek alapján objektív tényezőként a társadalmi munkamegosztás fejlettsége határozza meg. Amely társadalomban például nem

2 használják az atomenergiát, vagy nem végeznek űrkutatást, természetesen nincs szükség ilyen feladatkörű közigazgatási szervekre. A társadalmi munkamegosztáshoz szorosan kapcsolódó további befolyásoló tényező az adott időszakban a gazdasági feltételek alakulása. Romló gazdasági feltételek következtében egyre újabb közigazgatási feladatok keletkeznek az állam szociális funkciójának ellátása érdekében. Bővülő szociális feladatként jelentkezik ilyen esetben az elszegényedő társadalmi rétegekről való gondoskodás bővítése, a munkanélküliség problémájának kezelése, a fokozódó bűnözés visszaszorítása és egy sor egyéb tevékenység ellátása (pl. népkonyhák, menedékhelyek felállítása, stb.). Mindezek a gazdasági fellendülés és a kiegyensúlyozott életszínvonal időszakában csökkenő jelentőségűek, a közigazgatás részéről kevesebb és minőségileg más feladat ellátását igénylik. A társadalmi munkamegosztáshoz hasonlóan objektív befolyásoló tényező a közigazgatási feladatokra nézve adott időpontban a bel- és külpolitikai viszonyok alakulása. A belpolitikai viszonyok kedvező alakulása, a belső feszültségek csökkenése, az állami céloknak a társadalom többsége általi elfogadása az állam biztonsága és a közrend, közbiztonság fenntartásával kapcsolatos közigazgatási feladatok mennyiségi és minőségi csökkenését eredményezheti, míg ellenkező esetben ezek a feladatok előtérbe kerülnek. A külpolitikai tényező, a nemzetközi feszültség fokozódása, a háborús konfliktusok kialakulása a világ egyes térségeiben szintén jelentős hatással van a külső védelmi, illetőleg a nemzetközi együttműködési funkciókból eredő közigazgatási feladatok alakulására. A nemzetközi feszültségek enyhülése természetesen ellenkező előjellel hat a közigazgatás feladatára, ilyenkor viszont kedvező talaj jelentkezik a nemzetközi gazdasági együttműködés bővítésére. A közigazgatási feladatait befolyásoló további tényezőként az igazgatás módszereit jelölhetjük meg. Ezen belül is alapvető jelentőségű az a körülmény, hogy az igazgatás alanya milyen mélységű és tartalmú irányítási tevékenységet kíván kifejteni az igazgatott szervezetekre. A másik oldalról nézve ez a tényező úgy is megfogalmazható, hogy a közigazgatás feladatainak mennyisége és minősége függ az általa irányított szervezet önállóságától. Amennyiben ugyanis az irányított szervezetek nagyobb mértékű önállósággal rendelkeznek a döntéseik meghozatala és azok végrehajtása terén, természetszerűleg ezzel arányosa csökken az azt irányító szervezet igazgatási (befolyásoló) tevékenysége. Különösen jól érzékelhető ez az összefüggés a gazdasági funkciókból eredő közigazgatási feladatok esetében. Amennyiben egy társadalomban az állam kevés önállóságot biztosít a gazdálkodást végző alanyoknak, vagyis szervei útján maga határozza meg a gazdálkodás belső viszonyait is, úgy széles közigazgatási apparátust kell kiépítenie ezeknek a

3 feladatoknak az ellátására. Ellenkező esetben a közigazgatás szervezetei és feladatai a gazdaságirányítás terén leszűkülnek, a fő funkció általában csak a gazdálkodás fő feltételeinek a megteremtésére irányul. Végezetül, a közigazgatási feladatok mennyiségére és minőségére hatást gyakorló tényező az igazgatási technika fejlettsége is. A közigazgatási tevékenység, mint igazgatás, tartalmilag az 1.3. pontban közölt hét elem össztársadalmi méretű kifejtését jelenti, az ezekkel összefüggő tevékenységek a modern igazgatástechnika alkalmazásával pedig jelentős részben egyszerűsíthetők, gyorsíthatók. Az igazgatástechnika különösen az információs, a döntési és az ellenőrzési feladatok esetében jelent befolyásoló tényezőt. Az információs tevékenység mennyiségileg gyorsítható, minőségileg pedig jelentősen javítható a közigazgatási adatbázisok és az ezekhez kapcsolódó adatátvivő berendezések alkalmazásával. A döntések egy része az ún. programozott döntések számítógépekkel is meghozhatók, rögzíthetők és így az igazgatási folyamatok részben automatikussá tehetők. Ezáltal egyes hagyományos közigazgatási feladatok, mint a döntés-előkészítés, az adatrögzítés, az ügyvitel (iktatás, irattározás, stb.) megváltoznak és az apparátusok személyi állománya az adminisztráció helyett az érdemi feladatokra fordíthatja energiáját. Az ellenőrzés szintén információs tevékenységet jelent, mivel az nem más, mint a döntés végrehajtásának eredményéről való információszerzés. Ezen a téren pedig a modern igazgatástechnika szintén az adatgyűjtés, rögzítés és továbbítás területén gyorsíthatja és javíthatja az igazgatási folyamatokat. Lehetővé válik például ilyen módon az igazgatási tevékenység eredményességének folyamatos figyelemmel kísérése és az időszakos helyszíni ellenőrzési feladatok csökkentése. A közigazgatás feladatai Az állami funkciókból következő közigazgatási feladatok csoportosításával a közigazgatás-tudomány művelői - kisebb, nagyobb mélységben - csaknem kivétel nélkül foglalkoztak. A csoportosítási szempontok szerteágazó képet mutatnak, melyekből azonban ugyanúgy, ahogy a közigazgatás fogalmának meghatározásakor, két lehetséges megközelítési mód bontakozik ki. Az egyik megközelítés szerint a közigazgatás szervezetéből kiindulva vezethetjük le a feladatok fő csoportjait, megkülönböztetve központi, területi és helyi közigazgatási feladatokat, a központi feladatokon belül pedig kormányzati és megosztott, a területi és helyi feladatokon belül önkormányzati és államigazgatási feladatokat.

4 A másik megközelítési mód a feladat tartalmi jegyeiből indul ki, vagyis az egy közös cél elérését biztosító feladatokból, feladatcsoportokból képez egy-egy nagyobb feladatkört. Ezzel a módszerrel jelentősen eltérő eredményre lehet jutni attól függően, hogy a közös célokat hogyan csoportosíthatjuk. Az általánosan elfogadott csoportosítás szerint ezek a közös célok az állam funkcióiból vezethetők le, mivel a közigazgatás fő feladatköreinek ellátása a törvényhozói és az igazságszolgáltatási feladatokkal együtt végül is az állami funkciók érvényesülése érdekében történik. A pontban részletezett állami funkciók alapján a közigazgatási feladatokat az alábbi fő feladatkörökre és feladatcsoportokra oszthatjuk: 1. A közigazgatás gazdaságszervező feladatköre két nagy feladatcsoportra osztható, a közhatalmi és a tulajdonosi feladatok ellátására. A közhatalmi gazdaságszervező feladatcsoport keretében a közigazgatási szervek törvényi keretek között, normatív módon meghatározzák a gazdálkodási környezetet, a gazdasági tevékenység korlátait, a közigazgatási szervek gazdaságszervező feladatainak határait. Példák ezekre az árszabályozási, engedélyezési, szankcionálási témakörökben alkotott kormányrendeletek. A közhatalmi feladatkör másik részét a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói feladatai alkotják. A hatósági jogalkalmazás során a közigazgatási szerv a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül befolyásolja például a tevékenység engedélyezésével, korlátozásával, megszüntetésével, vagy a szankcionálásával. Ide tartozik például a különböző gyártási engedélyek kiadása, a közegészségi okokból történő tevékenységkorlátozás, vagy az egyes környezetvédelmi bírságok kiszabása. A tulajdonosi gazdaságszervező feladatcsoport az állami tulajdon nagyságrendjének függvényében jelentkezik közigazgatási feladatként. Ezt a feladatot a közigazgatási szervek az állami vagyon közérdekű hasznosítása céljából látják el, melynek megnyilvánulása az állami részvétellel működő gazdálkodó szervek létrehozása, valamint a vagyonnal való közvetlen rendelkezés. Az állami részvétellel működő gazdálkodó szervek esetében a működtetés jellemzője, hogy a közigazgatási szervet törvény hatalmazza fel jogok gyakorlására, ezen túlmenően azonban nem avatkozhat be a gazdálkodási tevékenységbe. A gazdálkodó szerv tehát ebben az esetben is rendelkezik egy relatív önállósággal, ami egyébként a piaci viszonyok közötti gazdálkodás alapvető feltétele. Az állami vagyonnal való közvetlen gazdasági célú rendelkezés lehet hasznosítási célzatú (eladás, tőkebefektetés, stb.), lehet gazdálkodást élénkítő célzatú (kölcsönök, támogatások nyújtása) és lehet beruházási célzatú (az állami egyedi nagyberuházások esetében).

5 Az állami részvételű gazdálkodó szervek működtetése feladatcsoportból speciális közigazgatási feladatként emelhető ki a közszolgáltatásokat végző szervezetek létrehozása és működtetése. A közigazgatásnak ugyanis gondoskodnia kell olyan közszolgáltatások ellátásról is, amely az anyagi és a nem anyagi (intézeti) szolgáltatások között helyezkedik el, mint pl. a köztisztaság fenntartása, piacok, parkok létesítése, karbantartása, stb. Az ilyen szolgáltatás jellegénél fogva a tipikus (vagyongyarapításra törekvő) szervezet formájában nem szervezhető meg, mivel itt nyereség nem keletkezik. Létre kell tehát hozni és működtetni kell a közigazgatásnak az olyan speciális közüzemeket és közcélú társaságokat is, amelyek mindezeket a feladatokat állami támogatás mellett ellátják. Ezt a feladatcsoportot nevezzük a közigazgatás közszolgáltatásokat szervező feladatának. A gazdaság azon szektoraiban, ahol az állam, mint tulajdonos nem lép fel, (gazdasági társaságok, magánvállalkozások, szövetkezetek) a közigazgatásnak sem lehetnek közvetlenül feladatai. Az állam ebben a körben a beavatkozás lehetőségét a közhatalmi feladatok ellátására, illetőleg egyes felügyeleti feladatok tekintetében az igazságszolgáltatási szervek működésére korlátozza. Az egyes feladatcsoportok nagyságrendjével kapcsolatban itt meg kell jegyeznünk, hogy a modern államban a piaci viszonyok elterjedésének arányában a közigazgatás gazdaságszervező funkciója mérséklődik. Az állam ebben az esetben a gazdasági élet szereplőit a saját befolyása alól a gazdasági törvények befolyása alá helyezi és ezzel egyidejűleg a normatív szabályozást és a tulajdonosi tevékenységét mérsékli. A beavatkozás fő területe ilyen viszonyok között a hatósági jogalkalmazói területre korlátozódik. 2. Az állam kulturális funkciójából vezethető le a közigazgatás intézetirányító feladatköre. A kulturális funkció megvalósítását a közigazgatás ugyanis általában nem közvetlenül saját feladatkörének ellátásával valósítja meg, hanem erre a célra az intézetek hálózatát hozza létre. Az intézet elnevezés olyan szervezettípust jelent, amelyben munkatevékenységet végeznek, azonban a tevékenység célja nem a gazdálkodás keretében történő vagyongyarapítás (mint a vállalat, vagy vállalkozás esetében), hanem az ún. nem anyagi szolgáltatás végzése. Az állam kulturális funkciója tehát úgy valósul meg, hogy a közigazgatási szervek létrehozzák az oktatási, kutatási, közművelődési művészeti, stb. feladatkörű intézeteket, ellátják azokat anyagi eszközökkel, és irányítják azok tevékenységét. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az állam kulturális funkciójának megvalósításában a közigazgatás intézetirányító tevékenységén túlmenően egyéb szervezetek is részt vállalnak.

6 Különösen az oktatás és a művészetek területén lehetnek olyan szervezetek, amelyek magánigazgatás vagy társadalmi önigazgatás alatt állnak (egyházi és magániskolák, művészeti szövetségek, stb.). Ezekre nézve a közigazgatási szervek az irányítástól mérsékeltebb befolyást jelentő szakmai felügyeleti, koordináló és orientáló feladatokat látnak csak el. 3. Az állam szociális és egészségügyi funkciója az előzőekhez hasonlóan szintén elsősorban a közigazgatás intézetirányító feladatán keresztül érvényesül, ezen kívül azonban itt is teret kap kisebb mértékben a szakmai felügyelet (pl. egészségügyi magánszférában), továbbá itt még ki kell emelnünk a szociális és kisebb mértékben az egészségügyi feladatokhoz is kapcsolódó hatósági jogalkalmazó feladatot is. A szociális területen a közigazgatási szervek hozzák létre, látják el anyagi eszközökkel és irányítják a szociális gondozás teljes intézeti hálózatát. A hatósági jogalkalmazói feladatok itt egyrészt az intézetek szolgáltatásainak igénybevételével függenek össze, másrészt a közigazgatási szervek közvetlenül nyújtanak szociális támogatást a rászorulóknak anyagi vagy természetbeni juttatás formájában. Az egészségügyi ellátási feladatkör szintén magába foglalja az intézetek hálózatának létrehozását, anyagi eszközökkel való ellátását és irányítását. A szakmai felügyeletet a közigazgatási szervek itt általában intézeteik útján látják el, ezen túlmenően a hatósági jogalkalmazói feladat során lehet módjuk az egészségügyi magánszféra felügyeletére. A hatósági jogalkalmazás egyéb feladatai a közérdekű gyógyító-megelőző tevékenység területére esnek, ahol általában a kötelezés és a szankcionálás formáját öltik. 4. Az állam belső védelmi funkciójából eredő közigazgatási feladatkörök a rendészeti és a védelmi feladatcsoportokból tevődnek össze. A rendészeti feladatcsoportba soroljuk a közrend és közbiztonság megteremtésének, valamint a tűzrendészetnek a feladatait. Mindkét feladat esetében a közigazgatási szervek maguk látják el az alapvető feladatokat, így a közrend és közbiztonság érdekében végzett rendfenntartást, bűnmegelőzést és bűnüldözést, a tűzrendészet keretében pedig a tűzmegelőzést és a tényleges tűzoltási feladatot. Ezek közül a tényleges tűzoltás önmagában nem közigazgatási feladat, de mint materiális tevékenység, ahhoz szorosan kapcsolódik. Mindkét területen találkozhatunk azonban a társadalom tagjainak és öntevékeny csoportjainak a segítő jellegű közreműködésével, melyben a feladat erőteljes közérdekű jellege domborodik ki. A rendfenntartó, bűnmegelőző és bűnüldöző feladattal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy annak ellátása a közigazgatási jogi eszközökön túlmenően igényli a büntetőjogi és

7 büntetőeljárás-jogi eszközöket is. A tűzrendészet keretében viszont a tűzmegelőzés körében találhatunk hatósági jogalkalmazói feladatot. A védelmi feladatcsoportban az ország határainak védelme, az állam biztonságának védelme és a polgári védelem található. Ezeket a feladatokat önálló, elkülönült szervezeti rendszerek látják el, melyek tényleges védelmi és kisebb részben bűnmegelőzési, bűnüldözési és hatósági jogalkalmazói feladatokat oldanak meg. 5. A külső védelmi funkció az állam területének sérthetetlenségét biztosítja az esetleges külső támadásokkal szemben. Ezt a funkciót az állam legfelsőbb szervei és közöttük a legfelsőbb közigazgatási szervek által irányított honvédelmi szervezetrendszer hivatott biztosítani. Ennek a feladatcsoportnak az egyik elemét a kifejezetten közigazgatási feladatokat ellátó szervezetek (a honvédelem irányítását és a hadkiegészítést végző szervek), a másik elemét pedig maga a honvédségi szervezet feladatai alkotják. Ez utóbbi - hasonlóan a tűzoltáshoz - nem közigazgatási feladat, hanem materiális tevékenység. 6. Végezetül az állam nemzetközi funkciójából vezethetjük le a közigazgatás külpolitikai és külgazdasági feladatcsoportjait. A külpolitikai feladatcsoportba az államközi kapcsolatok fejlesztését, a nemzetközi szervezetekben való részvételt és a külföldön tartózkodó állampolgárok érdekeinek a védelmét sorolhatjuk elsősorban. Ezeket a feladatokat a leglényegesebb kérdésekben a legfelsőbb képviseleti szerv a közigazgatás legfelsőbb szervei, valamint a külképviseleti szervek együttesen valósítják meg. A külgazdasági feladatcsoportban a közigazgatás alapvető feladata a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeinek megteremtése és szervezése, részvétel a nemzetközi gazdasági szervezetek munkájában, továbbá gazdasági és hatósági eszközökkel előmozdítani a külkereskedelem fejlődését. A közigazgatási tevékenységek fő típusai A közigazgatási feladatok elemzéséből kitűnt, hogy több feladatkörben is találhatunk azonos jellegű feladatcsoportokat és feladatokat. Ilyen például a jogalkalmazás és ezen belül a hatósági jogalkalmazás, az intézetirányítás, a felügyelet, a materiális feladat, de ha a feladatokat további részfeladatokra bontanánk, további azonosságokat is találhatnánk. A feladatok

8 megoldása a közigazgatási szervektől különböző tevékenységek elvégzését igényli, a feladat csak a cselekvés útján valósulhat meg. Mivel a feladatok jellegében találunk közös vonásokat, a megvalósításuk érdekében kifejtett tevékenységeket is csoportosíthatjuk alapvető jellegzetességeik szerint. A továbbiakban erre az összefüggésre alapozva azt vizsgáljuk meg, hogy a közigazgatási szervek által kifejtett tevékenységeket milyen fő típusokba sorolhatjuk. Ennek azért van jelentősége, mert a közigazgatás működésének belső törvényszerűségeit csak úgy tárhatjuk fel, ha a szerteágazó tevékenységet rendszerezzük és vizsgáljuk azonos jellegzetességeiket. Az egyes tevékenységtípusok kialakításánál többféle szempontot lehet figyelembe venni és ezzel magyarázható, hogy a közigazgatás-tudomány művelői a tipizálásnál eltérő eredményre jutnak. A tipizálási ismérvek számát tekintve is igen széles a skála a szakirodalomban. Berényi Sándor például az 1975-ben megjelent tankönyvben a feladatokon kívül figyelembe veszi az irányítási módszereket, a tevékenység jogi szabályozását és a szervezetek elkülönültségét. Madarász Tibor a tevékenységfajtákat szervi-alanyi, az igazgatottak (tárgyi), az igazgatás módszere és a hatalomgyakorlás erőssége ismérvek alapján különbözteti meg. Ismerünk olyan tipizálást is azonban (a német szakirodalomban), amely 36 féle ismérvet állít fel a tipizálás céljára. A közigazgatás nagyszámú tevékenysége kétségtelenül lehetőséget nyújt az osztályozás sokféle megoldására, azonban a feladatok és tevékenységek közötti szoros kapcsolat már önmagában is lehetőséget kínál egy lényeges tipizálásra. Az egyes feladatcsoportokhoz, feladatkörökhöz kapcsolódó tevékenységfajták ugyanis szükségképpen összerendeződnek, - a feladatcsoport és feladatkör azonossága miatt - így ez a fajta osztályozás is ad egy átfogó képet mindarról a tevékenységről, amelyet a közigazgatási szervek kifejtenek. Természetesen ennek az osztályozásnak is lehetnek kisebb hiányosságai, mivel a közigazgatás rendkívül sokrétű tevékenységében lehetnek olyanok, amelyek az ilyen csoportosításba nehezen sorolhatók be. Jelen tipizálással azonban nem célunk a teljes körű tipizálás elérése, csupán azokra a fő tevékenységfajtákra kívánunk rámutatni, amelyek a közigazgatási cselekvések jelentős részét magukba foglalják. Ezek alapján a következő fő tevékenységfajtákat különböztetjük meg a közigazgatásban. 1. Jogalkotás, törvény-előkészítés A közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége abból a rendelkezési jogosultságból adódik, amelyre a legfelsőbb képviseleti szerv felhatalmazza. A magyar jogi megoldás szerint

9 az Alkotmány ad felhatalmazást a Kormánynak, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak és az önkormányzati képviselőtestületeknek arra, hogy feladatkörükben jogszabályt (rendeletet) bocsáthassanak ki. Ezeknek a jogszabályoknak alapvető kritériumuk, hogy magasabb szintű jogszabályokkal nem lehetnek ellentétesek. Ezen belül is azonban két típusúak lehetnek, egyrészt magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján szabályozhatnak társadalmi viszonyokat végrehajtási jelleggel, másrészt saját feladatkörükben elsődlegesen is szabályozhatnak társadalmi viszonyokat. Ez utóbbi esetben is vannak azonban korlátok, a magasabb szintű jogszabályok, illetőleg az Alkotmány formájában. A közigazgatási jogalkotás alapvető jellegzetessége tehát, hogy az csak alkotmányi, törvényi, vagy más magasabb szintű rendeleti korlátok között fejthető ki, egy részük pedig kifejezetten magasabb szintű jogszabály végrehajtására születik. Itt megjegyezzük, hogy a modern államban a közigazgatás területi és helyi szintjén az önkormányzás alapelvének érvényesülésével összhangban kialakuló területi és helyi jogalkotás a jogrendszer hármas tagozódásának kialakulásához vezet. Ezáltal a központi szervek jogalkotása csak a valóban társadalmi szintű szabályozásra korlátozódik és minden olyan kérdésben, amelyben a területi és helyi érdekek eltérhetnek egymástól, megadja a lehetőséget a területi (megyei) és a helyi (városi, községi) jogalkotásra. A három szint tehát a törvényi szint, a központi közigazgatási szervek rendeleti szintje és a területi-helyi rendeleti szint. A közigazgatási szervek jogalkotásának másik sajátossága, hogy az a büntetőjogon kívül valamennyi jogágba tartozó jogszabály alkotására kiterjedhet. Ez egyrészt abból adódik, hogy a közigazgatás tárgya az egész államilag szervezett társadalom, másrészt a Kormány és az önkormányzati képviselőtestületek általános hatáskörű szervek, tehát szabályozási tárgykörük feladatikon belül nincs korlátozva. A jogalkotáshoz hasonló típusú tevékenységi kategória a törvény-előkészítés. Bár törvénytervezetet a közigazgatási szerveken kívül mások is benyújtanak a legfelsőbb képviseleti szervhez, a törvény-előkészítési munkálatok döntő többségében a közigazgatási szférában zajlanak. Ez egyértelműen érvényesül akkor, ha a Kormány terjeszti elő a törvénytervezetet, de az egyéb előterjesztés esetén is közreműködhet a közigazgatás apparátusa pl. az információkkal való ellátás, a felülvizsgálat és a pontosítás területén. A törvény-előkészítésben a közigazgatási szervek részvételét az információkkal való rendelkezés és a szakértelem alapozza meg. A közigazgatás központi szervei tevékenységükből adódóan rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek a törvény-

10 előkészítés szakaszában szükségesek, illetőleg az információs rendszereik révén újabb információk gyors beszerzésére képesek. 2. Hatósági jogalkalmazás A pontban a közigazgatás végrehajtó tevékenységének tárgyalásakor már foglalkoztunk a jogalkalmazás fogalmával és jellegzetességeivel, így itt a közigazgatási jogalkalmazás egyik leglényegesebb részét, a hatósági jogalkalmazást tesszük vizsgálat tárgyává. A hatósági jogalkalmazás alapvető jellegzetessége, hogy ennek során a közigazgatási szerv, mint hatóság alkalmazza konkrét egyedi ügyre a jogszabályt, vagyis a közhatalmi jogosítvány alapozza meg, hogy a társadalmi viszonyokat alakítsa. A leggyakoribb hatósági ügyfajták az engedélyezések, kötelezések, hozzájárulások, szankcionálások. Maga a hatóság kifejezés is arra utal, hogy a hatóság "hat" a környezetére, befolyást gyakorol a rajta kívül álló személyek és szervek jogaira és kötelességeire. A hatóság ezt a befolyást a döntésével éri el, melynek következtében változás következik be mindazon jogalanyok jogaiban és kötelességeiben, akikre a döntés vonatkozik. A hatósági jogalkalmazás másik jellegzetessége, hogy a tőle teljesen független jogalanyok (ügyfelek) viszonyaiba avatkozik be, és ügyfél elvileg bármely magánszemély vagy szervezet lehet. Utóbbi esetben a jogi személyiség sem feltétel. Ezért nevezhetjük a hatósági jogalkalmazást hierarchián kívüli tevékenységnek is, mivel a hatóság és az ügyfél között semmiféle jogilag előírt alá-fölérendeltség nem létezik. A hatósági jogalkalmazás harmadik jellemzője a kényszereszközök alkalmazásának a lehetősége abban az esetben, ha a hatóság döntésének az érintettek önként nem tesznek eleget. Ez a lehetőség a közhatalmi felhatalmazásból származik, eredete pedig a legfelsőbb képviseleti szerv által adott felhatalmazás arra nézve, hogy a közigazgatási szerv meghatározott kényszereszközt alkalmazhasson. A kényszereszközök alkalmazásának lehetősége követeli meg, hogy a hatósági jogalkalmazás során követett eljárás nyújtson biztosítékokat az ügyfelek részére arra, hogy törvénysértő módon ne lehessen velük szemben kényszereszközöket alkalmazni. Ezért szükséges a hatósági eljárás részletes jogi szabályozása általánosságban (valamennyi ügyfajtára) és speciálisan (egyes ügyfajtákra) egyaránt. Összefoglalva mindezeket a hatósági jogalkalmazás fogalma alatt azt a közigazgatási jogalkalmazást értjük, amikor a hatóság anyagi jogszabály alapján részletesen

11 szabályozott eljárás keretében rajta kívülálló személyek és szervek jogait és kötelességeit érintő döntéseket hoz és azoknak kényszereszközök útján érvényt szerez. 3. Irányítás A közigazgatás feladatainál több ponton is találkoztunk irányítási feladattal, melyek között kiemelkedett az intézetek irányítása. Ezeken kívül meg kell még említenünk egy másik irányítási kapcsolatot is, az alsóbb szintű közigazgatási szervek irányítását. Az irányítás, mint tevékenység azt jelenti, hogy két szervezet között olyan kapcsolat létezik, amelyben az egyik a másik tevékenységére meghatározó befolyást gyakorol. Az irányítás kizárólag csak szervezetek közötti viszonylatban érvényesül, erőssége pedig attól függ, hogy az irányító szervezet milyen eszközöket alkalmazhat a befolyásolásra és azokkal az irányított mely tevékenységét érinti. Elvileg az irányítás érintheti az irányított valamennyi tevékenységét, a rendeltetése érdekében kifejtett fő tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó igazgatási tevékenységet is. Az irányítás erőssége szerint régebben a szakirodalomban hierarchikus és a hierarchián kívüli irányítást különböztettek meg. A hierarchikus irányítás lényege, hogy a két szervezet között alá-fölérendeltségi kapcsolat létezik. A közigazgatásban az ilyen kapcsolatot az irányított szervezet létrehozásakor rögzítik jogszabályban vagy a szervezeti és működési szabályban. A befolyás gyakorlására már önmagában az alá-fölérendeltségi kapcsolat is elegendő, azonban a befolyásolás fő eszközeit általában szintén szabályozzák. Ezen belül azonban a hierarchikus irányítás korlátlan, vagy csekély mértékben korlátozott beavatkozási lehetőséget jelent az irányító szerv számára. Ezt általában az utasítási jog biztosítja a legszembetűnőbben, melynek alapján az irányító közvetlenül érvényesítheti akaratát az irányított tevékenységben. Hierarchikus irányítás érvényesül például a Kormány és a minisztériumok, vagy minisztériumok és a nekik közvetlenül alárendelt szervek között. A hierarchián kívüli irányítás - amely az irányítási jogosítványok egymásnak alá nem rendelt szervek közötti gyakorlását jelenti - mára már felügyeleti tevékenységgé változott. 4. Felügyelet A felügyeleti tevékenység kialakulása azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy az állam - felismerve, hogy a szervezetek működésének hatékonyságát kedvezően

12 befolyásolja az önállóság biztosítása - egyes szervtípusok esetében csak igen szűk körre korlátozza a befolyásolási lehetőségeit. Ezzel általában csak azt kívánja elérni, hogy az ilyen szervezetek működése feleljen meg a jogszabályoknak, illetve saját szervezeti és működési szabályaiknak. Ebbe a körbe a közigazgatás körében a felügyeletek különböző típusai sorolhatók, a felettes szervek hatósági törvényességi felügyelete, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete (ellenőrzése), a speciális hatósági felügyeletek (pl. kereskedelmi, közegészségügyi). A felügyelet másik típusa az intézetek esetében található, mely már túlmegy a működés törvényességén és elsősorban a működés szakmai megalapozottságát, jellegét vizsgálja és ezen a téren gyakorol befolyást. Az előző típusú felügyelettől való megkülönböztetés céljából ezt a felügyeletet szakfelügyeletnek nevezzük. Mindkét felügyeleti fajtának az a jellegzetessége, hogy az irányításnál szűkebb körű jogosítványokat tartalmaz. Legáltalánosabb jogosítvány az ellenőrzés, a fogyatékosság megszüntetésére való felhívás, illetőleg az észlelt fogyatékosság megszüntetése érdekében eljárás kezdeményezése. Ez utóbbi eljárást általában más szerv folytatja le, de egyes felügyeleti fajtáknál, mint pl. a hatósági felügyeleteknél az eljárást maga a felügyelő szerv is lefolytathatja (pl. szankcionál). 5. A közvetlen tulajdonosi tevékenység Az állam a vagyonának hasznosítását több formában végezheti. Az egyik forma, hogy vagyonának egy részéből gazdálkodó szervet létesít, amely egy társadalmi szükséglet ellátásán túl a vagyon gyarapítására törekszik. Ez a megoldás a piacgazdaságok kialakulásával egyre jobban háttérbe szorul. A másik forma az, hogy az állam rendelkezik a vagyonával közérdekű hasznosítás céljából. Ez a rendelkező tevékenység megnyilvánulhat az állam vállalkozó tevékenységében, melynek során az állam vagyoni részesévé válik nem állami gazdálkodó szerveknek. Másik megoldásként az állam egyszerűen értékesítési vagyonát, pl. az állami tulajdonban álló földrészleteket, lakóházakat, üzemeket. A harmadik hasznosítási mód az állami vagyon beruházások megvalósítására való felhasználása. Ezzel az állam olyan beruházásokat valósít meg, amelyre a magánszféra a tőke, vagy a gazdaságosság hiánya, illetve az állami monopólium alapján nem vállalkozik. Végül az állam vagyonát olyan gazdasági célú támogatásokra fordíthatja, amely megoldja a gazdaság rövid távon jelentkező problémáit, élénkíti a gazdasági fellendülést és ezzel közvetve a társadalom érdekét szolgálja.

13 Mindezeket a tevékenységeket az állam a közigazgatási szervei útján valósítja meg, és mivel ezeket a közigazgatási szervek azonos feladatkör ellátása érdekében végzik, összefoglaló névvel közvetlen tulajdonosi tevékenység alatt tárgyaljuk. 6. Materiális tevékenység Speciális tevékenységi fajta a közigazgatásban a belső és külső védelmi feladatokat ellátó fegyveres erők, testületek és rendészeti szervek materiális tevékenysége. Ezek a szervek a közigazgatás legfőbb szervei, illetve a legfelsőbb képviseleti szerv irányítása alatt állnak, így működésükhöz kapcsolható a közigazgatási szervek irányító tevékenysége is. A működésük másik tevékenységi típusa a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ezen túlmenően azonban végeznek olyan tevékenységeket is, amelyek az eddigi tevékenységi fajtákba nem sorolhatók. Ez utóbbiak közé sorolható a járőrözés, nyomozás, rendfenntartás, gyakorlatok tartása, tűzoltás, stb. Az állam működése szempontjából mindezek a tevékenységek elkerülhetetlenek, és jelentőségük abban van, hogy biztosítják a társadalom zavartalan életét, fennmaradását. Ennél fogva mint tevékenységi típust feltétlen ki kell emelnünk a közigazgatás tevékenységei közül és a fő típusokba kell besorolnunk.

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN

IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN Fő témakörök: 1. Az irányítás fogalma 2. Irányítási hatáskör 3. Irányítás és felügyelet elhatárolása 4. Az utasításoknak való engedelmesség 1. Az irányítás

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes A koncessziós irányelv átültetésének kihívása Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes Az irányelv kapcsán több szinten vetődnek fel kérdések A nemzeti jogrendszerbe beillesztés jogiszabályozási

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros

A belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros A belső ellenőrzési rendszer Dunaújváros 2007 A belső ellenőrzés fogalma A vezetés - leegyszerűsítve - a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Ebben az önszabályozó

Részletesebben

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2.

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2. 1. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, FELADATKÖRE Polgármester: Jegyző: Aljegyző: Dr. Sükösd Tamás polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Demeterné Dr. Venicz Anita

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei 2.SZ. MELLÉKLET Javaslat a Polgármesteri Hivatal strukturális átalakítására című előterjesztéshez A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei Építéshatósági és Általános feladatköre a) az építési,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Közzétételi lista a 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal. I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület augusztus 9-i ülésére Kétpó Községi Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület augusztus 9-i ülésére Kétpó Községi Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. augusztus 9-i ülésére Kétpó Községi Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. augusztus 9-i ülésére

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Tárgyalja a képviselő-testület március 26-i rendkívüli képviselő-testületi ülésén

Tárgyalja a képviselő-testület március 26-i rendkívüli képviselő-testületi ülésén 1./Napirend: Pilisszentkereszti Közösségi Ház és Könyvtár alapító okirat módosítása Előterjesztő: polgármester Tárgyalja a képviselő-testület 2014. március 26-i rendkívüli képviselő-testületi ülésén Előterjesztés

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft.

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. 1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. május E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. május havi

Részletesebben

Bakonyjákó Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Bakonyjákó Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Bakonyjákó Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről 2 Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ 1. a) Milyen tanulságok adódnak a szegénység és a szegénypolitika történeti értelmezéséből? Meg lehet-e szüntetni szegénypolitikával a szegénységet? b) Milyen szerepe van a kulturális foglalkoztatásnak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

3. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 26. napjára összehívott ülésére

3. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 26. napjára összehívott ülésére 3. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 26. napjára összehívott ülésére Előterjesztés tárgya: A helyi adókról szóló rendelet módosítása Tárgykört

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t )

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

1. Gazdasági Bizottság

1. Gazdasági Bizottság 2. melléklet a 10 /2013. ( V. 8. ) önkormányzati rendelethez A képviselő-testület egyes bizottságainak feladat- és hatásköréről és átruházott jogköréről 1. Gazdasági Bizottság 1.1. Ellátja az Mötv. és

Részletesebben

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l (r«:ráczg'?,-'ii!cs Hivatala IX t y'..irn : 2013. évi... törvény 1050h Érkezett : 2C13 APR 2 C. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáró

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Marcalgergelyi. Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2009.(III.18.) rendelete. falugondnoki szolgálatról

Marcalgergelyi. Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2009.(III.18.) rendelete. falugondnoki szolgálatról Marcalgergelyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(III.18.) rendelete falugondnoki szolgálatról (A 2/2010. (II.24.) rendelettel módosított szöveg.) Kihirdetve: 2009. március 18. Vadas László

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés CSORNAHŐ Csornai Hőszolgáltató Kft. 9300 Csorna, Barbacsi u.1. Telefon:0696/592080, 0696/261677 Fax: 0696/592089 E-mail: csornaho@csornaho.hu honlap: csornaho.hu ügyfélszolgálati

Részletesebben

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Dr. Mógor Judit tű. ezredes BM OKF főosztályvezető Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Budapest, 2014.

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére

A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére 1941-1/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29 - i ülésére Tárgy: Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft 2012.évi beszámolója Az előterjesztést

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel.

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról

NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról 1 (Egységes szerkezetben!) NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Nyírmeggyes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hatályban

Részletesebben

Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros ülésének 7. napirendi pontjához

Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros ülésének 7. napirendi pontjához 1 Kéthely Község Önkormányzatának P o l g á r m e s t e r e 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.:85/539-036 Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartott soros

Részletesebben

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete /2013.(..) önkormányzati rendelete a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. február 25. E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. február

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE Az előterjesztés előkészítésében közreműködött: Önkormányzati és Szervezési Iroda A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Szentendre

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület!

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2. számú melléklet 1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-

Részletesebben

I. A rendelet célja, hatálya

I. A rendelet célja, hatálya Egységes szerkezet: 2015.02.13. Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (VII.31.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Footer Text 2/28/2016 1 Nemzetbiztonsági szolgálatok Footer Text 2/28/2016 2 Nemzetbiztonsági szolgálatok Alaptörvény 1995. évi CXXV. Törvény a nemzetbiztonsági

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselőtestülete. /2015.(...) önkormányzati rendelete

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselőtestülete. /2015.(...) önkormányzati rendelete Monostorapáti község Önkormányzata Képviselőtestülete /2015.(...) önkormányzati rendelete Monostorapáti község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.15.) önkormányzati

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a képviselő-testület 2015. február 12.-i ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s. a képviselő-testület 2015. február 12.-i ülésére. Segesd Község Önkormányzat Polgármesterétől 7562 Segesd, Szabadság tér 1. E l ő t e r j e s z t é s a képviselő-testület 2015. február 12.-i ülésére. Tárgy:2015. évi költségvetési tervezet Az államháztartásról

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása

Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása Okirat nyilvántartási száma: 1/ /2012. Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA Módosítása A bevezető szövegrész helyébe A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény és

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés munkaterv szerinti ülésre/ nyílt Nagykovácsi, 2012. február 23. Előterjesztő:. Előadó: Pappné Molnár Afrodité pénzügyi előadó. Melléklet:Rendelet tervezet Véleményezi: Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a közterület használati díj felülvizsgálata

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a közterület használati díj felülvizsgálata 4. Napirend közterület használati díj felülvizsgálata - előterjesztés 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a közterület használati díj felülvizsgálata Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉSE REKTORI HIVATAL

KIEGÉSZÍTÉSE REKTORI HIVATAL 7. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 8. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REKTORI HIVATAL BUDAPEST,

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben