Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság"

Átírás

1 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által július 8-án elfogadott, végleges változat

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Megyei helyzetelemzés Gazdasági és munkaerőpiaci környezet A gazdaság A munkaerőpiac Munkaerőpiaci helyzet - foglalkoztatás Munkaerőpiaci helyzet munkanélküliek (álláskeresők) Társadalmi-demográfiai környezet A népesség száma és kor-összetétele Az általános és középfokú iskolai korosztályok létszámának várható alakulása Az oktatási rendszer helyzete Baranyában Alapfokú képzés Pályaorientáció A középfokú képzés A képzés trendvonalai Európai trendek A hazai népesség iskolázottságának előrejelzése A stratégiai illeszkedés szempontjai Az Európa 2020 stratégia A magyar területfejlesztési politika elképzelései Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Program (2011) Nemzeti Vidékstratégia ( a magyar vidék alkotmánya ) Nemzeti Fenntartható Fejlődési stratégia Baranya megye jövőképe és területfejlesztési céljai Korábbi szakképzési stratégiák II. Szakképzési problémák, a megoldáshoz kapcsolódó lehetséges eljárások, célok A szakképzés keretfeltételeinek változása és ennek következményei A szakképzés és a munkaerőpiaci igények III. Szakképzési elvek, célok, fejlesztési stratégia A megye szakképzésének alapvető értékei és stratégiai céljai A megyei szakképzés SWOT-analízise A megyei szakképzés jövőbeli, célzott értékei A megyei szakképzés átfogó célja (küldetése) A megyei szakképzés stratégiai céljai A szakképzési stratégia kitörési pontjai, akcióprogramjai... 52

3 3 Bevezetés A Baranya megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) fontos és elengedhetetlen feladata, hogy összeállítsa saját képzés- (szakképzés-) fejlesztési stratégiáját. Ez a dokumentum lesz hivatott arra, hogy értékeket, jövőképet és stratégiai célokat fogalmazzon meg, ezzel elvi alapot, mércét adjon önmagának és a képzési folyamat minden érintettje számára, iránymutatásul szolgáljon akcióprogramok megfogalmazásához, konkrét döntések meghozatalához. Ez a stratégia egy különösen fontos és kritikus időszakban készül. Az elmúlt években számos (többségében jogos) kritika érte a szakképzést, elsősorban azért, mert a képzés sem szakmaszerkezetében, sem tartalmában nem volt képes megfelelni a munkaerőpiac, a gazdaság vele szemben támasztott elvárásainak után egy átfogó köznevelési, szakképzési reform indult el. Ennek legfontosabb eleme számunkra (mint később majd részletesen bemutatjuk) egy olyan 3 éves szakképzési rendszer kialakítása, amely a közismeret helyett a szakmai ismeretekre helyez nagyobb hangsúlyt, kialakítja a duális szakképzés hazai rendszerét, lényegesen átalakítja a szakmai nomenklatúrát (OKJ), a képzések tartalmát és vizsgáztatási rendszerét. Ezzel párhuzamosan a tankötelezettséget 16 évre mérsékli. A szakképzés tartalmát, gyakorlati részét és ellenőrzését tekintve kiemelt szerepet biztosít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a közoktatás intézményrendszerét és irányítását tekintve erőteljes centralizációt hajt végre, a szakképzés jövőbeli irányainak meghatározását a korábbi regionális helyett megyei szinten létrehozott Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatává teszi. Mindez új lehetőségeket és egyúttal rendkívül nagy kihívást is jelent, mert a képzést, és ezen keresztül a munkaerőpiacot versenyképessé, a munkaerőt foglalkoztathatóvá, a szakképzést alkalmazkodóvá és jobb színvonalúvá kell tenni. Mindeközben azt is látjuk, hogy a szakképzés egy önmagában is meglehetősen bonyolult társadalmi-gazdasági, oktatási-képzési, intézményi rendszer része, ezért egy egyszerű döntéssel, illetve önmagában biztosan nem lesz képes megfelelni a munkaerőpiaci igazodás követelményének. Ehhez a képzés egész rendszerének alapfoktól felsőfokig egymásra épülő fejlesztésére, illetve a képzési rendszer minden közvetlen és közvetett érintettjének (ide értve a családokat és iskolákat, intézményfenntartókat és működtetőket, tanárokat és gyakorlati képzőket, munkáltatókat és más munkaerőpiaci szereplőket) együttműködésére lesz szükség. Az MFKB-k törvényben meghatározott legfontosabb feladata kétségtelen az ún. irány/arány döntések meghozatala, vagyis az, hogy a megye társadalmi-gazdasági helyzete, jelen- és jövőbeli munkaerő-igénye, a munkaerőpiac, illetve az oktatási-képzési rendszerek jelen állapota, várható és szükséges változása alapján meghatározza a szakképzés jövőbeli fejlesztési irányait és a beiskolázás arányait. A BMFKB Szakképzés-fejlesztési stratégiáját előkészítő-kidolgozó Stratégiai munkabizottság ugyanakkor úgy gondolja, hogy ennek a stratégiának nemcsak az irány/arány döntések megalapozását kell szolgálnia. A Szakképzésfejlesztési stratégiának átfogóbb, szélesebben értelmezett funkciót tulajdonítunk: ebben a megyei szakképzés és ennek kapcsán az oktatási-képzési rendszer egésze, annak minden intézménye és érintettje számára kell egy átfogó jövőképet, és az ennek elérését elősegítő stratégia célokat és operatív fejlesztési irányokat meghatározni.

4 4 Ezzel párhuzamosan azt is előre kell bocsátanunk, hogy a Stratégia ebben a változatában elsősorban az MFKB szűkebb hatókörébe tartozó szakképzésre fókuszál, a helyzetkép megfogalmazásában is, és a feladatok meghatározásában is. Nincs, vagy csak érintőlegesen szerepel (még) benne a felnőttképzés (amelyre vonatkozóan a most megjelent jogszabálymódosítást még értelemszerűen nem tudtuk feldolgozni), a civil szféra közoktatásiszakképzési aktivitása, illetve a más szintet képviselő felsőoktatás, ezen belül is a (most újraformálódó) tanárképzés és a felsőoktatási szakképzés (amelyik nagy valószínűséggel ugyancsak átalakulóban van), valamint a kamarák törekvéseiben régóta szereplő üzemekfeletti képzés kérdése. Ezt a hiányosságot a szabályozási környezet stabilizálódása, illetve a magunk részéről az akcióprogramok megvalósítása, illetve a Stratégia frissítése során kell majd mindenképpen pótolnunk. Jelen dokumentum a könnyebb áttekinthetőség érdekében egy tömörebb helyzetértékelést ad, valamint a stratégiai célok megfogalmazását tartalmazza. A jelen helyzet részletesebb elemzésének elősegítése érdekében külön mellékletek közölnek még részletesebb adatokat és információkat. Mindezek kiegészítéseként egy külön Adatok könyvtár tartalmazza a helyzetfeltárásban közölteknél részletesebb adatokat, és egy másik, ugyancsak mellékelt Alap-tanulmányok könyvtár néhány olyan dokumentumot, amelyek fontos háttér-anyagul szolgálhatnak. I. Megyei helyzetelemzés A helyzetelemzés összeállítását megkönnyítette, hogy előtte már elkészült a BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ. Úgy gondoljuk, hogy az abban már részletesen bemutatott helyzetképet még egyszer leírni, megismételni nem szükséges, ezért a szakképzési stratégiához már elegendőnek tartottuk csak felidézni annak fontosabb megállapításait, adatait, eredményeit. A továbbiakban erre, mint forrásra már külön-külön nem hivatkozunk. Ott jelöljük a forrást, ahol az adatot, információt máshonnan vettük át. A szöveg közé csak a feltétlen szükséges táblázatokat illesztettük be. Részletesebb adatokat, táblázatokat a Mellékletben közlünk. 1. Gazdasági és munkaerőpiaci környezet 1.1 A gazdaság A vizsgálat alapvető célja annak feltárása, hogy melyek a helyi gazdaság fő jellemzői és a jövőben milyen irányú változások várhatók, vagyis hogyan alakul a kereslet. A megyében a bányászati iparág leépülését követően (mely közel ember munkahelyét jelentette) az ipari szerkezet nem tudott megújulni, 2011-re az egy lakosra jutó ipari termelés Baranya megyét az ország megyéi közül a legrosszabb helyre pozícionálta. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) összegét tekintve Baranya megye pozíciója csaknem 10%-ot romlott az országos átlaghoz képest a 2000 és 2010 közötti időszakban ben Baranya megyében az 1 főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 67,6%-a volt, míg 2007-ben még 71,1%-a. A megye az ország 19 megyéje közül a 13. az egy főre jutó GDP sorrend alapján 2010-ben, ez a pozíciója jellemző évek óta. Ennek ágazatonkénti megjelenése azt mutatja, hogy mára a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a

5 5 mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népességarány tekintetében várható arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem. (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása Baranya megyében 2010-ben: 7,93%-ot tett ki a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás, 21,04%-ot az ipar, 4,63%-ot az építőipar, valamint 66,39%-ot a szolgáltatások. Az adatok alapján jól látható, hogy a megyében jelentős a szolgáltatói túlsúly. A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma, 4% a főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről 2010-re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10% a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, ill. a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. A szakképzés alapvető feladata, hogy a valós (jelenlegi és jövőbeli) gazdasági szerkezethez igazodjon saját szakma-struktúrája kialakításakor. Ezért számunkra különösen fontos, hogy a jövőben hogyan alakul a gazdaság ágazati- és szakma-struktúrája. Az alapul vett megyei helyzetfeltáró munka is több olyan ágazatot emel ki, amelyek stratégiai területek, vagy azokká válhatnak: A világ energia- és nyersanyag-éhségének köszönhetően a mélyben húzódó ásványi anyagok hasznosítása korszerűbb, gazdaságosabb és nem utolsó sorban a környezetet kevésbé terhelő megoldásokkal újból előtérbe kerülhet. A hegységek fő tömegét alkotó mészkő cementgyártásra alkalmas. Komlón andezit, míg a dombvidékeken agyag, a Dráva mentén kavics és homok található nagy mennyiségben. A megújuló energiaforrások közül a térségben a biomassza típusú primer energiaforrások készletei a legnagyobbak (energiaültetvények, bioetanol és biodízel alapanyagok), ahol jelentős nagyságú, biomassza termelésre is alkalmas területek találhatók. Ez felértékeli a zöld szakképzést, a zöld energiákra és technológiákra épülő képzéseket. Bár az energetikában hosszú a beruházási idő, távlatilag fontos lehet Baranya számára a bányászat, az erőműi kapacitásfejlesztés, amelyhez kapacsolódhat Paks fejlesztésének ügye is. A tájegység fontos természeti értékeit jelentik az itt található országos és helyi jelentőségű védett természeti területek. A leszakadó, periférikus helyzetű térségek fejlesztésének egyetlen esélye a területileg integrált, komplex programokkal történő megújulás (például Ős-Dráva program). A mezőgazdaság aránya a többi megyéhez képest Baranyában magasnak mondható, a megyék rangsorában az első harmadban foglal helyet. A mezőgazdaság, a helyi gazdaságok fejlesztése népesség-megtartó és foglalkoztatási szempontból is fontos. Kiválóak az adottságok a szőlő és bortermelésre a villányi és a mecsekaljai borvidéken. Baranya megye egy főre jutó ipari termelése és annak változása elmarad a többi megyétől, ill. az ország átlagától. A megye feldolgozóipara nem érte el az országos termelési érték

6 6 1%-át (0,8%). A feldolgozó-iparon belül a textil- és bőripar az országos termelési érték 2,3%-a, a fa, papír és nyomdaipar 4,2%-a, a műanyag, gumi és építőanyag ipar 1,3%-a, a kohászat, fémfeldolgozás 1,7%-a, a gépipar 0,6%-a és a villamos energia, gáz és gőzellátás 5,8%-a. Az iparnak ezzel együtt is fontos bázisai épültek ki a megyében, jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciállal rendelkezik. A termelő kis és középvállalkozások jelentős számú embert foglalkoztatnak. Magyarország egy nagyon jó szakképzésre alapozva a mai középszintű bérköltséggel a nemzetközi versenyben jó helyen állhat. A termékek előállítása terén globális verseny folyik, amelyben Magyarországnak és ezen belül Baranya megyének meg kell találnia a helyét, és pozícionálnia kell magát. A termelésben rejlő potenciált a jövőben célszerű erőteljesebben középpontba állítani. Az olcsó tömeggyártás helyett a szakmunkára alapuló egyedi gyártásra és igényes sorozatgyártásra érdemes fókuszálni. Magyarország a helyi munkakultúrával és a magyar attitűd pozitívumaival (kreativitás, rugalmasság, változásra való hajlandóság, alkalmazkodási képesség, stb.) megtámogatva egy minőségi szakképzéssel, amely a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodik, jó eséllyel növelheti nemzetközi szinten versenyképességét. Itt is megvannak a komparatív előnyeink. A gépipari klaszter jelenléte, a szakképzett munkaerő, az Elcoteq által teremtett mikro-elektronikai szaktudás. Kitörési pontot jelenthet a kerámia-ipar (az új pályára álló Zsolnay), a kesztyűs hagyományok (kesztyűipari klaszter). A Baranyában élő német ajkú kisebbség kínálta nyelvtudás, valamint a jelen levő gépipari tradíció és meglevő KKV-k jó bázist jelentenek egy potenciális beszállítói bázis kiépítésére. Ezt kellene segíteni szakképzés-fejlesztéssel, marketinggel, profi üzletszerzési módszerekkel, a város eladásával, a KKV-k kapacitásainak eladásával (pl. Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter). A képzés minden szintjén és szakirányában egyaránt fontos és fejlesztendő a vállalkozóvá válást segítő tanácsadás és képzés. A megyében jelen vannak - különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. Az építőipar az előző év azonos időszakához képest összehasonlító áron számolva közel egyharmadával esett vissza, ami az országosnál ahol 7,6% volt a csökkenés mértéke jóval nagyobb arányú mérséklődést jelentett. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé enyhe ingadozásokkal ugyan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Baranya megye kulturális-és táji-természeti adottságai kedveznek a turizmus fejlődésének. A megye termál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb területei közé tartozik. Nagymértékű, kihasználatlan potenciál áll rendelkezésre, mind a szálláshelyek, mind a látnivalók, attrakciók esetében. A turizmus minden ágazata jelen van a megyében, komplexitása komparatív előnyöket kínál. Ezzel párhuzamosan az egészségiparban is vannak kihasználatlan lehetőségeink. A Pécs Versenyképességi Pólus, ill. az új innovációs programok részeként is megnőtt az egészségipar, a biotechnológiai cégek jelentősége (és szakemberigénye). Továbbá itt van az egyetem, a klinikum országos és nemzetközi hírű centrumokkal, a közeli gyógyfürdők, magán egészségügyi intézetek. Kulturális szempontból a megye egyedülállóan fejlett, egyebek mellett Pécs Európa Kulturális fővárosa, Palkonya Európa kulturális faluja volt. A magas szintű kultúra műveléséhez adottak a megfelelő infrastrukturális feltételek, de a kulturális terek és

7 7 műemlékek (például Ormánsági fakazettás templomok) kihasználtsága alacsony. Az aktív kulturális élet keresletet indukál a kulturális ipar vállalkozásai, a kreatív ipar különböző területei számára. Bár nem a gazdaság része, érdemes megemlíteni a harmadik szektort is: Baranyában hagyományosan erős a civil szektor súlya, foglalkoztatási szerepe. A megyei Területfejlesztési koncepció elsősorban a gépipart és a helyi gazdaság ágazatait (mezőgazdaság, szociális gazdaság) emelte ki stratégiai ágazatként. Ezt mindenképpen prioritásként kell kezelni minden irány-arány döntésnél, de figyelembe kell venni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gazdaság fentiekben is megfogalmazott, illetve a folyamatos fejlesztési döntések nyomán aktuálisan körvonalazódó lehetséges kitörési pontjait és ezek szakképzéssel szembeni igényeit. 1.2 A munkaerőpiac A vizsgálat alapvető célja annak feltárása, hogy a munkaerőpiacnak melyek a mai jellemzői és a jövőben milyen irányban változik, hogyan alakul a kínálat Munkaerőpiaci helyzet - foglalkoztatás A KSH Munkaerőpiac közleménye szerint a munkaerő-felmérés alapján IV. negyedévében a munkaerőpiacon a baranyai éves népesség 54,7%-a volt jelen vagy foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként. A gazdaságilag aktívak számának az előző év azonos időszakához képest szerény mintegy 600 fővel való bővülését a foglalkoztatottak körében bekövetkezett 3300 fős növekedés és a munkanélküliek 2700 fős csökkenése együttesen alakította, ami a munkaképes korú népesség egyidejű csökkenése mellett az aktivitási arány 0,7 százalékpontos növekedését eredményezte. A megyében a éves népesség 47,1%-a, 141 ezer fő számított foglalkoztatottnak az év utolsó negyedévében. A munkanélküliek száma átlagosan 23 ezer fő körül alakult. Baranya megyében 2012-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél együttesen közel ugyanannyian álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. A fő több mint felét (56%-át) a versenyszférában, négytizedét a költségvetési szerveknél foglalkoztatták. Előbbiben 5,9%-kal kevesebben, utóbbiban 6,2%-kal többen álltak alkalmazásban, mint az azt megelőző évben. A munkavállalók fennmaradó kevesebb, mint 5%-a a nonprofit szektorban dolgozott. Egy év távlatában a szellemi munkát végzők száma mind a vállalkozásoknál, mind a költségvetési intézményeknél közel 5%-kal esett vissza, a fizikai foglalkozásúak közül a versenyszférában dolgozóké ennél jobban, 6,3%-kal csökkent, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 31%-kal többen álltak alkalmazásban, ami a közfoglalkoztatásban résztvevők magasabb számának tulajdonítható. A nemzetgazdaság egészén belül az alkalmazásban állók héttizede a szolgáltatás, 24%-a az ipar és 6%-a a mezőgazdaság területén dolgozott január decemberében az egyes nemzetgazdasági ágak közül 13-ban csökkent, 6-ban pedig emelkedett az alkalmazotti létszám. A hanyatlás a legnagyobb foglalkoztatási területek közül a feldolgozóiparban 5,5, az oktatásban 3,5%-ot ért el. A másik oldalon a humán-egészségügyi és szociális ellátást kell első helyen megemlíteni, ahol mind volumenében, mind mértékében a legnagyobb volt a növekedés, az alkalmazotti létszám egy év alatt ről ra duzzadt, vagyis közel harmadával bővült.

8 8 Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, I IV. negyedév Gazdasági ág Alkalmazott, Megoszlás, fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,9 B Bányászat, kőfejtés 100 0,1 C Feldolgozóipar ,1 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,1 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül ,4 E Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás ,9 B+C+D+E Ipar ,3 F Építőipar ,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 H Szállítás, raktározás ,3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 J Információ, kommunikáció 538 0,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 718 0,9 L Ingatlanügyletek 527 0,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys ,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,0 P Oktatás ,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 906 1,2 S Egyéb szolgáltatás 726 0,9 A S Összesen ,0 Ebből: versenyszféra ,5 költségvetési szféra ,3 Forrás: KSH Baranya 2012 A következő tábla számunkra releváns üzenetét gyengíti ugyan, hogy a végzettség szerkezetének változásait bemutató adatok az egész régióra vonatkoznak, így ezen belül nem jelzik a konkrét megyei helyzetet, a kép mégis érdekes. A foglalkoztatottak megoszlásának változása legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, (%) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 14,6 37,6 30,5 17,3 100,0 Összesen 14,1 31,4 33,3 21,2 100, Dél-Dunántúl 11,2 35,4 30,6 22,8 100,0 Összesen 11,0 29,2 34,1 25,7 100,0

9 9 Nem újdonság, hogy a régióban gazdasági helyzetéből következően az országosnál jobban csökkent a foglalkoztatottság, a foglalkoztatottak képzettségi színvonalának emelkedése ugyanakkor markánsabb az országosnál: a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma az országosnál is jobban nőtt, a legfeljebb 8 osztállyal rendelkező foglalkoztatottak száma az országosnál is jobban csökkent. Másrészt ugyanakkor a gimnáziumot végzettek száma országosan lényegében változatlan, a Dél-Dunántúlon viszont érzékelhető nagyságrendű a csökkenés. A szakképzettek számának csökkenése számszerűen ugyan országosan is nagyobb ennél, de a negatív különbség ebben a dimenzióban kisebb, mint a középiskoláknál. Lényegében hasonló képet mutat a foglalkoztatottak képzettség szerinti szerkezetének változása is. Az ország egészében erőteljesen nő a diplomások, kisebb mértékben az érettségizettek aránya, jelentősen csökken a 8 osztályosok, kisebb mértékben a szakképzettek részaránya. A Dél-dunántúli régióban ugyanakkor szignifikánsan és tartósan magasabb a szakképzettek foglalkoztatottakon belüli aránya, mint az ország egészében. Összességében az aktivitási és foglalkoztatási adatok különösen a versenyszféra csökkenő foglalkoztatási szerepe azt mutatják, hogy Baranyában igen nagy szükség lenne olyan gazdasági növekedésre, amely együtt jár a versenyszférában a munkahely-teremtéssel. Másrészt a foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása azt mutatja, hogy még mindig magas a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya (a másik oldalon érdekes módon a diplomások aránya viszont elmarad az országos átlagtól), vagyis van még igen jelentős tennivaló a képzési rendszer számára. A szakmunkás végzettségűek igen magas aránya pedig egyrészt a szakképzés kiemelt fontosságát, másrészt a minőség fokozott jelentőségét sugallja a szakképzési stratégia számára Munkaerőpiaci helyzet munkanélküliek (álláskeresők) A KSH Munkaerőpiac közleménye szerint 2012-ben Baranyában javult a munkanélküliségi ráta, miután a mutató értéke az egy évvel korábbi 15,7-ről 14,0%-ra csökkent, de az országosan jellemzőnél (10,7%) továbbra is kedvezőtlenebb maradt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a év decemberi zárónapján a nyilvántartott mintegy álláskereső száma az előző év azonos időszakához képest kevesebb, mint egy százalékkal mérséklődött. Ugyanezen időszak alatt az ország megyéi közül Békésben számláltak még az előző évinél (4,6%-kal) kevesebb munkanélkülit, míg a többi megyében a regisztráltak számában 0,1 és 10% közötti növekedés következett be. Baranyában a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya egy év alatt 16,3-ről 16,5%-ra változott, ami az országos átlagot 3,7 százalékponttal haladta meg. A megyék rangsorában Baranya továbbra is a középmezőnyben foglalt helyet a 7. legmagasabb munkanélküliségi rátájával, míg Somogy az 5., Tolna a 11. helyen állt. Az állományon belül az átlagosnál nagyobb ütemű, 2,6%-os fogyás jellemezte az álláskereső nők számának változását, akik a regisztráltak 48%-át alkották. Iskolai végzettségük szerint az álláskeresők legnagyobb csoportját, több mint felét, továbbra is a középfokú végzettségűek tették ki, számottevően nem csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (41%), és változatlan maradt a diplomával rendelkezőké (4,7%). Az aktívan munkát keresők fele 6 hónapnál rövidebb ideje jelentkezett be az illetékes Munkaügyi Kirendeltségen, míg az álláskeresők közül minden harmadik több mint egy éve szerepel a nyilvántartásokban.

10 10 A munkanélküliek közül meg kell említeni a pályakezdőket, akiknek a száma 2012 júniusától kezdett el jelentősen az iskolaév végén szokásos szezonális ingadozás mértékét meghaladóan gyarapodni. A munkaerő piacra újonnan bekerülők száma szeptemberben mikor a pályakezdők elhelyezkedését segítő Első munkahely garancia program indult, ahol a támogatások egyik feltétele a munkaügyi központokban történő regisztráció volt tovább nőtt és az év végéig tartósan magas maradt. Egy év távlatában a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk 10-ről 13%-ra, számuk pedig háromtizedével emelkedett. A pályakezdők számával együtt, de korántsem olyan mértékben 2011 decemberét 7%-kal meghaladóan nőtt a 25 év alatti, fiatal munkanélküliek száma, ami egyben azt is jelenti, hogy az ennél idősebb korosztályból is többen vártak életük első munkahelyére. A nyilvántartott álláskeresők adatait tekintve Baranya megye városai közül általában Komlón, Mágocson, Mohácson, Sellyén és Szigetváron van a legtöbb regisztrált munkanélküli. A pályakezdő munkanélküliek aránya Sásd, Siklós, Kozármisleny, Harkány, Szentlőrinc és Harkány területén kimagasló, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei, végzettségükhöz képest is rosszak a megyén belül. A diplomás álláskeresők aránya a pécsi kistérségben, Kozármislenyben és Pécsett a legmagasabb. Az elvándorlási adatok jól mutatják, hogy munkahely-keresés és magasabb jövedelemszerzés céljából számos pályakezdő és diplomás fiatal hagyja el a megyét. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaerőpiac egyes fontos szegmenseiben a Baranya megyei kistérségekben (2012. június) A nyilvántartott álláskeresők 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők A diplomások aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Pécs 7,1 4,1 58,0 9,2 9,8 Bóly 5,8 2,5 43,3 9,3 8,7 Harkány 6,1 2,6 43,4 10,1 8,2 Komló 13,3 7,8 59,1 9,8 3,0 Kozármisleny 5,4 2,5 46,8 11,8 11,4 Mágocs 12,1 7,0 57,8 9,9 1,0 Mohács 12,9 5,5 42,9 8,1 4,4 Pécsvárad 7,4 4,4 59,5 11,0 6,0 Sásd 9,1 4,1 45,1 17,2 5,9 Sellye 14,4 7,8 53,9 6,3 3,2 Siklós 11,1 5,9 52,7 12,0 4,7 Szentlőrinc 9,3 4,9 52,6 11,2 5,6 Szigetvár 12,4 5,3 43,0 9,3 3,7 Villány 8,4 3,9 46,3 9,5 6,8 Összesen 8,8 4,8 54,2 9,5 7,0 A következő tábla szakmacsoportonként mutatja be a regisztrált álláskeresők, az új bejelentett álláshelyek és a rendelkezésre álló üres álláshelyek számát. (A mellékletben közölt táblázatok ezt részletesebb szakmaszerkezeti bontásban, munkaügyi kirendeltségenként megbontva tartalmazzák, így részletesebb összevetésre is lehetőséget kínálnak.)

11 11 Az álláskeresők és az üres munkahelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a októberi zárónapon, megyei összesítésben (fő) FEOR foglalkozások A regisztrált álláskeresők száma 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 10 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Az új bejelentett álláshelyek száma A rendelkezésre álló üres álláshelyek száma Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen Forrás: Munkaügyi Központ, októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékelt könyvtárban) A magas munkanélküliségi ráta már önmagában is jelzi, hogy hiányzik a gazdaság dinamizmusa, a munkahelyteremtés a baranyai gazdaságban. Más közelítésben ez azt is jelzi, hogy igen jelentős munkaerőpiaci tartalékkal rendelkezik a megye, amelynek aktivizálásához a munkahelyteremtés mellett a foglalkoztathatóság javítása is szükséges, ez pedig a képzés/szakképzés számára fontos jövőbeli feladatot jelent. Egyáltalán nem pozitív jelenség, hogy a nyilvántartott álláskeresők 41%-a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, illetve más közelítésben a regisztráltak 36%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokban dolgozott korábban (bár az új bejelentett álláshelyek 31%-a és a rendelkezésre álló üres munkahelyek 58%-a is ebbe a kategóriába tartozik). Ezek olyan jellemzők, amelyeken egy tudásigényes, minőségi fejlődési irányt választó megye (és gazdaság) mielőbb meg kell, hogy változtasson. Az adatok egyúttal jelzik a strukturális problémákat is: a kínálati oldal nem azzal a képzettséggel rendelkezik, mint amit a munkaerőpiac kíván. A képzés (szakképzés, munkaerőpiaci képzés) számára fontos feladatot jelent a képzés jobb illesztése a gazdaság igényeihez (a kínálati többlet és a kielégítetlen kereslet egymáshoz igazítása, illetve a foglalkoztathatóság javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű (szakképzettség nélküli tartósan munkanélkülivé vált) álláskeresők kiemelt segítése.

12 12 2. Társadalmi-demográfiai környezet Az elemzés célja annak vizsgálata, hogy hogyan alakul a demográfiai helyzet, és ennek alapján a képzés iránti társadalmi szükséglet a jövőben. 2.1 A népesség száma és kor-összetétele A KSH közleménye szerint Baranya megye fontosabb népmozgalmi folyamatai az országosan tapasztalható kismértékű javulással szemben továbbra is kedvezőtlenül alakultak. Csökkent a születésszám, többen haltak meg, ebből adódóan gyorsult a népességfogyás. Baranyában 2012 folyamán az előzetes adatok szerint 3150 élve születést regisztráltak, csaknem 3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ország megyéi közül kizárólag Baranyában történt csökkenés, a többi megyében valamint a fővárosban is az előző évinél több gyermek született 2012-ben. Az előzetes adatok alapján számított 8,1 ezrelékes élve születési arányszám számottevő mértékben elmaradt a 9,1 ezrelékes országos átlagtól, vagyis Baranyában ezer lakosonként eggyel kevesebb gyermek született, mint az országban általában. További kedvezőtlen fejlemény a halálozások számának az országosnál is nagyobb mértékű emelkedése. Baranyában az elmúlt év során 5200 lakos hunyt el, 2%-kal több, mint egy évvel korábban (országosan 0,5%-os növekedés történt). A megyében 13,4 halálozás jutott ezer lakosra, amely valamivel felülmúlta az ország 13,0 ezrelékes átlagát. A csökkenő születésszám és a romló halandóság együttes következményeként fokozódott a népesség-csökkenés üteme. A születések és a halálozások negatív egyenlege miatt a megye lakossága 2012-ben 2050 fővel lett kevesebb, a természetes fogyás 10,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Míg Baranyában a természetes népmozgalomból adódóan ezer lakosonként 5,3 fővel, országosan kisebb mértékben, 3,9 fővel fogyatkozott a népesség. Év A baranyai népességszám alakulása, népsűrűség, január 1. száma A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % az országos százalékában Egy km 2 -re jutó lakónépesség ,6 3, ,6 3, ,7 3, ,4 3, ,3 3,9 88 Forrás: KSH A megyében élő népesség fogyása a megye területén belül nem egyenletes, a csökkenés jelentős területi eltérés mutat. A megye középső részén, Pécs környékén jelölhető ki egy összefüggő településcsoport, főként a várost délről és nyugatról övező települések, amelyek az elmúlt évtized során növelni tudták népességüket. Tehát a térség magját, a negatív mérlegű Pécset, pozitív egyenlegű agglomeráció övezi. A megye DNy-i térsége, Sellyétől nyugatra és délre, valamint az északnyugati megyehatárhoz közeli dél-zselici kistelepülések alkotják a megye legnagyobb mértékben csökkenő, elöregedő népességű településeit. A megye fogyása összességében lassul, de a növekvő Pécsi és lassuló ütemben fogyó Pécsváradi és Szentlőrinci kistérség mellett az összes többi kistérség népessége gyorsuló ütemben fogy.

13 13 Magas az elvándorlás, növekszik az elhalálozások száma, 2012 első félévétől enyhe javulást mutat a születések száma. Az elvándorlás mértéke elsősorban a gazdasági válság hatásaként különösen 2010 és 2011 években emelkedett jelentősen a korábbi időszakhoz képest, melyben egyértelmű szerepet játszott a korábban is jellemző, a munkahelyek - különösen a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek alacsony száma (agyelszívás), de ez a tendencia napjainkra elérte a feldolgozó ipar és a szolgáltatói szféra felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkoztatotti körét is. 2.2 Az általános és középfokú iskolai korosztályok létszámának várható alakulása A megye alap- és középfokú oktatása az országosan ismert tendenciákkal jellemezhető (népességszám-fogyás, kihasználatlan kapacitások, egymás ellen ható, rövid távú fejlesztések) és 2012 között közel 20%-kal csökkent a 0-14 éves korosztály létszáma (66 ezerről 54 ezer főre), amit kismértékben meghaladott az országos trend. A gyorsan fogyó gyereklétszám egyszerre teszi gazdaságtalanná és ugyanakkor pazarlóvá az ágazatot. A területi széttagoltság természetes velejárója, hogy az oktatás valamennyi foka nehezen finanszírozható. A 0-14 éves korúak számának változása (volumenindex) Baranya Magyarország 90 % Év Forrás: KSH A mellékletben közölt tábla nemek és korcsoportok szerinti bontásban is megadja a baranyai lakónépesség számát és megoszlását. Ebből számunkra különösen fontos, hogy 2012 elején a éves korosztályhoz férfi és nő, összesen fő tartozott, ami az előző évihez képest közel 4%-os csökkenést jelent. 3. Az oktatási rendszer helyzete Baranyában Az oktatási kapacitás jelenti a megye egyik legfontosabb tartalékát, kitörési potenciálját. 3.1 Alapfokú képzés A vizsgálat annak megismerésére irányul, hogy az alapfokú képzés milyen volumenű és felkészültségű, potenciálisan beiskolázható tanuló-létszámot bocsát ki.

14 14 A megyében 146 általános iskola működött 2011-ben. Rögzíthető az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos csökkenés (2000/2001-ben még 181 volt). Az általános iskolások száma (2011) volt, mely közel fővel kevesebb, mint 2001-ben (38000). Baranyában 72 általános iskolás jut ezer lakosra, Magyarországon 75, ebben a tekintetben a megye ellátottsága átlagos. A megye 301 településéből 112-ben van óvodai ellátás, 92 településen általános iskola helyben. A települések több mint 50%-ában van óvoda a pécsváradi, mohácsi, bólyi járás területén, és ebben a térségben általános iskolák is találhatóak a települések több mint 40%- án. Ezzel szemben áll a Hegyháti járás (Sásd) területének mutatója, ahol 5 településre jut egy iskola. Tudjuk, hogy a saját iskola minden település számára kiemelt jelentőséggel bír, annak mással nehezen pótolható népesség-megtartó és közösségi, kulturális funkciója miatt. Ugyanakkor főleg az alsó tagozatot követően inkább a kevesebb, de jó színvonalú képzést biztosító iskolákból álló hálózat kialakítását és fenntartását tartjuk fontosnak, kiegészítve azt megfelelő infrastruktúrával (az iskolába járáshoz is igazodó tömegközlekedés, iskolabusz, kollégium). Ezekben az intézményekben fő pedagógus 135 fő nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott összesen 3228 fő végezte a pedagógiai munkát. (A mellékletben részletes kimutatás található az érintettek munkaidő, képesítés és kor szerinti megoszlásáról.) Az általános iskolai képzés alapozza meg a gyermekek további képezhetőségét. Az általános iskolai képzésnek módszertanát és tartami elemeit illetően alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szakmák iránt érdeklődő, motivált fiatalokat adjon át a középfokú képzésnek. Az általános iskolai oktatás az elmúlt időszakban a tárgyi tudás megkövetelése irányába ment el, a fejlesztés szemlélete alig tapasztalható az alapfokú oktatásban. Háttérbe szorult a gyermekek kreativitásának fejlesztése, ami nagyon fontos eleme a későbbi tanulásnak és a munkakörnyezetben való boldogulásnak. A pozitív motiváció helyett eluralkodott az általános iskolákban a szankcióval való nevelés, amely a gyermekeket elidegeníti az iskolától, érdeklődésüket csökkenti. Az átlagtól bármilyen - akár pozitív, akár negatív - irányba eltérő gyermekek motiválására, fejlesztésére a jelenlegi általános iskolai oktatás nincs felkészülve. Ezt tovább fokozzák a generációk (tanárok és az Y, Z generáció) közötti egyre nagyobb különbségek kérdése, amelyre az oktatók jelentős része szintén nincs felkészülve. Miközben a nyugati társadalmakban mind az iskolai oktatás, mind pedig a vezetőképzés alapvető vezérfonala az emberközpontúság, a pozitív motiváció, a megerősítés, addig a magyar alapfokú oktatás túlnyomórészt a büntetést, a szankcionálás eszközét alkalmazza a gyermekek teljesítményének elmaradása esetén. Ezzel egyidejűleg a rendet zavaró, társaikkal szemben elfogadhatatlan magatartást mutató gyermekekkel szemben nem kellő eréllyel és hatékonysággal lépnek fel a pedagógusok. Mivel Pécsett pedagógus-képzés is folyik, így a megyében jó esély van a fenti tendenciák korrigálására. 3.2 Pályaorientáció Hogyan működik, mennyire hatékony a pályaorientáció, mennyire segíti a továbbtanulási irányok és szakma-szerkezeti arányok munkaerőpiaci igényeknek is megfelelő alakítását? Az elmúlt évtizedben a közép- és felsőfokú képzés nem elhanyagolható számban bocsátott ki olyan fiatalokat, akiknek elhelyezkedési lehetőségei gyengék voltak. Ennek oka többek között az volt, hogy a fiatalok nem rendelkeztek valós munkaerőpiaci információkkal, így nem a

15 15 munkaerőpiacon keresett szakmát választottak. Az általános iskolákban nem állt rendelkezésre olyan információ, amely megtámogatta volna a fiatalok döntését. A pályaválasztási szülői értekezleteken főleg a középfokú intézmények képviselői vettek részt, ez alól csak kevés kivétel volt. Az elmúlt években egyre nő a pályaorientáció jelentősége. A pályaorientáció alapvető célja az, hogy a fiatalokat a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő pályára irányítsa. Emellett nagyon fontos az, hogy megfelelő információkkal lássa el a fiatalokat és a döntésüket befolyásoló tanáraikat és szülőket a munkaerőpiac realitásairól, az elhelyezkedési lehetőségekről. Ebből következően a jövőben a munkaerő piac és az általános iskolák közötti közvetlen együttműködést fokozni kell. Meg kell találni azokat a fórumokat, amelyeken a pályaválasztási döntést befolyásoló szülők, pedagógusok és maguk a fiatalok reális információkat kapnak a szakmák valós tartalmáról és az elhelyezkedési lehetőségekről. Meg kell nyerni a cégeket is az aktív részvételre. A pályaorientáció koordinálásában a kamarának kiemelkedő jelentőségű feladata van. A következő tábla a nevelési tanácsadások igénybevételét mutatja be. Feltűnő, hogy a régión belül mennyire alacsonyak a baranyai adatok (a megye országos összevetésben is az utolsó előtti helyen áll). Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy Baranya megyében még sok potenciál van a nevelési tanácsadás igénybevételét illetően, hiszen még a szomszédos Somogy megyében is több, mint háromszor annyi gyermek esetében élnek a lehetőséggel. Nevelési tanácsadót igénybevevők száma (iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálatban részt vevő gyermekek száma nélkül) Megnevezés Baranya Somogy Tolna D-Dunántúl Összes gyermek, tanuló éves gyermekek Tanulók: - általános iskolai gyógypedagógiai osztályba járó magán gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai ifjúsági tagozatos Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p A pályaválasztás támogatásában sok szereplő és intézmény vesz részt a megyén belül is. A következőkben a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány rendszeresen megtartott pályaválasztási tájékoztatót, rendezvényt (rendezvény-sorozatot): a) A BAMKH Munkaügyi Központja (MK) pályaorientációs szolgáltatásai pályaválasztási kiadványok az év minden munkanapján működő Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Patrónus Mentor-tanár program a kirendeltségeken működő munkavállalási tanácsadók pályaorientációs tevékenysége a munkapszichológus tanácsadó munkája. b) Pályaválasztási rendezvények B terv képzési kiállítás (április) a MK szervezésében Előrelátó kiállítás a szakmákról (MK)

16 16 Mi a pálya? Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós programsorozat (MK). El kell érni, hogy az egyes megyei helyszíneken az iskolák mellett a cégek is megjelenhessenek, bemutathassák a szakmákat. c) Üzemlátogatások szervezése A pályaválasztási hónap keretében Nyitott Kapuk céglátogatás-sorozat a diákok és szüleik számára. A rendezvénysorozat állomásaiként Pécsett és a megyében működő cégek mutatják be az általuk képviselt szakmákat, így a részvevőknek lehetőségük nyílik különböző szakmák közelebbi, életszerű környezetben történő megismerésére Girls day szervezése: paradigma-váltás a nem lányos szakmák tekintetében, azok fiús bemutatása lányok számára. d) Közvetlen pályaválasztási tájékoztatók, kapcsolatok pályaválasztási tájékoztatók, szülői értekezleteken való részvétel kamarai kapcsolatfelvétel a baranyai gimnáziumok igazgatóival, hogy párbeszédet kezdeményezzen, tájékoztatást adjon a szakmatanulás lehetőségeiről Pályaválasztási Klub: cél, hogy minden megyei általános és középfokú oktatási intézményben legyen egy olyan pályaválasztásért felelős kapcsolattartó, akinek a közreműködésével a PBKIK segítséget tud nyújtani a tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási döntésben, a tanároknak annak megismerésében, hogy mi van a munkaerőpiacon. Fórum, ahol a cégvezetők mondják el, hogy melyek azok a szakmai és emberi kompetenciák, amelyek náluk meghatározzák a munkaerő-felvételt. e) Tanulmányi versenyek tanulmányi versenyekre való invitálás Gép-ésszel Baranyában szakmaismereti verseny: célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás előtt álló 7. és 8. osztályos tanulókkal a Szakma Sztár Fesztivál a Hungexpo területén várja a döntős versenyzőket és a látogatókat. A PBKIK a rendezvényre szakmai kirándulást szervez a szakiskolák körében. f) PR Média megjelenésekben a szakmunka szakmai színvonalának és a kvalifikált fizikai munkakörökben kínált biztos megélhetési lehetőségek hangsúlyozása. A fenti sokszínű aktivitás ellenére sem lehetünk elégedettek a pályaorientációs munka eredményességével. A továbbfejlesztésnél abból kell kiindulni, hogy a pályaorientáció külső, munkaerőpiaci szereplői mellett alapvető fontosságú a belső, iskolai, intézményi szereplők hozzáállása, és aktivitása. A jövőben ez utóbbi dimenzió javítására különleges esélyt kínál az, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban (KIK) a járási tankerületek mellett lesz egy megyei központi tankerület, ahová az összes szakképző tartozik. Ennek vezetője, valamint az összes járási tankerület-vezető mint az általános iskolák fenntartói fontos szereplői lesznek/lehetnek ennek a folyamatnak. Ha azt szeretnénk, hogy a pályaválasztás már az általános iskoláknál megjelenjen, őket is meg kell nyerni a pályaválasztás ügyének. Be kell vonnunk az egyházi iskolákat is. 3.3 A középfokú képzés A középiskolai képzés valamilyen formája 17 településen található meg. A középfokú oktatási intézmények között 36 szakiskola, 34 gimnázium és 30 szakközépiskola található.

17 17 Nappali oktatásban diák vett részt a 2010/11-es tanévben, melyből közel 40% gimnáziumban tanult. Ez túl magas aránynak látszik, az országos 34%-ot is jelentősen meghaladja. A különösen magas gimnáziumi súllyal párhuzamosan kiemelkedően alacsony a szakképzésben tanulók számaránya. A megyében ezer lakosra 55 középiskolai tanuló jut, mely kismértékben alatta marad az 58-as országos értéknek, a szakiskolások száma megegyezik az országos fajlagos mutatóval, gimnáziumi tanulok száma fajlagosan Budapest után Baranyában a legmagasabb, míg a szakközépiskolások száma Pest megye után megyénkben adja a legalacsonyabb fajlagos értéket. A megyében a befejezett legmagasabb végzettség tekintetében az országos átlagot meghaladja a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya. A csak 8 osztályos, illetve a 8 osztály alatti végzettségűek aránya is kedvezőbb képet mutat az országosnál, azonban a szakmunkás végzettségűeket tekintve már nem ennyire kedvező a helyzet. A területi differenciáltság e tekintetben is megmutatkozik. A Pécsi kistérség, különösen Pécs mutatói pozitívak, míg az Ormánság, elsősorban a Sellyei kistérség lakossága iskolázottsági mutatatói kedvezőtlenek. Érettségit adó képzések A szakközépiskolák részletes adatait a következő táblázat mutatja be. A hallgatói létszám mintegy 6%-kal csökkent között. Szakközépiskolai nevelés és oktatás Megnevezés 2005/ / / / / /2011 Iskola-feladatellátási hely Osztályterem Pedagógus Ebből: nő Tanuló a nappali oktatásban Ebből: 9. évfolyamos évfolyamos és magasabb évfolyamos nő, % 49,5 48,9 47,8 47,6 49,0 49,4 kollégiumban lakó, % 15,7 14,0 12,8 12,4 12,4 11,7 Osztály a nappali oktatásban Szakképzés Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás Megnevezés 2005/ / / / / /2011 Iskola-feladatellátási hely Osztályterem Pedagógus Tanuló a nappali oktatásban Ebből: speciális szakiskolai tanuló évfolyamos évfolyamos és magasabb évfolyamos nő, % 38,8 38,7 38,2 38,9 38,6 37,3 kollégiumban lakó, % 10,0 10,7 10,0 8,0 7,6 7,9 Osztály a nappali oktatásban

18 18 Ebből: speciális szakiskolai Egy osztályra jutó tanuló A 2011/12-es tanévben Baranyában (a nappali és felnőttoktatásban együtt) összesen 8039 fő tanult a szakképző intézményekben, közülük 2246 tanuló tett eredményes OKJ szakmai vizsgát. (Ennek szakterületek szerinti részletes bontását a mellékletben közölt táblázat ismerteti.) Az ISCED szakterületi bontás szerint a legtöbb vizsgázó a nagy- és kiskereskedelem (186 fő), szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás (168 fő), gépjárművek tervezése és gyártása (166 fő), építőipar, vízi, közlekedési stb. építés (160 fő), szociális munka és tanácsadás (142), utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás (132 fő), gépgyártás, műszer- és fémipar (109 fő), számítástechnikai tudományok (104), egészségügy (90), fodrászat és szépségápolás (84 fő) szakterületen végzett. (Lehet, és az irány/arány döntésekhez kell is mérlegelni, hogy ez mennyire áll összhangban a gazdaság foglalkoztatási szerkezetével, a munkaerőpiac tényleges igényeivel.) Ezekhez kapcsolódóan 2012-ben a Kamarán keresztül 2650 tanuló vett részt gyakorlati képzésben tanulószerződéssel, összesen 568 cégnél. Ez jelentős szám, jó bázis a duális képzés működtetéséhez, de még igen jelentős további fejlesztésre lesz szükség, mind a cégek számát, mind a gyakorlati képzés tárgyi és szakmai-pedagógiai feltételeit tekintve. (A tanuló-szerződések szakma szerinti bontását a mellékletben lévő tábla mutatja be.) Európai trendek 3.4 A képzés trendvonalai A CEDEFOP Európai Szakképzés-fejlesztési Központ februári Tájékoztatójában az áll, hogy az előrejelzések szerint Európában (EU27 + Norvégia és Svájc) a foglalkoztatottság leginkább az olyan foglalkozások körében nő majd, mint az üzletvezetés, a szakértői és szakasszisztensi állások. Ezeken a területeken 2020-ra 8 millió új munkahely létrejöttét jelzik. Jelentős növekedést, mintegy 2 millió munkahely létrejöttét várják azonban az olyan szolgáltatói szakmákban is, mint az értékesítés, a biztonság, a takarítás, vendéglátás és gondozás. Bizonyos szakmunkák és hivatali foglalkozások körében azonban körülbelül ötmillió munkahely megszűnését jelzik előre. Bár egyes foglalkozásokban több, másokban kevesebb munkahely lesz, a mostantól 2020-ig tartó időszakban minden foglalkozásban lehet új álláslehetőségekre számítani. Ez egyrészt a bővítés iránti igényből (a foglalkoztatás foglalkozás szerinti nettó növekedése vagy csökkenése), másrészt a megüresedett állások (a munkahelyet váltók vagy nyugdíjba vonulók nyomán felszabadult állások) betöltésének igényéből fakad. A megüresedett állások betöltésének igényéből következően sokkal több új álláslehetőség jön létre, mint a bővítés iránti igénynek köszönhetően (ld. következő, Jövőbeni álláslehetőségek c. ábra). Jövőbeni álláslehetőségek foglalkozások szerint, EU-27+

19 19 Az ágazatokra és foglalkozásokra vonatkozó 2011-es frissített kiadás szerint a képesítéshez kötött szaktudás iránti igény növekedni fog. Az iparszerkezet és a szakirányú készségekre építő technológiai változások révén növekszik a kereslet a felső- vagy középfokú képesítéssel rendelkező munkavállalók iránt. Kínálati tendenciák képesítés szerint (a éves munkavállalók körében), EU-27+ A foglalkoztatás jövőbeni alakulása nemcsak a keresletet, hanem a kínálatot is tükrözni fogja. A készségek terén mutatkozó kínálat kérdésében a 2011-es frissített kiadás nem tér el gyökeresen a 2010-es kiadványtól. Továbbra is a közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező munkaerő arányának egyértelmű, nagymértékű növekedése prognosztizálható (ld. a Kínálati tendenciák c. ábra). A legnagyobb növekedésre a legmagasabb képesítéssel rendelkező munkaerő arányaiban lehet számítani, míg a legnagyobb csökkenés a semmilyen vagy alacsony képesítéssel rendelkező munkavállalók körében várható. 1 Baranyában (is) a munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában az álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések számát, sok esetben mégsem talál egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek fontosabb okai: - A képzés struktúrája nem alkalmazkodott a munkaerő piaci kereslet struktúrájához (nem azokat a szakmákat, illetve nem olyan mennyiségben képezték, mint amire kereslet van). 1 Tájékoztató 9059 HU, Katalógusszám: TI-BB HU-N

20 20 - A munkanélküliek átképzése gyors tanfolyamokkal nem nyújtja azt a szakmai színvonalat, amire a munkaadóknak szüksége van, így nem veszik fel a gyenge ismeretekkel rendelkező munkaerőt. - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A munkaerő-kereslet zöme a nagyobb településeken, megyeszékhelyen jelentkezik, a tömegközlekedés, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahelyek megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy igen jelentős a munkaerőpiacon a be nem jelentett ( fekete vagy szürke ) foglalkoztatás. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy saját eltartó képességének erősítése érdekében a megye jelentős fejlesztések, befektetések, munkahelyteremtés célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős, célirányos fejlesztésére van szükség A hazai népesség iskolázottságának előrejelzése Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁMOP / kiemelt projekt keretében a népesség iskolai végzettségére vonatkozó dinamikus mikroszimulációs előrejelzési modellt állított össze, amelyben 2020-ig jelezték előre a népesség iskolázottsági szintjét nemek, korévek és régiók szerinti bontásban hat iskolázottsági kategóriában. 2 Az alapváltozatban azt mutatták be, hogy hogyan alakulna a népesség iskolázottsága akkor, ha minden ugyanúgy menne tovább, vagyis változatlan lenne a szabályozási környezet, és mindenki ugyanúgy viselkedne, mint ahogyan a 2000-es évek elején. Az előrejelzés alapváltozatának eredményei szerint - az alacsony iskolázottságú népesség számának, és arányának csökkenése 2010 után lassabb ütemben folytatódna, mint a korábbi, a 2000 és 2010 közötti évtizedben - a éves, a legjobb munkavállalási korban lévő népességben a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 2001 és 2010 között több mint 10 százalékponttal csökkent, 36 %-ról 24 %-ra és 2020 között az arány további öt százalékponttal csökkenne - a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek aránya 2000 és 2010 között 4 százalékponttal növekedett a éves népességben és 2020 között az arány gyakorlatilag nem változik, 27 % körül állandósul - demográfiai okokból, a népesség csökkenése következtében ez azt jelenti, hogy a szakmunkás/szakiskolai népesség száma nagyjából 100 ezer fővel csökken 2010 és 2020 között - a legalább érettségivel rendelkező népesség arányának növekedése hasonló ütemben folytatódik 2010 és 2020 között is, mint 2001 és 2010 között. A növekedés mindkét időszakban nagyjából 6 százalékpontnyi 2 Forrás: Hermann Zoltán Varga Júlia: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2012/4, MTA KRTK-KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, Budapest, 2012

21 ra a legalább érettségizettek aránya 55%-ra emelkedik a évesek között. A legalább érettségizettek száma 2010 és 2020 között 200 ezer fővel nő. (Az ezt részletező ábrákat: az általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek, az általános iskolai végzettségűek arányát a éves népességben, nemek szerint, a középfokú végzettségűek arányát, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek arányát a mellékletben mutatjuk be.) A éves népességben az érettségizettek aránya, és száma is mindvégig növekszik 2000 és 2020 között, de 2010 és 2020 között a növekedés valamivel kisebb ütemű, mint a megelőző évtizedben, 3 százalékpontnyi a korábbi 4 százalékpontnyi növekedéssel szemben. A szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma és aránya is nőtt 2000 és 2010 között, de 2010 után az arány növekedése megáll, és így a csökkenő népességszám miatt csökkenni kezd a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma. Érdemes megjegyezni, hogy a legjobb munkavállalási korúak között 2010-ig mind a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma, mind aránya növekedett, több mint 400 ezer fővel, 4 százalékponttal holott a középfokú továbbtanulási arányok iskolatípusok közötti átrendeződése miatt általánosan elterjedt

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Társadalmi/szakmai vitára bocsátott tervezet Pécs, 2013. április 15. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat, 2014- es kiegészítésekkel 2014. november

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben