Játék és tánc az iskolában Megjelent a Budapesti Nevelő 2008 és 2012 számaiban számában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Játék és tánc az iskolában Megjelent a Budapesti Nevelő 2008 és 2012 számaiban számában"

Átírás

1 Kraiciné dr. Szokoly Mária Játék és tánc az iskolában Megjelent a Budapesti Nevelő 2008 és 2012 számaiban számában Magyarországon az elmúlt ötven év során, a rendszerváltás előtt, és sok vonatkozásban napjainkban is, a táncművészet az iskolai művészeti nevelés egyik méltatlanul mellőzött területe. Hosszú évtizedeken át egyik ágazata sem szerepelt az általános iskolai nevelés törzsanyagában, tanítása esetleges módon, rendszerint tanórán kívül, öntevékeny, lelkes amatőr pedagógusok munkája révén valósult meg. A Nemzeti Alaptanterv első változata hozott némi változást, hiszen a hon és népismeret első közös követelményként fogalmazódott meg és a tánc és dráma tanítására - az iskola döntésétől függően - adódott némi lehetőség a helyi tantervben. A lehetőség azonban széles körben kevéssé vált valósággá, egyrészt a hagyományismeret, a játék és tánc területén szakképzett pedagógusok hiánya miatt, másrészt az angol nyelv és informatika iránt mutatkozó mindent elsöprő érdeklődés miatt, ami rendszerint az egyébként is igen alacsony óraszámú művészeti tárgyak rovására terjeszkedett az elmúlt évtizedben és terjeszkedik napjainkban is. Az óvodai népi játékok, az általános iskolai tanórai és tanórán kívüli táncművészeti és hagyományismereti foglalkoztatás az óvodás és kisiskoláskorú gyermekek komplex nevelésének, készség és képességfejlesztésének, közösségi nevelésének kimeríthetetlen forrása és eszköze, szerves része az integrált művészeti nevelésnek, a szocializáció egyik nélkülözhetetlen eszköze, a felnőtt életre való felkészítés hagyományos módja. Nincs a nevelésnek, az oktatásnak olyan területe, ahová ne lenne kapcsolható, vagy tanulásának jótékony hatása ne érne el. Nem kérdéses szerepe a testi és zenei nevelésben, hiszen egyszerre fejleszti a vizuális térérzékelést, a zenei hallást és ritmusérzéket, a memóriát, valamint az izom- és testérzés irányította mozgáskoordinációt. Kapcsolódik az anyanyelvi és a környezeti neveléshez. Terepe a közösségi és erkölcsi nevelésnek, fejleszti az önismeretet, az önértékelés képességét, jelentős a szerepe a nemek közötti természetes kapcsolat kialakulásában, a másságot természetesként elfogadó magatartásban, a más népek megismerésére és tiszteletére alapozott nemzeti identitástudat kialakításában. A tánc az egyik legközérthetőbb művészet, a legőszintébb emberi megmutatkozási forma, amely jól szolgálja az önkifejezést, egymás megismerését, s amelyben a nemzeti vonások mindenki számára közérthetők, és ennek révén a gyermekek számára könnyen megélhetők. A magyar nép kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, a nemzeti kultúra nagy múltú elemeit elsősorban a magyar néphagyományban találjuk meg. A tradicionális világban nem kellett a gyermekeknek külön tanítani pl. a játékokat, a népszokásokat, a népdalokat, a néptáncot, hiszen a kisgyermekek mindezeket főként utánzással sajátították el nagyobb testvéreiktől, szüleiktől, nagyszüleiktől. A belenevelődés természetesen némiképpen eltérő módon ment végbe a különböző vidékeken, hiszen eltérőek voltak pl. a táji- természeti, életmódbeli feltételek is, azonban alapvetően sok volt a közös vonás. A falu társadalmához, annak műveltségéhez mindenütt a családon keresztül vezetett az út: a gyermek itt ismerte meg az anyanyelvet, a népköltészet rigmusait, a hétköznapok és ünnepek szokásait, a tárgyi kultúrát. A munkára is ily módon nevelődött a gyermek, a felnőttek kicsinyített munkaeszközöket adtak a kezébe s nemcsak engedték, hogy belekóstoljon a munkába, hanem életkorának megfelelő feladatokkal bízták meg. A gyermek beilleszkedését a társdalomba, a faluközösségbe a korcsoportonként újraszerveződő gyermekközösségben való részvétele is megkönnyítette. Az együttjátszás során hagyományozódott a gyerekfolklór, szájról szájra adták egymásnak a dalt, eltanulták egymástól a különböző játékokat, szokásokat, táncokat. A 1

2 játszótevékenység a gyermek számára nem csupán önfeledt szórakozás, hanem az életre való felkészülés egyik módja, művész hajlamainak kibontakoztatója, társadalomba való beilleszkedésének tanulóiskolája volt. Ez a természetes hagyományozódás, amelyben szerves egységet alkotott a faluközösség tárgyi és szellemi kultúrája, javarészt megszűnt, illetve megszűnőben van. A mai gyermekek egy globális kihívásokkal terhes világba születnek, ahol a dolgok "fénysebességgel" következnek be, ahol a kultúraközvetítés feladatának súlya áttevődik a családról az iskolára, ahol az egész életen át tartó tanulás, művelődés valamikori filantróp ideája az életút során többször bekövetkező pályamódosításban realizálódik. Sokszor emlegetett tény, hogy a soknemzetiségű Európában létkérdés a nemzeti kultúrák megőrzése és kiteljesítése. Ezért szerte Európában az oktatás, nevelés művelői sürgető feladatként élik meg a hagyományok továbbadását, a nemzeti műveltség terjesztésének feladatát. Magyarország a táncház mozgalom révén az egész világnak példát szolgáltatott az eltűnő félben lévő tradicionális kultúra továbbéltetésére, de senki nem gondolja, hogy a néptánc, a hagyományismeret tanítása címén vissza kívánnánk fordítani az idő kerekét: a gyermekeket a jövőnek neveljük. A hagyományismeret, a játék és tánc iránt elkötelezett pedagógusok munkáját az motiválja, hogy az új évezred kihívásai, a globalizálódó világ elektronikus és információs világkultúrája közepette, a magyar kultúra megőrzésével és hagyományozásával járuljunk hozzá az új világ- és európai polgárként megszülető generációk nemzeti identitástudatának kialakulásához, az országhoz, a nyelvhez, a nemzethez történő érzelmi kötődéséhez. Szeretnénk, hogy az Európai Unió ifjú magyar polgárai "anyanyelvi szinten" beszéljék az unió nyelveit, használják a számítástechnika ma még meg sem született eszközeit, álljanak helyt a világ munkaerőpiacán. De meg vagyunk győződve arról, hogy minderre csak érzelmileg kiegyensúlyozott, fizikailag és mentálisan egészséges, érzelmileg a szülőföldjéhez kötődő generációk lesznek képesek, s az erre való nevelés-fejlesztés egyik útja és eszköze lehet a tánc hagyományismeretbe ágyazott tanítása. A magyar néptánc-kultúráról A Kárpát medence tánckincsét a nagy mértékű egyéni rögtönzés szinte korlátlan lehetőségei teszik gazdaggá. A balkáni népek a középkori lánc- és körtáncformákat őrizték meg máig. Náluk az improvizáció lehetősége szűkebb, hiszen egyéni variációra csak az egyéni forma ad lehetőséget. Nyugat és Közép-Európa gyors ütemben polgárosodó parasztsága a kötött páros táncokat, a kontratáncokat, a vonulós táncokat fejlesztette magas fokra. Kelet-Európa az európai polgárságtól származó és a paraszti kultúrából eredő, szabad, az egyéni improvizációnak tág teret adó, kreatív táncformák hordozója lett. Ez a kreativitás határozza meg és különbözteti meg a balkáni és a nyugat-európai táncvilágtól. "Ez a táj az európai tánctörténeti fejlődés egyik legjelentősebb stílusfordulóját, átmeneti szakaszát őrizte meg sajátos történeti-társadalmi körülmények következtében. A balkáni népeket a török hódoltság miatt már alig érhették el az újkori párostánc-divatok hullámai, ezért őrizhették meg híven a középkori táncformák személytelen közösségi jellegét. A nyugati táncélet egyenes vonalú fejlődésétől azonban szintén lemaradó Kelet-Európa viszonyt a középkor és újkor mezsgyéjén kialakult tánckultúra vonásait őrizte meg. Az egyes régiók jelentős fázis-eltolódásai révén alakultak ki azok a jellegzetes táncövezetek, amelyek "mindegyikében más-más táncműfajok határozzák meg a tánckultúra általános karakterét. Ezek a műfajok azonban jelen voltak és lényeges szerepet játszottak az egyetemes tánctörténeti folyamatban, mégpedig úgy, hogy különböző korszakokra voltak jellemzőek". Ezek a táncföldrajzi és tánctörténeti keretek határozták meg később az un. "nemzeti tánckultúrák" kialakulásának folyamatát is, amelynek 2

3 során az egyes nemzetek a fáziskülönbségekből eredő eltéréseket igyekeztek sajátos, megkülönböztető jegyekké fejleszteni." Írja Martin György: A magyar nép táncai c. könyvében. Az iskolai néptánctanítás bevezetésének szükségességéről A néptánc, mint anyanyelv A magyar néptánc ugyanúgy anyanyelv, mint a népmese; művészeti anyanyelv, mint a népdal, vagy a tárgyi népművészet; ősi művészeti ág, amelyben a szöveg, a ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény együttesen jelenik meg. Az anyai szó, a dal, a ringatás ritmusa már a születés pillanatától szerves egységben veszi körül a gyermeket, gazdagodik, bővül napról napra. A gyermekfolklórban a műfajok ezen ősi komplexitása megőrződött, szemlélete, tartalma átadható. A magyar néptánc mozgalomnak gazdag a múltja és élő a jelene A népművészet, a néptánc és népzene felélesztésére olyan sajátosan magyar intézmények, pedagógiai módszerek születtek, amelyek lehetővé tették a néptánc és a népzene városokban való újraélesztését a XX. század végén. Tímár Sándor, Martin György, Sebő Ferenc bartóki szellemben teremtették meg a világszerte ismert táncház-mozgalmat. A Budapesti Tavaszi Fesztivál Táncház Találkozóinak fergeteges programja és sikere is bizonyítja, hogy a hetvenes évek új népművészeti hulláma - a táncházak, a népzenei együttesek, kézműves-műhelyek megjelenése, a táncegyüttesek számszerű és szakmai megerősödése - egy új népművészeti mozgalmat teremtett, amelyet sokan az elmúlt évtizedek legjelentősebb kulturális, közművelődési mozgalmának tekintenek. Budapesten és a nagyvárosokban falusi mintára városi szórakozóhelyek, táncházak születtek, ahol bárki megtanulhatja az "eredeti" táncokat és az odajárók saját szórakozásukra használják kulturális örökségünket. A néprajz-, a tánc- és a népzenekutatók munkájának köszönhetően filmen és hangszalagon rögzítették a még élő hagyományokat, az autentikus táncokat és zenéket, parasztemberektől, helyi mesterektől tanulták meg a kézműves mesterségek fogásait. A rendszerváltás utáni évek az amatőr népművészeti csoportok életében is változást hoztak. Többsége szerencsésen túlélték az állami támogatás megszűnésének időszakát, rendszerint alapítványi, egyesületi formában élnek tovább. Az együttesek, a megerősödő szakmai intézmények, az önszerveződő szakmai szövetségek - mecénások hiányában - pályázatok révén szerzik meg a létezésüket biztosító támogatást. A mozgalom a mai napig megőrizte főbb jellemzőit: az alapvetően önkéntességre, öntevékenységre, alulról jövő kezdeményezésekre épülő közösségiséget, a szakmai igényességet és színvonalat. A mozgalom nem kötelezte el magát egy politikai irányzathoz sem, munkájukat a humanizmus, a nemzet, a közösség és a művészet iránti elkötelezettség hatja át..a mozgalom hatására a nagy múltú, szervezeti és intézményes háttérrel rendelkező amatőr együttesek is megújultak. Több a fiatal táncos, intézményesedik a népi hangszeroktatás, kézműves stúdiók, együttesek, helytörténeti gyűjtemények, kiadványok születtek. Az új folklórszemlélet a színpadi néptánc újjászületését is elősegítette. Új koreográfiai iskolák jöttek létre, amelyek nem a klasszikus koreográfiák betanulására és előadására helyezték a hangsúlyt, hanem az autentikus néptáncot anyanyelvi szinten ismerő táncosokkal együttműködve alkottak a ma emberéhez közelálló táncos színpadi költeményeket. 3

4 A néptáncmozgalom és az iskolák Végül, de nem utolsó sorban a mozgalom informális módon lassan beszivárgott a közoktatásba és a pedagógusképzésbe. Az amatőr néptánc-mozgalomnak felbecsülhetetlen jelentősége van - a táncos műhelymunkán, a táncszínházi előadások megvalósításán túl - az általános iskolákra kisugárzó utánpótlás-nevelés révén. Bár a Magyar Táncművészeti Főiskolán kívül a pedagógusképző felsőoktatásban nem intézményesült a táncszakos pedagógusok alap- és továbbképzése, mégis sok érdeklődő, öntevékeny, egykori táncos pedagógus tanított, tanít táncot országszerte tanórán és tanórán kívül, közülük egyre többen kimagasló eredménnyel. Aki egyszer végig nézi Budapesten az Örökség Alapítvány által rendezett országos Gyermektánc Antológia programját soha nem felejti el az ország különböző vidékéről érkező, anyanyelvi szinten táncoló 4-18 éves gyermekek és fiatalok táncos közösségének sodró lendületét, tiszta érzéseit tükröző művészi színvonalú táncát és a nézőtéren ülő gyermek és felnőtt közönség lelkesedését. A néptánc iskolai bevezetésében, a pedagógusok iskolarendszeren kívüli képzésében, támogatásában kiemelkedő szerepe van a Magyar Művelődési Intézet Néptáncosok Szakmai Háza mintegy két évtizedes munkájának. Ez a kis létszámú műhely az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc kutató Osztályának szakmai támogatásával eredeti 1500 órányi hangzó, 2000 órányi videofelvétellel, leírt táncfolyamatokkal, viseletdiákkal, módszertani kiadványokkal (népzenei füzetek, oktatási segédanyagok, koreográfiák, néptánc közlések mutatója, videoarchívum) látja el az egész magyar - határon inneni és túli gyermek, ifjúsági, és felnőtt néptánc oktatást és mozgalmat. Ez az intézmény volt az első, amely a Játék és tánc az Óvodában és a Játék és tánc az iskolában című 1980-ban kidolgozott tanterveivel lehetővé tette a népi játék és tánc elméletileg és módszertanilag megalapozott iskolai tanítását. Az utóbbi másfél évtizedben a társadalmi, az oktatáspolitikai változásoknak és a NAT megjelenésének köszönhetően rendkívül megnőtt az érdeklődés a nem verbális kommunikatív formák, az integrált művészeti nevelés iránt. Gomba módra szaporodtak a művészeti iskolák, amelyek jelentős teret szentelnek a több művészeti ágat integráló táncművészetnek. Az 1998/99. tanévtől hatályos pedagógiai programok és helyi tantervek kapcsán országszerte soksok iskola keresi önálló arculatát, iskolafilozófiáját, és találja meg a gyermek- és érzelemközpontú iskola ideáljában, amelyhez az út elsősorban a művészeteken keresztül vezet. E munkának egyik legjárhatóbb útja - az óvodában és az iskola kezdő szakaszában mindenképpen - a gyermekek által oly kedvelt táncművészet alapjainak elsajátíttatása. A játék és tánc tanítás bevezetésének személyi feltételei az iskolákban Távolról sincs annyi táncot szerető és tanítani tudó pedagógus, ahány általános iskola van az országban. A tánc tanítására önként vállalkozó, esetleg "kijelölt" pedagógus rendszerint "visszatanulja" azokat a játékokat, néptánc-motívumokat, amelyeket esetleg nagyszüleitől, szüleitől látott, s amelyek szükségesek a NAT-ban megjelenő tananyag megvalósításához, a minimális követelmények elsajátíttatásához. A kilencvenes években mindebből az következett, hogy megnövekedett a táncos továbbképzések iránti szükséglet, hiszen sok a képzetlen, de a táncművészet iránt érdeklődő pedagógus, illetve oklevél megszerzésére törekednek a táncosan előképzett (senior táncosok), de táncos szakképesítés hiányában nem alkalmazható pedagógusok is. 4

5 A népi játék és tánc tanításának elvei, sajátosságai: A tánc összetett jelenség, egy nyelvezet, mozgásos anyanyelv, amelynek sajátos szerkezete és szabályrendszere van. Nyelvének elsajátítása nemcsak az önmagukban is fontos elemek megtanulásából áll (a mozgás és ritmus, a lépések és motívumfűzések, a zene és szöveg, a viselet), hanem a táncolásnak, mint társadalmi viselkedésformának a szabályait is el kell sajátítani. A tánc és az azt előkészítő gyermekjáték, - illetve a kapcsolódó ének-zene, a dráma, a báb, a néphagyományok - egy semmi mással nem helyettesíthető komplex érzelmi-értelmi világot jelent, amely egyszerre fejleszti és edzi a testet, az izom-, ideg- és testérzés irányította mozgáskoordinációt; valamint a szellemet, a memóriát és a koncentrálóképességet, a hallást, a ritmusérzéket, a vizuális térérzékelést. Döntő hatással van a viselkedéskultúra kialakulására, közösségi és toleráns magatartásra ösztönöz. A tánc oldott, érzelmi biztonságot nyújtó légkört teremt, oldja a kisgyermekek iskolakezdéssel, tanulással együttjáró szorongásait, a nagyobbaknál segíti a nemek közötti természetes kapcsolat kialakulását, a hagyományos viselkedés minták megmutatásával felkészít a nemi szerepekre, az emberi élet fordulóihoz, az ünnepekhez kötődő közösségi magatartásformákra. A tánctanítás gyermekközpontú tevékenység, iskolai megvalósításához tevékenységközpontú tanterv és érzelemközpontú, élményekben gazdag iskola kell! Arra kell törekedni, hogy a gyermekek szívesen táncoljanak, tánc közben legyenek derűsek, kiegyensúlyozottak, érezzék jól magukat. A tánc tanításában nagyfokú pedagógiai szabadságot kell biztosítani a pedagógusnak, aki a helyi igények és lehetőségek (az adott táncdialektus, az iskola helyi tanterve, a gyermekek életkora, a szülők elvárásai) ismeretében dönt a keret, a tartalom, a forma, a módszer kérdéseiben, kiscsoportos formákkal, differenciált tanulás-szervezéssel biztosítja a haladást, a tehetségek gondozását. A tánc tanítása csak kényszermentes, önkéntes részvételen alapulhat. A tánc szocializációs szerepe abban is megnyilvánul, hogy a táncolás és a táncfoglalkozások során egészen sajátos partneri viszony alakul ki az azonos és eltérő életkorú és nemű gyerekek között, valamint a gyerekek és a pedagógus között. Mindez nagyfokú aktivitást, empátiát, toleranciát igényel a pedagógustól és a gyerektől egyaránt! Mindebből következik, hogy a táncos foglalkozásokon kerülendő az osztályozás, inkább az ön- és a csoportos értékelés módszere javasolt. A népi játék és tánc tanításának céljai: A táncoktatás célja elsősorban, nem a színpadi produkció létrehozása, hanem a teljes személyiség kibontakoztatása, komplex készség- és képességfejlesztés, a közösség építése. A gyermekek ismerjék meg környezetük hagyományait és érzelmileg kötődjenek ahhoz, a anultakat építsék be mindennapi játékukba, tevékenységükbe, a táncot használják önkifejezési formaként. A tanulók éljék meg a gyermekkor örömét, a mozgásban fellehető szabadságélményt, a játék élvezetét. Legyen a tánc a mozgásigény kielégítésének lehetősége, formája. A tánc tanulása - a tradicionális neveléshez hasonlóan - adjon alkalmat a különböző életkorú gyermekek közös játékának. Mivel a tánc tanítása elsősorban megfigyelés, utánzás útján valósul meg, vonjuk be a nagyobb gyermekeket a kisebbek tanításába. Törekedjünk arra, 5

6 hogy a nagyobbak segítsék a botladozókat és értő módon tanítsák, neveljék a fiatalabb táncosokat. A néprajzi kalendáriumi jeles napok jelentsenek sajátos pedagógiai alkalmakat az iskola mindennapi munkájában. A felsőbb osztályosok közreműködésével évente egyszer-kétszer szervezzünk iskolai ünnepélyeket, összevont próbákat, egymásnak történő bemutatókat. Legyenek ezek az alkalmak az egyéni és csoportos megmutatkozás színterei, gondoskodjunk arról, hogy a teljes iskolai közösség részese lehessen a táncolás élményének. A tánc tanítása mindig személyes jellegű legyen, a játékok szereplőit a gyermekek határozzák meg kiszámolással, kiolvasókkal. Bátorítsuk az ügyetlenebbeket és figyeljünk arra, hogy senki ne maradjon ki a játékból. Adjuk módot a gyermekeknek spontán improvizációra, ötleteik megvalósítására, a tánc átélésére, növeljük játékbátorságukat, önbizalmukat. Fordítsunk gondot a tiszta stílus megmutatására, a hiteles előadásmódra a zenei anyag megtanítására, az éneklés tisztaságára. Teremtsük meg a lehetőségét az élő zene és egy-egy élő táncbemutató megtekintésének. Felső tagozaton vetítsünk autentikus hagyományismereti filmeket. Munkánk során mindig a helyi hagyományokból induljunk ki, s csak ennek biztos ismerete után foglalkozzunk távolabbi vidékek, a szomszéd népek táncaival. Budapesti, nagyvárosban élő gyerekek tanításánál a szűkebb környezet hagyományaiból induljunk ki, s csak utána ismerkedjenek meg a dunántúli, vagy a kalotaszegi táncokkal. Tudatosítsuk, hogy a táncok hogyan kapcsolódnak az adott tájegység, majd a szomszédság, más népek életéhez, szokásaihoz, ezzel fokozatosan kiépíthetjük a nemzeti identitástudatot, más népek kultúrájának megismerésén keresztül azok tiszteletét, szeretetét. A tánc az alábbi területeket fejleszti: Esztétikai érzékenységet, az esztétikai minőségekre való fogékonyságot. A játéktevékenységen keresztül a kreativitást, a gyermekek saját belső világának felfedezését. A mozdulatok kultúráját, a mozgás kifejező erejét, a test és a lélek harmóniáját. A testi, térbeli biztonságot, később a térben való pontos eligazodás képességét. Az óvodáskorú gyermekeket segíti abban, hogy megismerjék testüket, megtanulják elhatárolni magukat a környező világtól. A figyelem- és koncentrálóképességet, a ritmusérzéseket, s ezen keresztül az élet minden területén oly fontos idő- és arányérzéket. A konfliktustűrő és -megoldó képességet, a szabálytartás képességét. A másik ember megértését, figyelembevételét, a kapcsolatteremtés és a másokkal való együttműködés készségét. Több játéktípus lehetőséget teremt az agresszivitás levezetésére. Fejleszti az alkotáshoz szükséges bátorságot, a nyilvánosság elviselését, a mindennapi életben oly sokszor szükségelt viselkedési bátorságot, határozott fellépést. A szabad, rögtönzött táncok révén a gyors helyzet-felismerés és döntés képességét. Az önismeretet, az önbizalmat és az önfegyelmet. Oldott formában lehetőséget biztosít az iskolai értékek mentén való megmérettetésre, az önértékelésre: a gyermekek megtanulják elfogadni közösségben elfoglalt helyzetüket, a közösség ítéletét. 6

7 A közösségben - a közösségért - a közösség által együttes élménye, az együttjátszás öröme révén fejleszti a csoporttudatot, a csoportkohéziót: örülnek társaik sikerének és annak, hogy saját teljesítményükkel hozzájárulhatnak a csoport sikeréhez. A táncpedagógusok képzésről Ily módon a népi játéknak és táncnak már régóta helyt kellett volna kapnia a pedagógusképzés képesítési követelményeiben - különösképpen a tanító- és óvodapedagógus-képzésben, ahol a képzés a kötelező és a szabad sávban több kapcsolódási pontot is kínál. (Ének-zene, testnevelés, tárgy és környezetkultúra.) Az elmúlt évtizedekben a táncot tanító pedagógusok alap és továbbképzése az állami felsőoktatásban megoldatlan volt, akkreditált tánc szak egyetlen pedagógusképző felsőoktatási intézményben sem volt, csupán néhány tanító-, óvodapedagógus- és tanárképző főiskola folytatott fakultatív, vagy alacsony óraszámú képzést általánosan kötelező testneveléshez, vagy a testnevelés, ének-zene, illetve a közművelődés szakkollégiumi képzéshez kapcsolódva. A közoktatás különböző szintjén tevékenykedő pedagógusok a már említett Magyar Művelődési Intézet balett, néptánc, társastánc és modern tánc C B és A kategóriás, igen magas színvonalú szakoktatói tanfolyamain szerezhettek ismereteket. Ennek az átgondolt, szakmailag igényes képzési rendszernek köszönhető, hogy a NAT megjelenésével a táncoktatás iránti szükséglet nem érte teljesen készületlenül a magyar iskolarendszert, hiszen számos iskolai táncos műhely kínál követésre méltó gyakorlati példát. (A jelenlegi helyzetet nehezíti, hogy az új törvények és annak megfelelő rendeletek nem fogadják el pedagógustovábbképzésként a Magyar Művelődési Intézet által korábban kiadott B. és C. kategóriájú szakkörvezetői bizonyítványokat.) Magyarországon a rendszerváltás előtt csak a Magyar Táncművészeti Főiskolán képeztek táncpedagógusokat, de ez a képzés sem a közoktatás, hanem az iskolán kívüli művészetoktatás számára képzett szakembereket ben a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Táncművészeti Főiskola, - amely jogelődje, a Magyar Állami Balett Intézet nevén talán közismertebb - az egyetlen felsőfokú táncművészképzéssel foglalkozó intézmény Magyarországon, ahol két szinten és öt szakon folyik az oktatás. A tízéves képzési idejű balettművész szakon a világszerte elismert Vaganova-módszer szerint folyik az oktatás. A növendékek 10 éves korban, az általános iskola ötödik osztályával párhuzamosan kezdik meg tanulmányaikat, és a X. évfolyam elvégzésével főiskolai oklevelet kapnak. A növendékek szakmai és közismereti óráik mellett rendszeresen részt vesznek az Operaház balett- és operaelőadásain, így az életkoruknak és tudásuknak megfelelő feladatokban szereznek színpadi gyakorlatot. Itt végzik tanulmányaikat a nagy néptánc együttesek táncosait adó néptánc-színházi tánc szakos növendékek, továbbá az Állami Artistaképző Intézet növendékei, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségű tanulói is. A főiskolán 1955 óta folyó négyévente induló, 8 féléves, levelező tagozatos táncpedagógus-képzés keretében a hallgatók klasszikus balett pedagógus, néptánc pedagógus, társastánc pedagógus, moderntánc pedagógus oklevelet szerezhetnek. A felvétel érettségihez és színpadi szakmai gyakorlathoz, vagy táncművészeti szakközépiskolai végzettséghez, balettművész szakos oklevélhez kötött. További diplomára épülő szakok a koreográfus szak és a táncelméleti szakíró szak. A magyar néphagyományok oktatása iránti megnövekedett a társadalmi igényt, az iskolatípusok és oktatási programok gazdagodását tapasztalva, több pedagógusképző 7

8 intézmény indított gyermektánc tanítására képesítő szakirányú továbbképzési szakot. Így elsőként 1995-ban az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar jogelődje, a Budapesti Tanítóképző Főiskola alapította meg a gyermektáncoktató tanító szakirányú továbbképzési szakot (szakindítási engedély száma: 13/1997. (II.18.) MKM rendelete), ezt követte a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző főiskola tánc és drámapedagógus szakja, illetve a szarvasi Körös Főiskola Brunszvik Teréz Óvóképző Intézete óvodapedagógusok számára elkészített programja. A Budai Tanítóképzőben a gyermektánc oktató tanító és óvodapedagógus, négy féléves szakirányú továbbképzési szakhoz kapcsolódóan olyan táncos szakmai műhely jött létre, amely mesterszintre emelte a játék és tánc kisgyermekkori tanításának kérdését. A szak oktatói a magyar táncművészet kiemelkedő személyiségei, neves táncpedagógusok: művészek, koreográfusok, kutatók, pedagógusok. A 16 oktató közül 3 fő minősített (tudományos fokozat, illetve Harangozó díj.) Oktatómunkájuk mellett elméleti munkásságukat jelzik megjelent országos tankönyveik és publikációik. 1 A képzés külön érdekessége és érdeme, hogy az óvodapedagógusok és tanítók közös kurzusai révén pontosították az óvodai nevelés és az iskola kezdőszakaszában folyó oktatónevelőmunka különbségeit, tantárgy-pedagógiai sajátosságait, kidolgozták az egymásra épülés módszertanát. Az elmúlt mintegy tíz évben a szakon végzett mintegy 200 óvodapedagógus és tanító többsége a szak elvégzése után folytatta a szakon megkezdett tanulást, valamint pedagógiai fejlesztő munkát a Magyar Pedagógiai Társaság Hagyományismeret Szakosztály keretében. A Budai Tanítóképzőben kialakult képzés és az ahhoz kapcsolódó fejlesztő munka veszélyben van, mert az Oktatási Minisztérium a Budai Képző által alapított és országosan elismert képzést nem emelte be a szakvizsgával egyenértékű szakirányú szakok sorába, ezáltal leértékelte az itt szerzett végzettséget. Az itt szakirányú szakon oklevelet szerzett óvodapedagógusok és tanítók nem juthatnak magasabb fizetési kategóriába, s ami ennél még szomorúbb, a megszerzett oklevél nem jogosítja őket a művészeti alapiskolában történő tanításra, pedagógiai munkára. A helyzet paradox jellegét mutatja az a tény, hogy a rendelet értelmében a művészeti iskolákban történő munkára kizárólag a Magyar Táncművészeti Főiskola által kiadott táncpedagógus diploma jogosít, amely azonban minimális mértékben sem készít fel az óvodás és kisiskoláskorú gyermekek hagyományismeretbe ágyazott táncos nevelésére, képzésére. Az erre a célra alapított gyermektáncoktató tanító és a gyermektáncoktató óvodapedagógus szakirányú szakok oklevele pedig a rendelet értelmében nem elfogadható. Csak remélni tudjuk, hogy a Bologna folyamat kapcsán átalakuló felsőoktatásban a Ba és Ma, valamint a szakirányú szakok új rendszerében az óvodában és az iskola kezdő szakaszában dolgozó pedagógusok képzése a döntésekbe bevont szakemberekkel, civil szervezetekkel folytatott dialógusok révén megnyugtató módon rendeződik. Mondandónk alátámasztására álljon itt a gyermektáncoktató tanító szakirányú szak képesítési követelményeinek rövid kivonata. A gyermektánc oktató tanító szakirányú szak célja olyan, a táncművészet iránt érdeklődő, vagy e területen előképzett pedagógusok táncpedagógusi képzése, akik rendelkeznek már korábban megszerezett korszerű általános, pedagógiai-pszichológiai, szakmai műveltséggel, olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, képességekkel, jártasságokkal és készségekkel, amelyek alkalmassá teszik őket a 6-12 év közötti gyermekközösségekben a különböző játékok, táncok tanítására, valamint a gyermekek kreativitásának kibontakoztatására. A 1 Oktatók: Árendás Péter, E. Kovács Éva, Gyebnár László, Hortobágyi Gyöngyvér, H. Major Rita, Karácsony Molnár Erika, Karácsony Zoltán, Módy Júlia, Neuwirth Annamária, Sándor Ildikó, Tátray Zsuzsanna, Tihanyiné Hős Ágnes, Zórándy Mária művészeti tanácsadó: Foltin Jolán, szakfelelős: Kraiciné Szokoly Mária. 8

9 szakirányú továbbképzés oklevele az iskolai oktatás első hat évfolyamán, tanórai keretben történő tanításra jogosít illetve szakképzett pedagógusokat biztosít a tanórán kívül a 6-12 éves korú gyermekek és fiatalok számára szervezett táncművészeti és mozgásművészeti kurzusok, szakkörök vezetéséhez. A képzés feladata: elméleti és módszertani táncművészeti ismeretekkel történő felkészítés a harmonikus életvitelre és egészséges életmódra, a testi szellemi és lelki komponensek egyensúlyban tartására történő nevelésre, a gyermekek testi képességeinek, tánckészségének általános fejlesztésére, a gyermekek komplex művészeti nevelésére, ízlésének fejlesztésére, kreativitásának kibontakoztatására, a NAT-ban körvonalazott néprajzi ismeretek, néphagyományok, népi játékok és táncok tanítására a magyar és más népek hagyományainak ismeretére, tiszteletére, A szak felvételének feltétele: tanítói főiskolai oklevél, legalább két éves szakmai (a tánc bármely műfajában, pl. együttesben eltöltött) gyakorlat. A képzés főbb tanulmányi területei: Népi gyermekjátékok, Néptáncismeret, Mozdulatművészet/ előkészítő gimnasztika, Klasszikus balett, Társastánc, Történelmi tánc, Ritmika, Anatómia, Mozdulatelemzés táncjelírás, Folklórismeret, Tánctörténet táncesztétika, Zenei ismeretek, Hospitálás és tanítási gyakorlat. Képesítési követelmények: A gyermektáncoktató ismerje az anatómiailag helyes és esztétikailag szép mozgásrendszereket, a táncművészet esztétikai sajátosságait, történetét és összefüggéseit a zene, a színház és a képzőművészetekkel, az egyetemes és nemzeti tánckultúra művészeti és közhasznú formáit, tanítási módszereit, az alapvető mozdulatnyelvek történetét, legfontosabb irányzatait, legnevesebb képviselőit, a Kárpát-medence néptáncainak főbb típusait és dialektusait, a népi gyermekjátékokat, a magyar modern tánc un. mozdulatművészeti irányzatát és a modern balett terminológiáját, a test felépítésének életkorhoz kapcsolódó sajátosságait, a különböző korosztályok terhelhetőségét, koncentrálóképességét, mozgáskoordinációját, s mindezek fejlesztésének módszereit. Rendelkezzen biztos és stílusos tánctudással, megalapozott és sokoldalú elméleti felkészültséggel, esztétikai ítélőkészséggel, a notáció olvasás készségszintjével. Legyen jártas a népi játékok, a néptánc és a mozdulatművészet mozgáskincsében. Legyen képes a 6-12 éves gyermekek abszolút és relatív mozgáskészségének megítélésére, a tánctudás megszerzéséhez szükséges alapkészségek és képességek kialakítására és fejlesztésére, a különböző mozdulatnyelveknek megfelelő korszerű tanítási módszerek alkalmazására, az általános és művészi mozgáskészség és képesség fejlesztésére, a gyermekek kreativitásának kibontakoztatására, 9

Kraiciné dr. Szokoly Mária Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar

Kraiciné dr. Szokoly Mária Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Kraiciné dr. Szokoly Mária Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Kultúra tánc oktatás (Tánc a pedagógusképzésben) Selye János Egyetem Komarno 2005. október 22. Magyarországon

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV Az Akrobatikus Rock and Roll tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül az Akrobatikus Rock and Roll minél teljesebb megismerésére, segítse

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Telephelyek Székhely ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Pedagógusok létszáma és végzettsége - 1 fő rajztanár - 1 fő drámapedagógus - 5 fő tánctanár Oktatott tantárgyak Összlétszám Csoportok száma

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Statisztikai összesítés. az alapfokú művészetoktatási intézmények 2007. évi minősítő eljárásának statisztikai feldolgozása alapján

Statisztikai összesítés. az alapfokú művészetoktatási intézmények 2007. évi minősítő eljárásának statisztikai feldolgozása alapján Statisztikai összesítés az alapfokú művészetoktatási intézmények 2007. évi minősítő eljárásának statisztikai feldolgozása alapján 2008 Statisztikai összesítés az alapfokú művészetoktatási intézmények

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

L. Ritók Nóra Az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

L. Ritók Nóra Az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény L. Ritók Nóra Az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tizenkét Hajdú-Bihar megyei település gyermekeinek művészeti képzésével

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve Ikt.sz: 1/c. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

MUSICAL-re hangolva Egyesület 8100 Várpalota, Felsőinkám u.7. Telefon: 70 / 202 09 17 e-mail: musicalrehangolva@gmail.com www.musicalkurzus.hu MUSICAL-re hangolva Musical Stúdió KÉPZÉSI TERVE Felnőttképzési

Részletesebben

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika Táncok világa-társastánc alapjai 2.D

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM szám: 100921 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A képzőművészet, a mozgásművészet, a népművészet, a zene, az irodalom, a művészet megannyi ága alkalmas arra, hogy képet

Részletesebben

1. Óvodapedagógus szak

1. Óvodapedagógus szak 1. Óvodapedagógus szak A képzési és kimeneti követelményeknek, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzés tartalma A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011-es tanév. 11/1994 (VI.8.) MKM és 32/2008 (XI.24.) OKM rendelethez

Különös közzétételi lista 2010/2011-es tanév. 11/1994 (VI.8.) MKM és 32/2008 (XI.24.) OKM rendelethez Különös közzétételi lista 2010/2011-es tanév 11/1994 (VI.8.) MKM és 32/2008 (XI.24.) OKM rendelethez 1. A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége: Név Végzettség, Tantárgy szakképzettség 1. Bíró Csaba,

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Címe: 2400 Dunaújváros,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata 6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Jogszabályi háttér: 229/2012 (VIII.28.) Kormány rendelet Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2400 Dunaújváros, Március 15.tér

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

Az intézmény alapfeladatai: -gimnáziumi nevelés-oktatás -szakközépiskolai nevelés-oktatás -alapfokú művészetoktatás

Az intézmény alapfeladatai: -gimnáziumi nevelés-oktatás -szakközépiskolai nevelés-oktatás -alapfokú művészetoktatás ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Alapfokú Művészeti Iskola, a Budapest Kortárstánc Főiskola Gyakorlóiskolája Az intézmény székhelye: 1036 Budapest, Perc utca 2 Az intézmény feladat ellátási helye: 1036

Részletesebben

Különös Közzétételi Lista Alapfokú művészetoktatási intézmény

Különös Közzétételi Lista Alapfokú művészetoktatási intézmény Különös Közzétételi Lista Alapfokú művészetoktatási intézmény 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi lehetőségeket: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a 17.

Részletesebben

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához Útmutató Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar tanterve alapján a III. évfolyamos óvodapedagógia szakos levelezős hallgatóknak

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása)

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7900 Szigetvár, Széchenyi u. 37/1 Tel/Fax.: +36 73 510-407;+36 30 641 3859 E-mail: balazs@kapronczai.hu; www.kapronczai.hu ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) 1.Az

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. informatika szakos tanár.

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. informatika szakos tanár. informatika szakos tanár fizika 1 egyetem tanár, intézményvezető fizika Közoktatsi vezető és pedagógus szakvizsga 2 tanár, intézményegysé g-vezető magyar szakos tanár pedagógiai értékelési szakértő 7.a

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 1. Vezetéknév: Lőwy-Korponay. 2. Keresztnév: Bereniké. 3. Születési idő: 1973. 4. Nemzetiség: magyar. 5. Tanulmány ok:

ÖNÉLETRAJZ. 1. Vezetéknév: Lőwy-Korponay. 2. Keresztnév: Bereniké. 3. Születési idő: 1973. 4. Nemzetiség: magyar. 5. Tanulmány ok: ÖNÉLETRAJZ 1. Vezetéknév: Lőwy-Korponay 2. Keresztnév: Bereniké 3. Születési idő: 1973 4. Nemzetiség: magyar 5. Tanulmány ok: Intézmény Dátum Diploma Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.

Részletesebben

Képesség kibontakoztató program. Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve

Képesség kibontakoztató program. Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve Képesség kibontakoztató program Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve 2009-2010 Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató munkacsoport munkájáról Iskolánkban kiemelt figyelemmel kísérjük

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben