Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program november

Átírás

1 Esélyegyenlőségi Program 2923 Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Program november

2 Esélyegyenlőségi Program 2923 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 24 Budapest, Németvölgyi út 4. tel: [6]3979 fax: [6]

3 Esélyegyenlőségi Program 2923 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. BEVEZETÉS Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér Sopron MJV Esélyegyenlőségi tervéhez kapcsolódó, főbb hatályos dokumentumai Az Esélyegyenlőségi tervben érintett célcsoportok behatárolása, vizsgálata A horizontális uniós esélyegyenlőségi elvek alapján A város szempontjából leginkább érintett további célcsoportok ÁTFOGÓ HELYZETELEMZÉS SOPRON MJV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉHEZ Sopron MJV területi felosztása Integrált Városfejlesztési Stratégia Szociális térkép (26) Sopron fő demográfiai jellemzői Képzettség Foglalkoztatottság A foglalkoztatottak aránya Aktivitás inaktivitás Regisztrált álláskeresők Sopronban 27ben Szociális helyzet Jövedelmi helyzet a városban Szociális támogatások...42 Szociális ellátórendszer a városban Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Sopron MJV kötelezően ellátandó szociális, valamint gyermekjóléti alapellátási és szakfeladatai Sopron MJV Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények A hajléktalanság problémája Lakhatási helyzet Helyi rendeletek a lakáshoz jutás támogatására Szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyedek Sopronban Oktatásnevelés Sopron MJV alap és középfokú oktatásinevelési ellátó intézményei Sopron MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve Egészségügy Alapellátás Szakellátás

4 Esélyegyenlőségi Program Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége A roma/cigány népesség helyzetének elemzése Civil szervezetek SOPRON MJV ESÉLYEGYENLŐSÉGI BEAVATKOZÁSI AKCIÓTERV Általános beavatkozások Sopron MJV Szociális térképe Demográfia a lakosság elöregedése Képzettség foglalkoztatottság Szociális integráció elősegítése Fogyatékos emberek Hajléktalan emberek...3 Ápolásra szoruló idős emberek Önkormányzati szociális intézmények előírt fejlesztése Sopron MJV Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (27) felülvizsgálata Lakhatás Oktatásnevelés A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Akcióterv megvalósítása A Közoktatási törvény vonatkozó, aktuális módosításai Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége SOPRON MJV BEAVATKOZÁSI AKCIÓTERV 2923 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT HORIZONTÁLIS UNIÓS ESÉLYEGYENLŐSÉGI VÁLLALÁSOK ÉS TELJESÍTÉSÜK A SOPRONI PÁLYÁZATOKBAN SOPRON MJV ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Általános célok, etikai elvek Esélyegyenlőségi helyzetfelmérés a Polgármesteri Hivatalban Munkavállalók létszáma és korcsoportok szerinti megoszlása Munkakörülmények Képzések, továbbképzések Juttatások A munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója Változások az utóbbi két ben a statisztikai adatok tükrében Munkavállalói érdekképviselet Beavatkozási területek a helyzetelemzésben feltárt hátrányok mérsékelésére

5 Esélyegyenlőségi Program Panasztételi eljárás rendje MELLÉKLET: SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 292 ÖSSZESÍTŐ STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK MELLÉKLET: KÉRDŐÍV CIVIL SZERVEZETEKNEK SOPRON ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁHOZ MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT HORIZONTÁLIS UNIÓS ESÉLYEGYENLŐSÉGI VÁLLALÁSOK ÉS TELJESÍTÉSÜK A SOPRONI PÁLYÁZATOKBAN (28)...9 5

6 Esélyegyenlőségi Program 2923 Vezetői összefoglaló Sopron MJV Esélyegyenlőségi Programjáról (2923) 28. szeptemberében a HitesyBartuczHollai Euroconsulting (HBHE) Kft. a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján megbízást kapott Polgármesteri Hivatalától a város, ezen belül a Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi programjának elkészítésére.. Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér Sopron MJV Esélyegyenlőségi programja a hatályos, vonatkozó jogszabályok alapján készült. Ezek közül kiemelendők az alkotmány és az ún. esélyegyenlőségi törvény iránymutatásai. Az esélyegyenlőség szabályozásának alapját az alkotmány adja: Magyar Köztársaság alkotmánya, 949. i XX. tv 7/A. () A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az () bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés, mint a területet átfogóan szabályozó jogszabályt Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. i CXXV. törvényt, melynek hatálya alá tartoznak a helyi önkormányzatok is (4. b. pont). Az esélyegyenlőségi törvény VI. Fejezet Záró rendelkezések 63. alapján: (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyet követő június 3ig ütemterve teljesítéséről es jelentést fogad el. 6

7 Esélyegyenlőségi Program Az Esélyegyenlőségi Program 2923 szerkezete, tartalma A Program tartalmaz egy városi szintű, átfogó a vonatkozó jogszabályok, elsősorban Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. i CXXV. Törvény alapján készített esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzést, mely az következő ágazatok/szektorok vizsgálatára terjed ki: a város területi felosztása, demográfiai jellemzői, képzettség, foglalkoztatottság, szociális helyzet és ellátások, lakhatás, oktatásnevelés, egészségügy (alapellátás és szakellátás), közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége, kisebbségek roma/cigány népesség helyzete, civil szervezetek. Az Esélyegyenlőségi Program 2923 dokumentum elkészítésel az Önkormányzatnak két kitűzött fő célja is teljesül: Egyik a Polgármesteri Hivatal (PH), mint közel 3 főt foglalkoztató intézmény hatályos, 26os adatokra épülő munkavállalói Esélyegyenlőségi tervének aktualizálása melynek felülvizsgálata egyrészt törvényi kötelezettség a jelenlegi terv felülvizsgálatának határideje 28. december 3., másrészt a Hivatal által benyújtott pályázatok esélyegyenlőségi követelményrendszerének kielégítését is szolgálja. Másik a már benyújtott, folyamatban lő (két fordulós) soproni uniós pályázatokhoz követelményként előírt, a képviselőtestület által jóváhagyandó Esélyegyenlőségi terv elkészítése a jelenleg is rendelkezésre álló statisztikák és felmérések alapján, mely a.) reflektál a horizontális esélyegyenlőségi elvekre és azokra a konkrét szempontokra, melyeket az uniós Esélyegyenlőségi útmutató tartalmaz; b.) ellátáscentrikus megközelítéssel lefedi a szektorspecifikus esélyegyenlőségi szempontokat: azaz a különböző humán (szociális/egészségügyi/oktatási stb. tematikájú), illetve humán infrastruktúrafejlesztési területek pályázataihoz jól felhasználható, informatív, helyzetfelmérést és beavatkozási tervet prezentál. 2.. Átfogó, városi szintű helyzetfeltárás 2... Alkalmazott módszertan A helyzetfeltárás többféle módszerrel, kutatási technikával készült. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint a Sopron MJV meglő, hatályos esélyegyenlőségi dokumentumait, korábbi felméréseit, a kapcsolódó közgyűlési határozatokat és szakmai anyagokat. Megvizsgáltuk az önkormányzat által 28ban benyújtott uniós pályázatok mindegyikének horizontális uniós esélyegyenlőségi szempontú vállalásait. Ezen túl felhasználtunk a KSHtól, a regionális munkaügyi központtól származó adatokat, egyéni és csoportos interjúkat készítettünk négy érinttet kör felelős képviselőivel: a vizsgált ágazatokban/szektorokban a szakmai közvélemény képviseletében elsősorban az intézményvezetőkkel; az önkormányzat szakterületi felelőseivel (aljegyző, személyzeti csoportvezető, PH munkavállalói érdekképviselet szakszervezeti titkár, esélyegyenlőségi felelős, egészségügyi, szociális, oktatatási, kisebbségi, civil és pályázati területek referenseivel); valamint civil fórum keretében a témában érintett civil szervezetek és a roma kisebbség képviselőivel. 39 soproni civil szervezetnek nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttatott el az önkormányzat, melyben az általuk képviselt csoport szempontjából jelentkező hiányosságokat, szükségleteket jelezhették, az általuk elvárt, illetve javasolt konkrét beavatkozások megnevezésel. 7

8 Esélyegyenlőségi Program Vizsgált célcsoportok A.) A horizontális uniós esélyegyenlőségi elvek alapján: A horizontális uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők a mindenképpen kötelezően vizsgálandó célcsoportok. B.) További, a város szempontjából fontos célcsoportok: Az NFT I., illetve az ÚMFT keretében már benyújtott és folyamatban levő pályázatok alapján a nők, a romák, a fogyatékossággal élők mellett közvetlen, elsődleges célcsoportjai Sopron város Esélyegyenlőségi tervének: a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektanulók (HHH); a sajátos nevelési igényű gyermekektanulók (SNI); az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező); az ápolásra szoruló idősek, a hajléktalanok. A fentebb nevesített célcsoportokat nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, az esélyegyenlőségük biztosításához napi szinten hozzájáruló, az adott célcsoport esetében leginkább érintett szektorok/ágazatok oldaláról vizsgálja a Program. A 28 elején elkészült, hatályos települési Közoktatási esélyegyenlőségi terv kimerítően foglalkozik a HH/HHH és SNI gyermekek célcsoporttal, az IVS Antiszegregációs terve a legfrissebb, elérhető városi adatokat tartalmazó, aktuális dokumentum, mely részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság, helyzetét, ezért a települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése és beavatkozási terve nagymértékben ezekre épül Sopron MJV Esélyegyenlőségi beavatkozási Akcióterv 2923 A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák, hiányok, lakossági szükségletek nyomán a vizsgált szektorokra kiterjedő rövid ( ), közép (3 ) és hosszú (min. 5 ) távú, a hatályos jogszabályoknak és uniós elvárásoknak megfelelő tartalmú Beavatkozási akcióterv 2923 készült. Ennek összesített, táblázatos formája könnyebben áttekinthetően rögzíti a kitűzött célokat, az elérésükhöz szükséges beavatkozásokat, a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök és határidők és a (potenciális) források megnevezésel. A szükséges beavatkozásokat összefoglaló, 2 oldalas táblázatból (lásd 4. Sopron MJV Beavatkozási Akcióterv 2923 pontban) a vezetői összefoglalóban csak a legfontosabb beavatkozási javaslatokat emeltük ki a döntéshozók számára, melyek egyúttal a HBH ajánlásai is arra nézve, hogy mely tevékenységi területek jelentsenek prioritást Sopron MJV Szociális térképének elkészítése 8

9 Esélyegyenlőségi Program ban Sopron MJV Önkormányzat Szociális Csoportja és a NyugatMagyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának oktatói és diákjai közreműködésel közel 4 fős, reprezentatív lakossági mintán a város Szociális térképe összeállításához kérdőíves adatfelvételt végeztek el. Az így nyert adatok csak részlegesen kerültek feldolgozásra. A városi reprezentatív Szociális térkép elkészítése érdekében 26ban megkezdett munka további folytatását a városvezetés és a szakmai közvélemény egyaránt szükségesnek és fontosnak tartja. Az Antiszegregációs program Beavatkozási tervében is szerepel középtávú vállalásként, 35 en belül a Szociális térkép komplexebb, digitalizált és folyamatosan aktualizálható változatának elkészítése. Ezzel összhangban a jelen városi Esélyegyenlőségi terv tervezett tevékenységei között is kiemelt helyet foglal el Sopron MJV Szociális térképének aktualizálása. A megkezdett városi szintű, részletes tényfeltáró munka folytatásaként Sopron MJV Önkormányzat és a NyugatMagyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara együttműködési megállapodást kötött a Beavatkozási akciótervben megjelenő, jelenleg még lefedetlen területek mélyebb feltárása érdekében. Az együttműködés konkrét területeinek és szakmai tartalmának meghatározása érdekében 28. október 3án sor került az első, kapcsolatfelvevő találkozóra az önkormányzat, az egyetem és a HBH képviselői között, melynek részleteit külön emlékeztető rögzíti. Rövid távon ( ) A 26ban megkezdett felmérő munka folytatása érdekében vegyes összetételű munkacsoport felállítása, melynek tagjai: Sopron MJV Önkormányzatának döntéshozói, szakterületi felelősei, az érintett önkormányzati háttérintézmények vezetői, a NyugatMagyarországi Egyetem szociális területen működő oktatói és hallgatói elsősorban a Benedek Elek Pedagógiai Kar szociálpedagógia szakos diákjai, valamint a tevékenységet koordináló tanácsadó cég munkatársai. Közös munkaterv kidolgozása: kutatási esélyegyenlőségi területek meghatározása stb. módszertan, még lefedetlen Közép távon (3 ) A Szociális térkép (26) felmérései nem terjednek ki a Sopron belterületébe vont külső településrészekre (Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalomfürdő, Balf ), ezért a Szociális térkép következő aktualizálásakor az adatfelvétel kiterjesztése szükséges említett településrészekre. A részletes adatfelvételt követően Sopron belterületbe vont külső településrészeiről differenciált, a többi soproni városrészhez hasonlóan részletes, az Esélyegyenlőségi terv bevezetőjében megnevezett szektorokra/ágazatokra kiterjedő, komplex helyzetfelmérés elkészítése és a feltárt problémákra, szükségletekre reflektáló beavatkozási akcióterv elkészítése szükséges, mivel jelenleg, ennek hiányában ezen településrészek esélyegyenlőségének megvalósulása nem vizsgálható. Aktualizált, folyamatosan frissíthető a város teljes közigazgatási területét lefedő, digitális szociális adatbázis létrehozása, mely a különböző pályázati, statisztikai és egyéb célú adatszolgáltatások, különböző szűrések elvégzését nagyban megkönnyíti. Ennek érdekében az önkormányzatnál felelős munkatárs(ak) kinevezése, megfelelő humán kapacitás (informatikai és szociális kompetenciák) rendelése a feladathoz. 9

10 Esélyegyenlőségi Program 2923 Hosszú távon (min. 5 ) A létrehozott digitális adatbázis folyamatos karban tartása, frissítése, nyomon követése, a rendszer fenntarthatóságának biztosítása Szociális integráció elősegítése érdekében A helyzetelemzés alapján a vizsgált célcsoportok közül esélyegyenlőségi szempontból különösen sérülékenyek, ezért kiemelt beavatkozásokat igényelnek a fogyatékos emberek, a hajléktalanok, az ápolásra szoruló idősek Fogyatékos emberek helyzetének javítása A fogyatékos emberek képviselői megfogalmazták: fontos számukra, hogy a törvény adta jogaikat teljes körűen, mihamarabb érvényesíthessék. Érzékelik, hogy történnek intézkedések érdekükben, de esélyhátrányuk nem kérdéses jelenleg. Szorosan ide tartozik a közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége is a városban. Rövid távon (sürgősen, ill. en belül): A közszolgáltatásokat ellátó, épített környezet akadálymentesítésségének részletes felmérése. Akadálymentesítési ütemterv készítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésel. Alakuljon egy, az érintett fogyatékos emberek képviselőiből álló érdekképviseleti csoport, amely a fogyatékos embereket érintő minden önkormányzati döntés (pld. épített környezet, közlekedés) előkészítéséhez véleményt, javaslatot adna saját tapasztalataik, a Semmit rólunk nélkülünk. elv érvényesítése alapján. Közlekedési lámpák csipogóval történő ellátásának folyamatos bővítése, gyalogátkelőhelyek kihangosítása; járdán lő oszlopok sárga jelzéssel való ellátása; gyalogátkelőhelyek szintjének kiegyenlítése. Közép távon (35 ) A középületek komplex infokommunikációs akadálymentesítéséhez cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésel. Önkormányzat részéről párbeszéd kezdeményezése a fogyatékossággal élő embereket foglalkozató munkahelyekkel, a regionális munkaügyi központtal az akadálymentesítés és a fogyatékos emberek egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatás előmozdítása érdekében. A közcélokat szolgáló új építések ellenőrzésére vegyes bizottság felállítása, amennyiben nem felelnek meg a jogszabályi akadálymentesítési előírásoknak, szankcionálás lehetősége. Szállodák, éttermek, kulturális és sportlétesítmények, valamint a közlekedés (járdák, átkelő helyek, főbb csomópontok) akadálymentességének felmérése. Hosszú távon (min. 5 ) Az esélyegyenlőségi törvény fogyatékos embereket segítő intézkedéseinek határidőre történő végrehajtása. A közintézményekbe való akadálymentes bejutás biztosítása cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésel. Civil ház létesítése. Tekintettel Sopron turisztikai jelentőségére, a vállalkozói réteg ösztönzése, hogy legyenek akadálymentes szálláslehetőségek, éttermek, programok.

11 Esélyegyenlőségi Program Hajléktalan emberek A hajléktalanok száma jelentős a városban kb. fő, és emelkedő tendenciát mutat, reintegrációjuk biztosítása komplex szakmai feladat. Jelenleg mind az átmeneti szállás, mind az éjjeli menedékhely maximálisan kihasznált, de ideiglenes megoldással, arra alkalmatlan helyen és körülmények között működik. Az országos átlagnál messze kedvezőbb feltételeket biztosító soproni szociális ellátórendszer egyik legnagyobb hiányossága jelenleg a hajléktalanellátás megoldatlansága. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat ek óta nem tud a város lakosságával egyezségre jutni az ellátó szolgálat helyét illetően. Az engedélyes építési tervek elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményeként elkészült a létesítmény építési terve, melynek engedélyeztetése folyamatban van. Rövid távon ( ) Az önkormányzat részéről kijelölt helyszínen a lakosság meggyőzése. Pályázat benyújtása vagy egyéb forrás biztosítása megfelelő átmeneti szállás és éjjeli menedékhely létrehozásához. Közép távon (3 ) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejlesztési tervei között szerepel a Hajléktalanokat ellátó szolgálat megvalósítása. E terv része egy új, korszerű hajléktalanok átmeneti szállójának és éjjeli menedékhelyének építése. A komplex Hajléktalanokat Ellátó Szolgálatra vonatkozó tervek megvalósítása: mely szerint a megépítésre kerülő 6 m2 alapterületű kétszárnyú épület jól elválaszthatóan, de mégis egy épületben ad helyett egy 26 férőhelyes éjjeli menedékhelynek és egy 45 férőhelyes hajléktalanok átmeneti szállójának. A felmerült szakmai igények alapján 6 fő tartós ápolására lesz lehetőség Ápolásra szoruló idős emberek Rövid és közép távon (3 ) Az ESZI ápolási otthonokban demencia jelenti a legfőbb ellátási gondot: 235 főből jelenleg 8 fő súlyos, regisztrált demens. Emiatt a szakápolói létszám bővítésére lenne szükség. Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtőlpéntekig munkaidőben történő ellátás nem elegséges az idős rászorultaknak. Szükséges lenne a házi segítségnyújtás szolgáltatás kiterjesztése az esti órákra, és a hétvégékre. Az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, pontos felmérés készítése szükséges a hiányosságokról. Cselekvési ütemterv készítése felelősök, határidők és a források megnevezésel. Erről részleteses lásd a 2.. és 3.5. pontoknál!

12 Esélyegyenlőségi Program 2923 Közép és hosszú távon (35 ) Az elöregedő soproni társadalom miatt szükséges lenne mind a szociális alapú, mind pedig az emelt szintű ápolási otthonok, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó férőhelyek bővítésére közép és hosszú távon, tekintettel a várakozók számára. Ennek megvalósítási lehetőségeit fel kell mérni az önkormányzatnak. A Szociális szolgáltatástervezési koncepció 29. i felülvizsgálatakor konkrét beavatkozási javaslatok kidolgozása szükséges. Épületek akadálymentesítésének megoldása, a rövid hiányosságokat orvosoló cselekvési ütemterv megvalósítása Önkormányzati közszolgáltatások akadálymentes lakossági hozzáférhetősége távon egyenlő felmért esélyű, Az 998. i XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása 27. XXIII. Tv. Melléklete meghatározza a Sopron méretű, 3 ezer fő feletti lakosú települési önkormányzatok kötelezettségeit a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése tekintetében. A helyzetfelmérés készítése közben világossá vált, hogy a középületek akadálymentesítésének megoldatlansága Sopron egyik kulcsproblémája, mely sajnos országos viszonylatban nem számít kirívó, csupán átlagos hiányosságnak. A város történetéből adódóan számos önkormányzati fenntartású közszolgáltatás, így maga a Polgármesteri Hivatal is műemlék épületben nyert elhelyezést, melyek a hatályos rendelkezések szerint nem tehetők egykönnyen akadálymentessé. Ez az állandósult forráshiány mellett a másik komoly probléma, melyre az önkormányzatnak hosszabb távon megoldást kell találnia. Az ÁNTSZ 28 júniusában tételesen feltárta az rendelőintézetek konkrét hiányosságait, melyek önkormányzatnak 28. december 3ig biztosítania kell. alapellátást pótlását a biztosító fenntartó Az akadálymentességi helyzetfelmérés során megvizsgáltuk a soproni intézmények aktuális állapotát: A szociális intézmények 2 feladatellátási helye közül jelenleg 5 (24) komplexen akadálymentes; 5 (24 ) részlegesen akadálymentes; (52) nem akadálymentes. Az egészségügyi intézmények 25 feladatellátási helye közül jelenleg () komplexen akadálymentes; 4 (56) részlegesen akadálymentes; (44) nem akadálymentes. Az oktatási nevelési intézmény 38 feladatellátási helye közül jelenleg () komplexen akadálymentes; (29) részlegesen akadálymentes; 27 (7) nem akadálymentes. Ezen belül legrosszabb az arány az általános iskolákban, ahol a feladatellátási helyek 7a részlegesen akadálymentes mindössze. Az óvodákban 33, a középiskolákban 5 a részlegesen akadálymentes épületek aránya. 2

13 Esélyegyenlőségi Program 2923 A komplex akadálymentesítés teljesen hiányzik az egészségügyi és az oktatásinevelési intézményekből. Ez azt jelenti, hogy az infokommunikációs akadályok jelenleg számottevőbb problémát jelenthetnek a városban, mint akár a fizikai akadályok. Komplex akadálymentesítés nélkül nem valósítható meg a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan sérült gyermekek befogadó, integrált vagy részlegesen integráló neveléseoktatása; sem az érzékszervi fogyatékossággal élő felnőttek szociális integrációja. A részleges akadálymentesítés megléte döntően valamilyen szempontú fizikai akadálymentesítést jelent (bejárat, folyosói ajtók, mellékhelyiségek, parkolók), mely a fogyatékos emberek mellett hasznos segítség a kisgyermekes szülőknek, a nehezen közlekedő beteg és/vagy idős embereknek. Beavatkozási javaslatok rövid távon ( ) A fogyatékosügyi törvény előírásai soproni teljesülésének vizsgálata szükséges, melynek érdekében egy átfogó, városi szintű akadálymentességi helyzetfelmérés elkészítése elengedhetetlen. Csak ezt követően lehet egy konkrét beavatkozásivégrehajtási ütemtervet készíteni. Fontos elv az érintett fogyatékossággal élő célcsoportok bevonása a tervezésbe ( Semmit rólunk, nélkülünk! elv), az elkészült beavatkozási terv előzetes véleményeztetése az érdekképviseletüket ellátó csoporttal. Közép távon (3 ) Az elkészült beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása. A megvalósítás ütemtervszerű véleményeztetése a fogyatékos emberek érdekképviseleti csoportjával. Hosszú távon (min. 5 ) Hosszú távú cél mindegyik szolgáltatás típusban az, hogy a rászoruló kisebbségek ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá a különböző szolgáltatások mindegyikéhez, mint a többségi lakosság, megvalósítva ez által a valódi esélyegyenlőséget. 3

14 Esélyegyenlőségi Program Bevezetés 28. szeptemberében a HitesyBartuczHollai Euroconsulting (HBHE) Kft. a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján megbízást kapott Polgármesteri Hivatalától a város, ezen belül a Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi tervének elkészítésére. Jelen dokumentum tartalmaz egy városi szintű, átfogó a vonatkozó jogszabályok, elsősorban Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. i CXXV. Törvény alapján készített esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzést, mely az alábbi ágazatok/szektorok vizsgálatára terjed ki: a város területi felosztása, demográfiai jellemzői, képzettség, foglalkoztatottság, szociális helyzet és ellátások, lakhatás, oktatásnevelés, egészségügy (alapellátás és szakellátás), közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége, kisebbségek roma/cigány népesség helyzete, civil szervezetek. A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák, hiányok, lakossági szükségletek nyomán a vizsgált szektorokra kiterjedő rövid ( ), közép (3 ) és hosszú (min. 5 ) távú Beavatkozási akcióterv 2923 készült. A könnyebb áttekinthetőség és nyomon követhetőség érdekében a Beavatkozási akcióterv 2923 összesített, táblázatos formában is elkészült a kitűzött célok, az elérésükhöz szükséges beavatkozások (tevékenységek), a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök és határidők és a (potenciális) források megnevezésel. Az Esélyegyenlőségi Program 2923 dokumentum elkészítésel az Önkormányzatnak két kitűzött fő célja is teljesült: Egyik a Polgármesteri Hivatal (PH), mint közel 3 főt foglalkoztató intézmény hatályos, 26os adatokra épülő munkavállalói Esélyegyenlőségi tervének aktualizálása, melynek felülvizsgálata egyrészt törvényi kötelezettség a jelenlegi terv felülvizsgálatának határideje 28. december 3., másrészt a Hivatal által benyújtott pályázatok esélyegyenlőségi követelményrendszerének kielégítését is szolgálja. Másik a már benyújtott, folyamatban lő (két fordulós) soproni uniós pályázatokhoz követelményként előírt, a képviselőtestület által jóváhagyott, városi Esélyegyenlőségi Program elkészítése a jelenleg is rendelkezésre álló statisztikák és felmérések alapján, mely c.) reflektál a horizontális esélyegyenlőségi elvekre és azokra a konkrét szempontokra, melyeket az uniós Esélyegyenlőségi útmutató tartalmaz; d.) ellátáscentrikus megközelítéssel lefedi a szektorspecifikus esélyegyenlőségi szempontokat: azaz a különböző humán (szociális/egészségügyi/oktatási stb. 4

15 Esélyegyenlőségi Program 2923 tematikájú), illetve humán infrastruktúrafejlesztési területek pályázataihoz jól felhasználható, informatív, helyzetfelmérést és beavatkozási tervet prezentál. A helyzetfeltárást többféle módszerrel, kutatási technikával közelítettük meg. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint a Sopron MJV meglő, hatályos esélyegyenlőségi dokumentumait, korábbi felméréseit, a kapcsolódó közgyűlési határozatokat és szakmai anyagokat. Megvizsgáltuk az önkormányzat által 28ban benyújtott uniós pályázatok mindegyikének horizontális uniós esélyegyenlőségi szempontú vállalásait. Ezen túl felhasználtunk a KSHtól, a regionális munkaügyi központtól származó adatokat, egyéni és csoportos interjúkat készítettünk négy érinttet kör felelős képviselőivel: a vizsgált ágazatokban/szektorokban a szakmai közvélemény képviseletében önkormányzat szakterületi felelőseivel munkavállalói érdekképviselet elsősorban (aljegyző, szakszervezeti az intézményvezetőkkel; személyzeti titkár, csoportvezető, esélyegyenlőségi az PH felelős, egészségügyi, szociális, oktatatási, kisebbségi, civil és pályázati területek referenseivel; valamint civil fórum keretében a témában érintett civil szervezetek és a roma kisebbség képviselőivel. 39 soproni civil szervezetnek nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttatott el az önkormányzat, melyben az általuk képviselt csoport szempontjából jelentkező hiányosságokat, szükségleteket jelezhették, az általuk elvárt, illetve javasolt konkrét beavatkozások megnevezésel. Minden érintettnek köszönjük a közreműködést! 26ban Sopron MJV Önkormányzat Szociális Csoportja és a NyugatMagyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának oktatói és diákjai közreműködésel közel 4 fős, reprezentatív lakossági mintán elkészült a város Szociális térképe összeállításához szükséges kérdőíves adatfelvétel. Az így nyert adatok csak részlegesen kerültek feldolgozásra. A megkezdett városi szintű, részletes tényfeltáró munka folytatásaként Sopron MJV Önkormányzat és a NyugatMagyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara együttműködési megállapodást kötött a Beavatkozási akciótervben megjelenő, jelenleg még lefedetlen területek mélyebb feltárása érdekében. 5

16 Esélyegyenlőségi Program Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér Az esélyegyenlőség szabályozásának alapját az alkotmány adja: Magyar Köztársaság alkotmánya, 949. i XX. tv 7/A. () A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az () bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés, mint a területet átfogóan szabályozó jogszabályt Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. i CXXV. törvényt A törvény hatálya 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, e) a közalapítványok, a köztestületek, f) a közszolgáltatást végző szervezetek, g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, l) a pártok, valamint 6

17 Esélyegyenlőségi Program 2923 m) az a)l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. VI. Fejezet: Záró rendelkezések 63. ( ) (4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyet követő június 3ig ütemterve teljesítéséről es jelentést fogad el. ( ) 65. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 99. december 6án aláírt és az 994. i I. törvénnyel rendelkezéseivel kihirdetett összhangban Európai az Megállapodás Európai Közösségek jogközelítésére következő vonatkozó jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 76/27/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 22/73/EK irányelv, b) a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, c) a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, d) a Tanács 86/63/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, e) a Tanács 97/8/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben, 7

18 Esélyegyenlőségi Program 2923 f) a Tanács 2/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, g) a Tanács 2/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, h) a Tanács 24/3/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. A közoktatásban általánosan kötelező érvényű, hatályos jogszabály: /994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről (8) A képesség kibontakoztató felkészítést az intézmény a közoktatási törvény 95. () bekezdésének i) pontja alapján működő az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el. A szakmai támogatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 85. (4) bekezdésében szereplő önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi programjának elkészítésére is. A hátrányos helyzetű definícióját a Közoktatási tv adja, mely értelemszerűen vonatkozik a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletekre is i LXXIX. törvény a közoktatásról 4. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három es korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik folyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 28. i XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A közoktatásról szóló 993. i LXXIX. törvény módosítása, elfogadva: A munkaviszonyokról a Munka Törvénykönyve (MT) rendelkezik, de a közszolgálatra és a közalkalmazotti jogviszonyra külön törvények vonatkoznak, ezért az MTben szereplő 8

19 Esélyegyenlőségi Program 2923 definíció a hátrányos helyzetűekre csak az e törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokban irányadó, nem általános érvényű. Munka Törvénykönyve, 992. i XXII. tv. A törvény hatálya. () E törvény hatálya ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi. Esélyegyenlőségi terv 7/A. () A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet szakszervezet hiányában az üzemi tanács együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. (2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a) a nők, b) a negyven nél idősebb munkavállalók, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, valamint e) a két vagy több, tíz en aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz en aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott re megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. (3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 992. i LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. (4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint 9

20 Esélyegyenlőségi Program 2923 b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésel kapcsolatos eljárási rendről. További vonatkozó jogszabályok A többszörösen módosított (utoljára 27. XXIII. törvény, hatályos: 27.V.től) 998. i XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (kihirdetve: 998.IV..) 2/23. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 4/2. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 998. i LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/998. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról 362/24. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 99. i IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 993. i LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 993. i III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29/996. (XII. 24.) Kormányrendelet. a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 997. i XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 998. i XXVI. tv. 2. i LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 958. i 42. ülésszakán elfogadott. számú Egyezmény kihirdetéséről 2/24. (III. 8.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 76/25. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/25. (III..) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 26/54/EK irányelve (26. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 2