BEVEZETÕ HU MAGYARORSZÁG-SZLOVÉNIA PHARE CBS KISPROJEKT ALAP 2001

Átírás

1 BEVEZETÕ Az Európai Bizottság elõször 1994-ben hirdette meg a csatlakozásra váró országok számára a Phare CBC programot. Az Unió által támogatott határ menti együttmûködési programok jelentõsége egész Közép- és Kelet-Európában kiemelkedõ mind politikai, mind területfejlesztési értelemben, hiszen az egyes nemzetállamok területének nagy része határ menti térség, a népesség nagyon nagy része él a határok mentén. A Phare CBC program a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését támogatja, a határ menti térségek viszonylagos elmaradottságának felszámolását, a határok "átjárhatóságának" könnyítését. A sikeres Uniós példák mintájára hazánkban is elindított Phare CBC projektek hasonló céllal szolgálják az összeurópai érdekeket a gazdaság, kultúra, életminõség és környezetvédelem területein. A Phare CBC program olyan közös határon átívelõ fejlesztési projektekhez nyújt hathatós támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal késõbb, vagy egyáltalán nem valósulhattak volna meg. A Kisprojekt Alap a kilencvenes évek közepétõl fogva olyan rendszeres, és a Phare program egészéhez képest stabilabb és egyszerûbb feltételrendszerrel nyújtott támogatás volt, mely javította a megyék hátrányos helyzetû - nemcsak határ menti - perifériáinak fejlõdési esélyeit, elsõsorban azáltal, hogy támogatta és javította azokat a partnerségen alapuló helyi kezdeményezéseket, amelyek nélkül egyetlen fejlesztési projekt sem mûködhet jól. Erõsítette a civil szervezõdések "önbizalmát", pályázati és menedzsment kapacitásait. Olyan változásokat indított el települési és kistérségi szinteken, amelyek versenyelõnyt adtak és adhatnak a jövõben is a régió számára az Uniós források hatásos és hatékony felhasználásában. E kiadvány a Magyarország-Szlovénia Phare CBC program 2001-es keretébõl megvalósult projekteket mutatja be egyenként, egyben lehetõséget adva az olvasónak, hogy további információkat szerezzen a projektgazdákról, az elért eredményekrõl a projekt-összefoglalókban szereplõ elérhetõségek felhasználásával. A létrejött eredmények továbbfejlesztésére, a kialakult együttmuködések erõsítésére, a határterület fejlesztésére kiemelt hatással lévõ kezdeményezések, projektötletek támogatására a továbbiakban az Interreg programok állnak rendelkezésre. A 2004 õszén induló magyar-szlovén-horvát trilaterális Interreg III/A program forrásai lehetõséget biztosítanak az itt bemutatottakhoz hasonló, kisméretü, "people to people" kezdeményezések támogatására az együttmûködés különbözõ területein, csakúgy, mint a nagyobb, a határ menti fejlesztések szempontjából kulcsprojektnek minõsülõ beruházások megvalósításának segítésére. Az Interreg pályázatok aktuális anyagai és kiírásai megtalálhatók a Váti Kht. hivatalos honlapján is ( Polgár Tibor Váti Kht. Nyugat-dunántúli Képviselet képviseletvezetõ 1

2 A MAGYARORSZÁG - SZLOVÉNIA PHARE CBC KISPROJEKT ALAP 2001 PROGRAM BEMUTATÁSA A évi Magyarország-Szlovénia Phare CBC Kisprojekt Alap célja - a korábbi évek kisprojekt alapjaihoz hasonlóan - a határ menti régióban a helyi és regionális szereplõk közötti együttmûködések kialakításának ösztönzése és támogatása, a jószomszédi viszony erõsítése, közös fellépés elõsegítése a mindkét felet érintõ problémák megoldásában és a lehetõségek kihasználásában. Ennek megfelelõen a évi Kisprojekt Alap is olyan, kisebb léptékû, helyi és közösségi fejlesztési tevékenységek támogatását tette lehetõvé a magyar oldalon Vas és Zala megyét, szlovén oldalon pedig Pomurje régiót magában foglaló határterületen, amelyek valamilyen határon átívelõ jelleggel/hatással bírtak. A Kisprojekt Alap a magyar-szlovén határrégió fejlõdését hosszú távon meghatározó Szlovénia-Magyarország Phare CBC Közös Programozási Dokumentummal ( ) összhangban az alábbi területeken támogatott együttmûködéseket: Helyi gazdaság fejlesztése, beleértve a turizmust Együttmûködés fejlesztése az egészségügy területén, elsõsorban az eszközök és létesítmények határmenti alapon történõ megosztásával Létesítmények és eszközök fejlesztése és létrehozása a határ menti régiók közötti információáramlás és kommunikáció fejlesztése érdekében, ideértve a határon átnyúló rádiókat, televíziókat, újságokat és egyéb médiumokat Kulturális csereprogramok Helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések Környezetvédelem kiemelten a határon átnyúló hatásoknak az értékelésével állította fel a pályázatok sorrendjét, amely - a rendelkezésre álló keret erejéig - 12 projektet javasolt támogatásra (melyek mindegyike a késõbbiekben részletesen bemutatásra került). A megvalósult projektek keretében összesen euró támogatás felhasználása történt meg. A évi Kisprojekt Alap keretében támogatott projektek között egyaránt találunk a humán-erõforrások fejlesztésére koncentráló (informatikai képzés, a nõi vállakozások helyzetére vonatkozó komplex kutatási program), gazdaságfejlesztési céllal, három eltérõ gazdasági ágazat keretén belül megvalósított (agrárium (gyümölcstermeszés), megújuló energiaforrások és turisztika) projekteket. A helyi demokrácia fejlesztésére egy projekt irányult. Három projekt a környezetvédelem/ökológia területén szorgalmazott határon túli partnerekkel közös lépéseket, míg további három kulturális vonatkozású volt. Programszintû eredményként összegezhetõ, hogy a többi CBC program mellett a évi Magyar-Szlovén Kisprojekt Alap is tovább erõsítette a közös fejlesztési gondolkodást és cselekvést a Nyugat-Dunántúlon a programokban résztvevõ szervezetek közt, továbbá a regionális, és a megyei körökben, amelyek így hosszú távon mûködõképes válaszokat képesek találni a csatlakozást követõ kihívásokra, az Európai Unió többi régióihoz való felzárkózásra a határ mindkét oldalán. 2 A kisprojekt alapok az együttmûködések széles területére koncentrálnak, a "kisprojekt" jelleget elsõsorban az egy kezdeményezés keretében lehívható maximális támogatási összeg ( euró), valamint a megvalósításra rendelkezésre álló idõtartam (maximum 12 hónap) adja. Ez a két feltétel definiálja a kisprojekt alap típusú programokra beadható pályázatok körét, elsõsorban szolgáltatások igénybevételére (képzések, konferenciák, kulturális események szervezése, kiadványok szerkesztésére, stb.), kisebb eszközbeszerzésekre van lehetõség az egyes projektekben. Gyakori azonban, hogy egy-egy nagyobb, a határ menti területek fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú nagyberuházás elõkészítése történik meg a kisprojektek keretében, tervek, elõkészítõ tanulmányok elkészíttetése révén. A program a támogatás igénybevételére jogosult non-profit szervezeteinek körében most is jelentõs érdeklõdésre tartott számot, a februárjában kiírt pályázati felhívásra magyar részrõl 26 projektjavaslat érkezett. A kisprojekt alap magyar és szlovén oldalon együttesen került kiírásra, vagyis ugyanazon támogatási feltételek mellett a szlovén oldalon is lehetett támogatást igényelni kisméretû, határon átívelõ projektek megvalósítására. Ezáltal lehetõségük nyílt a pályázóknak arra, hogy szlovén partnerszervezeteikkel valóban közösen, a projekt valamennyi fázisában együttmûködve dolgozzák ki projektjavaslataikat, és közös céljaik megvalósítására a határ mindkét oldalán úgynevezett kiegészítõ pályázatokat, vagy másszóval "tükörprojekteket" nyújtsanak be támogatásra. Ezek a közös, egymást kiegészítõ projektek (számszerint 11) elsõbbséget élveztek az értékelés során. A beérkezett pályázatok közül a magyar és szlovén szakértõkbõl, valamint a támogató hatóságok képviselõibõl álló Közös Értékelõ Bizottság a projektek szakmai tartalmának, és 3

3 A VÁTI KHT BEMUTATÁSA A VÁTI Kht - mint állami tulajdonban lévõ közhasznú társaság - tevékenységi köre átfogja a területfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet védelmével és alakításával, valamint a mûemlékvédelemmel összefüggõ kutatási- tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A Társaság mûködteti az ország egyetlen térinformatikai rendszerû komplex információs adatbázisát, a Térport-ot (terport.hu), valamint a Területi Információs Rendszert (TeIR). A Váti Kht-ban található az országos szintû terület- és településrendezési, valamint építésügyi-mûszaki dokumentációs központ is. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÉPVISELET Soproni iroda 9400 Sopron, Új u. 12. Tel: 06/99/ , Fax: 06/99/ Szombathelyi iroda 9700 Szombathely, Kõszegi u. 23. Tel: 06/94/ , Fax: 06/94/ Zalaegerszegi iroda 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 24. Tel: 06/92/ , Fax: 06/92/ A szervezet egyik kiemelt feladata, hogy részt vegyen a minisztériumok és országos hatáskörû szervek európai integrációból eredõ feladataik végrehajtásában és integrációs szakmai kapcsolataik szervezésében. A Váti Kht. részt vesz az EU csatlakozás elõtti programok (területfej-lesztési Phare és Phare határ menti együttmûködés) lebonyolításában, végrehajtásának értékelésében; közremûködik a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában, valamint közremûködõ szervezetként a Regionális Fejlesztési Operatív Program, az Interreg III közösségi kezdeményezés elõkészítésében és megvalósításában. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedései alapján a területfejlesztés intézményrendszere kialakításának részeként a VÁTI 1998-tól fokozatosan létrehozta a területfejlesztés állami feladatait tervezéssel, kutatással, értékeléssel, egyéb szakmai szolgáltatásokkal, illetve operatív közremûködéssel, pénzügyi és program-lebonyolítással segítõ kapacitását, szervezetét. A kialakítás során figyelembe vette az Európai Unióhoz való csatlakozásra való folyamatos felkészülés támasztotta igényeket. Megfelelõen képzett szakembergárdát alakított ki, folyamatosan építette területi hálózatát. Területi képviseleti iroda a korábbi 4-hez képest 2004-ben már 12 városban található országszerte. A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Képviselete 1996 májusában alakult négy fõvel, a soproni képviselet mellett ma már Szombathelyen és Zalaegerszegen végzik a Phare programok menedzselését. A Nyugat-Dunántúli Régió helyzetébõl adódóan három - osztrák, szlovén, szlovák - Phare CBC programnak is célterülete. A Nyugat-dunántúli Régióban ezen támogatásokból olyan nagyprojektek valósultak meg példaszerûen, a teljesség igénye nélkül -, mint a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari Park közmûvesítése, a Gyõr-Gönyû kikötõ létrehozása, a zalaegerszegi regionális hulladéklerakó, a Gyõr-Pér repülõtér, a szombathelyi Társadalomtudományok és Európa Tanulmányok Intézete. Jelenleg is számos program / projekt megvalósítása van folyamatban a Váti Kht. Nyugat- Dunántúli Képviseletének közremûködése mellett. A VÁTI TFI Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete felelõs a Phare CBC Magyarország- Ausztria, valamint a Phare CBC Magyarország-Szlovénia programok végrehajtásáért, továbbá részt vesz az EU csatlakozás után megnyíló magyar-osztrák, és magyar-szlovén-horvát, magyar-szlovák-ukrán Interreg IIIA programok elõkészítésében, megvalósításában. A Phare CBC és az azt követõ Interreg határon átívelõ együttmûködéseket támogató programok mellett a Váti Kht és a képviselet a Regionális Fejlesztési Tanáccsal és Ügynökséggel részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának (ROP) megvalósításában is. A Váti Kht. által meghirdetett pályázatokkal, programokkal kapcsolatban információ szerezhetõ a honlapon, valamint a képviseleti irodákban, a Nyugatdunántúli régióban az alábbi címeken és telefonszámokon: 4 5

4 HU MAGYARORSZÁG-SZLOVÉNIA KISPROJEKT ALAP 2001 regisztrált résztvevõvel zajlott. Eszközbeszerzés révén fejlesztettük iskolánk számítástechnikai kapacitásait. Sikeres konferenciát bonyolítottunk le (325 résztvevõvel!), amelynek a február 19-én megrendezett döntõjén és eredményhirdetésén Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Marko Sotlar Szlovénia magyarországi Fõkonzulja is részt vett. A megrendezett Tanulmányút keretében a két ország oktatási rendszerérõl számos információ megismerésére volt lehetõsége a résztvevõknek. 1. INFORMATIKAI VÁNDORKUPA ÉS KONFERENCIA (HU ) A projekt céljai a térségi együttmûködés ösztönzése az informatikai képzés terén, az informatikai kultúra szintjének növekedése, az információs és kommunikációs technikák segítségével történõ problémamegoldás fejlesztése a megrendezésre kerülõ verseny és konferencia résztvevõinél. Fontos cél továbbá a Pomurje régió és Vas megye Középiskolái közötti kapcsolatépítés is. A projekt célcsoportjai a középiskolai oktatásban részt vevõ tanulók, informatika/számítástechnika szakos tanáraik a határ mindkét oldaláról, illetve szakértõk, elõadók és saját iskolánk dolgozói voltak. Az "Emberi erõforrás-fejlesztés" területén jelentett új lehetõséget a nemzetközivé váló, regionális Informatikai Vándorkupa és Konferencia címu projekt egyéves tevékenysége. Az eltérõ képzési struktúrák, a két nép és kultúra, a hagyományok és sajátosságok megismerése elõsegítette az együttmûködési rendszerek kialakulását. A többlépcsõs projekt közös tevékenységek és programok révén valósult Az informatika verseny eredményhirdetése meg. A projekt keretében egy EU-konform tudásbázison szervezõdõ kétfordulós (elméleti és gyakorlati) középiskolai informatika versenyt szerveztünk, amit felkészítõ tréning elõzött meg. Ezzel párhuzamosan informatikai és oktatási témájú konferencia megrendezésére is sor került. Összegzõ kiadványok (Verseny Cd, Konferencia Summa, Értékelés) elkészítése segítette projektünk népszerûsítését, és a Szlovéniában tett kapcsolatmélyítõ tanulmányút is segítette céljaink elérését. Az alapötlet népszerûsítése hazánkban és Szlovéniában is megtörtént. A projekt tapasztalatait igény esetén szívesen megosztjuk az érdeklõdõkkel. Informatika versenyünk a régióban már ismert, más helyszínen történõ megvalósításnak emberi és anyagi feltételei vannak. A projekt számunkra egyik legfontosabb tanulsága, hogy a sikerhez elkötelezettség és kitartás szükséges. Az eredmények fenntartására, a projekt folytatására több évre szóló elgondolásaink vannak. Távlati terveink megvalósítása munkatársainkon, partnereinken, a fenntartónkon, a minisztérium informatika (számítástechnika) oktatással kapcsolatos koncepcióján, és az anyagi források, pályázatok elérhetõségén múlik. A program kiterjeszthetõ Ausztria - Burgenland térségre is, amikor szlovén-, osztrák- és magyar középiskolák együttmûködése valósulna meg. Kiegészíto projektet adott be partnerünk, a muraszombati testvériskola, a Srednja Poklicna in Tehnis ka S ola (SPTS ). Fõbb céljaik voltak: távoktatás megvalósítási lehetõségeinek kidolgozása, roma mentorok felkészítése az IKT eszközök használatára, szlovén-magyar felhasználású képzések kialakításának multiplikálása a térségben. Az egymást kiegészítõ tevékenységek sora a jó és hosszú távú kapcsolatépítés feltétele volt. Másik partnerünk a lendvai Dvojezic na Srednja S ola szlovén-magyar kétnyelvû középiskola volt. A kapcsolattartás elektronikus úton és személyes találkozókon valósult meg, a programok egymásba fonódását a nemzetiségi iskola összekötõ szerepe tette teljessé. A versenyre felkészítõ napok népszerûek voltak, ezeken összesen 71 résztvevõ jelent meg. A középiskolások versenyének I. és II. fordulója Kovács Kálmán informatikai miniszter beszédet mond 7

5 2. KÖZÖS TANÖSVÉNYÜNK: MURA-KERKA (HU ) Projektünk célul tûzte ki a Mura-Kerka folyók természetvédelmi értékeinek, a folyók élõhelyeinek, növény- és állatvilágának bemutatását. A szlovén partnerrel együtt az eddigi közös Phare projektek eredményeit kívántuk továbbfejleszteni egy, a természeti értékekre alapozott, minta értékû közös tanösvény kialakításával és a közös természetvédelmi táborozás alapjainak megteremtésével. A projekt során megvalósult két közös természetvédelmi tábor, egyik Szlovéniában Veržejben a másik Szécsiszigeten. Közös (csere) tanulmányúton vettek részt a diákok (magyarok Szlovéniában és fordítva). Elkészült a tanösvény és kiállítás kialakítását megalapozó tanulmány. Ez alapján a kiállítási anyagból közös kiállítás valósult meg Szlovéniában Ljutomerben, idõszaki kiállítások Magyarországon Szécsiszigeten, a Szapáry Kastélyban, valamint Lentiben a X. Lenti Muramenti Regionális Vásár és Kiállításon. A kiállítási anyag véglegesen Kerkaszentkirályon a faluházban kerül elhelyezésre. A Mura és a Kerka vidék természeti értékeit bemutató 31 táblából álló tanösvényt alakítottunk ki Kerkaszentkirályon, melyrõl szórólapot adtunk ki (magyar és szlovén nyelven). A projekt eredményeirõl zárókonferencián számoltunk be a Lenti Nemzetközi Vásáron. Szlovéniai kiránduláson Projektünkkel egy idõben a szlovén partnerszervezet Prleška Razvojna Agencija /PRA/ tükörporjektet valósított meg, ezek kölcsönösen egymásra épültek. Kerkaszentkirály Község Önkormányzata az érintett térség központjában, megfelelõ infrastrukturális háttérrel segítette az egyes tevékenységek sikeres megvalósítását. A projekt eredményeként maradandó, a késõbbi együttmûködések során is használható értékek - kiállítás, tanösvény - jöttek létre. Az ifjúság bevonása, a táborok megvalósítása a tudatformálás és az oktatás-nevelés terén jelentett elõrelépést, a környezetért érzett felelõsség erõsödésével, az egymás és a természet értékeinek megismerésével és tiszteletével. A létrehozott tanösvény és kiállítás célponttá válhat az oktatási intézmények részére (erdei iskola, osztálykirándulások). A résztvevõ partnerek az elõzõ évek együttmûködési tapasztalataira alapozva tovább erõsítették az együttgondolkodást és az együttes cselekvést. A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, hiszen a tanösvény és az állandó kiállítás komplett anyaga is átadásra került az önkormányzat részére, aki azt fenntartani és üzemeltetni fogja. Szlovén partnerünkkel további közös Phare pályázatot adtunk be, melyet megnyertünk. 8 9

6 3. NÕK VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁSÁNAK ELÕSEGÍTÉSE (HU ) élõ vállalkozó nõk, valamint a vállalkozás indításában potenciálisan érdekelt nõk voltak. A projekt eredményeként elkészült egy 80 oldalas tanulmány, amely tartalmazza a kutatás eredményeit, a mûhelyfoglalkozások és a kérdõíves vizsgálat alapján. A konferencia alapvetõ célja a projekt eredményeinek összefoglalása volt. Meghívást kaptak rá a projekt során felkutatott, példaértékû szlovén és magyar vállalkozó nõk, a nõi egyenjogúság (és vállalkozások) témájában jelentõs tevékenységet kifejtõ magyar és szlovén (ill. elõreláthatóan osztrák) kutatók és tudósok, a térségi vállalkozásfejlesztés szereplõi, a helyi (regionális) és országos (magyar és szlovén) média képviselõi. A konferencia Szombathelyen került megrendezésre, október 13-án. A projekt alapvetõ célja a nõk vállalkozóvá válásának elõsegítése, a Vas megyében élõ nõk vállalkozói aktivitásának növelése - ezáltal a munkanélküliség csökkentése, a nõk esélyegyenlõségének javítása. A projekt célcsoportját a célterületen élõ, vállalkozó nõk, valamint a vállalkozás indításában potenciálisan érdekelt nõk alkották. A kutatás alapvetõ célja a projekt célcsoportjának foglalkoztatási helyzetének, és a meglévõ nõi vállalkozások legfõbb jellemzõinek feltárása. E tevékenység során a célterületen tevékenykedõ nõi vállalkozások körében kérdõíves felmérést végeztünk (100 mûködõ nõi vállalkozás felkutatása, körükben kérdõíves felmérés készítése, továbbá mélyinterjúk készítése 15 sikeres nõi vállalkozóval). A kutatás célja, projekt célcsoportjának foglalkoztatási Konferencia, Szombathelyen helyzetének, és a meglévõ nõi vállalkozások legfõbb jellemzõinek feltárása adatbázis létrehozása, és a különbözõ - nõi vállalkozásokra jellemzõ - paraméterek pontos meghatározása. Ezek felhasználásával pedig végsõ soron intézkedések megfogalmazása, melyek által összhangban az uniós elvekkel - a nõi esélyegyenlõség nagyobb mértékben biztosítható; vagyis - összhangban a problémafelvetéssel - a vállalkozói aktivitás a nõk körében növelhetõ. A kutatási eredmények összefoglalására készült kiadvány esettanulmányokat is közöl sikeres nõkrõl ill. sikeres módszerekrõl - felhasználva a mûhelyfoglalkozások eredményeit is. A projekt eredményeit zárókonferencia keretében ismertettük a szélesebb szakmai közönségnek. A projekt fenntarthatóságát a kutatás eredményeire-, valamint a mûhelyfoglalkozások- és a konferencia során kialakult résztvevõi körre alapozott további fejlesztési projektek garantálhatják, amelyek célja a Vas megyében mûködõ nõi vállalkozások fejlõdésének elõsegítése. Konferencia Szombathelyen A szlovén partner a Drus tvo zs Trajnostni Razvoj Podez elja z itek, közremûködik a Pomurje célterületre való, kutatáshoz szükséges adatok beszerzésében; mindenekelõtt a kérdõíves felmérés elvégzésében. A Vas megyei mûhelyfoglalkozások szlovén résztvevõinek kiválasztása szintén a szlovén partner feladata, aki a megrendezésre kerülõ nemzetközi konferencián is részt vesz, valamint együttmûködik a konferencia résztvevõinek kiválasztásában, a tematika meghatározásában. A mûhelyfoglalkozások keretében megtörtént a kutatás eredményeinek ismertetése, sikeres nõi vállalkozók és vállalkozások bemutatása, valamint a párbeszéd megteremtése a hazai nõi vállalkozók között, elõsegítendõ a határ menti kis- és középvállalkozások együttmûködését és hálózatosodását is. A mûhelyfoglalkozások résztvevõi Vas megyében 10 11

7 4. A RÉGIÓ GYÜMÖLCSTERMESZTÉSÉNEK JÖVÕBELI LEHETÕSÉGEI (HU ) A projekt fõ célja, hogy a közös régió gyümölcstermelésének jövõbeni útjait megmutassa. Felvázolja a termelési irányokat, értékesítési és gazdálkodási lehetõségeket a jelenlegi és jövõbeli termelõknek, gyakorlati és elméleti képzést nyújtson, valamint a jövõre vonatkozóan olyan csoportosulás, szervezet kezdeményezése valósuljon meg, amely a kis és közepes nagyságú gyümölcstermelõk jövõbeli együttmûködését lehetõvé teszi. A projekt két elméleti és két gyakorlati oktatási blokkot tartalmazott, 25 fõ hallgató és 4-5 fõ oktató részére. Célunk az volt, hogy az integrált és az ökológiai gyümölcstermesztés technológiáját, elméletben és gyakorlatban bemutassuk, mégpedig olyan gyakorlati szakemberek tolmácsolásában, akik évtizedek óta sikeresen végzik ezt a tevékenységet. Az elméleti oktatási részeket tavaszra és õszre terveztük, szlovéniai, ausztriai és magyarországi tanulmányi kirándulásokkal egybekötve. A projekt részeként pótlólag beiktattunk egy ökotermelésrõl szóló egynapos elõadást, melyet a steier ökogyümölcstermelés vezetõje tartott. Célunk volt még egy olyan tanulmány megírása, mely az elhangzott elõadások anyagaira támaszkodva röviden bemutatja a két gyümölcstermesztési módozatot, a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetét, szól továbbá a feldolgozási és a kereskedési témákról, ismerteti a jelenlegi szabályozásokat és szervezeti kereteket, továbbá a pályázati lehetõségeket. Egy kétnyelvû, színes képekkel ellátott brossúra kiadását, valamint egy Virágzó gyümölcsfák Felsõnyéken honlap megszerkesztését és mûködtetését irányoztuk elõ. Faiskola Ausztriában valami újat. Sikerült olyan szakértõi gárdát összeállítani, mely szakterületén rendkívül magas színvonalat képviselt, és bármelyik agráregyetem oktatógárdájában megállnák a helyüket. Külsõ elõadóként bevontuk a Biokontroll Egyesület igazgatóját, Roszik Pétert, és Johann Deimel urat, a steier biogyümölcstermelõk szervezetének vezetõjét. A hallgatóság egyöntetû véleménye szerint az ellátás és a szervezés zökkenõmentesen és jó színvonalon történt. Megfogalmazódott a rendszeres, egy vagy többnapos szakmai összejövetelek és tanulmányi kirándulások szükségessége. Elkészült a honlap ( melynek frissítése folyamatban van. Ugyancsak elkészültek a kiadványok és brossúrák, melyeket júliusban és augusztusban megküldtünk az érintetteknek. A projekt sikerét fémjelzi, hogy az utolsó ausztriai látogatáson 15 fõ jelentette be további együttmûködésre való szándékát az idei évre. Információink szerint jelenleg 7 kistermelõ jelentkezett be a bio termelésre való átállás szándékával a Biokontroll Kht-hez. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Gyümölcs Klaszterrel együtt stabil hátteret biztosít a projekt fenntartásához, karban tartja, folyamatosan frissíti a honlapot, gondoskodik a kiadványok és a brossúrák szükség szerinti sokszorosításáról, a megyei agrárkamarák és a klaszter segítségével rendszeres szakmai összejövetelek szervezése biztosított. A tanulmányi kirándulás és elméleti oktatás folytatásához pályázati lehetõségekbõl kívánunk erõforrásokat biztosítani a jövõben. A projekt hivatalos partnere az Izvir gyümölcstermeléssel foglalkozó muraszombati egyesület. Õk két elõadás megtartását vállalták, valamint a szlovéniai kirándulások programjának egyeztetését, a helyszíni bemutatót, és a program magyar részén való teljes körû részvételt. A projekt az eredetileg kitûzött határidõre, július 30.-ra befejezõdött. A részvétel 85-90%-os volt. Sikerült megnyerni a célcsoportot a projektben való részvételre. Jók és tartalmasak voltak a tanulmányi kirándulások, az elméleti oktatás mindenki számára nyújtott 12 13

8 5. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK - MEGÚJULÓ EGYÜTTMÛKÖDÉSEK (HU ) A projekt célkitûzéseinek megvalósítása, a korszerû szemléletmód kialakítása és a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetõségeinek megismertetése érdekében az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg. A nyugat-dunántúli és a pomurjei régió helyi adottságaira épülõ megújuló energiaforrások hatékony felhasználási lehetõségeinek megismertetésére került sor négy szeminárium, az ehhez kapcsolódó hat kistérségi projektgeneráló workshop és nyolc személyes találkozó keretében valósult meg a két határ menti régió helyszínein. A szlovén-magyar kölcsönös lehetõségeket, a legsikeresebb burgenlandi mintaprojekteket közös szakmai tanulmányút alapján ismerhették meg a célcsoport résztvevõ tagjai. A projekt célkitûzése a szlovén-magyar határ menti régióban a pomurjei helyi kamarák és a vállalkozások, valamint a magyar oldalon a nyugat-dunántúli regionális szervezetek és vállalkozások között fenntartható együttmûködési hálózat kialakítása a megújuló energiaforrások hasznosítása területén, illetve a határ menti térség közös problémáinak feltárása megújuló energiaforrások elterjedésének vonatkozásában, valamint a kistérségi szereplõk környezettudatos szemléletének kialakítása, a nyilvánosság erõsítése, innovatív lehetõségek, megoldások generálása. Hazánkban a környezet védelme szempontjából fontos az energiatakarékosság érvényesítése a helyi szereplõk megnyerésével, a megújuló energiák alkalmazásának megismertetésével és minél szélesebb körû alkalmazásával. NyugatDunántúli, valamint Pomurje régió hasonló természeti adottságai is szükségessé teszik a két határ menti régió együttmûködését. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a pomurjei Muraszombati Kézmûves Kamara (Obmocna Obrtna Zbornica, M. Sobota) A termálfürdo hoenergiájának hasznosítása Moravske együttmûködése révén a kistérségi Toplicén a paradicsomtermesztésben menedzserekkel, döntéshozókkal, vállalkozásokkal ismertette meg a megújuló energiaforrások felhasználásának, az energiahatékonyság megteremtésének legfontosabb lehetõségeit. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány keretein belül a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter június 14-ei megalakulásától kezdõdõen elõtérbe került a nyugat-dunántúli régió erdõgazdálkodási, fa- és bútoripari vállalkozásainak gazdasági megerõsítése mellett a biomasszára épülõ megújuló energiaforrások használatának az elterjesztése is. A versenyképesség növelése napjainkban, az EU-csatlakozás idején szükségszerûen társul a környezet- és természetvédelem feladatainak megvalósításához is, amely tevékenység az alapítvány fontos célkitûzései közé tartozik. Magyarország importenergiaigénye nagyon jelentõs, éppen ezért rendkívül költséges területe is gazdasági életünknek az energiaforrások biztosítása. Az energiatakarékosság és az energia hatékony felhasználásának kérdésében a helyi és a regionális szereplõknek fontos szemléletformáló szerepet kell betölteniük. Nyugat-Európában már meghatározó lépéseket tettek az energiahatékonysági és a megújuló energiahasználati piacot növelõ eszközrendszer kiépítésében az EU elveinek megfelelõen. A pomurjei régió hasonló adottságokkal rennapenergia hasznosítása Dötkön delkezik, mint a Nyugat-Dunántúl. Hagyományosan jelentõs mindkét térségnek az erdõgazdálkodása, a faanyag felhasználása is nagyarányú, éppen ezért a faiparból származó fahulladék is hasznosítható alapanyaga a különbözõ megújuló energiaforrásoknak. A pomurjei Muraszombati Kézmûves Kamara tevékenységének is az egyik meghatározó célkitûzése a környezetvédelmi technológiák elterjesztése és az energia költségkímélõ, hatékony és környezetbarát felhasználásának megismertetése, a korszerû szemlélet kialakítása a régió lehetõleg minél szélesebb körû helyi szereplõinek bevonásával

9 6. TURISZTIKAI EGYÜTTMÛKÖDÉS FEJLESZTÉSE A HATÁR MENTÉN (HU ) megerõsödik, alkalmassá válik a rendszer önálló mûködtetésére. A második feladat megoldásával a túrák száma nõ, a variációs lehetõségek is nõnek, a hálózat fejlõdik. A kínálat megötszörözõdése reális várakozás. A hálózat kiépülésének és fejlesztésének a feltétele a szervezõmunka folytatása, a minõségbiztosítási rendszer kiépítése, a túratulajdonosok és szolgáltatók képzése, felkészítése. A rendszer önfenntartóvá válása a megrendelések számától nagymértékben függ, mert ez jelenti a bevételt, ami a mûködést biztosítja. A projekt fõ célja olyan turisztikai termékfejlesztési, értékesítési rendszer kialakítása a határ menti régióban, amely a helyi és regionális szereplõk között fenntartható együttmûködési hálózatot alakít ki a turisztikai fejlesztések ösztönzésére és támogatására, a piacra jutás segítésére. Célja továbbá az együttmûködési hálózat kialakítása a határ két oldalán, valamint az Internet igénybevételével és segítségével új piaci lehetõségek bevonása a turisztikai szolgáltatók számára. Az idegenforgalomban rövidebb idõ alatt gazdag élményeket nyújtó turisztikai termékek iránti kereslet fokozódására építve olyan termékfejlesztési lehetõség kialakítása a határ menti térségben, amelyek a turisztikai szolgáltatók számára plusz jövedelem realizálását teszik lehetõvé. A határon átnyúló, tematikus kötött útvonalú túrák kialakításával a kínálat javítása. Internetes megjelenés és on-line megrendelési A Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer bemutatása rendszer biztosítása a turisztikai vállalkozások számára. A megjelölt területek ismertségének javítása Internet segítségével. A térségrõl szóló turisztikai információk széleskörû terjesztése az Interneten. A turisztikai termékek hatékony hasznosításának javítása tematikus kötött útvonalú túraajánlatok létrehozásával, együttmûködések kialakításával, a Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer kiépítésével. A pályázó Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány C renc ovci településsel partnerségben valósította meg a projektet. A Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer bemutatása Létrejött tematikus kötött útvonalú túraajánlatok rendszerének kialakítása és szervezése a szolgáltatások együttmûködésének a kialakításával. Sikerült egy on-line turisztikai információs rendszer létrehozása, a honlapon mûködõ adatbázis struktúra kialakítása és feltöltése. A Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer létrejött, a mûködése egy évre biztosított a projektbõl. Ez alatt az idõ alatt két fontos feladat van, ami biztosítéka a fenntarthatóságnak, egyik a rendszertulajdonos jogi és szervezeti kereteinek kialakítása és a rendszertulajdonos személyének meghatározása, a másik a nagy számú újabb túra elhelyezése a portálon. Az elsõ feladat megoldódik, ha szervezetfejlesztési lépésekkel, személyzet biztosításával, infrastruktúra megteremtésével a rendszertulajdonos 16 17

10 7. KÖZÖS MÚLTUNK VAS VÁRMEGYÉBEN (HU ) A projekt célja a ma még országhatárokkal megosztott történelmi Vas vármegye területén fellelhetõ középkori eredetû kulturális emlékek feltérképezése, a közös szlovén-magyar (osztrák) örökség összegyûjtése, bemutatása, és ezzel összefüggésben az érintett magyar kistérség kulturális turizmusának fejlesztése. Ezen belül három célt tûztünk ki: a vasvári Helytörténeti Múzeumban látható megyetörténeti kiállítás bõvítése mûtárgymásolatokkal és tablókkal, egy háromnyelvû színes, képes kiadvány megjelentetése a középkori megye történetérõl és egy, a megye középkori mûemlékeit bemutató multimédiás CD demó-változatának elkészítése. A projekt eredményeképpen felhalmozódó értékek olyan szakmai szervezetek, intézmények (mint pl. a vasvári Helytörténeti Múzeum) kezelésébe kerülnek, akik azok folyamatos hasznosításának pénzügyi és szakmai hátterét biztosítani tudják. A magyarszlovén kapcsolatokkal kapcsolatos további hasonló (egyéb területekre kiterjedõ vagy az elérendõ eredményeket tovább mélyítõ) projektek finanszírozásához külsõ (pályázati) források bevonhatók (EU, kormányzati, regionális). A projekt által elõmozdítani kívánt turizmusfejlesztés a magánszféra, a magántõke bevonásával valósítható mag. A termékfejlesztésben résztvevõ turisztikai vállalkozásokra alapozva pedig a turisztikai szféra további fejõdése egy átmeneti idõ után önfenntartóvá válhat. A pályázati program keretében a vasvári kiállítás mindhárom tematikus egysége (hadtörténet, településtörténet, egyház- és mûvészettörténet), nagy számú mûtárgymásolattal gyarapodott, készültek honfoglaló és lovagi fegyverek, középkori berendezési és használati tárgyak, valamit egyházmûvészeti darabok. A kiállítás nagyméretû tablókon bemutatott térképsorozattal is bõvült, amely Vas vármegye legkorábbi és 19. század végi katonai felméréseit, valamint egy a mai viszonyokra vetített információs térképet tartalmaz. A Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet a szlovéniai magyarság meghatározó súlyú és jelentõségû kulturális szervezõdése, közösségi beágyazottságával, szakmai kompetenciájával méltó partnerünk munkánkban, a kétoldalú tevékenységek és a kölcsönösség garanciáját is jelenti. A térképek bemutatása a konferencia résztvevõinek A kiadványok elõkészítéseként a szakirodalom feltárása mellett jelentos dokumentációs munka folyt Vas megye Dél- Burgenland és a Muravidék területén, melynek során mintegy 1200 digitális felvétel készült a térség középkori emlékeirõl. Ebbol az anyagból állt össze az a 20 oldalas, színes, fényképes-rajzos, háromnyelvû kiadvány, amely Közös múltunk a középkori Vas várme-gyében címmel, a megye középkori történetének foglalatát adja. Ugyancsak erre a dokumentációs anyagra támaszkodva készült el az a multimédiás CD, amely egyelõre - mint demóváltozat - öt jelentõsebb középkori mûemléket mutat be a történeti vármegye területérõl. A program zárásaként szeptember 9-10-én kétnapos konferencia zajlott A program keretében készült lovagi fegyverek le Vasváron, melynek elsõ napján a közös kulturális örökséget mutatták be szlovéniai és hazai elõadók, második napján pedig tudományos elõadások hangzottak el Vas vármegye középkori történetérõl

11 8. KÉZMÛVES VÁNDORISKOLAI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA (HU ) A projektünk célja a céhes népi mesterségek felelevenítése és vándoriskolai oktatása, mely során a "vándor" a kijelölt mester mellett tanul, dolgozik. A mester elméleti és gyakorlati tapasztalatait átadva ellenõrzi, segíti munkáját, tanítja õt. Projektünk megvalósítása során a kézmûves mûhelyek kialakítása és eszközbeszerzése után a mûhelyekben kézmûves oktatás folyt. A program a hagyományos õrségi kézmûvesség és egy már feledésben merült - oktatási forma megõrzése mellett a kulturális értékek megõrzéséhez és a turisztikai termékkínálat fejlõdéséhez is hozzájárul. Az oktatás területeiként a fazekasságot, a szövést, a szalmafonást (kópickkiállítás ötés) és a csuhéfonást választottuk a térség népi mesterségei közül, mint még élõ kézmuvességi ágakat. A "vándorok" a kiválasztott mesterségek elmélete és gyakorlata mellett annak múltjával, történelmével is megismerkedtek. A kézmûves mûhelyekben készült alkotásokból kiállítást készítettünk, melynek megnyitójának napján a projektünk zárókonferenciája is megrendezésre került. A megrendezett programunkról, mûhelymunkáról, oktatásról, kiállításról és szakmai tanácskozásról tanulmány készült, ami összefoglalja a projekt megvalósulását, valamint képi formában, katalógusban is prezentáljuk programunkat ezzel a színesebb megjelenéssel biztosítjuk a projekt szélesebb körû megismertetését. A szlovén partnerünk, a Razvojna Sinergija Agencija is biztosított számunkra kézmûves oktatót, így közösen folytak a Kiállítás mûhelyfoglalkozások. A szlovén hagyományokat ötvöztük az õrségiekkel, közösen vállalva a képzést és a mesterek saját mûhelyeiben a gyakorlati munkát. A határ mindkét oldalán nagyobb lett az érdeklõdés saját és egymás kézmûvessége iránt. A közös munka során kialakult kapcsolatokra és megszerzett tudásra építve a résztvevõk szociális és anyagi helyzete a késõbbiekben javulhat. Az alkotóközösségek fennmaradása a kézmûvesség fennmaradását és életben tartását vonja maga után. Az alkotók a megszerzett tapasztalatokat az Egyesület kézmûves mûhelyében kamatoztatják, alkotómunkát végezve. További pályázati források bevonását is tervezzük a projekt során létrejött eredmények továbbfejlesztésére, mûködtetésére

12 9. AZ ÕRSÉG-GORICKO NATÚRPARK TURISZTIKAI MENEDZSMENTJE (HU ) A résztvevõ szervezetek a projekt segítségével alkalmassá válnak komplex turisztikai programok kifejlesztésére és lebonyolítására. A térség iránt érdeklõdõ turisták több, pontosabb, gyorsabb információhoz juthatnak, az ide látogatók pedig színvonalasabb programkínálattal találkozhatnak. A projekt eredményeként egy mindkét nyelven elérhetõ, azonos tartalmú turisztikai adatbázis létrehozása valósult meg a térségben. A fenntartás és a frissítés is közösen történik, amely alapja lehet a térség közös bemutatkozásának a jövõben. Az internetes megjelenésben, a kiadványban és a rendezvényeken résztvevõ térségi szereplõk közvetlen tapasztalatokat szereznek a közös megjelenés és közös programozás elõnyeirõl. A szlovén partner évek óta folyó turizmusfejlesztõ tevékenysége szervesen tud kapcsolódni a magyar oldali kezdeményezésekhez és fordítva. A projekt eredményeként megvalósuló kapacitás növekedés magasabb színvonalú programkínálat szervezését teszi lehetõvé a jelenleginél. Ez újabb és több határ menti kapcsolat, turisztikai együttmûködés kialakulása elõtt nyitja meg az utat. A projekt célja a magyar-szlovén határon átnyúló natúrpark (Õrség-Raab-Goric ko) turisztikai kínálatának bõvítése és megfelelõ színvonalú bemutatása. A célterület egy határon átnyúló természeti terület, amelynek fejlesztési stratégiájában a turizmus jelenti az egyik legfontosabb prioritást. A projekt komplex módon közelíti meg a kérdést, egy határ menti együttmûködési hálózatot épít ki, amely innovatív megoldásokkal növeli a térség turisztikai kapacitását. Egy korábbi szlovén-magyar Phare CBC projekt keretében megfogalmazott TRI- D stratégia intézkedését valósítja meg. Az együttmûködés feltételrendszerének kialakítása mellett mintaprogramok közös megvalósítása képezi a projekt célját. Ezek a mintaprogramok hosszú távú, hagyományteremtõ jelleggel létrehozott turisztikai rendezvények és kiadványok, amelyek megfelelõ módon reprezentálják a térségrõl kialakítani kívánt imázst. Az Õrség-Raab-Goric ko Natúrpark turisztikai menedzsmentje címû program egy komplex turizmusfejlesztési elképzelés megvalósítását tûzi ki célul. A projekt a natúrpark közösségi érdekeket képviselõ szereplõinek összefogásával, a térség idegenforgalmának hatékonyabb menedzselését kívánja megvalósítani. Az ÕrségNet magyarszlovén és angol nyelvû turisztikai adatbázis folyamatos nemzetközi promóciót jelent a térség Hétrétország. Szerek és Porták Fesztiválja,2003. augusztus számára, alapinformációkat és praktikus turisztikai információkat egyaránt tartalmaz. Programajánló és rendezvénynaptár 10 ezer példányban magyar és szlovén nyelven kerül kiadásra és terjesztésre mindkét országban. A beszerzett színpadtechnikai eszközök: 24 m2 színpad, komplex világítástechnika reflektorokkal, segítségével a térségben lehetõvé válik fedett helyszíneken, vagy szabadtéren kulturális és turisztikai programok bemutatása, amely alapját jelenti a térség vonzerejének növelését célzó fejlesztési elképzeléseknek. Három nagyszámú érdeklõdõt vonzó turisztikai rendezvény került megvalósításra: Szerek és Porták Fesztiválja, Természetesen Õrség, Virágzás napjai. A három turisztikai rendezvény mintegy 250 résztvevõvel és a becslések alapján mintegy 6000 látogatóval. Természetesen Õrség, szeptember A tevékenység alapvetõen a térség turisztikai menedzselését jelenti. A fenntartás hosszabb távon a helyi turisztikai vállalkozások fokozott bevonásával lehetséges. Ugyanakkor a jövõben sem lehet lemondani az egyes rendezvények és a hozzájuk kapcsolódó promóciós anyagok elkészítésekor a különbözõ támogatási formákról sem. A projekt eredményeként azonban olyan kapacitások jönnek létre a térségben, amelyek a késõbbiekben is csökkentik az ilyen tevékenységek költségeit. Ez összességében a fenntarthatóságot segíti elõ. A beszerzésre kerülõ eszközök egyértelmûen a támogatási célnak megfelelõen turisztikai rendezvények elõkészítésében és lebonyolításában fognak mûködni a jövõben is. A rendezvények olyan hagyományteremtõ események, amelyeknek folytatásáért a pályázó szervezetek és térség szereplõi egyaránt mindent megtesznek. A térség területfejlesztési stratégiájának kiemelt területe a turizmus. A Natúrpark Kht. tulajdonosi szerkezete (alapvetõen a térség önkormányzatai) és a Kht. küldetése is biztosítékot jelent a felhalmozott kapacitások és tapasztalatok további hasznosítására. DRUSTVO DOTA 22 A program a közvetett célcsoport technikai kapacitását jelentõsen megnövelve lehetõséget biztosít a térségben egy korszerû és hatékony turisztikai menedzselés folytatására. 23

13 10. ÉGIG ÉRÕ TANTEREM (HU ) Hosszú távon a turistáktól származó jövedelembõl a helyi lakosság és a természetvédelem is részesedik. A megnövekedett bevételeik révén a természetvédõk eleget tudnak tenni feladataiknak, a lakosság jobban élhet, a turisták elégedettségi szintje pedig nõ. A pénzügyi folyamatosságot a mûködtetésbõl származó bevételek biztosítják. A Tanösvényre szervezett utakkal hozzájárul a turisták megelégedettségéhez, ezzel biztosítja a minõségi turizmus térségbeli fenntarthatóságát és fejlõdését. Alapelvünk, hogy a gazdasági és az ökológiai szemlélet csak együtt arathat sikert az élet bármely területén, így a Vend-vidék turizmusában is. A térség ökoturisztikai desztinációinak (utazási célterületeinek) legfontosabb vonzerõi, a biodiverzitás és a kulturális örökség értékei, egyedülállóak Európában. A tanösvény megépítése kezdete egy olyan folyamatnak, amelyen a túrázó megismerheti a Vendvidék értékeit. Az "Égig Érõ Tanterem" tanösvény abba az irányba hat, hogy a vonzerõk turisztikai termékké formálódnak, így a turizmusban értékesítõkké válnak. Az "Égig Érõ Tanterem" -ben kifejlesztésre került egy ökoturisztikai termék a természetbarát turizmushoz csatlakozni kívánók számára. A projekt mozgósította a térség kihasználatlan, de meglévõ erõforrásait, ezáltal a késõbbiekben az õslakosság megélhetését fogja javítani, a turisták megelégedettségét pedig fokozza. További ökoturisztikai termékek kifejlesztése és adaptálása a jövõ feladatai közé tartozik. Hagyományörzõ méhészet Az Apátistvánfalva Általános Iskola és Óvoda, a Magyar Természettudományi Múzeum, Kétvölgy-, Orfalú-, és Apátistvánfalva Községi Önkormányzat dolgozói a neves nagy számú szakértõkkel jó feladatmegosztásban dolgozott. Szlovén partnerünk a S alovci Srednja Sola za Gostinstvo in Turizem Radenci volt. Az "Égig Érõ Tanterem" tanösvény egy gombákból készült állandó kiállítást is tartalmaz. Az irányított turizmust tájékoztató, ismertetõ táblák segítik. A turisták kényelmét esztétikus szemétgyûjtõkkel ellátott pihenõ- és sportlétesítmények, szabadtéri grillés tûzrakó helyek, esõbeálló házak szolgálják. A tanösvény tereptárgyai - magas és madárles - biztosítják az állatvilág zavartalan megfigyelését. A projekt tudományos eredménye, hogy a környéken Természetközeli száraz és nedves élõhelyek rétjei fellehetõ gombafajok leírását több mint 290 faj meghatározásával egészítettük ki a "Gombakatalógus"-ban. A "Gombászok kézikönyvé"-ben pedig 130 ehetõ és mérgezõ gombát mutatunk be. Elkészült egy "Alapfokú gombaismeret"-i tanterv is a projekt keretében. "Ökoturizmus és marketing" szempontok figyelembe vételével elemeztük a természetbarát turisztikai termékeket. Csoportok és egyéni turisták számára készítettünk a tanösvényrõl tematikus ismertetõt

14 Tanulmányút 11. EU - ESÉLY AZ ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSÉHEZ (HU ) A projekt fõ célja a Vas megyei önkormányzatok felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra - Strukturális Alapok fogadására, valamint a határon átnyúló projektfejlesztési tevékenység megindítása, a határtérség projektszintû kapcsolatainak erõsítése az önkormányzatok és kistérségek között. A projekt keretében megszervezett képzés célja az volt, hogy átfogó ismeretet adjon az önkormányzatok részére az Európai Unió támogatási formáiról, azok felhasználásának lehetõségeirõl és a felhasználás szabályairól. A képzés 3x2 napos szemináriumsorozat formájában valósult meg 24 magyar és három szlovén résztvevõvel. A képzést egy kiválasztott szakértõkbõl álló csoport tartotta. A képzés tananyaga könyv formájában kiadásra került, a képzésen részt nem vevõ önkormányzatok részére is eljuttattuk azokat. A képzésen való részvétel ingyenes volt, a jelentkezõk egy kiválasztási eljáráson mentek keresztül. A képzést folyamatos tanácsadás egészítette ki, mely a kiválasztott önkormányzatok egy-egy projekt elképzelésének továbbfejlesztéséhez nyújtott szakértõi segítséget oly módon, hogy adott projekt a késõbbiekben alkalmas legyen valamely Európai Uniós támogatási forma pályázati formában történõ igénybevételére. A tanácsadás keretei korlátozottak voltak, így az nem terjedt ki a projekt profiljától függõ, de a projekthez szükséges háttéranyagok (tervek, tanulmányok, elemzések, programok) elkészítésére. A tanácsadáson a képzésen résztvevõ önkormányzatok projektjei vettek részt, a program végére az egyénileg vagy csoportosan dolgozó résztvevõ 15 projekt-elképzelést dolgoztak ki. A képzési programban résztvevõk számára Konferencia szlovéniai tanulmányutat szerveztünk április 14-én, közös projektek elõkészítése céljából. A program zárásaként egy napos magyar-szlovén határ menti konferenciát szerveztünk június 17-én. A projekt eredményeként 27 felkészített önkormányzati munkatárs állt rendelkezésre a határon átnyúló partnerség és projektfejlesztés, önkormányzati és projekt szintû kapcsolatok erõsítésére és megvalósítására. 15 kidolgozott projektterv készült a határtérségben, 9 projektterv alkalmas az INTERREG IIIA Szlovénia-Horvátország-Magyarország programban való megvalósításra. A projekt keretében egy 30 fõs tanulmányút és egy 60 fõs konferencia is megrendezésre került. A projekt eredményeinek fenntarthatósága két szempontból vizsgálható, egyrészt a projekt keretében elkészült projektjavaslatok megmérettetése során a projektek pályázattá formálása, illetve a pályázatok értékelése mutatja meg majd számunkra, hogy jól dolgoztunk-e, milyen minõségû projekteket dolgoztunk ki, másrészt az elkészült képzési tananyag bármikor újra felhasználható, oktatható ugyanezen, de akár más célcsoport számára is. A projekt megvalósításában a Razvojna Sinergija Agencija ügynökség vett részt, akikkel a projektindítást követõen jól és hatékonyan tudtunk együttmûködni. Közösen dolgoztuk ki a képzési tananyagot tekintettel a képzés szlovén résztvevõire, a partner szervezte meg a tanulmányút programját, a partner közvetítésével sikerült elõadókat és hallgatóságot hívni Szlovéniából a konferenciára

15 12. MAGYARSZOMBATFAI FAZEKASNAPOK 2004 (HU ) Népmûvészeti Szövetség rendezvénynaptárába, ami további érdeklõdõket vonzhat, akár országosan is május között immáron harmadik alkalommal került megrendezésre Magyarszombatfán fazekastalálkozó. A rendezvény célja a helyi fazekasság helyzetének elõremozdítása, az Õrség kultúrájának megõrzése volt. A faluban évszázadok óta nagy hagyománnyal rendelkezõ mesterséget napjainkra már csak tizenegy család ûzi. Ezzel a rendezvénnyel fel szerettük volna hívni a nyilvánosság figyelmét erre a csupán 295 lakosú falura az Õrség szívében. Mint ahogy eddig történt, idén is neves elõadók szakmai elõadásai tarkították a kulturális mûsorral egybekötött programot. Az elsõ nap délelõttjén került sor a szakmai program lebonyolítására, a délután folyamán az egybegyûltek megemlékeztek az elhunyt fazekasokra. Így a falu temetõjében gyertyák gyújtásával tisztelegtek a jelenkor mesterei elõdeik elõtt. A második napon a szakmai program folytatódott, fazekasverseny Csupor István professzor elõadása került megrendezésre. A délután folyamán kulturális mûsorok, táncos, zenés népmûvészeti mûsorok, szórakoztatták a nézõket. A harmadik napon kirándulást szerveztünk az Õrségbe, majd a délután folyamán ismét folklórprogramok zárták a rendezvényt. Partnerünk Moravske Toplice önkormányzata volt. Velük a rendezvény ideje alatt is, de már az elõkészületek során is szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Számtalan személyes találkozás és telefonos megbeszélés keretében alakítottuk közösen a lebonyolításra kerülõ programokat. A kulturális mûsorhoz fellépõ együttest biztosítottak. A magyarszombatfai fazekesháznál A projektbefejezése után a résztvevõ fazekasok több árut tudtak eladni, mint az elmúlt években. Forgalmuk, elõzetes elképzeléseink szerint, megnõtt. Azóta több felkérést is kaptak nagyobb tételû árú elkészítésére. A rendezvény során tapasztalt érdeklõdés és pozitív visszhang megerõsített minket azon szándékukban, hogy az elkövetkezõ években is megrendezzük a fesztivált. Minden évben egy picikét színesebben és kibõvítve. A program jövõbeni fenntarthatóságát részben az önkormányzat saját forrásaiból, részben a kiállítóktól, árusoktól beszedett helypénzekbõl kívánjuk biztosítani. Mivel a program nem kevés turisztikai érdeklõdésre is számot tart, ezért az ebbõl származó bevételekkel is kiegészíthetjük a finanszírozási forrásokat. A rendezvény felkerül a Nemzetközi 28 29