Női olvasás: fenyegető élvezetek? A női olvasó az olvasás normalizációs folyamatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Női olvasás: fenyegető élvezetek? A női olvasó az olvasás normalizációs folyamatában"

Átírás

1 Női olvasás: fenyegető élvezetek? A női olvasó az olvasás normalizációs folyamatában A közelmúltban a magyar irodalomtudományban is megjelentek, noha egyelőre csak elszórtan és rendszerint kifejtetlenül, a női olvasói szerepekre rákérdező, azok lehetségességét és mibenlétét problematizáló szövegek, szövegrészletek. Az említett szerepek értékelése ezekben legalábbis ambivalensnek mondható. Így például Kovács Béla Lóránt a női olvasói szerepet pusztán alibinek tartja, mely arra szolgálna, hogy a kritikus saját biológiai nemét előtérbe helyezve kitérhessen a komoly tudományos kérdések elől. 1 Stemler Miklós szerint a női olvasás ötlete maga is képtelenség, hiszen maszkulin olvasásra szocializálódtunk. 2 Zsadányi Edit pedig, miután igen meggyőző példák sorával kimutatja egy Esterházy-mű odaértett olvasójának férfikarakterét, a női olvasó lehetőségeit a szöveg által kínált maszkulin és feminin szerepekkel való azonosulás közti választásban, illetve ezek alternatívájaként a nemi szerepek szövegbeli konstrukciójának mikéntjére való reflexióval azonosítja. 3 A fenti, véletlenszerűen kiragadott példákban (függetlenül a hivatkozott szövegek eltérő fokú kifejtettségétől és a probléma iránti változó fogékonyságától, valamint attól is, mennyiben értek egyet a bennük írottakkal) legalább két dolog közös. Egyrészt az, hogy a tanulmányírók inkább az irodalommal professzionális szinten foglalkozó, mintsem laikus női olvasót feltételeznek (Kovács eleve a kritikus tevékenysége kapcsán veti fel ezt a lehetőséget, Zsadányi Editnek a nemi szerepek szövegbeli konstrukciójára reflektálni képes olvasója mely egybeesik Zsadányi tanulmánybéli pozíciójával szintén ebbe az irányba mutat, Stemler pedig teljesen expliciten a feminista irodalomkritikával köti össze a női olvasó kérdését). Másrészt közös az is, hogy a női olvasást nem olyan olvasói szerepként képzelik el, mint amelynek történeti begyökerezettsége és a kultúránk által közvetített előzetes jelentésessége lenne. A legszemléletesebb ebből a szempontból talán az alábbi, Stemler szövegéből vett idézet lehet, melyben Stemler a (feminista irodalomkritikától eredeztetett) női olvasást a(z általa általánosnak tételezett) maszkulin olvasási stratégiáktól való totális megszabadulásként értelmezi, és ennek kapcsán ezt írja: A feladat [a női olvasás megteremtésének lehetősége] tehát ezen [maszkulin] hagyományok felismerése és kikapcsolása lenne. Egy ilyen, az általános diskurzusok és értelmezési módszerek alól magát kivonni tudó női olvasó megteremtésének esélyei véleményem szerint meglehetősen csekélyek. 4 Mint látható, a női olvasás itt úgy tételeződik, mint amely hagyomány nélküli és amelyet feltehetően a professzionálisan olvasó feminista irodalomtudósok feladata lenne (egyszer majd) létrehozni. Eltekintve attól, hogy mindhárom idézett szövegben igen közel kerül egymáshoz a női és a feminista olvasat, és attól is, hogy Stemler és Kovács nem számolnak a feminista (női?) olvasás immáron majdnem négy évtizedes, a feminista irodalomtudományban megalapozott és kidolgozott szereplehetőségeivel, felmerülhet bennünk a kérdés: vajon a 20. század hatvanas évei előtt tényleg soha nem terelődött volna a figyelem a női olvasás mikéntjeire és hogyanjaira? Vagy ha mégis, akkor ezek a jelentéskonstrukciók olyannyira elszigeteltek, egymásnak ellentmondóak és nem-szisztematikusak lettek volna, hogy nem ismerhetünk fel bennük jól azonosítható tendenciákat, visszatérő mintázatokat, időben és térben specifikálható általánosságokat? És ha mégis léteznének ilyen általánosságok, akkor ezek a nőinek nevezett olvasásmódok vajon milyen viszonyban lehetnek az irodalomtudósok és kritikusok (akár feminista, akár nem feminista) professzionális olvasásával? 1 KOVÁCS Béla Lóránt: Olvasó, hol vagy? Menyhért Anna: Egy olvasó alibije, Alföld, sz Itt: STEMLER Miklós: Te is más vagy, te sem vagy más?, Prae, sz Itt: ZSADÁNYI Edit: Lesem az arcát, nem néz vissza. Nemi szerepek, látvány és nézőpont vizsgálata Esterházy Péter Egy nő című írásában, Kalligram, sz STEMLER: i. m (Kiemelés H. Gy.)

2 Andreas Huyssen és Rita Felski szerint például a laikus olvasóról vagy legalábbis egyik típusáról, a tömegkultúra termékeinek fogyasztójáról alkotott képzet a 19. század második felétől kezdve, párhuzamosan a fogyasztói kultúra terjedésével, egyértelműen feminizálódik: a nő válik a tömegkultúra fogyasztójának prototípusává, és mint ilyen, a magaskultúrával társítható maszkulin olvasásmódok ellentéteként funkcionál. 5 Huyssen és Felski Gustave Flaubert Bovarynéjában fedezik fel ezen dichotómia nemi jegyekkel telítésének legeklatánsabb példáját. Állításuk szerint Emma Bovary olvasásmódja, a mohó ponyvaregényfalás igen radikálisan szemben áll a Flaubert által vallott s az irodalmi modernséget meghatározó esztétikai elvvel, az impassibilitével. Ezen megfigyelés alapján amellett érvelnek, hogy az esztétikai távolságtartásra képtelen, a mű fiktív világa és az olvasó valósága közti határt nem tisztelő, valamint a mű formai jegyeire nem figyelő, tartalomcentrikus női olvasásmód korabeli reprezentációiban számtalan, az adott társadalomban gyökerező kollektív szorongás és félelem tudott összegződni és artikulálódni például a tömegektől, a tudattalantól, a női vágytól vagy akár a fogyasztói kultúrának a (gazdasági és politikai viszonyoktól függetlennek hitt) privátszférába történő betörésétől való félelem. A női olvasó alakjára vonatkozó elképzelések tehát nemcsak hogy léteztek már az elmúlt században is, hanem szemantikailag igencsak megterheltek és felüldetermináltak voltak ahogy, ebből következően, ilyen volt a nemi jegyeknek az olvasástípusok közti elosztása is. Az elkövetkezőkben két dologra vállalkozom. Részben arra, hogy néhány, a huszadik század első feléből származó példa segítségével rámutassak, hogy már a feminista irodalomtudományos diskurzus hatvanas évekbeli amerikai létrejötte előtt is léteztek jól körülírható elképzelések a női olvasás mibenlétére vonatkozóan, és hogy ezek a magyar irodalmat sem hagyták érintetlenül. Mindenekelőtt azonban arra törekszem, hogy találjak ezekben a magyar szövegekben visszatérő mintázatokat, és az ún. esztétikai olvasáshoz viszonyítsam őket. Tézisem ugyanis az, hogy az esztétikai olvasástípus, melyet a ma professzionális olvasói is művelnek, 18. századi megképződése óta folyamatosan olyan ellenfogalmakra utaltan működött, melyekben centrális szerepet játszott a nőiség kategóriája. Ezen állításomat egyrészt Peter de Bolla és Martha Woodmansee esztétikatörténészek 18. századi olvasáskutatásaival fogom alátámasztani, 6 másrészt pedig, a már említett magyar szövegek segítségével, azzal, hogy rámutatok: a 18. században megképződött (nyilvánvalóan ideáltipikus) női olvasás általuk feltárt jelentésessége, az eredeti kontextusából kikerülve, századokon át tovább hagyományozódott. De Bolla megállapításai alapján kiemelt figyelmet szeretnék fordítani arra is, hogy az olvasás diskurzusa milyen szorosan összefügg mindmáig a szubjektivitást, a szexualitást és a fogyasztást (mindenekelőtt az evést) formáló diskurzusokkal. Magyarán, arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az olvasástípusok mikéntjéről alkotott elképzeléseink korántsem egyedül esztétikai kritériumokra és belátásokra tekintettel formálódnak (bármennyire is szeretnénk hinni ebben), hanem összekapcsolódnak egy sor, egyáltalán nem esztétikainak tekinthető társadalmi kulturális gyakorlattal, és hogy ezek a diskurzusok együttesen alakítják mindmáig a nemi jegyek olvasástípusok közti elosztását. Fontosnak tartom, hogy az itt következőket még egy szempontból megvilágítsam. A női olvasás kérdését mint már kiderült az esztétikai olvasás kontextusában szeretném 5 Andreas HUYSSEN: Mass Culture as Woman: Modernism s Other, in: After the Great Divide: Modernism, Mass Culture and Postmodernism, London: Basingstoke Macmillan, [1986] 1988, (Részlet belőle magyarul: A tömegkultúra mint nő: a modernség másikja [ford. BENE Adrián LŐRINCZ Noémi], Kalligram, sz ); Rita FELSKI: The Gender of Modernity, Cambridge, MA London: Harvard UP, 1995, különösen: Peter DE BOLLA: The Discourse of the Sublime. Readings in History, Aesthetics and the Subject, Oxford New York: Blackwell, 1989; Martha WOODMANSEE: Aesthetics and the Politics of Reading, in: The Author, Art, and the Market. Rereading the History of Aesthetics, New York: Columbia UP, 1994,

3 tárgyalni, de most még tovább pontosítok: az esztétikai olvasás 18. századi létrejöttének, a kor kulturális politikájának és az olvasásmódok ekkor végbement újrakódolásának kontextusában. Úgy gondolom ugyanis, hogy ez az a történetileg és lokálisan is jól körülhatárolható terület, ahová genealogikusan jól visszavezethető egy sor, a női olvasással vagy a nők által tipikusan olvasott irodalmi szövegek mibenlétével kapcsolatos elképzelés. Éppen a genealógiai szempont az, amit hangsúlyozni szeretnék. A nőről mint a kulturális termékek tipikusnak tételezett laikus fogyasztójáról és a tömegkultúra feminizációjáról ugyanis ma már igen kiterjedt feminista szempontú kutatás folyik nem utolsósorban Huyssen hivatkozott szövegének köszönhetően. 7 Ezek a kutatások azonban jellemzően nem mennek vissza a modern kultúripar 19. század közepi kialakulását megelőző időszakra, és sokkal inkább a fogyasztás és fogyasztói kultúra kontextusában vizsgálódnak, mintsem a művészetfogalmunk alapjául szolgáló esztétikai diskurzus és a vele párhuzamosan létrejövő esztétikai olvasás irányában. Holott az általuk feltárt jelentésességek minden bizonnyal nem függetlenek ettől a tágabb kontextustól sem az elkövetkezőkben éppen azt fogjuk látni, hogy nagyban olyan jelentésekkel operálnak, melyek egy történetileg korábbra datálható folyamat, az olvasástípusok 18. század végi újrakódolása felől hagyományozódnak rájuk. Ennyiben az itt következőkben tulajdonképpen nem teszek mást, mint hogy megpróbálom kapcsolatba hozni a de Bolla és Woodmansee által a 18. századi olvasásmódokról feltártakat a 20. századi tömegkultúra-elméleteket vizsgáló feminista munkákkal, úgy, hogy a 18. század végének kultúrpolitikáját jelölöm ki olyan területként, ahonnan számos, a későbbi századokban is érvényesülő, az olvasásmódokkal kapcsolatos elképzelés eredhet. A 18. századot persze nem véletlenül választottam. Ez az az időszak, amikor létrejön a művészeti autonómiát állító esztétikai diskurzus, 8 a művészetek modern kori rendszere, 9 melyek mindmáig meghatározzák a művészetekről (köztük az irodalomról) való gondolkodásunkat, és ezek létrejöttével párhuzamosan ekkor alakul ki a modern (és a mai) kor egyik jellemző olvasástípusa, az esztétikai olvasás is. Ennek az olvasástípusnak igen markáns jegyei vannak, melyek megkülönböztetik más olvasástípusoktól. Egyik ilyen jegye, hogy hermeneutikus módon zajlik, azaz a mű egyes részeit nem elszigetelten, hanem a mű egészének kontextusában értelmezi. 10 Hermeneutikus annyiban is, hogy művelése során az olvasó önnön szubjektivitása is a tét, azaz, hogy úgy kell olvasni, hogy olvasás közben a befogadó az önmagáról mint egy esztétikai tapasztalat szubjektumáról megtapasztaltakat saját magára mint politikai és gazdasági viszonyokból kireflektált magánemberi szubjektivitásra is vonatkoztassa azaz önművelést végezzen. 11 Fontos jegye az intenzitás is: a bővülő szövegterméssel szemben úgy védekezik, hogy átemeli a premodern olvasás gyakorlatából 7 Lásd például Tania MODLESKI: Femininity as Mas(s)querade: a Feminist Approach to Mass Culture, in: High Theory/Low Culture: Analysing Popular Television and Film (ed. Colin MACCABE), Manchester, UK: Manchester UP, 1986, ; Janice A. RADWAY: Reading is Not Eating: Mass-Produced Literature and the Theoretical, Methodological, and Political Consequences of a Metaphor, Book Research Quarterly, Fall 1986, 7 29.; Rita FELSKI: Kitsch, Romance Fiction and Male Paranoia: Stephen King Meets the Frankfurt School, Continuum: The Australian Journal of Media & Culture, Perth, WA: Murdoch University, Vol. 4. Nr 1. Internet: < Letöltés időpontja: április 1. 8 KISBALI László: Ízlés és képzelet. Az esztétikai beszédmód kialakulása a 18. században, Janus, 1. füzet (1987. ősz), Paul Oskar KRISTELLER: A művészetek modern rendszere [1951] (ford. ÁGOSTON O. Zoltán), Vulgo, sz Reinhard WITTMAN: Az olvasás forradalma a 18. század végén?, in: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban (szerk. Guglielmo CAVALLO Roger CHARTIER, ford. SAJÓ Tamás), Budapest: Balassi, 2000, Itt: Jürgen HABERMAS: A nyilvánosság társadalmi struktúrái (ford. ENDREFFY Zoltán), in: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest: Osiris, 1999, Itt: ; Ian HUNTER: Esztétika és kritikai kultúrakutatás (ford. PÁSZTOR Péter), in: A kultúra szociológiája (szerk. WESSELY Anna), Budapest: Osiris Láthatatlan Kollégium, 1998,

4 az elmélyülő újraolvasást. 12 Továbbá formacentrikus szigorú határt kell vonnia az olvasó életvilága és a mű világa közé; 13 azaz az olvasónak mintegy ki kell reflektálnia magát önnön életvilága hatásösszefüggéseiből, hogy eljuthasson egy olyan állapotba, ahol már nem partikuláris érdekek határozzák meg ízlésítéletét, hanem egy univerzális, csakis a mű formai jegyei által irányított szempont. Ennyiben szemben áll egy másik, szintén hermeneutikus és intenzív olvasásmóddal: az integrált irodalomnak megfelelő olvasással, melyet megkülönböztet tőle az, hogy esetében a mű megítélésének szempontjai nem állnak meg a formai jegyeknél, hanem egy morális, közösségi (például nemzeti vagy az egész emberiségre vonatkoztatott) tematikájú tartalom iránti elvárással is bővülnek. 14 Rendszerint az ezen jegyek által kirajzolt olvasástípus az, melyet a mai professzionális olvasók (a művelt kevesek, köztük a kritikusok és az irodalomtudósok) űznek, amelyet hierarchikusan a többi olvasástípus fölé emelnek, és amellyel az elmúlt korok szépirodalmi szövegei felé fordulnak. Az irodalomtörténeti folyamatok megértéséhez azonban érdemes számot vetni más olvasástípusokkal is. Ezek egyik csoportját képezhetik azon olvasástípusok, melyek az esztétikai olvasás ellenfogalmaiként konstruálódtak meg, és amelyekben kitüntetett szerepet kapott a nő, illetve a nőiség kategóriája. A nők olvasására fordított fokozott figyelem szorosan összefügg az olvasóközönség 18. század végi hirtelen kiszélesedésével, valamint ezzel párhuzamosan a kiadott könyvek számának megemelkedésével és az irodalmi piac létrejöttével. (A könyvkiadás 18. század végi piacosodása és az esztétikai olvasás mikéntjét teoretikusan is kidolgozó filozófiai esztétika diskurzusának megképződése között is szoros összefüggés állt fenn: az esztétikai beszédmód egyben a kor kulturális politikájának igen gyakorlatias alakítója is volt mintegy fellépés a korabeli kultúratermelés, -fogyasztás és -közvetítés piacosodó módjaival szemben.) 15 Az olvasóközönség hirtelen kiszélesedését jól szemléltetheti, hogy Charles Leslie 1750-ben még azt írhatta, hogy az emberek legnagyobb része nem olvas, legtöbbjük nem is tud olvasni, inkább odagyűlnek olyasvalaki köré, aki tud, és így hallgatják az Observatort vagy a Review-t. James Lackington londoni könyvkereskedő viszont 1795-ben már némi malíciával (és talán egy kis túlzással) jegyezhette meg, hogy ha John, a paraszt a városba indul egy rakomány szénával, a lelkére kötik otthon, hogy nehogy elfelejtse megvenni a Pickle zarándok kalandjait, amikor pedig Dolly a piacra indul eladni a tojásokat, ezt azzal a szigorú utasítással teszi, hogy feltétlenül szerezze be a Pamela Andrews történetét. Röviden, jelenleg mindenféle rendű és rangú ember OLVAS. 16 Az egyre szélesedő olvasóközönség és az újszerű olvasmányok elterjedése értelemszerűen hívta elő az olvasott szövegeknek és a mi szempontunkból főleg ez lesz az érdekes az olvasás mikéntjének a kontrollálására és normalizálására vonatkozó igényt; ennek a kontrollnak pedig más társadalmi csoportok mellett a nők is célpontjai voltak különösen, hogy az alsóbb társadalmi rétegek mellett ők képezték az új olvasók jól azonosítható típusát. A 18. század vége az olvasásról folytatott nyilvános vitákat és az ún. olvasási útmutatók, a helyes olvasásra nevelő könyvek boomját hozta magával. Ezek az olvasástankönyvek (a hagyományos oktatás alapját képező klasszikus auktorok szövegei helyett) a kortárs szövegek olvasásának helyes módjára oktattak, úgy, hogy az esztétikai olvasásmódra neveltek (nagyban építve a korabeli filozófiai esztétikának az 12 HÁSZ-FEHÉR Katalin: A strukturált és az integrált irodalom fogalmáról, in: Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében (Fáy András irodalomtörténeti helye), Debrecen: Kossuth Egyetemi (Csokonai Könyvtár), 2000, Itt: WITTMAN: i. m HÁSZ-FEHÉR: i. m Lásd WOODMANSEE: i. m. 16 Charles LESLIE: A View of the Times, their Principles and Practices: in the First Volume of the Rehearsals, London, 1750, iv.; James LACKINGTON: Memoirs of the First Forty-five Years of the Life of James Lackington, London, 1795, 243. Mindkettőt idézi: DE BOLLA: i. m. 252.

5 adekvát esztétikai reakcióról kialakított elképzeléseire), 17 és elsősorban azokat igyekeztek megcélozni, akik úgy váltak olvasóvá, hogy nem részesültek az olvasásra szocializálás azon formájából, melyet a klasszikus oktatás nyújtott ilyenek voltak például a nők. A hölgyek képzésében ugyanis szemben a férfiakéval még a 20. századra sem volt meghatározó a klasszikus auktorok olvasása. A latin nyelv ismerete végig férfiprivilégiumnak számított, a klasszikus műveltséget a nők a században rendszerint magánúton szerezték meg, illetve amikor később a nők intézményesített oktatásába bekerült ez a tárgy, akkor is jóval kisebb súllyal szerepelt, mint a férfiak tanrendjében. 18 Az említett olvasástankönyvek két legyet akartak ütni egy csapásra: nemcsak a helyes olvasást akarták megtanítani, hanem egyben ki is alakítani az olvasóban azt a készséget, hogy meg tudja válogatni olvasmányait. Az olvasás tárgya és mikéntje tehát igen szorosan összefonódott az olvasás normalizációját végző diskurzuskomplexumban. Az olvasás helyességére vonatkozó ezen újszerű szabályok megjelenését egyértelműen diskurzusszűkítésként írhatjuk le, hiszen az olvasás normalizációja azt célozta, hogy korlátozza azoknak a hangoknak a számát, melyek az adott szöveget életre hívhatják. 19 Az olvasás ezen normalizációja továbbá magában foglalta az olvasó szubjektum normalizációját is. Az alkotásesztétikáról a hatásesztétikára való 18. századi áttéréssel párhuzamosan ugyanis a szövegeknek az olvasóra tett hatása volt az, mely központi szerepre tett szert az olvasás ezen újraszabályozásában, erre összpontosultak a korabeli aggodalmak. Ezt jól szemléltetheti például az, hogy ekkoriban bevett szokás volt a könyveket egyfajta érzelemkottával ellátni: a főszöveget a lap szélén vagy a könyv végére csatolt indexben érzelmi állapotokat jelölő szavak (és gyakran a szereplő tetteit megítélő erkölcsi állásfoglalások) kísérték, amelyek révén az olvasó ellenőrizhette, hogy az adott szöveghelyre adott érzelmi reakciója megfelel-e az előírtnak, a normálisnak. 20 Az olvasmányélményekre áhítozó laikus olvasó tehát korántsem volt magára hagyva: egész intézményhálózat bábáskodott akörül, hogy az olvasásnak (és önnön szubjektivitása kiművelésének) a helyes útjára térítse. Az olvasás mikéntjére (és az olvasói szubjektumra) irányuló kontroll fent említett dokumentumai mellett persze számtalan rossz olvasásról szóló beszámolót is ránk hagyott a 18. (és a 19.) század, melyekben a nők olvasása kitüntetett szerepet kapott. Az olvasástípusok ugyanis az olvasás helye, tárgya, sőt közönsége szerint is nemileg kódoltakká váltak, az illegitim, rossz olvasásmódok pedig nagyrészt feminizálódtak. Ez a feminizálódási folyamat de Bolla szerint szorosan összefüggött azzal, hogy a nyilvános, társaság előtt zajló, nagy társadalmi presztízsű hangos olvasás (azaz az olvasás hagyományos formája) továbbra is a művelt férfi privilégiumának számított: A»megfelelő«szöveget»megfelelő«hanglejtéssel és gesztusokkal felolvasni egyenlő volt az olvasó maszkulinitásának hangsúlyozásával, míg egy kellemesen izgató regény magányos elolvasása a nőies szentimentalizmusba való alámerülésnek számított. Vehetjük úgy, hogy az olvasásra vonatkozó korabeli elképzelések mintegy belekényszerítették a nőket a lenézett regények olvasóinak a szerepébe, mivel ki lettek zárva a nyilvános olvasás csábítási helyzetéből [a csábítás a férfifelolvasó és a női közönség között zajlott], csakúgy, mint ahogy a klasszikus oktatásból való kizárásuk révén is megtagadtatott tőlük a jog, hogy művelt férfiak fő műveit, a klasszikusokat olvashassák. Egy igen bonyolult összefüggéshálóról van szó, tekintve, hogy a nők is kialakították a maguk»olvasási helyzetét«[reading scene], a magányos regényolvasó privát, belső terét, ahol 17 WOODMANSEE: i. m.; DE BOLLA: i. m DE BOLLA: i. m ; Sandra GILBERT Susan GUBAR: Sexual Linguistics: Women s Sentence, Men s Sentencing, in: No Man s Land. The Place of the Woman Writer in the Twentieth Century I., New Haven London: Yale UP, 1988, ; Elaine SHOWALTER: A Literature of Their Own: from Charlotte Brontë to Doris Lessing, London: Virago, 1995 [1977], DE BOLLA: i. m Uo

6 létrehozhatták és visszatükrözve láthatták önmaguk képét, és talán felépíthették és megtapasztalhatták önnön szubjektivitásukat is. Feltehető, hogy míg a férfiaknak a nyilvános olvasás helyzetére volt szükségük [ahhoz, hogy saját szubjektivitásukat megtapasztalják], hogy önnön maszkulinitásukkal parádézzanak és pózoljanak egy őket csodáló közönség előtt, addig a nők nagy megkönnyebbüléssel vonulhattak vissza saját fantáziabirodalmukba. 21 Ezzel a de Bolla-idézettel már előre is szaladtunk egy kicsit. Az idézet ugyanis az olvasás egy másik meghatározó vonására is rámutat: arra, hogy az olvasás társadalmilag kódolt gyakorlat volt, s mint ilyen, a társadalmi identitás megjelenítésének, illetve az olvasók önnön szubjektivitása (és nemi identitása) megtapasztalásának az egyik terepe és közege is. Míg korábban az olvasás tudománya csak a kiváltságos kevesek (a felső- és középosztály férfitagjai, valamint a papság) számára volt elérhető, és ezért egy nagy presztízsű társadalmi státusz többé-kevésbé egyértelmű jeleként tudott funkcionálni, addig az új olvasói rétegek megjelenésével az olvasásnak ez a társadalmi hovatartozást egyértelműsítő jelfunkciója legalábbis ezt dokumentálják de Bolla és Woodmansee kutatásai odaveszett. Mindez arra enged következtetni, hogy az olvasást feltehetően újra kellett kódolni. A de Bolla által felsorolt és ismertetett dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az olvasás társadalmi jelentése a 18. század végén diakritikus különbségek egész hálóján keresztül artikulálódott: nemcsak az olvasás tárgyát és hogyanját, hanem a mindenkori társadalmi térhasználati normák által kódolt helyét és nyilvánosságának mértékét is bevonták a jel- és jelentésképzés folyamatába. A diakritikus különbségek ezen hálója tette lehetővé, hogy például a szobasarok intim magányában történő csendes (és ennyiben többszörösen is privát) olvasás inkább nőiesként legyen kódolva, a könyvtárszobabéli nyilvános felolvasás inkább férfiasként; a mozgókönyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele inkább nőiesként, szemben a tudományos és magánkönyvtárak inkább férfias és inkább a felsőbb és tanult körökre jellemző használatával; hasonlóképpen, a könnyed olvasmányok (mindenekelőtt a regények) haszontalan olvasása inkább nőiesként, a komolyaké (tudományos műveké, klasszikus auktoroké, költeményeké) inkább férfiasként; a cselekmény- és tartalomcentrikus olvasás szintén inkább nőiesként, a mű részeit hierarchikusan elrendezni és a műegészhez viszonyítani képes olvasás pedig inkább férfiasként, és így tovább. Az így kódolt olvasástípusok persze egyben a szubjektivitás megtapasztalásának és színrevitelének a (társadalmilag kódolt) lehetőségét is kínálták: így például az érzelmes regények nyílt kedvelése révén az olvasó eleve lemondott egy magasabb presztízsű társadalmi pozícióról a könyvesboltok középosztálybeli női látogatói ezért rendszerint a cselédeik javíthatatlan szenvedélyével magyarázták, miért vásárolnak részükre ilyen könyveket, 22 ahogy gyanítható, hogy a mozgókönyvtárak regisztrált látogatói között többek között azért is lehetett kevesebb a férfi, mint a nő, mert az adott könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele eleve olyan performatív aktusként tudott működni, ami ahelyett, hogy újra megerősítette volna a férfiak maszkulinitását, annak gyengítését és elvitatását jelentette. Az így kódolt (és ennyiben ideáltipikus) női olvasás számtalan, az új olvasástípusokkal kapcsolatos aggodalmat tudott egybegyűjteni és megtestesíteni. 21 Uo A csábítási helyzet (scene of seduction) megértéséhez érdemes megemlíteni, hogy de Bolla szerint a felolvasások szekularizálódása, a női felolvasóközönség bevetté válása erotizálta a felolvasási jelenetet (illetve a szövegértelmezés aktusát magát): a felolvasó ugyanis, tiszte szerint, a közönség érzelmi állapotának befolyásolását, a megfelelő esztétikai reakciók kiváltásának feladatát kapta, ám (a közönség elnőiesedése révén) a felolvasó presztízspozíciója hangsúlyozottan összekapcsolódott az illető maszkulinitásával, és ezért a jó előadó egyben önnön maszkulinitása vonzerejéről, a nőkre gyakorolt hatásáról is meggyőződhetett. De Bolla szerint ezért a felolvasások egyben a férfierotika helyei is voltak. 22 Azt, hogy a magasabb társadalmi státusz megjelenítése még a 20. század elején is konfliktusban állt a népszerű regények olvasásának felvállalásával, jól példázza Stephen Leacock egyik rövidprózája, melyben az egyik szereplő, egy középosztálybeli hölgy kislányának vásárol érzelmes regénykéket. Stephen LEACOCK: Amerikai könyvesbolt (ford. SZINNAI Tivadar), in: A Kék Edward, Budapest: Szépirodalmi, 1987,

7 Mindenekelőtt a regények kárhoztatott műfajának elterjedésével került szoros kapcsolatba, de általában véve is magában foglalta a populáris műfajoknak, az irodalmi piac termékeinek feltételezett olvasásmódjára vonatkozó félelmeket. Sokan egyenesen a női olvasók értelmének meggyengülésétől tartottak, de attól is, hogy a hölgyek el fogják veszteni valóságérzéküket a regény világában való elmerülés révén, és ebből következően akár női szerepeikhez kötött kötelességeiket is elhanyagolhatják. Az itt következő idézetben már feltűnik a rossz anyának a 19. század folyamán oly nagy sikerre szert tett toposza is: A nők, bármilyen korúak és módúak legyenek is, ragaszkodnak a regényekhez [...] ez a romlott szokás immáron általános. Bármerre nézek, mindenütt ezeket a bugyuta, de mégis oly veszélyes könyveket látom. Ott találom őket a divatos piperecikkek között és a varrónő táskájában; a Hölgy kezében, aki a díványon heverészik, de annak a Hölgynek a kezében is, aki a pult mögött ül. A nemesek kitartott kedveseitől kezdve egészen a dohányboltok elárusítónőiig mindenhova eljutnak a regények a városban olvasó szépségektől egészen a kis csitrikig, akik vidéken betűzgetik őket. Saját szememmel láttam anyákat, akiket nyomorúságos manzárdszobáikban könnyekre fakasztott egy hősnő képzeletbeli szerencsétlensége, miközben mellettük sírtak a gyermekeik, akiknek nem volt mit enniük; és láttam egy családanyát, aki órákat vesztegetett el egy könyv felett a szalonban, miközben a cselédei, felbuzdulva úrnőjük példáján, hasonló foglalatosságba merültek a konyhában. Láttam egy kis konyhalányt is, aki, míg az egyik kezében a mosogatórongyot tartotta, a másikban egy regényt, és valami Julia vagy Jemima szerencsétlenségét siratta. 23 Külön megemlítendő a magányos olvasással kapcsolatos félelem: úgy tűnt, hogy a szervezett oktatásban és az irodalmi nyilvánosságban részt nem vevő, a szöveg örömeinek magányosan hódoló, szocializálatlan olvasók esetében semmi nem biztosítja vagy bizonyítja, hogy a fejükben a megfelelő olvasatok jönnek létre. Sok hölgynek és bizonyos uraknak is tele van a feje mindenféle regényekből szedett ötletekkel és mégsem jeleskednek az értelmes társalgásban; talán bizony csak nem olyan ötletekről van szó, melyeket nem való ilyen beszélgetésekben megemlíteni? élcelődik például Thomas Sheridan olvasástankönyvében, a regényolvasást direkten összekötve a finom társaságban nyilvános vita tárgyává nem tehető, oda nem illő, illetlen (sőt, feltehetően egyenesen pajzán) gondolatokkal. 24 Mint de Bolla megjegyzi, a század végén általában véve igen erős volt a nyugtalanság, hogy az új olvasók visszaélhetnek a szerző szellemével, azaz olyan nem kívánt olvasatokat nyújthatnak, melyekben önnön olvasói pozíciójuk hierarchikusan a szöveg autoritása fölé rendelődik azaz, mint azt már korábban is láttuk, általános volt a szövegjelentések kontrollálására vonatkozó igény. A nők szocializálatlan olvasása különösen veszélyesnek tűnt az olvasó és a szöveg közti hierarchia szempontjából. De Bolla szerint a női olvasatnak a szövegen végrehajtott műveleteitől való félelmet illetően akár tünetértékű is lehet az, hogy a nők olvasását szemben a férfiakéval a korszakból fennmaradt beszámolók hajlamosak voltak a könyvek fizikai integritását is megsértő aktusokként prezentálni (például: A fodrásznál eltöltött időt mostanában egyre többen használják olvasásra: ha az ember kinyit egyet a mozgókönyvtárak népszerű könyvei közül, azt találja, hogy a lapok közt a kötés tele van púderrel és hajfixálóval [...], a könyv pedig teljesen tönkrement. 25 ), ezzel szemben könyvben maradt bajuszkenőcsnyomokról vagy mondjuk burnótdarabkákról nemigen számolnak be a korabeli írásos dokumentumok. Holott, mint Vicessimus Knox 1781-ben Londonban kiadott könyvéből kiderül, 26 a férfiak között is bevett gyakorlatnak számított a fodrásznál (pontosabban a borbélynál) eltöltött idő olvasással való elütése, és ők is bele-belemerültek ( férfiatlanul ) egy-egy mozgókönyvtárból 23 Sylph, V. (1795. október 6.) , idézi: DE BOLLA: i. m Thomas SHERIDAN: Lectures on the Art of Reading, Dublin, Idézi: DE BOLLA: i. m Lady s Magazine, XX. (1789. április) 177. Idézi: DE BOLLA: i. m Vicessimus KNOX: Liberal Education, London, Idézi: DE BOLLA: i. m. 271.

8 kölcsönzött könyvbe, de mivel a kollektív társadalmi képzelet a szórakoztató olvasás eme típusát egyértelműen nőiként kódolta, így fel sem merült, hogy egy bajuszkenőcs esetleg rossz helyre cseppenhet vagy legalábbis nem jelölődött meg a rossz olvasás mikéntjére vonatkozó diskurzusok síkján. (Ahogy ezen a helyen bennünket sem az érdekel, hogy ténylegesen hogyan olvastak a nők és a férfiak, hanem az, hogy ezek az olvasásmódok miként jelentek meg a korabeli társadalom kollektív képzeletében, diskurzuskomplexumában, és hogy ennek révén hogyan intézményesült az olvasástípusok nemek közti elosztása.) A szöveg és az olvasó ezen bizonytalan hierarchiája a népszerű, nem komoly művek olvasásának korabeli elgondolása során is kiemelt szerepet kapott igaz, épp ellenkező előjellel: a veszélyt nem abban látták, hogy az olvasó kisajátíthatja a szöveget, hanem abban, hogy a szöveg megronthatja olvasója ítélőképességét, ízlését, erkölcsét; röviden, úrrá lehet az olvasó szubjektivitása felett. 27 Johann Adam Bergk olvasástankönyvében úgy írta le ezeket az olvasmányokat, mint amelyek egyedül a képzelőerőre hatnak, az értelmet pedig játékon kívül helyezik. 28 Tekintve, hogy a nemi szerepekről alkotott korabeli képzetek szerint a nők inkább hajlottak arra, hogy az értelmük elveszítse a kontrollt a képzelőerejük felett (és éppen ezen két képesség szabad játéka kellett volna biztosítsa az esztétikai reakciót), érthető, hogy a populáris műfajok fogyasztásának és az irodalmi piacnak a térnyerése a korabeli elképzelések szerint elsősorban a női képzelőerő elszabadulásában rejlő veszélyekkel kapcsolódott össze, ami pedig mindenekelőtt a nők szexuális kicsapongásától, illetve társadalmi lecsúszásától való félelmekben artikulálódott. 29 Így egy 1775-ben íródott könyv egyenesen a túltengő képzeletet jelölte meg a nimfománia okaként, 30 de a következő, a női oktatásról szóló 1806-os kézikönyvből származó idézet is jól példázza a regényolvasás és a bukott nő alakjának összekapcsolását: Az a finom úri nevelés, amit kapott, kiemelte őt a háztartás lealacsonyító feladatából; megveti a szüleit és közönséges üzletüket [...]; a regényekben és a bennük való feloldódásban keresi az eszközt, amelynek révén elmenekülhet jelen körülményei közül; és végül, ahogy ezt túlzottan is gyakran tapasztalhatjuk, a csábítás áldozatául esik. Hogy is lehetne másképp! 31 Talán már a fenti példákból is észrevehető, hogy a könnyű olvasmányok fogyasztásából eredő következmények leírása szorosan összekapcsolódott a társadalmi rend és stabilitás elvesztésétől, megbomlásától való félelemmel ami azt is jelenti, hogy az olvasás normalizációjára irányuló diskurzus az olvasó értelme és képzelőereje közti harmóniát a társadalmi renddel kapcsolatos aggodalmak középpontjába helyezte. 32 A félreértések elkerülése végett érdemes hangsúlyozni, hogy az olvasás és a szexualitás összekapcsolása nem kizárólagosan csak az ideáltipikusan értett női olvasást érintette; a fenti két diskurzus összefonódása többféleképpen is artikulálódhatott: a női olvasás kérdését inkább az tünteti ki, hogy ez volt az az olvasásmód, melyben a rossz olvasatoktól való félelmek leginkább összegződni tudtak. Így például egy 1796-ban írott értekezésben a 27 DE BOLLA: i. m A Theorizing the Activity: Defining the Proper Place című fejezet. 28 WOODMANSEE: i. m Fontos adalék lehet, hogy a korabeli elképzelések szerint a képzelőerő nőies tulajdonságnak számított, mint arra Gillian BEER rámutat: Representing Women: Re-presenting the Past, in: The Feminist Reader. Essays in Gender and the Politics of Literary Criticism (ed.s Catherine BELSEY Jane MOORE), Cambridge, MA Oxford: Basil Blackwell, 1993 [1989], Itt: Nymphomania; or a Dissertation concerning Furor Uterinus, London, 1775, 76. Idézi: DE BOLLA: i. m J. L. CHIROL: An Enquiry into the Best System of Female Education; or, Boarding School and Home Education Attentively Considered, London, 1809, 234. Idézi: DE BOLLA: i. m A társadalomnak egy ízlésítélet tárgyaként való felfogásáról, ennek eszmetörténeti hagyományáról lásd Szécsényi Endre tanulmányát: SZÉCSÉNYI Endre: Történelem ízléssel? (Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról), BUKSZ, sz , különösen: A századi politika- és társadalomelméletek nőkről alkotott felfogásáról pedig Linda M. G. ZERILLI tanulmányát: Political Theory as a Signifying Practice, in: Signifying Woman. Culture and Chaos in Rousseau, Burke, and Mill, Ithaca London: Cornell UP, 1994, 1 16.

9 szexuális kicsapongás képzete a korban újszerűnek számító, extenzív, azaz mennyiségi olvasást űzők olvasási gyakorlatával kapcsolódott össze, de úgy, hogy nyitva hagyta az olvasók nemének kérdését: a könyv szerzője szerint az extenzív olvasók könyvről könyvre szállnak, mint a pillangók ellentétben az intenzív, újraolvasó olvasás szerelmeseivel, akik hívek maradnak a szövegekhez. 33 Feltűnő, hogy az olvasás diskurzusa nemcsak a szexualitás (a szexuális öröm) diskurzusával kapcsolódott össze, hanem a fogyasztás (gasztronómiai metaforákkal telített) diskurzusával is, és ez az együttes kapcsolódás jelzi azt, hogy a 18. század végét nemcsak a szövegek jelentéseinek a kontrollja, hanem a szövegek generálta élvezeteké (legyenek azok akár kulináris, akár szexuális képekben elgondoltak) is foglalkoztatta. Így például teljesen bevett toposz volt a regényolvasást olyan mohó falásként, zabálásként megjeleníteni, ahol az olvasó képtelen arra, hogy mértéket tartson, és a könyv ígérte élvezetekkel szemben az önmegtartóztatás erényét gyakorolja: [A]z olvasók legtöbbje a legcsapnivalóbb és legízléstelenebb regényeket falja, mégpedig olyan étvággyal, ami megmérgezi a szívet és a lelket írja például Bergk; 34 a Thomas Gisborne-tól vett itt következő idézet pedig olyan káros szenvedélyként értelmezi a regényfalást, ahol már a legelső lépés megtétele is feltartóztathatatlanul a lejtőn való lecsúszáshoz, az önkontroll elvesztéséhez vezet: [A regények] a legtöbb emberre igen lebilincselően hatnak. A történet különösen vérszegény kell legyen, vagy csapnivalóan rosszul kell előadni ahhoz, hogy miután nekikezdtünk, ne akarjuk megtudni, mi is lehet a vége. [...] Ebből következően elég ezeknek a könyveknek akár csak az egyikét is elolvasni ahhoz, hogy [...] gyorsan elolvassunk utána egy másikat. Kialakul egy szokás, ami eleinte talán nem is szippantja magába annyira az embert, de ez egy olyan szokás, melyet egyre nehezebbnek és terhesebbnek fogunk érezni. Túl kínzó lesz az étvágyunk ahhoz, hogy ellenálljunk neki, és minél sürgetőbb és erősebb, annál kevésbé kellemes és válogatós. 35 A zabálás itt egyértelműen a könnyed (sőt: könnyen kapható) olvasmányok iránti vágynak az elhatalmasodását jelentette az olvasón; és, mint de Bolla megjegyzi a fenti idézethez fűzött kommentárjában, a függés összekapcsolódik a teleologikus, cselekménycentrikus olvasás képzetével is amely különösen erősen feminizálódott. A cselekménycentrikus olvasás nyilvánvalóan ellentétben állt a formára figyelmes olvasással, de azon kívül, hogy beleillett az olvasásmódoknak a forma és tartalom szerinti tipizálásába, gyakorta úgy is megjelent, mint olyan olvasási mód, melynek során az olvasás folyamata hierarchikusan az olvasott szöveg fölé rendelődik: az ilyen olvasó nem is annyira az olvasott tárgy kimerítésében avagy elfogyasztásában volt érdekelt, hanem az olvasás teleologikus folyamata során szerzett élvezetek fenntartásában és reprodukálásában azaz, mihelyt elérkezett egy könyv végére, szeretett volna újra úton lenni egy másikban. 36 Mint látható, az olvasás diskurzusa igen erősen összekapcsolódott a vágy, a szexualitás, a szubjektivitás diskurzusaival és, mindent egybevetve, a társadalmi rendről alkotott elképzelésekkel, valamint az olvasói szubjektum normalizációján keresztül a felvilágosodás eszméjével is. Az olvasásmódok ilyetén tipizálása ráadásul nem kizárólag a 18. század végére jellemző, múló jelenség volt, hanem együtt hagyományozódott a művészetekről való modern gondolkodás diskurzusával, amivel persze nem azt akarom sugallni, hogy ez más diskurzusoknak és azok történeti változásának nincs kitéve; különösen, hogy a rossz olvasatok számos eleme megfeleltetődött a művészet egyik ellenfogalmaként funkcionáló 33 Johann Rudolph GOTTLIEB BEYER: Ueber das Bücherlesen, in so fern es zum Luxus unsrer Zeiten gehört, Erfurt, 1796, 5. Idézi: WOODMANSEE: i. m BERGK: i. m Idézi: WOODMANSEE: i. m Thomas GISBORNE: An Enquiry into the Duties of the Female Sex, London, , Idézi: DE BOLLA: i. m DE BOLLA: i. m

10 tömegkultúra adekvát olvasási módjának. 37 Érdemes észrevenni, hogy azok a tartalmi jegyek, melyekkel a tömegkultúra modern teoretikusai a tömegkultúra termékeire irányuló olvasást körülírják (mint például a pszeudoörömök hajkurászása, az olvasói passzivitás, a mű formai elemei iránt figyelmetlen, minden könyvben ugyanazon sémát kereső, sematikus cselekményekre és szereplőkre fogékony, a mennyiségre, és nem a minőségre orientált olvasási mód), lényegében már jelen vannak az olvasás 18. század végén megindult normalizációja során kiküszöbölendőnek minősített olvasástípusok leírásában is. A bemutatottakon kívül például a passzív olvasó később nagy sikerre szert tett toposza is jelen van már: 38 A korábbiakban többször is hivatkozott Bergk 1799-ben kiadott olvasástankönyve például két fogalom mentén összegzi az esztétikai olvasás kritériumait, melyek közül az egyik, és a legfontosabb, éppen az aktivitás, a másik pedig az, hogy reflexív olvasók legyünk ez utóbbin azt érti, hogy képesnek kell lennünk a mű részeit hierarchikusan elrendezni és a műegészhez viszonyítani; azaz a művet egy organikusan elrendezett, strukturált világként kell felfognunk. A fenti két kritériumot pedig éppen a regényirodalom olvasásmódja (mint nem aktív) és az extenzív olvasás (mint nem reflexív) nélkülözi. Mindez arra figyelmeztet, hogy az olvasással kapcsolatos képzeteinket talán mindmáig formálják mindazon (a vágyról, a szexualitásról, a szubjektumról szóló ) diskurzusok, melyek az olvasás normalizációját már a 18. század végén is alakították. Elég például Roland Barthes A szöveg öröme című tanulmányára gondolni, melyben a szerző által felvázolt kétféle olvasástípus (a teleologikus, a végső jelöltre koncentráló; illetve az előbbivel szembeállított, a nyelvi jelölők tolakodó terében készséggel elidőző) nemcsak a szexuális öröm terminusaiban nyer újrafogalmazást, hanem a mohó falás és a legelészés metaforáiból is bőséggel merít. 39 A rossz olvasatok feminizációja sem enyészett a múltba a 19. és a 20. századba való átlépés során. Barthes maga ugyan expliciten sehol nem mondja ki, hogy legelésző olvasója férfi (ám műve korántsem mentes a nemi áthallásoktól), 40 mások azonban kevésbé szemérmesek. Így Kornis Gyula 1925-ben írott, itt következő sorai jól példázhatják, hogy a magyar irodalmi gondolkodás sem maradt érintetlen az olvasás normalizációjának fenti folyamatától: Esztétikai érzelmük, a szép iránt való fogékonyságuk [a nőknek] általában fejlettebb, mint a férfiaké. Azért mégis ritkább viszonylag köztük az igazi műkritikus; érzelemhajtotta élénk fantáziájuk ugyanis a műalkotást önmagából hajlandó kiegészíteni, kikerekíteni és megszépíteni, másrészt értékítéletüket nagy mértékben módosítják a nem-esztétikai, magából az ábrázolt tárgyból fakadó érzelmek. Hogy a nőt igen sokszor nem az esztétikai forma, hanem maga az ábrázolt tárgy érdekli, jellemzően bizonyítja ezt az a közismert tény, hogy a nők a regények olvasása közben egyszer csak a regény végére fordítanak, vajjon mi lesz a hőssel? 41 Krúdy Gyula A vörös postakocsi című regényében pedig ott kísért az a szintén a 18. század végéről ismerős nőalak, aki mihelyt olvasásra adja a fejét, gyors iramban megindul lefelé a lejtőn, és meg sem áll a teljes erkölcsi bukásig: Dideri-Dir, valaha tisztes erdélyi családanya, miután elolvasta Reviczky Gyula, Tompa Mihály és Turgenyev műveit, elveszti józan ítélőképességét, elhanyagolja családi kötelességeit, és Pestre utazik, hogy személyesen is láthassa Ady Endrét és a többi híres költőt: Fiatal, csillogó szemű és emelkedő csillagú 37 A modern művészetfogalom ellenfogalmakra utaltságáról lásd RADNÓTI Sándor: Tömegkultúra, in: Tisztelt közönség, kulcsot te találj..., Budapest: Gondolat, 1990, ; valamint Leo Löwenthal sommás megfogalmazását: A tömegkultúra ellenfogalma a művészet. Leo LÖWENTHAL: Irodalom és társadalom. A könyv a tömegkultúrában (ford. KÁRPÁTI Zoltán), Budapest: Gondolat, 1973, Ahogy az olvasás gasztronómiai metaforákon keresztül történő artikulálása is, melyet Radway tévesen a frankfurti iskola találmányának minősít. RADWAY: i. m Roland BARTHES: A szöveg öröme (ford. MIHANCSIK Zsófia), in: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások, Budapest: Osiris, 1996, Lásd erről Cheryl WALKER: Feminist Literary Criticism and the Author, Critical Inquiry, 1990 Spring, KORNIS Gyula: Nők az egyetemen, Napkelet, V. köt. (1925. január május), 1 5. sz., 60 69, Itt: 151.

11 férfiak barátságára vágyom mondja Dideri-Dir Bonifácz Béla hírlapírónak, akihez szintén ellátogat Pesten, majd így folytatja: Szerelmes szeretnék lenni... Még egyszer szerelmes lenni, hisz már úgysem élek soká. Ady Endrébe vagy Révész Bélába, Cholnoky Viktorba vagy Lovik Károlyba... Egy fiatal, pályája kezdetén levő íróba, mint George Sand Musset Alfrédbe... Baskircsev Mária szeretnék lenni. [...] Páholyban akarok ülni a Nemzeti Színházban, és az írók frakkban látogassanak el hozzám a felvonásközben. Talán szalont is fogok tartani, zsúrokat adni, és a szerkesztők majd kezet csókolnak nekem Az önnön sivár élete elől az irodalmi szövegek keltette hamis reményekbe és vágyakba menekülő, maga is verselgető dilettáns költőnő nem is kerüli el az erkölcsi bukást, melyet többszörösen is sugall a szöveg: Nem megmondtam, hogy óvakodjék Pesttől? Ez nagyon romlott hely. Elcsábítják az asszonyokat ripakodik rá Bonifácz; a regényfejezet végén pedig így panaszkodnak Dideri-Dir kétségbeesett leányai: [A]z anyánk megbolondult. Egész éjszaka a kávéházakban csavarog nagyhajú költőcsemetékkel, álhírlapírókkal... Mi nagyon szégyelljük magunkat. 43 Az olvasás és a fogyasztás (evés) összekapcsolásának, és ezen összekapcsolás 18. századot meghaladó továbbélésének példájául pedig egy másik igaz, nem magyar irodalmi példát vehetünk: a már említett Emma Bovary alakját. Emma mint arra Rita Felski is rámutat Andreas Huyssen ellenében korántsem csak ponyvaregényeket fal : azaz olvasásának a módja, és nem az általa olvasott szövegek milyensége a meghatározó. Flaubert ugyan regénye egyik helyén csakugyan a szentimentális művecskéket jelöli meg Emma tipikus olvasmányaiként, 44 ám a szöveg későbbi részéhez érve feltűnhet, hogy Emma a magasirodalom alkotásait is fogyasztja igaz, igencsak sajátos módon: Előfizetett a Munkakosár-ra, a nők kedvelt lapjára, és a Szalonok Tündéré-re. Egy sort sem hagyott olvasatlan, csak úgy falta a beszámolókat az első előadásokról, az estélyekről és a lóversenyekről, s éppoly forrón érdekelte egy énekesnő első fellépése, mint egy-egy új áruház megnyitása. Megismerte belőlük a legújabb divatot, a jó szabók címét, s a hét ama napjait, amikor az előkelő világ a Bois-ban vagy az Operában mutatkozik. Eugène Sue regényeiben főképp a bútorzatok leírását tanulmányozta: olvasta Balzac-ot és George Sandot, s műveikben saját vágyainak képzelt kielégülését kereste. Még az ebédlőasztalnál is egy-egy ilyen könyvvel ült, s ennek a lapjait forgatta, míg Charles beszélt és evett. 45 Emma tehát Krúdy Dideri-Dirjéhez hasonlóan (aki a Nemzeti Színház páholyában szeretne ülni, szalonokat vezetni és zsúrokat tartani, valamint társasági sikereket aratni) arra használja az olvasott műveket, hogy a bennük található cselekményminták és látványleírások (például Sue bútorleírásai) segítségével képzelt vágykielégülésekhez jusson. Feltűnhet számunkra, hogy a fenti passzusban továbbra is ott kísért a női olvasó azon régről hagyományozódó jelentésessége, melynek révén a női olvasás összekapcsolódik az evéssel és a szexuális vággyal. Tünetértékű ebből a szempontból, hogy Emmán kívül férje, Charles is az orális tevékenységgel kapcsolódik össze ebben a passzusban: míg Emma falja a beszámolókat, egyetlen sort sem hagy ki, addig Charles végigeszi a családi menüt, és társalog. Charles tehát kiéli saját vágyait a családi fészekben (minden bizonnyal nem véletlenül éppen az ebédlőasztalnál, és nem a hálószobában), Emmánál viszont a falás a valóság helyett az olvasott regények fiktív világa kínálta örömök irányába fordul. Ahogy Charles fogásról fogásra szép sorjában bekebelezi a családi ebédet, Emma úgy kebelezi be sorról sorra az olvasmányokat, elidőzve egy-egy ínyencfalatnál, mint amilyenek például Sue bútorleírásai. A 18. század letűntével tehát korántsem ért véget a rossz olvasatok feminizációja és 42 KRÚDY Gyula: A vörös postakocsi, in: Nyolc regény, Budapest: Szépirodalmi, 1975, Uo és Gustave FLAUBERT: Bovaryné (ford., jegyz., utószót írta GYERGYAI Albert), Budapest: Európa (A Világirodalom Klasszikusai), 1984, Uo. 74.

12 az olvasatok nemek szerinti tipizálása. Az olvasásról szóló diskurzusok továbbra is nagyban építenek a formai elemekre figyelmetlen, önnön vágyaikat a szövegbe projektáló, sivár életükből fiktív vágykielégülésekkel menekülő, a szövegeket bekebelező és a szövegek autonómiáját eltörlő női olvasók képzetére. A (férfias) autonómiát eltörlő női olvasó rémképe ott kísért Bánhegyi Jób itt következő soraiban is: [Az, hogy a férfi írók a női olvasóközönség igényeihez kezdtek alkalmazkodni] az irodalom elnőiesedéséhez vezet és ezt az elfeminálódási folyamatot lehetetlen észre nem vennünk, különösen újabb elbeszélő irodalmunkban. [...] Nem mernénk állítani, hogy ez a hatás feltétlenül javára válik irodalmunk fejlődésének. Mindig veszélyes a művészetben és így az irodalomban is az egyéniség megtagadása. 46 Bánhegyi passzusában jól tetten érhető nemcsak egy sajátszerű női elváráshorizont elképzelése, hanem az a félelem is, hogy a férfi írók túlzottan is alkalmazkodnak ehhez az elváráshorizonthoz az irodalmi siker érdekében magyarán, az esztétikai értéket feláldozzák a kétes értékű piaci siker oltárán. A sikertől, a populárissá válástól való félelem persze nem véletlenül tömörült éppen a nőnek mint a kulturális termékek fogyasztójának az alakjába a századvégen századelőn ráadásul mind nagyobb teret nyert a modern fogyasztói kultúra, mely központi szerepet adományozott a hedonisztikus vágynak és a szexualizált reprezentációknak, a tipikus fogyasztót pedig nőként jelenítette meg: ekkoriban a fogyasztás diskurzusa nagyrészt a női vágy diskurzusa volt. 47 A passzívnak és befolyásolhatónak tekintett nők ekkor egyrészt a fogyasztás ideális szubjektumainak tűntek: bevettek voltak a nagyáruházak pultjaihoz kezes bárányokként vonuló nők képei, akik nem bírnak ellenállni az árucikkek azon csábításának, mely valójában nem más, mint a férfi kereskedők és gyárosok által tudatosan manipulált vásárlói vágyuk visszatükröződése. Másrészt viszont a kommercializált és ezért láthatóvá vált élvezetekben (hol a vásárlói örömökben, hol pedig a prostitúcióban) rejlő fenyegetést, a kaotikus vágy formájában előtörő irracionális természeti erőt is megtestesítették, s mint ilyenek, szorongást és félelmet keltettek, és gyakran összekapcsolódtak a halálnak vagy a társadalmi rendet és progressziót fenyegető irracionális veszedelemnek a képzetével. Jellemző például, hogy Émile Zola regénye, a Hölgyek öröme, mely egy párizsi nagyáruház tündöklését és terjeszkedését írja le (a Bon Marché volt a mintája), milyen erősen összekapcsolja a nők szexuális vágyát a vásárlással és egyben negatív indexekkel is ellátja. 48 Octave Mouret, az áruház vezetője, sikeres vállalkozó a nők vágyainak tudatos manipulálásával törekszik a profitra (és sikerének nagyrészt az a titka, hogy ő maga végig kívül áll a kommercializált élvezetek körén: felesége nincs, akit pedig végül párjául választ, nagyrészt azért oly vonzó a számára, mert más nőkkel ellentétben nem megvásárolható). A nők ezen (szexuális) manipulálását a regény nagyrészt a profit emeléséhez, a tőkés vállalkozás, a kapitalizáció terjeszkedéséhez szükséges némiképp ugyan visszatetsző, de, mindent egybevetve, a haladás szolgálatában álló jelenségnek tünteti fel; egy olyan technikának, mellyel nemcsak Mouret, hanem az áruház férfi eladói is élnek, hogy több árut adhassanak el, és ezáltal több részesedéshez juthassanak. Hutinnek, a kesztyűosztály eladójának az eladási technikája egyértelműen a női vásárló szexuális izgatásán alapul: A pultra félig ráfektetve tartotta az asszony kezét, egyenkint fogta meg az ujjait, hosszú, újrakezdett, nyomatékos czirógatással húzta fel a keztyűt; és úgy nézett rá, mintha várta volna, hogy megjelenik arczán a gyönyörűséges elernyedés nyoma. 49 A végül áruházi lopáson kapott tisztes középosztálybeli hölgy, de Boves-né is egyértelműen azért bukik el, mert képtelen ellenállni az árucikkek csábításának és a parádés látványiságon 46 BÁNHEGYI Jób: A magyar nőírók, Budapest: Szent István-Társulat, 1939, FELSKI: i. m Zola regényének a korszak fogyasztásról alkotott elképzelései szempontjából történő kimerítő elemzéséhez lásd FELSKI: The Gender of Modernity, i. m. 49 Émile ZOLA: Hölgyek öröme [1887] (ford. BENEDEK Marcell), Budapest: Révai Kiadás (A Rougon- Macquart család. Egyedüli teljes kiadás XI.), é. n. [1922], 112.

13 alapuló nagyáruházi elrendezésüknek. A fogyasztási cikkek vonzása itt is egyértelműen szexuális terminusokban van megjelenítve: A vásárló hölgyek fulladoztak, arczuk sáppadt volt, szemük ragyogott. Mintha az árúház minden kísértése itt [a csipkeosztályon] tetőződött volna be, itt lett volna a bukás rejtett hálószobája, az az elveszejtő zúg, a hol a legerősebbek is elbuknak. A kezek belemerültek a felhalmozott csipkékbe és részeg reszketés fogta el őket. [...] Az asszony [de Boves-né], mikor már minden osztályt végigjárt a leányával, anélkül, hogy bármit is vásárolt volna, a csipkéknek esett, kielégítetlen vágyának minden dühével. Halálosan fáradt volt, de azért ott állt egy pult előtt. Turkált a csipkék tömegében, keze ellágyult, melegség szállt fel a vállába. 50 De Boves-né tehát végül eléri azt a gyönyörűséges elernyedést, melyet a kesztyűosztály Hutin-je is kiváltani szeretett volna vásárlójából, ám végül épp a csipkék iránti olthatatlan szenvedélye okozza erkölcsi bukását: az áruház sasszemű felügyelője rajtakapja, és alig tudja elkerülni a nyilvános megszégyenítést. De Boves-né esete már előrevetíti a fogyasztás regénybeli démonizációját is: a vásárlási mániában szenvedő hölgyek anyagi romlásba sodorják családjukat, ahogy Mouret áruháza is ellehetetleníti a környék tisztességes és erényes kiskereskedőit. Ami a mi szempontunkból külön figyelmet érdemelhet (és amire a már többször is hivatkozott Rita Felski is rámutat), az az, hogy a regényben a fogyasztás mindvégig a nőiséggel, a termelés és a tőkés vállalkozás pedig a férfiassággal asszociálódik. A tömeg- és magaskultúra nemi szubtextusára fogékony feminista elemzők egy ideje már rámutattak (közülük is elsőként Tania Modleski) 51 arra, hogy a nőneműsített tömegkultúra és a férfiasként érzékelt magaskultúra szembeállítása igen sokat köszönhet a fogyasztásról mint a termelés puszta végállomásáról, passzív visszatükröződéséről alkotott képzeteknek. Ez a puszta visszatükröződés a mi számunkra már sokban ismerős lehet: sokban analógnak tekinthető azzal a feltételezett passzivitással, mely már a 18. század végi olvasástankönyvekben is jelen volt, mint a képzelőerejüknek kiszolgáltatott, a mű formai struktúrájára nem, csak annak tartalmi elemeire figyelni képes, ezeket az elemeket saját vágyaikból kikerekítő női olvasók meghatározó vonása. Az olvasás diskurzusa tehát, mint láttuk, sokszorosan összefonódik a szexualitással, a fogyasztással, a szubjektummal és a társadalmi rend mibenlétéről alkotott képzetekkel, melyek együttesen alakítják a nemi jegyek olvasástípusok közti elosztását. Ez az elosztás azonban, a változó történeti kontextus ellenére, majdnem identikusan hagyományozódik tovább, és markánsan megjelöli az esztétikai és nem-esztétikai olvasástípusok közötti határt is. (Nem mellékesen, a feminista szempontú olvasás nem-feminista értelmezéseiben is ott kísért, amikor ezt az olvasástípust visszatérően tartalomcentrikusként, tematikusként vagy az olvasó önnön életvilága által meghatározott vágyainak a kiéléseként, a szerző szellemével való visszaélésként magyarán: nem-esztétikaiként és nőiesként percipiálják.) A női olvasás és az esztétikai olvasás ezen makacs szembeállítása persze kínálja az áthagyományozódott diskurzuskomplexum mögöttes jelölési rendjeire való rájátszás, áthelyezés és felforgatás lehetőségét is. Így például Nina Auerbach amerikai feminista irodalomkritikus 1987-ben az alábbi sorokat vetette papírra (ahol a primitív előítélet -et ironikusan értette): Valószínűleg él bennem az a primitív előítélet, hogy amikor a patriarchátusról írok, elemésztem annak hatalmát, mintha csak megenném. 52 Mielőtt elborzadnánk Auerbach agresszív oralitásától, vegyük észre, hogy soraiban éppen a mohó ponyvaregényfaló nőre való rájátszásról van szó, hiszen Auerbach irodalomkritikus, és amikor a patriarchátusról ír, feltehetőleg éppen irodalmi műveket elemez mégpedig (tudatosan) női olvasóként. A női olvasás mikéntjét artikuláló és strukturáló, immáron több évszázados hagyományra visszatekintő diskurzus tehát azt sem hagyja érintetlenül, aki éppen a lebontásán dolgozik. De vajon evés-e az olvasás? Tényleg 50 Uo MODLESKI: i. m. 52 Idézi Jane GALLOP: History Is Like Mother, in: The New Historicism Reader (ed. H. Aram VEESER), London New York: Routledge, 1994, Itt: 331.

14 hiányozna Auerbach olvasataiból az esztétikai szintézis? Beszélget-e a férjével, ha közös asztalnál esznek? Vágyik-e Párizsba? És vajon találnánk-e púderdarabkákat a könyvespolcán sorakozó művek lapjai között? A tanulmány eredeti megjelenési helye: Lóránd Zsófia Scheibner Tamás Vaderna Gábor Vári György (szerk.): Laikus olvasók? A nem-professzionális olvasás értelmezési lehetőségei, L Harmattan, Budapest,

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A GENDER FOGALMA BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM

A GENDER FOGALMA BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM A A GENDER FOGALMA 28 BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM A gender fogalmának összetettsége etimológiai jelentéseiből is levezethető. Magában rejti egyrészt a latin generare igének, másrészt pedig a fajtát

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

II. 4. Milyen férfira vágynak a boldog párkapcsolatot kereső (és arra alkalmas) nők? 106 II. 5. Szűrési technikák pénz, idő, érzelmek megóvása 111

II. 4. Milyen férfira vágynak a boldog párkapcsolatot kereső (és arra alkalmas) nők? 106 II. 5. Szűrési technikák pénz, idő, érzelmek megóvása 111 TARTALOM Köszönetnyilvánítás 7 Előszó 9 Bevezetés (később nem ismétlődő információk) 11 I. Csajozás, avagy ismerkedési és hódítási alapismeretek 19 I.1. Belső világod 20 I. 1. A. Küzdd le a félelmeidet!

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL EGY MŰFAJ FELTÁMADÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL Szalay Edina: A nő többször. Neogótika és női identitás a mai észak-amerikai regényben, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 VARGA ISTVÁN

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

Az oral history mint kutatási módszer

Az oral history mint kutatási módszer Károly Anna Az oral history mint kutatási módszer Az oral history mint új sajátos látásmód és kutatási módszer napjainkban egyre inkább elfogadottabbá vált a humán tudományok területén. Az oral history

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Fébert Zsófia. Education Research Culture

Fébert Zsófia. Education Research Culture Fébert Zsófia Oktatás kutatás kultúra Education Research Culture 2008. december 2-án Pécsett az ETHOSZ Egyesület rendezésében Oktatás kutatás kultúra címmel konferenciát rendeztek. Az eseménynek az UNESCO

Részletesebben

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy 2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

FÉRFIAK KLUBJA - Női teszt a férfi értékekről 2015 Minden jog fenntartva.

FÉRFIAK KLUBJA - Női teszt a férfi értékekről 2015 Minden jog fenntartva. 1 Ez a kutatás és az elemzése, annak minden szerzői joga és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jog a Férfiak Klubja tulajdona. Részeinek vagy egészének felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel, a Férfiak

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre. Absztrakt

Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre. Absztrakt Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre Absztrakt Kiemelt téma a tudásmenedzsment irodalmában a tudásmegosztás problémáinak tárgyalása. Elfogadott, hogy nemcsak a tudás előállítása

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

RECENZIÓK. Pink education

RECENZIÓK. Pink education 146 Szociológiai Szemle, 2011/3 RECENZIÓK SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 146 151. Pink education Fényes Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányának felszámolódása?

Részletesebben

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS A doktori értekezés tézisei Miskolc 2011-1 - A kutatás célja Dolgozatomban igyekeztem feltárni a börtön

Részletesebben

Olvasástanulás egy életen át

Olvasástanulás egy életen át Kópisné Gerencsér Krisztina Olvasástanulás egy életen át A XXI. század már eddig is több oktatáspolitikai reformelképzelésnek adott utat. Ezek közül az egyik az egész életen át tartó tanulás (azaz a lifelong

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Ignotus. Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért

Ignotus. Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért Ignotus Emma asszony levelei Egy nőimitátor a nőemancipációért 2011 ELŐSZÓ MIT ÉR A NŐ, HA FÉRFI? Mint ahogy a női ruhákat, a nőemancipációt is a férfiak sokkal jobban, nettebben, pontosabban, lelkiismeretesebben,

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Értékesítési beszélgetés

Értékesítési beszélgetés Gyakorlat. Műhely. Marketing Értékesítési beszélgetés Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 GYAKORLAT. MŰHELY Értékesítési beszélgetés Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Májusi új könyveinkből

Májusi új könyveinkből Májusi új könyveinkből Mary Jo Putney: Egy hamis hölgy Budapest, General Press 2012. Lady Kiri Lawford mindent megtesz, hogy tökéletes úrinőként tagja lehessen az előkelő angol társaságnak, indiai gyökereit

Részletesebben

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 MAGYAR AGORA 2005 SZALAI JÚLIA Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 Manapság sok szó esik a cigányok helyzetéről, a cigányok és a nem cigányok közötti

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

Szövegértés és olvasáskultúra a mai Magyarországon

Szövegértés és olvasáskultúra a mai Magyarországon Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. században Agárdi Péter Szövegértés és olvasáskultúra a mai Magyarországon Karoliny Eszter Informatikus-könyvtáros

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK.

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. 10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése Az iparosodott országokban

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Turi László: Az e-könyvről

Turi László: Az e-könyvről Turi László: Az e-könyvről Turi László Az e-könyvről Csapongó gondolatok és hasznos tudnivalók az e- könyvről olvasónak, szerzőnek, kiadónak... minden érintettnek (Részlet) (Részlet) Ideatéka Turi László,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A történelem mögöttes tartományai akkor és most? BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM

A történelem mögöttes tartományai akkor és most? BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM KÁNTÁS BALÁZS A történelem mögöttes tartományai akkor és most? Értelmező bekezdések Bíró József PAX VOBIS PAX VOBISCUM című verséhez BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM - az 1956os forradalom és szabadságharc

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

A születéstől az élhető filozófiáig

A születéstől az élhető filozófiáig A születéstől az élhető filozófiáig A pszichológia új útjainak használata a mindennapokban Fejezetek egy transzperszonális szemléletű pszichológiából Ödipusz, Narkisszosz, Kékszakáll és a többiek írta:

Részletesebben

Adrámapedagógia több évtizede terjed nálunk is, de az utóbbi másfél évtizedben kialakította

Adrámapedagógia több évtizede terjed nálunk is, de az utóbbi másfél évtizedben kialakította Zalay Szabolcs Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Tanszék, Andragógia Intézet, FEEK, PTE Konstruktivizmus és drámapedagógia Olyan pedagógiáról szeretnék most írni, amely az alkotás örömét adja diáknak

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben