GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN"

Átírás

1 GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN MUNKAFÜZET Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében

2 Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában MUNKAFÜZET Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja ( ) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

3 Általános bevezetés SZERZÔ: Borbíró Fanni Gender budgeting szakértô: Szekeres Valéria Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség A nemek közötti egyenlôség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és stra tégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irány elv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû meg fo galma zása az európai közösség erôteljes akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hozzá járulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jog egyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyen lôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a tár sa dalmi folyamatokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alapján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag létrehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem le ve zethetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom alakít ja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk nem je lenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának be tûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, be he lyettesíthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti. Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érint ve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tu do má nyát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés kö z igaz ga tási ke ze lése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstrukció vál tozó tar talommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi kör nyezettôl füg gôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos is meretéhez. Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén hármas megközelítés: antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód, nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok, gender mainstreaming. A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a tár sadal mi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az antidiszkriminációs 4 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 5

4 politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU is egyaránt al kalmazza mind a három eszközt, de míg az egyenlô bánásmód törvényi kötelezettség ha zánkban is, a másik két megközelítést az unió jog- és intézményrendszere tartalmazza. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fej lesz tése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek köz ti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender mainstreaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a strukturális alapok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló tár sadalmi-gazdasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami feladatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Mivel jelenleg Magyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó, elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama vagyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokráciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz. Jelen munkafüzet a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságainak munkatársai számára szeretné megvilágítani a térségfejlesztés és gender mainstreaming kapcsolatát, valamint segítséget adni nekik a nôk és férfiak egyenlôsége szempont érvényesítéséhez az OP-k és a kapcsolódó programozási dokumentumok tervezésében és végrehajtásában. Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyenlôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során.* I. Mirôl is van szó? Gender és térségfejlesztés A térségfejlesztés a társadalmi kohézió megteremtésének egyik kiemelten fontos és komplex eleme. A térség- vagy településfejlesztés magában foglalja az adott terület társadalmi és gaz dasági fejlesztését, és ezen keresztül az ott élôk életszínvonalának javítását, a helyi kö zösségek és kezdeményezéseik támogatását. A szubszidiaritás az Európai Unió fontos alap elve, ugyanakkor az elv gyakorlati megvalósulása akkor mondható csak teljesnek, ha nemcsak azt a szempontot tartjuk szem elôtt, hogy a helyi ügyek helyben dôljenek el, ha nem hogy minél teljesebb, szélesebb körû legyen a döntéshozatalban való részvétel a he lyiek körében. Csak úgy hozhatók igazán demokratikus megalapozottságú döntések, ha a döntéshozatalban a nôk és férfiak egyaránt részt vesznek. A vidéki nôk még inkább hátrányos helyzetben vannak férfitársaikhoz képest, a nôi szegénység vidékre sokkal inkább jellemzô, ennek oka, hogy a társadalmi javakhoz és szolgáltatásokhoz (pénz, idô, tér, információ) való hozzáférésük nagyobb akadályokba ütközik, mint városi, nagyvárosi társaiké. Ez még fokozottabban jellemzô a hátrányos helyzetû térségekre, településekre. Emiatt a térségfejlesztésben kiemelten fontos a nôk és férfiak egyenlô esélyeinek biztosítása, és a térségfejlesztés mint esélyteremtô folyamat meghatározása nem csupán az adott térség, hanem az ott élô nôk számára is. Amennyiben a térségfejlesztés nem veszi figyelembe a nôk hátrányos helyzetét, és nem változtat ezen, akkor konzerválja, továbbélteti a meglévô egyenlôtlenségeket. A térségfejlesztés komplex jelenség, és magában foglal sok szakterületet az alábbiakban szakterületenként mutatjuk be, jelenleg milyen egyenlôtlenségek tapasztalhatóak a nôk és férfiak társadalmi helyzetét illetôen. Helyi igazgatás Az önkormányzatok vezetésében, tevékenységében általában hiányzik a nemek egyenlô ségének elôsegítésére vonatkozó stratégiai gondolkodás, tervezés. Sem általános gender stratégiák, sem a szakpolitikai, helyi fejlesztési dokumentumok, illetve a helyi döntés hozatali és jogalkotási folyamatok szintjén nem jelenik meg a nemek egyenlôségének szem pontja. A gender mainstreaming, illetve a genderérzékeny költségvetés eszközét nem is merik, és nem alkalmazzák sem országos, sem helyi szinten, inkább célzott intézkedések, prog ramok vannak a nôk esélyeinek javítására. Az Európai Charta a nôk és férfiak közötti egyenlôségrôl a helyi életeben" kezdeményezéshez Magyarországon eddig összesen 4 település önkormányzata csatlakozott a 3158 település közül (Alsózsolca, Magyarmecske, Ormosbánya és Zebegény). * Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz 6 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 7

5 2006. május 12-én az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége innsbrucki közgyûlésén elfogadta az Európai Chartát a nôk és férfiak közötti egyenlôségrôl a helyi életben. A charta célja az európai helyi és regionális önkormányzatok ösztönzése arra, hogy kötelezzék el magukat a konkrét esz kö zök kel való fellépésre a nemek közötti egyenlôség megteremtésére a helyi élet min den szintjén. A Charta szövege letölthetô magyarul a TÖOSZ polgármesternôi tagozatának honlapján: AAAYNCG&fmn=AAAAYNDW&men=AAAAYNCH Döntéshozatali részvétel A nôk a magyar politikai és gazdasági döntéshozatalban alulreprezentáltak. A statisztikák azt mutatják, minél alacsonyabb szintre megyünk a döntéshozatalban, annál jobban nö vek szik az abban részt vevô nôk aránya. Pl. míg egy budapesti kerületben sincs nôi polgár mester, a megyei jogú városoknál ez a szám 23-ból 2, az egyéb városoknál 119-bôl 6. Kisebb településeken, falvakban sokkal gyakoribb a nôi polgármesterek, önkormányzati kép viselôk megválasztása, míg országos szinten a parlamentben jelenleg csak 10%-os a nôk képviseleti aránya. A nôk döntéshozatali részvétele szempontjából fontos a helyi aktivistáknak, lakosoknak és civil szervezeteknek a helyi döntésekre gyakorolt befolyása, a helyi önkormányzat és a civil szféra közötti hatékony társadalmi párbeszéd kialakítása. Munkaerôpiac Magyarországon a nôk részaránya mind foglalkoztatottként, mind pedig vállalkozóként alacsonyabb a férfiakénál. A nôk munkaerô-piaci elhelyezkedésének két fô akadálya van: a munkahelyi és családi kötelezettségeik összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi elôítéletek miatt foglalkoztatásuk kevésbé valószínû, mint a férfiaké. A kisgyermeket nevelô, a sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül nevelô anyák, valamint a 45 év feletti nôk különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerôpiacon. Munkaerô-piaci aktivitás 2008 Magyarországi aktivitási arány (%) Magyarországi munkanélküliségi ráta (%) Magyarországi foglalkoztatási ráta (%) Nôk 57,7 8,1 53,0 Férfiak 70,7 7,7 65,3 Együtt 64,1 7,9 59,0 Forrás: eves/tabl i.html A gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idôs- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprô többségét Magyarországon ma is még mindig a nôk végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A férfiak és nôk egyenlôtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlôtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A munkával töltött idô elosztása a nemek között, Gazdaság A magyar nôk bruttó keresete a férfiak bruttó keresetének 77,7%-a a fizikai és 67%-a a szellemi munkakörökben. Tekintve, hogy átlagosan a nôk fizetése minden európai országban alacsonyabb, mint a férfiaké, illetve hogy gyerekes édesanyaként nehéz elhelyezkedni a munkaerôpiacon, azt várnánk, hogy a foglalkoztatási nehézségek és méltánytalanságok arra ösztönözhetnék a nôket, hogy a saját lábukra álljanak és saját vállalkozásba kezdjenek. A valóság ezzel szemben az, hogy 2007 óta a foglalkoztatottak körén belül a vállalkozók rovására nôtt az alkalmazottak aránya, mind a férfiak, mint pedig a nôk körében. A vállalkozókon belül pedig a nôk aránya messze alulreprezentált egyharmad körüli. Vállalkozói aktivitás Fizetett munka Ebbôl egyéni és 2005 Összes foglalkoztatott társas vállalkozó, Vállalkozók aránya Magyarországon (fô) segítô családtag Magyarországon (%) Magyarországon (fô) Nôk ,8 Férfiak ,2 Együtt ,7 26 Fizetetlen munka Forrás: hun/kotetek/02/tables/load1 2 7.html Férfi Nô 8 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 9

6 Oktatás, képzés Magyarországon a felsôfokú képzésben immár több nô vesz részt, mint férfi, sôt, a munkaképes korú lakosság egészére vetítve is elmondható, hogy a nôk átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál. Tudományos fokozatot azonban ugyanúgy, mint magasabb vezetô állást a nôk sokkal nehezebben érnek el, mint a férfiak. A tudományos kutatók között a nôk bármily sokan vegyenek is részt, és bármilyen jól teljesítsenek is az egyetemi képzésben már csak alig egyharmadot tesznek ki, s a tudományos fokozattal rendelkezôk között is a tudományos fokozat rangjával fordított arányban: mind kevesebben és kevesebben vannak. A hátrányos helyzetû térségekben, és általában vidéken, kistelepüléseken az oktatási, képzési lehetôségek eleve szûkösebbek, illetve jobban függenek a közlekedési lehetôségektôl, ami tovább nehezíti a nôk, fôként a kisgyerekes, illetve idôs nôk oktatáshoz, képzéshez való hozzáférési esélyeit. Kultúra, sport, szabadidô A nôk kettôs leterheltségük miatt a férfiakhoz képest kevesebb szabadidôvel rendelkeznek, viszont nagyobb kultúrafogyasztók. Ugyanakkor rendszeres sportolással, testmozgással a férfiak hoz képest sokkal kevesebb idôt töltenek, ami kihat egészségi állapotukra is. (A rendszere sen spor toló nôk napi átlag 75,5 percet töltenek sportolással, a férfiaknál ez az idô 107,75 perc.) Szociális szolgáltatások, gyermekintézmények A nôk munkaerô-piaci elhelyezkedését gátló tényezôk a szemléletbeli akadályokon túl az infrastrukturális hiányok. A gyermekfelügyelet jelenleg nem megoldott Magyarországon (2007-ben 1,28 gyerekre jutott egy bölcsôdei férôhely), ha pedig valakinek sikerül is gyermekét meg bíz ható gyermekintézményben elhelyeznie, a munkabeosztáshoz nem mindig illeszkedô nyitva tar tás és szünetek állandó problémát jelentenek. Továbbá kevés a családbarát intézkedéseket al kalmazó munkahely, ahol a szülôk akár csökkentett munkaidôben dolgoznak, és rugalmas mun kavégzés mellett képesek ellátni otthoni teendôiket is. A vidéken élô nôk helyzetét nehezítik nem csupán a nehezebb elhelyezkedési esélyek, illetve a munkahely megközelítését gátló közlekedési körülmények, hanem a gyermekintézmények fokozott hiánya. Egészségügy A nôk ugyan hazánkban is tovább élnek, mint a férfiak, ám ezeket az éveket öregségben és valószínûleg betegségben töltik, ami azt jelenti, hogy tovább lesznek ügyfelei az egészségügyi rendszernek. A nôk ugyanakkor jobban odafigyelnek egészségükre, és a szûrôvizsgálatokra is következetesebben járnak, mint a férfiak, ezért fôleg a középkorú, alacsony iskolázottságú férfiak egészségi állapota rosszabb, mint hasonló korú nôtársaiké. Közlekedés A nôk és férfiak utazási szokásai alapvetôen eltérnek nemcsak Magyarországon, de eu ró pai szin ten is. A férfiak általában mobilisabbak, messzebb utaznak, és nagyobb való színûséggel autóval. A nôk ezzel szemben nagyobb valószínûséggel utaznak tö megközlekedési eszközzel és inkább helyi célpontokhoz. Mindezek elsôsorban a nôk és férfiak házimunka végzésének és a munkaerô-piaci jelenlétének különbségével, illetve a nôk és férfiak eltérô szocializációjával kapcsolhatók össze. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Magyarországon a nôk és férfiak utazási szokásai nagymértékben eltérnek egymástól, a nôk kevésbé hajlandóak ingázni, mint a férfiak, különösen vidéken, vidéken a nôk kevesebb mint fele közlekedik autóval. A következô táblázat a nôk és férfiak utazási szokásait mutatja be, szintén a KSH adatai alapján. A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak 2001 Megnevezés Nem Összesen Helyben lakó és dolgozó Naponta ingázó 2001 Összesen Helyben lakó és dolgozó százalék Naponta ingázó Naponta ingázó a foglalkoztatottak százalékban Férfi ,3 50,6 62,9 34,6 Nô ,7 49,4 37,1 24,2 Összesen ,0 100,0 100,0 29,2 Forrás: KSH, Közbiztonság és bûnmegelôzés A nôk és férfiak biztonságérzete a köztereken eltérô, a nôk kevésbé érzik magukat bizton ságban, és általános tapasztalatuk az ôket közterületen, illetve közlekedési esz kö zökön érô zaklatás. Ugyanakkor sok nôt valódi erôszakos fenyegetés éppen saját ott honában ér. A nôk elleni erôszak ellen akár köztereken, akár az otthonukban történik nemcsak országos, de helyi szinten is fel kell lépni, hiszen gyakran a helyi hatóságok, köz intézmények együttmûködésére lenne szükség a hatékony jelzôrendszer mûködtetése, illetve a problémák komplex kezelése céljából. 10 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 11

7 Városrehabilitáció, városvédelem A halmozottan hátrányos helyzetûek, mint pl. a roma nôk, az idôs, egyedül élô és el ha nyagolt nôk különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak, akikkel sajnos nem min dig foglalkoznak a városrehabilitációs, antiszegregációs programok. Az öregséggel össze füg gô nôi szegénység egyre növekvô problémát fog okozni az elöregedô Európa és Ma gyarország társadalmában. Fontos továbbá, hogy a nôi közösségeknek is lehetôséget, teret biztosítsanak a városok, vá ros részek, települések megújítását célzó, rehabilitációs programok, illetve, hogy a nôk csoportjai, szer vezetei részt vehessenek annak meghatározásában, kik és hogyan hasz nálhat ják a köz tereket. A városvédelemben, illetve mûemlékek esetében azt látjuk, hogy a nôk láthatatlanok, alig akadnak velük kapcsolatos emlékhelyek (emléktábla, szobor, köztéri al ko tás, köztér- vagy intézményelnevezés), ezért fontos lenne a nôk és teljesítményeik, múlt juk nyo mainak láthatóbbá tétele közös tereinkben. Turizmus A turizmus hazánkban is nagy potenciállal rendelkezô munkahelyteremtô szektor, amely nek elônye, hogy a jövedelemtermelô tevékenységek helyben, ideális esetben a he lyi közösségek (a turisztikai célterületek) számára hasznosulnak. A turisztikai ága zat lehetôséget teremt a nôk foglalkoztatására, illetve önfoglalkoztatására, kis- és kö ze pes vállalkozások alapítására és fejlesztésére, s ez hozzájárul a nôi szegénység le küz déséhez. A gender szempontok beépítése a turizmussal kapcsolatos tervezésekbe és fej lesz tésekbe azért is elengedhetetlen, mert a turisztikai ipar a nôk foglalkoztatásának egyik fon tos ágazata, és miközben jövedelemteremtô lehetôségeket kínál a nôknek, erôteljesen be folyásolja is a cél területeken élô közösségek mindennapi életét. A turizmus társadalmi nemi vonatkozásai: Jövedelemteremtô tevékenységeket támogat, és ezzel hozzájárul(hat) a nôk gazdasági önállóságához, a nôk szegénységének csökkentéséhez. A nôk részvétele a turisztikai tervezésben és menedzsmentben sokszor alacsony, pedig ez kiváló lehetôség lenne a nôk döntéshozatali gyakorlatának növelésére, a társadalmi nemi szempontok érvényesítésére. A turisztikai fejlesztésekben való részvétel kiváló lehetôséget kínálhat egyúttal a helyi közösségek megerôsítésére, és a turizmusban részt vevô nôknek tapasztalataik egymással való megosztására, hálózatépítésre. A kisgyerekesek igényeit figyelembe vevô turisztikai szolgáltatások még mindig igen alacsony színvonalúak Magyarországon, miközben pl. Ausztriában rengeteg családbarát szálloda, szálláshely mûködik nagy sikerrel. A turisztikai üzenetek még mindig gyakran használják a nôket mint az adott célterület fô vonzerejét az ilyen sztereotipikus, és a nôkre nézve sértô, megalázó ábrázolások tovább erôsítik a két nem közötti egyenlôtlenségeket. A nôk jogait sértô gyakorlatok szélsôséges esete a szexturizmus, amely ellen országos, de helyi szinten is fel kell lépni. Feladat: Mérje föl saját lakókörnyezetét az alábbi szempontok alapján: A helyi önkormányzatnál hány nôi és férfi képviselô van? Milyen közel van a lakóhelyéhez gyermekintézmény (bölcsôde, óvoda)? Hogyan közelíthetô meg (gépkocsi, tömegközlekedés)? Biztonságosnak érzi-e éjszaka a hazajutását egy távolabbi szórakozóhelyrôl? Ha babakocsival kell(ene) közlekednie, könnyedén eljutna egy távolabbi kulturális vagy egészségügyi intézményhez? Mennyire elégedettek ön szerint a települése lakói a település turisztikai promóciójával (amennyiben van ilyen)? Ahhoz azonban, hogy mindez hatékonyan és a nôk és férfiak egyenlôségét elôsegítve történjen, szükség van az összes érintett kormányzat, helyi önkormányzat, ipar, szakszervezet, helyi közösségek és különbözô csoportjaik, civil szervezetek, helyi turisztikai kezdeményezések együttmûködésére. A cél, hogy a turisztikai potenciál felhasználása mellett megôrizzük a természeti környezetet és a kulturális örökség alkotásait, és a turisztikai fejlesztésekkel hosszú távon megteremtsük a gazdasági és társadalmi igazságosságot. A turisztikai ipar a nôk megerôsítésének eszköze is lehet, ugyanakkor hozzájárulhat a nôk kihasználásának elterjesztéséhez. A turisztikai folyamatok maguk is társadalmi nemi szempontból meghatározottak mind szerkezetükben, mind megjelenítésükben és a fogyasztási szokásokban. A turisztikai érdeklôdés még manapság is elsôsorban a nyugati, fehér férfiak által meghatározott szempontok szerint alakul. 12 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 13

8 II. Mi a cél? Az I. pontban vázolt társadalmi problémák az egész ország problémái, ugyanakkor bizonyos vidéki, és hátrányos helyzetû településeken, térségekben fokozottan jelennek meg. Ezekre a problémákra a válaszokat nemcsak az országos szakpolitika szintjén lehet megadni, hanem a helyi fejlesztésekkel, a helyi közösségek támogatásával is hozzájárulhatunk a települések, térségek társadalmi-gazdasági fejlôdéséhez. Ezen fejlesztések nemi egyenlôségi szempontú megközelítésére próbál példákat mutatni munkafüzetünk III. fejezete. III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a ROP-ok programozásának egyes szakaszaiban? III.1. Operatív programok A regionális operatív programok ugyan idônként eltérô elnevezésekkel, de alapvetôen azonos tartalommal öt prioritást jelölnek meg a térségfejlesztésen belül. Ezek a következôk: Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F), Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút-, kerékpárút-építés, közösségi közlekedés fejlesztése, környezetvédelmi projektek), Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális intézmények létesítése és fejlesztése), Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatásbôvítés, vállalkozásfejlesztés), Településrehabilitáció, településfejlesztés. Az egyes operatív programok dokumentumainak részletes elemzésétôl a munkafüzet ter jedelmi korlátaira való tekintettel eltekintünk. A dokumentumok helyzetelemzése egyúttal az adott térség, régió társadalmi-gazdasági elemzése, amelyen a régió komplex fejlesztése alapul, ezért is lenne fontos, hogy mindebben használható adatok szerepeljenek, hogy a felmérés képet adjon a nôk és férfiak társadalmi helyzetérôl, esélyeik közötti egyenlôtlenségekrôl is. Ehhez képest általánosan megjegyezhetô, hogy a dokumentumok helyzetelemzésében, amikor nem kifejezetten a nemek közötti különbségrôl szóló adatot közölnek, hiányzik a nemek szerinti bontás. Az indikátoroknál sem jelenik meg a nemek egyenlôségének szempontja sem az indikátorok specifikálásában, sem az adatok nemekre bontásában. Az OP-k célkitûzései között némelyiknél megjelenik a nôk foglalkoztatásának, illetve a vállalkozóvá válásának növelése, de ez sem egységes jellemzô, és a cél megvalósítása egyelôre nem szerepel az akciótervekben. Fontos megjegyezni, hogy a látszólag gendersemleges programoknak is van a nemek egyenlôségére gyakorolt hatása, ezért elengedhetetlen minden, személyekre vonatkozó adat nemekre bontott gyûjtése és összegzése. Bizonyos területeken pedig további, célzott adatfelvételre/gyûjtésre lenne szükség, a települések, térségek teljes társadalmi feltérképezésekor a keresztadatokat is nemi bontásban kellene megadni. Feladat: Adjon meg a felsorolt prioritásokhoz genderérzékeny indikátorokat! 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F) 14 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 15

9 2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút-, kerékpárútépítés, közösségi közlekedés fejlesztése, környezetvédelmi projektek) 3. Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális intézmények létesítése és fejlesztése) 4. Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatásbôvítés, vállalkozásfejlesztés) 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés. * III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése A Regionális Operatív Programok akcióterveiben mindezidáig nem jelentek meg célzott programok, amelyek kifejezetten a nôk és férfiak egyenlôségét tûznék ki célul. A genderspecifikus konstrukciók pedig kiváló lehetôséget nyújtanának arra is, hogy a genderszaktudás megteremtôdjön a hazai helyi közigazgatásban. Erre több lehetôség is kí nálkozik: A helyi közigazgatásban a nemek egyenlôségével foglalkozó képzés megvalósítása, a szakképzett genderfelelôsök hálózatának kiépítése térségi szinten. A gender mainstreaming érvényesítése a helyi közigazgatásban. A programban részt vevô önkormányzatok szakmai vagy civil szervezettel együttmûködésben felmérik saját szervezetüket, illetve szakmai mûködésüket genderszempontból (gender impact assessment 1 bevezetése), majd az átvilágítás után gender main streaming stratégiát dolgoznak ki, illetve néhány szakterületen célzott miniprojektek végrehajtására is sor kerül. Az önkormányzatok és intézményeik saját mûködésükben segítsék elô a nôk és férfiak egyenlôségét azzal, hogy biztosítják a diszkrimináció tilalmát, a nemek egyenlôségére is vonatkozó esélyegyenlôségi tervet készítenek, szabályozzák a mun kahelyi szexuális zaklatás tilalmának intézményrendszerét, és családbarát intézkedéseket vezetnek be. A városrehabilitációs pályázatokhoz kötelezôen benyújtandó, angol mintára meghono sított Integrált városfejlesztési stratégiában a nemek egyenlôségére vo natkozó helyzetfelmérés és ebbôl kiinduló vállalások kitûzése, a gender szempon t integrálása a fejlesztési dokumentumokba. * Megoldókulcs (ötletek): 1. A térségben létrejött nôi vállalkozások száma; a térségben mûködô kutatóközpontokban, egyetemeken a nôi és férfi kutatók száma. 2. A létrejövô kerékpárutat használó nôk és férfiak száma; a létrejövô közúttal megközelíthetô munkahe lyeken a nôi és férfi alkalmazottak száma; a közösségi közlekedési hálózat fejlesztésével elérhetô kulturális, gyer mekintézmények száma. 3. Újonnan létrehozott bölcsôdei férôhelyek száma; akadálymentesített oktatási és kulturális épületek szá ma. 4. Nôi turisztikai vállalkozások száma; turizmusban foglalkoztatott nôk száma. 5. Nemek egyenlôségére is vonatkozó településfejlesztési tervek száma; nôk speciális csoportjaival fog lal ko zó rehabilitációs programok száma. 1 GIA, azaz Genderhatás-tanulmány. Gender mainstreaming a bécsi városvezetésben 2 A bécsi városházán több intézmény is mûködik, amely a nôk és férfiak egyen lôsé gének ügyével foglalkozik. Az 57-es ügyosztály (MA57) kifejezetten nôket cél zó programokat szervez, nôknek és lányoknak szóló segélyvonalakat mûködtet, kap - csolatot tart a menedékotthonokkal, illetve a diszkriminációt csökkentô prog ra mokat szervez, míg a gender mainstreaming iroda az egész városháza és vá ros üze meltetés mûködésében igyekszik érvényesíteni a nemek egyenlôségének szem pont jait. A gender mainstreaming projekt céljai: -- Férfiak és nôk eltérô igényeinek és szükségleteinek figyelembevétele, ennek megfelelô szolgáltatások kialakítása, a döntéshozatali mechanizmusokba az eltérô szempontok beépítése. -- A városi tér kialakításánál mindkét nem igényeinek figyelembevétele. -- Nôk és férfiak számára a városi biztonság kialakítása. -- Az esélyek, lehetôségek és kötelezettségek egyenlô elosztása férfiak és nôk között. -- Megértetni, hogy a gender mainstreaming nem csupán egy különálló téma, de minden egyes folyamatnak, intézkedésnek és minôségbiztosításnak kihagyhatatlan eleme. A projekt feladatai: -- A gm elvének széles körben való megismertetése (kampányok, kiadványok, kon ferenciák). A gm stratégiáinak és módszereinek kidolgozása bemutatása (elôadások és továbbképzések). Az intézkedések ellenôrzése, monitoringrendszer kidolgozása, tanácsadás gm-szempontból a városvezetés és városi alkalmazottak részére, projektadatbank, nôi szakértôk adatbázisának kidolgozása. -- Részterületeken szoros együttmûködés a városi vezetéssel, mint például gm és tervezés, gm az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban, gender budgeting. Lányok játszótere Bécsben A lányok igényeihez igazított játszóteret adtak át 2006-ban Bécsben. A 20. kerületi Mortarapark átalakítása során olyan játszóteret akartak kialakítani, amelyet a kislányok is szívesen látogatnak. A kétezer négyzetméteres tér tervezésekor a helyi általános iskola 9-15 éves diáklányainak véleményét is kikérték, sôt a lányok maguk is tervezhettek játékokat ôszén öt alkalommal tartottak kerekasztalmegbeszélést a lányok és a park tervezôi, kivitelezôi, és több játszóteret is bejártak. Az egyeztetési folyamat eredményeként született meg végül a játszótér, ahol bogyós I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 17

10 növényekbôl kialakított labirintus, táncparkett, házifeladat-írásra alkalmas ülôkék és asztalok, valamint Jane liánja és a fák koronája közé rej tett girl power házikó várja a lányokat. Az osztrák fôváros egyébként már 2000-es stratégiai tervében célul tûzte ki a nemek eltérô igényeinek figyelembevételét a játszóterek, parkok és sportolási lehetôséget biz tosító közterek kialakítása során. Az elsô mérföldkô az Einsiedlerpark és a mai Bruno-Kreisky Park-nak a gender mainstreaming jegyében történô átalakítására kiírt meghívásos tervpályázat volt. Ezt követôen merült fel annak a lehetôsége, hogy a kislányokat is be kellene vonni a tervezési folyamatba. A projektek eredményeit és tapasztalatait egy kézikönyvben összegezték, amelynek javaslatait ma már minden park, játszótér tervezése során figyelembe veszik Bécsben. Nagy-Britanniában a 2006-ban elfogadott Egyenlôségi törvény (Equality Act) létre hozta a korábban külön-külön mûködô antidiszkriminációs testületek helyett az Egyenlôség és Emberi Jogok Bizottságát (Commission for Equality and Human Rights), amely többek között minden közintézményre vonatkozóan elôírja, hogy segítsék elô a nemek egyenlôségét, és hozzanak a nemi alapú diszkriminációt és a szexuális zaklatást tiltó intézkedéseket. A törvényhez kapcsolódó, nemek egyenlô ségével kapcsolatos kötelezettség (Gender Equality Duty 3 ) április óta elôírja minden állami hatóságnak és intézménynek (pl. egészségügyi, oktatási in tézményeknek, állami vállalatoknak), hogy készítsen a nemek egyenlôségének elô segítésére vonatkozó tervezetet (Gender Equality Scheme), és az abban megjelölt célok megvalósulását folyamatosan ellenôrizze, illetve a tervet 3 évente vizsgálja felül. Az I. pontban vázolt problematika más pontjaira is megoldást jelentenének a célzott konstrukciók, amelyre ötletek: 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F) Helyi vállalkozónôk támogatása, nôk vállalkozóvá válásának elôsegítése célzott programokkal (képzések, önkormányzati megrendeléseknél elônyben részesítés). Inkubátorházak létesítése nôi vállalkozóknak. Kutatási intézményeknél nôi kutatóhelyek fenntartása. 2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút, kerékpárút, közösségi közlekedés, környezetvédelem) Megállapodások az egyes települések, térségek, illetve közlekedési vállalataik között, hogy a kisgyermekkel utazóknak utazási kedvezményt (kedvezményes jegy vagy bérlet, illetve ingyen utazás) biztosítanak, ezzel is támogatva a kisgyerekesek (elsôsorban nôk) mobilitását. Intézkedések, köztudatformáló programok, kampányok indítása a tömegközlekedési eszközökön tapasztalható szexuális zaklatás ellen. London nemekre érzékeny közlekedésfejlesztési koncepciója A London közlekedéséért felelôs integrált állami szerv neve Transport for London (TfL). A TfL naponta tízmillió ember számára biztosít közlekedési és egyéb szolgál tatásokat. A Nagy-Britanniában 2006-ban elfogadott Egyenlôségi tör vényhez (Equality Act) kapcsolódó, nemek egyenlôségével kapcsolatos kötelezettség (Gender Equality Duty) április óta elôírja minden állami hatóságnak és in tézménynek, hogy készítsen a nemek egyenlôségének elôsegítésére, valamint a nemi diszkrimináció és a szexuális zaklatás elleni fellépésre vonatkozó tervezetet (Gender Equality Scheme), és az abban megjelölt célok megvalósulását folyamatosan el len ôrizze, illetve a tervet 3 évente vizsgálja felül. A TfL ennek kapcsán dolgozta ki a es idôszakra vonatkozó Gender esélyegyenlôségi tervét és akciótervét, amel yet negyedévente monitoroznak és évente frissítenek. A terv átfogóan elemzi a következôket: -- az aktuális jogi környezetet, -- a város és a polgármester közlekedésfejlesztési stratégiáját, -- London lakosságának összetételét, -- London lakosainak genderspecifikus utazási szokásait, külön vizsgálva az et ni ci tást és a kort, -- saját magát, a TfL-t mint céget és mint munkaadót, illetve munkavállalóinak összetételét, -- az egyes közlekedési módokat (metró, felszíni közlekedés), -- a közlekedés biztonságát, az utazók biztonságát, kiemelten a nôk biztonságát, -- a tömegközlekedés árát és hozzáférhetôségét. 3. Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális in téz mények) Óvoda-, bölcsôdefejlesztés és/vagy férôhelybôvítés. Új óvodák és bölcsôdék létesítése (önkormányzatok, vállalatok). Óvodai és bölcsôdei szolgáltatások színvonalának korszerûsítése, igényekhez való igazítása (pl. rugalmas nyitva tartás). Családi napközik támogatása, az állami támogatás (kvóta) gyermekintézmény-típustól való függetlenítése. Ezek fôleg a kistelepüléseken válthatják ki a bölcsôdét, óvodát, ahol nem kivitelezhetô új gyermekintézmény létesítése (építési, fenntartási költségek). Integrált gyermekintézmények, vagy csoportok létrehozása. Oktatási pilot projektek indítása a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák felszámolására pl. óvodai, iskolai nevelési projektek en.pdf 18 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 19

11 A nôk elleni erôszak áldozatait segítô hatékony intézményrendszer kiépítése komplex tanácsadást nyújtó központok, valamint menedékotthonok létrehozásával és mûködtetésével. (Az Európai Parlament és az Európai Tanács szakértôi munkacsoportjának megállapításai alapján lakosra kellene 1 menedékotthoni férôhelynek jutnia.) 4. Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés) Nôi turisztikai vállalkozások fejlesztése. Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó munkahelybôvítéseknél a nôi jelentkezôk elônyben részesítése. A nôk teljesítményével, nôk múltjával foglalkozó speciális turisztikai útvonalak kialakítása, városnézô sétautak szervezése. Kampányok a nôket kizsákmányoló szexturizmus ellen, zéró toleranciát hirdetve a hazánkba szexturisztikai céllal látogató külföldiek felé. 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés A híres nôk, nôi múltbeli teljesítmények láthatóvá tétele, ezt célzó köztudatformáló vagy pedagógiai programok (pl. emléktáblák elhelyezése, helyismereti pályázatok meghirdetése). A nôk és férfiak közötti arányosság megvalósítása a közterület- és közintézményel nevezésekben. Nôi városi, települési közösségek, csoportok és programjaik támogatása. Nôi Tervezôk Szolgáltatása (Women s Design Service) 1987-ben jött létre egy csapat nôi építész, dizájner és tervezô összefogásaként, akik elhatározták, hogy segíteni fognak nôi csoportoknak abban, hogy az igényeiknek megfelelô épületek jöjjenek létre. Ezek a nôi csoportok akkoriban a Nagy Londoni Tanács pályázati támogatásával alakultak és mûködtek. A csoportokkal való közös munka során kikristályosodott, milyen szempontoknak is kellene megfelelni egy nôk számára is élhetô és kellemes lakókörnyezet kialakítása során. A Women s Design Service sok kutatást végzett, kiadványokat és útmutatásokat jelentetett meg a tervezôk és döntéshozók számára. Jelenleg újjáépítési/rehabilitációs programokkal foglalkoznak, és a nôi csoportokkal végzett gyakorlati kutatómunka eredményeit igyekeznek a döntéshozók és tervezôk munkájába becsatornázni. A látszólag gendersemleges konstrukciókban is érvényesíteni lehet a nemek egyenlôségének szempontját. Példák: 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F) Gazdaságfejlesztési programokban kifejezetten nôket célzó promóciós tevékenység Ipari parkokban nôi vállalkozóknak hely és infrastruktúra kedvezményes használatának biztosítása. 2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése Közlekedési fejlesztések esetében alapvetôen azt kell figyelembe venni, hogy a nôk inkább használják a tömegközlekedést, mint a férfiak, és nem pusztán munkába járásra, hanem a gyermekintézmények, bevásárlóközpontok megközelítéséhez is, ezért célszerû velük egyeztetve kialakítani az új járatok vonalát és menetrendjét. A közlekedési fejlesztések során elengedhetetlen az akadálymentesítés megvalósítása, amely nemcsak a kerekesszékkel közlekedôket, hanem a babakocsisokat, kisgyerekeseket, idôseket is segíti mobilitásukban. Közúti infrastrukturális beruházások esetében az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy a beruházás vagy projektintézkedés elôsegítse a nôk és férfiak egyenlôségét (zárójelben az indikátor típusa): A jobb infrastruktúrának köszönhetôen létrejövô új munkahelyeknél milyen lesz a várható férfi-nôi arány? (százalék) Lesznek-e esetleg kifejezetten a nôk munkaerô-piaci helyzetén javító intézkedések, elsôsorban nôknek munkalehetôséget kínáló új munkahelyek? (Igen/Nem) Amennyiben a beruházás a már meglévô, a kistérségben lévô munkahelyek elérhetôségét megkönnyíti, illetve lecsökkenti a hozzájuk való eljutási idôt, milyen arányban érinti ez a kedvezô változás a nôket és a férfiakat? (százalék) Megkönnyíti-e a beruházás a kistérségben mûködô nôi vállalkozások vagy családbarát módon mûködô vállalkozások elérhetôségét? (I/N) Mennyiben könnyíti a beruházás a gyermekellátó intézmények megközelítését? (menetidô-rövidülés perc, létrehozott útszakasz km) Mennyiben könnyíti a beruházás a (nôk által arányaiban inkább használt) tömegközlekedési lehetôségek megközelítését? (menetidô-rövidülés perc, létrehozott útszakasz km) Milyen mértékben csökkenti a tömegközlekedési menetidôt? (perc) Tervez-e a beruházás során kifejezetten a nôk biztonságos közlekedését célzó intézkedéseket, berendezések telepítését? (I/N) Pl. az elôírtnál jobb, biztonságosabb közvilágítás nemcsak az utak, de a kiegészítô beruházások, pl. parkoló, buszmegálló, beálló, átkelôhelyek kialakításánál, az út mentén segélyhívó elhelyezése stb. (db) Kiemelt figyelmet fordít-e a kiegészítô beruházások pl. átkelôhelyek létesítése, forgalomtechnikai berendezések telepítése során a nôk, babakocsival közlekedôk, idôsek és gyermekek biztonságára és speciális igényeire? Pl. a jelzôberendezések beállításánál ezen csoportok menettempójára, a jelzôberendezések mindenki számára jól látható helyen való elhelyezésére, kisgyerekek által gyakran használt közlekedési átkelôk pl. iskolák, gyermekintézmények közelében figyelmeztetô táblák elhelyezésére stb. (I/N) 20 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 21

12 Kerékpárút létesítése esetében a fentieken túl a további szempontokat érdemes figyelembe venni (zárójelben az indikátor típusa): Elôsegíti-e a létrejövô kerékpárút kifejezetten nôi vállalkozások vagy nôk által mû köd tetett turisztikai látványosságok megközelítését? (I/N) Amennyiben a kerékpárút üdülô és rekreációs területek jobb elérhetôségét biztosítja, vizsgálja meg, hogy milyen mértékben részesülnek ebbôl a haszonból a nôk és a férfiak? (százalék) Pl. milyen arányban használják ezen rekreációs lehetôségeket a nôk és a férfiak? A kerékpárút nyomvonalának kialakításában végez-e elôzetes egyeztetést a nôkkel, illetve a gyerekesekkel? (I/N, egyeztetések: alkalom) Tervez-e a projekt során a kommunikációs tevékenység részeként a biztonságos kerékpáros közlekedésrôl szóló oktatást, információs kampányt? (I/N, képzések: alkalom, kampányeszközök: db) Tervezi-e a projekt kommunikációjában a nôk, illetve a gyermekek külön, speciális fórumokon keresztüli megszólítását, tájékoztatását? (I/N, egyeztetések: alkalom, külön kommunikációs eszköz: db) 3. Humán infrastruktúra (oktatási és kulturális intézmények) A nôk által inkább látogatott oktatási és kulturális, valamint gyermekintézmények, bevásárlóközpontok, egészségügyi szolgáltatók megközelítésének kialakítása során a nôk szempontjainak figyelembevétele (tömegközlekedés járatsûrûsége, akadálymentesség, közbiztonsági intézkedések, speciális családi parkolási lehetôségek). Az oktatási intézményekben, illetve a munkaügyi központokban az alkalmazottak érzékenyítô képzése a nemek egyenlôségérôl, hogy a pályaorientációs tanácsadás során a nemekhez kötôdô sztereotípiák (nôies és férfias szakmák) használatának mellôzése az oktatási és munkaerô-piaci horizontális szegregáció csökkentése érdekében. Egészségügyi szûrôközpontok felállítása, a szûrôprogramok promóciójának kialakítása a nôk és férfiak egészséggel, betegséggel kapcsolatos eltérô magatartását figyelembe véve (pl. kifejezetten középkorú férfiakat célzó promóció a szûréseken való magasabb részvételi arány, illetve a saját felelôsség hangsúlyozása érdekében). A helyi egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, illetve önkormányzati ügyfélfogadással foglalkozó létesítmények építése esetében baba- és kisgyerekbarát infrastruktúra kialakítása (játszósarok, szoptatásra és pelenkázásra alkalmas helyiségek). Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében a készségfejlesztô, játék- és sporteszközök beszerzése esetén biztosítani kell a nemek közötti kiegyensúlyozott tér- és eszközhasználatot. Pl. sportpályák kialakításánál, sporteszközök beszerzésénél a lányok és fiúk igényeinek egyenlô arányú figyelembevétele, az igények elôzetes felmérése. Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében biztosítani kell az informatikai eszközök használatához való kiegyensúlyozott hozzáférést a lányok és fiúk, nôk és férfiak számára. Pl. kiemelt, a nôket célzó kommunikáció az új beszerzésekrôl, beruházásokról, az új beszerzésekhez kapcsolódó, kifejezetten a lányoknak, nôknek szóló informatikai oktatást, mindkét nem érdeklôdését kielégítô szoftverek beszerzése stb. Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében odafigyelni a nemek egyenlôségére a készségfejlesztô és oktatási eszközök beszerzésénél. Pl. ne a nemi sztereotípiákat, a hagyományos nemi szerepeket erôsítô eszközök legyenek, az óvodában, iskolában ne legyen elkülönülô lány- és fiúsarok, a játékokat ne csoportosítsák nemenként, kiegyenlített legyen a lányok és fiúk által használt tér, és az eszközök száma stb. Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, új épületek létesítése esetében biztosítani lehet a szülôk vagy tágabban a település lakói számára a beruházás által létrejövô vagy továbbfejlesztett informatikai és infokommunikációs technológiák használatát (az iskola mint közösségi tér funkció). Ez esetben fontos kérdés, hogy a nôk és férfiak egyenlô arányban részesüljenek ezen szolgáltatásokból. 4. Turizmus (infrastruktúrafejlesztés, foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés) Nôk helyi szervezeteinek bevonása a turisztikai tervek létrehozásába, a turisztikai programok lebonyolításába. A turisztikai kommunikációban a nem sztereotipikus és egyenlôséget elôsegítô ábrázolásmódra való odafigyelés. 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés A nôk és férfiak eltérô tapasztalatainak és igényeinek figyelembevétele a közterü letek biztonsági létesítményeinek kialakításakor. Ilyenek: jó közvilágítás pl. par kokban, aluljárók helyett nyílt, megvilágított felüljárók építése, családi és nôi parkolók kialakítása bevásárlóközpontoknál és parkolóházakban. A települési antiszegregációs tervekben hangsúlyt kell fektetni a roma lánygyermekek, fiatal nôk (mint halmozottan hátrányos helyzetû csoport) jogaira és az esélyegyenlôségüket biztosító intézkedésekre. Nôk Biztonsága Vizsgálat (1999) A Hammersmith Women s Aid nevû civil szervezet az Európai Fórum a Városok Biztonságáért (European Forum for Urban Safety EFUS) megbízásából biztonsági vizsgálatot végzett Hammersmith és Fulham körzetekben, amely kifejezetten a nôk szempontjain alapult. Ez az audit lett az alapja egy 6 európai várost összefogó kutatási projektnek, a Városi biztonság programnak, amelyet az EU DAPHNE programja finanszírozott. A projekt célja az volt, hogy megvizsgálják, vajon a nôk és férfiak különbözôen élik-e meg az erôszakot, és hogy megvalósítsák a városi közbiztonság nemekre érzékeny megközelítését. 22 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 23

13 A vizsgálat három részbôl állt: -- Nemekre bontott adatgyûjtés -- Feltáró séta nôi mintacsoporttal -- Fókuszcsoport nôi mintacsoporttal és kérdôíves adatfelvétel A projektbe bevont partnervárosok voltak: London Hammersmith és Fulham körzete, Frankfurt, Párizs, Lisszabon, Bologna, Barcelona. (További példák a nôk és közbiztonság témára: index.php?id=77) III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások A kiírások megtervezése nyilvánvalóan másként történik kiemelt projektek, illetve pá lyázatok konstrukcióinál, és a nemek egyenlôségére vonatkozó feltételek is másképp kerülnek meghatározásra. Az esélyegyenlôségi szempontoknak való megfelelést az OP-k általában kétféleképpen mérik mindkét típusú projekt esetében: egyfelôl vannak jogosultsági kritériumok (ez pl. minden projekt esetében a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés), amelyek teljesítése nélkül nem fogadható be a projekt, másrészt vannak értékelési szempontok, amelyek esetében a különbözô vállalásokkal el kell érni egy minimum szintet (pályázatok esetében általában 1 pontot). Ezen felül az értékelésben további pontok adhatók a további vállalásokért, amelyeket a projektleírás általános részében, illetve külön esélyegyenlôségi táblázatban kell részletezni. Ugyanakkor a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalások itt is az esélyegyenlôség tágabb fogalmán belül jelennek csak meg, ahogy ez általában igaz a gender tematika kezelésére a magyar fejlesztéspolitikában. A pályázatos projektek esetében jelenleg az értékelésben 5%-ot foglal el az esély egyenlôségi szempontoknak való megfelelés, ami magába foglalja a nemek egyenlôsége, a fo gyatékosok és a romák esélyegyenlôsége szempontját, valamint vállalásokat lehet tenni a családbarát intézkedések elterjesztése, az akadálymentesítés, valamint más hátrányos helyzetû csoportok esélyegyenlôségének javítása céljából. Az esélyegyenlôségre vonatkozó táb lázat kitöltéséhez segédletként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Esélyegyenlôségi útmu tatót készített, amelyet minden IH a saját operatív programjaira alakított. A kiemelt projektek esetében sokszor nehezen ismerik fel a projektgazdák a projektjük nemek egyenlôségével kapcsolatos vetületét, ezért a nemek egyenlôségére nézve is hatékony projektjavaslatok megfogalmazása céljából javasolt lenne, hogy az IH biztosítson genderszaktanácsadót a projektjavaslat kidolgozásához. Az említett jogosultsági kritériumok mellett még a további feltételek lehetnének elvár hatók a kiemelt projektek esetében: A projekt, valamint a projektgazda szervezet tekintetében az adatok nemekre bontott gyûjtése. Az azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek. A projekthez kapcsolódóan esélytudatos, nem szegregáló kommunikáció. A projektmenedzsmentben min. 30%-os nôi részvételi arány biztosítása. Ügyfélszolgálatok új létesítése esetén a genderszempontok figyelembevétele (a WC és tisztálkodási helyiségekben a férfiak és nôk esetében azonos kibocsátási/ áteresztési kapacitás az épület funkciójának megfelelôen; a kisgyermekesek igényeinek figyelembevételére játszósarok és legalább egy külön helyiség kialakítása, amely csecsemôpelenkázásra és etetésre alkalmas). 50 fô feletti foglalkoztatott, illetve 50 millió feletti támogatási összeg esetében esélyegyenlôségi terv elkészítése, illetve esélyegyenlôségért felelôs munkatárs alkalmazása. III.4. Projekttervezés és végrehajtás A projekttervezés és végrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás ha tékony felhasználása érdekében. A kiemelt projektek esetében ugyanakkor nem annyira a KSZ, mint az IH az, amely támogatást nyújt a projektgazdának a kidolgozásban. Fontos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt hely zet elemzésében ne csak általános, hanem specifikus adatokat is használjanak, amelyek eset leg kifejezetten a nemek egyenlôségére vonatkoznak. Emellett alapkövetel mény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. A közigazgatási szervek nek pon tosan kell ismerniük az adatközlés, adatkezelés és adatvédelem szabályait, és ezek be tartásával is hasznos információkat kaphatnak maguk és a pályáztatók is a nemek egyen lôségével kapcsolatosan, továbbá a nemek egyenlôsége terén megtett haladást is csak pontosan felvázolt helyzetelemzés alapján lehet megállapítani. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van, és a pontos költségfelméréssel és -ütemezéssel elkerülhetôk késôbbi kínos pillanatok egy esetleges ellenôrzés során. Ugyanezen oknál fogva fontos, hogy az IH projektkidolgozást segítô munkatársai figyelmeztessenek a nem vagy nehezen kivitelezhetô esélyegyenlôségi vállalásokra, hiszen egyszerûbb már a projekt kialakítása során odafigyelni erre, mint aztán az ellenôrzés során szembesülni a nem teljesítéssel. Ez utóbbi esetben azonban újra kell tárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, a kivitelezhetetlent a kivitelezés közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyenlôségére érzékeny költségvetésrôl. 24 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 25

14 Genderérzékeny költségvetés (Gender budgeting) A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénz elosztás a nemek közötti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételé vel kialakított, és ezáltal speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forrásel osz tás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szempontok be illesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a nemek egyenlôségét elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra fordított elosztások aránya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosztások aránya. A tevékenységek és hatások aszerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e genderegyen súly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfelhasználásról döntôk között. Továbbá, hasznos lehet mérni a programban részt vevô férfiak és nôk megelégedettségi szintjét is. Javasolt továbbá, hogy a projektet végrehajtó szervezet konzultáljon nôi érdek-kép viseleti, civil szervezetekkel, illetve szakértôkkel a projekttervezési szakasztól kezdve egészen a végrehajtásig, hogy a speciális célcsoportok igényei beépüljenek a projektbe. Az irányító hatóság ebben is tud segíteni a projektgazdáknak szaktanácsadás vagy civil szervezetekkel való összekapcsolás útján. A kiemelt projektek esetében, ahol egyébként is jellemzôen sok az államigazgatási szerve zet, amelyek számára törvényileg kötelezô esélyegyenlôségi tervet készíteni, javasolt lenne, hogy az IH biztosítson gender-szaktanácsadót a szervezet esélyegyenlôségi tervének el készítéséhez. III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyen lôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A tel jesítés ellenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring al kal mat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt vég re hajtása során. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók és projektgazdák nem túl innovatívak a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalásokat illetôen, a monitoringnak alapvetôen ezekre a fôképp az adatlapban található esélyegyenlôségi táblázatban szereplô vállalásokra kell alapulnia. Ennek ellenére gyakran még ezeket a vállalásokat sem kérik számon a pályázóktól, így nem meglepô, ha ôk sem fogják komolyan venni a nemek egyenlôsége szempont érvényesítését, és a gender szempont nem lesz szerves része az adott projektnek a tervezés és a végrehajtás szakaszaiban. Mindemellett célszerû az ellenôrzés során figyelembe venni a projektet végrehajtó szervezet méretét, típusát, (kis- és közepes vállalkozás, nagyvállalat, államigazgatási szerv vagy éppen civil szervezet), és ennek megfelelô arányossággal eljárni. Ugyan a monitoring elsôsorban a közremûködô szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: Szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk) Monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése Nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása Egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkalmazása szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csupán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is. III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a jó módszerek összegyûjtéséhez, a tanulságok levoná sához, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés to vábbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános el számoltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erô síthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára tett jelentéskötelezettséggel.) Az értékelôk munkáját segítheti: A helyzet ex-ante értékelése A monitoring indikátorok keretrendszerei Ha a téma módszeresen integrálásra kerül az értékelési keretrendszerekbe a programozás korai szakaszától fogva Az értékelést nehezítheti: Korlátozott források Megfelelô adatok hiánya A nemek egyenlôsége témában szakértô értékelôk hiánya 26 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 27

15 A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjának érvényesítése céljából az alábbi kulcskérdéseket kell figyelembe vennünk az értékelés egyes szintjein: Az értékelési kritériumok tekintetében: Ki határozza meg az értékelési kritériumokat? Milyen mértékben tulajdonítanak fontosságot (elsôbbséget) a nemek egyenlôsé gével kap csolatos megfontolásoknak? Az értékelés végrehajtói tekintetében: Az értékelôk munkakörében szerepel-e a genderszaktudás feltétele? Bevonták-e az összes érintettet az értékelési folyamatba? A férfiak és nôk véleményét egyformán fogják-e figyelembe venni? Ki fog információkat szolgáltatni az értékelési adatokhoz? Ki lesz a felelôs a beérkezett információk összehangolásáért és az eltérô vélemények és megfigyelések értékének és elsôbbségének megállapításáért? Az értékelési folyamat tekintetében: Alkalmazunk-e részvételi módszereket? Az értékelés eredményeit hogyan és kik felé fogjuk terjeszteni? Lehetôsége lesz-e a férfi és nôi érintetteknek egyaránt formálisan véleményt alkotni az értékelés eredményeirôl? Hogyan tartsuk napirenden a nemek egyenlôségének szempontját? Gyakori, hogy az értékelés után, amint egy társadalmi nemi szempontból fontos kezdeményezés teljesült, a nemek egyenlôsége téma lekerül a politikai napirendrôl. Amíg ezek a megfontolások a politikai napirend fô irányvonalán kívül maradnak, a társadalmi nemi szerepek és viszonyok átalakítása amely a nemek teljesebb egyenlôségéhez vezetne és pozitív hatással lenne az egész népességre elérhetetlen célkitûzés lesz csupán. Ezért a következôket kell átgondolnunk: Hogyan illeszkedik az adott intézkedés a nagyobb társadalmi képbe vagyis az átfogóbb kormányzati programokba és szakpolitikai keretekbe? Az értékelés tartalmaz-e javaslatokat az utánkövetésre? Milyen biztosítékai vannak az utánkövetésnek? Az értékelés tartalmaz-e útmutatásokat más minisztériumok, vagy döntéshozók számára? Ha igen, hogyan fogjuk kommunikálni ezeket a javaslatokat? Általánosságban hogyan és kik felé kommunikáljunk az értékelés eredményeirôl? (Ld. a következô pontot a gendertudatos kommunikációról.) Javasolt, hogy készüljön éves jelentés a társadalmi nemekrôl: a kormányzat vagy a gender mainstreaming államigazgatási felelôse, vagy egy megbízott civil szervezet, kutatócsoport által elkészített ilyen éves jelentése adatokkal szolgálhat mindenkinek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, és hasznos eszköz az elôrehaladás mérésére és az információk széles körû terjesztésére. IV. Gendertudatos kommunikáció Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem elha nyagolható negatív vagy pozitív hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára. A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôk: Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. Ne zárjon ki sem szándékosan, sem indirekt módon semmilyen társadalmi csoportot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerekfelügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákat. Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fórumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommunikáció hatékonyabbá tételére). A kommunikáció során, a célközönség hatékony elérése érdekében is mindig tekintetbe kell venni, hogy a célközönség tagjainak is van társadalmi neme. Ugyanakkor igyekeznünk kell a kommunikáció során nem ráerôsíteni a hagyományos nemi szerepekre és a nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákra. Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni magunknak, ha kommunikációnkat genderszempontból szeretnénk megvizsgálni: Milyen sajtótermékeket olvasnak a nôk és a férfiak? Mennyiben különböznek ezek? Milyen elektronikus médiumokat néznek/hallgatnak a nôk és férfiak, és miben különböznek ezek a médiumok/mûsorok? A médiafogyasztási szokások (gyakoriság, idôszakok, helyszínek) mennyire különböznek a nôk és férfiak, illetve különbözô csoportjaik esetében? Az információ összegyûjtésére és terjesztésére jó példa lehet a társadalmi nemekre vonatkozó forrásközpont létrehozása. Akár online, akár fizikai valójában létezik egy adatbázis, ahol a társadalmi nemekkel kapcsolatos információk (kutatások, je lentések, kiadványok) egy helyen megtalálhatók, hatékonyabbá teheti a gender main streaming stratégiáját, és erôsítheti jogosultságát kormányzati és szélesebb társadalmi körökben is. 28 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 29

16 Szintén javasolt a kommunikációért felelôs egység tagjai között a társadalmi nemekhez értô szakember alkalmazása, aki folyamatos, genderszempontú ellen ôrzést gyakorol a kommunikációs folyamat fölött, elkerülendô a szegregáló, sztereotipikus áb rázolásmód alkalmazását. Mire figyeljünk oda, és milyen lehetôségeink vannak a kommunikációs folyamat öt szakaszában a gender mainstreaming érvényesítésére? 1. Általános tájékoztatás a fejlesztési lehetôségekrôl Az általános EU-s információterjesztés mellett célszerû ismertebbé tenni az unió nemek egyenlôségére vonatkozó szabályozását, programjait, a nemek egyenlôségét mint az unió horizontális értékét bemutatni. Az általános üzenet mellett ( Új európai Magyarországot építünk ) a nemek egyenlôsége hozzáadott érték lehet, külön hangsúlyt kaphat, mint az EU által támogatott fejlesztések jellemzôje: nemcsak európai Magyarországot építünk, de egyenlôbbet is, a fejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a nôk és férfiak egyenlôségéhez. A legszélesebb célcsoportot (egész társadalom) megcélzó kommunikációnál (ATLkampány, televízió, nyomtatott sajtó, továbbá BTL-kampány, DM-eszközök) különösen oda kell figyelni, hogy ne legyen se diszkrimináló, se sztereotip az ábrázolás és a teljes társadalmat reprezentálja (figyeljünk oda nemcsak a nemi egyensúlyra, de a nôk és férfiak különbözô csoportjának arányos megjelentetésére is). meghívása fesztiválrendezvény kerekasztal-beszélgetésére.) A sikeres projektek gendervonatkozása hozzáadott érték lehet, a mintaprojekteket ilyen szempontból is ki lehet válogatni. Hirdessünk pályázatot és adjunk díjat a nemek egyenlôsége szempontjából legjobb projekteknek, pályázóknak ez jó lehetôség a jó példák összegyûjtésére is, amelyeket aztán nemzetközi színtéren is bemutathatunk! 5. Partnerség, társadalmi egyeztetés A nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel és szakértôkkel való egyeztetés, kiemelt fontossággal a nagyobb stratégiák esetében megkerülhetetlen. Helyi szinten a civilek közvetítôk lehetnek a nôi lakosság és speciális célcsoportok pl. kisgyerekes, idôs, fogyatékos, roma nôk felé. A kommunikációs tevékenységben is partnerek lehetnek pl. nôi ernyôszervezetek, amelyek tagszervezeteik révén könnyebben elérhetik a célcsoportot. Az internet széles körû lehetôséget teremt a partnerségi egyeztetésre, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországon még mindig nem teljes az internet-hozzáférés, és ez esélyegyenlôtlenséghez vezethet. 2. Potenciális pályázók megszólítása, mozgósítása A potenciális pályázók felé irányuló kommunikáció, amennyiben figyelembe veszi a nemek egyenlôségét, az érzékenyítés egyik eszköze is lehet. A pályázati portál legyen átlátható, könnyen elérhetô, ezzel is elôsegítve az esélyegyenlôséget, és programozásakor vegyük figyelembe az eltérô internethasználati szokásokat. A kistérségi tanácsadói hálózat érzékenyítô és szakmai képzése elengedhetetlen, hiszen ôk nyújtanak tájékoztatást és információt a pályázati rendszerrôl a pályázóknak, leendô projektgazdáknak. Az rendkívül nagy problémát okozhat, ha a tartalom és a forma ellentmond egymásnak, ezért oda kell figyelni arra is, ki és hogyan mondja! 3. Nyertesekkel, kedvezményezettekkel való kommunikáció A gendertudatos kommunikációval kapcsolatos alapelveket, elvárásokat a kedvezményezettekkel szemben is egyértelmûvé kell tenni és beépíteni az esélyegyenlôségi feltételrendszerbe. 4. Eredmények széleskörû bemutatása A sztereotípiaellenes megvalósítás itt is fontos. (Rossz példa: csak férfi vállalkozók szerepeltetése a sikeres projekteket bemutató szpotban, vagy csupa férfi szakértô 30 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 31

17 Feladat: 1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. Elemezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan? Milyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e nemi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép? Összegzés A térségfejlesztések célja az adott települések, vidékek gazdasági és társadalmi fejlôdésének elô segítése, az ott élô emberek életszínvonalának emelkedése közvetlen természeti és épített környezetük megóvásával és építésével, valamint helyi munkalehetôségek meg te remtésével. Mindez nem lehet a társadalmi nemek szempontjából semleges folyamat, hiszen az ott élôk mind férfiak és nôk, ennek megfelelô társadalmi háttérrel, hely zettel és speciális igényekkel, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy a fejlesztések a társadalom minél szélesebb körének megelégedésére menjenek végbe. Remé nyeink szerint jelen kiadvány és az abban bemutatott eszközök és külföldi példák hoz zájárulnak ahhoz, hogy a helyi fejlesztésekkel foglalkozó tervezôk és döntéshozók, és az állami intézményrendszer alkalmazottai és az ÚMFT forrásainak szétosztásáért felelôs mun katársak mélyebb betekintést nyerjenek a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôsége és a térségfejlesztés közötti összefüggésekbe, és a gyakorlatban használható eszközöket kapjanak a kapcsolódó konstrukciók, programok és projektek gendertudatosabb terve zé séhez és megvalósításához. 2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen diszkrimináló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen? * * Megoldókulcs: 1.) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gazdasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2.) Idôpont megfelelô kiválasztása tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín megközelítése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szervezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló konstrukció esetén). 32 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I 33

18 Felhasznált irodalom Borbély Szilvia, Gazsi Judit, Krizsán Andrea, Vajda Róza: Nemre való tekintettel. Elektronikus tananyag. Szerk.: Balogh Lídia, Szakmai lektor: Juhász Borbála. Dr. Hilda Romer Christensen, et al: Gender Mainstreaming European Transport Research and Policies (TRANSGEN). University of Copenhagen, filer/transgen/eu-rapport- Transgen.pdf Rona Fitzgerald, Rona Michie: Experiences, good practice and lessons for evaluating gender equality outcomes in Structural Fund programmes. Evaluation for Quality, Conference Edinburgh 17/19 September The use of quality enhancing approaches such as quantification, benchmarking and thematic analysis to improve accuracy and effectiveness of evaluation. European Policies Research Centre, University of Strathclyde. Gender Mainstreaming Learning Manual and Information Pack. UNDP Learning Resources Centre OHR/BOM. Minu Hemmati: Women s Employment and Participation in Tourism. In: Sustainable Travel & Tourism. pp17-20, How to Incorporate Gender Equality into Evaluations. Department of Justice, Equality and Law Reform (Ireland). NDP Gender Equality Unit. Dublin, Neimanis, Astrida: Gender Mainstreaming in Practice: A Handbook. GM manual.pdf Sandra Taylor, Laura Polverari and Philip Raines: Mainstreaming the Horizontal Themes into Structural Fund Programming. IQ-Net Thematic Paper 10(2). European Policies Research Centre, University of Strathclyde. December ÚMFT Államreform Operatív Program és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program operativ programok Gender & Tourism: Women s Employment and Participation in Tourism. Summary of United Nations Environment and Development UK Committee (UNED-UK) s Project Report. KSH: European Forum for Urban Safety: 34 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel a projektekben Környezeti fenntarthatóság Esélyegyenlőség Jogkövetkezmények Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s.

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Gender Studies, o.p.s. 1991-től működik Cégekkel való együttműködés; esélyegyenlőségi

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Nagydobsza Község Önkormányzata Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése - ÁROP-1.A.2/A-2008-0085 Kommunikációs terv

Nagydobsza Község Önkormányzata Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése - ÁROP-1.A.2/A-2008-0085 Kommunikációs terv KOMMUNIKÁCIÓS TERV Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése - ÁROP-1.A.2/A-2008-0085 - 1/9 - 1. Helyzetelemzés Nagydobsza Község Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület,

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben