NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A MUNKAERŐ-PIACON AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A MUNKAERŐ-PIACON AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali Tagozat EU- Kapcsolatok Szakirány NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A MUNKAERŐ-PIACON AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Készítette: Török Adrienn Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 I. Fejezet: Nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség Magyarországon és az EU- ban ; Esélyegyenlőség ; Jogok Munkabérek...7 3; Esélyegyenlőségi politika kialakulása az Európai Unióban és Magyarországon Esélyegyenlőség az Európai Unióban Az esélyegyenlőségi politika Magyarországon II. Fejezet: Nők munkaerő-piaci részvétele ; A nő és a munka világa A magyar munkaerő-piac ; Nők a gazdasági életben A nők szerepe a magyar gazdasági életben Kereső nők az iparban Magyarországon a múlt század elején Nők a döntéshozatalban Nők a politikai döntéshozatalban Nők a versenyszférában III. Fejezet: Nehézségek a munkaerőpiacon ;Speciális helyzetben lévő nők ;Távmunka és részmunka vállalás Távmunka és részmunka lehetőségek Magyarországon és az Európai Unióban ; A munka és a családi élet összeegyeztethetősége IV. Fejezet: Nők és az Európai Uniós pályázatok ; Közösségi programok- Progress bemutatása ; Regionális politika forrásai EQUAL Az Európai Szociális Alap ; Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program három nyertes pályázatának bemutatása Projektek tapasztalatai, értékelés ; 2007 és 2013 közötti időszak Magyarországon és az Európai Unióban a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjából V. Fejezet: Konklúzió Befejezés Ábrajegyzék Felhasznált irodalom Internetes források Mellékletek

3 Bevezetés Dolgozatom témájául a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget választottam. Több éve mélyrehatóan foglalkozok a nemek közötti esélyegyenlőség témakörével, különös tekintettel nők munkaerő-piacon betöltött szerepére. Ezért is döntöttem úgy, hogy ebben a témában írom meg a szakdolgozatomat. A téma aktualitásául szolgált az is, hogy különösen fontos év az esélyegyenlőséggel kapcsolatban, hiszen ez az év az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év elnevezést kapta. Ebben az évben rengeteg új kezdeményezés, program veszi kezdetét annak érdekében, hogy az összes akadályt eltöröljék a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulásának útjából. Az új előremutató kezdeményezések csak akkor érhetik el a kívánt sikert, ha a múltbeli tapasztalatokra építkeznek. Éppen ezért dolgozatom célja, hogy a múltban elindult és lezajlott változások ismertetésével, alapot teremtsen a következő időszak kezdeményezéseinek eredményes megvalósulásához. A dolgozatomban azt a hipotézist vezetem végig, hogy a Magyarországon a fennálló női munkaerő-piaci problémák megoldásának eszközét jelentik az Európai Uniós pályázatok. Több okból is fontosak ezek a pályázatok, egyrészt kijelölik a fejlesztés irányvonalát, a prioritások mentén haladva közelebb kerülhet Magyarország ahhoz, hogy egységes esélyegyenlőségi koncepciót tudjon felállítani. A politika szempontjából eddig alapvetően hiányzott egy egységes koncepció, mely összefogta volna az intézkedéseket, programokat. Másrészről fontosak ezek a pályázatok azért is, mert a pályázatokból megszületett kezdeményezések továbbélnek és új ötleteket generálnak, és így kialakul egy önműködő mechanizmus, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar esélyegyenlőségi koncepció építkezzen belőle. Az Európai Unióhoz való csatlakozás első két éve elegendő volt arra, hogy Magyarország beletanuljon a pályázatok rendszerébe, hatékony és célratörő terveket alakítson ki a nemek közötti esélyegyenlőség területén, melyek összhangban állnak az uniós prioritásokkal, annak érdekében, hogy egy olyan stabil, szilárd alapokon nyugvó munkaerő-piac jöjjön létre, mely nem tesz különbséget a női és férfi munkavállaló között. Véleményem szerint a stabil munkaerő-piac a kiindulópontja minden gazdasági fejlesztésnek, fejlődésnek, ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a munkaerő-piacon fennálló problémák minél előbb rendezésre kerüljenek.

4 Azt a hipotézist viszem végig a dolgozatomon, mely azt feltételezi, hogy az uniós pályázatok által biztosított forrásból olyan kezdeményezések születtek, melyek továbbra is fenntarthatóak lesznek és hozzájárulnak ahhoz, hogy a még gyermekcipőben járó magyarországi esélyegyenlőségi politika olyan környezetet biztosítson a nők és férfiak számára egyaránt, melyben mindenki egyenlő lehetőségekkel és esélyekkel rendelkezik, és ezzel megoldódhatnak a munka világában a nők nehézségei. A dolgozatomban először az esélyegyenlőség és az ehhez kapcsolódó fogalmakat, mint a diszkrimináció, egyenlő bánásmód, tisztázom, majd bemutatom azt a jogi környezetet melybe az esélyegyenlőségi politika beágyazódott, hiszen a jogok megteremtése jelenti a kiindulást, az alapot az egyenlő esélyek megteremtése felé. A társadalom valamennyi aspektusára kiterjedő esélyegyenlőségi gondolkodásmód elterjedése tükrözi a politikai felkészültséget, érettséget, azt hogy a tagállamok már rendelkeznek olyan szintű jogi és politikai környezettel, melyben helyet kaphat egy ilyen szociális érzékenységgel bíró kérdés, mint az esélyegyenlőség. Annak érdekében, hogy ezt a politikai érettségi szintet mérni tudjuk világosan kell látnunk az Európai Uniós esélyegyenlőségi politika fejlődését, valamint az egyes tagállamok részvételét ebben a fejlődésben. A szakdolgozatomban különös figyelmet szentelek a nők munkaerő-piaci részvételének, az e kapcsán felmerülő problémáknak A dolgozat harmadik fejezetében ezeket a problémákat mutatom be, kiemelten foglalkozva a speciális helyzetű nők nehézségeivel, a magyar munkaerőpiac távmunka és részmunka lehetőségeivel, valamint a vállalkozó nőkkel. Majd az ezt követő fejezetben, e problémák megoldásának mintegy eszközeként bemutatom az esélyegyenlőség megteremtésének segítésére létrehozott uniós pályázatokat, a magyar részvételt ezekben a pályázatokban. A dolgozatom végén pedig bemutatom a következő 2007 és 2013 közötti programozási időszak esélyegyenlőségi iránymutatásait, prioritásait, összehasonlítva a magyar célokkal. 2

5 I. Fejezet: Nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség Magyarországon és az EU- ban 1; Esélyegyenlőség Esélyegyenlőség. Nap mint nap halljuk ezt a kifejezést, akarva akaratlanul is behálózza mindennapi életünket. De vajon mit is jelent valójában? Az esélyegyenlőség mindenféleképpen egy olyan helyzetre utal, melyben a társadalom tagjainak politikai, gazdasági és szociális életben való aktív ténykedése elől megszűnnek az akadályok. Mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel, esélyekkel indul az élet minden területén. Az esélyegyenlőség fogalmának tisztázásakor mindenféleképpen meg kell említeni olyan fogalmakat is, mint az egyenlő bánásmód, a diszkrimináció valamint a pozitív diszkrimináció. Sokszor összemosódik az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalma, azonban nagyon fontos különbséget tenni a kettő között. Semmiféleképpen nem felcserélhető fogalmakról van szó. Az esélyegyenlőség magában foglalja az egyenlő bánásmódot, ez az alapja az esélyegyenlőségnek. Nem valósulhat meg az egyenlő esélyeket biztosító társadalmi struktúra abban az esetben, ha nincs egy biztos alapokon nyugvó egyenlő bánásmódot tükröző szemlélet. A fennálló egyenlőtlenségeket nem szünteti meg a diszkrimináció tilalma. Határozott és céltudatos esélyegyenlőségi politikára van szükség, annak érdekében, hogy a nők és a férfiak között esélyegyenlőtlenségek megszűnjenek, semmiféleképpen nem elég csupán az egyenlő bánásmód biztosítása. Az esélyegyenlőségi politika mindazon jogi és nem jogi eszközöket magába foglalja, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet különböző területein-oktatás, egészségügy. 1 A modern jogrendszerek alapvető eleme az egyenlő jogok biztosítása. Mely jog azonban a nők tömeges munkába állásával már nem volt elegendő. Szükség volt egy összehangolt esélyegyenlőségi politikára, mely koordinálja, és irányítása alatt tartja az e területen született intézkedéseket. Összehangolt esélyegyenlőségi politika viszont csak akkor valósulhat meg, ha a megfelelő jogi háttér biztosítva van, melyet a tagállamok egyformán érvényesítenek. 1 Doblhofer, Doris-Küng, Zita: A társadalmi nemek egyenlősége, Ewiv, Salzburg, 2006, p

6 2; Jogok A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kapott, ennek megfelelően számos közösségi joganyag született ebben a témában. Az esélyegyenlőségi politika látványos fejlődése nyomon követhető a joganyag folyamatos bővülésében. Már 1957-ben a Római szerződés létrejöttekor a tagállamok fontosnak tartották azt, hogy jogilag is biztosítsák, hogy nők és a férfiak egyenlők legyenek a munkaerő-piacon. Az esélyegyenlőségi politika alapjai tehát a munkaerő-piacon való egyenlőség kezdeményezéséből származik. A munkaerő-piac alapvető fontossággal bír minden ország számára. A gazdaság fejlődése nagymértékben függ a munkaerő minőségétől. A munkaerő minőségét viszont nem az határozza meg, hogy az illető munkavállaló férfi vagy nő, sokkal inkább az, hogy milyen képzettséggel rendelkezik. A humánerő egy olyan hatalmas erővel bíró potenciál minden ország számára, amit az egyes kormányoknak nem szabad elvesztegetniük csupán azért, mert női vagy férfi munkavállalókban gondolkodik, nem tekint egységesen a munkaerő-piacra. Annak érdekében, hogy az egység megvalósuljon, a nőknek speciális programokra van szükségük, hogy gyermekvállalás után zökkenőmentesen vissza tudjanak illeszkedni a munka világába, hiszen sok esetben ez a re- integráció nem megy problémamentesen, melynek okai lehetnek többek között, hogy nincs lehetőség rész- és távmunka vállalásra, az anyukák ismeretei esetleg megkophatnak addig, amíg távol vannak a munkahelyüktől, ezért szükséges a segítségnyújtás, hogy ezeket a problémákat orvosolni lehessen és egy olyan egységes humánerőforrásról beszélhessünk, amely kész arra, hogy a gazdasági növekedést megvalósítsa. Ez az egységes humánerőforrás nem különbözteti meg a női és a férfi munkavállalókat, hanem felismeri, hogy nemtől függetlenül csak a munkavállaló, mint a gazdaság motorja fontos és nem pedig az, hogy melyik nemhez tartozik Az esélyegyenlőség megvalósítása tehát egy fontos tényezője a gazdasági növekedésnek. 4

7 Az esélyegyenlőségi jog fejlődése szempontjából négy szakaszt különböztetünk meg egymástól: 2 1, szakasz: közötti időszak Egyenlő munkáért egyenlő bért elve 1957-ben a Római Szerződés 119. cikkelye kimondta, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér illeti meg a női és a férfi munkavállalókat. Az egyenlő munkának egy új értelmezését vezetik be, hiszen korábban az ILO- egyezmény az egyenlő értékű munka kifejezést használta. 3 Majd az ezt követő évek jellemzője volt, hogy megpróbálták érvényre juttatni ezt az elvet, több-kevesebb sikerrel. Az 1970-es években a Közösség felismerte, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb fellépésre van szükség, annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci akadályok elgördüljenek a nők útjából. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott az egyenlő bánásmód biztosítása a közösségi jogalkotásban. Összehasonlítva ezt a magyar viszonyokkal, jól látszik, hogy a magyar jogrend általánosan tiltja, hogy a munkavállalók ugyanazon munkáért ne ugyanolyan bérben részesüljenek. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/B bekezdésének második paragrafusa kimondja, hogy Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.. Valamint a Munka Törvénykönyvének ötödik paragrafusa szerint tilos a diszkrimináció a munkaviszonnyal össze nem függő körülmények fennállásakor. 4 Vagyis a magyar jog nem foglalkozik kifejezetten a nők és a férfiak közötti egyenlő bérezés problémájával, ezt a kérdést megpróbálták a jogalkotók úgy megoldani, hogy általánosságban tiltanak mindenfajta megkülönböztetést a bérek tekintetében. Azonban véleményem szerint a túlzott általánosítás miatt sok probléma sikkad el, valamint esetleges joghézagokat eredményezhet. 2, szakasz: közötti időszak Irányelv az egyenlő bánásmódról Az 1976-ban megszületett irányelv kimondja, hogy a munkaerőpiacon, valamint a szakképzés területén biztosítani kívánja a nemek közötti egyenlő bánásmódot. Erre az időszakra alapvetően jellemző volt, hogy célként szerepelt az ezen a területen meglévő tagállami szabályok harmonizálása, és az egység megteremtése. 2 Letöltés dátuma: március Gyulavári, Tamás: Egyenlő esélyek és jogharmonizáció, MÜM Egyenlő Esélyek Titkársága Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest, 1997, p Letöltés dátuma: április 2. 5

8 1979-ben megszületett a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód a társadalombiztosítás területén. Magyarországon 2003-ban született meg a CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, mely azonban nem kifejezetten csak a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget tárgyalja, hanem a fogyatékosok és hátrányos helyzetű személyek problémáival is foglalkozik. 3. szakasz: közötti időszak Ezt az időszakot erőteljes, dinamikusan fejlődő jogi szabályozással lehet jellemezni. Olyan irányelvek láttak napvilágot, mint az Önfoglalkoztató dolgozókkal szemben alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv, mely célként tűzte ki a női vállalkozók támogatását. Az önfoglalkoztatás egy olyan új lehetőséget biztosított, mellyel hatékonyabban tudták kezelni a munkaerő-piacon meglévő problémákat. A magyar jogban az önfoglalkoztatás, mint kifejezés sem jelenik meg, helyette a vállalkozó és a bedolgozó fogalmakat használja, melyek azonban nem azonosak az önfoglalkoztatóval. Tehát az elkövetkezendő időszak egy fontos jogalkotási aktusa lesz, hogy be kell vezetni ezt a fogalmat a magyar jogrendszerbe. Ebben az időszakban látványos fejlődésnek indult a közösségi esélyegyenlőségi politika fejlődése ban a Maastrichti Szerződés megszületésekor a tagállamok még inkább összefogtak ezen a téren is, és tovább erősítették az együttműködéseket az esélyegyenlőség területén. Döntöttek arról is, hogy a továbbiakban a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtését pozitív akciókkal, pozitív diszkriminációkkal fogják támogatni. Ez a fajta nézet, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazzanak teljesen hiányzik a magyar jogi szabályozásból. Az Amszterdami Szerződés sok mindenben újat hozott az esélyegyenlőségi politika területén. Fontos, új elem, hogy az esélyegyenlőség a közösségi joganyag részévé vált, mely azt kívánja elősegíteni, hogy a tagállamok közötti harmonizáció végbemenjen. Ezt a folyamatot erősítette fel a Nizzai Szerződés, melynek 141. cikkelye kimondja, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő lehetőségek illetik meg a munkaerőpiacon, ide sorolva az egyenlő bérezést is. A Nizzában elfogadott Alapjogi Charta 23. cikke kimondja a férfiak és nők közötti egyenlőséget. 5 5 Equality for women and men, European Community Acts, European Commission Empolyment and Social Affairs, Belgium, 2005, p.15. 6

9 4, szakasz: közötti időszak Az új programozási időszak első éve az esélyegyenlőség jegyében zajlik, vagyis még nagyobb prioritást kapnak majd a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó programok. Remélhetőleg az ebben az évben összegyűjtött tapasztalatok, gyakorlatok, felismerések továbbélnek majd, és kitartanak az elkövetkezendő programozási időszakban is. Ez az év, mintegy lendületet ad a tagállamok számára, hogy az egész ciklusban hatékonyak lehessenek ezen a területen. Az esélyegyenlőségi politikát az Európai Unió alapjának tekintik, hatalmas fejlődésen ment keresztül ez a politika, rengeteg irányelv született meg annak érdekében, hogy a két nem közötti szakadék csökkenjen, mind a munkaerő-piac, mind a szociális biztonság, mind az önfoglalkoztatás terén. Azonban ennek ellenére, még mindig vannak olyan területek, melyek sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének, ilyen például a nemek között fennálló bérkülönbségek. A probléma súlyát mutatja, hogy 1957-ben az Egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megfogalmazása óta is folyamatos problémát jelent. A következő részben bemutatom a munkabérek terén fennálló nehézségeket, elemezve az aktuális helyzetet 2. 1 Munkabérek Nők teszik ki a világ népességének felét, ők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát, de a világ bevételének alig egytizedéből részesülnek, és a világ javainak csak kevesebb, mint egyszázada felett rendelkeznek. 6 Egy nőnek átlagosan 54 nappal kell többet dolgoznia ugyanannyi bérért, mint egy férfinak. A férfiak és a nők közötti bérkülönbség 15 százalékos, vagyis egy nő 15 százalékkal keres kevesebbet, mint férfitársa. A hagyományos családmodell kora már nem állja meg a helyét, már a kisgyermekekben is tudatosítani kell, hogy a férfi teljes mértékben egyenlő a nővel, az élet minden területén, de jure és de facto is. Ez azonban csak akkor tud megvalósulni, ha a nők is ugyanolyan bérezésben részesülnek, mint a férfiak. 6 Joó, Zsuzsanna: A nő, ha vállalkozik, Minok, Budapest, 2007, p.5. 7

10 1. ábra: Munkabérek közötti különbség az EU- ban Forrás: Eurostat Az ábrán jól látszik, hogy egyes európai országokban a férfiak és a nők közötti különbségek a béreket illetően elérik a 25 százalékot is. Az EU átlag 15 százalék, mely átlag az elmúlt 5 évben csökkenő tendenciát mutatott. Még az olyan jóléti államok, mint Németország is, 20 százalék fölötti eredményt ért el a bérkülönbségeket illetően, vagyis annak ellenére, hogy az EU minden politikájában hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget, mégis hatalmas szakadék tátong a férfiak és a nők közötti munkabéreket illetően. Jól látszik, hogy az egyenlő jogi feltételek megteremtése mellett nagyon fontos, hogy a bérek tekintetében is megmutatkozzon az egyenlő bánásmód. Világviszonylatban akadnak olyan országok is, ahol az azonos munkát végző nők és férfiak közötti fizetésbeli különbség elérheti akár a 40 százalékot is. A nők erkölcsi megbecsülése mellett nagyon fontos az anyagi megbecsülés is, vagyis, hogy egyenlő munkáért, egyenlő bért kapjanak. Természetesen nagyon nehéz definiálni, hogy mi tekinthető egyenlő bérnek, ennek definiálására a tagállamok különböző kísérleteket tettek. Franciaországban például az a munka tekinthető egyenlőnek, amihez azonos szakmai és gyakorlati ismeret szükséges, Dániában pedig, azt tekintik egyenlő munkának, amikor ugyanazon a munkahelyen történik a munkavégzés. Véleményem szerint a franciaországi 8

11 gyakorlat közelít leginkább a megfelelő megközelítésmódhoz, vagyis azokat a munkákat ismerik el egyenlő értékűnek, melynek betöltéséhez ugyanazokat a követelményeket támasztják a jelentkezők elé. 7 Magyarországon 11 százalékos a bérkülönbség a nemek között, mely az Európai Uniós átlag érték alatt helyezkedik el, azonban közel sem mondható jónak. Ha a budapesti viszonyokat, mint a gazdaságilag koncentrált központot nézzük, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a nők körülbelül havonta bruttó forinttal keresnek kevesebbet ugyanazon teljes munkaidős foglalkoztatásért. Vagyis közel a minimálbér felével kevesebbet keresnek a nők havonta, mint a férfiak. Az esélyegyenlőség fogalma, a jogi helyzet bemutatása után a következőkben ismertetem az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájának kialakulását. Külön kitérve az egyes tagállamok esélyegyenlőségi politikájának fejlődésére, annak érdekében, hogy világos kép rajzolódjon ki arról, hogy az egyes tagállamok az esélyegyenlőség területén milyen fejlettséggel érkeztek az Európai Unióba. Majd ezután kitérek a magyarországi esélyegyenlőségi politika történetére. Az elemzés célja, hogy a szakdolgozat elején felállított feltételezés létjogosultságát igazoljam azzal, hogy bemutatom az elmúlt időszak esélyegyenlőségi törekvéseit. 3; Esélyegyenlőségi politika kialakulása az Európai Unióban és Magyarországon 3. 1 Esélyegyenlőség az Európai Unióban Az utóbbi években az Európai Unió rengeteget tett azért, hogy az összes tagállamban érvényre jussanak azok az intézkedések, melyek az esélyegyenlőséget, és az egyenlő bánásmódot hivatottak elősegíteni. Az elmúlt négy évtized jogalkotása, valamint közvélemény formáló munkája sokat javított a helyzeten, de még mindig komoly különbségek vannak a nők és férfiak munkaerő-piaci helyzete között. Az Európai Unió alapító tagállamai már az 1957-es években, a Római Szerződés létrejöttekor fontosnak tartották, hogy külön rendelkezzenek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség 7 Civil nők- vállalkozó nők-civil vállalkozó nők program 3. konferencia, március 24. 9

12 kérdéséről. Az európai integráció megszületésekor a tagállamokat a gazdasági tevékenységek mentén akarták összefogni, ennek érdekében nem maradhatott el az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvés sem. A Római Szerződés 119. cikkében arról rendelkeznek, hogy a tagállamok számára mindenféleképpen elérendő cél az, hogy a nők és a férfiak egyenlő munkavégzésért egyenlő munkabérben részesüljenek. Fontosnak tartották tisztázni a jogszabályban, hogy a két nemet minden körülmények között azonos versenyfeltételek illetik meg. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jogot. Az Európai Unióhoz csatlakozó országok számára a közösségi joganyag kimondja, hogy a tagállamoknak tiltaniuk kell az egyenlőtlen bánásmódot, amely azt eredményezné, hogy a nők és a férfiak nem egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. A csatlakozni kívánó országok a csatlakozási szerződésben kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy a közösségi joganyagban lefektettet joganyagot a saját nemzeti jogrendszerükbe átültetik, tehát, ha tisztán a jogi oldalt nézzük, akkor elmondhatjuk, elméletben Európában már van olyan huszonhét állam, ahol már megvalósult az, hogy a két nemet mind a munkaerőpiacon, mind a mindennapi életben egyenlő félként kezelik. Azonban, azt hiszem feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy ez csupán a jogi vonatkozás, hiszen, ha közelebbről megvizsgáljuk azt, hogy mit tettek eddig ezek az országok annak érdekében, hogy megszüntessenek minden olyan akadályt, ami a nők (valamint fontos megemlíteni, hogy néha a férfiakat is diszkriminálják, azonban jelen dolgozatomban, a nők elleni diszkriminációval szeretnék részletesebben foglakozni) elé gördül akkor, amikor belépnek, vagy visszatérnek a munkaerőpiacra, akkor rájövünk, hogy a huszonhét tagállamban közel sem beszélhetünk egységes jogszabályozásról, gyakorlatról. Rávilágítva arra a kérdésre, hogy hogyan valósulnak meg az egyenlő esélyek a különböző tagállamokban, a következőkben kiemelten kilenc tagállamot szeretnék vizsgálni, annak érdekében, hogy világos képet kapjunk arról, hogy milyen változások mentek végbe az évek folyamán az esélyegyenlőség kérdéskörét illetően. A vizsgált országok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az alapító tagállamok szerepeljenek a vizsgálatban, vagyis Franciaország, Olaszország, Németország és a Benelux államok(ezek közül csupán Hollandiát választottam ki), valamint, hogy az egyes csatlakozási körökből mindig szerepeljen egy ország, így került vizsgálat alá Nagy-Britannia (1973), a következő körből Spanyolország (1986), majd Finnország (1995), és végül Szlovénia és Magyarország(2004). Magyarország megemlítése 10

13 csak érintőleges, hiszen a dolgozat további részében részletsebben kitérek a magyarországi helyzet elemzésére. 8 1, Franciaország A nők a választáshoz és a választhatósághoz való jogukat 1944-ben vívták ki, így csaknem egy évszázadot kellett várniuk a férfiakhoz képest. Franciaországban az esélyegyenlőségre való törekvés nagy hagyományokkal rendelkezik, már az 1946-os alkotmányban megjelenik az arra irányuló törekvések, hogy megteremtsék a nemek közötti esélyegyenlőséget. Tehát a jogi szabályozás már nagyon korán megjelent az országban, ennek gyakorlati megvalósulása azonban sokáig váratott magára. Az 1946-os alkotmány után tizenkilenc évnek kellet eltelni ahhoz, hogy a francia nők kivívják azt a jogukat, hogy a férjük előzetes beleegyezése nélkül, szabadon vállalhassanak munkát, ugyanebben az időben váltak jogosulttá a munkanélküli segélyre is, mely akkoriban hatalmas áttörésnek számított. François Mitterand alatt megszületet az állam feminizmus gondolata (state feminism), annak érdekében, hogy leküzdjék a nőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódot ben Valérie Giscard d Estaing elnöksége alatt különösen előtérbe került az esélyegyenlőség kérdése. Megalakult a Secretariat for Women s Affairs, 1975-ben pedig elfogadták az abortusztörvényt. Fontos megemlíteni az Yvette Roudy, miniszter által folytatott kampány eredményeként megszületett törvényt, mely arra volt hivatott, hogy biztosítsa az egyenlő jogokat a munkavállalás terén a férfiak és a nők között, 1983-ban született meg az Egyenlő Esély a Munkában törvény. Ezt a törvényt később 2001-ben módosították, annak érdekében, hogy még hatékonyabb diszkriminációmentes környezetet hozzanak létre a női munkavállalók számára. A francia nők törekvése arra, hogy a szakmai, üzleti életben is egyenlők legyenek a férfiakkal, egyik fontos állmása volt 2000-ben, hogy bevezették a foglalkozásnevek, funkciók, rangok és tudományos fokozatok nyelvi nőneműsítését. Valamint 2000-ben került sor arra is, hogy bevezették azt a törvényt, mely szerint a politikai és helyhatósági választásokon a férfi és a női jelölteknek ugyanannyi helyet kell biztosítani. Általánosságban elmondható, hogy Franciaország sok mindent megvalósított már abból, amit az Európai Unió elvár az esélyegyenlőség területén, de még közel sem beszélhetünk arról, 8 Pécsi, Katalin: Egyenlő esélyek- Női Esélyegyenlőség Európában, Balassi Kiadó, 2003, p

14 hogy megvalósult volna a gender mainstreaming. Nem szűntek meg a nőket támogató intézkedésekkel és pozitív akciókkal szembeni ellenkezések. 2, Németország Az 1990-es újraegyesítésig a két országrész, NDK és NSZK hozzáállását az esélyegyenlőséghez külön kell vizsgálnunk. Kelet-Németországban az azonos munkáért egyenlő bért elvét már 1946-ban bevezették, valamint nem sokkal a háború után létrehozták az első esélyegyenlőségi irodát. Az NDK-ban a nők emancipációjának kommunista változata valósult meg, mely szerint a két nem között nincsen semmilyen különbség. Nyugat- Németországban az első olyan intézkedés, amely arra irányult, hogy a nőkkel szembeni diszkriminációt csökkentse, 1979-ben jelent meg, ekkor hozták létre az első nőpolitikával foglalkozó irodát ben hozott törvény alapján, pozitív megkülönböztetést kell alkalmazni, a női vezetők kinevezésénél, annak érdekében, hogy minél több nő kerülhessen döntéshozói pozícióba. Németország tehát magas fokon intézményesítette a női jogok érvényesítését. Elsősorban az alábbi területekre fókuszál: a női munkavállalók segítése, oktatási, képzési rendszerekhez való hatékonyabb hozzáférés, valamint nagyobb szerepvállalása a politikai életben. Jó példa erre, hogy ben Angela Merkelt választották kancellárrá. Ezzel ő lett az első női kancellár, ezt a posztot előtte még soha nem töltötte be nő. A nőknek a politikai életben való minél jelentősebb képviseltetése már szeptemberében megkezdődött, amikor Schröder kancellár meghirdette az új kormány Neu Mitte (Új közép) elnevezésű programját, mely program elsődleges üzenete a korszerűsítési, haladási szándék volt, ennek egy kitűnő bizonyítéka, hogy az új kormány négy tagja is nő volt, a 16 kinevezett miniszterből. ( Összehasonlítva ezt az adatot az 1998-as Orbán-kormány minisztereinek arányával, azt látjuk, hogy míg a német kormányban a nők aránya 25 százalékos volt, addig Magyarországon csupán 5 százalékos.) 9 Ezelőtt soha ilyen nagy számban nem képviseltették magukat a nők a nagypolitikai porondon Németországban. Általánosságban tehát elmondható, hogy Németország nagyon jó úton halad annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósuljon az, hogy a nők és a férfiak teljesen egyenlő megítélés alá esnek. 9 Letöltés dátuma: április

15 3, Olaszország Az olasz nőket a fasiszta rezsim alatt sok foglalkozás végzésétől eltiltották, valamint kihangsúlyozták, hogy az állami intézményekben sem vállalhatnak szerepet ban eltörölték az eltiltási záradékot, ettől kezdődően a nők bármilyen munkát elvállalhattak, valamint ebben az évben szüntették meg a hajadonzáradékot. Mely arra vonatkozott, hogy azokat a nőket, akik férjhez mentek, azonnali hatállyal el kellet bocsátani az állásukból ben elfogadták az Egyenlő bánásmód a dolgozó férfiak és dolgozó nők között törvényt. Olaszországban az esélyegyenlőség elvét csak viszonylag későn kezdték jogi normák közé terelni, az utóbbi időben jellemző az olasz esélyegyenlőségi politikára, hogy kiemelten támogatja a nőtudományt (women studies). 4, Hollandia Olaszországgal ellentétben, Hollandiában már 1957-ben eltörölték a hajadonzáradékot. Azonban a bérek tekintetében Hollandiában csak 1969-es törvény hozott változást, mely szerint megemelték a nők bérét, kiigazították a férfiakéhoz. Ez a törvény már nagyon sürgető volt, hiszen addig a nők havi fizetése csupán a férfitársaik bérének 60%-a volt ban született meg a törvényrendelet a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódról. A holland esélyegyenlőségi törekvés olyan emancipációs politikába ágyazódott, amely egyaránt erősen kötődik a nőmozgalmakhoz, a non-profit szervezetekhez és az alulról építkező szervezetekhez. 5, Egyesült Királyság 1975-ben született meg az első olyan törvény, amely arra irányult, hogy a nemek közötti diszkriminációt csökkentse. Ebben az időben született meg az egyenlő munkáért egyenlő bérek törvényrendelet is óta a kormánynak nőügyi minisztere is van. Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Királyságban az 1970-es évek óta töretlenül fejlődik, alakul, formálódik az esélyegyenlőségi politika, számos fontos állomáson már túl van az ország, sok alapvetően fontos intézkedést már meghoztak annak érdekében, hogy az állam területén élő nők és férfiak egy és ugyanazon jogok birtokában élhessenek. Ennek az 13

16 útnak fontos állomása volt, hogy létrehozták az Esélyegyenlőségi Bizottságot, valamint a brit kormány kancelláriai hivatalának Nőpolitikai Osztályát. A szigetországban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden egyes munkáltató szigorúan betartsa az esélyegyenlőség területén kivívott rendelkezéseket. Azonban mindezek ellenére sem mondható még el, hogy az Egyesült Királyság rendelkezik egységes, mindenre kiterjedő, átfogó esélyegyenlőségi törvénnyel. 6, Spanyolország A spanyol nők helyzete nagyon sokszor, és sokat változott az elmúlt évszázad során, hiszen a Második Köztársaság idején ( ) a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség alkotmányban rögzített volt. A Franco- diktatúra azonban sok tekintetben véget vetett ennek az ígéretes fejlődési ütemnek. Ebben az időben az összes addig a nők által kivívott jogot hatályon kívül helyezték. Az új törvények pedig egyértelműen az anyaságot állították a középpontba, minden intézkedésükkel azt támogatták, hogy minél több gyermek szülessen egy családban. Ugyanakkor a nőket teljes mértékben eltiltották a munkavállalástól. Nézetük szerint a nő számára csupán egyetlen szerep létezik, ez a szerep pedig az anyaság, a munka világában nem létezhet számukra semmilyen szerep. Ennek érdekében, hogy ezt a szigorú és teljes mértékben igazságtalan rendszert fenntartsák, eltérő oktatásban részesültek a fiúk és a lányok, úgy vélték, hogy a lányoknak egyáltalán nincsen szükségük arra a fajta ismeretanyagra, amire a fiúknak és fordítva. Az 1960-as években valamelyest enyhítettek a szigoron, és az új alkotmány elismerte a nők azon jogát, hogy pénzt kereshessenek, ugyanakkor a házasságban élő nőknek még mindig szükségük volt a férjük írásos beleegyezésére, ha munkát kívántak vállalni ban, Franco halála után, az új alkotmány egyértelműen kimondta a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget, valamint azt, hogy mindennemű diszkrimináció tilos. A 80-as évek óta rengeteg pozitív változás történt az országban, nagyon sok kampány indult arra vonatkozóan, hogy két ugyanolyan kvalitással rendelkező munkavállaló közül a nőt válasszák a munkáltatók. 7, Finnország 14

17 A 60-as években jelent meg először az esélyegyenlőség kérdése Finnországban ben születte meg a férfiak és a nők közötti egyenlőségéről szóló törvény. A törvény sajátossága, hogy kvótákat állapítottak meg, mely szerint törvényben meghatározták, hogy mindkét nem képviselőinek legalább negyven százalékot kell kitenniük a különböző testületekben, bizottságokban vagy hasonló csoportok munkáiban. A finn felfogás az esélyegyenlőségről alapvetően úgy határozható meg, hogy megpróbál a nemek közötti semlegességre koncentrálni, adottnak tekinti a két társadalmi nem közötti esélyegyenlőséget. A többi eddig vizsgált országtól abban is különbözik Finnország, hogy itt emancipáció alatt elsősorban a nők anyagi függetlenségének kivívását értették. 8, Magyarország A nemi diszkriminációt tiltó rendelkezés már az 1949-es alkotmányban megjelenik. A kommunista rendszerben a nők helyzete leginkább a keleti nőkéhez volt hasonló, vagyis sok tekintetben egyenlőnek tekintették a nőt és a férfit. A nők vállalhattak munkát, részt vehettek a politikai élet gyakorlásában ben kísérlet történt arra, hogy bevezessék az esélyegyenlőségi törvényt (mely többek között kimondja a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget). Ez a törvény azonban nem kapott elégséges támogatást ahhoz, hogy be lehessen nyújtani az Országgyűlésnek. Majd 2003-ban került elfogadásra az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkező törvény, mely azonban nem kifejezetten csak a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségéről rendelkezik. 9, Szlovénia Jugoszlávia háború utáni, 1946-ban bevezetett alkotmánya kimondja, hogy a nők teljes jogú állampolgárok, a férfiakéval azonos jogokat biztosít a munkavállalás és a bérezés terültén is a szlovén büntető törvénykönyv mindennemű diszkriminációt megtilt. Jelenleg nincs érvényben esélyegyenlőségi törvény. Összegezve az eddigieket, azt mondhatjuk, hogy Franciaországban és Németországban egy nagyon erőteljes esélyegyenlőségi mozgalom indult meg az 1950-es évektől kezdődően, vagyis a napjaink esélyegyenlőségi programjai és akciói biztos alapokból táplálkozhatnak. Ez a stabil háttér járulhatott hozzá ahhoz, hogy Németországban a jelenlegi kormány 15 tagjából 5 nő van, valamint az államfő is nő, ami a vizsgált országok közül egyedül Németországra 15

18 jellemző. Franciaországban például 17 miniszterből összesen csupán 2 nő van. Hollandiában későn kezdődtek meg az esélyegyenlőségi törekvések, azonban az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettek a két nem közötti különbség felszámolásáért, jól bizonyítja ezt, hogy ben a nők foglalkoztatottsági rátája majdnem elérte a 65 százalékot, holott az Lisszaboni Stratégia 2010-re tűzte ki csupán célként a 60 százalékos női foglalkoztatottságot. Olaszországra és Spanyolországra jellemző, hogy az elmúlt időszak pozitív akciói kiterjesztették a nők munkaerő-piaci lehetőségeit. Megvizsgálva az egyes országokat jól látszik, hogy a sajátos történelmi fejlődés miatt az országokban jelentős különbségek mutatkoznak abban, hogy mennyire állnak készen az esélyegyenlőség megteremtésére. Nehézkes kialakítani egy olyan egységes jogi övezetet az Európai Unión belül, ahol az egyenlő esélyekkel és bánásmóddal foglalkozó jogszabályok egyformán érvényre jutnak. Vannak olyan országok, melyek már nem csak a munkavállalás területén hoztak létre egy diszkriminációmentes övezetet, hanem az otthoni teendők és feladatok megosztását is jogilag szabályozták, ilyen például Németország, vagy Spanyolország Az esélyegyenlőségi politika Magyarországon Magyarországon a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségi politikának nincsen nagy hagyománya, általában családpolitikai és gyermekjóléti kérdésekkel szokták összekapcsolni. A szocializmus időszakára jellemző volt, hogy a nők ugyan részt vehettek a munkaerő-piacon, viszont csakis addig, amíg a gazdasági érdekek ezt megkívánták, vagyis valódi érdekérvényesítő politikáról nem beszélhetünk Ezt követően a rendszerváltás sem hozott változást a nemek közötti esélyegyenlőségi politika terén, jellemző volt a csupán formális egyenlőséget hirdető stratégia. Az első olyan kormányzati szerv, amely kifejezetten esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozott, csupán csak 1995 végén kezdte meg működését Magyarországon, Nőpolitikai Tanács néven, majd 1996-ban az Egyenlő Esélyek Titkársága néven felállított új intézmény vette át feladatait. Azonban mind a két szervezet csak korlátozott hatáskörrel rendelkezett, így jelentős változtatásokat nem tudtak véghez vinni. A 2002-es választások után az esélyegyenlőségi kérdést miniszteri szintre emelték, mely sokat lendített a magyar 16

19 esélyegyenlőségi politika fejlődésén ben pedig létrehozták az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt, mely azonban nem csak nemek közötti egyenlőségért volt felelős, hanem a többi esélyegyenlőségi kérdésért is májusa óta pedig Magyarországon is a közösségi joganyag van érvényben az esélyegyenlőség területén is. 10 A jogharmonizáció kötelezettségének eleget tett Magyarország, hiszen az Alkotmány, a Munka Törvénykönyve és más jogszabályok tartalmazzák a diszkrimináció különféle formáinak tilalmát, köztük a nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Jól látszik, hogy Magyarországon még hiányzik az az egységes koncepció, amely összefogja az esélyegyenlőség intézkedéseket. Véleményem szerint nincsen egy közös irányvonal, ami mentén halad a nemek egyenlőségével foglalkozó politika, s ennek hiánya érezteti hatását. A nemek közötti egyenlőség tekintetében a jogi szabályozás megfelel az EU-konformnak, a jogérvényesítés terén azonban tapasztalhatók problémák. Magyarországon a nők helyezte hasonló a közösség tagállamainak női lakosaiéhoz, de az eltérő történelmi fejlődés miatt több területen is, különösen a munkaerő-piaci helyzetüket tekintve, különböznek attól. Ebből a jogérvényesítési problémából adódóan rengeteg nehézség merül fel, többek között a munkaerő-piacon. A jogok kivívása, és az egyenlő esélyeket biztosító politikai környezet megteremtése után a munka világához kötődő egyenlő esélyek megteremtése a legfontosabb, mely hozzájárul az intenzívebb gazdasági fejlődéshez. A következő fejezetben a munka világában fellépő, jellegzetes problémákat ismertetem. 10 Sáfrány, Réka: Nők és férfiak esélyegyenlősége: Az Európai Uniós normák érvényesülése Magyarországon, Magyarországi Női Alapítvány, 2006, Budapest, p

20 II. Fejezet: Nők munkaerő-piaci részvétele 1; A nő és a munka világa A köztudatban általában az a nézet él, hogy a nők csupán az emancipáció kezdete óta dolgoznak. Azonban amióta világ a világ, a nők mindig is többet dolgoztak, mint a férfiak, csak ez a munka úgymond láthatatlan, az évtizedek során természetessé vált. A munkaerő-piaci részvétel nagyon fontos mind gazdasági, mind szociológiai aspektusait tekintve. Gazdaságilag jelentős, mert egy ország gazdasági versenyképessége szempontjából döntő fontossággal bír a munkaerő-piac. A munkaerő-piaci tényezők stabilitása elengedhetetlenül fontos akkor, amikor egy ország fejlettségi szintjét vizsgálunk. A humánerő szervezettsége befolyásolja a gazdasági versenyképességet, ezért nagy jelentősséggel az ország humánerőforrásának az összetétele. Mára persze sokat változott a világ, de a nők még mindig kétszer, háromszor annyi munkaórát dolgoznak le egy nap, mint a férfiak. Háztartást vezetnek, gyereket nevelnek, emellett még a saját munkájukat is elvégzik a munkahelyükön. A nők a történelem folyamán mindig az élet több területén is helyt álltak: dolgoztak, nevelték a gyerekeket, főztek, mostak, így egy sor munka aránytalanul nagy része hárult rájuk. Egyszerre voltak háziasszonyok, nők, orvosok, pedagógusok. Az élet minden területén kivették a részüket a munkából, annak ellenére, hogy ezt a fajta munkát becsülik meg a legkevésbé, sőt sok esetben maguk a nők is alábecsülik. Egy angol közmondás szerint: A férfi dolga a nappal véget ér, Az asszony dolga végére soha nem ér A magyar munkaerő-piac Az 1990-es években bekövetkezett politikai fordulat a nemi szerepek tekintetében azt eredményezte, hogy a korábbi szocialista nézőpontot teljes mértékben elvették, és a helyébe került egy nagyon konzervatív, erősen hagyományőrző, tradicionális gondolkodásmód a nemi szerepek megítélése kapcsán. A szocialista éra jellemzője volt a teljes foglalkoztatottság, még 11 Miles, Rosalind:Az idő leányai, Balassi Kiadó, Budapest, 2000, p

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben