HÁTTÉRANYAGOK KERESKEDELMI JOG c. tárgyhoz
|
|
- Erik Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HÁTTÉRANYAGOK 2009 KERESKEDELMI JOG c. tárgyhoz AZ ELŐADÁSOKON ELHANGZOTTAK VIZSGAANYAGNAK SZÁMÍTANAK! Irodalom: Kaponyi Erzsébet: Fejezetek a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogából Aula Kiadó, Budapest, 2003 Ajánlott irodalom: Miskolczi Bodnár Péter: Kereskedelmi jog: Társasági jog és konszernjog Egyetemi tankönyv. Bruxelles, UniPress, 2002 Barta Judit - Kovács István - Fazekas Judit: Az üzleti élet szerződései. Szerk. Miskolczi Bodnár Péter. Budapest, Unió, 2002 Dr. Bárdos Péter - Dr. Gabriel Lansky szerk.: Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban, hvgorac, Budapest, 2004 Berke Barna - Burián László - Boytha György - Dienes Oehm Egon - Király Miklós - Martonyi János - Mádl Ferenc: Az Európai Közösség Kereskedelmi Joga, KJK. Budapest, 1999 Molnár Gábor Lajos: Bevezetés az angol társasági jogba, BIP, Budapest, 2002 Megjegyzések: A háttéranyagok között vannak jogszabályok, a törvény indokolásával együtt. Ez nem azt jelenti, hogy a jogszabályokat szó szerint tudniuk kell majd, csak lehetővé szeretném tenni az eredeti források olvasását. A törvényi indokolások remélhetőleg azok számára is érthetővé teszik az anyagot, akik az órákon nem vették részt. Az angol nyelvű anyagok, remélem, nem okoznak nehézséget, nyilván nem angolul fognak vizsgázni, de nem árt, ha az angol kifejezéseket is ismerik. Az internetes források általában jól használhatók. (pl. versenyjog) Akinek a felkészülését illetően bármilyen kérdése lenne, kérem, ben jelezze. e.kaponyi@uni-corvinus.hu A cégek székhelye (székhelye és/vagy a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye.) 1
2 7. (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. (2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. A törvény - nemzetközi példákra is figyelemmel - nagyobb döntési mozgásteret biztosít a cég tulajdonosai számára a székhely fogalmának meghatározásakor. A jelenleg hatályos Ctv. 7. -ának (1) bekezdése szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye. E fogalomból a gyakorlatban az az elvárás következik, hogy a székhelyen a cég aktívan jelen legyen. Ez azonban nem szükségszerű. A törvény ezért nem tekinti egyazon helynek, egymás meghatározásának a székhelyet és a központi ügyintézés helyét. A kontinentális és az angolszász jogrendszerekben ugyanis nem követelmény, hogy a társaság székhelye egyben az üzleti tevékenysége gyakorlásának helye is legyen. Utalni szükséges továbbá arra a tényre is, hogy a hatályos szabályozás mellett is a cégek jelentős részénél a székhely nem jelent többet bejegyzett irodánál, kézbesítési címnél; a cég működésével kapcsolatos ügyintézés és/vagy üzleti tevékenység attól eltérő helyen folyik. A törvény értelmében a székhely - hasonlóan az angolszász megoldáshoz - a cég bejegyzett irodája (registered office). A székhely a cég levelezési címe, ahol a cég gondoskodik a küldemények átvételéről, ahol a cég iratainak őrzése, rendelkezésre tartása történik, valamint ahol a cég teljesíti a külön jogszabályokban meghatározott, 2
3 a székhellyel összefüggő kötelezettségeit. Ezen utóbbi körbe tartoznak a hatóságok kényszerintézkedéseinek tűrése is. A cégnek székhelyét továbbra is cégtáblával kell megjelölnie. A rendelkezések alapján továbbra sincs akadálya annak, hogy a cég létesítő okirata úgy rendelkezzen, hogy a cég székhelye a központi ügyintézés, döntéshozatal helye egyben. Előírhatja továbbá a társasági szerződés azt is, hogy a vállalkozás üzleti tevékenységét elsődlegesen a székhelyén gyakorolja. A törvény a társaság telephelyének meghatározásakor is nagyobb beleszólásidöntési jogot biztosít a cég tulajdonosainak. A hatályos szabályozás értelmében lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül. Ez adott esetben indokolatlan bürokratikus megterhelést okoz (regisztrációs kötelezettség), növeli a cég működtetésének költségeit. A törvény értelmében a telephely a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésben foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. (Hitelezővédelmi szempontból nyilvánvalóan szükségtelen ugyanis, hogy kiterjedt bolthálózattal, kirendeltséggel rendelkező cégek a cégjegyzékben kötelezően telephelyet, fióktelepet jegyeztessenek be, majd gondoskodjanak az ezzel összefüggő gyakori változások bejelentéséről.) A törvény ugyanakkor nem érinti a telephely (fióktelep) adójogi meghatározását, amelyre a jövőben éppúgy, mint jelenleg is az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény szabályai az irányadóak. (3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó szabályozás lényegében változatlan. Ennek értelmében a cég székhelye a központi ügyintézés helye, a telephely a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a fióktelep pedig olyan telephely, amely más településen (adott esetben más államban) van, mint a székhely. A magyar cég külföldön lévő fióktelepe csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a cég igazolja, hogy a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. 3
4 A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a cég a székhelyén (telephelyén) elérhető legyen. Ennek érdekében a törvény több rendelkezést is tartalmaz. A hatályos szabályozással összhangban a székhelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. Új előírás ugyanakkor, hogy a cégjegyzékben a székhely (telephely, fióktelep) esetében már nem csak az irányítószámot, helységet, utcát, házszámot kell feltüntetni, hanem - ha van ilyen - az emeletet és az ajtószámot is. Ugyanis pl. egy 70 lakásos társasházban, illetve irodaházban a cégnek szóló küldemények kézbesítése ennek hiányában komoly nehézséget okoz. A technikai jellegű változtatásokon túlmenően a székhely valódiságának biztosítása érdekében is történtek lépések. Nem egyszer előfordult ugyanis, hogy a cég által székhelyként megadott címről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy ott csak egy üres telek található, illetve - rosszhiszeműen - olyan személy lakását, irodáját tüntették fel székhelyként, aki erről mit sem tudott. Ezért a törvény 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. Ez lehet a cég (leendő cég) tulajdonosi minőségét tanúsító tulajdoni lap vagy a cég nevében az ingatlan tulajdonosával kötött bérleti szerződés. (4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A hatályos szabályozás szerint a székhely főszabályként az adminisztratív jellegű tevékenységek helyét biztosító iroda (registred office), míg a központi ügyintézés helye az a hely, ahol a cég érdemi irányítását, ügyvezetését, a döntéshozatali tevékenységet folytatják. E két hely a létesítő okirat rendelkezése szerint egybe is eshet. Ha a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, úgy e helyet a létesítő okiratnak szintén tartalmaznia kell, s a székhely mellett a cégjegyzékben is külön nyilvántartandó adatot képez [Ctv. 24. (1) bek. c) pontja] évi LIV. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló évi XXIV. törvény módosításáról 4
5 A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény módosítása Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban. A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel)." "(2) A fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a "bejegyzés alatt" toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni (előfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles működését haladéktalanul megszüntetni. A kötelezettségvállalásokból eredő tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni." 4. A fióktelep képviseletét - ideértve a cégjegyzést is - a fióktelepnél a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek láthatják el." "(2) Törvény úgy is rendelkezhet, hogy az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező vállalkozás - magyarországi fióktelepe útján - alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet akkor is végezhet, ha erre a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik, vagy az (1) bekezdés szerinti követelményeket a külföldi vállalkozás is teljesítheti." "8. Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény előírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy az említett államokban gazdasági nyilvántartásba vett önálló vállalkozó, illetőleg az említettek legalább többségi tulajdonában lévő, az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett szervezet jogosult." 5
6 . A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban törvény a fióktelepre (MENTESSÉG!) a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt indokolt körben és mértékben eltérő szabályozást állapíthat meg." 8. Az Fkt ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a kiegészül a következő (4) bekezdéssel: "(1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet." "(3) Nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult. (4) A fióktelep képviseletére jogosult személyek, továbbá azoknak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozói saját nevükben csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha azt a fióktelep létesítéséről szóló okirat vagy a külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli határozattal engedélyezi. A külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést szerezzen, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést." "A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért." "(1) A fióktelep könyvvezetésére, éves beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza." A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is 6
7 megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie." "Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége érdekében - előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre." Az Európai Gazdasági Térség ÁLLAMAIBAN bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld. Az Európai Gazdasági Térségen KÍVÜL bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez egyik esetben sem szükséges engedély a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn." "(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges." A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletében foglaltak szerint terjed ki. Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön - személyes joga alapján indított - fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, vagy az 1346/2000/EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a 7
8 cégbíróság értesítése alapján (az 1346/2000/EK rendelet hatálya alá eső eljárásokban pedig a külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban eljáró felszámoló értesítése alapján) - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását. (4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni 22. és az 1346/2000/EK rendelet szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik." "A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:" A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik." Külföldi székhelyű hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végző belföldi fióktelepe (a továbbiakban: PÉNZÜGYI FIÓKTELEP) létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik. (2) Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepe az alapítással jön létre, és Magyarországon a külön törvényben foglaltak szerint kezdheti meg működését, mellyel egyidejűleg benyújtja a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmét is. 8
9 (3) Az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, továbbá a 10. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell rá alkalmazni." Kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;" A KERESKEDELMI KÉPVISELET cégnevét a képviseletnél a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek jegyezhetik. A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek." (A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára) "a) a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít," A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket." A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltételeire, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a fióktelepekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A kereskedelmi képviseletnek azonban ebben az esetben is közzé kell tennie a megszüntetéséről a Cégközlönyben közleményt azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell 9
10 adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik." A külföldi székhelyű hitelintézet BANKKÉPVISELETÉNEK, továbbá a külföldi székhelyű biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény másképp nem rendelkezik. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatásokkal, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá a közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon." "Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 38/A. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés Cikkei, b) a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról." A szabályokat az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozások által alapítani kívánt fióktelepekre is alkalmazni kell. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától - az egységes belső piacon kívüli kereskedelemre és áruszállításokra, továbbá az Európai Közösségek jogával és a Csatlakozási Szerződéssel összhangban lehet alkalmazni." A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló évi XXIV. törvény módosítása KÜLFÖLDI Magyarországon - külföldi részvétellel működő társaság, fióktelep, önálló vállalkozás létesítése nélkül - saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet, ha az a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység, 10
11 b) előadóművészi tevékenység, c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével), d) hivatásos sportolói tevékenység, e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység, f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, g) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. GAZDASÁGI CÉLÚ LETELEPEDÉS NÉLKÜL A KÜLFÖLDI a) a fent említett tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, továbbá b) a fent említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat NEM foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is." "3/A. Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások a 2. c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg." WASHINGTONI EGYEZMÉNY évi 7. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Beruházás biztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétele a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, április 21-én megtörtént. Az Egyezmény 61. cikkében megkívánt feltételek teljesülése következtében az Egyezmény április 12-én hatályba lépett.) 11
12 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Beruházás biztosító Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, október 11-én kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti. 2. Az 1. -ban említett Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: évi 27. törvényerejű rendelet az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, március 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, New Yorkban, február 4. napján megtörtént. Az Egyezmény - összhangban a 68. Cikk rendelkezéseivel - a Magyar Népköztársaság vonatkozásában március 6-án lépett hatályba.) 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Washingtonban, március 18-án kelt, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti. 2. Az 1. -ban említett Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő: PREAMBULUM A Szerződő Államok Figyelembe véve a nemzetközi együttműködésnek a gazdasági fejlődés érdekében jelentkező szükségességét és a nemzetközi magánberuházásnak ebben játszott szerepét; Szem előtt tartva annak lehetőségét, hogy az ilyen beruházásokkal kapcsolatban időről időre jogviták keletkezhetnek a Szerződő Államok és más Szerződő Államok természetes és jogi személyei között; Felismerve, hogy jóllehet az ilyen jogviták rendszerint nemzeti jogi eljárásoknak vannak alávetve, bizonyos esetekben a rendezés nemzetközi módszerei is alkalmasak lehetnek; Különleges fontosságot tulajdonítva annak, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek a nemzetközi békéltetés vagy választott bíráskodás azon intézményes keretei, amelyek elé a Szerződő Államok és más Szerződő Államok természetes és jogi személyei az ilyen jogvitákat, amennyiben kívánják, előterjeszthetik; 12
13 Attól az óhajtól vezetve, hogy ilyen intézményes keretek létesüljenek a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank védnöksége alatt; Felismerve azt, hogy a Felek között létrejött az a közös megegyezés, amely alapján az ilyen jogvitákat az említett intézményes keretek közötti békéltetésre vagy választott bíráskodásra bocsátják, olyan kötelező megállapodást képez, amely megköveteli, különösen, hogy a békéltetők részéről előterjesztett ajánlásokat megfelelően mérlegelnék és a választott bírósági határozatoknak eleget tegyenek; és Kinyilvánítva, hogy valamely Szerződő Állam azon egyszerű ténynél fogva, hogy ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta ezt az Egyezményt, az ilyen irányú hozzájárulása nélkül nem tekinthető kötelezettnek arra, hogy bármely konkrét jogvitát békéltetés vagy választott bíróság elé bocsásson. Az alábbiakban állapodtak meg: I. FEJEZET A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 1. CÍM Létrehozás és szervezet 1. Cikk (1) Ezennel létrejön a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban: a Központ). (2) A Központ célja, hogy a Szerződő Államok és más Szerződő Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákkal kapcsolatos békéltetésre és választott bíráskodásra lehetőséget biztosítson az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően. 2. Cikk A Központ székhelye a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: a Bank) központi irodája. A székhely más helyre is áthelyezhető az Igazgatói Tanács kétharmados többséggel hozott határozata alapján. 3. Cikk A Központ Igazgatói Tanácsot és Titkárságot hoz létre, valamint gondoskodik a békéltetők és választott bírók paneljéről. 13
14 2. CÍM Az Igazgatói Tanács 4. Cikk (1) Az Igazgatói Tanács a Szerződő Államok egy-egy képviselőjéből áll. Amennyiben a képviselő az ülésen nincs jelen vagy teendői ellátásban akadályoztatva van, képviselőként a helyettes járhat el. (2) Ellenkező kijelölés hiányában a Szerződő Államok által a Bankhoz kinevezett kormányzó és helyettes kormányzó ex officio az illető Szerződő Állam képviselője, illetőleg helyettese. 5. Cikk A Bank elnöke ex officio az Igazgatói Tanács elnöke (a továbbiakban: az elnök), akinek nincs szavazati joga. Távollétében vagy akadályoztatása esetén, valamint azon idő alatt, amíg nincs betöltve a Bank elnökének tisztsége, az Igazgatói tanács elnökeként az a személy jár el, aki arra az időre a Bank elnöki tisztségét ellátja CÍM A panelek 12. Cikk Mind a békéltetők panele, mind a választott bírók panele az alábbiak szerint kijelölt, szakképzett személyekből áll, akik vállalják e megbízást. 13. Cikk (1) Valamennyi Szerződő Állam jogosult mindegyik panelbe négy-négy személyt kijelölni, akik lehetnek a saját állampolgárai is, de mások is. (2) Az elnök tíz-tíz személyt nevezhet ki mindkét panelbe. A panelekbe ekként kijelölt személyeknek különböző állampolgárságúaknak kell lenniük. 14. Cikk (1) A panelekbe kinevezett személyeknek magas erkölcsiségű, a jog, a kereskedelem, az ipar vagy a pénzügyek területén elismert szaktudással rendelkező olyan személyeknek kell 14
15 lenniük, akikről feltételezhető, hogy képesek elfogulatlanul ítélkezni. Különösen fontos a jog területén való jártasság a választott bírók paneljébe tartozó személyeknél. (2) Az elnök, a panelekbe való kinevezés során figyelembe veszi továbbá azt, hogy a panelekben biztosítva legyen a világ fő jogrendszereinek, valamint a gazdasági tevékenység fő formáinak képviselete. 15. Cikk (1) A paneltagok hatéves, megújítható időtartamokon át teljesítenek szolgálatot. (2) A paneltag halála vagy lemondása esetén a tagot kijelölő hatóság jogosult egy másik személyt kinevezni az említett tag még hátralevő szolgálati idejének kitöltésére. (3) A paneltagok mindaddig hivatalukban maradnak, amíg utódjaikat ki nem jelölik. 16. Cikk (1) Ugyanazon személy mindkét panelben teljesíthet szolgálatot. (2) Ha egy személyt ugyanazon panelbe egynél több Szerződő Állam vagy egy vagy több Szerződő Állam és az elnök jelölt ki, az illető személy azon hatóság által kijelöltnek minősül, amely elsőként jelölte ki őt, amennyiben az egyik ilyen hatóság az az állam, amelynek állampolgára, akkor ezen állam által kijelöltnek tekintendő. (3) Valamennyi kijelölésről értesíteni kell a főtitkárt, és a kijelölés attól a naptól kezdve hatályos, amikor az értesítés beérkezett. 5. CÍM A Központ finanszírozása 17. Cikk Ha a Központ kiadásai nem fedezhetők a berendezések használatáért járó díjakból vagy más bevételekből, a többletet azok a Szerződő Államok viselik, amelyek a Bank tagjai, olyan arányban, ahogy a Bank alaptőkéjét jegyezték, azok a Szerződő Államok pedig, amelyek nem tagjai a Banknak, az Igazgatói Tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően. 6. CÍM Jogállás, mentességek és kiváltságok 15
16 18. Cikk A Központ teljes nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik. A Központ jogképessége kiterjed a) a szerződéskötésre; b) ingó és ingatlan tulajdon szerzésére és az afeletti rendelkezésre; c) jogi eljárások kezdeményezésére. 19. Cikk A Központ, feladatainak ellátása érdekében, valamennyi Szerződő Állam területén az e cím alatt megállapított mentességeket és kiváltságokat élvez. 20. Cikk A Központ, valamint tulajdona és vagyoni értékei mentességet élveznek minden jogi eljárás alól, kivéve, ha a Központ erről a mentességről lemond. 21. Cikk Az elnök, az Igazgatói Tanács tagjai, továbbá azok a személyek, akik békéltetőként vagy választott bíróként avagy az 52. Cikk (3) bekezdése szerint kinevezett Bizottság tagjaként járnak el, valamint a Titkárság tisztviselői és alkalmazottai a) joghatóság alóli mentességet élveznek minden olyan tevékenységet illetően, amelyeket feladataik ellátása során végeztek, kivéve, ha a Központ erről a mentességről lemond; b) ha nem helyi állampolgárok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek a nyilvántartási követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanazokat a mentességeket, a valutakorlátozásokkal kapcsolatban ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, és az utazási lehetőségekkel kapcsolatban ugyanazon elbánásban részesülnek, mint amelyeket a Szerződő Államok más Szerződő Államok hasonló rangú képviselőinek, tisztviselőinek és alkalmazottainak nyújtanak. 22. Cikk A 21. Cikk rendelkezéseit alkalmazni kell azon személyekre is, akik az Egyezmény szerinti eljárásokban megjelennek mint felek, képviselők, jogi tanácsadók, ügyvédek, tanúk vagy szakértők, azzal azonban, hogy az említett Cikk b) bekezdésének rendelkezései kizárólag ezen személyeknek az eljárások helyére való utazására, az onnan való elutazására, valamint az ott tartózkodására alkalmazandók. 16
17 23. Cikk (1) A Központ irattára sérthetetlen, bárhol legyen is az. (2) A hivatalos kapcsolattartás során a Központot minden Szerződő Állam ugyanolyan kedvező elbánásban részesíti, mint amelyet más nemzetközi szervezet részére nyújt. 24. Cikk (1) A Központ vagyoni értékei, tulajdona és jövedelme, valamint műveletei és ügyletei, az Egyezményben engedélyezett teljes adó- és vámmentességet élveznek. A Központ mentes bármely adó- vagy vámilleték beszedéséért vagy megtérítéséért való felelősség alól is. (2) A helyi állampolgárok kivételével, semmiféle adó nem vethető ki azon költségtérítésekre vagy ezekkel kapcsolatban, amelyeket a Központ az Elnöknek vagy az Igazgatói Tanácsnak fizet vagy azon illetményekre, költségtérítésekre, más járadékokra vagy ezekkel kapcsolatban, amelyeket a Központ fizet a Titkárság tisztségviselőinek vagy alkalmazottainak. (3) Semmiféle adó nem vethető ki azon díjakra vagy költségtérítésekre, vagy ezekkel kapcsolatban, amelyeket békéltetőként vagy választott bíróként vagy az 52. Cikk (3) bekezdése szerint kinevezett bizottság tagjaként eljáró személyek vesznek fel az Egyezmény hatálya alá eső eljárásokban, ha az ilyen adó kizárólagos jogalapjául a Központ székhelye vagy az a hely szolgál, ahol az ilyen eljárásokat lefolytatják vagy az a hely, ahol az ilyen díjakat és költségtérítéseket kifizetik. II. FEJEZET A Központ joghatósága 25. Cikk (1) A Központ joghatósága kiterjed minden olyan beruházásból közvetlenül keletkező jogvitára, amely egyik Szerződő Állam (vagy ezen Szerződő Állam bármely olyan alárendelt szerve vagy ügynöksége, amelyet az a Központnak bejelent) és egy másik Szerződő Állam természetes és jogi személyei között jött létre, amennyiben a vitában álló felek írásban hozzájárulnak a jogvitának a Központ elé terjesztéséhez. Amennyiben a felek hozzájárulásukat adták, azt egyik fél sem vonhatja vissza egyoldalúan
18 (3) A Szerződő Állam alárendelt szerve vagy ügynöksége részéről történő hozzájárulást az illető Államnak jóvá kell hagynia, kivéve, ha ez az Állam értesíti a Központot arról, hogy ilyen jóváhagyásra nincs szükség. (4) Bármely Szerződő Állam jogosult - az Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, illetve bármikor ezt követően - értesíteni a Központot azon vitáról vagy viták köréről, amelyet vagy amelyeket nem vet alá a Központnak, illetőleg megfontolás tárgyává teszi azt. A Főtitkár köteles az ilyen értesítést haladéktalanul közölni valamennyi Szerződő Állammal. Az ilyen értesítés nem tekinthető az (1) bekezdés által megkívánt hozzájárulásnak. 26. Cikk A feleknek az Egyezmény szerinti választott bíráskodásnak való alávetése - ellenkező kikötés hiányában - olyan hozzájárulásnak minősül, amely minden más jogorvoslati utat kizár. 27. Cikk (1) Egyetlen Szerződő Állam sem fog diplomáciai védelmet nyújtani vagy nemzetközi igényt támasztani olyan jogvitát illetően, amelyre vonatkozólag valamely természetes vagy jogi személy és egy másik Szerződő Állam egyetértett abban, hogy azt az Egyezmény szerinti választott bíróság elé terjesztik vagy terjesztették, kivéve, ha az említett másik Szerződő Állam nem tartotta magát az ilyen jogvitában hozott határozathoz, illetőleg annak nem tett eleget. (2) A diplomáciai védelem, az (1) bekezdés szempontjából nem terjed ki az olyan kötetlen diplomáciai eszmecserékre, amelyeknek kizárólagos célja a jogvita rendezésének megkönnyítése. III. FEJEZET Békéltetés 1. CÍM Békéltetés iránti kérelem 28. Cikk 18
19 (1) Bármely Szerződő Állam vagy egy Szerződő Állam bármely természetes vagy jogi személye, amennyiben békéltetési eljárást kíván kezdeményezni, ennek érdekében írásbeli kérelmet intéz a főtitkárhoz, aki a kérelem egy példányát megküldi a másik félnek. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogvitában szereplő kérdésekre vonatkozó információt, a felek azonosítását és hozzájárulásukat a békéltetéshez, igazodva a békéltető és a választott bírósági eljárás megindítására vonatkozó eljárási szabályokhoz. (3) A főtitkár nyilvántartásba veszi a kérelmet, kivéve, ha a kérelemben foglalt információ alapján megállapítja, hogy a vita nyilvánvalóan nem tartozik a Központ joghatósága alá. A főtitkár haladéktalanul értesíti a feleket a nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról. 2. CÍM A békéltető bizottság megalakítása 29. Cikk (1) A békéltető bizottságnak (a továbbiakban: a bizottság) a kérelemnek a 28. Cikk szerinti bejegyzését követő lehető legrövidebb időn belül kell megalakulnia. (2) a) A bizottság egy békéltetőből vagy - a felek megállapodása szerint - több, páratlan számú békéltetőből áll. b) Ha a felek nem állapodnak meg a békéltetők számában és kijelölésük módjában, a bizottság három békéltetőből áll, akik közül egy-egy békéltetőt a felek jelölnek ki, míg egy harmadikat, aki egyben a bizottság elnöke, a felek megállapodás útján jelölnek ki. 30. Cikk Ha a bizottság nem alakult meg azt a napot követően 90 napon belül, amelyen a főtitkár a kérelem nyilvántartásbavételéről szóló értesítést megküldte a 28. Cikk (3) bekezdésének megfelelően, vagy más olyan időtartamon belül, amelyben a felek megállapodhatnak, az elnök bármelyik fél kérelmére, és lehetőleg mindkét féllel való tanácskozás után, kijelöli a még ki nem jelölt békéltetőt vagy békéltetőket. 31. Cikk (1) Békéltetőnek kijelölhetők a békéltetők paneljében nem szereplők is, kivéve a 30. Cikk szerinti, elnök általi kijelölés esetét. 19
20 (2) Azoknak a békéltetőknek, akiket nem a békéltetők paneljéből jelöltek ki, is rendelkezniük kell a 14. Cikk (1) bekezdésében megállapított tulajdonságokkal. 3. CÍM A békéltetési eljárás 32. Cikk (1) A Bizottság hivatalból vizsgálja illetékességét. (2) Bármelyik fél által felvetett azon kifogást, hogy a jogvita nem tartozik a Központ joghatósága alá vagy a bizottság egyéb okból nem illetékes, a bizottság ezt megvizsgálja, és eldönti, hogy előzetes kérdésként kíván-e azzal foglalkozni, vagy a vita érdemi tárgyalása során határoz arról. 33. Cikk Minden békéltetési eljárást, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg, e Cím rendelkezései szerint kell lefolytatni, az azon a napon hatályban levő Békéltetési Eljárási Szabályzatnak megfelelően, amely napon a felek hozzájárultak a békéltetéshez. Ha olyan eljárási kérdés merül fel, amelyről e cím, illetőleg a Békéltetési Eljárási Szabályzat vagy bármely, a felek által közösen megállapított szabály nem rendelkezik, a kérdést a bizottság dönti el. 34. Cikk (1) A bizottság kötelessége, hogy tisztázza a felek közötti vita jogkérdéseit, és törekedjék a felek közötti, kölcsönösen elfogadható feltételeken alapuló megállapodás létrehozására. Ebből a célból a bizottság az eljárás bármely szakaszában és időről időre egyezségi feltételeket ajánlhat a feleknek. A felek kötelesek jóhiszeműen együttműködni a bizottsággal annak érdekében, hogy elősegítsék a bizottságot feladatkörének ellátásában és a legkomolyabb megfontolás tárgyává tegyék annak ajánlásait. (2) Ha a felek megállapodásra jutnak, a bizottság jelentést készít, amelyben feljegyzi a vita jogkérdéseit és tanúsítja, hogy a felek megállapodásra jutottak. Ha a bizottság az eljárás bármely szakaszában nem lát lehetőséget a felek közötti megállapodásra, az eljárást berekeszti és jelentést készít a vitának békéltetési eljárás alá vetéséről és arról, hogy a feleknek nem sikerült megállapodásra jutniuk. Ha az egyik fél nem jelenik meg 20
1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1
1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 2. oldal d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági T
Magyar joganyagok - 1988. évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 1. oldal 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése,
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenA hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került.
Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010232/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Remedia Patika
Részletesebben2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása
Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem
Részletesebben1962. évi 25. törvényerejű rendelet
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény
RészletesebbenA vállalkozások alapításának és működtetésének jogszabályi feltételei, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
A vállalkozások alapításának és működtetésének jogszabályi feltételei, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Vállalkozások jogszabályi háttere
RészletesebbenV É G Z É S. 5. A cég székhelye 5/ Szekszárd, Széchényi utca 30.
Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010230/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Ezüst Patika
Részletesebben2. oldal b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól elti
1. oldal 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 1 E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira
RészletesebbenCégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN
CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból
RészletesebbenVÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság
A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság. Cg.OS-09-01956S/4 szám VÉGZÉS A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság a(z) Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenSYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET
SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
RészletesebbenA BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét
RészletesebbenA nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről
A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági
RészletesebbenGAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2006. évi IV. törvény DR SZALAI ERZSÉBET 1 A gt-k ismétlése és + ismeretanyag - alapítók és korlátok - alapítói vagyon - létesítő iratra vonatkozó szabályok - vezető tisztségviselők
RészletesebbenJogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
Részletesebben1997. évi CXXXII. törvény. a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl. I.
1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl A nemzetközi gazdasági együttmőködés fejlesztése, a tıkeáramlás segítése, ezen
RészletesebbenPénzmosás elleni szabályzat
Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit
RészletesebbenA BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság
RészletesebbenPályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.
RészletesebbenBETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA
BETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Betéti társaság A tagok személyes együttműködését alapozza meg a társasági szerződés. A betéti társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;
BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél
RészletesebbenMagyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 2. oldal (5) Szövetkezeti hitelintézetben történő befolyásoló része
Magyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 1. oldal 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében,
RészletesebbenCégbejegyzési kérelem
3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű
RészletesebbenA BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét
RészletesebbenSzápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról
1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenTámogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási
Részletesebben(7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 202/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2016.6.7. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenEGYÉNI VÁLLALKOZÁS. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÍGY JÁR JÓL:
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen,
Részletesebbena helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések
SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési
RészletesebbenAlulírott, (név).., mint a (cégnév) (adószám).
34 6. sz. melléklet Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről I. Törvény
RészletesebbenTUDNIVALÓK. a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez
TUDNIVALÓK a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra 7 kitöltendő oldalból, 1 tájékoztató oldalból, továbbá 3 opcionálisan kitöltendő oldalból áll:
RészletesebbenA KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi közkereseti társaság társasági szerződését: 1.
RészletesebbenÁltalános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.
Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
RészletesebbenAz általam képviselt szervezet olyan belföldi / külföldi 1
sz. szerződés... sz. melléklete Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. (6) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.
RészletesebbenDUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször
Részletesebben(2014/434/EU) 1. CÍM A SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS. 1. cikk. Fogalommeghatározások
2014.7.5. L 198/7 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA (2014. január 31.) a mechanizmusban részt vevő azon tagállamok illetékes hatóságaival folytatott szoros együttműködésről, amelyek pénzneme nem az euro
RészletesebbenNagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról
Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenNemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től
Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök
RészletesebbenTermészetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén
Kérdőív pénzforgalmi intézményben/elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedés szerzésének bejelentéséhez a Bejelentőnek az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenA számviteli törvényben:
MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt
RészletesebbenBEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ
3000 Ft illetékbélyeg BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ Alulírott kérem, a társasházakról szóló, többször módosított 2003. évi CXXXIII
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenCIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. ALAPÍTÓ OKIRAT tervezet amennyiben a jogutód társaságban tőkeemelésre kerül sor I... 3 A Társaság cégneve... 3 II.... 3 A Társaság székhelye... 3 III....
RészletesebbenGreen Business Szövetség - Tagdíjrendszer
Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer A Szövetség tagja lehet bárki, aki a Green Business Szövetség filozófiáját elfogadja és e gondolat a tevékenységében tükröződik. Tagjaink között szívesen látjuk
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
Részletesebben2003. évi XI. törvény
2003. évi XI. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról 1. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "2. Az ügyvéd
RészletesebbenSzabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról
... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
RészletesebbenTájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról
Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink
Részletesebbenfogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;
Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a
RészletesebbenTIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok
Részletesebbena Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában
A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem
RészletesebbenA MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA KÜLÖNBÖZETI VIZSGASZABÁLYZATA 2008.
A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA KÜLÖNBÖZETI VIZSGASZABÁLYZATA 2008. A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA KÜLÖNBÖZETI VIZSGASZABÁLYZATA 2008. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
Részletesebben1. cikk. 2. cikk. 3. cikk
2004.12.16. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 310/261 7. JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alkotmány III-434. cikke szerint
RészletesebbenIII. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék
1 III. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék 1. A felszámoló kijelölése A bíróság az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételét követően, külön jogszabályban
RészletesebbenAZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott részvényes, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes zártkörűen
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenAZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:
Részletesebben1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és
Részletesebbend) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében
RészletesebbenAZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E
AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E HATÁLYOS 2010. SZEPTEMBER 14. NAPJÁTÓL AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
RészletesebbenII. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
RészletesebbenEGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA
EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,
RészletesebbenA 32/2013. (XII.16.) MNB
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 32/2013. (XII.16.) MNB rendelete a kockázati tőkealapokkal, a kibocsátókkal és a nyilvános vételi ajánlatot tevő szervezetekkel összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenA jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban
A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok
RészletesebbenFINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
FINEXT Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság BENNFENTES INFORMÁCIÓKRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉRŐL ILLETVE A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZATA Igazgatóság a 3/2010 (február
RészletesebbenCSENTERICS ügyvédi iroda
CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta
RészletesebbenJavaslat a Soroksári Sportcsarnok NKft. alapító okiratának módosítására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a Soroksári Sportcsarnok NKft. alapító okiratának
RészletesebbenA kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete
A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének
RészletesebbenA TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN
3. SZÁMÚ MELLÉKLET Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN [ Kkt. 95. (1) A szakképzést
RészletesebbenTájékoztatjuk Önöket, hogy a fenti célból a Hitelezők maguk közül [ ]-t jelölik ki koordinátornak (a Koordinátor ).
1/e melléklet [A CMS Cameron McKenna LLP (Magyarországi Fióktelepe) által megvitatás céljára készített tervezet, a felek fenntartják a további változtatás jogát.] [Hitelfelvevő neve] részére [Hitelfelvevő
RészletesebbenI. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet
78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi
RészletesebbenMagyar joganyagok 9/2017. (VII. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégn 2. oldal 7. (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhe
Magyar joganyagok 9/2017. (VII. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégn 1. oldal 9/2017. (VII. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006.
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018
Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,
RészletesebbenÁttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz
Áttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz Az előterjesztés 2. sz. melléklete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenAz ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok
Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,
RészletesebbenBenyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be
ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye 151. KÉRELEM HELYES ELSZÁMOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN (A Kérelmező szerint az elszámolás helytelen adatot, számítási hibát tartalmaz, és/vagy vitatja a forintban kifejezett követelésre
RészletesebbenTUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez
TUDNIVALÓK az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra törzslapból és pótlapokból áll. A törzslap kitöltése minden esetben
RészletesebbenA gazdasági társaságok
A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,
RészletesebbenA Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére
A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére Hatályos 2012.01.01-től 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban:
RészletesebbenAz Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya
Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető
RészletesebbenÁtigazolási Szabályzat
Magyar Szenior Úszók Országos Szövetsége Átigazolási Szabályzat 1. A Szabályzat hatálya (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a szeniornak tekintendő úszók versenyszerű hazai és nemzetközi versenyeken történő
RészletesebbenAz új Ptk. nak való megfelelés
Az új Ptk. nak való megfelelés 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani Létesítő okirat felülvizsgálata Országos Bírósági
RészletesebbenTársasági szerződés módosítása
Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági
RészletesebbenA számviteli törvényben:
MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások
TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az
RészletesebbenAz önkormányzati vagyon
Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról
Részletesebben2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK
2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLY FOGALMA Kindulópont: a jogalanyok, személyek csoportosítása Relatív jogképességű jogalanyok Jogi személyiség állami elismerésen alapul Jogi
RészletesebbenHEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA TÁRSASHÁZKEZELŐI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE 1. Az ügy rövid leírása A társasházkezelői tevékenység olyan, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében
A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében
Részletesebben