Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "http://www.eski.hu/hol"

Átírás

1 Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2009/5 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet május 7.

2 Válogatás a HealthOnLine cikkeiből május 7. EU egészségügy... 3 Eltűnőben az akadályok a határokon átnyúló egészségügyi ellátás elől... 3 EU: Zöld Könyv az egészségügyi munkaerőről... 4 Egészségpolitika Létrejött az Egészségügyi Reform Fehérházi Hivatala Egészségügyi rendszerek működése Bellagio modell: Populáció orientált alapellátási modell a 21. század számára Új minőségi indikátorok kidolgozása Szlovákiában Népegészségügy Európai szintű koordináció a sertésinfluenza ügyében Nemzetközi kitekintés a holland népegészségügyi stratégiához Az obezitás trendjei az OECD országokban Kórházügy A lengyel kórházi program fejlesztéséről Finanszírozás A kiegészítő biztosítás piaci helyzete Franciaországban Milliós jutalmak az NHS személyzet általi ötletbörzére Egészségügyi informatika A betegek orvosi dokumentációjával kapcsolatos tervek Franciaországban Európai Virtuális Egészségügyi Akadémia Humán erőforrás A francia szülésznők fellépnek végzettségük jobb elismeréséért Egészségügyi reformok Az új egészségbiztosítási fizetési modellek értékelése Bulgária: az egészségügyi reform ismét elhalasztva Francia kórházreform - negatív fogadtatás Elnöki felhívás az egészségügy reformjára Románia Egészségügyi statisztika PLATINES a francia egészségügyi létesítményekről tájékoztató program... 35

3 Bizonyítékokon alapuló orvoslás Egészségmegőrző kórházak - WHO projekt Ország-információk Horvátország egészségügye Egészségügyi Világszervezet (WHO) A gyermekek egészségének védelme a környezeti ártalmaktól - WHO WHO: Előrelépés a baleset-megelőzésben a WHO Európai Régiójában. Könyvismertetés Az Egészség Világnapja április

4 EU egészségügy Eltűnőben az akadályok a határokon átnyúló egészségügyi ellátás elől John Bowis brit néppárti képviselő jelentését az európai páciensek határokon átnyúló jogainak érvényesüléséről 297 igen, 120 nem és 152 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament április 23-án Strasbourgban (együttdöntési eljárás, első olvasat). Az irányelv-tervezet értelmében - az uniós polgárokat megillető alapjogok alapján - minden európai lakost az összes tagállamban megillet a gyógyuláshoz való jog. S noha az Európai Bíróság már számos döntésében kimondta, hogy bárki, bárhol kezeltetheti magát, joga van egészségügyi ellátásban részesülni - mely után megilleti a költségtérítés -, eddig EU jogszabályban nem rendezték a kérdéskört. A fenti kérdések rendezése mellett a parlament jelentése igyekszik magas színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátást biztosítani a polgárok számára a tagállamok közti együttműködési mechanizmusok lefektetésével. A képviselők kiemelik, hogy az irányelv teljesen tiszteletben kívánja tartani a nemzeti egészségügyi rendszereket, melyek tagállami hatáskörbe tartoznak, így nem kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat a más tagállamból érkezett betegek kezelésére sem. A jelenlegi irányelvtervezet nem érinti majd a tagállamok jogait a finanszírozott szolgáltatások meghatározásában. Ha valamely tagállam egy bizonyos kezelést otthon nem biztosít közfinanszírozásban a polgárainak, a direktíva nem ad jogot arra, hogy a költségek visszatérítésével a beteg ezt a kezelést bármely más tagállamban igénybe vehesse (kivéve ritka betegségek kezelése, lásd később). Nem érinti majd általában a betegek jogait, sem a szociális biztonsági rendszerek közti együttműködést, melyeket egy korábbi uniós szabályozás már tisztázott. A javaslat értelmében a betegeknek joguk van más tagállamokban gyógyulást keresni, de a tagországoknak lehetőséget biztosítanak egy előzetes engedélyezési rendszer kiépítésére a kórházi ellátások kapcsán esedékes költségtérítések mérlegelésére, ha a többletköltségek komolyan veszélyeztetnék a tagállami szociális ellátórendszert. Az EP egyetért az elvvel, de azt szeretné, ha a tagállamok határoznák meg, mit értenek kórházi ellátás alatt és nem a Bizottság, ahogy az az eredeti javaslatban szerepelt. A költség visszatérítés kapcsán az alapelv a képviselők szerint az lenne, hogy minden beteget olyan arányban illeti meg költségtérítés, amennyire arra saját országában egyébként jogosult. A szöveg hozzáteszi, hogy a tagállamok maguk dönthetnek további költségek - például az utazási vagy szállás költségek - visszafizetéséről. Mivel a javasolt szabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a betegeknek előbb ki kell fizetniük a költségeket, majd csak ezt követően kapják kézhez a költségtérítést, a képviselők azt szeretnék, hogy a tagországok tegyék lehetővé polgáraik számára egy előzetes igényt bejelentő rendszeren keresztüli bejelentkezést. A költségtérítés a kezelést végző kórház és a tagállamok közt közvetlenül valósulna meg az elképzelések szerint. A külföldi kezelési igényét előre bejelentő beteg ezáltal a képviselők szerint akkora arányban kellene, hogy saját pénzéből fizessen a kórházban, amennyit saját államában is magának kellene előteremtenie illetve amennyivel több az ellátás költsége a szolgáltatás helyén az otthoni költségnél. Az EP módosító szövege értelmében a költségek határokon, egészségügyi rendszereken és valutaövezeteken átnyúló visszatérítésének megkönnyítésére az irányelv hatálybalépését követő két éven belül a Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít egy elszámolóház létrehozásáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést tesz, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be. 3

5 Különleges elbánás a ritka betegségben szenvedőknek Az EP különleges szabályokat alkalmazna azokra a polgárokra, akik ritka betegségeik miatt speciális gyógyítást igényelnek. Ezekre a betegekre a parlament olyan költségtérítési szabályokat szeretne kidolgozni, melyek értelmében előzetes engedély nélkül is járna nekik visszatérítés abban az esetben is, ha saját tagországukban a kezelést nem nyújtják. Meghatározott feltételek mellett fogyatékkal élők speciális költségeiket is fedeznie kellene az államoknak, valamint minden szükséges információhoz köteles lenne hozzásegíteni az arra rászorulókat. A direktíva nem vonatkozna a szervátültetésre és a hosszú távú kezelést igénylőkre. A megfelelő tájékoztatáshoz történő hozzáférés a jelentés szerint minden pácienst megillet az EU-ban, mind a kezelések, mind a költségtérítések és lehetőségek kapcsán. A képviselők ezért nemzeti információs pontok létrehozását javasolják. Emellett az EP felveti egy "európai betegjogi ombudsman" pozíciójának létrehozását is, aki a betegek előzetes engedélyezési rendszerrel kapcsolatos panaszaival, visszatérítési kifogásaival és egyéb problémáikkal foglalkozna. (BI) Forrás: Sweeping away obstacles to cross-border healthcare IPR true/default_en.htm Az Európai Parlament április 23-i jogalkotási állásfoglalása a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0414 C6-0257/ /0142(COD)) :11:03 EU: Zöld Könyv az egészségügyi munkaerőről Az Európai Unió tagállamaiban egyre súlyosbodó problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számú, megfelelően képzett egészségügyi szakember. Az EU is egyre többet foglalkozik az egészségügyi humán erőforrás problémával: december 10-én az Európai Bizottság elfogadta az EU Egészségügyi Munkaerőre vonatkozó Zöld Könyvét. Az európai egészségügyi rendszereknek számos kihívással kell szembenézniük: A politikai döntéshozóknak és az egészségügyi hatóságoknak egészségügyi rendszereiket az elöregedő lakosság igényeihez kell alakítaniuk és 2060 között a 65 éven felüliek száma az EU-27 tagországokban várhatóan 66,9 millióval fog növekedni, a 80 év fölöttiek pedig a lakosság leggyorsabban növekedő szegmensét fogják képezni. 4

6 Az új technológia bevezetése lehetővé teszi az ellátás körének és minőségének növelését a diagnózis, prevenció és kezelés terén de ez költséges, és az egészségügyi munkaerőt is képezni kell az új technológiák alkalmazására. Új és visszatérő egészségügyi veszélyek, pl. fertőző megbetegedések. Mindezek az egészségügyi költségek növelésének irányában hatnak, és nyomást gyakorolnak az egészségügyi rendszerek hosszú távú fenntarthatóságára. Ahhoz, hogy az egészségügyi rendszerek válaszolni tudjanak ezekre a kihívásokra, jól képzett és hatékony munkaerőre van szükségük, mivel az egészségügyi ellátás erősen munkaintenzív jellegű. Mindazonáltal az egészségügy az EU gazdaságának egyik legjelentősebb szektora: az egészségügyben foglalkoztatottak az EU munkaerejének mintegy 10%-át teszik ki, és az egészségügyi költségvetés közel 70%-át alkotják az egészségügyi munkaerő keresetei és az ezzel kapcsolatos költségek. A Zöld Könyv alapja Az EU 2007 októberében elfogadott egészségügyi stratégiája, amelyet az Együtt az Egészségért Fehér Könyvben jelentettek meg, azt a megközelítést vallja, hogy az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje az olyan kihívásokat, mint az egészségügyi veszélyek, járványok, az életmóddal kapcsolatos betegségterhek, egyenlőtlenségek és klímaváltozás a 27 tagúra bővült Európai Unióban. Célkitűzése a jó egészségi állapot elősegítése az elöregedő Európában, az egészség teljes élettartamon keresztül való fejlesztése, a lakosság egészségügyi veszélyektől való védelme és a dinamikus egészségügyi rendszerek és új technológiák támogatása által. A Zöld Könyv célja, hogy átláthatóbbá tegye az EU egészségügyi munkaerejével kapcsolatos problémákat, tisztább képet adjon arról, hogy a nemzeti és helyi egészségpolitikusoknak milyen mértékű problémával kell szembesülniük, és jobb alapot biztosítson a probléma megoldásához uniós szinten, azaz hatékonyan fel tudják venni a küzdelmet a problémákkal szemben oly módon, hogy annak ne legyen negatív hatása az EU-n kívüli egészségügyi rendszerekre. A Zöld Könyv célkitűzése, hogy a lehető legpontosabban írja le azokat a kihívásokat, amelyekkel az egészségügyi humán erőforrás terén szembe kell nézni: a demográfiai probléma (elöregedő lakosság és elöregedő egészségügyi munkaerő), az egészségügyi munkaerő diverzitása, az egészségügyi szakmák gyenge vonzereje a fiatalok számára, az egészségügyi dolgozók migrációja, az EU-n belüli egyenlőtlen mobilitás (az egészségügyi munkaerő szegényebb országokból gazdagabb államokba való vándorlása, valamint agyelszívás a harmadik világ országaitól). További célkitűzés, hogy beazonosítsák azokat a további területeket, ahol szükség van akcióra, és vitát kezdeményezzenek ezekről a témákról. Az EU- szintű akció törvényi kerete Az EU Szerződés 152. cikke kimondja, hogy a Közösség népegészségügyi téren végrehajtott akcióinak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamok felelősségét az egészségügyi ellátás megszervezése terén. Ugyanakkor a cikk azt is kiemeli, hogy a Közösségnek ösztönöznie kell a 5

7 kooperációt a tagállamok között, és elő kell segítenie a tagországok politikáinak és programjainak koordinációját. A közösségi akciónak tehát az a célja, hogy kiegészítse a nemzeti politikákat, valamint fontos szerepet játszik a tagállamok támogatásában és a jó gyakorlat megosztásában. Ezen felül az EU Szerződés és a másodlagos törvényhozás olyan szabályozásokat biztosít, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk az egészségügyi ellátás megszervezésénél. A másodlagos törvénykezés releváns példái a közösségi munkajogi irányelvek, pl. a Munkaidő Direktíva, amely megszabja a munkaidő maximumát, ill. minimális napi és heti pihenési periódusokat határoz meg a dolgozók egészségének és biztonságának védelme érdekében. Az irányelv minimumkövetelményeket határoz meg a tagállamok számára, de minden tagország szabadon alkalmazhatja a szabályozásokat a dolgozók védelme érdekében. Az egészségügyi munkaerőt befolyásoló tényezők az EU-ban és a megoldandó problémák Demográfia és a fenntartható egészségügyi munkaerő előmozdítása A várható élettartam az 1950-es évek óta folyamatosan növekedett, évtizedenként mintegy 2,5 évvel, és várhatóan a jövőben is növekedni fog. Ugyanakkor várhatóan növekedni fog azoknak az idős embereknek a száma is, akik súlyos rokkantsággal élnek, és hosszú távú ellátást igényelnek. A társadalomhoz hasonlóan az egészségügyi munkaerő is elöregedik és 2000 között az a 45 év alatti orvosok száma 20%-kal csökkent, miközben a 45 év fölöttieké több mint 50%-kal nőtt. A nővérek esetében is nő az átlagéletkor: 5 tagállamban az ápolók közel fele 45 év fölötti. Mivel tehát sokan közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, elegendő fiatal munkaerőre van szükség az utánpótláshoz. A nők részaránya az egészségügyi munkaerő-piacon tradicionálisan magas és egyre növekvő. Az EUban az egészségügyi munkaerő háromnegyedét nők alkotják, és néhány tagállamban az orvosi egyetemekre felvett hallgatók körében is 50% fölötti a nők aránya. Ezért különösen fontos eleme a humán erőforrás stratégiáknak a nemek arányának kiegyenlítése között a nemek közötti egyenlőség - program számos akciót határoz meg a nők és férfiak gazdasági függetlenségének egyenlősége és a döntéshozatalban való egyenlő részvétele terén, valamint javaslatokat tesz a munka, család és magánélet összeegyeztetésére vonatkozóan. Az elegendő számú munkaerő-utánpótlás biztosításának kulcsa a baby boom generáció nyugdíjazásának késleltetése mellett a fiatal munkaerő oktatása, toborzása és megőrzése, valamint az érett munkaerőbe történő befektetés. Befolyásoló tényezők és lehetséges akcióterületek: Az egészségügyi munkaerő-költségek felbecsülése; Jobb munkakörülmények biztosítása az egészségügyi dolgozók számára; a munkamorál és a motiváció növelése; Toborzó- és képzési kampányok szervezése, előnyt kovácsolni az 55 év fölöttiek, illetve azon személyek munkahelyeken való részaranyának növekedéséből, akiknek már nincsenek családi kötelezettségei; Krónikus betegség-menedzsment gyakorlatok és hosszú távú ellátás otthon közelében történő vagy közösségi létesítményben; A rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb kihasználása; 6

8 Visszatérés a praktizáláshoz - kampányok szervezése azok visszacsalogatása céljából, akik elhagyták az egészségügyi munkaerő-piacot; A szociális és etnikai diverzitás magasabb fokának biztosítása a toborzásban; Az egészségügyi és ápolási szakmák népszerűsítése az iskolákban. Népegészségügyi kapacitás A népegészségügyi funkciók számos tevékenységet foglalnak magukban, amelyek az egész lakosság egészségének védelmére és fejlesztésére, az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a hátrányos helyzetű és sérülékeny csoportok szükségleteinek kielégítésére irányulnak. A feladatok magukban foglalják az egészségügyi szükségletek felmérését, ill. egészségügyi hatástanulmányok készítését az ellátás megszervezéséhez, a betegség-megelőzést pl. védőoltásokon és szűrésen keresztül, az egészségfejlesztést és oktatást, a vérkészlet biztosítását, az epidemiológiai felügyeletet, a fertőző megbetegedésekből, járványokból, ember és a természet okozta katasztrófákból, valamint a klímaváltozásból adódó egészségügyi veszélyekre történő válaszadást. Az egészségfejlesztés és prevenció azért is különösen fontosak, mivel jelentősen csökkenthetik a kezelési és ápolási szolgáltatások jövőbeni költségeit. Azért, hogy e tevékenységeket hatékonyan tudják biztosítani, elegendő számú, megfelelően képzett közegészségügyi munkaerőre van szükség. A foglalkozás-egészségügy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap, mivel a munkaegészség és munkabiztonság fontos részét képezik a teljes egészségi állapotnak. A munkahelyi balesetek mellett új szempontokat is figyelembe kell venni, így pl. a munkaritmus változásokat, az új technológiákat, a munka-élet egyensúly elérését, a szakmai mobilitást és a munkahelyi stresszt. A nemrégiben elfogadott munkaegészség és munkabiztonság stratégia ( ) ambiciózus célokat tűz ki, amelyeket az EUtagállamoknak támogatniuk kell. Ugyanakkor e célok elérése jelentős mértékben függ attól, hogy rendelkezésre áll-e elegendő szakképzett munkaerő, mint pl. foglalkozás-egészségügyi orvosok, nővérek, valamint egészségügyi és biztonsági felügyelők. Befolyásoló tényezők és az akciók lehetséges területei: A szűrés, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés kapacitásának megerősítése; Hatékonyabb információgyűjtés a lakosság aktuális és potenciális egészségügyi szükségleteiről a népegészségügyi munkaerő jövőbeni fejlesztésének megtervezése érdekében; A tudományos szakmák népszerűsítése az iskolákban a kevésbé ismert népegészségügyi szakmák karrierlehetőségeinek megvilágítása révén (biológusok, epidemiológusok stb.); Nagyobb nyilvánosság biztosítása a Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség számára a tagállamokban, létezésének munkahelyeken való publikációja révén; Elősegíteni a foglalkozás-egészségügyi orvosok munkáját, ösztönözni az orvosokat, hogy a munkaegészségügy terén tevékenykedjenek. Képzés A képzési kapacitás szintén fontos része a munkaerő-tervezésnek. Amennyiben több orvosra és nővérre van szükség, több egyetemi és képzési helyet kell létrehozni, és több tanárra is szükség van. Ez tervezést és befektetést egyaránt igényel. 7

9 A tagállamoknak ki kell értékelniük, hogy milyen szaktudásra van szükség, és azt is figyelembe kell venniük, hogy a kezelések változnak az új technológiák, a lakosság elöregedésének betegségmintákra gyakorolt hatása, valamint azon idősek számának növekedése következtében, akik több krónikus betegségben szenvednek. Speciális probléma, hogy a nagyobb fokú mobilitás megnöveli a betegségek elterjedésének rizikóját. Ez új képzési követelményeket támaszt az orvosok, valamint azon szakemberek számára, akik részt vesznek a fertőző betegségek felderítésében. Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: Biztosítani kell, hogy a képzési tanfolyamokat úgy tervezzék meg, hogy a rokkantsággal élő emberek speciális szükségleteit is számításba vegyék (ugyanazt a minőségű ellátást kell kapniuk, mint a nem rokkant embereknek, és biztosítani kell azokat a speciális szolgáltatásokat, amelyekre szükségük van). Középpontba kell helyezni az egészségügyi szakemberek folyamatos szakmai fejlődését. A szakmai ismeretek frissítése fejleszti az egészségügyi kimenetek minőségét és a betegbiztonságot. Képzési kurzusok fejlesztése az érett munkaerő visszatérésének ösztönzésére; Menedzsmentképzés biztosítása az egészségügyi szakemberek számára; A nyelvi képzés lehetőségeinek bővítése a mobilitás elősegítése céljából; Olyan uniós mechanizmus kialakítása (pl. Egészségügyi Munkaerő Figyelő Rendszer), amely segítené a tagállamok számára a jövőbeni munkaerő-kapacitás megtervezését, a képzési igények felmérését, valamint a technológiai fejlesztések implementációját. Az egészségügyi munkaerő EU-n belüli mobilitásának menedzselése A személyek szabad mozgása a közösségi jog által garantált szabadságok egyike. A munkavállalók szabad mozgását a 39. cikk fekteti le, és az 1612/68-as szabályozás fejleszti tovább: jogot biztosít az uniós polgároknak arra, hogy egy másik tagállamban dolgozzanak, mint alkalmazottak vagy közalkalmazottak. A 43. cikk lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok egy másik tagállamban önfoglalkoztatottként tevékenykedjenek. A 49. cikk biztosítja a szolgáltatások szabadságát. Az 1408/71- es és 574/72-es szabályozások koordinálják a különböző társadalombiztosítási rendszereket, hogy megkönnyítsék a szabad mozgást. Az uniós polgárok jogot élveznek arra is, hogy más tagállamokban tanulhassanak ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagország állampolgárai. A 2005/36/EC irányelv biztosítja a szakmai minősítések elismerését a cégalapítás, valamint a határon átnyúló ellátás vonatkozásában. A direktíva bevezetett egy olyan követelményt is a küldő és fogadó országok illetékes hatóságai számára, hogy információt cseréljenek fegyelmi akció, bűnügyi szankció vagy egyéb speciális körülmény esetén. A szabályozási kereten kívül néhány, az egészségügyi szakemberek mobilitásához kapcsolódó kezdeményezést is tettek a szakmai szervezetek, így pl. az Egészségügyi Dolgozók Határok Nélkül kezdeményezés, valamint a szakmai kártya pilotkezdeményezés. A diákok és dolgozók szabad mozgása elősegíti, hogy az egészségügyi szakemberek oda áramolhassanak, ahol a leginkább szükség van rájuk. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozók számos okból vándorolnak a jobb karrierlehetőségek, a kedvezőbb képzési lehetőségek, a magasabb fizetés vagy jobb munkafeltételek miatt. Ezekből kifolyólag néhány tagállam vonakodik több pénzt fektetni további egészségügyi szakemberek képzésébe, mivel sok az elvándorló, épp ezért a befektetés nem térül meg. 8

10 A megnövekedett mobilitásból származó hatásokra nem a diákok és dolgozók szabad mozgására vonatkozó törvényi korlátozások bevezetésével kell válaszolni, hanem megfelelő politikákat kell kialakítani, ill. az EU- hatóságokkal és a többi tagállammal összehangoltan kell fellépni. A munkaerő fokozottabb mobilitása szükségessé teszi, hogy helyi és/vagy nemzeti szinten munkaerő-menedzserek ellenőrizzék a munkaerő toborzását és a szakmai fejlődésre irányuló intézkedéseket. A polgárok arra is jogot kapnak, hogy más EU tagállamban egészségügyi ellátásban részesüljenek. A határokon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelvjavaslat célja, hogy biztosítsa a határon átnyúló ellátás közös elveinek alkalmazását az EU-ban. A direktíva egyik pillére, hogy meg kell valósítani az együttműködést olyan területeken, ahol hasznos lehet, így pl. a határ menti régiókban, a speciális központok európai referenciahálózat, az egészségügyi technológia-értékelés uniós hálózata, illetve az e-egészségügy területén. Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: Bilaterális megállapodások támogatása a tagállamok között, hogy előnyt kovácsoljanak az orvos- és nővértöbbletből; Beruházás az elegendő számú egészségügyi munkaerő képzésébe és toborzásába, hogy az egész EU-ban megfelelő számú egészségügyi szakember álljon rendelkezésre; Határon átnyúló egyezmények előmozdítása a képzésre és szakember-cserére vonatkozóan, amelyek elősegíthetik a kiáramló munkaerő menedzselését a közösségi jog figyelembe vételével; A személyzet cirkuláris mozgásának elősegítése (azaz a szakemberek egy másik országba mennek képzés és tapasztalatszerzés céljából, majd az elsajátított ismereteikkel együtt visszatérnek hazájukba); EU-szintű fórum vagy platform létrehozása, ahol a menedzserek tapasztalatot cserélhetnek. Az egészségügyi dolgozók globális migrációja Az egészségügyi humán erőforrás-hiány globális méreteket ölt, de a probléma a szub-szaharai Afrikában a legsúlyosabb, ahol válságos szintet ért el. A szakemberhiányt súlyosbítják a megnövekedett igények, valamint az orvosokért és nővérekért folytatott verseny a fejlődő világban. Az EU-n belüli egészségügyi akciónak fontos politikai megfontolásai is vannak az EU külső és fejlesztési politikája szempontjából. Amennyiben az EU nem tesz lépéseket az elegendő egészségügyi munkaerő biztosítása érdekében, az egészségügyi dolgozók migrációjának fejlődő országok egészségügyi rendszereire gyakorolt negatív hatásai nem fognak csökkenni. Az EU 2005 decemberében elfogadott Stratégiája a fejlődő országok egészségügyi humán erőforráskrízisére vonatkozóan, valamint az 1 évvel később elfogadott Akcióprogram ( ), amely az egészségügyi munkaerőhiány fejlődő országokban való leküzdésére koncentrál, azt a felismerést mutatja, hogy az EU-nak felelősnek érzi magát, hogy lépéseket tegyen az elegendő számú, jól képzett egészségügyi személyzet biztosítása érdekében anélkül, hogy annak negatív hatása lenne az EU-n kívüli országokra. Az EU közös bevándorlási politikát dolgoz ki, amely magában foglalja azt a megközelítést, hogy el kell kerülni a harmadik országok fejlesztési kilátásainak aláaknázását, ami az agyelszívás fokozódásából adódhat. Ez koherens részét képezi a Globális Migrációs Megközelítésnek. Ezen felül 2007-ben a Bizottság kiadott egy irányelv-javaslatot, a magasan képzett migránsok EU-ba való befogadásának 9

11 megkönnyítésére. Az irányelven belül egy olyan záradékot is terveznek, amely speciálisan igényli az etikus toborzást olyan ágazatokban, mint az egészségügy, ahol munkaerőhiány tapasztalható. Az elmúlt évtizedben kialakították az etikus toborzás gyakorlati kódexét abból a célból, hogy csökkentsék a migránsok áramlásának negatív hatásait a fejlődő országok sérülékeny egészségügyi rendszereire. Az Egyesült Királyság rendelkezik Gyakorlati Kódex-szel a nemzetközi toborzásra vonatkozóan, valamint Norvégia és Hollandia is kiadott munkaerő- stratégiákat, amelyek etikus toborzási politikákat tartalmaznak, mivel korlátokat szabnak az aktív toborzásnak vagy a toborzást bilaterális egyezmények révén segítik elő. EU-szinten az Európai Társadalmi Párbeszéd Bizottság 2008-ban fogadott el egy közös Magatartási Kódexet az Etikus Határon Átnyúló Toborzásra vonatkozóan, amelynek célja, hogy elősegítse az etikus viselkedést, és leállítsa az etikátlan gyakorlatot az egészségügyi dolgozók határon átnyúló toborzása terén. Az EU elkötelezte magát amellett, hogy kifejleszt egy Magatartási Kódexet az egészségügyi dolgozók nem EU- tagországokból történő etikus toborzására, és egyéb lépéseket is tesz a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatások minimalizálása és a pozitív hatások maximalizálása érdekében, amelyek az egészségügyi dolgozók EU-ba történő bevándorlásából származnak. Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: Elvek kidolgozása a fejlődő országokból érkező egészségügyi dolgozók toborzására és ellenőrzési módszerek bevezetése; A WHO támogatása az etikus toborzás globális magatartási kódexének kifejlesztésében; Kétoldalú és többoldalú egyezmények ösztönzése a forrásországokkal, valamint mechanizmusok kifejlesztése a cirkuláris migrációra vonatkozóan. Adatok a döntéshozatal támogatásához A taglalt kérdések kihívást jelentenek az egészségpolitikusok számára. Ezt a helyzetet megnehezíti a naprakész és összehasonlítható adatok, ill. információk hiánya, például az egészségügyi dolgozók számára vonatkozóan a képzésben és a foglalkoztatásban, szakterületenként, földrajzi területenként, kor-és nem megoszlás, valamint származási ország tekintetében. Mivel az Európa egyik részében tapasztalható humán erőforrás-hiánynak bárhol máshol hatása lehet, fontos, hogy egész Európára kiterjedő információt biztosítsanak az egészségügyi hatóságok számára az egészségügyi rendszerek megtervezéséhez és megszervezéséhez. Egy WHO számára készített 2006-os jelentés, amely 5 országtanulmányt tartalmazott, (Észtország, Németország, Litvánia, Lengyelország és az Egyesült Királyság), arra a következtetésre jutott, hogy egyik ország sem biztosít pontos és teljes körű információt az egészségügyi szakemberek nemzetközi migrációjáról. A migráció egyik leggyakoribb mércéje az illetékes hatóságok által kiadott engedélyek ( igazolások ) száma. Ez átfogó képet ad azoknak az egészségügyi szakembereknek a számáról, akik a külföldön történő munkavállalást fontolgatják, de nem mindegyikük megy külföldre ténylegesen, és vannak, akik többször is pályáznak. Például az észt országtanulmány adatai alapján csak 182 orvos vállalt külföldön munkát azon 344 pályázó közül, akik igazolást kértek. Az Európai Bizottság adatokat gyűjt a szektorális akkreditációs rendszerek által elismert igazolásokra vonatkozó döntésekről. Ezeket az adatokat a következő weboldal tartalmazza: Ugyanakkor mivel nem áll rendelkezésre további információ arra vonatkozóan, hogy az adott egészségügyi szakember valóban munkát vállalt-e egy másik tagállamban vagy egy harmadik 10

12 országban, vagy visszatért-e hazájába, ezek az adatok a részletesebb információk hiányában csak hozzávetőlegesnek tekinthetők. Az EUROSTAT által gyűjtött egyéb adatok az egészségügyi szakemberek számára vonatkozóan a tagállamok által gyűjtött adatokon alapulnak. Ezek az adatok a következő weboldalon érhetők el: Emellett egy EU által támogatott OECD- projekt is készülőben van az orvosok és nővérek migrációjáról, amelyet a jövőben más egészségügyi dolgozókra is ki fognak terjeszteni. Ez a projekt hasznos információt fog nyújtani, de nem biztosítja az összes felhasznált adat teljes körű kompatibilitását, mivel az egy tagállamokban eltérőek a regisztrációs folyamatok és eltérő a központi adatgyűjtés foka is. Az Európai Migrációs Hálózat 2006 novemberében egy tanulmányt készített a menedzselt migrációról az egészségügyi szektorban, amelybe 11 Nemzeti Kontaktpontot vont be. A tanulmány szerzői úgy találták, hogy az adatok különösen azok, amelyek harmadik országokból érkező egészségügyi dolgozókra vonatkoznak meglehetősen korlátozottan állnak rendelkezésre, és gyakran számtalan forrásból származnak, még egy tagállamon belül is. Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: Az egészségügyi munkaerőre vonatkozó indikátorok harmonizálása vagy standardizálása; Rendszerek kidolgozása az egészségügyi munkaerő áramlásának monitorozására; Az egészségügyi munkaerőre vonatkozó adatok hozzáférhetőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása, különösen a különböző egészségügyi munkaerő-csoportok precíz mozgásának meghatározására vonatkozóan. Az új technológia hatása: az egészségügyi munkaerő hatékonyságának fejlesztése Az egészségügy fejlődése a tudományos és technológiai haladástól függ. Az új technológia meghatározza, mit lehet elérni, valamint hogyan lehet az egészségügyi ellátást megszervezni és biztosítani. Az új technológia lehetővé teszi az egészségügyi dolgozók számára, hogy minél könnyebben megoszthassák egymással az információt, és szorosabban együttműködhessenek, fejlesztve ezáltal az ellátás egészét. Bizonyos betegségek, illetve páciensek esetében a technológia azt is lehetővé teszi, hogy az ellátás nagy részét a kórházakról a közösségekre vagy az apellátó intézményekre hárítsák át, illetve a betegotthonokra, amelyek fejleszthetik az életminőséget, és hozzájárulhatnak az erőforrások jobb felhasználásához. Rövidtávon az olyan új technológiák, mint pl. a telemedicina jobb egészségügyi hozzáférést biztosít a távoli területek, illetve az egészségügyi munkaerőhiánnyal küzdő térségek lakosai számára. Például vannak olyan területek az EU-ban, ahol a telemedicina lehetővé teszi a távoli diagnosztikai szolgáltatásokat, és a mammográfiás szűrési eredmények távoli diagnózisa elősegíti a betegek számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztését. Az új technológiák bevezetése szükségessé teszi az egészségügyi dolgozók megfelelő képzettségét, és amennyiben szükséges, újraképzését is. Mindemellett meg kell nyerni a használathoz az új technológia egészségügyi munkaerő általi elfogadását, mivel az új technológia megzavarhatja a már kialakított munkamódszereket és struktúrákat. A Bizottság Telemedicina a betegek, a társadalom és a gazdaság javára című nyilatkozatában európai keret kidolgozását javasolta ezen kihívások leküzdésére. 11

13 Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: Megfelelő képzés biztosítása az egészségügyi szakemberek számára, hogy a lehető legjobban tudják használni az új technológiákat; Az új technológiák alkalmazásának ösztönzésére irányuló akciók; Az új információs technológia interoperabilitásának biztosítása; Az új technológia jobb disztribúciójának biztosítása az EU-ban. Az egészségügyi vállalkozók szerepe a munkaerőpiacon Néhány egészségügyi szakember, így pl. orvosok, pszichológusok, fogorvosok, lábspecialisták, fizioterapeuták és foglalkozás-terapeuták vállalkozóként saját praxist folytatnak, vagy orvosi központokat működtetnek, ahol saját személyzetük van. A Bizottság célja, hogy fejlessze az üzleti környezetet Európában és támogassa, valamint ösztönözze a vállalkozásokat. Nemrégiben kiadott egy nyilatkozatot Kis- és középvállalatok a növekedés és munkahelyteremtés kulcstényezői címmel. A modern KKV- politika középtávú felülvizsgálata (2007. október 4.) felismerte a KKV-k hozzájárulásának fontosságát a Lisszaboni Stratégia céljainak a gazdasági növekedés előmozdítása és új munkahelyek teremtése megvalósításához. Ezek a vállalkozások hozzájárulhatnak az európai növekedéshez, és az innováció, a helyi fejlesztés, a képzés és foglalkoztatás hajtóerejévé válhatnak, valamint előmozdíthatják az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést. A Kisvállalkozási Törvény kulcsfontosságú eleme az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájának. Magában foglalja a kis- és középvállalati politika vezérlő elveit, valamint a javasolt akciókat az elvek gyakorlatba történő átültetésére. Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: A vállalkozók ösztönzése az egészségügyi szektorba való bekapcsolódásra az egészségügyi ellátás fejlesztése és új munkahelyek teremtése céljából; A vállalkozói tevékenység akadályainak vizsgálata az egészségügyi szektorban. Kohéziós Politika Az egészségügyi munkaerő-fejlesztés az EU-n belül a kohéziós politikához is kapcsolódik. A jelenlegi törvényi keret lehetőséget biztosít a Strukturális Alapok egészségügyi munkaerő-fejlesztésre való felhasználására. A Kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégiai Irányelvek, amelyek meghatározzák a Strukturális Alapok prioritásait a közötti időszakra, tartalmaznak egy fejezetet, amely célkitűzésként írja le az egészséges munkaerő fenntartásának előmozdítását. A 2006 júliusában elfogadott Európai Szociális Alapra (ESZA) vonatkozó Szabályozás azonosítja a munkában eltöltött egészséges életévek meghosszabbítását és a jobb egészséget az ESZA prioritásterületein. Ennek alapján a legtöbb tagállam (különösen az újak) jelentős beruházásokat terveznek az egészségügyi dolgozók oktatásába és képzésébe az ESZA felhasználása révén. Ezen felül 5,2 millió eurót fognak beruházni az egészségügyi infrastruktúrába az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A Strukturális Alapok hatékony felhasználása az egészségügyi munkaerő szaktudásának és kompetenciájának, illetve az egészségügyi infrastruktúrának a fejlesztésére hatékonyan hozzájárulhat a munkafeltételek, valamint az egészségügyi szolgáltatások minőségének fejlesztéséhez, csökkentve ezáltal az egészségügyi szakadékokat, és erősítve a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli kohéziót. 12

14 Befolyásoló tényezők és lehetséges cselekvési területek: A Strukturális Alapok támogatásainak jobb felhasználása az egészségügyi dolgozók képzésére és átképzésére; A Strukturális Alapok jobb felhasználása az egészségügyi munkaerő fejlesztésére; A Strukturális Alapok fokozottabb felhasználása a munkakörnyezet fejlesztésére, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Konzultáció Az Európai Bizottság felhívta az érdekelt szervezeteket arra, hogy március 31-ig terjesszék elő javaslataikat a Zöld Könyvben taglalt kérdésekre vonatkozóan..(azs) Forrás: /docs/workforce_gp_en.pdf :53:24 13

15 Egészségpolitika Létrejött az Egészségügyi Reform Fehérházi Hivatala Obama elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet az Egészségügyi Reform Fehérházi Hivatalának létrehozásáról. A rendelet aláírásakor Obama kijelentette, hogy elnöksége első évében az egészségügy átalakítása lesz a fő prioritások egyike. A hivatal vezetője a korábbi Clinton kormányzat egészségügyi tisztviselője Nancy-Ann DeParle lesz. A hivatal feladata a végrehajtó képviseletekkel, az állami/helyi tisztviselőkkel és a Kongresszussal való együttműködés az egészségügyi reform törvénybeiktatása céljából. A rendelet értelmében a Fehérházi Hivatal vezetéssel szolgál a szakpolitika, a prioritások és a célkitűzések létrehozásában, támogatást nyújt a szövetségi kormánynak az egészségügyhöz való hozzáférés és az ellátás minőségének javítására és az egészségügyi rendszer fenntarthatóságára. (SZL) Forrás: :06:52 14

16 Egészségügyi rendszerek működése Bellagio modell: Populáció orientált alapellátási modell a 21. század számára Számos tanulmányból ismert, hogy azokon a helyeken, ahol az alapellátás az egészségügyi rendszerben jelentős szerepet tölt be, a kezelési eredmények jobbak, a betegek egészségesebbek és az egészségügyi szolgáltatók elégedettebbek. Fordítva az is igaz, hogy azokon a helyeken, ahol magas az egy főre jutó szakorvosok száma, magasabb a morbiditási és mortalitási arány. A jelenlegi ismeretek szerint ez tehát az ára az ellátásban megfigyelhető egyre fokozódó specializációnak és töredezettségnek márciusában nyílott lehetősége az egy évvel korábban alapított Bellagio Primary Care Groupnak (Egyesült Királyság, Dánia, Spanyolország, Lengyelország, Észtország, Franciaország, Hollandia, Németország, USA) arra, hogy A minőség és biztonság az egészségügyben címmel megrendezésre kerülő nemzetközi fórumon ( , Berlin) nagyszámú érdeklődő szakember előtt bemutassa az egy évvel korábban kidolgozott modelljét. A Bellagio Primary Care Group áprilisában (9 országból 24 szakértő találkozója a Rockefeller Foundation Centerben, Bellagioban) fejlesztett ki egy tíz evidencián alapuló modellt, amire a fenntartható, átfogó és időszerű alapellátás megvalósítása érdekében került sor. Egy évvel a modell megalkotása után már meg is mutatkozott a munka tulajdonképpeni haszna és hordereje, továbbá rendelkezésre állnak az első tapasztalatok a modell számos felhasználási lehetőségével kapcsolatban. A Bellagio modell szolgálhat mind diagnosztikai eszközként, mind referenciakeretként is annak érdekében, hogy a saját egészségügyi rendszer az alapellátás tekintetében elemezhetővé váljon: Milyen jelentőséggel bír az alapellátás? (irányítás, politikai priorizáltság, közbizalom) Képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek: kapuőri szerep, koordinációs csomópont, az aktív és krónikus betegek egészségügyi otthona? (lakossági orientáció) Melyek az adott ország, régió, agglomerációs terület alapellátásának erősségei, gyengeségei, kockázatai és lehetőségei? (lakossági orientáció) Hol helyezkedik el az alapellátás más ellátási formákkal szemben, különösképpen érdekes itt a szakorvosokhoz, kórházakhoz, szociális és ápolói környezethez fűződő viszony? (diagonális integráció, professzionálos hálózatok, infrastruktúra) Milyen politikai és pénzügyi ösztönzők léteznek az alapellátás fejlesztésére? (díjazási rendszer, ellátáskutatás) A politikai döntéshozók az orvosokkal és tudósokkal együttműködnek? (osztott vezetés, proaktív menedzsment normái) 15

17 Bellagio modell A központi elemek és azok tartalma Osztott vezetés (shared leadership) Az együttműködés fejlesztése az osztott vezetés elvei szerint a közegészségügyi szakemberek, a politikai vezetés, valamint az egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi intézmények között. Közbizalom (public trust) Az irányítási rendszerrel és a politikusokkal szembeni bizalom, amely a számadási kötelezettségen és a transzparencián alapszik, illetve a szolgáltatókkal szembeni pozitív tapasztalatokon alapuló bizalom a magas minőség, hozzáférhetőség, biztonságos és hatékony ellátás tekintetében. Vertikális és horizontális integráció Horizontális integráció: az egészségügyi és szociális foglalkozások integrációja helyi közösségek, egészségügyi központok, háziorvosok, szociális munkások, közösségi nővérek (community nurses), fizioterapeuták, dietetikusok stb. együttműködésével. Vertikális integráció: Szervezeti szintű integráció. A különböző szintek vezetői közötti kommunikáció és információ megosztás fontos kérdések esetében. 16

18 Professzionális hálózatok A hálózatok támogatják a kórházakat, ambuláns ellátást és közösségi-alapú ellátást. A szakorvosi és háziorvosi ellátást nyújtók közötti hálózatok lehetőséget kínálnak a kollaboratív tanulásra és a minőség javítására. Standardizált mérések Az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, használhatóságával, biztonságával, integrációjával és hatékonyságával kapcsolatos eredmények szisztematikus feljegyzése, értékelése és visszajelzése standardizált és jóváhagyott indikátorok alapján, ami alapvető követelmény a magas szintű ellátás biztosítása érdekében. Fontos a külső és belső adatjelentések, illetve az eltérő jelentések eltérő felhasználók szerinti figyelembe vétele. Kutatás és fejlesztés A populációra és az alapellátásra hangsúlyt fektető, klinikai hatékonyságot és egészségügyi szolgáltatásokat kombináltan vizsgáló kutatások alapvetően fontosak a helyes döntéshozatal és irányítás szempontjából mind az orvosok, mind a politikusok számára. Egyaránt fontos az információs technológia használata az egészségügyi szükségletek természetének jobb megértéséhez, valamint a felmerülő problémák megoldásához. Vegyes finanszírozás A betegek szempontjából a kiegészítő ösztönzőkkel támogatott fejpénz alapú díjazás a legelőnyösebb. Az alapellátást végző rendelők a nyújtott gyógyító és preventív szolgáltatásokért kapott fejpénz alapú díjazáson kívül, magas minőségű szolgáltatások nyújtása esetén kiegészítő díjat kapnának. Infrastruktúra Evidencián alapuló irányelvek felhasználása az orvosi ellátásban, megosztott információs technológia alkalmazása, multidiszciplinális ellátó teamek és ellátás menedzsment, integrált és koordinált disease management programok, individuális ellátási tervek, önmenedzselés támogatása a betegek részére, kombinált költség és orvosi hatékonyság kutatások. Aktív program a gyakorlat fejlesztésére Az egészségügyi menedzsment különböző szinteken történő strukturált változtatása (egészségügyi és szakmák közötti képzés, szakmai fejlesztések, célok és intézkedések megfogalmazása, felmérés és folyamatos értékelés (plan/do/study/act). Populáció orientált menedzsment Az egészséges vagy már beteg akut vagy krónikus személyek folyamatos nyomon követése és menedzselése, pro-aktív rendszerek fejlesztése, melyek a közösségen belül menedzselik az ellátást, a kockázatokat hordozók esetén a betegség megelőzésére való törekvés, illetve a már beteg személyek esetén azok menedzselése. A modell felhasználása során szerzett eddigi néhány tapasztalat Spanyolország Katalónia Egy 2007-ben kidolgozott, de végül nem realizált reformterv az alapellátás továbbfejlesztéssel foglalkozó részének elemzéséhez használta fel Katalónia a modellt. Az elemzés során azt kutatták, 17

19 hogy mi lehetett az oka annak, hogy a tervek végrehajtása elmaradt, sőt számos meghatározó szolgáltató aktívan azok ellen hatott? Az elemzés eredménye: habár a terveket az érintettek részvételével, alulról felfelé hajtották vége, alábecsülték a kórházak befolyását és ellenállását. Minden igyekezet és pluralitás ellenére épp a fekvőbeteg szektor maradt figyelmen kívül és ezzel a megosztott vezetés kritériuma nem teljesült. Egyesült Királyság Az egészségügyi minisztérium megbízásából került felhasználásra a King s Fund (az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése céljából létrehozott alapítvány) által a modell egy háziorvosok közt végzett felmérés során (GP Inquiry). Németország Hosszas viták után a Szakértői Tanács alkalmazza a modellt a nyáron megjelenő szakértői véleményében. Az alapellátással kapcsolatos értékelésekben és tudományos megjelenésekben is mérceként szolgál a Bellagio modell. A mintegy 100 résztvevő részére 2009 márciusában nyílott lehetőség a modell kipróbálására. Az interaktív ülésszakon a résztvevők saját országukra vonatkoztatva próbálhatták ki a tíz központi elemet. Számos ország (Anglia, Finnország, Hollandia) visszhangja pozitív volt. Az ülésen az értékelés során felhasznált közlekedési lámpa esetén felmerült az abban szereplő kategóriák pontosabb meghatározásának igénye. Kérdésként merült még fel, hogy vajon a modell alkalmas-e az egyes országok és régiók által nyújtott szolgáltatások összehasonlítására (inkább nem alkalmas), illetve az is, hogy egyes reformtervekben az alapellátás javítása valóban meghiúsulhat olyan esetben, ha a tíz központi elem egyike nem kerül figyelembe vételre, mint azt Katalónia példája is mutatja. Ezzel kapcsolatos vizsgálatok még nem történtek. Az egyes országokra vonatkozó további információk itt érhetőek el: 7691A526DBB E2E916CD Készülőben van egy modellel kapcsolatos publikáció, illetve a tervek között szerepel egy a tapasztalatok és eredmények kiértékelésével kapcsolatos konferencia megrendezése, ami várhatóan 2010 tavaszán kerül megrendezésre. Források: Bertelsmann Stiftung: 600F3455/bst/hs.xsl/nachrichten_86327.htm Oriented_Primary_Care.html :28:30 18

20 Új minőségi indikátorok kidolgozása Szlovákiában A szlovák egészségbiztosítók márciustól kezdődően az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak értékeléséhez alkalmazhatják az új minőségi indikátorokat tartalmazó kormányrendeletet, amelyet február 18-án hagytak jóvá. A szakmai társadalom pozitív lépésnek tartja a minőségi indikátorok kiadását, mivel az utóbbi években előforduló hiány pótlását jelenti. Az eredeti törvény szerint a minőségi indikátorok évi kidolgozása és a következő év január 1-re való kiadása az egészségügyi tárca feladata. (Utoljára ezt 2005-ben teljesítette, amikor 2006-ra vonatkozóan határozta meg a minőségi indikátorokat). Az Egészségügyi Minisztérium az egészségbiztosítókról szóló törvény módosításával törölte a minőségi indikátorok évente történő kiadásának kötelezettségét. Ezt azzal indokolja, hogy a gyakorlatban kialakult általános konszenzus szerint a minőségi indikátorok többségét meghatározott (3 éves) időtartamon keresztül célszerű megfigyelni. Így nyerhetők releváns információk az egészségügyi ellátás színvonala javulásának vagy rosszabbodásának tendenciáiról és trendjeiről. Az új kormányrendelet tartalmáról Az Egészségügyi Minisztérium bővítette és módosította a minőségi indikátorok listáját, illetve egyes tételeit törölte. Az egyszerű és gyakori kezelések (szolgáltatások) minőségi indikátorait részesítette előnyben, amelyek nagy számban fordulnak elő. Újdonság, hogy gazdasági indikátorokat is beiktattak a rendeletbe, amitől az várják, hogy az eddiginél differenciáltabbá válhat az ellátás értékelése. A kezdeti szakaszban az indikátorok gyakorlati bevezetéséhez a minisztérium módszertani útmutatása fog támpontul szolgálni, amely elősegíti az egészségbiztosítók számára az objektív alkalmazást és prezentációt. A minőségi indikátorok a fekvőbeteg-ellátás, valamint az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás értékelését szolgálják. A kórházakra vonatkozó egészségügyi indikátorok csoportjába tartozik például a műtétek és ismételt műtétek aránya, a rehospitalizáció és az általános morbiditás. A háziorvosok minőségi indikátorainak listáján szerepel többek között az orvoshoz fordulások aránya, valamint a prevenciós index, a szakorvosok esetében pedig a nőgyógyászati prevenció és a fogszuvasodás mutatója. A gazdasági indikátorok bevezetésének célja az, hogy releváns adatokat nyerjenek a közös gyógyító-diagnosztikai egységek és a szállítószolgálat működésének hatékonyságáról, a járóbetegrendelőkben előforduló betegek irányításáról, frekvenciájáról és mozgásáról, valamint a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök költségeiről. Az egészségbiztosítókról szóló törvény előírja, hogy az egészségbiztosítók kilenc hónaponként kötelesek meghatározni és közzé tenni a szolgáltatókkal való szerződéskötéshez szükséges kritériumokat, amelyek a személyi és anyagi-műszaki ellátottsággal, valamint a minőségi indikátorokkal függnek össze. Ugyanakkor az egészségbiztosítóknak - az eredmények értékelése alapján - minőségi ranglétrát kellene összeállítaniuk a szolgáltatókról, és ezt figyelembe venniük a szerződéskötésnél. Az egészségbiztosítók azonban a szerződéskötésnél különböző prioritásokkal bírnak. Míg a magán egészségbiztosítók 2008-ban az indikátorokat 50%-ban vették figyelembe, addig az állami egészségbiztosítók csak 10%-os arányban érvényesítették ezeket. Az egészségbiztosítók véleménye A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége hasznosnak tartja a kormányrendelet módosítását, amely az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak új minőségi indikátorokkal való értékelésére ad lehetőséget

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

DILEMMÁK EURÓPA SZÁMÁRA

DILEMMÁK EURÓPA SZÁMÁRA A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói együttműködések egészségpolitikai szempontból Dr. Oberfrank Ferenc DILEMMÁK EURÓPA SZÁMÁRA A sajátos európai szociális vívmányok - gazdasági versenyképesség

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben