Az Európai Unió határellenőrzési rendszere I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió határellenőrzési rendszere I."

Átírás

1 Molnár Ákos Peczöli Ákos Az Európai Unió határellenőrzési rendszere I. Border Control System of the European Union I. Rezümé: Szerzők áttekintést adnak a határok nemzetközi jogi fontosságáról, a változó határok védelmét ellátó intézményekről. A nemzetközi jogi, szervezeti aspektusok az európai uniós és a magyarországi viszonyokra koncentrálnak, így a dolgozatban kiemelt figyelmet kapott a Rendőrség (és részbeni jogelődje a Határőrség), és a Frontex, mint az Európai Unió operatív szintű együttműködést koordináló szerve. A gyakorlati megvalósítás fontosságát jelzendő a XXI. századi technológia széles spektruma is bemutatásra került. Resume: Authors give overview on the importance of borders in international law, the protective institutions responsible for border security. International law and organizational aspects concentrates on Hungarian and EU relations the article highly focuses on Police (and its predecessor Border Guard) and Frontex as border control institution of the EU. In order to indicate the importance of practical issues a wide spectre of 21st century technology is also presented. Kulcsszavak: Európai Unió, Magyarország, határellenőrzési rendszer, Schengen, Frontex, határőrizeti technológia Key words: European Union, Hungary, border control system, Schengen, Frontex, border control technology

2 Bevezetés Az emberi létezés egyik alapja, hogy csak olyan területen valósulhat meg, ahol az életfeltételek adottak. Az életfeltételek egyike a közösség garantált biztonsága, amely kialakításának kezdeti lépése a kizárólagos, védett territórium elkülönítése. A területkijelölés egyidős az emberiséggel, hátterében a kiszámíthatóság és a szűkös erőforrásokért való verseny áll, folyamata közel azonos módon játszódott le a történelmi korok fázisaiban a vándorlásoktól a letelepedéseken át egészen az államok megszilárdulásáig. A tendencia egyetemes, ugyanúgy megfigyelhető a természeti népek nem differenciált munkamegosztásában, mint a mezopotámiai és ókori zsidó államban, a görög városállami diplomáciában [1], vagy a római limes egyre terjedő kiépítésében [2], ahogyan funkcionálisan ugyanazt a feladatot végezték az őrgróf, a végvári katona, a határvédő kun és székely népek. Az államok stabilizálódásáig, a nemzetközi jog és a diplomácia intézményeinek kiépüléséig a határőrizet esetleges feladat volt, szorosan eggyé csak fentiek kialakulása után vált az állami léttel és az állam fogalmával; az állam a meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt főhatalmi szerepével. A fogalom egyben megszabja az állam minimális ismérveit is, és kijelöli az értelmezés kereteit is; az államterülete egy háromdimenziós tér, terjedelme és jellege szoros összefüggésben van az állam jellegével is. A fogalom ezért fizikaiból a területi felségjoggal összefüggő jogi fogalommá válik, bár alkotórészei földrajzi elemek. Ide tartoznak a szárazföld, a vízfelületek, a légtér és a föld mélye is, körülöttük szükségszerű határokkal. Államhatár a nemzetközi jogban A határ nemzetközi jogi fogalma szerint két nemzetet (államot) vagy politikai alakulatot elválasztó vonal, amely egyben az illető ország fizikai manifesztációja is [3], azaz az államok területi felségjogát a szomszédos államoktól elválasztó képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata a légtérben a föld vagy víz felszínén és annak mélyében. Ez kiterjed az elérhető mélységéig, illetve a felhajtóerőt használó légi járműveket fenntartó levegősűrűségig [4]. A határ vagy államokat választ el egymástól vagy államot a minden állam által szabadon használható területtől. Fontos, hogy minden államhatár mesterséges és változó lévén ezek az államra, mint entitásra is igazak. A határok igazodhatnak politikai akarathoz, etnikai többséghez, gazdasági régióhoz, földrajzi képződményhez, vagy épített műtárgyhoz [5]. Ezt erősíti meg a évi LXXXIX. törvény az államhatárról; 1. (1) A Magyar Köztársaság 2

3 területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja. [6] Az államok legtöbbje földrajzi jellemzői, praktikusan geopolitikai elhelyezkedése miatt szomszédokkal rendelkezik, ezért karakterét meghatározóan alkalmazkodni kénytelen a mindenkori hatalmi konstellációhoz. Ez az adaptációs kényszer befolyásolja az államok gazdasági jellegét, a kereskedelem szerkezetét, megszabja izolációjuk mértékét, determinálja védelmi szférájuk struktúráját és feladatait, valamint támpontot ad az egyéb kihívások tekintetében. Megjegyzendő, hogy az elszigetelt országok száma a nagy földrajzi felfedezések után lecsökkent, a bezárkózás szinte kizárólag politikai döntés eredménye. A XXI. században szinte csak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Koreát) lehet említeni [7]. A határokat kívül és belül védősávok (tiltott repülési, hajózási vagy közforgalmú sáv) vehetik körbe, ahogyan a határvizekre is két- vagy többoldalú egyezmények vonatkoznak. Az állam védelmének első vonala a határ, amely kiterjed fegyveres-, járványügyi-, növény és állategészségügyi területekre, valamint átfogja a gazdasági érdekeket képviselő kereskedelmi ellenőrzést is. A feladatot a rendészet részét képező határrendészeti és/vagy vámszervek látják el, amelyek feladata a határrend fenntartására, határforgalom ellenőrzésére (személy és áruforgalom) és az illegális migráció kezelésére irányul. Az elmúlt évtizedben kiemelt kockázattá vált a humán, valamint növény- és állategészségügy területe. A globális kereskedelemmel az olyan kontinentális méretű betegségek, mint a kergemarhakór [8], a madár-, majd sertésinfluenza [9], gyorsabban terjednek, mint a potenciális védekezési sebesség, ezt erősítette meg a 2011-es összeurópai uborkabotrány [10]. Némileg háttérben maradó tények szerint a menekültek is potenciális járványforrásnak számítanak. A veszély mértéke függ a kibocsátó ország egészségügyi színvonalától, az ott élő baktérium és vírustörzsek sajátosságaitól, a sűrűn belakott menekülttáborok pedig további kockázatként külön indokolják a gondatlan biológiai fegyverek óvatosabb megközelítését. A tapasztalatok fényében szükséges mind a közvélemény tájékoztatása, mind a hivatásos állomány vakcinálása és külön felkészítése az alapvető betegségekből, azok egyéb jellemzőikből, valamint a higiéniás viszonyok és az érintkező anyagok (ruhák, helyiségek) fokozott, speciális tisztítása. A határok infrastruktúrája és a gördülékeny rendészeti tevékenység egyben fontos országimázselem is, a beutazó külföldiek első benyomásaikat itt szerzik [11]. 3

4 A magyarországi határőrizet Szent Istvántól Schengenig A magyar határőrizet egyidős a magyar állammal, közel ezer év alatt kidolgozta a maga sajátos technikáit. A honfoglalás előtt a magyar törzsek területeit védő sávok (gyepűk) rendszerét I. (Szent) István király is átvette, és alapjain megalkotta a magyar határőr szervezetet. A rendszer két elemből tevődött össze: a gyepűelvéből (lakatlan terület amely az ellenség mozgását nehezítette) és a gyepűnek nevezett védővonalból, amely állandó őrség védelme alatt állt. A gyepű állománya könnyűlovasokból állt, őrnagyok vezetése alatt. A határvédelem fontosságát a továbbiakban is megmaradt, Szent László király törvényerőre emelte a Határőrség szabályozását, összekötve a hírszerzés- és továbbítás műveleteivel. Szent László a mai napig a Határőrség védőszentje, halálának évfordulója között a Határőrség Napja (Határrendészek Napja). A védelem csődöt mondott a tatárjárás alatt, pusztítása után IV. Béla király szervezte újra az immár kővárakra épülő, 1702-ig fennálló végvárrendszert [12]. Az egymást védő várak szisztémája a török hódítás ellen védte - többé-kevésbé sikeresen - az országot. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a bécsi kamarilla irányítása alatt álltak a határőrvidékek, ezek egészen a kiegyezésig álltak fent, politikai funkciójuk volt integrálni az ott élő népeket. A XX-XXI. században a szervezett határrendészetet több szervezet látta el, felépítésük és filozófiai egymásutániságuk hű lenyomata a koroknak és politikai kurzusoknak között a határszéli Csendőrség felelt az országhatár rendjéért, ezt egészítette ki az évi VIII. tc.-vel létrehozott, Belügyminisztérium alá rendelt, között működő Határrendőrség, amely 1. -a kimondja:...a határrendészeti teendők ellátására állami határrendőrség állíttatik fel.... Ez volt az első korszerű, viszonylagos önállósággal működő magyar határőrizeti szervezet, amely megvalósította a határőrizet, határforgalom-ellenőrzés és az idegenrendészet egységét. A trianoni szerződés korlátozásai miatt csak belbiztonsági erőként álcázva jöhetett létre a Magyar Királyi Vámőrség. A szervezet a magyar haderő katonai struktúrájának álcázott eleme volt, immár a vámügyekkel kapcsolatos feladatok nélkül. A kiépülő vámhivatalokkal és a Magyar Királyi Államrendőrség határszéli kirendeltségeivel vált teljessé a határőrizeti adminisztráció. Ezt a szervezetet 1932-től Magyar Királyi Határőrséggé szervezték át, majd 1938-ban határvadászok néven immár ténylegesen beolvasztották a honvédségbe. A II. világháború után a feladatokat továbbra is több intézmény látta el; a határforgalom ellenőrzését a Honvéd Határőrség végezte (Magyar Honvédség alárendeltségében), majd 4

5 visszatért a Határrendőrség (szintén a Belügyminisztérium alá rendelve, /1945. V-12 BM sz.r.) január 1-jével a Határőrséget beolvasztották az Államvédelmi Hatóságba, feladata a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés és a határrend ellenőrzése lett. A legstabilabb szervezet azonban az között működő Határőrség volt. Felállítása egybeesett a totális határőrizeti rendszer kiépítésével, amely keretében 15 km-es határövezetet, valamint 500 és 50 méteres határsávot hoztak létre, ezekbe kizárólag engedéllyel lehetett belépni. A nyugati határszakaszon erős műszaki zárat építettek ki, nyugaton és délen gyalogsági aknamezővel, melyeket teljesen csak 1971-ben szedtek fel, és cseréltek elektromos jelzőrendszerre ben a teljes külpolitikai nyitás teljesen átformálta a működést; a világútlevéllel általánossá vált a mozgás, megszűntek a nyomsávok, lebontották az elektromos jelzőrendszert, újraszabályozták a fegyverhasználatot, és megkezdődött a rendészeti jellegű modernizálás. Saját képzési rendszere, professzionalizálódó állománya (a sorállomány csökkentése mellett), intézményi reagáló képessége (a délszláv háború alatt létrehozott akció - később határvadász századok), a menekültekkel kapcsolatos feladatok már egy hatékony szervezetet mutatnak. A szabályozás követte a szakma igényeit, az 1989 és 2007 között hatályos Alkotmány (1949. évi XX. törvény) 40/A..(1) bekezdése alapján: A határőrség alapvető feladata az államhatár őrzése, rendjének fenntartása., törvényi szinten a Határőrségről szóló évi XXXII. tv. 2..-a szerint; A Határőrség, határrendészeti feladatait a fenti törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre. Ezt egészítette ki a nyomozati jogkör az embercsempészés, az úti okmány tekintetében elkövetett közokirathamisítás, a határjelrongálás, a fegyveres tiltott határátlépés, a jogellenes belföldi tartózkodás bűncselekmények esetében, majd 1999-től a bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazási lehetősége. A határforgalom növekedése mellett megjelentek az olyan új kihívások, mint a migrációhoz kötődő az áru-, kábítószer- és lopott gépjármű csempészet, a több határátkelő több feladatot hozott, így a szervezet állandó versenyfutásban volt. A hazánk európai uniós csatlakozására való felkészülés 1998-tól vált intenzívebbé, amikor is az uniós elvárásoknak megfelelő határellenőrzési technikai fejlesztés az ún. PHARE program támogatásával vette kezdetét. A fejlesztések a korszerű technikai eszközök, járművek beszerzésén túl az állomány idegen nyelvi képzéseit és az igényeknek megfelelő informatikai alapú rendszerek kiépítését is lehetővé tették. A schengeni csatlakozás érdekében kiemelt jelentőséggel bírt a schengeni joganyag átvétele, illetve az ebből levezethető 5

6 szervezetkorszerűsítés. Ennek jegyében a korábban különálló Határőrizeti és Határforgalmi Kirendeltségek fúziójából létrejöttek a Határrendészeti Kirendeltségek. A bűnüldözői tevékenység is folyamatosan erősödött, igazodott a kor igényeihez. Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel Ausztria, Szlovénia és Szlovákia viszonylatában km hosszú belső határvonal alakult ki. Ukrajna, Románia, Szerbia- Montenegró (ma: Szerbia) és Horvátország tekintetében pedig km hosszú külső határ keletkezett, ahol a magyar Határőrségnek már nem csak a Magyar Köztársaság érdekeit kellett szem előtt tartania, hanem valamennyi tagállamét, éppen ezért a magasabb biztonsági követelményeknek maradéktalanul meg kellett felelni. A belső határokon megszűnt a vámellenőrzés, a tagállamok között pedig a magyar állampolgárok is utazhattak személyi igazolvánnyal. A schengeni csatlakozás érdekében a Határőrség 24 milliárd forint értékben felhasználási keretet kapott, amelyet 2004 és 2007 között a mélységi ellenőrzés hatékonyságára, adatszolgáltatási képesség növelésére, külső határőrizet megerősítésére és a nemzetközi bűnügyi együttműködés fejlesztésére fordítottak. Az integrált rendvédelmi, technikai jellegű fejlesztések értéke megközelítette a 10.6 milliárd forintot. Magyarország december 21-én teljes jogú schengeni tag lett, egyidejűleg végbement a Rendőrségbe olvadó Határőrség integrációja. Az Európában egyedülálló, szovjet mintájú Határőrség kettős jogállású szerv volt, egyszerre látott el rendészeti-adminisztratív és katonai jellegű határvédelmet, fénykorában nehéztechnika állt rendelkezésére, mobil erejét a veszélyeztetett viszonylatba (területre) átvezényelhető csapaterőként a határvadász századok alkották. Kettős jogállása abban is tetten érhető, hogy háború esetén a határvadász századok az Alkotmány alapján beolvadnak a Honvédségbe a honvédelemért felelős minisztérium irányítása alatt. Rendészeti feladatai ellátása közben mélységi ellenőrzéseket hajtott végre az ország belsejében a migráns-célterületeken (közlekedési csomópontok, le- és átrakóhelyek), a személyi állomány gyakran rendőrökkel együtt járőrözött és intézkedett [13]. A Határőrség tehát speciális ütőerővel: határvadász századokkal rendelkezett. A mobil erőt alkotó egykori határvadász századok (összesen 15 század) öt szakasszal rendelkeztek. Az öt szakaszból négy mint szolgálati szakasz, egy pedig ún. technikai szakaszból és egy biztosító részlegből állt. A technikai szakaszba vonták össze az adott század rendelkezésére álló nagy értékű technikai eszközök kezelőit (pl. schengen busz, elfogó járművek, mobil hőkamerás gépjárművek), akik az általuk kezelt technikai eszközzel együtt a mindenkori szolgálatban lévő szakasz mellé kerültek beosztásra. A század könnyű gyalogsági fegyverekkel rendelkezett (Parabellum maroklőfegyver, AMMSZ gépkarabély, PKM géppuska, SZVD távcsöves puska) [14]. A Rendőrség és a Határőrség integrációját követően a határvadász 6

7 századok átalakultak, elnevezésük megszűnt és a (részben) belőlük létrehozott bevetési egységek igazodtak a rendőrségi igényekhez. Az egykori határvadász századok ma még aktív állománya jellemzően a korábbi Határőr Igazgatóságok illetékességi területein látnak el közbiztonsági, idegenrendészeti valamint mélységi ellenőrzési feladatokat. A Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya országos hatáskörrel rendelkezik és a majd 100 fős állomány ma is végrehajt többek között komplex mélységi ellenőrzéseket, közreműködik nemzetközi akciókban, végrehajt közrendvédelmi és idegenrendészeti ellenőrzéseket, közbiztonsági feladatokat és rendkívüli helyzeteket kezel. Szükséges megemlíteni, hogy jelenleg Magyarország (a Rendőrség) rövid időn belül nem lenne képes a 1995-ös délszlávválság kezeléséhez hasonló rendészeti célú határbiztosítási feladatokat végrehajtani, hiszen az ország biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására a tapasztalatokkal rendelkező, megfelelően felszerelt, kiképzett egykori határvadász századok nem léteznek. A realitás ma az, hogy a belső határokon egy időszakos határellenőrzés visszaállítása sem lenne technikailag zökkenőmentesen lebonyolítható. Az egykori határátkelőhelyek folyamatosan amortizálódnak, gazdátlanok. Az integrált Határőrség teljes vagyona mintegy 40 milliárd forint volt; 500 ezer négyzetméter lakott ingatlan, több száz jármű, számítógép, 160 szerver, EDR-rádió és 800 autóba szerelt EDR-rádió. A személyi állományból fő került át, így az integrált rendőri szervezet akkori létszáma fő volt. A felkínált beosztást nem fogadta el 932 határőr, a rendőrségnél pedig 390, így összesen fő választotta a nyugdíjat, főleg az ötven év feletti tisztek, és a vezetők száma mintegy 250 fővel csökkent. Az állomány újratervezésénél szempont volt, hogy mindenkinek a lakóhelyéhez közeli munkát ajánljanak fel. Szervezeti szinten a határőrség a különböző nemzetközi és hazai együttműködési megállapodásai kapcsán jelezte, hogy a feladatokat ezután a rendőrség veszi át. A szervezeti módosítások között szerepel, hogy a schengeni külső határokon a megyei rendőrfőkapitányságok szervezetébe integrálták a határrendészeti kirendeltségeket - kapitánysági jogállással. Képzési kihívást jelentett, hogy a feladatkörök összefésülésével a rendőröket határrendészeti képzésben részesítsék, a volt határőröknek pedig megtanítsák a rendőri munka elemeit. A jelzések és látványelemek területén lecserélték a határőrök zöld váll-lapját, a határőrség zöld autóit pedig átmatricázták Rendőrség felirattal [15]. Ezzel a lépéssel a kettős jogállású határőrséget demilitarizálva kizárólagosan a közigazgatás részévé tették, előtérbe helyezve rendészeti feladatait. 7

8 A Határőrség fenntartása mellett kardoskodóknak némi elégtételül szolgálhatott Pintér Sándor belügyminiszter 2011-ben megfogalmazott véleménye: A rendőrség és a határőrség összevonásakor elkövetett megmagyarázhatatlan szakmai hibákat azonban már nem lehetett orvosolni. A határőrségnek kiválóan felszerelt, kiképzett, harcedzett határvadász századai voltak, amelyek egy az egyben beintegrálhatóak lettek volna a Készenléti Rendőrségbe. Ehelyett feloszlatták őket. Ez nagyon rossz döntés volt, hiszen az elmúlt egy év fényesen bebizonyította, hogy ott, ahol a készenléti rendőrség egységei eltöltenek pár hetet, jelentősen javul a közbiztonság [16]. Noha kevéssé valószínű a régebbi struktúra visszaállítása, az európai folyamatok fényében (Frontex, Csendőri Erők, NATO válságkezelési részvétel) Magyarországnak is szükséges lesz speciális egységekbe integrálható képességeket létrehozni. A rendészeti feladatok alapja a szabálysértési- és büntetőjog, mint keresztbefekvő jogág, mely szerint minden jogág normáinak sérelme esetén szükségessé válik alkalmazása, ezért bármilyen változtatás kihat rá. A közigazgatási után a büntetőjogi szabályozás minden bizonnyal átalakul az új Alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos jogalkotási program kapcsán. A Kádár-rendszerben ebből a szisztémából minden téren kilógott a kiegészítő feladatokat ellátó, között fennálló Munkásőrség. A párt öklé -t szimbolizáló szervezet az 1956-ban megbízhatatlannak bizonyult hagyományos fegyveres szervekkel párhuzamos erőt képezett; ideológiailag elkötelezett, szolgálatát szabadidejében végző tagsága a polgári védelmi feladatai mellett, tömegrendezvények biztosítását látta el, és ők képezték a csapaterős tevékenység általános tartalékát. A szervezet éppen megbízhatósága miatt végezhette a határőrizetet, tagjai még 1989-ben is fogtak el határsértőket [17]. A mai helyzet szerint Magyarország államhatárának hossza km, ebből az ukrán határszakasz 136, a román határszakasz 447 km, a szerb határszakasz 174 km, a horvát határszakasz 344 km, a szlovén 101, az osztrák határszakasz 356 km, a szlovák határszakasz 681 km [18]. A 2008 és 2011 közötti alkotmányi szabályozás értelmében a feladatot a Magyar Köztársaság Rendőrsége volt hivatott ellátni; 40/A. (2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. [19]. Külön érdekesség, hogy Magyarországon az Alkotmányban a rendőrséget külön fejezetben és nem a közigazgatás részeként (VIII. fejezet A fegyveres erők és a rendőrség) helyezi el. A évi XXXIV. Törvény a Rendőrségről 1. (1) kezdése szerint A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, 8

9 a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. [20] A én elfogadott Alaptörvény szerint ez annyiban módosult, hogy a 45. cikk (1) bekezdése szerint A Rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár védelme. [21] A feladatok legmagasabb szintű meghatározásában a határvédelem sajnálatos módon az utolsó helyet foglalja el, és változatlan a szabályozás a tekintetben, hogy a rendőrség továbbra sem közigazgatási jellegű szervezetként tűnik fel (46. cikk A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok). A Rendőrség Szolgálati Szabályzata is változott 2011-ben; a 67/2007 (XII. 23.) IRM rendeletet felváltotta a 30/2011 (IX. 22.) BM rendelet. A 67/2007 (XII. 23.) IRM rendelet II. fejezete alapján (A RENDŐRSÉG HATÁRRENDÉSZETI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI, ) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határrendészeti feladatok végrehajtása során biztosítja a határőrizetet, a határforgalom ellenőrzését, végzi az illegális migráció kezelésével összefüggő rendészeti, valamint a határrend fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a feladatok végrehajtása érdekében járőr- és útlevélkezelői szolgálati formát alkalmaz, ez a feladatszabás változatlanul szerepel a 30/2011 (IX. 22.) BM rendelet V. fejezetében is (A HATÁRRENDÉSZETI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI, ). A szinte teljes struktúra átszervezés alá esett [22]: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (korábbi Ferihegy) a rendőri és határőr szervezet integrálásával megalakult a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság, az autópálya-rendőrségek visszakerültek a megyei főkapitányságokhoz, a Nemzeti Nyomozó Irodát és a Bűnügyi Ellátó Igazgatóságot integrálták, a Köztársasági Őrezred átalakult, a korábbi Forradalmi Ezred előbb Rendészeti Biztonsági Szolgálat, majd Készenléti Rendőrség lett. Új szervezet a Hajdu János rendőr dandártábornok vezetésével megalakult Terrorelhárítási Központ [23]. A szervezet feladata az első számú fenyegetettségre, a terrorizmusra reagálni, a terrorcselekményeket, emberrablásokat felderíteni, védeni a kormányfőt és az államfőt. A szeptemberi tragédiára való hivatkozás kilenc év távlatából kicsit álságosnak tűnik, azonban mindenképpen üdvözlendő, hogy a központban integrálódik a megelőzés, a felderítés és a megsemmisítés, így az információáramlás gyorssá válik. A TEK folyamatosan gyakorol a éles körülmények között, sőt több sikeres akciót hajtott végre, például ott volt az elrabolt 9

10 szudáni békefenntartó Papp István alezredes hazahozatalakor [24], és segédkezett a Líbiából evakuált magyarok esetében is [25]. A fő kérdés persze nem is az egységek önálló hatékonysága, hanem az együttműködésben, a közös tudásban rejlő kombinált erő; a kiemelt, szűk spektrumú feladatot ellátó elitrendszerű szervezetek olyan elefántcsonttornyokká válhatnak, amelyek féltékenyen őrzik tudásukat, nem él a need to share (meg kell osztani) alapelv. Ez történhetett a cigánygyilkos halálbrigád esetében is, amikor a még létező Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Rendőrség egyaránt fókuszban tartotta az elkövetőket, azok mégis elkövethették a cselekményeket [26]. Ez külföldiek esetén ugyanilyen valószínűséggel megeshetett volna. Az intézményrendszer folyamatos változásával egyidejűleg létező kérdés annak képessége, képzettsége, összefoglalva a bevethető erő nagysága és minősége. A Rendőrség átlagéletkora 35,71 év, kiugró eltérést csak a hierarchia tetején levő főtiszti és a tiszthelyettesi állomány mutat 41,58, illetve 28,70 életévvel, így bár a képzettség folyamatosan nő, az állandó létszámproblémák mellett jelen van a rutin hiánya is. A létszámhiány kezelési módja bemeneti oldalon a belső feszültségeket is szülő gyorsított átképzés, a rendőr szakközépiskolák hallgatóinak bevonása és a kimeneti oldalon fékként funkcionáló kedvezményes nyugdíjvonulás megnehezítése. További különbségtétel a kivezényelt állomány abszolút száma és intézkedésképessége [27]. A tapasztalat hiányát és a munka közbeni utánpótlás képzését a szolgálatba visszacsábított idősebb kollégákkal képzelték el, a feltételek ajánlott beosztás, fizikai alkalmasság és a nyugdíj szüneteltetése miatt az érdeklődés mérsékelt maradt [28]. A problémákat a később bevezetendő életpálya-modell kívánja orvosolni. A határ- és idegenrendészeti feladatok ellátásában Magyarországon részt vesz a Nemzeti Adóés Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, és hatáskörtől, más szervek igényeitől függően a fent említett polgári és katonai titkosszolgálatok. A nemzetbiztonsági szférát is minden kormányváltáskor átszabták, jelenleg a külső hírszerzés a Külügyminisztérium alá, a belső elhárítás a Belügyminisztérium alá, a Honvédelmi Minisztérium alá rendelt két katonai titkosszolgálatot a közeljövőben vonják össze a hírszerzés és elhárítást ötvöző Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatba [29]. A ma Alkotmányvédelmi Hivatal néven működő Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es évkönyve szerint a fő feladat az illegális migrációt kiszűrni és az embercsempészést megakadályozni [30]. A Hivatal 2008-as évkönyve szerint a hazánkba igyekvő illegális migránsok egyre változatosabb módszereket alkalmaznak a bejutásra; hamis vagy hamisított okmányok használata; a szervezett embercsempészet; a fiktív üzleti tevékenység folytatása (cégalapítás, 10

11 munkaerő-kölcsönzés); a névházasságok kötése és a nem valós élettársi közösség létrehozása; a hamis munkavállalási engedély szerzése; a hivatalos vízum (sport-, tánc-, cégrendezvény, turizmus, tanulás) jogszerűtlen felhasználása [31]. Európai integráció és határkérdés Az újkori Európában a rögzülő határok a XIX. századra tehetők, ekkor jön létre az olasz (1861), majd a német egység (1870), valamint az Osztrák-Magyar Monarchia (1867), ez a konstelláció az első világháborúig lényegében megmarad. Az I. világháborús területrendezés teljesen új helyzetet teremt a tiszta nemzetállamok és összetákolt államszövetségek kialakításával, a rendszerben levő reváns feszültsége a II. világháborúban tör felszínre, amely Európa országait tönkretéve középhatalmi szintre süllyeszti és ráébreszti a közös cselekvés szükségességére. Ekkorra eszkalálódik a hidegháború kettészakítottsága és mutatkozik meg a vasfüggöny valósága. A két kulturális, gazdasági, katonai blokkot tömörítő világrendet kutyás, gépfegyveres őrök, lezárt határok és a szükséges kommunikáció jellemzik, valamint kíméletlen harc az irányítás alá vonható területekért. Ez a konstelláció csak a Szovjetunió 1989-es összeomlásával változik meg, elhozva az átmenet korát, új kihívásokkal az épülő Európa előtt. Az Európai Gazdasági Közösség integrációja önmagában is hosszadalmas, vitákkal tarkított folyamat volt. Az évezredes Európa-eszmét a második világháború bizalomhiányos légkörében kellett újjáépíteni, és az emberek szabad mozgása alapelv a rohamozó német katonák után eléggé távolinak tűnt. Az Egyesült Államok gyámkodása azonban az összefogást szorgalmazta, aminek aktualitása a kommunista tömb elleni kritikus tömeg megteremtése volt. A gazdasági alapú integráció (Montánunió, Euratom, Európai Gazdasági Közösségek) politikaivá válik és 1992-ben az Európai Unióban csúcsosodik ki. Fejlődése közben egyre kiterjedtebb, egyre több országot vonz magához. Az Európai Unió (EU) három pillére az Európai Közösségek, a bel- és igazságügyi együttműködés, valamint a közös kül- és biztonságpolitika. Értékei a közös identitás, a közös döntéshozatal, az együttműködés, a szabadság, a demokrácia, a haladás valamint ennek manifesztációja: a személyek, áru, tőke, és a szolgáltatások szabad mozgása [32]. Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata kis tűréssel három szakaszra osztható; egymás mellett élés, csatlakozási felkészülés és a csatlakozástól eltelt idő. Az Európai Unióval összekapcsolódott Magyarország annak szerves része, a első félévében lebonyolított uniós elnökség is ezt bizonyítja. 11

12 A hangsúlyok áthelyeződése érezhető, a három pillérből kettő a biztonsághoz kötődik. A kék (vízi) és zöld (szárazföldi) határok belső átjárhatósága az 1985-ös schengeni egyezményhez kötődik, ennek gyakorlati megvalósítása 10 évet váratott magára. A szimbolikus intézmény erős határőrizetet ígért, és más elvárásokat megfogalmazó rendőri munkát. A rendőrség feladatai tehát megszaporodtak (idegenrendészeti vonalon), az állampolgárok azonban ugyanilyen kevéssé találták kényelmesnek a gyakoribb igazoltatásokat, a razziákat, az alább vázolt, tágabb teret kapó illegális migránsok mozgását. Így válhatott a határkérdés az Európai Unióban mindennapos beszédtémává, az energiaválság, gazdasági válság, környezetvédelem, demográfiai válság vagy a közbiztonság mellett. E két utóbbi témakör kapcsán megkerülhetetlen és összefüggő kérdés a migráció és azon belül is az illegális migráció. Az Európai Unió egyre súlyosabb problémaként szembesül az illegális migráció jelenségével, hiszen a különböző napjainkban is zajló nemzetközi események (lsd. afganisztáni, líbiai, tunéziai, szíriai konfliktusok) hatására illegális migránsok tízezrei kényszerülnek elhagyni otthonaikat egy jobb élet reményében. Európát olyan demográfiai válság fenyegeti, amely mélyen érintheti majd az egész társadalmat: 2030-ig 20,8 millióval csökken a munkaképes korú lakosság létszáma, illetve várhatóan 18 millióval kevesebb lesz a gyermek [33]. Bár a bevándorlás némileg segíthet, ez a megoldás sokak számára aggodalmat vált ki, ha a bevándorlás hatóságilag nem megfelelően ellenőrzött. Az illegális migráció nem új keletű jelenség. Abban az esetben, ha az előnyösebb életfeltételeket biztosító területek irányába a személyek legálisan nem képesek eljutni, az illegális határátlépés nyújt alternatív megoldást. A schengeni országok számára a valós fenyegetést az illegális migrációhoz kapcsolódó, arra épülő és abból hasznot húzó bűncselekmények jelentik. Ilyenek például az embercsempészet, emberkereskedelem, kábítószer- és fegyverkereskedelem, prostitúció, hamis úti- és személyi okmányok előállítása, korrupció. Az illegális migrációt kezelni kívánó politika nem csak a reagálásba és a védekezésbe fektet energiát, hanem mindent megtesz a megelőzés érdekében is. Az illegális migrációt kibocsátó országokban összekötő tisztek, okmányszakértők, tanácsadók próbálják helyi szinten kezelni a problémát. Ugyanakkor az EU bevándorlási politikájához köthető például a Bamakóban létrehozott Bevándorlási Információs és Menedzsment Központ (CIGEM) is, amelynek legfőbb feladata nem a kivándorlás megakadályozása, hanem a térséget elhagyni kívánók helyzetének kezelése, az Európában munkát vállalni kívánók megfelelő szakképesítéssel történő ellátása. 12

13 A kulcsszó tehát a migráció hatósági ellenőrzése, amelyet a schengeni tagországok részvételével integrálni kellett annak érdekében, hogy a kívülről érkező veszélyeket, jogsértő cselekményeket időben felderítsék, megakadályozzák és a szükséges eljárást megindíthassák. A közös jogi szabályozás mellett szükség volt egy koordináló központra, ahol az alapvető célkitűzés a határellenőrzés és határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása volt. A FRONTEX Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (FRONTEX, továbbiakban: Ügynökség) október 26-án a 2007/2004/EK Tanácsi rendelettel alapították meg [34]. A szervezet tényleges működését valamivel később, 2005-ben kezdte meg. Melyek azok a feladatok, amelyeket ellát ez a viszonylag fiatal, ugyanakkor rendkívül dinamikusan fejlődő szervezet? Nos, elsősorban a schengeni tagállamok közötti, a külső határok [35] operatív szintű együttműködését koordinálja, folyamatos kockázatelemzést végez, segíti a tagállamokat a külső határokon felmerülő magas technikai és operatív támogatást igénylő helyzetekben, támogatást nyújt a nemzeti határőrök (határrendészek) kiképzésében és nem utolsósorban támogatást biztosít az ún. közös visszatérítési műveletek (kitoloncolás) során. Vizsgáljuk meg a feladatokat részletesebben. Alapesetben a külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok kötelessége és felelőssége. Az Ügynökség azonban megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli közösségi intézkedések alkalmazását. Mindezt úgy, hogy biztosítja a tagállamok ide vonatkozó lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és az Európai Unió tagállamai külső határőrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez. A tagállamok közötti operatív együttműködésének összehangolása; az Ügynökség értékeli, jóváhagyja és összehangolja a tagállammal vagy tagállamokkal együttműködve realizálandó közös műveleteket és kísérleti projekteket. A technikai eszközeit a közös műveletekben vagy műveleti projektekben részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsájthatja. A technikai eszközök igénybevételét az Ügynökségre 13

14 vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozhatja is. A tagállamok segítése a nemzeti határőrök képzésében; az Ügynökség létrehozza és tökéletesíti a határőrök képzésének egységes alaptantervét, illetve a tagállamok kompetens nemzeti szolgálatai tisztviselőinek részére a külső határok ellenőrzésének és őrizetének, illetve a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének tárgyához kapcsolódó további képzéseket és szemináriumokat is biztosít. A képzés nem kizárólag alapszintű ismeretekre fókuszál, hanem megtalálhatók speciális modulok is (az egyes nemzeti igényeknek megfelelően). Kockázatelemzés végzése; az Ügynökség általános és speciális esetre vonatkozó kockázat elemzést egyaránt készít, amelyeket mind az Európai Tanács, mind az Európai Bizottság részére továbbít, valamint az eredményeket felhasználja a határőrök képzésének kidolgozásakor. A külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatási eredmények nyomon követése; az Ügynökség figyelemmel kíséri a külső határok ellenőrzésének és őrizetének terén elért tudományos kutatási eredményeket, és ezeket az információkat továbbítja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. A külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtás; egy vagy több tagállam támogatást kérhet az Ügynökségtől, amennyiben a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez kapcsolódó kötelezettségei végrehajtásának teljesítése során fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesül. Az Ügynökség megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást szervezhet a kérelmező tagállam(ok) részére. A közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás; az Ügynökség a közösségi visszatérési politikára is figyelemmel biztosítja a szükséges támogatást a tagállamok közös visszatérési műveleteinek megszervezéséhez, megállapítja az úti okmányok beszerzésének és az illegálisan jelen lévő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének helyes gyakorlatát. Az Ügynökség igénybe veheti a visszatérés terén rendelkezésre álló közösségi pénzügyi eszközöket. A tagállamok operatív szinten közvetlenül együttműködhetnek egymással, amennyiben ez az együttműködés kiegészíti az Ügynökség munkáját. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy 14

15 minden olyan tevékenységtől tartózkodni kell, amely kockáztathatja az Ügynökség működését vagy céljainak elérését. A következő adatok jól szemléltetik a schengeni övezet határrendészeti helyzetét: - külső határokon összesen 1792 kijelölt határátkelőhely - Évente 500 millió fő határátlépő személy - Az EU tagországaiban élő illegális migránsok száma összesen 3-8 millió fő között - Évente visszautasítás (további Ceuta és Melilla térségében [36]) - Az illegális migránsok fele jellemzően legálisan utazik be valamely tagállam területére Az Ügynökség megalakulása utáni műveletek, valamint azok tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze. Az első szárazföldi Frontex Joint Operation akció 2005 végén zajlott le a keleti határokon, amelynek fő célja a kilépésre jelentkező harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése volt. Másodlagos célként jelentkezett a hamis, hamisított okmányok és egyéb illegális cselekmények felderítése, megszakítása, eljárás lefolytatása. Az akció meghozta az eredményét, hiszen a hatóságoknak szép számban sikerült illegális munkavállalókat, túltartózkodókat, valamint hamis, hamisított okmányokat realizálni. Legfőbb eredmény ugyanakkor az volt, hogy megszületett az ügynökségbe vetett egységes bizalom és hit: világossá vált, hogy a jövőben megkérdőjelezhetetlen az ehhez hasonló közös műveletek létjogosultsága. Az első tengeri művelet 2006-ban zajlott le (Joint Operation HERA ), amelynek előzménye egy fokozott migrációs nyomás volt [37]. Jellemzően Mauritánia, Szenegál, és a Zöld-foki Köztársaság térségéből emberek tízezrei vágtak neki az Európa felé vezető útnak. Az utazások a nyílt tengeren keresztül, rendkívül rosszul felszerelt és túlzsúfolt, kisméretű hajókkal történt. Az ügynökség célja nem kizárólag az illegális migráció visszaszorítása volt, hanem a humanitárius segítségnyújtás is. A Frontex első ízben működött közre a migrációt kibocsátó országokkal a helyzet megfelelő kezelése, a külföldiek visszafogadása érdekében. Legnehezebb feladat - akkor is és most is - a külföldiek azonosítása, személyazonosságuk megállapítása. A HERA műveletek (HERA I-II.) megfelelő alapot biztosítottak a későbbiekhez (INDALO, HERMES, POSEIDON műveletek), amelyek az illegális migráció kezelésének hatékony módját igazolták. A légi műveletek célja a schengeni térségbe történő illegális beutazási szándékok felfedése, megakadályozása a repülőtereken. Kezdetben a légi műveletek csak bizonyos repülőterekre 15

16 korlátozódtak, általában egy hónap időtartamra. Mára összehangolt akciókról beszélhetünk, amikor is egy időben több ország nemzetközi repülőtérén zajlanak a légi műveletek. Külön figyelmet érdemel a HAMMER művelet, amely 3 fázisban, 25 ország 233 szakértőjének részvételével szeptember-december között zajlott. Ez volt az első olyan művelet, amikor már működött az ügynökség Műveleti Központja (Frontex Situation Centre) és így a statisztikai adatok és információk a megfelelő kockázatelemzés érdekében feldolgozásra kerültek [38]. COSI és az Európai Csendőri Erő A Lisszaboni Szerződés létrehozta a Belső Biztonsági Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottságot (Standing Committee on Operational Cooperation on Internal Security COSI [39]) a hatékony koordináció és együttműködés érdekében. Ez a feladat a fenyegetésértékelések alapján kiterjed a határellenőrzési és védelmi tevékenységre, valamint az azt követő bel- és igazságügyi folyamatokra. A legjobb gyakorlatok elve alapján kell fejleszteni a határőrizetet, külön hangsúlyt kell helyezni az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) folyamatos fejlesztésére. Legalább ennyire fontos volt az immár hat országot tömörítő Európai Csendőri Erő (European Gendarmerie Force) felállítása az operativitás szempontjából [40]. A Vicenzában székelő főhadiszállás koordinálja a francia, olasz, holland, porugál, spanyol és román erőket a főként válságkezelési műveletekben (Haiti, Afganisztán, Bosznia). A Európai Unió belső biztonsági stratégiája: Az európai biztonsági modell felé című dokumentum célként tűzi ki az integrált határigazgatást, kiemelve az új technológiák használatát [41]. A jövőben automatikus rendszerek, előzetes bejelentkezés, gyakori utazói rendszerek működtetése a cél, azonban a jelenleg használt technológia nem éri el ezt a szintet. A határvédelem technológiai eszközei A határvédelem technológiai eszközei a határ jellegétől függően széles skálán mozognak; Európa földrajzi és kereskedelmi határai jellegűkből fakadóan az eszközök széles spektrumát igénylik, szárazföldi, vízi és légi megfigyelési eszközök változatos eszköztárát. A kor színvonalán mozgó technikai fejlesztésekben a határ szó szerint a csillagos ég, a globális kém- és helymeghatározó műholdaktól, a high-tech szenzorokon át egészen a közönséges kötöző-bilincsig. Ezek alkalmazása végigköveti a határsértőkkel kapcsolatos 16

17 folyamatokat, a fizikai nyomon követése, érkezési pontjaik előrejelzése, üldözése, esetleges mentése, majd fogva tartása, kitoloncolása szempontjából kritikus a megfelelő eszközök rendelkezésre állása. A potenciális határsértők előrejelzésére már az indulási helyen kell előrejelző mechanizmusokat kiépíteni HUMINT (Human Intelligence) - kapacitásokkal, amennyiben ez nem lehetséges, szükséges a terrorizmus elleni háborúban bizonyított technikai eszközöket bevetni. A szárazföldi eszközök a határállomások és a külső határviszonylatok feladatainak megfelelőek, a határállomásokon hálózatba kötött számítógépes rendszerek, okmányvizsgálók és a teljes kamionokat is átvilágítani képes nagyteljesítményű röntgenek, szívdobbanásérzékelők, vegyi szenzorok (robbanóanyagokat jelző elektromos orr ), egyéb vegyi reagensek, járványos és egyéb betegségeket kimutató tesztek, radiológiai érzékelő (Geiger- Müller számláló) készülékek állhatnak a szakemberek rendelkezésére. Az emberi és technikai képességeket egészíti ki az állatok alkalmazása, tipikusan a K-9 rendőrkutyák [42] és járőrlovak, de régóta folynak tesztek patkányokkal is [43]. Terepen nappal szükséges vizuális megfigyelő berendezések használata (nagyfelbontású távcső), éjjel ez tipikusan kézi, mobil vagy telepített infravörös alapú éjjellátó kamerát jelent. Telepített, élőerő-kímélő eszközként a riasztást leadó mechanikus eszközök (jelzőrakétával összekötött botló drót, felásott földsáv) és automata érzékelők sora; szenzorok, amelyek figyelik a környezet kémiai, hőmérsékleti, rezgési viszonyait, a különféle mozgásokat. A járművek között elsősorban magas fokú terepleküzdő-képességgel rendelkező (akár páncélvédett ) vagy üldözésre is alkalmas változatok találhatóak, és az elfogott személyeket akár tömegesen is szállítani képes megerősített szállítóbuszok. A légi eszközök tipikusan az IMINT - (Imagery Intelligence) és SIGINT - (Signal Intelligence) képességekkel bíró, különböző felderítő és megfigyelő berendezések célterület fölé juttatásához különböző szállító repülőeszközök, ezek lehetnek: - világűrbe telepített felderítő eszközök, - felderítő feladatra felkészített pilóta nélküli repülő eszközök (drone vagy UAV - Unmanned Aerial Vechicles) - helikopterek vagy pilóta által vezetett repülőgépeken elhelyezett felderítő eszközök [44]. A berendezések akár valósidejű képi és jelinformációt képesek a határőrizeti központba sugározni, segítve a döntéshez szükséges kritikus információmennyiség összegyűjtését. 17

18 Az UAV fejlesztése és bevetése elsősorban gazdaságossági és élőerő-kímélésével indokolható. A hosszabb ideig a levegőben tartható eszközök rendszerben alkalmazva sokrétű feladatokat tudnak ellátni a hadi (Force Protection Erők megóvása), tűzrendészeti, térképészeti és ipari célokig. A példa élő, az Egyesült Államok határát már Predator B drónok vigyázzák [45]. Az UAV-ok működtetéséhez szükséges a megfelelő navigációs és térinformatikai (GIS geographic information system ) háttér, ezek fejlesztésével Európa némileg el van maradva. A világban jelenleg négy nagy globális helymeghatározó műholdrendszer működik, vagy áll kiépítés alatt; a működő amerikai GPS (Global Positioning System, Navstar, esetleg GNSS - Global Navigation Satellite System), a problémákkal küszködő összeurópai Galileo és orosz Glonass [46], valamint a dinamikusan fejlesztett kínai Beidou (jelentése Iránytű) [47]. Jelenleg a GPS uralkodik, és amellett, hogy az elsősorban katonai célú rendszer használatát az Egyesült Államok érdekei szerint korlátozhatja [48], ez a rendszer sem hibátlan [49]. Európa lemaradása elsősorban a polgári jellegű fejlesztésben rejlik, noha a Galileo két jelet ad, egy civilt és egy kódolt, szélessávú jelet, a PRS-t (Public Regulated Service). A második jel a lokalizált zavarások kiküszöbölésére szolgál, amit Európa rendőri és katonai szervei fognak használni. A fejlesztés polgári kézben indult, az ESA (Európai Űrügynökség) és az Európai Unió ra tervezte a teljes kiépítettséget [50]. A rendszer jellege is némileg konfúz; ugyan kompatibilis a GPS-szel, mégis rivalizálni tervez vele [51], kínai fejlesztést is igénybe terveznek venni [52]. A rendszer kódjait feltörték [53], majd a GPS-szel tervez egyesülni [54], végül némi pénzügyi vita után [55] további késések és mintegy 1,5-1,7 milliárd eurós pluszköltség terheli a programot. A rendszer teljes kiépítése ban várható. Ezzel pontosan tíz évet fog késni az eredetileg tervezett időponthoz képest, úgy, hogy feljuttatást végző rakéta orosz technológiájú [56]. Ugyanilyen szintű koordinációt kívánnak meg a szintén többfajta érzékelővel felszerelhető szárazföldi robotok is. Szerzők a felfegyverzett robotok kapcsán nem kívánnak belemenni sem a távirányítással, sem a mesterséges intelligencia (AI Artificial Intelligence) által vezetett tűz áldozatairól folytatott technikai [57] vagy etikai vitába [58], mindössze jelezni kívánják; a kutatások ebben a témában is előrehaladottak, az eredmények hamarosan terepérettek lesznek. A vízi eszközök (egyes országokban külön parti őrség működik), területén megtalálhatóak a különféle méretű, sebességű és fegyverzetű hajók, (mentő)helikopter-hordozók, 18

19 rohamcsónakok. A folyómedrekbe célszerű alacsony merülésű, kis vízkiszorítású vagy vegyes üzemű légpárnás hajókat, vízre adaptált szenzorokat alkalmazni, felderítőeszközökkel kombinálva. A személyi felszerelés három fő csoportból tevődik össze; a hagyományos rendészeti eszköztár (tűzfegyverek és kiegészítőik), a speciális feladatokra alkalmas eszközök (jelzőeszközök, rakétapisztoly, karabélyra szerelhető jelzőrakéták, műholdas telefon- SATPHONE) valamint a menekültekkel szemben humanitárius szempontból is indokolt nem halálos fegyverek (NHF-k, non-lethal weapons) [59]. Az NHF kategória esélyt nyújt egy minimális erőszakot alkalmazó, de maximálisan hatékony kezelési eljárásra, elfogadható mértékű sérülések mellett. Fogalma önmagában paradoxon; a fegyvereket alapvetően és kifejezetten az élet kioltására vagy sebesülés okozására tervezik és készítik vagyis végső soron a támadó végleges vagy hosszú távú harcképtelenné tételére (diszkriminatív akcióképtelenség), ez esetben azonban a kezelhetőség elérése a cél [60]. Az NHF-ek csoportjába a tömegkezelő és tömegoszlató eszközök széles spektruma is bele tartozik [61].Az eszközök minimális és maximális bevetési távolsága a típustól függően változik, ez 1 métertől egészen 500 méterig változhat; - mechanikai fegyverek (drótakadályok, lábtövisek, hálós- és tüskés útzár, talajsíkosítók és destabilizátorok, mozgáskorlátozó habok tonfa, gumibot) - kémiai fegyverek (könny-, garat-, torokingerlő anyagok többféle célba juttatással) - nem áthatoló lövedékek (gumi-, gumisörét-, fa-, festék-, gabalyító-, habszivacs-, lövedékek és gránátok, ködgránátok, könnygáz-, riasztó-, vaktöltények) - optikai elhárító eszközök (nagy fényerejű lámpák, lézerek - vakító, de nem megvakító) - akusztikus fegyverek (szirénák, hangszórók, zajkeltők) - elektromos eszközök (sokkolók, XREP (extended Range Electronic Projectile, megnövelt hatótávolságú elektronikus lövedék) Az akusztikai fegyverek egyik előnye, hogy nem környezetszennyezőek, távolabbról észlelhetőek jelzésként, egyes esetekben maradandó károsodást okoznak. Természetesen a fent felsorolt eszközök által szolgáltatott adatok integrált rendszerbe foglalva, egymás adatait kombinálva és megerősítve hoznak értékelhető eredményeket. A menekültek, csempészek által támasztott kihívások ellen a magasabb fokú szervezettség és állandó technikai újítások által képes a határőrizet megfelelni, ugyanis a másik fél versenyelőnye magas fokú adaptivitásában van; a nagyfelbontású műholdak átrepülési ideje megismerhető, a jelfelderítés fegyelmezett rádiócsenddel vagy korszerű rejtjelező eszközzel 19

20 kijátszható [62], a nagyobb drogmennyiségek akár katapult [63] vagy házi készítésű tengeralattjáró [64] segítségével is átjuttathatók a határokon. Publikációnkban említést kell tennünk a témát érintő aktuális politikai fejleményekről is. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői június 24-én teljes egyetértésben megerősítették azt, hogy a határok szabad átjárhatóságát meg kell őrizni, a schengeni rendszer vívmányát fenn kell tartani. Ugyanakkor hozzátették, hogy ki kell dolgozni egy mechanizmust, amelynek forgatókönyve akkor lép életbe, amikor a schengeni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik. A cél azon országok segítése, amelyekre "külső határaikon súlyos nyomás nehezedik". A tagállamok egy részét (különösen Olaszországot és Franciaországot) az észak-afrikai társadalmi változások nyomán menekülthullám érte el. Ezért korábban felmerült, hogy az uniónak meghatározott körülmények között lehetővé kellene tennie a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. A csúcstalálkozón megállapodtak abban is, hogy legkésőbb a jövő év végéig ki kell dolgozni egy közös menekültügyi rendszert. Az ülés elnöke, Van Rompuy külön méltatta a magyar elnökség sikerét abban, hogy lezárult a Frontex megerősítésére vonatkozó uniós intézményközi tárgyalás [65]. Összefoglalás A határrendészet az általános közrendvédelem kiemelt részét képezte a történelem folyamán. Mind Magyarország, mind az Európai Unió folyamatosan fejlesztette és fejleszti intézményrendszerét a modern kihívásoknak való megfelelés érdekében. A fejlesztés kiterjed jogszabályi környezetre, a létrehozott szervezetek belső és egymáshoz való viszonyaira, az állomány folyamatos képzésére és a feladatok ellátásához szükséges felszerelés technológiai jellemzőire. Európa a történelem során sohasem volt ennyire ráutalva külső határaira, ennek egyenes következménye, hogy a kiemelt figyelem és a fejlesztés kényszere a XXI. század folyamán is folyamatosan fenntartandó. A világpolitikai események következtében fokozódó menekültáradat kezelése érdekében erősíteni szükséges a közös külső határőrizet rendszerét, amely egyúttal az Ügynökség megerősítését, a források és eszközök fejlesztését jelenti. Emellett fontos a harmadik országokkal (migrációt kibocsátó térségek) történő együttműködés fejlesztése is, amelyet felzárkóztatási programokkal az adott országok határőrizetének erősítésével illetve visszafogadási egyezmények megkötésével lehet elérni. 20

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VIII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

Robotjárművek alkalmazhatósága az integrált határbiztonsági rendszerben

Robotjárművek alkalmazhatósága az integrált határbiztonsági rendszerben Robotjárművek alkalmazhatósága az integrált határbiztonsági rendszerben Lipics László r. őrnagy Kőszegi Rendőrkapitányság Határrendészeti Alosztályvezető 1 "We said why not get a jump start on the initiative

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Az igazgatóság diszlokációja

Az igazgatóság diszlokációja Az igazgatóság határszakasza hossza (méter) Vízi Szárazföldi Összesen Nógrád megye 112914 63003 175917 Pest megye 45312 11514 56826 Összesen 158315 74517 232743 2 Az igazgatóság diszlokációja K K 9 V 1

Részletesebben

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Németh József hőr. alezredes TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Határigazgatás cél-eszköz mátrix

Határigazgatás cél-eszköz mátrix Célkitűzés igénye 1) Románia és Horvátország teljes jogú schengeni tagálammá válásáig az ideiglenes külső határként működő határszakaszok támogatása, illetve felkészülés a belső határrá válással jelentkező

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON. Bevezetés

HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON. Bevezetés HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON Bevezetés Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (továbbiakban:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

FRONTEX 2011. évi általános jelentés

FRONTEX 2011. évi általános jelentés FRONTEX 2011. évi általános jelentés 1 Borítókép: (c) Guardia Costiera, Francesco Malavolta, 2011 Tartalomjegyzék Az Igazgatótanács elnökének előszava...5 Az ügyvezető igazgató előszava...7 1 Bevezetés...9

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei: Seres György: A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER 2003-ban, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét 1. Csak emlékeztetőül mutatom be az akkori előadás néhány

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Államhatárok a Kárpát-medencében 1

Államhatárok a Kárpát-medencében 1 Sallai János címzetes főiskolai tanár Ph.D (történelemtudomány), MTA Rendészettudományi Bizottság tagja 1 Hosszú ideje köztudott, hogy az államhatároknak Európa történetében kiemelkedő jelentőségük van.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN

HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN KISS LAJOS A FRONTEX MID-LEVEL KÉPZÉSÉNEK LEHETSÉGES HELYE ÉS SZEREPE A HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN A személyek szabad mozgása megteremtésének gondolatától a schengeni

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

NAV Bevetési Főigazgatósága

NAV Bevetési Főigazgatósága NAV Bevetési Főigazgatósága dr. Demeter Tamás pénzügyőr ezredes, főtanácsos Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési főigazgató Általános tájékoztató a Bevetési Főigazgatóság profiljáról, feladatrendszeréről,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat)

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB03

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB03 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: RHRTB03 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Határellenőrzés 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Az intergrált határellenõrzési rendszer létrehozására irányuló törekvések Törökországban

Az intergrált határellenõrzési rendszer létrehozására irányuló törekvések Törökországban Elsõsorban e mérés eredmény indított arra, hogy kutatásomban elsõ lépcsõként olyan platformot keressek, amely révén az ember robot közös munkavégzés minél egyszerûbben megvalósítható. Ennek érdekében idén

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 2003-ban ban,, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

5. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

5. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 18034 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 108. szám A Kormány 203/2015. (VII. 23.) Korm. rendelete a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA

A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA I. KORMÁNYELŐTERJESZTÉSEK 1. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény és a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX.

Részletesebben