A felsőoktatási hallgatólétszám Esti levelező, távoktatási tagozatos hallgató (efő)

Átírás

1 Polónyi István A felsőoktatás és a diplomások tömegesedése A diplomások számának várható alakulása 1990 és 2003 között a nappali tagozatos hallgatólétszám közel háromszorosra, a részidős hallgatólétszám pedig hatszorosára, az összhallgatólétszám pedig közel négyszeresére növekedett. A 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám 1 így 2003-ben kicsivel több, mint 3200, ami az OECD országok hasonló adataival egybe vetve igen előkelő helyet jelent. Nappali tagozatos hallgató létszám (efő) A felsőoktatási hallgatólétszám Esti levelező, távoktatási tagozatos hallgató (efő) Összes hallgató (efő) % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási kézikönyvek OM A képzés tömegesedése természetesen magával hozza a kibocsátás tömegesedését is, - bár nyilvánvalóan némi késéssel, s még jelentősebb késéssel jelentkezik a diplomások kumulált létszámának növekedése a népességen belül. A népszámlálások adatai alapján nyomon követhetjük a diplomások számának és arányának alakulását a foglalkoztatottak között. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt húsz évben a diplomások foglalkoztatottakon belüli aránya tíz évente 50 %-kal növekedett, - s az 1980-as 8,1 %-ról 2001-re 18,3 %-ra emelkedett. 1 Átszámított hallgatólétszámmal számolva (amelyben a nappali létszámhoz a részidős létszám felét vettük számításba)

2 A diplomások várható számának és munkapiaci arányának a meghatározásához meg kell becsülnünk a felsőoktatás várható kibocsátását. Először érdemes rövid visszapillantást tenni a 90-es évek végére, - a tömegesedés kezdetére és 2000 között 340 ezer diplomát adtak ki. Az adatokból jól látszik, hogy a felsőoktatás tömegesedése a kibocsátáson csak 1996-tól kezdődően észlelhető. A kiadott diplomák száma Összesen ,1 23,6 22,4 23,6 24,5 26,2 31,3 36,8 38,6 42,4 47,0 340,6 ebből első diploma 235 Várhatóan kiadásra kerülő diplomák száma Összesen ,4 50,5 51,5-53,0 52,5-55,5 57,5 59,0 59,5 60,0 60,0 60,0 527,5-562,5 ebből első diploma 400 Várhatóan kiadásra kerülő diplomák száma Összesen ebből első diploma és 2010 között várhatóan ezer diplomát adnak ki, 2010 és 2015 között pedig további 300 ezret. A diplomás foglalkoztatottak számának meghatározásához meg kell becsülni a várhatóan nyugdíjba vonuló diplomások számát is és 2010 között várhatóan 1130 ezer fő vonul nyugdíjba, akik között mintegy 125 ezer fő (11%) lesz diplomás és 2015 között ezer fő megy várhatóan nyugdíjba, akik közül (14 %) mintegy 80 fő diplomás lesz. Ha figyelembe vesszük az új diplomások várható aktivitását és munkanélküliségét - (az ezzel kapcsolatos adatokat majd később látjuk) - akkor kiszámítható az elkövetkező időszakban a diplomás foglalkoztatottak száma és aránya. A diplomások aránya a foglalkoztatottak között Magyarországon ( ) Év Foglalkoztatottak Ebből diplomás Diplomások aránya ,1% ,3% ,3% % % Saját számítás az 1980, 1990, 2001 évi népszámlálási adatok alapján, 2010, 2015 saját becslés.

3 Az adatok tehát azt mutatja, hogy a 2000-es évektől felgyorsul a diplomás népesség számának növekedése, - ekkortól válik érzékelhetővé a tömeges felsőoktatás kibocsátása. Magyarországon 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz. A nemzetközi összehasonlítás miatt érdemes a éves népességen belüli diplomás arányt is kiszámítani. ez az arány 2010-ben mintegy 25 % lesz, 2015-ben pedig kb. 28 %. Érdemes egy rövid kitekintést tenni, hogy ez a hazai arány mit jelent nemzetközi összehasonlításban. A felsőfokú végzettségűek aránya a népességen belül (2001) Posztszekundér (2001) Egyetem, főiskola (2001) Együtt GDP/fő (PPP$) Írország Svédország Finnország Norvégia Belgium Dánia Egy. Királyság Svájc Izland Spanyolország Hollandia Németország Franciaország Görögország Magyarország Ausztria Lengyelország Csehország Szlovákia Olaszország Törökország Portugália Ország átlag Forrás: Education at a Glance 2003 OECD Paris 2003

4 OECD összehasonlításban vizsgálva a éves népességen belüli 14 %-os diplomás arányt egyáltalán nem rossz eredmény, ha azt tekintjük, hogy olyan országokban mint Olaszország vagy Ausztria hasonló vagy kisebb az arány. Más oldalról a 2010-es 25 %-kal a táblázat első harmadába kerülünk, - pedig gazdasági fejlettségünk még akkor is igen jelentősen le lesz maradva az ott található országokétól. A diplomások foglalkoztatásának néhány jellemzője A következőkben a népszámlálási adatokra támaszkodva igyekszünk valamilyen képet kapni arról, hogy a diplomák tömegesedése mennyiben okoz változásokat a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásában. Aktivitási és munkanélküliségi jellemzők iskolázottság szerint (18-64 évesek) Aktivitás Munkanélküliség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 13,6% 24,9% Általános iskola 8. évfolyam 37,1% 12,3% Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 85,1% 8,2% Középiskola érettségivel 64,8% 1,6% Egyetem, főiskola stb. 81,1% 1,6% 61,6% 5,7% Forrás: saját számítás a 2001-es népszámlálás adatai alapján A felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége tehát igen kedvező képet mutat. Ez nemzetközi összehasonlításban is így van, - a hazai diplomás munkanélküliség a fejlett országok között a legalacsonyabb szinten van. Ugyanakkor más a helyzet a gazdasági aktivitás tekintetében. A magyar diplomások gazdasági aktivitása ugyanis a fejlett országok között a legalacsonyabbak között van. Ha a két adatot együtt vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar diplomások munkapiaci részvétele a fejlett országok között viszonylag alacsony arányú. Ennek okairól mélyrehatóbb kutatásokat kellene végezni, - vizsgálva például azt is, hogy mennyiben játszik ebben szerepet a diplomások esetleges túlkínálata. A éves felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége és gazdasági aktivitása nemek szerint 2001 Nők Férfiak Nők Férfiak Felsőfokú A Felsőfokú A Felsőfokú A Felsőfokú A Ausztrália 3,9 2,6 4,5 2, Ausztria 2,0 1,5 1,4 1, Belgium 2,5 3,8 2,5 2, Csehország x(4) 2,2 x(4) 1,9 X(4) 83 x(4) 94 Dánia 3,1 3,1 3,3 3, Egy. Királyság 1,7 1,9 2,7 2, Finnország 5,9 3,6 4,7 3, Franciaország 5,0 5,6 4,3 4,

5 Görögország 8,3 9,6 4,9 4, Hollandia 1,2 2,1 0,0 0, Írország 2,3 1,0 1,9 1, Izland 2,4 0,2 0,8 1, Japán 3,8 3,1 3,2 2, Kanada 4,5 4,4 4,8 4, Korea 3,3 2,0 5,0 3, Lengyelország x(4) 5,9 x(4) 4,0 X(4) 86 x(4) 92 Luxembourg 0,4 2,6 0,9 1, Magyarország x(4) 1,3 x(4) 1,1 X(4) 79 x(4) 89 Mexikó 1,8 2,2 2,1 2, Németország 5,8 4,4 4,4 3, Norvégia 1,9 1,8 0,7 1, Olaszország x(4) 7,2 x(4) 3,8 X(4) 81 x(4) 91 Portugália 2,9 3,3 2,6 2, Spanyolország 13,0 8,8 4,1 4, Svédország 2,5 2,2 3,4 2, Szlovákia 11,0 3,4 5,3 4, Törökország x(4) 6,1 x(4) 5,6 X(4) 71 x(4) 87 Új-Zéland 2,9 3,2 4,4 2, USA 2,3 2,0 2,5 1, Education at a Glance 2003 OECD Paris 2003 alapján A táblázat oszlopainak angol címe Tertiary-type B education (ez a hazai terminológiában az AIFSZ képzést jelent) illetve Tertiary-type A and advanced research mes (ami az egyetemi és főiskolai képzésekkel azonosítható) A népszámlálási adatok összevetése 2 lehetőséget teremt arra, hogy a diplomások hazai foglalkoztatásának esetleges változásáról valamilyen képet alkossunk. Ha összevetjük a diplomások foglalkoztatási főcsoportok szerinti elhelyezkedésének változását, - tehát azt, hogy az egyes foglalkoztatási főcsoportokban mennyivel változott a diplomások száma az elmúlt népszámlálás adataihoz viszonyítva azt állapíthatjuk meg, hogy mind 1980 és 1990 között, mind 1990 és 2001 között alapvetően a felsőfokú önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak, és az egyéb, felső- vagy középfokú et igénylő foglalkozásúak főcsoportjaiban növekedett a diplomások létszáma. Ebben valószínűleg semmi meglepő nincs. Ha a kiemelt foglalkozási csoportokat is megvizsgáljuk akkor azt láthatjuk, hogy az előzőben a növekedés alapvetően a szakképzett pedagógus és az egészségügyi foglalkozásúak, az utóbbiban pedig a gazdasági, pénzügyi ügyintéző csoportokban következett be. 2 Az adatokért köszönettel tartozunk Hablicsek Lászlónak.

6 A diplomások létszámának változása abszolút számokban , és között Foglalkozási főcsoport Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők Felsőfokú önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak Egyéb, felső- vagy középfokú et igénylő foglalkozásúak Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak Ipari és építőipari foglalkozásúak Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szaket nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók Összesen Az előző főcsoportoktól elmarad, de viszonylag jelentős a diplomások számának növekedése az irodai, ügyviteli foglalkozásúak valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között, - (ez utóbbiaknál alapvetően a kereskedelmi és a nem anyagi jellegű szolgáltatások foglalkozásaiban). Bár a törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők foglalkozási főcsoportban a 90-es évek után csökkent a foglalkoztatott diplomások száma ugyanakkor igen jelentős strukturális változást lehet itt észlelni. Nevezetesen, hogy a kisszervezetek vezetői csoportban igen jelentősen megnövekedett a diplomások száma az elmúlt 10 évben. Ha össze szeretnénk foglalni egy ilyen rövid összehasonlításban a diplomások foglalkoztatásának változásában megfigyelhető jelenségeket, a következőket lehetne kiemelni: Növekszik a szolgáltatásokban és a közszférában - (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra) foglalkozat diplomások száma A szellemi foglalkozásúak között növekszik a felsőfokúak aránya, s egyre inkább kiszorulnak a középfokú végzettségűek ezekből a foglalkozásokból, Növekszik a kisvállalkozási szférában és az önfoglalkoztatóként dolgozó diplomások száma Növekszik a i szintjüknél alacsonyabb igényű munkakörökben foglalkoztatott diplomások száma Persze egy ilyen vizsgálatot az egyes foglalkozások munkatartalmának elemzése alapozhatna meg, - azonban egy ilyen kutatás igen drága és időigényes, - (módszertani és egyéb más problémáiról nem is beszélve). De a legnagyobb baj a diplomások foglalkoztatási jellemzőinek vizsgálatával, hogy nem igazán kíváncsi rá senki. Hiszen olyan kérdéseket vet fel, amelyről nem szívesen szeret hallani az oktatáspolitika. Ugyanis aligha kérdéses, hogy a felsőoktatás kiterjedését nem a foglalkozási tartalmak felsőbb szintű oktatási igénye mozgatja, - márpedig akkor törvényszerű, hogy a diplomások egyre jelentősebb tömegeinek foglalkoztatása során a tanult szakismeret nem hasznosul. Ez pedig visszahat a felsőoktatás képzési tartalmaira. A felsőoktatás tömegesedése tehát kikényszeríti a képzési tartalmak olyan irányú változását, amely a szűkebb szakmai tartalmak kiszorulását eredményezi, s az általános(abb), az általánosan művelőbb képzés felé mozdítja azt el.

7 Vajon egy ilyen felsőoktatásnak milyen a kapcsolata a gazdasággal, a munkapiaccal? Befejezésül A hazai felsőoktatás nagyjából másfél évtized alatt utolérte a fejlett országok felsőoktatását volumenét illetve korosztályi arányát tekintve. Tehát ez alatt a másfél évtized alatt befutotta azt a pályát amelyet amaz több mint negyven év alatt tett meg. Ennek a fejlődésnek egyre több ellentmondásával szembesülünk. Ilyen a képzés tömegesedése nyomán egyre érzékelhetőbb diplomástömegesedés is, azaz a felsőoktatás kibocsátásának a gazdaság igényeivel való kapcsolata. Erre kérdésre a hazai oktatáspolitikának nem sikerült választ adnia az eltelt másfél évtized alatt. Tervezett kutatásunk ezért is próbál eligazodást keresni ezen a területen.