HFTE hírlevél. A hírlevélrıl. A bioteheneknek legalább 120 napot kell legelniük. Halált okoztak egy osztrák sajtüzem termékei

Átírás

1 I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM KÉSZÍTETTE: RUSZKAI KRISZTINA Események februárban február 10. Jász-Nagykun- Szolnok megye, megyei taggyőlés, küldöttválasztás, Szolnok, Tisza Szálló február 11. Magyar Állattenyésztık Szövetsége elnökségi ülése február 16. Borsod-Abaúj- Zemplén megye, megyei taggyőlés, küldöttválasztás, Miskolctapolca, Alfa Hotel február EHRC Európai Holstein Konföderáció elnökségi ülése február 23. Nógrád megye, taggyőlés február 24. Zala megye, taggyőlés február 25. Vas megye, taggyőlés február 26-március 1. Holstein Világszövetség küllemi harmonizációs munkaülése Párizs Események márciusban március 3-6. Interbull Konferencia, Párizs március 9. Kaposvár,Somogy megye, taggyőlés március 10. Szekszárd, Tolna megye, taggyőlés március 11. Pécs, Baranya megye, taggyőlés március 17. Kóny, Gyır Moson Sopron megye, megyei taggyőlés március 18. Noszlop, Veszprém megyei taggyőlés március 23. Nyíregyháza, Szabolcs Szatmár Bereg megye, megyei taggyőlés március 24. Csongrád megye, taggyőlés március 25. Szabadkígyós, Békés megye, taggyőlés március 30. Fejér és Komárom Esztergom megyék, taggyőlés március 31. Derecske, Hajdú Bihar megye, taggyőlés Tisztelt Tagjaink! Egyesületünk a évi tisztújító közgyőléssorozatát tartja. A helyszínekkel valamint idıpontokkal kapcsolatban folyamatosan értesítjük Önöket. Tagjainknak postai úton meghívót küldünk! HFTE hírlevél A H O L S T E I N - F R Í Z T E N Y É S Z T İ K E G Y E S Ü L E T É N E K R E N D S Z E R E S E N M E G J E L E N İ I N T E R N E T E S K I A D V Á N Y A A hírlevélrıl A Holstein-fríz Tenyésztık Egyesülete szeretne Tagjainak folyamatos tájékoztatást nyújtani az egyesületi eseményekrıl, valamint a szakmával kapcsolatos legfrissebb információkról. Ezért hoztuk létre ezt a folyamatosan megjelenı, naprakész információkat tartalmazó internetes kiadványt. Amennyiben szeretne értesítést kapni arról, hogy új információ vagy új hírlevél került fel weboldalunkra, küldjön egy t a weblapertesito@holstein.hu címre! A bioteheneknek legalább 120 napot kell legelniük Az Egyesült Államokban a biotechnológiával tartott teheneknek évente legalább 120 napot kell legelniük. (Folytatás a 3. oldalon) Halált okoztak egy osztrák sajtüzem termékei Négy osztrák és két német halt meg egy ausztriai sajtüzem termékeitıl. (Folytatás a 3. oldalon) Nagy fejlesztésbe kezd az élelmiszercég A pápai húsgyár idén 500 millió forintos technológiai fejlesztést hajt végre (Folytatás a 2. oldalon) Az EU többet kíván költeni az állatjólétre Az Európai Parlament által február elsı hetében rendezett szemináriumon (Folytatás a 2. oldalon) Nekünk is jut az 5 milliárd euróból Ötmilliárd euró uniós többletforrás áll rendelkezésre mezıgazdasági és környezetvédelmi célokra. (Folytatás a 3. oldalon) Tömött sorban állnak a kamionok mőtrágyáért Pétfürdın A Nitrogénmővek Zrt. 170 ezer tonna mőtrágyát ad el januárban és februárban (Folytatás a 4. oldalon) Egyenlı bért követelnek a Tesconál A Tesconál egy szakszervezet nyilvánvaló jogsértésnek tartja, hogy azonos munkakörökben az egyes áruházakban akár 30 százalékkal is eltérhetnek a bérek. (Folytatás a 2. oldalon) A tejpiac hírei A tejtermelés válságból való kisegítésére létrehozott magas-szintő szakértıi csoport (DLG) (Folytatás a 4. oldalon)

2 Nagy fejlesztésbe kezd az élelmiszercég I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM A pápai húsgyár idén 500 millió forintos technológiai fejlesztést hajt végre - mondta Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezetı igazgatója. A társaság korszerősíti a gyártási technológiáját, és az idei tervükben szerepel új húsüzlet nyitása is Gyırben és Székesfehérváron - tette hozzá a vezetı. A másfél évvel ezelıtt még csıdeljárás alatt álló cég 2009-ben 17 milliárd forint árbevételt ért el, és mintegy 220 millió forintos nyereséget könyvelhetett el - nyilatkozta az igazgató. Közlése szerint az idei évre már 18 milliárd forintos árbevételt terveznek a húsipar kedvezıtlen helyzete, a nagy konkurencia és a világgazdasági válság ellenére. Tavaly összesen 270 ezer sertést vágtak le, idén pedig 300 ezer darab a vágási terv - mondta Politzer József, megjegyezve: öt saját telephelyükön ezer sertést nevelnek évente. A pápai húsüzem termékeit exportálják Japánba, az Egyesült Államokba, Dél-Koreába, Dubajba, Oroszországba, valamint Romániába, Bulgáriába és Gibraltárra is - mondta az igazgató. Hozzáfőzte: árbevételük 25 százaléka exportból származik. Ismertetése szerint Magyarországon 11 saját üzletükben is értékesítik a termékeiket; kilencet mőködtetnek Veszprém megye városaiban, egyet a fıvárosban, egyet pedig Sárváron. Ezek a boltok közel 3 milliárd forintos bevételt hoznak a cégnek - mondta Politzer József. A cégnél 1100 dolgozót foglalkoztatnak. A 2006-ban felszámolási eljárás alá került nagy múltú húsgyárat decemberében vette meg 4,5 milliárd forintos áron a Pápai Hús 1913 Kft., amely 16 százaléknyi önerıt tudott biztosítani, a kormány pedig bankgaranciát vállalt a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelösszeg 80 százalékára. A projektcéget a pápai Agroprodukt Zrt., a szintén helybeli Víz- és Csatornamő Zrt., a pápai önkormányzat, valamint a menedzsmentbıl, a cég dolgozóiból és a beszállító sertéstenyésztıkbıl alakult társaság hozta létre Forrás: fvm.hu Az EU többet kíván költeni az állatjólétre részt vevı mezıgazdasági szakértık és politikusok leszögezték, hogy az állatjólét fenntartását a közjavak közé kell sorolni, éppen úgy, mint ez egészséges környezet megırzését. A témának különös aktualitást adott az a tény, hogy a közelmúltban, több tagországban az állatjóléti szabályok durva megsértését tárták fel. Egyértelmő összefüggés van ugyanis a humán egészségügy és az állategészségügy, illetve az állatjólét között. Éppen ezért a svéd Marit Paulsen jelentést és akciótervet alapul véve a Közös Agrárpolitikának nagyobb figyelmet és nagyobb támogatást kell biztosítania az állatjólét fenntartására. A szeminárium résztvevıi különösen a COPA-COGECA jelenlévı képviselıi azonban arra is rámutattak, hogy az állatjóléti szabályozás során nem lehet figyelmen kívül hagyni a harmadik országok agrártermékeivel való versenyképességet. Ezért a kereskedelem liberalizálása nem áshatja alá az állatvédelmet és az állatjólétet, vagyis korlátozni szükséges az olyan állati termékek importját, amelyeknél az EU által alkalmazott szigorú szabályok megtartása nincs garantálva. Emellett az EU valamennyi tagországára kötelezı, azonos szabályokat kell alkalmazni, sıt azokat ki kell terjeszteni minden, élelmiszertermékeket forgalmazó országra. Az egész világra szóló, egységes szabályozással az EU Egészségügyi Bizottsága is messzemenıen egyetértett. A szabályok nemzetközi harmonizálását az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és a WTO biztosíthatná. Az állatjólét szempontjából fontos szerepe lehet a címkézésnek, garantálva a fogyasztók számára, hogy az adott termék egészséges és természetes körülmények között tartott állatoktól származik. Egy angol felmérés rámutatott arra, hogy a fogyasztók háromnegyed része figyelemmel kíséri az állati termékek címkézését, és szívesebben vásárolja az ismert környezetbıl származó árukat. Ivar Vagsholm, svéd állategészségügyi kutató az antibiotikumoknak a haszonállatok gyógyításában való felhasználása ellen foglalt állást, mivel véleménye szerint az antibiotikum rezisztencia komoly fenyegetést jelent a humán- és állategészségügy szempontjából. A svéd szakember példaként a norvég lazac-tenyésztést hozta fel, ahol az antibiotikumok 99 százalékos visszafogása nyomán 1985 és 2010 között a termelést 25-szörösére sikerült növelni. Forrás: Agrár Európa február, I. szám Egyenlı bért követelnek a Tesconál Eltérhetnek a bérek, ha az áruházak az ország különbözı területein találhatók. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete az Alkotmányba foglaltaknak akar érvényt szerezni a cégnél tárgyalással vagy peres úton. Egyenlı munkáért mindenkinek bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlı bérhez van joga - mondja ki az alaptörvény. "A bérek kialakításánál az áruház sajátosságait vesszük figyelembe" - mondta a lapnak a cég illetékese. A cikk szerint e témában próbapernek tekinthetı a Philips ügye, amikor a bíróság a bérkülönbség megfizetésére kötelezte a céget elsı fokon, miután az eltérı összeget fizetett ugyanazon munkakörben a kölcsönzött, illetve az alkalmazott dolgozóknak. Forrás: 50plusz.net 2

3 Halált okoztak egy osztrák sajtüzem termékei I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Négy osztrák és két német halt meg egy ausztriai sajtüzem listeria baktériummal fertızött termékeinek fogyasztásától tavaly - közölte az osztrák egészségügyi minisztérium. A tárca hétfın este megerısítette a sajtóértesülést, hogy a sajtokat a stájerországi Prolactal GmbH gyártotta. Közlésük szerint a fertızött termékeket kivonták a forgalomból, miután a vizsgálatok megállapították, hogy egyértelmő összefüggés van azok és a halálesetek között. A Prolactal tájékoztatása szerint az érintett termékeket az élelmiszer-biztonsági hatóságtól kapott értesítést követıen január 23-án visszahívták az európai forgalmazóktól, és azok egy nap alatt lekerültek az üzletek polcairól. A listeria baktérium tej- és hústermékekben fordul elı, és agyvelıgyulladást okozhat. A grazi egyetem bakteriológiai intézetének vezetıje szerint azokra nézve veszélyes, akiknek nagyon legyengült az immunrendszere. Mérsékelt kockázatot jelent még idısekre és terhes nıkre is. A tünetek hasonlítanak egy influenzás fertızéshez, fejfájás, láz, rosszullét, gyengeség jelentkezik - mondta Egon Marth az osztrák hírügynökségnek. A minisztérium adatai szerint tavaly Ausztriában 45 listeriás megbetegedés történt, ebbıl tizenkettıt a Stájerországban kimutatott baktériumtörzs okozott és négyen haltak bele a fertızésbe. Idén eddig 11 fertızést tartanak számon, ebbıl egy halálos kimenetelő volt, de nem hozható összefüggésbe a Prolactal sajtjával. Forrás: MTI Nekünk is jut az 5 milliárd euróból Ötmilliárd euró uniós többletforrás áll rendelkezésre mezıgazdasági és környezetvédelmi célokra, illetve a vidéki térségek szélessávú infrastruktúrájának javítására, miután Brüsszelben megszülettek a döntések a gazdaságélénkítı csomag és a közös agrárpolitika állapotfelmérése, valamint egyéb átcsoportosítások nyomán. Mint az Európai Bizottság által pénteken közzétett dokumentumból kiderül, a finanszírozás legnagyobb része a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás területére összpontosul. Az elıbbi célra az összeg 31,2 százalékát, azaz 1,5 milliárd eurót, míg az utóbbira 26,9 százalékot, azaz 1,3 milliárd eurót szánnak - számolt be a nol.hu. A többletforrások 14,5 százaléka, vagyis valamivel több, mint 700 millió euró a tejágazat szerkezetátalakítására fordítható, amibıl Magyarország 54,2 millió eurót kap. Az éghajlatváltozással összefüggı tevékenységekre szintén 700, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos intézkedésekre pedig 300 millió eurót fordítanak. A vidéki területek szélessávú infrastruktúrájának fejlesztése 360,4 millió euróval részesül a többletforrásból. A tagállamok vidékfejlesztési programjairól a internetes oldal nyújt bıvebb információt. A bioteheneknek legalább 120 napot kell legelniük - közölte új szabályozásában a washingtoni agrárminisztérium. A mezıgazdasági tárca ezzel hosszú vitát zárt le, korábban ugyanis csak azt írták elı a biofarmok számára, hogy a teheneknek legelıt kell biztosítani. Ezt a laza szabályozást sok tehenészet kihasználta, és csak akkor legeltette az állatokat, amikor nem tejeltek, és szinte kizárólag takarmányt adtak nekik. Több nagy nyugati biotehenészet ellen panaszt nyújtottak be, a fogyasztók kételkedni kezdtek abban, hogy valóban biotejtermékeket vásárolnak. A júniusban hatályba lépı új szabályozás pontosan meghatározza: a biofarmokon a tehenek számára legalább 120 napos legeltetési periódust kell biztosítani, és ebben az idıszakban táplálékuk legalább 30 százalékának a legelıkrıl kell származnia. A szabályok betartását biofelügyelık fogják ellenırizni, akik minden farmon legalább évi egy ellenırzést tartanak, idınként soron kívüli vizsgálatokat beiktatva. Az Egyesült Államokban 2008-ban 2031 biotejgazdaság mőködött, mindegyikben átlagosan 108 tehenet tartottak. A legeltetési idıszakra és az állatok etetésére vonatkozó elıírások a húshasznosítású marhafajtákra is érvényesek. Forrás: MTI Forrás: szegedlive.hu 3

4 I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Tömött sorban állnak a kamionok mőtrágyáért Pétfürdın exportra, a magyar termelık pedig 120 ezer tonnára jelentettek be újabb igényt, miközben a januári igénybıl hátralévı 40 ezer tonnányit is kiadják számukra - tájékoztatta Bige László, a pétfürdıi vegyipari cég tulajdonosa pénteken az MTI-t. A Nitrogénmővek Zrt. jelezte már hónapokkal ezelıtt, hogy a kiszállítási kapacitása korlátozott, pedig duplájára emelte a logisztikai kapacitását, s 2009-ben 250 új dolgozót is felvettek - hangsúlyozta Bige László. Jelezte: "éjjel-nappal, sıt szombaton és vasárnap is dolgoznak a gyárban", a napi termelés már 3400 tonnányira tehetı. A mőtrágyáért szerda óta sorban álló több száz kamionnak azonban 7-10 ezer tonna mőtrágyát tudnak naponta kiadni, mert készleten is van a termékükbıl - mondta a cégtulajdonos, megjegyezve: naponta körülbelül kamiont tudnak megrakodni. Lényegében négy percenként megy ki a gyárból megrakodva egy kamion - tette hozzá. Bige László elmondta, hogy két hónapra elıre eladták már a gyár teljes termelését. Hangsúlyozta, hogy elsıdleges számukra a magyar piac ellátása, de teljesíteni tudják az export-vállalásaikat is. Bige László hangsúlyozta azt is, hogy a cég nem hirdetett kedvezményes mőtrágya-értékesítést, a terméket a szerzıdések szerinti áron adja, ugyanakkor az tény, hogy olcsóbb áron a nyugat-európai gyártókénál, a magyar gazdák versenyképessége érdekében. A vállalat tulajdonosa türelmet kér Pétfürdı lakosságától, illetve arra közlekedıktıl, mivel a következı másfél, két hónap még változatlanul zsúfoltak lesznek az utak; százával fognak Pétfürdıre érkezni és ott parkolni Európa országaiból és itthonról is a kamionok. Forrás: MTI A tejpiac hírei magánkereskedelmi és kötelmi jog szabályaihoz igazítani. Ezért a COPA-COGECA Franciaországban és más tagországokban a tejtermelés erısebb koncentrációja érdekében lobbizik, mivel az najanuár 12-i ülésén a tagországok képviselıi ismételten sürgették, hogy a tejtermelık és feldolgozók közötti kapcsolatok rendezése érdekében fogadjanak el egy olyan mintaszerzıdést, amely az áringadozásoktól függetlenül biztosíthatná a felek alapvetı érdekeinek mindenkori érvényesülését. A csoport egyben megelégedéssel állapította meg, hogy létrehozása óta a tejtermékek árai számottevıen emelkedtek. A hivatkozott ülésen megvizsgálták a tejszövetkezetek létrehozásának kérdését is. Megállapítást nyert, hogy nagyobb elınyöket jelentene a tejtermelık számára, ha a zöldség-gyümölcs szektorhoz hasonlóan szövetkezeteket hoznának létre, amelyek nagyobb szerepet játszhatnának az árak alakításában, és mentesítést élvezhetnének a fontosabb EU versenyszabályok alól. A DLG októberi, nyitó ülésén már körvonalazódott, hogy az ármegállapodást nehéz lesz tetı alá hozni, mivel csaknem lehetetlen a termelık, feldolgozók és forgalmazók többnyire egymással ellentétes érdekeit egyeztetni, és egyben a Forrás: vajdasag.eu gyobb védelmet nyújthat a nagy felvásárlókkal szemben. A szakértık beszámolókat hallgattak meg a Svájc, Ausztrália, Új-Zéland és az USA tejtermelı egyesüléseinek mőködésérıl, bár a tapasztalatok és szabályozások közvetlen átvétele gyakorlatilag nem lehetséges. A tejszektorral kapcsolatos hír, hogy a Bizottság január 19- én zöld utat biztosított a tejtermékek reklámozására 11 tagország által kidolgozott, összesen 35,8 millió euró finanszírozást igénylı 13 különbözı program végrehajtására. Ebbıl 17,9 millió eurót Brüsszel biztosít, súlyozottan elosztva a tagországok között. A legnagyobb rész Franciaországnak, a legkisebb Finnországnak, Máltának és Hollandiának jut. Forrás: Agrár Európa január, II. szám 4

5 I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Szigorúbb fellépés kell az EU élelmiszertermékeinek hamisítása ellen Michel Barnier, (korábbi francia mezıgazdasági miniszter), aki jelenleg az EU kijelölt belpiaci (IMCO) biztosa, meghallgatása során kezdeményezte egy megfigyelı szolgálat felállítását a közösségi élelmiszertermékek hamisításának megfékezésére. Ehhez többek között a földrajzi megjelölések fokozott jogi oltalmára és mindenekelıtt az adott termékek nyomonkövethetıségi rendszerének tökéletesítésére lenne szükség. Barnier szerint ugyanis az EU élelmiszertermékeinek egyre szélesedı hamisítása különösen komoly veszélyt jelent a fogyasztók egészségére, és ugyanakkor a tagországokban 2,5 millióra becsülhetı az emiatt feleslegessé váló munkahelyek száma. Ezért itt nem protekcionizmusról, és nem egyszerően, pl. a Pármai sonka megjelölésérıl, csupán önvédelemrıl van szó mondta a kijelölt biztos. A Bizottság elismerte, pontosabban megtapasztalta, hogy az EU földrajzi megjelölései fokozott elismertetésének újbóli felvetése a Dohai Forduló tárgyalásainak keretében meredek lehet, mivel többéves tárgyalások után sem sikerült érdemi elırelépést elérni az ügyben. Barnier azonban ragaszkodni kíván a kérdés ismételt napirendre tőzéséhez, illetve rendezéséhez. Egy hamisításellenes ügynökség felállítását már több tagország felvetette, voltak, akik annak székhelyére is javaslatot tettek Milánó városára, mivel az egyben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) is otthont ad, és közel fekszik Pármához. Barnier ígéretet tett arra, hogy további adatokat fog győjteni a javasolt figyelı szolgálat létrehozásának alátámasztására, és a közeli jövıben egy konkrét és részletesen indokolt javaslatot terjeszt a Bizottság elé. Forrás: Agrár Európa január, II. szám Indul a kötelezı adatszolgáltatás! Változott az egyes agrártámogatást igénybevevı, illetve elnyerı gazdákra vonatkozó úgynevezett monitoring adatszolgáltatást szabályozó rendelet. Lényege, hogy az ügyfélnek a évi gazdálkodásával pénzügyi kérdéskörben a kapcsolatos adatokat ahogy már tavaly is - elektronikus úton kell megadnia méghozzá február 15. és március 16. között. Ebben a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadó és informatikai háttere ismét óriási segítségére lehet a gazdáknak. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy csak azoknak a gazdálkodóknak kell most adatot szolgáltatniuk tavalyi tevékenységükrıl, akik valamely Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) köthetı támogatást vettek igénybe, vagy jogerıs határozattal rendelkeztek 2009 végéig. Ezen belül tavaly 32 jogcímen igényelhettek támogatást, például ide tartozik a Natura 2000, a képzési támogatás, vagy a KAT. (Így tehát például a nemzeti, vagy területalapú támogatások, a Top-up nem tartozik ide, mert ezeket más forrásból fizetik.) Fontos tudni, hogy az idén az adatszolgáltatásra február 15. és március 16. között kerülhet sor és csakis elektronikus úton. (Eddig ez a dátum február 1.- március 1. volt, viszont 2011-tıl már február 1 és március 31. lesz.) Az elektronikus út pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodónak az erre kialakított web-es felületen Ügyfélkapun keresztül kell adatait megadnia. Mivel ez a legtöbb esetben nehézségekbe ütközik, érdemes a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadót megkeresni, akik rendelkeznek megfelelı irodával, informatikai kapcsolattal és természetesen az adatszolgáltatás mikéntjére is felkészültek. Tavaly már bizonyított a köztestület által mőködtetett szolgálat, mivel a kötelezettek negyede segítségükkel teljesítette az elektronikus adatszolgáltatást. A Magyar Agrárkamara GISZ tanácsadói által 2009-ben az EMVA monitoring adatszolgáltatás során történı közremőködés az alábbiak szerint alakult, amikor még 23 jogcím volt nevesített: Adatszolgáltatásra kötelezettek száma: ügyfél Adatszolgáltatást teljesítık száma: ügyfél Kamarai ügyfélkapus adatszolgáltatás: ügyfél Összes kamarai közremőködés (tájékoztatással együtt): ügyfél Az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a támogatást felügyelı szervezetek, az Európai Unió képet kapjanak arról, hogy a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodó tevékenységét, miként valósultak meg az EMVA célkitőzései az uniós források igénybevételével. Ezen értékeléseket az EU felé is továbbítani szükséges feldolgozást követıen. Lényeges, hogy a gazdálkodó minden évben csak az adatszolgáltatás évét megelızı évre vagy pénzügyileg lezárt évre - vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni. Fontos tudni, hogy a monitoring adatszolgáltatás elmaradása esetén az Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mulasztási bírságot róhat ki. Forrás: Magyar Agrárkamara 5

6 A H O L S T E I N - F R Í Z T E N Y É S Z T İ K E G Y E S Ü L E T É N E K R E N D S Z E R E S E N M E G J E L E N İ I N T E R N E T E S K I A D V Á N Y A Cím: 1134 Budapest Lıportár utca 16. Telefon: Fax: office@holstein.hu Feliratkozás a levelezılistára: weblapertesito@holstein.hu Felhívás! Ezúton hívjuk fel Tenyésztıink figyelmét arra, hogy kezdjék meg az állataik felkészítését az Alföldi Állattenyésztési Napokra, valamint a Cremonában tartandó Európa Bajnokságra! Igény esetén szívesen segítséget nyújtunk! Az új tagországok a támogatások igazságos elosztásáért február 3-án 10 új tagország (Málta és Szlovénia kivételével), valamint Svédország mezıgazdasági minisztériumainak vezetıi Varsóban tanácskozást tartottak a 2013 utáni Közös Agrárpolitika fı irányvonalainak megvitatása céljából. A tanácskozás zárásaként 9 új tagország képviselıi közös nyilatkozatban szólították az EU illetékes vezetıit, hogy a támogatások elosztását helyezzék igazságosabb alapra, vagyis szüntessék meg az új tagországok hátrányos és semmivel nem indokolható megkülönböztetését. Azt akarjuk, hogy az új KAP szolidáris jellegő, egyszerőbb és igazságosabb legyen Nem akarjuk Európát régi és új államokra osztani, a támogatási rendszer volt az, ami bennünket megosztott mondta Marek Sawicki lengyel miniszter. A cseh miniszter nem írta alá a nyilatkozatot. A tanácskozás résztvevıi elismerve a közös erıfeszítések eddigi eredményeit egyetértettek a 22 tagország decemberi nyilatkozatával, miszerint az erıs, Közös Agrárpolitikát fenn kell tartani, mivel a KAP költségvetés további csökkentése az egyes tagországok támogatási színvonalának diverzifikálását vonná maga után, és veszélyeztetné a belsı piac integritását. A kilenc aláíró ország képviselıi nem javasolták azonban a területalapú támogatási rendszer elvetését, viszont elképzelhetınek tartották annak bizonyos, objektív kritériumok alapján megítélt kompenzációkkal való kiegészítését. A miniszterek a fentiek mellett hangsúlyozták a válság-megelızési és válságkezelési eszközöknek (ezen belül a piaci intervenció), valamint a vidékfejlesztési támogatásoknak, illetve a közösségi agrártermékek versenyképességének a fontosságát. Véleményük szerint ez csak a vidékfejlesztési támogatások fenntartása és erısítése révén valósítható meg. Az Európai Unió 2020-ra kitızött, ambiciózus, stratégiai céljainak elérése egy életképes, multifunkcionális mezıgazdaság és vidéki környezet nélkül elképzelhetetlen szögezi le a közös nyilatkozat. Forrás: Agrár Európa február, I. szám Ciolos az agrárpénzek mellett Dacian Ciolos a közvetlen jövedelemtámogatások rendszerének kiegyensúlyozottabbá tételét tekinti egyik fı feladatának. Az agrárbiztos-jelölt a meghallgatásán azt is elmondta, hogy év végén tervezi közzétenni a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló közleményt. Az uniós parlamenti képviselık túlnyomó része szerint nagyfokú hozzáértésrıl tett tanúbizonyságot a román biztosjelölt: nem csak az általános politikai kérdésekre adott válaszaival tett rájuk jó benyomást, hanem konkrét kérdésekben is nagy tájékozottságot mutatott. Dacian Ciolos a három órás kérdezz-feleleken egyszerre mutatkozott hagyománytisztelınek és fontolva haladó reformernek. Két szempontot emelt ki a 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozóan: az élelmiszerbiztonságot és a mezıgazdasági termelık jövedelmének szavatolását. Azt is hozzátette azonban, hogy a közös agrárpolitika jövendıbeli kereteinek kialakítása során a fogyasztókra és az adófizetıkre is tekintettel kell lenni. Albert Dess német néppárti képviselı kérdésére válaszolva a biztosjelölt leszögezte: nem híve annak, hogy a vidékfejlesztést leválasszák az agrárpolitikáról. Ugyancsak Dess érdeklıdésére megerısítette, hogy a közös agrárpolitikának további reformra van szüksége, ám nem a politikára fordított források csökkentésével, hanem a változó viszonyokhoz és kihívásokhoz való alkalmazkodással. Ciolos a meghallgatás során többször megerısítette, hogy a következı keretköltségvetésrıl szóló vita során az agrárköltségvetés lefaragása ellen kíván küzdeni. Nem szabad abba a hibába esni, hogy csökkentsék a közös agrárpolitikára szánt pénzeket, hiszen a költségek nınek. Meg kell védenünk ezt a büdzsét szögezte le. Hozzátette, hogy a forrásoknak a két pillér (a direkt támogatások és piaci támogatások, illetve a vidékfejlesztés) közötti jobb felosztásáról minden további nélkül vitát lehet nyitni a termelık jövedelmének csökkentése nélkül. Morvai Krisztina, a magyar Jobbik képviselıje a kistermelıkkel és a családi vállalkozásokkal kapcsolatos terveirıl faggatta a jelöltet. Ciolos válaszában fontosnak nevezte, hogy a közös agrárpolitika második pillére biztosítson forrásokat a kistermelık sajátos igényeire és gazdálkodásuk modernizálására. Ez nem azt jelenti, hogy a kistermelıknek az exportra, inkább, hogy a helyi piacokra kellene koncentrálniuk. Hogyan tudjuk megvédeni a silány, dömpingáron kínált termékektıl a helyi piacokat?- szólt a második kérdés. Ciolos szerint mindenekelıtt ki kell építeni a helyi terjesztés lehetıségét, várhatóan erre vonatkozóan is tartalmaz majd ajánlásokat a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló javaslat, amirıl 2010 végén tervezi majd közzétenni a bizottsági közleményt. Forrás: Magyar Mezıgazdaság, február 3.