13. Melléklet. A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés csökkentését célzó intézkedések megalapozása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "13. Melléklet. A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés csökkentését célzó intézkedések megalapozása"

Átírás

1 13. Melléklet A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés csökkentését célzó intézkedések megalapozása ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés csökkentését célzó intézkedések megalapozása Készítette Dr. Sisák István Pannon Egyetem, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés csökkentését célzó intézkedések megalapozása A mezőgazdasági eredetű diffúz terhelést többféle, a mezőgazdaságból származó anyag is kiválthat, különösen a nitrogén és foszfor műtrágyák, a szerves trágyák és hígtrágyák, valamint a szennyvíztisztító kapacitásnövekedéssel összefüggésben a szennyvíziszapok, továbbá a peszticidek. Mindezen anyagok a talaj tulajdonságaitól (szerves és ásványi kolloidok mennyisége és minősége, vízgazdálkodási tulajdonságok) függően eltérően viselkednek a talajokban, eltérő módon léphet fel az általuk okozott környezeti terhelés is. Ennyiféle eltérő anyag vizsgálatára nincs lehetőség egy rövid tanulmányban, de szükség sincs rá, mivel a két ásványi makrotápanyag, a nitrogén és a foszfor a lehetséges terhelési utaknak éppen a két szélsőséges esetét képviselik. A nitrogén gyorsan nitrát ionná alakul át bármilyen formában is juttatják ki a műtrágyát. Léteznek ugyan lassú hatású nitrogén műtrágyák, de ezeknek a szabadföldi termesztésben nincs jelentőségük. A nitrát ion a döntően negatív töltésű talajkolloidok felszínétől elektrosztatikus taszítás révén viszonylag távol, a talajoldatban helyezkedik el, és kizárólag az oldat fázisban mozog. A foszfát ionok specifikus adszorpció révén nagymértékben és erősen kötődnek a talajszemcsékhez, és az oldatban való elmozdulásuk legtöbbször alárendelt jelentőségű. A különböző molekulaméretű és szerkezetű szerves anyagok (szerves trágyák, hígtrágyák, szennyvíziszapok, peszticidek) valahol e két szélsőség között helyezkednek el, azaz a talajkolloidokon való adszorpciójuk kisebb, mint a foszfát ionoké, de a vízoldhatóságuk nem éri el a nitrát ionokét, és az általuk képviselt terhelés megelőzésére a két szélsőséges esetre kidolgozott eszközök ésszerű kombinációja alkalmazható. Persze minden esetben fel lehet, és fel kell tenni a kérdést, hogy mely eszközök, milyen kombinációja a legcélravezetőbb az adott terhelés esetében. Az Európai Bizottság szeptember 22-én fogadta el a Talaj Keretirányelvre vonatkozó előterjesztést. Ebben megállapítják, hogy a talajdegradációs folyamatok a környezet más elemeinek, a víznek és a levegőnek a minőségére is hatással vannak és ilyen módon a talajdegradációból adódó károk a probléma forrásától távol, nem ritkán nemzetközi kihatással jelentkeznek. Az új direktíva megalkotásának az indoka, hogy a meglévő szabályozási eszközök mindegyikének a felhasználása esetén sem látszik biztosítottnak a talajvédelem megnyugtató megoldása, önálló szabályozás nélkül a káros folyamatok tovább folytatódhatnak. A javasolt direktíva előírja a tagállamoknak, hogy határozzanak meg az erózió, a szerves anyag tartalom csökkenése, a szikesedés, a talajtömörödés és földcsuszamlás által veszélyeztetett területeket az előírt közös szempontok szerint, és dolgozzanak ki programokat a káros folyamatok megelőzésére. A veszélyeztetett területek meghatározásánál lehetőleg támaszkodni kell a meglévő monitoring rendszerekre. Idővel egy európai szinten összehangolt monitoring rendszert fognak kidolgozni az Európai Talaj Iroda Hálózata (European Soil Bureau Network) segítségével. Az elfogadható kockázati szint változó lehet a degradációs folyamat erősségétől, a helyi körülményektől és a gazdaági-társadalmi környezettől függően. A programokat a már folyó közösségi és nemzeti kezdeményezésekre lehet építeni, úgy mint az agrár-környezetvédelmi programok, a közös mezőgazdasági politika, a nitrát direktíva betartására irányuló jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírások, jövőbeli intézkedések a víz keretirányelv végrehajtására vízgyűjtő rendezési tervek útján, árvízvédelmi tervek, nemzeti erdőprogramok, és erdőtűz megelőzési programok. A talaj szerves anyag csökkenése ellensúlyozására nem minden szerves anyag alkalmas. A komposzt és az almos istállótrágya stabil szerves anyagot tartalmaz, de a szennyvíziszap és a hígtrágya sokkal kevésbé, és csak a 1

4 stabil szerves anyag járul hozzá a talaj humusztartalmának a növeléséhez, így a talajtulajdonságok javításához. A nitrátterhelés kockázata A felszíni és talajvizek nitrát terhelése kockázatának a felmérésében, a nitrátérzékeny területek lehatárolásában a magyar szabályozás megfelelő. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről rögzíti a különböző szempontból érzékeny területek tekinthető települések listáját és kilátásba helyezi a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MEPAR) fejlesztését abban a tekintetben, hogy nem csak a települések szintjén, hanem a MEPAR rendszerben rögzített fizikai blokkok szintjén is lehatárolják majd az érzékeny területeket, így világos lesz, hogy kiket érintenek a vonatkozó rendeletekben rögzített, és a nemzetközi tendenciákkal összhangban álló korlátozások (4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról, valamint a négy módosítása, legutóbb a 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelettel) A nitrátterhelés forrásainak alakulása Magyarországon 1. táblázat A nitrátterhelés mezőgazdasági forrásai Műtrágya felhasználás A szerves trágya termelésében jelentős állatállomány alakulása Időszak nitrát-n Időszak szarvasm. sertés juh baromfi kg/ha/év ezer db táblázat Fontosabb háziállat csoportok szerves trágya termelése Szarvasmarha Sertés Juh Felnőtt baromfi (100 db) 100 q/év 6 q/év 4 q/év 7 kg/év A mezőgazdaság nitrogén műtrágya felhasználása és az állatállomány is jelentős mértékben visszaesett a rendszerváltás körüli gazdasági válság következtében (1. táblázat). A műtrágyázás szintje az utóbbi években ismét növekszik, az állatállomány viszont tovább csökken (sertés és szarvasmarha). Az istállótrágya egy tonna mennyiségében átlagosan 5 kg nitrogén van. A keletkező szerves trágyában (2. táblázat) lévő nitrogént átszámítva a mezőgazdaságilag művelt területre és a szántóra (5,846 illetve 4,513 millió hektár 2005-ben) egy hektárra 8,8 illetve 11,3 kg nitrogén jut egy évben. Megállapítható, hogy sem a szerves 2

5 trágya, sem a műtrágya átlagos mennyisége nem jelent nagy kockázatot, átlagosan meg sem közelíti a rendeletben rögzített határértékeket (3. táblázat). 3. táblázat Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken (Mértékegység: kg/ha) Kedvezőtlen Adottságú Térségekben Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny területen Nem nitrátérzékeny nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny területen kiadható maximális N (kg/ha) ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha) kiadható maximális N (kg/ha) területen ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha) kiadható maximális N (kg/ha) ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha) kiadható maximális N (kg/ha) ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha) Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre. Ebből azonban nem következik, hogy ne lennének lokális kockázatok. Elsősorban a hígtrágya képződése során, de részben az almos istállótrágya képződése során is pontszerű, vagy legalábbis lokális szennyeződés keletkezhet, a mezőgazdasági területen való felhasználása során pedig diffúz terhelési kockázat léphet fel. Az utóbbi megállapítás igaz a szennyvíziszap kijuttatásra is. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet és a 33/2006. (V. 2.) FVM rendelet a hígtrágya termelődésével és tárolásával kapcsolatos korábbi előírásokat enyhítette, a feltételek teljesítésének határidőit későbbre tolta, de a nitrátérzékeny területekre vonatkozó felhasználási korlátok nem változtak. A környezeti kockázat elkerülésének a biztosítéka, hogy a hígtrágya és a szennyvíziszapok felhasználására csak talajtani szakértői vélemény alapján van lehetőség (29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól). Várhatóan a szennyvíziszapok mezőgazdasági célú felhasználása egyre nagyobb mértéket fog ölteni a jövőben. A jelentősen csökkenő állattarás mellett a maradék állomány koncentrációja is megfigyelhető (1. ábra). A gazdasági racionalitás miatt a kis létszámú háztáji állattartás drasztikusan csökken, a szakosított, nagy létszámú telepek száma és az ott tartott állatok száma ugyanakkor nőhet is. Az itt termelődött trágya az állattartó telep környékén pontszerű, lokális terhelési kockázatot jelent, a kijuttatás után a környező területeken pedig a határértékeket meghaladó felhasználásból adódó diffúz terhelési kockázatokat növeli. Ez a probléma az állattartó telepeknek csak viszonylag szűk körzetében jelentkezik, ugyanis a szerves trágya szállítása csak kis távolságra gazdaságos. Mivel ezek a telepek gazdasági társaság formában működnek, a szabályozásuk a törvényi előírásokkal és az ellenőrzés rendszerének működtetésével megoldható. Összességében megállapítható, hogy a nemzetközi és a hazai szabályozás is egy irányba mutat, azaz a nitrátterhelés megelőzésére elsősorban a források kontrollálása az elsődlegesen járható út. A nitrogén lényegében nem akkumulálódik a talajban, csak hosszú évtizedek alatt, nagy mértékű szerves anyag visszapótlással, a szerves anyaghoz kötötten lehet növelni a mennyiségét. A mezőgazdaság jelenlegi és a közeljövőben várható helyzetét, valamint a szabályozás eszközrendszerét tekintve megállapítható, hogy a nem-pontszerű mezőgazdasági eredetű nitrátterhelés megelőzésére megvannak a megfelelő és hatékony eszközök. 3

6 1. ábra Állatállomány a Balaton vízgyűjtőre eső kistérségekben 2000-ben és megoszlása az egyéni gazdaságok és gazdasági társaságok között egyéni gazdaság gazdasági társaság számosállat Balatonalmádi Balatonfüredi Tapolcai Őriszentpéteri Keszthelyi Zalaegerszegi Zalaszentgróti Fonyódi Lengyeltóti Marcali Siófoki kistérségek A foszforterhelés kockázata Európában a foszforterhelés kockázatára széles körben alkalmazott módszer nincs, de egyre többen javasolják, hogy az USÁ-ban, Pennsylvania államban először kifejlesztett, de azóta már az USA sok más szövetségi államában is alkalmazott foszfor-index módszert kellene itt is bevezetni. Használatáról Dániában országos tapasztalatok, Angliában területi tapasztalatok vannak. A foszfor-index lényege, hogy néhány tényező kategorizálásával kialakítanak egy forrás indikátort és ezt kombinálják egy, szintén több tényezőből számított, transzport indikátorral. Ahol mindkét részindikátor magas értékű, ott jelentős a foszfor-index értéke, azaz a foszforterhelés kockázata. A vizsgált tényezők közül jó néhányat Magyarországon is rendszeresen mértek a múltban, vagy az agrártámogatások elnyeréséhez újra megkövetelik a mérését, de az eróziós kockázat megítélésének nincsenek meg egyelőre a feltételei. A foszfor-index tényezői (USA) Forrás indikátorok - a talaj felvehető foszfor tartalma (Mehlich-3 módszer) - foszfor műtrágya dózisa - foszfor műtrágya alkalmazási módja (talajba injektált: 0,2; fagyott talajra szórt:1,0) - műtrágya dózis X módszer = műtrágya index - szerves trágya dózisa - szerves trágya alkalmazási módja (talajba injektált: 0,2; fagyott talajra szórt:1,0) - szerves trágya P tartalmának a felvehetősége - szerves trágya dózis X módszer X felvehetőség = szerves trágya index - végső forrás indikátor = felvehető P X műtrágya index X szerves trágya index Transtzport indikátorok - erózió (USLE v. RUSLE alapján t/ha/év) - lefolyási potenciál (USDA SCS-CN alapján, nagyon kicsi: 0; nagyon nagy: 8) - felszín alatti drén (nincs: 0; öszefüggő: 2) 4

7 - elsődleges befogadótól mért távolság (> 500 láb: 0; <150 láb: 8) - transzport index = erózió + lefolyás + drén + távolság - módosító tényezők (puffer parti sáv növényzettel: 0,7; direkt ráfolyás: 1,1) - végső transzport indikátor = transzport index X módosító tényező/22 Foszfor index: 2 X végső forrás indikátor X végső transzport indikátor A terhelési kockázatok konfliktusa, optimalizálás A foszfor és a nitrát terhelés ellentétes módon reagál a terhelést csökkentő beavatkozásokra. Ennek az egyik magyarázata, hogy az eróziót, és ezzel a foszfor terhelés mértékét csökkentő beavatkozások a felszíni lefolyás koncentrációjának a növekedésével járnak. További magyarázatot jelent, hogy az erózió elleni védekezés leghatékonyabb módja (lásd később) a növénymaradványok mulcsként való felszíni alkalmazása, aminek következtében a szerves anyag a felszínen, és nem a talajban bomlik el, így a keletkező ásványi anyagok, például nitrátok, közvetlenül a felszínen lefolyó vízbe jutnak. Az ellentmondásos következmények közötti optimális választáshoz ki kell dolgozni a megóvandó környezeti elem, jelen esetben a befogadó vizeknek a kétféle szennyezőre vonatkozó határérték rendszerét, tolerancia tartományait. Ezek a vízminőségi kategóriák a vizek kémiai minősítési hazai rendszerében helyet kaptak (összes foszfor, foszfát foszfor, összes nitrogén, nitrát nitrogén), tehát az optimalizálás előfeltételei adottak. A nemzetközi trendek és a hazai szabályozás is afelé mutat, hogy a nitrát esetében elsősorban a források kontrollálása, míg a foszfor esetében a transzport folyamatok kontrollálása az elsődlegesen járható út. A nitrogén lényegében nem akkumulálódik, ezzel szemben a foszfor a hatvanas évek közepétől ig tartó intenzív műtrágyázási periódusban kg/ha P 2 O 5 mennyiségben halmozódott föl a talajban. Azóta a foszfor műtrágyázás olyan alacsony szintű, hogy az korábban felhalmozódott tartalék fölélése, a foszfor készlet kimerítése folyik még napjainkban is, de a gazdálkodók szerencséjére ezek a tartalékok és a kevés jelenleg is használt foszfor műtrágya együttesen még elegendőek a jó szintű termések eléréséhez. Ez azonban egyúttal a környezeti terhelés kockázatát is fönntartja. A foszfor eróziós lemosódásának útja a mezőgazdasági táblától a befogadó víztestig tart. Ebbe a szállítási folyamatba több ponton is be lehet avatkozni. Először a táblán, az erózió forrásának a megakadályozása a lehetséges eljárás, de a lemosódás során később is közbe lehet lépni különböző hordalékfogók, sankolók építésével. A társadalmilag is elfogadható megoldás minden esetben gondos mérlegelést, optimalizálást igényel, melynek során nem csak műszaki, hanem gazdasági és szociológiai szempontokat is figyelembe kell venni. 5

8 A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályozórendszere és értékelése a foszforterhelés csökkentése szempontjából Az agrár-környezetgazdálkodás alapvető rendelkezése a többször módosított 4/2004 FVM rendelet: 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról Módosította: 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet Módosította: 16/2005. (III. 8.) FVM rendelet Módosította: 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet Módosította: 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelet Az egyszerűsített, terület alapú támogatások elnyeréséhez a jelenleg hatályos rendelet három feltételt támaszt, amelyből az első az erózióvédelemre vonatkozik: A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai 1. Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák termesztése tilos. 2. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. 3. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. A fizikai határokkal határolt, egy vagy több táblát tartalmazó területegységet fizikai blokknak nevezik a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MEPAR). A MEPAR-t a FÖMI készítette és tartja karban, az adatkezelő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely egyben az európai uniós támogatások folyósítója és ellenőrzője is. A gazdáknak eljuttatott blokktérképek 1:5000 méretarányú légifotó térképen tartalmazzák a 12 %-nál nagyobb lejtésű területeket is, tehát az 1. pont betartása és ellenőrzése könnyen kivitelezhető feladat. Ez mindenképpen fontos, de nem elégséges komponense a foszforterhelés megelőzésének. A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez a fenti három pont teljesítésén túl szükséges a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének való megfelelés is, amit a rendelet másik melléklete tartalmaz. Ez egy tizenkét szempontot tartalmazó hetven előírásból álló rendszer, amelynek egyetlen, az erózió elleni védekezést érintő előírását kiemeltem a a 4. táblázatba, a teljes rendszer összehasonlító értékelését pedig az 5. táblázat tartalmazza. 4. táblázat "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" egy előírása és a teljesítés pontozása Ellenőrzési szempontok A szempont teljesítése esetén adandó pontérték Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke Első alkalom Második alkalom Többszöri alkalom Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9 Az összterület több, mint 20%- án nem tartották be az előírást

10 5. táblázat A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" értékelési rendszerének összehasonlító táblázata Maximális pont az Értékelési szempont értékelési szempont alapján b Pontveszteség c Pontveszteség % d Kritikus előírások száma 1. e Kritikus előírások száma 2. f 01. Szántóföldi növénytermesztés Gyepgazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás Növényvédelem Természet- és tájvédelem a 140 g Állattartás Talajerózió Talaj szervesanyag tartalma Talajszerkezet Művelés minimális szintje A gazdaság területének rendben tartása 20 h Kötelező nyilvántartások Összes adható pont 700 a Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál) b Maximális pont az értékelési szempont alapján = előírások száma x 10 c Pontveszteség, ha a szempont összes előírását első alkalommal az enyhébb fokozatban sértik meg d Százalékos pontveszteség, ha a szempont összes előírását első alkalommal az enyhébb fokozatban sértik meg 100 % = maximális pont az értékelési szempont alapján e Előírások száma, amelyek második megsértése esetén az összes területet egy évre kizárják a programból, újabb megsértése esetén pedig a gazdálkodót teljesen kizárják a programból f Előírások száma, amelyek súlyosabb fokozatú második megsértése esetén az összes területet egy évre kizárják a programból, újabb megsértése esetén pedig a gazdálkodót teljesen kizárják a programból g Az oszlopon belül a legnagyobb érték narancssárga színnel jelölve h Az oszlopon belül a legkisebb érték zöld színnel jelölve 8

11 6. táblázat Kritikus előírások és szankcióik A szempont teljesítése esetén adandó Ellenőrzési szempontok pontérték A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani (49/2001. (IV. 3.) Korm. r.) 10 Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke Első alkalom Második alkalom Többszöri alkalom Nem tartották be az akcióprogram előírásait 6 P2 P3 A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett 10 Nem tartották be az előírást 6 P2 P3 A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is 10 A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is 10 A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie 10 A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során minimális mértékben károsodtak, de károsodás csak a gazdálkodással összefüggő indokolt esetben következett be A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak 6 P2 P3 A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót 6 P2 P3 A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót 6 P2 P3 A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3) 9

12 A legfontosabb előírások mindenképpen azok, amelyek megsértéséért a legsúlyosabb szankciók járnak, ezeket a 6. táblázatban mutatjuk be. Röviden a következő elvárások jelentik a legkeményebb korlátot: 1. nitrátrendelet megsértése 2. nem engedélyezett növényvédelmi technológiák alkalmazása 3. indokolatlan természetkárosítás 4. gazdálkodási napló hiánya 5. permetezési napló hiánya Meg kell jegyezni, hogy P1 jelölés (az érintett tábla kizárása a támogatási programból) egyáltalán nem fordul elő a szankciók között, holott a rendelet szövege erre hivatkozik. Az 5. táblázatból is látszik, hogy a talajerózióval kapcsolatban nincsenek súlyosan szankcionált előírások. A fontos területek azok, ahol vannak ilyenek, tehát a tápanyaggazdálkodás, a növényvédelem, a természet-és tájvédelem, valamint a kötelező nyilvántartások vezetése. Az egyes területek súlyát az is megmutathatja, hány előírás vonatkozik rá. Ebből a szempontból a talajerózió közepesen súlyozottnak mondható. Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, mekkora pontlevonással sújtják az egyes előírások megsértését. Ebből a szempontból az erózió a legkevésbé fontos, a legfontosabb terület a növényvédelem. Általánosságban megállapítható, hogy az erózió összes előírásának a többszöri figyelmen kívül hagyása, azaz a talajvédelem teljes negligálása sem okoz csak 4.29 % csökkenést az összes pontszánban (700 pontból 30), tehát a talajvédelem a szabályozásban háttérbe szorult, így a foszforterhelés csökkenésében sem játszhat jelentős szerepet. A jelenlegi szabályozás alkalmatlan a foszforterhelés megelőzésére. A pontozásos értékelés szankciói a következők: százalékos pontlevonás szankció (támogatás-megvonás %) -10 % figyelmeztető levél % 10 % % 20 % % 50 % % 100% 70- % kizárás a programból A megadott pontszámok alapján 70 %-ot meghaladó pontveszteséget nem lehet elérni semmiféle módon, tehát a kizárás büntetését csak a kiemelten fontos előírások megsértése vonhatja maga után. A területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások közötti arány, az eredeti elképzelésektől eltérően, erősen a területalapú támogatás javára tolódott el, aminek csak három feltétele van, jóllehet az EU szabályozásában, elvben, az agrár-környezetvédelmi támogatásoknak kellene nagyobb súllyal szerepelni. Röviden megállapítható, hogy a 10

13 jelenlegi mezőgazdasági szabályozás széles körben nem mozdítja elő kellően az agrárkörnyezetvédelmi célok elérését, csak néhány kiemelt területen. A foszforterhelés csökkentése és a talajvédelem erősen diszpreferált. A jelenlegi szabályozás előírásainak az értékelése a foszforterhelés megelőzése szempontjából A szabályozás sok eleme összefüggésbe hozható a foszforterheléssel. A rendeleti előírást normál szövegmérettel, a hozzá fűzött értékelést kisebb, dőlt betűvel szedve adjuk meg. 1. Szántóföldi növénytermesztés 1.1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében. A kukorica monokultúra elkerülése helyes cél, mert késői vetésű, rossz talajtakarást biztosító növén, de ez az előírás csak puha korlátot jelent A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot. A tömegtakarmányt fogyasztó állatok hiánya miatt illúzió a különben jó talajvédő hatású szálas takarmányok főnövényként való termesztése, másodvetésű zöldtrágya növényként valószínűleg beiktatják majd a vetésforgóba. A vetésváltást elsősorban a növény-egészségügyi szempontok, majd közvetlenül utána a gazdasági szempontok határozzák meg. Azt, hogy négyévente beillesztenek-e más növényt a vetésforgóba a kukoricán és a kalászosokon kívül, ezt csak gazdasági szempontok döntik majd el. A kalászosok nagy aránya az erózió szempontjából kedvező Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása. Az eketalp réteg kialakulásának a megelőzése helyes cél, csökkenti az eróziót, de nehezen ellenőrizhető. 2. Gyepgazdálkodás 2.3. Gyepek égetése tilos. Pozitív értékelés a jó talajvédő hatás miatt. Kevés a tömegtakarmányt fogyasztó állat A téli legeltetés tilos. Pozitív értékelés Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. Pozitív értékelés. 3. Tápanyag-gazdálkodás 3.1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20). A felvehető foszfor tartalom ismerete fontos tényezője a lemosódás becslésének Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. A körültekintő szakértői és hatósági munka elejét veheti a túlzott foszforkészletek felhalmozódásának, az erózióveszélyes területek ilyen célra való használatának. 11

14 3.5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani: a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet. Nincs meghatározva mi a meredekebb terület, ezt meg kellene tenni. b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken. Pozitív értékelés. c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap. A téli nitrát kimosódást előzi meg elsősorban. d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. A csapadékkal és olvadékvízzel való felszíni lefolyás megelőzésére hatékony eszközök, valószínűleg be is tartatható, ha gazdasági érdekek nincsenek túlzottan ellene. e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább nyolchavi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprogram előírásainak megfelelően: - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett január 1-jétől; - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt január 1-jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett január 1-jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt január 1-jétől. Egy új rendelet későbbre tolta a határidőket. Fontos lenne a mielőbbi teljesítés a mezőgazdasági pontszerű terhelések megelőzésére. 4. Növényvédelem 4.2. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül. A vízszennyezés megelőzése fontos feladat. Egyes növényvédő szerek foszfort is tartalmaznak. 5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál) 5.3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet. A kisméretű táblák elhelyezkedése a legritkább esetben esik egybe az erózióvédelem követelményeivel, ésszerű módosítás elképzelhető lenne A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni. A lejtő hosszának a megszakítása és puffer sávként való szereplésük csökkenti az eróziót A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező. Természetes hordalékfogóként működhetnek ideális esetben. 7. Talajerózió 7.1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása. Nem definiált az eróziónak kitett terület fogalma, meg kellene tenni. Nagyon pozitív hatású. 12

15 7.2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása. Minden gazdasági megfontolás ellene hat (darabsorok, speciális gépigény, többlet energia és idő), puha korlát Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése. Teraszok csak kevés helyen vannak. Megőrzésüket nem az erózió elleni védelem fogja biztosítani, hanem az, hogy ezt a drága műszaki talajvédelmi beruházást csak nagyon értékes kultúráknál (magasra értékelt borvidékek) érdemes megtenni, és a tulajdonos nem akarja veszi hagyni a befektetett pénzét Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos. Pozitív, de redundáns, mivel a területalapú támogatások egyik feltétele. Jól ellenőrizhető Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése. Pozitív, de alacsony hatékonyságú az erózióvédelem szempontjából. A koncentrált lefolyás széles sávokon is áthatol barázdákat, vízmosásokat vájva. Növényvédelmi problémákat vet föl 7.6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása. Nehezen érthető, mit takar. Az érdes talajfelszín a felszíni tározódást és a beszivárgást előmozdítja, így csökkenti az eróziót. A szántás túl finom elmunkálása, esetleges hengerezés növeli az erózió kockázatát. 8. Talaj szervesanyag-tartalma 8.1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása. A szervesanyag megőrzésben ez a művelet nem játszik nagy szerepet. Az erózió szempontjából pozitív, bár az extrém nagy záporok a sekélyen megmunkált felszíni talajréteget akár jelentős mértékben is lemoshatják A tarló égetése tilos. Pozitív, mivel a felszínen nem keletkezik nagy foszfortartalmú, vízzel könnyel elmozduló hamu, és a felszín érdességét biztosító tarló sem tűnik el. 9. Talajszerkezet 9.1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása. Valószínűleg inplicit módon a túlzott talajművelés (rotátor) elkerülését jelenti, de szerencsére a túlzott művelés gazdaságossági szempontok miatt sem kívánatos A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen. A felszíni és felszín alatti tömörödés elkerülése az eróziónak is fontos tényezője. Sajnos nehezen, vagy egyáltalán nem ellenőrizhető. A gazdaságossági szempontok is ellen hatnak a nagy tapadású, nedves talajok művelésének Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása. Az 1.4 előírással rokon. Pozitív hatása van a beszivárgásra, ezért csökkenti az eróziót. Költséges és nem biztos, hogy mindig szükség van rá. 10. A művelés minimális szintje Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését. A 2.6 előírással rokon. Támogatandó. 11. A gazdaság területének rendben tartása A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról. Az utak gyakran nem a gazdálkodók tulajdonában vannak, ezért nem szívesen tartják karban, pedig az eróziónak fontos szállítási útvonalai lehetnek a kimélyült traktornyomok (v.ö. P index transzport indikátorok). 12. Kötelező nyilvántartások A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is. A gazdálkodási napló tartalmazza a műtrágyázás és szerves trágyázás mennyiségét és a betakarított fő- és melléktermés mennyiségét is, ezért tápanyagmérleg számítására alkalmas. Tartalmazza a talajvizsgálati 13

16 adatokat is. Fontos alapbizonylata lehet a későbbi szabályozásnak pl. tápanyaggazdélkodási terv készítésének, amivel a megfelelően megfogalmazott célok esetén el lehet érni a foszforterhelés csökkentését. Összefoglalóan megállapítható, hogy sok előírás összefüggésben van az erózióval és a foszforterheléssel is, de egyes előírások nehezen értelmezhetők, egyesek pedig, úgy tűnik, részben ellentmondanak az erózióvédelem követelményeinek. Gazdasági megfontolások egyes előírások végrehajtását bizonyosan megakadályozzák, másokat pedig nehezen végrehajthatóvá tesznek. Az előírások végrehajtása költségeinek és hasznának a mérlegelése teljesen hiányzik a rendszer mögül, így egyelőre csak hozzávetőlegesen becsülhető az, hogy egyáltalán megfontolják-e a gazdálkodók az előírás betartását, illetve melyiket tartják be és melyiket nem. Nyilván a súlyosabban szankcionált előírások betartására jobban ügyelnek majd (lásd az előző alcím alatt). Az erózió és a foszforterhelés csökkentésének lehetőségei, a végrehajthatóság mérlegelése A talajvédelem technikailag a talajveszteségi egyenlet egyes tényezőinek a csökkentését takarja. A módosított tényező lehet a lejtő hossza (L), a felszínborítás (C) és a talajvédő művelés tényezője (P). Az utóbbi kettő módosítása a gyakoribb. A bemutatandó számítások forrásai: Renard, K.G., G.R. Foster, G.A. Weesies, D.A. McCool, and D.C. Yoder (1997): Predicting soil erosion by water: A guide to conservation planning with the Revised Universal Soil Loss Equation (RUSLE). Agric. Handb 703. US Gov. Print Office, Washington, D.C. Novotny, V., H. Olem (1994): Water quality: prevention, identification, and management of diffuse pollution. Van Nostrand Reinhold. New York A lejtő hosszának a változtatása (L) Nagy táblák a lejtő irányában kisebb táblákká szabdalhatók fel utakkal, árkokkal és füvesített sávokkal. Hátrányai a következők lehetnek: A létesítés költsége a gazdálkodót sújtaná, a terület egy része kiesik a termelésből, a maradék területen belül pedig a gépkihasználás romlik. Ez a módszer nem túl hatékony az eróziócsökkentés szempontjából sem akkor, ha nagy igen nagy táblákat csak mérsékelten nagy táblákká alakítunk át, ahogy a tényező egyenletéből is kitűnik: LS = L 1/2 ( *S *S 2 ) LS: lejtő topográfiai (lejtő hossz és meredekség) tényezője L : lejtő hossza (m) S: lejtő meredeksége (%) 14

17 A gyökös összefüggés miatt a lejtő hosszának a csökkentése csak igen rövid lejtők esetén csökkenti jelentősen az eróziót, de ilyen lejtőkön a fentebb említett gazdasági veszteségek már túl nagyok. Meglévő ültetvények esetében ez a tényező nem változtatható. A felszínborítási tényező változtatása (C) A C tényezőt mind az általános talajveszteségi egyenletben (USLE), mind annak felfrissített változatában (RUSLE) kiemelten használják a növényborítottság és egyéb felszínborítási tényezők erózióra gyakorolt hatásának megítélésére, illetve talajvédelmi tervek hatékonyságának összehasonlítására. A C tényező azt mutatja meg, hogyan változik az éves átlagos talajveszteség a különböző felszínborítási variációk mellett, és milyen e talajveszteség időbeli változása a különböző vetésforgókban és felszínborítási beavatkozások után. Mint a legtöbb tényező az általános talajveszteségi egyenletben, a C tényező is egy standard állapottól való átlagos eltérést jelöl, ebben az esetben a lejtő irányában művelt fekete ugartól (folyamatosan gyommentesen tartott) való átlagos eltérésről van szó. A talajveszteségi hányados (soil loss ratio: SLR) a referencia állapot talajveszteségéhez viszonyított arányt jelenti. A tényező általános hatása résztényezőkre bontható: előzetes talajhasználat (prior-landuse subfactor: PLU), növényállomány borítottság (canopy-cover subfactor: CC), felszínborítás (surface-cover subfactor: SC), felszín érdesség (surfaceroughness subfactor: SR) és talajnedvesség (soil-moisture subfactor: SM). A talajvédelem elsősorban a CC, SC és SR résztényezők módosításán keresztül érhető el. A növényállomány borítottság tényezője (CC) az élő növények talajvédő hatását fejezi ki, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a növények megakadályozzák, hogy a csapadékcseppek közvetlenül a talajfelszínre hulljanak, és ott csepperóziót váltsanak ki. A felfogott csapadék jelentős része természetesen eléri a talajt, de kisebb energiával. A csapadékcseppek kisebb cseppekké porladnak és a növények levelein és szárán lecsepegnek, lefolynak a talajra. A CC tényező hatását leíró egyenlet: CC = 1 F c *exp (-0.1*H) ahol a CC értéke 0 és 1 között változik, F c a felszínborítási arány (képelemzéssel meghatározható pl. légifotókról) és H az a magasság, ahonnan a felfogott csapadék cseppjei a földre hullnak. Ez a tényező az éves átlagos hatást jellemzi, de valójában csak az év egy részében, a szántóföldi növények vegetációs periódusától függően van növényborítás, más időszakban a talaj fedetlen. Ültetvényekben a sortávolság nagy, a sorközök egy része (szőlőkben pl. minden második sor), vagy minden sorköz egész évben növényborítás nélküli. A felszínborítási tényező (SC) azáltal fejti ki a hatását, hogy a felszínt borító anyagok csökkentik a lefolyó víz sebességét, és ezáltal a szállítási kapacitását, a mikromélyedésekben kiülepedést okoznak, és csökkentik a csapadék közvetlen hatásának kitett felület nagyságát. Az egyik leghatékonyabb módja az erózió csökkentésének. A 15

18 felszínborítást növénymaradványok, kőtörmelék, és egyéb, nem erodálódó anyagok adhatják. A hatását leíró egyenlet: SC = exp (-b*s p *(0.24/R u ) 0.08 ) ahol b egy és 0.07 között változó tapasztalati tényező, S p a százalékos felszínborítási aránya, (becsült vagy mintavétellel meghatározott), és R u a felszín érdessége, ami 0.24 a simára elmunkált felszín esetében és 2.15 a frissen szántott, rögös felszín esetében (becsülhető a felszínre lefektetett lánc hosszának a mérésével). A nagy hatékonyságú talajvédelem mellett az ilyen talajvédelmi technológia speciális gépeket igényel (szármaradványok apróra szecskázása betakarításkor, speciális mulcsvetőgép beszerzése). Alkalmazása esetén új növényvédelmi problémák merülnek fel. Ültevények esetében gondoskodni kell a helyben nem megtermelődő talajtakaró anyagról is. A nagyobb felszíni érdesség (SR) egyrészt közvetlenül csökkenti az eróziót, és indirekt módon is, a felszínborítási résztényezőre gyakorolt hatáson keresztül. A hatás a random felszíni egyenetlenségből származik, ebben nem játszanak szerepet a barázdák és gépnyomok, amelyek inkább növelik az erózió kockázatát. Az érdes felszínen sok mikromélyedés és kiemelkedés van, ahol a víz és a hordalék is megreked, ezért azonos feltételek mellett az érdes felszín sokkal kevésbé erodálódik. A felszíni érdesség a lefolyó víz sebességének csökkentése révén a talajrészecskék elmozdítására és szállítására rendelkezésre álló energiát csökkenti. A felszín érdessége a csapadékcseppek ütő hatására bekövetkező felszíni eliszapolódásra is hatással van. Az rögös felszínen a beszivárgási sebesség lényegesen nagyobb, míg a finoman elmunkált, elporosodott felszín gyorsan eliszapolódik, és a beszivárgási sebesség jelentősen csökken. A kevésbé elmunkált felszín mind a szántóföldi művelésben, mind az ültetvényekben megvalósítható a jelenlegi gépesítettség mellett is, de az apró magvú kultúrák termesztése finomabb elmunkálást igényel. A talajvédő művelés tényezője (P) A (P) tényező azt mutatja meg, hogy a talajvédő művelés milyen arányban csökkenti az éves átlagos eróziót a lejtő irányú műveléshez képest. Ezek a műveletek alapvetően a lefolyás irányát, relatív és abszolút mennyiségét módosítják. A lehetőségek: szintvonal menti művelés, sávos művelés, sáncolás, teraszolás és felszín alatti drénezés. A P tényező nem tartalmazza a csökkentett és no-tillage művelési módokat és más talajvédő művelési eljárásokat, vetésforgók hatását, talajtermékenységre ható beavatkozásokat és a növénymaradványok kezelését, ezek a C tényezőben kaptak helyet. A bemutatott értékek kísérleti adatokból, és bizonyított ok-okozati összefüggéseken nyugvó fizikai modellekből származnak (CREAMS). 16

19 A végső P tényező résztényezőkből tevődik össze, ezeket rendszerint a gyakorlatban is kombináltan alkalmazzák. Például a szintvonalas művelés csaknem mindig együtt jár a sávos műveléssel és a sáncolással. A P tényezőt általában nem számítják, hanem táblázatos értékeket használnak: lejtő (%) szintv. műv. P értéke sávos műv. P értéke (legelőn) (hatástalan) 1 (hatástalan) Az ültetvényekben nincs jelentősége, hiszen azok művelésiránya szabott. A hazai alkalmazhatóságra az előző alcím pontjainál utaltam: a szintvonalas művelésnek minden gazdasági megfontolás ellene hat (darabsorok, speciális gépigény, többlet energia és idő), a sáncolás pedig drága. Anyagi és technikai támogatással (műholdas navigáció) a GALILEO rendszer támogathatná a terjedését. További lehetőségek 1. Országos eróziós kockázati térkép létrehozása Az Európai Unióban az utóbbi években új lendületet vettek az USÁ-val szemben lemaradásban lévő, átfogó eróziós kutatások, pl. eróziós kockázati térkép készült (Pan- Eurpean Soil Erosion Risk Assessment: the PESERA Map - JRC IES 2004). A PESERA eróziós térképet kritika is érte, de az nem tagadható, hogy össz-európai szinten úttörő vállalkozás volt. Kisebb területre, mint amilyen Magyarország, sokkal részletesebb adatbázison alapuló becslést kell adni, hiszen a kontinensnyi területet áttekintő térképek sok olyan részletkérdést figyelmen kívül hagynak, amelyek az erózió tényleges mértékét jelentősen befolyásolják, de kis léptékben egyszerűen eltűnnek a térképről. A sokkal részletesebb becslésnek az adatbázis oldaláról Magyarországon megvannak a feltételei. Az általános talajveszteségi egyenlet R (csapadék) tényezője az OMSZ adatbázisából számítható lenne, hiszen ez korrekt módon, az egész országra kiterjedően eddig nem történt meg, csak a Balaton vízgyűjtőjére. A talaj erózióval szembeni ellenállásának a tényezője (K tényező) az egész országot lefedő, 1:25.00 méretarányú Géczy-féle talajtérképekből levezethető lenne, amit kiegészíthetne a hasonló léptékű, de régebbi Kreybig-térképek felhasználása. A togográfiai (LS) tényező a FÖMI domborzati adatállományából előállítható lenne a megfelelő részletességgel, kezdetben durvább, később (tábla szinten) finomabb felbontással. A felszínborítási (C) tényező a CORINE es adatbázisból (FÖMI), a Géczy talajtérképekből és az egyes tájak átlagos vetésfogó adataiból (KSH) levezethető lenne. A térképet nem kellene elkészíteni az egész országra, hiszen az alföldek jelentős része nem veszélyeztetett. 17

20 További lehetőségek 2. A barázdás erózió megelőzése Több országban (Olaszország, Szlovákia) az eróziós folyamatok törvényi szabályozásának azt a módját fontolgatják, hogy a barázdás erózió megelőzésére kötelezik a gazdákat. A barázdás erózió nagyobb talajveszteséget eredményez, mint a felszíni rétegerózió és a táblán jól ellenőrizhető. Ezt a megközelítésmódot akkor lehet eredményesen alkalmazni, ha mind a gazdáknak, mind az agrár-szakigazgatásnak rendelkezésre állnak olyan eszközök (modellek), amelyekkel a barázdás erózió kialakulásának a kockázatát értékelni tudják, és a meglévő védekezési lehetőségeket is értékelni tudják abból a szempontból, hogy a számba jöhető csapadékintenzitások mellett melyik alkalmas arra, hogy a barázdaképződést jó eséllyel megelőzze. A barázdás erózió kialakulása kockázatának az értékelésére az előző alcímnél bemutatott országos eróziós kockázati térkép továbbfejlesztett változata alkalmas lenne. 18

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN

NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN Várszegi Gábor osztályvezető 2015. szeptember 16. NÉBIH által ellátandó feladatok Alapkövetelmények ellenőrzésében való részvétel, Kölcsönös

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában

Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában Módosítás történt az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás dokumentációjában Pontosításra kerültek a 10/2015. (III.13.) FM rendelet szerinti ökológiai jelentőségű területek, és az AKG előírások

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

A vízvédelem bővülő lehetőségei

A vízvédelem bővülő lehetőségei A vízvédelem bővülő lehetőségei Kihívások és lehetséges megoldások Dr. Mozsgai Katalin, egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete 3628 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/65. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén

Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2015. december 2. Mezőgazdaság környezeti

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS?

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? Podmaniczky László, Mar$csek József, Molnár Dániel, Mozsgai Katalin, Skutai

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Kitöltési útmutató az új gazdálkodási naplóhoz

Kitöltési útmutató az új gazdálkodási naplóhoz 1 Kitöltési útmutató az új gazdálkodási naplóhoz Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási 1. melléklet Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termõföldrõl szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a elõírja, hogy a földhasználónak

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

AGRÁRKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Dr. Varga Csaba

AGRÁRKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Dr. Varga Csaba AGRÁRKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Dr. Varga Csaba Az agrár-környezetgazdálkodás a mezőgazdaság, a természeti erőforrások és a környezet kölcsönhatásával, a tevékenységek befolyásolásával, szabályozásával és irányításával

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Szennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban

Szennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. JFGK 3.: Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Szennyvíziszap

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ GN01. N év: Cégforma: Ügyfél-regisztrációs szám: N év: H elység: Utca, tér, házszám: Irányítószám: E-mail: Gazdálkodási év

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ GN01. N év: Cégforma: Ügyfél-regisztrációs szám: N év: H elység: Utca, tér, házszám: Irányítószám: E-mail: Gazdálkodási év GN01 GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ Gazdálkodási év _ Gazdaság adatai N év: Cégforma: Ügyfél-regisztrációs szám: Kapcsolattartó adatai N év: H elység: Irányítószám: Utca tér házszám: Telefonszám: Telefonszám: Faxszám:

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Prezentáció» Busznyák János Dr. Máté Ferenc Dr. Sisák István Dr. Berke József Nagy Sándor Veszprémi

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben