MEDIA DESK MAG YA ROR S ZÁG HÍRLEVELE 2005.DECEMBER

Átírás

1 MEDIA DESK MAG YA ROR S ZÁG H U N G A R Y HÍRLEVELE 2005.DECEMBER

2 Tisztelt Olvasóink, Kedves Kollégák! A 2005-ös esztendô már nagymértékben a 2007 és 2013 közötti idôszak elôkészítésének jegyében telt az Európai Unió háza táján. Az erre az idôszakra tervezett audiovizuális program, a MEDIA 2007 elôkészítése is javában zajlik. Az év folyamán a program tartalmi kérdéseiben dûlôre is jutottak az európai képviselôk, ami azonban a költségvetést illeti, még nem született meg a végleges döntés. Az eredetileg meghirdetett mintegy 1 milliárd eurós költségvetésnek már az elsô pillanattól fogva voltak ellenzôi, és a harc mind a mai napig folyik. Az elmúlt két európai elnökségi idôszakban I. félév Luxemburg, II. félév Nagy-Britannia nem sikerült a kérdésben közös nevezôre jutni a tagországoknak. Reméljük, hogy a soron lévô osztrák elnökség nagyobb sikert hoz a kérdésben. Hírlevelünk e számában elsôsorban az Európai Unióban audiovizuális területen történt eseményeket szedtük össze. Emellett röviden szemléltetjük Magyarország elsô két évének eredményeit a MEDIA Plus Programban. És persze pályázati határidôket, és európai filmes eseménynaptárt is találnak az érdeklôdôk. Jó olvasást! Kiss Enikô Irodavezetô Media Desk Magyarország Iroda

3 AUDIOVIZUÁLIS POLITIKA Cannes-i Nyilatkozat 2005 EURÓPA NAP A CANNES-I FILMFESZTIVÁLON MÁJUS 17. Az Európa napon megjelent audiovizuális ügyekért felelôs európai miniszterek és az Információs Társadalom és Média ügyekért felelôs Európai Biztos közös nyilatkozata Viviane Reding, az Információs Társadalom és Média ügyekért felelôs Európai Biztos Asszony és Gilles Jacob, a Cannes-i Filmfesztivál elnökének meghívására, valamint az audiovizuális szektor vezetôinek jelenlétében, Renaud Donnedieu de Vabres, francia kulturális és kommunikációs miniszter védnöksége alatt, Jean-Louis Schiltz, az Audiovizuális Tanács jelenlegi elnökének jelenlétében, a Cannes-i Filmfesztiválon részt vett, az Európai Unió audiovizuális ügyekért felelôs európai miniszterei és az Európai Biztos Asszony kijelentik: 1. Az on-line film óriási lehetôségeket kínál az audiovizuális iparnak, mind az új közönséghez való eljutás, mind az európai filmek jelentôsebb terjesztésének tekintetében is beleértve a nemzetközi piacokon való terjesztés lehetôségét is. Ezen felül az internet és az on-line televízió óriási lehetôségeket kínálnak a szakosodott piacok eléréséhez. A filmgyártók számára szintén lehetôvé válik az új közönségek elérése. Napjainkban a közönség gyakran nem juthat hozzá bizonyos filmekhez, földrajzi okokból, vagy azért, mert a mûvész- illetve a kísérleti filmek nehezebben kerülnek képernyôre. 2. Az on-line filmet kiegészítô piacként kellene számon tartani, olyan piacként, mely kiegészíti a hagyományos audiovizuális piacot. A mozikban levetített film közös élménye a mai napig kivételes médium maradt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a televízió és a videó elterjedése nem eredményezte a filmek mozi-vetítésének eltûnését. Ellenkezôleg, a videók és különösképpen a DVD-k közízlést formáló jellegükkel felkeltették a közönség filmek iránti érdeklôdését. A fentiek azt mutatják, hogy az on-line film az audiovizuális ipar olyan új szereplôje, mely a jövôben kiegészítô bevételi forrásokhoz juttathatja a filmipart. 3. Az on-line film az internet szolgáltatók számára is óriási lehetôségeket teremt. A magas színvonalú szakmai tartalom hajtóerô a szélessávú szolgáltatói szektor számára. Továbbá az illegális feltöltések és letöltések az internet sáv jelentôs területét elfoglalják, erôs nyomást gyakorolva a világhálóra. A legális szolgáltatások elôtérbe helyezése többlet bevételt jelenthet az internet szolgáltatók számára. Következésképpen, a jogok tulajdonosai és az internet szolgáltatók közötti megállapodások mind a filmiparra, mind pedig a szolgáltatókra nézve jótékony hatással lesznek. MEDIA 2007 PROGRAM AZ EURÓPAI FILMIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE Az Európai Unió audiovizuális iparának támogatására folyamatban van egy új program, a MEDIA 2007 kidolgozása, mely a között mûködô MEDIA Plus program jogutódja lesz. Az Európai Parlament okt. 25-én szavazott az Európai Bizottság által beterjesztett MEDIA 2007 program tartalmi javaslatáról. A Parlament képviselôi a közötti idôszakra vonatkozó 1,055 milliárd Eurós költségvetési javaslatot a program céljainak eléréséhez szükséges legalacsonyabb mértékûnek ítélték, de a javaslat elfogadása a költségvetésre nem vonatkozik. A javaslatot elôterjesztô német EP képviselô, Ruth HIERONYMI az európai audiovizuális piac egyenlôtlenségeinek és alul-finanszírozottságának leküzdését a koprodukciók, és a digitális piac fejlesztésén keresztül látja megvalósíthatónak. A képviselô emlékeztetett rá, hogy 2003-ban az Európában vetített filmek 71%- a amerikai film volt, szemben a 26%-ot képviselô európai filmekkel. A Parlament véleménye szerint a MEDIA 2007 programban központi szerepet kellene kapnia a digitális technológiának, a független produkciókat létrehozó kis- és középvállalatok, valamint az audiovizuális szektort finanszírozó pénzügyi vállalatok fejlesztésének. (Forrás: Európai Parlament) 4. A digitális jogok kezelési rendszerei (DRM-ek) elfogadható biztonsági színvonalat nyújtanak a legális szolgáltatások fejlôdéséhez. Ebben az értelemben a DRM-ek használata elengedhetetlennek bizonyul: a DRM-ek ugyan elsôsorban a jogok kezelésének és fizetésének technológiáját jelentik, de egyúttal meg is akadályozhatják az engedély nélküli használatukat, és lehetôvé tehetik új kereskedelmi megoldások életbe lépését. Általában véve az új technológiák a jogok hatékonyabb kezelését teszik lehetôvé, és megkönnyítik a kalózkodás elleni harcot. 5. Az on-line forgalmazás legális kereteinek megôrzéséhez a filmipar és az internetes szolgáltatók közötti alapos párbeszédre van szükség. Valójában fennáll a kockázata az on-line forgalmazásból származó bevételek katasztrofális csökkenésének, amennyiben az engedély nélküli filmek megosztott fájlok formájában elözönlik a piacot, mint ahogy ez a zenei fájlok esetében zajlott. E tekintetben a miniszterek és a Biztos Asszony örömmel veszik a délutáni,»elsô magas szintû megbeszélést az on-line filmrôl«. 6. A miniszterek és az Európai Biztos Asszony továbbra is támogatják a kalózkodás elleni hatékony intézkedéseket és e tekintetben az engedély nélküli fájl-megosztásra vagy filmletöltésekre vonatkozó»fokozatos válasz«, melyet számos tagország támogat, jelentôs elôrelépést jelent. A miniszterek és az Európai Biztos Asszony támogatásukat fejezik ki azoknak az oktatási programoknak a részére, melyek az audiovizuális tartalom elérhetôségét szolgáló 7. szellemi alkotások szerzôi jogainak fontosságáról szólnak. Sok esetben hatékonyabb elmagyarázni, hogy valami miért nem jó, mint megtiltani azt. Külön hangsúlyt kellene kapnia annak a ténynek, hogy az illegális fájlok cseréje az interneten nem csak a letöltéseket, hanem a kalóz alkotások internetre való feltöltését is jelentik. Az audiovizuális tartalom terjesztésének ezen új, aktív és illegális formája megfosztja az alkotókat a munkájukért járó bevételektôl. Összegzésképpen, a miniszterek és az Európai Biztos Asszony a következô lépéseket tartják szükségesnek: Elôsegíteni a jogok tulajdonosai és az internet szolgáltatók közötti együttmûködéseket; Megkönnyíteni az európai on-line filmipar fejlôdését, az adott szakterületen adódott kihívásokra válaszolva. (jogok felszabadítása, ablakok); A hatékony megoldások megosztása és, amennyiben lehetséges, közös intézkedések alkalmazása; Az internet felhasználók figyelmének felkeltése a legális vásárlások elônyeire az illegális letöltésekkel szemben; Pénzügyi mechanizmusok számbavétele (a ME- DIA 2007 programban) európai on-line forgalmazási szolgáltatások indítására, illetve audiovizuális alkotások digitalizálására; Megvizsgálni, hogy az on-line szolgáltatások hogyan járulhatnak hozzá az eredeti audiovizuális alkotások gyártásának promóciójához; A filmörökséghez való hozzáférés elôsegítése. 3

4 A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A EURÓPAI STRATÉGIA: A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN AZ ON-LINE FILM Viviane Reding Európai Biztos és Gilles Jacob, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál igazgatójának kezdeményezésére összegyûltek Európa kulturális miniszterei, akik a filmipar számára az on-line film által kínálkozó lehetôségeket vizsgálták meg idén májusban, Cannes-ban. Nyilatkozatukban megállapítják, hogy a film ezen új formája óriási lehetôségeket kínál ahhoz, hogy az európai filmek minél szélesebb közönség elé kerülhessenek, új nézôk elérésével új bevételi forrásokat teremtve a filmipar számára. Viviane Reding Véleményem szerint a szeminárium már elnevezésében is különösen találó, hiszen tökéletesen ötvözi az audiovizuális szektor kettôs, kulturális és gazdasági dimenzióját és a MEDIA Program kezdetektôl kitüntetett megközelítését az alábbi témákhoz: az európai audiovizuális alkotások támogatása, sokszínûségük megôrzése mellett; a szektor versenyképességének és az európai alkotások terjesztésének javítása. Azonban a fentiek megvalósulásához jogi keretek létrehozására van szükség. A miniszterek úgy vélik, a digitális jogok kezelésére létrehozott rendszerek megfelelô biztonsági színvonalat biztosítanak a legális internetes szolgáltatások kifejlesztéséhez. Ugyanakkor alapos egyeztetést javasolnak a filmes szakemberek és az internet szolgáltatók között a kalóz felvételek és a forgalmazási engedéllyel nem rendelkezô filmek forgalmazásának legyôzésére. Európa a kérdést fokozatos válasz formájában kívánja megoldani, a szerzôi jogok fontosságáról szóló oktatási programokkal, az alkotás és a mûvészeti és/vagy intellektuális tartalom védelmében. Az internetes film vezetô szerepet tölthet be a szélessávú hozzáférés elterjedésében és, amenynyiben sikerül olyan gazdasági modellt kialakítani a filmes szakmával, mely mindkét félnek egyaránt elônyös, az internet szolgáltatóknak is kiegészítô forrásokat teremthet. (Forrás: MEDIA Desk Belgium, -Communauté française) MEDIA 2007: innováció az audiovizuális alkotások terjesztésének szolgálatában Elhangzott az EU luxembourgi elnökségének MEDIA szemináriumán február 28-án. Sajnálattal tapasztalom Európa új tagállamaiban az audiovizuális kreativitás helyzetét a MEDIA 2007 program elsôdleges feladatai között szerepel a felzárkóztatás, akár a pozitív diszkrimináció eszközeivel is! A számok, a MEDIA sikerei, valamint a jelentkezôk folyamatosan növekvô száma mind azt bizonyítják, hogy a MEDIA programnak továbbra is, a közötti idôszakra a következô négy prioritásra kell koncentrálnia: a gyártást megelôzôen a képzésekre és a gyártás-elôkészítésre, a gyártást követôen pedig a forgalmazásra és a promócióra. Mindezek nem akadályozzák az audiovizuális szektort párhuzamosan érintô fejlesztések megvalósulását: elôször is a pénzügyi források megerôsítését. A MEDIA 2007 program-javaslat 1 milliárd eurós költségvetésrôl rendelkezik. Számos nagy tagállam korlátozó politikája miatt tudatában vagyok, hogy e cél elérése nehéz lesz és szükségem lesz mindnyájuk támogatására. másodsorban, a szektorban végbemenô technológiai és gazdasági változások figyelembevétele. Arról van szó, hogy meg kell ragadnunk a digitális technológia nyújtotta csodálatos lehetôségeket az alkotások gyártátásának és terjesztésének minden fázisában. A digitális technológia alkalmazása kulcsfontosságú alkalom az európai audiovizuális szektor versenyképességének szempontjából és csodálatos fejlôdési lehetôséget jelent. harmadsorban, meg kell könnyítenünk a szektor gyártó és forgalmazó, kis- és középvállalatainak magánforrásokhoz való hozzájutását. végül, de nem utolsó sorban a gyenge gyártási kapacitással rendelkezô országokból származó alkotások európai sokszínûségének és piacra jutásának garantálása. Ez a célkitûzés az EU bôvülésekor idôszerûbb, mint valaha. Ennek megfelelôen 60%-ról 75%-ra kívánjuk emelni a közösségi hozzájárulást az új tagországokban megvalósuló képzési programokra. Egyéb, új irányzatok is kialakulóban vannak. Pl.: a közeljövôben promóciós tevékenységsorozatot kívánok indítani a média oktatásban, továbbá az audiovizuális és telekommunikációs együttmûködésben az i2010 kezdeményezés keretén belül. (részlet) Miniszteri konszenzus a MEDIA 2007 rendelkezéseit illetôen Az Európai Parlament véleményezésére várva, a Brüsszelben összegyûlt Kulturális és Audiovizuális miniszterek, ez év május 23-án tartott tanácskozásán jelentôs megállapodás jött létre egy általános részleges irányvonal alapján a Bizottság által javasolt Media 2007 cselekvési programról szólóan. A megegyezés elsôsorban a Tanács álláspontját volt hivatott rögzíteni mely rendelkezéseit a Bizottságnak kellene támogatnia a program keretében. Ennek az irányelvnek a részleges jellege annak tudható be, hogy a költségvetési vonatkozásokról nem esett szó, és a kérdés nyitva maradt a jövôbeni közösségi pénzügyi keret meghatározásáig (pénzügyi tervezet 2007 / 2013). Jean-Louis Schiltz, luxembourgi kommunikációs miniszter, a találkozó elnökeként kiemelte: az idei Cannes-i Filmfesztivál, melynek programjában 12 MEDIA által támogatott film szerepelt, jól mutatta, hogy az európai mozi minôségi, és érdemes a támogatásra. A Dardenne testvéreknek ítélt Arany Pálma díj kapcsán Viviane Reding Európai Biztos örvendetesnek találta, hogy a program így elérte célját és hangsúlyozta a program fô irányelveirôl létrejött megegyezés fontosságát. A Tanács különben elfogadott egy, a filmörökségrôl szóló ajánlást, és Viviane Reding megítélése szerint a luxembourgi elnökség is sokat tett azért, hogy az európai filmmûvészetnek legyen múltja és jövôje. A 2005-ös Cannes-i Filmfesztiválon négy szakmai szervezet Az Európai Producerek Klubja, az Európai Producer Szervezetek Szövetsége, az Európai Film Export Szervezet és a Filmforgalmazók Szervezetének Nemzetközi Szövetségeegy javaslat platformot adott ki a MEDIA 2007 programot illetôen. A fenti szervezetek nevezetesen a következôket szorgalmazzák: a filmforgalmazás szelektív támogatási rendszerének megerôsítése; egyedi támogatás létrehozása, nagy fesztiválokra beválogatott filmek forgalmazására; egyedi támogatási rendszer létrehozása filmek televíziós csatornákon való bemutatására; a forgalmazói ügynökségeknek szóló támogatások megerôsítése; a származási országon kívül forgalmazott filmek automatikus támogatásának létrehozása; az Eurimages alapok megduplázása és a MEDIA programba való integrálása; a filmipar támogatása az Európai Befektetési Bankon és az Európai Befektetési Alapon keresztül; a digitális vetítésekre alkalmas teremhálózat fejlesztésének támogatása. (Forrás: MEDIA Desk Belgium)

5 AUDIOVIZUÁLIS POLITIKA Az Egyesült Királyság Európai Uniós elnökségének prioritásai a film és média területén Az EU nagyszabású költségvetési elôrejelzései mellett az Egyesült Királyság, július 1-én kezdôdô elnöksége az audiovizuális szektor több területével is foglalkozni kívánt: a határok nélküli televíziózás direktívájával, a MEDIA Program meghosszabbításával és a digitalizálással. Ezek fôbb célkitûzései a következôk: Megvitatni a tagországok egymás közötti kulturális együttmûködését és a kulturális alkotások, valamint a kulturális szakemberek szabad mozgását szolgáló pénzügyi tervezetet (Kultúra 2000). Megvitatni az európai filmes és multimédia szektor versenyképességét, az európai mûvek nemzetközi forgalmazását ösztönzô és az európai kulturális sokszínûséget védô pénzügyi tervezetet (MEDIA 2007). Ez a két program fogja helyettesíteni a jelenleg érvényben lévô, de hamarosan (2006-ban) befejezôdô programokat. Az Európai Unió egészét érintô arányos és hatékony rádió és televízió sugárzást biztosító szabályok kidolgozása (Határok Nélküli Televíziózás Direktíva) Az európai kulturális szakemberek közötti eszmecsere elôsegítése, valamint a múzeumi kiállítások szervezése mûvészeti alkotások cseréjével. Együttmûködési megállapodások kidolgozása és a tagországok közös érdekeit képviselô együttmûködések erôsítése praktikus kérdésekben, például a kulturális termékek digitalizálásának esetében. FONTOSABB ESEMÉNYEK A TÉMÁBAN: szeptember Liverpool, Az audiovizualitás európai konferenciája november Brüsszel, Oktatási, gyermek és kulturális ügyekért felelôs Tanács (Forrás: MEDIA Desk Belgium) Az EU új tagországainak növekvô részvétele a MEDIA Programban Az új tagországok által az Európai Unió MEDIA Programjához benyújtott pályázatok száma jelentôsen növekedett az utóbbi években. Az EU 25-ök filmes fokmérôjének számító Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál ugyanezt a tendenciát igazolta. Közép-Európa térségében a filmipar jelentôs változásokon ment keresztül és az eladott mozijegyek száma is kétszeresére nôtt óta nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Unió Információs Társadalom és Media Igazgatóságának vezetôje. A MEDIA Program támogatásokkal és ösztöndíjakkal járul hozzá ehhez a pozitív fejlôdéshez. Az Európai Bizottság leghatékonyabb eszközeként a MEDIA Program az európai kulturális sokszínûséget és az európai mozi versenyképességét hivatott erôsíteni -tett hozzá Reding asszony. Az új tagországokban a filmek gyártása némileg emelkedett 2004-ben. Az eladott mozijegyek számát tekintve 2004-ben az EU 25 tagállamában 1 milliárd 55 millió belépôt, 6%-kal többet értékesítettek, mint ban. Az új tagállamokban azonban moziba járási kedv növekedése 16%-os volt, Lengyelországban ez az arány elérte a 40%-ot is. A MEDIA Program minden új tagállamban MEDIA Desk irodákat mûködtet, és támogatásokat nyújt ezen országok hetedik mûvészeti ágának. A pályázatok száma robbanásszerûen növekedett, csakúgy mint a program által kínált ösztöndíjak száma. A régió számos mozija Europa Cinemas tag lett melyek magas arányban vetítenek európai filmeket. Az Európai Bizottság javasolta a MEDIA Program költségvetésének megduplázását, azaz a as idôszakra vonatkozó 1 milliárd Eurós költségvetés elfogadását, mely garantálná az új tagállamokban a szükséges pénzügyi forrásokat a térség filmgyártásának támogatására. (Forrás: MEDIA Desk Belgium, sajtóközlemény ) Az európai filmszakma 25 európai film-intézete (EFAD * ) közösen hívja fel a figyelmet a MEDIA Program fontosságára a közösségi költségvetés kialakítása kapcsán: ❶ A MEDIA Program az egyedüli támogatási program, mely a filmes és az audiovizuális szektort hivatott segíteni. Célja az európai filmek terjesztése az EU tagországaiban, mely fontos szerepet játszik az európai mozi kulturális sokszínûségének megôrzésében. ❷ A tagállamok 2007-tôl új intézkedéseket sürgetnek a digitális mozi témájában. Az intézkedések sikere sokban függ a közeljövôben kialakítandó közösségi költségvetéstôl. ❸ Az Európai Bizottság, az új MEDIA Program javaslatának beterjesztésekor szintén ragaszkodott a költségvetés jelentôs emeléséhez annak érdekében, hogy sikerüljön teljesíteni a Program célkitûzéseit. ❹ A közötti idôszakra vonatkozó közösségi költségvetés kialakítása kapcsán az európai filmintézetek felhívják az európai kormányok és az Európa Parlamenti képviselôk figyelmét a következôkre: vegyék figyelembe a MEDIA Program fontosságát mérlegeljék egyes intézkedések abszolút szükségességét 2007-tôl, például a digitális mozi területén. és következésképpen biztosítsák a MEDIA Program számára a megfelelô pénzügyi eszközöket (különös tekintettel az EU bôvítésre). (2005. december 16.) Forrás: MEDIA Desk Belgique *EFAD: European Film Agencies Directors / Directeurs des agences européennes du film Európai Filmügynökségek Igazgatói A MEDIA 2007 elfogadásának következô lépései A Tanács decemberi ülésén, ahol az EU elôirányzott pénzügyi keretének mértékét állapították meg, az új MEDIA Program költségvetésének kialakításának az elsô fázis lezárult. A javasolt csökkentés jelentôs amennyiben elfogadják a jelenlegi állás szerint, a MEDIA 2007 költségvetése hozzávetôlegesen 600 Millió Euró lesz. Az Európai Parlament elutasította a Tanács költségvetési javaslatát, mondván, hogy a támogatás e mértéke nem elegendô az EU fôbb céljainak eléréséhez. Mindezt három európai intézmény a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság közösen vitatja meg, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a közötti idôszak költségvetésére vonatkozó intézmény-közi megállapodás jön létre a három szervezet között. Két nagyszabású intézmény-közi ülés várható február 21-én, és március 21-én, a felek közötti megállapodás pedig áprilisban jöhet létre. Ekkor lesz az Európai Parlamentben a MEDIA 2007 Program-javaslat második elôterjesztése is. (A Program tartalmára vonatkozó elsô változatot már elfogadták, a pénzügyi kiegészítések nélkül.) Annak érdekében hogy az új Program január 1-én elkezdôdhessen, fontos a megjelölt idôpontok betartása. 5

6 A A kategóriás filmfesztiválokon MEDIA által támogatott filmek Berlinben FORGALMAZÁS LANGE FILME IM WETTBEWERB Les temps qui changent r.: André Téchiné ATALANTA FILMES / (Automatikus forgalmazás) (Automatikus Forgalmazó) SCANBOX ENTERTAINMENT FINLAND OY / (Automatikus Forgalmazó) GYÁRTÁS-ELÔKÉSZÍTÉS LANGE FILME IM WETTBEWERB Les temps qui changent/changing Times (nemzetközi Premier) r.: André Téchiné Frankreich Gemini Films / Franciaország / Csomagterv / 2002/ PANORAMA 2005 által tá 12 Európai Uniós támogatott film a Cannes-i Fesztiválon A 2005-ös Cannes-i Fesztivál megnyitóját május 11-én rendezték. 12, a MEDIA Program által támogatott film szerepelt a Cannes-i Fesztivál különféle kategóriáiban, köztük a nyitófilm, Dominik Moll Lemming címû alkotása, továbbá, Michael Haneke Caché címû filmje, Lars von Trier Manderlay címû filmje, valamint Jean-Pierre és Luc Dardenne L Enfant címû alkotása. Az Európai Bizottság és a Cannes-i Fesztivál szerevezôi harmadik alkalommal rendezntek Európa napot, melynek témája az Európai filmek és az Információs Társadalom. Viviane Reding, az Európai Bizottság tagja, az Információs Társadalom és Média felelôs vezetôje második alkalommal adta át az Európai Unió Új tehetségek díját május 16-án. Le Promeneur du champ de mars / Le Dernier Mitterrand r.: Robert Guédiguian PATHE INTERNATIONAL SAS / (Forgalmazói ügynökségek) PATHE INTERNATIONAL SAS / (Forgalmazói ügynökségek) PANORAMA 2005 Bulutlari Beklerken (Waiting for the clouds) r.: Yesim Ustaoglu STICHTING CINEMIEN / (Automatikus Forgalmazó) Ono (Stranger) de Malgosia Szumowska BAVARIA MEDIA GMBH / (Automatikus Forgalmazó) PRESSEMITTEILUNG KinderFilmFestival Love + Hate r.: Dominic Savage Ruby Film / UK / Csomagterv / 2002/ Massaker (Massacre) r.: Monika Borgmann, Lokman Slim, Herman Theissen Lichtblick Film / Németország / Csomagterv / 2001/ Va, vis et deviens (Live and Become) r.: Radu Mihaileanu Elzevir Films / Franciaország / Csomagterv /2002/ Bulutlari Beklerken (Waiting for the clouds) r.: Yesim Ustaoglu SilkRoad Production / Franciaország / Egyedi projekt / 2001/ PRESSEMITTEILUNG KinderFilmFestival Saimir (ex I Girasoli) r.: Francesco Munzi Orisa Produzioni / Olaszország / Csomagterv /2001/ A származási országon kívül forgalmazott filmek 90%-át a MEDIA Program támogatja. Az Európai Unió ezen a programon keresztül 2001 és 2006 között 513 millió eurót fordít az európai audiovizuális piac, valamint az európai kulturális sokszínûség megteremtésére, lehetôséget biztosítva az európai audiovizuális ipar versenyképességének fokozásához. Mint megszokhattuk, a Croisette-en bemutatásra kerülô filmek közül jó néhány már részesült a MEDIA gyártás-elôkészítési támogatásban, vagy a jövôben fog részesülni forgalmazási támogatásban. Viviane Reding üdvözölte az európai filmgyártás felvirágzását, valamint a MEDIA által támogatott filmek erôs jelenlétét a Cannesi Fesztiválon. Az 58. Cannes-i Filmfesztivál és a Rendezôk két hete (Quinzane des Réalisateurs) programjukban 12 olyan játékfilmet vetítettek, melyek a MEDIA Program gyártás-elôkészítési, illetve forgalmazási támogatásaiban részesültek. Ezek a következôk: MEGNYITÓ / HIVATALOS VERSENY: Lemming, r.: Dominik Moll (támogatás összege: euró) HIVATALOS VERSENY: Caché, r.: Michael Haneke (támogatás összege: euró) Falla Vackert r.: Lena Hanno Clyne SCANBOX ENTERTAINMENT DENMARK AS / Lilla grisen flyger (Little Pig is flying) r.: Alicja Jaworski PennFilm Studio / Svédország/ Egyedi projekt / 2003/ Manderlay, r.: Lars von Trier (támogatás összege: euró) i2i támogatás (év) Cég neve Ország Film címe Támogatási összeg 2003 Augustus Film Hollandia Paradise now , Elzevir Film Franciaország Va Vis et deviens , Gemini Films Franciaország Les temps qui changent , Film Oblige Franciaország Le promeneur du champ de mars , Why Not Productions Franciaország De battre mon cœur s est arreté , Fandango Olaszország Tickets , ,75

7 2005 Backstage HAUT ET COURT SARL, Franciaország mogatott filmek L Enfant, r.: Jean-Pierre és Luc Dardenne (támogatás összege: euró) VERSENYEN KÍVÜL: (R.: Emmanuelle Bercot) Die Hoehle Des Gelben Hundes (The Cave of the Yellow Dog), r.: Byambasuren Davaa Germany. Automatikus mozi forgalmazási támogatás Joyeux Noël, r.: Christian Carion (támogatás összege: euró) C est pas tout à fait la vie dont j avais rêvé, r.: Michel Picoli (támogatás összege: euró) UN CERTAIN REGARD: Le temps qui reste, r.: Francois Ozon (támogatás összege: euró) Habana Blues, r.: Benito Zembrano (támogatás összege: euró) INTERNATIONAL CRITICS WEEK: Le parfum de la dame en noir WHY NOT PRO- DUCTION, Franciaország (r.: Bruno Podalydes) Fragile CASTELAO PRODUCCIONES SA, Spanyolország (R.: Jaume Balagueiro) Waiting (Attente) SILKROAD PRODUCTIONS, Franciaország r.: Rachid Masharawi s Hét MEDIA által támogatott film volt jelen a San Sebastian Filmfesztiválon Hét, a MEDIA Plus Program által támogatott film került bemutatásra szeptember között a San Sebastian-i Film Fesztiválon: Mistrz (The master), r.: Piotr Trzaskalski Lengyelország. i2i Audiovisual támogatás Sauf le respect que je vous doit, R.: Fabienne Godet Franciaország. Csomagterv Gyártás-elôkészítési támogatás és i2i Audiovisual támogatás. Nyolc MEDIA által támogatott film szerepelt a Karlovy Vary Filmfesztiválon New World / Neue Welt, r.: Paul Rosdy, Paul Rosdy Filmproduktion, Ausztria The Lost Domain/Le domaine perdu, R.: Raoul Ruiz, Elzevir Films, Franciaország The Queen of Shebas Pearls, r.: Colin Nutley, Sweetwater Filmrights, Svédország L orrizonte degli eventi, r.: Daniele Vicari (támogatás összege: euró) La petite Jérusalem, r.: Karin Albou (támogatás összege: euró) Obaba, r.: Montxo Armendariz Spanyolország. Egyedi projekt Gyártás-elôkészítés, i2i Audiovisual és Automatikus Forgalmazói Ügynökségek támogatás. Unveiled, r.: Angelina Maccarone, MMM Filmproduction Zimmerman & Co, Németország Vento di Terra, r.: Vincenzo Marra (támogatás összege: euró) LA QUIANZAINE DES RÉALISATEURS: Cache Cache, r.: Yves Caumon (támogatás összege: euró) További információ: europa.eu.int/comm/avpolicy/media/index_en.html MEDIA által támogatott filmek a Velencei Filmfesztiválon Malas temporadas, r: Manuel Martín Cuenca Spanyolország. Egyedi projekt Gyártás-elôkészítési támogatás Drabet / Manslaughter, r.: Per Fly Dánia. Automatikus forgalmazási támogatás Ultranova, r.: Bouli Lanners, Versus Production Srl, Belgium The merchant of Venice, r.: Michael Radford, Shylock Trading Ltd, Egyesült Királyság Vers le Sud HAUT ET COURT SARL, Franciaország (r.: Laurent Cantet) Les Amants réguliers MAIA FILMS, Franciaország (r.: Philippe Garrel) Een Ander Zijn Geluk (Someone else s Happiness), r.: Fien Troch Belgium. Egyedi projekt Gyártás-elôkészítési támogatás Fuera del cuerpo, r.: Vicente Peñarrocha, Cartel Producciones Audiovisuales, Spanyolország Silentium, r.: Wolfgang Murnberger, Dor Film Produktions, Ausztria Forrás: Európai Bizottság 7

8 Az 1992-ben alapított az elsô, a nemzetközi mozi-üzemeltetôi szektorban mûködô, kizárólag európai filmek terjesztésére létrehozott hálózat. Az EUROPA CINEMAS szervezet az Európai Unió MEDIA Plus Programjának és a francia Centre National de la Cinématographie (CNC) támogatásával, a MEDIA Plus program tagországai közül 28-ban (Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság, Svédország, valamint Bulgária, Izland és Norvégia) és az Európai Unió határain kívül esô mintegy harminc országban mûködik. filmek számának növelése a mozik mûsorában, valamint az európai filmek nézôtáborának növelése a nemzeti produkciók határokon túli forgalmazásával, nemzetközi szintû, különösen a fiatal közönségnek szóló, közös programok szervezésével. Céljai között szerepel továbbá a digitális mozik létrejöttének elôsegítése, melynek eléréséhez az EUROPA CINEMAS számos regionális konferenciát kíván szervezni a jövôben, valamint támogatja a filmek digitális formátumban való levetítését. Az EUROPA CINEMAS hálózat 2005-ben 264 európai városban, 479 mozit támogat, összesen 1120 vetítôteremmel. Európai 7% (nem nemzeti) Európai 19% (nemzeti) Egyéb 2% USA 72% EURÓPAI UNIÓ 2004 Az Európai Audiovizuális Obszervatórium becsült adatai (Forrás: Film Focus 2005) Az ábra az Európai Unió országain belül levetített filmek megoszlását jelöli származási országok szerint. A fentiek alapján az Európai Unió filmszínházaiban levetített filmek 72%-a amerikai film, míg az európai filmek aránya mindössze 26%-ot tesz ki. Az EUROPA CINEMAS célkitûzései között szerepel az európai és partner országokból származó Magyarországon az alábbi filmszínházak tagjai az EUROPA CINEMAS szervezetnek: Egyéb 15% USA 30% BUDAPEST Bem Mozi Mûvész Mozi Puskin Odeon Lloyd Mozi Cirko-Gejzir Filmszínház Szindbád Toldi Uránia Nemzeti Filmszínház Vörösmarty CEGLÉD Uránia mozi DEBRECEN Apolló Art Mozi GYÔR Lloyd Mozi MISKOLC Hevesy Kossuth NYÍREGYHÁZA Krúdy Mozi PÉCS Apolló Artmozi Uránia Mozi SZEGED Belvárosi Mozi SZOLNOK Tisza Mozi SZOMBATHELY Savaria Mozi A DIGITÁLIS MOZIK TÁMOGATÁSA Az Európai Unió MEDIA Programja és az Europa Cinemas támogatást nyújtanak mozi-üzemeltetôknek új technológiák bevezetéséhez, és az Európai filmek forgalmazását elôsegítve a mozik digitális technológiára való átállásához. CÉLOK: 1. Segíteni a mozik digitális technológiára való átállását; 2. Tájékoztatni a mozi-üzemeltetôket a digitális vetítés technológiájáról, és a módszer bevezetésének pénzügyi vonatkozásairól; 3. Támogatni az európai alkotások digitális vetítését mozikban. TÁMOGATÁSOK: 1. Információs tevékenység/kommunikáció információs anyagok kiadása, a mozikban alkalmazandó digitális technológiák bemutatásával és az új technológia pénzügyi megvalósulási lehetôségeivel. internetes oldal: az Europa Cinemas internetes oldalán egy külön menüpontban olvashatnak az érdeklôdôk a digitális technológiáról. 2. Szakmai találkozók szervezése 3. Támogatás moziknak, európai filmek digitális vetítésére Az Europa Cinemas egy adott minimum küszöböt meghaladó számú európai film digitális vetítése esetén nyújt támogatást európai mozi-forgalmazók részére. TÁMOGATÁSI KRITÉRIUMOK: a MEDIA Programban résztvevô 29 ország részére adható támogatás; minimum 6 hónapja jegyeladási rendszerrel és deklarált jövedelemmel mûködô mozik; évente minimum 520 vetítés; legalább 70 férôhely; szakmai elvárásoknak megfelelô technikai felszereltség; köztisztasági és biztonsági elôírásoknak megfelelô üzemeltetés (a nemzeti szabályozásnak megfelelôen); Pornográf mozik kizárva. Európai 34% (nem nemzeti) Európai 21% (nemzeti) EUROPA CINEMAS 2004 Tagországok Az ábra az EUROPA CINEMAS szervezethez tartozó mozik, ben MEDIA tagországokban bemutatott filmjeire vonatkozik, származási országok szerint. A fentiek alapján a szervezet tagjai esetében a bemutatott filmek közül az európai filmek aránya 55%, míg az amerikai filmeké mindössze 30%-ot mutat. A támogatást elnyerô mozi vállalja: a mozit és üzemletetését bemutató anyag benyújtását; megállapodás aláírását az Europa Cinemaszal az európai filmek digitális vetítését illetôen; a mûsorról éves beszámoló készítését. Az Europa Cinemas mindezen információk birtokában, és a fenti kritériumok teljesítése esetén folyósítja támogatását a kérvényezô mozinak. Bôvebb információ a internetes oldalon olvasható. AZ EUROPA CINEMAS-RÓL TOVÁBBI INFORMÁCIÓ TALÁLHATÓ: Az oldalon megtalálja továbbá: a program részletes irányelveit 5 idegen nyelven: angolul, franciául, németül, olaszul és spanyolul, a jelentkezési lapokat a szükséges dokumentumok listájával, a pályázatok benyújtásának határidejét. EUROPA CINEMAS Elnök: Claude Miller, Vezérigazgató: Claude-Eric Poiroux 54, rue Beaubourg, F Paris tel fax info@europa-cinemas.org A Centre National de la Cinématographie támogatásával

9 CÉLOK 1. Az európai filmek részarányának növelése a mozik mûsorában, különös tekintettel az európai, nem nemzeti filmekre. 2. A moziüzemeltetôk olyan kezdeményezésének támogatása, amelyek a fiatal nézôközönségnek szólnak. 3. Az európai produkciók választékbôségének támogatása. 4. Olyan mozihálózat felépítése, mely közös nemzeti és európai szintû tevékenységeket tesz lehetôvé. A TÁMOGATÁS ÖSSZETÉTELE Az alaptámogatás összege: az egy termes mozik számára adható támogatás összege euró, a 15 vagy több termes mozik számára pedig az összeg euróig terjedhet. Az alaptámogatás a következô módon oszlik el: A támogatás 80%-át az európai, nem nemzeti programrész alapján, a filmvetítések számától függôen ítélik oda. A támogatás 20%-át a moziüzemeltetôk olyan kezdeményezéseinek támogatásaként kaphatják, amelyek a fiatal nézôközönségnek szólnak. Az alaptámogatást két bónusszal lehet kiegészíteni: az európai, nem nemzeti filmekre eladott belépôjegyek számától függô bónusszal, illetve a program sokszínûségétôl függô bónusszal. Az egyes bónuszfajtákat halmozni is lehet; összegük a mozi által elért eredményektôl függ. A mozihálózatok közös tevékenységeinek támogatása hozzájárul a mozik közötti kommunikációs rendszerek, valamint a nemzeti és európai szintû reklám- és információs kampányok finanszírozásához. Olyan tevékenységek is részesülhetnek támogatásban, melyeket a moziüzemeltetôk közös nemzeti és regionális szintû céljaik eléréséhez szerveznek. Ezeket az tevékenységeket az Europa Cinemas koordinálja, a finanszírozáshoz szükséges befektetéseket az Európai Bizottság a mozikkal megosztva, velük azonos arányban támogatja. AZ EUROPA CINEMAS HÁLÓZATBA VALÓ BEKERÜLÉS ÉS BENNMARADÁS FELTÉTELEI Bármelyik mozi beléphet a hálózatba, amely megfelel a következô feltételeknek: Európai kereskedelmi mozik, amelyek legalább hat hónapja üzemelnek, belépôjegyeket árulnak és bevételeiket könyvelik. Az egész évben üzemelô mozik, amelyek éves vetítéseinek száma minimum: 520. Ettôl a számtól el lehet térni az egy termes filmszínházaknál bizonyos üzemeltetési körülmények esetén. Szabadtéri mozikban havonta legalább 30 vetítést kell tartani. A filmszínház ülôhelyének minimális száma: 70 A látogatók minimális száma 12 hónap alatt: belépôjegy az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban, belépôjegy a többi országban. A technikai felszerelés meg kell hogy feleljen a szakmai követelményeknek. IRÁNYELVEK 2006 A mozi meg kell hogy feleljen az adott ország üzemelésbiztonsági elôírásainak. Pornómozik ki vannak zárva a hálózatból. A PROGRAMTÁMOGATÁS JOGOSULT- SÁGÁNAK MÉRTÉKE A mozinak garantálnia kell a vetítések összesített számától függôen az európai, nem nemzeti filmvetítések (SENN) minimális részarányát. A támogatás jogosultsági határa az érintett filmvásznak száma alapján a következô módon változik: Egyvásznas moziknál a SENN-arány legalább 25% Kettôtôl öt vetítôvászonig a SENN-arány legalább 22% a filmszínház egészére vonatkozóan Hat és hét vetítôvászon esetén a SENN-arány legalább 20% a filmszínház egészére vonatkozóan Nyolc és kilenc vetítôvászon esetén a SENN-arány legalább 17% a filmszínház egészére vonatkozóan Tíz vagy több vetítôvászon esetén a SENN-arány legalább 15% a filmszínház egészére vonatkozóan A minimális SENN-arány elérése esetén a támogatás összegének kiszámításánál az európai filmvetítések (SE) részarányát is figyelembe veszik. Emellett a mûsorra tûzött SENN filmek 70%-ának premiernek kell lennie. Az európai, nem nemzeti filmek legalább öt különbözô országból kell, hogy származzanak. A két vagy több vetítôvázas mozikban egyetlen egy nemzet filmrészesedése sem haladhatja meg az 50%-ot. BÓNUSZ Bónusz az európai, nem nemzeti filmekre eladott belépôjegyekért Az európai, nem nemzeti filmekre eladott belépôjegyek után a mozi-üzemeltetônek bónusz adható, mely az alaptámogatás összegének 1-tôl 20 százalékáig terjed. Bónusz a mûsor sokszínûségéért A mozi üzemeltetôjének arra való bíztatásaként, hogy a programjába lehetôség szerint különbözô országokból származó filmeket vegyen fel, kaphat még egy bónuszt azon európai filmek részarányának megfelelôen, amelyek a mozijában bemutatott filmek listáján szerepelnek. A moziüzemeltetô megkaphatja az alapprogram támogatási összegének 1 20 százalékát bónuszként, ha mûsorában legalább 10 nemzet filmje található. Csak azt a nemzetet lehet figyelembe venni, amelynek filmjét legalább hétszer vetítették. DEFINÍCIÓ Európai filmnek azok a játékfilmek (beleértve a rajzfilmeket is) és azok a dokumentumfilmek számítanak, amelyek vetítési ideje legalább 60 perc, és ezen felül megfelelnek a következô két feltételnek: A filmet nagyobbrészt egy vagy több, a MEDIA tagországainak valamelyikében mûködô producer készítette. A film elkészítésében közremûködô szakemberek jelentôs számban valamely a MEDIA-programban résztvevô ország állampolgárai. A MEDIA-programban résztvevô európai államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia. Európai filmeknek számítanak azok a filmek is, amelyek az Európa Tanács A Határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményét ratifikáló országok valamelyikébôl származnak: Horvátország, Macedónia, Moldávia, Románia, San Marino, Svájc, Törökország, Vatikán. Kivételt képeznek a reklámfilmek, a pornográf filmek, a rasszista vagy az erôszakot éltetô filmek. A FIATAL NÉZÔKÖZÖNSÉGNEK SZÓLÓ TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Az fiatal nézôközönség nevû támogatás célja, hogy a moziüzemeltetôk olyan tevékenységeket szervezzenek, melyek segítségével felkeltik a fiatal nézôk érdeklôdését az európai filmek iránt. Továbbá bátorítják a moziüzemeltetôket, hogy nemzeti és/vagy európai szintû közös kezdeményezéseket indítsanak. A mozik kétféle tevékenységtípushoz kaphatnak támogatást: 1. MÛSOR: európai filmek rendszeres mûsorra tûzéséhez, 2. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK: a mozik által szervezett rendszeres és egyedi kezdeményezésekhez, mint például rendezvényekhez, kiadványokhoz, ekhez és promóciós tevékenységhez, amelyek speciálisan a fiatal nézôknek szólnak, valamint közös nemzeti vagy európai szintû tevékenységekben való részvételhez. A TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK KÜLÖNLEGES FELTÉTELEI Moziszövetségekkel kötött közös megegyezések Az ugyanazon gazdasági egységhez tartozó mozikkal egy közös megegyezés köthetô. Moziszövetségnek azok a mozik számítanak, amelyek egy vagy több vetítôvászonnal rendelkeznek és amelyek ugyanazon a településen belül több mozit is mûködnek, de mégis egy gazdasági egységhez tartoznak. KÖZÖS FINANSZÍROZÁS A támogatás összege csak akkor áll rendelkezésre, ha az üzemeltetô legalább ugyanakkora összeget fektet be az európai, nem nemzeti filmek mûsorra tûzésére és promóciójába, mint a megpályázott támogatás. A filmek mûsorra tûzéséért kapott támogatás nem haladhatja meg az európai nem nemzeti filmekre eladott jegyek esetében belépônként az 1 Eurót. 9

10 Budapesten rendezte 10. nemzetközi éves konferenciáját az EUROPA CINEMAS az európai filmek bemutatását támogató nemzetközi szervezet. A konferencia a budapesti Corinthia Grand Hotel Royal-ban november között került megrendezésre. A konferencia témái között szerepelt a mozi-üzemeltetés jövôje, az alternatív filmterjesztés (DVD, házi mozi, mobiltelefon, internet) mozikra gyakorolt és a kalózkodás európai filmekre gyakorolt hatása. Workshop témák voltak: a digitális mozi és a filmek pozicionálása és marketing kommunikációja. Az EUROPA CINEMAS rendezvény díszvendége Jeanne Moreau, francia filmsztár volt. Mondruczó Kornél, Benedek András, Claude Miller és Claude-Eric Poiroux Mozi-üzemeltetôk és forgalmazók küzdelme a mozikért: a 10. EUROPA CINEMAS nemzetközi mozi- üzemeltetôi konferencia konklúziói 32 európai, köztük 15 közép-kelet európai ország, közel 400 szakembere vett részt a november között megrendezett konferencián. A rendezvényt Claude Miller, Benedek András és Mundruczó Kornél nyitották meg. Jeanne Moreau, Port Ferenccel és Tóth Barnabással A konferencia vitaindító témája volt a mozilátogatás általános csökkenése és a mozi-üzemeltetés távlatai Európában, a digitális mozik kérdése, a forgalmazók és a mozi üzemeltetôk által az európai filmek pozicionálása, valamint a fiatal közönség érdeklôdésének felkeltése. A résztvevôk komoly aggodalmukat fejezték ki a mozifilmek bemutatásával kapcsolatban, a kalózkodás gazdasági következményei miatt. A viták egy, mind a mozi-üzemeltetôk, mind a forgalmazók által elfogadható, új gazdasági modell kidolgozását sürgették. Az EUROPA CINEMAS 10. konferenciájának fényét emelte Jeanne Moreau színmûvésznô jelenléte, aki Claude Millerrel átnyújtotta a mozi-hálózat három díját, melybôl a legjobb európai filmprogram -ért járó díjat Port Ferenc, a Budapest Film Rt. vezérigazgatója vehette át, a Mûvész, a Puskin és a Szinbád mozik üzemeltetéséért. Összességében az EUROPA CINEMAS mozikban 2004 során erôsödött az európai filmek jelenléte: az európai, nem nemzeti filmek aránya elérte a 34%-ot. ATELIERS D ANGERS 12 európai filmrendezô Jeanne Moreau szárnyai alatt 2003-ban, a franciaországi Premiers Plans filmfesztiválon Jeanne Moreau zsûri elnök felvetette az angers-i mûhely létrehozásának ötletét. A július között elsô alkalommal tartott, az Európai Unió MEDIA Programja által is támogatott képzést azzal a céllal hívta életre a világhírû színésznô, hogy a fiatal európai rendezôk minél átfogóbb és professzionálisabb segítséget kapjanak elsô nagyjátékfilmjük elkészítéséhez. A tíz nap programját a filmmûvészet fontosabb alkotásainak tanulmányozása, illetve a résztvevôk projektjeinek kidolgozása alkotta, melyeket a filmes szakma neves személyiségei vezettek. Jeanne Moreau mellett a tanárok között szerepelt Kryztof Zanussi lengyel rendezô, Christian Guillon vezetô díszlettervezô, Dan Weil, Luc Besson négy filmjének díszlettervezôje, Alain Rocca producer, Gérard de Battista és Philipp Ros vezetô operatôrök és Alain Marcoen, a Dardenne fivérek munkatársa. A résztvevôk Magyarországról, Spanyolországból, Portugáliából, Belgiumból, Franciaországból érkeztek. Filmjeik szerepeltek a Claude-Eric Poiroux vezette Premiers Plans fesztivál versenyprogramjában, mely jelentkezésük alapfeltétele volt. Így volt ez Tóth Barabás, fiatal magyar rendezônkkel is. Barnabás Vonaton címû rövidfilmje szerepelt idén májusban a Cannes-i Filmfesztivál Semaine de la critique programjában is. Tóth Barnabás kérdésünkre elmondta, hogy a kurzus alatt minden résztvevônek 5 perces rövid, drámai jellegû alkotást kellett létrehoznia. Szerencsésnek mondhatta magát, hiszen Autogram címû filmjében szerepet vállalt Jeanne Moreau mûvésznô. A néhány perces alkotás az idén novemberben, Budapesten megrendezett Europa Cinemas nemzetközi mozi-üzemeltetôi konferencián is melynek díszvendége szintén a francia filmcsillag volt levetítésre került. Barnabást tapasztalatairól kérdeztük: Egy kezdô filmesnek mindig életreszóló élmény a szakma egy-egy nagy nevével találkozni, beszélgetni, tanácsokat kérni. De még a tekintélyességek közül is kiemelkedik Jeanne Moreau neve és alakja, aki nagymamája, tanárnôje, barátja és mentora volt mindannyiunknak az Atelier teljes idôtartama alatt. Ô nemcsak egy legenda, a francia és egyetemes filmmûvészet élô bálványa, hanem egy vagány, közvetlen, 78 évesen is bizsergetôen vonzó nô. Jellegzetes hangját, átható tekintetét, finom érintéseit sosem felejtem. A nagyjátékfilm tervének fogadtatásáról a következôket mondta: Rendkívüli megkönnyebbülés volt a filmtervem pozitív fogadtatása a többi, elsôsorban francia vagy frankofón területekrôl érkezett résztvevôk részérôl, különösen azért, mert ez egy erôsen franciás történet, franciaországi forgatással és szereplôkkel. A könyv sikere megerôsített abban, hogy ezt a filmet kell megcsinálnom, többé-kevésbé ebben a formájában. Ez volt a legfontosabb szakmai hozadéka a hétnek.

11 Európai vásárok, fesztiválok, fórumok JANUÁR Európai Elsôfilmesek Fesztiválja (Premiers Plans) január , Angers, Franciaország Forumdoc Dokumentumfilmes fórum január , Angers, Franciaország Docpoint Helsinki Dokumentumfilm-fesztivál január , Helsinki, Finnország Clermont-Ferrand Rövidfilmfesztivál január 27 február 4., Clermont-Ferrand, Franciaország Clermont-Ferrand Rövidfilmes Vásár január 27 február 4., Clermont-Ferrand, Franciaország Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál január 25 február 5., Rotterdam, Hollandia Cinemart 2006 koprodukciós vásár január 29 február 2., Rotterdam, Hollandia Magyar Filmszemle január 31 február 7., Budapest, Magyarország FEBRUÁR Interfilm Berlini Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál február 1 7., Berlin, Németország Berlinale Nemzetközi Filmfesztivál február 9 19., Berlin, Németország Berlinale koprodukciós vásár február , Berlin, Németország A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál ideje alatt rendezik meg a Berlinale koprodukciós vásárt. Berlinale Talent Campus február , Berlin, Németország Animated Exeter Animációs filmfesztivál február , Exeter, Egyesült Királyság Docsbarcelona Dokumentumfilmes vásár és pitching fórum február , Barcelona, Spanyolország Dublini Nemzetközi Filmfesztivál február , Dublin, Írország Anima Animációs Filmfesztivál február 24 március 5., Brüsszel, Belgium Belgrádi Nemzetközi Filmfesztivál február 24 március 5., Belgrád, Szerbia MÁRCIUS One World Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál március 1 9., Prága, Csehország Tamperei Rövidfilm-fesztivál március 8 12., Tampere, Finnország Cartoon Movie nemzetközi animációs vásár és koprodukciós fórum március 9 11., Potsdam, Németország Szófiai Nemzetközi Filmfesztivál és Vásár március 9 19., Szófia, Bulgária Docs in Thessaloniki Tesszaloniki Dokumentumfilm-fesztivál március , Tesszaloniki, Görögország Doc Market Nemzetközi dokumentumfilmes vásár március , Tesszaloniki, Görögország Cinema Du Reel Dokumentumfilm-fesztivál március Párizs, Franciaország Bergamo Film Meeting március Bergamo, Olaszország Amnesty International Emberi Jogi Filmfesztivál március , Amszterdam, Hollandia Titanic Budapest Filmfesztivál március 30 április 9., Budapest, Magyarország Milánói Nemzetközi Filmfesztivál március 30 április 10., Milánó, Olaszország MEDIA által támogatott képzési programok MOONSTONE INTERNATIONAL SCREENWRITERS LAB 2006 Forgatókönyvírói kurzus április , Németország Jelentkezési határidô: január EX-ORIENTE FILM 2006 Dokumentumfilmes képzés 1. workshop: február: The Way of Co-Production (A koprodukció módja) 2. workshop: június: Company Strategy (Vállalati stratégia) 3. workshop: október: Market Opens (Nyíló piac) Jelentkezési határidô: február SAGASNET Interaktív forgatókönyvírói kurzus március 3 9., Németország Jelentkezési határidô: február 15. Interaktív elbeszélô tartalom Szeminárium május 1 7., Németország Jelentkezési határidô: február 20. Interaktív elbeszélô játékok az internet világa Szeminárium március 31 április 6., Németország Jelentkezési határidô: március GLOBAL NEGOTIATIONS Tárgyalástechnikai szeminárium Koprodukciók február , Görögország James P. Mimikos Argovela Films PO Boksz 70039, Glyfada, Greece INSIGHT OUT 2006 Kurzus témája: Új technológiák alkalmazása a filmgyártásban március 27 április 1., Potsdam, Németország Jelentkezési határidô: február DIGITRAINING PLUS: NEW TECHNOLOGIES IN EUROPEAN CINEMAS 2006 Kurzus témája: Új technológiák alkalmazása az európai mozikban április 5 9., Kuurne, Belgium Jelentkezési határidô: február MEDITERRANEAN FILM INSTITUTE: MFI SCRIPT WORKSHOPS 2006 Forgatókönyvírói képzés 1. workshop: június 22 július 6., Nisszirosz szigete, Görögország 2. workshop: szeptember, on-line képzés 3. workshop: október , Szamosz szigete, Görögország 4. workshop: december, on-line képzés Jelentkezési határidô: február ESODOC: EUROPEAN SOCIAL DOCUMENTARY 2006 Társadalmi témájú dokumentumfilmes képzés 1. workshop: május , Bolzano, Olaszország 2. workshop: július 3. workshop: október Jelentkezési határidô: március THREE-MONTH BRISTOL ANIMATION WORKSHOP SUMMER SESSION 2006 Három hónapos animációs képzés június 26 szeptember 8., Bristol, Egyesült Királyság Jelentkezési határidô: április ERICH POMMER INSTITUT: ESSENTIAL LEGAL FRAMEWORK 2006 Kurzus témája: menedzsment, jogi és pénzügyi kérdések 1. workshop: március , Berlin, Németország Kurzus témája: Rights Clearance (Jogi engedélyek) 2. workshop: június 8 11., Mallorca, Spanyolország Kurzus témája: The International Television Format Trade (Nemzetközi licenszmûsor kereskedelem) 3. workshop: november , Mallorca, Spanyolország Kurzus témája: European Co-production: Legal and Financial Aspects (Európai koprodukció: jogi és pénzügyi szempontok) Jelentkezési határidô: nincs információ 11

12 MEDIA Plus támogatások A MEDIA Plus Program összes támogatása 2004-ben volt. Ez az összeg az Európai Unió bôvítésének évében már 29 ország pályázói között oszlott el. A teljes támogatási összeg területekre jutó megoszlását az 1. diagram jelzi. A MEDIA célkitûzéseinek megfelelôen az európai mûvek nézôkhöz való eljutását támogatja, így legnagyobb arányban a forgalmazási pályázatoknak jutott támogatás (szelektív és automatikus mozi forgalmazás, Video/DVD kiadás, Forgalmazói ügynökségek, TV sugárzás), ami a teljes összeg több mint 50%-át jelenti. A második legfontosabb támogatási terület a gyártáselôkészítés volt, amelyre a támogatások közel 20%-a jutott. A promóciós pályázatokat (fesztiválok, fesztiválhálózatok, piacra jutást segítô kezdeményezések) és a képzéseket közel egyforma mértékben támogatták, legkisebb részt pedig a pilot (kísérleti) projektek és a kamattámogatás, az i2i képviselték, szintén hozzávetôlegesen egyenlô mértékben. Videó/DVD kiadás (automatikus); HUF; 5% Forgalmazás (automatikus); HUF; 36% Fesztiválok; HUF; 3% Forgalmazás TV sugárzás; HUF; 11% Képzés Gyártás-elôkészítés Forgalmazás (szelektív) Forgalmazás (automatikus) Videó/DVD kiadás (automatikus) i2i Audiovisual Fesztiválok Videó/DVD kiadás (automatikus); HUF; 5% A MEDIA PLUS TÁMOGATÁS A MAGYAR PÁLYÁZÓK RÉSZÉRE 2005-BEN Forgalmazás (automatikus); HUF; 42% i2i Audiovisual; HUF; 5% ❷ Képzés; ; 10% Promóció, fesztiválok; ; 10% Gyártás-elôkészítés; ; 19% Képzés; HUF; 3% Fesztiválok; HUF; 3% ❸ Pilot projektek; ; 3% Gyártás-elôkészítés; HUF; 18% A MEDIA PLUS TÁMOGATÁS A MAGYAR PÁLYÁZÓK RÉSZÉRE 2004-BEN Forgalmazás (szelektív); HUF; 24% i2i Audiovisual; ; 3% TV sugárzás; ; 17% Forgalmazás (szelektív); ; 16% A MEDIA PLUS ÖSSZES TÁMOGATÁSA 2004-BEN Forgalmazás (automatikus); ; 22% Video/DVD kiadás (automatikus); ; 0% Forgalmazói ügynökségek; ; 0% A évi magyar eredmények (2. diagram) a MEDIA Program összesített adataihoz viszonyítva hasonlóan alakultak. A magyar pályázóknak odaítélt Euro-ból a legtöbb közel 60% forgalmazásra jutott, gyártás-elôkészítésre pedig 18%. Emellett szerepel kisebb mértékben a képzés és a fesztiválok támogatása. A december 31-ig rendelkezésre álló adataink szerint (3. diagram), az elmúlt évben is hasonlóan oszlott meg az egyes támogatási területek között a Képzés; HUF; 5% magyar pályázóknak nyújtott MEDIA támogatás. Az Euro-s összeg legnagyobb része forgalmazásra jutott, Gyártás-elôkészítés; HUF; 19% és az elôzô évihez hasonló mértékben kaptak hozzájárulást a gyártás-elôkészítési projektek, képzési és fesztivál pályázatok. Újdonság, hogy 2005-ben azonban már volt sikeres i2i (kamattámogatási) pályázat is a nyertesek között. Az decemberi pályázatok eredménye még nem ismert, ezért az adatok még módosulhatnak. Forgalmazás (szelektív); HUF; 21% ❶ Forgalmazás (szelektív) Forgalmazás (automatikus) Video/DVD kiadás (automatikus) Forgalmazói ügynökségek TV sugárzás Gyártás-elôkészítés Promóció, fesztiválok Képzés Pilot projektek i2i Audiovisual

13 ben A két év során 3 magyar filmet Antal Nimród: Kontroll, Mundruczó Kornél: Szép napok és Gauder Áron: Nyócker! címû alkotását részesítette a MEDIA forgalmazási támogatásban, melynek köszönhetôen ezeket a filmeket Európa számos országában vagy már bemutatták, vagy hamarosan be fogják mutatni. KONTROLL KONTROLL: Ausztria, Németország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Franciaország NYÓCKER!: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság NYÓCKER! SZÉP NAPOK SZÉP NAPOK: Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Szlovákia, Egyesült Királyság 13

14 MEDIA Pályázati határidôk /2005 PIACI HOZZÁFÉRÉS ÉS EURÓ- PAI FESZTIVÁLHÁLÓZATOK Határidô: május 10. (2007-ben lezajló éves projektek, valamint a január 1. és május 31. között induló projektek esetében) A pályázat keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: Piaci hozzáférés a szakemberek számára / Európai alkotások promóciója a gyártási fázistól kezdve / Adatbázisok és számítógépes alkalmazások létrehozása az európai filmes és multimédiás hálózatok szakmai szereplôi számára / A nagyközönségnek szánt európai alkotások promóciója / Európai filmfesztivál-hálózatok. 09/2005 GYÁRTÁS-ELÔKÉSZÍTÉS Egyedi projektek Határidô: február 28. Határidô 2: május 31. Független gyártó vállalatok pályázhatnak, melyeket legalább 12 hónapja nyilvántartásba vettek. Támogatás játékfilmek, kreatív dokumentumfilmek, animációk és multimédia projektek gyártás-elôkészítéséhez kérhetô. Slate Funding (Csomagtervek) Határidô: február 28. Határidô 2: május 31. Független gyártó vállalatok pályázhatnak, melyeket legalább 3 éve nyilvántartásba vettek. A Slate Fundinghoz (Csomagtervekhez) nyújtott támogatás azoknak a vállalatoknak szól, melyek rendelkeznek már nemzetközi tapasztalatokkal, és megvan a pénzügyi kapacitásuk ahhoz, hogy egyidejûleg több projekt fejlesztését végezzék. Támogatás játékfilmek, kreatív dokumentumfilmek, animációk és multimédia projektek gyártás-elôkészítéséhez kérhetô. Új tehetségek Határidô: február 15. Független gyártó vállalatok pályázhatnak. Támogatás játékfilmek, kreatív dokumentumfilmek, animációk és multimédia projektek gyártás-elôkészítéséhez kérhetô; csak olyan projektekre kérhetô támogatás, amelyek részt vettek egy MEDIA Program által támogatott képzésen a pályázat benyújtását megelôzô három év folyamán. 10/2005 TV sugárzás Határidô 1: február 17. Határidô 2: június 16. Határidô 3: november 3. Független gyártó vállalatok pályázhatnak, melyek fölött nem gyakorol többségi kontrollt televíziós mûsorsugárzó. A pályázatra benyújtott mûnek független európai televíziós produkciónak kell lennie, játékfilm, animációs film vagy kreatív dokumentumfilm kategóriákban. A pályázatban részt kell, hogy vegyen legalább két mûsorsugárzó cég, -koprodukció, vagy elôvásárlás formájában- legalább két, különbözô nyelvterülethez tartozó MEDIA tagországból. 11/2005 MEDIA KÉPZÉS Határidô: március 1. Film- és televíziós iskolák, egyetemek, szakmai szervezetek, magánvállalatok és képzési intézmények pályázhatnak. A pályázásra jogosult képzési programok a következô területeket érintik: Új technológiák: Új technológiák alkalmazása, különös tekintettel a digitális technológiák alkalmazására; Menedzsment: Gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi menedzsment, beleértve a jogi, technológiai és üzleti ismereteket, továbbá az audiovizuális programok gyártásához és forgalmazásához szükséges technikákat; Forgatókönyvírói technikák: Forgatókönyvírói technikák, beleértve az új audiovizuális programtípusok kifejlesztéséhez szükséges technikákat. 12/2005 SZELEKTÍV MOZI FORGALMAZÁS Határidô 1: április 1. Határidô 2: július 7. Határidô 3: december 1. Európai mozi forgalmazó vállalatok pályázhatnak. Csak olyan csoportosulások támogathatók, melyekben legalább öt, különbözô nemzeti területeken mûködô forgalmazó vesz részt (lehetôleg különbözô nyelvi területekrôl), melyek egy vagy több európai, nem nemzeti film forgalmazására pályáznak. Támogatás a legalább 60 perc hosszúságú játékfilmekre, kreatív dokumentumfilmekre, vagy animációs filmekre igényelhetô. 13/2005 AUTOMATIKUS MOZI FORGALMAZÁS Határidô: április 30. Európai mozi forgalmazó vállalatok pályázhatnak. A támogatás két fázisban történik: 1. Létrehozási szakasz: Egy potenciális pénzalapot hoznak létre, a MEDIA Programban résztvevô országokban európai, nemnemzeti filmekre egy referencia évben (2005) eladott mozijegyek alapján számítanak ki. 2. Újra-befektetési szakasz: A létrehozott potenciális pénzalapot csak meghatározott újra-befektetési projekteken keresztül lehet felhasználni. 14/2005 VHS ÉS DVD FORGALMAZÁS Határidô: április 15. Európai VHS/DVD kiadóvállalatok pályázhatnak. A támogatás két fázisban történik: 1. Létrehozási szakasz: Egy potenciális pénzalapot hoznak létre a pályázatra jogosult európai VHS/DVD kiadóvállalat részére, egy referencia évben a pályázó által forgalmazott európai, nem nemzeti filmekbôl származó nettó bevételek alapján. 2. Újra-befektetési szakasz: A létrehozott potenciális pénzalapot csak meghatározott újra-befektetési projekteken keresztül lehet felhasználni. Az Európai Bizottság elérhetôségei: EURÓPAI BIZOTTSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM IGAZGATÓSÁG, MEDIA PROGRAM: EUROPEAN COMMISSION DG Information Society and Media Unit A2 MEDIA Programme and media literacy Vezetô: Aviva Silver Ügynökség (Executive Agency): EUROPEAN COMMISSION Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA) Vezetô : Constantin Daskalakis Postacím: 1, rue de Genève B 1049 Brussels, BELGIUM

15 MEDIA DESK-ek & Antennák BELGIË/BELGIQUE/ BELGIEN (BE) Vlaamse Gemeenschap: MEDIA Desk België Vlaamse Gemeenschap Bijlokekaai 7 F B-9000 Gent Tel.: Fax: info@mediadesk-vlaanderen.be Internet: Nathalie Goethals Communauté française: MEDIA Desk Belgique Communauté française de Belgique 44, bd Léopold II B-1080 Bruxelles Tel.: Fax: mediadesk.belgique@cfwb.be Internet: Thierry Leclercq BALGARIJA (BG) MEDIA Desk Bulgaria 2 A Kniaz Dondukov Blvd SOFIA B u l g a r i a Tel.: or Fax: info@mediadesk.bg Internet: Kamen Balkanski KYPROS / KIBRIS (CY) MEDIA Desk Cyprus Othellou 9 CY-1016 Nicosia Cyprus Tel.: Fax: mediadesk@pio.moi.gov.cy Ioanna Americanou CESKA REPUBLIKA (CZ) MEDIA Desk CZ Ceska filmova komora o.p.s. Narodni Prague 1 The Czech Republic Tel.: or Fax: Info@mediadesk.cz Internet: Daniela Kucmasova DANMARK (DK) MEDIA Desk Danmark Vognmagergade, 10 DK-1120 København Tel.: Fax: media@centrum.dk Internet: Søren Stevns DEUTSCHLAND (D) MEDIA desk Deutschland Friedensallee D Hamburg Tel.: Fax: info@mediadesk.de Internet: Cornelia Hammelmann MEDIA Antenne München Herzog Wilhelm Str. 16 D München Tel.: Fax: info@mediaantennemuenchen.de Internet: Ingeborg Degener MEDIA Antenne Düsseldorf 14, Kaistrasse D Düsseldorf Tel.: Fax: media@filmstiftung.de Internet: Heike Meyer Döring MEDIA Antenne Berlin-Brandenburg August-Bebel-Strasse, D Potsdam Tel.: Fax: mediaantenne@medienboard.de Internet: Susanne Schmitt ESPAÑA (E) MEDIA Desk España Ciudad de la Imágen C/ Luis Buñuel, 2 2 A E Pozuelo de Alarcon Madrid Tel.: Fax: info@mediadeskspain.com Internet: Jesús Hernández Moyano MEDIA Antenne Barcelona Mestre Nicolau 23 E Barcelona Tel.: Fax: media_antena.cultura@gencat.net Internet: Aurora Moreno MEDIA Antenne San Sebastián Ramon Maria Lili 7, 1 B E San Sebastián Tel.: Fax: info@mediaeusk.org Internet: Verónica Sánchez MEDIA Antenne Sevilla Casa Museo Murillo Santa Teresa, 8 E Sevilla Tel.: Fax: media.epgpc@juntadeandalucia.es Internet: Catalina González EESTI (EE) MEDIA Desk Estonia Estonian Film Foundation Department of International Relations Vana Viru TALLINN Estonia Tel.: Fax: marge.liiske@efsa.ee Internet: Marge Liiske HELLAS/GREECE (EL) MEDIA Desk Hellas 44, Vassileos Konstantinou Street GR Athinai Tel.: Fax: media-he@otenet.gr Internet: Christina Panagopoulou FRANCE (F) MEDIA Desk France 24, rue Hamelin F Paris Tel.: Fax: mediadesk@wanadoo.fr Internet: Françoise Maupin MEDIA Antenne Strasbourg 1, place de l Etoile F Strasbourg Tel.: Fax: media@cus-strasbourg.net Internet: Olivier Trusson IRELAND (IRL) MEDIA Desk Ireland 6, Eustace Street Dublin 2 Ireland Tel.: Fax: info@mediadesk.ie Internet: Siohban O Donoghue MEDIA Antenna Galway Cluain Mhuire Monivea Road Galway Ireland Tel.: Fax: mediaant@iol.ie Internet: Eibhlín Ní Mhunghaile ISLAND/ICELAND (ISL) MEDIA Desk Island 14, Tungata IS-101 Reykjavík Tel.: Fax: mediadesk@centrum.is mediadesk@iff.is Internet: Sigridur Vigfusdottir ITALIA (I) MEDIA Desk Italia c/o ANICA Viale Regina Margherita, 286 I Roma Tel.: Fax: produzione@mediadesk.it formazione@mediadesk.it distribuzione@mediadesk.it mercati@mediadesk.it Internet: Giuseppe Massaro MEDIA Antenna Torino Piazza San Carlo 161 I Torino Tel.: Fax: media@antennamedia.to.it Internet: Alessandro Signetto, Silvia Sandrone LATVIJA (LV) MEDIA Desk Latvia c/o National Film Centre Peitavas 10/12 Riga LV 1050 Latvia Tel.: Fax: lelda.ozola@nfc.gov.lv Lelda Ozola LIETUVA (LT) Europos MEDIA programu biuras J. Basanaviciaus 5 LT-2600 Vilnius Lithuania Tel.:/Fax: info@mediadesk.lt Internet: Ieva Skarzinskaite LUXEMBOURG (L) MEDIA Desk Luxembourg Maison de Cassal 5, rue Large L-1917 Luxembourg Tel.: Fax: mail@mediadesk.etat.lu Internet: Karin Schockweiler MAGYARORSZÁG (HU) MEDIA Desk Hungary Városligeti fasor 38 H-1068 Budapest Tel.: Fax: info@mediadesk.hu Internet: Enikô Kiss MALTA (MT) No MEDIA desk has been established yet but you can contact: EU affairs, Policy Development Ministry for Tourism and Culture Maria Carbonaro Auberge d Italie Merchants Street Valletta CMR 02 Tel.: Fax: maria.carbonaro@gov.mt Internet: NEDERLAND (NL) MEDIA Desk Nederland Jan Luykenstraat 2 NL-1071 CM Amsterdam Nederland Tel.: Fax: info@mediadesk.nl Internet: Dominique van Ratingen NORGE (N0) MEDIA Desk Norge Norsk Filmfond PO Box 752 Sentrum N-0106 Oslo Tel.: Fax: mail@mediadesk.no Internet: Sidsel Hellebø-Hansson POLSKA (PL) Media Desk Polska ul. Chelmska 19/ Warszawa Poland Tel.: PORTUGAL (P) MEDIA Desk Portugal 45, Rua São Pedro Alcântara P-1200 Lisboa Tel.: Fax: mediadesk@icam.pt Internet: Amélia Tavares SLOVENIA (SI) MEDIA desk Slovenia c/o Slovenian Film Fund Miklosiceva 38 SI-1000 Ljublijana Tel.: Fax: mediadesk.slo@film-sklad.si Internet: Tanika Sajatovic SLOVENSKO (SK) MEDIA Desk Slovakia Grösslingova 32 SK Bratislava Slovak Republic Tel.: Fax: info@mediadesk.sk Internet: Vladimir Stric SUOMI/FINLAND (FIN) MEDIA Desk Finland Finnish Film Foundation K 13, Kanavakatu, 12 FIN Helsinki Tel.: Fax: kerstin.degerman@ses.fi Internet: Kerstin Degerman SVERIGE (S) MEDIA Desk Sverige Svenska Filminstitutet 5, Borgvagen S Stockholm Tel.: Fax: mediadesk@sfi.se Internet: Lisa Taube, Ulrika Nisell SWITZERLAND (CH) There is not yet MEDIA Desk in Switzerland, but you can contact EUROINFO SWITZERLAND Neugasse Zürich Tel.: E-mal: rachel.schmid@euroinfo.ch Internet: UNITED KINGDOM (UK) MEDIA Desk UK Fourth Floor, Margaret Street UK-London W1W 8SR Tel.: Fax: england@mediadesk.co.uk Internet: Agnieszka Moody MEDIA desk UK Media Service Northern Ireland c/o Northern Ireland Film & TV Commission Third floor, Alfred House 21, Alfred Street Belfast BT2 8ED United Kingdom Tel.: Fax: media@niftc.co.uk Internet: Cian Smyth MEDIA Antenna Glasgow 249, West George Street Glasgow G2 4QE United Kingdom Tel.: Fax: media.scotland@scottishscreen.com Internet: Emma Valentine MEDIA Antenna Cardiff C/o SGRîN The Bank Mount Stuart Square, 10 Cardiff CF10 5EE United Kingdom Tel.: Fax: antenna@sgrin.co.uk Internet: Gwion Owain ÖSTERREICH (A) MEDIA Desk Austria Österreichisches Filminstitut Stiftgasse 6 A-1070 Wien Tel.: Fax: media@filminstitut.at Internet: Gerlinde Seitner 15

16 Kiadja a Media Desk Magyarország Iroda 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Telefon: , Fax: info@mediadesk.hu Grafika: abc Nyomdai munkák: Gelbert Kft. A MEDIA Desk Magyarország Iroda támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma MEDIA DESK HUNGARY MAGYARORSZÁG 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Telefon: , Fax: info@mediadesk.hu