Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata"

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/3 XIX. évfolyam 3. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Területfejlesztés és építésügy Az OTÉK évi módosításának településrendezési vonatkozásai 4 Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 13 Turizmus és sport Felhívás a kereskedelmi szálláshelyek adatainak aktualizálásával kapcsolatos egyeztetés tárgyában 14 A Vendégbarát Múzeum program részvételi felhívása. 15 A turizmus sikerei 2008-ban és kihívásai 2009-ben 18 Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből 25 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 32 Hazai pályázati lehetőségek 36 Pályázati hírek 40 Jelentések, tájékoztatók Évértékelő-évindító állományértekezlet az OKF-en 43 Aktuális hírek Hazai hírek 47 Nemzetközi hírek 50 Eseménynaptár, képzések Események, képzések előrejelzés 54 Események, képzések beszámolók 56 Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 61 Önkormányzati forródrót. 61 Közszolgálati forródrót 61 Doppinginformációs vonal. 61 Felhívás 61 Állami főépítészek 62 Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánló. 64 A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax:

2 2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságokról A jogszabály száma és címe: 7/2009. (I. 20.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságokról A jogszabály lényege: A kormány a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyon átadásával és használatba adásával összefüggő, törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában jelentkező egyes ügyek, illetve ügycsoportok ellátására fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságot hoz létre. A jogszabály rendelkezik a fővárosi és a megyei vagyonátadó bizottság feladatáról, összetételéről, a tagok kinevezéséről, az illetékességi területről, továbbá a működésükről. Hatálybalépés: február 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2009. január 20.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről A jogszabály száma és címe: 28/2009. (II. 19.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza az igazgatóság fogalmát, mely szerint igazgatóságnak minősül a Magyar Államkincstárnak a fenntartó székhelye szerint illetékes regionális igazgatósága, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a kincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága. Hatálybalépés: február 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 20. szám (2008. február 19.) A helyi önkormányzatok vis maior támogatásáról A jogszabály száma és címe: 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. A helyi önkormányzatok vis maior támogatása cím, azaz a decentralizált vis maior keret és a 12. Vis maior tartalék cím előirányzataira terjed ki. A támogatások célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, valamint az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A regionális fejlesztési tanács a benyújtott igények alapján dönt a decentralizált vis maior keret felhasználásáról, az önkormányzati miniszter pedig kérelem alapján dönt a vis maior tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. A rendelet 1. -ának (4) bekezdése nevezi meg azon pályázók körét, akik nem részesülhetnek e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokból. Hatálybalépés: február 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 21. szám (2009. február 20.) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról A jogszabály száma és címe: 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról A jogszabály lényege: A kormány jelen határozatot a hatékony közfeladat-ellátás, a teljesítményre alapozó költségvetési tervezés, a gazdálkodás feltételeit biztosító szakmai, működési feladatok és források összhangja, a pénzügyi-költségvetési meghatározottság követelményeinek megfelelő államháztartási rendszer kialakítása, ehhez kapcsolódóan a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) alkalmazásának elősegítése céljából hozta. A jogszabály kimondja: a helyi önkormányzatok, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a Magyar Államkincstár elnökének bevonásával részletes útmutatót kell kiadni a Kt. ismertté tételére, a hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedésekre, esetleges jogalkotási teendőkre, illetve intézkedési terv elkészítésére nézve. Ezen útmutató elkészítéséért felelős a pénzügyminiszter, az önkormányzati miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A jogszabály 3. pontjában a kormány felkéri az önkormányzatokat mint irányító szerveket, hogy mielőbbi készítsék el az útmutatót is felhasználva az intézkedési terveiket, majd gondoskodjanak azok végrehajtásáról. Az önkormányzati miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter felelőssége olyan

3 Jogszabályváltozások 3 alapító okirat minta készítése, amely az önkormányzati hivatalok számára segítségül szolgál. Továbbá a felelős minisztereknek meg kell tenni a szükséges szakmai segítő intézkedéseket abból a célból, hogy a Kt. előírása szerint valamennyi önkormányzati hivatal rendelkezzen alapító okirattal. Hatálybalépés: február 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 16. szám (2009. február 10.) A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről A jogszabály száma és címe: 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet célja, hogy meghatározza a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet rendelkezései szerint lepárlással történő megsemmisítésre leadott borászati melléktermékekből származó ipari célú nyers alkohol előállítása után igényelhető támogatás feltételeit. A jogszabály meghatározza többek között a támogatás mértékét, jogosultját, a támogatás igénybevételének feltételeit, a kérelem benyújtására, elbírálására, elutasítására, a támogatás kifizetése vonatkozó szabályokat, valamint a támogatott ipari célú nyers alkohol hasznosítására, az utólagos ellenőrzésre, illetve a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: február 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 24. szám (2009. február 27.) A muzeális intézmények szakfelügyeletéről A jogszabály száma és címe: 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről A jogszabály lényege: Az oktatási és kulturális miniszter az általa kiadott működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményekre vonatkozó ágazati szakmai irányítási jogkörét, valamint ezen intézmények szakmai munkájának fejlesztését muzeológiai szakfelügyelet közreműködésével látja el. A rendelet alapján a szakfelügyelet rendszeresen de muzeális intézményenként legalább háromévente egyszer vizsgálja például a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvényben meghatározott valamennyi szakmai tevékenység szakágankénti folyamatosságát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát és képviseletét, a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit, a szakmai tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését, a muzeális intézmények működési engedélyében és a tevékenységüket szabályozó egyéb dokumentumokban foglaltak megvalósulását, illetve betartását, az információs és statisztikai rendszer működését. A szakfelügyeleti tevékenység szervezése és irányítása az oktatási és kulturális miniszter feladata. A muzeális intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjéről szóló 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet hatályát vesztette. Hatálybalépés: február 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2009. február 18.) A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatásról A jogszabály száma és címe: 5/2009. (II. 20.) ÖM rendelet a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 5. számú mellékletének 9. pontjában foglalt előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos évi költségvetési támogatás fedezetéül, továbbá a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet, illetve az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselők felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatásáról szóló 157/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet alapján évről áthúzódó a pályázók által ténylegesen kifizetett évre eső kifizetések forrásául, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrásául is. A központi támogatás a pályázót a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó a pályázó által intézményi szinten és az összesített létszámban is kimutatható álláshely-megszüntetéssel együtt járó létszámcsökkentési döntéseihez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez illeti meg. A rendelet meghatározza, hogy a pályázat benyújtásához mely dokumentumok szükségesek, úgymint a korengedményes nyugdíjazás miatti jogviszonymegszűnéssel érintett foglalkoztatottak esetében a jogviszony megszűnésekor kötelezően kitöltendő táblázat, továbbá az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól kapott fizetési értesítő okmány. Hatálybalépés: február 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 21. szám (2009. február 20.)

4 4 Területfejlesztés és építésügy Az OTÉK évi módosításának 1 településrendezési vonatkozásai kormányrendelet legutóbbi, 2002-es módosítása során a településrendezési rész élvezett elsőbbséget, ezért A a mostani, 2008-as módosításkor az építészeti rész került előtérbe. A gyakorlati alkalmazásban ez a szempont közömbös, csak jogtechnikai megfontolások vezetnek arra, hogy egy-egy módosításkor nem tud a jogalkotó minden szükséges lépést megtenni: korlátozott ugyanis a módosítás fogalma, bizonyos arányú cikkelynél többet nem érinthet, mert akkor új, komplett jogszabályt kell kiadni. Ettől két okból is tartózkodni kellett. Egyrészt a hatályos jogszabály értékes részei elveszhetnek a jogalkotás útvesztőiben, másrészt több munkával jár. A megoldás a hatálybaléptetés és záró rendelkezések alkalmazása, ahol egy-egy bekezdésben el lehet intézni akár több tucat előírást érintő szócserét, pontosítást, értelmezést, váltást. Ezek a legveszedelmesebb részei a jogszabályoknak, mert e bennük jelzett helyeket egyesével végig kell nézni, s behelyettesítve a változást ellenőrizni, hogy jó-e a rendelkezés. Eddigre szokott elfogyni az erő, itt szoktak lenni a bombák, mint a legutóbb egy FVM-es rendeletben, aminek farvizén módosították az OTÉK-nak a településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szerveket felsoroló mellékletét, s az állami/területi főépítészeket véletlenségből törölték. 2 Bevezetésként még annyit, nem kerül részletes ismertetésre minden egyes évi módosítás, csupán a lényegesebb változások, s legfőképpen azok indoklása. A konkrét lényegi módosítások 1. A településszerkezeti, területfelhasználási változások A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészei között mindig is szereplő közlekedési munkarész tartalmát pontosították, mivel a tapasztalatok azt mutatták, hogy konkrét tartalmi előírás és egységes szakmai gyakorlat híján többen félreértik, illetve félremagyarázzák a tervet. Egyértelművé vált, hogy a hálózati, csomóponti és keresztmetszeti méretezés, tervezés e tervben csak az országos közutakra, valamint a helyi főutak és gyűjtőutak hálózatára terjed ki. Tehát nem tartalmazza a lakóutakat, sem a más településszerkezeti egységen ennek megfelelő kiszolgáló utakat, sem a gyalogutakat stb. Ezek az utak az egyes területfelhasználások részeit képezik, s csak a szabályozási tervben, szabályzatban válnak külön, mint arra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései mindenkor utaltak és utalnak. A szabályozási terv faladata a közterületek és az egyéb területek elkülönítése, ami a főutak és a gyűjtőutak esetében már jellemzően a szerkezeti tervben megtörtént, hiszen itt méretezik a hálózatot az egyes területrészek funkciója és kapacitásadatai szintterület-sűrűség alapján. Ezek a hajszálerek természetesen a közlekedési hálózat részét képezik (s így összefüggő rendszert kell alkossanak a közhasználat elől el nem zárt magánutakkal a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény alapján), de nem tartoznak a közlekedési területfelhasználási egységekbe. Itt érdemes még egy kitérőt tennünk. A jogszabály szövegének másik része is fokozott figyelmet érdemel: rögzíti ugyanis, hogy hálózati, keresztmetszeti és csomóponti méretezés szükséges a közlekedési munkarész elkészítésekor. Sok rendezési tervben találkozhatunk azzal, hogy nem méretezik a hálózatot, vagy nem biztosítanak kellő szélességű területet az utaknak s helyet a csomópontoknak. Minden alátámasztó munkarésznek az a szerepe, hogy megalapozza a jóváhagyandó munkarészeket, tehát a közlekedési munkarész legfontosabb szabályozási konzekvenciájú eredményeinek be kell épülnie a településszerkezeti tervbe, valamint a helyi építési szabályzatba és a szabályozási tervbe. Régi problémája a szakmának, hogy az ún. útminta-keresztszelvényeket közlekedési ügynek tekintették, és tekintik gyakran ma is, holott egy tipikus ágazatközi/szakmaközi munkarésszel van dolgunk: építészeti, városképi, környezetvédelmi, zöldterületi és zöldfelületi, valamint nem utolsósorban közművesítési aspektusai vannak a kérdésnek a közlekedési kérdéseken túlmenően. Új, kötelező alátámasztó munkarész a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). Magyarország minden területére elvileg két-két területrendezési terv vonatkozik: az országos és a kiemelt térségi vagy megyei ezért a többes szám; az egyes szám viszont arra utal, hogy a jogalkotó tisztában van vele, hogy a megyei terv nem mindenhol készült el, illetve egyes megyékben nem nyert jóváhagyást. A léptékváltásból fakadóan a tervek összevetése és összhangjának megítélése nem könnyű feladat (nem kevés fejtörést okozott az állami/területi főépítészi irodáknak és a közigazgatási hivataloknak). A tervezők rendelkeznek mindazon ismerettel és adattal, ami e vizsgálat, összevetés szakszerű elvégzéséhez szükséges, hiszen e nélkül nem is tudnák megfelelően elvégezni feladatukat. Ezentúl e munkájuk elvégzését immár dokumentálniuk kell. Az állami kontrollt ez nem helyettesíti, de kiindulási alapot képez ahhoz. Különösen indokolttá teszi 1 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása a Magyar Közlöny 103. számában jelent meg. 2 A jelenlegi módosítás 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet e hibát korrigálta.

5 Területfejlesztés és építésügy 5 az igazolást az a tény, hogy a területrendezési tervekhez képest bizonyos értékhatáron belüli eltérés lehetséges (magyarán a nyomvonalak és a területhatárok kismértékben mozoghatnak). A területfelhasználási egységek köre bővült a természetközeli, valamint a különleges beépítésre nem szánt területekkel, továbbá pontosult és gazdagodott a különleges beépítésre szánt területek fajtaválasztéka. A természetközeli terület nevesítése egy régi szakmai dilemmát old meg, s szolgálja a különböző szakterületek közötti összhang megteremtését. A településtervezés során mindig gondot jelentett a mocsarak, a nádasok, a karsztbokorerdők, a sziklás területek és az ősgyepek besorolása, területfelhasználási meghatározása. Gyakran védelmük érdekében ezeket a területeket eddig véderdő kategóriába sorolták, de a napnál is világosabb, hogy igen groteszk az az erdő, amiben tilos fákat ültetni (ősgyep), vagy éppen lehetetlen (sziklás területek). Bár az ingatlan-nyilvántartás a művelési ágak között egyike-másik kategóriát tartalmazta, de településrendezési hovatartozásuk tisztázatlan volt. Azt hiszem, senkit sem lep meg, hogy az OTÉK értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem szabad (bizonyos műtárgyak építésének szükségességét nem lehet kizárni hiszen például egy-egy vezetéknek, útnak stb. ezeken a területeken is át kell vezetnie, ezért nem a gyűjtőfogalom, az építmény szerepel e paszszusban). A természetközeli területek fogalmának bevezetése a településrendezés jogi fogalomrendszerébe összhangban áll a természetvédelemmel, s annak alapvető szabályozásával, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény rendelkezéseivel. A törvény definiálja a természeti területet, a természetes állapotot és a természetközeli állapotot 3 ; a természeti területek között felsorolja a gyepet, a nádast és (többek között) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületet 4. Az élőhelyek általános védelme körében kimondja: a nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számár kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. 5 A földtani természeti értékek közt említi a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínről. 6 E területek besorolása néhány egészen kivételes eset kivételével a településrendezési tervekben teljesen egyértelmű, nem a tervezőn és a jóváhagyó önkormányzaton múlik (értelemszerűen a tulajdonostól és a beruházótól sem). A természetvédelmi jogalkotás mellett azért volt szükség a településrendezési szabályozásban is ezek megnevezése, hogy a teljes összhang meglegyen, s a tervezés résztvevői számára nyilvánvalóvá váljon, hogy ez nem a zöldek hobbija, hanem az egész társadalom érdeke (végül, hogy egyértelmű és egységes legyen a jelölés). A különleges beépítésre szánt területek egyediségéhez, sokszínűségéhez sose fért kétség. Nem véletlen, hogy a tervezők és a települési főépítészek némelyike az OTÉK-ban húzott (meghatározott) gyepű ellenére e területeken olyan beépítettséggel kívánta szabályozni, mintha azok beépítésre nem szánt területek lennének. Persze volt olyan javaslat is, ami a két beépítési érték az 5 és a 10 százalék közé esett, gondolom, nem kis mértékben a jogalkotók provokálása végett, de nem zárható ki puszta jóindulat sem. A mi főosztályunk az évek során talán kétszer hozzá is járult ilyen szabályozáshoz (pl. egy remeteéletet élő szerzetesrend letelepítéséhez 7 ), de máig lényegi elemnek tartom ezt a világos és egyértelmű szétválasztást. Különösen a beépítésre nem szánt területi oldalról. Elképesztőnek tartom azt a gondolkodást, amikor egykori zártkerteket mezőgazdasági területben tartanak, és egyidejűleg 8 9 százalékos beépítést szabályoznak rajta. Tisztán kellene játszani, a dolgokat nevén nevezni. Ha valahol lakni akarunk, akkor nevezzük lakóterületnek, és akként is bánjunk vele, ha üdülőnek, akkor úgy stb. A mezőgazdasági területen az ott lakást csak a termelés, a gazdasági alap igazolhatja, semmi más. A különleges beépítésre szánt területek között az eddigi OTÉK nem egy olyan létesítményt 8 jelölt meg, amely megjelenési formáját, használatát tekintve mind beépítésre szánt, mind beépítésre nem szánt területen is elképzelhető. Ilyen például a bánya, vagy akár a temető is. A bányászat különösen a külszíni, érdemi feldolgozást nem igénylő nyersanyagok esetében egyes területei nem igényelnek egy portásfülkén/mosdón, öltözőn kívül semmi más épületet (pl. egy homok- vagy kavicsbánya, bükkábrányi lignitbánya) és egy rakodón kívül más építményt. Egy mélyművelésű és előkészítést igénylő ércbánya a lejt- vagy függőleges akna kijáratának közvetlen közelében pedig számos építményt követel meg (szellőző gépház, TMK műhely, mentőbrigád épülete, készenléti lakótelep, ércdúsító, -törő stb.). Az előbbi beépítésre nem szánt, az utóbbi beépítésre szánt területre való. Ugyanígy szerte a világon számos formáját ismerjük a temetkezésnek a szórt temetkezést biztosító sírker évi LIII. tv. 4. b), c) és d) pont. 4 Uo. 15. (1) bekezdés a) és c) pont. 5 Uo. 16. (3) bekezdés. 6 Uo. 19. (3) bekezdés. 7 A február 23-án kelt levél érvelése a következő: Az OTÉK 6. -a a kormányrendelet II. fejezetébe tartozik, tehát azt kell vizsgálni, hogy a legalább 10%-os beépítettségi érték településrendezési követelmény határértéknek minősül-e, mert akkor a 111. (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat szigoríthat az előíráson. Általánosságban azt kell rögzítenem, hogy ez az előírás definíció, ezért szigorú értelemben nem tartozik azon határértékek közé, amelyek szigorítására a jogalkotó felhatalmazást adott a települési önkormányzatoknak. Egyidejűleg azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a beépítésre szánt területek között a»különleges terület«területfelhasználási egységbe tartozók éppen különlegességük miatt más elbírálás alá esnek. Az OTÉK 24. (39 bekezdésének 2. (pl. állatvásártér), 4. (pl. szanatórium), 5. nagykiterjedésű sportolási területek és 6. pontjában szereplő (szél- és napenergia-hasznosítók) egyes területek tipikusan olyan területek, amelyek akár elenyészően csekély (ezrelékben mérhető) beépítettségűek lehetnek. Ezekben az esetekben természetes, magától értetődő (lehet) a beépítési mérték felső határának szigorítása. 8 Az építésügyi jogszabályok nem használják a létesítmény kifejezést. Vannak kollégák, akik szisztematikusan próbálják e fogalmat irtani. Én itt mégis azért használom, mert meggyőződésem, hogy alkalmas az építmény és az azt befogadó földrészlet/telek együttesének kifejezésére.

6 6 Területfejlesztés és építésügy tektől 9 kezdve egészen a többemeletes épületben létesített urna- vagy akár koporsós temetőig 10. Hasonló a helyzet az állat- és növénykertekkel, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló területekkel. A szélerőművek telepítése örvendetesen terjed hazánkban is. Ezek viszonylag ritkán telepített építmények, és az általuk megtermelt áram vezetéken át az országos energiarendszerbe táplálódik. Az üzemelés nem igényel épületet a termelés helyszínén, s ugyanígy a telepítési terület elenyésző részén szükséges a művelésből való kivonás (a művelési ág megváltoztatása). 11 Ezért e területek nem is jelennek meg (feltétlenül) önálló területfelhasználási elemként, hanem mintegy fedvényként (szabályozási rétegként) jelzik, hogy a település mely területén jellemzően mezőgazdasági területen szabad szélerőműveket felállítani, és milyen magassággal. Országos, átfogó, kifejezetten erre összpontosító szabályozás továbbra is hiányzik a területi tervezés szakterületén. A helyi szabályozáshoz iránymutatást jelenthet az OLÉH elnöke által 2004-ben, valamint a Természetvédelmi Hivatal által 2005-ben kiadott tájékoztató. 12 Egy szempontból azonban egyértelműen szabályozott a szélerőművek elhelyezhetősége: a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályok meghatározták az egyes területek zajterhelését (nappal, illetve éjszaka), s ezek biztosítása jól számítható távolságot eredményez. 13 Nyilvánvaló, hogy ezek településrendezési besorolása is különböző lesz. Ezért a mostani jogszabály-módosítás bevezette a beépítésre nem szánt területek között is a különleges kategóriát, s egyidejűleg bővítette és pontosította a meglévő kategóriák sorát. A beépítésre szánt különleges területek köre többek között bővült a mezőgazdasági üzemi területtel. Az egykori termelőszövetkezeti és állami gazdasági majorok túlnyomó többségét a termőföldek nélkül privatizálták. Az ezekhez hozzájutó jogi személyiségek nem szerezhettek, nem szerezhetnek termőföldet, s így nem kezelhették birtokközpontként a majorságot. Ezeken a területeken tulajdonképpen a meglévő épületek karbantartása, felújítása és korszerűsítése valósulhatott meg; fejlesztés, bővítés jogszerűen nem. Az sem jelentett átfogó megoldást, hogy az önkormányzatok gazdasági területté minősítsék, mert sem a kereskedelmi, sem az ipari funkció nem igényli, s nem preferálja a mezőgazdasági környezetet, sem fordítva. Az igazi megoldást a mezőgazdasági üzemi területek kijelölhetősége adja, amit már évek óta tervezünk, de az előző módosításból valamiképp kimaradt, s óta érdemben nem tudtunk az OTÉK- módosításához fogni. 14 Természetesen e kategória bevezetése sem oldja meg azokat a gondokat, ami a szolgálati lakások külön eladásából származik, jelesen a lakások, lakótelek közelsége korlátozhatja egyes rendeltetések (újra)telepítését, például az állattartásét. Új, logikus, de a jogalkotó részéről kockázatos elem is megjelent a különleges, beépítésre szánt területek között: ez az egyéb, a ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságokat hordozó terület. A veszély abban áll, hogy kényelmes a tervezés számára az egyéb kategória, mert könnyen ide sorolható mindaz, ami valamiért nem fér bele az egyik vagy másik kategóriába (akár csak egy-egy paraméter miatt). Ezért fontos a szó szerint idézett kitétel, az egyik kategóriába se sorolhatóság. A területfelhasználási egységek megnevezése, rendeltetése a lényeg, nem a részletek, mert a besorolást ez alapozza meg. Az építmények közötti legkisebb távolságra vonatkozó szabályok is változtak, s ennek van településszerkezeti, terü letfelhasználási vonzata, összetevője is. Az országos utak és az egyes területfelhasználási egységeken létesülő építmények, pontosabban ezek használóinak védelme követeli meg, hogy kellő távolságra kerüljenek egymástól. Az elmúlt évek bizonyították, hogy elsősorban a gyorsforgalmi utak közelében mily nehéz és költséges a szükséges zajvédelem biztosítása. Az M1-es, M7-es Budapest közeli és közös bevezető szakasza mentén utólag kellett megépíteni a zajvédő építményeket (dombokat és falakat) milliárdos költséggel. Az egykori központi környezetvédelmi alap terhére, holott több területen is a települési önkormányzatok hibája okozta a közelséget: olyan területek beépítését tették lehetővé (elsősorban lakóházakkal), amelyek közvetlenül határosak voltak a meglévő, nagy forgalmú utakkal (pl. Budaörsön). Hogy ez ne következhessen be, a gyorsforgalmi úthálózat 9 A sírkertek klasszikus típusát képviselik Róma ókeresztény katakombái, amelyekben a temetkezés földalatti járatokban történt, s a felszínt összefüggő gyep borítja, s csupán a bejárat (lejárat) mellett jelenik meg manapság egy-egy kis épület s néhány fa. A nagy kiterjedésű területek látványosan tagolják az olasz főváros területét. 10 Például az olaszországi, Róma közeli ún. Castelli Romani környékének temetőiben találhatunk emeletes kolumbáriumokat, de Budán, a Farkasréti temető főbejárata melletti templomkezdemény (félbemaradt épület) is hasonlóan működik (két szinten vannak benne urnák). 11 Átlagosan, ha méterenként telepítenek egy szélerőművet, aminek telepítési területe méter, akkor ez a terület 0,44%-a. 12 Az előbbi napvilágot látott az Önkormányzati Tájékoztatóban és a Mérnök Újság szeptemberi számában, az utóbbit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adta ki Budapesten (kis füzet formájában, Szélenergia és természetvédelem címmel). 13 Ezek a 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Például a lakóterületekre éjszaka előírt 40 db (A) érték egy szélerőműtől (aminek közvetlen közelében mintegy 100 db zajszint keletkezik) ha az egyedül áll kb. 650 méter távolságot igényel, ha több egymáshoz közeli települ, akkor ez az érték mintegy méterre nő. Az üdülőterületekre, egészségügyi stb. területekre előírt 35 db (A) szinthez 1000, illetve 1400 méter minimális telepítési távolság tartozik. A terepadottságok és egyéb tényezők ezen értékeket befolyásolhatják. Ha a kormányrendelet szerint jelölik a hatásterületet, akkor 10 db (A) értékekkel alacsonyabb értéket kell elérni. Ennek oka, hogy az elmúlt években a zaj elleni védekezés egyre fontosabbá válik, káros hatása az emberi szervezetre egyre ismertebbé válik. Ezért a biztonság javára szükséges eltérni a tervezéskor (hiszen a szélerőművek élettartama év, a településtervezésé pedig még ennél is hosszabb). A telepítési távolság minden esetben egyedileg határozható meg, az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek. 14 Történt közben egy-egy apró módosítás, de azok rendszertelenül, más jogszabályok farvizén, ami ritkán válik egy jogszabály javára.

7 Területfejlesztés és építésügy 7 közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 15 már 2003-ban előírta, hogy a csendet igénylő beépítésre szánt területek és a gyorsforgalmi utak között kellő távolságot szükséges biztosítani. Ezt általánosságban 250 méterben határozta meg, de lehetőséget adott előbb miniszteri, majd egy módosítás után kormányrendeleti szinten az ettől eltérő mérték megállapítására is. Elsősorban a terepadottságok (az út lényegesebben mélyebb szinten vezet, mint a mellette fekvő beépítésre szánt terület) és az esetleges terepszint alatti vezetés lehet indoka a távolság csökkentésének. A meglévő előírás beépítését az OTÉK-ba több okból is szükségesnek tartottuk: egyrészt a tervezők nem könnyen tájékozódnak látszólag nem a témába vágó jogszabályokban, másrészt a törvény nem teljes precizitással különböztetett a területfelhasználási elemek között, harmadrészt a nem beépítésre szánt területek némelyikét is védelem illeti meg, negyedrészt a jórészt aktuálpolitikai célokat szolgáló törvény 16 bármikor kihullhat a corpus juris -ból. A beépítésre nem szánt területek, amelyek védelmet érdemelnek: az egészségügyi-szociális és a turisztikai erdők. Rájuk 100 méteres távolság vonatkozik. Értelemszerűen nemcsak a gyorsforgalmi utaktól szükséges védőtávolságot biztosítani, hanem az országos főutaktól is. Ez esetben az előírt távolság: méter (mind a beépítésre szánt, mind a beépítésre nem szánt területek esetében). Felmerülhet például a kérdés, hogy egy meglévő erdő mellett elvezetett gyorsforgalmi út esetében hogyan biztosítható az előírt távolság, mivel a jogszabályok féloldalasak, azaz az utak tervezésére, helykijelölésére nem írják elő expressis verbis ugyanezt a kritériumot. Ezt egyrészt azért nem teszik, mert lehetnek a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során kényszerhelyzetek (amit egyéb eszközökkel, pl. zajvédelmi létesítményekkel lehet és kell kezelni), másrészt az egyenlő elbírálás elvéből az következik, hogy a szabály szimmetrikusan alkalmazandó. 2. A szabályozási szabályzati és tervi változások A szabályozási eszközök készítése során az első feladat mindenkor a közterületek és az egyéb területek elválasztása, s a nem közterületi területek besorolása övezetekbe (a nem beépítésre szánt területeken), illetve építési övezetekbe (a beépítésre szánt területeken). Vigyázat: a közterület kategóriába nem csupán az utak tartoznak, hanem más területek is, hogy csak egyet említsünk, a közparkok és a közkertek. Felmerül ezekkel kapcsolatban a kérdés, hogy e területek számára külön területfelhasználási kategória létezik, miért kerülnek itt ismét szóba. Azért, mert ahogy a közlekedési elemek közül csak a gyűjtőút és az annál magasabb kategória jelenik meg külön közlekedési területként (hiszen ezek szerkezetalakító elemek), ugyanúgy a szerkezeti terven csupán a városi és városrész szintű közparkok jelennek meg önálló területfelhasználási elemként, a kisebb területeket szolgálók és kiváltképp a kisebb területű közkertek egyáltalán nem. Ezek elkülönítése a szabályozási terv feladata. Ezek a területek mindig az adott területfelhasználás részei lesznek (a szabályozási terv nem módosíthatja a szerkezeti tervet), s így is kell azokat szabályozni. Az építési övezetekben eddig meg kellett határozni a legkisebb és a legnagyobb építménymagasságot. Ez egyes területeken értelmetlen volt, vagy mert kötelező volt egy adott útszakaszon az előírt építménymagasság, vagy mert nem volt cél a minimális magasság megkötése. Ezt megoldandó került a meghatározható elemek közé a minimális építménymagasság. Tehát a hely szükséglete és a jogalkotói szándék megléte esetén szerepel csak a szabályzatokban. A jogszabály által felsorolt, meghatározható elemek köre bővült a legfelső építményszint magasságával. E magasság az OTÉK fogalomrendszerében a padlómagasságot jelenti, s azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet arra (no meg eszközt is adjon hozzá), hogy az építménymagasság számításának módja átlagolás lehetővé teszi különböző magasságú építményrészek tervezését, ami egyes területeken teljesen tönkreteheti az utca- és a városlépet. A városépítészet-városesztétika egyik klasszikusa, Pogány Frigyes tanítása szerint különösen az utcával párhuzamos gerincű magastetős, zártsorú beépítés nem bírja el a házak és házrészek magasságkülönbségeit, indokolatlan váltásait. Az elmélyült településtervező azonban tudja, hogy még ezzel az új szabályozási elemmel sem oldódik meg automatikusan a probléma, mert a legfelső építményszint különböző belmagasságú tereket tartalmazhat. Egy időben például bevett megoldás volt a tanácstermeket, általában a nagy fesztávolságú (és ezért általában magasabb belvilágot igénylő) termeket a legfelső szintre helyezni. 17 A szabályozónak tehát ajánlatos további részleteket is kikötni, ami az építészeti karakter jellemzői közé fér be, hisz ezt a kormányrendelet külön nevesíti. A falusias lakóterületek községeink és kisvárosaink jellemző területfelhasználása sajátossága a gazdasági tevékenység lakófunkciót kiegészítő jelenléte, az eltérő rendeltetések szerves együttélése, szimbiózisa. 18 Ezért az OTÉK (az OÉSZ nyomdokain haladva) külön hangsúlyozta a gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezhetőségét. A gazdasági tevékenységek sokfélesége, besorolásának változásai, egyes fogalmi definíciók hiánya azonban gondokat is felvet, ezért lényeges 15 A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény 16 Az autópályák és autóutak építése, pontosabban azok előkészítése igen időigényes folyamat (elsősorban a terület megszerzése megvásárlás vagy kisajátítás útján, s ezt akarta a kormány lerövidíteni, hogy választási ígéretét megtarthassa, s eredményt mutathasson fel e területen. Éppen ezért vérezhet el a törvény akár egy kormányváltás, akár a civil társadalom megerősödése esetén, mert a társadalmi tervezés és a tulajdoni viszonyokba való beavatkozás mindenütt a világon igen időigényes tevékenység (legalábbis a demokráciákban). 17 Lásd a MOL Bp. XI. ker., Október 23. úti székházának éttermét, a MVM Bp., I. ker. Fő utcai székházának a mellékutca légterébe kiülő tanácstermét. 18 Elég csak a régi falusi parasztudvarokra gondolni, ahol a gazdasági építmények csűrök, pajták, szénatárolók gyakran magasabbak és nagyobbak a lakóépületnél. Lásd a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységeit (Horvátzsidány, Rábcakapi, Resznek stb.), s az ország számos községét Szálkától Fertőrákosig (hogy csak a keresztcsűrök majdnem zárt falat alkotó beépítésére utaljunk).

8 8 Területfejlesztés és építésügy a mostani módosítás utalása, hogy nem nagyüzemi tevékenység folytatható csak a lakóterületen. Fontos itt is figyelnünk a részletekre, például arra, hogy nem gazdasági épületet ír a jogszabály, mivel maga a tevékenység a zavaró, s általában nem az építmény, továbbá, hogy más célra épület építményben is folyhat adott esetben engedéllyel ilyen tevékenység. Nem gondolhatja senki, hogy településrendezési, építésügyi szabályzókkal az élet problémái rendezhetők. Jelen esetben is számos más tényező szükséges ahhoz, hogy az emberek együttélése a lehető legharmonikusabb legyen: a gazdasági tevékenység időbeli és technológiai szabályozása stb. Ezek nem tartoznak a helyi építési szabályzatba (bár a régi szóhasználat építésrendészet, városrendészet talán szélesebb jogosultságot takart), más önkormányzati rendeletekkel és a közösség építésével oldható meg. A szabályozás változásának következő lényeges és kockázatos eleme a többszintes növényállomány és a tetőkertek beszámítása a zöldfelület mértékébe. A telkek, különösen az építési telkek zöldfelületét sokan feleslegesnek tartják. Azt állítják, hogy annak csökkentésével (elhagyásával) a műszakilag igénybe vett területek csökkenthetők, s a zöldfelületet a környező területek biztosítják (aminek a területe ezáltal nagyobb lehet). Az emberek ha nem éppen az ő beruházásukról van szó egészen mást gondolnak, amikor kiköltöznek a település beépített területén kívülre, de legalábbis családi házas, nagytelkes területre. A jogszabály-módosítás során az OTÉK korábbi ajánlása a többszintes növényállomány figyelembevételére immár jogi erőre emelkedett, mellékletévé vált. A magam részéről azonban azt javasolom, hogy a településrendezés, szabályozás során a zöldfelületi minimumokat érdemes a legtöbb esetben az OTÉK-ban meghatározott minimumoknál nagyobb értékben megállapítani (különösen az újonnan beépítésre kijelölt területeken), s akkor a többszintesség figyelembevétele sem csökkenti a kívánt és szükséges mérték alá. A többszintes növényállomány külön értéke, beszámítása azért furcsa számomra, mert az egyszerű kert hazánkban évszázadok óta természetes képződmény. Ahány átlagos kertben megfordultam életem során, abban a növényállomány mind többszintes volt: az előkertben rózsabokrok, dáliák ékesítették a gyepet, a kaput tiszafa vagy olajfűz jelölte, az udvaron diófák biztosították az árnyékot, s a melléképületek (istállók, szín, pajta mögött kezdődött a haszonkert gyümölcsfákkal, s alattuk-közöttük zöldségfélékkel, veteményekkel. A kert szélét, végét bokorsorok (málna, ribizli, egres vagy éppen szőlő) zárták. 19 A tetőkertek beszámíthatósága a zöldtető szövetség erőteljes lobbizásának eredménye. Látnunk kell, hogy a tetőkertek létesítése csak akkor nyereség igazán, ha az többletként jelentkezik, s nem a földfelszín természetes vegetációja helyett, amit csupán részben kismértékben tud pótolni. Aki a városklímával, a települések átszellőzésével vagy szélerőművek telepítésével foglalkozik, az mind tudván tudja, hogy a felszíntől emelkedve a szélerősség és a gyakoriság növekszik. Ebből az következik, hogy a magasabban fekvő zöldfelületek más gondozást igényelnek, bizonyos növények telepítésére kevésbé alkalmasak, és egyes funkciókra is csak korlátozottan (vagy egyáltalán nem) alkalmasak. 20 Ugyanígy a termőtalajtól elszakított, tetőn létrehozott zöldfelület kevéssé alkalmas nagy lombkoronát nevelő fák telepítésére, amelyek hatása a környezetre kiemelkedő, esetenként nélkülözhetetlen. A különleges beépítésre nem szánt területek maximális beépíthetősége alatta marad az OTÉK fogalommeghatározásában rögzített 5 százaléknál. Ez nem ritkaság és nem is váratlan, hiszen a többi terület is jellemzően alacsonyabb értéket tartalmaz (pl. zöldterületek 2%, gazdasági erdő még kevesebbet, a véderdő 0%-ot stb.). Ezen területek közül egyet emelek most ki, hogy érzékelhető legyen a jogalkotás menete, s valami felvillanjon a dilemmákból. A nagykiterjedésű sportolási célú területek eddig egyértelműen a beépítésre szánt területek közé tartoztak, de problémaként merült fel, hogy miért kell biztosítani a minimum 10 százalékos beépítettséget például egy golfpálya estében. Felmerült a más európai országban alkalmazott megoldás: vezessük be a magán zöldterület fogalmát, és soroljuk ebbe a golfpályákat. Végül elvetettük ezt a megoldást, mert országszerte tapasztaltuk a zöldterületek és közös sportterületek eladásának, felszámolásának számos esetét (akár a Balaton-törvény ellenében). A sportolási cél miatt a jellemzően zöldfelületi (gyep) fedettség ellenére ki kell majd vonni e területeket a művelésből, de ezt tekinthetjük tartós, mégis ideiglenes hasznosításnak, mivel a kis beépítettség és a kevés műszaki beavatkozás miatt könnyű visszaállítani a területet a termelésbe. A mezőgazdasági területek túltermelése, túlzott aránya az EU-ban mintha változóban lenne. Elég csupán egy élelmezési válság, ami idén is bekövetkezett a Föld egyes régióiban. Az OTÉK 32. -a tartalmazta és tartalmazza a valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhető építmények körét. A felsorolás pontosodott, s ki is egészült a megújuló energiaforrások műtárgyaival. Ezzel kapcsolatban három dologra kell felhívni a figyelmet. Az első, hogy a felvezető mondat lehetővé teszi a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv számára, hogy szűkítse adott helyen ezek körét, a második, hogy más jogszabályi előírások alól ez a megengedés nem mentesít, a harmadik, hogy konkrétan a megújuló energiaforrások kapcsán ez a módosítás nem jelenti azt, hogy szélerőműveket bárhol fel lehetne állítani (lásd a korában kifejtetteket). Jelenti viszont azt, hogy a szabályozás során e kérdésekre is fokozott figyelmet kell fordítani. 19 Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az egyes tájegységek építészetét bemutató együttesek telepítés és kerthasználat szempontjából is hűen, kutatások alapján idézik fel a XIX. század végi, XX. század eleji magyar falut. Mindegyikben ott találjuk a bokrokat és a fákat, egyedül a gyepszint hiányzik azokról a területekről (udvarról), ahol az állatok jártak. Még egy-egy speciális építmény, mint a bajai tímárműhely telkén is ott találjuk a bőrkikészítéshez hasznosított cserszömörcét és a szabadtéri tevékenységre árnyat adó diófát. A jánossomorjai kápolnát szelíd gesztenyék kerítik stb. 20 A szerző tapasztalatait egy budai társasház tetőteraszán, az utca felett 13 méterrel szerzi: a cserepes, dézsás növényeket a szél rendszeresen feldönti, az egy-két szinttel lejjebbi erkélyhez képest a párolgás erőteljesebb, sok növény ki sem bírja az ottani klímát.

9 Területfejlesztés és építésügy 9 A megújuló energiaforrások közül nem szabad elfelejtenünk a napkollektorokat és napelemeket/fotovoltaikus 21 elemeket, továbbá a hőszivattyú alkalmazását sem. Az előzőek a városképet zavarhatják, különösen történeti, műemléki településrészeken (megbontva a tetőket) persze csak addig, amíg nem tudják azokat cserépként, cserepes lemezként telepíteni a környezet anyaghasználatához igazodó szín- és formaválasztékkal. A talaj és azon belül a talajvíz hőjét hasznosító hőszivattyús fűtési és hűtési rendszerek a településrendezés, szabályozást annyiban érintik, hogy a 60 80, sőt esetenként 100 méter mély kutak, szondák lehetetlenné teszik az adott területen a felszín alatti területek egyéb, például közlekedési célú hasznosítását (földalatti vasút, közúti alagút stb.). Változott a zártsorú beépítés esetén alkalmazható épületköz szabályozása, minimális szélessége ezután is 10,0 méter, de ez a távolság az épületek között csak 15,0 méteres építménymagasságig alkalmazható, annál magasabb megengedett beépítés estén a megengedett magasság 2/3-át kell biztosítani. Az építési engedélyezések során gyakran felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki nem használja ki az építési övezet biztosította maximális lehetőségeket. Nemcsak erre az esetre, hanem általánosságban mondhatjuk, hogy a telepítési határokat, távolságokat mindig a csúcsértékekre kell biztosítani, mert csak így nem sérül a szomszédok építési lehetősége/joga. A szélesség változásával módosult a két telekre való megoszlás szabálya is: az épületköz legalább 30 százaléka kell, hogy az egyik telekre essen. Az építési hatóság és a tervező felelőssége, hogy e megengedést miként használja fel, s nem él-e vissza vele. Az átlagos esetben ugyanis az a birtoksemleges megoldás, ha a két telken elhelyezkedő épületköz fele-fele arányban érinti telkeket. Ettől eltérő megoldás csak akkor javasolható, ha a meglévő épületek, a telkek eltérő mérete vagy más településrendezési speciális adottság/cél azt szükségessé teszi. Finomodik a telek elő-, oldal- és hátsókertjére, pontosabban az azokba nyúlható épületrészek szabályozása. Az eddigi szabályozást különösen az előkert vonatkozásában a szakma egy része feleslegesen szigorúnak és következetlennek ítélte, mivel úgymond szigorúbb szabályok vonatkoztak rá, mint az utcai telekhatárra, a közterületre való kinyúlásra. Ez a probléma ugyan ésszerű és figyelmes szabályozással megoldható, kezelhető volt (ha erkélyt akartak valahova építeni, akkor annak utca felőli síkjára illesztették az előkerti határvonalat, s az építési helyen belüli építési vonallal /vagy előírással/ biztosították az épület utcai homlokzatának hátrábbépülését), de az egyszerűség kedvéért változtattunk a szabályokon. Évekkel ezelőtt, egy építéshatósági országos konferencián volt téma az illeszkedés, 22 és annak kapcsán a helyi szabályozás szükségessége mindazokban az esetekben, amikor például az oldal- és hátsókertre vonatkozó országos előírás ( helyi szabály hiányában ) eltért a helyi kialakult állapottól. A kialakult, hagyományos településkép, építési karakter megőrzése érdekében most úgy módosult az OTÉK, hogy az általános szabályhoz képest elsőbbséget biztosít a kialakult állapotnak ezekben a kérdésekben. Ettől a helyi szabályozás nem válik feleslegessé, de annak híján az építési hatóságnak nem országos egységes szabályt kell számon kérnie, hanem e kérdésekben is az illeszkedést (a meglévő környezetbe simulást, azonosságot). A környezetvédelem és az energiatakarékosság előtérbe helyezte az épületek utólagos hőszigetelését. Ennek elősegítése érdekében az OTÉK már korábban biztosította azt a lehetőséget, hogy az elő-, oldal- és hátsókertben a jogszabály megjelenése előtt épült épületeket, a beépítési mértéken felül legfeljebb 10 cm-rel megnöveljék. Ebbe a hőszigetelés és a külső burkolatnak is bele kell férnie. E lehetőség immár a közterületi határon (utcafronton) álló épületeket is megilleti. Természetesen a rendelet egyes rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni, tehát a közterületekre vonatkozó szakaszt is figyelembe kell venni. Ez pedig minden építmény elhelyezését a közterületen (alatta és fölötte egyaránt) a helyi építési szabályzathoz köti. A helyzet alapvetően hasonló az oldalhatáron álló épülethez, ami nem látható el továbbra sem utólagos hőszigeteléssel, mert azzal más telkén építkezne, annak területére nyúlna a bővítmény (erre pedig a szomszéd nem kötelezhető). A minimális különbséget az okozza, hogy (1) a köztulajdonnak más a funkciója, (2) más az önkormányzati és az állami tulajdongyakorlás megítélése, alkalmazása e területeken, és (3) a közterületekre való korábbi kinyúlási lehetőség OÉSZ, majd OTÉK az 50 centiméteres sávban is ezt indokolja. Mindazonáltal lehetnek olyan helyzetek igen keskeny közterületeken 23, illetőleg védett épületek esetében 24 amikor az utólagos hőszigetelés többletként (növelve az épület által elfoglalt helyet, teret) nem engedélyezhető. Ha nem műemlékvédelmi az ok, akkor a meglévő szerkezeten belül általában van mód kismértékű szigetelésre, például a klasszikus külső vakolat 4 centiméteres vastagságán belül. Ha már szóba került a közterületre való kinyúlás kérdése, akkor lényeges megemlíteni, hogy változtak az erre vonatkozó szabályok is: az egyik módosítás azt szolgálja, hogy védje az 5 méternél kisebb mélységű és a 18 méternél keskenyebb utcákat. Ezek légterébe ugyanis nem nyúlhat erkély vagy más kiugró épületrész. További új megkötés, hogy a kiugró épületrész hossza az adott épület teljes homlokzathosszának 80 százalékát nem haladhatja meg, a kiugrása nem haladhatja meg az egy métert, s a szomszédos telek határától a kiugrás másfélszeresét el kell hagyni (de legalább egy métert). A jogszabályok egyes előírásai gyakran váltanak ki kritikákat, és egyes részletek szakmai vitákban alakulnak, abszolút igazságok e területen aligha létezhetnek. Ezeket a fékeket azért tettük be a kormányrendeletbe, mert az utóbbi években gyakori volt az utcák légterét teljesen feleslegesen, sőt károsan leszűkítő kiugrások alkalmazása. Több olyan jelzést kaptunk, hogy szomszédviták gyakori tárgya 21 A napelem csak napsütésben, a fotovoltaikus elem azon kívül is termel áramot. 22 Körmendy Imre: Az illeszkedésről. Építésügyi Igazgatás, 2004/4. sz. 23 Például Szentendrén a Templom-dombra vezető 80 cm széles sikátor szűkítése káros lenne, ellehetetlenítené a gyalogosforgalmat. Másutt a járda keskeny volta is elegendő az elutasításhoz: a járdán közlekedők biztonsága előbbre való, mint az épületek fokozott hővédelme. 24 Berlinben egy korai modern irodaépület fokozott hőszigeteléséhez nem járult hozzá az ottani műemlékvédelmi hatóság, mivel megváltoztatta volna az épület finom tagolását, a homlokzat fény-árny rendjét.

10 10 Területfejlesztés és építésügy a telekhatárhoz túl közeli kiugrás (árnyékolás, kilátás elvétele, erkély letakarása stb.). Ennél az előírásnál sem felesleges emlékeztetnem arra, hogy az OTÉK a továbbra is tartalmazza a kétirányú (szigorító és enyhítő) eltérésre való felhatalmazást a településrendezés számára, ami kiváló alkalmat nyújt a helyi sajátosságok érvényesítésére, továbbélésének biztosítására. 25 Ha valaki a beruházói vagy az alkotói szabadságra hivatkozva tagadja ennek az előírásnak a létjogosultságát, akkor annak két pontban válaszolok: (1) más európai országokban (pl. Finnország) is alkalmaznak efféle előírásokat, s hazánkban sem új keletű (1939-es BVSZ, XIII. ker. Szent István park szabályozása a két világháború között, erről Ferkai András ír a Terc kiadónál megjelent könyvében Űr vagy megélt tér); (2) nem épületet, épületeket építünk, hanem várost, települést az összhang a fontos, nem egy-egy elem. 3. Egyéb változások Elsőként említem a parkolásra vonatkozó szabályok módosulását. A személygépkocsi elhelyezésére vonatkozó szabályok, a melléklet annyiban változott, hogy a lakásokhoz előírt 1 szgk./lakás értéket a helyi építési szabályzat megemelheti, a normatívát akár 50 százalékkal növelve. Ennek okát aligha kell magyarázni. A motorizáció világszerte egyelőre folyamatosan növekszik. 26 Ha a fenntarthatatlan észak-amerikai modelltől el is tekintünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Nyugat-Európában már szgk./1000 lakos az ellátottság szintje. Ehhez közelítve hazánkban is egyre gyakoribb az a háztartás, amelyhez két, sőt nem ritkán három autó tartozik. Ehhez pedig férőhelyekre is szükség van, s nem a túlterhelt és szűkös közterületeken. E területen a másik változás az, hogy hat lakásnál több létesítése esetén a gépjárművek lehelyezését építményben kell megvalósítani. A szabály ugyan csak néhány év múlva lép hatályba, és sok kérdést vet fel, de egy tapasztalatot fejez ki: a nagyobb lakásszám esetén a mélyszinti teremgarázsban történő gépkocsi-elhelyezés válik lassanként általánossá. Ezt láttuk már az 1975 után épült horvátországi lakótelepeken is, s ez a tendencia hazánkat is elérte. Kétségtelen előnye, hogy az épület alatti elhelyezés miatt nem, vagy alig rontja a zöldfelületek kialakíthatóságának lehetőségét. Ezzel még nincs vége az újdonságoknak. Régi-új elem a kerékpártárolók létesítésének kötelme. Már évtizedekkel ezelőtt amikor a kerékpáros közlekedés nem volt oly reflektorfényben a társasházakhoz mindenütt készült (előírás alapján) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség. A módosítás előkészítése során sok támadás érte ezt az előírást, mondván, hogy tovább nehezíti a lakásépítést. Mintha sokra mennénk egy csak félig használható lakóépülettel, mintha azon a két garázsfalra szerelhető konzolon vagy kerékpárfregolin múlna a több/sok milliós lakás eladhatósága, megépíthetősége. A kormányrendelet előterjesztéséhez fűzött indoklás szerint: Az intézményekben és a munkahelyeken (pl. irodaházakban) a kerékpártárolók kiépítése és a közlekedés egyéb feltételeinek megteremtése lehet az alapja a városra kiterjedő közlekedési vizsgálat során az OTÉK parkolási normáitól való eltérésre, akár annak 50 százalékra való csökkentésére. A kerékpározás elterjesztését számosan szorgalmazzák, az EU városi közlekedési ajánlásai között is szerepel. Ezért a 90- es évek elejétől a kormányzat kiemelten támogatta a kerékpárút-hálózat fejlesztését, jelenleg a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia fontos elemei közé tartozik a kerékpáros közlekedés városi közlekedésben való részarányának növelése. A jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti éghajlat-változási Program egyik lényeges eleme a kerékpáros közlekedés elősegítése. Ez elképzelhetetlen tárolók építése nélkül. Megfelelő feltételek estén az év nagy részében sokat segíthet a helyi közlekedési viszonyok javításában és a városi környezet védelmében. A kerékpározás Magyarországon is folyamatosan terjed, tehát reálisan a kerékpárok számának növekedésével kell számolni, s meg kell teremteni annak feltételeit. Összességében megállapítható, hogy a beruházások egy részénél jelent többletköltséget az előírás újbóli bevezetése, ami a fentiek miatt társadalmilag mindenképpen szükséges és hasznos, árai pedig elviselhetők. Más műszaki követelmények megfogalmazása, például a hőtechnikai követelmények emelése is beruházási többletköltséget okoz, de a társadalom mégis meghozza és meghozta ezt a döntést, mert hosszú távú igényei (környezetvédelem) ezt követelik. A kerékpártárolás hosszú távon a társadalom és az épített környezet hasznára válik. 27 Két meglehetősen gumi bekezdéssel gazdagodott a jogszabály e szakasza. Ezek a települési önkormányzatoknak adnak feladatot, amikor előírják, hogy az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően biztosítani kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz-parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint, továbbá: különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében biztosítani kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok lehelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint. Mielőtt bárki is felvisítana, hogy miként merészelünk kötelező feladatot rakni az önkormányzatok vállára, figyelmeztetnék, hogy ez nem új feladat, mert (1) beletartozik a településfejlesztés önkormányzati törvény rögzítette feladatába, (2) nem kötelező, hiszen az adottságok alapján és egyedi méretezés szerint kell helyet biztosítani. Ha valamire ráfogható a többletfeladat, akkor az, hogy immár nevesítve kell a településrendezési 25 Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Győr belvárosának esetenként 9 10 méter széles utcáin ezután nem szabadna a területre annyira jellemző zárt erkélyeket építeni, de ennek módja az illeszkedés vagy a helyi speciális szabályozás, amihez beszerzik a minisztérium, illetve az állami/területi főépítész hozzájárulását a végső szakmai vélemény részeként. A zárterkély-építés szokása azonban nem hatalmaz fel arra, hogy az egész emeleti részt kiugrasszunk a járda, keskeny járda esetén az úttest fölé. Egy-egy szabály önmagában nem alkalmazható, csak komplexitásában. 26 Ha beigazolódnak azok a jóslatok, amelyek az egyéni gépkocsi-közlekedés visszaszorulását prognosztizálják, akkor a megépült terek más célra elég jól felhasználhatók. Eddig is számos garázs helyén nyílt üzlet, műhely, raktár, hogy csak egy kirívó példát említsek, a II. kerületi Mamut II. üzletház pinceszintjén, a mélygarázs egy részén létesült a Fukar üzlete. 27 A jogszabály előterjesztéséből, készítette: Ráth György, Szabó Zsuzsanna és dr. Bódis Mihály.

11 Területfejlesztés és építésügy 11 tervezés során e témával foglalkozni, s nem lehet észre se venni. 28 A felmerülő aggályok ellenére aligha kell az előírásokat indokolni, hiszen mindenki járt már úgy egy idegenforgalmilag frekventált helyen, hogy nem akart sem vásárolni, sem valahova beülni, hanem egyszerűen csak sétálni az utcákon és a tereken, etetni a galambokat a Szent Márk téren (ami immár szigorúan tilos), mélyet szippantani a Duna, Temze, Szajna, Arnó vize által hűtött folyóparti levegőből, felüdülni a Margit-szigeten vagy a Városligetben, találkozni Dantéval, Leonardóval vagy Michelangelóval 29, vagy Arany Jánossal. A kormány-előterjesztés kissé szárazabban fogalmaz, de lényegét tekintve nem különbözik: A településekre érkező bel- és külföldi idegenforgalom, valamint a környező településekről ügyeiket intézők részére szükséges gépjármű-várakozóhelyeket biztosítani az egyes építményekhez a normatíva alapján kiépített parkolóhelyeken felül. Ez az igény elsősorban a központi szerepkörű településeken a városokban, ahol a nappali népességszám meghaladja az éjszakait 30, valamint az üdülés és idegenforgalom által frekventált településeken jelentkező feladat. Ennek felelőse a települési önkormányzat, hiszen az önkormányzati törvény alapján az ő feladata a településfejlesztés a településrendezés. 31 A települések akkor járnak el a területen helyesen, ha a település intenzíven igénybevett területeinek határán (vagy ahhoz közel), jó külső közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeken biztosítják a várakozóhelyeket, s nagyobb települések estén összehangolják azok telepítését a tömegközlekedés végállomásaival vagy megállóival. A nagyobb városok esetén szükség van a városon belüli forgalom ilyetén szervezésére is, különösen a gyalogos övezetek, csillapított forgalmú területek miatt, elsődlegesen azok határán vagy ahol ez lehetséges a tömegközlekedési vonalak mentén. 32 Kerítésépítés. Az utóbbi időkben egyre jobban terjed a várfalak építése, a tömör kerítések indokolatlan elterjedése olyan területeken is, mint például a kertvárosok. Ennek egy mozzanatának emel gátat az az előírás, ami korlátozza a telek határvonalán épülő támfal fölé magasodó tömör kerítést. Így szól: Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a három métert nem haladja meg. Érdemes odafigyelni a jogszabály kitételére ha szükséges, ugyanis a tereprendezés (feltöltés és bevágás) nem tartozik a tulajdonosi alapjogok közé, így erről nem az építtető dönthet szabadon, hanem csak szükség esetén építhet támfalat. Külön rendelkezés vonatkozik a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telkekre, mert annak határán a tulajdonosnak (kezelőnek, használónak) mindenképp kerítést kell létesítenie. Tereprendezés. E rendelkezés fontossága miatt szó szerint érdemes idézni: Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi építési szabályzat hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el. Ez az előírás még ráerősít az előzőekben írottakra. Ha a terepen rendezés szükséges, azt a szabályzatban (és értelemszerűen a mellékletété képező szabályozási tervben) kell tisztázni és meghatározni a teendőket, illetve azok mértékét. Nem véletlen, hogy már az évi VI. törvénycikk előírta az utak koronaszintjének meghatározását, mert a bejáratokat és az esetleg szükséges tereprendezéseket ahhoz érdemes és kell igazítani. Telkek és egész területek értékét csökkenthetik a rosszul megváltoztatott terepfelületek (összevisszaság, rendezetlenség, mérnöki jelleg a természetes terephajlatok helyett, szomszédviszály, átlátás vizuális agresszió stb.). A jogszabály nem teszi immár lehetővé az épületek utólagos elásását, a ház körüli domb építésével az építménymagasság csökkentését (kijátszását). A települések úgy tudnak védekezni e káros tendenciák ellen, ha az egyes telkeken építhető építménymagasságot/legfelsőbb emeletszintet/gerincmagasságot az utca kiépített (vagy tervezett) magasságához viszonyítva rögzítik. Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények. Ez immár az OTÉK második feléhez tartozik, de mindenképp figyelmünkre érdemesek az abban foglaltak: a helyszíni adottságok figyelembevétele, a környezetbe és a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedés (nem csupán helyi építési szabályzat és szabályozási terv híján, hanem annak megléte setén is!), a szomszédos telkek beépítési lehetőségei korlátozásának tilalma, az építészeti jellegzetességek megőrzésének követel- 28 Lehet, hogy a jogalkotó nyitott kapukat dönget, hiszen éppen napjainkban épül a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság irodája körüli városnegyedben (Bp. VII. ker., Nagykörúton belüli részén) több közterületi kerékpárparkoló. Helyenként a szegély menti autóparkolók helyére, ami legfeljebb kihasználatlan parkolóházak vagy mélygarázsok környékén elegáns megoldás, mert egyébként úgy javítok egy ellátást, hogy közben rontom a másikat. 29 Borsos Miklós: A toronyból (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, rajzok, 1979): Találkozás Dantéval, Dantéval az Arnó partján, Michelangelo köszöntése, Leonardo, illetve Megemlékezés Michelangelóról (Három Pieta) lap a Pieta Rondaniniről szóló részt így fejezi be: A részvét legmélyebb kifejezője. Olyan ember műve, aki kora legnagyobb tekintélye, akit nagy tisztelet övez, aki a San Pietro kupoláját építi, de látom Firenze utcáin, vagy kőfejtőkkel beszélve és a Santa Croce felé menve, mintha szembejönne velem. És azt mondanám,»bon giorno, Maestro«Biccentene ben.. 30 Ez a város klasszikus definíciójának elengedhetetlen feltétele, de az elmúlt időszak politikai döntései számos olyan települést is várossá nyilvánítottak, amelyek nem töltenek be központi szerepkört, amelyek lakóinak jelentős hányada máshová jár dolgozni, s ügyei jelentős részét is máshol bonyolítja. Beluszky Pál és Györfy Gábor bizonyítja, hogy a mintegy 300 város közül 100 nem felel meg a várossal szembeni minimális követelményeknek sem. Tér és társadalom, 2006/3. szám évi LXV. tv. 8. (1) bekezdés. 32 A jogszabály előterjesztésének indokló része. Szerzői: Ráth György, Szabó Zsuzsa és dr. Bódis Mihály, valamint jelen írás szerzője, még mint a NFGM tisztviselője.

12 12 Területfejlesztés és építésügy ménye, az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvása (nem csak az érték, ami védett!), a településkép és a környezet előnyösebb kialakítása, a táj és a településkép esztétikus kialakítása. Látszik, hogy a jogalkotó egyértelműen a településre és a tájra, mint értékre helyezte a hangsúlyt, s nem az egyéni, mindenáron különbözni akaró törekvéseket. A további módosítások, a mellékletek, a jelkulcs, a fogalmak, a településrendezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek változásai, a többszintes növényállomány beszámítása, a gépjárműtároló kialakítása, kerékpártároló-normatívák stb. mindmind figyelmünkre érdemes, de meghaladja ezen írás kereteit, s talán külön indokolást sem igényelnek. Készítette: Körmendy Imre okl. építészmérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa

13 Területfejlesztés és építésügy 13 Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő A 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos cél továbbá a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Hogyan lehet részt venni a hálózat munkájában? A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket regisztrálást követően lehet elérni. Nincs tagdíj, a regisztrálás nem jelent kötelezettségeket. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában az aktív részvétel regisztráció alapján történik, mely minden természetes és jogi személy részére térítésmentesen megtehető. Regisztrálni a honlapon lehet, vagy személyesen a területileg illetékes, minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodában (HVI), amelyek az MNVH kistérségi információs és szolgáltatás közvetítő egységei. Az MNVH Állandó Titkárságának elérhetőségei: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tel.: (06 1) ; fax: (06 1) honlap:

14 14 Turizmus és sport Felhívás a kereskedelmi szálláshelyek adatainak aktualizálásával kapcsolatos egyeztetés tárgyában Központi Statisztikai Hivatal célja a hiteles és időszerű tájékoztatás, amelynek egyik legfontosabb feltétele A a különböző szálláshelyi adatgyűjtésekhez tartozó (elsősorban az önkormányzatok nyilvántartásaira támaszkodó) regiszterek és regiszter-karbantartó adatgyűjtések (OSAP 1726, Jelentés a működő, megszűnt üzletekről) aktualizálása és pontosítása. Ennek érdekében a KSH a regiszteradatai alapján kiszűrte a felülvizsgálatra szoruló, feltételezhetően működési körében vagy körülményeiben megváltozott szálláshelyeket, amelyekről az érintett önkormányzatok jegyzői a KSH Pécsi Igazgatóságától értesítést kapnak majd. Mindezek figyelembevételével felkérjük az önkormányzatok jegyzőit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a KSH adatai alapján felülvizsgálatra szoruló szálláshelyekkel az esetleg szükséges adatmódosítás (hibajavítás) érdekében. Amennyiben az adatok pontosításával kapcsolatban szeretnének információt kapni, kérjük, keressék fel a KSH Pécsi Igazgatóságán dr. Forró Ilonát, Hering Tamást vagy Németh Zoltánt az alábbi telefonszámon vagy en: tel.: (06 72) ; tel.: (06 72) ; tel.: (06 72) Segítő közreműködését előre is köszönjük! Budapest, március 4. dr. Probáld Ákos főosztályvezető Szolgáltatásstatisztikai Főosztály Központi Statisztikai Hivatal dr. Kovács Miklós szakállamtitkár Turisztikai Szakállamtitkárság Önkormányzati Minisztérium

15 Turizmus és sport 15 A Vendégbarát Múzeum program részvételi felhívása Magyar Turizmus Zrt. felhívást tesz közzé muzeális intézmények részére, turisztikai tevékenységük marketingjének A támogatására I. A program háttere, célja, rövid ismertetője A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) 2009-re meghirdette a Kulturális Turizmus Évét, amelynek elsődleges célja hazánk kulturális turisztikai kínálatának ezen belül a muzeális intézményeknek a népszerűsítése. Magyarország gazdag kulturális adottságai mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében komoly érdeklődésre tartanak számot. A turisták motivációit vizsgáló kutatások alapján azonban megállapítható, hogy napjainkban egyre fontosabb az élményszerűség, s így azok a látnivalók örvendenek növekvő népszerűségnek, amelyek a látogatókat interaktív elemekkel, kreatív bemutatási formákkal szólítják meg. A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében kiemelt figyelmet kíván fordítani azon attrakciók népszerűsítésére, amelyek képesek a látogatók megváltozott igényeit kielégíteni, és így azon intézmények promóciójára, amelyek programkínálatuk bővítésével, újszerű, kreatív interaktív bemutatási módszerek, formák bevezetésével, a látogatóknak élményt nyújtó elemek segítségével bővítik az ismereteket, valamint felkeltik az érdeklődést a művelődés és a tanulás iránt is, ami mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus számára növekedési lehetőséget biztosít. A Vendégbarát Múzeum program célja, hogy segítségével az elmúlt években megvalósult látogatóbarát fejlesztések híre eljusson mind a belföldi, mind a külföldi potenciális vendégekhez. A 2007-ben indult program 2008-ban sikerrel folytatódott, mindkét évben mintegy 40 múzeum pályázott, amelyek közül 2008-ban a közönség választhatta ki a számára vendégbarát intézményeket. A programot, valamint a nyertes intézményeket számos honlap, kiadvány, nemzetközi és hazai hirdetés, vásári részvétel segítségével népszerűsítette a Magyar Turizmus Zrt ben is internetes játékot hirdetünk, amelynek segítségével a nagyközönség dönt arról, hogy melyik muzeális intézmény érdemli ki a 2009 Vendégbarát Múzeuma címet. A beérkezett pályázatok alapján előzsűrizést követően a Well- PRess kiadó internetes oldalára minden múzeumról felkerül az intézményről a kitöltendő Pályázati adatlapon szereplő néhány soros összefoglaló, illetve egy fotó, amelyet az intézményükről beküldött fényképek közül az MT Zrt. választ ki. A honlap látogatói ezen információk, illetve személyes tapasztalataik alapján fogják kiválasztani a nyertes intézményeket. A szavazásra a pályázó muzeális intézményekben szórólapok és plakátok is felhívják a látogatók figyelmét. A szórólapokat és plakátokat a Magyar Turizmus Zrt. készítteti el és bocsátja a pályázók rendelkezésére. A pályázó intézmények vállalják, hogy ezen eszközök segítségével a szavazást népszerűsítik. A muzeális intézmények három kategóriában versenyeznek egymással, a besorolást a 2007-es és a 2008-as látogatószám alapján a kiíró intézmények ellenőrzik. A kategóriák: A kategória: 30 ezer látogató felett/év, B kategória: 5 30 ezer látogató/év, C kategória: 5 ezer látogató alatt/év. Mindhárom kategóriában az első legtöbb szavazatot elnyerő muzeális intézmény részesül promóciós támogatásban. Amenynyiben adott kategóriába ötnél kevesebb pályázat érkezik, a csoportokat összevonják az alábbiak szerint: amennyiben az A kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a B kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a B kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek; amennyiben az B kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a A kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a A kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek; amennyiben az C kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a B kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a B kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek. A Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága által rendelkezésre bocsátott keretösszeg erejéig a nyertes intézmény népszerűsítésében nyújt segítséget. A pályázathoz csatolt promóciós terv alapján a nyertes pályázó és a Magyar Turizmus Zrt. közösen dolgozzák ki a marketingakciók tervezetét. A program meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 5 millió forint, amely összeg tartalmazza az áfát és a támogatást terhelő társasági adót is.

16 16 Turizmus és sport II. A pályázók köre Pályázatot nyújthatnak be érvényes működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények, amelyek az elmúlt két évben (2007-ben és 2008-ban) nem nyertek támogatást a Vendégbarát Múzeum program keretén belül. III. Pályázati feltételek 1. A jelentkezés feltételei A jelentkezés feltétele, hogy az alábbiakban felsorolt látogatóbarát intézményi követelményeknek a muzeális intézmény megfeleljen. a) A muzeális intézmény az interpretáció során alkalmazzon kreatív bemutatási formákat, élményelemeket és a látogatók interaktív részvételét elősegítő eszközöket (pl. audioguide, foglalkoztató füzet stb.). b) A muzeális intézmény olyan szolgáltatásokat is kínáljon, amelyek nem csupán a kiállításokat egyszer megtekintők számára elérhetőek, hanem visszatérésre ösztönöznek, illetve közösségi térként is működnek (pl. jegy nélkül is látogatható könyvesbolt, kávézó, belső udvar, park ). c) Az állandó kiállítások mellett alkalomszerűen is kínáljon különleges elemeket, újdonságokat, vagy rendezvényekkel ismétlődően meg tudja szólítani a célközönséget. d) Kínáljon a jövő látogatóit, a gyerekeket aktívan bevonó családi programmá szélesítő elemeket, foglalkozásokat. e) A kiállítások és a szolgáltatások legyenek a társadalom speciális csoportjai számára is elérhetőek. f) Az intézmény által bemutatott értékek illeszkedjenek az adott turisztikai fogadóterület (vagyis desztináció) kulturális kínálatához, és méltóképpen képviseljék azt. Az elmúlt évek során végzett fentiekhez kapcsolódó látogatóbarát fejlesztéseket a pályázati formanyomtatvány 2b pontjában kérjük bemutatni. A szavazásra szakmai előzsűrizést követően kerül sor, amelynek célja a fent említett feltételek teljesülésének vizsgálata. 2. A pályázat nyertesei az alábbi marketingeszközökhöz kaphatnak támogatást: a) Az intézmény látogatóbarát szolgáltatásait bemutató kiadvány, honlap, hirdetés vagy bármilyen újszerű marketingeszköz. b) Ún. csomagajánlatok összeállítása szálláshely- és más turisztikai szolgáltatók bevonásával, illetve az azokat bemutató kiadvány, honlap, hirdetés vagy bármilyen újszerű marketingeszköz. IV. A pályázattal elnyerhető kommunikációs támogatás 1. A támogatás formája A Magyar Turizmus Zrt. a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig a nyertes intézménnyel közösen kiválasztott marketingakciók költségét fedezi. A nyertes intézmény vagy annak fenntartója az akciók megvalósulását követően beszámolót készít az összeg felhasználásáról, csatolva a megrendelt és kifizetett szolgáltatások számláinak másolatát, a számlaösszesítőt és amenynyiben lehetséges egy támpéldányt az elkészített marketingeszközökről. 2. A támogatás mértéke Összesen bruttó 5 millió forint, amely a három kategória nyertesei között megosztva kerül szétosztásra az alábbiak szerint: a) A kategória nyertese: 2 millió forint, b) B kategória nyertese: 1,5 millió forint, c) C kategória nyertese: 1,5 millió forint. Amennyiben adott kategóriába ötnél kevesebb pályázat érkezik, a díjazás az I. pontban megfogalmazottak szerint változik. 3. Elszámolható költségek Marketingeszközökhöz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások. 4. A megvalósítás határideje A támogatott projektnek 2009-ben el kell indulnia. A nyertes pályázó december 1-jéig köteles elszámolni a Magyar Turizmus Zrt-vel.

17 Turizmus és sport 17 IV. A pályázás és az elbírálás menete 1. A pályázás menete A pályázatot a Pályázati formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani március 16-áig. A pályázatot 2 példányban (egy nyomtatott példányban és egy példányban digitális adathordozón), zárt borítékban, ajánlott küldeményként a következő címre kell beküldeni: Magyar Turizmus Zrt. Vendégbarát Múzeum Program 1115 Budapest, Bartók Béla út A formanyomtatvány sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A részvételi dokumentáció hiányos, illetve késedelmes benyújtása esetén az intézmény a szavazásban nem vehet részt. A határidőig beérkezett pályázatokat a Magyar Turizmus Zrt. és a pályázatot kiíró társszervezetek (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) munkatársaiból álló ún. előzsűri értékeli, amely során a pályázat feltételeinek megvalósulását vizsgálják. A feltételeknek megfelelő pályázók közül a nagyközönség választja ki szavazataival a nyerteseket. A szavazás a internetes oldalon zajlik, de természetesen a szavazás a Magyar Turizmus Zrt. (www.itthon.hu) és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság (www.otm.gov.hu) honlapjáról is elérhető lesz. 2. A támogatás folyósítása A pályázó intézményekkel kötött támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettséggel. 3. Pályázati határidők A pályázatot március 16-áig kell benyújtani. Az online szavazás április 1-jén kezdődik a internetes portálon, és május 3-án zárul le. A nyerteseket írásban értesítjük. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisa rendezvényen, a Magyar Nemzeti Múzeumban május 16-án kerül sor. A támogatott projektnek 2009-ben el kell indulnia, az elszámolásnak december 1-jéig kell megtörténnie a fent említett módon. 4. Egyéb tudnivalók Nem részesülhet támogatásban az a résztvevő, aki az értékelési/szavazási folyamatot befolyásolja, vagy azt megkísérli. A Magyar Turizmus Zrt. a látogatóforgalmi adatokat ellenőrzi. Az intézmények pályázatuk benyújtásával hozzájárulnak ahhoz, hogy bemutatkozó anyagukat a Magyar Turizmus Zrt. a Well-PRess kiadó részére az internetes szavazás érdekében átadja, valamint azok a honlapon a szavazás időtartama alatt feltüntetésre kerüljenek. A pályázat benyújtásával a résztvevő tudomásul veszi, hogy sikeres elbírálás esetén a nevét, címét, az elnyert hozzájárulás összegét, a tárgyát és a megvalósítás helyszínét nyilvánosságra hozhatják. A pályázat benyújtásával a résztvevő hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a beküldött képeit promóciós céllal bármely kiadványában, plakátján, egyéb promóciós eszközén feltüntetesse. A képek felhasználása esetén a Magyar Turizmus Zrt. köteles a promóciós eszközön feltüntetni a képen szereplő múzeum nevét. További kérdés esetén Hegedűs Sára, a Magyar Turizmus Zrt. termékmenedzsere nyújt felvilágosítást a (06 1) es telefonszámon vagy a címen. V. A pályázathoz csatolandó dokumentumok A muzeális intézmény érvényes működési engedélyének másolata, 5 digitális fénykép (méret: egyenként minimum 1 MB), hiánytalanul kitöltött pályázati formanyomtatvány. A pályázati formanyomtatvány elérhető és letölthető a honlapról, a felhívások, pályázatok rovatban. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

18 18 Turizmus és sport A turizmus sikerei 2008-ban és kihívásai 2009-ben 2008-ban is jó évet zárt az ágazat A KSH közzétette a tavalyi évre vonatkozó előzetes statisztikai adatokat, 1 amelyekből az derül ki, hogy 2008-ban összességében tartani tudtuk a rendszerváltozás utáni év rekorderedményeit. Pontosabban: a kereskedelemi szálláshelyeken jegyzett vendégek száma épp ugyanannyival 1,5százalékkal nőtt, mint amennyivel a vendégéjszakák száma csökkent ( 1,5%) az előző évhez képest. Figyelemre méltó tehát, hogy az év végére egyre nehezebbé váló körülmények ellenére az ágazat a rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszámot és második legmagasabb vendégéjszaka-számot tudta produkálni 2008-ban! Ezek a számok még nem kezelhetőek tényként, hiszen a KSH által közzétett végleges adatok a tapasztalatok szerint az előzetes adatoknál valamelyest kedvezőbb képet mutatnak. A hazai turizmus sikere az is, hogy ma a magyarországi vendégforgalom motorját egyre nagyobb arányban (2008-ban 49,9% a vendégéjszakákból és 54% a vendégek számából) a belföldi turisták jelentik ban a kereskedelmi szálláshelyeken 7,6 millió vendég (+1,5%) összesen 19,8 millió vendégéjszakát ( 1,5%) töltött el. Magyarország turizmusa 2008-ban tehát összességében teljesítette a rekordév által diktált vendégforgalmi eredményeket (1. ábra) január február március április május június július agusztus szeptember október november december ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken és január és december között Forrás: KSH Az elmúlt évtized adatsorát tekintve a vendégek száma még a évi mutatókat is felülmúlta, míg a vendégéjszakák száma az elmúlt tíz év második legjobb teljesítményével, 307 ezer éjszakával kevesebb az előző év adatához képest (2 3. ábra). 1 Az összeállítás a KSH február 6-án kiadott Kereskedelmi szálláshelyek forgalma január december című tájékoztatója alapján készült.

19 Turizmus és sport * Belföldi vendégek, ezer Külföldi vendégek, ezer Összes vendég, ezer *Előzetes statisztikai adatok 2. ábra: A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, január december Forrás: KSH * Belföldi vendégéjszakák, ezer Összes vendégéjszaka, ezer Külföldi vendégéjszakák, ezer *Előzetes statisztikai adatok 3. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, január december Forrás: KSH Az emelkedő vendégszám, valamint a csökkenő vendégéjszaka-szám azt mutatja, hogy a hazai kereskedelmi szálláshelyek iránt emelkedett a kereslet, ugyanakkor az átlagos tartózkodási idő a nemzetközi trenddel összhangban Magyarországon is csökken ban az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,8 éjszakát, a belföldi vendégek 2,4 éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeinken. A évi adatokhoz képest mindegyik mutató csökkent egytizeddel ban a vendégforgalom több mint héttizedét regisztráló szállodák a belföldi forgalom erősödésének (+1,6%) kö-

20 20 Turizmus és sport szönhetően a kereskedelmi szálláshelyi átlagnál kedvezőbb eredményeket könyvelhettek el (az összes vendégéjszaka-szám 0,3%-kal csökkent, 1. táblázat). A gyógyszállodák az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 13,6 százalékát jegyezték, ugyanakkor minden 100 szállodai vendégéjszaka közül 19-et gyógyszállodában töltöttek. A vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest legdinamikusabban (+14,5%) továbbra is a wellness-szállodákban emelkedett. Ezen kívül gyarapodás jellemezte az öt- (+1,6%) és négycsillagos (+0,9%) házakat is. A kereskedelmi szálláshelyek közül még a kempingek (1,6%) könyvelhettek el vendégforgalom-bővülést. 1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, január december* Szállástípus Belföldi Külföldi Összesen / / /2007 ezer éjszaka % ezer éjszaka % ezer éjszaka % Szálloda , , ,3 5 csillagos , , ,6 4 csillagos , , ,9 3 csillagos , , ,6 2 csillagos , , ,1 1 csillagos , , ,7 Gyógyszálló , , ,4 Wellness-szálloda , , ,5 Panzió , , ,4 Turistaszállás , , ,3 Ifjúsági szálló , , ,4 Üdülőház 695 0, , ,5 Kemping , , ,6 Összesen , , ,5 *Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak. Forrás: KSH Tavaly tehát tovább folytatódott az a sokéves tendencia, hogy a kereslet a magasabb minőségű szolgáltatások irányába tolódik el: ma már a külföldiek minden 100-ból 79 éjszakát, honfitársaink 100-ból mintegy 63 éjszakát szállodában töltenek decemberében a belföldi vendégek száma 0,1 százalékkal nőtt, a belföldi vendégéjszakák száma pedig 4,9 százalékkal mérséklődött (2. táblázat). 2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2008 decemberében december hónap Eltérés, 2007 = 100% Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 437,1 1,9 Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 188,2 4,5 Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 248,9 +0,1 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka) 978,2 4,6 Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka) 456,2 4,3 Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka) 522,0 4,9 Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft) 7918,9 1,3 Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft) 4437,1 4,5 Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft) 3481,8 +3,2 Forrás: KSH

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5

2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5 Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (II.27) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló, többször módosított 70/2005.(XII.15.)

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

RAKTÁR UTCA - VIHAR UTCA - HUNOR UTCA - HÉVÍZI ÚT - KUNIGUNDA ÚTJA

RAKTÁR UTCA - VIHAR UTCA - HUNOR UTCA - HÉVÍZI ÚT - KUNIGUNDA ÚTJA ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 34/2003. (X.2.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001.(XI.30) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint A BUDAPEST III. kerület RAKTÁR UTCA -

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 27/2009.(IX.04.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: a Helyi Építési Szabályzatról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 43/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 43/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 43/2003. (VIII. 28.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Általános Rendezési Terve szabályozási előírások és szabályozási terv Tiszavasvári út Tagló utca 0518/33

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról Lajosmizse Városának Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529751, 311304 email: regioplan@regioplan.hu Munkaszám. Rp.I.1136 P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/2002. (III. 27.) számú r e n d e l e t e Sóstófürdő Kemecsei u. Állomás u. 15403 hrsz-ú út Napfény u., valamint a Kemecsei u. Állomás u. 27751/156 hrsz-ú

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról. Mellékletek:

16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról. Mellékletek: 16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról Mellékletek: 20. napirendi pont A helyi építészeti értékek támogatására vonatkozó pályázatok

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 )

A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 ) 4001 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Telefon: (42) 524-524 NYÍREGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA A(z) 4255 HRSZ-Ú FÖLDRÉSZLETRE ( 2009 ) A jelen adatszolgáltatás tájékoztató jellegű Nyíregyháza

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2011.(X.12.) önkormányzati rendelete az építésügyi engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettségről Szikszó Város Önkormányzatának

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 52/2001. (IX. 10.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 52/2001. (IX. 10.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 52/2001. (IX. 10.) számú r e n d e l e t e a Garibaldi u. Korányi F. u. Krúdy Gy. u. - Ószőlő u. közötti terület Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi

Részletesebben

a BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt terület

a BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt terület ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2002. (VII.4.) RENDELETE a BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Munkaszám: HszM-1/2012. Ikt. sz.: 43/2012. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS) 2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS KÜLTERÜLETEN A NÁDUDVARI ÉS HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 7/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet ódosításáról és a Budapest, XVI. kerület Újszász

Részletesebben

BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (I. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 a a Budapest III. kerület által határolt terület kerületi szabályozási tervére vonatkozó,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

K I V O N A T Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. május 26-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. május 26-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből. nyilvános ülésének könyvéből. 83/2009. (V. 26.) Kt. határozat egyetért azzal, hogy a 2009. május 26.-ai nyilvános ülés egyebek napirendi pontját az alábbi napirendi pontokkal egészítse ki: A 3. napirendi

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház beépítést tisztázó elvi engedélyezési terveihez Építésztervezők: É 01 3417/13

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

BÉCSI ÚT - KISCELLI UTCA - SAN MARCO UTCA - KENYERES UTCA

BÉCSI ÚT - KISCELLI UTCA - SAN MARCO UTCA - KENYERES UTCA ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27./2003. (IX.08.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001.(XI.30) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint A BUDAPEST III. kerület BÉCSI ÚT -

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2196//2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont alapító

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.(IV.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.(IV.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.(IV.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a társasházi lakóépületek felújításának, korszerűsítésének támogatásáról Bátonyterenye Város Önkormányzata

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2194/3/2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 23-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Vecsési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: A településképi véleményezési, bejelentési és a településképi

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST, III. KERÜLET MIKOVINY U. - FOLYONDÁR U. - PODOLIN U. - DOBERDÓ ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ)

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE. a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum

Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE. a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum Bánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

(1) A HÉSZ 1. (1) bekezdés a) pontja az alábbi ponttal egészül ki:

(1) A HÉSZ 1. (1) bekezdés a) pontja az alábbi ponttal egészül ki: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2015 (V. 04) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

6/2005. (II. 21.) rendelete

6/2005. (II. 21.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 6/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület Rákospalotai

Részletesebben

Bevezető rendelkezések

Bevezető rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 46/2007. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól Zalaegerszeg

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

(egységes szerkezetben a 9/2009./VII.6./sz. rendelettel)

(egységes szerkezetben a 9/2009./VII.6./sz. rendelettel) Hollád Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2007./IX.19./sz. rendelete a a 6/2007./V.25./rendelettel módosított, 6/2005. (IV.25.) számú rendelete Hollád község Helyi Építési Szabályzatának, valamint

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki.

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki. 1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 13/2009. (III. 20.) sz. rendelete az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről Kazincbarcika Város Önkormányzatának

Részletesebben

helyi építési szabályzat módosítása (önkormányzati rendelet-tervezet) 1

helyi építési szabályzat módosítása (önkormányzati rendelet-tervezet) 1 Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő- testületének../2013. (.) önkormányzati rendelete Felcsút helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006.(VII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet) Felcsút

Részletesebben

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról REGIOPLAN KÖRNYEZET ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529751, 311304 email: regioplan@regioplan.hu Petőháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 62/2011. (V. 30.) Kt.

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM. rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM. rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM rendelete a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok, jeltolmácsok díjazásáról A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

Részletesebben

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK TORMÁSLIGET - 29-4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK 4.1. TORMÁSLIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2013 (VII. 17) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE TORMÁSLIGET KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Részletesebben