J/2843. számú JELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "J/2843. számú JELENTÉS"

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/2843. számú JELENTÉS a gyermekek és az ifjúság helyzetérıl, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a évben megtett kormányzati intézkedésekrıl Elıadó: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Budapest, április

2 I. HELYZETKÉP

3 1. Demográfia, családi viszonyok 1.1. A népességszám változása A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt években is tovább folytatódott a népesség számának csökkenése: az évtized elején a lakosság száma még 10 millió 375 ezret tett ki, 2003-ra 10 millió 142 ezerre esett vissza, míg 2005-re 10 millió 97 ezerre csökkent. 1. ábra A népesség nemek szerint, , ezer fı Férfi Nı Forrás: KSH A népesség csökkenése különösen a fiatalabb generációkban figyelemreméltó. A 0-29 éves korosztály január 1-jei állapotát bemutató ábrán látható, hogy a fiatalabbak felé haladva fokozatosan csökken az egyes kohorszok létszáma. Míg a 29 éves korosztályban több mint 175 ezer fıt találunk, addig a legfiatalabbak létszáma már nem éri el a 100 ezret. 3

4 2. ábra A gyermek- és ifjúsági korosztályok nagysága január fı életkor Forrás: KSH 1.2. Családi állapot Régóta tartó tendencia, hogy a 15 éves és idısebb népesség körében csökken a házasok aránya, ami a nıtlenek, hajadonok és az elváltak részarány-növekedésével jár ban a 15 évnél idısebb lakosságnak már csak kevesebb mint fele élt házasságban, miközben a nıtlenek és hajadonok aránya az 1990-es évre jellemzı 20 százalékról 30-ra nıtt. 3. ábra A 15 éves és idısebb népesség családi állapot szerint év Nıtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Forrás: KSH Az Ifjúság2000 kutatás jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára már korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idı megnövekedése, valamint az elsı munkába állás idıpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon 4

5 belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de vélhetıen ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkezı élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Az Ifjúság2004 kutatás adatai szerint 2004-ben a éves korosztály közel héttizede volt nıtlen vagy hajadon, 17 százalékuk élt házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. A 2000-ben mért adatokhoz képest a nıtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élık összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nıtt az élettársi viszonyban élık aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. 4. ábra A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása (százalék) nıtlen/hajadon házas élettárssal él Ifjúság2000 Ifjúság2004 Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság2004 A Budapesten élı fiatalok mintegy negyede, míg a községekben élık több mint egyharmada él tartós kapcsolatban. Ezen belül Budapesten egyértelmően az élettársi kapcsolat a preferáltabb (16 százalék), a községekben pedig a fiatalok, ha már állandó partnerrel élnek, akkor inkább a házastársi kapcsolatot választják (20 százalék, 2000-hez képest Budapesten mintegy 3 százalékponttal, míg a községben lakó évesek körében 7 százalékponttal csökkent a házasok aránya). A társadalmi esélyek mentén fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapotában, ha az apák iskolai végzettsége szerint vizsgáljuk a kérdést. Egyértelmően megállapítható, hogy ebben a korosztályban azok élnek inkább élettársi és leginkább házastársi kapcsolatban, akiknek az édesapja vagy nevelıapja alacsonyabban iskolázott. Másképpen: minél magasabban iskolázott a megkérdezett apja, annál nagyobb a valószínősége, hogy a fiatal egyedülálló lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegő. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák éves gyermekeinek alig több 5

6 mint a fele nem él párkapcsolatban, míg a diplomás apák körében ez az arány eléri a 80 százalékot Házasságkötések és válások A házasságkötések száma Magyarországon 2005-ben volt, ami csupán néhány százzal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az alig 45 ezer házasságkötésre 2005-ben válás jutott. Az ezer fennálló házasságra jutó válások száma 11,8 míg az ezer házasságkötésre jutó válások száma 561 volt. Ez az adat 2001 óta lényegében érdemben nem változott. 1. Táblázat Házasságkötések száma Házasságkötések száma Forrás: KSH 2005-ben tovább csökkent a házasodók aránya a fiatalok körében. A 19 évnél fiatalabbak körében (fıleg a férfiak esetében) már csupán 1,2 házasság jutott 1000 nem házas (ebbe a korcsoportba tartozó) férfira. E korcsoportban a csökkenés fıleg a nık körében drámai, hiszen még 2001-ben is évnél fiatalabb nıre több mint 9 házasságkötés jutott, míg 2005-ben már csak 5,6. A 20-24, illetve a évesek körében természetesen már magasabb arányokkal találkozhatunk, de a csökkenés továbbra sem állt meg, még a néhány évvel (2001) korábbi állapotokhoz képest is romlottak a házasságkötési arányszámok. Korcsoport Ezer megfelelı korú nem házas 2. Táblázat A házasodók nem és korcsoport szerint férfira nıre jutó házasságkötés ,4 2 1,2 1, ,9 9,3 5,9 5, ,1 121,7 24,9 16,5 14,5 241,7 184,7 48,6 37,7 35, ,4 123,5 61,3 55,2 54,5 151,7 107, ,2 72,8 Forrás: KSH A válások száma a házasságokhoz képest fıleg a 19 évnél fiatalabb korosztályokban nıtt az elmúlt évek során ben a férfiak esetében 1000 megfelelı korú házasra 16,6 válás jutott. A nık esetében ez a szám 20,1 volt. 3. Táblázat Elváltak nem és korcsoport szerint Korcsoport Ezer megfelelı korú házas férfira nıre jutó válás ,1 8,9 7,9 18,9 16,6 19,2 13, ,7 20, , ,7 25,6 27,4 21,5 23,4 30,8 29,3 29, ,2 28,9 28,5 27,7 18,9 19,8 26,3 27,2 28,4 Forrás: KSH 6

7 1.3. Gyermekvállalás A népesség reprodukciójáról torzítatlan képet ad a teljes termékenységi arányszám. 1 Az elmúlt másfél évtizedben ennek értéke is jelentısen visszaesett. A kilencvenes években tovább lanyhult a szülési kedv, azonban az elmúlt években jelentıs változások már nem következtek be. Amíg az évtized elején egy nı átlagosan 1,9 gyermeknek adott volna életet, addig a mélypontnak számító 1999-es évben már csak 1,3-nak, és ez a szám 2005-ben is lényegében változatlan (1,32) maradt. 5. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása teljes termékenységi arányszám ,92 1,84 1,31 1,28 1, év Forrás: KSH A évi termékenységi szint mellett száz nı élete során 132 gyermeket hozna világra, ez valamivel magasabb a 2004-es értéknél. Ilyen termékenységi szint mellett a felnövı generációk nagysága százalékkal marad el az anyákétól. A teljes termékenységi arány az Európai Unióban átlagosan 152, Franciaországban a legmagasabb (194) és Lengyelországban a legalacsonyabb (124). A magyarországihoz hasonló arány Spanyolországban és Németországban (134), illetve Lettországban (131) található. Az élveszületések száma 2005-ben volt, ez valamivel 2,4 százalékkal magasabb az elızı évi adatnál. A megszületett gyermekeknek több mint harmada házasságon kívül jött a világra. Míg 1980-ban ez a szám még csak 7,1 százalék volt, 1990-re 13 százalékra emelkedett, majd 2001-ben már valamivel meghaladta a 30 százalékot. 1 A teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nı élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 7

8 2. Társadalmi egyenlıtlenségek A 0 15 évesek szegénységi kockázata egy 2006-ban publikált KSH jelentés 2 szerint 2003-ban csaknem 42 százalékkal haladta meg az országos szintet. Ebben a korosztályban a szegénységi arány 16,6 százalék volt. A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükrözıdött a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában ban kiemelkedıen nagy (23,3 százalékos) volt a két felnıttbıl és 3 vagy több eltartott gyermekbıl álló háztartások szegénységi kockázata. Emellett a szegénység kockázata a éves korosztályokban is magasabb (13,8 százalék) volt az országos átlagnál. 4. Táblázat Szegénységi arány korcsoportok szerint (2000, 2003) %-ban Korcsoport Összesen 11,4 11, ,3 16, ,0 13, ,1 10, ,4 8,8 65-8,2 9,8 Forrás: KSH Az ezer gyermekes háztartásban az egy fıre jutó éves nettó jövedelem 2004-ben 636 ezer forint volt. Ez az országos átlag 81 százalékának felelt meg. Annak a mintegy 133 ezer gyermekes háztartásnak, ahol a felnıttek között nincs aktív keresı, egy fıre jutó éves jövedelme ugyanakkor csak az országos átlag mindössze 43 százaléka (339 ezer forint) volt. Az aktív keresıvel rendelkezı gyermekes háztartások egy fıre jutó jövedelme is elmarad azonban az országos átlagtól. Megnevezés 5. Táblázat A 20 év alatti eltartott gyermeket nevelı és az ország összes háztartásainak jellemzıi 2004-ben háztartásszám áltagos háztartásnagyság, fı egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft egy fıre jutó éves nettó jövedelem forint az országos átlag %-ban gyermekes háztartások összesen , ,9 ebbıl csak egy aktív keresı van a háztartásban , ,1 kettı vagy több aktív keresı van a háztartásban , ,5 nincs aktív keresı a háztartásban , ,1 Ország összesen , Forrás: évi Jövedelemfelvétel, KSH 2 A társadalmi kirekesztıdés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzıszámok. (Laekeni indikátorok) KSH, Budapest,

9 3. A fiatalok vagyoni helyzete 3.1. Tartós fogyasztási javakkal való ellátottság Az objektív anyagi helyzetet mind az eltartottak, mind az önállók esetében a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság feltérképezésével mértük. 6. Táblázat Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezık aránya háztartástípus szerint (az összes megkérdezett között, százalékban) Vagyontárgy Eltartottak Önállók Átlagosan hifi berendezés CD-lejátszó DVD-lejátszó házimozi szett videomagnó légkondicionáló automata mosógép mosogatógép értékes mőtárgy értékes sporteszköz másik ingatlan autó Forrás: Ifjúság2004 Elsı pillanatban látható, hogy az eltartottként definiált fiatalok olyan háztartásokban élnek, amelyek több tartós fogyasztási cikkel rendelkeznek, mint az önállók, illetve a fiatal házasok háztartásai. Az önálló háztartásban élık közül is az egyedül élık azok, akik (eddig) kevesebb tartós fogyasztási cikket halmoztak fel, mint saját családjukkal élı társaik, és lényegesen kevesebbet, mint azok a családok, ahol a éves fiatalok eltartottként élnek. A videomagnóval való rendelkezést vizsgálva nagyobb különbséget láthatunk: az eltartott fiatalok háztartásának 80 százalékában találunk videomagnót, míg az önálló háztartással rendelkezı fiatalok között ez az arány 66 százalék. A háztartási gépekkel, berendezésekkel való ellátottság esetén a legnagyobb eltérést az automata mosógéppel való rendelkezésnél tapasztaljuk, az eltartott fiatalok háztartásainak 83 százalékában, az önálló fiatalok háztartásainak pedig 70 százalékában találunk automata mosógépet. Légkondicionáló berendezéssel, illetve mosogatógéppel az eltartott fiatalok háztartásainak 4, illetve 10 százaléka rendelkezik, ugyanez az arány az önálló fiataloknál 3 és 6 százalék. A nagyobb értékő beruházási eszközök körében másik ingatlan, személygépkocsi, sporteszköz, illetve mőtárgy azt tapasztaljuk, hogy az eltartott fiatalok háztartásaiban magasabb az ezen eszközökkel rendelkezık aránya. Az önálló fiatalok háztartásai egy-két kivételtıl eltekintve tehát szegényebben felszereltek tartós fogyasztási cikkekkel, mint a kibocsátó családban élı fiatalok háztartásai. Minden bizonnyal az önálló fiatalok háztartásainak nem volt még ideje, anyagi ereje és tıkéje, hogy megtegye ezeket a viszonylag nagy beruházásokat. Különösen jól láthatóak ezek a különbségek az igazán nagy beruházást igénylı eszközök birtoklása terén. 9

10 3.2. A fiatalok lakáshelyzete Az Ifjúság2004 kutatás adatai alapján a fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük él saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerısöknél lakik az év legnagyobb részében. 7. Táblázat Az év legnagyobb részében hol lakik Ön? (érdemben válaszolók válaszainak megoszlása) Százalék Szüleinél 65 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 20 Kollégiumban 3 Házas-/élettársa szüleinél 3 Albérletben, többekkel együtt 3 Lakást bérel magánszemélytıl 2 Rokonoknál, ismerısöknél 2 Lakást bérel önkormányzattól 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Állandó lakóhelyüket 3 tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében szüleik otthonában laknak: a megkérdezettek majd' háromnegyede. Ez zömmel az iskolások életmódjának köszönhetı, hiszen állandó lakóhelyét tekintve szinte senki sem él kollégiumban, és a tipikusan fıiskolás/egyetemista lakóhelynek számító többekkel közös albérlet aránya is elenyészı, ha az állandó lakóhelyet vesszük figyelembe. 8. Táblázat Állandó lakóhelyét tekintve hol lakik Ön? Százalék Szüleinél 72 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 19 Házas-/élettársa szüleinél 3 Rokonoknál, ismerısöknél 2 Lakást bérel magánszemélytıl 1 Lakást bérel önkormányzattól 1 Albérletben, többekkel együtt 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Sokan azok közül is szüleikkel élnek, akik amúgy már saját családot alapítottak (ık az összes megkérdezett kb. 9 százalékát jelentik), ezért némileg ugyan csalóka eredményre vezet az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét külön-külön jellemezve elemezni, de talán még mindig kevésbé mos össze különbözı helyzeteket ez a bontás, mint hogyha egységesen beszélnénk a fiatalokról. 3 Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 10

11 9. Táblázat A ház/lakás helye a településen belül a kérdezı megítélése alapján (háztartástípus szerint, százalék) Önálló Eltartott Átlagosan Olcsó lakáspiaci övezet Közepes, átlagos lakáspiaci övezet Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet A kérdezı nem tudta megítélni az övezetet Forrás: Ifjúság2004 A már önállóan élık feltehetıleg egyelıre rosszabb környéken, helyileg alacsonyabbra értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Ez nem feltétlenül jelent valóban rosszabb körülményeket vagy relatíve rosszabb anyagi helyzetet, egyszerően csak kevesebb idı állt eddig rendelkezésre a felhalmozásra az önállóak számára. Az életminıségnek, s így közvetetten az anyagi helyzetnek is fontos jellemzıje, hogy a lakásból hány négyzetméter jut egy személyre. Ez az adat egyáltalán nem különbözik az önállóak és az eltartottak esetében, az átlagos egy fıre jutó lakásterület 24 m ábra Megfelelınek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit? (állandó lakóhely szerinti megoszlás, százalék) szüleivel él saját, vagy házas- /élettársa lakásában, házában él egyéb helyen él nem igen átlagosan % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: Ifjúság2004 A lakáskörülményeket illetıen az Ifjúság2004 a szubjektív megítéléseket is föltárta. Ezt vizsgálandó feltettük azt a kérdést, hogy megfelelınek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. 11

12 7. ábra Miért elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeivel? (a lakáskörülményeikkel elégedetlenek válaszainak elıfordulási arányai, százalék) kicsi a jelenlegi lakás/ház 59 önállósodni szeretne 50 nem a saját tulajdona (pl. albérlet) rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház rossz a lakókörnyezet drága a fenntartás alacsony a lakás/ház piaci értéke egyéb Forrás: Ifjúság2004 Mint kiderült, túlnyomó részük, mintegy 80 százalékuk, megfelelınek tartja saját lakáskörülményeit. A saját otthonban vagy szüleik lakásában élık lényegesen elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, a házastárs szüleinél vagy ismerısöknél, rokonoknál laknak. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szüleikkel együtt lakók valamivel elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik saját lakásukban élnek; ez arra utal, hogy az önállósodási vágy kisebb probléma, mint a lakás más (méret- és minıségbeli) hátrányai. Természetesen ez jelentıs részben annak is köszönhetı, hogy a legfiatalabbak jelentıs részénél még nincs is napirenden az elköltözés. Az átlagos egy fıre jutó négyzetméter 24 m 2, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 26 m 2, míg az azzal elégedetlenek esetében 18 m 2. Legtöbben (59 százalék) lakásuk, házuk méretével elégedetlenek; saját (tulajdonú) lakásra az elégedetlenek majd' harmada (27 százalék) szeretne szert tenni, s ugyanennyien vannak, akik lakásuk, házuk minıségével nincsenek megelégedve. A nem megfelelınek tartott lakáskörülmények növelik a változtatási igényt, illetve konkrét elképzeléseket implikálnak (az elégedetlenek 64 százaléka esetében), de még a lakáskörülményeikkel elégedettek között is találunk olyanokat (29 százalék), akiknek konkrét elképzeléseik vannak lakáskörülményeik megváltoztatását illetıen. A konkrét lakásváltoztatási elképzelésekkel rendelkezı fiatalok alig több mint fele 54 százalék adott hangot annak, hogy államilag támogatott lakáshitel felvételét tervezi. Arányukat tekintve a legtöbben félmillió forintot terveznek felvenni (azok közül, akiknek konkrét elképzelése van az összegrıl). A lakásszerzés problémájának fontosságát jelzi, hogy azok közül, akiknek szilárd elképzelésük van az életük elkövetkezendı öt évében megvalósítandó céljaikról, egyharmadnyian (32 12

13 százalék) említettek lakással kapcsolatos célokat. 24 százalék szeretne lakást építeni, vásárolni vagy cserélni, és 8 százalék szeretne lakást felújítani, bıvíteni, illetve modernizálni. 4. Oktatás 4 A éves fiatalok élethelyzetének jelentıs fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendıben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvı arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az iskolarendszerő oktatásban résztvevı gyermekek, tanulók, hallgatók kormegoszlása szerint a 16 év felettiek egyre késıbb lépnek ki az oktatási rendszerbıl. A 2004/2005-ös tanévhez hasonlítva az 1997/1998-as tanév adatait, a 16 évesek részvételi aránya változatlanul 95 százalék, a 18 éveseké 62 százalékról 74 százalékra, a 20 éves korosztályé 38 százalékról közel 49 százalékra emelkedett. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsıfokú rendszer a képzési idı kitolódásával jár együtt, és a növekvı részvételi arányok mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli korosztály folyamatosan növekvı arányban található az oktatási rendszerben. Az óvodai nevelésben és a nappali rendszerő iskolai oktatásban a 2005/2006-os tanévben Magyarországon 1 millió 990 ezer gyermek és fiatal az érintett korosztály (a 3 22 éves népesség) 87 százaléka vett részt. 8. ábra Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a nappali képzésben, Forrás: KSH Az óvodába beiratkozottak száma a 3 5 éves korosztály létszámának növekedésébıl adódóan 1995 óta elıször kismértékben emelkedett, a 2005/2006-os tanévben 327 ezer gyermek járt óvodába, mintegy 600 fıvel több, mint a 2004/2005-ös tanévben. A 2005/2006-os tanévben több mint 5,3 ezer fogyatékos gyermek részesül óvodai nevelésben, az oktatáspolitikai 4 Oktatási adatok (elızetes adatok), KSH, Budapest, 2006 alapján 13

14 célkitőzéseknek megfelelıen 73 százalékuk integrált formában, amely képzési mód a gyermekek iskolai továbbhaladását könnyíti meg Alapfokú oktatás Az általános iskolák tanulói létszáma a népesedési tendenciából következıen jelentısen csökkent: a nappali oktatásban 859 ezren tanulnak, több mint 28 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbi létszámnál. Ezen belül a fogyatékos gyermekeket oktató általános iskolák, osztályok tanulóinak száma, valamint az integrált oktatásban részt vevıké 61 ezer fı. A napközis ellátást a tanulók 41 százaléka veszi igénybe, az iskolai étkezésben részesülık aránya is emelkedett tavaly óta (64 százalék) ben csaknem 120 ezer nyolcadikos fejezte be általános iskolai tanulmányait. A csökkenést jól jelzi, hogy számuk 1995-ben még több mint 126 ezer volt, míg 1990-ben még közel 170 ezer. Az általános iskolából továbbtanulók aránya az évtized végére a tárgyévben végzık 96 százaléka volt. A tanulni szándékozó fiatalok az érettségit és esetleg az emellett még szakképzettséget is adó középfokú oktatási intézményeket preferálták. A felsıoktatásban továbbtanulni szándékozók többnyire a gimnáziumot választották, akik pedig szakképzettséget kívántak szerezni, és a felsıoktatásban való továbbtanulás lehetıségét is nyitva kívánták hagyni, azok inkább a szakközépiskolákat. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerrıl 197 ezer fıre (+57 százalék), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerrıl 244 ezerre (+43 százalék), a szakiskolai tanulóké pedig 225,4 ezer fırıl 131,0 ezer fıre (-58 százalék) változott 1990 és 2005 között. Az elmúlt évben kismértékben ismét emelkedett a középfokú oktatás nappali rendszerő képzéseiben részt vevı tanulók száma: a 2005/2006. tanévben 572 ezer tanuló iratkozott be, mintegy másfél ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szakiskolák és szakközépiskolák tanulólétszámának alakulásában némi csökkenés figyelhetı meg, a gimnazisták számának folyamatos emelkedése még tart, csaknem 4 ezer fıvel többen vesznek részt ebben a képzési formában. Összességében a beiratkozottak 23 százaléka (131 ezer fı) érettségit nem adó szakiskolákban, 43 százaléka (244 ezer fı) szakközépiskolákban és 34 százaléka (197 ezer fı) gimnáziumokban tanul. 14

15 9. ábra A középfokú oktatás nappali tagozatán tanulók számának alakulása Forrás: KSH Az 1980-as évek végén indult 8, illetve 6 évfolyamos gimnáziumi oktatás tanulólétszáma stabilizálódott. A 2005/2006. tanévben 65 ezer fiatal tanult ilyen formában, ebbıl általános iskolás korú (5 8. évfolyamon tanuló) Középfokú oktatás és szakképzés A 2005/2006-os tanévben a szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképzı évfolyamain tanulók száma a nappali oktatásban 130 ezer fı volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. A középfokú oktatásban részt vevık számának növekedésébıl adódóan a gimnáziumi érettségit szerzettek száma 2005-ben elérte a 77 ezer fıt. Ugyanebben az évben 26 ezren szakiskolában és 27 ezren szakközépiskolában tettek sikeresen szakmai vizsgát. A demográfiai változások egyértelmő vesztese a szakiskola volt, ebben az iskolatípusban a tanulólétszám a vizsgált idıszakban 222 ezerrıl 123 ezer fıre csökkent. Az ide kerülı tanulóállomány jelentıs részének befogadóképessége, továbbá az intézménytípus kevésbé piacképes szakmastruktúrája és képzettségi szintje miatt nem elég versenyképes. A társadalmi hátrányok kezelését is kényszerően vállaló szakiskolák a felzárkóztatás ellenére sem képesek a jelenlegi feltételek mellett alapfunkcióikat megfelelı minıségben teljesíteni. Nem tudják megtartani a tanulók jelentıs hányadát, és eljuttatni ıket a sikeres szakmai vizsgához, továbbá a munkaerı-piaci elvárásoknak megfelelıen sem tudják a tanulók felkészítését biztosítani. Összességében, a szakképzési programokat kínáló intézmények száma 14 év alatt 42 százalékkal emelkedett, 978-ról 1395-re. Ugyanezen idıszak alatt a szakképzésben résztvevık száma folyamatosan csökkent, az 1991/92-es tanév 404 ezres létszámával szemben a 2004/2005-ös tanévben 377 ezer fiatal tanult szakképzı intézményekben. 15

16 Tanév Szakiskola, intézmények száma Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Szakiskola 10. Táblázat Szakiskolák és szakközépiskolák adatai 1 intézményre jutó tanulók száma (fı) Szakiskola Szakiskola közismereti évfolyamok létszáma (9-10) 1 intézményre jutó közismereti évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) Szakiskola szakképzési évfolyamok létszáma (11- ) 1 intézményre jutó szakképzési évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) 2004/ Speciális szakiskola Tanév Speciális szakiskola, intézmények száma 1 intézményre jutó tanulók száma (fı) Speciálsi szakiskola közismereti évfolyamok Speciális szakiskola szakképzési évfolyamok létszáma (9-10) létszáma (11- ) Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Speciális szakiskola 1 intézményre jutó közismereti évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) 1 intézményre jutó szakképzési évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) 2004/ Szakközépiskola Tanév Szakközépiskola, intézmények száma 1 intézményre jutó tanulók száma (fı) Szakközépiskola közismereti évfolyamok létszáma (9-12) Szakközépiskola szakképzési évfolyamok létszáma (13- ) Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Szakközépiskola 1 intézményre jutó közismereti évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) 1 intézményre jutó szakképzési évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) 2004/ Szakképzı intézmények összesen Tanév Szakképzı intézmények száma összesen Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Összesen 1 intézményre jutó tanulók átlagos létszáma (fı) Szakképzı intézmények közismereti évfolyamainak létszáma 1 intézményre jutó közismereti évfolyamon tanulók átlagos létszáma Szakképzı intézmények szakképzési évfolyamainak létszáma 1 intézményre jutó szakképzési évfolyamon tanulók átlagos létszáma (fı) (fı) 2004/ Forrás: OM Statisztika 16

17 Az iskolai rendszerő szakképzést jelenleg mintegy másfélezer középfokú intézmény végzi. Az elmúlt évek egyik fı tendenciája azt mutatja, hogy a képzési szerkezet jelentısen eltolódott az érettségire épülı szakképesítések irányába (gazdasági, informatikai, kommunikáció stb.), visszaszorult a hagyományos, magas költségigényő (beruházás és fenntartás) szakképesítések oktatása (elsısorban a nehéz ipari, építıipari, gépipari és mezıgazdasági szakképesítések tartoznak ide). A másik fı tendencia az, hogy az iskolafenntartók igyekeznek vegyes típusú iskolákat létrehozni annak érdekében, hogy az alaprész forrásaihoz az iskolák nagyobb része férjen hozzá. A szakiskolai tanulók gyakorlati képzését elsısorban az iskoláknak kellett megoldaniuk, illetve a gazdaság szerepvállalásának fokozását kellett elérni, leginkább az érdekeltség növelésével. 1998/99-tıl amikor is már csak az új képzési rendszer 5 szerint lehetett beiskolázni a tanulókat a évfolyamon folyó alacsony óraszámú szakmai elıkészítéshez, pályaorientációhoz szükséges gyakorlati képzési feltételeket iskolai keretek között kellett megoldani. A konkrét szakmai képzésben szakképzı évfolyamokon jelentkezı gyakorlati képzési igényt a szakiskolákban az iskolai tanmőhelyi képzés mellett a gazdaság fokozottabb részvétele támogatta. Az utóbbi két évben a gazdaság szereplıinek ösztönzésével jelentısen emelkedett a tanulószerzıdéses tanulók száma. 11. ábra Tanulószerzıdések számának alakulása Tanulószerzıdések száma / / / / /2002 tanév 2002/ / / /2006 Forrás: KIR-STAT közoktatási statisztikai adatbázisok A szakiskolai nevelésben foglalkoztatott pedagógusok száma az 1990/1991-es tanév közel 13 ezres létszámáról 2004/2005-re 9690-re csökkent. A tanulók számának csökkenése miatt az egy pedagógusra jutó tanulók száma a másfél évtizedes idıszakban 17-rıl 14-re csökkent. 5 A szakmai képzés a 11., illetve a 13. évfolyamon indítható. A évfolyamon az általános (alap)mőveltségi vizsgára való felkészítés, illetve szakmai elıkészítés, pályaorientáció, a évfolyamon a szakközépiskolákban az érettségire való felkészítés, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. 17

18 Tanév Iskola feladatellátási hely Tanuló 12. Táblázat Szakiskolai nevelés és oktatás adatai Ebbıl a nappali oktatásban Osztályok a nappali oktatásban Pedagógus Osztályterem Egy osztályra jutó tanuló Egy pedagógusra jutó tanuló 1990/ / / / / / / / / / / / / / / Forrás: OM statisztika 4.3. Felsıfokú szakképzés 1998-ban került bevezetésre az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés (ma felsıfokú szakképzés = FSZ), melynek elsıdleges célja a gazdaság és a felsıoktatás kapcsolatának erısítése és a munkaerıpiac magasan kvalifikált munkaerıigényének kielégítése volt. Az eredeti elképzelések szerint a gyakorlatra orientált, rövid idejő képzéssel a munkaerıpiacra való kilépés biztosítása mellett a felsıoktatásban is hasznosítható krediteket lehetett szerezni. A gyakorlatban az eredeti elképzelés részben teljesült. A felsıfokú szakképzésben bizonyítványt szerzettek körében erıs továbbtanulási motiváció figyelhetı meg, döntı többségük kb. 80 százalék a felsıoktatásban folytatja tanulmányait. A felsıfokú szakképzés eredeti céljai között az is szerepelt, hogy a szakképzés különösen az egész életen át tartó tanulás szemlélete alapján ne legyen zsákutca, tehát a továbbtanulás lehetısége biztosított legyen. Az OKJ korszerősítése során megvizsgálták az egyes képzési szintek sajátosságait, különbségeit, különös tekintettel az 5.4. és 5.5. szintekre és a felsıfokú szakképesítések az új, moduláris rendszerő OKJ-ba már szervesebben illeszkednek. A felsıoktatás bolognai irányelvek szerinti bevezetése, valamint az új felsıoktatásról szóló törvény (2005. évi XXXII. törvény, hatálybalépés: III. 1.) a felsıfokú szakképzés megújítását jelentheti. 18

19 4.4. Az iskolai rendszerő szakképzés tendenciái: o csökken az iskolás korosztály összlétszáma; o a szakiskola kontraszelektált, az ott tanulók létszáma a gazdaság igényeihez képest alacsony; o kevés a középfokú végzettségő, munkaerıpiacra kikerülı szakember, a gimnáziumból és a szakközépiskolából egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a fiatalok; o a munkaerı-piaci igényekhez képest magas a felsıfokú intézményekben tanulók aránya. A tendenciák az alábbi fı következményekhez vezetnek: o A csökkenı létszámú szakiskolai képzés komoly feszültséget teremt a munkaerıpiacon, s ezen túlmenıen a kontraszelekcióból fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás (15-20 százalék), a képzésbıl sikeresen kikerülık tudásszintje eltér a szakmai és vizsgakövetelmények alapján elvárttól, valamint a munkaadói igényektıl is. o A munkaerıpiacon egyszerre van jelen a túl sok szakképzetlen és a túlképzett, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelı képzettségő munkaerı. o A képzések koordinálatlansága, szétaprózottsága korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetıségét, a fejlesztési források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerıpiac igényeivel történı harmonizációt Felsıoktatás Az elmúlt években a felsıoktatás minden eddigit meghaladóan bıvítette képzési helyeinek számát, melynek következtében jelentısen megnıtt a hallgatók száma ben a jelentkezık 58 százaléka nyert felvételt, amely megegyezik az elızı évi mutatóval. Az elsı helyen megjelölt szakok esetében továbbra is a közgazdasági, jogász és pszichológiai egyetemi szakok vezettek, a fıiskolákon pedig az idegenforgalmi és szálloda, a gazdálkodási és a kommunikáció szakok voltak a legnépszerőbbek. A korábbi évekhez hasonlóan az átlagosnál nagyobb volt a túljelentkezés a rendvédelmi, katonai, mővészeti, testkulturális és jogi szakcsoportokra. A felsıfokú oktatásban lezajlott a szervezeti integráció, módosult a hallgatók tagozatok szerinti összetétele. A nappali képzés mellett egyre nagyobb teret nyert a távoktatás és a levelezı tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, fıiskolai képzések mellett szakirányú továbbképzés, doktori és mesterképzés, valamint a vártnál alacsonyabb népszerőséggel felsıfokú szakképzés indult ben elfogadták az új felsıoktatási törvényt, amely a 2005/2006-os tanévtıl általánossá teszi az egységesen egymásra épülı, felsıfokú végzettségi szinteket biztosító ún. többciklusú képzést, melynek részei az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı, a mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhetı, a doktori képzésben a tudományok területén a Doctor of Philosophy (PhD) illetve a mővészetek területén a Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatok szerezhetıek tıl a statisztikákban az új fokozatokban tanulók párhuzamosan szerepelnek a kifutó egyetemi és fıiskolai szintő képzésben részt vevıkkel. 19

20 A lehetıségek bıvülésével párhuzamosan a felsıoktatásban részt vevık száma dinamikusan növekszik. A felsıoktatási intézmények nappali tagozatán a 2005/2006. tanévben 231 ezer fiatal iratkozott be a különbözı szintő képzésekre. Felsıfokú alapképzésben (BSc) 11 ezren, egyetemi, fıiskolai alapképzésben 207 ezren tanulnak. Ezen túlmenıen 8300 hallgató felsıfokú szakképzésben, további 5900 fı szakirányú továbbképzésben, illetve PhD-, DLA-képzésben vesz részt. Az alap- és középfokú oktatással szemben, amely nagyrészt kötelezı és ingyenes szolgáltatás, a felsıoktatásban egyre nagyobb arányban találhatók költségtérítéses képzési formák is. Míg a nappali tagozatosok 80 százalékának (egyre csökkenı hányadának) képzését az állam finanszírozza, a távoktatásban csak az önköltséges változat létezik Oktatási egyenlıtlenségek Az Ifjúság2000 és Ifjúság2004 kutatások adatai alapján a korábbiaknál jóval pontosabb és differenciáltabb képet kaphatunk a közép- és felsıfokú továbbtanulás társadalomszerkezeti összefüggéseirıl, közelebbrıl arról, hogy az eltérı szocio-kulturális csoportokhoz tartozó fiatalok milyen arányban tanulnak tovább a szerkezeti szempontból is lényegesen módosult középfokú képzésben, illetve az immár erıteljesen kiterjesztett felsıoktatásban. Az adatok változatlan képet rögzítenek. A négy esztendıvel korábbi felvétel és a évi kutatás egybehangzó eredményei alapján egyértelmő, hogy a társadalmi hátterő iskolázási különbségek kifejezetten nagyok, és az expanzió ellenére sem csökkentek az eltelt idıszakban. Az alacsony iskolázottságú szülık csoportjához tartozók számára változatlanul a szakmunkásképzés kínál továbbtanulási lehetıséget. Az érettségit adó középfokú oktatásban már egyértelmő a hátrány, a felsıoktatási intézménybe pedig az általános iskolát végzett szülık gyermekeinek mindössze három százaléka jár. Amíg a legiskolázottabb családi, társadalmi környezethez tartozók hattizede vesz részt valamilyen közép- és felsıfokú képzésben, addig a csupán általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezık csoportjában mindössze 19 százalék ezek aránya. E tekintetben az elmúlt négy esztendı nem hozott semmiféle változást. Megfigyelhetık azonban bizonyos változások is, elsısorban a felsıfokú képzésben. Ha az egyetemi és a fıiskolai hallgatók megoszlását az apa iskolázottságával összefüggésben áttekintjük, a következıket tapasztalhatjuk. 13. Táblázat Az egyetemi és fıiskolai hallgatók megoszlása 2000-ben és 2004-ben az apa iskolázottsága szerint (százalékban) Az apa iskolai végzettsége Egyetemi hallgatók Fıiskolások Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2000 Ifjúság2004 Felsıfok Középiskola Szakmunkásképzı Általános iskola vagy annál kevesebb Összesen Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság

21 Természetesen tekinthetnénk az anya iskolázottságát is a családi háttér elnagyolt leírására szolgáló változónak. Bár meglehetısen nagy különbség van a nık és a férfiak (így az anyák és apák) iskolai végzettségi mintázatában, a családi háttér fiatalok iskolai esélyeinek alakulásával való összefüggését az anya iskolázottsága lényegét tekintve hasonlónak mutatná, mint az apáé. 14. Táblázat A éves fiatalok eloszlása szüleik iskolai végzettsége szerint 2000-ben és 2004-ben (százalékban) Iskolai végzettség Ifjúság2000 Ifjúság2004 anya végzettsége apa végzettsége anya végzettsége apa végzettsége Felsıfok Középiskola Szakmunkásképzı Általános iskola vagy annál kevesebb Összesen Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság2004 A évben a leginkább iskolázott családi, társadalmi környezethez tartozó fiatalok látszanak a felsıoktatási expanzió egyértelmő haszonélvezıinek és 2004 között elsısorban a középiskolai végzettséggel rendelkezı apák gyermekeinek felsıfokú továbbtanulási lehetıségei javultak. Az egyetemi és fıiskolai hallgatók körében egyaránt számottevıen növekedett az érettségizett szülık gyermekeinek aránya. Úgy tőnik tehát, hogy a felsıfokú továbbtanulás szempontjából immár a középiskolai végzettség tekinthetı cezúrának. Az ennél alacsonyabb végzettségő családi, társadalmi környezethez tartozó fiatalok két csoportját (tehát a szakmunkás képzettségőeket és a legfeljebb általános iskolát végzetteket) pedig a további expanzió sem hozta kedvezı helyzetbe. Sıt, a legkedvezıtlenebb családi, társadalmi környezethez tartozók felsıfokú továbbtanulásának esélyei a korábbinál is kedvezıtlenebbnek mutatkoznak. A társadalmi hátterő iskolázási esélyegyenlıtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzését, iskolázási esélyét. 5. Gazdasági aktivitás 5.1. Foglalkoztatottság, munkavállalás A fiatalok gazdasági aktivitását az Európai Unió egészében stagnálás jellemezte az elmúlt 10 évben. Magyarországon ezzel szemben a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben jelentıs mértékben csökkent a fiatalok munkaerı-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázó tényezıje az oktatási expanzió, a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkaerı-piaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem, vagy csak igen marginálisan jellemzı az ú.n. kettıs státus, vagyis a tanulás melletti munkavégzés. A magyar fiatalok aktivitási mutatója nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak tekinthetı ben a éves népesség aktivitási rátája Magyarországon mindössze 27,1 százalékot tett ki, míg az EU-15 átlagában 47,8 százalék, az Európai Unió egészében pedig 45,2 százalék volt. 21

22 10. ábra Ifjúsági foglalkoztatottsági ráta (15-24 évesek) Magyarországon és az Európai Unióban, %-ban Magyarország EU-15 EU-25 Forrás: KSH munkaerı felmérés, Employment in Europe, 2006 Az alacsony és csökkenı munkapiaci részvétel eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája is alacsony nemzetközi összehasonlításban és jelentıs mértékben elmarad nem csak az Európai Unió átlagától, de a Magyarországgal együtt az Európai Unióhoz csatlakozott új 10 tagország hasonló mutatójától is. Az Európai Unió tagállamainak sorrendjében a fiatalok foglalkoztatási rátája 2005-ben az utolsó elıtti helyen állt. A évesek között a férfiak foglalkoztatási rátája szinte minden uniós tagországban meghaladja a nıkét. Magyarországon a különbség 2005-ben 5,2 százalékpontot tett ki. Az ifjúság foglalkoztatási arányaiban mért nemek közötti különbség Magyarországon valamivel kisebb, mint az Európai Unió átlaga. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett a fiatalok munkanélküliségi rátája 2001-tıl dinamikus növekedést mutat Magyarországon és a 90-es évek eleje óta 2005-ben elsı alkalommal meghaladta az uniós átlagot. Ez mind a régi, mind pedig az új tagállamok átlagához viszonyítva érvényes. A fiatalok munkaerıpiacra való belépése hazánkban is az egyik legfontosabb gazdasági és szociális kérdéssé vált. Fontos, hogy jelentısen elmaradt társadalmi haszonnak tekinthetı a munkanélküli fiatalok kihasználatlan munkaereje, ugyanakkor eltartásuk is komoly terheket ró a társadalom más csoportjaira. Sıt, az iskolából a munka világába történı zökkenımentes átmenet a társadalmi beilleszkedés legfıbb eleme, az élet késıbbi szakaszaira is messzemenıen kiható szocializációs folyamat. A fiatalon állástalanul töltött idı és az ekkor szerzett negatív tapasztalatok az egyén munkaerı-piaci helyzetét, ezáltal társadalmi pozícióját évtizedekre meghatározhatják. 22

23 11. ábra Ifjúsági munkanélküliségi ráta (15-24 évesek) Magyarországon és az Európai Unióban, %-ban Magyarország EU-15 EU-25 Forrás: KSH munkaerı felmérés, Employment in Europe, ben az ifjúsági munkanélküliségi ráta Magyarországon 19,4 százalékos volt, miközben a évesek körében ez mindössze 7,2 százalékot tett ki. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok munkaerı-piaci esélyei Magyarországon lényegesen rosszabbak, mint a munkavállalási korú népesség egészét tekintve. Miközben a hazai munkanélküliségi mutató alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, addig a fiatalok esetében a ráta magasabb az európai átlagnál. A hazai ifjúsági korcsoportok relatív munkaerı-piaci helyzete kedvezıtlenebb európai társaiknál. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplı regisztrált pályakezdı álláskeresık száma az ezredfordulót követıen lassú növekedésnek indult. Ez valamennyi iskolai végzettségi csoportba tartozó fiatalt érintett, azonban a növekedés üteme az átlagosnál lényegesen magasabb volt az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık és a diplomások körében. Az ÁFSZ nyilvántartásában a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel, vagy egyetemi diplomával rendelkezık száma között közel megháromszorozódott. Ezzel együtt a diplomások munkapiaci pozíciója hosszú távon lényegesen kedvezıbb, mint az alacsony végzettségőek esetében. 23

24 12. ábra Regisztrált pályakezdı álláskeresık száma (fı) ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLA FELSİFOK Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık számának emelkedése ellenére az aktív eszközökbe bevont fiatalok száma mérséklıdést mutat. Az aktív eszközökben részt vevık között a pályakezdık aránya viszonylag állandó értéket mutat, miközben a teljes nyilvántartott állományon belüli arányuk emelkedı tendenciájú. Az egyes iskolai végzettségi csoportokban jelentısen eltérı értéket mutat a pályakezdık aránya ben a nyilvántartott diplomás álláskeresık közel negyede a pályakezdık közül került ki, míg a szakmunkásképzıt végzettek körében a pályakezdık aránya 5 százalék alatti. Ezek az arányok azt mutatják, hogy a középfokú szakképzettséggel rendelkezık közül a fiataloknak jobbak az elhelyezkedési esélyei az idısebb korú munkavállalókéhoz képest, míg magasabb iskolai végzettség esetén ez éppen fordított, a fiataloknak nehezebb a munkaerıpiacra történı belépés, de a késıbbiekben kisebb a munkanélkülivé válás esélye. A magasabb iskolai végzettséget adó oktatás és képzés irányába való elmozdulás azt jelenti, hogy ma már hozzávetılegesen egyharmad arányban folyik a képzés fizikai munkakörökre és kétharmad arányban szellemi foglalkozásokra, miközben a munkaerı-piaci igény éppen ennek a fordítottja. Komoly feszültséget teremt a munkaerıpiacon, hogy csökken a szakmunkásképzésben részt vevık létszáma. Munkaerı-piaci középtávú elırejelzések alapján, a kereslet legnagyobb mértékben a fizikai foglalkozásokból fog emelkedni. 24

25 Milyen veszélyekkel kell szembenézni? o akik alacsony iskolai végzettséggel kerülnek ki az iskolarendszerbıl, vagy lemorzsolódnak, a munkaerıpiacról kiszorulnak, vagy nagyon nehezen tudnak bekerülni (a foglalkoztatottak körében folyamatosan csökken az alacsony iskolai végzettségőek aránya), o a munkaerı-piaci igényeknek meg nem felelı képzettség, o a munkatapasztalat hiánya (kevés gyakorlatra, munkatapasztalatra tesznek szert a fiatalok az oktatás ideje alatt is, egyre inkább kitolódik az elsı munkavállalás idıpontja, a munkaadók ugyanakkor a gyakorlattal rendelkezı munkavállalókat keresik), o az ifjúkori felkészültség részleges, vagy teljes hiánya a fiatalok egész további életét meghatározza (a gyorsan változó gazdasági igényekkel a lépéstartás vagy korrekció csak azoknál a fiataloknál lehetséges, akik erre korai életszakaszukban, az iskolarendszerő képzés során felkészültek), o egy életpálya során 4-5-ször kell szakmát, munkát váltani. Ehhez pedig rendszeres tanulásra, az ismeretek állandó bıvítésére és a képességek folyamatos fejlesztésére van szükség, o be nem jelentett munkavégzés elutasítottsága a fiatalabbak körében kisebb, mint idısebb korban. Az Ifjúság2004 kutatás adatai alapján a foglalkoztatottak elsısorban a két legidısebb korcsoport között oszlanak meg, vagyis kétharmaduk a 25 29, és közel egyharmaduk a évesek közül kerül ki, míg a évesek aránya a dolgozók között összesen 2 százalék. 13. ábra A éves dolgozó fiatalok foglalkozási szerkezete (nemek szerinti százalékos megoszlás) Vezetı (bármilyen) Diplomás (beosztott) Egyéb szellemi (irodai) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás (nem mezıgazdasági) Mezıgazdasági fizikai Vállalkozó (nem mezıgazdasági) Egyéni gazda Férfi (%-ban) Nı (%-ban) Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság

26 A foglalkozási szerkezet a fizikai munkát végzık közel háromötödös (58 százalék) dominanciáját mutatja hez képest lényeges, tendenciaszerő elmozdulás jelezhetı: akkor még kétharmados arányt mutatott a fizikai munkát végzık aránya. Mellettük a szellemi foglalkozásúak súlya eléri az egyharmadot, további mintegy tizedük (9 százalék) vállalkozó. A vállalkozók többsége kereskedı, iparos vagy a szolgáltatások területén dolgozik, és csupán a fiatalok egy százaléka tevékenykedik a mezıgazdaságban. A férfiak és a nık foglalkozási szerkezete számottevıen eltér egymástól. A fiatal férfiak döntı része több mint kétharmada fizikai munkásként dolgozik, legtöbbjüket (44 százalék) szakmunkásként alkalmazzák. Ehhez képest a betanított (17 százalék), de fıként a segédmunkások (5 százalék) aránya meglehetısen alacsony, jelezve az utóbbi foglalkozások iránti alacsony keresletet. A szellemi dolgozók aránya a férfi munkavállalók körében mindösszesen egynegyednyi. Ezzel szemben a nık fele szellemi munkakörben dolgozik, elsısorban irodai alkalmazottként (26 százalék). Fontos tény, hogy a nıi diplomások aránya (19 százalék) is messze meghaladja a férfi diplomások (8 százalék) arányát. A fizikai munkakörben foglalkoztatott nık többsége szakmunkás (27 százalék), és körükben is megfigyelhetı a betanított, de elsısorban a segédmunkások iránti alacsony kereslet Információs társadalom Aligha túlzás kijelenteni, hogy a fiatal korosztályok Magyarországon a digitális technológiák elsı számú használói. Sıt, szerepük az idısebb korosztályok rászoktatásában is igen jelentıs. A World Internet Projekt adatai alapján az ország lakosságának számítógép használatát vizsgálva látható, hogy ezt erısen befolyásolja a kérdezett kora, amit jól jellemez az, hogy a számítógépezık átlagéletkora 32 év, míg a nem használók átlagosan 20 évvel(!) idısebbek. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógép-használat elterjedtségét egyrészt láthatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoport szinte teljes egészében digitálisan szocializált, míg az idısebb korcsoportok egyre kevésbé, majd a nyugdíjas kort elérve már alig találunk számítógéphasználót. 26

27 14. ábra Számítógép-használók aránya az egyes korcsoportokban, (%) 100% 96% 94% 90% 80% 68% 76% 64% 60% 40% 49% 43% 53% 39% 40% 55% 31% 27% 24% 20% 0% 2% 5% 8% évesek év esek év esek év esek év esek 60 évesek és idısebbek Forrás: World Internet Project Az internethasználatot változatlanul az életkor befolyásolja leginkább, hiszen a számítógéphez hasonlóan az átlagos internethasználó is húsz évvel fiatalabb (32 éves) mint az átlagos internetet nem használó. Alapvetı jellegzetessége a magyarországi információs társadalomnak, hogy a kor az internethasználat fontos magyarázója. Az alábbi ábrán jól megmutatkozik a korosztályok közötti különbség, látható, hogy a tizenévesek túlnyomó többsége (89 százalék) internetezik valamilyen gyakorisággal. A huszonévesek körében is többen (65 százalék) vannak az internetezık, azonban a harmincasok esetében már kevesebben (46 százalék), a negyvenesek esetében még kevesebben (38 százalék) míg az ötveneseknek csupán ötöde (21 százalék) internetezik, az ennél idısebbek között már alig (4 százalék) találunk internethasználót. A os évek eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük, hogy a korcsoportok közötti megosztottság valamelyest csökkent, az átlaghoz képest nagyobb volt az internethasználat arányának növekedése a fiatalok (14-29 évesek) korcsoportjában között, ugyanakkor az elmúlt két évben a középkorúak körében volt nagyobb az internetezık arányának növekedése, mint az átlagos bıvülés. 27

28 15. ábra Internethasználók aránya az egyes korcsoportokban, % 89% 89% 80% 75% 65% 60% 40% 20% 0% 54% 46% 39% 38% 33% 24% 24% 21% 19% 17% 11% 1% 2% 4% év esek év esek év esek év esek év esek 60 év esek és idısebbek Forrás: World Internet Project Életmód 6.1. Sportolási szokások Az Ifjúság2004 adatai alapján a éves fiatalok több mint kétötöde (41 százalék) nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Valóban szabadidıben végzett tevékenységrıl van szó, ugyanis a kérdésfeltevés kizárja a kötelezı testnevelés órán végzett testmozgást és sportolást. A sportosabb életmód terjedése minden területen kimutatható: a férfiak körében (48 százalék) csakúgy, mint a nıknél (34 százalék), a falusiaknál (38 százalék) szintúgy, mint a budapestieknél (50 százalék), és az idısebb korcsoportokban hasonlóképpen a éveseknél 35, a éveseknél 40 százalék, mint a legfiatalabb éves korcsoportban (52 százalék). Mi több, még a diákok között is érzékelhetı növekedés, például a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások fele sorrendben 49 és 53 százaléka számolt be arról, hogy viszonylag rendszeresen sportol, szemben a évi ifjúsági felvételnél észlelt 41 és 43 százalékkal. A fenti adatok egyben arra is utalnak, hogy a törésvonalak továbbra is ugyanott húzódnak, mint korábban, vagyis a nık, a falusiak, az idısebbek, a házasok vagy a gyerekesek kevésbé jellemezhetık sportos életvitellel, míg a férfiak, a városiak, a fiatalabbak, a nıtlenek és hajadonok vagy a gyermektelenek inkább. Így nem okoz meglepetést az sem, hogy a 28

29 rendszeresen sportoló dolgozó fiatalok aránya (38 százalék) elmarad a diákok fıként a fıiskolások (52 százalék) vagy az egyetemisták (60 százalék) aránya mögött Dohányzás A vizsgált korosztály egészének mintegy négytizede állítja, hogy legalább alkalmanként dohányzik. A megkérdezettek mintegy harmada soha nem gyújtott még rá, 27 százalékuk pedig jelenleg nem dohányzik. A dohányzó fiatalok döntı többsége, négyötöde naponta, 12 százaléka pedig hetente legalább egyszer cigarettázik. A dohányosok 8 százaléka tekinthetı alkalmi dohányosnak. Így a éves korosztály egészére vetítve mintegy 37 százalék az aktívan cigarettázók aránya hez képest lényeges, alapvetı változás nem történt a fiatalok dohányzási szokásaiban, bár kétségtelenül emelkedett a naponta dohányzók, és ezzel párhuzamosan csökkent a dohánytermékeket nem fogyasztók aránya. Az elsı dohányos élmény többnyire az általános iskola utolsó osztályaihoz és a középiskola elsı éveihez kötıdik. Már 14 és 16 éves kora között kipróbálta a cigarettát a válaszolók több mint a fele. Az adatok azt mutatják, hogy aki 20 éves koráig nem gyújt rá próbaképpen sem, nagy valószínőséggel nem lesz aktív dohányos. A rendszeresen füstölık naponta átlagosan szál cigarettát szívnak el Alkoholfogyasztás Az Ifjúság2004 kutatás adatai alapján a éves korosztály 59 százaléka állította, hogy az elmúlt egy évben soha nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy két százalékuk azonban napi, további 13 százalékuk heti rendszerességgel alkoholt fogyaszt. Hasonlóan a dohányzáshoz, az alkoholfogyasztás tekintetében is eltér a férfi és a nıi megkérdezettek magatartása. A férfiak közel egynegyede, míg a nık hat százaléka szokott saját bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszes italt fogyasztani. Az alkoholfogyasztás hosszú távú negatív következményei leginkább azoknál jelentkezhetnek, akik napi vagy heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. A legveszélyeztetettebbek e téren is a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık, hiszen csaknem egyötödük hetente legalább egyszer, de inkább többször alkoholizál. A dohányzással ellentétben a diplomások az alkoholfogyasztás tekintetében élen járóknak tekinthetık, hiszen 18 százalékuk iszik legalább heti gyakorisággal szeszes italt Drog 2005-ben országos adatfelvétel a fiatalok körében nem történt. Ugyanakkor önkormányzatok, Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok megbízásából több olyan kutatás készült, amely az ország valamely régiójában vagy városában élı fiatalok (döntıen a éves korosztály körében anonim önkitöltıs kérdıívvel készült, és az illegális drog-használat mellett a legális szerek fogyasztására is vonatkozó kérdéseket tartalmazott) drogfogyasztási szokásait vizsgálta. 29

30 A felmérések a következı helyszíneken történtek: Budapest, Szolnok megye, Székesfehérvár, Salgótarján, Kaposvár. Ezen kutatások eredményei meghatározó szerepet játszhatnak a helyi (város, megye, régió) kábítószer-stratégia kialakításában, illetve a helyi közösségek problémaérzékenységének, a drog, mint jelenséggel kapcsolatos vélekedések alakításában is. A budapesti adatfelvétel 2005-ben az ESPAD kérdıív és módszertani útmutatók alapján készült (Elekes, Paksi 2005b), a budapesti évfolyamon tanuló diákok körében zajlott; az 1992 óta rendszeresen végzett felmérés lehetıséget ad a 10. évfolyamon tanuló fıvárosi fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások vizsgálatára között. 16. ábra A szerenkénti életprevalencia értékek tendenciái 1992 és 2005 között, a budapesti 10. évfolyamos középiskolások körében (%) amfetaminok ecstasy kannabisz LSD és más hallucinogének heroin kokain inhalánsok tiltott szerek nyugtató alkohol/gyógyszer Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont Jelentés 2006 Elekes, Paksi 2003a; Elekes, Paksi 2005b E kutatások alapján megállapítható, hogy a 10. évfolyamos fıvárosi diákok körében 13 év alatt háromszorosára (11,6 százalékról 35,1 százalékra) nıtt a tiltott szer fogyasztás életprevalencia értéke. A növekedés a kilencvenes évek második felében volt jelentıs, a 2000-es évek elején a növekedés mértéke csökkent, az elmúlt két évben pedig nem változott az elterjedtség. A növekedés elsısorban a kannabiszfogyasztás terjedésének köszönhetı. A többi tiltott szer fogyasztása a kezdeti növekedés után inkább a stabilitást mutatja. Figyelemre méltó, hogy bár jelentıs ingadozásokkal, az idıszak csaknem egészében a második-harmadik legelterjedtebb az orvosi javaslat nélküli nyugtató fogyasztás, illetve a gyógyszer alkohollal történı fogyasztása. 30

31 Az Ifjúság2004 kutatásban úgynevezett önkitöltıs, borítékos kérdésre a 4000 megkérdezett mintegy ötöde jelezte, hogy valaha kipróbált vagy használ/használt valamilyen drogot. Ezen belül a drogkipróbálók aránya 11, míg a droghasználóké 12 százalék. Azt, hogy társadalmi szinten is komoly problémáról beszélhetünk, jelzi az is, hogy a válaszolók 43 százalékának ismerısi, baráti körében volt már olyan személy, aki használt vagy jelenleg is használ valamilyen kábítószerfajtát. A drogkipróbálók körében a férfiak továbbra is nagyobb arányban mutathatók ki, de a kiegyenlítıdés már tetten érhetı, amit jelez, hogy a droghasználat tekintetében a fiatal nık erıteljesen emancipálódtak. Saját bevallás alapján a kábítószereket életükben valaha kipróbálók és a droghasználók között is az átlaghoz képest nagyobb arányban találhatunk budapesti fiatalokat. A technikumba, a fıiskolára és az egyetemre járók körében az átlagnál magasabb kipróbálási arányt és droghasználatot rögzíthetünk. Mindezek az adatok azt jelzik, hogy a cigarettával és az alkohollal szemben, a kábítószer kipróbálása és fogyasztása inkább a magasabb társadalmi státushoz kötıdik. Minél magasabb a kérdezett apjának iskolai végzettsége, annál valószínőbb, hogy a kérdezett próbált már ki drogot. Ezzel összhangban, minél magasabb magának a kérdezettnek a képzettsége, annál nagyobb annak a valószínősége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. A droghasználók vagy drogkipróbálók inkább a éves korosztályon belül találhatók. E határvonal alatt és felett csökken a drogokat kipróbálók aránya. 7. Kulturális fogyasztás A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2004 címő kutatás csakúgy, mint az Ifjúság2000 több kérdésen keresztül vizsgálta. Ezek közül most a fiatalok olvasási szokásait és a különbözı kulturális terek látogatottságát vizsgáljuk Olvasási szokások Hasonlóan az Ifjúság2000 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy az iskolai tankönyveken kívül hány könyvet olvasnak el egy évben. Az összes válaszadóra vetítve nem változtak az eredmények: 2000-ben átlagosan 8,9 kötetet olvastak a fiatalok, míg 2004-ben 8,7 könyvet. A ténylegesen könyvet olvasó fiatalok 2000-ben átlagosan hárommal több könyvet olvastak mint 2004-ben. 31

32 17. ábra Az elmúlt évben olvasott könyvek száma a tankönyveken kívül 2000-ben és 2004-ben 14 13, ,9 8,7 10,1 0 az összes válaszadó között Ifjúság2000 Ifjúság2004 a könyvet olvasók között Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság2004 A megkérdezett fiatalok háztartásában átlagosan 344 könyv van. Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állítja azt, hogy egyetlen könyv sincs az otthonában. A szüleikkel együtt élı fiatalok átlagosan 90 könyvet birtokolnak. A szülıkkel együtt élı fiatalok 10 százaléka nem rendelkezik saját könyvvel. Nemek szerint az oktatási helyzetkép alapján nem meglepı módon erısen differenciált a kép. A férfiak átlagosan 78, míg a nık átlagosan 105 könyvet tulajdonolnak. A nyomtatott sajtó tekintetében meghatározó a bulvárlapok és a helyi, illetve regionális média fölénye. Az országos politikai napilapok közül a fiatalok körében a legnépszerőbb a Népszabadság 12 százalékkal, míg 5 százalékuk a Magyar Nemzetet olvassa. A bulvárlapok minden településtípuson népszerőek. Vannak azonban olyan napilapok, amelyek alapvetıen a fıvárosi olvasói réteghez kötıdnek (pl.: Metro). Az országos terjesztéső politikai napilapok meghatározó olvasóközönsége is a fıvárosiak közül kerül ki A kulturális fogyasztás színterei A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága 2000-hez képest tovább nıtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsısorban az elitkultúra szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elitkultúra intézményeinek 6 használatában formális. Különösen feltőnı ebben az esetben Budapest és a községek ellentéte, mely lakóhelyek éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek az Ifjúság2000 adataihoz hasonlóan élen járnak a magas kulturális értéket képviselı fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó évesek inkább a mővelıdési házakba járást, 6 Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek. 32

33 a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik elınyben. Ez feltehetıen összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. E feltőnı aránytalanság a kulturális intézményekbe járás intenzitásbeli különbségével párosul ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, a községekben lakóknál pedig az arány nem éri el az egytizedet ben a fıvárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, míg a községben élıknek csupán 6 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbség volt regisztrálható: a budapesti fiatalok közel háromnegyede volt két hónapon belül moziban, a községekben lakó fiataloknak viszont csak egyharmada; 2004-ben, a multiplex elterjedésével tovább nıtt a különbség, a fıvárosban élı fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élı társaik. Tovább nyílt tehát a kulturális olló, ami még inkább erısítheti a fiatalok közötti esélyegyenlıtlenségeket ábra Az elmúlt egy hónapban látogatott intézmények aránya (korcsoportonkénti bontásban, 2000-ben) éves éves éves színházban moziban múzeumban, kiállításon könyvtárban hangversenyen könyvesboltban Forrás: Ifjúság2000 A megkérdezett fiatalok között szép számmal találunk olyanokat, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják, korosztálytól függetlenül meghaladja a 70 százalékot az art-mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha nem látogatók aránya. A fiatalok mintegy 20 százaléka még multiplex moziban sem járt soha. A multiplex mozikat érthetı módon legkevésbé a községekben élık és a éves korosztályhoz tartozók látogatják. 33

34 19. ábra A havonta vagy gyakrabban látogatott intézmények aránya 2004-ben (korcsoportonkénti bontásban) könyvesbolt könyvtár mozi,multiplex színház video-, dvd-kölcsönzı múzeum, kiállítás Forrás: Ifjúság táblázat A soha nem látogatott intézmények korcsoport szerint 2004-ben éves éves éves könyvesbolt video-, dvd-kölcsönzı könyvtár multiplex art-mozi múzeum, kiállítás hangverseny színház opera Forrás: Ifjúság2004 Kérdésként merülhet fel, hogy a fiatalok erıs individualizációja a motiváció hiányával kiegészülve, esetleg magyarázhatja az egyéni inaktivitást. A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mértéket, mint amire elızetesen számítottunk. Az a néhány, szabadidıben végzett de akkor is elég ötletszerő elfoglaltság, amirıl a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltőnt az igényes társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységébıl. A fiatalok által részben használt, az ún. elitkultúrához tartozó kulturális téren kívül létezik egy olyan szubkulturálisnak nevezhetı tér, amely már egyértelmőbben az ifjúsági kultúra része. 34

35 Ezek egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy igényes szórakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban 100 fiatalból csak 10 használja viszonylagos legalább havonta egyszeri rendszerességgel. Az ifjúsági kultúra sajátos helyszínei közé tartoznak a különbözı fesztiválok. Ma már akár történelmi hagyományokkal rendelkezınek is nevezhetnénk pl. a Sziget Fesztivált vagy éppen a Mővészetek Völgyét. Ezek az évtizednyi hagyománnyal rendelkezı kulturális színterek azonban a fiatalok magasabban kvalifikált rétegei értelmiségiek, illetve a középosztályba tartozók számára jelentenek kulturális teret, illetve kulturális élményt. Az alacsonyabban iskolázott, az autentikus kultúra iránt kevésbé fogékony ifjúsági csoportok az ingyenes, a tömegkultúrát hangsúlyosabban megjelenítı nagyrendezvények (Budapest Parádé, Sportsziget) látogatói. 16. táblázat Az elmúlt 3 évben volt-e a következı rendezvényeken? (iskolai végzettség arányában, százalék) Sziget Fesztivál Budapest Parádé Mővészetek Völgye (Kapolcs) EFOTT Sportsziget Nem végezte el a 8 osztályt sem és nem jár iskolába Általánost végzett/általánosba jár Szakmunkásképzıt, szakiskolát végzett/oda jár Szakközépiskolát végzett/oda jár Gimnáziumot végzett/oda jár Technikumot végzett/oda jár Fıiskolát végzett/oda jár Egyetemet végzett/oda jár Forrás: Ifjúság táblázat Az elmúlt 3 évben volt-e a következı rendezvényeken? (településtípus szerint, százalék) Sziget Fesztivál Budapest Mővészetek Völgye EFOTT Sportsziget Parádé (Kapolcs) Budapest Megyeszékhely Város Község Forrás: Ifjúság

36 II. KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK 36

37 1. Egészségügyi Minisztérium Az Egészségügyi Minisztérium programjai és intézkedései a gyermekek és az ifjúság egészségi állapotának javítása érdekében: 1.1. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében megvalósuló programok: Egészségfejlesztési programok a gyermek- és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere Az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetésére vonatkozóan szakmai egyeztetések zajlottak. Az egészségfejlesztési normatíva lényege, hogy azon iskolák kapják (tanulói létszámuk szerinti összegben), amelyek a megadott mutatók szerinti szakmai ellenırzés mellett teljesítik az elvárt 4 szakmai feladatot: egészséges táplálkozás megvalósítása (büfé, étterem); mindennapi testmozgás minden gyermeknek; személyiségfejlesztés a gyermekeknek és pedagógusoknak; egészségfejlesztési (modulszerő) tantárgy oktatása. A megvalósítás megkezdése elıtt az iskolának egy (késıbbiekben esetleg két) tanév felkészülési idı áll rendelkezésére, melyben a felkészülési támogatást igénybe véve a pedagógusok elvégzik az elvárt szakmai feladatok teljesítéséhez szükséges akkreditált továbbképzéseket, és megkezdik iskolájuk szervezetfejlesztését a lelki egészség középpontba helyezésével. A széles körő egyeztetés valamennyi szereplıje egyetértett az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetésével. A koncepció elemei beépültek a 2005 novemberében elfogadott Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemı- és Gyermek-egészségügyi Programba is Egészségfejlesztési tantárgy A év folyamán egy szakértıi konzorcium elkészítette a pedagógusok alapképzésébe beépítendı egészségfejlesztési tantárgy tananyagát, aminek az oktatásához a pedagógusokat képzı felsıoktatási intézmények pályázat formájában támogatást kaptak. A júniusában megjelent pályázatra a megadott határidıig a 33 pedagógusképzést folytató intézetbıl 11 nyújtott be pályázatot. A benyújtott pályázatok mindegyike elfogadásra került, így a pályázatot benyújtó intézményekben az egészségfejlesztési tantárgy oktatása megkezdıdhetett Iskolás gyermekek egészség-magatartásának vizsgálata Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) elıkészítette az iskolás gyermekek egészség-magatartását vizsgáló nemzetközi felméréssorozat évi adatfelvételét, elemezte a serdülık rizikómagatartásának alakulását között, kifejlesztette az iskolai egészségfejlesztési normatívát bevezetı iskolák részére a megvalósulás monitorozására szolgáló a tanári és tanulói kérdıíveket, valamint az iskola tárgyi körülményeinek felmérését szolgáló kérdıívet. Az OGYEI elkészítette és kiadta az Iskola-egészségügy címő kézikönyvet, mely az Iskola-egészségügy címő, 1998-ban készült, nagysikerő kézikönyv felújítása. A kézikönyvhöz korszerő kiegészítı adatok kapcsolódnak CD formájában. Elkészítette és kiadta továbbá az 37

38 Egészségvédelem a közoktatásban címő könyvet is, amely az Egészségvédelem az oktatásban címő, 1999-ben megjelent, szintén nagysikerő tájékoztató kiadvány felújítása. Mindkét könyvet jól tudják használni az iskola-egészségügyi feladatokban érintett egészségügyi dolgozókon kívül a pedagógusok is, így a két könyv hozzájárulhat az iskolai egészségnevelési programok sikerességéhez Egészségfejlesztési programok Nagy jelentıségőek az iskolákban és a gyakorlatban megvalósuló egészségfejlesztési programok. Ezek közül igen sikeresek voltak a szájhigiénés modellprogramok. A fogászati betegségek megelızését szolgáló szájhigiénés programot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Zala megyében és Budapest VIII. kerületében valósították meg modellprogramként. A program lényege, hogy az alsó tagozatos iskolás gyermekek részére a fogak egészségérıl, a helyes fog- és szájápolásról elméleti oktatást követıen gyakorlati oktatást tartanak fogorvos, dentál-higiénikus és védını bevonásával. A gyakorlati oktatás során minden gyermeket megtanítanak a helyes fogmosásra, s a tanultakat rendszeresen gyakoroltatják. A modellprogram tapasztalatai, és a gyermekek fogászati állapota arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni gyakorlati oktatást és a fogmosási mód idınkénti ellenırzését országos programban kellene megvalósítani az iskolákban kötelezıen végzendı egészségnevelési pedagógiai programon belül. Az Egészséges Iskolák Magyarországi Hálózatának Egyesülete 2005-ben is megrendezte a gyermekek egészségnevelését, egészségfejlesztését segítı gyermektábort, melynek témája a mővészetek és a lelki egészség kapcsolata volt. Az Egyesület folytatta az Egészséges élet iskolai egészségfejlesztési tananyag iskolákhoz juttatását és a pedagógusok továbbképzését, egyrészt az egészségfejlesztés, másrészt pályázatírási és kommunikációs témakörökben A dohányzás visszaszorítását célzó programok Az Iskolai dohányzás-megelızési program keretében az alsó tagozatos gyermekek részére készült 7 interaktív, érintıképernyıs kioszk került megvásárlásra és átadásra. A program a dohányzás ártalmaira hívja fel a gyermekek figyelmét. Folytatódott a dohányzásról való leszokást segítı intézményrendszer megteremtése, amelynek a célja az egészségügyi intézményekben folyamatosan mőködı, az egész ország területén elérhetı dohányzásról való leszokást segítı rendelések létrehozása és fenntartása. A rendeléseken orvosok és egészségügyi szakdolgozók nyújtanak segítséget a dohányzás elhagyásához. Folytatódott az alapellátásban a dohányzásra vonatkozó minimális intervenció elterjesztése, aminek a célja a lakosság dohányzási szokásainak megismerése, nyomon követése, a lakosság felvilágosítása, a dohányzásról való leszokás segítése, illetve a rászokás megakadályozása Egészséges táplálkozás elterjesztése Az iskolai egészségfejlesztési normatíva négy szakmai feladata közül az egészséges táplálkozás elısegítése különös figyelmet kapott 2005-ben. A népegészségügyi kormánymegbízott és az oktatási miniszter év eleji konzultációja nyomán az oktatási miniszter bejelentette, rendeletben kívánja szabályozni az iskolai büfék választékát, hogy az a gyermekek egészségét jobban szolgálja. Rendeletének szakmai alapját az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában, az Egészségügyi Közlönyben augusztus 2-án megjelent Ajánlás az iskolai büfék korszerő 38

39 táplálkozásba illeszkedı választékának kialakításához címő anyag képezte. Az ajánlás mőfaja lehetıvé tette, hogy bevezetıjében a szülık részére összefoglaljuk mindazt, amit az egészséges táplálkozáson kívül az iskolákban el kellene várniuk a gyermekeik egészsége érdekében. Az oktatási miniszter iskolai büfékre vonatkozó rendelete december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben és január 1-jén lépett hatályba. Annak érdekében, hogy a szülık az iskola-egészségügyi szolgálattal közösen tudjanak élni az egyetértési jogukkal a büfé kínálatára vonatkozóan, nagyszabású, az iskolákban összevont szülıi értekezletek formájában megvalósuló tájékoztatási akciók kerültek megszervezésre Gyerekbarát büfé A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda, az Egészségügyi és az Oktatási Minisztériummal közösen írt ki pályázatot a Gyerekbarát büfé cím elnyerésére. A pályázat célja az volt, hogy az iskolai büfék kínálatának összeállításakor a gyermekek egészséges fejlıdését elısegítı táplálkozás szemléletének a kialakítása és a megvalósítása legyen az elsıdleges szempont. A pályázat eredményét 2005 decemberében hirdették ki, mintegy 40 iskola nyerte el a Gyerekbarát büfé címet, valamint különbözı nyeremények kerültek kiosztásra AZ OÉTI kezdeményezései Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet az Egészséges táplálkozás alprogram keretében a következı szakmai anyagokat dolgozta ki: A közétkeztetés stratégiai kérdései, helyzete és fejlesztési lehetıségei; Táplálkozási ajánlások várandós és szoptató anyáknak; Ajánlás az iskolai büfék korszerő táplálkozásba illeszkedı választékának kialakításához; Ajánlások 7-14 éves gyermekek közétkeztetési ellátásához; Ajánlások 4-6 éves gyermekek egész napos közétkeztetési ellátásához, Ötletek az egészséges büféért címő plakát elkészítése. Az OÉTI a október 9-én a Városligetben megtartott Tiéd a pálya! címő családi egészségnapon különbözı táplálkozás-élettani és élelmiszer-higiéniai ismeretterjesztı anyagokat juttatott el a lakossághoz. Az OÉTI munkatársai és a kiállítók a résztvevık körében kérdıíveket osztottak ki, amelyeknek célja a lakosság és az egészségügy területén tevékenykedık tájékozottságának a felmérése volt az alapvetı táplálkozás-élettani és higiénés ismeretek vonatkozásában. Külön-külön kérdéssort állítottak össze a gyermekek és felnıttek számára, a gyermekek közül 168-an, a felnıttek közül 282-en (196 nı, 86 férfi) töltötték ki a kérdıíveket. A kérdıív kitöltését követıen szakmai felvilágosítással is szolgáltak az érdeklıdıknek, valamint testtömeg-, magasság-, testzsírszázalék- és testtömegindex-mérést végeztek, táplálkozás-élettani és higiéniai tanácsokat adtak Tájékoztató anyagok Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet a fokozottan veszélyeztetett lakossági csoportok részére tájékoztató, felvilágosító anyagokat készített. A tájékoztató anyagok az ÁNTSZ intézetein, valamint a terhesgondozókon keresztül, a szülészeti, nıgyógyászati 39

40 szakrendeléseken, és a védınıi hálózat bevonásával kerültek eljuttatásra a várandós nıkhöz és kismamákhoz ben kiemelt figyelmet kapott az egészséges táplálkozás érvényesítése a fokozottan veszélyeztetettek körében (gyermekek, várandós és szoptató anyák, idısek). Az érzékeny fogyasztói csoportokon belül a várandós nık és kismamák részére különbözı tájékoztató anyagok készültek el. A tájékoztatók közérthetı nyelven fogalmazzák meg az ételkészítés, csecsemıtáplálás alapvetı higiénés szabályait, melyek kidolgozása során az OÉTI figyelembe vette a legújabb járványügyi veszélyek elkerülésére kiadott WHO javaslatokat is HIV/AIDS megelızéshez kapcsolódó programok júliusában zárult le a családi életre nevelési ismeretekhez kapcsolódó modellprogram elsı része, elısegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlıdését, felelıs szexuális és drogelkerülı magatartás kialakítását. A modellprogram kidolgozója a Sex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány a Népegészségügyi Program támogatásával egy multimédiás CD-ROM-ot jelentetett meg Szerelem, szex és amit még tudni kell! címmel. A módszertani oktató anyag interaktív formában segíti a éves korosztály magánéleti kultúrájának kialakítását. A CD mellett tanulói kézikönyv és tanári kézikönyv került kiadásra A magánélet és az egészség kultúrája címmel. Elindult egy modellértékő pedagógusképzés 5 régióban tanárok, védınık, kortársoktatók bevonásával. Ugyancsak lezárultak a megelızési programok a fokozott fertızési kockázatot vállaló közösségek részére, a közösségek civil szervezeteinek és egyes tagjainak aktív közremőködésével (meleg közösségek, prostituáltak, HIV pozitívok). Az ÁNTSZ anonim HIV szőrıállomásaihoz rendelve kiépül az anonim AIDS tanácsadási szolgálat, amelynek célja a szőrésen résztvevık, illetve a kiszőrt betegek felvilágosítása a gondozási lehetıségekrıl, a szükséges életmódváltozásról, illetve a páciensek lelki támogatása. A hazai szőrıkapacitás és laborháttér a megfelelı méretben rendelkezésre áll. Az Egészségbiztosítási Alap terhére évben több, a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összhangban álló célkitőzés valósult meg: A népegészségügyi program célkitőzéseivel összhangban, a fogorvosi szolgálatok egészségmegırzı, egészségfejlesztı és betegségmegelızı tevékenységének elısegítésére, fejlesztésére és támogatására az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történı finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 24. -a (3) bekezdésének felhatalmazása alapján évben 129 egészségügyi szolgáltató 180 fogorvosi szolgálatára jött létre szerzıdéskiegészítés fogorvosi prevenciós tevékenység végzésére. A komplex prevenció körében a gyermek- és iskolai/ifjúsági korcsoport számára szervezendı feladatok között kiemelt szerepet kapott a gyermekek elsı megjelenésekor készített állapotfelmérés, a közepes és átlagosnál nagyobb kockázatú gyermekek gyakori visszarendelése, fluoridprevenció, motiválás és instruálás, szülık és a nevelık folyamatos képzése a szájüregi egészség témakörben, a fogszabályozásra utalás követése és visszarendelés, valamint a visszarendelésen meg nem jelent gyermekek szüleinek motivációja. Az irányított betegellátási modellkísérletben részt nem vevı háziorvosi szolgálatok egészségmegırzı, egészségfejlesztı és betegségmegelızı tevékenységének személyre szóló elısegítése, fejlesztése és támogatása. A házi gyermekorvosi szolgálatok által ellátandó feladatok 40

41 között az elhízás kezelése és a mozgásban gazdag életmód elısegítése kapott kiemelt figyelmet, különös tekintettel a szívbetegségek, magas vérnyomás és egyéb anyagcsere-betegségek megelızésében. Az érzékszervi szőrıvizsgálatok, a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog) megelızési programjai, valamint a légzıszervi és allergiás megbetegedések szőrése szintén kiemelt jelentıségőek Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemı- és Gyermekegészségügyi Program novemberében készült el a Nemzeti Csecsemı- és Gyermek-egészségügyi Program, melynek legfıbb célja lehetıvé tenni a gyermekeknek, hogy a lehetı legegészségesebb körülmények között fejlıdhessenek, ezáltal csökkentve az elkerülhetı betegségek és a halálozás okozta társadalmi terheket. A Program elırehaladása november és szeptember között az alábbiak szerint történt: I. Cél: Az újszülöttek életminıségének javítása, a koraszülöttek és fejlıdési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése Helyzetfelmérés készült az újszülöttek újraélesztésének gyakorlatáról, ennek alapján ismeret- és készségfejlesztı továbbképzések történtek. Az ÁNTSZ intézetei tájékozódtak az országban mőködı, a serdülık reproduktív egészségével foglalkozó ambulanciák helyzetérıl tavaszán újjáalakult a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, melynek intenzív munkája segítségével sikerült képet kapnunk a szülészeti és újszülött ellátó osztályok szoptatást támogató tevékenységérıl; szoptatást támogató kiadványok születtek; jelentıs lépések történtek a tápszer marketing visszaszorítására. Átdolgozásra került és folyamatosan mőködik a Neonatális Intenzív Centrumokban ápolt újszülöttekkel kapcsolatos adatszolgáltatás. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Prevenciós Fıosztálya speciális feladatként: o foglalkozik a szülés utáni depresszió megelızésével és kezelésével, és errıl több, nagy érdeklıdést kiváltó továbbképzést szervezett; o szolgáltatást nyújt: családtervezési és genetikai tanácsadás, szülıi szerepre való felkészítés, a korai anya-gyermek-apa kontaktus erısítése, csecsemı és kisgyermek klub mőködtetése, szülı-csecsemı konzultáció. 41

42 II. Cél: A gyermek-alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlıség javítása érdekében a hozzáférhetıség javításával és a jobb minıségő ellátással Helyzetfelmérés készült: Az ország különbözı területeinek házi gyermekorvosokkal való ellátottságáról. A Mozgó Szakorvosi Szolgálatok helyzetérıl. Tanulmányok készültek még az alábbi témakörökben: Az ellátásban mutatkozó esélyegyenlıtlenség csökkentésének lehetséges módszereirıl, úgymint a praxis-közösségek, kistérségi egészségközpontok, és ezen formák finanszírozási lehetıségeirıl. A mozgó szakorvosi szolgáltatásokról, a háziorvos gyermek-egészségügyi tevékenységét segítı konzultáció lehetséges módszereirıl. A házi gyermekorvos által végzett ellátás definitív jellegét támogató lehetıségekrıl (laboratóriumi és mőszeres vizsgálatok). A gyermekek számára szolgáló ügyeleti ellátásról; az ügyelet tudatos és ésszerő igénybevételét elısegítı lakossági tájékoztatás jelentıségérıl és módszereirıl. A korai fejlesztés és fejlıdés neurológiai diagnosztika és terápia rendszerének fejlesztésérıl, az ezzel kapcsolatos problémákról III. Cél: Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése, hatékonyságának növelése Az iskola-egészségügy mőködésével kapcsolatos konszenzus érdekében többoldalú helyzetfelmérés készült. A Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet részvételével, a Népegészségügyi Program pályázati támogatásával adatfelvételt végzett 570 iskolában a pedagógusok és diákok között. Az adatfelvétel célja az iskolákban folyó egészségügyi ellátás és egészségfejlesztés helyzetének elemzése, valamint a tanulók ellátással kapcsolatos igényeirıl való tájékozódás volt. Kidolgozásra került az iskola-egészségügyi ellátáshoz szükséges multidiszciplináris tanterv és tananyag, amely Iskola-egészségügyi tankönyv formájában, a Népegészségügyi Program támogatásával jelent meg. A Népegészségügyi Program támogatásával a pedagógusképzı intézmények és a dolgozó pedagógusok számára két könyv került kiadásra egészségfejlesztés témakörben. Felújításra került a tanulók differenciált testnevelését segítı módszertani irányelv. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet sikeres konferenciát szervezett a serdülık egészséges életmódra nevelésének prevenciós lehetıségeirıl, amely konferenciának a kamaszok is aktív résztvevıi voltak. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet kidolgozta a serdülıbarát sokszakmás ambulancia mőködésének elveit, és létrehozott egy kamaszoknak szóló interaktív honlapot (www.tinivagyok.hu). 42

43 IV. Cél: A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése Helyzetelemzés készült a gyermekpszichiátriai ellátás kapacitásáról, és megfogalmazást nyert a szükséges kapacitásfejlesztés V. Cél: Régiónként komplex gyermekrehabilitációs ellátás kialakítása, feltételeinek megteremtése Multimédiás oktató anyag készült a fejlıdésneurológiai diagnosztika és terápiás módszerek bemutatására. Helyzetelemzés készült az ország gyermekrehabilitációs ellátási kapacitásáról. Tanulmány készült a gyermekrehabilitáció regionális szintő struktúrájáról és mőködésérıl VI. Cél: Multidiszciplináris/multiszektoriális együttmőködést igénylı népegészségügyi feladatok A WHO/EURO kérésére és támogatásával bemutatásra került Magyarországon a WHO Európai Stratégia a Gyermekek és Serdülık Egészségéért. Ugyanezen a konferencián áttekintésre került a hazai gyermek-egészségügyi és a gyermekek egészségét támogató más nemzeti programok helyzete és az együttmőködés lehetıségei. A Közös Kincsünk a Gyermek Nemzeti Csecsemı- és Gyermek-egészségügyi Program számos célkitőzésének megvalósítására készültek konkrét, a gyakorlati kivitelezést segítı elképzelések, melyek összhangban vannak az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája által készített és a tagországokkal ismertetett a gyermekek és serdülık egészségét szolgáló európai stratégiával (European Strategy for Child and Adolescent Health), és az EVSz szakértıi szerint a tagországok közül Magyarország ebben a vonatkozásban kifejezetten jó helyen áll. Megítélésük szerint a hazai program megvalósításához a következı feltételek teljesülésére van szükség: - reálisan kivitelezhetı prioritási sorrendhez rendelt források biztosítására, - a gyermekek egészségét támogató hazai nemzeti programok közötti együttmőködésre, - összehangolt interszektorális együttmőködésre a különbözı tárcák között. 43

44 1.3. A Szív- és érrendszeri betegségek megelızésének és gyógyításának nemzeti programja (CARDIO program) A CARDIO program nagyon korszerően, a szív- és érrendszeri betegségek megelızését már korán, a fogamzás elıtti idıszakokra javasolja, abból kiindulva, hogy a kis súlyú születés a késıbbi, felnıttkori kardiovaszkuláris megbetegedések egyik rizikófaktora. A program kiemeli a reproduktív korú és várandós anya szív-érrendszeri kockázatainak, életmódjának jelentıségét. A CARDIO program és a gyermek-egészségügyi program közös célkitőzései: koraszülés megelızése; orvos-beteg találkozások minden szintjén a szív-érrendszeri kockázat felmérése; a szív-érrendszeri kockázatú gyermekeket ellátó hálózattal való kapcsolat fejlesztése. A Program kiemeli az alapellátás kapuır szerepét és megfogalmazza a Kistérségi Közösségi Központok prevenciós szerepkörét: epidemiológiai adatok győjtése, elemzése; primer és szekunder prevenció, az egészségügyi alapellátás és civil közösségek együttes tevékenysége. 44

45 2. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2.1. Oktatás képzés A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium évben 20 szakoktatási intézményt tartott fenn a következık szerint: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképzı Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola (Budapest) Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzı Iskola, Kollégium, FVM Gyakorlóiskola (Budapest) Bethlen Gábor Szakképzı Iskola és Kollégium (Gyomaendrıd) Bartha János Kertészeti Szakképzı Iskola (Szentes) Csapó Dániel Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Szekszárd- Palánk) FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Jánoshalma) FVM Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Kétegyháza) Apponyi Sándor Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Lengyel) Lippai János Kertészeti Szakképzı Iskola és Kollégium (Sopron) Nemzeti Lovarda FVM Szakiskola (Budapest) Mátra Erdészeti, Mezıgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképzı Iskola és Kollégium (Gyöngyös-Mátrafüred) Móricz Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Kaposvár) FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Nagykovácsi) FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Pétervására) Mezıgazdasági, Erdészeti Szakképzı Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola (Piliscsaba) FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Sellye) Táncsics Mihály Mezıgazdasági Szakképzı Intézet Gyakorlóiskola (Vác) Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Villány) Újhelyi Imre Mezıgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Szentlırinc) FVM Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Vép). A 20 intézménybe a 2005/2006. tanévre beiratkozott tanulók összlétszáma 7243 fı, ebbıl szakképzı évfolyamon 2634 diák tanult. Az intézmények mőködtetésére 2005-ben 4437,4 millió Ft-ot, az iskolák tanüzemei, tangazdaságai fejlesztésére pedig 264 millió forintot biztosított az FVM. 45

46 Az intézményekben az Országos Képzési Jegyzék szerint a következı szakképesítések szerezhetık meg: Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens; Agrár-közgazdasági áruforgalmazó technikus; Baromfifeldolgozó; Baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás; Belovagló; Borász; Dísznövénykertész; Dísznövény- és zöldségtermesztı; Élelmiszeripari környezetvédelmi technikus; Élelmiszeripari laboráns; Élelmiszeripari technikus; Erdészeti szakmunkás; Erdésztechnikus; Falusi vendéglátó; Földmérı és térinformatikai technikus; Gazda; Hulladékgazdálkodási technológus; Húsipari szakmunkás; Informatikus; Kertész; Kertész- és növényvédelmi technikus; Lótenyésztı; Lovastúra-vezetı; Mezıgazdasági vállalkozó; Mezıgazdasági gazdaasszony; Mezıgazdasági gépész; Mezıgazdasági gépésztechnikus; Mezıgazdasági munkás; Mezıgazdasági technikus; Növénytermesztı gépész; Parképítı- és fenntartó technikus; Parkgondozó; Pék; Pék-cukrász; Sörgyártó; Szakács; Tartósítóipari szakmunkás; Tejtermékgyártó; Természetvédelmi technikus; Vadgazdálkodási technikus; Vadgazdálkodási technológus; Vendéglátó-eladó; Virágkötı-berendezı. Az egyetemi, fıiskolai képzésben résztvevı agrárszakos hallgatók képzéséhez a külföldi gyakorlatok szervezésével, támogatásával járul hozzá az FVM. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet szervezésében kiutazott farmgyakornokok létszámadatai relációnként a következı: 20. ábra Farmgyakornokok száma relációnként Kiutazók száma Dánia Amerikai Egyesült Államok Franciaország Németország Egyesült Királyság Forrás: FVM KSZI 46

47 Az FVM támogatta továbbá a farmgyakornoki pénzügyi keret terhére 2005-ben 8 fı kiutazását EU agrárgyakorlatra Gyakorlati lehetıségek: Dánia A tanulmányutakat szervezi a Dalum Mezıgazdasági Képzıintézet (Academy of Agricultural Business-Denmark, Dalum-Landbrugsskole). A program 19 hónapos, amely három nagyobb szakaszra tagolható: 2 hónap tangazdasági gyakorlattal egybekötött, szakmai nyelvvel bıvített, kommunikációs módszertanú intenzív angol nyelvi felkészítés (Modul 1A), 12 hónap farmgyakorlat, amelyet 5 hónap elméleti képzés (Modul 1B), illetve záróvizsga követ. Németország A Németország két tartományába (Baden Württemberg és Bajorország) irányuló gyakornokprogramok a tartományi parasztszövetségek közremőködésével valósulnak meg. A gyakorlatok típusai: 6 hónapos mezıgazdasági gyakorlat, Baden-Württemberg 6 hónapos mezıgazdasági gyakorlat, Bajorország 4 hónapos falusi turizmus gyakorlat, Bajorország. Amerikai Egyesült Államok A pályázók részére a következı négy program nyújt képzési lehetıséget: Global Outreach, Communicating for Agriculture Exchange Program (CAEP), Minnessota Agricultural Student Trainee (MAST), valamint a The Ohio Program (TOP). A programok a mezıgazdaság minden területén biztosítanak lehetıséget farmgyakorlatra. Franciaország A Service des Échanges et des Stages Agricoles dans le Monde (SESAME) és az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet közötti megállapodás januári aláírását követıen, két alkalommal került meghirdetésre gyakornoki programban való részvételi lehetıség. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságba, az International Exchange Program UK (IEPUK) szervezethez 7 fı jelentkezett, 2005-ben 1 fı vett részt gyakornoki programon. 47

48 18. táblázat A gyakornoki programban résztvevı fiatalok támogatása 2005-ben Célország Normatív támogatás (Ft/fı) Kiegészítı támogatás (Ft/fı) Dánia Németország Amerikai Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Fiatal gazdálkodók támogatása Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében a fiatal gazdálkodók számára a pályázati rendszer 2004-tıl 2006-ig kedvezı támogatási lehetıséget biztosított. A támogatás célja: a fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése, a mezıgazdasági munkaerı korösszetételének javítása, gazdaságilag életképes üzemek létrehozása, munkahelyek megırzése és új munkahelyek létrehozása, a kezdı fiatal gazdálkodók (különösen nık) számának növelése. A támogatási összeg felsı határa 7,65 millió Ft vissza nem térítendı támogatás és/vagy 7,65 millió Ft kamattámogatás. A támogatás pályázat útján igényelhetı, életkor tekintetében év közötti kezdı fiatal gazdák számára. A támogatott, év közötti fiatal gazdák száma 2005-ben 150 fı. Részükre megítélt támogatási összeg összesen mintegy 1 milliárd Ft Rendezvények támogatása, szervezése Az agrár szak- és felsıoktatás népszerősítésére, eredményeinek bemutatására rendkívül jó alkalmat biztosított a 2005-ben megrendezett 74. Országos Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. A 9 napos rendezvényen bemutatott témák: Oktatástörténeti áttekintés, a kezdetektıl napjainkig, nagy elıdeink Képzési szintek, szakok, oklevelek, végzettségek Iskolatípusok, felnıttképzés Különleges képzések-keresett szakmák Gyakorlati oktatás, tangazdaságok, tanüzemek Diákélet, diákhagyományok Magyar Mezıgazdasági Múzeum 48

49 Mezıgazdasági gazdaasszony és falusi vendéglátó képzés Ifjú pékek mőhelye Virágkötı iskola. Szakiskolai, szakközépiskolai tanulók mutatták be a helyszínen a gyakorlatban megszerzett ismereteiket, tudásukat. A rendezvény keretében a következı konferenciák szervezésére is sor került: Az agárszakképzés idıszerő kérdései Mezıgazdasági gyakornokprogramok külföldön a résztvevık bemutatásával Együttmőködés a fiatal gazdák szervezetével Az FVM és a Fiatal Gazdák Szövetsége (AGRYA) 2005-ben megállapodást kötött. Az AGRYA közel 10 év óta a magyar fiatal gazdák közhasznú minısítéső szakmai szervezete, amely szervezet mintegy 600 fiatal gazdával áll kapcsolatban. Az AGRYA fı célja: A fiatal gazdák érdekeinek képviselete Magyarországon és a nemzetközi szervezetekben. A fiatal gazdák bekapcsolása az európai integrációs folyamatokba, különös tekintettel az uniós tagsággal járó feladatokra. A falusi mezıgazdasági és kulturális hagyományok megırzése, a falusi közösségek erısítése. Az AGRYA tevékenysége: Képzések szervezése, lebonyolítása. Közremőködés gyakornoki programok szervezésében és lebonyolításában. Agrár szakmai programok szervezése, lebonyolítása. Nemzetközi programokban való részvétel. Információszolgáltatás többek között a "Fiatal Gazda" címő belsı lapon keresztül. Az ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatására meghirdetett pályázati rendszer keretében az AGRYA részére 6 millió Ft támogatási összeg került biztosításra. 49

50 3. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 7 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tevékenységei közül a gyermekeket és az ifjúságot a közlekedési oktatás, nevelés, szakképzés érinti Közlekedési szakképzés A közlekedési szakképesítésekért felelıs Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai illetékességi körébe a évben 42 olyan középfokú szakképesítés tartozott, amely megjelenik az Országos Képzési Jegyzékben, és ezáltal államilag elismert végzettséget nyújt. A közlekedési szakképesítések iskolarendszerő képzései elsısorban a éves korosztályt érintik. A évben a májusi vizsgaidıszakban a végzısök száma 4280 fı volt, ami a minisztérium számára a 104 szakképzı intézménnyel való kapcsolattartást, a vizsgatevékenységek irányítását és ellenırzését jelentette. A évben a szaktárca jelentıs szakmai támogatást nyújtott a közlekedési Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny megrendezéséhez. A közremőködés kiterjedt a versenyhelyszínek kiválasztására, a versenyfeladatok összeállítására és szakmai, valamint pedagógiai szempontú átnézésére, a gyakorlati helyek elıkészítésére OKJ-s képzések A évben megkezdıdött az Országos Képzési Jegyzék teljes körő felülvizsgálata és átalakítása. A közlekedés területén a munkakörelemzések, a validálások és a szakmai bizottságok üléseinek befejezıdését követıen elkészült a javaslat az alap-szakképesítésekre, a részszakképesítésekre és a leágazásokra. Több olyan közlekedési tevékenység jelenik meg az új Országos Képzési Jegyzékben, amelyek eddig nem tartoztak az állam által elismert szakképesítések körébe. (Ilyen például a légiutaskísérı, a repülıtéri földi kiszolgáló, a vasúti pályamunkás, a közútkezelı.) Folyamatban van a repülıgép-vezetı tevékenység felvétele is a Jegyzékbe. 7 A jogutódlásra való tekintettel, a kormányzati struktúrában bekövetkezett változás miatt a 2006-ban megszőnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium vonatkozó tevékenységérıl szóló tájékoztatást és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tevékenységérıl szóló tájékoztatást külön-külön közöljük. 50

51 3.3. Felsıoktatás A felsıoktatás átalakítási folyamatában szoros együttmőködés alakult ki a közlekedési felsıoktatást folytató intézmények és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Így például a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának vezetésével, a további érintett felsıoktatási intézmények (Széchenyi István Egyetem, Nyíregyházi Fıiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) képviselıinek részvételével került sor egyeztetı megbeszélésre a felsıoktatási reformmal összefüggı alapképzési szak indítási kérelmek elkészítése és véglegesítése érdekében Közlekedésre nevelés A évben fı célkitőzés volt, hogy országosan folytatódjon az új alapokon nyugvó intézményi közlekedésre nevelés az oktatási-nevelési intézményekben. Alapvetıen segíteni kellett az iskolákat abban, hogy helyi tanterveikbe továbbra is építsék be, illetve megfelelı mértékben szerepeltessék a közlekedésre nevelést. Ezt a célt szolgálták az országos pedagógus felkészítık, ahol a résztvevık közvetlen közlekedésszakmai és pedagógiai támogatást kaptak az életkor-specifikus közlekedésre neveléshez. A baleseti adatok tanulságából következıen kiemelt figyelem irányult a gyermekek utasbaleseteinek megelızésére. A baleseti adatok egyértelmően jelzik, hogy általában a gyermekek, de különösen az óvodáskorúak és a kisiskolások körében nagyobb az utasbalesetek száma, mint más korosztályok esetében. További csúcsok tapasztalhatók az utasbalesetekben a és a éves korosztályoknál. Mindezek alapján elıkészületek történtek az utasbalesetek megelızését célzó program bevezetésére. Ennek egyik eleme a Bence az autóban címő kiadvány, amely kizárólag a gépjármőben utasként helyet foglaló óvodás és kisiskolás korú gyermekek közlekedési felkészítését célozza. Ezen túlmenıen a kisiskolások (elsı és második osztályos általános iskolai tanulók) közlekedésre neveléséhez készült Közlekedési ismeretek 1. és 2. kiadványok kiegészültek a tömegközlekedési eszközök igénybevételének közlekedési és biztonsági tudnivalói mellett a gépjármőben utasként helyet foglaló gyermekekre vonatkozó közlekedési ismeretekkel. Az évente nyomon követhetı baleseti számadatok azt mutatják, hogy a kisiskolás korosztályt érintı gyalogos balesetek száma átlagban csökkenı tendenciát mutat. Tehát ennél a korosztálynál már megmutatkoznak a közlekedésre nevelésnek, a tudatos felkészítésnek az eredményei. 51

52 A gyakorlatorientáltságot szolgálta azoknak a mobil tanpályáknak az elkészítése, amelyeket tornateremben és iskolaudvaron egyaránt fel lehet állítani. Az eszközbıl az iskolai igények kielégítése mellett a rendırség kapott a kérésének megfelelı mennyiséget, részint hogy az iskolai felkészítést segítse, részint hogy a versenyekhez és táborokhoz rendelkezzen a szükséges eszközzel. A tanultak rendszerezését és az elsajátított ismeretek gyakorlását tette lehetıvé a Közlekedj biztonságosan elnevezéső taneszköz megjelentetése és az oktatási-nevelési intézményekbe történı eljuttatása. A tárca oktatási anyagokkal, taneszközökkel támogatta a nyári szünidıben megrendezett közlekedésre nevelési táborokat. Kiemelt szerepet kapott a évben a fiatalok közlekedésre nevelése keretében folytatott, a biztonsági öv használatára ösztönzı program. A rendıri szervekkel való együttmőködés jegyében a évben is a GKM látta el oktatási anyagokkal a rendırkapitányságokat, polgárırségeket is, melyek munkatársai az óvodákban és az iskolákban közvetlenül vettek részt a gyermekek és a fiatalok közlekedésre nevelésében. 52

53 4. Informatikai és Hírközlési Minisztérium Az IHM-nek a gyermekek és ifjúság élethelyzetét javító évi programjai: Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban a gyermekek és az ifjúság élethelyzetét javító programok szorosan összekapcsolódnak az esélyegyenlıségi programokkal. Hangsúlyos volt a támogatáspolitikában az informatika és az oktatás kapcsolatának erısítése, hiszen egyes régiókban és településtípusok esetén, valamint a családi háttér függvényében jelentıs eltérések tapasztalhatók az iskolai végzettség és iskolai mobilitási lehetıségek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetıségeket tesz elérhetıvé a képzés teljes vertikumában, amelyekhez eddig csak a nagyobb településeken lakók, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkezı családok férhettek hozzá könnyen: elektronikus tananyagok, digitális könyvtár, kulturális anyagok, készségfejlesztés kistelepülési óvodákban Brunszvik Teréz óvodai számítógép program Óvodák számára került kialakításra a Brunszvik Teréz óvodai számítógép program, melynek keretében elsı lépésben 269, hátrányos helyzető településen mőködı óvoda jutott a nevelést és a készségfejlesztést támogató eszközökhöz. A program keretösszege: ,- Ft Általános iskolák informatikai felszereltségének bıvítése Az általános iskolák számára a minisztérium informatikai eszközparkjuk bıvítése és az oktatásban felhasználható szoftverek beszerzése érdekében írt ki pályázatot, melynek keretében 52 nyertes pályázó jutott összesen 260 számítógéphez, illetve szoftverbeszerzést segítı pénztámogatáshoz. A pályázaton elınyt élveztek a hátrányos helyzető településeken mőködı iskolák. A program keretösszege: ,- Ft Fogyatékos gyermekek oktatását végzı iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása A fogyatékos gyermekek oktatását végzı iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása alkalmával 55 alap- és középfokú, fogyatékossággal élı gyermekek oktatását végzı intézmény 53

54 kapott 2-5 millió forintot informatikai (hardver, szoftver és speciális kiegészítı) eszközök beszerzésére. A programra fordított összeg: ,- Ft Középiskolák informatikai felszereltségének fejlesztése A középiskolák számára több programot hirdetett meg a tárca, melyek szorosan kapcsolódtak az Oktatási Minisztérium Sulinet Digitális Tudásbázis programjához: annak infrastrukturális alapját képezték. A pályázatok keretében 1100 középiskola jutott az oktatást segítı prezentációs eszközökhöz, illetve nagy mennyiségő adat továbbítását biztosító szolgáltatáshoz. A minisztérium hozzájárult a Sulinet Digitális Tudásbázis bıvüléséhez is: a digitális tananyag fejlesztési pályázat eredményeként az oktatást szemléletessé tevı oktatási segédanyagok, képtárak, szimulációk készültek. A programokra fordított (összesített) összeg: ,- Ft Tisztaszoftver Program A Tisztaszoftver Program keretében legálisan használhatók a közoktatásban és a felsıoktatásban a Microsoft egyes termékei, miután március 30-ig szóló licenc-megállapodást kötött az IHM és a Microsoft. A megállapodás értelmében a köz- és felsıoktatási intézmények számítógépein, a felsıoktatási intézmények oktatói, hallgatói és dolgozói, valamint az általános és középiskolák pedagógusai otthoni számítógépein is jogtisztán és ingyen használhatók a Microsoft Windows Frissítés (upgrade), valamint a Microsoft Office termékek. A program keretösszege: ,- Ft egeneráció informatika a gyermekekért Az egeneráció informatika a gyermekekért címő pályázati programunkban 289 gyermekotthon kapott az ott élı gyermekek létszámának függvényében 1-5 hagyományos asztali, illetve egyedi kialakítású számítógépet és kiegészítı eszközöket, valamint havi 40 óra internet-szolgáltatást. A programon keresztül kívántuk elısegíteni a gyermekotthonokban élı gyermekek környezetében az informatikai kultúra kialakulását, az információs társadalomban elengedhetetlen készségek elsajátítását, esélyegyenlıségük biztosítását. A programra fordított összeg: ,- Ft. 54

55 4.7. Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program A Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program pilotként indult Észak-Kelet- Magyarországon 2003 szeptemberében 213 hallgatóval. A program célja, hogy rugalmas, az egyéni igényeket jobban toleráló tanulási lehetıséget biztosítson az iskolai oktatást korán elhagyó, hátrányos helyzető fiatal felnıttek részére. A képzés a hagyományos levelezı gimnáziumi képzést egészíti ki és teszi hatékonyabbá az informatika eszközeivel. A program résztvevıi online oktatási módszer segítségével végezhetik el a középiskolát, ezen kívül a számítógép kezelésével kapcsolatos szakvizsgát tehetnek. A program eredményességét jelzi, hogy szeptemberében az elsı diákok már a 11. évfolyamot kezdték meg. Az iskola tanulmányi átlaga és lemorzsolódási mutatói kissé kedvezıbb képet mutatnak, mint a levelezı oktatásban általában tapasztaltak. Az eredményekre való tekintettel folyamán megkezdıdött a szakképzési és az országos kiterjesztés, az ehhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzési programok kidolgozása, illetve a szakmai oktatás gyakorlati megvalósítása. A programra fordított összeg 2005-ben: ,- Ft Program a szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására A szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására vonatkozó programunk nyomán végére minden hazai általános és középiskolában elérhetıvé vált az internet-szolgáltatás, ami elengedhetetlen a gyermekek korszerő oktatásában, számítástechnikai kompetenciáik fejlesztésében. A programra fordított összeg: ,- Ft. 55

56 5. Honvédelmi Minisztérium 5.1. Ágazati és civil-katonai együttmőködés keretében végrehajtott komplex életmódprogramok és drogprevenciós elıadások Az egészség a legerısebb fegyvered életmódprogram Célcsoportja a Magyar Honvédség teljes személyi állománya, ezen belül a éves korcsoport. Az egészségfejlesztési program a tárgyidıszakban mintegy 1200 fı bevonásával került lebonyolításra - elsısorban a szenvedélybetegségek megelızése céljából - 5 témakörben: legális drogok fogyasztásának megelızése; illegális drogok (kábítószerek) használatának megelızése; HIV/AIDS prevenció; szexuális kultúra fejlesztése; stressz-kezelés Éld meg az életedet 2005-ben összesen 14 alkalommal került sor az Éld meg az életedet címő egészségmegırzési rendezvényre. A megcélzott populáció az iskoláskorú fiatalok (12-18 év) köre, valamint a családi egészségnap rendezvények alkalmával a kilátogató közönség, életkortól függetlenül Tájékoztató elıadások 2005-ben Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyei, valamint a drogprevenció aktuális helyzete a Magyar Honvédségben címő tájékoztató elıadások kerültek megtartásra 19 katonai szervezetnél, mintegy 1000 fı részére Képzések a drogprevenció témájában 2005-ben akkreditált továbbképzésekre, a kortárs segítık képzésére, alkohol- és drogprevenciós képzésekre az alábbiak szerint került sor: Szenvedélybetegségek megelızése, különös tekintettel az alkoholra címő akkreditált továbbképzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében 3 alkalom, 21 fı (orvosok, felsıfokú szakdolgozók) Szenvedélybetegségek komplex megelızése, különös tekintettel az alkoholra címő akkreditált képzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében 3 alkalom, 25 fı (egészségügyi szakdolgozók) Honvédségi drogmegelızés és a drogproblémák korai felismerése címő képzés a szerzıdéses állományú kortárs segítıi állomány részére, elméleti és gyakorlati oktatás keretében 6 alkalom, 121 fı Dohányzásprevenció alapjai órás akkreditált képzés, 46 fı. 56

57 Szakmai kiadványok a prevenció témájában A prevenciós tevékenység helyszínein, 12 témában összesen 7500 db kiadvány került szétosztásra az alábbi címekkel: A drog, Miért ne igyunk sokat?, Miért ne dohányozzunk?, Elhízás, Mitıl és miért félünk?, Életünk válsághelyzetei, Szenvedélyeink, Ne dobd el az életedet, HIV/AIDS, Folyadékpótlás, Bırbetegségek, a Korszerő és kiegyensúlyozott táplálkozás ben összeállításra került egy 22 darabos plakátkiállítás, amelynek célja a vizuális úton történı figyelemfelhívás a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélyeire, a helyes egészségmagatartás fontosságára a megelızés területén Kérdıíves felmérések, kutatások A kábítószer-fogyasztási szokások felmérésére a Magyar Honvédség személyi állománya körében az A drogfogyasztás epidemiológiai vizsgálata és a pszichológiai háttértényezık feltárása címmel került sor. A mintaösszeállítás, kérdıíves adatfelvétel alapján, 10 helyırségben, 12 alakulatnál, mintegy 1100 fı megkérdezésével került végrehajtásra 2005-ben. A kutatás célja a szerhasználattal kapcsolatos magatartás epidemiológiai vizsgálata volt Mentális egészséggel kapcsolatos képzések, programok és szőrések Mentálhigiénés tanácsadás A mentálhigiénés tanácsadás célja a Magyar Honvédség állományába tartozó hivatásos, szerzıdéses, köztisztviselıi és közalkalmazotti állomány mentálhigiénés problémáinak kezelése egyéni, esetenként csoportos vagy párterápia formájában. A tanácsadás témakörei: gyermekek esetében konzultáció, pszichés traumát követı probléma feldolgozásának elısegítése, agressziókezelési zavarok, önértékelési problémák, párkapcsolati problémák, valamint munkahelyi konfliktusok, krízishelyzetek Krízisintervenciós kiképzési feladatok A krízisészlelı és kommunikációs hálózat továbbképzésére 74 fı részére, 6 alkalommal, krízisintervencióval foglalkozó szakemberek részére 59 fıvel, szintén 6 alkalommal módszerspecifikus és mentálhigiénés szemlélető továbbképzésre került sor Külszolgálat elıtti pszichológiai felkészítés A külszolgálati misszióra felkészítı pszichológiai tréningek célja az állomány felkészítése a misszió során várható nagyobb mértékő pszichés megterhelésre. A felkészítések évben fıs csoportokban egy fıs csoportvezetéssel 30 órás (20+10, 3 napos), illetve 10 órás (1 napos) tréningek formájában kerültek végrehajtásra annak megfelelıen, hogy a missziós beosztásra tervezett katonák két éven belül, vagy azon túl vettek részt a kiutazást megelızı pszichológiai felkészítésen. A célcsoport a éves vezetıi és beosztott állomány volt, 2140 fıs létszámmal. 57

58 5.3. Ifjúsági nevelı és tájékoztató munka Bevetés Klub, Bevetés Próba, Seregszemle éves korosztály számára 2004-ben elindított programsorozat. E kezdeményezések közel fiatalnak biztosították - a sportolási lehetıségek mellett - a Magyar Honvédség tevékenységével, céljaival, haditechnikai eszközeivel, a katonai hivatással kapcsolatos ismeretek megszerzését. A programmal és a klubbal kapcsolatban hasznos információk, élménybeszámolók olvashatók a Bevetés, a Seregszemle címő kiadványokban, valamint a internetes oldalon is Pénzügyi vonzatok A honvédelmi tárca az ifjúsági nevelı és tájékoztató munkával, toborzással, prevenciós programokkal kapcsolatos feladatokra megközelítıen 200 millió forintot fordított év folyamán. 58

59 6. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Az Igazságügyi Minisztérium 8 sajátos feladat- és hatáskörébıl adódóan megtett intézkedések alatt legfıképpen jogi szabályozást értünk, ennek ellenére a gyermekek és fiatalok helyzetével összefüggésben egy-egy területen konkrét intézkedések is megvalósultak, megvalósulnak. Ezek a 0-29 éves korosztály különbözı szegmenseit érintik Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálata Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálata a 17/2003. (VI. 24.) IM rendeletben elıírt feladatai alapján: környezettanulmányt és pártfogó felügyelıi véleményt készít a büntetıeljárás során. A pártfogó felügyelıi tevékenységgel kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2005. (VI. 16.) IM rendelet július 1-jei hatállyal módosította a szabadságvesztés és az elızetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló IM rendeletet 9. E módosítások eredményeként a rendelet szövege meghatározza, hogy a büntetés-végrehajtási intézet a környezettanulmányt a fiatalkorú felkészítı részlegbe helyezésekor a pártfogó felügyelıi szolgálattól korábban pátfogó felügyelıi hivataltól szerzi be; szervezi és ellenırzi a közérdekő munka büntetés végrehajtását; végrehajtja a pártfogó felügyeletet; ellátja a szabadságvesztés-büntetésbıl szabadultak, illetıleg javítóintézetbıl elbocsátottak utógondozását; közösségi foglalkoztatót mőködtet (ami 2005-ben a fıvárosban valósult meg), melynek keretében állandó tanácsadást biztosít munkanélküli fiatalok részére, korrepetálást szervez, internet kávézót mőködtet, segítséget nyújt a munkahelykeresésben, csoportfoglalkozásokat tart, munkaerı-piaci, agressziókezelı, életvezetési tréninget szervez, drámacsoportot mőködtet, megszervezi a foglalkoztatón belül a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet alatt álló, kábítószer-fogyasztó terheltek ellátását, kezelését (elterelés). A pártfogó felügyelıi szolgálat intézkedéseinek célcsoportját alkották: azok a fiatal felnıtt és fiatalkorú bőnelkövetık, akik pártfogó felügyelet alatt álltak, illetve akiket közérdekőmunka-büntetésre ítéltek; a büntetés-végrehajtási intézetbıl szabadságvesztés-büntetésüket kitöltve szabadult, illetve javítóintézetbıl elbocsátott utógondozottak, akiknek utógondozását, segélyezését látta el a pártfogó felügyelıi szolgálat. A pártfogó felügyelıi szolgálat intézkedéseinek speciális célcsoportját képezték 8 A minisztérium elnevezése 2005-ben Igazságügyi Minisztérium volt, VI. 9. óta azonban Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 9 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 209. (1) 59

60 a kábítószerrel visszaélés bőncselekmény miatt indult büntetıügyben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet alatt álló fiatal felnıtt és fiatalkorú pártfogoltak; a szabadságvesztés-büntetésbıl feltételes szabadságra bocsátottak, a javítóintézeti nevelésbıl ideiglenesen elbocsátottak, valamint az utógondozottak; az álláskeresık és családtagjaik. 19. táblázat A pártfogó felügyelıi szolgálatnál 2005-ben a év közötti terheltek ügyeinek száma Ügyek száma Összesen (14-29éves) Fiatalkorú Felnıtt korú táblázat A év közötti terheltek ügyeinek ügycsoportonkénti megoszlása 2005-ben Ügyek száma Közérdekő munka Környezettanulmány Pártfogó felügyelet Pártfogó felügyelıi vélemény Utógondozás 604 Egyéb 675 Összesen Tekintettel arra, hogy a pártfogó felügyelıi feladatokra fordított források életkor szerinti megbontása nem lehetséges, így a törvény által elıírt pártfogó felügyelıi feladatok ellátásának fiatalkorúakra, illetve fiatal felnıttekre esı ráfordítását nem tudjuk bemutatni. Mindemellett a megyei (fıvárosi) igazságügyi hivatalok a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal (GyISM) társfinanszírozás keretében a kábítószer-használat visszaszorítása érdekében 2004-es fejezeti átcsoportosításból 2005-ben a következı intézkedéseket valósították meg: 60

61 22. táblázat GYiSM társfinanszírozás Összeg (forint) 2005 elején a megyei (fıvárosi) igazságügyi hivatalok mini-konferenciái, régiós képzések Drogkoordinátorok képzése Kutatás A kábítószerrel visszaélés bőncselekmény miatt indult büntetıügyben alkalmazott vádemelés elhalasztása (ún elterelés) mellett megállapított pártfogó felügyelet ügyek Szakkönyvtár-fejlesztés Összesen Ezenfelül az Országos Bőnmegelızési Bizottság pályázatain 2005-ben fıpályázóként, illetve együttmőködı partnerként vettek részt a megyei (fıvárosi) igazságügyi hivatalok. Azoknál a pályázatoknál, amelyeknél a megyei (fıvárosi) igazságügyi hivatalok együttmőködı partnerként vettek részt, saját forrás nem volt. A pártfogó felügyelıi szolgálat vonatkozásában 2006-ban elfogadásra került a büntetı ügyekben alkalmazható közvetítıi tevékenységrıl szóló évi CXXIII. törvény, mely új ügycsoportként bevezette a büntetı ügyekben alkalmazható közvetítıi eljárást (mediáció), új foglalkoztatók kialakítására került sor, csoportfoglalkozások kerültek bevezetésre, továbbá megtörtént a gyermekvédelmi jelzırendszer mőködésének vizsgálata, e tárgyban konferenciát is tartottunk Fogvatartás alatt született gyerekek, fiatalkorú fogvatartottak, fiatalkorú nıi elítéltek Az Igazságügyi Minisztérium nevezett korosztályon belüli további, különbözı szabályozási, intézkedési területébe tartozó célcsoportja volt 2005-ben a fogvatartás alatt született gyerekek (és édesanyjuk), illetve a fiatalkorú fogvatartottak köre. A fogvatartás alatt született gyerekeket illetıen a szabályozást az indokolta, hogy a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. 36. (4) bekezdése lehetıvé teszi, hogy amennyiben a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet 6 hónapos koráig az anyjával együtt helyezzék el ez további 6 hónappal meghosszabbítható. A szülésre általában a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában kerül sor. Elırelátható komplikáció vagy más gyógykezelés esetén a fogvatartottak civil egészségügyi intézményben is szülhetnek. A szabadságvesztés és az elızetes letartóztatás szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a terhesség esetén lehetıvé teszi a büntetés félbeszakítását is. 61

62 23. táblázat 2005-ben fogvatartás alatt született gyermekek száma és születésük helye 10 Született gyermekek száma Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza számú Nıi Klinika 1 Szent Rókus Kórház 1 Összesen 13 A született gyermekek érdekeit a büntetés-végrehajtási szervezet kiemelten kezeli. A büntetésvégrehajtási intézetben elhelyezett csecsemıket a hozzátartozók naponta látogathatják, a látogatás gyakoriságának meghatározásakor a látogatófogadásra kialakított szoba befogadóképességét veszik figyelembe. A büntetés-végrehajtási intézet a szülés után az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságtól kér információt a szülıi felügyeleti jog korlátozásáról. 24. táblázat A fogvatartás alatt született gyermekek sorsának alakulása születésük után 2005-ben Gyermekek száma Csecsemıotthonba került 1 Gyámhivatal határozata alapján az örökbefogadó szülı megnevezésével 1 örökbe fogadottak Titkos örökbefogadással fogadták 1 örökbe Bács-Kiskun Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben kialakított 10 Anya-gyermek körletre szállítottak édesanyjukkal Összesen: 13 A fiatalkorú fogvatartottakat illetıen megállapítható, hogy a január 1. és december 31. közötti idıszakban a fiatalkorúak átlaglétszáma a büntetés-végrehajtási intézetekben 479 fı, ebbıl 463 férfi és 16 nı volt. A fiatalkorú fogvatartottak vonatkozásban az egyes intézkedések keretében a finanszírozás ben a következık szerint alakult: 10 Az információk a büntetés-végrehajtási szervezet által vezetett fogvatartotti alrendszerbıl, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek által nyilvántartott adatokból származnak. 62

63 25. táblázat Fiatalkorúak egyes büntetés-végrehajtási intézeteinek finanszírozása Elıirányzat (forint) Teljesítés (forint) Fiatalkorúak Bv. Intézete, Tököl Fiatalkorúak Reg. Bv. Int., Kecskemét Fiatalkorúak Reg. Bv. Int., Szirmabesenyı A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2005-ben kiemelt feladatként kezelte a fiatalkorú nıi elítéltek elhelyezésének kérdését. Ennek érdekében több büntetés-végrehajtási és javító-nevelı intézetben megvizsgálta a lehetıségeket. A megoldást a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete Kecskeméten kialakítandó objektumára tett javaslat eredményezte. Emellett 2005-ben folyamatban volt a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete építése Pécsen PHARE segítséggel. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs évben kezdheti meg mőködését. A fogvatartottak oktatásának, kábítószer-prevenciós programjainak biztosítása a BVOP feladata. 26. táblázat Fiatalkorúak Regionális. Bv. Intézete Pécs Összeg forintban (2005) Sajáterı PHARE finanszírozás Összesen Az összes évi felhasználás a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben dologi kiadás rovatain forint volt A kiskorú veszélyeztetése tényállás módosítása a Büntetı Törvénykönyvben A 18 év alattiak körében a gyermek és a vele kapcsolattartásra jogosult személy viszonylatában a kapcsolat kialakításának, fenntartásának akadályozása, a gyermeket a másik szülı ellen hangoló magatartás hátrányosan befolyásolja a gyermek lelki, erkölcsi fejlıdését, ami esetenként a különélı szülı szülıi felügyeleti jogának elvonásával is járhat. A tapasztalatok szerint az igazgatási jellegő bírság mellett mivel ennek visszatartó ereje igen csekély büntetıjogi szankció kilátásba helyezése is indokolt. A 18 év alatti személyek védelme érdekében 2005-ben a Büntetı Törvénykönyv (Btk.) ában szereplı kiskorú veszélyeztetése tényállás módosult. Minderre tekintettel a évi XCI. törvény a Btk át az alábbi bekezdéssel egészítette ki: (4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követıen is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény

64 6.4. Inkubátorokban elhelyezett újszülöttek Az egészségügyi intézmény által mőködtetett inkubátorban elhelyezett újszülöttek érdekében az egyes törvények módosításáról szóló évi XXII. törvény módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvényt (Csjt.). A módosítás célja az újszülöttek életkörülményeinek és örökbefogadása kedvezıbb feltételeinek megteremtésére irányult. A módosítással egyértelmővé vált, hogy az az anya, aki gyermekét a kórház által mőködtetett inkubátorban helyezi el, ráutaló magatartással hozzájárul gyermeke örökbefogadásához. Ezért a Csjt. vonatkozó bekezdése új ponttal egészült ki 12, amely szerint nincs szükség annak a szülınek a hozzájárulására sem, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel személyazonosságának feltárása nélkül, anonim módon az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül gyermekéért nem jelentkezik. A Csjt ának (6) bekezdése ennek értelmében akként módosult, hogy az örökbefogadási eljárás ebben az esetben (is) titkossá vált Országos Bőnmegelızési Bizottság tevékenysége Az Országos Bőnmegelızési Bizottság (OBmB) felelıs A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája által évente frissített cselekvési programban meghatározott feladatok koordinálásáért. Az OBmB Titkársága operatív módon vesz részt a bőnmegelızés koordinációjában, a pályázati programok kidolgozásában, meghirdetésében és lebonyolításában. A Titkárság a végrehajtott feladatokról Jelentést készít ben három, eltérı jellegő program valósult meg: pályázatok, legjobb gyakorlatok terjesztése, valamint rajz- és fotópályázat. Az Országos Bőnmegelızési Bizottság által irányított bőnmegelızési stratégia prioritásaival összefüggı feladatot képez a gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése, csökkentése. Ez a feladat kifejezetten a gyermekekkel és fiatalkorúakkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik, ugyanakkor a cselekvési program egyéb prioritásai (városi biztonság növelése, családon belüli erıszak megelızése, áldozattá válás és bőnismétlés megelızése) is érintik a célcsoportot. Pályázatok A pályázatok meghirdetése keretében az OBmB évi pályázatain negyvennégy nyertes részesült támogatásban. A modellprojektek megvalósítására 2005-ben került sor. E modellprogramokon keresztül közvetve valósulhattak meg a kormányzati intézkedések. Az OBmB folyamatosan figyelemmel kísérte a bőnmegelızési modellprojektek végrehajtását. A pályázatok úgynevezett makro-, mikro- és kutatási pályázatokként kerültek meghirdetésre. A) A makro modellprogramokban a bőnmegelızéssel összefüggı különbözı új szolgáltatások épültek ki, a meglévık bıvültek, ezzel összefüggésben bizonyos módszertani újítások születtek. A támogatásban részesült pályázatok fı profilja volt többek között: a bőnelkövetıvé válás megelızését célzó iskolákon belüli oktatási-nevelési program, szakemberek szakmai, módszertani felkészítése, gyerekek korrepetálása, pályaválasztás segítése 12 Csjt. 48. (5) bekezdés c) pontja 64

65 iskolán kívüli projektek (szabadidı hasznos eltöltése, álláshoz jutás támogatása, kortárssegítés, készségfejlesztı tréningek szervezése, szociális tanácsadás, valamint alkotócsoport megalakítása, klubok és közösségi házak keretein belül) jelzırendszer kialakítása szakemberek képzése, továbbképzése helyi ifjúságpolitikák szervezése fiatalok érdekképviseletének szervezése roma kulturális programok szervezése, az identitás erısítését, elıítéletek csökkentését célzó programok szervezése készségfejlesztı tréningek finanszírozása. Összességében tehát elmondható, hogy a makro-projektekben kialakult egy olyan a rászoruló fiatalok számára vonzó, komplex módon megvalósított segítı-szolgáltató infrastruktúra, amely több irányú támogatásra képes. Jelentısen kiegészíti, színesíti a már meglévı, vagy éppen pótolja a még hiányzó ellátórendszert. Az OBmB makro-pályázatainak két célcsoportja volt. Egyfelıl az óvodás, a tanköteles korú és az iskolás gyermekek (akik a bőnelkövetıvé válás megelızésére készített pályázatok célcsoportjai voltak), másfelıl pedig öt modellprojeknél a éves korú, iskolából kimaradt, de a munkaerıpiacra be nem lépı fiatalkorúak és fiatal felnıttek. A modellprojektek célja mindkét csoport tekintetében a bőnelkövetıvé válás megelızése. B) Az OBmB négy témában hirdetett meg mikro-pályázatot. Egy pályázati téma kifejezetten a gyermek- és fiatal korúakkal foglalkozó szakemberek képzését célozta. Egy másik témakör a segítségnyújtás szervezését kívánta elısegíteni az alkoholfüggı, kábítószer-használó fiatalkorú elítéltek, és pártfogó felügyelet alatt állók számára. Több tanfolyam jellegő, bőnmegelızési képzést megvalósító projekt újdonsága az volt, hogy párhuzamosan foglalkoztak a gyerekekkel, a fiatalokkal és a velük foglalkozó szakemberekkel. A nyertesek számos résztvevı bevonásával nagyszabású konferenciákat rendeztek, többek között a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelızése, felismerése, és kezelése érdekében. A programokban megvalósított módszertani újítások és az új szolgáltatások tapasztalatai felhasználhatók a pedagógusok, a szociális és gyermekvédelmi szakemberek felsıfokú képzésének fejlesztésében is. A mikropályázatok témája áttételesen érinti a 0-29 éves korosztályt, azonban közvetlenül nem irányul a gyermek- és fiatalkorúak segítésére. (A gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek képzésének, illetve az alkoholfüggı, kábítószer-használó fiatalkorú elítéltek és pártfogó felügyelet alatt állók számára való szakirányú segítségnyújtás szervezésének a támogatása volt a cél.) A támogatott projektek a közoktatási, a szociális és a gyermekvédelmi intézményekben valósultak meg. C) Az OBmB kutatási pályázatokat is hirdetett, melyek gerincét a családon belüli erıszak vonatkozásai képezték. Az e pályázatok keretében elkészített négy munka csak áttételesen kapcsolódik a gyermek- és fiatalkorúakhoz. 65

66 Az Országos Bőnmegelızési Bizottság a 2005-ben megvalósított, 0-29 éves korosztályt célzó bőnmegelızési makro- és mikro-pályázatok megvalósulását, illetve szakirányú segítségnyújtás szervezését forint értékő vissza nem térítendı támogatás felhasználásával segítette. 27. táblázat Az Országos Bőnmegelızési Bizottság által nyújtott támogatás a kifejezetten a 0-29 éves korosztályt célzó pályázatokhoz (2005) Támogatás (forintban) Makropályázatok Mikropályázatok Összesen Az Országos Bőnmegelızési Bizottság 2005-ben kiírt pályázati témái igazodtak a társadalmi bőnmegelızés második cselekvési programjának feladataihoz. A évi kiírásban is makro és mikro modellprogramok, valamint kutatási pályázatok megvalósítására nyílt lehetıség. A makro projektek pályázói millió forint, a mikro programok megvalósítói 2 5 millió forint támogatást kaptak összesen forint értékben. A nyertes projektek megvalósítása 2006 során történik. A 2005-ös makropályázatok között komplex-modellprojektet kellett kidolgozni a gyermek- és fiatalkorúak bőnelkövetıvé és sértetté válásának megelızése érdekében. Három pályázat részesült összesen forint értékő vissza nem térítendı támogatásban. Az ez évi mikropályázatok specifikus köre a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozott. Kortárssegítı programokkal lehetett a mikro pályázatok körében támogatást nyerni. Lehetıség nyílt a veszélyeztetı és a veszélyeztetett helyzetben lévı gyermekek felismerésére és helyzetének javítására, speciális képzési, továbbképzési tananyag készítéséhez támogatás igénybevételére. Három nyertes pályázó az alkoholfüggı és a kábítószer-használó fiatalkorú és fiatal felnıtt korú elítéltek és pártfogó felügyelet alatt állók számára kezelési és integrációs programokat valósított meg. A 2005-ben nyertes kutatási pályázatok között két munka foglalkozik kifejezetten a fiatal bőnelkövetık médiareprezentációjával, illetve áldozattá válásuk megelızésének lehetıségeivel. A legjobb gyakorlatok terjesztése Az Európai Bőnmegelızési Hálózat (EUCPN) által kiírt Európai Bőnmegelızési Díj 2005 címő pályázaton melynek témája az erıszakos utcai bőnözés volt a csellengı fiatalok bőnelkövetıvé válásának megelızéséért készített pécsi program a zsőri elismerésében részesült. A zsőrizett pályázat az OBmB Titkárságának támogatásával valósult meg. Az Európa Tanács a évet az Állampolgárságra nevelés évének nyilvánította és Fiatal aktív polgárok címmel pályázatot hirdetett meg. A díj elnyerésére olyan ifjúsági szervezetek, illetve helyi, regionális hatóságok jelentkezhettek, amelyek év közötti fiatalokkal, fiataloknak és fiatalokért valósítottak meg projektet. A Cigány Kulturális és Közmővelıdési Egyesület a Rács helyett háló címő az OBmB Titkársága által támogatott programja II. díjat (1000 eurót) nyert. Rajz- és fotópályázat Az OBmB Titkársága májusában rajzpályázatot írt ki 5-14 éves gyermekeknek (ezzel indirekt módon a szüleiket és a pedagógusokat is inspirálhatta a közös gondolkodásra), és 66

67 fotópályázatot hirdetett 35 év alatti amatır és professzionális fotómővészeknek, valamint egyetemi és fıiskolai hallgatóknak. Az OBmB Titkársága a közösségi bőnmegelızés céljait a fiatalok körében így is ismertté kívánta tenni. Az volt a cél, hogy a gyermekek és a fiatalok képekben fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat a hétköznapi erıszakról, a gyermekek elleni és a családon belüli erıszakról, a megsértett közösség kiengesztelésének lehetıségeirıl. A pályázatra közel 350 mő érkezett, még a környezı országokból is. Az alkotásokat neves szakemberekbıl álló szakmai zsőri bírálta el, a nyertes pályamővekbıl Közös ügyünk a biztonság címmel óriásplakát-kiállítás készült. A díjazott mővekbıl készült plakátokat ezután a Sziget Fesztiválon, majd két vidéki városban is megtekinthette a közönség. 12 pályamőbıl ingyenes képeslapok (ún. freecardok) is készültek A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem A év folyamán megkezdıdött az Európai Unió Tanácsának a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló 2004/68/IB (2003. december 22.) kerethatározatának való megfelelést is szolgáló Btk.-módosítás szakmai kidolgozása és egyeztetése. A kerethatározat által felsorolt cselekmények döntı többségét a Btk. büntetni rendeli, így kényszerítés, emberkereskedelem, kiskorú veszélyeztetése, erıszakos közösülés, szemérem elleni erıszak, megrontás, kitartottság, kerítés címén szankcionálja. Ugyanakkor szükségessé vált a megrontás törvényi tényállásának kiegészítése, valamint a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés büntetni rendelése is. 13 A Btk. módosításának elfogadására április 2-án került sor a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény és más büntetıjogi tárgyú törvények módosításáról címmel, melynek vonatkozó rendelkezései június 1-jével lépnek hatályba Kerethatározat 2. cikk (1) bekezdés b) pontja, 3. cikk (1) bekezdés c) pontja 14 Jelenleg kihirdetésre vár. 67

68 7. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A tárca kiemelt feladata a évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program, melynek egyik tematikus akcióprogrammal is alátámasztott területe a környezettudatosság témaköre. A célkitőzések között szerepel a környezet- és természetvédelmi ismeretek, a környezettudatosság közvetítése az oktatásban és a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése Iskolai környezetvédelmi programok Iskolafejlesztés Az ökoiskolák az iskolai élet minden területén, a tanításban, az iskola mőködtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkezése vagy táboroztatása során érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit. Az Ökoiskola Hálózat további fejlesztését a KvVM és az OM a 2004-es évtıl az Ökoiskola cím meghirdetésével kívánta elismerni, melyet évrıl-évre meghirdetünk. A hálózatba önkéntesen 205 iskola csatlakozott Programok A korábbi években indult, de 2005-ben folytatódó, a környezetvédelmi tárca által támogatott programok közül fontos kiemelni a GLOBE és a BISEL programokat. A GLOBE program keretében megrendezésre került az éves szakmai találkozó, a Szinkron Nap, a diákpályázat, GLOBE-tábor. A BISEL program célja országos vízminıség-megfigyelési hálózat kiépítése. A program keretében kétszer országos találkozót szerveztünk a tanárok és diákok részére, akkreditált tanártovábbképzést tartottunk, valamint augusztusban a határon túli magyar tanároknak (erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai) rendeztünk továbbképzést. Folytattuk a háromfordulós internetes versenyt, melyen a diákok egyénileg vehettek részt Tehetséggondozás A tárca folyamatosan támogatja az országos és helyi szervezéső környezet- és természetvédelmi versenyeket. Rangos eseménynek tekinthetı a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, melyen hazai, valamint hazánkkal szomszédos országok magyar tannyelvő középiskoláinak tanulói vesznek részt. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny célja a különbözı iskolatípusban tanuló éves gyerekeknek lehetıséget biztosítani környezetük önálló megfigyelésére, a terepmunka gyakorlására, a kutató módszerek önálló alkalmazására. 68

69 Szakképzés A szakképzés területén részt veszünk a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program szakképzés fejlesztési programjának kidolgozásában, a moduláris képzési rendszer kialakításában. Szakképzı intézményeink tanulóinak megrendeztük az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt, melyre 250 tanuló nevezett Felsıoktatás A felsıoktatás terén a KvVM szakmailag véleményezi a tárcához tartozó új fıiskolai, egyetemi szakok képesítési követelményeit, részt vesz a vonatkozó jogszabály-elıkészítési folyamatokban ben is támogattuk szakmailag és anyagilag is az Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezését Iskolán kívüli programok KvVM központi programok A KvVM az alábbi programokat szervezte, illetve vett részt rajtuk: A Víz Világnapja rajzpályázat díjkiosztó ünnepsége Gyermeknap a Fıvárosi Állat- és Növénykertben Gyereksziget Sziget Fesztivál Egészség és Környezet Családi Nap Telki Világunk gyerekszemmel címő rajzpályázat díjkiosztó ünnepsége Nemzeti Park Igazgatóságok Célunk a nemzeti parkok területén található természeti és kulturális értékek bemutatása, ennek során természetbarát szemlélet kialakítása. A nemzeti parkokba szervezetten érkezı ifjúsági csoportok számára biztosítjuk a megfelelı színvonalú oktatási környezetet, mind a felszerelt oktató helyiségek, mind pedig a szabadtéren és a bemutatóhelyeken alkalmazott bemutató módszerek, eszközök által. Az elıadásokat, foglalkozásokat megfelelıen képzett, elhivatott szakemberek tartják. A helyi vállalkozókkal, intézményekkel való együttmőködés révén biztosított a helyszíni programok során az elszállásolás és az étkeztetés is. 69

70 Programok: Jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények, vetélkedık szervezése (elıadások, kísérletek, terepi foglalkozások, kiállítások, vetélkedık, kerékpáros körtúra stb.) o Látogatók száma: kb fı Nyílt Napok (barlangtúra, felszíni túra, természetismereti foglalkozások) o Látogatók száma: kb fı Úton a Világörökséghez VI. kerékpáros körtúra Nemzetközi Autómentes Nap o (természetismereti vetélkedıvel) 25 iskola csapata A gólya az én barátom címő akcióprogram o (16 iskola, 300 pályamunka) Terepgyakorlatok (közép- és felsıoktatás) Táborok (természetismereti tábor, napközis kézmőves táborok) Játszóházak ( Évforgató játszóház-sorozat - Hagyományırzı és hagyományteremtı játszóház-sorozat) Szakdolgozók diplomamunkájához segítségnyújtás (évi 150 fı) Nyári és szakmai gyakorlatosok (egyetemi diákok) fogadása, gyakorlatuk biztosítása (évi 200 fı). 70

71 8. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 8.1. Önkormányzati szakterület A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezıen ellátandó feladata. Az önkormányzatok által ellátott, fent nevezett kötelezı feladatokhoz a központi költségvetés a évben is biztosított támogatást. E feladathoz kapcsolódó általános támogatásokat a mindenkori költségvetési törvény önkormányzatokat megilletı normatív állami hozzájárulásokat tartalmazó 3. számú melléklete tartalmazza. Fentieken túlmenıen a Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl szóló évi CXXXV. törvény 5. központosított elıirányzatokat tartalmazó melléklete a 6. sorszám alatt 170 millió forintot biztosított a helyi önkormányzatok által ellátott gyermek- és ifjúsági feladatokhoz. A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhették ifjúsági referens és/vagy ifjúságsegítıi feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatására, gyermek és/vagy ifjúsági feladatokról készítendı koncepció és cselekvési terv elkészítésére, gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek létrehozására/mőködtetésére, ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás biztosítására. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a helyi önkormányzatok részére gyermek és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának évi szabályairól szóló 7/2005. (VIII. 22.) ICsSzEM rendelet tartalmazta. A vissza nem térítendı támogatás biztosítása pályázat útján történt, amely keretében összesen 115 önkormányzat részesült támogatásban. A települési önkormányzatok ezen feladataik elvégzéséhez a központi költségvetésbıl 2005-ben a normatív hozzájárulások keretében az alábbi forrásokhoz jutottak: gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokhoz kapcsolódóan: 19, 1 milliárd forint, gyermekjóléti és családsegítési feladataikhoz: 6,6 milliárd forint, bölcsıdei és családi napközi ellátásához: 8,3 milliárd forint, közoktatási feladataikhoz: 511,8 milliárd forint A gyermekszegénység leküzdése A gyermekszegénység leküzdése érdekében már 2005-ben is történtek intézkedések, alapvetıen a térítésmentes étkeztetés kiterjesztésével. Az 1031/2005. (IV. 4.) Korm. határozat a szegénység következményeinek csökkentése érdekében, a szociális célú gyermekétkeztetés további bıvítése céljából az önkormányzatok által fenntartott intézményekben ellátott gyermekek részére összesen millió forintot biztosított. A fenti összeg a nyári gyermekétkeztetésre 300 millió forintot tartalmazott, amelybıl országosan 1437 településen, gyermek részesült étkeztetésben. 71

72 Az iskolai étkeztetés keretében az önkormányzatok több mint millió forintnyi támogatást igényeltek. A támogatási összeg felhasználását a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (VI. 20.) ICsSzEM-BM-PM együttes rendelet szabályozta. A rendelet szerint a települési önkormányzatot, a fıvárosban a kerületi önkormányzatot a július 15-étıl augusztus 31-ig terjedı idıszakra a gyermekek szociális célú étkeztetése, valamint a szeptember 1-je és december 31-e közötti idıszakban az 1-4. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók étkeztetése céljából szociális támogatást szolgáló állami hozzájárulás illette meg. Az állami hozzájárulás célja az volt, hogy a gyermeki jogokkal összhangban segítse a gyermekek nyári és iskolai étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását Turizmus A Magyar Turisztikai Hivatal (jelenleg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága) 2005-ben pályázati úton támogatta az ifjúsági turizmus fejlıdését: ifjúsági szálláshelyek felújítása, erdei turista útjelzéshálózat felújítása és fejlesztése révén. Az érintett korosztályokkal kapcsolatosan a Magyar Turizmus Zrt. különbözı marketing akciókat (kiadványok, vásári megjelenés, rendezvényeken való marketing megjelenés, hirdetés stb.) valósított meg mintegy 28 millió forint értékben. Az ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének támogatására a évi költségvetési törvény alapján a Turisztikai Célelıirányzatnak az ICsSzEM-nek átadott keretbıl nyílt mód, a felhasználásra vonatkozó részletes szabályokat a turisztikai célelıirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó keretének felhasználási szabályairól szóló 8/2005. (XI. 10.) ICsSzEM-TNM együttes rendelet határozta meg. A keretösszeg 2005-ben 222 millió forint volt, amely a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazta. A keretösszeg terhére az alábbi célokra volt nyújtható vissza nem térítendı támogatás: a) a nem üzleti célú közösségi, szabadidıs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, üzemeltetési engedéllyel rendelkezı egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére 217 millió forint (ez tartalmazta a pályázatkezelés költségét is, a tényleges keretösszeg: 204 millió forint volt). A szálláshelyek felújításának támogatására nyílt pályázat útján kerül sor. A támogatások odaítélésérıl az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlıségi miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter együttesen döntött. 131 db pályázat került értékelésre, a pályázók által igényelt összeg meghaladta a 750 millió forintot. A pályázat eredményeként 56 pályázó részesült összesen 204 millió forint támogatásban. b) az erdei turista útjelzéshálózat felújítására és fejlesztésére 5 millió forint. A turista útjelzések felújításának támogatására nemzetközi szerzıdésbıl eredı kötelezettség teljesítése esetén egyedi döntéssel, egyéb esetben meghívásos pályázat útján került sor. A támogatások odaítélésérıl az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlıségi miniszter döntött. 72

73 A 2005-ben végrehajtott intézkedések 2006-ban is folytatódtak Sport Sport-rekreáció Mozdulj, Magyarország! Program A program évi keretösszege 88 millió forint volt. A programban szereplı támogatott szabadidısportos események száma 62. Halmozottan hátrányos helyzetőek sportja 27 millió forintos keretbıl a Nemzeti Sporthivatal (jelenleg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága): 12 millió forinttal támogatta a Holdsugár Program 2005 eseménysorozatot, amelynek célja veszélyeztetett korú és életkörülmények között élı (12-25 év közötti) fiatalok idejének, energiáinak és figyelmének lekötése, 1,5 millió forinttal támogatta a Cigány Labdarúgó Válogatott mőködését. Cigány válogatottunk Európa szerte elismert teljesítményt nyújt. A sporton keresztül sok roma fiatal esélyegyenlıségének, körülményeinek javítását, valamint a tehetségesek felkutatását értük el az elmúlt idıszakban is, ugyancsak 1,5 millió forinttal támogatta a Gyermekotthonok VIII. Európa Kupáját (elıdöntık és döntı). A sportversenyeken gyermek- és diákotthonok, speciális általános iskolák, szociális otthonok fiataljai vettek részt immáron hetedik éve. 12 millió forintos kerettel a Halmozottan Hátrányos Helyzetőek Sportbizottsága 2005-ben is meghirdette programját. Az elbírálást követıen 92 regisztráló kapott támogatást. Fogyatékosok szabadidı- és diáksportja A keretösszeg 43,57 millió forint volt, melybıl a különbözı fogyatékossági csoportoknak megfelelı, illetve integráltan megrendezett eseményeket támogatta a Nemzeti Sporthivatal. A támogatott programok között szerepelnek az Integrációs Vitorlás Bajnokság fogyatékos gyerekek részvételével, a kétnapos VI. Medve Kupa Téli Diáksport Találkozó, amelyen 16 csapatban 96 fogyatékos gyermek és kísérıik mérhették össze tudásukat szánkóhúzásban, szánkófutásban, fólián való lesiklásban, szánkó biatlonban és szánkó lesiklásban. Támogatták a Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete által rendezett országos bajnokságokat és speciális integrált eseményeket, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékos diákok regionális atlétika versenyeit, ezen belül a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete által szervezett III. Nemzetközi Fogyatékosok Hetét, illetve folyamatos délutáni sportfoglalkozások keretében foglalkoztatnak fogyatékos fiatalokat. A tanulásban akadályozott diákok létszámától függıen külön támogatást kaptak a megyék sportrendezvények szervezésére, illetve külön 60 millió forintos keretösszegbıl megyénkét a fogyatékosok szabadidısportjára (rendezvények, események, sportfoglalkozások egész évben). 73

74 Iskolai testnevelés test-kulturális felsıoktatási képzés A évben az Nemzeti Sporthivatal 45 millió forint támogatást biztosított a Testnevelési Egyetem szakmai munkájának támogatására. A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a évben 120 millió forintot kapott a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartására, 240 millió forintot szabadidısport témájú pályázatok kiírására, 560 millió forintot a Gerevich ösztöndíjak fedezetére és 46 millió forintot mőködésének támogatására. A Magyar Egyetemi Fıiskolai Sportszövetség 118 millió forint támogatást kapott az egyetemi, fıiskolai bajnokságok lebonyolításának támogatására, illetve a Téli és a Nyári Universiadén való részvétel finanszírozására. A Magyar Diáksport Szövetség 145 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatott, melyet elsısorban a diákolimpiai versenyrendszer regionális és országos döntıinek megrendezésére fordított a támogatott sportágakban Utánpótlás-nevelés Sportágfejlesztés - Sport XXI. század program (atlétika, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, sakk, tenisz, vívás, vízilabda). Az eredeti elıirányzaton 928 millió forint állt rendelkezésre, ugyanakkor a 10 százalékos tartalékképzést követıen a módosított elıirányzaton 732,5 millió forintos forrás került meghatározásra a feladat ellátására. A programon belül 10 sportág egységes utánpótlás-nevelése került finanszírozásra, mely egységes program gondozója a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet volt. Héraklész-program Az eredeti elıirányzaton 640 millió forint állt rendelkezésre, melyet a programot bonyolító Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet számára elıfinanszírozással több részletben biztosított a Nemzeti Sporthivatal. A programban 20 sportág érintett, mely sportágak munkája a magyar sportéletben meghatározó az olimpiai és nemzetközi eredményesség alapján. Sportiskolák támogatása E fejezeti kezeléső elıirányzaton eredetileg 70 millió forint állt rendelkezésre. Az összeget a programot bonyolító Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet számára elıfinanszírozással, több részletben biztosította a Nemzeti Sporthivatal a kiválasztásra kerülı és a kerettanterv szerint módszertani központként is mőködı közoktatási intézmények felkészítésére és a kerettanterv elkészítésére, az azzal kapcsolatos feladatok ellátására. Egyéb utánpótlás-nevelési feladatok támogatása A feladatok ellátására a költségvetési törvény alapján 90 millió forint állt rendelkezésre. 74

75 A fejezet az alábbi egyéb utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatását biztosította: forint került felhasználásra a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon való magyar részvétel költségeinek biztosítására. Az összeg felhasználására a MOB-bal kötött szerzıdés szerint került sor. A támogatást a MOB számára elıfinanszírozással, több részletben biztosította a Nemzeti Sporthivatal. A Duna-kupa 7 sportágban rendezett versenysorozatában három Duna menti ország vett részt. E versenyrendszernek a Magyarországon megrendezett versenyek költségeihez, illetve a külföldön megrendezett eseményeken való részvételhez a fedezetet a Nemzeti Sporthivatal biztosította. Ez az összeg a évben 3,675 millió forint volt, az összeg az elszámolást követıen utófinanszírozással került az érintett szövetségeknek átutalásra. A sakk sportág további utánpótlás-nevelési feladataira 10 millió forint került felhasználásra. Élsportolói osztályokat mőködtetı 4 közoktatási intézmény kapott 3,106 millió forint támogatást (Bródy Imre Gimnázium, Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Gimnázium). Az összeg az elszámolást követıen utófinanszírozással került az érintett intézményeknek átutalásra. A Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium (élsport osztályokat mőködtet) épületének a XIV. kerületi Polgármesteri Hivatallal kötött szerzıdés szerinti bérleti díjára forintot biztosítottak. A Héraklész Bajnokprogramban eredményesen szerepelt sportolók számára a Héraklész Díjkiosztó Gálájának szervezéséhez és a Gála keretén belül történı jutalmazás költségeihez biztosított a Sporthivatal 2,363 millió forintot. Utánpótlás-nevelési feladatok, események támogatásának kommunikációjára 50 millió forint állt rendelkezésre Társadalmi segítık (civil szervezetek) támogatása A korábbi Belügyminisztérium költségvetésébıl, a Társadalmi szervezetek és segítık támogatása elıirányzatból összesen 26, a gyermekkorúak és a fiatalok programjainak szervezésével, különbözı típusú gondjainak megoldásával foglalkozó társadalmi szervezet (10 egyesület és 16 alapítvány) részesült támogatásban 7,15 millió forintnyi összegben, mely összeg a rendelkezésre álló forrás mintegy 15 százaléka. A legnagyobb arányú támogatást a roma fiatalokkal foglalkozó pályázatok kapták, az e korosztályokra fordított támogatási összeg mintegy 30 százalékát, mivel a roma gyermekek és fiatalok érdekeinek védelme a pályázat kiemelt céljai között szerepelt. 75

76 9. Oktatási és Kulturális Minisztérium 9.1. Közoktatásban, ezen belül a szakképzésben történt évi intézkedések A évi költségvetési törvény valamint a közoktatást érintı törvénymódosítások alapján több gyermekeket és az ifjúságot érintı intézkedés került megvalósításra, amelyek az alábbiak Ingyenes tankönyv Több mint a duplájára emelkedett az ingyenes tankönyvellátás állami támogatása. A 2005/2006- os tanévben vált teljessé a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyvellátás rendszere az újonnan belépı évfolyamos kedvezményezettekkel ben mintegy rászoruló tanuló ingyenesen jutott tankönyveihez. Ehhez a költségvetés csaknem 8 milliárd forint támogatást biztosított Ingyenes étkezés A 2003 szeptembere óta mintegy ingyenes étkeztetésre jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı óvodás gyermek mellett a Kormány 2005-ben további 1,5 milliárd forintot csoportosított át az alsó tagozatos tanulók gyermekétkeztetési díjának egyedi mérséklésére, vagy elengedésére. Az étkeztetési támogatás a rászorulók körében családonként forint/hó megtakarítást jelent. A szociálisan rászorult gyermekek számára nyári étkeztetést biztosítottunk. Ez számításaink szerint kb ezer gyermeket érintett, 300 millió forintot fordítottunk a célra Szöveges értékelés A szöveges értékelés, valamint az évismétlés, buktatás korlátozása felmenı rendszerben, a 2005/2006-os tanévben az általános iskolák harmadik évfolyamára is kiterjedt Nyelvi elıkészítés A nyelvi elıkészítı évfolyamon szeptembertıl diák részvételével, 431 középiskola indított nyelvi elıkészítı évfolyamot, 25 százalékkal több diák kezdte a tanévet ezeken az évfolyamokon a 2004/2005-ös tanévhez képest. Az elıkészítın az órakeret 40 százalékában idegen nyelvet tanulnak a diákok. A nyelvi elıkészítı évfolyamra járó tanulók után az intézmények emelt szintő támogatást kaptak ( forint/tanuló/év) Útravaló Ösztöndíjprogram A Magyar Kormány 1016/2005. (II. 25.) Korm. határozata rendelkezett az Útravaló Ösztöndíjprogram elindításáról, a 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet pedig a program mőködtetésének feltételeit szabályozta. A program átfogó célja a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének elısegítése, a számukra elérhetı ösztöndíjrendszer megújítása, a természettudományos érdeklıdéső tanulók tehetséggondozása. Az Útravaló Ösztöndíjprogram egyik fı célja a mélyszegénységben élı, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció. Ez a hosszú távú gazdasági hatás az egész ország versenyképességét javítja. 76

77 A szakiskolákban a pedagógiai munka feltételeinek javítására a 2005/2006. tanévben a szakiskolák évfolyamai osztálylétszámának határa, a korábbi maximális létszám/átlaglétszám 35/28-ról 30/23-ra csökkent. Az Ösztöndíjprogram az alábbi alprogramokon keresztül támogatja a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének elısegítését (esélyegyenlıségi alprogramok): Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához. A 2005-ös évben kiírt két pályázati fordulónak köszönhetıen a program eredménye egyértelmően érezhetı, hiszen a 2005/2006-os tanévben mintegy hátrányos helyzető tanuló és mentora kapott támogatást az esélyegyenlıségi alprogramok keretében. Az Út a tudományhoz alprogram esetében másik pályázati felhívás került megjelentetésre. A Szakiskolai fejlesztési programban végzett fejlesztı tevékenység eredményeként a 2005/2006- os tanévben 23 szakiskolában indult a szakképzést elıkészítı évfolyam olyan fiatalok számára, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, lehetıvé téve ezzel a következı tanévtıl a szakképzésbe való bekapcsolódásukat Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) keretében 2005-ben kerültek kiírásra az iskolai szegregáció és annak negatív hatásainak csökkentését, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának fejlesztését célzó pályázatok közel 2,5 milliárd forintos támogatási kerettel. A Halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelése (adaptációs pályázat) NFT HEFOP program keretében olyan iskolák támogatása valósul meg, amelyek vállalják, hogy intézményükben legkésıbb a 2006/2007. tanévben bevezetik az integrációs felkészítést, valamint az iskolában a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya nem éri el az 50 százalékot. Ezen oktatási intézmények tantestülete különbözı, az integrált nevelést szolgáló pedagógiai módszertani továbbképzéseken vesz részt, ezen kívül az intézmény pedagógiai munkáját segítı beszerzésekre, fejlesztésekre is lehetett támogatást kérni. A kiírás teljes keretösszege 890 millió forint, egy konzorcium minimum 13 millió, maximum 23 millió forint összegő támogatást nyerhetett el. Az Iskolai szegregáció csökkentése NFT HEFOP pályázati program arra ösztönzi az iskolafenntartókat, hogy a szegregált és nem szegregált iskolák közötti, egy településen belüli (vagy akár kistérségi szintő) együttmőködésben csökkentsék az iskolai szegregáció mértékét. A fenntartók új pedagógiai módszertani fejlesztés mellett pályázhattak jelentısebb humánerı-, illetve infrastrukturális fejlesztésekre, de akár a gyermekek szállítását is megoldhatják a támogatottanként körülbelül 45 millió forintos támogatásból. A települési viszonyok miatt szegregált iskolákban sokszor rövidtávon nehezen elérhetı a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának csökkentése, azért az egyiskolás kistelepülési szegregált iskolákban pedagógiai módszertani, informatikai, valamint humánkapacitás-fejlesztést tesz lehetıvé a pályázati kiírás. A több mint félmilliárd forintos keretbıl mintegy 5000 tanuló oktatási körülményeinek javulása várható. 77

78 2005-ben másodszor került kiírásra a tanoda típusú programok támogatása, mely a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolán kívüli fejlesztését, különbözı tanulást segítı, tehetséggondozó és szabadidıs programok megszervezését teszi lehetıvé. A HEFOP B néven futó pályázat keretösszege félmilliárd forint, amelybıl 27 tanoda több mint ezer gyermekének fejlesztésére kerül sor, az elnyerhetı támogatás összege kedvezményezettenként minimum 14 millió, maximum 19 millió forint. Elkezdıdtek a központi program fejlesztései az alábbi öt projekt keretében: 1. Pedagógusképzési programok kifejlesztése és bevezetésének támogatása a felsıoktatási intézményekben; 2. Pedagógus-továbbképzési programok és szakértıi képzések kifejlesztése és megvalósítása; 3. A társadalmi érzékenységet, illetve az integrációs oktatás iránti támogatást növelı képzések kidolgozása és megvalósítása helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és nem pedagógus szakemberek számára; 4. Az integrált oktatás know-how-jának fejlesztése, módszertani adatbank és szolgáltatói programcsomagok létrehozása; 5. Kutatási programok, prevenciós módszerek és modellek kidolgozása az idı elıtti iskolaelhagyás megelızésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére. A programban tervezett fejlesztések közvetlen célja, hogy pedagógus, és pedagógiai munkát támogató szakember gyakorlat-orientált képzésével támogassa az eltérı hátterő és sajátos nevelési igényő gyerekek hatékony együttnevelésének elterjedését a magyar közoktatásban, emellett ban az intézkedés pályázati komponensében nyertes legalább 270 közoktatási intézmény számára biztosította a pedagógiai és intézményfejlesztési munka szakmai támogatását Integrációs felkészítés ösztönzése A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet novemberében két új oktatási-szervezési formával egészült ki (39/D., 39/E. és 54. (7) és (8) bekezdései), amely ösztönzi az intézményeket a hátrányos helyzető tanulók integrált keretek között történı oktatására-nevelésére: A 2004/2005-ös tanévben gyermek után vették igénybe az integrációs, gyermek után a képesség-kibontakoztató normatívát. A 2004/2005-ös tanévben a közoktatási intézmények számára nyújtott normatív támogatás összege a képesség-kibontakoztató felkészítés esetében Ft, az integrációs felkészítés esetében Ft volt. Az integrációs nevelés minél több intézményben történı bevezetésének szakmai támogatása, a pedagógusok és intézményeik horizontális együttmőködésére épülı szakmai hálózat kiépítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) keretében történik. Az OOIH egy budapesti (központi) irodán és négy régiós irodán keresztül (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- Alföld, Közép-Magyarország) végzi a tevékenységét, alapvetı célja az inkluzív, együttnevelı pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert 78

79 szegregációs formák felszámolásának elısegítése ben a szolgáltatásokat igénybe vevık körének további bıvítése történt meg Utolsó Padból Program Az oktatási tárca 2003-ban programot fogadott el a nem-fogyatékos gyermekek enyhe fokban fogyatékossá minısítésének visszaszorítására Utolsó Padból címmel. A program elsıdleges célja, hogy a magyarországi sajátos nevelési igényő tanulók aránya (5,3%) közelítse az Európai Unió átlagát (2,5%), valamint csökkentse a hátrányos helyzető roma gyermekek felülreprezentáltságát a sajátos nevelési igényő tanulók körében. A program gyakorlati megvalósítása során a 2003/2004. tanévben az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek felülvizsgálatai szakszerő lebonyolításának támogatása, valamint a tanulók visszahelyezése került elıtérbe. A 2004/2005. tanévben a Program az elızı évi tapasztalatok alapján a nevelési tanácsadók felé fordult, elsısorban az iskolaérettségi szőrés egységesítésének és nyelvi szőrıanyag kidolgozásának szándékával Hátrányos helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Programja A program célja, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülık gyermekei. A programba bekerülı diákok az Arany János Tehetséggondozó Programhoz hasonlóan a nyolcadik osztály elvégzése után egyéves elıkészítı évfolyamon tanulnak, majd a programban résztvevı érettségit adó középiskolák valamelyikében folytathatják tanulmányaikat ben az iskola kétszeres, a kollégium 2,5-szeres, 2005-ben a kollégium háromszoros normatív támogatásban részesült. Célcsoport: A programba kerülés feltételeit a 2004-ben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. -a határozta meg, amely 2005-ben az alábbiakkal egészült ki: Az iskola igazgatója a kollégium vezetésének véleményét kikérve felveheti az AJKP felkészítésbe azt a tanulót is, akinek az esetében a törvényes felügyeletet gyakorló szülık tanulmányaikat legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezték be, de a gyermek után a szülı nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Az így felvehetı tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve, vagy akinek az esetében a gyermek után a szülık rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, a törvényes felügyeletet gyakorló szülık egyike tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, és a másik szülı is csak legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, de érettségi vizsgával nem. Az így felvehetı tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. 79

80 Mentor-program A Szociálisan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú tanulmányait elısegítı programhoz kapcsolódik a Mentor-program. A hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú tanulmányait elısegítı program segítségével az egyetemre/fıiskolára bekerült hallgatónak egy felsıbb éves diák az egyetemi élettel járó alapvetı kérdésekre ad választ. A program végrehajtását egy, az ország összes felsıoktatási intézményében képviselettel és megfelelı infrastrukturális háttérrel bíró szervezet, a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány végzi ben megtörtént a mentorok kiválasztása és képzése. A program keretében honlap és információs központok mőködnek Roma Programtámogatási Hálózat A tárca áprilisában hozta létre a Roma Programtámogatási Hálózatot azzal a céllal, hogy technikai támogatást nyújtson a romákat érintı, romák által mőködtetett regionális, térségi, vagy helyi oktatási fejlesztések megtervezésében és megvalósításában, függetlenül attól, hogy a projektet állami intézmény, vagy civil szervezet valósítja meg. A Hálózat a romák helyi programjainak kidolgozásához és kivitelezéséhez, valamint a roma programok multiszektorális és multidiszciplináris támogató környezete kiépítéséhez kíván hozzájárulni, kiemelt figyelmet fordítva a versenysemlegesség elvére Antidiszkriminációs jelzırendszer kiépítése A jelzırendszer kiépítése, illetve az azt megelızı, 2005-ben megkezdıdött képzés fı célként az oktatási diszkriminációs gyakorlatok felszámolása által a hátrányos helyzető társadalmi csoportok esélyegyenlıségének javítását és a diszkrimináció elleni jogorvoslathoz történı hozzáférést szolgálja. A már megvalósult és a kialakítás alatt álló jogszabályi keretek és lehetıségek alapján, illetve ismeretében a jelzırendszer elıbb felismeri a gyakorlatban létezı etnikai, vagy más alapokon megvalósuló oktatási diszkriminációt, majd koordinálja a jogi segítségnyújtás legcélravezetıbb formái közötti eljárást. A jelzırendszer (kialakításban és mőködtetésben) résztvevıi: központi szervek, szakértıi szervezetek, kistérségek vezetıi, jogvédı és érdekvédı civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok. Közvetett célcsoportja: a halmozottan hátrányos helyzető és a roma gyermekek/tanulók és szüleik Informatikai normatíva Bevezetésre került az informatikai normatíva, amelynél tanulónként 4215 forintot igényelhetnek a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévı informatikai berendezések korszerősítésére és mőködtetésével összefüggı költségek megtérítésére, valamint új, az oktatási tevékenységet segítı info-kommunikációs eszközök beszerzésére az évfolyamon nappali rendszerő oktatásban részesülık létszáma után Egységes diák- és oktatási azonosító A 2005/2006-os a tanév folyamán bevezetésre került az egységes diákazonosító, oktatási azonosító. 80

81 Iskolafelújítási program Iskolafelújítási programok keretében a 2005-ös évben a Regionális Operatív Programban elkezdıdött a 2004/2005. tanév során kiírt pályázatok megvalósítása, óvodák, iskolák felújítása összesen 12 milliárd forint értékben. Az "Információs technológia az általános iskolákban" Phare források bevonásával, mintegy 6,5 milliárd forint összeggel segíti a magyarországi iskolák felújítását, illetve a legkorszerőbb információs technológiák oktatásban történı használatához számítástechnikai, multimédiás berendezések beszerzését, a tanárok továbbképzését, e-tanulási, képzési programok fejlesztését. A "Beruházás a 21. századi iskolába" címmel indított pályázat során kapott hitelek a következı célokhoz voltak igénybe vehetık: közoktatási intézmények mőszaki felújítása, főtés- és világítási rendszer korszerősítése, tornaterem, játékszoba, tanuszoda, vizesblokk építése, felújítása, bıvítése, valamint az esélyegyenlıség elısegítésére az akadálymentesítés augusztus 9-ig összesen 116 fenntartó, 150 oktatási intézménye pályázott. 79 fenntartóval kötött szerzıdést az MFB, milliárd forint értékben. A pályázatok alapján összesen több mint 13 milliárd forintos beruházás fog megvalósulni az elkövetkezı években A szakképzésben történt évi intézkedések Szakképzés-fejlesztési stratégia A Kormány évben elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely 2003 és 2004 évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek és a közvélemény bevonásával, véleményének kikérésével. Megjelent a Szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrıl szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat, amely tartalmazza a ra tervezett részintézkedéseket is. A szakképzés-fejlesztési stratégia (OM-FMM stratégia) fı intézkedései: A felhasználók igényeinek megfelelıen alakítani a szakképzést Javítani a hozzáférést a szakképzéshez Korszerő tananyagok alkalmazása a szakképzésben Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetıségét Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét Megalapozottabbá tenni a döntéseket (fejlettebb információs rendszer). 81

82 Jogszabályi háttér módosítása és a Szakiskolai Fejlesztési Program A Stratégia végrehajtásának egyik fontos eleme, hogy a év folyamán elıkészítésre kerültek azok a jogszabályok, amelyek az elkövetkezı idıszakban szükségesek ahhoz, hogy megvalósulhassanak a stratégia célkitőzései, amelyek például a évfolyamra tervezett közismereti-szakmai elıkészítı oktatás arányaira vonatkozó javaslatok (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény január 1-jétıl hatályba lépett módosításával megvalósult), a szakképzést elıkészítı évfolyamok mőködtetése (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény január 1-tıl hatályos módosításával megvalósult), a minıségbiztosítással kapcsolatos feladatok részletesebb meghatározása (a közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet május 1-jével, illetve április 5-ével hatályba lépett módosításával megvalósult) szeptemberétıl kilenc szakképesítésnél emelkedett a képzési idı. A gazdasági szereplık hosszabb ideje kérték, hogy a gyakorlati képzési idı megnövekedjen, tekintettel arra, hogy a osztály bevezetésével egy idıben a szakiskolai képzés lényegében kétéves képzési idejőre változott. Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I (90 szakiskolára kiterjedı program volt, amely a szakiskolai képzés módszertani megújítását szolgálta), fontos eleme az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezı tanulók reintegrációja szeptemberétıl a szakképzési évfolyamokon 61 szakiskola a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében kidolgozott 37 szakképesítés új központi programjaival indította a képzést, továbbá a Program keretében kifejlesztett pedagógiai rendszer alapján mintegy 300 tanulóval beindult a 10 hónapos szakképzést elıkészítı évfolyam ben jelent meg a Szakiskolai Fejlesztési Program II. pályázat (a szakképzés-fejlesztési stratégiában szereplı határidınek megfelelıen). Az SZFP II ban indult 70 szakiskola részvételével. A szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadásával egy idıben a Kormány meghatározta a 100 lépés program keretében azt a 14 szakképzési lépést is, amely az elkövetkezı idıszak legfontosabb feladatait tartalmazza a szakképzés színvonalának és a munkaerıpiaccal való kapcsolatának javítása érdekében Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Programja (NFT HEF OP) szakképzési intézkedései ( ): A szakképzési intézkedések támogatott projektjeire rendelkezésre álló összeg összesen mintegy 17 milliárd forint. A szakmaszerkezet megújítása. (Az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, átalakítása, a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló megújítását foglalja magában.) október 31-re a HEFOP program keretében elkészült a javaslat az új szerkezető 82

83 Országos Képzési Jegyzékre (OKJ-re). Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben megjelent az új OKJ. A Térségi Integrált Szakképzı Központok (TISZK) létrehozása és infrastrukturális feltételeik javítása március 21-én az oktatási miniszter kihirdette a TISZK-pályázat eredményét. Mind a 16 nyertes a döntésrıl szóló értesítést követıen, a kiírásnak megfelelıen létrehozott a TISZK irányítására egy nonprofit szervezetet, amely 14 nyertes esetében Kht. formában, 2 nyertes esetében költségvetési szervként jött létre. Az eredményhirdetést követıen elkezdıdött a szerzıdések elıkészítése, illetve aláírása MPA képzési alaprész A Munkaerıpiaci Alap részére, amely tartalmazza az oktatási miniszter által felhasználható keretet, 2005-ben a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény (Szht.), és az Szht. végrehajtási rendeleteinek szabályai vonatkoztak. A képzési alaprész évi elıirányzatait a költségvetési törvény határozta meg. Az oktatásért felelıs miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keret felhasználásánál fı szempont volt a 2005-ös évben is a gyakorlati képzés és a szakképzés fejlesztése annak érdekében, hogy az iskolai rendszerő szakképzésbıl kikerülı fiatalok szaktudása korszerő, piacképes legyen. Az Országos Szakképzési Tanács állásfoglalásának figyelembevételével hozott miniszteri döntésnek megfelelıen a évi központi keret terhére többek között az alábbi az ifjúság szempontjából kiemelt feladatok kerültek támogatásra: a mővészeti szakképzéshez kapcsolódó évi fejlesztési feladatokra forint összegben; a World Skills nemzetközi szervezetbe teljes jogú tagként történı belépésre forint összegben (szakmai gyakorlati versenyeket szervezı szervezet); a szakképzési digitális tananyagfejlesztés és standardizálás támogatására forint összegben; a szakmai tanulmányi versenyek lebonyolításának támogatására forint összegben; a speciális szakiskola létrehozására, a hátrányos helyzetőek képzését szolgáló szakképzı központ létrehozására forint összegben; a gimnáziumokban folyó informatikafejlesztést szolgáló pályázat forint összegben. A képzési alaprész évi decentralizált kerete tervezésének feltételeként a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény az Országos Szakképzési Tanács feladatai között határozza meg, hogy tegyen javaslatot az oktatási miniszter részére a decentralizált keret elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, valamint a decentralizált keret felhasználási prioritásaira. 83

84 A évi decentralizált képzési alaprész felhasználására, összesen forint értékben, hét prioritás került megfogalmazásra, figyelembe véve, hogy a munkaerıpiac igényeinek megfelelıen a szakképzı intézmények, a gazdálkodó szervezetek és a kettıjük együttmőködése is megjelenjen Felsıoktatás területén történt évi intézkedések A felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény A felsıoktatásban tanuló mintegy 400 ezer hallgatót érintı változás volt a felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény, amely a Magyar Universitas Program alapján szabályozta a felsıoktatás növekedését. A törvény hallgatóközpontú szabályozással alakította át az intézmények vezetésének rendszerét, döntött a hallgatói igényekhez igazodó új, rugalmas többciklusú képzési rendszer bevezetésérıl, az intézményi gazdálkodásban a nagyobb önállóság és felelısség biztosításáról, valamint a hallgatói jogosultságok és kötelezettségek, a jogvédelem szabályozásáról, a támogatás új rendszerérıl. Az Országgyőlés decemberében fogadta el a költségvetési törvényt, amely jelentıs mértékben növelte meg a hallgatói támogatásokat. Így szeptemberétıl a hallgatói normatíva összege forint, a kollégiumi férıhely támogatás forint, a jegyzet, sport és kulturális támogatás növekedett és a lakhatási támogatás összege továbbra is 60 ezer forint maradt. A köztársasági ösztöndíj összege is évi forintra növekedett. A testi, érzékszervi, és beszéd fogyatékossággal élı hallgatóknak járó, a tanulmányokat segítı normatíva összege Ft/fı/év ben 539 fı testi, érzékszervi, és beszéd fogyatékossággal élı hallgató folytatott tanulmányokat a felsıoktatási intézményekben. Az oktatási tárca a hallássérült hallgatók által alakított érdekvédelmi (civil) szervezeteknek, pályázat útján 2005-ben 1,5 millió forint összegő támogatást juttatott ben az államilag támogatott férıhelyekre 62 ezer hallgatót vett fel a minisztérium, és ez az arányszám az érettségizı korosztály közel százalékának biztosított továbbtanulási lehetıséget. A felsıoktatási intézményekben további 50 ezer hallgató kezdhette meg tanulmányait költségtérítéses képzésben nappali, esti és levelezı tagozatokon, kiegészítı alapképzésekben és szakirányú továbbképzésben Kollégiumfejlesztés 2005-ben a PPP konstrukció keretében indult meg az a kollégiumfejlesztési program, amely részben új férıhelyek létrehozását, részben pedig a meglévı kollégiumi férıhelyek rekonstrukcióját biztosítja. A közötti idıszakban a felújítás és bıvítés 17 ezer kollégiumi férıhelyet érint, mintegy 70 milliárd forint értékben. A program elsı évében mintegy 3500 új kollégiumi férıhely átadása történt meg Tehetséges hallgatók támogatása Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nagy hangsúlyt helyez a tehetséges hallgatók kiemelt támogatására, amelyre az alábbi intézkedések születtek: 84

85 Az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal és a Jedlik Ányos Kuratóriummal együttmőködésben kialakított, 2005 júniusában megjelentetett pályázat célja a hazai, állami és államilag elismert felsıfokú intézményekben folyó, graduális szintő hallgatói kutatómunka, illetve alkotó mővészeti tevékenység támogatása volt a tudományos és mővészeti, diákköri (TDK) tevékenység feltételeinek javításával. Fontos szempont volt a tehetséggondozás figyelemmel kísérése, versenyek, kiállítások, tudományos konferenciák támogatása. Tudományos Diákköri Kutatási és Mővészeti szervezettel rendelkezı hazai, állami és államilag elismert felsıoktatási intézmények karai, illetve karokra nem tagozódó felsıoktatási intézmények karonként, illetve intézményenként egy pályázatot nyújthattak be. Pályázni rövid, maximum 6 hónapos futamidejő programokkal lehetett, amelyek megvalósítása november 1-jétıl kezdıdött. Az igényelhetı támogatás összege függött a pályázó intézmény/kar beiratkozott államilag finanszírozott nappali tagozatos graduális hallgatói létszámától, illetve az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) elért eredményeitıl, valamint az intézmény/kar Tudományos Diákköri Kutatási és Mővészeti tevékenységének intenzitásától. Az elnyerhetı támogatás összege minimum 500 ezer forint, maximum 2 millió forint volt. Az elnyert támogatás a hallgatói kutatási, illetve mővészeti tevékenység kizárólag dologi kiadásainak költségeire volt felhasználható, amelyet a pályázó intézményi/kari diákköri szervezet kisebb egységei között a benyújtott program tartalmával összhangban kellett felosztani. Az állami és az állam által elismert felsıoktatási intézményekbıl 38 intézmény 126 diákköri szervezete 191,57 millió forint támogatási igénnyel nyújtott be pályázatot. A Jedlik Ányos Kuratórium javaslatára 22 felsıoktatási intézmény 55 pályázati programja nyerte el a 2005/2006- os tanévre a rendelkezésre álló 70 millió forint támogatást. A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezvénysorozata március 21. és április 29. között zajlott. A konferenciának az ország nyolc városában (Budapest, Gödöllı, Gyır, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szarvas, Szeged) 11 egyetemi, illetve 5 fıiskolai kar adott otthont. Az Oktatási Minisztérium XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezési költségeihez (10 felsıoktatási intézmény) 24 millió forint támogatást biztosított. Az Oktatási Minisztérium támogatásának köszönhetıen tovább folytatódott a nagy múltú, értékes hagyományokkal és sikerekkel rendelkezı tudományos diákköri munka, a felsıoktatási intézményekben tanuló hallgatók diáktudományos és mővészeti tevékenysége az országos tudományos diákköri konferenciák sora. Az OTDK hagyományosan a legkiválóbb egyetemisták és fıiskolások bemutatkozási fóruma, ahol akadémikusokból, professzorokból, elismert hazai szakemberekbıl álló bíráló bizottság értékeli a bemutatott tudományos eredményeket. A támogatás révén a szekciók a konferencia elıadásainak kivonatát tartalmazó összefoglaló köteteket is megjelentettek. A szakmai programok mellett minden intézmény szerény költséggel, de igényes kulturális programot is kínált a résztvevıknek. Általánosságban megállapítható, hogy a támogatás révén a diákköri tevékenység feltételei javultak, megszilárdultak, a diákkörök kiegyensúlyozott, az addig elért eredményekre épülı munkát tudtak folytatni. A kutatások nemzeti szellemi tıkénk gyarapodásához hozzájárultak és sokszorosan térülnek meg a gazdaság és a társadalom számára. A programok az intézmény mérhetı eszközeinek, tárgyi infrastruktúrájának javulását is szolgálták. A tudományos és mővészeti diákkörökben tevékenykedı oktatók, kutatók sokat tettek a magas színvonalú 85

86 mőhelymunkáért, a hallgatók tudományos pályán tartásáért és a magyar felsıoktatás tudományos utánpótlásának biztosításáért Kultúra területén történt évi intézkedések Múzeumok mindenkinek program A tárca, jogelıdje az NKÖM Múzeumi Fıosztálya által május végén útjára indított Múzeumok Mindenkinek Program küldetése, hogy elısegítse a múzeumokban ırzött kulturális javaink megismertetését, látogatóbarát bemutatását és feldolgozását. Megerısítse a múzeumok értékmegırzı és kultúraközvetítı szerepét minden korosztály számára. A Program a évben a korábbi struktúrának megfelelıen bonyolította a programjait. Az éves munkatervek az alábbi nagy tevékenységi területeket és programokat ölelték fel: Múzeumpedagógiai évnyitó: Ludwig Múzeum Kortárs Mővészeti Múzeum, Budapest Konferenciák és mőhelymunkák: o március: Önkéntesek és barátok Konferencia a múzeumi önkéntesekrıl és baráti körökrıl (együttmőködésben a Múzeumok és Látogatók Alapítvánnyal) o június: Vizuális nevelés és a múzeumok (együttmőködésben a GYÍK Mőhellyel) o szeptember: Szerepjátéktól a történelmi bemutatókig Konferencia (együttmőködésben a százhalombattai Matrica Múzeummal) Múzeumpedagógiai Nívódíj-rendszer Múzeumpedagógiai nívódíjasok Az év legjobb múzeumpedagógiai kiadványa : A Ludwig Múzeum Kortárs Mővészeti Múzeum múzeumpedagógiai füzetsorozata (Budapest); Szecessziósdi Foglalkoztató füzet gyerekeknek (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága) Múzeumok Mindenkinek Program kiadványsorozata és egyéb támogatott kiadványok évben megjelent kiadványok: Tizennégyen Az ingyenessé vált múzeumok promóciós anyaga (megjelent együttmőködésben a Pulszky Társasággal májusában). A Múzeumok Mindenkinek program pályázati rendszer keretében évben meghirdetett pályázatok elsı felében kerültek megvalósításra: Az együtt érkezı, több generációhoz tartozó családtagok felnıttek és gyermekek múzeumi győjteményekhez és muzeális intézményekhez köthetı kulturális és mővészeti nevelését, látogatásait fejlesztı és elısegítı kezdeményezések támogatása (14 budapesti és vidéki muzeális intézmény számára 5 millió forint értékben). Múzeum és Iskola - Múzeumpedagógiai Módszertani Pályázat (együttmőködésben a Magyar Történelmi Társaság Pedagógiai Tagozatával, májusától). 86

87 Elsısorban a közoktatásban részesülı 6-18 év közötti korosztály (csoportos múzeumlátogatás keretében voltak elsısorban a program célcsoportja); illetve a több generáció együttes látogatása során a múzeumba látogató gyerekek, elsısorban 6-14 éves korosztály (családi múzeumlátogatás a hétvégi és a szünidei idıszakban); fiatal felnıttek a múzeumi nagyrendezvények (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája) kapcsán, ezekben társrendezıként vett részt a Múzeumok Mindenkinek Program. Ez megközelítıleg fiatalt érintett. A Múzeumok Mindenkinek Program keretösszege a évben: 21,914 millió forint volt. (Az összeg nem tartalmazza a múzeumi nagyrendezvények társzervezıjeként hozzáadott összegeket, mert ezek eltérı fejezeti sorokból érkeztek.) A mővészeti területen történt évi intézkedések A minisztérium jogelıdje 2005-ben meghirdette 55 millió forintos kerettel Katona József gyerekés ifjúsági drámaírói alkotói támogatás pályázatot, melynek célja, hogy kifejezetten ennek a korosztálynak szóló új színpadi mővek, vagy magyar író mőve alapján készült igényes színpadi adaptációk szülessenek. A III. Országos Gyermekszínházi Szemlét 2005-ben 1,7 millió forinttal támogatta a tárca. A kétévente megrendezett Marczibányi téri Gyermekszínházi Szemlét minden alkalommal támogatja, mint a hazai gyermekszínjátszás egyik legfontosabb megjelenési lehetıségét és szakmai fórumát. Miközben az ország valóban legjobb elıadásait és alkotóit látja vendégül, az elıadásokat követı vitákon lehetıséget ad a legújabb elıadások értékelésére, ezáltal a területen dolgozó mővészek szakmai elırelépésére. Az alternatív színházak és mozgásszínházak melyek célközönsége jellemzıen az ifjúsági korosztály támogatása 2005-ben a duplájára 532 millió forintra emelkedett. A mővészeti ösztöndíjak rendszere, melynek keretében évente több, mint 110 fiatal mővész részesül támogatásban, tovább bıvült. Egyrészt nıtt az ösztöndíjasok száma (a Fülöp Viktor táncmővészeti ösztöndíjasok száma 7-rıl 10 fıre emelkedett), másrészt megalapításra került a Lakatos Ablakos Dezsı jazzösztöndíj. A jazzklubok számára pályázatot hoztunk létre jazz programok megvalósításával kapcsolatos költségek, a jazz elıadásokon közremőködı mővészek fellépésével összefüggı kiadások támogatására ben a Rajkó Ifjúsági Zenekar nyerte el a Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitüntetı címet, mely számukra 25 millió forint támogatást jelentett A közmővelıdési területen történt évi intézkedések A minisztérium jogelıdje 2005-ben a határon túli magyar fiatalok 5 mővészeti programját összesen 7 millió forinttal támogatta; az egyházak határon túli fiatalokat érintı szórványgondozási tevékenységét (44 programot) összesen 4,4 millió forinttal támogatta; a határon túli ifjúsági könyvkiadást 2,3 millió forinttal (8 könyvcím) támogatta; 87

88 a határon túli gyermek-, báb- és ifjúsági színházi elıadások, tájolási programok és fesztiválok megrendezését (23 pályázatot) 8,8 millió forinttal támogatta; a határon túli gyermek- és ifjúsági közmővelıdési programokat (74 pályázatot) 9,5 millió forinttal; az ifjú csángó magyarokat (10 program) 40 millió forinttal támogatta; a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak keretében 4 Benedek Elek-ösztöndíjat osztott ki ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab megírására összesen 4,8 millió forint értékben; további hat, 30. életévét be nem töltött fiatal szerzı részesült még ösztöndíjban, összesen 6 millió forint értékben. A hazai, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó országos kulturális célú társadalmi szervezetek (4 pályázatra) forintos mőködési támogatásban részesültek 2005-ben. A népmővészet és az amatırmővészet területén az ifjúsággal és az ifjúságért tevékenykedı társadalmi szervezetek mőködési költségének támogatására 2005-ben 4 szervezet részére forint támogatást nyújtott a tárca. A amatırmővészeti területen, a hagyományırzés és a népmővészet területén egyaránt voltak olyan mővészeti bemutatók, találkozók, fesztiválok, versenyek, pályázatok, és kiállítások, amelyek kizárólag, vagy elsısorban a gyermek- és ifjúsági korosztály számára jelentettek értékes programokat. A közönség és az értékelı bizottságok elıtti, szakmai megmérettetést is jelentı, több száz rendezvény közül 48 amatırmővészeti, és népmővészeti esemény megrendezéséhez nyújtott támogatást, illetve adott minisztériumi díjat 2005-ben a kulturális tárca, összesen forint összegben. A tárca 2005 decemberében hirdette meg TENGERTÁNC elnevezéső programját, amely a népi kultúra értékeinek megtartása, továbbadása, és fejlesztése érdekében kínált pályázati lehetıséget a civil közösségek és az önkormányzatok által fenntartott népmővészeti, táncházi közösségeknek és tájházak mőködtetıinek. A pályázat támogatni kívánta a népmővészet elıadó-mővészeti területének hazai, és külföldi megjelentetését menedzselı munkát, valamint a népmővészet értékeinek digitális technikával történı archiválását. A pályázati keretösszeg forint volt. Ez az összeg közel 60%-ban a gyermek- és ifjúsági korosztály számára szervezett programokhoz, a helyi értékek megtartására irányuló kezdeményezésekhez járult hozzá. 88

89 10. Pénzügyminisztérium Adózással összefüggı szabályozás A évtıl a jövedelemadózás területén hatályba lépett módosítások csak kis mértékben érintették a gyermekek és az ifjúság helyzetét érintı adózási szabályokat, amelyek a következık voltak: évtıl az Szja. törvény a szakképzésben részt vevı tanulót megilletı juttatás adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı értékhatárát a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint költségként elszámolható mértékhez köti, ami magasabb, mint a évben érvényben lévı, az elszámolhatóságot a legkisebb munkabér 15 százalékában meghatározó mérték. A felsıoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megilletı, adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı juttatások köre január 1-jétıl kibıvült a hallgató részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékébıl a hónap elsı napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó résszel. Az adómentes természetbeni juttatásként, a munkáltató által adható iskolakezdési támogatás összege 2005-tıl 17 ezer forintra emelkedett Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás A 119/2003. (VIII. 14.) Korm. rendelet közbeszerzési eljárás lefolytatását rendelte el a 3 és 18 év közötti gyermekek és fiatalok általános balesetbiztosítási védelmének ellátására. A pályázat Pénzügyminisztérium által történt értékelését követıen október 15-én aláírásra került a december 31-ig szóló szerzıdés, amelynek keretében a Generali-Providencia Biztosító Rt. által vezetett, az Allianz Hungária, OTP-Garancia, AEGON és Uniqa (elızı nevén AXA) Biztosítókat egyaránt magába foglaló Együttbiztosítási Csoport vállalta fel az általános gyermekés ifjúsági balesetbiztosítás kezelését és szolgáltatásait. A szeptember 1. és október 15. közötti balesetek térítését az állam közvetlenül átvállalta ben változatlan feltételekkel folytatódott a balesetbiztosítás. A biztosításra jogosultak köre a KSH adatai szerint 2004-ben fı, 2005-ben fı volt, a biztosítás díja 2004-ben Ft, 2005-ben Ft volt. A biztosítás a megkötött szerzıdés szerint december 31-ig változatlan feltételekkel mőködik tovább. A kormányrendelet szabályainak megfelelı január 1-tıl újabb 3 évre szóló balesetbiztosítási szerzıdés megkötése tárgyában közbeszerzési eljárás van folyamatban. 89

90 11. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jogszabály-módosítások A testi fenyítés tilalma A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) alapelvei, rendszere, ellátási formái, és a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések a gyermek veszélyeztetettségének így bántalmazásának is megelızését szolgálják. A Gyvt. 6. -a rögzíti a gyermeknek a jogát, hogy a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdése, egészséges felnevelkedése és jóléte a saját családi környezetében történı nevelkedéssel legyen biztosítva. A 6. (5) bekezdése szerint a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erıszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethetı alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak. A testi fenyítés vonatkozásában nagyon eltérıek az álláspontok. Míg számos európai országban teljes tilalom van, addig Magyarországon a gyermekek bántalmazása a szülı számára nem tiltott mindaddig, amíg nevelési célzatú és a bírói gyakorlatnak megfelelı mértéket nem haladja meg. Ez sajnos tág lehetıségeket biztosít a fegyelmezı számára és ez sok esetben a gyermek fejlıdését, személyiségét veszélyezteti. A január 1-jei hatállyal módosult Gyvt. a testi fenyítés tilalmának bevezetésével három célt szolgál. Egyrészt, hogy megváltoztassa az emberek testi büntetésekrıl alkotott véleményét, másrészt, hogy a szülıi képességek fejlesztésének és a támogatás irányának letisztult kereteket adjon, harmadrészt pedig, hogy lehetıvé tegye a lehetı legkorábbi és a legkevésbé tolakodó beavatkozást akkor, amikor a gyermekek védelme ezt kívánja. A tilalom bevezetésekor nem a büntetés kiszabása a cél, sokkal inkább a fejlesztı jelleg. Az intézkedések arra irányulnak, hogy a szülıket arra bátorítsák, kérjenek segítséget, ha nehézségeik vannak a gyermekeikkel, továbbá a fegyelmezés alternatív módjainak elsajátítására ösztönöznek. Ezzel egy idıben pedig azt célozzák, hogy csökkentsék a testi fenyítés alkalmazását a fegyelmezésben, és így a testi fenyítés támogatottsága is csökkenjen a társadalomban. Ezért nagyon fontos, hogy a társadalom hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek és fiataloknak joguk van a szülıi támogatáson és bátorításon alapuló nevelkedéshez, a fenyítésekkel szemben. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a jog csak másodlagos eszköz a rossz bánásmód megelızése és megakadályozása terén. A gyermekek nevelésével, gondozásával, ügyei intézésével foglalkozó minden szervezetnek és személynek elsıdleges feladata a gyermeket érı rossz bánásmód megelızése, a gyermek életében bekövetkezett káros hatások orvoslása. A családokat meg kell erısíteni nevelési funkciójukban. 90

91 Inkubátorban elhelyezettek érdekében egyes törvények módosításáról szóló évi XXII. törvény Az egészségügyi intézmény által mőködtetett inkubátorban elhelyezettek érdekében egyes törvények módosításáról szóló évi XXII. törvény újszülöttjüket a kórház elıtti inkubátorban elhelyezı anyák, illetve az inkubátort mőködtetı egészségügyi szolgáltatók alkalmazottai jogi helyzetének rendezésére irányul. Ennek megfelelıen módosult három törvény, így a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.), a Gyvt. valamint a magzati élet védelmérıl szóló évi LXXIX. törvény, segítve a szociális válsághelyzetben levı anyákat. A Minisztérium fontos családvédelmi feladatnak tartotta azon várandós nık támogatását, akik terhességüket eltitkolják, illetve konfliktushelyzetükbıl egyedül nem találnak kiutat és ennek ellenére mégis vállalják a gyermekszülést. Az elıbbi problémamegoldáshoz társuló kérdés volt az újszülött életének és testi épségének más eszközökkel történı védelme is. Ugyanis a gyermekét felnevelni nem tudó, vagy nem akaró nı, amennyiben számára nem biztosított, hogy újszülöttjét - büntetıjogi következmények vállalása nélkül - az inkubátorban helyezze el, esetleg olyan utat választ, amely gyermeke életét közvetlenül veszélyezteti, vagy halálát okozza. Ennek megelızése olyan kiemelkedı súlyú társadalmi érdek, amely vitathatatlanná teszi az inkubátorban történı elhelyezés szabályozását és a társadalmilag értékes cél érvényesülése érdekében e magatartás dekriminalizálását. A módosítás elıtt hatályos törvényi szabályozás alapján az újszülöttek inkubátorba történı elhelyezése megvalósította a büntetı törvénykönyvben szabályozott családi állás megváltoztatása bőntettét. A Csjt. módosítása egyértelmővé teszi, hogy az az anya, aki a gyermekét gyermekmentı inkubátorban helyezi el, egyfajta ráutaló magatartással hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. A Gyvt., valamint a magzati élet védelmérıl szóló törvény módosítása mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a családvédelmi szolgálat feladatává teszi, hogy tájékoztassák a válsághelyzetben lévı várandós anyát az újszülött egészségügyi intézményeknél elhelyezett gyermekmentı inkubátorban történı elhelyezésének lehetıségérıl A gyermekvédelem rendszere Hazánkban több alrendszerbıl tevıdik össze a gyermekvédelem rendszere, amely kettıs funkcióval rendelkezik. Egyrészrıl a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül gyermekeknek garantál ellátásokat, melyek a családban történı nevelkedésüket segítik elı, továbbá megelızi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat. Másrészrıl a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a családjukból - veszélyeztetettségük miatt a gyámhatóság által - kiemelt gyermekek számára nyújt családpótló, vagy a családi modellhez közelítı ellátást, nevelıszülınél, vagy gyermekotthonban. A családban nevelkedést segítik a pénzbeli, illetve természetbeni ellátások is. Fontosabb gyermekvédelmi adatok a évben: A 0-17 évesek száma: fı A gyámhatóság által veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma: fı 91

92 Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült (2005 december): fı Gyámhatóság által védelembe vett gyermekek száma: fı ideiglenes hatállyal elhelyezett, és nevelésbe vett gyermekek száma: fı 15 közülük o gyermekotthonban él: fı o nevelıszülınél él: fı o fogyatékosok intézményében él: 481 fı A Gyvt. értelmében, gyermekvédelmi gondoskodáson a gyámhatósági intézkedésen alapuló ellátást és védelmet kell érteni. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések a védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, illetve utógondozás vagy utógondozási ellátás elrendelése ben az elsıfokú gyámhatóságon dolgozó mintegy ügyintézı - a segélyeken kívül ezer határozatot hozott a gyermekek és a gondnokoltak érdekeinek védelmében szeptember 1-jei hatállyal létrejöttek a megyei (fıvárosi) szociális és gyámhivatalok. A megyei (fıvárosi) gyámhivatalokkal egy szervezeti egységben mőködı szociális hivatalok létrehozása egyrészt lehetıvé teszi a pénzbeli ellátások esetén az államigazgatási jogorvoslati rendszer kiépítését, másrészt az ellátási kötelezettség következetesebb érvényesítésével és a szolgáltatások hatékony ellenırzésével hozzájárul a szolgáltatási rendszer megújításához ben a védelembe vett gyermekek száma volt évben az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermekek száma volt ebbıl közel 4 ezer a fogyatékkal élı gyermek. Utógondozói ellátásban fiatal felnıtt részesült. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 1998-ig folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos csökkenést mutat ben a nyilvántartott gyermekek száma Rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátások A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévı családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történı ellátásának elısegítése, illetve a gyermek családból történı kiemelésének megelızése érdekében. Ezt a támogatást minden olyan család számára megállapítja az önkormányzat, amelyikben az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a évi költségvetés értelmében a mértéke 5434 Ft/hó/gyermek. Az emelt összegő támogatás mértéke pedig Ft/hó/gyermek. A Gyvt.-ben szabályozott pénzbeli támogatás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is, amely évente mintegy 300 ezer gyermeket érint. Ebbıl természetbeni ellátásban részesül mintegy december 31-i állapot szerint 92

93 ezer fı, ahol a természetbeni ellátást elsısorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg ben gyermektartásdíj állam által történı megelılegezésében gyermek részesült. A gyámhivatal a gyermektartásdíj állam által történı megelılegezésérıl dönthet akkor, ha a tartásdíj fizetésére köteles szülı (az esetek többségében az apa) átmenetileg nem tudja fizetni a tartásdíjat, és ennek következtében a gyermeket gondozó szülı nem tudja a gyermek számára a megfelelı tartást nyújtani. A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelılegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbıl kikerült fiatal felnıtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elısegítse. Az otthonteremtési támogatást a nagykorúvá válást követıen, de legkésıbb a 24. évének betöltéséig, ha a nagykorúvá vált fiatal felnıtt még tanulói, illetıleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésıbb 25. évének betöltéséig veheti igénybe ben 918 fı részesült mintegy 959 millió 147 ezer Ft összegben, ez átlag mintegy 1 millió Ft támogatást jelentett fiatal felnıttenként Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások évi változásai Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása minden településen a helyi önkormányzat kötelezı feladata annak érdekében, hogy az ország területén bárhol segítséget és támogatást, szükség esetén védelmet kapjon bármely bajba jutott gyermek és családja. A Gyvt július 1-jével a nagyobb lélekszámú ( feletti) településeken kötelezıvé teszi az ún. utca-gyerek programok mőködtetését utcai-lakótelepi szociális munka biztosításával és a kórházi szociális munka biztosítását a kórházak gyermekosztályain (elhanyagolt, bántalmazott gyermekek) és a szülészeti osztályokon (szociális krízishelyzető anyák, fiatal anyák). Ezekben az ún. gyermekjóléti központokban készenléti szolgálatot kell szervezni a munkaidın kívül felmerült, azonnali megoldást igénylı problémák kezelésére, valamint hétvégi kapcsolattartási ügyeletet is mőködtetni kell az elvált szülık gyermekei különélı szülıjével és a nevelıszülıknél élı gyermekek vérszerinti szüleikkel való kapcsolattartásának elısegítése érdekében ben 12 gyermekjóléti központ mőködött az országban. Gyermekek napközbeni ellátása július 1-jével a 10 ezer lakosságszám feletti településen kötelezı bölcsıdék mőködtetése, még 14 település a kötelezés ellenére nem hozta létre az intézményt. Gyermekek átmeneti gondozása Azokat az ellátásokat foglalja magába, amelyek a szülı egészségének, életvitelének, illetve egyéb, a gyermeke ellátását akadályozó problémájának idejére, biztosítják a gyermeknek a 93

94 lakhatását és a teljes körő ellátását helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy szülıjével együtt családok átmeneti otthonában. Az átmeneti gondozást biztosító ellátórendszer kiépítése folyamatban van július 1. óta a gyermekvédelmi törvény kötelezi a települési önkormányzatokat, hogy a 20 ezernél nagyobb lélekszámú településen gyermekek átmeneti otthonát, a 30 ezernél nagyobb lélekszámú településen családok átmeneti otthonát mőködtessenek. Az ennél kisebb települések helyettes szülı foglalkoztatásával, vagy nagyobb településsel kötött ellátási szerzıdés útján biztosíthatják az átmeneti gondozást Gyermekvédelmi szakellátás A Gyvt. hatálybalépése után megkezdıdött a szakellátás országos rendszerének átalakítása. Két fontos cél volt, az egyik a nevelıszülıi hálózat bıvítése, a nevelıszülınél elhelyezett gyermekek számarányának növelése, a másik a korszerőtlen gyermekotthoni hálózat átalakítása, illetve lakásotthonokkal történı kiváltása. A nevelıszülınél elhelyezett gyermekek aránya 38 százalékról 50 százalékra nıtt 1993-tól ig. A gyermekotthoni hálózat átalakítása, a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltása jó ütemben folyt ig a lakásotthoni férıhelyek száma közel a duplájára nıtt, a 11 ezer férıhelybıl közel 5 ezer lakásotthoni férıhely A nemzetközi feladatokat ellátó Központi Hatóság A gyermeki jogok hatékonyabb védelmét szolgálja a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelmérıl és az ilyen ügyekben történı együttmőködésrıl szóló, Hágában, május. 29. napján kelt Egyezmény. Ezen Egyezményt az Országgyőlés évi LXXX. törvénye ki is hirdette, így az augusztus 1. óta hatályos hazánkban is. Az Egyezmény elısegíti a tagállamok közötti információáramlást, amely a gyermekek és az örökbefogadók érdekeit egyaránt szolgálja. A szülıi felelısséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmőködésrıl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrıl és végrehajtásról szóló, Hágában, október 19-én kelt Egyezményt az Országgyőlés a évi CXL. törvénnyel hirdette ki, így minden részes államban a gyermek a szokásos tartózkodási helye szerinti országban kaphat védelmet. Az Egyezmény május 1- jén lépett hatályba. Mindkét Egyezmény szerint a Központi Hatósági feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. Ugyancsak az SZMM látja el a Központi Hatósági feladatokat a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, november 27-ei, 2201/2003/EK tanácsi rendelet alapján is. 94

95 11.5. Esélyegyenlıség-teremtı törekvéseink és programok Gyermeki jogok védelme A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyőlési biztosa a maga sajátos eszközeivel segíti. A Gyvt. módosítása a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványban foglalkoztatott - gyermekjogi képviselıi jogintézmény létrehozásáról rendelkezik, amely ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A Közalapítvány irányítja, szervezi, ellenırzi szakmai munkájukat. A gyermekjogi képviselı tevékenysége során segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti továbbá a gyermeket az állapotának megfelelı ellátáshoz való hozzájutásban. Feladatainak ellátása kapcsán a gyermekjogi képviselı jogosult tájékoztatást, iratot, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselı mőködési területe többek között a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelıszülıi hálózat, a gyermekotthon. A gyermekjogi képviselıt a gyermek közvetlenül is megkeresheti. A gyermekjogi képviselı mőködési feltételeit a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselı mőködésének feltételeirıl szóló 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet fogalmazza meg, elıírva többek között egy 60 órás képzés elvégzését is Biztos kezdet program A Biztos kezdet program (az Egyesült Királyságban mőködı Sure Start program adaptációja) ágazatközi együttmőködésen alapuló, civil szervezıdésekkel együttesen mőködtetett szolgáltatás, mely a hátrányos helyzető térségekben, falvakban, városi lakótelepeken élı, 0-6 éves kisgyermeket nevelı családok komplex támogatását szolgálja. A program célja a helyi szükségletekre épülı ágazatközi és civil együttmőködések kialakítása a gyermekek egészségügyi és szociális gondozásában, napközbeni ellátásában és a családok gondozásában, a szegénység újratermelıdésének megelızése érdekében. A program adaptációja hazánkban öt olyan földrajzi területen indult el, ahol a települési hátrányok mellé a kirekesztıdés egyéb kockázatai is társulnak. (Gyır, Csurgó, Ózd, Vásárosnamény, Budapest VIII. ker.) A következı években a forráslehetıségek függvényében a program minél szélesebb körben való elterjesztése a cél. A modellkísérleti program keretében 400 család és 700 hat éven aluli gyermek kapott támogatást a sokszereplıs intézményhálózat együttmőködésében ben szakértıi mőhely alakult a programhoz szorosan kapcsolódó szakmai és szolgáltatási területek szakemberei részvételével, és elkezdıdött a Biztos Kezdet Program országos bevezetésének elıkészítése. A szakértıi munkacsoport feladata volt a Biztos Kezdet Programok indítását és megvalósítását segítı képzések fejlesztése. A programhoz kapcsolódóan hat különbözı típusú szakmai tanácskozás, szakmai személyiségfejlesztı és képzési program került benyújtásra az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Akkreditációs Bizottsághoz. Valamennyi program befogadása megtörtént. Elkészült a Biztos kezdet füzetek 1. módszertani kiadvány, amely az induló programok számára nyújt segítséget a tervezéshez és a program megvalósításához. 95

96 Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása A köz- és felsıoktatásban tanuló roma diákok számára 1996 óta létezik speciális tanulmányi ösztöndíj-rendszer, amely a tehetséges, jó tanulmányi eredménnyel rendelkezı roma diákokat támogatja. A támogatási keret célja, hogy az esélyegyenlıség megteremtése érdekében ösztönözze, és sokoldalúan támogassa a roma fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását. A roma fiatalok esélyegyenlıségének javítása érdekében minden az elıre meghatározott feltételeknek megfelelı tehetséges általános, középiskolás és felsıfokú oktatásban résztvevı roma fiatal tanulmányi támogatását biztosítja. 28. táblázat Roma tanulók tanulmányi ösztöndíjának alakulása Év Tanév 2003/2004. II. félév 2004/2005. I. félév 2004/2005. II. félév 2005/2006. I. félév létszám eft létszám eft létszám eft létszám eft Összesen A fiatalok foglalkoztatását, pályakezdését segítı intézkedések, támogatások Fontos cél a prevenció, hogy a pálya- és iskolaválasztás során, illetve az egész oktatási rendszerben érvényesüljenek a munkaerı-piaci szempontok. Az ennek érdekében alkalmazott munkaerı-piaci eszközök: Munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása: pályaválasztási tájékoztató, kiállítás, állásbörzék, tanácsadás, közvetítés, FIT-ek, epalya, stb. Támogatások biztosítása: pályakezdık speciális támogatásai (munkatapasztalat-szerzés támogatása, foglalkoztatási támogatás), képzési támogatás, programok. Foglalkoztatás ösztönzését szolgáló intézkedések: ösztöndíjas foglalkoztatás, STARTprogram Szolgáltatások pályaválasztás, önálló álláskeresés elısegítése A fiatalok iskola- és pályaválasztásának elısegítésében meghatározó a szerepe a munkaügyi szervezetnek. A sikeres pályaválasztási döntés meghozatalához számos formában kínál segítséget: Naprakész munkaerı-piaci információkkal segíti a szakképzı intézményeket a gazdaság igényeinek megfelelı szakképzési irányok kialakítása érdekében. Tájékoztatja az iskolákat és az iskolafenntartókat a pályakezdı fiatalok munkanélküliségi adatairól, az adott térség munkaerı-piaci helyzetérıl, a foglalkoztatók igényeirıl, a keresett és telített szakmákról, a munkaerı-piaci elırejelzésekrıl. 96

97 A gazdaság igényeinek megfelelı iskola- és pályaválasztás elısegítése érdekében a munkaügyi központok munkatársai prevenciós céllal már az általános és középiskolák végzıs osztályaiban, osztályfınöki órák keretében tájékoztatókat tartanak, és tanácsadást biztosítanak. Szükség szerint egyéni és csoportos pályaválasztási tanácsadásokat szerveznek a megalapozott, végiggondolt pályaválasztás érdekében. Egyéni igény alapján személyiségvizsgálatokat biztosítanak. Pályakorrekciós, rehabilitációs és életvezetési tanácsadást folytatnak, ahol szakmai, mentális vagy egészségügyi okok miatt más, megfelelıbb irányba terelik a rászorulókat. Álláskeresési technikákat oktatnak (önéletrajzírás, felvételi találkozók elıkészítése) az álláskeresés célirányossá, tervezetté tétele érdekében. A kor technikai kihívásainak megfelelıen biztosítják az internetes tanácsadás igénybevételének lehetıségét is. A honlapon keresztül pályaválasztási, munkaerı-piaci információkhoz juthatnak az érdeklıdık. Elınye, hogy bármely internet hozzáféréssel rendelkezı számítógéprıl folyamatosan, gyorsan és rugalmasan elérhetık az információk. A felhasználóknak lehetıségük van meghatározott idıpontban internetes tanácsadás igénybevételére is. Az iskola és munka világa közötti kapcsolat erısítését szolgálják a megyékben mőködı Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) központok. A ma már minden megyében megtalálható intézményekben a pályaválasztáshoz és pályamódosításhoz szükséges információk és szolgáltatások várják a fiatalokat. A kialakított öninformációs rendszerek információt biztosítanak a különbözı foglalkozásokról, képzési, szakképzési lehetıségekrıl, oktatási formákról. Az ismertetıkhöz írott formában, filmen és számítógépen is hozzájuthatnak az érdeklıdık. A legtöbb FIT-ben már tájékozódhatnak az EU országaiban történı munkavállalás feltételeirıl, az európai képzési lehetıségekrıl is. Ezen túl érdeklıdés- és képességvizsgáló eljárások, pályaválasztási döntést segítı módszerek és tanácsadók személyre szabottan segítik a fiatalokat pályaválasztási döntésük meghozatalában. Ezen túl hasznos munkaerı-piaci információkhoz juthatnak a fiatalok, megismerhetik a térségben milyen végzettségő, kvalitású munkavállalókat keresnek a munkáltatók. Az EURES tanácsadó és információs hálózat tájékoztatást nyújt a külföldön elhelyezkedni szándékozó munkavállalók számára az Európai Unióban, illetve az EGTben fellelhetı munkalehetıségekrıl, munkavállalási és képzési lehetıségekrıl. A fiataloknak szóló speciális képzési és állásbörzéket szerveznek, ahol képzési lehetıségeket és állásokat ajánlanak az érdeklıdıknek, valamint széleskörő szolgáltatásokat (csoportos tájékoztatókat, álláskeresési ismerteket, tanácsadást) biztosítanak A fiatalok foglalkoztatásának elısegítését szolgáló támogatások A fiatalok foglalkoztatásának növelését, mielıbbi elhelyezkedésük elısegítését elsısorban aktív munkaerı-piaci politikák alkalmazásával kívánjuk elérni. A cél elsısorban a mielıbbi 97

98 elhelyezkedés segítése szolgáltatások nyújtásával, illetve a munkatapasztalat-szerzés támogatása a pályakezdık számára nyújtott speciális bértámogatások munkatapasztalat-szerzés támogatása és a foglalkoztatási támogatás alkalmazásával. A pályakezdık speciális támogatásai, aktív eszközök A fiatalok foglalkoztatásának legfıbb akadálya, hogy az oktatásból kikerülık képzettségi struktúrája nem felel meg a munkaerıpiac elvárásainak, kevés közöttük a piacképes szakképzettséggel rendelkezı, illetve akadály a megfelelı munkatapasztalat hiánya. A foglalkoztathatóság javítása, az elhelyezkedési esélyek növelése szempontjából az egyik legfontosabb aktív eszköz a fiatalok körében is a munkaerı-piaci képzés támogatása ben több mint pályakezdı fiatal vett részt munkaerı-piaci képzésben a munkaügyi központok támogatásával. Kifejezetten a pályakezdık elhelyezkedését támogató aktív eszközök a munkatapasztalat-szerzés és a foglalkoztatási támogatás, amelyek a munkaadókat ösztönzik a pályakezdık foglalkoztatására. A két támogatási forma segítségével 2005-ben összesen több mint 18 ezer pályakezdınek volt lehetısége elhelyezkedni. A pályakezdık munkatapasztalat-szerzési támogatását az a munkaadó kapja, aki - legalább napi négy órában - szakképzetlen, vagy szakképesítéssel rendelkezı fiatalt foglalkoztat olyan munkakörben, amelyben a munkaerıpiacon jól hasznosítható munkatapasztalatokat szerezhet. A támogatás a pályakezdı részére járó munkabér százaléka lehet, ami legfeljebb egy évig vehetı igénybe. A támogatható munkaköröket a megyei munkaügyi tanácsok határozzák meg. A pályakezdık foglalkoztatási támogatása a szakképzett fiatalok gyakorlati képzés helyén történı továbbfoglalkoztatását kívánja ösztönözni. A támogatás ami az adott munkáltatóra érvényes kötelezı legkisebb havi munkabér fele lehet legfeljebb 270 napra (9 hónapra) igényelhetı, ezt követıen a munkaadót 90 napos foglalkoztatási kötelezettség terheli. Magyarországon 1994 óta mőködik az aktív eszközök monitoring vizsgálata. Az értékelés alapja egyrészt az aktív eszközökben részt vettek aktuális munkaerı-piaci státusa alapján az elhelyezkedési arányok meghatározása. Erre 3 hónappal a programokból való kikerülésük után kerül sor. Ezen kívül az ÁFSZ folyamatosan vizsgálja és értékeli a különbözı aktív eszközök fajlagos költségeit, valamint költséghatékonyságát. A munkaerı-piaci programok monitoring vizsgálatának eredménymutatói szerint 2005-ben a támogatott foglalkoztatás befejezıdésével munkatapasztalat-szerzı támogatásból kikerülı fiatalok átlagosan 66,8 százalékát, a gyakorlati képzés helyén foglalkoztatottaknak pedig 70,9 százalékát véglegesítették a munkaadók. Ezek az arányok azt jelzik, hogy a pályakezdık aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei eredményesen járulnak hozzá a fiatalok munkapiaci integrációjához A pályakezdık munkaerı-piaci esélyeit növelı programok A pályakezdık számára nyújtott speciális támogatások mellett központi és megyei programok is segítik a fiatalok elhelyezkedését. A programok a képzés és a munkatapasztalat-szerzés hatékony eszközei. Segítségükkel elıször a képesítési hiányok kerülnek felszámolásra, majd a 98

99 foglalkoztatás támogatása biztosítja a megfelelı munkatapasztalat megszerzését ben országos szinten több mint 30 különbözı, fiataloknak szóló megyei program mőködött. A fiatalok pályaválasztását és elhelyezkedését több, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkaerı-piaci program is segítette. Kiemelkedı jelentıségő a fiatalok pályaválasztását segítı pályaválasztási kiállítások címő országos rendezvénysorozat, ami minden évben és minden megyében megrendezésre kerül. A program célja, hogy a munkaügyi központok a munkáltatók és az iskolák bevonásával széleskörő információkat munkaerı-piaci, képzési, munkavállalási, elhelyezkedési lehetıségek biztosítsanak a pálya- és szakmaválasztás elıtt álló általános és középiskolai tanulóknak, valamint a pályakorrekciót tervezık számára döntésük meghozatalához. Évente mintegy érdeklıdı kap a mindent egy helyen lehet megtalálni elv szerint hasznos információkat pálya- és iskolaválasztási döntése meghozatalához. A pályakezdı fiatalok foglalkoztatásának elısegítésére hirdette meg a minisztérium a Pályakezdı fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítı fejlesztı program támogatására címő pályázatot. A program eredményeként várhatóan több tízezer végzıs diákot érnek el az ennek keretében kifejlesztett tananyagok, oktatási segédletek, és hasznos útmutatást adnak elhelyezkedésükhöz. A pályakezdı diplomások ösztöndíjas foglalkoztatásának ösztönzéséhez melyben mintegy 500 pályakezdı diplomás vett részt kiegészítı támogatást nyújtottak a munkaügyi központok A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló intézkedések A Kormány annak érdekében, hogy a munkáltatókat ösztönözze a fiatalok foglalkoztatására, és elısegítse a foglalkoztatás bıvítését, a munkaerı-piacra való belépést új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközöket, támogatási formákat vezetett be. A felsıfokú végzettségőek munkatapasztalat-szerzését segíti az ösztöndíjas foglalkoztatás, amely 30 éves korig kiterjeszti a járulékkedvezmény lehetıségét. START-Program október elsejétıl a 100 lépés program kertében került bevezetésre a fiatalok munkatapasztalat-szerzését elısegítı START-Program. Ez a program 2 éven át biztosít lehetıséget a pályakezdıknek a munkatapasztalatszerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötıdı járulékkedvezmény érvényesítésére. A program hangsúlyosan a munkaerıpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzését hivatott elısegíteni, így a programban való részvétel feltételeként elıírt START-kártya kiváltására csak azok a pályakezdık jogosultak, akik a huszonötödik életévüket, felsıfokú végzettségőek esetén a harmincadik életévüket még nem töltötték be, tanulmányaikat befejezték (megszakították, 99

100 abbahagyták) és elsı alkalommal helyezkednek el, vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik. A START-kártyát csak egyszer lehet kiváltani, érvényessége a kiváltás dátumától kezdıdik és 24 hónap múltán lejár. A kártya bizonyítja - e program szempontjából - a pályakezdı jogosultságot, 2 évig kíséri a fiatal útját (a kedvezmény egymást követı jogviszonyok esetén több munkáltatónál is felhasználható), mutatja a 2 évbıl még felhasználható idıt, továbbá az ellenırzés alapjául is szolgál. A kedvezmény komoly ösztönzı erıt jelent a munkáltatónak, mivel az egyébként mintegy 34 százalékos közteher helyett az elsı évben mindösszesen csak a bruttó kereset 15 százalékát, míg a második évben a 25 százalékát kell lerónia. A fiatalok munkabérének nincs felsı határa, azonban a kedvezményt csak a minimálbér másfélszeresének, felsıfokú végzettségőek foglalkoztatásánál pedig a kétszeresének megfelelı összeghatárig lehet érvényesíteni. A Start-kártyát egy év alatt (2005. október október 31. között) több mint 40 ezer fiatal váltotta ki, egyharmaduk felsıfokú végzettséggel rendelkezik Ifjúsági munka, ifjúsági terek (Ifjúság XXI.) Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlıségi Minisztérium 2005-ben folytatta az ifjúsági szolgáltatások támogató pályázati rendszerének átalakítását: kiemelt értékelési szemponttá tettük, hogy az adott ifjúsági szolgáltatás miképpen járul hozzá a településen, térségben élı fiatalok társadalmi-gazdasági helyzetének javulásához; elınyben részesítettük azon pályázatokat, melyek a településen, térségben mőködı ifjúsági, oktatási, munkaerı-piaci, közmővelıdési és szociális szolgáltatok együttmőködésére építettek; az elnyerhetı összegek jelentıs differenciálásával tovább erısítettük a szolgáltatások kistérségi szintő ellátását. A pályázatok szakmai feltételrendszerének kialakítása és a döntési folyamat koordinációja mellett szakmai támogatást biztosított a zuglói és a zalaegerszegi ifjúsági információs és tanácsadó irodák kialakításához, mőködési kereteinek átalakításához Önkormányzatok ifjúsági feladatellátásának támogatása 2005-ben tovább folytatódott az önkormányzatokat támogató pályázat célrendszerének átalakítása: az integrált, komplex szemlélető ifjúsági szolgáltatások finanszírozása vált az elsıdlegessé. A pályázat átalakításának eredményeként megindult az ifjúsági feladatok települési, illetve területi szintő stratégiai, ágazatokon átívelı tervezése; kialakultak, illetve megerısödtek az integrált, komplex szemlélető ifjúsági szolgáltatások. A pályázati programok összeállítását szakmai háttéranyagokkal segítette a minisztérium. 100

101 Játszótér program A magyar játszóterek minıségi állapotára és a balesetekre vonatkozó hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szükség van a magyarországi játszóterek fejlesztésére, az elıírt biztonságtechnikai követelményeknek történı megfeleltetésére. Az EU-konform játszóterek kialakításának elsıdleges feltétele, hogy a játszótéren elhelyezett játszóeszközök a nemzeti szabványként bevezetett MSZ EN szabványsorozat és az MSZ EN 1177 szabvány elıírásainak megfeleljenek. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium éveken át, így 2005-ben is jelentıs pályázati támogatást biztosított a közterületi játszóterek létesítésére, felújítására. A minisztérium helyzetjelentést és intézkedési javaslatot készített a tárca játszóterek fejlesztésére vonatkozó programjáról. Munkacsoportot alakítottunk az érintettek képviselıinek bevonásával, továbbá több szakmai konferencián tájékoztató elıadásokat tartottunk a játszóterek fejlesztésével, pályázati támogatásával kapcsolatban Szakemberképzés Ifjúságsegítı szakképzés A minisztérium a Professzorok Háza Felsıoktatási Kutatóintézettel együttmőködve szakmai munkacsoportot hozott létre az ifjúságsegítıi képzések minıségfejlesztése érdekében. A projekt eredményeként a képzések szakmaisága (az átadandó tudásanyag és módszertani ismeretek köre) rugalmasabban igazodhat majd a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági állapotokhoz. A program keretében szakmai mőhely jött létre, melynek tagjai az államigazgatási (ICSSZEM, OM), a szakmai-támogatói (Mobilitás), a foglalkoztatói (ifjúsági szolgáltatások), a kutatói és a képzıi oldalakról érkeznek. Az államigazgatás és a foglalkoztatói oldal, mint megrendelı, a kutatók pedig mint helyzetfeltárók vesznek részt a folyamatban Ifjúsági szakértı A Pécsi Tudományegyetem az országban elsıként februárjában indította az ifjúsági szakértı felsıfokú továbbképzési szakot. A képzés célja az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek munkatársainak speciális képzése, a magas fokú szakmai színvonal biztosítása céljából. Az ifjúsági szakértı szakirányú továbbképzı szak ismeretanyaga arra irányul, hogy a területen dolgozók a szak elvégzésével az ott szerzett tudás birtokában a különbözı ágazatok, szakmák, önkormányzatok és a civil szféra, tehát makro és mikro szinten egyaránt szellemi és anyagi erıket tudjanak mozgósítani az ifjúság aktivitásának, lehetıségeinek, sikeres életútjának megteremtéséhez. Az ifjúsági szakértı végzettséggel rendelkezık a szakterület kiemelkedı erıforrásai lesznek, akik felkészülnek arra, hogy a régió, a térség és a település ifjúsági munkával kapcsolatos feladatait összefogják, moderálják, segítsék a helyi szabályozás kialakítását, és aktív részesei legyenek a döntés-elıkészítı elméleti, szakmai valamint operatív végrehajtó munkának. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium aktívan részt vett az ifjúsági szakértı szak specifikációiban, az egyes tantárgyak keretében átadandó tudás- és ismeretanyag meghatározásában. A Pécsi Tudományegyetemmel való együttmőködés keretében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium 42 kormányzati, önkormányzati és civil 101

102 területen dolgozó ifjúsági szakembert iskolázott be az ifjúsági szakértı képzésre. A szakembereket nyílt pályázat útján választotta ki. A szakterülethez szorosan kötıdı programok mellett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium részt vett az Oktatási Minisztérium által szervezett Egységes Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) nemzeti konzultációban, illetve az Élethosszig Tartó Tanulás (LLL) tárcaközi munkacsoport munkájában Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Az elmúlt években és 2005-ben is többször elindult ifjúsági témájú regionális tervezési folyamat, különbözı megközelítésekben, mint például a regionális ifjúsági tanácsok fejlesztése, a regionális tervezésbe való bekapcsolódás, Nemzeti Fejlesztési Terv [ezen belül Regionális Operatív Program(ok)], az ifjúsági törvény korábbi tervezete. Az NFT központi és ROP tervezése során az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium és az általa mőködtetett Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat (RSZTFH) segítségével a régiók tervezési mátrixaiba bekerültek az ifjúsági munka szempontjából fontos szempontok, melyekbıl konkrét pályázati felhívások és források lehetnek. A folyamat támogatása, erısítése érdekében a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák regionális ifjúsági helyzetelemzéseket készítenek, melyek alapját képezhetik a regionális ifjúságsegítı stratégiának, illetve regionális ifjúsági stratégiának egyaránt Ifjúságkutatás Ifjúság2004 Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy, az ifjúsági korosztály helyzetét feltáró, átfogó tudományos vizsgálatot indított Ifjúság2004 néven. A évi adatfelvétel szerves folytatása a 2000-ben széles körő kormányzati összefogás eredményeként megvalósult Ifjúság2000 címő, 8000 fiatal megkérdezésével lefolytatott, reprezentatív szociológiai ifjúsági vizsgálatnak. A kutatási eredmények rövid összefoglalását tartalmazó Gyorsjelentés 2005-ben jelent meg, mellyel kapcsolatban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium a Mobilitás Ifjúságkutatási Irodájával együttmőködve széleskörő információs-tájékoztató programot szervezett: több száz címre juttattuk el a Gyorsjelentést, illetve elektronikus formában is elérhetıvé tettük az ICSSZEM, illetve a Mobilitás honlapján, továbbá elkészítettük a Gyorsjelentés angol nyelvő változatát is Képzési program monitorozása 2004-ben zajlott a Mobilitás keretében mőködı Képzési Munkacsoport által megvalósított képzések eredményességének monitorozása. A program keretében elkészült az Értékelı tanulmány a Mobilitás az Ifjúság Program évi fejlesztési terve révén tartott képzések hatékonyságáról címő dokumentum ben a kutatási program a visszacsatoló online kérdezéssel és a zárótanulmány elkészítésével folytatódott. 102

103 A minisztérium 2005-ben megkezdte a határon túli fiatalok élethelyzetével kapcsolatos MOZAIK2006, illetve az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatellátását felmérı kutatások elıkészítését Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus a gyermek- és ifjúsági korosztályok közösségi élményszerzésének, egészségtudatos életmódja kialakításának, társadalmi szocializációja elısegítésének kiváló eszköze. A fiatalok részvétele a turizmusban nevelési, oktatási, rekreációs funkcióval is rendelkezik, segíti a megfelelı életvezetési normák kialakulását, a korosztály társadalmi beilleszkedését, a családi és közösségi értékek elsajátítását, hozzájárul az egészséges életmód és a turizmusbarát szemléletmód kialakításhoz. Az ifjú korban szerzett turisztikai élmények alapozzák meg a jövı turistájának igényeit, értékrendjét. Az ifjúsági turizmusban való fokozott állami szerepvállalást a társadalmi igények, valamint az állam esélyteremtı és társadalmi beilleszkedést segítı feladatai indokolják. Az ifjúsági turizmus és a gyermektáboroztatás területén a minisztérium tevékenysége számos tárcával szoros együttmőködésben a következı: az ifjúsági turizmus jogi hátterének biztosítása, az állami ifjúsági, turisztikai célú ingatlanvagyon kezelése, az ifjúsági turizmus céljait szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a gyermek- és ifjúsági táborozás támogatása, a hátrányos helyzető gyerekek táboroztatása, a minıségbiztosítási rendszerek megteremtése, az ifjúsági turizmus módszertani kérdéseiben való szerepvállalás (konferencia, képzés, kiadvány stb.) Egyenlı Esélyek Tábora Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium kiemelt célja a gyermekek esélyegyenlıségének elısegítése, illetve megteremtése. A gyermekek egymás iránti toleranciáját, a társaik élethelyzetének és személyének megértését, elfogadását is elısegítette a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum által lebonyolított Egyenlı Esélyek Tábora. A Tábor három turnusban került megrendezésre. Kettıt nyáron, egyet pedig télen, a karácsonyi ünnepek után tartottunk meg, mindösszesen 880, 10 és 14 év közötti gyermek részvételével. A Tábor megrendezésére tárcánk 35 millió Ft-ot biztosított Szabadidıs programok, fesztiválok 2005-ben a szabadidıs programok területén kiemelkedı jelentıségő a gyermek- és ifjúsági fesztiválok, rendezvények támogatása. Céljuk olyan, Magyarországon és határon túl megrendezésre kerülı fesztiválok, nagyrendezvények gyermek- és ifjúsági programjainak támogatása, amelyek a fiatal korosztály számára kínálnak értékteremtı szabadidı-eltöltést, 103

104 fejlesztik az ifjúsági részvételt a rendezvények, fesztiválok elıkészítésében, egészséges életmódra nevelnek, megismertetnek a kábítószer-prevencióval, növelik az Európai Unió mőködésével és intézményrendszerével kapcsolatos lehetıségeket, biztosítják az emberi jogok ifjúsági munkában történı érvényesülését ben is döntıen decentralizáltan történt a táborozási és szabadidıs programok támogatása: a felelısség és az eszközrendszer a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT) kezében volt ben a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kiírt pályázatok (42 db) több mint fele szabadidıs programokat finanszírozott. Tárcánk a fesztiválok támogatására 99 millió Ft-ot biztosított. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal együttmőködve 2005-ben is elvégezte a nem üzleti célú szálláshelyekkel kapcsolatos központi adatgyőjtést. A minisztérium szervezésében, illetve támogatásával valósult meg az V. Ifjúsági Turizmus és Természetjárás Szeminárium ben is jelentıs forrásokkal támogattuk a Zöldpont Egyesület által frissített ifjúsági szabadidıs információs központot, továbbá közremőködtünk az Erdei Iskola Program irányításában (Tárcaközi Bizottság, Érdekegyeztetı Tanács). A turista útjelzések felújítása és fejlesztése keretében a Pilisi Parkerdı Rt. számára 750 km hosszú jelzett turista úthálózata felújításához nyújtottunk támogatást, az Északi Zöld regionális túraútvonal kialakítása keretében támogattuk a 16 határátlépési pontot összekötı 392 km hosszú turista út fejlesztését, továbbá megkezdtük a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkok területén kialakítandó úthálózat felmérését Európai és nemzetközi munka Európai Unió Ifjúsági Paktum Az Európai Unióhoz kapcsolódó tagállami szakpolitikai mőködés tekintetében a legjelentısebb cél az Európai Ifjúsági Paktumban megfogalmazott célok hazai megjelenítése volt. Az Ifjúsági Paktumban foglalt célokat a minisztérium az Országgyőlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, illetve az Európai Bizottság számára megküldött Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért címő dokumentum szerves részévé tette. Jelentés az ifjúsági információ, illetve az ifjúsági részvétel témakörében Az Új lendület Európa fiataljai számára címő, az Európai Bizottság által elfogadott Ifjúsági Fehér Könyv a tagállamok számára négy olyan területet jelöl ki, ahol erısíteni kell a nemzeti politikákat, illetve a tagállami együttmőködést: ifjúsági információ, ifjúsági részvétel, önkéntesség, a fiatalok jobb megismerése ifjúságkutatás. A közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló évi LXXXVIII. tv. hatálybalépésével az önkéntesek egy új, a korábbinál szabályozottabb, igényeikre szabott jogviszony kereteiben végezhetik tevékenységüket. A törvény elfogadása jelzi és egyben elı is mozdítja az önkéntesség 104

105 társadalmi presztízsét, kultúráját. Közérdekő önkéntes tevékenységet végezhet bármely cselekvıképes, továbbá korlátozottan cselekvıképes személy (törvényes képviselıje beleegyezésével) és minden 10. életévét betöltött, életkora miatt cselekvıképtelen gyermek (az erre irányuló jognyilatkozatot törvényes képviselıje teszi). A törvény számos speciális rendelkezést tartalmaz a 18 év alatti önkéntesek tevékenységének szabályozására, mely szabályok alkalmassá teszik a jogviszonyt arra, hogy keretében a gyermekek és fiatalok önkéntes tevékenysége is egyre elterjedtebbé váljon hazánkban. A közérdekő önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásában jelenleg szereplı 469 szervezet és intézmény közül 158 foglalkoztat 18. életévét be nem töltött fiatalt vagy korlátozottan cselekvıképes felnıttet önkéntesként. Az említett szakpolitikák, illetve az azokkal kapcsolatos együttmőködés megerısítése, továbbá az Ifjúsági Paktumban foglaltak megvalósítása eredményezheti Európa fiataljainak sikeres szocializációját, Európa társadalmi-gazdasági fejlıdésének megalapozását ben az ifjúsági információ és az ifjúsági részvétel témakörében megtett kormányzati intézkedésekrıl kellett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztériumnak jelentést tennie. EGT Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Alap Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium aktívan részt vett az EGT finanszírozási mechanizmushoz kapcsolódó pályázatok elıkészítésében: megerısítést nyert a felhívások gyermek- és ifjúságpolitikai célokat támogató szempontrendszere. Vezetı szerepet vállaltunk továbbá az együttmőködés aláírásához kapcsolódó norvég-magyar szakmai konferencia szakmai munkájában Európa Tanács Ifjúsági miniszterek konferenciája 2005-ben hazánknak jutott a megtiszteltetés, hogy otthont adjon az Európa Tanács ifjúsági miniszteri konferenciájának, melynek témája az emberi méltóság és a társadalmi bevonás kapcsolata volt. A konferencián az Európa Tanács keretében együttmőködı mind a 48 állam képviseltette magát. A rendezvényen 250-en vettek részt, közöttük számos miniszter és állami vezetı. Az eseményen elıadóként részt vett Terry Davis az Európa Tanács fıtitkára és Jan Figel az Európa Unió ifjúsági ügyekért felelıs fıbiztosa is. A konferencia elıkészítésével kapcsolatban a minisztérium az Európa Tanács Ifjúsági Ügyekért Felelıs Kormányközi Bizottságának keretében részt vett a zárónyilatkozat majdnem három éves elıkészítı munkájában. A szervezési-lebonyolítási feladatok keretében a minisztérium koordinálta a civil szervezetekkel való konzultációkat, aktív szerepet vállaltunk a miniszteri konferencia arculati tervezésében, kommunikációjában, pénzügyi forrásokat biztosítottunk a konferencia logisztikai bonyolításához, illetve szakmai háttéranyagokat készítettünk az esemény magyar és angol honlapjaihoz, továbbá a konferencia alatt lebonyolított kétoldalú találkozókhoz. 105

106 Az Európai Ifjúsági Fórum rendezvénye Az ifjúsági miniszterek konferenciájával párhuzamosan az Európai Ifjúsági Fórum tagszervezetei is tanácskozást tartottak. A fiatalok két alkalommal is aktívan bekapcsolódtak a miniszteri konferencia programjába, megvalósítva ezzel az európai és a hazai ifjúságpolitika egyik alapeszményét, a felelıs és tudatos ifjúsági részvételt. Európa Fiatalok Emberi jogok Utcafesztivál A miniszteri konferencia második napjával egy idıben, a budapesti, II. kerületi Mechwart ligetben közel hatvan, ifjúsági, szociális, esélyegyenlıségi, gyermekvédelmi és fogyasztóvédelmi területen mőködı alapítvány, egyesület, csoport mutatkozott be. Az utcafesztivál keretében a látogatók olvashattak az Élı Könyvtárban, kipróbálhatták magukat az Európa Ösvényen, szakmai programokon, interaktív kiállításokon, nyitott vitamőhelyeken, filmvetítéseken vehettek részt a Budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezett Európa több mint gondolnád címő nyílt napon. Mindemellett országos hírő hivatásos és jól ismert amatır zenészek, elıadók léptek színpadra az együttélés örömének és a kultúra sokszínőségének jegyében. Budapesti Európai Ifjúsági Központ Az ifjúsági központ az európai ifjúságpolitika képzési és módszertani intézménye, évente több ezer magyar és külföldi fiatalt szolgál a falai között megrendezett képzésekkel, tanácskozásokkal, módszertani fejlesztı munkával. A miniszteri konferencia megrendezése kapcsán, illetve a Kormány és az Európa Tanács között köttetett Székhelyegyezmény alapján az ICSSZEM 501 millió Ft támogatást biztosított a 10 évvel ezelıtt megnyitott Budapesti Európai Ifjúsági Központ felújításához. A beruházással évek óta halogatott felújítások és korszerősítések valósultak meg. Az Európa Tanács munkájának keretében a minisztérium részt vett a társadalmi szolidaritás megerısítését szolgáló Te is más vagy, te sem vagy más ifjúsági kampány elıkészítésében ENSZ Magyarország mint a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezményt ratifikáló állam az egyezménnyel kapcsolatban vállalt kötelezettségek végrehajtásáról öt éves idıszakonként, kormányjelentés formájában köteles beszámolni. A Kormány nevében a GYISM készítette el a második és harmadik összevont Jelentést, melyet 2003 decemberében továbbított a Bizottságnak. A Jelentés alapján a Bizottság kiegészítı kérdéseket juttatott el a Külügyminisztériumhoz, melyekre az ICSSZEM számos tárcával, hivatallal együttmőködve 2005 novemberében készített választ. A Kiegészítı jelentésben átfogó képet adtunk a január és december közötti idıszakról, a megindult folyamatokról, programokról, az új jogszabályokról. A Kormány által készített Jelentés mellett a Bizottság független, civil szakértıi véleményt is kért. Két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Az ifjúsági szakterületen köttetett kétoldalú nemzetközi megállapodások közül a Thüringiával, a Franciaországgal, a Portugáliával, a Csehországgal és a Romániával fennálló együttmőködéseket kellett 2005-ben megújítani. 106

107 Az érvényben lévı kétoldalú megállapodások, illetve együttmőködések alapján az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium a következı nemzetközi együttmőködésekben vett részt: a magyar-flamand kapcsolatok keretében tanulmányutat szervezett, melynek témája az Ifjúsági Fehér Könyv célkitőzéseinek közös vizsgálata volt; a magyar-francia együttmőködéssel lehetıséget biztosított az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség szakmai konferenciájának megszervezésére; a magyar-osztrák államközi kapcsolatok keretében véleményezte a turisztikai államhatárátlépésrıl szóló megállapodástervezetet és alternatív listát, részt vettünk a turisztikai államhatár-átlépésrıl szóló megállapodás létrehozásáról szóló szakértıi tárgyalásokon (Nickelsdorf, Budapest), illetve a Raab-İrség-Goricko Natúrpark területén (a magyarosztrák-szlovén hármashatár környezetében) kialakítandó két- és háromoldalú határátlépési pontok meghatározásában (Felsıszölnök); a magyar-szlovák együttmőködés során részt vettünk a szlovák nemzeti ifjúságpolitika ET átvizsgálását napirendjére tőzı pozsonyi parlamenti meghallgatáson és a turisztikai államhatár-átlépésrıl szóló megállapodás létrehozásáról szóló szakértıi tárgyaláson és véleményeztük a turisztikai államhatár-átlépésrıl szóló megállapodástervezetet és alternatív listát. A kétoldalú megállapodások célja az ifjúsági szakemberek tapasztalatcseréje, jó gyakorlatok hazai megvalósítása és a hazai példák külföldön történı ismertetése, együttmőködési, fejlesztési keretek kialakítása. Nemzetközi ifjúsági csereprogram A nemzetközi csereprogramok egyrészt az Ifjúság program, másrészt a minisztérium által kötött nemzetközi szerzıdések keretében zajlanak. Az Ifjúság program a Fiatalok Európáért alprogramja keretében két vagy több nemzet fiataljainak csoportjai találkozhatnak egymással egy, mindegyiküket érdeklı téma köré szervezett program során. Alapvetı cél, hogy a fiatalok megismerjék egymás kultúráját. Az Ifjúság program lehetıséget biztosít az Európai Önkéntes Szolgálatban való részvételre, melynek keretében fiatalok 6-12 hónap közötti idıtartamot tölthetnek külföldön önkéntes tevékenységet végezve. A program helyi ifjúsági kezdeményezéseket és nemzetközi képzéseket, szemináriumokat is támogat Határon túli ifjúsági munka A minisztérium ifjúságügy területén végzett egyes tevékenységei, programjai a Kormány nemzetközi kapcsolatokból, illetve az európai uniós tagságból eredı kötelezettségeinek teljesítését célozzák, valamint a határainkon túl élı magyar gyermekek és fiatalok élethelyzetének javítását, a szülıföldön történı megmaradásuk esélyeinek növelését, és a magyarországi ifjúsági szervezetekkel való együttmőködését segítik elı Magyar Ifjúsági Konferencia A Magyar Ifjúsági Konferenciát (továbbiakban: MIK) 1999-ben hívta össze az ifjúsági miniszter, ahol 44 határon túli és magyarországi szervezet képviselıi írták alá a MIK alapító okiratát 107

108 (cserkészek, történelmi egyházak ifjúsági szervezetei, civil ifjúsági szervezetek, diákszervezetek, hallgatói szervezetek, valamint a magyarországi parlamenti pártok ifjúsági szervezetei). Megalakulása óta a MIK évente 2 alkalommal ülésezik, amikor is a határon túli szervezetek közötti, valamint a magyarországi meghívottakkal való együttmőködési lehetıségekrıl beszélnek, illetve értékelik a legutóbbi ülés óta megvalósult programokat. A MIK szervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Metszéspont Iroda látja el. A MIK 2005-ben is két alkalommal ülésezett: június én, Nagykovácsiban, és november án Szabadkán. A MIK vezetését ellátó Állandó Bizottság április 15-én tartotta ülését. A MIK mőködéséhez 2005-ben 9 millió Ft-ot biztosítottunk Agora Irodahálózat Az ifjúsági és az oktatási tárca alapításában 2001 óta mőködik Budapesten és határon túli régiókban összesen 9 helyi irodával az Agora Irodahálózat. 16 Az Agora alapvetı célkitőzése a határon túl élı magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körő ápolása ben döntés született a burgenlandi Agora iroda megnyitásáról. Az Irodahálózat mőködéséhez 2005-ben 31,5 millió Ft támogatást biztosítottunk Társadalmi együttmőködés A minisztérium számos ifjúsági civil szervezettel tart folyamatos szakmai kapcsolatot. Törvényalkotási, illetve egyéb kiemelt feladatai során a tárca az ifjúsági korosztály szervezeteit összefogó országos hálózatokkal áll kapcsolatban, ezek: a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (együttmőködési keretmegállapodás alapján), mely a korosztályi, a szakmai gyermek- és ifjúsági szervezetek jelenleg legszélesebb körét magába foglaló szervezeti együttmőködés, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (együttmőködési keretmegállapodás alapján), az egyházak ifjúsági képviseletei (katolikus, református és evangélikus egyház, zsidó felekezet). A minisztérium a szakmai, fejlesztési programok kapcsán együttmőködött a Civitas Egyesülettel, az Európa Jövıje Egyesülettel, a Junior Achivement Magyarország Egyesülettel, a Magyar Játszótéri Szövetséggel, a Magyar Pedagógiai Társasággal, a Tegyünk Egészségünk Színvonaláért (TESZ) Alapítvánnyal, a Vargabető Klub-Mőhely Egyesülettel és a Zöldpont Egyesület és Szerkesztıséggel. Együttmőködéseink között kiemelt helyen szerepelt az Új Ifjúsági Szemlével való együttmőködés, illetve a folyóirat számára biztosított anyagi támogatás, melynek köszönhetıen megerısödött az ifjúsági szakterület jelenleg egyetlen országos szakmai folyóirata. Kiemelkedı jelentıségő volt továbbá a Civitas Egyesülettel való együttmőködés, melynek célja a gyermekek és a fiatalok állampolgári ismereteinek szélesítése és társadalmi részvételük erısítése volt, továbbá az Európa Jövıje Egyesülettel folytatott szakmai párbeszéd. 16 Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Komárom, Pozsony, Beregszász, Szabadka, Lendva, Eszék. 108

109 A minisztérium és az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség az elmúlt évek hagyományainak megfelelıen, március 7-8-án, Budapesten megrendezte az V. Település és Ifjúsága konferenciát. A rendezvény célja a települési, önkormányzati ifjúsági munka fejlesztése érdekében elindult, illetve tervezett kormányzati és minisztériumi programok ismertetése, illetve a nem-kormányzati szereplık igényeinek megfogalmazása volt Pályázati programok, támogatások kezelése A pályázati programokkal kapcsolatban a minisztérium meghatározta, illetve elıkészítette az ICSSZEM és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa által meghirdetett 13 pályázati felhívás célrendszerét, továbbá szakmailag koordinálta a felhívásokra érkezett 2853 pályázat értékelését; bonyolította a regionális ifjúsági tanácsok által meghirdetett 42 pályázati felhívás jóváhagyásának folyamatát és végezte a 2003-ban, 2004-ben támogatásban részesített, de határidıre el nem számolt pályázókkal kapcsolatos feladatokat. Az ICSSZEM, a GYIA Tanács és a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kiírt pályázati felhívások adatait a melléklet tartalmazza Intézményi koordináció és irányítás Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram regionális ifjúsági tanácsok A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (továbbiakban: GYIA) a gyermek- és ifjúsági korosztályi, valamint a gyermekekért és fiatalokért dolgozó társadalmi szervezetek és intézmények munkáját támogatja. Az Alapprogram forrásai 30 százalékának felhasználásáról a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, 70 százalékáról a regionális ifjúsági tanácsok döntenek. A GYIA forrásaiból megvalósult programok a helyi közösségek számára nagyjelentıségőek, hiszen szervezetek mőködését, rendezvényeit, internetes megjelenését, belsı kommunikációját, valamint az ifjúságot foglalkoztató kérdések nagyközönség számára történı bemutatását, ifjúsági önkéntesek és szakemberek képzését, illetve továbbképzését támogatja. 109

110 III. MELLÉKLET 1. Egészségügyi Minisztérium mellékletei A csecsemıhalálozás alakulása nemzetközi összehasonlításban 1000 élveszülöttre esı csecsemıhalottak száma Év Magyarország EU25 átlaga 2004 elıtti EU15 ország átlaga 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok átlaga Európa országainak átlaga Gyermekhalálozás haláloki megoszlása ( évek átlaga) Forrás: KSH gyermekre jutó halálozás 200,0 150,0 100,0 50,0 0, Férfi Életkor/nem Nı Egyéb Fertızı és élısdiek okozta betegségek Daganatok Perinatális szakaszban keletkezett állapotok Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszóma abnormalitások A mortalitás és morbiditás külsı okai 110

111 gyermekre jutó 1 típusú cukorbetegség incidenciája Forrás: KSH 16 Incidencia/ gyermek Évek átlagértéke Forrás: Gyermekdiabetesz munkacsoport győjtése Külsı, erıszakos halálokokból származó halálesetek száma gyermekre Haláleset/ Évek átlaga balesetek közlekedés fulladás esés öngyilkosság gyilkosság Forrás: KSH 111

112 Dohányzás kategóriák: éves fiúk Gyakoriság (%) ,5 68,5 9,9 8,5 3,8 4,8 22,1 22, Naponta dohányzik Ritkábban dohányzik, mint hetente Hetente dohányzik Nem dohányzik Dohányzás kategóriák: éves lányok 120 Gyakoriság (%) ,9 63,6 12,4 9,4 9,3 5,2 19,4 21, Naponta dohányzik Hetente dohányzik Ritkábban dohányzik, mint hetente Nem dohányzik Dohányzás kategóriák: éves fiúk Gyakoriság (%) ,7 57,7 6,6 3,9 6,2 5 32,4 33, Naponta dohányzik Hetente dohányzik Ritkábban dohányzik, mint hetente Nem dohányzik 112

113 Dohányzás kategóriák: éves lányok Gyakoriság (%) ,7 61,1 9 6,3 5,6 5, , Naponta dohányzik Ritkábban dohányzik, mint hetente Hetente dohányzik Nem dohányzik Részegségrıl beszámoló éves fiúk Gyakoriság (%) ,8 46,5 13,9 15,7 36,3 37, soha nem volt részeg egyszer kétszer vagy többször Részegségrıl beszámoló éves lányok Gyakoriság (%) ,3 34,6 19,6 19,1 51,1 46, soha nem volt részeg egyszer kétszer vagy többször 113

114 Részegségrıl beszámoló éves fiúk Gyakoriság (%) ,7 69,7 12,9 9,7 23,4 20, soha nem volt részeg egyszer kétszer vagy többször Részegségrıl beszámoló éves lányok Gyakoriság (%) ,5 19,5 50,4 19, , soha nem volt részeg egyszer kétszer vagy többször Marihuána használat életprevalenciája Gyakoriság (%) ,5 28,6 35,4 20,5 18,4 13,2 13,7 24, éves fiúk éves fiúk éves lányok éves lányok 114

115 Önminısített egészségi állapot, éves fiúk Gyakoriság (%) ,8 86,2 22,2 77, kitőnı vagy jó megfelelı vagy rossz Önminısített egészségi állapot: éves lányok Gyakoriság (%) ,8 76,2 35,7 64, kitőnı vagy jó megfelelı vagy rossz Önm inısített egészségi állapot: éves fiúk 120 Gyakoriság (%) ,3 25,8 82,7 74, kitőnı vagy jó megfelelı vagy rossz 115

116 Önminısített egészségi állapot: éves lányok Gyakoriság (%) ,7 70,3 37,1 62, kitőnı vagy jó megfelelı vagy rossz A túlsúlyosság és obezitás aránya éves fiúk körében Gyakoriság (%) ,2 4 12,2 14,7 84,6 81, normál (és alultáplált) enyhén túlsúlyos (pre-obez) elhízott (obez) A túlysúlyosság és obezitás aránya éves lányok körében 100 2,1 2 7,8 8 Gyakoriság (%) , normál (és alultáplált) enyhén túlsúlyos (pre-obez) elhízott (obez) 116

117 A túlsúlyosság és obezitás aránya éves fiúk körében Gyakoriság (%) ,1 4 12,3 16,7 84,6 79, normál (és alultáplált) enyhén túlsúlyos (pre-obez) elhízott (obez) A túlsúlyosság és obezitás aránya éves lányok körében 105 Gyakoriság (%) ,5 1,3 7,1 8,5 91,3 90, normál (és alultáplált) enyhén túlsúlyos (pre-obez) elhízott (obez) 117

118 2. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellékletei Farmgyakornokok száma relációnként Célország Kiutazók száma tıl 2005-ig Dánia (Dalum College) Németország Bajorország mezıgazdasági gyakorlat falusi turizmus Baden-Württemberg Észak-Rajna Vesztfália Amerikai Egyesült Államok CAEP Global Outreach MAST TOP Egyesült Királyság SMS IEPUK Franciaország (SESAME) Összesen: A fiatal gazdálkodók képzésén résztvevık által kitöltött 525 értékelı lap összefoglalása Összesen ért. 3 % ért. 2 % ért.1 % értékelı/fı Pályázati felhívás Birtokfejlesztési hitel Agrárfejlesztési hitel Pályázati adatlap kitöltése Pályázat kezelés Pályázat értékelés = az elhangzottak nagyban segítenek egy pályázat elkészítésében 2 = jól fel tudom használni az elhangzottakat 1 = kevés ismeretet nyújtott 118

119 3. Honvédelmi Minisztérium mellékletei 300 Férfi Férfi Férfi Nı Nı Nı Bp., Pest Ny. Mo. K. Mo. 119

120 Tájékoztatást kapott Jelentkezett Kiképzı Kp.-ba történı bevonulással kapcsolatos adatok Egyéb statisztikai adatok MH Tapolcai KK MH 32. İr és Díszezred Iskolai végzettség Tervezve Nem került átadásra Tervezve Nem került átadásra Tervezett összlétszám A kiképzı központokban szerzıdést kötött Közvetlen az alakulatoknál szerzıdést kötött Mindösszesen szerzıdést kötött Férfi Nı Alap Közép Felsı

121 4. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellékletei 2005 Témakör Környezetpolitika, jogsegélyszolgálat, környezet és természetvédelmi szabályozás (1.1.1 hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja, jogsegélyszolgálat,1.1.3 a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében, a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozás és hatósági tevékenység erısítése, átláthatóság segítése, ideértve a deregulációs javaslatokat) Megítélt támogatás összege (Ft) Támogatásban részesült programok száma (db) Környezetvédelmi tanácsadás, lakossági tájékoztatás (1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mőködtetése) Környezeti nevelés és oktatás, szemléletformálás (1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás, szemléletformáló programok) Környezetvédelmi célú pályázatok (Víz- és talajvédelem, Levegıtisztaság-védelem, Hulladékforradalom, Környezetbizonság stb.) Természetvédelem (1.3.2 Barátságos természetvédelem, társ.-i szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium 2006 évi szakmai programjaival összhangban) es témakör a civilek egyéb környezet- és természetvédelmi programjainak támogatása A évi "Zöld Forrás" pályázati felhívásra benyújtott és támogatásban részesült pályázatok:

122 2006 Témakör Környezetpolitika, jogsegélyszolgálat, környezet és természetvédelmi szabályozás (1.1.1 hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja, jogsegélyszolgálat, a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében, a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozás és hatósági tevékenység erısítése,átláthatóság segítése, ideértve a deregulációs javaslatok a /a 2-es témakörben benyújtott pályázatokkal együtt/) Környezetvédelmi tanácsadás, lakossági tájékoztatás (1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mőködtetése, ill. a 2-es témakörben benyújtott pályázatok) Megítélt támogatás összege (Ft) Támogatásban részesült programok száma (db) Környezeti nevelés és oktatás, szemléletformálás (1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás, szemléletformáló programok valamint a 2-es témakörben benyújtott pályázatok) Környezetvédelmi célú pályázatok (Víz- és talajvédelem, Levegıtisztaság-védelem, Hulladékforradalom, Környezetbizonság stb.) Természetvédelem (1.3.2 Barátságos természetvédelem, társ.-i szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium évi szakmai programjaival összhangban+ a 2-es témakörben benyújtott pályázatok) A évi "Zöld Forrás" pályázati felhívásra benyújtott és támogatásban részesült pályázatok:

123 1.- "Társadalmi szerepvállalás az NKP II. megvalósításában" cél Benyújtott pályázat (db) Teljes költség (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) Támogatott pályázat (db) Megítélt támogatás összege (Ft) 41C0 A társadalmi részvétel erısítése a környezettel kapcsolatosan (1.1.1 környezeti szempontok erısítése az Európa Terv készítésében, hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja) 41C1 A társadalmi részvétel erısítése a környezettel kapcsolatosan (1.1.2 jogsegélyszolgálat mőködtetése környezeti ügyekben) 41C2 A társadalmi részvétel erısítése a környezettel kapcsolatosan (1.1.3 a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében és megvalósításában (pl. közlekedés, energia, ipar stb.) 41C3 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása (1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mőködtetése és koordinációja) 41C4 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása (1.2.2 a felnıtt társadalom, fogyasztók környezeti tudatosságának erısítését szolgáló szemléletformáló programok) 41C5 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása (1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás) 41C7 Hulladékforradalom, társ.-i szerepvállalás az NKP II. megvalósításában, a Minisztérium 2005 évi szakmai programjaival összhangban. (A hulladék keletkezésének megelızésére szolgáló aktivitás és szemléletformálás, A szelektív hulladékgyőjtés lakossági kiterjesztését fokozó programok, Illegális hulladéklerakás felszámolása) 41C8 Biztonságos Környezet, társ.-i szerepvállalás az NKP II. megvalósításában, a Minisztérium 2005 évi szakmai programjaival összhangban (A lakosság környezeti információhoz való hozzájutását segítı tevékenységek). 41C9 - Barátságos természetvédelem, társ.-i szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium évi szakmai programjaival összhangban "Társadalmi szerepvállalás az NKP II megvalósításában" cél összesen: "A környezet- és természetvédelmi feladatok megvalósítása" cél összesen: és 2. cél mindösszesen:

124 5. Oktatási és Kulturális Minisztérium mellékletei Tanév Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsıoktatási intézmények Összesen 1980/ / Megjegyzés: az évek felsorolásában az elsı sor a nappali rendszerő oktatás+ a felnıttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerő oktatás létszámait tartalmazza 1990/ / Megjegyzés: az évek felsorolásában az elsı sor a nappali rendszerő oktatás+ a felnıttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerő oktatás létszámait tartalmazza 2000/ / Megjegyzés: az évek felsorolásában az elsı sor a nappali rendszerő oktatás+ a felnıttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerő oktatás létszámait tartalmazza 2005/ / Megjegyzés: az évek felsorolásában az elsı sor a nappali rendszerő oktatás+ a felnıttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerő oktatás létszámait tartalmazza 124

125 Nappali rendszerő oktatás és felnıttoktatás létszámai a 2005/2006 tanévben nappali rendszerő oktatás Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsıoktatási intézmények Nappali rendszerő oktatás létszámai / / / /2006 Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsıoktatási intézmények 125

126 Nappali rendszerő oktatás létszámai, összetételének változásai 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1980/ / / /2006 Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsıoktatási intézmények A 2005/2006. évi Oktatási Évkönyv összefoglaló ábrái a gyermekek és az ifjúság oktatásban való részvételérıl 126

127 127

128 128

129 129

130 130

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk!

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk! Fıvárosi Önkormányzat CIGÁNY HÁZ ROMANO KHER, 1151 Budapest Énekes u. 10./b. tel./fax: 1-306-6812, 70-322-3583 Honlap: www.romanokher.hu e-mail: romano.osztkozpont@t-online.hu A bekeretezett részt az Cigány

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 14.690-1/2006-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 14.690-1/2006-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 14.690-1/2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte.

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 4/008. Tisztelt Közgyőlés! J a v a s l a t a 009/00. tanévi középiskolai, szakiskolai és szakképzı osztályok

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008.

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fıigazgató A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére 2008. október 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk!

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk! Fıvárosi Önkormányzat CIGÁNY HÁZ ROMANO KHER, 1151 Budapest Énekes u. 10./b. tel./fax: 1-306-6812, 70-322-3583 Honlap: www.romanokher.hu e-mail: romano.osztkozpont@t-online.hu A bekeretezett részt az Cigány

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 39745/2007. J a v a s l a t középiskolai osztályok indítására a 2008/2009-es tanévben Tisztelt Közgyőlés! A

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2170Aszód, Szabadság tér 9. Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Tisztelt Képviselı-testület! A

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı

SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı A MUNKAERİPIAC MŐKÖDÉSE KÍNÁLAT KERESLET (oktatás) MUNKAERİPIAC (gazdaság) (közvetítı

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Kérelem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy részemre/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben