A GYEREKEK ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIÁI A ROSSZ SZÜLŐI BÁNÁSMÓDHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYEREKEK ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIÁI A ROSSZ SZÜLŐI BÁNÁSMÓDHOZ"

Átírás

1 Magyar Pszichológiai Szemle, 2013, DOI: /MPSzle A GYEREKEK ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIÁI A ROSSZ SZÜLŐI BÁNÁSMÓDHOZ RÉVÉSZ GYÖRGY Pécsi Tudományegyetem BTK Pszichológia Intézet Beérkezett: szeptember 15. Elfogadva: november 24. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) gyakorisága és következményei a felnőtt világ folyamatos problémái világszerte. A fejlődési pszichopatológia a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása révén egyre pontosabb képet nyújt az elhanyagolt és bántalmazott gyerekek adaptációs erőfeszítéseiről, azokról a egyedfejlődési útvonalakról, ahol az eltérések (érzelemszabályozás, kötődés, társas viselkedés stb.) hátterében fontos szempont a rossz bánásmód időpontja, súlyossága, időtartama a gyermek életében. Ez az integratív szemlélet bepillantást nyújt a tünetképződés vs. alkalmazkodási erőfeszítések dinamikájába, a rossz bánásmód transzgenerációs következményeibe éppúgy, mint a kockázati vs. kompenzációs faktorok ismeretében a prevenció szélesebb lehetőségeibe. Kulcsszavak: rossz bánásmód, bántalmazás, elhanyagolás, adaptív-maladaptív stratégiák, közvetítő mechanizmusok, transzgenerációs hatások BEVEZETÉS A gyerekek legsúlyosabb problémái a 21. században az erőszak, a zaklatás, a bántalmazás és a szegénység (CROCKETT, 2003). A családon belül elkövetett és felismert erőszak statisztikai adatai szerint (ez az összes eset körülbelül egyharmada lehet) az 1 6. hónap között a hirtelen csecsemőhalál mögött a bántalmazás a második halálok, 1 6. év között pedig a baleseti halálok után második halálok a bántalmazás. Az USA-ban naponta legalább 5 gyermek hal meg rossz bánásmód miatt, a 2004-es magyar adat 21 újszülött gyilkosságról számolt be. Az erőszak azonban súlyos következményekkel jár a gyermekek fejlődésére akkor is, ha nem vezet nyilvánvaló fizikai sérüléshez. Ma evidensnek tekintjük, hogy a korai, tartós 89

2 90 Révész György stresszteli életesemények jelentős rizikótényezői a legváltozatosabb testi és lelki problémáknak (például MILLER, CHEN és PARKER, 2011). Nem véletlen, hogy a gyermekbántalmazás megelőzésével foglalkozó WHO szervezet (ISPCAN, 2006) szerint ez a világ egyik leginkább félreismert és ignorált jelensége. Az, hogy hol van a fizikai bántalmazás küszöbe, mi fogadható el a fegyelmezésben és mi nem, ma is vitatott kérdés. Egy 1980-as felmérés szerint az amerikai szülők több, mint 90%-a egyetértett a kisgyermekek testi fenyítésével, s jó részük ezt a gyermek tizenéves koráig folytatja re a testi fenyítéssel egyetértők száma 68%-ra csökkent. A szülők talán nevelési gyakorlatuk igazolására határozott különbséget tesznek a fizikai bántalmazás és a testi fenyítés között: a testi fenyítés a szülő vagy gondozó korrekciós vagy kontrolláló aktusa, amely sérülést nem, de fájdalmat okoz (STRAUS, 1994). Az egyik ember számára az is verés, ha életében egyszer felindultságában ráüt gyermekére, addig más számára a brutalitást súroló ütlegelés sem az. A megkérdezettek 70%-a egyetértett azzal, hogy egy szülőnek joga van megpofozni a gyerekét, ha az megérdemli (TÓTH, 1999). E szemlélet megjelenik a gyerekek véleményében is. Klinikai tapasztalatok szerint azok a gyerekek, akiket ismételten veréssel, elhagyással fenyegetnek, úgy érzik, hogy a bántalmazás saját rossz magatartásuk következménye, függetlenül attól, hogy aktuálisan ártatlanok-e vagy sem. Winnicott szerint két szörnyűség történhet meg a gyerekekkel. A bántalmazás, aminek nem volna szabad megtörténnie, és aminek meg kellene történnie, de nem történik meg; a testi-lelki elhanyagolás. 90 A ROSSZ BÁNÁSMÓD KÖVETKEZMÉNYEI Érzelemszabályozás Mivel a csecsemő teljes mértékben függő helyzetben van, túlélésében gondozójának reakciói kulcsfontosságúak. A sírás ami leggyakoribb kiváltó oka a bántalmazásnak és elhanyagolásnak (!) normál helyzetben a közelség keresését, gondozói viselkedést vált ki, amely mind a baba, mind az anya feszültségét csökkenti (SOLTIS, 2004). A bántalmazó család azonban toxikus környezet, amely számottevő kockázatot jelent a gyermek számára a fejlődés legkülönfélébb területein és a társas alkalmazkodásban (CICCHETTI és TOTH, 2005). A rossz bánásmód különösen kritikus az érzelemszabályozás, a kezdeményező, motiváló, valamint a szervező adaptív viselkedés területein, a stresszteli életesemények megelőzésében és kezelésében. A rossz szülői bánásmód feltételei mentén alakítják a gyerekek viselkedési stratégiáikat, melyeket adaptívnak tekintünk az adott környezethez való alkalmazkodási folyamatban. Ezek az adaptív erőfeszítések azonban mégis maladaptívvá válnak, hosszú távon gyengítik a szabályozási és alkalmazkodási módokat. Fontos tehát megjegyeznünk, hogy ezek a viselkedési stratégiák a (társas) környezet bizonyos kihívásaira adott válaszokként alakultak ki, céljuk pedig egy viszonylagos egyensúlyi állapot fenntartása. Így megfigyelték, hogy egy fizikailag súlyosan bántalmazott három hónapos csecsemő fokozott félelmi reakciókat, dü-

3 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 91 höt és szomorúságot mutatott az anya-gyerek kapcsolatban. Ez az eredmény különösen figyelemreméltó, mert ezek az érzelmi reakciók tipikus fejlődés esetén 7 9 hónapos korban alakulnak ki, másfelől jelzik az imént említett toxikus környezetre való adaptív (!) választ! Ezzel szoros összefüggésben vannak azok az eredmények, melyek az érzelmi állapotok felismerésének eltéréseit demonstrálják bántalmazott gyerekeknél. Megfigyelték, hogy bántalmazott gyerekek kevésbé pontosak különféle érzelmi állapotok felismerésében. Ugyanakkor fizikailag bántalmazott gyerekek fokozott érzékenységet mutattak haraggal kapcsolatos jelzésekre, más érzelmi jelzésekkel szemben, nagyon pontosak a dühös arc észlelésében, valamint sokkal tágabb perceptuális kategóriájuk van a düh észlelésére nem bántalmazott gyerekekkel szemben. Feltételezik (CICCHETTI és VALENTINO, 2006), hogy a három hónapos korban megélt súlyos fizikai bántalmazás azokat az idegi kapcsolatokat (szinapszisokat) erősíti meg, amelyek a félelmet közvetítik, míg a pozitív érzelmi állapotokat kódoló szinapszisokat visszametszi. Ez magyarázhatja meg sérülékenységüket, biztonságostól eltérő kötődési mintáikat, nehézségeiket későbbi társas kapcsolataikban. A korán elszenvedett félelmi tapasztalatok maladaptív kötődési mintákhoz vezethetnek, mint például a dezorganizált kötődés. A korai tapasztalatok hatásai iskoláskorban is jellemzőek: fizikailag bántalmazott gyerekek videón bemutatott felnőtt dühös interakcióra intenzívebb félelmi reakciót mutattak a kontrollcsoporthoz képest. Ezzel konzisztens az a megfigyelés is, hogy bántalmazott gyerekek a kísérleti düh-helyzetekre kontrolltársaikhoz képest vagy alul- vagy túlkontrollált vagy ambivalens reakciókat adtak. Mindezek törvényszerűen teszik érintetté ezeket a gyerekeket a kortársi bántalmazásban (bullying), akár agresszor, akár áldozat vagy mindkettő pozíciójában. Ennek hátterében pedig a megélt negatív társas tapasztalatok lenyomataként funkcionáló rosszindulatú és veszélyes munkamodell áll. A kötődés, szelf-reprezentáció A rossz bánásmód pszichológiai közvetítő mechanizmusa a korai anya-gyermek kapcsolat, vagyis a kötődés minősége. Bolwby attachment elméletének megszületéséhez az egyik kezdő lökést az adta, hogy a második világháború után az intézményekben, kórházakban lévő gyerekek némelyike olyan az áltagostól eltérő viselkedésjeleket mutatott, amelyekre sem a másodlagos drive teóriák, sem a klasszikus analitikus elméletek nem tudtak kellő magyarázatot adni. A kötődéselmélet a klasszikus pszichoanalitikus elmélet és Piaget kognitív fejlődéselmélete mellett a fejlődéslélektan kuhn-i paradigmaváltását illusztráló munka (ERDMAN és CAFFERY, 2000), hiszen első, 1958-as megjelenése óta a legnagyobb hatású mű a korai, érzelmi alapú kapcsolati mintázatok alakulásának vizsgálatában, s amely mindmáig számos kutatás kiindulási alapjául szolgál. Az elmúlt húsz évben a kutatások kiterjedtek a kötődés különböző mintázatainak leírására, a transzgenerációs hatások vizsgálatára is, azaz a kötődési minták átörökítődésére. A kötődés interaktív, kölcsönös társas aktus. A Bowlby nevéhez fűződő kötődéselmélet és az ennek nyomán elindult számos vizsgálat, amely kibővítette az eredeti bolwby-i elképzelé- 91

4 92 Révész György seket, releváns magyarázatot kínál a kötődési minták átörökítődésére, megfelelő keretnek tűnik számos későbbi viselkedéses probléma, így az elhanyagolás, bántalmazás elemzésére és megértésére. Bowlby szerint a belső munkamodell, mint a szelf másokkal való kapcsolatának reprezentációja minden későbbi társas kapcsolat prototípusa. A korai kötődési mintázat hosszú időn át stabil marad, ami az egyedfejlődés során fontos protektív tényező. Prospektív longitudinális vizsgálatok szerint a biztonságos kötődésű gyermek sokkal függetlenebb, rugalmasabb, nagyobb az önbizalma, szociális érdeklődésű, mély kapcsolatokkal rendelkezik (FONAGY, 1999). MAIN és GOLDWIN (1984) tipológiájában a biztonságos módon kötődő felnőtt számára értékesek a kapcsolatai, koherensen integrálja emlékeit egy jelentésteli narratív formába; a bizonytalan szegényes integrációban jeleníti meg tapasztalatai jelentését; az elkerülő idealizálja és/vagy devalválja korai élményeit; az elárasztó jellemzője a konfúzió, düh vagy az elsődleges gondozóhoz passzív módon kötődött, gyakran panaszkodik gyermekkori sérelmei miatt, olyan mintha a rezisztensen kötődő gyermek visszhangja lenne. CRITTENDEN (1991) eredményei szerint a felnőtt elkerülő kötődési stílus sokkal gyakoribb olyan családokban, ahol előfordul a fizikai bántalmazás. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a gyermekek bántalmazása gyakran befolyásolja a kötődési folyamatot. Bántalmazott gyerekek reprezentációi szüleikről és magukról nagyobb valószínűséggel negatívak, mint a gyerekeké általában. A legtöbb bizonytalan-dezorganizált-dezorientált kötődés sajátos keveréke a megközelítés-elkerülés, ellenállás, tehetetlenség, félelem, általános zavarodottság viselkedésmintáinak, elsősorban azért, mert nem kapnak szüleiktől hatásos érzelmi támogatást, akik inkább elutasítják, terrorizálják vagy izolálják őket. Az elszenvedett vagy tanúként megélt bántalmazás nemcsak azért befolyásolja a kötődési biztonságot, mert a feszült, stresszes szülő kevésbé érzékenyen reagál gyermeke jelzésire, hanem azért is, mert a szülő ugyanakkor elvárja, hogy a gyermek megbirkózzon a meglehetősen ijesztő magatartásával. Bántalmazott gyerekek azért, hogy megvédjék magukat a következetlen szülői hatásoktól, pontatlan reprezentációkat alakítanak ki szüleikről, mivel így próbálják minimalizálni az elutasítást. A bántalmazott gyerekek 80 90%-a bizonytalan kötődésű (CICCHETTI és VALENTINO, 2006). Azt azonban fontos protektív tényezőnek kell tekintenünk, hogy a bántalmazott gyermek, miközben bizonytalanul kötődik a bántalmazó szülőhöz, biztonságosan kötődhet a nem bántalmazó szülőhöz vagy gondozóhoz. MIKULINCER, SHAVER és PEREG (2003) dinamikus modelljükben integrálják a kötődéssel kapcsolatos korábbi munkákat (Bowlby, Aisworth, Cassidy és Kobak stb.). Modelljük három fontos elemet tartalmaz: 1. monitorozás és a fenyegető események becslése. Ez dönt az elsődleges kötődési rendszer aktiválásáról, a közelség szabályozásáról. 2. Ez az összetevő az elérhető külső vagy internalizálható kötődési személy monitorozását végzi. 3. A harmadik komponens pedig a közelség szabályozását valamint egyéni különbségekhez köthetően a kötődési viselkedés hiper- vagy deaktivációját végzi. Könnyű belátni, hogy a kötődési személyhez kapcsolódó korai rossz tapasztalatok a kötődési rendszer közvetítésével pszichopatológiai következményekhez vezethetnek. 92

5 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz ábra. Kötődési rendszer dinamikája és aktivációja (MIKULINCER, SHAVER és PEREG, 2003, 81 egyszerűsítve) Az elkerülő, deaktivációs stratégiával jellemzett altípus inkább externalizáló, a szorongásokkal elárasztott hiperaktivációs stratégia inkább internalizáló zavarokhoz vezet. Az atípusos, dezorganizált változat növeli leginkább a súlyos, általában hospitalizációhoz is vezető zavarok, mint a disszociatív vagy a határeseti kórképek kialakulásának kockázatát (KOBAK, CASSIDY, LYONS-RUTH és ZIV, 2006). A kötődéselmélet szerint a belső munkamodell a másokkal való kapcsolat során megélt tapasztalatok és kölcsönhatások nyomán alakul ki, mely kezdetleges fogalmi reprezentációk alapja önmaga és mások elkülönítésének, és döntő szerepet játszik a későbbi pszichoszociális működésben. A belső munkamodell általában meglehetősen stabil, részben azért, mert szociális háttere ugyanaz, másrészt pedig azért, mert szelektív módon értelmezi az újabb élményeket, tapasztalatokat, hogy azok megfelelnek-e a korábbi képviseleteknek. Ugyanakkor dinamikus rendszer is, amely frissíthető : a csecsemő- és kisgyermekkor egyre összetettebb és kifinomultabb absztrakt kognitív képességei az interakciók szélesebb körére reflektálnak, mint a szülő-gyermek kapcsolat. Számos kutatás kimutatta, hogy a munkamodell módosulhat, ahogyan az életkörülmények változnak. Összefüggésben a fejlődés tranzakcionális természetével, a korai kötődés nem oka a későbbi maladaptációnak, a korai tapasztalat abban kap szerepet, ahogyan a személy egyéni tapasztalatait szelektálja és értelmezi. Könnyű belátni, hogy a fizikai bántalmazás esetében magasabb a negatív önreprezentáció mértéke, mint az elhanyagolt gyermekek esetében. Ez összefügg a pozitív szülői figyelem hiányával, amely jel- 93

6 94 Révész György lemző az elhanyagolt gyerekekre, s ez gátolja az önálló szelf kialakulását. Még szexuálisan bántalmazott gyerekeknél is több pozitív szelf-reprezentációt találtak, mint az elhanyagolt gyerekeknél. Bántalmazott gyerekeknél a negatív szelf-reprezentáció mellett megfigyeltek grandiózus szelf-reprezentációt is, amely a korai kötődésre referál és kisiskolás korban is jellemző (CICCHETTI és VALENTINO, 2006). 94 Társas kapcsolatok A korai kötődési tapasztalatok nyomán kialakuló reprezentációs minták az én és másik elkülönítésének, a társas helyzetek megértésének, minősítésének ősmintái. A rossz bánásmód és a társas helyzetek ebből következő riasztó/fenyegető interpretációja gátolja a szociális beilleszkedés sikerességét. A fizikailag bántalmazott gyerekek kevésbé pontosan kódolják a társas helyzetek érzelmi üzeneteit: arányaiban több agresszív elemet vélnek egy problémás társas helyzetben, előnyben részesítik az agressziót e helyzetekben és ellenségesebbek. Azon túl, hogy ennek hátterében könnyű felismernünk a megelőző szülői mintákat, az így kialakult társas viselkedés maladaptív jellegét erősítheti, hogy a társas helyzetek téves értelmezése nyomán megnyilvánuló agressziója provokálhatja a viszont agressziót, ami tovább ronthatja társas pozícióját. A legtöbb gyermek társas és értelmi képességeinek fejlődésével párhuzamosan felhagy társai bántalmazásával, míg számosan válnak krónikus bántalmazóvá és/vagy áldozattá (erről részletesen lásd RÉVÉSZ, 2007). A bántalmazó gyerekek családi háttere gyakran rendezetlen, gyakori az érzelmi elhanyagoltság. Megfelelő szülői minták hiányában kevésbé hatékonyak szociális képességeik és nehézségeik vannak konfliktuskezelési készségeik terén is. Bántalmazott gyerekek szociális hatékonysága alacsonyabb szintű, gyakoribb náluk a kontrollálatlan agresszió. Kevesebb interakciót kezdeményeznek társaikkal, viselkedésükben kevesebb a proszociális elem, általában nagyobb zavart mutatnak a társas helyzetekben, mely tényezők együttesen vezethetnek fokozottabb izolációhoz. A rossz bánásmód különböző formái eltérő hatást gyakorolnak a gyerekek társas helyzetére és viselkedésére: ismétlődő súlyos bántalmazás a társas elutasítást gyermekkortól serdülőkorig fenntartja; az érzelmi bántalmazás inkább nehézségeket okoz társas helyzetek kezelésében, kevésbé az önértékelésben, szexuális bántalmazásban pedig éppen fordított a helyzet. Fizikailag bántalmazott gyerekek kevésbé népszerűek társaik körében. Későbbi életkorban serdülőkor, fiatal adoleszcencia kevesebb intimitást mutatnak társas kapcsolataikban, mint nem bántalmazott társaik. A barátkozás fizikailag bántalmazott gyerekeknél sokkal konfliktusosabb, különösen versengő helyzetekben, illetve olyan helyzetekben, melyek kritikusak lehetnek számukra az érzelmi kontroll, szabályozás nehézségei miatt. A társas helyzetek alakulásában két út ismert: egy agresszívebb és egy paszszív, inkább visszahúzódó kimenetel. Az előbbi a fizikailag bántalmazott gyerekeknél, utóbbi az elhanyagolt gyerekeknél valószínűbb. Fontos megjegyezni, hogy a bántalmazás súlyossága, időpontja és időtartama éppúgy jelent rizikó-, mint kompenzáló hatást a társas viselkedésben is. Átlag 29 éves, 11 éves koruk előtt bántalmazott gyerekek 30%-a mutatta a rugalmas alkal-

7 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 95 mazkodás 6-8 területét, bántalmazott vagy elhanyagolt fiatal nők sikeresebbek ebben (MASTEN, BURT, ROISMAN, OBRADOVIC, LONG és TELLEGEN, 2004). Tartós stressz és sérülékenység Egy évtizeddel ezelőtt jelent meg a Development and Psychopathology, 2001, 13. különszáma Stress and Development Biological and psychological consequences címmel. Ebben áttekintést kapunk azokról a modern elmélet(ek)ről és empirikus eredményekről, amelyek vezérgondolata összefüggéseket feltárni a stressz biológiai és pszichológiai következményeiről, elsősorban azokról a stresszre adott agyi folyamatokról, amelyek azon túl, hogy megvilágítják az agyi biokémiai történéseket, pontosabb választ adnak a hangulati, kognitív és viselkedéses következmények oki mechanizmusaira. Régóta ismert, hogy a stressz mint a szervezeti egyensúlyi állapot észlelt veszélyhelyzete kiváltja az autonóm idegrendszer fokozott működését vagy a hormonszekréciót. E különszám fő témája a stressz biológiai és pszichológiai hatásainak az egész életúton keresztül történő nyomonkövetése volt. A HPA (limbikus-hypotalamikus-hipofízis-adrenalin) tengely a stresszre adott biológiai válasz legfontosabb mechanizmusa, amely stresszre a kortizol (mellékvesekéreg [mineralokortikoid, kortizon-glükokortikoid, androgén, ösztrogén hormonok]) kiválasztásával reagál (lásd 2. ábra). Ez a szervezet adaptív válasza, míg a stressz- 2. ábra. A HPA tengely sematikus vázlata A parvocellulláris neuronok a hipotalamusz paraventrikuláris magjában kiváltják a kortikotropint felszabadító faktort (CRF) a hipofízisben, mely stimulálja az adrenokortikotrop hormon felszabadulását (ACTH). Az ACTH a véráramon át éri el a mellékvesekérget, és serkenti a kortizol kiválasztását. 95

8 96 Révész György reakció krónikus mobilizációjának neuronkárosító hatása később vált ismertté (például BREMNER, SOUTHWICK és CHARNEY, 1999; SAPOLSKY, 1996). További vizsgálatok azt is igazolták, hogy a glükokortikoid lebomlása (hypokortikolizmus) szintúgy neuronkárosító hatással bír. A szervezet érdeke tehát elkerülni a glükokortikoid hiperszekrécióját éppúgy, mint annak hiposzekrécióját (SAPOLSKY, 1996). A stressz biológiai következménye, a glükokortikoid hiper- és hiposzekréciója oka az idegsejtek atrófiájának. A következményes neurotoxicitás, általános a PTSD és a klinikai depresszió esetében. A neuronveszélyeztetés ( neuroendargerment ) mértéke vagyis az, hogy a szteroidok sérülékennyé teszik az idegsejteket, mivel csökkentik annak egy később bekövetkező neurológiai inzultussal szemben túlélő kapacitását folyamatosan növekszik. Állatkísérletek igazolták a glükokortikoidok direkt hatásait: csökkentik a dendritek számát, megváltoztatják a sejtek anyagcseréjét (celluláris metabolizmus), sejtvesztést eredményeznek, megváltoztatják a szinaptikus struktúrát, gátolják a neuronális regenerációt a hippokampuszban (SAPOLSKY, 2000). Ebből következik, hogy a glükokortikoid-kiválasztás redukciója megvédi a hippokampuszt a krónikus stressz sejtvesztő hatásaitól. Másfelől ismert, hogy a hippokampusz kitüntetett szerepet tölt be az idegrendszer kapacitásában, neuronok regenerálásában, így az idegrendszer plaszticitásában. A stressz biológiai és pszichológiai hatásai közötti kapcsolat megértésében tehát értékesek azok az információk, amelyek a kortizol anyagcsere aktuális és hosszú távú hatásaival foglalkoznak. Az bizonyos, hogy az akut és a krónikusan magas kortizolszint rontja a kognitív teljesítményt, amely a hippokampusz működéséhez kötött. A kezdeti vizsgálatok óta számos neurobiológiai következmény ismeretes a biológiai stresszrendszer diszregulációjáról, a kisebb intrakraniális és cerebrális volumenről, valamint a két agyféltekét összekötő kérges test csökkent méretéről. Fontos tapasztalat, hogy az elhanyagolás ami gyakran jár együtt a bántalmazás valamelyik változatával is traumatikus következményekkel jár. Állatkísérletek igazolták, hogy az anyai depriváció és az anyai stressz hatást gyakorol az utód HPA tengelyének fejlődésére, majd a felnőttkori viselkedésre. Ez igaz a csak rövid ideig tartó, de korai anyai depriváció következményeire is: a frontális kéreg és a hippokampusz glükokortokoid receptorok gén expressziójára (FRANCIS, DIORIO, PLOTSKY és MEANEY, 2002). Fontos tapasztalat, hogy a gazdag ingerkörnyezet képes csökkenteni az anyai szeparáció káros hatásait és a stressz reaktivitást. Egy kísérletben 9 hónapos gyermek kortizolszintje nem emelkedett a bébiszitter 30 perces szeparációja után, ha a gondozót arra kérték, hogy érzékenyen reagáljon a gyermek jelzéseire, míg jelentősen nőtt, amikor azt az utasítást kapta, hogy hideg, távolságtartó módon viselkedjen. Idősebb, iskolai előkészítős gyerekek kortizolszintje alacsony érzékenységű környezetben nőtt, míg magas érzékenységű gondozási feltételek esetében nem (DETTLING, PARKER, LANE, SEBANC és GUNNAR, 2000). 96

9 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 97 A korai stressz és az immunrendszer diszregulációja: pszichoneuroimmunológiai megfontolások Mint azt e fejezet első részében említettük, már SPITZ (1945) megfigyelte az állami gondozott gyermekek fokozott megbetegedési hajlamát és magas mortalitását. Azóta evidensnek tekintjük, hogy a korai életben elszenvedett stresszes életesemények az egészségi állapot tartós romlását okozzák, mind a morbiditási, mind a mortalitási mutatókban. Így a gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás, a rossz szociális státusz feszültségei stb. komoly rizikótényezői a később kialakuló kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, a 2. típusú cukorbetegségnek, illetve rákos megbetegedéseknek (MILLER, CHEN és PARKER, 2011). A gyermekkorban elszenvedett rossz bánásmód növeli a stresszérzékenységet, tartós, a felnőttkorban is fennmaradó válaszreakciókat rögzít. HEIM, NEWPORT, HEIT, GRAHAM, WILCOX, BONSALL és munkatársai (2000) laboratóriumi stressz- 3. ábra. A prenatális stressz lehetséges hatásmechanizmusai az intrauterin élet immunfunkcióira Az anyai stressz a magzati gének hormonális regulációjával közvetlen hatást, a placenta megváltozott funkcióin keresztül pedig közvetett hatást gyakorol a magzati fejlődésre. A prenatális stressz két mechanizmuson keresztül gyakorol hatást az immunsejtekre és más élettani rendszerekre, amelyek szabályozzák az immunreakciót és a HPA tengely működését (MERLOT, COURET és OTTEN, 2008, 48. nyomán újrarajzolva). 97

10 98 Révész György helyzetben, a kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan magasabb ACTH választ kapott gyermekkorukban bántalmazott nők esetében. Ez a gyermekkori bántalmazás tartós következménye, ami jelentősen hozzájárul a későbbi pszichopatológiai kórképek kialakulásához: a biológiai stresszrendszer vulnerabilitása emelkedik. Bár a kortizol aktuálisan gátolja a gyulladásos folyamatokat, a krónikusan magas kortizolszint glükokortikoid érzéketlenséghez vezethet. Ez a gyermekkori bántalmazás tartós következménye, ami jelentősen hozzájárul a későbbi pszichopatológiai kórképek kialakulásához: a biológiai stresszrendszer vulnerabilitása emelkedik. Bár a kortizol aktuálisan gátolja a gyulladásos folyamatokat, a krónikusan magas kortizolszint glükokortikoid érzéketlenséghez vezethet. A korai stressz és sérülékenység összefüggésében három kritikus periódust vulnerabilitási ablak különítenek el az immuntoxikológusok: 1. az embrionális őssejt felhalmozódás ideje ( gesztációs szakasz), 2. a magzati máj mint hematopoietikus szerv fejődésének időszaka ( ), 3. a csontvelő és a csecsemőmirigy kifejlődésének szakasza ( ) (HOLSAPPLE, WEST és LANDRETH, 2003). Az anyai stressz hatásmechanizmusait láthatjuk a 3. ábrán. 98 A rossz bánásmód és a gén-környezet interakció: epigenetikus hatások Az anyai (gondozói) viselkedés utódokra gyakorolt hatásainak vizsgálata és eredményei hosszú évtizedek óta preferált területe a pszichológiának. A rossz bánásmód transzgenerációs ismétlődésének elméletei (annak ellenére, hogy az ismétlődések arányai jelentősen eltérnek a retrospektív és prospektív kutatásokban ez utóbbiakban alacsonyabb az ismétlődések aránya) masszív hatótényezőket gyanítottak. Az azonban csak az utóbbi években vált ismertté, hogy a környezet így az anyai gondozás tényezői hatást gyakorolhatnak a genetikai program kibontakozásában (KOSZTOLÁNYI, 2012; VARGA, 2011). Állatkísérletek sokasága igazolja az anyai gondoskodás hatásait pl. a gondoskodás-goromba bánásmód-elhanyagolás dimenzióiban, hogy az utód egyébként genetikailag programozott idegrendszeri strukturális és ami témánk szempontjából fontosabb funkcionális fejlődésére alapvető hatást gyakorol: vagy elősegíti a program kibontakozását vagy éppen ellenkezőleg; elnémítja azt (metiláció). Ez tehát nem a DNS-t változtatja meg, hanem a DNS-ben rögzített genetikai program megvalósulását. A tartós pszichoszociális stressz hatásainak vizsgálata az utódokra kiterjedt kutatási terület pl. rágcsálóknál (CHAMPAGNE, 2008; GRÄFF és MANSUY, 2008). Az előző pontokban tárgyalt összefüggéseket kiegészítve hangsúlyozzuk, hogy a stressz, aktiválva az anyai HPA rendszert, növeli a glükokortikoid felszabadulását, és mindezt a placenta csak bizonyos szintig képes pufferelni. Az ennek következményeként megnövekedett CRH szint (vö. 2. ábra) viselkedéses hiperaktivitást, az újdonságkeresés és általában a kognitív és társas viselkedés gátlását eredményezi. Csecsemőkorban az anyai gondoskodás ezzel szemben a glükokortikoid-receptor (GR) expressziójának tartós emelkedéséhez vezet a hippokampuszban, ez pedig csökkenti a hippokampális érzékenységet a glukokortikoid hormonokra (LIU,

11 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 99 DIORIO, TANNENBAUM, CALDJI, FRANCIS, FREEDMAN és mtsai, 1997). Állatkísérletekben azt találták, hogy a magas szintű anyai gondoskodás fokozott hippokampusz GR expressziót eredményez, ehhez pedig tartósan alacsony DNS metiláció társul (WEAVER, CERVONI, CHAMPAGNE, D ALESSIO, SHARMA, SECKL és mtsai, 2004)! Ezzel összefüggésben írták le, hogy csökkent GR mrns expressziót és az ehhez kapcsolódó hippokampusz megnövekedett promoter DNS metilációt találtak olyan öngyilkos személyeknél, akik kórtörténetében szerepelt gyermekkori bántalmazás (MCGOWAN, SASAKI, D ALESSIO, DYMOV, LABONTÉ, SZYF és mtsai, 2009). Ez azt az elméletet valószínűsíti, hogy epigenetikai mechanizmusok szerepet játszanak a stresszel kapcsolatos sebezhetőségben. A humán megfigyelések közül ismert, hogy a gyermekkori bántalmazás és szerotonin transzporter gén interakciója jó prediktora a későbbi depressziónak (CASPI, MCCLAY, MOFFITT, MILL, MARTIN, CRAIG és mtsai, 2002; LAKATOS, 2011). Egy vizsgálatban a szülői bánásmód (Parental Bonding) alacsony pontszáma és a túlvédés kockázati tényezője a depressziónak, a felnőttkori antiszociális viselkedésnek, kábítószer-használatnak, különféle szorongásos zavaroknak stb. Összefüggéseket találtak továbbá az alacsony anyai gondoskodás és a cerebrospinális folyadék CRH szintje között. Nem klinikai mintán, az anyai gondoskodás magasabb szintje, az önbecsülés magasabb szintje, csökkent vonásszorongás mellett, alacsonyabb nyál-kortizolszintet találtak. (Saját korábbi vizsgálatunkban [RÉVÉSZ, 2004] a bántalmazó szülői csoport esetében PBI skálákon ugyancsak alacsony szeretet, magas kontroll és túlvédés pontszámokat találtunk.) ÖSSZEFOGLALÁS A rossz bánásmód bántalmazás, elhanyagolás komplex pszichés károsodást okoz a gyerekeknél: rontja a gyermek kötődését az anya (gondozó) személyéhez, és ez számos funkció kedvezőtlen alakulását eredményezi. Ugyanakkor, ahogy ezt korábban is hangsúlyoztuk, a gyermek fenyegetésre adott reakciói, így nem biztonságos kötődése, az adott helyzetben adaptív stratégia, mely megvédi a fenyegető élmények elárasztó hatásaitól (vö. PÉLEY, 2010). Ebben a felfogásban a reaktív kötődési zavart (RAD) egyik jellemzőjeként a válogatás nélküli kötődést lehet úgy interpretálni, mint funkcionális alkalmazkodást, mely növeli a túlélés valószínűségét, azaz, ha nem mentális problémaként értelmezzük, valószínűleg árnyaltabb megértéshez és adekvátabb intervenciókhoz jutunk (BALBERNIE, 2010). Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy a korai bizonytalan kötődésnek lehet olyan fejlődési útvonal-alakító hatása, amely valószínűleg kapcsolódik egy későbbi patológiához. A korai kötődés minősége és mintázata nem egyedüli oka a későbbi pszichopatológiáknak. Az a korai tapasztalat azonban, ahogyan a személy korai egyéni élményeit szelektálja és értelmezi, én-fejlődését, társas kapcsolatait alapvetően meghatározzák, károsítják, s ez akkor is igaz, ha van olyan személy, akihez a bántalmazott gyermek biztonságosan kötődhet. Ez a hatás a szociális helyzetek észlelésében, a támaszkeresés módjában, az alap izgalmi szintben egyaránt megnyilvánulhat. 99

12 100 Révész György A rossz bánásmód következményei eltérnek aszerint, hogy az egyedfejlődés melyik periódusában történt, mennyi ideig tartott és mennyire volt súlyos, károsító hatású. Így a korán elszenvedett bántalmazás biztosan megnehezíti a későbbi fejlődési periódus kihívásaival való megbirkózást. A krónikus bántalmazás iskoláskorra növeli az externalizáló problémákat, a fiatalkori bűnelkövetést, alacsony szintű rezilienciát, csökkent társas és megküzdő hatékonyságot eredményez, szemben azzal, ha a rossz bánásmód átmeneti periódusra korlátozódott (JAFFEE és KOHN MAIKOVICH-FONG, 2011). A pszichés sérülékenységet közvetítő idegi, hormonális és epigenetikai mechanizmusok feltárása korábban bizonytalan oki hátterű jelenségek megértéséhez járult hozzá. Csecsemőgondozók, gyermekorvosok körében például ma is használt fogalom az irritábilis baba vagy a nehéz gyerek, a nehezen megnyugtatható folyton sírós baba, s mint azt korábban említettük, a szinte csillapíthatatlan sírás gyakran váltja ki a fizikai bántalmazást. RUIZ és AVANT (2005) azt vizsgálták, hogy a prenatális stressz, az anyai endokrin és immunrendszer közvetítésével, milyen hatással van a magzat idegrendszeri fejlődésére, azaz milyen strukturális és funkcionális károsodást okoz. A várandós anya reakciója a stresszre a CRH, ACTH és a kortizolszint növekedése. Ezek aktiválják a citokintermelést az anyai immunrendszerben, ez pedig hajlamosít az anyai fertőzésekre. A magas CRH és az anyai fertőzések növelik a koraszülés veszélyét. Az anyai citokin alulregulálja a magzat immunrendszerét, beleértve a csecsemőmirigy fejlődését, ez a magzati limbikus rendszer és a hippokampusz fejlődésére egyaránt hatást gyakorol. Ezek az irritabilitáson túl, komplex neurokognitív károsító hatást váltanak ki. A tranzakcionális modellben (CICCHETTI és VALENTINO, 2006) megkülönböztetünk gyermeki, szülői, környezeti rizikófaktorokat, továbbá facilitáló és kompenzáló faktorokat. Ez utóbbiak is lehetnek átmenetiek és tartósak. A rendszer minden szintjén vannak rizikófaktorok és kompenzáló tényezők, melyek, amellett, hogy befolyásolják a bántalmazás megjelenését a modell adott szintjén, hatnak a többi szintre is. Például, ha egy felnőtt családot alapít (mikrorendszer) és előtörténetében szerepel, hogy bántalmazott volt, ez predesztinálhatja arra, hogy ő is bántalmazó vagy elhanyagoló legyen. Családjában (mikrorendszer) és a közvetlen társadalmi-gazdasági környezetében (exoszisztéma) lehetnek olyan további tényezők, amelyek növelik a rossz bánásmód valószínűségét, de az is lehetséges, hogy ez utóbbi szintek inkább kompenzációs faktorokként működve csökkentik a bántalmazás megjelenésének valószínűségét. 100 IRODALOM BALBERNIE, R. (2010). Reactive attachment disorder as an evolutionary adaptation. Attachment, & Human Development, 12(3), BREMNER, J. D., SOUTHWICK, S. M., & CHARNEY, D. S. (1999). The neurobiology of posttraumatic stress disorder: An integration of animal and human research. In P. SAIGH, & J. D. BREMNER (Eds.), Posttraumatic Stress Disorder: A Comprehensive Text (pp ). New York: Allyn, & Bacon.

13 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 101 CASPI, A., MCCLAY, J., MOFFITT, T. E., MILL, J., MARTIN, J., CRAIG, I. W., TAYLOR, A., & POULTON, R. (2002). Role of genotype in the cycle of violence in maltreated children. Science, 297, CHAMPAGNE, F. A. (2008). Epigenetic mechanisms and the transgenerational effects of maternal care. Frontiers in Neuroendocrinology, 29, CICCHETTI, D., & TOTH, S. L. (2005). Child maltreatment. Annual Review of Clinical Psychology, 1, CICCHETTI, D., & VALENTINO, K. (2006). An Ecological-Transactional Perspective on Child Maltreatment: Failure of the Average Expectable Environment and Its Influence on Child Development. In D. CICCHETTI, & D. J. COHEN (Eds.), Developmental Psychopathology. Second Edition, Volume Three: Risk, Disorder, and Adaptation., Chapter 4. (pp ). New York: John Wiley. CRITTENDEN, P. M. (1991). Attachment and psychopathology. In S. GOLDBERG, R. MUIR, & J. KERR (Eds.), John Bowlby s attachment theory: Historical, clinical, and social significance (pp ). New York: The Analytic Press. CROCKETT, D. (2003). Critical Issues Children Face in the 2000s. School Psychology Quarterly, 18(4), DETTLING, A., PARKER, S. W., LANE, S., SEBANC, A., & GUNNAR, M. R. (2000). Quality of care and temperament determine whether cortisol levels rise over the day for children in full-day childcare. Psychoneuoendocrinology 25, ERDMAN, P., & CAFFERY, T. (2000). An interview with Robert Marvin: linking systems and attachment theory. Family Journal, 8(3), FONAGY, P. (1999). Transgenerational Consistence of Attachment: A New Theory. Paper to the Developmental and Psychoanalitic Discussion Group, American Psychoanalitic Association Meeting, Washington 13 May. FRANCIS, D. D., DIORIO, J., PLOTSKY, P. M., & MEANEY, M. J. (2002). Environmental enrichment reverses the effects of maternal separation on stress reactivity. Journal of Neuroscience, 22(18), GRÄFF, J., & MANSUY, I. M. (2008). Epigenetic codes in cognition and behaviour. Behavioural Brain Research, 192, HEIM, C., NEWPORT, D. J., HEIT, S., GRAHAM, Y. P., WILCOX, M., BONSALL, R., MILLER, A. H., & NEMEROFF, C. B. (2000). Pituitary-adrenal and autonomic responses to stress in women after sexual and physical abuse in childhood. The Journal of the American Medical Association, 284, HOLSAPPLE, M. P., WEST, L. J., & LANDRETH, K. S. (2003). Species comparison of anatomical and functional immune system development. Birth Defects Research Part B: Developmental and Reproductive Toxicology, 68(4), ISPCAN (2006). Child Maltreatment: a guide to taking action and generating evidence. World Health Organization. Letöltve: JAFFEE, S. J., & KOHN MAIKOVICH-FONG, A. (2011). Effects of chronic maltreatment and maltreatment timing on children s behavior and cognitive abilities. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 52(2), KOBAK, R., CASSIDY, J., LYONS-RUTH, K., & ZIV, Y. (2006). Attachment, stress, and psychopathology: a developmental pathways model. In D. CICCHETTI, & D. J. Cohen (Eds.), Developmental Psychopathology. Vol. 1: Theory and method (pp ). New York: Wiley. 101

14 102 Révész György KOSZTOLÁNYI GY. (2012). A genetika és a környezet közötti összefüggés új értelmezése. Magyar Tudomány, 08. Letöltve: én: LAKATOS K. (2011). A gének és a környezet szerepe az emberi viselkedésben. In DANIS I., FARKAS M., HERCZOG M. és SZILVÁSI L. (szerk.), A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei (pp ). Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Letöltve: én: LIU, D., DIORIO, J., TANNENBAUM, B., CALDJI, C., FRANCIS, D., FREEDMAN, A., SHARMA, S., PEARSON, D., PLOTSKY, P. M., & MEANEY, M. J. (1997). Maternal Care, Hippocampal Glucocorticoid Receptors, and Hypothalamic- Pituitary-Adrenal Responses to Stress. Science, 277(5332), MAIN, M., & GOLDWIN, R. (1984). Predicting rejecting of her infant from mother s representation of her own experience: Implications for the abused-abusing intergenerational cycle. Child Abuse and Neglect, 8, MASTEN, A. S., BURT, K. B., ROISMAN, G. I., OBRADOVIC, J., LONG, J. D., & TELLEGEN, A. (2004). Resources and resilience in the transition to adulthood: Continuity and change. Development and Psychopathology, 16, MCGOWAN, P. O., SASAKI, A., D ALESSIO, A. C., DYMOV, S., LABONTÉ, B., SZYF, M., TURECKI, G., & MEANEY, M. J. (2009). Epigenetic regulation of the glucocorticoid receptor in human brain associates with childhood abuse. Nature Neuroscience, 12, MERLOT, E., COURET, D., & OTTEN, W. (2008). Prenatal stress, fetal imprinting and immunity. Brain, Behavior, and Immunity, 22, MIKULINCER, M., SHAVER, P. R., & PEREG, D. (2003). Attachment Theory and Affect Regulation: The Dynamics, Development, and Cognitive Consequences of Attachment- Related Strategies. Motivation and Emotion, 27(2), MILLER, G. E., CHEN, E., & PARKER, K. J. (2011). Psychological stress in childhood and susceptibility to the chronic diseases of aging: Moving toward a model of behavioral and biological mechanisms. Psychological Bulletin, 137(6), MOLNÁR I. (2010). A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére, a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására. Lege Artis Medicinae, 20(1), PÉLEY B. (2010). Fejlődés és evolúció: Evolúciós szemlélet a fejlődésben, a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(1), RÉVÉSZ GY. (2004). Szülői bánásmód gyermekbántalmazás. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. RÉVÉSZ GY. (2007). Erőszak az iskolában. In PÉLEY B. és RÉVÉSZ GY. (szerk.), Autonómia és identitás. Kézdi Balázs 70. születésnapjára (pp ). Pécs: Pro Pannónia. RUIZ, R. J., & AVANT, K. C. (2005). Effects of Maternal Prenatal Stress on Infant Outcomes. A Synthesis of the Literature. Advances in Nursing Science, 28(4), SAPOLSKY, R. M. (1996). Why stress is bad for your brain. Science, 273, SAPOLSKY, R. M. (2000). Glucocorticoids and Hippocampal Atrophy in Neuropsychiatric Disorders. Archives of General Psychiatry, 57, SOLTIS, J. (2004). The signal functions of early infant crying. Behavior and Brain. Science, 27, SPITZ, R. A. (1945). Hospitalism: An inquiry into the genesis of psychiatric conditions in early childhood. Psychoanalytic Study of the Child, 1,

15 A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz szülői bánásmódhoz 103 STRAUS, M. A. (1994). Beating the devil out of them. Corporal punishment in American families and its effect on children. San Francisco: Jossey-Bass/Lexington. TÓTH O. (1999). Gyermekbántalmazás a családban. Educatio, 4, VARGA K. (2011). A transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), WEAVER, I. C., CERVONI, N., CHAMPAGNE, F. A., D ALESSIO, A. C., SHARMA, S., SECKL, J. R., DYMOV, S., SZYF, M., & MEANEY, M. J. (2004). Epigenetic programming by maternal behavior. Nature Neuroscience, 7(8), ADAPTIVE STRATEGIES OF MALTREATED CHILDREN RÉVÉSZ, GYÖRGY The frequency and consequences of child maltreatment (abuse, neglect) are permanent problems for societies worldwide. Developmental psychopathology, particularly the studies, which consider the time of abuse, its severity and its duration of the life of children provides a growing insight into the adaptive effort of maltreated children, and into the pathways of individual development (affect regulation, attachment, social behaviour, etc.). This integrative view gives a picture on the dynamics of symptoms formation vs. adaptive efforts and the transgenerational consequences of maltreatment. Knowing of the risk versus compensatory factors make wide possibilities of prevention as well. Key words: child maltreatment, abuse, neglect, adaptive-maladaptive strategies, mediating mechanisms, transgenerational effects 103

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2.

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2. Tantárgy neve: Szocializáció Tanóra típusa: előadás / szeminárium/ gyakorlat és száma: előadás, 8 óra Számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): kollokvium Tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1. félév

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Meghatározása (Achenbach, 1990) A fejlődési pszichopatológia alapvető modelljei. A fejlődés. A fejlődésben. Történelmi modellek

Meghatározása (Achenbach, 1990) A fejlődési pszichopatológia alapvető modelljei. A fejlődés. A fejlődésben. Történelmi modellek A fejlődési pszichopatológia alapvető modelljei Miklósi Mónika Klinikai Szakpszichológus Szakképzés III. évfolyam 2012/2013 Meghatározása (Achenbach, 1990) A fejlődés-pszichopatológia metaparadigma, mely

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kávészünet-17 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén

Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén Dr. Kovács Zsuzsanna Az iskola szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Továbbképző Konferencia

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Terhesség és emlőrák genetikai szempontok. Kosztolányi György PTE Orvosi Genetikai Intézet

Terhesség és emlőrák genetikai szempontok. Kosztolányi György PTE Orvosi Genetikai Intézet erhesség és emlőrák genetikai szempontok Kosztolányi yörgy PE Orvosi enetikai Intézet Előfordulás 1 emlőrák / 3000 várandós fokozódása várható: öröklődő emlőrák diagnózisa családon belül : I. generáció

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz A gyermekbántalmazás specifikumai Dr. Krivácsy Péter OMSz Kérdések - Önök szerint Agresszíven viselkednek-e a szülők bántalmazás esetén előttünk a gyermekkel? Elárulja-e a gyermek nekünk, hogy bántalmazták?

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok 11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok Egyetlen lehetőségünk a betegségek elkerülésére, hogy megtanulunk szeretni. Menthetetlenül megbetegszünk, ha a frusztrációk miatt képtelenné válunk

Részletesebben

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban Kenyhercz Flóra Egészségpszichológia MSc., II. Prof. Dr. Nagy Beáta Erika Egyetemi tanár Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

ered. (Freeman 1991, 15.) Freeman, J.(1991) Gifted Children Growing up. London: Heinemann

ered. (Freeman 1991, 15.) Freeman, J.(1991) Gifted Children Growing up. London: Heinemann II. Ez is tehetséggondozás! vándorkonferencia, Szeged, 2015. november 29. Szülői szerepek a tehetséggondozásban Révész György PTE, BTK, Pszichológia Intézet revesz.gyorgy@pte.hu Mottó: A A gyerekek előmenetel

Részletesebben

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

ZSUBRITS ATTILA. A kisgyerekek kötődésrendszerének alakulása

ZSUBRITS ATTILA. A kisgyerekek kötődésrendszerének alakulása ZSUBRITS ATTILA A kisgyerekek kötődésrendszerének alakulása A pszichológiai tárgykapcsolati elméletek közé tartozik John Bowlby kötődéselmélete. Ennek a teóriának pedagógiai konzekvenciái is megfogalmazhatók.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében PILINSZKI ATTILA PILINSZKI ATTILA Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében A család intézményének felgyorsult változásait láthatjuk az utóbbi néhány évtizedben, amely többek között

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Kötődés a tanárokhoz

Kötődés a tanárokhoz Gombos Katalin (Miskolci Egyetem) Kötődés a tanárokhoz Bevezetés A biztonság, szeretetkapcsolat létfontosságú az ember életében. Az elsődleges kötelékeket édesanyánkkal alakítjuk ki, majd a család többi

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

Bevezetés a viselkedési piacelméletbe

Bevezetés a viselkedési piacelméletbe Bevezetés a viselkedési piacelméletbe Selei Adrienn A téma relevanciája Napjainkban: második hullámbeli viselkedés gazdaságtan (Rabin, 2002) Egyre inkább teret nyer a viselkedési piacelmélet (Behavioral

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Miért lettél ilyen? A bántalmazás hatása a személyiségfejlődésre. 2012 május Sasvári Emese

Miért lettél ilyen? A bántalmazás hatása a személyiségfejlődésre. 2012 május Sasvári Emese Miért lettél ilyen? A bántalmazás hatása a személyiségfejlődésre 2012 május Sasvári Emese A bántalmazásról általában gyermekbántalmazás: minden olyan erőszakos behatolás, mellyel egy gyereket elnyomnak,

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ph.D. munkám során az agynak a neurodegeneratív folyamatok iránti érzékenységét vizsgáltam, különös tekintettel a korai neonatális fejlődést befolyásoló különböző

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

A közép-kelet európai egészség paradoxon

A közép-kelet európai egészség paradoxon A közép-kelet európai egészség paradoxon Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 5. előadás, 2008 03 19 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Kopp Mária : A közép-kelet európai egészség paradoxon

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 IKT a tudás és tanulás világában humán . HÁLÓZATKUTATÁSI MODUL (modulfelelős: Prof. Dr. Pléh Csaba) 1. Internet alapú szociális Hálózatok 2. Személyiség és Hálózat az új IKT helyzetben 3. Hálózat és Pszichopatológia

Részletesebben

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Rezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi

Rezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi Rezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi Doktori tézisek Girasek Edmond Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Gaál Péter egyetemi

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben