GYORS TÉNYKÉP A GÉPJÁRMŰIPARI KLASZTEREK KÜLFÖLDI TAPASZTALATAI ÉS A PANNON AUTÓKLASZTER LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYORS TÉNYKÉP A GÉPJÁRMŰIPARI KLASZTEREK KÜLFÖLDI TAPASZTALATAI ÉS A PANNON AUTÓKLASZTER LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 Tér és Társadalom 14. évf. 2000/ p. Tér és Társadalom XIV. évf : GYORS TÉNYKÉP A GÉPJÁRMŰIPARI KLASZTEREK KÜLFÖLDI TAPASZTALATAI ÉS A PANNON AUTÓKLASZTER LEHETŐSÉGEI (Foreign Experiences of Automotive Clusters and the Possibilities of the Pannon Automotive Cluster) GROSZ ANDRÁS A XXI. század elején a világgazdaság legfontosabb központjait azok a térségek alkotják, amelyekben az egymással szoros kapcsolatban álló, egyazon iparágon belül működő vállalatok, beszállítók, intézmények, egyetemek és állami szervezetek kritikus tömege, illetve a köztük lév ő szoros együttműködési kapcsolatok versenyelőnyt biztosítanak az egyre inkább globalizálódó világban zajló nemzetközi versengésben (Porter 1998; Lengyel 1999; 2000b). A globális versengésben jelent ős előnyre képesek szert tenni azok a térségek, ahol idejekorán felismerték, hogy az iparpolitika hagyományos ágazati megközelítése helyett a sikeres gazdasági szerkezetátalakítás, a modernizáció, valamint a gazdasági növekedés el ősegítését az együttm űködési hálózatok, vagy más néven klaszterek felöl kell megközelíteni (OECD 1999; Lengyel 2000b). Jelen tanulmányban az európai gépjárm űipari klaszterek közül szeretnénk részletesebben bemutatni a walesi, az észak-rajna westfáliai, a stájerországi és a fels ő- ausztriai együttműködési hálózatokat, azzal a szándékkal, hogy a külföldi tapasztalatok megismerése hozzájáruljon a hazai klaszter kezdeményezések sikerességéhez. A walesi klaszterre azért esett a választásunk, mert mint majd a kés őbbiekben látni fogjuk, nagyon hasonlóak voltak a walesi gazdaság problémái a mai magyar duális gazdaságban tapasztalható sajátosságokhoz, és úgy gondoljuk, hogy az ottani sikeres innováció-orientált gazdaság és vállalkozásfejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat a hazai gondok eredményes kezeléséhez. Szükséges kitérni az osztrák gépjárműipari kezdeményezésekre is, hiszen a Dunántúlon alakuló gépjárm űipari együttműködés egyik legfontosabb minta területei voltak, főként a Fels ő- Ausztriában néhány éve létrehozott Automobil Cluster járul jelent ősen hozzá a hazai kezdeményezés formába öntéséhez. Az iparági klaszterek A klaszterek az egy iparágban, egy értéklánc-rendszer mentén szervez ődő, egymással kapcsolatban álló gazdasági szerepl ők és nonprofit intézmények, szerveze-

2 126 Gyors ténykép TÉT XIV. évf tek olyan területi koncentrált együttm űködési hálózata, amely jelent ősen hozzájárul mind az abban résztvev ők, mind az egész régió versenyképességének növekedéséhez (Dőry 1998; Bergman Feser 1999; Lengyel 1999; 2000a; 2000b; Grosz 2000). A klaszter szerepl ői között a régióban domináns szerepet játszó legfontosabb és legnagyobb vállalatok (általában multinacionális cégek) körül megtalálhatók az őket különböz ő speciális inputokkal (alapanyagok, alkatrészek, gépek, berendezések, szolgáltatások és infrastruktúra) ellátó ún. beszállító vállalatok (els ősorban kisés középvállalkozások), a közös inputok terén kapcsolódó iparágakban tevékenykedő vállalkozások, továbbá a speciális oktatási, képzési, kutatási és technikai infrastruktúrát biztosító állami és magánszférához tartozó intézmények (els ősorban egyetemek és kutatóintézetek), valamint a termékek értékesítésében részt vev ő hálózatok és kiegészít ő termékeket gyártó cégek (Porter 1998; Steiner 1998; Dőry 1999; Grosz 2000). A szakirodalom különböz ő típusú klasztereket különböztet meg (Rechnitzer 1998; Steiner 1998). Jól ismerek az els ősorban fels őoktatási centrumok és kutatóintézetek köré szervez ődő ún. tudás-klaszterek, a Harmadik Itália néven ismertté vált, sz ű- kebb értelemben vett iparágak, ágazatok vertikális termelési kapcsolatai és beszállító láncai, vagy a közös alaptechnológiát (pl. géntechnológia, biotechnológia, űrtechnológia stb.) kifejleszt ő és alkalmazó vállalkozások és intézmények együttm ű- ködései. Ugyancsak klaszter képz ő funkcióval bírnak a fejlett országokban a tercier szférához tartozó különböz ő szolgáltatási ágak (pl. szórakoztatóipar, pénzügyi szolgáltatások, divat stb.). A legismertebbek mégis a különböz ő aggregációs szintek mentén történ ő ágazati koncentráció, főleg a gépjárműipar vagy az elektronikai ipar területén működő, illetve ezen iparágakhoz valamilyen mértékben kapcsolódó vállalkozások körében szervez ődő klaszterek. Az egymással szorosan együttm űködő vállalkozások és a hozzájuk kapcsolódó fels őoktatási és kutatóintézetek földrajzi koncentrációja az abban résztvev ők számára jelent ős versenyel őnyöket biztosít a hálózati együttm űködésből kimaradókhoz vagy a földrajzilag távolabb elhelyezked őkhöz képest (Porter 1998; Lengyel 2000b). A versenyel őnyök elsősorban a földrajzi közelségb ől és a vállalkozások közötti kapcsolatokból ered ő lokalizációs el őnyökből származnak. Ezek els ősorban a nagyfokú specializációnak és a magasabb keresletnek köszönhet ő alacsonyabb inputköltségekben, a rendelkezésre álló speciálisan képzett munkaer ő tömegében, az alacsonyabb szállítási költségekben, valamint a beszállító cégek és a különféle gazdasági, üzleti vagy infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közelségében jelentkeznek. A hatékony és gyors kommunikáció, a folyamatos információcsere lehetősége, a kutatási eredmények vállalati szinten való azonnali megjelenése, az innovációk gyors és széles kör ű adaptációja, valamint a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közötti közös kutatás-fejlesztési projektek egyaránt hozzájárulnak a letelepedett cégek versenyképességének javulásához és gazdasági eredményességük növekedéséhez. Az azonos iparágban tevékenyked ő vállalkozásoknak ezért még az esetleg magasabb munkabérek, illetve ingatlanárak és bérleti díjak esetében is megéri az ilyen iparági vagy üzleti koncentrációk közelébe letelepedniük.

3 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 127 A betelepül ő vállalkozások és versenyképességüknek a koncentrációból fakadó növekedése természetesen az egész térség versenyképességének javulásához vezet. Egyfelől a specializáció folyamatosan a térségben való letelepedésre ösztönzi az iparágban érdekelt vállalkozásokat, valamint hozzájárul az új cégek alapításához őleg a magasan képzett kutatás-fejlesztést végz ők körében (spin-off), illetve a f már meglévő kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségeinek kiszélesedéséhez. A gazdaság teljesít őképessége és a jelent ős export mellett hozzájárul a foglalkoztatás biztosításához. Az iparági együttm űködés térségének gazdasága a multinacionális nagyvállalatoknak köszönhet ően folyamatosan a világpiacon kerül megmérettetésre. Ennek köszönhet ően, a versenyképesség meg őrzése érdekében folyamatos innovációs nyomás nehezedik valamennyi szerepl őre, ami többek között hozzájárul a térségben él ő munkaerő képzettségi szintjének állandó fokozásához. Másfelől viszonylag stabil gazdasági szerkezetet biztosít a klaszter, hiszen igaz, hogy a nagyvállalatok specializációja az iparágban bekövetkez ő depresszió esetén veszélyeket hordoz magában, azonban a hozzájuk kapcsolódó beszállító kis- és középvállalkozások sokkal rugalmasabbak, könnyebben képesek alkalmazkodni a piaci változásokhoz. Az együttműködési hálózatok által a térség gazdaságára kifejtett pozitív hatásoknak köszönhetően a hagyományos ágazati megközelítés ű gazdaság-fejlesztési vagy iparfejlesztési politikát egyre több országban kezdi felváltani a modern klaszter-orientált fejlesztési politikai megközelítés, melynek legfontosabb célja a földrajzilag jól körülhatárolható stratégiai csoportok létrehozása (OECD 1999; Lengyel 2000a). A gépjárm űipar átalakulása Az elmúlt néhány évtizedben els ősorban a globalizációnak, illetve a gazdasági paradigmaváltásnak köszönhet ően mélyreható strukturális változások zajlottak le a különböző iparágak területén, melyek a végterméket el őállító nagyvállatok mellett természetesen hatással voltak és vannak azok beszállítói hálózatára is (EC 1999). Különösen igazak ezek a folyamatok a gépjárm űipar területére. A globális végtermékgyártók, a mindenki által jól ismert nagy autógyártó cégek állandó és folyamatos költségcsökkentési és innovációs nyomás alatt állnak. Ezen nyomás a fogyasztói igények és várakozások fel ől jelentkezik, mivel a fogyasztó az el őző terméknél mindig jobbat és olcsóbbat szeretne. E kihívásra és az abból származó kutatásfejlesztési költségnövekedésre az autógyárak a mind magasabb sorozatszámmal próbálnak meg válaszolni. 1 Ennek elérése érdekében tovább folytatódik a már évtizedek óta zajló koncentrációs folyamat, ami a stratégiai szövetséges rendszerek létrehozásától, a közös megegyezésen alapuló összeolvadásokon keresztül egészen a versenytársak felvásárlásában érhet ő tetten. 2 Az 1960-as években még körülbelül 60 független autógyártó vállalat száma napjainkra 17-re csökkent, azonban szakértők nem tartják kizártnak, hogy néhány éven belül már csak 5-10 hatalmas autógyártó marad a piacon (MGOSZ 1999). Hol vannak már a század eleji évek, amikor csak az Egyesült Államokban sok száz kis autógyártó cég m űködött.

4 128 Gyors ténykép TÉT XIV. évf Számottevő költségcsökkentés a gépjárm űiparban természetesen csak az autógyártókra nehezed ő nyomásnak a beszállítókra történ ő részbeni áthárításával érhet ő el. Ez a kutatás-fejlesztésnek a termelés teljes vertikumára történ ő kiterjesztését jelenti. A költségek jelent ős mértékű lefaragása mellett a magasabb min őségű termékek el őállításának biztosítása is igényli a teljes vertikális beszállítói lánc mentén történ ő optimalizálást (az alapanyaggyártó cégekt ől kezdve, a részegység gyártókon és a teljes rendszerbeszállítókon keresztül egészen a végtermékgyártókig). Az elmúlt évtizedekben lezajlott folyamatok együtt jártak a beszállítók közötti verseny erőteljes növekedésével, a beszállítói piramis szűkülésével és struktúrájának átalakulásával (1. ábra). A gyártás vertikális kiterjedése 1. ÁBRA A gépjárm űgyártási piramis változása (Change in Manufacturing Pyramid) 0% Autógy rtók 25% Autógyártók Változás Ren szeri! eszálítók 50% Rends 75% Részegység- 100% Alkatrészbeszállítók Részegység- Alkatrész beszállítók beszállítók A pirkiis szűkülése 0% 40% 90% 100% 5% 35% 70% 100% Forrás: European Commission A termelés relatív mérete Átalakulnak a meglév ő, jól működő partnerkapcsolatok, új szövetségeseket kell keresni, illetve több esetben önállósodnak és részben függetlenednek az autógyártó vállalaton belüli alkatrész, illetve részegység gyártáshoz kapcsolódó tevékenységek. Az alkatrészgyártás függetlenítésével folyamatosan növekszik a küls ő beszállító cégektől származó beszerzés aránya. 3 A piacvezető cégek kooperációra vonatkozó igénye abban is megnyilvánul, hogy egyre sz űkítik a közvetlen elsődleges beszállítók számát, ami viszont újra formálja az egész kooperációs láncolatot. Határozottan megfigyelhet ő, hogy a termelési folyamatban egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a teljes rendszereket beszállítani képes vállalkozások (ún. rendszerbeszállítók, pl. fékrendszerek, klímaberendezések). Köszönhet ően annak, hogy egyre több komplex fejlesztési feladatokat kell ellátniuk a vertikális kooperációs lánc alacsonyabb

5 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 129 szintjein is, jelentős mértékben felértékel ődik a vállalatok szellemi, illetve m űszakifejleszt ői adottsága és képessége, melynek alapja a megfelel ően képzett munkaer ő megléte, azaz a rendelkezésre álló humáner őforrás tényez ő (EC 1999). A koncentrációs folyamat ellenére Európában a beszállítók legnagyobb része ősorban a harmadik beszállító szintet alkotó alkatrész beszállítók körében els a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. A fent vázolt vertikális termelési szerkezet átalakulási folyamatának eredményeképpen ezen kis- és középvállalkozások innovációs tevékenysége és versenyképessége jelent ős mértékben befolyásolja az egész gépjárm űipar jövőbeli lehetőségeit és esélyeit. E kis- és középvállalkozások versenyképességének er ősítésében igen fontos szerepet kapnak a technológiai együttm űködési hálózatok vagy iparági klaszterek névvel fémjelzett földrajzilag koncentrált együttm űködési hálózatok. Ezen együttműködések legfőbb célja, hogy a kis- és középvállalkozásokat segítse a fejl ődésükhöz és versenyképességük javításához szükséges technológiai információk, üzleti és gazdasági szolgáltatások könnyebb és olcsóbb elérésében. Ezen hálózatok, klaszterek szervezésében még a legfejlettebb országokban is jelent ős részt vállalnak a kormányzati pénzb ől támogatott intézmények, amelyek tapasztalatait célszer ű lenne alaposabban megismerni a minél sikeresebb hazai adaptálás érdekében. A sikeresen m űködő gépjárműipari klaszterek külföldi tapasztalatai Ha az autóiparra és annak területi koncentrációjára gondolunk, általában mindannyiunknak a nagy amerikai autógyárak (General Motors, Ford, illetve a német Daimlerrel időközben összeolvadt Chrysler) és székhelyeik jutnak az eszébe. Mindazonáltal Detroit mellett a fent említett szerkezeti átalakulásoknak köszönhet ően Amerikában, Európában és Délkelet-Ázsiában több helyen is tapasztalható az iparágban tevékenykedő vállalkozások és intézmények koncentrációs folyamata, mely számos esetben intézményesült formájú klaszter-együttm űködés létrehozásához vezetett. Ilyen sikeres, hálózatszerű együttműködésre találhatunk példát az Egyesült Királyságban (Észak-Anglia, Wales), Németországban (VIA, BAIKA), Olaszországban (Torino), Franciaországban (Bordeaux, Auvergne), Spanyolországban (Katalónia, Baszkföld), vagy éppen a szomszédos Ausztriában (AC, DTC, AOEM, ACstyria) is (G ro s z 2000). 4 Welsh Automotive Forum (WAF) Wales gazdasági szerepe az Egyesült Királyságban egészen az 1980-as évekig annak mez őgazdasági és nehézipari inputokkal való ellátására korlátozódott, így ennek köszönhet ően gazdasági szerkezetében kiemelked ő szerepet játszott a nehézipar, azon belül is a szénbányászat és az acélgyártás. A II. világháborút követ ően megindult gyáripar megtelepedésében fontos szerepet játszott a kormányzati politika támogatása, mely feladatot 1976-tól a gazdaságfejlesztés segítésére létrehozott Welsh Development Agency (WDA Walesi Fejlesztési Ügynökség) látta el.

6 130 Gyors ténykép TÉT XIV. évf A támogatások legfőbb célja európai, amerikai és japán t őkeberuházások segítségével a szén és acélipar munkahelyeinek gyáripari kiváltása volt. Kezdetben a jelent ős külföldi tőkebefektetések eredményeképpen meghatározóan a betanított munkára építő, alapvetően fogyasztási cikkeket gyártó leányvállalatok játszották a vezet ő szerepet. A viszonylag alacsony munkabérek, a rendelkezésre álló képzett munkaerő, valamint az Egyesült Királyság és az Európai Unió támogatásai együttesen jelentős mértékben hozzájárultak a walesi gazdaság versenyképességének javításához. Később a magas szintű műszaki háttérrel rendelkez ő külföldi vállalkozások pedig lehetőséget teremtettek a kis- és középvállalkozói beszállítói hálózat kialakulásához és az általuk foglalkoztatottak számának gyors növekedéséhez. Ebben azonban igen jelent ős szerepet játszottak a különböz ő kormányzati programok támogatásai is (Cooke 1998). A legerősebb befektetési aktivitás az autó-összeszerelés, illetve az autóalkatrészgyártás területén volt megfigyelhet ő, de igen jelent ős mértékű külföldi tőke érkezett az elektronikai iparba is. A világ vezet ő autógyártói közül több is Walesbe telepítette motorgyárait és összeszerel ő üzemeit (pl. Fiat, Opel, Renault, Saab, Volvo), aminek köszönhetően a régió a nemzetközi versenyben világszínvonalú gépjárm ű- motor- és alkatrészgyártás egyik legfontosabb európai központjává vált. Ezekhez a külföldi tulajdonban lévő nagy autógyárak által megvalósított beruházásokhoz képesek voltak közvetett és közvetlen beszállítóként szorosan kapcsolódni a walesi cégek. A gépjárm űipari együttműködési hálózat kialakulásának felgyorsításához a Walesben letelepedett autógyártók mellett nagymértékben hozzájárultak az Egyesült Királyságba települt autógyárak is (Rover, Jaguar, Ford, Nissan, Toyota, Honda, GM, Peugeot). Mindent összevetve a walesi és a Walesben megtelepedett cégek döntő többsége a Walesen kívüli végs ő összeszerelés alkatrész, illetve részegység beszállítója volt. Walesben a gyáripar és azon belül a gépjárm űgyártás sikeres növekedésében kiemelkedő szerepet játszott az innováció- és technológia-politika, illetve az infra-struktúrafejlesztés, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó hálózatépítés és 1995 között a régióban a WDA támogatásával és aktív részvételével összesen 9 beszállítói szövetség és további 8 beszállítói csoport került megalapításra, amit 8 üzleti kapcsolat hálózat egészített ki. Ezen hálózatok között szerepel a Welsh Automative Forum (WAF), melynek legfontosabb célja a walesi beszállítók véleményének közvetítése, a tapasztalatcsere biztosítása és általában a gépjárműiparban érdekelt cégek összefogása. A WAF-ot 1999 óta kinevezett menedzser irányítja. A WAF m űködésének finanszírozásában kezdetben a WDA és az Egyesült Királyság kormánya vett részt, azonban 1998-tól már a vállalkozások által tagdíjként befizetett hozzájárulások biztosítják a költségvetés 70%-át.

7 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 131 A walesi gépjárműipari klaszter főbb jellemez ői közül a következ ők emelhet ők ki (Cooke 1998): erős gépjárműipari koncentráció, a közbenső és a végfelhasználók által indukált kereslet, kapcsolódó iparágak jelenléte a régióban, beszállítói hálózatok létrejötte az egyszer ű alkatrészgyártástól a komplex rendszerek összeszereléséig, az állami és a magán szektor közös K+F tevékenysége, az állami és a magán szektor részvétele a képzési központokban, a partnerkapcsolatok kialakításában, az állami és a magán támogatásokat hatékonyan elosztani képes infrastruktúra, promóció és regionális specializáció. Ezen feltételeknek köszönhet ően ma a gépjárműipari szektor egyike a leggyorsabb növekedést produkáló ágazatoknak Walesben. A letelepedett nagy multinacionális autógyártókhoz mintegy 170 beszállító cég kapcsolódik, melyek közül 40 els ő, illetve második szintű ún. rendszer- és részegység beszállító. A gépjárműipari cégeknél foglalkoztatottak létszáma ma már meghaladja a 25 ezer főt. A walesi gépjárműipari klaszter megalapítását követ ően a különböző gazdaságfejlesztéssel és területfejlesztéssel foglalkozó ügynökségek legfontosabb feladatuknak azt tartották, hogy minél jobban megismerjék a betelepült külföldi tulajdonban lévő cégek igényeit. Ebben nagy szerepet játszott a multiknak és az őket követő kisebb beszállító cégeknek a térség humáner őforrásával szemben támasztott követelményeinek teljes mértékben való kielégítése. Alapvet ő célként fogalmazódott meg a külföldi cégekt ől való tanulás. Nagy segítséget jelentett a külföldi partner régiókban (pl. Baden Württemberg) használt best practice" alkalmazása és adaptálása, valamint a legfontosabb versenytársak (Írország) figyelemmel kísérése. A vállalkozásokat segít ő infrastrukturális fejlesztések legfontosabb célja tehát egyértelműen a nagy beruházásokat megvalósító külföldi cégek beágyazása volt Wales gazdasági vérkeringésébe. A vállalkozásfejlesztés a kis- és középvállalkozásokra helyezte a hangsúlyt, és egyértelműen azok innovativitását állította a középpontba. A folyamatos innovációval, a min őségi termeléssel és a kis- és középvállalkozások termelési hatékonyságának javításával jelent ős mértékben sikerült hozzájárulniuk a potenciális és a már meglév ő beszállítói kör b ővítéséhez, és nem utolsó sorban az általuk foglalkoztatottak számának látványos növeléséhez. Mindenekel őtt a nagyvállalatok által szinte megkövetelt min őségbiztosítási rendszerek kiépítése (pl. ISO 9000) és az akkreditációra, majd azokat követ ően főként napjainkban a vállalatcsoportok közötti elektronikus adatáramlásra és az elektronikus kereskedelemre (e-business) irányult a figyelem (Cooke 1998). A folyamatos innováción alapuló termelési rendszerek és együttm űködési hálózatok kialakításában fontos szerepet játszott a japán kisebb mértékben a német cégek jelenléte, akik az észak-amerikaiakkal ellentétben aktívan keresték a jó beszállítói partnerkapcsolatok létesítésének lehet őségét. A japánok még gépeket és szakembereket is biztosítottak a szoros kapcsolat érdekében.

8 132 Gyors ténykép TÉT XIV. évf A walesi gépjárműipari klaszter rendkívül hasznosnak bizonyul főként a kutatásfejlesztés, illetve az innováció területén. Bár a vállalatok több mint 40%-a els ősorban a saját partnereit ől (vevők, szállítók) szerzi be a fejlesztésekhez szükséges m ű- szaki ismereteket, 32%-uk az elmúlt évtizedben létrehozott vállalati szövetségeket, együttm űködési hálózatokat, valamint a klaszterhez szorosan kapcsolódó fels őoktatási intézményeket (műszaki egyetem) veszi igénybe a m űszaki fejlesztéseik során. A klaszteren belül a fels őoktatási szféra és a gazdasági szféra közötti jó együttm ű- ködésnek is köszönhet ő, hogy a régióban megtelepedett vállalatoknál néhány kivételtől eltekintve, melyek komoly K+F részleggel rendelkeznek nem folytatnak alapkutatásokat, hanem a Walesi Egyetem által végzett alapkutatások eredményeit próbálják meg hasznosítani. Az alkalmazott kutatásban a vállalati K+F laboratóriumok mellett ugyancsak jelent ős szerepet vállalnak a különböz ő egyetemi laboratóriumok. A régió vállalkozásainál a technológia transzfer jelentős része is vállalati szövetségekt ől, valamint fels őoktatási intézményekt ől származik. A klaszteren belüli igen széles körű és kiterjedt együttműködési kapcsolatokat szemlélteti a 2. ábra. 2. ÁBRA A walesi gépjárm űipari klaszter (Automotive Cluster in Wales) Állam i kutatás M agán K +F K +F Rendszertervezés (U W C) Új anyagok (U W C) Robottechnika (U W C) Calsonic K+F Trico K+F Valeo K+F Állam i képzés K özbens ő vásárlók Képzés M echatronikai Központ Gyártástervezési kurzusok M agán képzés Ford IM T Lucas Képzés (pl. Bosch, Behr, N ippondendo, T&N, Kien inger, C alson ic) B szállítók Beszállítás (pl. üveg, gumi, h ű tés, autóelektronika) Végs ő vásárlók (pl. N issan, GM, Toyota, M ercedes, Volvo) Támogató infrastruktúra Forrás: Cooke Támogató csoportok Képzési Központok M inöségi Központok Beszállítói Szövetségek K apcsolód ó iparágak (pl. elektronika, acél, ű ripar, új alapanyagok) Támogató iparágak Logisztika, biztosítás, exporthitel, tanácsadás, kockázati t ő ke Verbundinitiative Automobil (VIA) A német gépjárműipar egyharmadát koncentráló Észak-Rajna Westfália az egyik legmeghatározóbb gépjárműipari tömörülés Európában. A közel 800 gépjárm űiparban érdekelt cég mintegy 200 ezer főnek biztosít állandó munkalehet őséget. A gazdasági és ipari szerkezetátalakulás nehézségeivel szembesülve az észak-rajna-j westfáliai kormány az elsők között fordult a klaszter-orientált iparpolitika felé, hogy szembeszálljon a gépjárm űipari recesszióval, a növekv ő munkanélküliséggel

9 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 133 szembeszálljon a gépi árműipari recesszióval, a növekv ő munkanélküliséggel és a beszállítói lánc átalakulásával. A régió gazdasága strukturális átalakításának támogatása és a térségben található autóipari beszállító cégek főként a kis- és középvállalkozások s versenyképességének javítása érdekében Észak-Rajna Westfália szakminisztériuma 1993-ban létrehozta a Verbundinitiative Automobil Nordrhein Westfalen-t (VIA). A kezdeményezést melyben az autógyártók és beszállítók képvisel ői mellett helyet kaptak a kamarák és különböző szövetségek, a szakszervezetek, a kutatóintézetek és a minisztériumok els ő öt év alatt elért sikereinek köszönhet ően fiiggetlen testületté alakították át. A VIA legfontosabb célja az autógyártók, illetve a beszállítók közötti gyakorlat-orientált együttm űködési projektek támogatása (EC 1999). Máig mintegy 750 vállalkozás vett részt a kedvezményezésben, mely során több mint 280 kooperáció-projektet indítottak útjára, ezek közül 55 projektet támogatott Észak-Rajna Westfália, összesen mintegy 20 millió DM-val. A kis- és középvállalkozások körében igen jelentős szerepet játszottak az állami támogatások, melyek nélkül képtelenek lettek volna innovációik sikeres megvalósítására és piacravitelére. Az állami támogatások középpontjában a kis- és középvállalkozások álltak, ami az együttműködési projektek finanszírozási feltételeib ől is egyértelműen kiolvasható. Míg a kis- és középvállalkozásokra jutó összes projekt-költségeknek akár 40%-át is átvállalta az állam, addig a nagyobb vállalatok ennél jóval kisebb mérték ű támogatásban részesülhettek, a nagy autógyártók számára pedig nem állt rendelkezésre állami támogatás (Automotive Region Nordrhein-Westfalen 1999). Jelentősen növekedett az alkatrész-, a részegység- és a rendszerbeszállítók, illetve az autógyártók közötti együttm űködés. A kezdeményezés a következ ő szolgáltatásokat biztosította a résztvev ők számára: projekt meghatározás, projekt összeállítás és projekt leírás a vállalkozások és együttműködési partnereik számára, partnerkeresés a már meglév ő projektötletek megvalósításához, együttműködési kapcsolatok kialakítása, támogatása a projektek sikeres végrehajtása érdekében, a projektekhez kapcsolódó lehetséges kormányzati (minisztériumi) támogatások figyelése, és a vállalkozások tájékoztatása, tanácsadás és segítségnyújtás a különböz ő pályázatok elkészítésében. A projektek által közvetített tudástranszfer, az új piaci lehetőségek és az innovációk érezhetően hozzájárultak a főleg a kis- és középvállalkozások alkotta beszállítók versenyképességének javításához. A technológia-orientált vállalkozások és az ún. spin-off' cégek alapításához, valamint a gépjárm űipari beszállítók kutatásfejlesztéséhez kitűnő teret biztosítanak a régióban található technológiai központok és tudományos parkok (számuk meghaladja a hatvanat). A legújabb technológiai fejlesztési eredmények átvételét segítik a vállalkozások és a fels őfokú intézmények illetve kutatóintézetek közötti kooperációt támogató projektek.

10 134 Gyors ténykép TÉT XIV. évf Automobil Cluster Styria (ACstyria) A Graz körül szervez ődő stájerországi gépjárm űipari klaszter létrejötte (Automobil Cluster Styria ACstyria) az észak-rajna westfáliai példához hasonlóan, ugyancsak a tartományi kormányzat kezdeményezésének köszönhet ő. Egy, a Stájerország Gazdasági Minisztériuma megbízásából 1994-ben készített felmérést követ ően, amely rámutatott a gépjárm űipar fejlesztésében rejl ő lehetőségekre, sikerült megnyerni a tartományban található nagy gépjárm űipari cégeket akik felismerték a klaszterben beszállítói hálózatuk javításának lehet őségét egy együttműködési hálózat létrehozására. Stájerország kormányának támogatásával 1996 nyarán alakult meg az ACstyria. Az állami finanszírozás a megalakulástól számított els ő két évig tartott, mely id ő- szak alatt a klaszter menedzsment funkciót a Steirische Wirtschaftsförderung (SFG Stájer Vállalkozásfejlesztési Ügynökség) látta el. Az els ő két év alatt elért sikereknek köszönhetően a részt vev ő vállalkozások úgy döntöttek, hogy az állami támogatást követően továbbra is szeretnének részt venni a már megkezdett együttm űködési hálózatban, így önálló az éves árbevétel nagysága után fizetend ő tagdíjaiból saját magát finanszírozni képes klaszter menedzsment szervezetet hoztak létre. A sikeres átalakulás érdekében 2001-ig azonban még átmeneti állami támogatás teszi lehet ővé a tagdíjak összegéb ől nem finanszírozható szolgáltatások biztosítását. A közösen megvalósított innovatív, illetve a gazdasági szerkezet er ősítését vagy a gépi árműipar versenyképességének javítását szolgáló projektek finanszírozásában ugyancsak továbbra is részt vállal az állam (EC 1999). Az ACstyria mindennapos menedzsment teend őit az SFG látta el 1999-ig. Stratégiai kérdésekben a tanácsadó bizottságé volt a döntés joga, melyben a legnagyobb autógyártók mint vásárlók (BMW AG, VW-Audi AG stb.) képvisel ői mellett helyet kaptak a beszállítók és a kis- és középvállalkozások vezet ői, a hálózati együttműködésben aktívan részt vev ő kutatóintézetek és természetesen a finanszírozás biztosítója a stájerországi kormány képvisel ői is ben létrehozták az önálló, saját magát eltartani képes ACstyria GmbH-t. Az igazgató által irányított ACstyria GmbH tagjai között a beszállító cégek (rendszerbeszállító Magna, alkatrész-beszállító Krenhof), a technológiai szolgáltatók és tanácsadók (AVL, TCM) mellett található tanácsadó intézet (Agiplan Group), valamint érdekképviseleti (IVS) és gazdaságfejlesztési profilú szervezet (SFG) is. A klaszter létrehozását követ ően több mint 190 cég vett részt az együttm űködésben, melyek foglalkoztatottainak létszáma meghaladta a 13 ezer f őt. Ma összesen 98 vállalkozás tagja a klaszternek, azonban további 200 cég érdekl ődőként ugyancsak részt vesz a klaszterben (pl. regisztráltatta magát az adatbázisban), csatlakozhat a közös K+F projektekhez. Ezek az érdekl ődő vállalkozások azonban mivel nem fizetnek tagdíjat, bizonyos szolgáltatásokat nem vehetnek ingyenesen igénybe. Természetesen a vállalkozások mellett az együttm űködésbe bevonásra kerültek a kutatás-fejlesztés és az innováció legfontosabb helyi intézményei (pl. Grazi Műszaki Egyetem, Joanneum Kutatóintézet), illetve küls ő szaktanácsadók is (3. ábra).

11 TÉT XIV. évf Gyors ténykép ÁBRA Az A Cstyria felépítése (Organisation of ACstyria) Tagdíjat fizet ők (98 cég) Autógyártók (Steyr-Daimler-Puch Eurostar Chrysler) $ f Beszállítók, Szolgáltatók (AKG, Böhlerit, CA, DHL, EDS, Gamed stb.) Érdekl ődő partnerek (200 cég) Beszállítók, Szolgáltatók stb. Állam/Tartomány SFG, Finanszírozás AVL, Magna, Krenhof, TCM, IVS, Agiplan, SFG Oktatási és K+F partnerek Univ. Leoben Tech. Univ. Graz Univ. Graz Joanneum Research Fachhochschul-Technikum Joanneum GieBerei Institut Leoben Együttm űködések AUTOREG AOEM AC, DTC Külső szaktanácsadók Agiplan Group stb Forrás: Saját szerkesztés. A klaszter tagjai annak valamennyi szolgáltatását jogosultak voltak igénybe venni óta azonban már csak a tagdíjat fizet ő vállalkozások számára nyújtja a klaszter a különböz ő szolgáltatásokat: kommunikációs platform (teljes kör ű adatbázis a klaszter tagjairól), információszolgáltatás (piaci trendekr ől, EU-s fejlesztési forrásokról, klaszter kiadvány), közösen megvalósított projektek támogatása (különösen a kutatás-fejlesztés és a minőségügy területén), együttműködési partner közvetítés, marketingtevékenység és PR tevékenység mind hazai, mind nemzetközi szinten, speciális képzési programok és tanulmányutak szervezése. A klaszter szolgáltatásai iránt érdekl ődő vállalkozások, klaszter partner céggel együttműködve szintén támogatásban részesülhetnek, illetve élvezhetik a szolgáltatások nagy részét. Automobil Cluster Oberösterreich (AC) Az ACstyria mellett Ausztriában még egy jelent ős potenciállal rendelkez ő gépjárműipari együttműködés található, mégpedig a Linz központú együttműködés Felső-Ausztriában, amely a részt vev ő vállalkozások számát, illetve az általuk foglalkoztatottak létszámát tekintve jóval nagyobbnak mondható, mint a stájerországi gépjárműipari klaszter. Az Automobil Cluster Oberösterreich (AC) még csak ban alakult, mára mégis az egyik legsikeresebb együttm űködési hálózat Európában. Az iparág koncentrációjának fokát mutatja, hogy Fels ő-ausztriában állítják el ő a

12 136 Gyors ténykép TÉT XIV. évf teljes osztrák gépjárm űipari szektor hozzáadott értékének 40%-át. A jelenleg majd 300 tagot tömörít ő együttműködési hálózatnál a gépjárm űiparhoz kapcsolódó vállalkozások (autógyártók, haszongépjárm ű-gyártók, motorgyártók és beszállítóik) összesen több mint 50 ezer főnek biztosítanak munkahelyet a régióban. Az északrajna westfáliai példához hasonlóan a foglalkoztatottak 80%-a kis- és középvállalkozásoknál áll alkalmazásban. Annak ellenére, hogy már egy 1993-ban készült tanulmány is rámutatott a régióban a gépjárműipari vállalkozások igen er ős koncentrációjára és a már meglév ő együttműködési kapcsolatokra, érdemi lépés az együttm űködések intenzifikálása érdekében egészen az évtized végéig nem történt ban Fels ő-ausztria stratégiai programjában került el őtérbe el őször a régióban, a technológia-fejlesztéssel kapcsolatban a klaszter-orientált technológia és innovációs fejlesztési politika, mely a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának és versenyképességének javítását a régióba települt vállalkozások és meglév ő kutatóintézetek, technológia központok közötti együttm űködések er ősitésével látta elérhet őnek (Strategic Programme Upper Austria ). Az AC legfontosabb célja a vállalkozások közötti együttm űködés erősítése, a gépjárműipari szektor általános gazdasági feltételeinek javítása, a térségi beszállítók versenyképességének növelése, a foglalkoztatottak számának meg őrzése, valamint új vállalkozások letelepítésének el ősegítése. Az AC menedzsment feladatait a fels ő- ausztriai kormány által a régió innovációs potenciáljának er ősítése, illetve új társaságok letelepítése érdekében létrehozott Oberösterreichische Technologie- und Marketing Gesellschaft (TMG Felső-Ausztriai Technológia és Marketing Társaság) látja el. 6 Ennek megfelel ően valamennyi AC keretében futó projektet a fels ő-ausztriai tartományi kormány finanszíroz ami, tegyük hozzá, a külföldi tapasztalatokat és az eddig eltelt alig két és fél évet figyelembe véve teljesen természetesnek t űnik. A bőkezű állami támogatásnak köszönhet ően az AC tagság a vállalkozások és a különböző szervezetek számára jelenleg még teljesen ingyenes. A klaszter, tagjai számára az ACstyria-hoz hasonlóan a szolgáltatások igen széles skáláját kínálja. Legfontosabbnak tekinthető a partnerek számára történ ő információszolgáltatás, valamint a kommunikáció (pl. negyedévente megjelen ő folyóirat). A tagok automatikusan bekerülnek a klaszter által kezelt adatbázisba, amely az interneten is elérhet ő. Ugyancsak jelentős a vállalkozások közötti együttm űködési projektek kezdeményezése, valamint támogatása a kutatás és technológiafejlesztés, marketing és értékesítés, logisztika, információs technológia, képzés vagy nemzetköziesítés területén. Ezekben az együttműködési pfojektekben legalább három vállalkozásnak (mérett ől függetlenül) vagy kutatási, illetve oktatási intézetnek kell részt vennie. Mindenképpen be kell vonni minimálisan egy kis- és középvállalkozást, azonban megengedett, hogy az együttm űködéshez a régión kívüli vállalkozás is csatlakozzon. A kormányzati támogatás mértéke a régió gépjárműipari szektora versenyképességéhez és innovációs potenciáljához való hozzájárulás függvénye az egyes résztvev ők költségének, azonban nem haladhatja meg annak 40%-át.

13 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 137 Az innováció és a K+F er ősítéséhez természetesen megfelel ően képzett munkaerőre van szükség, ezért az AC rendszeresen szervez a különféle a gépjárm űiparhoz kapcsolódó képzési programokat, szakmai rendezvényeket és tanulmányutakat. Igen fontos az AC marketing és PR tevékenysége, amely Ausztriában és nemzetközi szinten egyaránt a legjobbak közé helyezi a klasztert. E tevékenységhez szorosan kapcsolódik a nemzetközi kapcsolatok ápolása, melynek részei a nemzetközi szakvásárokon való folyamatos jelenlét vagy a nemzetközi gépjárm űipari kezdeményezésekkel való hálózat-építés. A külföldi tapasztalatok összefoglalása A bemutatott külföldi tapasztalatok közül különösen érdekes Wales esete, hiszen jelenleg hazánkban ma ugyanazon problémákkal találkozunk, mint amelyek két évtizede a walesi gazdaságra nehezedtek. Az igen látványos külföldi t őkeberuházások, nagy multinacionális cégek megjelenése főként az elektronikai és gépjárm űipar területén els ősorban a rendelkezésre álló viszonylag jól képzett, azonban az európai átlagfizetéshez képest olcsó munkaerő kínálta komparatív előnyöket szerette volna kihasználni. Ennek következtében a külföldi befektetések nagy része a magas import tartalmú, bérmunka jelleg ű tevékenységekhez kapcsolódott (összeszerelés), és nem történt meg a külföldi vállalkozások beágyazódása a regionális gazdaságba, a hazai kis- és középvállalkozások néhány kivételt ől eltekintve nem voltak képesek beszállítói kapcsolatokat kiépíteni. Így a behozott viszonylag magas m űszaki színvonal és tudás nem tudta megfelel ő mértékben dinamizálni a walesi gazdaságot, illetve fennállt a veszélye, hogy a térség gazdaságához szorosan nem köt ődő vállalakozások a komparatív el őnyök megszűnését követően esetleg továbbállnak és a fejlődő országokba helyezik át termelésüket. A mai magyar duális gazdaságban tapasztalható problémákat Walesben eredményesen sikerült kezelni a bemutatott hálózatfejlesztésre, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre, a regionális innovációs rendszer létrehozására irányuló stratégiával, amely hozzájárult a nemzetközi vállalatok integrálódásához, az innováció és a kutatásfejlesztési eredményeknek a beszállító rendszerben való gyors tovaterjedéséhez és a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. A külföldi tapasztalatok alapján a regionális klaszter-politika legfontosabb célkitűzése a kedvez ő gazdasági és vállalkozási környezet megteremtése révén a vállalkozásfejlesztés támogatása, a meglév ő támogatási politika átalakítása és a vállalkozások közötti hálózatok kialakulásának el ősegítése, illetve a regionális gazdasági szerkezet er ősítése. Hálózatok létrehozására irányuló projektek tervezéséhez és eredményes megvalósításához nélkülözhetetlen a keresleti orientáció. Alapvető követelmény, hogy a kezdeményezés intézményesülését mindenképpen meg kell el őznie egy igen alapos, mélyreható el őzetes felmérésnek, amely a kés őbbi támogatandó célcsoport igényei mellett kiterjed a gazdasági környezetre is, és csak ezt követ ően szabad a támogatásokat konkrét formába önteni. Ez különösen igaz Magyarországra vonatkozóan,

14 138 Gyors ténykép TÉT XIV. évf hiszen a kis- és középvállalkozások kapacitásai a piacon való megmaradást célul kitűző stratégiára is éppen hogy csak elegend őek. Mint az a külföldi tapasztalatokból jól látszik, csak a vállalkozás-orientált hálózati együttműködések támogatására irányuló kezdeményezés lehet sikeres. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a kis- és középvállalkozások innovációs, kutatás-fejlesztési kapacitásának fejlesztésére és versenyképességük növelésére, mely a leghatékonyabban a nagyobb vállalatokkal f őleg saját vásárlóikkal valamint a technológiai központokkal és kutatóintézetekkel, fels őoktatási intézményekkel folytatott közös kutatás-fejlesztési projektek során megvalósuló tudástranszfer támogatásával érhető el. A klaszternek ugyancsak els ősorban a kis- és középvállalkozásoknak olyan el őnyöket kell kínálnia, melyeket egyedül nem lennének képesek kialakítani. Az együttm űködések végső célja a termék- és termelési folyamat innováció kell hogy legyen, hiszen ezek eredményei képesek leginkább hozzájárulni a versenyképesség növekedéséhez. A hálózatépítés többdimenziós folyamat, ami azt jelenti, hogy a klaszterben a vállalkozások mellett jelen kell lenniük az adott térség legkülönböz őbb intézményeinek, szervezeteinek is (állami és magán egyetemek, kutatóintézetek, gépjárm űipari szövetségek, kamarák, vállalkozásfejlesztési ügynökségek stb.). A politikai akció finanszírozása általában minden területen igen kényes kérdés. A klaszter-építés során, mint az a walesi, a német és az osztrák példákból is jól kitűnik, óriási szerepe van a politikai támogatásnak, illetve annak az együttműködési kezdeményezések finanszírozásában megmutatkozó aktív szerepvállalásának. Valamennyi bemutatott példában vagy az adott térség kormányzatának (Észak- Rajna Westfália Gazdasági, Technológiai és Közlekedési Minisztériuma) vagy egy, a kormányzathoz szorosan kapcsolódó gazdaságfejlesztési funkciókkal rendelkez ő szervezetnek (WDA, SFG, TMG) a kezdeményezése és támogatása szükséges a sikeres együttműködési hálózat létrehozásához és els ő néhány éves működtetéséhez. Még a fejlett országokban is csak akkor nyílik lehet őség a saját magát fenntartani képes szervezet megalakítására, amikor már több éves tapasztalattal rendelkezvén meggyőződtek az egyes szerepl ők annak szükségességér ől, és megbizonyosodtak a részvétel által biztosított lehet őségekről. Klaszterek Magyarországon? A szoros, szervezett hálózati együttm űködések nyugat-európai és a tengerentúli sikereit, illetve azoknak az adott térség fejl ődésére gyakorolt pozitív hatásait látva az elmúlt időszakban hazánkban is több helyen megfogalmazódtak iparági, illetve regionális klaszterek létrehozására vonatkozó tervek elsősorban a faipar, a gépjárműipar, az elektronikai ipar, valamint az élelmiszeripar területén. 7 A hálózatépít ő programok a beszállítói kapcsolatok erősítésével hozzájárulhatnak a gazdaság duális szerkezetének oldásához. A termelési, innovációs és információs hálózatok jelentős mértékben javítják a térségek t őkevonzó képességét, illetve el ősegítik az innováció vezérelte gazdasági modell átvételét. A klaszterek gazdaságfejlesztésre

15 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 139 gyakorolt hatását tekintve szorosan kapcsolódnak a Nyugat-Európában ugyancsak előtérbe kerülő regionális innovációs hálózatoknak a regionális gazdaság versenyképességére gyakorolt hatásához (Dőry Rechnitzer 2000). A rendszerváltást követ ően hazánkban is felgyorsult a külföldi t őke beáramlása, melyben kiemelkedő szerepet játszottak az elektronikai és a gépjárm űipari vállalkozások által hazánkban megvalósított beruházások. Ennek köszönhet ően olyan nemzetközi autó-összeszereléssel, illetve autóipari komponensek gyártásával foglalkozó cégeknek ad otthont hazánk, mint a General Motors (Opel), a Ford, a Volkswagen csoport (Audi), a VAW, a Thyssen, a Suzuki, az LUK, a Linamar, az ITT, a Knorr- Bremse, az Alcoa vagy a United Technologies. Ma a magyarországi gyárakban az alkatrészgyártástól kezdve az összeszerelésig az autógyártás minden típusa megtalálható. Sajnos azonban ezek a vállalkozások néhány kivételt ől eltekintve s nem voltak képesek beágyazódni a magyar gazdaságba, az általuk hozott modern m ű- szaki, technikai, vállalatszervezési gyakorlatot nem tudták átadni a helyi gazdaság kis- és középvállalkozásai számára. Beszerzéseikben a hazai beszállítók jelentéktelen arányt képviselnek, és fél ő, hogy a meglévő olcsó munkaer ő és a különböző kedvezmények adta el őnyök megszűnésével kapacitásaikat keletebbre telepítik (Havas 1997; Somfai 2000). A külföldi tőkebefektetések els ősorban a kedvező földrajzi elérhet őségnek és a jó infrastrukturális adottságoknak köszönhet ően erőteljesen Budapestre, illetve az Észak-dunántúli régióra koncentrálódnak.9 Különösen igaz ez a gépjárm űiparban érdekelt cégekre. Ugyancsak e térségben találhatóak a hagyományos magyar gépipar kapcsolódó vállalkozásai is, mint például a Rába, az Ikarus vagy a Bakony Művek. Az észak-dunántúli, gépjárm űiparhoz kapcsolódó, összesen mintegy 160 db vállalkozás földrajzi elhelyezkedését mutatja a 4. ábra. A körök nagysága egyenesen arányos az adott településen található cégek számával. Az ábrán jól látszik a régió közel 40 településéb ől melyeken valamilyen gépjárműiparhoz kapcsolódó vállalkozás működik néhány nagyváros kiemelked ő súlya (Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Sopron stb.). Egyértelm űen megállapítható továbbá, hogy a koncentráció nem követi a tervezési-statisztikai régiók határát» ) sokkal inkább tekinthető a célterületnek az egész Észak-Dunántúl.

16 140 Gyors ténykép TÉT XIV. évf ÁBRA Gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások és azok potenciális beszállítói az Észak-Dunántúlon (Automotive Firms and their Potential Suppliers in the North Transdanubia) Forrás: Ipargazdasági Kft. 2000, és saját gy űjtés alapján saját szerkesztés. Ez az ágazati koncentráció természetesen felveti egy, a külföldi tapasztalatok alapján szervez ődő gépjárműipari klaszter létrehozásának lehetőségét. E lehetőséget időben felismerve 2000 tavaszán a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (NYDRFÜ) a nyugat-dunántúli gépjárm űipari klaszter kezdeményezés élére állt, hogy létrehozza a meglév ő multinacionális vállalatok és külföldr ől betelepült beszállítóik, illetve a hazai potenciális beszállítók, els ősorban a kis- és középvállalkozások szoros együttm űködését. A hálózati együttm űködésekre épít ő térségi alulról érkez ő törekvések szerencsés módon találkoznak a kormányzat elképzeléseivel is, amely ugyancsak nagy szerepet szán a hálózati együttm űködéseknek és általában a hálózat-orientált fejlesztési politikának, mint az a körvonalazódó Széchenyi terv regionális gazdaságépítési programjában is megfogalmazásra került. A magyar kormány szándékai szerint mivel a klaszter alapvet ően piaci logikán és önkéntes alapon nyugvó együttm űködési forma a klaszterizációs folyamatot els ősorban közvetett eszközökkel, az induló feltételek megteremtésével kívánja el ősegíteni. A Széchenyi terv részeként a Gazdasági Minisztériumban már kiírásra kerültek a megfogalmazott programok megvalósítását el ősegítő pályázatok. A regionális gazdaságépítési programhoz kapcsolódóan önálló pályázati lehetőség van a regionális klaszterek létrehozásának el ősegítésére, melynek során alapvet ően kétféle cél megvalósítása részesíthet ő támogatásban:

17 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 141 egyrészt a klaszter szolgáltatásait szervez ő, végrehajtó és koordinációs menedzsment-szervezet kiépítésének támogatása, másrészt a klaszter menedzsment m űködésének, szolgáltatásainak támogatása. A támogatás mindkét cél esetében a költségek legfeljebb 50%-a, maximum 25 millió Ft lehet. Az ezeken a pályázatokon elnyerhet ő összegek társfinanszírozásként minden bizonnyal jelentős hatással lesznek a hazai klaszterizációs és hálózatépítési folyamata. A Pannon Autóipari Cluster (PANAC) december 20-án az észak-dunántúli vezet ő autógyártók (AUDI, OPEL, SUZUKI"), a beszállítók részér ől az LUK, a RÁBA pedig mint a hazai gépjárműgyártás meghatározó vállalata, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., valamint a Citigroup közrem űködésével aláírásra került a Pannon Autóipari Cluster (PANAC) léterehozását megcélzó dokumentum. Az alapításhoz a kormányzat részér ől csatlakozó szándéknyilatkozatot adott a Gazdasági Minisztérium (GM) is. A gépjárműipari együttműködés kialakítását 2000 tavaszán karolta fel a NYDRFÜ, melynek oroszlánrészt vállalva a klaszter létrehozásában, sikerült megnyernie a régió legnagyobb gépjárm űipari vállalatait. A PANAC célja, hogy a Dunántúlon a Nyugat-Dunántúl vállalkozásai mellett bevonva az egész Pannon térséget letelepedett gépjárm űipari vállalatokat szervesen beágyazza a közép-európai nagytérség gazdaságszerkezetébe és hozzájáruljon egy dinamikusan növekv ő innovatív beszállítói háttér, illetve gépjárm űipari együttm űködési hálózat megteremtéséhez. A megfogalmazott cél a következ ő célkitűzések elérését foglalja magában: 1) Hozzájárulás a Pannon térség nemzetközi versenyképességének er ősítéséhez; a régió általános megújulási képességének a kialakulásához. 2) A régióban versenyel őnnyel rendelkez ő ágazatok, így különösen a gépjárm ű- ipar hálózatszerű fejlesztése, az együttm űködési hálózatok vállalkozásai piaci pozícióinak tartós er ősítése. 3) A hálózatok megerősödéséhez szükséges szervezeti rendszer felállítása, a résztvev ő szervezetek közötti feladatmegosztás világos meghatározása. 4) Az állami támogatások elosztásához világos regionális gazdasági prioritások meghatározása A PANAC stratégiai irányait várhatóan egy Kormányzó Bizottság irányítja, melyben reprezentatív módon helyet kap valamennyi érdekelt szervezet (autógyártók, beszállítók, NYDRFÜ stb.). A mindennapi operatív munkát a klaszter szolgáltatásainak szervezését, megvalósítását és koordinálását a klaszter-menedzsment végzi. A klaszter menedzsment vezetése egy f őállású klaszter menedzser feladata lesz (5. ábra). A menedzsmenthez kapcsolódhatnak majd az együttm űködésben részt vevő vállalkozások, a különböző partnerek, valamint a szakért ők (pl. Ipargazdaság Kutató és Tanácsadó Kft, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet). A küls ő szakértők és kutatóintézetek fontosságát jelzi, hogy a sikeres nemzetközi gépjár-

18 142 Gyors ténykép TÉT XIV. évf műipari klaszterek munkájában is folyamatosan részt vesznek hasonló jelleg ű intézmények. 5. ÁBRA A Pannon Autóipari Cluster szervezeti felépítése (Management of Pannon Automotive Cluster) Kormányzó Bizottság Külső szakért ők Klaszter menedzser Munkatársak Menedzsment partnerek Vállalkozások Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, beta.compunet.hu/proba/autocluster. A PANAC az elérend ő célkitűzések érdekében, a vállalkozások igényeinek felmérését követően (Ipargazdasági Kft. 2000) és a külföldi tapasztalatokat figyelembe véve igen széles körű szolgáltatásokat tervez nyújtani tagjai számára, melyek a következők: információszolgáltatás és kommunikáció, együttműködési projektek elindításának segítése, együttműködési projektek finanszírozása, vállalkozási diagnosztika és tanácsadás, képzés és rendezvényszervezés, marketing és PR tevékenység, virtuális vállalat kialakításának el ősegítése. Általában minden klaszter szolgáltatásai között megtalálható az információszolgáltatás és kommunikáció, ami a klaszter-partnereknek egy közös interneten is elérhető adatbázisban való megjelenítését, a hálózat tagjainak információval való ellátását (alapvet ően az együttműködési partnerkeresés megkönnyítése érdekében) takarja. Az együttm űködési projektek meghatározásában és kialakításában is rendszeresen segítséget nyújtanak az európai klaszterek, és mint láttuk, a kormányzati támogatást élvez ő együttműködési kezdeményezések és az általuk támogatott közös projektek finanszírozásában is jelent ős részt vállalnak. A Gazdasági Minisztérium és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a legalább három vállalkozást tömörít ő közös projekteket, a fent említett együttm űködéseket fejlesztési támogatással kívánja segíteni. Az e célra fordítható források összege el őreláthatólag eléri az évi 100 millió Ft-ot. A klaszter által támogatandó legfontosabb együttm űködési területek: K+F, gyártás, marketing, logisztika, minőségbiztosítás, információtechnológia.

19 TÉT XIV. évf Gyors ténykép 143 A klaszter-tagok technológiai, szervezeti és pénzügyi auditálásának célja a hálózati együttműködésben való részvétel lehet őségének és a vállalkozások sz űk keresztmetszeteinek feltárása. A sikeres beszállítóvá válás el ősegítése érdekében főleg a kis- és középvállalkozások számára a klaszter folyamatos tanácsadást és specializált szakért ői szolgáltatás nyújt. Az ausztriai példák mintáján a cégek innovációs potenciáljának fejlesztését és a közös projektekben való részvétel feltételeinek javítását szolgálja a vállalkozások igényeire épülő humánerőforrás-fejlesztés különféle képzési programok, szakmai rendezvények és tanulmányutak formájában. Az együttműködési hálózathoz csatlakozó vállalkozások nemzetközi megjelenését, illetve a már működő legjobb gyakorlatok sikeres adaptálását (benchmarking) próbálja meg el ősegíteni a külföldön végzend ő marketing és PR tevékenység, a már bemutatott nemzetközi gépjárm űipari klaszterekkel történ ő kapcsolatfelvétel és a nemzetközi kiállításokon, vásárokon, szakmai rendezvényeken való részvétel, megjelenés elősegítése. Végül a harmadik évezred és az információs társadalom küszöbén teljesen érthet ő, hogy a klaszter tagjai körében támogatja az elektronikus kereskedelem (e-business) mind gyorsabb elterjedését, valamint a PANAC gépjárműiparban érdekelt vállalkozásainak virtuális vállalattá való szerveződését. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. által felkarolt PANAC klaszter kezdeményezés Magyarországon az els ők között indul az útjára, és a kormányzat támogatását élvezve kétségkívül nagy reményeket ébreszt a gazdaságfejlesztéssel, illetve a területfejlesztéssel foglalkozó politikusokban és szakemberekben egyaránt. Nem szabad azonban a kezdeményezést ől néhány éven belül jelentkező óriási eredményeket várni, hiszen egy iparági klaszter kialakulásához a nemzetközi tapasztalatok alapján még a legfejlettebb országokban is legalább egy évtizedre van szükség. Mindazonáltal az els ő néhány évben jelentkez ő tapasztalatok mint az els ő hazai próbálkozás eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak az országban szervez ődő többi klaszter, illetve klaszter kezdeményezés sikerességéhez. Ennélfogva a kezdeményezés jöv őbeli figyelemmel kísérése, illetve az eredmények feldolgozása mindenképpen további kutatásokat igényel. Jegyzetek A Volkswagen például az 1998-as 4,3 millió darabos gépjárrffl-kibocsátást öt év alatt hat millió darabra szándékozik emelni. Gondoljunk csak az együttesen 4,7 millió db autót el őállító Renault Nissan francia japán szövetség létrehozására, a GM Suzuki együttműködésére, a Volvo személyautó Ford általi felvásárlására, vagy a 441,5 ezer főt foglalkoztató DaimlerChrysler fúziójára. Németországban valamennyi autógyár növelte az elmúlt években a küls ő beszállítóktól származó beszerzés arányát a szerel ő üzemen belüli fó- és részegység-termelés folyamatos csökkentése mellett, és így a külső beszerzések aránya elérte az 55-60%-ot. A General Motors önállósította a 30 milliárd dollár árbevétellel rendelkez ő Delphi alkatrészgyártó leányvállalatát. Az említett gépjármüipari együttm űködések rövidítései melyek közül néhánnyal kés őbb bővebben is foglalkozunk a következ ő kezdeményezéseket takarják: VIA: Verbundinitiative Automobil Nordrhein Westfalen, BAIKA: Bayerische Innovations- und Kooperationsinitiative Automobilzuliefererindustrie, AC: Automobil Cluster Oberösterreich, DTC: Diesel Technologie Cluster, AOEM: Österreichisches Zulieferforum, ACstyria: Automobil Cluster Styria.

20 144 Gyors ténykép TÉT XIV. évf Az észak-rajna westfáliai autóipar nagy mértékben függ a kis- és középvállalkozások alkotta beszállítóktól, akiknek 85%-a 500 fő alatti vállalkozás. 6 Ugyancsak a TMG menedzseli az 1999-ben létrehozott Diesel Technologie Clustert (CDT) is, melynek célkitűzése az Ausztriában található, dízel technológiában érdekelt vállalkozások és intézetek er őforrásainak koncentrálása és nemzetközi versenyképességük er ősítése, a dízel technológia területén a vállalkozások és a technológia transzfer intézetek közötti kapcsolatok el ősegítése és a szinergiák jobb kihasználása érdekében a Diesel Technology Cluster integrálása a már müköd ő hálózatokba. Iparági, regionális vagy termék-klaszterek létrehozására vonatkozó elképzelések kerültek megfogalmazásra, többek között, pl. a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában, a Közép-dunántúli régió regionális stratégiai programjában vagy a Dél-dunántúli régió komplex fejlesztési programjában. 8 Az esztergomi Suzuki már 55 magyar beszállítóval áll kapcsolatban, akik a gyáron kívülr ől érkez ő beszállítás 32%-át adják. Többségük Japánból vásárolt licence alapján készül fel a gyártás min őségi kritériumainak való megfelelésre. A Knorr Bremse hazai beszállítóinak aránya pedig az 1994-es 18%- kal szemben 1998-ra elérte az 50%-ot. 9 - Az Észak-dunántúli régióban (mely a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli régiót és Budapest agglomerációját fogta át) található vállalkozások igényeit felmér ő tanulmány összesen mintegy 150 a gépjárm ű- és alkatrészgyártásban potenciális beszállítóként számba jöhet ő vállalkozást talált. 10 Jelen esetben a három érintett tervezési-statisztikai régió: a Nyugat-dunántúli régió, a Középdunántúli régió és a Közép-magyarországi régió. A Magyar Suzuki Rt. a PANAC-hoz való csatlakozás el őtt saját beszállítói klasztert is létrehozott, alapvetően az esztergomi ipari parkban m űködő beszállító cégek részvételével. Irodalom A Dél-dunántúli régió komplex területfejlesztési programja. (1999) MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs. A Közép-dunántúli régió stratégiai programja. (2000) Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Székesfehérvár. Annual Report 1999/2000. (2000) Wales Development Agency, Cardiff. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja. (Egyeztetési változat) (2000) MTA RKK Nyugatmagyarországi Tudományos Intézet, Gy őr. Automotive Region Nordhein-Westfalen. (1999) Ministry of Economic Affairs, Technology and Transport Nordhein-Westfalen, Düsseldorf. Bergman, E.M. Feser, E.J. (1999) Industrial and Regional Clusters: Concepts and Comparative Application. The Web Book of Regional Science. Regional Research Institute. WVU. Clement, W. (1998) Clusters: New Developments in Austria and their Relevance in Economic Policy. Steiner, M. (ed.) Clusters and Regional Specialisation on Geography Technology Networks. European Research in Regional Science. 8. London, o. Cooke, P (1998) Global clustering and regional innovation: systematic integration in Wales. Regional Innovation Systems. The Role of Governances in a Globalised World. Braczyk, H-L Cooke, P. Heidenreich, M. (eds.), UCL Press, London Pennsylvania o. D őry T. (1998) Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttm űködés lehetséges klaszterei a Közép- Dunántúlon. Tér és Társadalom o. Dőry T. (1999) A linzi automobil-klaszter", autóipari hálózat felépítése Fels ő-ausztriában. Kisalföldi Gazdaság. december o. Dőry T. Rechnitzer J. (2000) Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. European Commission (1999) Analysis of transnational networking between existing clusters of SMEs and one or more technology poles. Final report for European Commission Directorate General Enterprise, Mülheim an der Ruhr. Grosz A. (2000) Ipari klaszterek. Tér és Társadalom o. Havas A. (1997) Foreign Direct Investment and Intra-industry Trade: the Case Study of the Automotive Industry in Central Europe. Dyker, D. (ed.) The Technology of Transition. Science and Technology Policies for Transition Countries. CEU Press, Budapest o. Ipargazdasági Kft. (2000) A nyugat-dunántúli járm űipari vállalkozások klaszter-szolgáltatások iránti igénye. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft, Budapest.

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

PANnon Autóipari Cluster

PANnon Autóipari Cluster PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. Lehet-e gazdasági fejlődés kisvállalatok és klaszterek nélkül

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KLASZTEREK

IPARI PARKOK FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KLASZTEREK Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 143-148. p. TÉT XVI. évf. 2002 4 Könyvjelz ő 143 IPARI PARKOK FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KLASZTEREK Szerk.: Buzás

Részletesebben

IPARI KLASZTEREK. (Industrial Clusters) GROSZ ANDRÁS

IPARI KLASZTEREK. (Industrial Clusters) GROSZ ANDRÁS Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 43-52. p. Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 2-3: 43-52 IPARI KLASZTEREK (Industrial Clusters) GROSZ ANDRÁS Az ipari klaszterek l a regionális gazdaságfejlesztés egyik

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása,

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1 m Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagok PANFA Alapító tagok (15) PANFA tagok (117) Eger Sopron Győr Budapest Debrecen Veszprém Kecskemét Szombathely Békéscsaba Zalaegerszeg

Részletesebben

KLASZTERESEDÉS ÉS KLASZTERORIENTÁLT

KLASZTERESEDÉS ÉS KLASZTERORIENTÁLT Doktori értekezés KLASZTERESEDÉS ÉS KLASZTERORIENTÁLT POLITIKA MAGYARORSZÁGON potenciális autóipari klaszter az észak-dunántúli térségben Grosz András Győr-Pécs, 2005. augusztus Készült: a Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER BEMUTATKOZÁS 2007. június 05. 1 2 Milyen céllal jött létre az alapítvány 2005-ben? A nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlődésének elősegítése a kutatás-fejlesztés helyzetének

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

Professzionális üzleti kapcsolatépítés

Professzionális üzleti kapcsolatépítés Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Megújuló energia elemzések

Megújuló energia elemzések Egyesület Megújuló energia elemzések Egyesület Üzletember-találkozó a szilárd energetikai biomasszával foglalkozó cégek üzleti lehetőségének fejlesztésére Szombathely, 2012. március 21. Egyesület a PBN

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben