Az Országgyűlési Könyvtár története
|
|
- Tivadar Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Az Országgyűlési Könyvtár története
2
3 JÓNÁS KÁROLY VEREDY KATALIN Az ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE Budapest 1995
4 Lektorálta FÜLÖP GÉZA Az I. részt írta, a függelék és a mellékletek anyagát gyűjtötte és összeállította JÓNÁS KÁROLY A II. részt írta VEREDY KATALIN Szerkesztette és az előszót írta SZÁVA-KOVÁTS ENDRE A Magyar Országgyűlés kiadása Felelős kiadó GÁL ZOLTÁN, az Országgyűlés elnöke Készült példányban ISBN
5 5 T A R T A L O M J E G Y Z É K A szerkesztő előszava... Rövidítések jegyzéke... I. A KÖNYVTÁR ELSŐ ÉVSZÁZADA 1. A KÉPVISELŐHÁZI KÖNYVTÁR MEGALAPÍTÁSA ÉS ELHELYEZÉSE Az alapítás előzményei és körülményei A könyvtár elhelyezése és a helyviszonyok változásai A KÖNYVTÁR SZERVEZETI HELYZETE, JELLEGE, FUNKCIÓI A könyvtár a törvényhozó hatalom szervezeti keretében (1918-ig, valamint 1920 és 1952 között) A könyvtár elnevezései A könyvtár mint a Ház egyik hivatala A könyvtár mint a törvényhozás szakmai-információs intézménye A könyvtári bizottság mint a könyvtár felügyeleti szerve A képviselőház bizottságai A könyvtári bizottság létrehozásának előzményei, okai A könyvtári bizottság jog- és feladatköre, szervezeti fejlődése A könyvtári bizottság működése, ülései ( ) A könyvtári bizottság összetétele és tagjai ( ) A házelnök részvétele a könyvtári bizottság és a könyvtár irányításában Az elnök jog- és feladatköre A könyvtári bizottság elnökei ( ) A Ház ülése mint a könyvtári bizottság és a könyvtár irányításának legfelső fóruma Az Országházi Könyvtár szervezeti helyzete, jellege, funkciói ( ) A könyvtár a művelődési tárca irányítása alatt ( ) A KÖNYVTÁR VEZETŐI, LÉTSZÁMA, BELSŐ SZERVEZETE, ÉS MUNKATÁRSAI....
6 BASSÓ Ármin ( ) KÜFFER Béla ( ) FÜLÖP Áron ( ) PLECHL Béla ( ) Dr. NAGY Miklós ( ) Dr. PANKA Károly (1940) Dr. TRÓCSÁNYI György ( ) BEŐTHY Ottó ( ) DAKA Sándor ( ) TORDAI György ( ) Dr. PODONYI András (1952) VÉRTES György ( ) A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA, AZ ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, VÉDELME A könyvtári állomány fejlődése A könyvtár gyűjtőkörének alakulása A gyűjtőkör alakulásának áttekintése 1945-ig Gyűjtőköri változások 1945-től A költségvetési feltételek hatása az állomány alakulására A könyvtár gyarapodása A vétel mint a gyarapodás fontos módja A nemzetközi cserekapcsolatok kialakulása és fejlődése A nyomdai köteles példányok beszolgáltatása Az ajándék és hivatalosan megküldött kötetek szerepe a gyarapodásban Az időszaki kiadványok és egyéb dokumentumok helye a gyarapodásban...
7 4.3. A könyvtári állomány védelme A dokumentumok köttetése Egyéb állományvédelmi intézkedések AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYEI Az 1945 előtti gyűjtemények A parlamenti dokumentumok "gyűjteménye" A GHYCZY-gyűjtemény A "revíziós" gyűjtemények A PULSZKY-gyűjtemény Az 1945 utáni gyűjtemények A THIM-gyűjtemény A Magyarországi Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény Az ENSZ-különgyűjtemény Az ENSZ letéti könyvtári funkció A különgyűjtemény létrehozása és tartalma A Magyar parlamenti különgyűjtemény A GYURIKOVTS-féle országgyűlési kéziratok és könyvek Az 1861 előtti országgyűlések dokumentumai Hiteles országgyűlési kiadványok A Külföldi parlamenti kiadványok gyűjteménye A könyvtár egyéb gyűjteményeiből DEÁK Ferenc könyvtára A Szimbolikus Nagypáholy könyvtára A szovjet nagykövetség könyvtára A SZEBERÉNYI-könyvtár A RAJNISS-gyűjtemény A fasiszta nyomtatványok gyűjteménye A CSUKA-gyűjtemény A zárt anyagok gyűjteménye A MOÓR SOMLÓ-hagyaték A KÖNYVTÁR KATALÓGUS-, SZAK- ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZERE A könyvtár katalógusrendszere 1945 előtt A könyvtár katalógusai A szakrendszer kialakulása és fejlődése Az időszaki sajtókiadványok szakrendszere...
8 Változások a katalógusrendszerben 1945 után Új szak kialakítása a szakkatalógusban A folyóiratok rendezésének befejezése A katalógusok a nyilvánossá válás időszakában A különgyűjteményi katalógusok A Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény katalógusai Az ENSZ-gyűjtemény katalógusai A parlamenti különgyűjtemények katalógusai A Magyar országgyűlések írásai különgyűjtemény katalógusai A Külföldi parlamenti kiadványok különgyűjtemény katalógusai A rekatalogizálások okozta változások A raktári rendszer változásai A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA ÉS FORGALMA A könyvtár használói A képviselők 1952 előtt "Idegenek" a könyvtárban 1952-ig A könyvtár olvasói a nyilvánossá válás után A könyvtár olvasóforgalma A könyvtár igénybevételének módjai Helybenolvasás a könyvtárban A könyvtár nyitvatartása A helybenolvasás mennyiségi-tartalmi vizsgálata A kölcsönzések alakulása A kölcsönzés szabályozása A kölcsönzés mennyiség tartalmi vizsgálata A könyvtár egyéb szolgáltatásai Egyéb szolgáltatások 1952 előtt Egyéb szolgáltatások 1952 után Az Országgyűlés információs ellátása 1952-től Egyéb szolgáltatások az olvasóközönségnek 1952-től A könyvtár használatának eredményessége...
9 II. AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDEKRŐL ( ) A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA AZ OLVASÓK ELLÁTÁSA A KORSZERŰ KÖNYVTÁR KIALAKÍTÁSÁNAK ÉVEI A KÖNYVTÁR SZERVEZETE ÉS VEZETŐI SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLTATÁSOK Információszolgáltatás a külföldi szakirodalomról Világpolitikai dokumentáció és információ (VPI) A külföldi jogi információszolgáltatás HUNDOK Információszolgáltatások a magyar szakirodalomból PRESSDOK Magyar jogi szakbibliográfiák Állam- és jogtudományi bibliográfia A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája A magyar jogi adatbázis Az Országgyűlés és a könyvtár kapcsolatának alakulása A törvényhozói munkát támogató információellátás A könyvtár a nemzetközi szakmai szervezetekben... III. FÜGGELÉK F.1. A Ház könyvtári bizottságának tagjai ( ).... F.2. A könyvtári állomány gyarapodása és védelme... F.2.1. A vételben beszerzett dokumentumok adatai.... F.2.2. A nemzetközi cserekapcsolatok adatai... F.2.3. A könyvtárba érkező nyomdai köteles példányok adatai... F.2.4. Az ajándékozás és a hivatalos megküldés adatai... IV. MELLÉKLETEK M.1. A könyvtár történetének kronológiája... M.2. Források a Könyvtár történetéhez... M.2.1. Házszabályok, szervezeti szabályzatok, ügyrendek és egyéb szabályzatok... M.2.2. A könyvtári bizottság jegyzőkönyvei és jelentései...
10 10 M.2.3. További levéltári és irattári források... M.2.4. A könyvtárra vonatkozó jogszabályok jegyzéke.... M.2.5. Életrajzi források, lexikonok.... M.2.6. Egyéb források... M.3. Irodalom a könyvtár történetéhez... M.3.1. A könyvtárról szóló irodalom 1902-ig... M.3.2. Az közötti évek irodalma... M.3.3. Irodalom 1920 és 1952 között... M.3.4. A könyvtár történetének irodalma ( )... M.3.5. Irodalom a könyvtárról ( )... M.4. A könyvtár kiadványai.... M előtti kiadványok.... M utáni kiadványok... M Egyedi kiadványok.... M Időszaki kiadványok, sorozatok... M.5. A könyvtár történetének fontosabb dokumentumaiból... M.6. Képösszeállítás M.6.1. A könyvtári bizottság elnökei ( ).... M.6.2. A könyvtár vezetői ( )... M.6.3. Egyéb képek a könyvtárról... NÉVMUTATÓ.... ANGOL NYELVŰ TARTALOMJEGYZÉK... ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ...
11 11 A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA Ez a szerény kötet az idén 125 éve létező és működő Országgyűlési Könyvtár történetét foglalja össze. Megszületését csupán két egyetemi bölcsészdoktori értekezés és néhány szakirodalmi közlemény előzte meg, amelyek a könyvtár történetének egy-egy korszakát, illetve egy-egy mozzanatát tárgyalták a történettudomány szempontjából. Ez tehát az első kísérlet a könyvtár egész történetének összefoglaló bemutatására. Megszületését nem a célrairányított, szakszerű forráskutatások befejezése, hanem egy esetleges és külső mozzanat felbukkanása indokolta: a könyvtár létesítésének és működésének közelgő 125 éves jubileuma. Ez a jubileum egy ideje kétségkívül és mindenképpen közeledett, eljövetelének időpontja azonban mostanáig kérdéses volt. Az Országgyűlés számára alapító okirat nélkül létesült és mindmostanáig ilyen okirat nélkül működő könyvtár "megalapítása" ugyanis olyan eseménye volt a magyar könyvtártörténelemnek, amelynek "igazi" időpontjára vonatkozóan az egyes könyvtártörténeti szerzők végeredményben érthetően, ha nem is helyeselhetően igen eltérő nézeteket vallottak. A nagyon különböző alapítási időpontokat megjelölő szakirodalmi nézetek kronológiai zűrzavara csak e kötet főszerzőjének azzal az idevágó tanulmányával rendeződött, amely kimutatta, hogy az Országgyűlés könyvtárának létrejötte nem köthető egyetlen időponthoz, mert az valójában egy évekre elhúzódó, több szakaszból álló történeti folyamat volt. A szakirodalom vonatkozó kronológiai zűrzavarát ez a tanulmány ugyan megszüntette, viszont konkrét és megünnepelhető születési évszámot nemcsak nem eredményezett, de ilyennek a létét történészi szempontból helyesen véglegesen ki is zárta. A tanulmánynak ez, a könyvtár élettörténetének kezdetére: a születés időpontjára vonatkozóan negatív végeredménye kielégítheti és bizonyára ki is elégíti a könyvtártörténet kutatóit, de nem kárhoztathatta belenyugvó tétlenségre a könyvtár jelenlegi vezetőjét. Nyomasztotta ugyanis őt az a fájdalmas és méltatlan tény, hogy ez a mégiscsak ötnegyed évszázada működő könyvtár ez alatt az ötnegyed évszázad alatt igaz, hogy más okok miatt, még egyetlenegyszer sem ülhette meg fennállása és működése egyetlen jubileumi esztendejét sem. Járható kiutat keresve ebből a helyzetből, a könyvtár mai vezetője ezért két évvel ezelőtt meghatározta a fent jelzett könyvtárlétesítési folyamatnak azt a pontját, azt az évet, amelyben először jött létre az a három működési tényező, amelynek a léte általában elfogadott kritériuma egy könyvtár létezésének és működésének. Meg kell itt jegyezni, hogy e tényezők közé nem tartozik és az Országgyűlés "házi" könyvtára esetében ténylegesen nem is tartozott kinevezett intézményvezető léte és működése. Az Országgyűlési Könyvtár létrejöttének folyamatában ez a könyvtár-lételméleti alapon kiválasztott és meghatározott kezdő év az 1870-es esztendő volt. Ez volt az első év, amelyben az Országgyűlés könyvtára a könyv-
12 12 tártan szakmai szempontját tekintve és a kicsiny intézményt így mérlegelve, már könyvtárként létezett és működött. Ennek a könyvtártörténeti eseménynek van idén a 125., jubileumi esztendeje. Az Országgyűlési Könyvtár történetét bemutató kötet ebből az alkalomból és erre az alkalomra keletkezett. Ebből következik a sajnálatos tény, hogy sietve készült. Sietni kellett két okból is. Az első: a jubileumiként meghatározható és a jelzett módon meghatározott esztendő már közvetlen közelségben volt. A második: a jubileumi kötet kiadási költségeinek fedezésére az Országgyűlés új elnöke a könyvtár kérésének eleget téve csak tavaly ősszel tehetett és tett ígéretet. A jubileumi kötet létrehozására ekkor egyetlen megoldás mutatkozott. Adva volt egyrészt CSENDES Katalinnak és JÓNÁS Károlynak a könyvtár volt és jelenlegi munkatársainak egyetemi doktori értekezése a könyvtár egy-egy régebbi korszakáról, másrészt JÓNÁS Károly több publikált tanulmánya a könyvtár történetének egy-egy mozzanatáról. Ezek alapján JÓNÁS dr. vállalta, hogy gyors és hézagpótló forráskutatás után megírja az első száz év összefüggő és dokumentált történetét, továbbá azt is, hogy összegyűjti, illetve összeállítja a megszerkesztendő kötet mellékleteinek anyagát. A létrejött jubileumi kötet anyagának túlnyomó többsége tehát az ő munkájának eredménye. Hátra volt még az utóbbi 25 év összefoglaló bemutatása. Ez a feladat csak mennyiségileg volt kisebb az előzőnél, nem volt azonban könnyebb annál sem objektív, sem szubjektív szempontból. Az előmunkálatok teljes hiánya miatt nyilvánvaló volt, hogy a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt "szabályos" történészi feldolgozásról és így dokumentálásról nem lehet szó. Ennek az utóbbi negyedszázadnak a története valójában és mindenképpen "jelenkortörténet", amit ilyenként kellett megírni. Erre a nehéz, nem egyszer kényelmetlen feladatnak a megoldására természetszerűen és szükségképpen csak olyan személy lehetett alkalmas, aki végigélte a könyvtárban ezt a korszakot, amely valójában nem is egy, hanem két korszak. Ilyen személy VEREDY Katalin dr., a könyvtárnak 1958 óta munkatársa és 1975 és 1989 között egyik, illetve egyedüli vezetője, és aki "nyugalomba" vonulása óta is változatlanul a könyvtárban dolgozik. A kötet második fő része: az utóbbi negyed évszázad pontos, és szakmánk szempontjából szakszerű, de a szófukarságig szikár, szövegű, hűséges históriája az ő munkája. Ez tehát a keletkezéstörténete ennek a rövid idő alatt, közeli határidőre elkészített könyvtártörténetnek. E jubileumi könyvtártörténet vállalt feladata és kitűzött célja szerint a jubiláló intézmény létezését: működését és sorsát a kezdetektől sőt, a kezdeményektől kezdve egészen a jubileumi esztendőig igyekszik áttekinteni. Egyszerre a régmúlt és a múlt szakszerű: írott és nyomtatott forrásokon alapuló és/vagy okiratokkal igazolt tárgyilagos története, és egyúttal önként vállalt kényszerűségből a szakszerűen még fel nem dolgozott forrású közelmúlt, sőt, a jelen szükségképpen személyes forrású hűséges históriája. Műfajilag szabálytalan, rendhagyó írásmű tehát, mindenekelőtt a történetírás szempontjából megítélve. Más megközelítésből pedig tartalmi értékei mellett fogyatékosságként magán viseli a közelről fenyegető határidőt állandó szorongással szem előtt tartó munka számos következményét. Szerzői és szerkesztője fájlalják, hogy nem volt idő a kötet sietve összegyűjtött anyagának, mint írásműnek a megérlelésére: tartalmi arányainak kiegyensúlyozására, széptani szeplőinek megszüntetésére.
13 13 Ennek felelősségében mindhárman osztoznak, mert fontosabbnak ítélték a tudottan fogyatékos munkának a jubileumi esztendőben történő nyilvánosságra kerülését, mint kéziratának a jövőben évekig tartó, javító érlelését a könyvtár irattára számára. Budapest, július hó.
14 14 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE c. című, címzetes ET Európa Tanács F. Függelék GYOSZ Gyáriparosok Országos Szövetsége jkv. jegyzőkönyv(e) K. Kiadó Kbiz. Könyvtári bizottság köt. kötet l. lásd M. Melléklet mb. megbízott MTA Magyar Tudományos Akadémia MTI Magyar Távirati Iroda OK Országgyűlési Könyvtár OKT Országos Könyvtárügyi Tanács OSZK Országos Széchényi Könyvtár p. oldal sz. szám(a) SZEB Szövetséges Ellenőrző Bizottság SZÖVOSZ Szövetkezetek Országos Szövetsége TÉBE Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete TIT Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
15 I. RÉSZ A KÖNYVTÁR ELSŐ ÉVSZÁZADA
16 16 1. A KÉPVISELŐHÁZI KÖNYVTÁR MEGALAPÍTÁSA ÉS ELHELYEZÉSE 1.1. Az alapítás előzményei és körülményei Magyarországon az országgyűlést művelődési, szakmai, politikai, tudományos ismeretekkel ellátó könyvtár megalapítására irányuló törekvések már a reformkorban elkezdődtek ben, a különböző politikai felfogású országgyűlési főrendek, követek és jurátusok három kaszinót állítottak fel. Ezek olvasószobákat rendeztek be, tájékozottságuk növelésére rendszeresen vásároltak történelmi, jogi és politikai könyveket. Buzgón olvasták az utóbbi két-három évszázad országgyűléseinek történetét, a frissen hozott törvényeket, a különböző országgyűlési irományokat; megvitatták és terjesztették a könyvekből és más forrásokból megszerzett ismereteket. A politikai működés mellett kulturális, ismeretszerző és -közvetítő missziót is teljesítő kaszinókat 1848-ig minden országgyűlési ciklusban újra és újra megnyitották (TAKÁTS Sándor: A jurátusok kaszinói. M.3.3.). Könyvtártörténetünk szempontjából figyelemre méltó esemény játszódott le az évi országgyűlési ciklus alatt: az országgyűlési ifjak "politikai és tudományos művelődésük, valamint társadalmi csiszolódásuk céljával" július 14-én Társalkodási egyesületet hoztak létre. Az egyesület megalapításában a híressé váló ifjak (LOVASSY László jurátus, PULSZKY Ferenc akit majd az első működőképes könyvtári bizottságban is ott találhatunk az 1860-as évek végén SZEMERE Bertalan, VUKOVICH Sebő stb.) mellett a már kevésbé ifjú, de ugyancsak kiemelkedő történelmi személyiségek (az egylet alapszabályait szerkesztő DEÁK Ferenc, valamint KÖLCSEY Ferenc, WESSELÉNYI Miklós báró stb.) is aktív szerepet vállaltak. Az egyesületnek könyvtára is volt, amely lehetőséget adott az országgyűlési követek oldalán titkári teendőket ellátó jurátusok számára, akik később gyakran szintén követek lettek, hogy törvényhozási iratokat másoljanak és terjesszenek, sőt, arra is, hogy a Metternich-éra alatt betiltott politikai műveket tanulmányozzák. (Részletesen: TAKÁTS Sándor és FEJŐS Imre írásaiban, M.3.3. és M.3.4. alatt.) E parlamenti könyvtárcsírák eredményes tevékenysége elősegítette a szükséges feltételek megteremtését egy törvényhozási szakkönyvtár megalapításához, valamennyi képviselő számára. Ilyen előzmények után ha nincs is szoros okozati összefüggés már nem lehetett véletlen, hogy a törvényhozói munkához beszerzett könyvek, segédeszközök (országgyűlési naplók és irományok, jogszabálygyűjtemények, kézikönyvek) rendszerezésére, rendben tartására ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke június 26-án kinevezte VASVÁRY Károlyt "a képviselőház könyv- és alirattárnokává" (Közlöny, június 28.). A könyvtár azonban sem a forradalomban, sem a szabadságharc idején nem jöhetett létre. A könyvtár tényleges kialakítása a kiegyezés korára tehető. Az alapítás konkrét időpontjáról azonban eltérnek a vélemények: a régi és a mai szakemberek, könyvtárosok állásfoglalása e kérdésben nem egyezik. Néhány példa erre: KÜFFER Béla, a Képviselőházi Könyvtár egykori könyvtárnoka és KUDORA Károly könyvtáros, az első magyar könyvtártan írója, már munkájuk címében is az 1866-os "alapítási" év mellett foglalnak állást. (A képviselőház könyvtárának katalógusa, L. M.3.2.) A "66-osok" táborához csatlakozik PANKA Károly a "Ház" könyvtárának volt igazgatója, aki, bár könyvtártörténeti írásában (Magyar Könyvszemle, L. M.3.2.) az alakulás körülményeit hűen ábrázolja, végül is ezt fogadja el, továbbá a kétkötetes Könyvtári Minerva (Bp L. M.3.4.), illetve CSENDES Katalin is, aki doktori értekezésben dolgozta fel a könyvtár első A kézirat lezárása után dr. PÁLMÁNY Béla szíves közléséből ismertté vált, hogy 1848 júliusában SZEMERE Bertalan belügyminiszter (!) már kinevezte BOJTHOR Endrét könyv- és alirattárnokká. Ő valószínűleg nem követte Debrecenbe a törvényhozást, ezért új könyv- és alirattárnokot neveztek ki 1849-ben.
17 ötven évének történetét (M.3.4.). VÉRTESY Miklós már 1867-től számítja a Képviselőházi Könyvtár működését, amelyről Százéves az Országgyűlési Könyvtár című cikkében írt (Könyvtáros sz.). Az 1868-as "alapítási" év mellett az a legfőbb érv, hogy a képviselőház házszabályai első ízben rögzítették határozatilag a valóságosnak tűnő törekvéseket: "a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít" (M.2.1.). A már említett KUDORA Károly is hajlik ezen álláspont felé: "1868-ban ment formális határozatba a képviselőházi könyvtár felállítása" (M.3.1.). Ám ismerünk még későbbi alapítást valló nézeteket is. A SALLAI SEBESTYÉN-féle kézikönyv 1965-ös kiadásában a szerzők a könyvtár alapítási évét 1869-re teszik (M.3.4.), a Szózat című jobboldali napilap pedig 1921-ben ünnepelte ( M.3.3.) a nemzetgyűlés könyvtára fennállásának 50 éves évfordulóját (eszerint az "alapítás" 1871-ben történt volna). Az 1940-es évek második felében és az 50-es években az ügyrendek és a különböző nyilatkozatok szerint alapítási évként (kapcsolódva VASVÁRY Károlynak az előzőekben már említett kinevezéséhez) 1849-et fogadták el: a könyvtár TRÓCSÁNYI György főigazgató vezetésével 1949-re tervezte egyebek között könyvtári évkönyv (M.3.3.) kiadásával is a századik évforduló megünneplését (amely végül is elmaradt, s az évkönyv sem jelent meg). Ezek után jogos a kérdés: hogyan igazodjunk el az alapítási időpontok sokféleségében? A kérdés eldöntéséhez a legfontosabb bizonyító anyagot a korabeli dokumentumok közül a parlamenti naplók, irományok, jegyzőkönyvek szolgáltatják. Ezek vizsgálata során a következő tényeket állapíthatjuk meg: A képviselőház költségvetési bizottsága 1866 május havi költségvetésében "törvénykönyvek, országgyűlési irományok és a szükséges statisztikai munkáknak a beszerzésére" 1000 forintot utalványozott, és bizottság kiküldését javasolta "egy képviselőházi könyvtár megalapítása iránt" (Képviselőházi Napló, köt p.). Mindez csupán javaslat volt, amely amint azt NAGY Miklós, a könyvtár egykori igazgatója is megállapította 1929-ben megjelent írásában (M.3.3. A könyvtár története és a katalógus rendszere.) az 1860-as évek első lépésének tekinthető a könyvtár létrehozásához, de mindaddig csak javaslat maradt, amíg nem követték intézkedések. Második lépésként a Ház március 18-i ülésén öttagú könyvtári bizottságot választott (Képviselőházi Napló, köt p.) a létrehozandó könyvtár részére szükséges könyvek beszerzésének véleményezésére. Ez a bizottság miután a Ház könyvtárnak való helyiségről nem rendelkezett érdemi munkát nem tudott végezni (emiatt a bizottság nem is ült össze). A következő évben a házszabályok átvizsgálására április 28-án kiküldött bizottság két évig tartó körültekintő munka után GHYCZY Kálmán bizottsági elnök vezetésével jelentésben hangsúlyozza: "Küldetésünkből eredőnek tartottuk még, hogy a törvényhozási munkálkodás könnyítése czéljából könyvtár felállítását is javaslatba hozzuk" (Képviselőházi Irományok, köt p.). Ezt a jelentést, illetve a házszabálytervezetet a képviselőház november 6-i ülésén tárgyalták meg, s a házszabályok elfogadott 215. paragrafusa tekinthető az alapításhoz vezető út harmadik lépésének: "A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak" (l. M.2.1. A képviselőház rendszabályai.). A házszabályokban a könyvtárral foglalkozó hat paragrafus azt a látszatot kelti, mintha a könyvtár már létezne, valójában csak az annak megalapítására vonatkozó határozott és erős képviselőházi akaratot tükrözi, miközben már 1868-at írunk, s az úgynevezett "alapítási év" óta két év eltelt. A képviselőházi könyvtár felállításáról szóló, KUDORA Károly által említett "formális határozat" csakugyan az volt, mert a könyvtár még nem jött létre. Ezt bizonyítja az is, hogy NYÁRY Pál, az első könyvtári bizottság egyik tagja május 24-én kifogásolta: "a könyvtár még nem létezik", s indítványozta egy újabb öttagú könyvtári bizottság megválasztását (az előzőnek már lejárt a működési ideje, hiszen 1869-től új országgyűlési ciklus kezdődött), "mely a t. ház könyvtárának felállítása és szervezése iránt készítsen javaslatot" (Képviselőházi Napló, köt p.). A bizottságot a másnapi ülésen megválasztották májusában tehát még mindig a könyvtár felállítására vonatkozó javaslatot előkészítő bizottság megválasztásánál tartottak. Ettől kezdve azonban már gyorsabban zajlottak az események december 21-én 17
18 18 SIMONYI Ernő képviselő ismét a Ház ülésén sürgette a könyvtár felállítását: "már 4 esztendeje, hogy az országgyűlés ülésez, és akár egy törvénykönyvre, de csak egy naptárra is legyen szüksége valamely képviselőnek, azt megtalálni nem lehet. Én tehát kérem a tisztelt házat, méltóztassék intézkedni aziránt, hogy ezen könyvtár minél előbb fölállíttassék" (Képviselőházi Napló, köt p.). A házelnök erre válaszolva bejelentette, hogy "az elnökség nagy nehezen a szomszéd múzeum épületében szobát talált, melyben circa könyvet el lehet helyezni" (l. ugyanott). Végre tehát meglett a helyiség is, de mint kiderült az május 25-én alakult második könyvtári bizottság még nem készítette el a beszerzendő könyvek jegyzékét, a feladat elvégzésére tehát ismét felszólították. A bizottság még egy utolsó sürgetés (1870. február 15.) után március 25-én jelentést tett a jegyzék elkészültéről "az első könyvbeszerzés és a leendő könyvtár ideiglenes elhelyezése tárgyában" (M.2.2.). Az előbbiekben említett események kétségtelenné teszik, hogy a képviselőháznak addig sem szervezetileg, sem ténylegesen nem létezett a könyvtára, mert az 1866-ban megszavazott felhasználatlan pénzösszegen kívül semmije (helyisége, személyzete, rendszerezett könyvállománya és olvasója) sem volt. Mint láttuk, négy évig tartó próbálkozás után, végül is 1870-ben született meg Képviselőház(i) Könyvtár(a) elnevezéssel a mai Országgyűlési Könyvtár. A könyvtári bizottság HORVÁTH Mihály elnök és HOFFMANN Pál előadó aláírásával március 25-én tett jelentést, amelyben havi 500 forint biztosítását kérték mindaddig, amíg a jelentéshez mellékelt jegyzékben felsorolt 253 legszükségesebbnek minősített művet a Ház be nem szerzi. (M.2.2. A könyvtári bizottság jelentése az első könyvbeszerzés tárgyában.) A képviselőház július 27-i ülésén a kért havi könyvtári pénzügyi költségvetést elfogadta, és utasítva a gazdasági bizottságot, hogy a Ház havi költségvetésébe új rovatként vegye be a könyvtár gyarapítására vonatkozó összeget az utalványozással a Ház elnökét jogosította fel (Képviselőházi Napló, köt p.). Az így kialakított, ekkor még meglehetősen kicsi könyvtár kezelését pedig praktikus okokból a Ház levéltárával és pénztárával együtt a levéltárnok gondjaira bízták. A helyiség, a könyvek, a költségvetés és a személyzet biztosításával az évi alapítás tehát ténynek tekinthető A könyvtár elhelyezése és a helyviszonyok változásai A magyar alsóház könyvtára megalapításakor nem kapott helyet a képviselőházban. A régi pesti képviselőház ugyanis YBL Miklós tervei szerint és vezetésével 1866 tavaszán épült fel, s valamivel később született meg az a javaslat, amelynek alapján a "Ház" 1000 forintot szavazott meg könyvek vásárlására. Az ideiglenesen, 10 évre az állandó és az országgyűlés mindkét házát befogadni képes épület felépítéséig tervezett képviselőház (ma VIII. Bródy Sándor u. 8. sz.) építői tehát egyáltalán nem számoltak azzal, hogy az épület ezzel a rendeltetéssel évtizedekig működik majd, s ráadásul egy állandóan gyarapodó könyvtárral fog bővülni. Mivel a képviselőház hivatalai is csak szűkösen fértek el, a könyvtár kiszorult az épületből: 1869 végén SOMSSICH Pál képviselőházi elnök közbenjárására a Nemzeti Múzeumban kapott egy szobát, hogy a törvényhozás évek óta születőfélben levő könyvtára végre megkezdhesse működését. A Képviselőházi Könyvtár első otthona tehát a Nemzeti Múzeum volt (korábban itt képviselőházi, később évtizedeken át főrendiházi üléseket tartottak). Ez a könyvek elhelyezésére szolgáló kis szoba, amelybe könyv befogadására alkalmas szekrényeket is készíttettek, mindössze 1000 kötetet tudott befogadni. Nyilvánvaló, hogy egy intézmény, amelynek lényegéhez hozzátartozik a szüntelen növekedés, nem maradhatott sokáig ilyen szűkös körülmények között: a múzeumi szoba használata eleve csak ideiglenes megoldás lehetett. Néhány hónap elteltével máris új otthon után kellett nézni október 31-én, a gazdasági bizottság jelentésében szereplő javaslat elfogadásával, a Ház három évre kibérelte a szomszédságban (Józsefváros, Országút sz., később Sándor u. 2. sz. alatt) levő ötszobás, úgynevezett Luby-féle házat a képviselőház könyvtára, levéltára és pénztára számára (Képviselőházi Napló, október 31.). A könyvállomány azonban olyan mértékben nőtt, hogy hamarosan a Luby-ház is kicsinek bizonyult ben GHYCZY Ignác, volt országgyűlési képviselő értékes hagyatékát (mintegy kötetet) örökösei a
19 könyvtárnak ajándékozták (Képviselőházi Napló, köt p.). A könyvek hely híján nagyrészt hozzáférhetetlenül, becsomagolva maradtak. Ráadásul 1873 elején még a hároméves bérleti szerződés lejárta előtt a Luby-házat lebontásra ítélték, így ismételten és sürgősen új helyet kellett keresni a könyvtár számára. A gazdasági bizottság március 1-jei jelentésében így foglalta össze a helykeresésre irányuló erőfeszítések eredményét: "alkalmas... helyiség az országház közelében csak egy találtatott: földszinti helyiségei az első hazai takarékpénztárnak az úgynevezett két pisztoly telken épülő házában" (Képviselőházi Napló, köt p.). Ez nemcsak közel volt a régi pesti képviselőház épületéhez (a Múzeum utca, a Kálvin tér és a Baross utca sarkán), de elég világos és tágas is, amely "minden tekintetben megfelelő". A gazdasági bizottság indítványáról, a könyvtár átköltöztetéséről hosszú viták folytak. Végül, a Ház március 4-i ülésén (l. Képviselőházi Napló, köt p.) PULSZKY Ágost, a könyvtári bizottság jegyzője és VÉCSEY Tamás felszólalása után úgy határozott, hogy a szűkös viszonyok ellenére a könyvtárnak a képviselőház épületében van a helye, mert csak így segítheti kellőképpen a törvényhozás munkáját. A döntés értelmében július 2-án, a képviselőház ülésén, utasították a könyvtári bizottságot, hogy a GHYCZY-könyvtárt vegye át az örökösöktől és helyezze el a képviselőházi társalgóteremben, az elnöki előszobában és az étterem egy részében (Képviselőházi Irományok, köt p.). Így került a könyvtár még ugyanabban az évben harmadik otthonába, a Sándor utcai régi pesti képviselőház épületébe, ahol a költözés eredményeként a GHYCZYhagyatékból akkor besorolt 5876 kötettel együtt 7505 kötet várta olvasóit, a képviselőket. Viszonylag rövid idő eltelte után a helyhiány gondjai újra jelentkeztek. A könyvtári bizottság kénytelen volt többször is napirendre tűzni a könyvtár helyzetének ügyét ban YBL Miklós szakértői véleménye és a képviselőház ülésén jóváhagyott könyvtári bizottsági javaslat alapján átalakították a képviselőházi társalgót és irodát, valamint az első emeleten a tűzbiztos mennyezettel épített termeket (Képviselőházi Irományok, köt p.). Az átalakítás újabb tíz évre megoldotta a könyvtár elhelyezését, mivel az említett helyiségek befogadóképessége elérte a 20 ezer kötetet. (A GHYCZY-hagyaték be nem sorolt része még sokáig ládákban hevert; később egy részét állományba vették, csaknem 6 ezer kötetet pedig, a tulajdonjog fenntartásával, más intézményeknek adtak át.) Az 1890-es évekre azonban így is újra elviselhetetlenné vált a helyhiány és az ebből fakadó zűrzavaros állapot. A zavartalan működés feltételei ekkor már ugyancsak hiányoztak. A helyzetet legjobban KÜFFER Béla (1884 és 1904 között a Képviselőházi Könyvtár vezetője) szavai jellemzik: "A könyvek az egész házban, ahová szekrény csak fért, szétszórtan vannak felállítva", és "fogyván a hely a szekrényekben, ezek teteje is tele van már könyvekkel." (L. A Képviselőház Könyvtárának katalógusa, Bp című kötet bevezetőjében.) Ilyen helyzetben a forgalom lebonyolítása, a könyvek feldolgozása, raktározása és a fejlesztés számos nehézségbe ütközött ben a könyvtár kezelési szabályzatának véglegesítése kapcsán a könyvtári bizottság gróf ESZTERHÁZY Kálmánt és FRANCSICS Norbertet bízta meg annak kivizsgálásával, hogy a könyvtár megfelele a kívánalmaknak (Kbiz. jkv., december 21.). E különbizottság 1895 februárjában megállapította, hogy a könyvek egy része hozzáférhetetlenül hever a szekrények tetején, s a szekrények sem elégségesek. "A bajon a legközelebbi jövőben segíteni kell" jelzik a könyvtári bizottság havi ülésén, amely ILLYÉS Bálintot és BELITSKA Bénit küldte ki alkalmas hely keresésére és sürgős javaslattételre (Kbiz. jkv., február 8.). A mai Országház építési munkálatainak (amelyek STEINDL Imre tervei alapján október 12-én kezdődtek meg, nagynevű építészünk vezetésével) előrehaladása türelemre intette a képviselőházat és könyvtárát is, hiszen jelezte, hogy a helyzet csak átmeneti: nem érdemes tehát energiát és pénzt pazarolni arra, hogy újabb ideiglenes helyre költözzenek. Ezt belátva maga KÜFFER Béla könyvtárnok kérte a könyvtári bizottságot március 28-i ülésén, hogy az új Országházban a könyvtár elhelyezésének ügyét folyamatosan kísérje figyelemmel és kellőképpen képviselje a könyvtári érdekeket (Kbiz. jkv március 28.). Az 1890-es évek második felében a képviselőház könyvtári bizottsága ezért nem véletlenül rendszeresen figyelte a könyvtárral kapcsolatos építkezési tervek megvalósítását. Ezt a könyvtári bizottság április 6-i, március 19-i és április 20-i ülései is bizonyítják márciusában APPONYI Albertnek, a képviselőház és a könyvtári bizottság elnökének vezetésével helyszíni szemlét tartottak, amelyen a könyvtári 19
20 20 selőház és a könyvtári bizottság elnökének vezetésével helyszíni szemlét tartottak, amelyen a könyvtári célokra szolgáló helyiségeket (könyvraktárak, olvasótermek, irodák) tüzetesen megvizsgálták és elkészítették ezek megfelelő beosztását (Kbiz. jkv., június 12.). A költözködés lebonyolítása előtt a képviselőház a könyvtári bizottság javaslatára megteremtette a szükséges személyi és tárgyi feltételeket (munkaerő, pénzügyi fedezet, a könyvtár 50 ajtaját biztonsági zárral szerelték fel, csomagoló- és szállítóeszközöket szereztek be stb.). A roszszabb állapotban levő könyvek beköttetése, majd a portalanítás után, a költözködés 1902 júniusának utolsó hetében a csomagolással kezdődött. A könyvek ólomzáras ládákba kerültek. A munkálatokat KÜFFER Béla könyvtárnok, valamint FÜLÖP Áron segédkönyvtárnok vezette, és ellenőrizte a ládák kocsira rakásától a lerakodásig, az új raktártermekben való elhelyezésig. Minden munkaműveletet pontos naplóvezetés kísért, az ellenőrzés szigorúsága a másfél hónapig tartó munka alatt egy pillanatra sem lazulhatott. A megerőltető, gondosan előkészített és fokozott figyelemmel lebonyolított, folyamatos munka terv szerint, rendben véget ért. Ezt augusztus 6-án gróf APPONYI Albert házelnök a Ház ülésén, november 13-án pedig a könyvtári bizottság ülésén teljes megelégedéssel be is jelentette (Kbiz. jkv., november 13.). A Képviselőházi Könyvtár 50 ezer kötetes állománya 1902-ben hosszú, helyhiányos gyötrelmek után így jutott a Duna-parton frissen felépült Országházba, s új otthonában végre megteremtődtek a működés alapfeltételei. A könyvek a pompázatos könyvtári nagyteremben és még nyolc külön teremben kerültek a polcokra, s az Országház középső szárnyának földszinti, valamint félemeleti részét foglalták el a kupola alatt óta a Képviselőházi, majd Országgyűlési Könyvtár nagyrészt az eredeti helyszínt foglalja el, amit STEINDL Imre építész, APPONYI Albert akkori házelnök, a korabeli könyvtári bizottság (PEKÁR Gyula jegyző aktív közreműködésével) és KÜFFER Béla egykori könyvtárvezető jelölt ki számára, de jelentős változások is történtek. A Ház belső helyigényeinek kielégítése az idők folyamán különböző méretű átalakításokkal járt. Ilyen volt például az, amikor 1913-ban házelnöki utasításra egy könyvraktári termet ki kellett üríteni és átadni. (Ez egy rendezett szak raktári átköltöztetését követelte meg, amit a kupola alatti boltívek elfalaztatása révén oldottak meg.) Közben természetesen a gyarapodás újabb és újabb termeket töltött meg. A könyvtárigazgatónak az 1929-es kötetkatalógusba írt bevezető tanulmánya szerint már "a könyvek 15 teremben vannak elhelyezve, melyekhez 16-ikul a... külön kezelt felsőházi (főrendiházi) könyvtár 5107 kötetét magában foglaló terem járul" (M.3.3. NAGY Miklós: A könyvtár története és a katalógus rendszere.) ig a képviselők (és a felsőházi tagok) a 16 személyes kézikönyvtárban olvastak (itt két-három tisztviselő is dolgozott), külön olvasóhelyiségük nem volt. Ekkor két képviselői olvasószobát létesítettek 12 személy részére, majd 1934-ben a kézikönyvtárt használó külső olvasóknak két nyilvános olvasótermet adtak át, amelyek tovább növelték a könyvtári helyiségek számát (amelyek addig nem töltöttek be könyvtári funkciókat). A II. világháború alatt az állomány további növekedése és az olvasók kulturáltabb ellátása érdekében TRÓCSÁNYI György újabb helyiségeket kért a könyvtári bizottság ülésein. (Helyet kérni és kapni már abban az időben sem volt könnyű. Néha évekbe telt, amíg sikerült megoldani egy-egy ilyen problémát, annak ellenére, hogy a könyvtári bizottság és házelnök-vezetője az üléseken elfogadták a könyvtárigazgató érveit) ban TASNÁDI NAGY András házelnök végül teljesítette az említett kérést (Kbiz. jkv november 16.): a könyvtár megkapta a Naplószerkesztőség régi helyiségeit, három hivatali szobát, amelyekben ezentúl az egyre növekvő szerzeményezési és feldolgozási feladatokat már kevésbé zsúfolt körülmények között végezhették. A II. világháború időszakában állományvédelmi okok miatt, több, ideiglenes belső változtatásra, áthelyezésre került sor. Az 1943-ban hozott légoltalmi intézkedések során egyes jogi szakok (a B3, B4, B5, B7, B9), valamint az A2 Lexikonok, szótárak raktári egység könyvanyagát "a régi nyilvános étterem Duna felé eső szuterén helyiségében" helyezték el (különböző nyílásokat befalaztak, az ablakokat betonelemekkel zárták el). Ezt követően "a négy történelmi szakot (C1, C2, C3, C4) egy emelettel alacsonyabban fekvő helyiségbe tárolták s a raktári anyagot egy hosszú, földszinti helyiségbe gyűjtötték össze" (Kbiz. jkv., november 16.). A háború be-
r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN rr r TÖRTÉNETE Budapest
r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN AZ rr r ORSZÁGGYŰLÉSI TÖRTÉNETE KÖNYVTÁR 1870 1995 Budapest 1995 TARTALOMJEGYZÉK A szerkesztő előszava '. 11 Rövidítések jegyzéke.14 l. AKONYVTAR ELSŐ ÉVSZÁZADA 15 1. A
RészletesebbenIV. RÉSZ M E L L É K L E T E K
IV. RÉSZ M E L L É K L E T E K M. 1. A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK KRONOLÓGIÁJA 1834.07.14. Az országgyűlési ifjak Társalkodási Egyesületet alapítanak könyvtárral. 1849.06.26. ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke
RészletesebbenA könyvtári rendszer
A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat I. A könyvtár általános adatai: Neve: Iskolai és Közművelődési Községi Könyvtár Székhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4533 Sényő, Kossuth. u. 33. Fenntartó neve: Sényő
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA Jelen szabályzat az Országos Széchényi Könyvtárban az általános heti hivatalos munkaidőn kívül ellátott nyilvános könyvtári szolgálat irányításával
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR INTÉZETI KÖNYVTÁRAINAK NYILVÁNTARTÁSI ÉS HASZNÁLATI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR INTÉZETI KÖNYVTÁRAINAK NYILVÁNTARTÁSI ÉS HASZNÁLATI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2018 1.1.9.1. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
RészletesebbenKönyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010
Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY A MKOT és a MKOF szervezésében megvalósuló könyvtárosképző tanfolyamok bemutatása Összeállította: Molnár Andrea Informatikus-könyvtáros MA Wlassics Gyula (1852-1932) miniszter
RészletesebbenAZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Aktualizálva: 2013. január 15. Aktualizálva:
RészletesebbenOroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V.26.) Kt. határozata
határozati javaslatok: Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V.26.) Kt. határozata a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Gárdonyi Géza Városi Könyvtár intézmények összeolvadásával
Részletesebben1. A Könyvtárra vonatkozó általános tudnivalók
A Sola Scriptura Teológiai Főiskola Könyvtára (a továbbiakban Könyvtár) Szervezeti és működési szabályzatának elkészítésekor az alábbi törvények és rendeletek előírásait vettük figyelembe: a kulturális
RészletesebbenCsanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére
Döntéshozatal: minősített többség V-3/2014. Nyü. Ügyiratszám: /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár
RészletesebbenA Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenKülöngyűjtemények a könyvtárakban
Különgyűjtemények a könyvtárakban Állomány rendezés Az egységes gyűjtemény részgyűjteményekre való felosztása Az állomány hasonló méretű állománytestekre van felosztva Központi gyűjteményrész (törzsgyűjtemény)
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük
RészletesebbenA Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata
A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott
Részletesebben9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
RészletesebbenA Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata
A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. Általános rész 1. A könyvtár adatai: 1.1. Megnevezése: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság [a továbbiakban: Múzeum]
RészletesebbenA SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus)
RészletesebbenA Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik
RészletesebbenGalambos Ferenc repertóriumok a MEK-ben
2015/01/23 Galambos Ferenc sok más irodalomtörténeti munkája mellett élete végéig ötvennél több bibliográfiát is készített, köztük a Nyugat, az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar
RészletesebbenVII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek
A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet
RészletesebbenElőterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont
Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Közös Hivatal tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenAZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.
AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. Az egri Főegyházmegyei Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata A szabályzat az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenKönyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv
Könyvtárismeret Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Mi a könyvtár? Könyveknek és egyéb dokumentumoknak olvasásra, művelődésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célokra alkalmassá
RészletesebbenAZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LEVÉLTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LEVÉLTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 BUDAPEST, 2006 1 Hatályon kívül helyezte az ELTE SzMSz I. kötet 4.d) számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár
RészletesebbenKÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 82/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos
RészletesebbenHasználói igényfelmérés értékelése HASZNÁLÓI KÉRDŐÍV
Használói igényfelmérés értékelése 2016. november és 2017. januárja között használói igényfelmérést végeztünk. 25 kitöltött kérdőív érkezett be. A felméréssel az volt a célunk, hogy megismerjük kutatóink,
Részletesebben2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE
DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása
RészletesebbenJELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről
Ikt.sz. 00-33/14 Kelt, 2014.02.04-én Magyarkanizsa JELENTÉS A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről A közkönyvtárnak, mint kulturális intézménynek, feladata az ismeretekhez, információkhoz,
RészletesebbenEgyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből
Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács
RészletesebbenBEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai.
BEKÖSZÖNTŐ A következőkben közzétesszük a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelveket (MEE.SZI 0401-1, -2), melyeket a szerviz tevékenységet végző javító-szolgáltató szakembereknek ajánljuk
RészletesebbenLudwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre
A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény
RészletesebbenAz MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata
Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezése
RészletesebbenXXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott
RészletesebbenKovácsné Garamszegi Marianna vezető könyvtáros Veszprém, MKE Jogi Szekció július 8.
Kovácsné Garamszegi Marianna vezető könyvtáros Veszprém, MKE Jogi Szekció 2016. július 8. FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Feszty Árpád - táblaképek Budapest, V. Markó u. 27. I. emelet 37. könyvtár A FT Könyvtára
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
4. NAPIREND: Ügyiratszám: 1 /71-1/ 2011 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. február 11 i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Wass Albert Könyvtár és Múzeum alapító
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenMozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban
Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban A mozgókönyvtári feladatellátást nyújtó szervezet: Gróf Festetics György Műv. Kp. Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Igazgató: Halász
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Az Országgyűlési Könyvtár digitális gyűjteményei, tervei Markója Szilárd Nemzeti Közszolgálati Egyetem Digitalizálási
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
Részletesebben2. Quaestura raktári egység = 22,22 ifm.
2. Quaestura 1907-1952 411 raktári egység = 22,22 ifm. A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később
RészletesebbenA Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja
A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja Garamvölgyi László könyvtári szakinformatikus Országos Széchényi
RészletesebbenKÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december
KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének
RészletesebbenMTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata
MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 1. A Könyvtár feladata Az MTA ATK TAKI Könyvtárának állománya az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka szolgálata mellett
RészletesebbenMTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára
MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 2013. Budapest, 2013. március 22. Budayné Baráth Blanka MTA ATK TAKI könyvtárosa
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota
RészletesebbenA BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE
Szakmai feladatok: A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2010. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Az intézmény elsődleges, a 2010. évre szóló feladata az alábbi gyűjteményegységek leltározásának folytatása, állagmegóvása,
RészletesebbenElőterjesztés Kun László önéletrajzi regényének kiadásával összefüggő kérdésekről
Előterjesztés I. Kun László biatorbágyi lakos A sötétség diadala című önéletrajzi regénye a közelmúlt magyarországi és biatorbágyi viszonyait ábrázolja, önéletrajzi köntösben. Kun László könyvének kiadását
RészletesebbenÚton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé
Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi
RészletesebbenA Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
RészletesebbenJELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.
JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2016. A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI
RészletesebbenTovábbi munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla
Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges
Részletesebben9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem
Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenKönyvtárhasználati szabályzata
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 1. sz. melléklet A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Könyvtárhasználati szabályzata Érvényes: 2006. szeptember 11-től Aktualizálva: 2013. január
RészletesebbenLevélben értesítsen engem!
2013/01/31 1. oldal (összes: 5) [1]Ez a díszes kötet az Országos Széchényi Könyvtár alapításának [2] 210. évfordulójára jelent meg, s a könyvtár nyomtatott katalógusainak szétküldése alkalmából Széchényi
RészletesebbenA Bibliotheca Hungarica és a Szlovákiai Magyar Adatbank. Roncz Melinda. MKE 49. Vándorgyűlése, Miskolc, 2017.
A Bibliotheca Hungarica és a Szlovákiai Magyar Adatbank Roncz Melinda Úgy érzem, hogy a szlovákiai magyarságnak szüksége van egy olyan tudományos báziskönyvtárra, amely egy fedél alatt őrzi szülőföldünk
RészletesebbenBOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY
BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév II. kategória, 9-10. évfolyam 2014. április 24. csütörtök versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 49 Kedves Versenyző!
RészletesebbenPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ az Önkormányzat által alapított alapítványok tevékenységéről
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ az Önkormányzat által alapított alapítványok tevékenységéről Készítette: dr. Süli Eszter jogi ügyintéző S. Szabó Ferenc Előterjesztő: Tóth
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v. Készült: Jakabszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. február 14-én megtartott képviselőtestületi üléséről
J e g y z ő k ö n y v Készült: Jakabszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. február 14-én megtartott képviselőtestületi üléséről Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. Jelen
RészletesebbenKönyvtári munkafolyamatok
Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Alfolyamatok Részfolyamatok Támogató folyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Vezetési folyamatok Állományalakítás A dokumentum
RészletesebbenA nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében
A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június
RészletesebbenJavaslat. közművelődési intézményvezetők megbízására
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Javaslat közművelődési intézményvezetők megbízására Készítette: Előterjesztő: Becsei Dénes ágazatvezető Tóth
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban
A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese
RészletesebbenVállalkozás, kultúra, polgárosodás
2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix
RészletesebbenA Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök
A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban
Részletesebben11. NAPIREND Ügyiratszám: 1/24-4/2014 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület február 14-i nyilvános ülésére
11. NAPIREND Ügyiratszám: 1/24-4/2014 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 14-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Wass Albert Könyvtár és Múzeum intézményvezetői
RészletesebbenSegédkönyvtáros Segédkönyvtáros Könyvtári asszisztens Segédkönyvtáros
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenVálasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre
Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre Pásztory Gábor által a Felügyelő Bizottság részére küldött kérelmet 2011.június 2-án megkaptuk. A kérelem pontjaiban foglaltakat Felügyelő Bizottság hatáskörébe
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
RészletesebbenA DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM
A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati
Részletesebben275 éve született Benyovszky Móric kiállítás
2016/09/27-2017/01/28 A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Székhely/lakcím 3530 Miskolc, Görgey Artúr u. 11. Adószám/adóazonosító
SZAKMAI BESZÁMOLÓ Pályázati azonosító KKETTKK-56P-04-0050 Pályázó neve: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Székhely/lakcím 3530 Miskolc, Görgey Artúr u. 11. Adószám/adóazonosító 15350844-2-05
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!
Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára
RészletesebbenMÓDOSÍTÓ OKIRAT. 29/2012. (II.23.) közgyűlési határozat
K I V O N A T Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. február 23i ülésének jegyzőkönyvéből 29/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Bródy Sándor
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenPOLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA
2. számú melléklet POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Készítette: Pataki Sándorné Szathmáry Péterné könyvtáros ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A Pollack Mihály Általános Iskola
RészletesebbenFŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 2016 Tartalom I. fejezet: Alapvetés... 4 1.1. A szabályzat célja... 4 1.2. A gyűjtőkört és gyűjteménymenedzsmentet meghatározó jövőkép, küldetésnyilatkozat,
RészletesebbenBeregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete. Épített környezet
Beregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete Paks 1945 utáni épített környezetére vonatkozó adatok kutatása közben az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. február 15-i ülése 12. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. február 15-i ülése 12. sz. napirendi pontja Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Várossal a Mészöly hagyaték kezeléséről kötendő együttműködési
RészletesebbenE LŐ T E R J E S Z T É S
E LŐ T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 2005. május 30- i ülésére Tárgy: A Zirc Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Iroda alapító okiratának módosítása Előadó:
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Pitvaros Község Önkormányzati Képviselőtestületének 2009. augusztus hó 6. napján megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Dénes László polgármester Siket Sándor alpolgármester
Részletesebben