A MAGYARORSZÁGI ÉRDEKEGYEZTETÉS TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI ÉRDEKEGYEZTETÉS TÖRTÉNETE"

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI ÉRDEKEGYEZTETÉS TÖRTÉNETE ÉS HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 2010-IG (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZSZOLGÁLTATÓ SZEKTORRA) Szerző: UNIO 2004 Consulting Kft. Készült a MAT támogatásával, az FSzH közreműködésével, 2010-ben.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Illúziók: gondoskodó állam gondoskodás állam Egy az utunk Rendszerváltás a társadalmi párbeszéd területén Az érdekegyeztetés rendszerének átalakulása a rendszerváltáskor Civilek a pálya szélén Az érdekegyeztetés rendszerének fejlődése az 1990-es évek első felében Szerződést a néppel! Vagy mással. Egymással Királyi, többes Semmit nem tanultak, semmit nem felejtettek Az érdekegyeztetés rendszere 2004-től 2010-ig Bipartit egyeztetési és együttműködési formák Civilek továbbra is a pálya szélén Civilek a saját pályájukon Mi lesz így a motivációval? Ki képvisel? Kit képvisel? A gazdasági szervezetek önszerveződésének erősödése Szabályozási anomáliák Nemzetközi kitekintés: érdekegyeztetés az Európai Unióban Érdekegyeztetés közelebbről: a közúti közforgalmú tömegközlekedés példája A kollektív szerződés elterjedtsége és értéke a versenyszférában Felvezetés a strukturált interjúkhoz Interjú Dénes Andrással Interjú Varga Istvánnal Interjú Solecki Szilárddal A tanulmányban használt rövidítések jegyzéke Felhasznált és ajánlott irodalom

3 1. Bevezetés A jelen tanulmány célja egyrészt, hogy bevezetést-áttekintést biztosítson a közszolgáltató szektor érdekképviseletével most ismerkedők (a munkába most beletanulók, a stafétát átvevők) számára; másrészt pedig, hogy felvessefelelevenítse-összefoglalja mindazon problémákat, melyek az utóbbi 20 év háromoldalú érdekegyeztetési tárgyalásai folyamán, illetve a kialakult érdekegyeztetési rendszerben felvetődtek. Mindazok, akik az érdekegyeztetés utóbbi közel negyedszázadának részletes krónikájára kíváncsiak, ajánljuk a Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet közös honlapjának összefoglalóját i, illetve Héthy Lajos a jelen tanulmányban is több ponton idézett kiváló rendszerező munkáját. ii A jelen munka nem elsősorban a kronológiára, illetve a politikai döntések sorozatának összefüggéseire koncentrál, hanem elsősorban arra a néhány interjúra kíván felkészíteni, melyeket szerzői tapasztalt szakszervezeti, intézményi és civil érdekképviselőkkel vettek fel. A jelen dokumentum célja, hogy politikai szempontból elfogulatlan és erősen kritikus legyen, hogy a es időszakra ne csak szakmai felkészítő, hanem gondolatébresztő is lehessen a STRATOSZ képviselői és tagszervezetei számára. 3

4 2. Illúziók: gondoskodó állam gondoskodás állam 1989 előtt mind a hivatalos sajtóban, mind pedig a szamizdat irodalomban publikáló közgazdászok és szociológusok kételkedtek abban, hogy az 1940-es, 1950-es években lezajlott államosítás jelentős mértékben visszafordítható lenne. iii Ennek ellenére az közötti időszakot az utóbbi években egyre többen aposztrofálják nemhogy a (re)privatizáció, hanem az ország kiárusításának korszakaként. Tény, hogy az utóbbi bő 20 évben mind Magyarországon, mind pedig a valamikor Keleti Blokk államaiban szinte elképzelhetetlen mértékű és ütemű magánosítás zajlott le. Ahhoz képest azonban, ami a privatizáció során történt, a szociálisjóléti rendszerekben máig sokkal kevesebb a változás. A bölcsőtől a sírig tartó állami gondoskodást feltételező rendszer belső logikája változatlan maradt mind a választói elvárások, mind pedig a politikusi gondolkodás (és a választóktól való félelem) szintjén (okán ). Ez az, ami ahhoz a Magyarországhoz vezetett, melyet Kornai János már 1992-ben koraszülött jóléti államnak nevezett. iv Erre 1995-ben a Világbank szakértői is rámutattak: Nemzetközi összehasonlítások mutatják, hogy Magyarország erőforrásainak lényegesen nagyobb hányadát költi jóléti intézkedésekre és intézményekre, mint a fejlődés hasonló fázisában lévő más piacgazdaságok. ( ) A jóléti rendszer reformja elkerülhetetlen, ha Magyarország valaha is csatlakozni akar a magas jövedelmű országok csoportjához. v Vajon ki ígérte a magyar lakosságnak először, hogy alig néhány év, és utolérjük Ausztriát? Lehet, hogy senki. Az akkori (politikai, gazdasági, szakszervezeti) vezetők közös felelőssége, hogy hagyták, hogy egy ország elhiggye, hogy ha új hűtőszekrényt és használt autót tudnak hozni Nyugatról, akkor előbb-utóbb hasonló bérszínvonalra is kerülhetnek mint a sógorok, hiszen már nincsenek határok. Mindezt persze úgy, hogy megtartják a kiépült gondoskodó társadalombiztosítást, szociális juttatási rendszert és úgy, hogy az 1970-es, 80-as években kialakult munkamorálon nem változtatnak. Nem arról van szó, hogy a magyarok nem tudnak dolgozni, sőt. Nem véletlen, hogy a brain drain, vagyis az agyelszívás fogalmát az 1990-es években legszívesebben Közép-Kelet Európával illusztrálták nagy amerikai egyetemeken. A gond ott van, hogy ebben az időszakban elfelejtődött kezelődni az a hozzáállás, miszerint előrejutni csak potyautasként, a közteherviselés alól kibújva, fusizva, kiskapukat kijátszva lehet. Tetszettek volna forradalmat csinálni, utalhatunk vissza Antall Józsefre vi de nem érdemes. Nem visszautalni kéne, hanem azt a felelős véleményformálót megkeresni, aki akkor figyelmeztette az országot, hogy ez már nem diktatúra, itt végre vannak jogok és felelősség is. Sajnos azonban akkoriban nem volt ilyen. Akkor mindenki csak 4

5 jóléti rendszerváltást várt, remélvén, hogy mind a gazdasági, mind pedig a szociális kérdéseket a többpártrendszer és az átjárható határok mintegy varázsütésre megoldják de attól még megmarad a kényelmes munkatempó, a balatoni nyaraló, az olcsó kenyér, és talán könnyebb lesz Zsigulit (vagy fauvét ) szerezni is Derűs estét, köszönhettek Aigner Szilárd meteorológussal sokan akkoriban, de hiába minden várakozás, hiába az ellenzékiek öröme afölött, hogy vértelenül sikerült bedönteni a rendszert, borús idők következtek. Senki nem akadt, aki felhívta volna a figyelmet a szocialista berendezkedés három nagy hibájára, a piacgazdaságra átörökített három nagy illúziójára, melyek a következők: a) A kereslet-kínálati egyensúly felbomlása. A tervutasításos rendszerben a piac nem irányíthatta a termelést. Ennek két súlyos következménye, hogy egyrészt a jó szakemberek alulfizetettnek (és minden marxista retorika ellenére kizsákmányoltnak) érezték magukat, másrészt pedig kiváló táptalaja alakult ki a korrupciónak. Minden volt, kis szívességért, komatálért, borítékért Ha a szükséget pedig le lehetett így gyűrni ben, akkor ki lehet elégíteni 1991-ben is. Csak megfelelő ügyességgel, kapcsolatokkal kell rendelkezni. Módszertanában a milliárdos tételben folytatott olajszőkítés és a szolid GMK-zás nem sokban tér el egymástól, csak nagyságrendjében b) A minőségszemlélet hiánya. Nem videómagnót gyártottunk, hanem (robbanós) Color Star televíziót, de kis szemfülességgel persze és hitelekkel megtámasztott forintárfolyammal hozzájuthattunk a csúcstechnikához. Az, hogy a magyar családba Commodore 64 számítógép kerülhetett, táplálta azt az tévhitet, hogy nemcsak a megszerzésben, hanem az előállításban is (továbbra is) jelen van a magyar találékonyság, mi ugyanúgy tervezünk és termelünk mint a nyugatiak. Pedig nem, már rég nem. A társadalom komoly áldozatokat kellett, hogy hozzon ennek belátására egészen a 2000-es évekig. c) A legvidámabb barakk talmi csillogása. Erről az utóbbi évtizedben viszonylag kevés szó esett a közbeszédben. Csodálkozunk azon, hogy a lenézett szlovákok, románok hogy leléptek bennünket az utóbbi 4-6 évben, szidjuk a mindenkori gazdaságpolitikát ahelyett, hogy belátnánk, hogy a magyar virtus utolsó mentsvárába kapaszkodtunk a gazdaság és a személyes egzisztenciák megroppanása idején is. Az Antall-kormány nem kért adósság-elengedést mint Lengyelország. Sem ők, sem az utánuk következők nem vették komolyan a jóléti és államigazgatási rendszerek átalakításának kényszerét mondván, hogy nem állunk olyan rosszul mint a többiek, nem olyan terhes az örökség, nem olyan nagy az adósság, a mi startvonalunk beljebb van. Bírjuk az autópályát drágán is 5

6 építeni, elvégre eleve több van mint a horvátoknak. Fenn tudjuk tartani a mezőgazdasági támogatások rendszerét, elvégre nálunk minden falu villamosított és már 40 éve ipari-agrárország vagyunk. Satöbbi. Történt ez mindaddig, amíg valóban olyan rosszul nem álltunk mint a többiek Mindezek következtében a rendszerváltást nem jóléti rendszerváltás és gazdasági felemelkedés, hanem összeomlás 2010-ben beláthatjuk, ráadásul fokozatos (többlépcsős) összeomlás (eladósodás, illetve a tartalékok felélése) követte. A 2008-ban kezdődött világgazdasági recesszió a legrosszabbkor érte a magyar gazdaságot, elavult társadalombiztosítással (a háztartásoknak juttatott pénzbeli támogatások közel 80%-a nyugdíj! vii ), átláthatatlan és kirívóan nagy terhet jelentő adórendszerrel, rossz foglalkoztatási szerkezettel, az átlagember számára is nyilvánvaló, pimasz korrupcióval mind állami, mind pedig önkormányzati szinten (autópálya-építések és PPP-beruházások, BKV, budapesti kerületek, önkormányzati beruházások a fővárosban és vidéken, az adott helyhatóság színétől függetlenül) ben a Fidesz-KDNP pártszövetség 68%-os többséget szerzett a parlamentben. Orbán Viktor, a győztes politikai erő vezetője szerint most tetszettünk forradalmat csinálni. viii Orbán ezt arra alapozza, hogy elsöprő mértékű felhatalmazást kapott a kormányzásra, miközben két rendszerváltó párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége eltűnt a süllyesztőben, és a baloldal történelmi vereséget szenvedett. Pedig ez (még) nem a forradalom a Fidesz-KDNP-t választó népet nem a rendszerváltó hevület, hanem a Fidesz-KDNP populista szólamai, ígéretei fűtötték (ugyanezen okból szerepelt kiválóan a választásokon a szélsőjobboldali Jobbik is. Megszorításokkal, racionális érvekkel nem lehet kampányolni a józan észre apelláló és csak sovány vigaszt ígérő MDF az 5%-ot sem érte el, persze eredményét befolyásolták a budapesti szervezeti botrányai és rossz PRstratégiája is). Forradalom akkor következik (majd), ha a zemberek belátják, hogy áldozatvállalás, valódi rendszerváltás nélkül nincs hosszú távú felemelkedés. Ahhoz, hogy mindenki nyerjen, (közel) mindenkinek dolgoznia és adóznia kell. A (Jobbik által is szlogenként használt) radikális változás nem férfias szórakozás, elszámoltatás és kocsiborogatás, netán jó hangulatú kockakődobálás pártszékházak és közintézmények előtt (vagy beléjük), hanem szorgos, kemény, kitartó munka. Vért, verítéket és könnyeket tényleg csak háborúban vagy forradalomban lehet eladni a népnek. A forradalom azonban ugyanúgy, ahogy 1989-ben lett volna továbbra is veszélyes, kontrollálhatatlan jelenség. Ahhoz, hogy teremtő erői felhasználhatóvá váljanak, de pusztítása ne törhessen elő, az érdekegyeztetésnek, a társadalmi feszültségek artikulálásának és levezetésének 6

7 széles és jól működő csatornákkal kell rendelkeznie. A továbbiakban az érdekképviselet közelmúltbeli történetét áttekintve és jelenét interjúkon keresztül feltárva azt vizsgáljuk, hogy alkalmas-e a hazánkban kialakult és működő háromoldalú egyeztető rendszer feladatának betöltésére, vagyis a politikai ÉS nemzetgazdasági döntések közép- és hosszú távú befolyásolására mind a makrogazdasági mutatók javulása, mind pedig a Magyarország határain belül lakók lehető legszélesebb rétegei jólétének előmozdítása mellett. 7

8 3. Egy az utunk A társadalmi párbeszéd célja a civil társadalom bevonása a törvényalkotásba és az állam működtetésébe, vagyis beleszólás, ráhatás engedélyezése a törvényhozó és végrehajtó hatalom döntéseit tekintve mindazok szervezett csoportjainak, akik ezen hatalomnak nem közvetlen gyakorlói. (A definíció szerint tehát a civil társadalom rendkívül heterogén az ebből fakadó legitimációs és reprezentativitási problémákkal a továbbiakban részletesen foglalkozunk is.) előtt értelemszerűen nem volt tér az egyeztetésre, ha igény lett is volna rá, elvégre az országot a dolgozó nép homogén tömege alkotta, melyet a ha esetleg a Párt és ifjúsági szervezete nem képviselt volna maradéktalanul, ott volt a Hazafias Népfront, mely majdnem-alternatívát kínált az előbbiekkel szemben, pontosabban inkább azokat kiegészítette. Elvtársias légkörben majd mindent meg lehetett beszélni, erre ott voltak a szakszervezetek fórumai is, és végül mindig megszületett a marxizmus és az aktuális (állandó ) irányvonal alapelveinek megfelelő konszenzus. A döntési folyamatba történő bevonás, visszacsatolás lehetősége természetesen csak látszat volt. Ez az, amit szociológiai-politológiai szakszóval korporatizmusnak neveznek, melynek lényege az állam (kormány) és a tőle függő szakszervezetek, valamint munkaadók szoros együttműködése, mely valódi népképviselet híján legitimálja a hatalmon lévők döntéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) együttműködése a korporatizmus iskolapéldája: a SZOT állami feladatokat látott el, például a munkavédelem felügyeletét, a kedvezményes üdültetés rendszerének működtetését, valamint a kormánnyal közösen jogszabályokat alkotott. 8

9 4. Rendszerváltás a társadalmi párbeszéd területén Paradox módon a rendszerváltástól mindenki a szocialista berendezkedés és értékrend végső ígéretének teljesülését várta. Azt, amit már Petőfi Sándor (tételes baloldali előképzettség nélkül, hiszen a Kommunista Kiáltvány 1848-ban jelent meg /németül/, és nincs jele annak, hogy haláláig a kezébe került volna) 1847-ben így fogalmazott meg: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! ix A bőség kosara helyett pontosabban fogalmazunk, ha privatizációs svédasztalt írunk. A többi kelet-európai társadalomhoz hasonlóan a magyarnak is csalódottan kellett tudomásul vennie (1989 és 1992 között), hogy ehhez a svédasztalhoz bizony nem fér rendesen hozzá, mert egy szűk réteg már igencsak udvariatlan módon még a székét is odahúzta mellé és buzgón falatozik róla. Az a szűk réteg pedig nem kis részben az 1989 előtt hatalmat gyakorló körből került ki. Az átlagembert azonban nem is annyira ez a tény háborította fel, hanem inkább az, hogy ő miért nem került be ebbe a körbe, vagy legalább miért nem él úgy (hirtelen ) mint egy osztrák. Ha a problémától egy lépést hátrálva jobban belegondolunk, el kell ismernünk, hogy éppen a kapitalizmus szabályai szerint (az eredeti tőkefelhalmozás elvéből következően, vagyis röviden azért, mert pénzből mindenki mindig többet szeretne, tehát esetében nincs értelme határhasznosságról beszélni) a gazdasági rendszerváltás máshogy nem is történhetett volna meg. A szocialista államrend bukása nem egy jótékonysági est keretében zajlott le, bár kétségkívül voltak-vannak olyan idealisták (és/vagy radikálisok) Magyarországon és külföldön egyaránt, akik szerint egy ilyen közjószág-újraelosztó ankétot még most sem volna késő megszervezni. Az emberi természet, a gazdasági racionalitás, illetve a 2. fejezetben pontokba szedett szocialista örökség (illúziók) okán a rendszerváltás a fent idézett Petőfiversnek csak a szabadságjogokra vonatkozó részére terjedhetett ki. A jognak asztalánál valóban mindenki helyet találhatott 1989-től napjainkig, és jelenleg, közepéről visszatekintve szépen megfigyelhető, hogy az eleinte 9

10 pluralizmusként emlegetett vívmány hogyan vált (nem kis mértékben a vele való visszaélések következtében) egyre többek által kárhoztatott közéleti és közkulturális szabadossággá. A társadalmi kontroll, a felelős állampolgári magatartás azonban csak úgy alakul ki, ha adottak az önrendelkezés és az érdekegyeztetés lehetőségei. Ezek sorában az egyik első és a mai napig legfontosabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) létrehozása 1989-ben. Az OÉT megalakulása, a többpártrendszer engedélyezése, valamint a Vörös Hadsereg kivonulása az országból (a szovjet fennhatóság megszűnése) három olyan esemény volt, melyek egyértelművé teszik, hogy igenis rendszerváltás történt. A lehetőségekkel élni viszont azóta is folyamatosan tanulunk. 10

11 5. Az érdekegyeztetés rendszerének átalakulása a rendszerváltáskor decemberében a Grósz-kormány határozata útjára indította az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, amely egy októberi próbaülést követően december 5-én, a Németh Miklós vezette kormány idején alakult meg. Az országos társadalmi párbeszédet abban a formájában, ahogy Magyarországon és a régióban (a következő évben) megjelent, a szakirodalom tripartizmusnak nevezi, három résztvevő csoportjára utalva: a szakszervezetekre, a munkaadókra és a kormányra. A munkaügyi kapcsolatok rendszere a fejlett világban nem egységes. Léteznek kétoldalú (bipartit) modellek is. A bipartizmus a munkavállalók (szakszervezetek) és a munkáltatók (illetve munkáltatói szövetségek) kapcsolatára, ezen belül a kollektív tárgyalásokra és megállapításokra szorítkozik. Ilyen az amerikai és a brit érdekegyeztetési modell. Maga az érdekegyeztetés kifejezés is különféle jelentéstartalmakra utalhat attól függően, hogy milyen helyzetre értjük, illetve milyen kultúrából fordítjuk. Alapvetően a social dialogue szókapcsolatot fordítják vele. Mivel azonban a magyar nyelvben a szociális párbeszéd kifejezés a szociális szó angoltól eltérő értelme miatt zavaró lehet, pontosabb, ha úgy fogalmazunk, az érdekegyeztetés konzultációt és együttdöntést jelent, illetve ezek időről időre és fórumról fórumra (illetve azonos fórumon belül közép- és hosszú távon) változó arányát. A tripartizmus jellemzően közép- és kelet-európai jelenség. Míg az EU régebbi tagállamaiban az angolszász országokhoz hasonlóan a bipartizmus általános, térségünkben az egyeztetést az állam (a mindenkori kormány) közvetlen szerepvállalása kíséri a munkavállalók és a munkáltatók kapcsolataiban. Mint arra Ladó Mária és Tóth Ferenc már 2001-es tanulmányában rámutatott, a hazai makroszintű kapcsolatokban (makroszintű érdekegyeztetésben) napjainkig sem sikerült pontosan meghúzni a határvonalakat a konzultáció és a tárgyalások (megállapodások) között. x Törvényszerű tehát, hogy az OÉT feladatrendszere és státusa kezdettől, a történelmi meghatározottságtól fogva felemás. Mivel eredete nem elsősorban a politikai rendszerváltásra, hanem az 1988-ban kezdődő (persze a politikai rendszerváltástól egyáltalán nem független) bérrendszer-reformra vezethető vissza, küldetése már indulásakor is kettős volt. Egyfelől fórumot kellett biztosítania ahhoz, hogy a bérszabályozás megszületéséhez szükséges döntések a szociális partnerekkel (vagyis a szakszervezetekkel, akkoriban: a szakszervezettel, melyben ellenzéki hangokat is lehetett már hallani) közösen megszülessenek. Másfelől pedig intézményi keretet kellett biztosítania az 11

12 országos bértárgyalásokhoz. Így már 1989-ben egyszerre lett eszköze és szabályozója a központi bérmeghatározásnak. Természetesen ez a bonyolult ágazati és vállalati szerveződés, a decentralizált iparági szakszervezeti struktúra is a rendszerváltás környékén alakult ki. Akkor vált meghatározóvá az egy vállalat-egy szakszervezet elv: az újonnan szerveződő demokratikus mozgalmak ebben a formában jöttek létre, eleve így jegyezték be őket. Ám az örökölt szakszervezeti struktúra reformja során részben a demokratizálódó politikai környezet természetes fejleményeként, részben az évi II. tv. (egyesülési törvény) kötelező alkalmazása miatt szintén a vállalati szakszervezetek dominanciája érvényesült. Ha nem is jegyezték be az összes vállalati szakszervezetet önálló jogi személyként, akkor is az (al)ágazati szövetségekben nagyfokú autonómiával rendelkeznek, mind a tagdíjak felhasználásában, mind pedig vállalati érdekképviseleti politikájuk alakításában. A vállalati szervezetek szabadon dönthettek arról, hogy melyik szövetségbe lépnek be, és csatlakozásuk után is megőrizhették viszonylagos függetlenségüket a választott (al)ágazati szakszervezeti vezetéssel szemben. Az, hogy a szakszervezeti szerveződés súlypontja a vállalati szintre esett, nyilvánvalóan hozzájárult a kollektív alku erősen decentralizált jellegének fennmaradásához, egymást erősítette ebben a munkáltatók ágazati szerződésekkel kapcsolatos ellenérdekeltsége és az ágazati szakszervezetek gyengesége. A szakértők hiánya a szakszervezetek sivár pénzügyi helyzetének következménye arról pedig hosszasan lehetne vitatkozni, hogy a pénzhiány az 1990-es évek első felében hatalmasat zuhant taglétszámnak oka vagy következménye. A szakszervezetek működési költségeiket az elmúlt évtizedben három forrásból fedezték: az örökölt, illetve újra elosztott szakszervezeti vagyonból (tipikusan ingatlanhasznosításból), tagdíjakból és pályázati úton elnyert közpénzekből. A szakszervezeti konföderációk mindegyike, de az ágazati központok többsége is mára már felélte vagyona nagy részét. Ennek látványos a médiában is gyakran taglalt jele a székházak és más ingatlanok eladása, a központok kisebb esetleg bérelt irodákba költözése. A sztrájk idejére, szociálpolitikai vagy önsegélyező céllal gyűjtött jelentékeny ágazati pénzalapok is hiányoznak Magyarországon. Ha pedig az öröklött vagyon elúszott, a tagdíjak elapadtak, akkor más források után kell nézni. A kilencvenes évek közepe óta növekvő mértékben érkeznek a különböző projektekre közpénzekből származó támogatások, részben a magyar kormánytól és hazai köztestületektől, részben nemzetközi szervezetektől. A többé-kevésbé nyilvános projektfinanszírozás mellett meg kell említeni, hogy az új plurális struktúra megszilárdulása óta tudatos szakszervezeti politikává vált különböző befolyásos pozíciók meghódítása az állami intézményekben. Sikeresen hivatkoztak olyan nyugateurópai példákra, ahol a szociális partnerek részt vesznek nyugdíjalapok, 12

13 munkanélküli-biztosítás, szakképzés és más, speciális ágazati pénzalapok kezelésében. Ennek lehetősége 1993 után nyílt meg, amikor a társadalombiztosítási alapok irányító testületébe bekerültek a szakszervezetek és munkáltatók képviselői. Bár a társadalombiztosítási alapok körüli botrányok ezt a szerepet könnyen megszűntethetővé tették az 1998-ban hatalomra került jobboldali kormány számára, de a magyar gyakorlatban a vagyonkezelő és pénzosztó mechanizmusokban való részvétel nem korlátozódott a társadalombiztosításra. Másfelől a 2002-es szocialista választási győzelemmel a szakszervezetek újult erővel követelnek helyet a különböző korporatív struktúrákban, illetve az egyházak és a civil szervezetek normatív állami támogatásához hasonló rendszeres juttatást, sőt, ennek ideológiai háttereként megfogalmazódott az igény a szakszervezeti tevékenység közjószágként való állami elismerésére. xi Mindennek következtében állhatott elő az a szomorú helyzet, melyben ma már sokszor elmondható, hogy a szakszervezetek nem azok a tényezők, melyek révén a munkavállalói oldal befolyásol, hanem azok a tényezők, melyek révén a munkavállalói oldal befolyásolható. A szocialista rendszer a vállalatokat és vállalkozókat kényszerveződésekbe tömörítette. Az öt országos hatáskörű szervezet: a Magyar Gazdasági Kamara (MGK), az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (Okisz),3 a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT), a Szövetkezetek Országos Szövetsége (Szövosz), a Kisiparosok Országos Szövetsége (Kiosz), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz). A békés átmenet lehetővé tette hasonlóan a szakszervezetekhez ezeknek a monopolszervezeteknek az átalakulását önkéntes tagságú, autonóm egyesületekké. Az átalakulás a legtöbb esetben névváltozással is járt. A monopolszervezetek valódi egyesületekké alakulása előtt részben azzal párhuzamosan alakultak új érdekképviseletek is, elsősorban a feltörek vő magánszféra vállalkozásainak képviseletére. Elsőként a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) jött létre 1988-ban. A VOSZ-ból 1990 nyarán kivált középes és nagyvállalatok új munkáltatói szervezetet hoztak létre Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) néven, amely 1991-ben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nevet vette fel. Szintén még 1990-ben alakult meg a Magyar Agrárkamara, amelyet 1995-től a gazdasági kamarák létrehozása miatt Agrár Munkaadói Szövetségnek (AMSZ) neveztek el. Az es átalakulási/megalakulási hullám után egyetlen jelentős munkáltatói szervezet alakult, a legnagyobb állami tulajdonban levő közszolgáltató vállalatok képviseletére 1994-ben létrehozott Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz). (Míg a bekezdés elején felsorolt 9 testület már 1990-től tagja volt az Érdekegyeztető Tanácsnak, a Stratosz az érdekegyeztetési fórumok átalakulása nyomán az első Orbán-kormány idején 1999-ben nyert csak tagságot az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldalán.) 13

14 A gazdasági kamarákról szóló évi XVI. törvény újból intézményesítette a gazdasági kamarákat, amelyeket kötelező tagságon alapuló köztestületként határozott meg. A törvény ugyanakkor elzárta az MKIK-t az érdekképviseleti feladatok ellátásból. Az új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező tagságot. Azóta a kamarák is önkéntes alapon szerveződnek, az eddig végzett közigazgatási feladatok elkerültek tőlük, de még így is számos közfeladatot látnak el. Korábbi tagságuk kevesebb mint 10 százalékát tudták megőrizni. De hogyan is hivatott működni az érdekegyeztetés Magyarországon? A rendszerváltás utáni néhány évben az érdekegyeztetésnek 5 többé-kevésbé pontosan elhatárolható szintje alakult ki, melyet az EU-csatlakozás még egy szinttel fejelt meg (melyen az EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra, az uniós szintű ágazati párbeszéd zajlik, illetve érdekegyeztető fórumok, bizottságok, pl. Szociális Bizottság működnek). Ezek rendszerét szemlélteti az 1. ábra. 1. ábra - Az intézményes érdekegyeztetés szintjei A szintekről, fórumokról, alapvető funkciókról könnyen áttekinthető összefoglalást ad a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) átalakítás alatt lévő weboldaláról letölthető összefoglaló PowerPoint-diavetítés. xii A jelen tanulmány, céljának megfelelően, az érdekegyeztetésben résztvevő szervezetek történetével, illetve elnevezésük és funkcióik változásaival folytatódik. Előtte azonban ki kell térnünk azokra az érintettekre is, melyek (akik) szervezettsége, reprezentativitása és kötődése egyáltalán nem olyan könnyen meghatározható mint a munkavállalói 14

15 vagy munkáltatói érdekképviseleteké és még kevésbé volt ez megfogható az 1990-es évek elején. 15

16 6. Civilek a pálya szélén A rendszerváltáskor burjánzani kezdett a nonprofit szféra. Ez számos okra vezethető vissza: a szocializmus időszakát is túlélt történelmi hagyományokra és sérelmekre, új problémák (környezetszennyezés, munkanélküliség, hajléktalanok) megjelenésére, a társadalmi (jövedelmi) különbségek növekedése miatt fokozottan igényelt jóléti szolgáltatások hiányára, az állam legyengülésére (a felelősség és feladatok áthárítására-leadására), illetve nem utolsó sorban Európa igényére a civil társadalom erősítése iránt. A civil társadalom és véleménynyilvánítás mennyiségi fejlődése azonban nem rejtette el a folyamat minőségi gyengeségeit, vagyis azt, hogy a hangjukat akár országos szinten is hallatott szervezetek jelentős része mögött nem állt jelentős tagság és anyagi erő, vagyis gyakran csak megélhetési civilek szereplésének kereteit adták, vagyis kizárólagos küldetésük az volt, hogy főként állami támogatásokból egy-két embernek és családjuknak megélhetést biztosítsanak. xiii Több év kellett ahhoz, hogy kikristályosodjanak a valóban egyéni-társadalmi támogatásra méltó (azzal mind figyelemmel, mind pályázati pénzekkel életben tartott) kezdeményezések és megerősödjenek a befolyásos civil szervezetek. Ezzel párhuzamosan azonban megjelent (és azóta is jelen van) a politikai pártok azon igyekezete, hogy a jelentősebb szervezeteket magukhoz kössék, élükön saját embereiket lássák, sőt, maguk hozzanak létre önszerveződő csoportokat. (Az ezredforduló után a polgári körök központi felfuttatása ennek extrém példája.) Seres Mária képviselői költségtérítésekkel kapcsolatos népszavazási kezdeményezése (2009.), illetve az általa vezetett Civil Mozgalom párttá alakulásának (és 2010-es országgyűlési választási szereplésének) példája ugyanakkor azt mutatja, hogy a folyamat visszirányban is működhet, azaz az állampolgárok többségét foglalkoztató (irritáló ) kérdésekben van esély arra, hogy hivatalosan kialakított és pénzelt ágazati vagy országos fórumokon kívül is, legitim keretek között az állampolgári kezdeményezések a törvényalkotói munkát is befolyásolják. (Ehhez azonban a civil társadalmi kontroll 20 éves folyamatos fejlődésére volt szükség.) A rendkívül heterogén civil szféra képviseleti problémáiról, legitimitásáról a tanulmány további részében még szó lesz egyelőre térjünk vissza a szervezett és felülről koordinált érdekegyeztetési rendszer történeti áttekintéséhez. 16

17 7. Az érdekegyeztetés rendszerének fejlődése az 1990-es évek első felében Az 1. ábrán bemutatott rendszer lényegi elemei az Antall-kormány idején alakultak ki, illetve erősödtek meg annak ellenére is, hogy a rendszerváltás utáni első kormány megalakulása után felmerült, hogy az OÉT életben tartása a demokratikus fordulat után okafogyottá vált, az érdekegyeztetésnek más, merőben új fórumokat kell keresni, illetve létrehozni. Abban, hogy az MDF vezette kormány ideje alatt az es alapítású szervezet tovább működött, jelentős szerepe volt annak a felismerésnek, hogy a háromoldalú érdekegyeztetés, különösen válságos helyzetekben, jelentős szerepet tölthet be a társadalmi együttműködés erősítésében és a társadalmi béke megőrzésében. Ezt nemcsak az 1991-es taxisblokád kezelésének példája bizonyította, hanem számtalan példa igazolta-igazolja az EU fejlettebb tagállamaiban is. Az országos háromoldalú érdekegyeztetés valamennyi részese számára a legitimitás és a társadalmi támogatottság egyaránt való megerősítését ígérte 1990-ben. Az OÉT-alapítókon és az aktuális kormányzaton kívülállók azonban egyre gyakrabban kifogásolták az országos egyeztetésben résztvevők támogatottságát, illetve legitimitását. A szakszervezeteken azt a demokratikus legitimációt kérték számon, amelyhez a parlamenti pártok a szabad választások révén jutnak, s ami a szakszervezetek esetében nem értelmezhető, velük szemben sehol máshol sem (volt) követelmény, hiszen esetleges érvényesítése a szakszervezetek alárendelését jelenthetné az általános választói (s nem munkavállalói) akaratnak, vagyis visszarendeződést eredményezne a korporatizmusba. Ezzel a problémával részint átfedésben merült a reprezentativitás kérdése. Egyszerűen fogalmazva semmilyen reprezentativitási kritérium nem érvényesült a makroszintű tripartizmus szereplőinek meghatározása során, s ez 1990-ben kétségkívül indokoltnak is volt tekinthető. A reprezentativitás figyelmen kívül hagyása a feleknek azon közös véleményén alapult, mely szerint: a) ahhoz, hogy a partnerek valóban függetlenek, autonómok és relatíve erősek legyenek, jelentős időre lett volna szükség, amit aligha lehetett volna kivárni; b) a szociális partnerek, illetve a munkaadói oldal képviseletének túl korai szelektálása, bármilyen kritériumot is választottak volna, akadályozta volna az organikus fejlődést, akár lehetetlenné is téve az új szervezetek (bármilyen új érdekszövetség) megerősödését (jelentőssé válását); c) egy gazdasági és politikai átmenet időszakában minél több partnert sikerül bevonni, annál nagyobb az esély a társadalmi béke megőrzésére. 17

18 Mindezen meghatározottságoknak megfelelően az Antall-kormány idején lényegesen átalakult az érdekegyeztetés rendszere, augusztus elsején létrejött az Érdekegyeztető Tanács (ÉT). A szereplők száma megnövekedett: a munkavállalókat 7 szakszervezeti konföderáció képviselte, míg a munkáltatói oldalon 9 szervezet kapott helyet (ld. a 2. ábrán). Kormányoldal Munkavállalói oldal Munkaadói oldal Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ( ) Témától függően változó Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ( ) Témától függően változó; állandó tag a mindenkori munkaügyi politikai államtitkár SZOT Autonóm Szakszervezetek MGK OKISZ SZÖVOSZ TOT KISOSZ és KIOSZ (egy közös képviselővel) ÉSZT FSZDL MOSZ MSZOSZ SZEF Szolidaritás ÁFEOSZ GYOSZ IPOSZ KISOSZ Magyar Agrárkamara MGK (MAOSZ, MGKMSZ) MOSZ OKISZ VOSZ 2. ábra - Az OÉT és az ÉT összetételének különbségei Az ÉT érdeklődési köre is tovább bővült: a kormány a bevont érdekképviseletek hatására elfogadta, hogy az ÉT gazdasági (adózás, társadalombiztosítási járulékszabályozás), továbbá a költségvetést érintő kérdésekkel is foglalkozzék. xiv Az új felállásban a kormány elismerte, legalábbis nem feszegette tovább a szociális partnerek legitimitását, azok pedig tudomásul vették ha nem is feltétlenül támogatták azokat a kormányoldali gazdasági kényszerintézkedéseket, melyeket a szakszervezeti tagok (sőt, időnként maguk a munkaadók is) sérelmeztek. 18

19 Annak érdekében, hogy a kölcsönös elfogadásra épülő tripartit struktúra kiegyensúlyozottan működhessen, az ÉT ritka döntési mechanizmus szerint működött. Minden oldalának egy, közös hangon kellett megszólalnia (ez az, melyet a nemzetközi szakirodalom one-voice system -nek nevez xv ). Ennek következtében a tripartit fórum oldalai egy-egy szavazattal rendelkeztek, melyhez az egyes szervezetek különvéleményt fűzhettek. A tárgyaló oldalak tehát közös véleményt kellett, hogy kialakítsanak az ÉT plenáris üléseit megelőző zárt üléseiken. Ebben a sajátos struktúrában a legfontosabb kérdés az volt, hogy az azonos oldalon helyet foglalók együttesen relevánsan képviselik-e a különböző érdekeket, és ezeket mennyire képesek eredményesen egyeztetni. Az egy közös hang egy oldal rendszer az ÉT működési hatékonyságát nagyban fokozta. A tripartit fórum küldetésének újradefiniálása az OÉT és az ÉT szervezeti struktúráinak különbségeiben is tükröződött. Az ÉT (és utódszervezetei) munkáját nagy mértékben bizottságokban végezte, és megalakult saját (központi) titkársága is (ld. a 3. ábrán). Bizottságok Titkárság Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ( ) Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ( ) Nem voltak bizottságai Bér- és Munkaügyi Bizottság Gazdasági Konzultatív Bizottság Információs Bizottság Jószolgálati-Etikai Bizottság Jövedelempolitikai Bizottság Munkaerőpiaci Bizottság Munkavédelmi Bizottság Országos Képzési Tanács Privatizációs Bizottság Szociálpolitikai Bizottság Nem volt titkársága Kis létszámú, mindhárom oldalt kiszolgáló titkárságának elsődleges feladata a plenáris ülések előkészítése volt Elkülönült titkárságok is alakultak a bizottságok kiszolgálására 3. ábra - Az OÉT és az ÉT szervezeti felépítésének különbségei 19

20 Mint azt struktúráik különbsége is mutatja, az ÉT felhatalmazottsága jelentősen különbözött az OÉT-étől, és a megfigyelhető eltérések az általános konzultáció, illetve a jogszabályalkotást megelőző konzultáció feladatainak túlsúlyba kerülése irányába mutattak. Ezt tükrözi a hatásköröket és jogokat összefoglaló 4. ábra is. Illetékesség Feladatok, jogok Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ( ) Bérmeghatározás Foglalkoztatási válságkezelés (részben) Folytasson tárgyalásokat és kössön országos hatókörű megállapodásokat egyes bér-kérdésekben (pl. a minimálbérrel kapcsolatban, a bérszabályozás alóli kivételek tekintetében, a versenyszférának ajánlott bérnövekedés kapcsán) Közösen (tripartit egyetértéssel) határozza meg a kritikus területeknek szánt támogatás mértékét foglalkoztatási válság esetén Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ( ) Gyakorlatilag a gazdaságés foglalkoztatáspolitika összes területe, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra Folytasson tárgyalásokat és kössön országos hatókörű megállapodásokat egyes bér-kérdésekben (pl. a minimálbérrel kapcsolatban, a bérszabályozás alóli kivételek tekintetében, a versenyszférának ajánlott bérnövekedés kapcsán) Folytasson konzultációt a gazdasági, szociális és munkaügyi törvénytervezetekről, illetve minden olyan jogszabályról, amelyet a szociális partnerek kiemelten fontosnak tartanak, beleértve a jogszabályokat megalapozó koncepciókat Folytasson konzultációt az országos jelentőségű, a szociális partnereket érintő kérdésekről (általános konzultáció) 4. ábra - Az OÉT és az ÉT hatásköreinek és jogainak különbségei Az Antall-kormány idején alakult meg továbbá szinte kizárólag az ÉT-ben is helyet foglaló munkavállalói és munkaadói szervezetek képviselőiből az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, amely és között gyakorolta az ellenőrzést a két jelentős állami pénzalap fölött, illetve ekkoriban jöttek létre a költségvetési szféra első érdekegyeztetési intézményei, köztük a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT). 20

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Történeti betekintés

Történeti betekintés Történeti betekintés 2011. december 22.-én a munka Törvénykönyvéről a Kormánnyal egyeztető szakszervezeti tömörülések vezetői, a szféra munkaadói tárgyaltak a Versenyszféra és a Kormány közötti egyeztetések

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3359. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. május 2011. évi törvény a Nemzeti

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Az EVDSZ évi munkaprogramja

Az EVDSZ évi munkaprogramja 1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE SOPRON 2011 A Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező NymE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei

Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei Kisgyörgy Sándor Pásztóy András LIGA Szakszervezetek, Norvég projekt, 2013/14 Budapest, 2014. április 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...3

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23. 1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE Az IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (IPOSZ) országos gazdasági érdekképviselet pályázati

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője Varga Zsolt A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében A módszertani intézmények jövője A közigazgatási reform az európai uniós csatlakozással együtt alapvetően

Részletesebben

Radio Cafe. Hírek

Radio Cafe. Hírek 2010.08.29 Radio Cafe Hírek A Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a gazdaság szereplőit is bevonná a szakképzés megszervezésébe és irányításába a Nemzetgazdasági Minisztérium. Garai Péter, a tárca szakképzésért

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6774. számú törvényjavaslat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Bikal, 2013. október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH 2013. Október 28. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) tervezése A TOP tervezés folyamata

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium 31404/2008. E L ŐT E R J E S Z T É S A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Budapest, 2008. december VEZETŐI

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben