munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE"

Átírás

1 AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Csak ott mennek a dolgok jól ahol pl. a szabó, szappanfözö cukrász etc. és mindenki más is meg van gyözödve róla, hogy az ö iparán, az ö üzletén fordul meg az állam sorsa! " Széchenyi István: Napló Budapest, január 30. Kemecsei József ÉFÉDOSZSZ elnökség tagja

2 2 1. Az ágazat jellegének, struktúrájának bemutatása Az építési tevékenység és az építőipari ágazat a gazdaság sokszínű, összetett szakterülete. Tájékozódási pontként a KSH hivatalos a besorolási és a nyilvántartás rendszerét vehetjük figyelembe. Nehezíti a tisztánlátást az, hogy időnként megváltozik az adatgyűjtés szerkezete. A jelenlegi ; TEAOR 98 osztályozási rendszere szerint az építőipar alágazatai; 451.Építési terület előkészítése, 452. Szerkezetkész épület (rész), egyéb építmény építése, 453.Épületgépészeti szerelés, 454. Befejező építés, 455. Építési eszközök kölcsönzése. A szakma jellemzően az alábbi, belső kategóriákat használja; Magasépítés, Mélyépítés, Anyagipar, Faipar, Szak és szerelőipar, lakossági építés, vasúti, vízügyi építés. 1.1 Az iparág sajátosságai! Az ember ősidőktől művelt tudása az építés.! Az építészet a történelmi korszakok és népcsoportok fejlettségének, kultúrájának fontos kifejezési eszköze.! Az építőipar a mindenkori társadalmi, gazdasági folyamatok érzékeny jelzőrendszere. Az iparág érzékeli először a kereslet, a beruházások csökkenését, a recesszió közeledtét, de a termelés bővítéséhez szükséges beruházások indulását, a fellendülés a konjunktúra kezdetét is.! Az építőipar stratégiai ágazat. Teljesítményéhez fontos nemzeti, gazdasági, és társadalompolitikai érdekek kapcsolódnak, ezért Magyarországon az iparágon belüli tulajdonviszonyok, vállalatszerkezet, foglalkoztatási viszonyok, stb. a mindenkori politikai elvárások szerint alakultak és alakulnak ki. 1.2 Az építőipari ágazat jellemző vonásai 1990 előtt A rendszerváltás előtti korszak építési ágazatában szinte kizárólag a magánvállalkozások, szövetkezetek államosításával, összevonásával, trösztösítésével kialakított, több ezer fős létszámot foglalkoztató állami (köz) tulajdonban álló nagyvállalatok és jellemzően szerényebb kapacitással rendelkező tanácsi (önkormányzati) irányítású építőipari vállalatok működtek. Az iparág ágazattá szervezésére közötti években került sor Az átszervezést követően állami tulajdonú vállalati formában működtek a magasépítő, mélyépítő, szak- és szerelőipari cégek mellett az épületfenntartással, korszerűsítéssel, valamint a tervezéssel, beruházással, a tudományos kutatással és az építőipari minőségellenőrzéssel foglalkozó vállalatok is A tulajdonosi jogokat az ágazatot szakmailag is irányító ágazati minisztérium, illetve az illetékes (önkormányzat) tanács gyakorolta Az iparágban a köztulajdon dominált, de az építőipari palettán mindvégig képviseltették magukat a kisiparosok, később a termelőszövetkezetek építőipari melléküzemágai is Az iparág összteljesítményén belül akkor is jelentős hányadot képviselt és képvisel ma is a lakosság házilagos, "kalákában" végzett építőipari tevékenysége. ( ld.még: melléklet 12.sz. táblázat ) 1.3 A szakszervezeti jelenlét 1990 előtti építőipari struktúrában Az állami vállalatok illetve az ágazati struktúra kialakításával egyidejűleg a magyar szakszervezeti mozgalom politikailag irányított átalakítására is sor került.

3 A szakszervezetek jellemzően ellenzéki szerepköre megváltozott azáltal, hogy a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei hatalmi tényezővé váltak végére 50 szakmai szakszervezetet 19 országos iparági-ágazati szervezetté vontak össze, így megvalósulhatott az "egy vállalat - egy szakszervezet" elv alkalmazása. Az új szakszervezetek politikai irányítással a demokratikus centralizmus módszerét követve végezték munkájukat Az iparági-ágazati szerkezet működésének kezdetén a vállalatok mozgástere kizárólag a központilag kijelölt gazdasági tervfeladatok és a politikai elvárások végrehajtására korlátozódott. A szakszervezetek feladata a párt és a nép közötti összekötő szerep betöltésére, a termelés növelését célzó mozgósításra, a munkafegyelem erősítésére irányulhatott. Szerepük, és hatáskörük volt az ellenőrzésben is A vállalatoknak munkájuk mellett társadalmi, politikai és szociális funkciókat is el kellett látniuk. Ez a működési mód volt jellemző az építési ágazat vállalataira is. Igazgatók és a helyi szakszervezet titkárai által lényegében a rendszerváltásig közösen működtetett intézményesült feladatok; termelést, gazdálkodást segítő tevékenység, brigád, munkaverseny, újítómozgalom, társadalmi munka, tömegsport, könyvtár fenntartás, vállalati lakásépítés szervezése, kamatmentes kölcsönök odaítélése, munkásszállás, üzemi étkeztetés, üzemi négyszög, nőnapi, május elsejei, építők napi ünnepségek, családos vállalati és külföldi üdülések szervezése, kollektív szerződés, munkavédelmi szabályozás, munkahelyi szociális szemlék, téliesítési tervek előkészítése, betartásának ellenőrzése, tisztségviselői képzés szervezése, nyereségrészesedés felosztása, VMDB, üzemi demokrácia fórumainak működtetése, közösségi tudat formálása stb. 1.4 Az építőipari ágazat struktúrájának változása a rendszerváltás folyamatában Az előző pontokban vázolt merev, állami tervutasításos szerkezet az 1968-as gazdasági reformok nyomán enyhült. A vállalati önállóság relatíve legmagasabb szintjét az építőipari vállalatok az 1980-as évek elején, közepén érték el. Ez azt jelentette, hogy az állami, önkormányzati finanszírozású beruházások kivitelezési jogának elnyeréséért a vállalatoknak ajánlatadással pályázniuk, versenyezniük kellett Az építőiparon belüli piaci folyamatok erősödését jelentette a teljesítési segédek (alvállalkozók) egyre nagyobb számú bevonása is. Az első alvállalkozók a vidéki termelőszövetkezetek építőipari melléküzemágaiból, az államközi szerződések alapján foglalkoztatott külföldi (elsősorban lengyel) munkavállalókból, a honvédségtől vezényelt, tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítők állományából, majd a vállalaton belüli saját munkavállalók többletteljesítményének hasznosítására szerveződő gazdasági munkaközösségek (VGMK-k) köréből kerültek ki A nyolcvanas évek végére ezek a lassú, belső iparági-piaci evolúciós folyamatok a világ gazdasági és politikai folyamatainak fő irányába simulva rendkívül gyors és alapvető változásokhoz vezettek Ezt az időszakot olyan események, folyamatok jelezték, mint pl. tagság az IMF-ben, Világbankban, GATT-ban, OECD-ben, a többszintű bankrendszer kialakítása, a társasági és privatizációs törvények előkészítése, jogszabályi dereguláció, a működtőke-befektetések ösztönzése, stb. Majd indul a nyugati tőkebeáramlás, és a spontán privatizáció

4 1.5 A szakszervezeti struktúra változása a rendszerváltás folyamatában Magyarországon az 1950-es évektől egyetlen szakszervezeti központ létezett. A SZOT érdekvédelmi monopóliumát az első független szakszervezet, a TDDSZ megalakulása (1987) törte meg. A változások felgyorsulását jelezte, hogy a SZOT 1988 decemberében országos értekezletet hívott össze, ahol kimondta a kettős funkció és a demokratikus centralizmus feladását, és kinyilvánította a szakszervezetek pártoktól való függetlenségét. Néhány nap múlva megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (1988), megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács (1988), létrejött a Szolidaritás Független Szakszervezet (1989), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (1990). A volt Szakszervezetek Országos Tanácsa 1990-ben további négy konföderációra bomlott: az ipari és szolgáltató szektorban létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az akadémiai és felsőoktatási dolgozók körében az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése (ÉSZT), a közalkalmazottak, köztisztviselők szakszervezetei körében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a vegyipari szakszervezetek körében pedig az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (Autonómok). Az alapvető változásokat két fontos törvény megszületése is jelezte. Az egyesülési jogról szóló évi I. tv. és a sztrájk jogról rendelkező évi VII. tv Az országos szakszervezeti konföderációkat - mint a szövetségek szövetségeit - már az Egyesülési jogról szóló évi I. tv. alapján önálló bírósági bejegyzéssel rendelkező ágazati, szakmai szakszervezetek, szövetségek hozták, hozhatták létre. A bírósági bejelentkezés a szakszervezeti vagyon megszerzése irányában is egy szükséges, elkerülhetetlen lépés volt. Az ágazatok megerősítése, a területi, regionális szerveződésre való felkészülés megkezdése valamiért szóba sem került A korábban egységesen alapszervezeti státusban működő munkahelyi szakszervezetek egy része szintén önálló jogi személlyé vált, másik része továbbra is megőrizte származtatott jogi személyiségű alapszervezeti státusát. A munkahelyi szerveződés koncepciója nem változott, pedig tízezer számra szűntek meg a munkahelyek, és dömpingszerűen özönlötték el iparágunkat az 5-10 fős kisvállalkozások. Olyan szerveződések, ahová az érdekegyeztetés fogalmai, normái ma sem tudnak eljutni. ( ld.még: melléklet 4. 5.és 6. sz. táblázat ) 1.6 Az építőipari ágazat privatizációja, a tulajdonosi szerkezet összetétele az egyes alágazatokban Az építőipari privatizáció egyik sajátossága, hogy az állam, mint a korábbi köztulajdon egyetlen örökösként nevesített képviselője, egyik alágazatban sem kívánta tulajdonosi többségét megőrizni. Ez a tény a szakma berkein belül, különösen a vezető menedzserek körében meglepetést és átmeneti egzisztenciális bizonytalanságot váltott ki. Az állam ugyanis lemondott stratégiai ágazatáról, így szabad lett a vásár. Tőkeerős külföldi befektetőt várt, de tartott tőle szinte mindenki. A pozícióban lévő menedzsereknek (mint ahogyan azt 2002 elején már tudjuk) nagyobb szerencsét jelentett az, ha nem jelentkezett a külső vevő ( ld.még: melléklet 9. és 10.sz. táblázat )

5 5 A privatizáció kezdetének időszakában között a magyar ipar vállalatai az alábbi szerkezetben működtek Megnevezés december 31. Vállalat Szövetkezet Gazdasági társaság Ebből: Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Összesen GKI adatok Privatizáció a magas-építőiparban Az alágazat privatizációs folyamatát gyorsította, hogy az építőipar teljesítménye iránti fizetőképes kereslet től ig jelentősen, közel 40 % ponttal csökkent. Ez a körülmény a teljes építőipari vertikumban kikényszerítette az átalakulási folyamat végigvitelét, a fölösleges termelési és munkaerő-kapacitás leépítését. A magasépítőipari vállalatok privatizációja során az állam kedvező hitelkonstrukcióval (Egzisztencia-hitel) ösztönözte a menedzsment és a munkavállalók közös (MRP-s) tulajdonszerzését.(pl: ARÉV Rt, KÖZÉV Rt, stb) Az ESOP kedvező angol és amerikai, tapasztalatai mellett valószínűsíthetően ebben közrejátszott az a körülmény is, hogy a mélyépítő vállalatok iránti nagy külföldi kereslet miatt jelentős cég szinte nem maradt nemzeti tulajdonban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, a külföldi tulajdon részaránya Építőipar KSH adatok év Kizárólag külföldi Külföldi többségi Hazai többségi tulajdonú vállalkozások száma Összesen Előzetes adatok Privatizáció a mélyépítőiparban A biztos állami megrendelésekkel kecsegtető ágazat vállalatai vonzották leginkább a tőkeerős nyugati befektetőket. Az alágazatban jellemzően a külföldi, és a külföldi többségi tulajdoni arány a meghatározó. A privatizációt követően a korábban hagyományosan mélyépítő profilt követő vállalkozások a kereslethez alkalmazkodva, saját finanszírozási képességükre alapozva a magas-építőipar területén is jelentős megrendeléseket nyertek el.(pl: STRABAG Rt) Privatizáció az építési szak- és szerelőiparban Az építőipar legmunkaigényesebb ágazata. A specializálódott szakvállalatok egy része megszűnt, vagy külföldi tulajdonba kerülve megerősödött. Hagyományosan ebben a szakágazatban működnek legnagyobb számban önálló vállalkozási formában az iparosok.

6 Privatizáció az építőanyag iparban Az iparág az építőipar nyersanyagbázisa, melynek termelési volumene 1990-től az évtized közepéig mintegy 50%-kal csökkent. A privatizáció az iparág meghatározó súlyú vállalatainak külföldi tulajdonba kerülését hozta. Néhány rendkívül sikeres MRP- s cég azért színesíti a palettát.(pl Herendi Porcelán, Tatai Cserép, BVM Épelem, stb) A megvásárolt cégekben meghonosított korszerű technológia, a foglalkoztatott munkavállalói létszám megfelezésével, leépítésével járt együtt. (ld.még: melléklet 10. és 11.sz. táblázat ) A vállalkozások száma, jegyzett tőkéje és külföldi tőkéje Építőipar KSH adatok Külföldi érdekeltségű vállalatok Egy szervezetre jutó év Jegyzett tőkéje ebből külföldi jegyzett tőke ebből külföldi száma milliárd forint millió forint ,8 44,8 44,9 41, ,9 39,8 38,7 35, ,7 35, Privatizáció az Épületfenntartás és épületüzemeltetés terén Az alágazat cégei a magas-építőiparhoz hasonlóan többségi nemzeti tulajdonban vannak. A külföldi befektetések megoszlásának aránya ágazatonként Ágazatok A külföldi befektetések megoszlása (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,9 1,1 Bányászat 0,5 0,4 Feldolgozóipar 38,4 37,4 Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 14,8 11,1 Építőipar 1,9 1,5 Kereskedelem, javítás 12,3 12,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,8 1,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7,1 8,2 Pénzügyi tevékenység 10,7 10,4 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 10,1 13,5 Oktatás 0,0 0,0 Egészségügyi és szociális ellátás 0,1 0,1 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1,4 2,3 Összesen 100,0 100,0 KSH adatok Az építőipar tulajdonosi szerkezetének összetétele, a változások trendjei Építőipar A megfigyelt időszak Állami tulajdon Külföldi tulajdon Belföldi társasági tul Egyéb belföldi tul Összesen/ százalék Forrás: Ipari és kereskedelmi Minisztérium Gazdasági Minisztérium kiadványa ( ld. még: melléklet 9.és 10.sz. táblázat )

7 Az építőipari ágazatban foglalkoztatottak létszáma és állománycsoportonkénti megoszlása Év Építőipar Fizikai fő Szellemi fő Összesen fő Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés I-XII hó Összesen (fő) KSH adatok 1.8. Az építőipar foglalkoztatási szerkezete a munkaidő jellege szerint Év Építőipar Teljes munkaidős fő Nem teljes munkaidő/fő Összesen Fő Összesen KSH adatok Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés A MAGYAR GAZDASÁG JELLEMZŐ ADATAI GDP- mutatók (1989 = 100 ) GDP- növekedés ( % ) * Ipari termelés növekedése ( % ) * Fogyasztói árak növ. mutatója ( % ) * Munkanélküliségi ráta (ILO ) Foglalkoztatottak száma ( % ) * Munkaerő termelékenysége ( % ) a ) * Bruttó reálbér növekedése ( % ) * Nettó reálbér növekedése * a)*= GDP/munkavállaló * = előző év = 100 % Forrás: KSH adatok / A Munkaadó Lapja sz

8 1.9. A működő építőipari vállalkozások száma jogállás és létszám kategóriák szerint 8 Építőipar Létszám kat. 5 fő alatt 5-9 fő fő fő fő 250 fő felett Összesen KSH adatok Év Jogi személyiségű társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli társaság vállalkozás Egyéni vállalkozó Összesen Az építőiparban foglalkoztatottak munkavédelmi helyzete Az építőiparban foglalkoztatottak munkavédelmi helyzetét az ÉFÉDOSZSZ rendszeresen áttekinti. Legutóbb május hónapban tűzte napirendjére. A munkavédelem helyzetéről az OMMF ez alkalomra készített hivatalos tájékoztató anyagának szó szerinti idézésével kívánunk információkat adni. Az OMMF Fővárosi Felügyelőségének ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fővárosban a tőkeerős építőipari cégek által lebonyolított nagy beruházások a jellemzőek. Munkabiztonsági és munkaügyi szempontból a gondot elsősorban az e körbe tartozó irodaházak, bevásárlóközpontok és szórakoztató centrumok építési kivitelezése jelenti. A fővállalkozók a kivitelezési munkákba számtalan kisebb céget, mint alvállalkozót vonnak be, a fővállalkozók által bevont alvállalkozók pedig a legtöbb esetben nem maguk végzik a konkrét kiviteli tevékenységet, hanem újabb - esetenként egy-egy azonos munkára több szubalvállalkozóval kötnek szerződést a kivitelezési munkák elvégzésére. Ez kaotikus állapotot eredményez és a munkabiztonsági előírások és munkaügyi szabályok kijátszásához vezet. Az előzőekben vázolt vállalkozói láncban tapasztalataink szerint a lánc vége felé egyre alacsonyabb díjért vállalkoznak a munkáltatók, és csak a munkabiztonság rovására tudják a munkát elvégezni, mert az igen alacsonyra szorított vállalkozói díjból már nem tudnak megfelelő összeget fordítani a biztonságos munkakörülmények kialakítására. Nehezíti az alvállalkozók helyzetét, a fővállalkozó által diktált rövid határidő, a határidő csúszással járó kötbérfizetési kötelezettség veszélye, a vállalkozói díjak kifizetésének elmaradása (jellemző a vállalkozói díj több hónapos késéssel történő átutalása), illetőleg a jelentős kintlévőségek. E nehézségeket a legalapvetőbb munkabiztonsági előírások szándékos megsértésével, a védelmi megoldások mellőzésével, a megfelelő munka- és védőeszközök beszerzésének elmulasztásával, illetőleg a műszaki karbantartás elhanyagolásával igyekeznek áthidalni. Törekvéseiket a következő megrendelés reményében, a megrendelő (fővállalkozó) irányában való mindenáron megfelelni akarás jellemzi. Ebben a helyzetben szinte természetes, hogy kiadásaikat a minimálisra szorítják, és a munkabiztonság személyi és tárgyi feltételeinek kialakítására még az elvárható minimális összeget sem fordítják. Összes munkabalesetből Ágazat Összesen Előző év %- ában Halálos Súlyos csonkulásos Egyéb súlyos Súlyos összesen Csonkulásos összesen Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozó ip Villamosenegia ip Építőipar Oktatás OMMF adatok Az iparág elfogadhatatlan munkavédelmi és munkaegészségügyi helyzetét objektív forrásokkal bizonyítjuk. Az abban foglaltakhoz egy szakszervezet csak azt teheti hozzá; a változtatás elkerülhetetlen.

9 Az építőiparban foglalkoztatottak bérhelyzete, bruttó és nettó keresetek alapján Év 1999 Építőipar Fizikai bruttó kereset (Ft/hó) Szellemi bruttó kereset (Ft/hó) Összesen (Ft/hó) Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés KSH adatok, Év 1999 Építőipar Fizikai nettó kereset (Ft/hó) Szellemi nettó kereset (Ft/hó) Összesen (Ft/hó Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés KSH adatok A legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatok nettó átlagkeresetének alakulása 1999-ben Ágazat Fizikai foglalkozásúak (Ft) Szellemi foglalkozásúak (Ft) Alkalmazottak összesen (Ft) Textília, bőrtermék gyártása, ruházati ipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szociális ellátás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Építőipar Humán-egészségügyi ellátás Kereskedelem, javítás Nemzetgazdaság összesen KSH adatok Az építőipar bérpozíciói néhány év alatt radikálisan leromlottak. Korábban a bányászat után a második legjobban fizető ágazat volt az építőipar, ma pedig a személyes tapasztalat és a statisztika is az egyik legrosszabb bér pozíciót igazolja vissza. Az okok valószínűsithető forrásai: túlkínálat a munkaerőpiacon, a munkavállalók alacsony érdekérvényesítő képessége, a fekete gazdaság dominanciája.

10 A magyar építési vállalkozások költségszerkezete Megnevezés Év Építőipar Ebből Megoszlás (%) szerkezetkész Ép. gépészeti befejező épület szerelés építés Anyag- és energiaköltség , Igénybe vett anyagi jell szolg , Eladott áruk beszerzési értéke , Alvállalkozói teljesítmények értéke , Bérköltség és személyi jell egyéb kif , TB járulék , Értékcsökkenési leírás , Egyéb költségek , Egyéb ráfordítások , Összesen , , Az adatok összevetése alapján vitatható a magas bér és közterhekre vonatkozó hiedelem. Különösen akkor ha a változás irányát is figyelembe vesszük Jellemezze az ágazat jelenlegi gazdasági helyzetét Az építőipar a nemzetgazdaság integráló ágazata. A többi iparág közel féle termékét építi be, használja fel, ezért az iparág teljesítményének növekedése húzó hatást vált ki az ipar termelésére. Emellett fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, így új munkahelyek létrehozását is lehetővé teszi. Az ágazatot ugyanakkor hátrányosan érinti az építési igények ciklikussága. Az építőipar a GDPhez átlagosan 4-7%-os nagyságrenddel járul hozzá a munkaviszonyban állók 4-6%-os foglalkoztatási arányának fenntartása mellett. ( ld.még: melléklet 8.sz. táblázat ) Az építőipar domináns szereplői a kisvállalkozások. Az építőipari termelés több mint 60%-át - hasonlóan a EU-hoz - az 50 fő alatti kisvállalkozások adják, akik a globalizáció kihívásaira jellemzően tevékenységük specializációjával próbálnak reagálni. A kisvállalkozások termékeik, technológiájuk szűk körében a minőségi követelmények egyre magasabb szintjét teljesítve kívánják piaci pozíciójukat megőrizni, növelni. ( ld.még: melléklet 4.sz. táblázat ) Az ISO Fórum 2000 decemberében lezárt adatai szerint 3423 vállalkozás rendelkezik ISO 9000-es szabványsorozat szerint tanúsított minőség irányítási rendszerrel. Ebből 712 gazdasági társaság építőipari tevékenységet folytat. Kiépített környezetirányítási rendszerrel (ISO 14000) az építőipari ágazatban 22 cég rendelkezik

11 Az építőipar egészét a foglalkoztatottság radikális leépülése jellemezte a piacgazdaságra történő átállással A foglalkoztatás csökkenése jóval meghaladta a termelés visszaesésének mértékét. Az élőmunka hatékonysága évről évre növekvő tendenciát mutat. ( ld.még: melléklet 4.sz. táblázat ) A hatékonyság növekedésével nem áll arányban az ágazatban foglalkoztatottak jövedelmi pozíciója Az építési piac negatív jelensége a fekete foglalkoztatás. Becsült aránya az EU országaiban tapasztalt mértékeket vélhetően meghaladja A fekete foglalkoztatás és munkavállalás elleni fellépés alapvetően kormányzati, hatalmi feladat. Eszköze az ellenőrzés, a szigorú szankcionálás, illetve szabályozáson keresztül az érdekeltségi viszonyok átalakítása. ( A jelenségről, annak lehetséges belső okairól bővebben az 1.15 pontban) A Státus-törvény és ahhoz kapcsolódóan a magyar munkaerőpiac megnyitása munkaerő-túlkínálat révén veszélyeket jelent a magyar munkavállalók foglalkoztatására, rövid és hosszú távon munkakörülményeikre, jövedelmi viszonyaikra, tárgyalási és érdekérvényesítési pozícióikra egyaránt A kormány középtávú gazdasági stratégiája prioritásai között szerepel a beruházásösztönzés. EU elvárás az infrastruktúra fejlesztés. Az új lakáspolitika és a lakástámogatási rendszer megújítása, az önkéntes lakástakarék-pénztárak megtakarításainak piaci megjelenése, a stratégiai jelentőségű közlekedési hálózatok (közút, vasút) fejlesztése, a vízgazdálkodással összefüggő kikötő és kombinált szállítási rendszerek fejlesztési igényei is a növekedést segítik. A bevásárló- és szórakoztató központok vidéki városokra kiterjedő építési igénye, az épület felújítások tömeges megkezdése, a műemlékvédelem, kézműves szakmák iránti fokozódó igény, és a külföldi befektetők, továbbá az iparban megvalósuló fejlesztések mind azt a valószínűsítik, hogy közötti években az építőipar az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor lehet A magyar építési vállalkozások a minőségi követelmények és szellemi színvonal tekintetében jelenleg már képesek eleget tenni a megnövekedett vevői igényeknek, tőkeerejük, műszaki fejlesztésre és technológiai megújulásra fordítható forrásaik hiánya azonban rontja versenypozíciójukat Az ágazat számára hatalmas kihívást jelent az európai integrációs folyamat. Különösen nagy, pénzben és szellemi kapacitásban megtestesülő erőfeszítést igényel a fenntartható, környezetbarát építési folyamathoz, az innovációhoz, a kutatásfejlesztéshez és az építési ágazat információs társadalomba kapcsolásához fűződő elvárások teljesítése Várhatóan milyen mértékben, és milyen módon érinti az ágazat munkaadói és munkavállalói körét az EU csatlakozás Egymondatos meghatározások az iparág munkáltatói szervezeteinek nézőpontjából Erősségek, remények! A más ágazatoknál korábban megkezdett piaci verseny,

12 12! nagy intenzitással lezajlott az iparág strukturális átalakulása, végbement a privatizáció,! élő külföldi kapcsolatok révén megszerzett szakmai tapasztalat,! a minőségbiztosítási rendszerek átvétele, működtetése,! tapasztalt, nemzetközi szinten elismert szakember, és szakértőgárda,! az EU-hoz képest olcsóbb munkaerő háttér,! alkalmazkodó képesség,! a hazai építőipari vállalkozók szabad külföldi vállalkozási lehetőségei,! nemzetközi kapcsolatok fejlődése,! kiterjedtebb, megbízhatóbb piaci információk,! érdekérvényesítési lehetőségek megerősödése. Gyengeségek, veszélyek! A tőkehiány,! a kis K+F kapacitás,! a hitelgarancia intézményének fejletlensége,! a hazai munkakörülmények és életvédelmi helyzet állapota,! nyelvtudás jellemző hiánya,! a megfelelő mélységű vállalkozási menedzsment ismeretek hiánya,! likviditási, projektfinanszírozási nehézségek,! a fizetési fegyelem hiányosságai,! a környezet tudatos építési gyakorlat esetlegessége,! az információs társadalomba kapcsolódás viszonylagos elmaradottsága,! az iparág gyenge érdekérvényesítő képessége,! erősödő versenyhelyzet,! az üzleti morál alacsony színvonala,! szabály- és jogkövető magatartásra való áttérés nehézségei,! késedelmes fizetések gyakorlata, láncolata,! az építőipari korrupció jelenléte,! a munkavállalói érdekérvényesítő képesség erősödése,! az egyre általánosabbá váló megállapodások, munkabérek, munkafeltételek, javításának növekvő költségei,! az építőipar és az építőiparos negatív hazai megítélése Egymondatos megállapítások a szakszervezetek és a munkavállalók nézőpontjából Várakozások, remények! Maximális elvárás; egyeztetett, átütő erejű és határozott politikai, munkáltatói, szakszervezeti közös szándék egy új EU-kompatibilis, versenyszféra egészét átfogó érdekegyeztetési struktúra kialakítására és annak végigvitele.! Minimális elvárás; a megváltozott munkahelyi viszonyokhoz, vállalatszerkezethez igazodó középszintű érdekegyeztetés megalapozása, elindítása.! Az ágazati érdekegyeztetés számára "támogató környezet" biztosítása.! A munkáltatói és ezúttal kiemelten a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek helyzetbe hozása, ágazati, területi, regionális működési feltételeik megteremtésének költségvetési támogatása.! A munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek reprezentativitási szabályainak újragondolása.! A munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogköreinek újraszabályozása, kormányzati intézkedésekkel egymásrautaltságuk, megállapodási kényszereik erősítése.

13 13! A szakszervezetek megkerülhetetlen részeseivé válnak a tisztességes bérek szabályozásának, az emberhez méltó egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésének.! Szakmán belül biztosítottak az építés munkahelyi átöltözés, a folyóvizes napi tisztálkodás és az étkezés feltételei.! Szakszervezetek részesei a szakmán, régión, ágazaton, országon belüli versenyfeltételek közelítésének, melynek eszköze az országosan kiterjesztett ágazati kollektív szerződés és bértarifa megállapodás.! A szakszervezetek eszközeikkel segítik az építőmunkások, alkalmazottak középosztályi életszínvonalának elérését.! Szolidáris bérpolitikájukkal hozzájárulnak a fogyasztói társadalom kiterjesztéséhez! A szakszervezetek eszközöket kapnak a szakmán belüli "piszkos verseny" elleni fellépéshez, a foglalkoztatási, munkavédelmi törvények betartásának ellenőrzéséhez.! Munkavállalók érdekvédelmi szervezetei erre képesek tehát segítenek a nyelvi, számítástechnikai, EU ismereti képzésben, és a munkavállalók munkaerő piaci pozíciójának javításában.! A politika végre felismeri előnyeit ezért támogatja hogy a kreatív, szorgalmas magyar munkavállalók cégükben tulajdont szerezhessenek.! Az építési ágazat és a munkaügy önálló kormányzati képviselettel rendelkezik.! Végre javul a magyar építőmunkások jelenleg negatív hazai megítélése. Gyengeségek, veszélyek! Az építőipar kaotikus belső viszonyainak megváltoztatásában szinte egyedül a gyenge érdekérvényesítő képességű, viszonylag kis létszámú, munkaviszonyban álló munkavállalók érdekeltek.! Az ágazatban működő szakszervezetek és a munkaviszonyuk elveszítésével fenyegetett munkavállalók egyaránt felkészületlenek, eszköztelenek a felhalmozó, kizsákmányoló kapitalizmus nyílt, durva de magyar viszonyok között törvényes módszereivel szemben.! A politikailag befolyásolt szembeállított országos szakszervezeti konföderációk, és a szakszervezeti vagyon birtoklásával megosztott ágazati szakszervezetek napjainkra elveszítették tagjaik jelentős részét, de szakértői apparátusuk tudását is.! A munkahelyi szakszervezeti alapszervezetek nem képesek egyéni érdekvédelem gyakorlására, de segélyező, üdültetési funkciójuk is kiürült Működésük tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása alapvetően a munkáltató jóindulatától függ.! A KSZ kötés, bérmegállapodás, a rendszeres bérfejlesztés nem kötelező; új munkavállaló alkalmazása első bérmegállapítása, a munkaidő beosztás, teljesítmény-követelmények meghatározása pedig kizárólagos munkáltatói jog.! A szakszervezettel kötött minden megállapodás korlátoz. Az önkéntesen vállalt teher és kötöttség a piaci pozíciót rontja, így az ellentétben áll a munkáltató üzleti érdekeivel.! Az építőipari átlagos bérek a minimálbér közelére estek vissza.! A súlyos, halálos munkahelyi balesetek száma az építőiparban a legmagasabb.! Alacsony a munkavállalók nyílt, konfliktusvállaló készsége, az eredményeket több évtizedes beidegződés, és a munkáltatók határozott kemény fellépése miatt készen várják.! Hiányzik a közös fellépés sikerélménye, nem fejlődött ki a "civil kurázsi".! A több százezer főt érintő építőipari leépítések, a hazai munkanélküliek jelenléte, a külföldi magyarok és a Státus-törvényhez kapcsolódóan megnyitott lehetőségek a

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata 257 A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Közhasznú Társaságot az Európai Uniós csatlakozásra való hatékonyabb felkészülés érdekében

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben