munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE"

Átírás

1 AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkavállalói oldal képviselőinek TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Csak ott mennek a dolgok jól ahol pl. a szabó, szappanfözö cukrász etc. és mindenki más is meg van gyözödve róla, hogy az ö iparán, az ö üzletén fordul meg az állam sorsa! " Széchenyi István: Napló Budapest, január 30. Kemecsei József ÉFÉDOSZSZ elnökség tagja

2 2 1. Az ágazat jellegének, struktúrájának bemutatása Az építési tevékenység és az építőipari ágazat a gazdaság sokszínű, összetett szakterülete. Tájékozódási pontként a KSH hivatalos a besorolási és a nyilvántartás rendszerét vehetjük figyelembe. Nehezíti a tisztánlátást az, hogy időnként megváltozik az adatgyűjtés szerkezete. A jelenlegi ; TEAOR 98 osztályozási rendszere szerint az építőipar alágazatai; 451.Építési terület előkészítése, 452. Szerkezetkész épület (rész), egyéb építmény építése, 453.Épületgépészeti szerelés, 454. Befejező építés, 455. Építési eszközök kölcsönzése. A szakma jellemzően az alábbi, belső kategóriákat használja; Magasépítés, Mélyépítés, Anyagipar, Faipar, Szak és szerelőipar, lakossági építés, vasúti, vízügyi építés. 1.1 Az iparág sajátosságai! Az ember ősidőktől művelt tudása az építés.! Az építészet a történelmi korszakok és népcsoportok fejlettségének, kultúrájának fontos kifejezési eszköze.! Az építőipar a mindenkori társadalmi, gazdasági folyamatok érzékeny jelzőrendszere. Az iparág érzékeli először a kereslet, a beruházások csökkenését, a recesszió közeledtét, de a termelés bővítéséhez szükséges beruházások indulását, a fellendülés a konjunktúra kezdetét is.! Az építőipar stratégiai ágazat. Teljesítményéhez fontos nemzeti, gazdasági, és társadalompolitikai érdekek kapcsolódnak, ezért Magyarországon az iparágon belüli tulajdonviszonyok, vállalatszerkezet, foglalkoztatási viszonyok, stb. a mindenkori politikai elvárások szerint alakultak és alakulnak ki. 1.2 Az építőipari ágazat jellemző vonásai 1990 előtt A rendszerváltás előtti korszak építési ágazatában szinte kizárólag a magánvállalkozások, szövetkezetek államosításával, összevonásával, trösztösítésével kialakított, több ezer fős létszámot foglalkoztató állami (köz) tulajdonban álló nagyvállalatok és jellemzően szerényebb kapacitással rendelkező tanácsi (önkormányzati) irányítású építőipari vállalatok működtek. Az iparág ágazattá szervezésére közötti években került sor Az átszervezést követően állami tulajdonú vállalati formában működtek a magasépítő, mélyépítő, szak- és szerelőipari cégek mellett az épületfenntartással, korszerűsítéssel, valamint a tervezéssel, beruházással, a tudományos kutatással és az építőipari minőségellenőrzéssel foglalkozó vállalatok is A tulajdonosi jogokat az ágazatot szakmailag is irányító ágazati minisztérium, illetve az illetékes (önkormányzat) tanács gyakorolta Az iparágban a köztulajdon dominált, de az építőipari palettán mindvégig képviseltették magukat a kisiparosok, később a termelőszövetkezetek építőipari melléküzemágai is Az iparág összteljesítményén belül akkor is jelentős hányadot képviselt és képvisel ma is a lakosság házilagos, "kalákában" végzett építőipari tevékenysége. ( ld.még: melléklet 12.sz. táblázat ) 1.3 A szakszervezeti jelenlét 1990 előtti építőipari struktúrában Az állami vállalatok illetve az ágazati struktúra kialakításával egyidejűleg a magyar szakszervezeti mozgalom politikailag irányított átalakítására is sor került.

3 A szakszervezetek jellemzően ellenzéki szerepköre megváltozott azáltal, hogy a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei hatalmi tényezővé váltak végére 50 szakmai szakszervezetet 19 országos iparági-ágazati szervezetté vontak össze, így megvalósulhatott az "egy vállalat - egy szakszervezet" elv alkalmazása. Az új szakszervezetek politikai irányítással a demokratikus centralizmus módszerét követve végezték munkájukat Az iparági-ágazati szerkezet működésének kezdetén a vállalatok mozgástere kizárólag a központilag kijelölt gazdasági tervfeladatok és a politikai elvárások végrehajtására korlátozódott. A szakszervezetek feladata a párt és a nép közötti összekötő szerep betöltésére, a termelés növelését célzó mozgósításra, a munkafegyelem erősítésére irányulhatott. Szerepük, és hatáskörük volt az ellenőrzésben is A vállalatoknak munkájuk mellett társadalmi, politikai és szociális funkciókat is el kellett látniuk. Ez a működési mód volt jellemző az építési ágazat vállalataira is. Igazgatók és a helyi szakszervezet titkárai által lényegében a rendszerváltásig közösen működtetett intézményesült feladatok; termelést, gazdálkodást segítő tevékenység, brigád, munkaverseny, újítómozgalom, társadalmi munka, tömegsport, könyvtár fenntartás, vállalati lakásépítés szervezése, kamatmentes kölcsönök odaítélése, munkásszállás, üzemi étkeztetés, üzemi négyszög, nőnapi, május elsejei, építők napi ünnepségek, családos vállalati és külföldi üdülések szervezése, kollektív szerződés, munkavédelmi szabályozás, munkahelyi szociális szemlék, téliesítési tervek előkészítése, betartásának ellenőrzése, tisztségviselői képzés szervezése, nyereségrészesedés felosztása, VMDB, üzemi demokrácia fórumainak működtetése, közösségi tudat formálása stb. 1.4 Az építőipari ágazat struktúrájának változása a rendszerváltás folyamatában Az előző pontokban vázolt merev, állami tervutasításos szerkezet az 1968-as gazdasági reformok nyomán enyhült. A vállalati önállóság relatíve legmagasabb szintjét az építőipari vállalatok az 1980-as évek elején, közepén érték el. Ez azt jelentette, hogy az állami, önkormányzati finanszírozású beruházások kivitelezési jogának elnyeréséért a vállalatoknak ajánlatadással pályázniuk, versenyezniük kellett Az építőiparon belüli piaci folyamatok erősödését jelentette a teljesítési segédek (alvállalkozók) egyre nagyobb számú bevonása is. Az első alvállalkozók a vidéki termelőszövetkezetek építőipari melléküzemágaiból, az államközi szerződések alapján foglalkoztatott külföldi (elsősorban lengyel) munkavállalókból, a honvédségtől vezényelt, tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítők állományából, majd a vállalaton belüli saját munkavállalók többletteljesítményének hasznosítására szerveződő gazdasági munkaközösségek (VGMK-k) köréből kerültek ki A nyolcvanas évek végére ezek a lassú, belső iparági-piaci evolúciós folyamatok a világ gazdasági és politikai folyamatainak fő irányába simulva rendkívül gyors és alapvető változásokhoz vezettek Ezt az időszakot olyan események, folyamatok jelezték, mint pl. tagság az IMF-ben, Világbankban, GATT-ban, OECD-ben, a többszintű bankrendszer kialakítása, a társasági és privatizációs törvények előkészítése, jogszabályi dereguláció, a működtőke-befektetések ösztönzése, stb. Majd indul a nyugati tőkebeáramlás, és a spontán privatizáció

4 1.5 A szakszervezeti struktúra változása a rendszerváltás folyamatában Magyarországon az 1950-es évektől egyetlen szakszervezeti központ létezett. A SZOT érdekvédelmi monopóliumát az első független szakszervezet, a TDDSZ megalakulása (1987) törte meg. A változások felgyorsulását jelezte, hogy a SZOT 1988 decemberében országos értekezletet hívott össze, ahol kimondta a kettős funkció és a demokratikus centralizmus feladását, és kinyilvánította a szakszervezetek pártoktól való függetlenségét. Néhány nap múlva megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (1988), megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács (1988), létrejött a Szolidaritás Független Szakszervezet (1989), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (1990). A volt Szakszervezetek Országos Tanácsa 1990-ben további négy konföderációra bomlott: az ipari és szolgáltató szektorban létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az akadémiai és felsőoktatási dolgozók körében az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése (ÉSZT), a közalkalmazottak, köztisztviselők szakszervezetei körében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a vegyipari szakszervezetek körében pedig az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (Autonómok). Az alapvető változásokat két fontos törvény megszületése is jelezte. Az egyesülési jogról szóló évi I. tv. és a sztrájk jogról rendelkező évi VII. tv Az országos szakszervezeti konföderációkat - mint a szövetségek szövetségeit - már az Egyesülési jogról szóló évi I. tv. alapján önálló bírósági bejegyzéssel rendelkező ágazati, szakmai szakszervezetek, szövetségek hozták, hozhatták létre. A bírósági bejelentkezés a szakszervezeti vagyon megszerzése irányában is egy szükséges, elkerülhetetlen lépés volt. Az ágazatok megerősítése, a területi, regionális szerveződésre való felkészülés megkezdése valamiért szóba sem került A korábban egységesen alapszervezeti státusban működő munkahelyi szakszervezetek egy része szintén önálló jogi személlyé vált, másik része továbbra is megőrizte származtatott jogi személyiségű alapszervezeti státusát. A munkahelyi szerveződés koncepciója nem változott, pedig tízezer számra szűntek meg a munkahelyek, és dömpingszerűen özönlötték el iparágunkat az 5-10 fős kisvállalkozások. Olyan szerveződések, ahová az érdekegyeztetés fogalmai, normái ma sem tudnak eljutni. ( ld.még: melléklet 4. 5.és 6. sz. táblázat ) 1.6 Az építőipari ágazat privatizációja, a tulajdonosi szerkezet összetétele az egyes alágazatokban Az építőipari privatizáció egyik sajátossága, hogy az állam, mint a korábbi köztulajdon egyetlen örökösként nevesített képviselője, egyik alágazatban sem kívánta tulajdonosi többségét megőrizni. Ez a tény a szakma berkein belül, különösen a vezető menedzserek körében meglepetést és átmeneti egzisztenciális bizonytalanságot váltott ki. Az állam ugyanis lemondott stratégiai ágazatáról, így szabad lett a vásár. Tőkeerős külföldi befektetőt várt, de tartott tőle szinte mindenki. A pozícióban lévő menedzsereknek (mint ahogyan azt 2002 elején már tudjuk) nagyobb szerencsét jelentett az, ha nem jelentkezett a külső vevő ( ld.még: melléklet 9. és 10.sz. táblázat )

5 5 A privatizáció kezdetének időszakában között a magyar ipar vállalatai az alábbi szerkezetben működtek Megnevezés december 31. Vállalat Szövetkezet Gazdasági társaság Ebből: Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Összesen GKI adatok Privatizáció a magas-építőiparban Az alágazat privatizációs folyamatát gyorsította, hogy az építőipar teljesítménye iránti fizetőképes kereslet től ig jelentősen, közel 40 % ponttal csökkent. Ez a körülmény a teljes építőipari vertikumban kikényszerítette az átalakulási folyamat végigvitelét, a fölösleges termelési és munkaerő-kapacitás leépítését. A magasépítőipari vállalatok privatizációja során az állam kedvező hitelkonstrukcióval (Egzisztencia-hitel) ösztönözte a menedzsment és a munkavállalók közös (MRP-s) tulajdonszerzését.(pl: ARÉV Rt, KÖZÉV Rt, stb) Az ESOP kedvező angol és amerikai, tapasztalatai mellett valószínűsíthetően ebben közrejátszott az a körülmény is, hogy a mélyépítő vállalatok iránti nagy külföldi kereslet miatt jelentős cég szinte nem maradt nemzeti tulajdonban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, a külföldi tulajdon részaránya Építőipar KSH adatok év Kizárólag külföldi Külföldi többségi Hazai többségi tulajdonú vállalkozások száma Összesen Előzetes adatok Privatizáció a mélyépítőiparban A biztos állami megrendelésekkel kecsegtető ágazat vállalatai vonzották leginkább a tőkeerős nyugati befektetőket. Az alágazatban jellemzően a külföldi, és a külföldi többségi tulajdoni arány a meghatározó. A privatizációt követően a korábban hagyományosan mélyépítő profilt követő vállalkozások a kereslethez alkalmazkodva, saját finanszírozási képességükre alapozva a magas-építőipar területén is jelentős megrendeléseket nyertek el.(pl: STRABAG Rt) Privatizáció az építési szak- és szerelőiparban Az építőipar legmunkaigényesebb ágazata. A specializálódott szakvállalatok egy része megszűnt, vagy külföldi tulajdonba kerülve megerősödött. Hagyományosan ebben a szakágazatban működnek legnagyobb számban önálló vállalkozási formában az iparosok.

6 Privatizáció az építőanyag iparban Az iparág az építőipar nyersanyagbázisa, melynek termelési volumene 1990-től az évtized közepéig mintegy 50%-kal csökkent. A privatizáció az iparág meghatározó súlyú vállalatainak külföldi tulajdonba kerülését hozta. Néhány rendkívül sikeres MRP- s cég azért színesíti a palettát.(pl Herendi Porcelán, Tatai Cserép, BVM Épelem, stb) A megvásárolt cégekben meghonosított korszerű technológia, a foglalkoztatott munkavállalói létszám megfelezésével, leépítésével járt együtt. (ld.még: melléklet 10. és 11.sz. táblázat ) A vállalkozások száma, jegyzett tőkéje és külföldi tőkéje Építőipar KSH adatok Külföldi érdekeltségű vállalatok Egy szervezetre jutó év Jegyzett tőkéje ebből külföldi jegyzett tőke ebből külföldi száma milliárd forint millió forint ,8 44,8 44,9 41, ,9 39,8 38,7 35, ,7 35, Privatizáció az Épületfenntartás és épületüzemeltetés terén Az alágazat cégei a magas-építőiparhoz hasonlóan többségi nemzeti tulajdonban vannak. A külföldi befektetések megoszlásának aránya ágazatonként Ágazatok A külföldi befektetések megoszlása (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,9 1,1 Bányászat 0,5 0,4 Feldolgozóipar 38,4 37,4 Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 14,8 11,1 Építőipar 1,9 1,5 Kereskedelem, javítás 12,3 12,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,8 1,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7,1 8,2 Pénzügyi tevékenység 10,7 10,4 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 10,1 13,5 Oktatás 0,0 0,0 Egészségügyi és szociális ellátás 0,1 0,1 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1,4 2,3 Összesen 100,0 100,0 KSH adatok Az építőipar tulajdonosi szerkezetének összetétele, a változások trendjei Építőipar A megfigyelt időszak Állami tulajdon Külföldi tulajdon Belföldi társasági tul Egyéb belföldi tul Összesen/ százalék Forrás: Ipari és kereskedelmi Minisztérium Gazdasági Minisztérium kiadványa ( ld. még: melléklet 9.és 10.sz. táblázat )

7 Az építőipari ágazatban foglalkoztatottak létszáma és állománycsoportonkénti megoszlása Év Építőipar Fizikai fő Szellemi fő Összesen fő Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés I-XII hó Összesen (fő) KSH adatok 1.8. Az építőipar foglalkoztatási szerkezete a munkaidő jellege szerint Év Építőipar Teljes munkaidős fő Nem teljes munkaidő/fő Összesen Fő Összesen KSH adatok Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés A MAGYAR GAZDASÁG JELLEMZŐ ADATAI GDP- mutatók (1989 = 100 ) GDP- növekedés ( % ) * Ipari termelés növekedése ( % ) * Fogyasztói árak növ. mutatója ( % ) * Munkanélküliségi ráta (ILO ) Foglalkoztatottak száma ( % ) * Munkaerő termelékenysége ( % ) a ) * Bruttó reálbér növekedése ( % ) * Nettó reálbér növekedése * a)*= GDP/munkavállaló * = előző év = 100 % Forrás: KSH adatok / A Munkaadó Lapja sz

8 1.9. A működő építőipari vállalkozások száma jogállás és létszám kategóriák szerint 8 Építőipar Létszám kat. 5 fő alatt 5-9 fő fő fő fő 250 fő felett Összesen KSH adatok Év Jogi személyiségű társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli társaság vállalkozás Egyéni vállalkozó Összesen Az építőiparban foglalkoztatottak munkavédelmi helyzete Az építőiparban foglalkoztatottak munkavédelmi helyzetét az ÉFÉDOSZSZ rendszeresen áttekinti. Legutóbb május hónapban tűzte napirendjére. A munkavédelem helyzetéről az OMMF ez alkalomra készített hivatalos tájékoztató anyagának szó szerinti idézésével kívánunk információkat adni. Az OMMF Fővárosi Felügyelőségének ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fővárosban a tőkeerős építőipari cégek által lebonyolított nagy beruházások a jellemzőek. Munkabiztonsági és munkaügyi szempontból a gondot elsősorban az e körbe tartozó irodaházak, bevásárlóközpontok és szórakoztató centrumok építési kivitelezése jelenti. A fővállalkozók a kivitelezési munkákba számtalan kisebb céget, mint alvállalkozót vonnak be, a fővállalkozók által bevont alvállalkozók pedig a legtöbb esetben nem maguk végzik a konkrét kiviteli tevékenységet, hanem újabb - esetenként egy-egy azonos munkára több szubalvállalkozóval kötnek szerződést a kivitelezési munkák elvégzésére. Ez kaotikus állapotot eredményez és a munkabiztonsági előírások és munkaügyi szabályok kijátszásához vezet. Az előzőekben vázolt vállalkozói láncban tapasztalataink szerint a lánc vége felé egyre alacsonyabb díjért vállalkoznak a munkáltatók, és csak a munkabiztonság rovására tudják a munkát elvégezni, mert az igen alacsonyra szorított vállalkozói díjból már nem tudnak megfelelő összeget fordítani a biztonságos munkakörülmények kialakítására. Nehezíti az alvállalkozók helyzetét, a fővállalkozó által diktált rövid határidő, a határidő csúszással járó kötbérfizetési kötelezettség veszélye, a vállalkozói díjak kifizetésének elmaradása (jellemző a vállalkozói díj több hónapos késéssel történő átutalása), illetőleg a jelentős kintlévőségek. E nehézségeket a legalapvetőbb munkabiztonsági előírások szándékos megsértésével, a védelmi megoldások mellőzésével, a megfelelő munka- és védőeszközök beszerzésének elmulasztásával, illetőleg a műszaki karbantartás elhanyagolásával igyekeznek áthidalni. Törekvéseiket a következő megrendelés reményében, a megrendelő (fővállalkozó) irányában való mindenáron megfelelni akarás jellemzi. Ebben a helyzetben szinte természetes, hogy kiadásaikat a minimálisra szorítják, és a munkabiztonság személyi és tárgyi feltételeinek kialakítására még az elvárható minimális összeget sem fordítják. Összes munkabalesetből Ágazat Összesen Előző év %- ában Halálos Súlyos csonkulásos Egyéb súlyos Súlyos összesen Csonkulásos összesen Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozó ip Villamosenegia ip Építőipar Oktatás OMMF adatok Az iparág elfogadhatatlan munkavédelmi és munkaegészségügyi helyzetét objektív forrásokkal bizonyítjuk. Az abban foglaltakhoz egy szakszervezet csak azt teheti hozzá; a változtatás elkerülhetetlen.

9 Az építőiparban foglalkoztatottak bérhelyzete, bruttó és nettó keresetek alapján Év 1999 Építőipar Fizikai bruttó kereset (Ft/hó) Szellemi bruttó kereset (Ft/hó) Összesen (Ft/hó) Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés KSH adatok, Év 1999 Építőipar Fizikai nettó kereset (Ft/hó) Szellemi nettó kereset (Ft/hó) Összesen (Ft/hó Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Összesen Ebből: Szerkezet-kész épület építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés KSH adatok A legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatok nettó átlagkeresetének alakulása 1999-ben Ágazat Fizikai foglalkozásúak (Ft) Szellemi foglalkozásúak (Ft) Alkalmazottak összesen (Ft) Textília, bőrtermék gyártása, ruházati ipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szociális ellátás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Építőipar Humán-egészségügyi ellátás Kereskedelem, javítás Nemzetgazdaság összesen KSH adatok Az építőipar bérpozíciói néhány év alatt radikálisan leromlottak. Korábban a bányászat után a második legjobban fizető ágazat volt az építőipar, ma pedig a személyes tapasztalat és a statisztika is az egyik legrosszabb bér pozíciót igazolja vissza. Az okok valószínűsithető forrásai: túlkínálat a munkaerőpiacon, a munkavállalók alacsony érdekérvényesítő képessége, a fekete gazdaság dominanciája.

10 A magyar építési vállalkozások költségszerkezete Megnevezés Év Építőipar Ebből Megoszlás (%) szerkezetkész Ép. gépészeti befejező épület szerelés építés Anyag- és energiaköltség , Igénybe vett anyagi jell szolg , Eladott áruk beszerzési értéke , Alvállalkozói teljesítmények értéke , Bérköltség és személyi jell egyéb kif , TB járulék , Értékcsökkenési leírás , Egyéb költségek , Egyéb ráfordítások , Összesen , , Az adatok összevetése alapján vitatható a magas bér és közterhekre vonatkozó hiedelem. Különösen akkor ha a változás irányát is figyelembe vesszük Jellemezze az ágazat jelenlegi gazdasági helyzetét Az építőipar a nemzetgazdaság integráló ágazata. A többi iparág közel féle termékét építi be, használja fel, ezért az iparág teljesítményének növekedése húzó hatást vált ki az ipar termelésére. Emellett fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, így új munkahelyek létrehozását is lehetővé teszi. Az ágazatot ugyanakkor hátrányosan érinti az építési igények ciklikussága. Az építőipar a GDPhez átlagosan 4-7%-os nagyságrenddel járul hozzá a munkaviszonyban állók 4-6%-os foglalkoztatási arányának fenntartása mellett. ( ld.még: melléklet 8.sz. táblázat ) Az építőipar domináns szereplői a kisvállalkozások. Az építőipari termelés több mint 60%-át - hasonlóan a EU-hoz - az 50 fő alatti kisvállalkozások adják, akik a globalizáció kihívásaira jellemzően tevékenységük specializációjával próbálnak reagálni. A kisvállalkozások termékeik, technológiájuk szűk körében a minőségi követelmények egyre magasabb szintjét teljesítve kívánják piaci pozíciójukat megőrizni, növelni. ( ld.még: melléklet 4.sz. táblázat ) Az ISO Fórum 2000 decemberében lezárt adatai szerint 3423 vállalkozás rendelkezik ISO 9000-es szabványsorozat szerint tanúsított minőség irányítási rendszerrel. Ebből 712 gazdasági társaság építőipari tevékenységet folytat. Kiépített környezetirányítási rendszerrel (ISO 14000) az építőipari ágazatban 22 cég rendelkezik

11 Az építőipar egészét a foglalkoztatottság radikális leépülése jellemezte a piacgazdaságra történő átállással A foglalkoztatás csökkenése jóval meghaladta a termelés visszaesésének mértékét. Az élőmunka hatékonysága évről évre növekvő tendenciát mutat. ( ld.még: melléklet 4.sz. táblázat ) A hatékonyság növekedésével nem áll arányban az ágazatban foglalkoztatottak jövedelmi pozíciója Az építési piac negatív jelensége a fekete foglalkoztatás. Becsült aránya az EU országaiban tapasztalt mértékeket vélhetően meghaladja A fekete foglalkoztatás és munkavállalás elleni fellépés alapvetően kormányzati, hatalmi feladat. Eszköze az ellenőrzés, a szigorú szankcionálás, illetve szabályozáson keresztül az érdekeltségi viszonyok átalakítása. ( A jelenségről, annak lehetséges belső okairól bővebben az 1.15 pontban) A Státus-törvény és ahhoz kapcsolódóan a magyar munkaerőpiac megnyitása munkaerő-túlkínálat révén veszélyeket jelent a magyar munkavállalók foglalkoztatására, rövid és hosszú távon munkakörülményeikre, jövedelmi viszonyaikra, tárgyalási és érdekérvényesítési pozícióikra egyaránt A kormány középtávú gazdasági stratégiája prioritásai között szerepel a beruházásösztönzés. EU elvárás az infrastruktúra fejlesztés. Az új lakáspolitika és a lakástámogatási rendszer megújítása, az önkéntes lakástakarék-pénztárak megtakarításainak piaci megjelenése, a stratégiai jelentőségű közlekedési hálózatok (közút, vasút) fejlesztése, a vízgazdálkodással összefüggő kikötő és kombinált szállítási rendszerek fejlesztési igényei is a növekedést segítik. A bevásárló- és szórakoztató központok vidéki városokra kiterjedő építési igénye, az épület felújítások tömeges megkezdése, a műemlékvédelem, kézműves szakmák iránti fokozódó igény, és a külföldi befektetők, továbbá az iparban megvalósuló fejlesztések mind azt a valószínűsítik, hogy közötti években az építőipar az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor lehet A magyar építési vállalkozások a minőségi követelmények és szellemi színvonal tekintetében jelenleg már képesek eleget tenni a megnövekedett vevői igényeknek, tőkeerejük, műszaki fejlesztésre és technológiai megújulásra fordítható forrásaik hiánya azonban rontja versenypozíciójukat Az ágazat számára hatalmas kihívást jelent az európai integrációs folyamat. Különösen nagy, pénzben és szellemi kapacitásban megtestesülő erőfeszítést igényel a fenntartható, környezetbarát építési folyamathoz, az innovációhoz, a kutatásfejlesztéshez és az építési ágazat információs társadalomba kapcsolásához fűződő elvárások teljesítése Várhatóan milyen mértékben, és milyen módon érinti az ágazat munkaadói és munkavállalói körét az EU csatlakozás Egymondatos meghatározások az iparág munkáltatói szervezeteinek nézőpontjából Erősségek, remények! A más ágazatoknál korábban megkezdett piaci verseny,

12 12! nagy intenzitással lezajlott az iparág strukturális átalakulása, végbement a privatizáció,! élő külföldi kapcsolatok révén megszerzett szakmai tapasztalat,! a minőségbiztosítási rendszerek átvétele, működtetése,! tapasztalt, nemzetközi szinten elismert szakember, és szakértőgárda,! az EU-hoz képest olcsóbb munkaerő háttér,! alkalmazkodó képesség,! a hazai építőipari vállalkozók szabad külföldi vállalkozási lehetőségei,! nemzetközi kapcsolatok fejlődése,! kiterjedtebb, megbízhatóbb piaci információk,! érdekérvényesítési lehetőségek megerősödése. Gyengeségek, veszélyek! A tőkehiány,! a kis K+F kapacitás,! a hitelgarancia intézményének fejletlensége,! a hazai munkakörülmények és életvédelmi helyzet állapota,! nyelvtudás jellemző hiánya,! a megfelelő mélységű vállalkozási menedzsment ismeretek hiánya,! likviditási, projektfinanszírozási nehézségek,! a fizetési fegyelem hiányosságai,! a környezet tudatos építési gyakorlat esetlegessége,! az információs társadalomba kapcsolódás viszonylagos elmaradottsága,! az iparág gyenge érdekérvényesítő képessége,! erősödő versenyhelyzet,! az üzleti morál alacsony színvonala,! szabály- és jogkövető magatartásra való áttérés nehézségei,! késedelmes fizetések gyakorlata, láncolata,! az építőipari korrupció jelenléte,! a munkavállalói érdekérvényesítő képesség erősödése,! az egyre általánosabbá váló megállapodások, munkabérek, munkafeltételek, javításának növekvő költségei,! az építőipar és az építőiparos negatív hazai megítélése Egymondatos megállapítások a szakszervezetek és a munkavállalók nézőpontjából Várakozások, remények! Maximális elvárás; egyeztetett, átütő erejű és határozott politikai, munkáltatói, szakszervezeti közös szándék egy új EU-kompatibilis, versenyszféra egészét átfogó érdekegyeztetési struktúra kialakítására és annak végigvitele.! Minimális elvárás; a megváltozott munkahelyi viszonyokhoz, vállalatszerkezethez igazodó középszintű érdekegyeztetés megalapozása, elindítása.! Az ágazati érdekegyeztetés számára "támogató környezet" biztosítása.! A munkáltatói és ezúttal kiemelten a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek helyzetbe hozása, ágazati, területi, regionális működési feltételeik megteremtésének költségvetési támogatása.! A munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek reprezentativitási szabályainak újragondolása.! A munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogköreinek újraszabályozása, kormányzati intézkedésekkel egymásrautaltságuk, megállapodási kényszereik erősítése.

13 13! A szakszervezetek megkerülhetetlen részeseivé válnak a tisztességes bérek szabályozásának, az emberhez méltó egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésének.! Szakmán belül biztosítottak az építés munkahelyi átöltözés, a folyóvizes napi tisztálkodás és az étkezés feltételei.! Szakszervezetek részesei a szakmán, régión, ágazaton, országon belüli versenyfeltételek közelítésének, melynek eszköze az országosan kiterjesztett ágazati kollektív szerződés és bértarifa megállapodás.! A szakszervezetek eszközeikkel segítik az építőmunkások, alkalmazottak középosztályi életszínvonalának elérését.! Szolidáris bérpolitikájukkal hozzájárulnak a fogyasztói társadalom kiterjesztéséhez! A szakszervezetek eszközöket kapnak a szakmán belüli "piszkos verseny" elleni fellépéshez, a foglalkoztatási, munkavédelmi törvények betartásának ellenőrzéséhez.! Munkavállalók érdekvédelmi szervezetei erre képesek tehát segítenek a nyelvi, számítástechnikai, EU ismereti képzésben, és a munkavállalók munkaerő piaci pozíciójának javításában.! A politika végre felismeri előnyeit ezért támogatja hogy a kreatív, szorgalmas magyar munkavállalók cégükben tulajdont szerezhessenek.! Az építési ágazat és a munkaügy önálló kormányzati képviselettel rendelkezik.! Végre javul a magyar építőmunkások jelenleg negatív hazai megítélése. Gyengeségek, veszélyek! Az építőipar kaotikus belső viszonyainak megváltoztatásában szinte egyedül a gyenge érdekérvényesítő képességű, viszonylag kis létszámú, munkaviszonyban álló munkavállalók érdekeltek.! Az ágazatban működő szakszervezetek és a munkaviszonyuk elveszítésével fenyegetett munkavállalók egyaránt felkészületlenek, eszköztelenek a felhalmozó, kizsákmányoló kapitalizmus nyílt, durva de magyar viszonyok között törvényes módszereivel szemben.! A politikailag befolyásolt szembeállított országos szakszervezeti konföderációk, és a szakszervezeti vagyon birtoklásával megosztott ágazati szakszervezetek napjainkra elveszítették tagjaik jelentős részét, de szakértői apparátusuk tudását is.! A munkahelyi szakszervezeti alapszervezetek nem képesek egyéni érdekvédelem gyakorlására, de segélyező, üdültetési funkciójuk is kiürült Működésük tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása alapvetően a munkáltató jóindulatától függ.! A KSZ kötés, bérmegállapodás, a rendszeres bérfejlesztés nem kötelező; új munkavállaló alkalmazása első bérmegállapítása, a munkaidő beosztás, teljesítmény-követelmények meghatározása pedig kizárólagos munkáltatói jog.! A szakszervezettel kötött minden megállapodás korlátoz. Az önkéntesen vállalt teher és kötöttség a piaci pozíciót rontja, így az ellentétben áll a munkáltató üzleti érdekeivel.! Az építőipari átlagos bérek a minimálbér közelére estek vissza.! A súlyos, halálos munkahelyi balesetek száma az építőiparban a legmagasabb.! Alacsony a munkavállalók nyílt, konfliktusvállaló készsége, az eredményeket több évtizedes beidegződés, és a munkáltatók határozott kemény fellépése miatt készen várják.! Hiányzik a közös fellépés sikerélménye, nem fejlődött ki a "civil kurázsi".! A több százezer főt érintő építőipari leépítések, a hazai munkanélküliek jelenléte, a külföldi magyarok és a Státus-törvényhez kapcsolódóan megnyitott lehetőségek a

14 14 túlkínálati munkaerőpiac fenntartását, és a magyar munkavállalók sakkban tartását szolgálják.! A hazai munkaügyi ellenőrzés formálisnak tekinthető, elrettentő szankciók nincsenek.! A mai foglalkoztatási viszonyok nem ösztönöznek a szakképzés, a tudás támogatására.! Az építőiparban foglalkoztatottak 94.6%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásnál dolgozik, így az önálló munkahelyi szintű KSZ kötés jogi, tárgyi és személyi feltételei egyaránt hiányoznak. ( ld.még: melléklet 4.sz. táblázat )! Az állam és a munkáltatók érdekeltsége továbbra is fennmarad az olcsó, de átláthatatlan, korrupt építőipari kép fenntartásában, mert így továbbra sem apad el a kenőpénz csatorna, de nem növekszik az infláció sem a "teljesítmény nélküli felzárkóztató bérkiáramlás" miatt.! A politikai akarat és az első generációs kapitalisták érdeke túl közel áll egymáshoz, és az nem a demokratikus viszonyok erősítésére irányul Verseny és feketegazdaság A magyar építőipart a feketefoglalkozás, a feketefoglalkoztatás és a korrupció gyanúja veszi körül. Amennyiben az EU szabályozások átvételének időszakában ezen a kétségtelenül létező hátrányos megítélésen változtatni akarunk, akkor első lépésként tudnunk kell beszélni arról, hogy mivel állunk szemben. Jelen tanulmány összeállításához elkerülhetetlenül szükséges anyaggyűjtés során akadt meg a szemem a KSH könyvtárában Kapitalizmus alapjainak lerakása Magyarországon című GKI-Rt. kiadványában írottakon. Az írás közvetlenül nem a magyar építőipar belső viszonyairól szól, ennek ellenére a tanulságok leszűrése és hasznosítása érdekében néhány sorát, megállapítását, átszerkesztés nélkül, folyamatos közléssel idézem: A vállalkozások számának növekedése, az állami monopóliumok nagy hányadának lebontása, a magánszektor dinamikus bővülése, az import liberalizálása, a transznacionális cégek Magyarországi megjelenése a gazdaság számos területén pozitív hatásokkal járt: így a verseny erősödéséhez, a választék bővüléséhez, a minőség és a műszaki színvonal javulásához, a szolgáltatási kultúra fejlődéséhez, az áremelkedések némi fékezéséhez vezetett. Ezek az eredmények azonban elmaradnak a várakozásoktól. Igen szívósnak bizonyulnak az éveken át megszokott magatartásformák. A belföldi értékesítési lehetőségek visszaesésére a vállalkozók tetemes hányada alacsonyabb árak, figyelmesebb kiszolgálás és jobb minőség helyett éppen ellenkezőleg, magasabb árakkal és a szerződéses kötelezettségek elhanyagolásával reagál, hogy az így elért költségmegtakarítással pótolja kisebb forgalom miatti jövedelem kiesést. Számos területen nem teljesült az a várakozás, hogy a Magyarországon beruházó külföldi cégek magukkal hozzák a vevők kiszolgálásának az anyaországban megszokott kultúráját. Ezek a cégek általában következetesen alkalmazzák a vállalaton belüli termelési és pénzügyi fegyelmet, valamint a korszerű irányítási módszereket, de - mint mindenütt a világon - a vevők kiszolgálásában könnyen követik az adott országban (ez esetben Magyarországon) megszokott normákat. Egyes helyeken a korább állami monopóliumok helyére nem a szabad verseny, hanem magáncégek monopóliuma lépett, s a monopolhelyzettel való visszaélés megakadályozására hivatott intézmények tapasztalatlanok és bátortalanok. A vállalkozás szabadságára való hivatkozással olyankor is tétlenül szemlélik az eseményeket, amikor egy fejlett piacgazdaságban a hatóságok már régen keményen beavatkoztak volna. Makacsul tartja állásait a fekete és szürke -az egyértelműen illegális és a féllegális, "csak" a költségvetési és TB befizetéseket elkerülő - összességében rejtett gazdaság. A magyar gazdaság szereplői annak érdekében, hogy vállalkozói jövedelmeit maximalizálni, ugyanakkor az ezeket terhelő adó, társadalombiztosítási és egyéb kötelezettségeiket minimalizálni tudják, a következő tipikus módszereket alkalmazzák:! az árbevétel egy részének kihagyása a nyilvántartásból! fel nem merült anyagi jellegű termelési költségek kimutatása a ráfordítások között

15 15! saját háztartás fenntartásával kapcsolatos költségek túlzott részének elkönyvelése a termelési költségek között! személyi használatú gépkocsi vásárlásának és üzemeltetésének a vállalkozás terhére való elszámolása! külföldi üzleti és tanulmányutak szervezése! reprezentációs és reklámköltségek terhére nyújtott juttatások! üzletszervezési jutalék! vásárlási kedvezmények! termékek, anyagok, szerszámok jogtalan eltulajdonítása! külföldi vállalkozások extra juttatásai! készletek év végi leértékelése, vagy átadása! a bejelentett alkalmazottak zsebből fizetett bére! be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása! nem azonos értékű termékek, illetve szolgáltatások barter ügyletei! párhuzamos cégalapítások és az így létrejött hálóban jövedelemtranszferek! nem regisztrált magánszemélyek gazdasági tevékenysége és az abból származó jövedelem! stb Az áttörés e téren csak évek múlva várható, akkor, amikor a legális gazdaság vezető körei - akiknek az üzleti érdekeit a mai helyzet mélyen sérti - kellően meg erősödnek és latba vetik befolyásukat, a szükséges gazdasági, törvénykezési és hatósági intézkedések kikényszerítésére. A GKI megállapításaiból az tűnik ki hogy a feketegazdaság létének olyan spontán törvényszerűségei vannak, amelyek szinte akarat nélkül léteznek, hatnak. Ezt vitatjuk. Az alábbiakban azokat a jelenségeket, folyamatokat tekintjük át, amelyek hátterében vitathatatlanul tudatos döntések húzódnak meg Az építőipar magasépítő szakágazatában működő szabálykövető vállalkozások és foglalkoztatottak pozícióját az utóbbi tíz évben hátrányosan befolyásoló intézményes változások, tendenciák és gyakorlat Megszűnt az építési ágazat kormányzati szintű irányítása, képviselete. Jelenleg hét kormányzati tárca között oszlik meg a felelősség. Megjelent, állandósult és tartóssá vált a munkanélküliség. Az évi Munka Törvénykönyv minimális szintű juttatások és kötöttségek mellett megvalósította a munkavállalói érdekvédelem jogköreinek minimalizálását. Megszűnt a Munkaügyi Minisztérium. Megszűnt az Érdekegyeztető Tanács, a helyében lépő OMT konzultációra, és tájékozódásra korlátozott jogosítványai működését súlytalanná, formálissá tették. Az infláció és a forint leértékelés elértéktelenítette az addig megszerzett juttatásokat, pozíciókat. ( ld.még: melléklet sz. táblázat ) Megszűnt az Ágazati Kollektív Szerződés (munkáltatói oldal felmondása miatt). Megszűntek a Munkaügyi Döntőbizottságok és több évre elhúzódtak a munkaügyi perek. Megszüntették a Munkakönyv intézményét, melynek nyomán a bejelentés nélkül foglalkoztatott százezreknek egészen bizonyosan nem lesz nyugdíjuk. Általánossá vált az alvállalkozók láncolatszerű alkalmazása, nyomában megjelent a fekete foglalkoztatás, a fekete pénz és a korrupció. Bevezetésre került a munkajogi jogutódlás intézménye. (Kihatása: a munkavállalók szerzett jogainak felszámolása egy év elteltével, éppen a védelem látszatának keltésével, továbbá az MRP törvény keretében széles körben megszerzett munkavállalói tulajdon kisajátítás szerű koncentrálása.)

16 16 Szigorú foglalkoztatási kvóták hiányával védtelenné és túlkínálativá tett hazai munkaerőpiac (lásd. még: státus-törvény és az ahhoz kapcsolódó államközi külön megállapodásokat). Kényszervállalkozók száma tömegessé vált. Megjelentek a fiktív, csalásra alapított vállalkozások. Megegyezéses érdekegyeztetés felváltása olyan konfliktusos érdekegyeztetéssel, melynek alapvető feltételei hiányoznak a munkavállalók oldaláról (károkozásra való hajlandóság és az anyagi terhek vállalásának realitása). Szerződéses szabadság, üzleti titok, személyiségi jogok, adatvédelem túlhangsúlyozása és felhasználása, tudatos visszaélések leplezésére. Számlavásárlások, jogtalan ÁFA visszaigénylések napi gyakorlattá válása. Általánossá vált az önzés társadalmi csoportok szembeállítása, az elemeiben még létező társadalmi szolidaritás erőszakos felszámolása. A szakszervezetek kirekesztése munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések rendszeréből. Szigorú közbeszerzési szabályok - mint elvárás - az egyik oldalon, a fekete gazdaság és a korrupció támogatása közpénzekkel - a másik oldalon. Formális állami ellenőrzés és látszat szankciók alkalmazása. Mivel költségesek jellemzően megszűntek az építés munkahelyi elemi tisztálkodás, meleg étkeztetés feltételi, miközben folyamatosan romlanak a munkabiztonság feltételei is. Visszajött a "ceglédi kannás - lavóros" korszak. A kivitelező építőiparban ismét vannak olyan munkahelyek, ahol a munkások kézben hordják a téglát, a betont, mert az emberi erő olcsóbb mint a gépi. Magyarországon ismét vannak kilakoltatások, amelynek veszélye a munkaviszonyban álló, de alacsony keresetű építőipari fizikai és beosztott szellemi munkavállalókat is közvetlen közelről fenyegeti. Általánossá és kifizetődővé vált a bűnöző életmód folytatása, amely egyben azt is sugallja, hogy nem érdemes becsületesnek lenni, mert tisztességes munkából nem lehet megélni. Általánossá vált az egyénre is értelmezhető társadalmi jövőkép hiánya, és tömegessé a feleslegesség, kiszolgáltatottság érzése. A nehéz helyzetbe jutott munkavállalók gondjaival, a tudás alapú társadalom elvárásainak megfeleltetésével, EU polgárrá felkészítésével úgy tűnik, egyetlen sikerorientált politikai erő sem kíván foglalkozni. Az igazságosnak tűnő egyenlő bérfejlesztési százalékoknak is köszönhetően aránytalanul és elfogadhatatlanul nagyra nőttek a kereseti különbségek. A magyar keresetek átlagosan is, csak mintegy 10 %-át teszik ki az uniós szintnek, miközben a teljesítmények és az árszínvonal összevetése nagy aránytalanságot jelez. A privatizáció során vagyonhoz juttatottak azt jellemzően nem működtetik, hanem realizálják és jelentős részét külföldön fektetik be, luxus fogyasztásként költik el. Tendenciaszerűen kopik-romlik a magyar építőmunkások versenyképessége, mert a vállalkozások jellemzően nem költenek pénzt a beosztott munkavállalók tudásának karbantartására, fejlesztésére. Így törvényszerűen egyre távolabb kerülnek a tudásalapú társadalom olyan szükséges kellékeitől, mint a nyelvtudás, számítógép, INTERNET használata, kulturált életvezetés egyéb feltételei. Összefoglalva: a munka világában, pontosabban a valóságos építési munkahelyeken általunk tapasztaltakból az tűnik ki, hogy az állam a szabálykövető vállalkozásokat súlytó döntéseivel, a demokrácia háttérbe szorításával, a jogállami normák nagyvonalú kezelésével, a szakszervezeti ellensúly kiiktatásával szinte tudatosan szürke és fekete gazdaság irányába tereli a vállalkozásokat és a munkavállalókat egyaránt. Valamilyen rejtélyes okból ez még mindíg érdekében áll. Különben nem tenné!

17 1.17. Szakszervezetek, munkavállalók pozíciója az építőiparban 17 Mivel Magyarországon a minimális szintű juttatásokat és jogokat tartalmazó Mt. felett egyáltalán nincs országos tarifa-megállapodás, jellemzően nincs ágazati-, szakmai-, szakmaközi-, pláne területi-középszintű megállapodás, így a munkahelyi Kollektív Szerződés szerepe aránytalanul felértékelődött. Érdekvédelmi szempontból léte, döntő fontosságú. Ezért a munkahelyi Kollektív Szerződés és Bérmegállapodás megkötésénél a "szerződéses szabadság" korlátlan érvényesítése, a KSZ felmondásának lehetősége (Mt ban írott max. 3 hónapos felmondási idővel) az egyik oldalról a munkavállalók és a szakszervezetek korlátlan kiszolgáltatottságát jelzi, a másik oldalról pedig a munkáltatók totális erőfölényét jelenti A munkahelyi megállapodások kiemelt jelentősége és pénzügyi háttérének ellentmondásai "Történelmileg úgy alakult", hogy Magyarországon munkahelyi szakszervezetek, alapszervezetek léteznek, ezért "kívülről" természetesnek tűnik, hogy a munkahelyi szintű megállapodások, Kollektív Szerződések számaránya a meghatározó. Azonban belülről a helyzet több szempontból is ellentmondásos. A munkahelyi szakszervezet, alapszervezet tisztségviselője, titkára jellemzően az adott vállalat munkajogi állományába tartozik. Választott tisztségét gazdasági munkája mellett, társadalmi megbízatásként, a törvényben biztosított munkaidő kedvezmény felhasználásával látja el. A munkáltatói és a munkavállalói érdekek egyre élesebb elkülönülésének időszakában joggal felvethető, hogy az Mt ban, a KSZ kötés előfeltételeként elvárt függetlenségi követelmény és az Mt. 3. /3/ bekezdésében a vezető tisztségviselőt - mint munkavállalót - a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére kötelező előírás ellentmondása áthidalható-e. Jelen gyakorlat szerint az ágazati szakszervezetek, szövetségek a saját vagyonuk, pénzügyi eszközeik terhére a független és állandó munkahelyi jelenlétet, képviseletet biztosítani és fenntartani nem tudják. A munkahelyi tagdíjbevételek reálisan számolva nem fedezik a fél állásban dolgozó tisztségviselők béreinek, közterheinek és a folyamatos működés infrastruktúrájának (helyiségbér, korszerű irodatechnika, telefonköltség, papír, áram, javíttatások,...stb.) költségeit. A Munka Törvénykönyvének szakszervezeteket hátrányosan érintő szabályozása az, hogy megállapodásaik előnyeit minden munkavállalóra alkalmazni kell, ugyanakkor a munkaidő kedvezmény meghatározásánál csak a szakszervezeti tagok létszámát lehet figyelembe venni. A megállapodások pénzügyi hátterének rendezetlensége és annak ellentmondásai egyre feszítőbbek. A szakszervezeti vagyon tényleges felosztására a munkahelyi szinteken megtartott évi ÜT választásokon a szakszervezeti jelöltekre leadott szavazatok alapján került sor. Annak jellemzően az önálló bírósági bejegyzéssel rendelkező szakmai szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek és az ágazatok lettek a tulajdonosai. Éppen azok a szervezetek, amelyek partnerek hiánya, elzárkózása vagy egyéb okból, de jellemzően nem tudnak megállapodásokat felmutatni. A Kollektív Szerződések jellemzően munkahelyi szinten kerülnek kidolgozásra és megkötésre. A szakszervezeti-ágazati vagyon hozadéka viszont jellemzően nem, vagy csak korlátozottan vesz részt a helyi tagszervezeti, alapszervezeti munka finanszírozásában. A gyakorlat az, hogy az alapszervezetek, területi szakmai szövetségek az ágazati, szövetségi tagságuk révén rendszeres befizetői

18 18 pozícióban vannak. Az megint egy másik kérdés hogy a befolyó tagdíjak nem elegendőek egy létszámában és szakmai összetételében is ütőképesebb ágazati apparátus fenntartásához A szakszervezetekkel szembeni elvárások és működési feltételeik ellentmondása. A Magyar Alkotmány 4. -a kimondja, hogy "A szakszervezetek... védik és képviselik a munkavállalók...érdekeit." A Munka törvénykönyve ugyan szigorú reprezentativitási szabályokhoz kötötten, de biztosítja a szakszervezetek kollektív szerződés kötési jogát. (Igaz 2000-ben KSZ kötési, megállapodási monopóliumuk megszűnt.) Ugyanakkor az Mt. 27. azt is rögzíti, hogy tilos bármely jogosultságot vagy juttatást szakszervezethez tartozástól, vagy attól való távolmaradástól függővé tenni. Így a bérmegállapodás, a kollektív szerződés vívmányai a munkavállalók teljes körére kiterjednek. Ez azt jelenti, hogy az állam, aki adóbevételekkel, közpénzekkel rendelkezik, azt a jogot és kötelezettséget rója a szakszervezetekre, hogy a gazdaságilag erős munkaadók profit éhségét korlátozva, társadalmi felelőségét követelésekkel ébren tartva, "egyenrangú partnerként", tartsa egyensúlyban a munka világát. Miközben ennek teljes anyagi hátterét, költségeit kizárólag a szakszervezet tagságot vállaló munkások anyagi és közéleti áldozatvállalására hárítja! A mai magyar szabályozás egy termelő vállalatnál dolgozó szakszervezeti tag helyzetére értelmezve azt jelenti: a szakszervezet eredménytelen, a tag nézőpontjából rossz érdekvédelmi munkája miatt is alacsony munkabéréből fizesse a kialakult szakszervezeti intézményhálózat és az eredmények felmutatására képtelen szakszervezeti apparátus fenntartását. Fogadja el, hogy országos és ágazati szinten helyzetének javításáért a szakszervezetek a tárgyalóasztalnál, szinte semmit sem tudnak tenni. A szakszervezetek, tagjaik részére már üdülő-beutalót sem tudnak adni. Az egyéni bérfejlesztésében - főként annak elmaradásába - a tisztségviselő nem szólhat bele. Fogadja el azt is, hogy egyre inkább elvárják tőle: ne csak passzívan fizesse a tagdíját, hanem érdekeiért helyi szinten kiállva, lényegében a munkáltatójával nyíltan szembeszegülve képviselje saját érdekeit. A szakszervezeti tagnak tehát a sztrájkok, demonstrációk költségeit is vállalva, jogaikat önmaguknak kell megvédelmezniük, miközben a kockázatokkal elért eredmények gyümölcseit a biztonságban lapító "potyautas" munkatársa jogszerűen, diszkrimináció mentesen élvezi. Ez egy rendkívül igazságtalan, szakszervezet ellenes szabályozás A munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők védtelensége. Az 50 éve létező "egy munkahely-egy szakszervezet" elvének öröksége és a 10 éve létező magyar érdekvédelmi struktúra sajátossága, hogy a szakszervezet "ütköző" emberei a jellemzően a munkaszervezeten belül gazdasági feladataik mellett tevékenykedő érdekvédelmi munkájukat törvényszerűen, állandó konfliktusos helyzetben ellátó, éles helyzetben egzisztenciálisan is kiszolgáltatott helyzetbe sodródó választott tisztségviselők. A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatóknak anyagi helyzetüket megrendítő szankciókkal, a legsúlyosabb törvénysértésük esetén sem kell számítaniuk. Így valós kockázat nélkül a tisztségviselő-munkavállalók státusát egy jogszerűtlen felmondással könnyedén visszavásárolhatják! Arról nem is beszélve, hogy a munkáltatónak számtalan közvetett vagy közvetlen, kifinomult vagy durva befolyásolási eszköze van

19 19 arra, hogy demokratikusnak tűnő és az érdekeinek is megfelelő jelölések, visszalépések, lemondások, vagy választási eredmények szülessenek meg. Ennek a visszás helyzetnek a kezelése, kulcskérdés. Keresni kell az anyagilag is finanszírozható, jó szakszervezeti választ. Az egyik hatékony megoldás a független, területi, szakmai, regionális szakszervezeti struktúra kialakítása és anyagi feltételeinek a biztosítása lehet A munkaviszonyban állók kiszolgáltatottságát eredményező, vagy ahhoz vezető szabályok. Tény, hogy a szakszervezet ma teljesen eszköztelen az egyéni, személyre szóló érdekvédelem terén. Nincs törvényen, vagy megállapodáson alapuló együttdöntési, így megállapodásra kötelező képviseleti jogosítványa a munkavállaló egyéni alapbér besorolásának, bérfejlesztési mértékének, juttatásainak, minősítésének, a munkaviszony megszüntetésének alapvető kérdéseiben. A szakszervezet még nyilvánvaló jogsérelem esetén sem élhet a halasztó hatályú kifogás (Mt. 23. /1/ bek.) jogával, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló egyénileg jogvitát kezdeményezhet (Mt. 23. /3/ bek.). A munkavállaló számára nyitva álló jogorvoslati út, a per kezdeményezése, részére hátrányos, mert a jogi képviselet költséggel, munkaidő kieséssel jár, arról nem is beszélve, hogy a jog által támogatott munkaadó profi cégképviselőjével szemben, vitatható kimenetelű perben, (mert a törvény betűje alapvetően a vállalkozót, a munkaadót támogatja) akár évekig elhúzódó eljárásban kell igazát, újra és újra bizonyítva helytállnia. A munkáltató KSZ szabályozás nélkül maga állapíthatja meg a munkaidő beosztást (Mt ) A teljesítmény-követelményt szintén saját hatáskörében, egyoldalúan a munkáltató állapítja meg! (Mt /2/ bek.). Amennyiben a munkáltató a teljes 8 órai, általa meghatározott helyen és időbeosztással, az általa elvárt minőségben, és a munkáltató által meghatározott 100 %-os teljesítmény-követelmény szerinti munkáért megfizeti a kötelező minimális január 1-től a bruttó ,- Ft, január 1-től a bruttó ,- Ft összegű munkabért - akkor minden törvényes kötelezettségének maradéktalanul eleget tett! Mivel az évenkénti rendszeres bérfejlesztésre vonatkozóan a versenyszektorban nincs törvényi kötelezettség, viszont a legálisan elrendelhető túlórák száma eddig tendencia-szerűen növekedett (1992-ben 144 óra, 2000-ben max. 300 óra), ez logikusan és automatikusan, a folyamatos terhelésű munkavégzés mellett elszegényedő munkavállalók számának növekedéséhez és az "élő szerszám" státusuk erősödéséhez vezet A legális foglalkoztatás közterheinek fokozása, a törvények tömeges megsértésének nagyvonalú kezelése. Az állam a közterhek behajtását logikusan ott ellenőrzi, ahol az a legkisebb költséggel, és a legnagyobb hozadékkal jár. Az utóbbi tíz évben szinte kizárólag a legálisan bejegyzett, törvényes telephellyel ütőképes, fő feletti szakembergárdával tevékenykedő cégek számíthattak rendszeres munkaügyi és adóhatósági ellenőrzésekre. Az állam ezzel a gyakorlattal biztosította, biztosítja, hogy a közkiadásainak fedezetéhez hozzájusson. A gazdaság minden normális és tisztességes szereplője tudja, érzi hogy ez és igazságtalan, de létező gyakorlat!

20 20 A politika, a végrehajtó hatalom tíz éve tartósan szemet huny, ezzel indirekt módon ösztönzi is a "feketegazdaság" erősödését, mert - úgy tűnik - az rövid távon az érdekeit szolgálja. Egyrészről úgy véli, hogy a "feketegazdaság" rideg világa végre megfegyelmezi a teljes foglalkoztatáson, laza munkanormákon, munkahelyi étkezésen, téli-nyári üdülési beutalókon, munkaruha juttatáson, rendszeres, kiszámítható munkaidőn, fizetett szabadságon és vállalati lakásépítési akciókon elkényelmesedett, ráadásul erős, államilag intézményesített érdekvédelemmel is kényeztetett munkásokat. A nyertesek teremtésével polgárosodásra kiszemeltek - a múlt rendszerben "üldözött" szakmai és politikai elit tagjai - végre felhalmozhatnak, vagyonosodhatnak. A hivatalos havi fix fizetés, legyen az bármilyen magas, erre nem nagyon alkalmas. Amit a törvény nem tilt azt szabad! A tehetetlen, állam vagyonát sikk elsíbolni! A túlkínálati munkaerőpiac fenntartásának biztosítása, kormányzati-politikai eszközökkel. A magyar munkavállalók és szakszervezetek csak késve szembesültek azzal, hogy a magas szintű szaktudás ide, szorgalom oda, a kezdeti kapitalizmus viszonyai között a munkaerő árát és a munkás érdekérvényesítési pozícióját szinte kizárólag, a kereslet és a kínálat rideg törvénye határozza meg. Tíz év múltán azt is látjuk, hogy ennek makro- esetleg mezoszintű befolyásolására a szakszervezetek mind a mai napig eszköztelenek. Jogszabályon, tárgyaláson alapuló jogaik, említésre sem méltóak. A tárgyalások eredménye kizárólag az ellenérdekű munkáltatói fél önkéntes hajlandóságán múlik! A sztrájk és a demonstráció - mint a nyomásgyakorlás eszköze - a magyar gazdaság jelenlegi állapotában használhatatlan fegyver. A szakszervezeti tag munkavállalók és a szakszervezeti vezetők elszoktak attól, hogy a jogos érdekek védelmében konfliktust vállalva is ki kell állni, és az utcára kell vonulni. Ennek személyes tapasztalataim szerint az alábbiakban részletezett, objektív okai vannak, lehetnek: A túlkínálati munkaerőpiac: A hazai gazdasági szerkezetváltással kényszerűen és hirtelen megszűnt egy millió munkahely és kialakult egy több százezer fős, tartós munkaerő felesleg. Megjelenése, léte, döntően, látványosan és ellentmondásosan befolyásolta a munkavállalók és a szakszervezetek helyzetét és belső viszonyát. Néhány kivételtől eltekintve a munkavállalók a kezdetben két évig fizetett munkanélküli járadékban, a végkielégítésben és a közel fél millió forint összegű pályakezdési kölcsönben és privát egzisztencia megteremtési esélyében bízva, szívesen fogadták ha munkahelyükről kitették őket. A szakszervezetek szerepe - ez időben - reálisan csak a leépítések korrekt menedzselésére szorítkozhatott. A tömeges munkanélküliség megjelenése, "a tartalék munkaerőhad" léte, a munkaviszonyban állók juttatási szintjét gyorsan és folyamatosan erodálta, és jelentősen rontotta a szakszervezetek korábban megszokott tárgyalási pozícióját is.

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Előadó: dr. Takács Gábor

Előadó: dr. Takács Gábor Kollektív munkajog a közalkalmazotti jogviszonyban Előadó: dr. Takács Gábor gabor.takacs@opussimplex.com Szabályozott területek 2012. évi I. tv. munkaviszony 1992. évi XXXIII. tv. közalkalmazotti jogviszony

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram Kódszám: VEKOP-1.2.3-16. A Hitelprogram célja A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés,

Részletesebben

Mérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14.

Mérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14. A Fiatalok Ligája (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Ifjúsági Tagozata) álláspontja dr. Szilágyi Veronika Atipikus foglalkoztatási formák az új Munka Törvénykönyvében: Részmunkaidős munkaviszony;

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti terve (Vezetői összefoglaló) Miskolc, 2014. március 19. Üzleti Terv 2014 - Tagvállalat Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23. A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23. 1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának

Részletesebben

Készült: :36

Készült: :36 Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 Beszámoló a B1. - B7. költségvetési bevételek előirányzatának teljesítéséről 04 B8. Finanszírozási bevételek 05/A Teljesített kiadások

Részletesebben

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata 257 A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Közhasznú Társaságot az Európai Uniós csatlakozásra való hatékonyabb felkészülés érdekében

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

K-360/2010. MEGÁLLAPODÁS A MÁV ZRT ÉVI BÉRINTÉZKEDÉSEIRŐL ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELTÉTELEIRŐL JANUÁR 16.

K-360/2010. MEGÁLLAPODÁS A MÁV ZRT ÉVI BÉRINTÉZKEDÉSEIRŐL ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELTÉTELEIRŐL JANUÁR 16. K-360/2010. MEGÁLLAPODÁS A MÁV ZRT. 2010. ÉVI BÉRINTÉZKEDÉSEIRŐL ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELTÉTELEIRŐL 2010. JANUÁR 16. 1 A MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek megállapodnak, hogy a Társaság 2010.

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege: GINOP 1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2019. január 16-ig

Részletesebben

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségek Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A vállalkozások száma 18000

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben