TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Anyanyelvi tagozat Nemzetközi marketing szakirány TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN Budapest, Készítette: Varga Csilla

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1. TÉMAVÁLASZTÁS-INDOKLÁS, A SZAKDOLGOZAT CÉLJA MIRŐL LESZ SZÓ A DOLGOZATBAN? AZ IDEGENFORGALOM, MINT GAZDASÁGI HÚZÓERŐ MAGYARORSZÁG TURIZMUSA Magyarországra jellemző turizmus-termékcsoportok II. Fejezet: A régió-marketing, az arculat, az imázs és a turizmusmarketing 1. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING A termék AZ ARCULAT, AZ IMÁZS A régió imázsának visszatükröződése A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING CÉLKÖZÖNSÉGE Az egyes célcsoportok preferenciái A TURIZMUS-MARKETING III. Fejezet: A kistérség 1. A KISTÉRSÉGI POLITIKA Kistérségi Hivatalok feladatköre A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG Általános adatok Települései A kistérség meghatározása, elhelyezkedése Történelmi áttekintés Demográfia Gazdasági élet Mezőgazdaság Ipar

3 Közlekedési infrastruktúra Természeti adottságok A KISTÉRSÉG VÁROSAI Hajdúhadház Nyíradony Bocskaikert Hajdúsámson Téglás Nyíracsád Nyírábrány Nyírmártonfalva Fülöp Újléta Vámospércs A Hajdúhadházi Kistérség SWOT analízise IV. Fejezet: STEEP analízis 1. SOCIAL/ TÁRSADALMI KÖRNYEZET Demográfia Pszihográfia A magyarok belföldi utazási szokásai TECHNOLOGICAL/TECHNOLÓGIA Internet vs. utazási irodák Közlekedés ECONOMICAL/GAZDASÁGI ECOLOGICAL/TERMÉSZETI POLITICAL/ POLITIKAI, JOGI Porteri-versenystruktúra V. Fejezet: Turisztikai SWOT

4 VI. Fejezet: Piackutatás Szekunder kutatás, adatok másodkézből Mire van igény belföldön? Éllovas vagy sereghajtó? Hajdú-Bihar megye turizmusa az élbolyban Lehangoló adatok Primer kutatás Mélyinterjúk Kvalitatív, kérdőíves kutatás Célja Hipotézis felállítása Konceptualizáció Kutatási módszer megválasztása Operacionalizáció Populáció, mintavétel Kutatás Kutatáselemzés VII.Fejezet: A piackutatás tanulságai- A feladat A marketing-stratégia A. A KUTATÁSOK MEGHOZTÁK GYÜMÖLCSÜKET B. DE MI LENNE EBBEN AZ EGÉSZBEN A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG SZEREPE? C. A FELADAT D. POZÍCIONÁLÁS, A CÉLPIAC E.MARKETING-STRATÉGIA: Product/ Termékpolitika: Price/Árpolitika Place/ Értékesítési csatornapolitika Promotion/ Promóci People/ Emberi tényező

5 6.Physical evidence/ Fizikai tényezők Process/ Folyamat F. FORRÁSOK, AZ ANYAGI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE G. A MARKETINGSTRATÉGIA ELLENŐRZÉSE, MONITORING VIII. Fejezet: Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

6 I. Bevezetés 1. TÉMAVÁLASZTÁS-INDOKLÁS, A SZAKDOLGOZAT CÉLJA: Szakdolgozatom Hajdú-Bihar megye, ezen belül a Hajdúhadházi Kistérség turizmusának fellendítéséért fáradozik, marketing eszközökkel. Témaválasztásom legfőbb oka, hogy Debrecenben születtem, és Hajdúhadházon nőttem föl. Mindig is tenni akartam valamit Hajdú-Bihar megye gazdaságának és életszínvonalának fellendítéséért, mert úgy érzem, e földdarabon számtalan kihasználatlan lehetőség rejlik. A megye gazdasági élete fellendítésének egyik legfőbb eszköze a turizmus lehet. Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy már évek óta folytatnak sikeres idegenforgalmi tevékenységet, és tesznek folyamatosan eredményes turisztikai célú fejlesztéseket. Ám meggyőződésem, hogy Hajdú-Bihar megye hosszú távon csak úgy lehet országos és nemzetközi szinten is turisztikailag igazán ütőképes, ha a megye turizmusa nemcsak e három területre koncentrálódik. A megyében számos kistelepülés rendelkezik kisebb-nagyobb turisztikai vonzerővel. De mindez mit sem ér, ha adottságaikat a városok nem használják ki, nem kommunikálják marketing-eszközökkel, és nem fűzik közös programcsomagba, hogy érdemes legyen turisztikai programot, kirándulást építeni rájuk. A régió- és településmarketing, valamint a turizmus fejlesztése kettős célt szolgál. Egyrészt az elmaradott térségek, gazdasági gondokkal küzdő települések hatékony gazdaságfellendítő eszköze, másrészt az életszínvonal minőségének növelését is elősegíti. Munkahelyeket teremt, vonzó városi környezetet hoz létre, ahol nemcsak élni, de turistának lenni is jó és befektetni is érdemes. A turisták az új, eddig a turizmus által felfedezetlen területek kultúrájának, természeti értékeinek és lakóinak megismerésével önmaguk is gazdagodnak. A régiók és kistérségek fejlesztését az Európai Unió is támogatja, erre építve a Hajdúhadházi Kistérség is fellendülésnek indulhat. 2. MIRŐL LESZ SZÓ A DOLGOZATBAN? A szakdolgozat első része gazdasági adatokkal támasztja alá, hogy az idegenforgalom milyen hatalmas gazdasági húzóerő a világban és Magyarországon is. Az idegenforgalom gazdasági szerepének megismerése után a régió-marketinget és a turizmus-marketinget taglalom, és az imázs döntő szerepére világítok rá a turisztikai termékek esetében

7 A harmadik fejezetben a Területfejlesztési törvényről és a kistérségi politikáról, valamint annak idegenforgalmi aspektusairól ejtek szót, és meghatározást adok a Hajdúhadházi Kistérségről, valamint annak településeiről. Egy leltár a települések természeti, kulturális és épített értékeiről kulcsfontosságú a település SWOT analízisének elkészítéséhez. A negyedik fejezet már a Hajdúhadházi Kistérség turizmusának külső környezeti elemzésével foglalkozik(steep analízis),versenyhelyzetével(porter-féle versenyhelyzetelemzés), majd saját turisztikai adottságait veszi számba(turisztikai SWOT elemzés). Az elemzések eredménye alapján hipotéziseket állítok fel, szekunder és primer piackutatást végzek, melyben az elemzések alapján kikristályosodott lehetséges piaci rés versenypolitika sikerességét is kutatom. A felmérés eredményeinek értékelése után következik a marketingstratégia megalkotása a Hajdúhadházi- kistérségre vonatkozóan, és javaslatok a stratégia megvalósításához szükséges anyagiak előteremtésére. A dolgozat a tapasztalatok és javaslatok összegzésével zárul. 3. AZ IDEGENFORGALOM, MINT GAZDASÁGI HÚZÓERŐ A turizmus egy nagyon fontos, s egyre fontosabb, jelenleg a legdinamikusabban bővülő gazdasági szektor a világban, és Magyarországon is. A Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai szerint az egész világon 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg. A nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál is nagyobb, több mint kétszeres ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2002-re 512,1 milliárd USD-ra nőttek. A természeti katasztrófák, a madárinfluenza és a terrorakciók ellenére a tendencia tovább folytatódik ban az idegenforgalmi ágazat növekedési üteme 4,5 %-os volt, s ezzel a kapcsolódó területeket is beleértve a világ összevont GDP-jének 10,3%-át adta. Európa 57,5 százalékos aránnyal nemcsak a legjelentősebb fogadóterület, hanem 49,8 százalékkal a nemzetközi piacon a legmagasabb turisztikai bevételt elkönyvelő kontinens is

8 Az utazási szektor világszintű jelentőségét jól példázza, hogy 2004-ben mintegy 30 százalékot tett ki a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi mérlegben 1, az idegenforgalom pozitív mérlege, pedig rendszerint minden évben javítja Magyarország negatív folyó fizetési mérlegét. Az idegenforgalom a világgazdaság hajtóereje: a világkereskedelem első számú ágazata, a legnagyobb exportbevételi forrás, munkahelyeket teremt, és jövedelmet biztosít, ezáltal kiemelkedő szerepe van a fejlődő országok és régiók gazdaságának fejlesztésében is. Exportnövelő tevékenysége nemcsak a turisták által igénybevett szolgáltatásokban nyilvánul meg, hanem a szolgáltatásokhoz igénybe vett termékek gyártásában is. Nem beszélve arról, hogy a turista az egyszer kipróbált és megkedvelt terméket anyaországába visszatérve is keresni fogja az üzletek polcain, szívesen fogyasztja azt. A turizmus azonban nem csak gazdasági értelemben gazdagít: nagymértékben profitál belőle a környezet és a helyi kultúra, hiszen a turizmusból származó bevételeket a kormányok többek között műemlékek, múzeumok és nemzeti parkok felújítására fordíthatják. Az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtéséből, a kulturális élet fejlesztéséből pedig a helyi lakosság is profitál, életminősége javul. A turizmus tudatos szabályozásával az idegenforgalom pozitív ökológiai hatású, felhívja a figyelmet a természeti értékekre, műemlékekre, s elindítja azok védelmét, óvását. 2 S ami a legfontosabb: a turizmus hozzájárul a világ népeinek békés egymás mellett éléséhez, azáltal, hogy a turista megismeri idegen országok kultúráját. 4. MAGYARORSZÁG TURIZMUSA Magyarország egy energiahordozókban szegény, viszont egyedülálló természeti környezettel, egyedi kultúrával és nyelvvel, központi, Közép-Kelet Európai fekvéssel, és a Nyugat-Európaihoz képest olcsó, ám jól képzett munkaerővel rendelkező ország. A szolgáltatások piaca, ezen belül is, a világszinten is dinamikusan bővülő turizmus az a gazdasági ágazat, mellyel jó esélyünk lehet fejlett, Nyugat és Közép-Európai Uniós társainkhoz felzárkózni. 1 WTO Fehér könyv 2 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, p

9 Magyarország már jelenleg is a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 12. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában ben csaknem 42 és fél millió külföldi látogatott hazánkba, s az idegenforgalom devizabevétele csaknem 4000 millió euró volt, mely a 2006-os bevételhez viszonyítva 4,1%- os növekedést jelent. Ezzel a kapcsolódó területekkel együtt a turizmus az ország GDP-jének körülbelül 10 százalékát adta. 1 Ám fontos megjegyezni, hogy Magyarország jövőbeni idegenforgalmi sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy javítsa fogadóképességét, szolgáltatásai minőségét és nagyobb hangsúlyt fektessen a környezet megóvására. A minőségjavítás a minőségi turizmus arányának növekedésével jár együtt, amely lehetővé teszi, hogy az ország turizmusból származó bevételei is tükrözzék Magyarország idegenforgalmi népszerűségét. A magyar turisták körében a legnépszerűbb úti cél a Balaton, Budapest, az Északiközéphegység, a gyógyfürdők, a Tisza-vidéke, a Dunakanyar, Sopron, Szeged, Győr, Eger, Pécs és Debrecen, míg a külföldről érkezők legkedveltebb desztinációja Budapest, és környéke, a Balatoni Régió és a Hortobágy, Nyugat-Dunántúl valamint a gyógyfürdők. Az országnak a beutazó turizmusból 2007-ben 3,45 milliárd euró bevétele származott, ami 2,3%-kal több mint 2006-ban. (Táblázat az idegenforgalom alakulásáról az 1.sz.mellékletben) 1 Turizmus Magyarországon 2007, letöltés:

10 Forrás: KSH Mint látjuk, a magyarországi turizmus erős térbeli koncentráltságot mutat. Azonban az időbeli koncentráltság talán még feltűnőbb. A vendégek (belföldi, beutazó) több mint egyharmada, és a vendégéjszakák több mint 40%-a a június-augusztusi időszakban mutatható ki. A téli turizmus Magyarországon külföld felé irányul (Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Franciaország és Szlovénia) a kedvezőbb időjárási és domborzati adottságok miatt. Magyarország termálvizekben és napsütéses órákban bővelkedő, különleges kultúrájú és gasztronómiájú ország, viszonylag olcsó de jól képzett munkaerővel, mely Európa közepén helyezkedik el. Ennek megfelelően turizmusa e versenyelőnyeire épül

11 Magyarországra jellemző turizmus-termékcsoportok: Egészség és rekreációs turizmus, wellness: Magyarországnak évszázadokra, még a török időkre visszatekintő gyógyfürdő kultúrája van, és a minőség a fürdőberuházásoknak köszönhetően egyre javul adatai alapján a wellness-szállodákban továbbra is a belföldi vendégforgalom a meghatározó: a vendégek 80%-a, a vendégéjszakák kétharmada belföldi vendégektől származik. Kultúrturizmus: Leginkább Budapestre és a Balatonra koncentrálódik, erősödik Észak- Magyarország, Észak- és Dél-Alföld látogatottsága is. Konferenciaturizmus: A hivatásturizmus fajtái közé tartozó konferenciaturizmus az ország központi elhelyezkedése, élénk kulturális és tudományos élete miatt kiváló lehetőség Magyarország számára. Budapest világviszonylatban 2004-ben 9. volt a legnépszerűbb konferenciahelyszínek között. A gasztronómiai turizmus, a rendezvény-turizmus, a falusi turizmus és az ökoturizmus fellendülőben van

12 II. A régió-marketing, az arculat, az imázs és a turizmusmarketing 1. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING: Meghatározására a szakirodalomban több definíciót is találunk: A régió- és településmarketing...nem más, mint a piacorientáció sajátos megjelenése a települések működésében.(...) Az adott közösség érdekében fejti ki tevékenységét, s a versenysemlegesség elve mellett támogatja az egyes szervezetek, intézmények, személyek saját sikerességének növelését. (...) Feladata nem más, mint a térség, település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása a sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli célok elérésének érdekében, szolgálatában. 1 A régiók (térségek, városok, települések) vezetésének az a szemlélete és döntései, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a régió az általa érintett és iránta érdeklődő személyeknek, vállalkozásoknak egy térséggel kapcsolatos igényeit, elvárásait a versenyrégióknál jobban kielégítse. 2 A termék: A régió- és településmarketing terméke maga a terület, a hely, azaz az általa kínált adottságok, értékek, lehetőségek, élmények, szolgáltatások, produktumok, mindazok, melyek sajátos vásárlói, célcsoportjai számára bizonyos igények, szükségletek kielégítését lehetővé teszik. 3 Tehát a település egy olyan komplex termék, mely kínálata sok konkrét termékből, szolgáltatásból álló választékot jelent. Mint termék nehezen fejleszthető, minősége állandóan változik és a termékvásárlás elsősorban bizalmi jellegű, vásárlás előtt nem kipróbálható. Csakúgy, mint a szolgáltatások esetében, a vevő tulajdonképpen azt a hitet vásárolja meg, hogy a régió képes kielégíteni az elvárásait. Ebből fakad legfontosabb tulajdonsága, hogy a város-termék alapmegjelenése az imázsa. 1 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, p. 2 Dr. Kandikó József- CEO Magazin 2003./ 1.melléklet: 2.p. 3 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, p

13 2. AZ ARCULAT, AZ IMÁZS: Az arculat vagy identitás fogalom a latin identitas szóból ered. Bernstein szerint: Identitásom az, amivel együtt születtem, részben az, amivé váltam, de elsősorban az, amit mutatni szeretnék. Identitásomat javarészt a magamról alkotott elképzelés és imázs alkotja. Az imázs azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul. 1 Az imázs tehát nem más, mint az arculat visszatükröződése, vélemények összessége, egy szubjektív képzet. Benne van minden hír, híresztelés, tapasztalat, értékelés és asszociáció, melyet az egyén egy termékről, szolgáltatásról, élőlényről, emberről, régióról, országról észlel és összegyűjt. Egy régió, város elfogadása, fennmaradása, jövője, sikeressége, fejlődése szempontjából épp oly fontos az imázs, mint bármely más termék szempontjából. De milyen tényezők alakítják az emberekben a régióról kialakult képet? A régió-imázsban visszatükröződik 2 : Az infrastruktúra színvonala A régió piaci ereje, gazdasági potenciálja (vállalkozások száma) A gazdaság szerkezete, fejlettsége A vezetés gazdaság- és fejlesztéspolitikája Az ott élők kultúrája és vendégszeretete, viselkedési formái A régió kommunikációs tevékenysége A turisztikai potenciál és know-how Az egyedi turisztikai vonzerők összessége A potenciális látogatók értékítélete A korábbi vendégek, lakosok, befektetők, munkavállalók tapasztalata 1 Fazekas Ildikó: Szponzorálás, Budapest, Dr.Kandikó József-CEO Magazin, 2003./1.melléklet 7.p

14 Láthatjuk, hogy ha egy terület biztosítani akarja jövőbeli sikerét, a város imázsának alakulásában nem elég csupán a véletlenre hagyatkoznia, hanem tudatosan részt kell vennie annak alakításában. Az arculattervezés és a tudatos kommunikáció tehát minden régió fontos feladata, melynek alapvető célja, hogy segítségével pozitív megítélés nyilvánuljon meg a régió iránt. A good-will kialakításával és növelésével a turisták, a befektetők és a lakosok fejében pozitív kép születik a régióról, és megteremtődik az imázs. 3. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING CÉLKÖZÖNSÉGE: Egy település marketingjének célcsoportjai: Lakosság (helyi lakosok; a hosszabb távra lakhelyéül a régiót választó, odacsábítandó új lakosok) Potenciális látogatók, turisták Üzletemberek, a már jelenlévő vállalkozások Befektetők és gazdasági célcsoportok Sajtó képviselői Testvérvárosok lakossága és vállalkozói, civil szervezetei és politikai döntéshozói Helyi média Utazási portálok, irodák

15 Az egyes célcsoportok preferenciái Lakosság (Minőségi élet) jól fizető munkahely lakás olcsó bevásárlás kulturális és szórakoztató programok könnyű bankkölcsönhöz jutás önkormányzati támogatás gyors eljutás az iskolába, munkahelyre gördülékeny ügyintézés szép környezet, utcakép tisztaság jó megközelíthetőség megfelelő kitáblázottság infrastruktúra jó levegő csend és nyugalom udvarias kiszolgálás jó közbiztonság minőségi közszolgáltatás Vállalkozók (Előnyös üzleti lehetőség) támogatás alacsony szállítási költségek megfelelő infrastruktúra szakképzett, nem túl drága munkaerő megfelelő felvevőpiac partnerek elérése időben kiterjedt szállítási kapcsolatok lehetősége közbiztonság helyismeret Turisták (Látványosságok, élmények, élvezet) különleges adottságok szállás étkezés színvonalas programok könnyű fizetési módok és előnyös kondíciók város gyors, könnyű elérhetősége üzletek hosszú nyitva tartása szép természeti és épített környezet zajmentesség megfizethető árak tiszta utcák és városkép elviselhető évszakok (pl. felszerelt légkondicionálók) biztonságérzet kényelem udvarias kiszolgálás segítőkész, barátságos emberek

16 Egy régió akkor fejlődik és nő a népességszáma, ha piacképes. Ez attól függ, hogy milyen egyedi értékekkel, hasznossággal bír egy adott célcsoport számára, és mennyire képes kielégíteni az idelátogató, a befektető vagy az ideköltöző alapvető szükségleteit. A piacképesség szorosan kapcsolódik a versenyképességhez, a régiónak jobbat, többet, kellemesebbet, hasznosabbat kell nyújtania a célcsoportoknak, ha életben akar maradni. Fontos a várostermék formálása, fejlesztése a versenyképesség biztosítása érdekében! A fogyasztó a megfogható termék megszerzése révén az ún. értéktermék megvásárlására törekszik. Rendkívül fontos tehát, hogy a város a várostermék alkotóelemeit külön-külön, de összességében is fejlessze. Például a turistáknak felajánlhat extra szolgáltatásokat, de az értéktermék minden esetben az élvezet, a szórakozás, az életstílus, vágyott státusz és más személyes elégedettségérzés, amit az üdülőhely nyújt. 4. A TURIZMUS-MARKETING: A turizmus-marketing tehát a régió- és településmarketing egy komponense, melynek célja, a régió idegenforgalmának fellendítése a piaci igények, a turisták igényeinek minél magasabb szintű kielégítése révén, ezáltal a régió életszínvonalának növelése

17 III. A kistérség 1. A KISTÉRSÉGI POLITIKA A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. (1) alapján a kistérség területfejlesztésistatisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. A kistérség tehát földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység. Magyarország összesen 168 kistérségből áll. Az egyes kistérségek gazdasági fejlettsége, a KSH adatai alapján: Forrás:KSH A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó

18 szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. A kistérségek operatív feladatait Kistérségi Hivatalok végzik, melyek feladatköre 1 : A kistérség arculatának kialakítása a köztudatban, a térségi védjegy kialakítása, használatának és a térség nevének levédése A kistérségi együttműködés erősítése Az egész kistérséget felölelő programcsomagok kialakítása Speciális, a kistérségre jellemző termékek és szolgáltatástípusok fejlesztésének elősegítése A kistérség különböző pontjain zajló események időbeli koordinálása Egységes marketing és PR koncepció kidolgozása A térbeli megközelítés javításának ösztönzése A humán erőforrás fejlesztése, a térségen belüli kommunikáció elősegítésének erősítése Munkanélküliek átképzési lehetőségeinek feltárása, átképzési programok kidolgozása Információgyűjtés és rendszerezés, az adatszolgáltatás hálózatának megteremtése Vállalatok, magánszemélyek képzési igényeinek felmérése, képző kapacitások kialakításának támogatása, értékelő, követendő rendszerek megalakítása Turisztikai fejlesztési programok kialakítása, turisztikai tervek elkészítése és megvalósításának koordinálása A turisztikai fejlesztés figyelemmel kísérése és marketing szempontból helyes irányba fejlődésének biztosítása Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és szakmai pályázatok benyújtása Turisztikai létesítmények és szolgáltatások minősítési rendszerének kialakítása Turisztikai kiadványok szerkesztése és megjelentetése 2. A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG: Általános adatok: A kistérség központja Hajdúhadház Területe: 635,75 négyzetkilométer Népsűrűség: 94 fő/négyzetkilométer ( Az Észak-Alföldi Régió kistérségeinek népsűrűsége a 2. sz. mellékletben) 1 Országos Területfejlesztési Hivatal,

19 Települései: Bocskaikert (2766 fő), Fülöp (1853 fő), Hajdúhadház (13501 fő), Hajdúsámson (11484 fő), Nyírábrány (4153 fő), Nyíracsád (4142 fő), Nyíradony (8182 fő), Nyírmártonfalva (2134 fő), Téglás (6468 fő), Újléta (1081 fő), Vámospércs(5684 fő) A kistérség meghatározása, elhelyezkedése: A Hajdúhadházi Kistérség Magyarország keleti részén, az Alföldön, Hajdú-Bihar megye északi részén található, a Hajdúság és a Nyírség határán. Magyarország turisztikai régiói szerinti besorolás alapján az Észak-Alföldi Régióhoz tartozik. A térség a megyeszékhely és régióközpont Debrecenhez közel fekszik, Debrecen agglomerációjának tekinthető. A térség keleti határa egyben az országhatár is. A Trianoni béke óta a térség határ menti fekvése leginkább fejlődést akadályozó tényező volt, pedig az utóbbi években az Európai Unió által támogatott interregionális együttműködésekre alapozva potenciális előny lehetne a térség elhelyezkedése. A térség a Kárpátok Eurorégió része. Történelmi áttekintés: A terület már évezredek óta lakott. Történelmét nagyban meghatározta az 1600-as évekbeli török pusztítás, majd Bocskai István Korponai-kiváltságlevele, melyben hajdú katonáinak a kollektív nemességet és birtokainak egy részét adományozta. Így jött létre a hat hajdúváros, Szoboszló, Nagykálló ( később a címet Böszörmény kapta meg), Hadház, Dorog, Nánás és Vámospércs. Jelenleg a hajdúvárosok közül Hadház és Vámospércs tartozik a kistérséghez. A kistérség települései közül öt rendelkezik városi ranggal (Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Téglás, Vámospércs). Demográfia: A kistérség lakosságszáma: fő (Ez a megye lakosságának 11%-a) 1 Az elöregedés és a munkanélküliség miatti elvándorlás már itt is felütötte a fejét, de az utóbbi időben Debrecenből az agglomerációba történő kiköltözés tendenciája is megjelent. A kistérségben jelentős számú roma kisebbség is él. Arányuk a teljes népességen belül 15 százalék körüli es népszámlálás alapján

20 Az oktatás színvonala egyre javul, ám a diplomások aránya még így is a megyei szint alatt van. A kistérségben több művészeti iskola is működik. (A diplomások arányát a 3.sz.melléklet mutatja.) Az alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségben a mezőgazdasági termelő szövetkezetek felbomlása és a szolgáltató ipar gyengesége miatt a megyei szintet meghaladó a munkanélküliségi ráta. Ez leginkább a kifizetett szociális segélyek miatt okoz gondot az önkormányzatoknak. A megyei szintet meghaladó szociális segély kifizetés (2003-ban segélyben részesülők aránya Hajdú-Bihar megyében: 2.8%) a kistérségben (6.7%) az infrastrukturális és turisztikai fejlesztésektől veszi el a pénzt. (A munkanélküliek arányát a 4/a. és 4./b.sz. melléklet mutatja.) Gazdasági élet: Mezőgazdaság: A szántóföldi növénytermesztés a homoktalajon domináns szerepet tölt be a térség gazdaságában. Főbb termesztett növények: kukorica, búza, árpa, burgonya, káposzta, torma, dohány és gyümölcsfélék (alma, meggy, málna, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő stb.) Kiemelkedő a takarmány kukorica és a csemegekukorica termőterülete. Az alma, a meggy, a málna, a ribizli, a torma, újabban a szeder termesztése nagytételben folyik. A kistérség területének erdősültsége jelenleg is igen magas, jóval az országos átlag feletti. Jellemző fafajták: tölgy, fenyő és akác. Az állattenyésztés csupán másodlagos jelentőséggel bír a növénytermesztés mögött. Piaci értékesítésre jelenleg baromfi- és juhtenyésztés folyik. A sertés és szarvasmarha-tenyésztés csak háztáji jelleggel valósul meg. Ipar: A térség iparosodottsága nem jelentős. Leginkább nagy számú munkaerőt igénylő feldolgozóipar (fafeldolgozás, bútorgyártás: Demko-Feder, húsfeldolgozás, zöldség és gyümölcsfeldolgozás, az építőipar és a gépgyártás: Hajdúsági Iparművek, Vámosgép) képviselteti magát. (Ábra a vállalkozásokról a 4./c. sz. mellékletben) A helyi, olcsó munkaerő nagy számban áll rendelkezésre, ebből a szempontból kitűnő lehetőségek nyílnak az ipartelepítés számára

21 Közlekedési infrastruktúra: A 4-es számú főútvonal, és a Budapest-Záhony vasútvonal érinti a kistérséget. Ezzel együtt a kistérség közlekedési infrastruktúrája mégsem elég fejlett. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Megyei Stratégiai Fejlesztési teve viszont több, a kistérség szempontjából fontos infrastrukturális beruházást is tartalmaz. (Bővebben az 5.sz. mellékletben) Kerékpárút van Bocskaikert-Hajdúhadház-Téglás között, a kistérség a napokban nyert el egy pályázatot a Nyíradony és Hajdúsámson közötti kerékpárút megépítésére. Természeti adottságok: A kistérség bővelkedik erdőkben és természetvédelmi területekben. Sok védett állat- és növényfaj megtalálható a területen. Jelenlegi ismereteink szerint ásványkincseket nem rejt a föld mélye, viszont próbafúrások a mélyben rejlő gyógyvízkincsről adnak tanúbizonyságot. 3. A KISTÉRSÉG VÁROSAI: Hajdúhadház: A város Debrecentől 18 km-re, a 4-es számú főközlekedési út mentén, és a Budapest-Záhony vasútvonal mentén helyezkedik el. A település már az újkőkor idején lakott volt. A kora Árpád-korban, pedig a város mai közigazgatási területén több falu is állt. Bocskai István december 12-én Korponán kelt levelével telepítette le a hajdúkat Hadházra és városi rangot adományozott a településnek fővel a kistérség legnépesebb városa, és kistérségi központ. A városban 20 % körüli roma kisebbség is él. A településen két általános iskola, melyek közül az egyik művészeti iskola, és egy gimnázium-szakközépiskola működik. A város lakosságának nagy része mező- és erdőgazdálkodással foglalkozik, hiszen nagy kiterjedésű gyümölcsösök, szántóföldek, erdők vannak a területen. Jelentős hagyományai vannak például a káposztatermesztésnek, káposzta-savanyításnak. Debrecen vonzáskörzeteként sokan vállalnak munkát Debrecenben. Az alapvetően mezőgazdaságra épülő város a rendszerváltás után a TSZ-ek felbomlásával került nehéz helyzetbe. A város határában működik a Bocskai István Könnyű Lövészdandár, a hajdúhadházi lőtér Kelet-Magyarország legnagyobb kiképző bázisa

22 A város értékei, potenciális versenyelőnye: vöröstölgyes (természetvédelmi terület) 170 éves emléktölgy a hajdúhadházi Nagyerdőn Neoromán-klasszikus kéttornyú református templom (Skalnitzky Antal ). A templom műemléki védettség alatt áll. Véndiófa-csárda vendéglő Égerházi Imre festőművész emlékháza Hajdúhadházi Galéria Emlékház és Könyvtár helytörténeti állandó és időszakos kiállításai Földi János Általános Iskola állandó pannó kiállítása Szoborpark A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Márciusi Tavaszváró rendezvénysorozat Május elsejei majális és fogathajtó verseny Szeptember: szüreti felvonulás és bál November: Torzsás napok Nyíradony: A város Hajdú-Bihar megye ÉK-i peremén, Debrecentől 26 km-re, a 471-es főút mentén helyezkedik el. Nyíradony város közigazgatása alá tartozik Aradványpuszta, Szakolykert és Tamásipuszta is, e területek bővelkednek védett állat és növényfajokban. Adony és a szomszédos Guth nevû település az írott források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. A török pusztítás után a XVIII. században indult meg az újranépesítés. A város egy általános iskolát és gimnáziumot működtet. A város értékei, potenciális versenyelőnye: Guthi erdő: XV. századi román templomrom Guthi-erdő: szálláshelyet a Guth Vadgazdálkodási és Idegenforgalmi Rt. Vadászháza biztosít, sétakocsikázásra is lehetőség van, az erdő jelenleg az Alföld legnagyobb egybefüggő erdője Tamásipuszta: 250 éves kocsányos tölgy, 100 éves ostorfa XVII. századi görög katolikus templom, késő barokk stílusban Tájház: helytörténeti kiállítás, népművészeti gyűjtemény

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Jogcím A projekt címe Elnyert támogatás 1. Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp Falumegújítás és - fejlesztés jogcím (102/2012. (X.1.

Jogcím A projekt címe Elnyert támogatás 1. Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp Falumegújítás és - fejlesztés jogcím (102/2012. (X.1. Sorszám Pályázó neve Megvalósítási hely Jogcím A projekt címe Elnyert támogatás 1. Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp Falumegújítás és - Fülöp, Bánháza utcában épület tájházzá történő kialakítása 11 500

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA Budapest, 2007. június 20. Miért éppen Ukrajna? mert Ukrajnában 46 millió ember él és a statisztikák szerint 10 év alatt csak 2%-uk járt Magyarországon turistáként; mert 2000-től

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben