Legendák. nyomában az. Észak-Alföldön

Átírás

1 Legendák nyomában az Észak-Alföldön

2 Kedves Vendégünk! Az Észak-alföldi régió számos településéhez kötődik valamilyen legenda, rege, ballada, vagy egyszerűen csak egy érdekes történet, amely szájról szájra terjedve maradt ránk. Jelen kiadványunkban összegyűjtöttünk néhány történetet, amelyeket egy-egy útvonalba szerkesztve, látnivalókkal, szabadidős, program- és szállásajánlatokkal összekapcsolva tárunk Ön elé. Ajánlatunktól természetesen el lehet térni, mindenki a saját ízlésének, érdeklődésének megfelelően alakíthatja programját, az élmények színvonalán ez nem változtat. Jó szórakozást és kellemes legendavadászatot kívánunk! Útmutató Tisza útvonal: Vásárosnamény Tarpa Nagyar Szatmárcseke Milota Jánkmajtis Penyige Vásárosnamény útvonal: Mátészalka Tunyogmatolcs Vállaj Mérk Vaja Mátészalka útvonal: Kisvárda Tuzsér Zsurk Lónya Lövőpetri Kisvárda útvonal: Nyíregyháza Nagykálló Nyírbátor Máriapócs Nyíregyháza útvonal: Nyíregyháza Kótaj Ibrány Nagyhalász Tiszabercel Szabolcs Tiszadob Nyíregyháza útvonal: Debrecen Nyíracsád Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúböszörmény Debrecen útvonal: Hajdúszoboszló Nagykereki Hencida Berettyóújfalu Hajdúszoboszló útvonal: Hortobágy Nádudvar Hajdúszoboszló Balmazújváros Hortobágy útvonal: Jászberény Jásztelek Jászjákóhalma Jászárokszállás Jászfényszaru Jászberény útvonal: Szolnok Törökszentmiklós Kétpó Mezőtúr Túrkeve Kisújszállás Szolnok útvonal: Cserkeszőlő Tiszakürt Martfű Rákóczifalva Tószeg Cserkeszőlő Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház u. 8. Pf.: 330. Tel.: 56/ , Fax: 56/ rmiszolnok@hungarytourism.hu

3 Kiadja: Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Tervezés, nyomdai előkészítés: Lézerpont Stúdió Kft. Miskolc Nyomda: PAUKER Nyomdaipari Kft. Budapest Fotók: Magyar Turizmus Zrt. fotóarchívuma és Molnár Attila AGENTURA ADVENTURE Utazási Iroda, Budapest, Túrkeve, Juhászfesztivál

4

5 Tisza A Tisza és a szamár Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, a völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott ottan az Úr zsámolyánál. Hát teveled mit csináljak, szegény fejeddel? kérdi az Úristen. Csak bízd rám atyám. mondja Jézus Krisztus. Majd eligazítom én! Azzal Jézus elővett egy aranyos ekét, elébe fogott egy szamarat, s azt mondja a Tiszának, hogy menjen utána mindenütt a barázdában. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyat, az pedig ment mindenütt a nyomában. Hanem szerteszéjjel igen sok cötkény volt mindenfelé, a szamár pedig éhes is volt, meg amint tudjuk, nagyon szereti is a cötkényt, egyikhez is hozzákapott, meg a másikhoz is, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Azért olyan girbegurba, csivirgós-csavargós a Tisza folyása. Szent Péter vize Mikor Krisztus Urunk Szent Péterrel utazott a Tiszán, fölfelé mentek. Azt mondja Szent Péter: Nem lehetne az egyik oldalának fölfelé, a másiknak lefelé folyni? Azt mondja Krisztus Urunk: Ha az egyik oldala fölfelé folyna, a másik meg lefelé, a hajósok elbizakodnának, hogy nem lehetne velük bírni. De Szent Péter addig erősködött, míg Krisztus Urunk meg nem tette, hogy az egyik oldala fölfelé, a másik meg lefelé folyt. Mikor aztán lefelé jött Krisztus Urunk a Tiszán Szent Péterrel, a hajósok fölfelé mentek, aztán még jobban káromkodtak, mint azelőtt. El voltak bizakodva, most, hogy már könnyen mentek fölfelé. Akkor bánta meg Szent Péter, hogy Krisztus Urunktól azt kérte, hogy a Tiszának az egyik oldala fölfelé folyjon, a másik meg lefelé. Akkor már azon könyörgött, hogy Uram Teremtőm, csak folyjon úgy, mint azelőtt. Krisztus Urunk aztán visszafordította, de az örvényt meghagyta a vízen, hogy a hajósok még nehezebben járjanak, mint azelőtt jártak. Az örvényt Szent Péter vizének nevezik ezért, mert az egyik oldala fölfelé megy, a másik lefelé. Nemzetközi Tisza-túra (július) Tisza 1

6 1. útvonal 1. útvonal: Vásárosnamény Tarpa Nagyar Szatmárcseke Milota Jánkmajtis Penyige Vásárosnamény Vásárosnamény Tarpa Nagyar Szatmárcseke Milota Penyige Jánkmajtis Vásárosnamény A monda szerint, amikor egy sereg élén Zoárd kapitány a Tiszához érkezett, pihenés után így szólt Gergely nevű vitézéhez: Gergely! Ugorj, na! Amikor az a túlpartra érkezett, utánakiáltott: Na, menj! Azt a helyet, ahol a sereg megpihent, Gergelyinek, ahol Gergely a lovát ugratta, Ugornyának, a túlsó parton elterülő részt Naménynak nevezték el. A naményi pátens II. Rákóczi Ferenc 1703-ban a vásárosnaményi Tomcsányi Kastélyban megszállva bocsátotta ki az ún. naményi pátenst, melyben hadba hívta a szabolcsi nemességet. Beregi Múzeum Eötvös-kúria Iskolatörténeti Gyűjtemény Tomcsányi Kastély Kisnemesi kúria Római katolikus templom Református templom Atlantika Vízividámpark Szilva Gyógyfürdő Szatmár-Beregi Szilvaút ( Tisza-party (július augusztus) Vásárosnamény-Gergelyiugornya 2

7 Tarpa 1. útvonal Haleső július 14-én Tarpán haleső hullott adták hírül. Ki hinné, ha dr. Unger Ernő sietve le nem fényképezte volna. A halakat valahol felkapta egy széltölcsér, a zivatarfront tovaröpítette, s egy szemtanú beszámolója szerint elég sűrűn estek a kalapjára és onnan ugrottak tovább a talajra. A tarpaiak csak azt mondták: érdekes-érdekes, de inkább pénz esett volna. A tarpai népért küzdő hírességek Az itteni lakos, Esze Tamás Rákóczi brigadérosaként a kuruc seregek élén a XVIII. század elején, Bajcsy-Zsilinszky Endre pedig Tarpa országgyűlési képviselőjeként küzdött a terület népéért. A politikus sírja a temető bejárattal szemközti részén található. Esze Tamás-szobor Tájház Tarpai Szárazmalom Református templom Bereg Kincsei Ajándékbolt Jeles Napok a Beregben Kuruc Fesztivál (július augusztus) Nagyar Tarpa, Szárazmalom Petőfi-fa A falu határában bal kéz felől, a temetővel szemben, elpusztult, csonkjával az ég felé meredő hatalmas méretű, 200 éves kocsányos tölgyfa hívja fel magára a figyelmet. A néphagyomány szerint Petőfi Sándor e fa alatt írta meg 1847-ben A Tisza című versét. A mindenki által ismert vers első strófája: 3

8 1. útvonal Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A Petőfi-fa története során sok pusztítást, villámcsapást kihevert, de az 1995-ben történt felgyújtást már nem élte túl. Szatmári útjai alkalmával Petőfi többször is megszállt a mai Luby-kúriában barátjánál, az ügyvéd és politikus Luby Zsigmondnál. Luby-kúria (Petőfi-ház) Luby-kastély Református templom Szatmárcseke A csónakfejfás református temető A református temető 1973-ban lett védetté nyilvánítva. A fekete fejfák csónakra, emberi profilra emlékeztető kiképzése egyedülálló: csónak alakú, illetve emberarcú fejfák. Ennek a formának az eredetét egyes kutatók azzal magyarázzák, hogy a halál képzete szinte ősidőktől fogva utazással társul. A helyi hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fúlt legény sírjára állították először a csónakfát. A víz, mint éltető elem, az ember és a csónak mellyel a mindennapi élelmet keresi együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. E hagyomány szerint az élet és a halál együtt testesül meg e fejfákon. Az egyforma sírjelek az életbeni különbség után, a halál utáni egyformaságot is tükrözik. Az ősidőkre visszanyúló eredetnek leginkább az mond ellent, hogy fejfát csak a reformátusok állítanak. A temető nemzetközi zarándokhely is. Kölcsey Ferenc Emlékház Csónakfejfás temető Szatmárcsekei Tájház - népi lakóház Római katolikus templom Szatmárcseke, csónakfejfás temető 4

9 1. útvonal Nemzetközi Cinkefőző Verseny és Népi Ételek Kavalkádja (február) Szatmári Fesztivál Nemzetközi Szilvalekvárfőző Verseny (augusztus) Szatmári Zenei Napok (augusztus) Milota Világhírű milotai dió A település világhírű terménye a vékony héjú milotai dió. A legismertebb fajta az M10-es, amit a XIX. század elején az angol tőzsdén is jegyeztek. A híres termény további népszerűsítését, és persze a helyiek, illetve a látogatók szórakoztatását szolgálja a Diófesztivál, amelyet minden év augusztusában megrendeznek. Református templom Szatmári Fesztivál Nemzetközi Diófesztivál (augusztus) Jánkmajtis Szellemkastély Jánkmajtis misztikus és titokzatos kastélyát, amelyet a térségben csak Szellemkastélyként emlegetnek, a Válly család építtette több száz éve. Ma szálláshelyként üzemel. A kastély látogatói furcsa és megmagyarázhatatlan jelenségek sorozatáról számolnak be, mint például az éjszakánként felkapcsolódó lámpák, maguktól kinyíló ajtók, padlásról leszűrődő léptek hangja, furcsa zajok, sőt, egyesek a mai napig látni vélik a Válly család szellemeit. Válly-kastély Válly-mauzóleum Penyige A Szenke-patak tragédiája Penyige előtt az út két oldalán vízinövényekkel benőtt víztükör fogadja az utazót. Ez a Szenke-patak, melyhez szomorú történet fűződik: 1905-ben egy túlterhelt csónak elsüllyedése miatt kilenc kislány vízbe fulladt. Az eredetileg 5 6 személyes csónakba 15-en szálltak be összesen. Volt közöttük egy húszéves epilepsziás fiú is, akitől a lányok húzódtak, mind a csónak elejébe álltak. Már majdnem átértek a Szenke túlpartjára, amikor a csónak eleje hirtelen lemerült, a hátulja felcsapódott, maga alá temette a vízbe borult utasokat. Borzasztó riadalom támadt. Bár sokan jól tudtak úszni, a kapálózó lányok egymást akadályozták a menekülésben. Néhány kislány kimenekült, a révész és a fiú szintén. De kilenc kislány elmerült a Szenke 5

10 1. útvonal mély vizében, a legidősebb 17 éves volt. Az emberek halászhálóval keresték meg és merték ki a kislányokat a vízből. A tragikus sorsú kilenc penyigei kislány sírja a református templom melletti temetőben ma is megvan, gondozzák az emberek. E gyászos eseményt a környéken ma is ismert históriás ballada énekelte meg: Penyige, Lekvárium Ezerkilencszázötödik évbe. Kilenc kislány belehalt a vízbe, Beleültek a hajó orrába, Elmerültek a Szenke habjába. Szatmár megye Penyige községe, Kilenc kislány belehalt a vízbe, Szenke vize száradj ki apadj ki, De sok anya könnyét csaltad ki. Kilenc kislányt viszi a víz viszi, Édesanyja a partjáról nézi, Gyere anyám, ne hagyj bele halni, Gyenge testem a halnak megenni. Gyászba borult Penyige községe, Kilenc kislány halva fekszik benne, Kilenc kislány mint a letört rózsa, Édesanyja jajszóval síratja. Utas nézz be a temetőkertbe, Kilenc kislány nyugszik egy szélébe, Isten veled kilenc letört rózsa, Szép csendesen nyugodjál a sírba. A Penyige címerének ezüstpályáján látható 9 népművészeti piros rózsa a Szenkébe fúlt kilenc kislányt jelképezi. Penyigei Nemtudom szilva Penyige legelterjedtebb szilvafajtája a nemtudom szilva, amely szinte minden penyigei portán megtalálható. Egyszer egy idegen a faluban járva megkérdezte, hogy milyen fajta ez a szilva, amiből ilyen sok terem errefelé. Akárkitől is kérdezte meg, a válasz nemtudom volt. Így lett a penyigei szilva másik neve nemtudom szilva. Református templom Helytörténeti Gyűjtemény Lekvárium Szilva- és Lekvármúzeum Tájház Töltikés és Kisbíró Találkozó (május) Szatmári Fesztivál Szenkeparti Nagyvásár (augusztus) Szállásajánlat: Kuruc Panzió, 4931 Tarpa, Kossuth út 25/f., Tel./fax: 45/ , Malom Panzió, 4931 Tarpa, Árpád u. 33., Tel.: 45/ Pálma Panzió, 4931 Tarpa, Kossuth u. 25., Tel./fax: 45/

11 Hotel Fehér***, 4800 Vásárosnamény, Bereg köz 1, 4., Tel./fax: 45/ , Winkler Ház Panzió***, 4800 Vásárosnamény, Rákóczi út 5., Tel.: 45/ , Hotel Marianna, 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 19., Tel.: 45/ Meggyesi Panzió, 4800 Vásárosnamény, Gulácsi út 1., Tel.: 45/ Információ: Tourinform Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 6., Tel.: 42/ Web: tourinform.szabolcs.net Tourinform Vásárosnamény 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 33., Tel.: 45/ , Fax: 45/ útvonal: Mátészalka Tunyogmatolcs Vállaj Mérk Vaja Mátészalka 2. útvonal Vaja Tunyogmatolcs Mátészalka Mérk Vállaj Mátészalka Mátészalka gyászban van Gacsaj Pesta, az országszerte még ma is ismert Mátészalka gyászban van című népdal hőse ha egyáltalán élt betyár lehetett a XIX. század elején, akit egy verekedés alkalmával, fokossal ütöttek agyon. Szatmári Múzeum Vasúti Helytörténeti Múzeum Régi Vármegyeháza Strandfürdő 7

12 2. útvonal Tunyogmatolcs Kurta kocsma Nevezetes hely a hajdani falu végén, a Szamos-parton egykor állt kurta kocsma, mely Petőfit versre ihlette: Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne. Az éjszaka közeledik, A világ lecsendesedik, Pihen a komp, kikötötték, Benne hallgat a sötétség. A faluban egykor néhány ember teljes bizonyossággal állította, hogy a kocsma mestergerendájába a költő maga véste bele a nevét. Ennek napjainkra kézzel fogható bizonyítéka sajnos már nincs. A Kurta kocsma emlékműve Matolcsi református templom Tunyogi református templom Mérk Vállaj Csanálos Névadó sárkánymese Egy régi, már-már elfelejtett legenda szerint, Báthori Gábor seregével a török ellen vonult. Vonulásukat egy félelmetes sárkány próbálta megakadályozni, amit csak úgy lehetett elhárítani, ha valaki megvív a sárkánnyal. Báthori Gábortól megkérdezték, hogy Ki mérsz e állni ellene? A válasz: Merek. Ahol ez a szó elhangzott, azon a helyen később egy falu keletkezett, neve a merek szóból Merk, majd Mérk elnevezéssel állandósult. A legenda szerint a vitéz először a vállán sebesítette meg a sárkányt, azon a helyen Vállaj község jött létre. Majd legyőzte a sárkányt, tetemét a csalánosba dobta, itt lett Csanálos község (a mai Románia területén található). Mérk címere is ábrázolja azt a pillanatot, amikor a bátorság próbájaként a vitéz párbajra készül a sárkány ellen. Római katolikus templom Református templom Cifra csűrök 8

13 Vaja A Vay család vitéze Vaja a XIV. században a Vay család birtokában volt, akik kastélyt is emeltek itt az 1500-as években. A Vay család kiemelkedő tagja, Vay Titusz hűséges vitézi tetteiért címert kapott a családnak Zsigmond királytól. Vay Titusz az 1396-os vesztes nikápolyi csatából élete kockáztatásával mentette meg királyát. Ezt a jelenetet ábrázolja a Vay várkastély nagyterme mennyezetének freskója is. Vay-kastély Vay Ádám Múzeum Tájház Komédiás napok a vajai várkastélyban (május) Szállásajánlat: Szatmár Hotel Panzió, 4700 Mátészalka, Hősök tere 8., Tel.: 44/ Bianco Panzió, 4700 Mátészalka, Kölcsey u. 27., Tel.: 44/ Hubertus Panzió, 4700 Mátészalka, Baross u. 31., Tel.: 44/ Kistörpe Panzió, 4700 Mátészalka, Széchenyi u. 158., Tel.: 44/ Korona Panzió, 4700 Mátészalka, Hősök tere 7., Tel.: 44/ Kristály Panzió, 4700 Mátészalka, Eötvös u. 17., Tel.: 44/ Nefelejcs Panzió, 4700 Mátészalka, Ipari út 53/b., Tel.: 44/ útvonal Információ: Tourinform Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 6., Tel.: 42/ szabolcs-m@tourinform.hu, Web: tourinform.szabolcs.net Tourinform Vásárosnamény 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 33., Tel.: 45/ , Fax: 45/ vasarosnameny@tourinform.hu 3. útvonal: Kisvárda Tuzsér Zsurk Lónya Lövőpetri Kisvárda Zsurk Tuzsér Lónya Kisvárda Lövőpetri 9

14 3. útvonal Kisvárda Zsinagóga Rétközi Múzeum Kisvárdai vár Várfürdő Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja (június július) Tuzsér Hipnózis-tragédia A tuzséri kastély 1894-ben tragikus esemény színhelye volt: az akkori birtokosnak, Salamon Tódornak Ella nevű 22 éves lányát Neukomm Ferenc verseci kútfúrómester a jelenlévő társaság szórakoztatására többször hipnotizálta. A lány az egyik produkció közben holtan esett össze. A korabeli magyar és külföldi sajtóban sokat cikkeztek a hipnózis-tragédiáról, amelyről az akkor még nyíregyházi diák Krúdy Gyula napokon át küldözgette feltűnést keltő riportjait a pesti lapoknak. Lónyai-kastély Tuzséri református templom Blues Jamboree (június) Zsurk Református templom és Fa harangtorony Lónya Bánk bán nyomában Egyes leírások szerint a települést egykor Bánk bán birtokaként jegyezték. Más források arról tanúskodnak, hogy a területet Bánk bán nádor veje, Simon szerezte meg 1205-ben, a Gertrúd királyné ellen elkövetett merénylet miatt azonban Lónya helység is a koronáé lett. Lónyai Kastélypark Református templom Fa harangtorony Jeles napok a Beregben (július augusztus) 10

15 Lövőpetri Akiknek a település búvóhelyéül szolgált A kuruc korszak helyi eseményeit a községben keletkezett mondák is megőrizték. Ezek szerint a település határában magasodó Hárshegy Pethry Gáspár kurucainak volt a táborhelye. A kuruckapitány Lövőpetriből származott. A Hárshegy oldalában lévő üregek szolgáltak a harcosok búvóhelyéül. Kincsek nyomában Az elrejtett kincsek megtalálása minden gyermek dédelgetett vágya, hiszen ki ne álmodott volna arról, hogy kincsek nyomára bukkanjon. Lövőpetri néhány lakosának része volt ebben az élményben ben a Petőfi út 68. szám alatti tulajdonos a szérűskertjében burgonya-halmot készült létesíteni. Ahogy a mai napig szokták, a burgonyát vastagon leszalmázta, majd földdel kezdte betakarni. A földbe nyomott ásó koppant valamiben, tüzetesebben megvizsgálta és egy cserépedényt fordított ki, melyből száz magyar ezüst dénár és lengyel garas került elő az közötti időből. Ez a lelet a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán ma is megtekinthető. Nem messze tőle, a Petőfi út 64. szám alatt a tulajdonos szintén a kertjében egy I. Ulászló ( ) idejéből való ezüstpénzt talált. Boszorkányok kereszteződése A községben az utak kereszteződésével kapcsolatos népi hiedelmek is elterjedtek. Az egyik szerint, a Kalmár út kereszteződésében, ahonnan négy falu felé lehetett menni, minden éjfélben a boszorkányok találkoznak. Aki szeretné látni, menjen ki éjfél előtt, rajzoljon egy kört a földbe, és álljon a közepébe. A kör megmenti a boszorkányok rontásától, és látni fogja őket. Református templom Szállásajánlat: Parish Bull Hotel***, 4600 Kisvárda, Árpád út , Tel./fax: 45/ , 45/ , Vár Hotel***, 4600 Kisvárda, Városmajor út 43/c., Tel.: 45/ Bástya Panzió, 4600 Kisvárda, Krucsay M. u. 2., Tel.: 45/ Stíl Panzió, 4600 Kisvárda, Városmajor u. 60., Tel.: 45/ útvonal Információ: Tourinform Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 6., Tel.: 42/ szabolcs-m@tourinform.hu, Web: tourinform.szabolcs.net Tourinform Vásárosnamény 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 33., Tel.: 45/ , Fax: 45/ vasarosnameny@tourinform.hu 11

16 4. útvonal 4. útvonal: Nyíregyháza Nagykálló Nyírbátor Máriapócs Nyíregyháza Nyíregyháza Nagykálló Máriapócs Nyírbátor Nyíregyháza Az Örökváltság-emlékmű története A város sétálóövezetté alakított Kossuth terén helyezték el az Örökváltság-emlékművet, amelyet annak az eseménynek az emlékére emeltek, hogy Nyíregyháza lakói 1824-ben egy összegben megváltották magukat földesuruktól, s szabad parasztokká váltak. Bokortanyák Mivel Nyíregyháza nagy kiterjedésű határának megművelése napi ki- és hazajárással nem volt megoldható, olyan településtípus alakult itt ki, amely Magyarország más részein nem jellemző. A bokortanyákról vagy tanyabokrokról van szó, melyek az alföldi tanyarendszertől abban különböznek, hogy itt lakóépület és a hozzá tartozó gazdasági egységek egy tömbben kisebb települést alkotva jöttek létre a nyíregyházi határban. Ezeket veszik körül a megművelendő szántóföldek. A várost a bokortanyák egész hálózata fogta s fogja ma is körül. Számuk az évi összeírás szerint 54 volt, jelenleg meghaladja a 60-at. Mivel a múlt század végéig erélyesen tiltották a tanyákon való állandó kintlakást, minden tirpák gazdának házat kellett fenntartani Nyíregyházán is. Itt volt a templom és az iskola is, a tanyán csak a gazdálkodás időszakában tartózkodott a lakosság. Télen a gazdák beköltöztek városi házaikba, kint csak az állatokra felügyelő cselédek vagy családtagok maradhattak. 12

17 4. útvonal A nyíregyházi erdő Az erdő keletkezéséhez érdekes történet fűződik: vagy kétszáz esztendeje az idejét és pénzét Bécsben múlató földesúr megneszelte, hogy Nyíregyházán magasra szökkent a mák ára. Megírta ispánjának, hogy vessen be azonnal ezer holdat mákkal. Egy év múlva derült csak ki, hogy a levélben ékezet nélkül szerepelt az elvetendő mag, így a derék ispán makkal ültette be az ezer holdat. Így keletkezett egy tollhibából a Nyírség egyik legszebb erdeje, a nyíregyházi erdő. A sóstói mulató Egy régi legenda szerint a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn található tó közepén eredetileg nem volt sziget, azt mesterségesen hozták létre, s azon nyári mulató épült a vigadni vágyó ifjúság örömére. Jött azonban egy vihar, mely az egészet a tóba sodorta. Csendes nyári éjszakákon egyesek hallani vélik még a víz alól a halk hegedűszót. Krúdy Vigadó A Krúdy Vigadó 1911-ben épült fel Pazár István tervei alapján Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdőn. Az épület terveihez Pollack Mihály, majd Fesztl Frigyes Pesti Vigadója jelentette a legfontosabb mintát. Krúdy Gyula, a város nagy szülöttje maga is gyakori vendége, pártfogója és szerelmese volt Sóstónak és a Vigadónak. A Vigadó egykoron a nyíri dzsentrik hatalmas és fényűző báljainak ill. mulatozásainak a helyszínéül szolgált. Ezek emlékére Krúdy szellemét idéző irodalmi estek, hangversenyek és koncertek is szerepelnek a Vigadó programjai között, valamint Krúdy-specialitásokkal emlékeznek a város írójára, akinek egyik őse szakács volt, így a konyhaművészetek tudománya sem állt távol tőle. A geszterédi aranyszablya Geszteréden került elő mindeddig a legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttes, amelynek legszebb darabja egy aranyszerelékes szablya egy világhírű történeti emlékkel áll kapcsolatban. Nyíregyháza, húsvét a Sóstói Múzeumfaluban 13

18 4. útvonal május 4-én délután a disznókat őrző Balázs János bojtárgyerek bukkant rá a sírra a községtől északra, a Nyíritag nevű uradalmi majorság közelében. Jelentést tett Geszterédi-Goldstein Lászlónak, a birtok bérlőjének. Felszedték a csontokat, igyekeztek mindent összegyűjteni, de nem volt könnyű. A disznók nagy területen szertetúrták az értékes tárgyakat, betaposták, összerágták, ami eléjük került. A gyűjtőmunka nem is volt tökéletes. A bérlő másnap csendőrséget hívott ki a lelőhelyre, megérkezésük előtt azonban a tanya lakói már kisereglettek, és összeszedtek minden lelhetőt. Csaknem mindenki őrzött valamit a gazdag leletből, amit aztán Geszterédi László házról házra járva megkísérelt összegyűjteni. Majd értesítette a nyíregyházi múzeum igazgatóját, Kiss Lajost, a nagy hírű néprajzkutatót. Ő ásta fel Geszteréden a sír környékét, de kétnapi ásatás után csak néhány apró veretet és egy nagyobb ezüstlemezt talált. A nyíregyházi múzeumba került lelet igen gazdag ugyan, de bizonyos, hogy korántsem tekinthető teljesnek. A majorság lakói nem szolgáltattak be mindent, közülük többen tovább is tartogattak egyet-mást a sír anyagából. A sír egyébként egy férfié volt, akit fegyvereivel együtt helyeztek sírjába. Vele adták másvilági útjára azt a drágamívű szablyát is, amely a geszterédi sírt világhírűvé tette. Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény Görög-Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Jósa András Múzeum Kállay Gyűjtemény Városi Galéria Sóstói Múzeumfalu Nyíregyházi Állatpark Krúdy Vigadó Aquarius Élményfürdő Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál (minden páros év augusztusában) Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál (minden páratlan év augusztusában) VIDOR Fesztivál, avagy a vidámság és a derű országos seregszemléje (szeptember) Nyírségi Ősz Gyümölcskarnevál (szeptember) Nagykálló A csodarabbi sírja A volt izraelita temetőben (Nagybalkányi út) temették el Taub Izsák Ezekiel talmudtudóst, csodarabbit. A pásztorfiúból lett rabbi tudásával, ékesszólásával, emberi bölcsességével és jóságával vált országszerte ismertté. Sírja a mai Magyarország féltucatnyi hasonló kegyhelye közül a legismertebb, a világ minden tájáról érkeznek ide a zarándokok. Egy világszerte ismert legenda szerint a Szól a kakas már című dal is az említett nagykállói rabbi nevéhez fűződik. Hogy pontosan milyen szerepet is töltött be a dal megszületésében, azt homály fedi, az erről szóló legendák ugyanis ellentmondanak egymásnak. Bizonyos források szerint ő gyűjtötte a falusiaktól a Szól a kakas már dallamát és szövegét, mások szerint ő írta, megint mások szerint kedvenc nótája volt, és a meghonosításában segédkezett. A dal szövege így szól: 14

19 4. útvonal Szól a kakas már, Majd megvirrad már, Zöld erdőben, sík mezőben Sétál egy madár. Várj, madár, várj, Te csak mindig várj, Ha az Isten neked rendelt Tied leszek már. Micsoda madár, Micsoda madár! Kék a lába, zöld a szárnya, Engem oda vár! Szól a kakas már, Majd megvirrad már, Adoneynu r ez v onyeynu, Miért nincs az már? Ínségdomb Az Ínségdomb egy 12 m magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll. Története nem mindennapi. Az Ínségdomb születését egy párját ritkító aszály sújtotta évnek (1780) köszönheti, amikor a tűrés végső határához érkező kállói szegénység a város akkori földesurához, Kállay Ferenchez fordult kölcsöngabonáért. Kállay csak azzal a feltétellel volt hajlandó gabonát adni, ha kamat fejében dombot emelnek, s a tetejére kilátót ácsolnak számára. A jobbágyok targoncával, teknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel hordták össze a dombot. A népi leleményesség találóan nevezete el Ínségdombnak. Kállai kettős Nagykálló kulturális nevezetesség a kállai kettőst ábrázoló szobor. A legenda szerint a kállai kettős tánca a török időkből származik, amikor Kállónak még vára volt. A végvárakban lakó őrség pajkos szórakozásai közé tartozott, hogy az elfogott török foglyokat párosával egymáshoz kötözték, és hol lassú, hol gyors dallamra, táncra kényszerítették. Innen származhat a majd eljáratom én vele a kállai kettőst szólás. Mások szerint a nagykállói vármegyeháza börtönében találták ki a kínzók: a pincék alatt volt egy aprócska cella, amelynek padlózata hegyes vaskockákkal volt kirakva, és amelyben se leülni, se felállni nem lehetett. A bezárt foglyoknak (állítólag a földesúr fellázadt jobbágyainak) váltogatniuk kellett a lábaikat, mintha tüzes táncot ropnának. A kállai kettőst Arany János verselte meg az Öldöklő Angyal című balladájában. Kodály Zoltán 1926-ban jegyezte le a dallamokat, 1933-ban pedig Lajtha László készített hangfelvételt Nagykállóban. Kodály megjegyezte, hogy csodálkozására a dallamokat csak tánccal együtt tudták előadni a falusiak, és ezért azt táncos szakembernek is meg kellene néznie. Kodály e két felvétel alapján írta meg a kállai kettőst vegyeskarra és népi zenekarra 1951-ben, amely Rábai Miklós koreográfiájával bejárta a világot. A híressé vált dallamok fennmaradt szövegvariációi a féltékeny fiú és a csalfa kedves közötti érzelemhullámzásokat karakterizálják, a búsongás és a csúfolódás változó hangulatait. A településen látható szobor a boldogan együtt mulató párt ábrázolja. Volt izraelita temető Ínségdombi kilátó Kállai kettős-szobor Református templom és harangláb Korányi Frigyes Emlékszoba orvostörténeti kiállítás Nagykállói Strandfürdő 15

20 4. útvonal Kállai Kettős Néptáncfesztivál (minden páratlan év október) Nyírbátor Az Angyalos Boldogasszony templom Krucsay-oltára Krucsay Jánosnak, Rákóczi ezredes kapitányának első felesége nem volt a házastársi hűség mintaképe. A férj egy ideig tűrte hűtlenségét, aztán a halálos ítélettel végződött első per után a kivégzés előtt megbocsátott neki. Ám reverzálist íratott alá vele, hogy további hűtlenkedés esetén akár meg is ölheti, s vagyona a férjére száll. Az asszony nem tért jó útra, a vármegyei törvényszék ismét halálra ítélte. A pocsaji hóhér 1728-ben pallossal fejét vette. Krucsay János három hónap múlva megnősült; talán engesztelésül építtette az oltárt, amely a Minorita Templomban ma is látható. Báthory István Múzeum Minorita templom Református templom Fa harangtorony Városi Strandfürdő Rhythm & Blues Fesztivál (június) Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál (július) AZFeszt Amatőr Zenekarok Fesztiválja (augusztus) Nyírbátori Zenei Napok (augusztus) Máriapócs A könnyező Mária-kép A máriapócsi kegyhely kialakulásában jelentős szerepe volt a könnyezés csodájának, amely miatt az egykori fatemplom helyén megépítették a görög katolikus templomot. E csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a szent liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, arcvonásai fájdalmat tükröznek. Másnap tömegesen vonultak a templomba és a templom elé a csoda tiszteletére. Az ismételt könnyezés 1715-ben volt, és a legutolsó 1905 decemberében, megszakításokkal szinte hónapokon át. Az eredeti Mária-képet Pap István vándorfestő készítette, megrendelésre. Az első könnyezés hírére a képet Eleonóra császárné kívánságára Bécsbe vitték, ma is ott áll a Stephansdom jobb oldali első oltárán. Az elvitt eredeti kép helyett egy kassai mester készített másolatot a pócsi templom bal oldali oltárára, amely később szintén könnyezni kezdett ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a bazilica minor címet adományozta. Máriapócs máig is Magyarország egyik leghíresebb zarándokhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azon- 16

21 4. útvonal Máriapócs, kegykép Fotó: Molnár Attila ban háromszor szokott lenni: Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 20.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). Pápa tér (II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklatának emlékhelye) Lelkigyakorlatos és Zarándokház Bazilita Múzeum és Gyűjteménye Görög Katolikus Kegytemplom Máriapócsi Bazilika Római Katolikus Templom Szállásajánlat: Bástya Hotel***, 4300 Nyírbátor, Hunyadi u. 10., Tel.: 42/ , Hotel Hódi***, 4300 Nyírbátor, Báthori u. 11., Tel.: 42/ Napsugár Panzió, 4300 Nyírbátor, Zrínyi út 15., Tel./fax: 42/ , Hotel Continent****, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 52., Tel.: 42/ , Európa Hotel***, 4400 Nyíregyháza, Hunyadi u. 2., Tel./fax: 42/ Hotel Barbizon***, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szódaház u. 14. Tel./fax: 42/ , Hotel Centrál***, 4400 Nyíregyháza, Nyár u Tel.: 42/ , Hotel Dzsungel, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Blaha Lujza sétány 41., Tel./fax: 42/ , Hotel Tara**, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Fürdő u. 51. Tel.: 42/ Lugas Szálloda, 4400 Nyíregyháza, Prága u. 3., Tel.: 42/ , Park Szálloda***, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes út 68., Tel.: 42/ Sóstói Szindbád Hotel***, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Sóstói u. 66., Tel.: 42/ Blaha Panzió, 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Blaha Lujza sétány 7., Tel./fax: 42/