GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A MOZGÁSKORLÁTOZOTT ÉS IDŐS EMBEREK RÉSZÉRE KÉSZÜLŐ FÜRDŐSZOBÁK TERVEZÉSÉHEZ ÉPÍTÉSZEKNEK TERVEZŐIRODÁKNAK KIVITELEZŐKNEK

Átírás

1 INFO: gyakorlati útmutató GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A MOZGÁSKORLÁTOZOTT ÉS IDŐS EMBEREK RÉSZÉRE KÉSZÜLŐ FÜRDŐSZOBÁK TERVEZÉSÉHEZ INFORMÁCIÓK AZ ÉPÍTETT AKADÁLYOKRÓL, A MEGKÖZELÍTHETŐSÉGRŐL ÉS A SEGÉDESZKÖZÖKRŐL - AZ ÉLHETŐ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁHOZ ÉPÍTÉSZEKNEK TERVEZŐIRODÁKNAK KIVITELEZŐKNEK

2 A katalógusban szereplő gyártókat képviseli és termékeiket forgalmazza: a Kft 2045 Törökbálint TT Ipartelep, 98-as épület Telefon: (1) (20) Telefax: (1) Információ: posta@gyurma.hu Árajánlat: ajanlat@gyurma.hu Megrendelés: rendeles@gyurma.hu 2

3 INFO: Alaprajz 1 MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez MOKO Belső falsarok kapaszkodó Ø 32, 90 o MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO sűlyesztett MOKO falon kívüli MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra WC helyiségek mosdóval Alaprajz 2 MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez 3 MOKO Ø o 600 x 600 kapaszkodó, középső támasszal MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO sűlyesztett MOKO falon kívüli

4 INFO: Alaprajz 3 Komplett fürdőszoba MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO sűlyesztett MOKO falon kívüli MOKO Ø o 600 x 600 kapaszkodó, középső támasszal IDRAL termosztatikus, könyökműködtetésű zuhanyegység, kézizuhannyal és falitartóval IDRA padlósíkba süllyesztett üvegszálas zuhanytálca, lefolyókészlet nélkül 800 x as MOKO alul nyitott, felhajtható zuhanyülőke posta@gyurma.hu 4

5 INFO: Alaprajz 4 IDRAL termosztatikus, könyökműködtetésű zuhanyegység, kézizuhannyal és falitartóval MOKO Ø o 600 x 600 kapaszkodó, középső támasszal MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással IDRA padlósíkba süllyesztett üvegszálas zuhanytálca, lefolyókészlet nélkül 800 x as MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO MOKO alul nyitott, felhajtható zuhanyülőke MOKO MOKO falon kívüli VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra Komplett fürdőszoba 5

6 INFO: Alaprajz 5 MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO MOKO falon kívüli MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra 2 garnitúra MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra WC helyiség előtérben elhelyezett mosdókkal posta@gyurma.hu 6

7 INFO: Alaprajz 6 MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO Ø 32, as kapaszkodó oldalfalra MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra falon kívül MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO MOKO falon kívüli MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz WC helyiség mosdóval 7

8 INFO: Alaprajz 7 Komplett fürdőszoba MOKO WABI elöl zárt WC, hátsó csatlakozással MOKO zárt WC ülőke, tetővel MOKO MOKO falon kívüli MOKO MOKO U alakú, Ø 32, felhajtható kapaszkodó WC-hez IDRAL termosztatikus, könyökműködtetésű zuhanyegység, kézizuhannyal és falitartóval IDRA padlósíkba süllyesztett üvegszálas zuhanytálca, lefolyókészlet nélkül 800 x as MOKO alul nyitott, felhajtható zuhanyülőke MOKO Ø 32, as kapaszkodó oldalfalra és MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra MOKO Ø 32, 600-as kapaszkodó oldalfalra mosdóhoz MOKO Ø 32, 300 mm-es kapaszkodó ajtóra MOKO PL 412 orvosi csaptelelep, leeresztő szeleppel MOKO VERA 503 mosdó és MOKO döntőberendezés, MOKO fix rögzítőelem MOKO Dönthető tükör 600 x 500 mm posta@gyurma.hu 8

9 Az épített akadályok vizsgálata Az épített akadályok kifejezést helyesebb lenne anyagi tervezési akadályok -ra változtatni. Ezt az épített környezetben levő bármely olyan tárgyi akadály leírására használják, amely a mozgáskorlátozott emberek közlekedését gátolja. Az építész Maria Teresa Ponzio szavaival: az épített környezetben épített akadály alatt értjük mindazt, ami az embereket egy cselekvés végrehajtásában akadályozza, amennyiben nem felel meg az egyén fizikai, lelki és érzékelési képességeinek. Például, ha a csengő túl magasan van ahhoz, hogy egy gyerek elérje, ha egy lejtő túl meredek egy idős embernek, ha egy felület túl síkos a mankóval járóknak, ha egy ajtó túl szűk azoknak, akik kerekes székkel közlekednek... Figyelembe kellene venni, hogy ez egy állandóan átalakuló dinamikus kapcsolat, amely az emberek által használt segédeszközök technológiai és tudományos fejlődésén alapszik (kerekesszék, járóbot, stb.). Ha alaposan megnézzük a magán- és közösségi épületeket, köztereket, észrevehetjük, hogy az épített környezetet egészséges embereknek tervezték, akik könnyen feljutnak a járdára, közlekedési eszközökre az épületekbe. A legtöbb ember, aki sosem gondolkodott el igazán ezen a problémán, egy nap személyesen lesz kénytelen tapasztalni, amikor megöregszik: korlátozott mozgással, csökkent érzékelési képességekkel megtudja, mit jelent olyan városban élni, amit az összes ember szükségleteinek figyelembevétele nélkül terveztek. A közvélemény hajlamos arra, hogy az épített akadályok problémáját csak azokban a különleges esetekben vegye figyelembe, ahol a kerekes szék emblémáját látja, holott ez nyilvánvalóan a kisebb rész, minthogy az ízületi gyulladásban, időszakos baleseti sérülésben, szívbetegségben, elhízottságban, színvakságban szenvedők, az öregek, a terhes nők és a gyerekek részben egészében érintettek ebben a kérdésben. 9

10 Aki csak részt vett a témában az utóbbi évtizedben rendszeresen megrendezett különböző találkozókon, előadásokon és vitákon, észrevehette az egészségügyi és szociális munkások jelenlétét csakúgy, mint a közvetlenül érintettek speciális igényűek és szervezeteik jelenlétét, akik elmondták tapasztalataikat és megalapozott, építő jellegű technikai hozzászólásaikat. A téves információk, másrészről az érdeklődés hiánya még mindig nyilvánvaló a tervezők körében (kivéve néhány szakembert). Túl sok építész és mérnök gondolja még mindig azt, hogy az építészeti segédeszközök (segédletek) alkalmazása és a könnyítő (segítséget nyújtó) megoldások korlátozni fogják tervezési kreativitásukat és nem szokványos, nehézkes megoldásokra kényszerítik őket; túl sokan vannak még meggyőződve arról, hogy az épített akadályok eltávolítása egy építészeti tervből megfizethetetlenül megnöveli az építési költségeket (legalább az új épületek esetében időszerű beszélni csak a tervezők fejében és ceruzájában létező akadályok leküzdéséről ). Másfelől azonban, ha a problémával rögtön a tervezés során, és annak teljességében foglalkoznak, a szükséges költségnövekedés kb. 1% lesz (max. 5%-ig terjedhet, amit csak különleges esetekben ér el, például nehéz környezeti viszonyok esetén). Már meglevő épületekben elvégzendő munkát tekintetbe véve (szakszerű karbantartás, rekonstrukció, helyreállítás) az épített akadályok eltávolításának költségtényezői nagyon különbözőek, azonban meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy azokat teljesen el is távolították. Sajnos, építészeti akadályokat új épületekben is lehet találni, az uralkodó törvények és a rendelkezésre álló számos publikáció ellenére is. 10

11 A tervezés A mozgáskorlátozott személyek által használt területek jobb kihasználásának problémáit figyelembe vevő tervezéshez érdemes néhány információt beszerezni a méretezés tekintetében, figyelembe véve a minimális méreteket és helyigényt a különféle segédeszközöket használó személyek mozgásához. Különös figyelmet kell szentelni a kerekesszékek használatának, amihez az antropometriát, a manőverezési helyigényt, a belső nyílászárók használatát is figyelembe kell venni, valamint, hogy a kerekesszék körbeforgó típus-e és/ el van-e látva speciális tartozékkal. Méretezési adatok és átlagos méretek Amikor megállapítjuk a szobák és a bútorok elhelyezésének méreteit, elengedhetetlen figyelembe venni a különféle szintű segédeszközöket. A minimális helyigény igen változatos lehet a mozgáshoz szükséges segédeszköztől függően; egy sétapálcát használó személynek legkevesebb cm szélességű térre van szüksége, míg egy mankót egyéb támasztékot használó személynek cm közt változó szélességű térre van szüksége. A típustól és a használat módjától függően a kerekesszék különböző helyigényű; ha egy asszisztens (kisegítő személy) egyenes irányban tolja, minimum 80 cm szélességre van szüksége (ez 85 cm a szélesebb kerekesszéknél), míg, ha a használója önmaga hajtja, akkor a könyökének helyigénye és más, az egyenes vonalban történő haladási nehézségek miatt a minimális helyigény 90 cm lesz. (lásd az A ábrát). Vegyük figyelembe, hogy a segédeszközöket használó személynek ahhoz, hogy a ruháját és/ az alsó végtagjain levő eszközt levegye, minimális helyigénye van, az ülés szélétől a legközelebbi előtte levő tárgyig cm. (B ábra). Illusztráltunk néhány példát közepes és ajánlott helyigényre kerekesszékben ülő személy részére (C ábra). (Az illusztrációt a megközelíthető épületek kézikönyvéből vettük Rijskijk Netherlands, CCPT, 1990) Haladási szélesség A férfi/nő B személy mankóval C személy gyerekkocsival D személy táskákkal E személy tolókocsival F kísért személy 11

12 B. ábra C. ábra minimális elülső tér közepes térméretek A mozgáshoz szükséges tér Néhány vázlattal illusztráljuk a mozgáshoz (cselekvéshez) szükséges tér nagyságát és a különféle használathoz szükséges átlag teret, beleértve a kerekesszékben ülő személy térigényét is (A ábra). Ezek az illusztrációk hivatottak hangsúlyozni, hogy a tervezési fázisban a bútorok, a kezelőszervek és más tárgyak elhelyezésével milyen a legkedvezőbb megközelíthetőség az egyes használati lehetőségeknél. (Az illusztrációkat a jól megközelíthető épített környezet Európai Kézikönyvéből vettük.) A. ábra Mozgástér A férfi B nő C gyerek D idős személy E tolószékes személy 12

13 Manőverezési tér A rokkantság fajtája, az egyének embermérettani jellemzői, a kerekesszék típusa és forgatásának technikai megoldásai igen változatosak a kerekesszékben ülő személy manőverezési lehetőségét illetően. A tervezési fázisban biztosítani kell a fordulási kört (azaz a 360 -os funkcionális fordulási teret) cm átmérővel, ezek a méretek valójában az esetek széles körében kielégítőek. (A. ábra) 180 -os forgatáshoz a 140X180 cm-es tér szükséges. Más forgatási tartományokra az illusztrációban adott méretek vonatkoznak. A kerekesszék néhány függőleges jellemzőjét érdemes figyelembe venni, mivel a körbefordulási téren belül számolni lehet az esetleges szabad terekkel a bútorok alatt, a lábtartó és a karfa magassága, stb. miatt. (B. ábra) Az alábbiakban szemléitetjük a kerekesszékes személyre és magára a kerekesszékre vonatkozó térméreteket. (C. ábra, a Handicap e construction, Louis- Pierre Grosbios, Le Moniteur, Paris 1996.) A. ábra Manőverezési típusok a kerekesszék fordulásához A KEREKESSZÉK MEGFORDULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖRÍV, MELY MANŐVERT A KEREKEK ELLENTÉTES ELMOZDÍTÁSÁVAL ÉS KÖZÉPRE FORGATÁSÁVAL VÉGEZZÜK. A KEREKESSZÉK MEGFORDULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖRÍV, MELY MANŐVERT AZ EGYIK KERÉK BLOKKOLÁSÁVAL ÉS A MÁSIK ELFORDÍTÁSÁVAL VÉGEZZÜK, AZAZ A BLOKKOLT KEREKET ALKALMAZ- ZUK FORGÁSI KÖZÉPPONTKÉNT. B. ábra a forgás során létrejövő átfogó méretek 13

14 Antropometria (ember-mérettan) A hagyományos tervezésnél olyan tárgyakkal mértek, melyeknek nincsenek korlátaik; a legtöbb antropometriai ábrázolásnál a referencia méretek/alany mindig pontos méretviszonyban áll. A ma tervezőjének pontosan fel kell tudnia mérni a segédeszközt használó személy területszükségletét, sőt figyelembe kell vennie annak lehetőségét, hogy a most antropometriai alanyként szereplő felhasználó évek múlva más helyigénnyel fog rendelkezni, mint kezdetben. A mozgáskorlátozottság rendszerint idős korban kezd szerepet játszani. A ábra antropometriai adatok Világos, hogy az alapvető méretinformáció nagymértékben különböző a vizsgált (referencia) alanyt sújtó korlátozottság (sérülés) természetétől függően; ezért a környezet konstrukciója és méretezése során ragaszkodjunk az idősek szükségleteihez (akik gyakran, ha tudnak is járni, különleges helyigénnyel bírnak), ami különbözik más műveletektől, amit kerekesszékben ülő felnőtteknél figyelembe kell venni. Különbözőek még a tervezési kritériumok, melyek fiatal, kerekesszéket használni kénytelen személyek speciális segédeszközeinél felmerülnek. Vegyük figyelembe azokat az átlagos antropometriai adatokat, melyek a kerekesszékben ülő személy mozgásterére vonatkoznak. (A ábra a Handicap e construction-ból) Magasság Hosszúság Vizsgált méretek Nő Férfi A Fej B Szemek C Vállak D Váll forgáspont E Könyök forgáspont F Alsókar G Karok H Kar forgási határ I Kar kinyúlás J Comb K Láb Megfogás Határ Vizsgált méretek Nő Férfi A B C Vízszintes D E F Felső határ G Alsó határ

15 Beltéri szerkezetek Különös figyelmet kell szentelni a megközelítendő környezet beltéri szerkezetei elhelyezésének és típusának. Minden épület bejárati ajtaja legalább 80 cm széles legyen, míg a többi ajtó nyílása legalább 75 cm legyen (inkább 85). Az ajtók előtti és mögötti tér megfelelően méretezett legyen a nyitás módjától függően. Elegendő manőverezési teret hagyva a kerekesszékben ülő személynek, az ajtó mellett a kilincs oldalán legalábbb 45 cm legyen (de inkább 55). (A. ábra: a Megközelíthető környezet Európai Kézikönyvéből véve.) Ha tolóajtót használunk, a megfogási lehetőség javítására segédfogantyúkat kell biztosítani. Mivel a fogantyúk által elfoglalt hely nem teszi lehetővé az ajtó teljes kinyitását, azt megfelelően kell megtervezni, hogy a tisztán 85 cm-es átjárási lehetőség meglegyen. Hagyományos ajtók alkalmazásánál segédfogantyút kell felszerelni a záráshoz, melyet a nyitással ellentétes oldalon kell elhelyezni (B - C. ábra). Jobb manőverezést biztosít a toló-forgó ajtó, melynek használata a különleges szerkezetnek köszönhetően még egyszerűbb. (D. ábra) A. ábra B. ábra Segédfogantyú elhelyezése C. ábra Ajtó zárása a segédfogantyúval D. ábra Csúszó-forgó ajtó nyitása 15

16 Manőverezési tér a higiéniai helyiségekben Amikor egy mozgáskorlátozott által megközelítendő fürdőszobát tervezünk, minimális távolságok egész sorát kell figyelembe vennünk a különböző egészségügyi szerelvények használatához, s ezt a törvény is megköveteli. Valójában maga a fürdőszoba az, ami nyilvánvaló okokból teljes autonómiát követel, amit azzal teszünk lehetővé, hogy gondosan helyezzük el a kapaszkodókat a szaniterek közelében. Az alábbi illusztrációkon - melyeket az Európai Kézikönyvből vettünk lehet látni a különböző átszállási módokat a kerekesszékből a WC-re. A. ábra Átszállás oldalról Átszállás oldalról: a kerekesszékkel a WC oldala mellett a személy eltávolítja a szék karfáját, megfogja a kapaszkodót és oldalra rácsúszik a WC ülőkére. Az egyensúly megtartását a kapaszkodó és a kerekesszék biztosítja (A. ábra). Átszállás elölről: elülső megközelítés után a testét előretolja a két kapaszkodó használatával, míg eléri az oldalsó ülés pozícióját és - a kerekesszéket eltolva - a mozgáskorlátozott személy ráfordul; az egyensúlyt a két kapaszkodó használata biztosítja (B. ábra). B. ábra Átszállás elölről Átszállás keresztben: oldalsó megközelítés után, eltávolítva a kerekesszék karfáját és oldalra tolva a lábtartót, egyik kezével megfogja a WC ülőkét, másikkal a széket, a WC ülésre történő átszállás a test felemelésével és elfordításával történik. Az egyensúlyt a kapaszkodó és a kerekesszék biztosítja (C. ábra). C. ábra Átszállás keresztben 16

17 Szabványok szerepe Pl. Olaszországban 1967 óta léteznek az épített akadályok és a megközelíthetőség szabványai. Ez a dátum is mutatja, milyen, viszonylag késői figyelmet szenteltek ennek a problémának, valamint a polgári jogok felismerésének, a társadalmi beilleszkedés jogának a fizikailag, pszichikailag idegrendszerileg sérültek vonatkozásában. Azonban ez a dátum túl távoli ahhoz, hogy a továbbiakban ne tegye lehetővé az épített környezet nem megközelíthetőségének igazolását az új törvények viszonylagos újdonságával. Ezeknek a szabványoknak a be nem tartását nem lehet a precíz szankciók hiányának betudni, azonban valójában mindig állami törvényekről beszélünk, és amennyiben azok hiányos alkalmazását büntetik, ezt nem lenne helyes pénzügyi síkra terelni, is elfogadni ennek fejében bármilyen fajta pénzbüntetést. A törvények végül is megvannak, de betarthatók csak akkor lehetnek, ha mindenek előtt intelligenciával és kellő értékeléssel alkalmazzák őket. Amikor ezeket a szabványokat elemezzük, először azt vizsgáljuk, hogyan módosult a megközelíthetőség és az épített akadályok koncepciója, hogyan fejlődött az évek során, és ugyanakkor a törvényhozás hozzáállása ehhez a témához hogyan változott. Az első szabványok valójában azon munkákról szóltak, amelyek a rokkant személyek életfeltételeit szándékoztak javítani, tehát az épített akadályokat korlátoknak tekintették az egyén (mitöbb, a degradáló megfogalmazásban: a rokkant) különleges helyzetében, aki elszenvedi a nehézségeket. Még így is egyesek inkább az épített akadályok megszüntetéséről, mint azok létre nem hozásáról beszéltek. A továbbiakban már azt gondolták, hogy egy ilyen akadályok nélküli környezet mindenki számára előnyös lenne. Az évek múltával lassan megerősödött az a felismerés, hogy a valódi probléma az általános megközelíthetőség, azaz a mindenki szükségleteinek megfelelő környezet. Ezért ez nem néhány egyént érintő tény, és valójában a tervezés korrektebb fajtáját jelenti, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon mozogjanak a városban. Hangsúlyozni kell, hogy a szabványok, melyek egyrészt tükrözik a kibocsátásuk idején meglévő kultúrát, másrészt kondicionálják a társadalmi magatartást, és így, akár pozitív, akár negatív módon, de hatnak az új kultúrára. Ezért nyilvánvaló fontosságúak az érvényes és a helyes eszméket közvetíteni képes törvények. A törvény ezért nem tekinthető olyan kapcsolatnak, ami erőlteti és lealacsonyítja a tervezési kreativitást, hanem úgy mint a tervezés során alkalmazandó új követelmények megismerésének támogatója, olyan kapcsolatnak, amellyel a tervezést a technikai kreativitás és a képesség legjavának kifejezése érdekében konfrontációra ösztönzi. Valójában a tervezői munka az, ami a legjobb megoldásokat adja a komplex és részletproblémák legtöbbjénél a különböző természetű akadályokkal szemben (gazdasági, energetikai, statikai, konstrukciós, környezeti, történelmi, kulturális, társadalmi stb.), melyek között emberi korlátok is vannak azon emberek vonatkozásában, akik hasznát kell vegyék az ilyen tervezés eredményeinek. És ez egyaránt vonatkozik egy város, egy épület egy bútordarab, egy jármű egy műszer, egy tű egy ceruza tervezésére! Az új szükségletek precíz kifejezésre juttatása az ösztönzője új termékek létrehozásának. A törvény ezért nemcsak egy betartandó kapcsolat, hanem inkább egy forrás, egy hasznos eszköz a cél eléréséhez. 17

18 Sőt, a fáradozás tárgya nem az, hogy megfeleljünk a törvénynek a rend kedvéért (legkevésbé, hogy csak formálisan tartsuk be), hanem inkább az, hogy a törvény útján érjük el a célkitűzést, melyet maga a törvény jelölt meg. A mi esetünkben a cél, amit el akarunk érni, az épített környezet teljes megközelíthetősége és kihasználhatósága, ami lehetővé teszi minden ember számára magának a környezetnek a teljes használatát és a napi tevékenységek szabad végzését a maguk módján, felhasználva a teljes teret és nem csak annak egy korlátozott részét töredék darabkáját. Ezért a tevékenységre vonatkozó hozzáférhetőség nem csökkenthető le egyszerűen a centiméterek kérdésére másféle rideg tárgyi előírásokra (pl. az ajtó típusa, a mosdókagyló formája, egy kapcsoló magassága, stb.). Ellenkezőleg, a szabványt a cselekvés dinamikájában kell vizsgálni és alkalmazni, például: az ajtó szélessége tegye lehetővé az ajtónyíláson történő áthaladást, és ez függ az ajtó elhelyezkedésétől is, figyelembe véve a környezetet, ahol elhelyezték, függ az ajtó előtti és mögötti talajtól, az ajtó nyitásához és becsukásához szükséges manőver típusától, stb. A WC magassága tegye lehetővé egy személy leülését ill. felállását kiszállását a tolószékből, a WC-n kényelmesen és biztonságban tölthesse el az idejét, végezhesse fiziológiai szükségleteit. Az egyik követelmény azonban nem mehet a másik rovására. Például, ha az ajtó túl széles, nehéz lehet kerekeken mozogni, azonkívül túl nagy hely van a forduláshoz, ami azt eredményezi, hogy csökken a körülvevő hasznos tér. Ugyanakkor éppen olyan fontos, hogy a megközelíthetőségi követelményeket ne tekintsük alternatíváknak ellentéteknek például a biztonsági követelményekkel kapcsolatban, fordítva. Helyette egységes fellépésre van szükség, mely képes a kifejezett követelmények komplexitását meghatározni. Mivel mint azt már elmondtuk a megközelíthetőség a cselekvések végrehajtásának feltétele, világos, hogy a követelményeknek való megfelelés különböző megközelítést igényel a különféle típusú épületek és az elvégzett cselekvés fajtájának megfelelően: munka, élet, sport, stb. Éppúgy különbözőek az akár új épületekben, akár a felújításoknál alkalmazott megoldások. Ezek az észrevételek az evolúció más nézőpontját emelik ki a műszaki szabvány közül, melyek a témában megjelentek. Néhányról valójában kiderült, hogy nehéz az alkalmazása kicsi a hatékonysága, csak mert nem tudta felmérni a különböző szituációkban végzett különböző munkák, a technológiai haladás által kínált új rendszerek szükségét. Egyre tudatosabbá válik (különösen a meglevő épületek esetében), hogy a szabvány méretek rideg alkalmazása nem mindig lehetséges, és most mechanikai elektronikus eljárással lehetséges garantálni a legalább minimális megközelíthetőséget, ami mindenképpen egy célkitűzés ott, ahol az alternatíva a nem megközelíthetőség lenne. Valójában, ha a törvény még nem figyelmen kívül hagyható forrást alkot is, következésképpen nem biztosíthat valódi megközelíthetőséget. Így, mivel a törvény önmagában nem képes biztosítani az épített környezet legteljesebb és legbiztonságosabb módon történő használhatóságát: a törvény hatékony alkalmazásához az életterek használatában alapos koncepcióváltása szükséges (ahogy ez már megtörtént a múltban más, higiéniai jellegű területen). Mi több, az élethez, a mozgáshoz, az épített környezet használatához való jogot nem lehet egyedül törvénnyel biztosítani, de minden emberi lényt az érzékeny és tudatos kultúra részeként kell tekinteni. 18